ASSZIMILÁCIÓ VAGY KIVÁNDORLÁS?

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ASSZIMILÁCIÓ VAGY KIVÁNDORLÁS?"

Átírás

1 ASSZIMILÁCIÓ VAGY KIVÁNDORLÁS?

2 XXVII Alapító szerkesztõ JUHÁSZ GYULA Sorozatszerkesztõ DIÓSZEGI LÁSZLÓ

3 ASSZIMILÁCIÓ VAGY KIVÁNDORLÁS? Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történelmének tanulmányozásához ( ) Szerkesztette VINCZE GÁBOR Teleki László Alapítvány Budapest Erdélyi Múzeum Egyesület Kolozsvár 2004

4 A válogatást összeállította, sajtó alá rendezte, a bevezetõt és a jegyzeteket írta: VINCZE GÁBOR Lektorálta: BÁRDI NÁNDOR Olvasószerkesztõ: CSÁSZTVAY TÜNDE A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Határon Túli Csángó Magyarok Kulturális Támogatás Program támogatásával készült Teleki László Alapítvány, 2004 ISBN

5 Tartalom Elõszó Bevezetõ Részlet a gorzafalvi híveknek Scitovszky János hercegprímáshoz papjuk, Funták Kozma érdekében írott levelébõl. Gorzafalva, március Részlet Czelder Márton református missziós lelkipásztor Ballagi Mór lapszerkesztõhöz írott levelébõl. Ruszcsuk, november Részlet Petrás Incze János minorita lelkész Druzsbáczky György Bonaventura bukovinai plébánoshoz írott levelébõl. Klézse, február Petõ Dénes újságíró beszámolója a csángók közt tett útjáról. Budapest, Részletek Kovács Ferenc gyulafehérvári hittanár úti-naplójából. Moldva, Kubinszky Mihály kalocsai kanonok javaslatai a moldvai katolikus magyarok ügyében. Pest, október Pongrátz Gellért minorita rendfõnök folyamodványa a Szent László Társulat egyházi elnökéhez, Peitler Antal József váci püspökhöz. Miskolc,1870. október Részlet P. Funták Kozma volt moldvai ferences misszionáriusnak a Szent László Társulat vezetõségéhez írott folyamodványából. Mohács, május A Szent László Társulat elnökségének átirata Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Budapest, október A Szent László Társulat alelnöke, dr. Balogh Sándor levele Liegerhoffer Nepomuk János pusztinai lelkésznek. Budapest, június Liegerhoffer Nepomuk János pusztinai lelkész köszönõ levele a Szent László Társulat alelnökéhez, dr. Balogh Sándorhoz. Pusztina, július Részletek László Mihály újságírónak a moldvai csángókról írott cikkébõl. Budapest, Részlet Ferenczy Bálint moldvai missziós pap ismeretlen budapesti személynek írott levelébõl. Tamásfalva, december Részletek László Mihály Keleti testvéreink címû röpiratából. Budapest, Baka András ploskucényi kántor levele Petrás Incze János klézsei plébánosnak. Ploskucény, május Bartis József kántor és hívei kérvénye a Szent László Társulat igazgatóságához. Pusztina június Részletek Ballagi Aladár történész A magyarság Moldvában címû útleírásából. Budapest, január

6 18. A csügési római katolikus hívek kérvénye a Szent László Társulat igazgatóságához. Csügés, július A tamásfalvi római katolikus hívek kérvénye a Szent László Társulat elnökéhez, Szmrecsányi Pál püspökhöz. Tamásfalva, július Bartok Géza levele Slauch Lõrinc szatmári püspöknek, a Szent László Társulat egyházi elnökének a romániai magyar oktatás támogatásának lehetõségeirõl. Budapest, október Balla Gyula Lajos dormánfalvi minorita plébános levele Csák Alajos Cirjék, aradi minorita rendfõnöknek. Dormánfalva, március Felix Wieræinski, a jászvásári jezsuita szeminárium rektorának levele Vaszary Kolos esztergomi hercegprímáshoz. Jászvásár, december Dominique Jacquet jászvásári katolikus püspök levele Amann Josef Hurter jászvásári osztrák-magyar konzulnak. Jászvásár, április Részletek Rubinyi Mózes nyelvész A moldvai csángókról címû cikkébõl. Budapest, Részlet György Endrének a Rubinyi-cikkhez írt kiegészítésébõl. Budapest, Részletek Hegedûs Lóránd közgazdász, publicista A székelyek kivándorlása Romániába címû tanulmányából. Budapest, Részletek Barabás Endre tanár Románia nemzetiségi politikája és az oláhajkú magyar polgárok címû helyzetjelentésébõl Barabás Endre tanár beszámolója a Roman megyei csángó-magyarokról. Románia, január Részlet Veress Endre történész A moldvai csángómagyarok címû röpiratából. Budapest, Jénáki Ferenc hittanár tudósítása a gyerejesti csángó-magyarokról. Kolozsvár, június Ismeretlen személy feljegyzése a magyar katolikus missziók lehetõségeirõl Ó-Romániában A kákovai, nagypataki és újfalui csángó-magyarok könyörgõ levele XI. Pius pápához. Nagypatak Részletek Domokos Pál Péternek a moldvai csángó-magyarok közt tett útjairól készült beszámolójából. Kolozsvár, Részletek Csûry Bálint nyelvész moldvai útibeszámolójából. Debrecen, június Részlet Németh Kálmán, józseffalvi plébánosnak a moldvai ténykedésérõl beszámoló memorandumából. Budapest, augusztus

7 36. Péter Gergely kántor levele Krywald Ottóhoz, a Szent László Társulat alelnökéhez a csángók helyzetérõl. Trunk, október Németh Kálmán, józseffalvi plébános emlékirata Bonczos Miklós menekültügyi kormánybiztosnak a moldvai csángók megmentésérõl. Budapest, október Domokos Pál Péter tanulmányai a csángómagyarok ügyével kapcsolatban. Kolozsvár november Németh Kálmán, józseffalvi plébános feljegyzése: Ki segíthetne nekünk Moldvában?! Budapest, december Kimutatás a iaºi-i katolikus egyházmegyében december 10-én fennállott állapotokról. Budapest, március Bárdossy László miniszterelnök feljegyzése és utasítása br. Apor Gábor vatikáni követ számára Budapest, június Szabados Mihály, az Áttelepítési Kormánybiztosság munkatársának feljegyzése az áttelepülni készülõ moldvai csángókról. Újvidék, október Nagy László bukaresti követ jelentése a Moldvába helyezett volt bukovinai magyar lelkészek mûködésérõl és a moldvai csángók visszatelepítésének lehetõségrõl. Budapest, október Szabados Mihály, az Áttelepítési Kormánybiztosság munkatársának jelentése a Fogadjisten telepen lévõ csángó magyarok helyzetérõl. Budapest, április Besenyõ Sándor sajtóelõadó jelentése Bonczos Miklós telepítési kormánybiztosnak. Brassó, április Szabó Sándor alezredes megjegyzései Besenyõ Sándor jelentéséhez. Kolozsvár, május Besenyõ Sándor sajtóelõadó feljegyzése a Bákó megyei csángó-magyarok hazahozatalának lehetõségérõl. Budapest, május Szabó Sándor alezredes újabb megjegyzései Besenyõ Sándor jelentéséhez. Kolozsvár, június Besenyõ Sándor levele Bonczos Miklós kormánybiztosnak. Gyimesbükk, július Két pusztinai csángó feljegyzése a Magyarországra történt repatriálásukról. Szárász, szeptember 27., Domokos Pál Péter, a Népjóléti Minisztérium osztálytanácsosának és Beresztóczy Miklós, a Szent László Társulat alelnökének feljegyzése a csángókérdés rendezési módozatairól. Budapest, január Gyöngyössy Istvánnak, a Magyar Misszió tanácsosának jelentése a pusztinai és lészpedi csángó-magyarok áttelepedési szándékáról. Bukarest, május

8 53. Tóth György és felesége levele a Magyarországra telepedett gyermekeikhez. Lészped, szeptember A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság feljegyzése Gyöngyösi János külügyminiszter számára a pusztinai csángók helyzetérõl. Budapest, október Laczkó István lábnyiki csángó visszaemlékezése a Magyarországra való áttelepedésükre február Gyöngyössy István, a Magyar Politikai Misszió tanácsosának jelentése a lészpedi csángóknak a magyar nyelvû misézés bevezetéséért folytatott harcáról. Bukarest, március A bákói csendõrség információs jelentései a csángó falvakban folyó politikai szervezkedésrõl. Bákó, április Kilencvenöt lészpedi csángó család áttelepedési szándéka és az ezzel kapcsolatos budapesti álláspont Bukarest, május Gyöngyössy István követségi tanácsos telefonsürgönye 101 moldvai csángó áttelepedési szándékáról és a magyar külügyminisztérium ezzel kapcsolatos utasításai. Bukarest, június A Belügyminisztérium álláspontja az áttelepedni kívánó csángókkal kapcsolatban. Budapest, július 2., Iklódi Dezsõ, bukaresti követségi tanácsos jelentései Mihályffi Ernõ megbízott külügyminiszternek Petru Groza miniszterelnökkel és Czikó Nándor képviselõvel a csángókérdésben folytatott megbeszéléseirõl. Bukarest, július Rajk László belügyminiszter elõterjesztése a Minisztertanácsban az áttelepedni kívánó csángókkal kapcsolatban. Budapest, augusztus Az aradi Szabadság cikke a Lõkösházáról visszafordított 101 pusztinai csángó kálváriájáról (1947. augusztus 5.) Gyöngyössy István, követségi tanácsos jelentése Mihályffi Ernõ megbízott külügyminiszternek Avram Bunaciu belügyminisztériumi vezértitkárral a 101 csángó ügyében folytatott megbeszélésérõl. Bukarest, augusztus A Magyar Távirati Iroda jelentése a kolozsvári Világosságban megjelent, a csángók helyzetével foglalkozó cikkrõl. Bukarest, augusztus A Világosság interjúja Kompot Péter lészpedi csángó legénnyel Kolozsvár, augusztus A kolozsvári Világosság tudósítása a moldvai csángók egy csoportjának bánáti letelepedésérõl. Kolozsvár, augusztus Ismeretlen lészpedi csángó levele a Magyarországra telepedett rokonokhoz. Lészped, december

9 69. Domokos Pál Péter kérelme Pázsint Ödön miniszterelnökségi osztályfõnökhöz, mellékelvén a lészpedi Ignác István hozzá írott levelét. Bukarest, december Bezsán Ferenc lészpedi csángó levele Szárászra települt barátjának december Ignác István lészpedi csángó levele Domokos Pál Péterhez. Lészped, december A magyar és a román külügyminisztérium álláspontja a moldvai csángók közt folyó kitelepedési agitációval kapcsolatban. Budapest, március 9., Bukarest, március Tóth György, lészpedi csángó levele a Magyarországra telepedett gyermekeihez. Lészped, május Erõs Antal, pusztinai csángó levele a Magyarországra telepedett sógorához. Pusztina, június László Antal, hidegkúti csángó levele a Magyarországra telepedett sógorához. Bukarest, július Zöld Ferenc levele a Magyarországra telepedett testvéréhez és sógorához. Lészped, december Zöld Ferenc újabb levele a Magyarországra telepedett sógorához és testvéréhez. Lészped, február Részlet Kovács György író A szabadság útján. (Moldvai csángók között) címû brosúrájából augusztus Bakcsi Miklós az MNSz, és Varga Jenõ, a közoktatásügyi minisztérium kiküldöttjének jelentése a Bákó megyei magyar tannyelvû iskolákkal kapcsolatban Bukarest, augusztus Ambrus Berta tanítónõ levele a Magyar Népi Szövetség Központi Vezetõségéhez Somoska, április Kerekes Irma Bákó tartományi tanfelügyelõnõ tájékoztatója a somoskai magyar tantestületben lévõ problémákról. Bákó, április Ravasz István, somoskai tanító nyilatkozata a somoskai és klézsei állapotokról. Bákó, április Pataki Bálint jelentése a Putna tartománybeli csángó falvakban tett útjáról. Bukarest, június Részlet Váradi Mária és Szikszay Eszter lektoroknak Bányai László oktatásügyi minisztériumi tanácsos részére a Bákó tartományi magyar oktatásügy egyes problémáiról írott jelentésébõl. Bákó, augusztus Orbán János beszámolója Bákó tartományi csángók iskolaügyérõl, az es tanév kezdetén. Bákó, szeptember Huszár Ilona, a marosvásárhelyi néptanács tanügyi osztálya vezetõjének jelentése a Bákó tartományban folyó magyar nyelvû oktatásról. Marosvásárhely, november

10 87. Ráduly Mihály lészpedi tanító feljegyzése a Bákó tartományban mûködõ magyar iskolákkal kapcsolatos kérdésekrõl. Lészped, december Beke György újságíró riportja a lészpedi csángó-magyarok életérõl. Bukarest, Bartis Árpádnak, az oktatásügyi minisztérium volt felügyelõjének levele Domokos Pál Péterhez, a moldvai magyar oktatás felszámolásáról. Marosvásárhely, november Kovács Levente visszaemlékezése a bákói Pedagógiai Líceum magyar tagozatának 1959-es felszámolására Bukarest, Martin Ferenc nagykövet jelentése a moldvai csángók helyzetérõl. Bukarest, október Halász Péter etnográfus feljegyzése a pusztinai rendõrségi zaklatásáról. Budapest, augusztus Magyarországi értelmiségiek levele II. János Pál pápához a moldvai csángó-magyarok ügyében tavasz Az illegális Erdélyi Magyar Hírügynökség két jelentése a Csángóföld elszigetelt helyzetérõl. Bákó, március 30., augusztus Személynév mutató Helynév mutató

11 Elõszó Ezzel a forráskiadvánnyal a moldvai csángók modern kori történelmének megismeréséhez szeretnék segítséget nyújtani. Az elmúlt másfél évtizedben ugyanis megélénkült az érdeklõdés a Kárpátoktól keletre lévõ magyar etnikai csoport, a moldvai csángók sorsa iránt. Úgy vélem azonban, hogy jelenlegi problémáikat csak akkor lehet igazán megérteni, ha megismerjük a közelmúltjukat, az elmúlt jó egy évszázad történéseit. A kötet összeállításakor a kiinduló pont a két dunai fejedelemség egyesülése (1859) volt, míg az itt olvasható utolsó dokumentum már a szocialista korszak utolsó éveibe enged bepillantást. A két korszakhatár (a modern polgári román állam születése és az Ceauºescu rezsim bukása) közt eltelt mintegy százharminc év eseményei döntõen befolyásolták a moldvai magyar etnikai csoport identitástudatának alakulását. Bevezetõ tanulmányunkban ennek a folyamatnak az elemzését végezzük el. A kötet összeállításakor két fõ szempont vezérelt: egyfelõl azt hogy ezúttal csak magyarországi és a romániai magyar forrásokból válogatok. (Egy esetben tettem kivételt, ezt is inkább figyelem-felhívásnak szánom: az elkövetkezõ évek fontos feladata, hogy a csángókra vonatkozó romániai levéltári forrásokat feltárjuk és publikáljuk.) A másik szempont az volt, hogy lehetõleg közöletlen vagy kevéssé ismert dokumentumokat tegyek közzé. Forrásaim nagyobb hányada emiatt olyan levéltári forrás, amelyet most publikálunk elõször. (Abban az esetben, ha azt már valaki korábban közölte, az eredeti közlés helyét is megadom.) A Szent László Társulat iratanyagából az as évektõl a második világháború küszöbéig nyomon lehet követni a moldvai katolikusok hányatott sorsát, és a megmentésükre és támogatásukra irányuló erõfeszítéseket. A Miniszterelnökség irataiból megismerhetõ az, hogy milyen csángó-mentõ politikája volt (már ha volt) a budapesti kormányoknak a 19. század végén. A Külföldi Magyarokat Hazatelepítõ M. Kir. Kormánybiztosság iratanyagából ugyancsak az tudható meg, hogy a második világháború alatt hogyan szerették volna megszervezni a csángó-magyarok tömeges áttelepítését. A budapesti Külügyminisztérium iratai, valamint a Domokos Pál Péter hagyatékában fennmaradt, a Moldvából a Magyarországra telepedett rokonoknak írott levelek (valamint néhány korabeli sajtóhír) arról tájékoztatnak, hogy kivándorlási láz indult meg 1945 után a csángó-magyarok közt. Ezt követõen döntõen a Bányai László hagyatékában fönnmaradt levelezés alapján a rövid életû csángóföldi magyar oktatás nehézségeit mutatjuk be. A magyar iskolák felszámolása után azonban lassan információs sötétség borult a moldvai magyar etnikumra. Ez alatt azt értjük, hogy a hatvanas évektõl kezdve egyre kevesebb megbízható információ jutott el a külvilágba a csángók valódi problémáiról, elnyomatásukról, a magyar identitásuk mellett kiállók üldöztetésérõl. Erre lehet visszavezetni azt is, hogy a kötetben az 1960-as és 80-as évek fejleményeirõl csak egy-két dokumentumot tudtunk közzé tenni. Közlésünk minden esetben betûhû. A szövegekben található eredeti kiemelése- 11

12 ket kurziváltuk, az utólagos kiemelést mi is aláhúzással jelöltük. A szükséges kiegészítéseket [ ]-be tettük, az olvashatatlan kifejezést [?]-jel jelöltük. A közölt dokumentum címét minden esetben mi adtuk. Ebben lehetõség szerint feltüntettük annak szerzõjét, és ha volt címzettjét, valamint a keletkezés idõpontját és helyét. A lábjegyzetben a lényeges kiegészítõ információkat közöljük, illetve bizonyos esetekben a hibás adatokat, névelírásokat korrigáljuk. A forráskiadvány végén személynév- és helynévmutató található. A névmutató azonban nem teljes, ugyanis terjedelmi okok miatt kénytelenek voltunk eltekinteni attól, hogy néhány folyamodvány, kérvény (az 1., 16., , 58. sz. dokumentumokról van szó.) összes aláírójának a nevét (mintegy 1500 névrõl lenne szó!) feltüntessük. A helynévmutatóban minden esetben jeleztük az illetõ csángó település különbözõ névvariációit, illetve zárójelben a jelenlegi hivatalos megnevezést is. (Ha néhány esetben ezt nem tudtuk kideríteni, ekkor kérdõjel található a név mögött.) * A kötet ebben a formájában nem készült volna el, ha menet közben nem kapok segítséget két igazi csángó-szakértõtõl. (Bár jó néhány éve foglalkozom a csángók jelenkori történelmével, ennek ellenére nem tartom magam a csángó-kérdés szakértõjének.) A kolozsvári Pozsony Ferenc és a budapesti Halász Péter baráti megjegyzései és kritikai észrevételei sokat segítettek abban, hogy a bevezetõ tanulmányt megírjam. Külön köszönet a kötet lektorának, Bárdi Nándornak, aki szigorú, de baráti kritikáival, megjegyzéseivel segítette munkámat. Ami jó ebben a kötetben, az az õ érdemük is. Ami rossz vagy kifogásolható, azért csak én vagyok a felelõs. Végezetül hadd mondjak köszönetet a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesületnek azért, hogy kezdettõl fogva támogatta a kötet elkészítésének az ötletét. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pedig köszönöm, hogy anyagi támogatásával hozzájárult, hogy az olvasó kézbe is vehesse ezt a forráskiadványt. Vincze Gábor 12

13 Bevezetõ A moldvai magyar etnikai csoport a román nemzetépítés árnyékában A moldvai csángó-magyarok 1 története a 19. század elsõ felében keltette fel a magyar tudósok figyelmét. Ettõl kezdve nyelvészek, etnográfusok, történészek egész sorát foglalkoztatta a csángók neve és eredete, majd a csángók közt meglévõ kétféle nyelvjárás oka. 2 A két világháború közt elkezdõdött a moldvai magyarság történetének a tudományos szintû feldolgozása is, de a magyar kutatók inkább csak a középkorral és a kora újkorral foglalkoztak. 3 Az 1948-as magyarországi fordulat után a csángók története is tabutéma lett, csak az 1980-as években kezdõdött újra a téma kutatása. Az elmúlt másfél évtizedben igen sok, a csángók történelmével foglalkozó publicisztika, forrásközlés, tanulmány jelent meg, elsõsorban az erdélyi magyar és a magyarországi etnográfusok részérõl. A magyar történészeket most is inkább a középkori és az újkori problémák foglalkoztatják, de az elmúlt években végre napvilágot látott néhány olyan tanulmány, forrásközlés is, amelyben 19. század végi vagy 20. századi témákat dolgoztak fel. 4 Román történészek csak az elmúlt években kezdtek el a csángók modern kori történetével (annak egy-egy aspektusával) foglalkozni, de szinte mindegyik publikációt az jellemzi, hogy a szerzõi nem voltak képesek megszabadulni a csángók román eredetének dogmájától. 5 A megindult kutatások ellenére azonban még mindig igen távol állunk attól, hogy a moldvai magyar etnikai csoport modern kori történelmét egy minden részletre kiterjedõ, alapos szintézisben mutassuk be. 6 Számos kérdés ugyanis még megválaszolásra vár. Hogy csak 20. századi témákat említsünk: további kutatások szükségesek ahhoz, hogy tisztán lássuk: az 1920-as és az 1945-ös földosztás és a kollektivizálás miként hatott erre a közösségre (nem ismerjük az ötvenes években a vidéki falusi társadalom ellen folytatott hadjárat (kulákosítás, kollektivizálás, kitelepítések stb.) hatását (kevés információnk van arról, hogy a békepapi mozgalom és a magyar iskolák szervezése közt milyen összefüggés van (nem vizsgálta még senki, hogy a magyar iskolába járt csán- 1 Dolgozatunkban a csángó-magyarok fogalma alatt azt a római katolikus népcsoportot értjük, amely az itt tárgyalt korszakban még magyar nyelvû és rendelkezik valamilyen magyar népi öntudattal. Bõvebben lásd Pávai, és Pozsony, A csángókat emlegetve az összes római katolikus vallású moldvai lakosra gondolunk, vagyis azokra is, akik idõközben nyelvváltáson estek át. 2 A teljesség igénye nélkül lásd például Munkácsi Bernát, Rubinyi Mózes, Horger Antal tanulmányait. Mikecs, és Halász, Többek közt lásd Bitay Árpád, Elekes Lajos, Veress Endre, Mikecs László, Lükõ Gábor, Domokos Pál Péter munkáit. Mikecs, és Halász, Seress, 2002., 2003., Vincze, 1999., Talán csak egy kivétel akad közöttük, a fiatal bukaresti történész, Marius Diaconescu. Lásd: Diaconescu, Román nyelven megjelent munkájában Pozsony Ferenc is kénytelen volt megelégedni azzal, hogy az eddig megjelent és hozzáférhetõ magyar és román tudományos eredményeket összegezze. Lásd Pozsony, 2002/a. 13

14 gók milyen mértékben tudták egyáltalán elsajátítani a magyar kultúrát és azt tovább adták-e a családban. A sort még hosszan folytathatnánk. A fenti okok miatt mi csupán két nagyobb kérdéskörre koncentrálunk: a csángók nyelv- és identitásváltásának (asszimilálódásának) okaira és arra, hogy miként akarták õket megmenteni különbözõ magyarországi (és 1945 után erdélyi) értelmiségiek, politikusok, egyházi és világi vezetõk. 7 Az elsõ kérdés kapcsán a templomra és az iskolára fordítjuk a fõ figyelmet, ugyanis amint azt még alább bõvebben kifejtjük az általunk vizsgált idõszakban a csángó-magyarok egyik legneuralgikusabb problémája a magyar mint liturgikus- és oktatási nyelv hiánya, sõt tilalma volt. 1. CSÁNGÓK A KIRÁLYI ROMÁNIÁBAN 1945-IG A katolikusok, illetve a csángó-magyarok lélekszámának alakulása a 19. század közepétõl 1930-ig A moldvai magyar népesség lélekszámának vizsgálatakor több nehézségbe is ütközik a kutató. Az elsõ állami népesség-összeírás elõtt ugyanis csupán az egyházi sematizmusok adataira és a csángók közt megforduló diplomaták, utazók, kutatók vagy az ottani lelkészek beszámolóira támaszkodhatunk (de ezek jó része is az említett forrásra támaszkodik). Ráadásul számos forrás nem tesz különbséget a római katolikusok és a magyarok közt mintegy automatikusan minden katolikust magyarnak számítván és eltekintenek attól a ténytõl, hogy már a 19. század második felében sem beszélt magyarul a katolikus vallású népesség egy része. Ami pedig a szervezett, állami népesség-összeírásokat illeti, itt az a probléma, hogy vagy az anyanyelvi és a nemzetiségi adatok hiányoznak (1918 elõtt) vagy a vallási adatok (1945 után), mikor pedig mindkettõ ismert (1930-ban), akkor az derül ki, hogy a nemzeti kisebbségek statisztikai eltüntetésében érdekelt hatóságok a ténylegesnél kevesebb magyarul beszélõ csángót mutatnak ki Moldvában. Mindezen problémák elõrebocsátásával lássunk néhány népességstatisztikai adatot a magyar etnikum 19. századi lélekszámának alakulásáról. Petrás Incze János csángó-magyar pusztinai plébános re becsülte az 1830-ban Moldvában élõ csángók számát, 1839-ben pedig ra ám azt is megjegyezte, hogy ezek közül mintegy ezeren mais hol jobban hol rosszabban Magyarul beszélnek, a többiek magokat Magyaroknak hivatni erössen szeretik, de magok vagy egy-nehány hibás szavat vagy pedig semmit, egy kevés elpiruló szégyennel az õsi nyelveken kérdezõknek oláh, nem tudommal felelnek. 8 Meg kell azonban jegyezzük, hogy Petrás Incze ebben az esetben nem megbízható, ugyanis Domokos Pál Péter az 1851-es egyházi sematizmusra hivatkozva csak fõre teszi a katolikusok számát. 9 Csakhogy ami az egyházi statisztikát ille A csángómentés problematikájához lásd még: Hatos, Petrás Incze János Döbrentei Gábornak írott válaszát közli Domokos, Domokos,

15 ti, ha figyelmesen számba vesszük az eddig publikált adatokat, feltûnik, szó sincs arról, hogy egyenletesen nõne (vagy csökkenne) a katolikus népesség száma. Veress Endre történész 10 a különbözõ idõpontokból származó sematizmusok végösszegeit hasonlította össze: eszerint míg 1845-ben katolikust tartanak számon, addig 1848-ban már csak et, hogy aztán ez a szám 1854-ig csak re nõjön, 11 a rákövetkezõ évben (1855) meg csak ot mutasson; míg a lélekszám az 1857-es névtár alapján ismét , hogy aztán 1858-ban már fõ legyen. 12 Mindez azt sejteti velünk, hogy ezt az egyházi forrást csak nagy fenntartásokkal lehet kezelni. Az elsõ államilag szervezett népesség-összeírásra Moldvában 1859-ben került sor. Ebben az esetben a lakosság anyanyelvére is rákérdeztek. Ekkor római katolikust mutattak ki, amelynek mintegy 71,5%-a, személy még magyar anyanyelvûként volt feltüntetve. 13 (Ez nem azt jelenti, hogy biztosan csak ennyien beszéltek ekkor magyarul hanem azt, hogy legalább ennyien igen!) Figyelemre méltó, hogy ekkor a hivatalos statisztika szerint Bákó megye katolikusainak még 86,6%-a, Roman megyének pedig 94,6%-a magyar anyanyelvû volt. (Ha ezek az adatok a tényleges helyzetet mutatják, az azt jelenti, hogy az északi csángók eloláhosítása 1859-ig még korántsem sikerült annyira, mint ahogy azt más források alapján gondolhatnánk. Az elkövetkezõ harminc évben azonban mint alább látni fogjuk igencsak megváltozik a helyzet.) Ezt követõen a népszámlálások nem tartalmaztak anyanyelvi-nemzetiségi adatokat, 14 ezért a csak különféle becslésekre, illetve spekulatív úton kikövetkeztetett adatokra hagyatkozhatunk. Például a Szent László Társulat által Moldvába küldött delegáció egyik tagja, Veszely Károly egyháztörténész 1868-ban mintegy re, míg egy negyed századdal késõbb, 1893-ban Stefan Lippert von Granberg jászvásári osztrákmagyar alkonzul egy tanulmányában csak re becsülte a moldvai csángók lélekszámát. 15 Pár évvel késõbb, 1897-ben Dominique Jacquet jászvásári katolikus püspök azt közli Hurter jászvásári konzullal, hogy Moldova körülbelül magyar eredetû katholikus lelket számlál. Belõlük legalább nem ért mostanig más nyelven, csak magyarul. 16 (A kiemelés tõlünk.) Ezek a becslések vagy egyházi adatok jóval alatta maradtak a következõ, 1899-es népszámlálás adatainak: kiderült ugyanis, hogy a moldvai katolikus né- 10 Lásd a 29. dokumentumot. 11 Csakhogy Auner Károly ugyancsak az 1854-es egyházi kimutatásra hivatkozva mintegy katolikust említ. Lásd: Auner, Kovács Ferenc pedig ugyanerre az egyházi névtárra hivatkozva katolikust említ. Kovács, Szabados, Az 1905-ös népszámlálási kötetben meglehetõsen sajátosan indokolják meg, miért hiányzik az anyanyelvi és a nemzetiségi adatsor: Nemzetiségrõl itt nem lehet szó! A fogalmat sem lehet szigorú tudományossággal alkalmazni! Származása vonatkozásában sem lehet kutatni, mert a nem-románok legnagyobb része olyan körülmények között és olyan állapotban van, hogy a legnagyobb jóindulat és szándék mellett se felelhetne a kutató kérdéseire. Ehhez hasonlóan az anyanyelv kutatása sem kecsegtetne sikerrel. Idézi: Csoma Domokos, Gecsényi, Lásd a 23. dokumentumot. 15

Böszörményi Géza SchP A magyar piaristák 1950-ben Szétszóratás és újrakezdés

Böszörményi Géza SchP A magyar piaristák 1950-ben Szétszóratás és újrakezdés Böszörményi Géza SchP A magyar piaristák 1950-ben Szétszóratás és újrakezdés MAGYARORSZÁG PIARISTA MÚLTJÁBÓL 2. 1. Koltai András, Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába,

Részletesebben

Iskolakultúra-könyvek 8.

Iskolakultúra-könyvek 8. ROMÁK ÉS OKTATÁS Iskolakultúra-könyvek 8. Sorozatszerkesztő Géczi János Szerkesztő Andor Mihály ROMÁK ÉS OKTATÁS iskolakultúra Iskolakultúra, Pécs, 2001 A könyv kiadását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Részletesebben

A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG. A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon

A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG. A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon A JÖVEVÉNYEKTŐL AZ ÁLLAMALKOTÓ TÉNYEZŐKIG A nemzetiségi közösségek múltja és jelene Magyarországon Szerkesztette:

Részletesebben

Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe

Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe Jakab Attila Az erdélyi magyar történelmi egyházak társadalmi szerepe Mûhelytanulmány 4. Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány

Részletesebben

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ

a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ VIII. évf. 1. sz. 2001. HÚSVÉT EGRI FEHÉR/FEKETE a Ciszterci Diákszövetség Egri Osztályának hírei és a Gárdonyi Gimnázium és Szakközépiskola színes lapja TAVASZ tavasz te csupa zöld a föld magot ölelve

Részletesebben

Reményünk nincs válságban A magyar keresztény politika nagy. kísérlete Húsz éve szabadlábon: magyar egyházak Harmadik út Hitvallók és Ügynökök

Reményünk nincs válságban A magyar keresztény politika nagy. kísérlete Húsz éve szabadlábon: magyar egyházak Harmadik út Hitvallók és Ügynökök XXIV. (X. új) évfolyam 2009/5-6 756 Ft Keresztény közéleti-kultúrális folyóirat Reményünk nincs válságban A magyar keresztény politika nagy kísérlete Húsz éve szabadlábon: magyar egyházak Harmadik út Hitvallók

Részletesebben

pedagógia szociológia história ökonómia pszichológia politológia Az első tanügyi tanács körüli viták Bölcsészek szakválasztása és tanárrá válása

pedagógia szociológia história ökonómia pszichológia politológia Az első tanügyi tanács körüli viták Bölcsészek szakválasztása és tanárrá válása Educatio pedagógia szociológia história ökonómia pszichológia politológia látszat és való Az első tanügyi tanács körüli viták 179 Bajomi Iván Bölcsészek szakválasztása és tanárrá válása 190 Biró Zsuzsanna

Részletesebben

KÜRTÖS FELTÁMADÁSI MENET ÁPRILIS A FÁK ÉS ERDŐK HÓNAPJA. Április 11. - A költészet napja Reményik Sándor Templom és iskola

KÜRTÖS FELTÁMADÁSI MENET ÁPRILIS A FÁK ÉS ERDŐK HÓNAPJA. Április 11. - A költészet napja Reményik Sándor Templom és iskola k W r t s Q KÜRTÖS VI. évfolyam 4. szám Közéleti havilap 2008. április Ára 10,- korona Április 11. - A költészet napja Reményik Sándor Templom és iskola Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá.

Részletesebben

Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945 1991 1

Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945 1991 1 Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945 1991 1 Békés Csaba A kelet-közép-európai régió sorsát, lehetőségeit lényegében egészen 1989-ig alapvetően a második világháború végén, 1945-ben létrejött európai

Részletesebben

Egyezzünk ki a múlttal!

Egyezzünk ki a múlttal! Egyezzünk ki a múlttal! Egyezzünk ki a múlttal! Műhelybeszélgetések történelmi mítoszainkról, tévhiteinkről Szerkesztette: Lőrinc László Történelemtanárok Egylete Budapest, 2010 A kötet összeállításában

Részletesebben

A leghazafiasabb magyarok vagy egy szabad nemzet? A szlovákok szociális reprezentációi a magyar sajtóban 1914 1918 között 1

A leghazafiasabb magyarok vagy egy szabad nemzet? A szlovákok szociális reprezentációi a magyar sajtóban 1914 1918 között 1 kor /ridor 2014. 3. szám Tanulmányok Vörös László A leghazafiasabb magyarok vagy egy szabad nemzet? A szlovákok szociális reprezentációi a magyar sajtóban 1914 1918 között 1 A nacionalizmus egyik alapvető

Részletesebben

TIZENKÉT ÉV. ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK 1990 2001 KÖZÖTTI EREDMÉNYEIRÕL I. KÖTET

TIZENKÉT ÉV. ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK 1990 2001 KÖZÖTTI EREDMÉNYEIRÕL I. KÖTET TIZENKÉT ÉV. ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNYOK AZ ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK 1990 2001 KÖZÖTTI EREDMÉNYEIRÕL I. KÖTET s SAPIENTIA KÖNYVEK SAPIENTIA ALAPÍTVÁNY SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM PARTIUMI

Részletesebben

JA FELADATRA KÉSZÜLNI KELL

JA FELADATRA KÉSZÜLNI KELL JA FELADATRA KÉSZÜLNI KELL NEMZETI TÉKA Sorozatszerkesztõ KÉGLI FERENC MONOK ISTVÁN ja feladatra jkészülni kell A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár k Szerkesztette ANAGY ATTILA APÉTERFI

Részletesebben

A 18. századi rekatolizáció szülötte : az első intézményes árvaház Magyarországon

A 18. századi rekatolizáció szülötte : az első intézményes árvaház Magyarországon VINCZÉNÉ MENYHÁRT MÁRIA A 18. századi rekatolizáció szülötte : az első intézményes árvaház Magyarországon A tanulmány a Magyarországon elsőként, a 18. század derekán, Kőszegen létrehozott intézményes árvaház

Részletesebben

EGYHÁZI ISKOLAINDÍTÁS ÉS AZ ÁLLAM AZ ELSŐ PARLAMENTI CIKLUS IDEJÉN. Nagy Péter Tibor Oktatáskutató Intézet

EGYHÁZI ISKOLAINDÍTÁS ÉS AZ ÁLLAM AZ ELSŐ PARLAMENTI CIKLUS IDEJÉN. Nagy Péter Tibor Oktatáskutató Intézet MAGYAR PEDAGÓGIA 95. évf. 3 4. szám 293 313. (1995) EGYHÁZI ISKOLAINDÍTÁS ÉS AZ ÁLLAM AZ ELSŐ PARLAMENTI CIKLUS IDEJÉN Nagy Péter Tibor Oktatáskutató Intézet Az első többpárti parlamenti választásokat

Részletesebben

Felébredt ez a nép... 1

Felébredt ez a nép... 1 Binder Mátyás: Felébredt ez a nép... 1 A magyarországi romák/cigányok etnikai nemzeti önszerveződési folyamatairól I. Bevezetés Az európai politikatörténet legutóbbi kétszáz éve a nemzetállamok és nemzetek

Részletesebben

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D

VALEUR. Európa minden nyelve kincs. Európa minden nyelve kincs. A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley A B C D A B C D Európa minden nyelve kincs A projekt koordinátorai: Joanna McPake és Teresa Tinsley Munkatársak: Peter Broeder, Laura Mijares, Sirkku Latomaa és Waldemar Martyniuk VALEUR Európa minden nyelve kincs

Részletesebben

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái

Merre tovább? AZ IskolAI IntegrácIó dilemmái Merre tovább? AZ Iskolai integráció dilemmái A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1 számú, 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció című kiemelt projekt stratégiai célja az Új Magyarország

Részletesebben

Egy anekdota szerint két fiatal történész (2) az ötvenes évek gazdaságtörténetét feldolgozó

Egy anekdota szerint két fiatal történész (2) az ötvenes évek gazdaságtörténetét feldolgozó Sáska Géza: Jó, hogy vége a nyolcvanas éveknek, és nem jön újra el! Iskolakultúra 2001/2 Lapunk tavaly októberi és novemberi számában adtuk közre Báthory Zoltán áttekintését a nyolcvanas évek oktatáspolitikai

Részletesebben

Faragó Tamás Őri Péter (összeáll.) Az 1784 1787 évi népszámlálás II. Az Alföld, a Délvidék és a Dunántúl népességi adatai Budapest, 2008.

Faragó Tamás Őri Péter (összeáll.) Az 1784 1787 évi népszámlálás II. Az Alföld, a Délvidék és a Dunántúl népességi adatai Budapest, 2008. Faragó Tamás Őri Péter (összeáll.) Az 1784 1787 évi népszámlálás II. Az Alföld, a Délvidék és a Dunántúl népességi adatai Budapest, 2008 Tartalom I.Faragó Tamás: Az első népszámlálás fennmaradt forrásanyag

Részletesebben

VILÁGABLAK K. HORVÁTH ZSOLT Tagadás és megvesztegethetetlenség könyve (Drang nach Westen)...80

VILÁGABLAK K. HORVÁTH ZSOLT Tagadás és megvesztegethetetlenség könyve (Drang nach Westen)...80 KORUNK FÓRUM KULTÚRA TUDOMÁNY HARMADIK FOLYAM XXI/4. 2010. ÁPRILIS TARTALOM KOVÁCS KISS GYÖNGY Bevezetõ.................................3 KARÁCSONYI ZSOLT Vadászat elõtt (vers)..........................4

Részletesebben

15 év a tehetségesekért: elmélet és gyakorlat

15 év a tehetségesekért: elmélet és gyakorlat A Magyar Tehetséggondozó Társaság Kelet-Magyarországi Tagozata, a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke és a Koroknay Dániel Általános Iskola (Mád) által 15 év a tehetségesekért: elmélet

Részletesebben

MAGYAR RÉGÉSZET AZ EZREDFORDULÓN

MAGYAR RÉGÉSZET AZ EZREDFORDULÓN MAGYAR RÉGÉSZET AZ EZREDFORDULÓN MAGYAR RÉGÉSZET AZ EZREDFORDULÓN Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány Budapest, 2003 Hivatkozási forma: MRE Fõszerkesztõ: VISY ZSOLT Felelõs

Részletesebben

Magyar Tudomány. A NAGY HÁBORÚ ELSŐ CENTENÁRIUMA vendégszerkesztő: Szabó Dániel

Magyar Tudomány. A NAGY HÁBORÚ ELSŐ CENTENÁRIUMA vendégszerkesztő: Szabó Dániel Magyar Tudomány A NAGY HÁBORÚ ELSŐ CENTENÁRIUMA vendégszerkesztő: Szabó Dániel Az MTA első emlepénze 1858-ból Lehet-e közvetlen a fogyasztási adó? Koromrészecskék a légkörben Kétszáz éve született Gábor

Részletesebben

Ez nem spicliskedés, hanem felderítés A levélellenőrzés módszertana és szervezeti felépítése 1945 1962 között

Ez nem spicliskedés, hanem felderítés A levélellenőrzés módszertana és szervezeti felépítése 1945 1962 között Borvendég Zsuzsanna Ez nem spicliskedés, hanem felderítés A levélellenőrzés módszertana és szervezeti felépítése 1945 1962 között A levélellenőrzés megszervezése, 1945 1950 A második világháború után,

Részletesebben

MIRE JÓ AZ AUTONÓMIA?

MIRE JÓ AZ AUTONÓMIA? írta Hévizi Józsa HUNSOR dokumentum MIRE JÓ AZ AUTONÓMIA? Mit jelentettek az autonómia különbözõ formái az évszázadok során a hazánkban élõ kisebbségek számára, és miért törekszenek erre most a határon

Részletesebben

Külügyi Igazgatóság Nemzetpolitikai Tükör II. évf. 12. szám

Külügyi Igazgatóság Nemzetpolitikai Tükör II. évf. 12. szám 1 TARTALOM HÍREK... 3 Nemzeti összetartozás bizottsága... 3 A Nemzeti összetartozás bizottsága április 23-i ülésének beszámolója Nemzetpolitika az Országgyűlésben... 5 Média... 8 Nincs hírértéke a határon

Részletesebben

TÁMPONTOK AZ ERDÉLYI ETNIKAI RÉTEGZŐDÉSI RENDSZER VIZSGÁLATÁHOZ I.*

TÁMPONTOK AZ ERDÉLYI ETNIKAI RÉTEGZŐDÉSI RENDSZER VIZSGÁLATÁHOZ I.* ROMÁNIAI MAGYAR KÖZÖSSÉG ETNIKAI TÁRSADALOM KISS TAMÁS TÁMPONTOK AZ ERDÉLYI ETNIKAI RÉTEGZŐDÉSI RENDSZER VIZSGÁLATÁHOZ I.* Tanulmányunk egy nagyobb léptékű, az erdélyi etnikai rétegződési rendszer változására

Részletesebben

ÉLET. Kéthavonta megjelenõ folyóirat 2008. szeptember október 62. évfolyam 5. szám. A tartalomból:

ÉLET. Kéthavonta megjelenõ folyóirat 2008. szeptember október 62. évfolyam 5. szám. A tartalomból: UNITÁRIUS ÉLET Kéthavonta megjelenõ folyóirat 2008. szeptember október 62. évfolyam 5. szám Bartók Béla síremléke a Farkasréti temetõben A tartalomból: Imádság Õszi Hálaadás ünnepén Zsoltáros hálaadás

Részletesebben