IX. Helyi Önkormányzatok Támogatásai

Átírás

1 IX. Helyi Önkormányzatok Támogatásai

2

3 I évi általános célkitűzések A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatási rendszere a évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-ban kialakított feladatalapú támogatási rendszerben történik. Az önkormányzatok finanszírozásában a korábbi évekhez hasonlóan 2017-ben is megjelennek a költségvetési törvényjavaslatban érvényesülő általános alapelvek. Ezek többek között a családok támogatását, valamint a foglalkoztatottság további növelését, egyúttal az életszínvonal emelkedését szolgáló intézkedések, azon belül is kiemelt figyelmet fordítva a szülők munkába állásának segítésére, illetve a különböző ágazatokban dolgozók jövedelmének emelésére. A pedagógus életpálya bevezetése mérföldkőnek bizonyult a köznevelésben dolgozók bérrendezése tekintetében, amelyhez a szükséges forrásokat az óvodapedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelőmunkát közvetlenül segítők részére az önkormányzati fejezet végig biztosította. E célra a fedezet az éves ütemezésnek megfelelően a évben is rendelkezésre áll. A béremelés azonban nemcsak a köznevelést érintette, 2014-től ugyanis a szociális ágazatban dolgozók keresete is megnövekedett, a részükre biztosított szociális ágazati és kiegészítő pótlék a évtől egy összegben szociális ágazati összevont pótlékként illeti meg a dolgozókat tól a bölcsődékben dolgozó felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők is a pedagógus életpálya szerinti bérre jogosultak. Nagyon fontos, hogy a fiatal generáció megfelelő nevelésben, gondozásban részesüljön, hiszen a sikeres jövőt a következő nemzedék alapozza majd meg. Ennek érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani, nemcsak a gyermekek étkeztetésére amely terület eddig prioritást élvezett hanem a kisgyermekellátó-rendszer hatékony megszervezésére is. A 2017-ben a bölcsődei ellátás tekintetében várható nagyobb változás. Az új ellátási formák rugalmasabban tudnak majd alkalmazkodni a szülők igényeihez, amelyet a finanszírozási rendszer is támogat, hiszen azonos mértékű támogatási összeget biztosít az állam a bölcsődék és az egyszerűbb szakmai feltételekkel működtethető mini bölcsődék részére is. Emellett az új intézménytípusként megjelenő családi bölcsődék támogatása magasabb, mint a évben a családi napközi ellátás és -gyermekfelügyelet támogatása volt. Szükséges azt is kiemelni, hogy a Kormány kiemelt célját érvényesítve, jövőre még több forrás jut a gyermekétkeztetés biztosítására, amelynek már a évi 71,7 milliárd forint összegű előirányzata is kiemelt prioritást tükröz. Az intézményi és a szünidei étkeztetésre 2017-ben a költségvetési törvényjavaslat mindösszesen 73,9 milliárd forint összegben nyújt fedezetet. E célokhoz kapcsolódva továbbra is biztosítottak azok a fejlesztési források is, amelyek az óvodák kapacitásbővítését, az önkormányzati konyhák fejlesztését szolgálják. A fenti általános elvek mellett az önkormányzati finanszírozás tekintetében a jövő év legfőbb célkitűzése a kiszámíthatóság és a stabilitás megtartása, a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése és a kistelepülések további felzárkózásának elősegítése. Utóbbit segíti elő a beszámítási-kiegészítési rendszer továbbfejlesztése is. Annak érdekében pedig, hogy a törvény hatályba lépéséig végbemenő, jelenleg nem ismert gazdasági folyamatok és jogszabály-változásokból adódó módosulások, illetve ellátotti létszám-mozgások kezelése is megtörténhessen, a tervezet több jogcím esetében is megteremti a lehetőségét az előirányzatok keretein belül a tényszámokhoz igazodóan kiegészítő források biztosításának a települések számára.

4 II. A célok megvalósításához rendelkezésre álló források 2017-ben A helyi önkormányzatok 2017-ben hitelforrások nélkül várhatóan mintegy 2 800,0 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, melyhez a központi költségvetés a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 668,4 milliárd forintot, a évi támogatások 101,0%-át biztosítja. Az előző évhez képest a keretszámot csökkenti többek között egyes beruházási támogatások kifutása, a fővárosi közösségi közlekedés támogatásának csökkentése, az adósságkonszolidációban részt nem vett települések fejlesztési támogatásának a cél teljesítése miatti megszűnése, a BM EU Önerő Alap kivezetése és a lakossági közműfejlesztési támogatásra biztosított források kifutása. Ugyanakkor növeli azt az óvodapedagógusoknak jogszabály szerint járó bérnövekedés forrása, egyes beruházások támogatása, az üdülőhelyi feladatok támogatásának többletigénye, a felsőfokú bölcsődei szakgondozók életpályájának támogatása, gyermekek napközbeni ellátása átalakításából, férőhelybővítéséből adódó többlettámogatás biztosítása, illetve egyéb kulturális intézményi működési támogatások is. A központi költségvetés alapján a települési önkormányzatokat az alábbi címeken illeti meg támogatás: millió forint Megnevezés Támogatás A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása: A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása ,9 A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak ,2 támogatása A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása ,0 A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása ,6 A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai ,5 A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai ,0 Összesen: ,2 A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása célhoz kötött felhasználást és elszámolást előírva biztosítja a helyi közszolgáltatások megfelelő színvonalon történő ellátását. A helyi önkormányzatok működési és felhalmozási célú kiegészítő támogatásai egyrészt költségvetési támogatásokat nyújt, ezzel is segítve az önkormányzatok feladatellátását és a kapcsolódó fejlesztési beruházások megvalósítását, másrészt az egyedi problémák kezelése érdekében is tartalmaz forrásokat. III. A célok elérésének módja, a helyi önkormányzatok évi központi költségvetési támogatásainak területei 1) Általános működés, igazgatás Az önkormányzatok feladataiknak nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. E helyi közügyek ellátását 2017-ben is, hasonlóan az előző évekhez egy a különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő általános jellegű támogatás szolgálja.

5 Az általános támogatáson belül külön jelenik meg az önkormányzati hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása. Beszámítás és kiegészítés A évi költségvetési törvényhez képest a Ft egy lakosra jutó adóerő-képesség alatt a beszámítás és kiegészítés egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján kialakított kategória-határok növelésére kerül sor. Az alacsony helyi adóbevételi potenciállal rendelkező településeket a támogatáscsökkentés továbbra sem érinti, sőt továbbra is számíthatnak a ben bevezetett kiegészítésre is. Ennek határa Ft/lakos helyett forint/lakos lett, így több átlag alatti adóerő képességgel rendelkező önkormányzat részesül kiegészítésben. E határ felett sávosan növekvő mértékben terheli a beszámítás az önkormányzatokat, továbbra is forintos egy lakosra jutó adóerő-képesség esetén elérve a 0,55 százalékpontos beszámítási mértéket. A jóval az átlag feletti bevételi potenciállal rendelkező települések támogatáscsökkentése a évvel azonos módon a évi iparűzési adóalap 0,55%- át is meghaladhatja. Továbbra is elismerésre kerül a közös hivatali feladatellátást biztosító székhely önkormányzatok fokozott anyagi leterheltsége: a rájuk irányadó beszámítási százalék 10%ponttal csökken. A évi költségvetési törvényjavaslatban új elemként szerepel, hogy amennyiben az előirányzat törvény szerinti összege lehetővé teszi, úgy a költségvetési törvény felhatalmazása alapján a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter az előirányzat túllépése nélkül módosíthatja a beszámítás mértékét és a települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerőképessége alapján kialakított kategóriák határait. Emellett továbbra is lehetőség van arra, hogy a településüzemeltetési támogatások fajlagos összegeit a nemzetgazdasági miniszter és a belügyminiszter az előirányzat túllépése nélkül módosíthassák. A évi tervezetben továbbra is szerepel az államháztartási adatszolgáltatásokat időben, és kiváló minőségben teljesítő települési önkormányzatok dolgozóinak ösztönzése. Emellett reagálva az önkormányzatok által folyamatosan hangoztatott igényre a pénzügyigazdálkodási feladatok ellátásának segítése is továbbvitelre kerül célként és önálló jogcímként. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása az előző évihez képest 3,0 milliárd forinttal csökken, így 15,0 milliárd forint lesz. A csökkenésről a Kormány a fővárosi közösségi közlekedés évi központi költségvetési támogatásáról szóló 1436/2015. (VI. 30.) Korm. határozatban döntött. A évi Kormány-Főváros Megállapodás alapján a Kormány szándéka, hogy a helyi közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges feltételeket megteremtse. Ennek évi lépéseként a központi költségvetés a BKV Zrt. adósságállományát átvállalta, megszabadítva ezzel a BKV-t és a Fővárost a múlt örökségeként fennmaradt adósságtörlesztés terheitől, mely jórészt a felhalmozódott működési forráshiány eredményeként keletkezett. Ezt követően sor került a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló évi CXXXIII. törvény módosítására is, aminek eredményeként és január 1-jétől 1,5-1,5%-kal több forrás marad a Fővárosi Önkormányzatnál a helyi iparűzési adóból, amit a helyi közösségi közlekedés finanszírozására kell fordítania. Mindezen intézkedések arra irányulnak, hogy Budapest Főváros Önkormányzata egyre inkább képes legyen saját erejéből biztosítani a fővárosi helyi közösségi közlekedés működtetését az ahhoz kapcsolódó állami támogatás fokozatos mérséklődése mellett. Új előirányzatként jelenik meg a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása, aminek előirányzata 280,0 millió forint. Amennyiben a folyékony hulladék begyűjtésére és

6 szállítására közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződés megkötése nem lehetséges, akkor közérdekű szolgáltató kerül kijelölésre. Az ideiglenes begyűjtési ellátásért járó közszolgáltatási díjból nem fedezhető, indokolt többletköltségek megtérítése az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül történik meg. Szintén új előirányzatként jelenik meg a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló évi CCXI. törvény alapján a helyi önkormányzatok dönthettek arról, hogy megtartják jelenlegi közszolgáltatójukat a fennálló szerződések lejártáig, vagy a feladat ellátását átadják a katasztrófavédelemnek. A július 1-jétől a lakosság számára sormunka keretében végzett kéményseprő-ipari közszolgáltatás alapvetően ingyenessé válik. Figyelemmel a bevételkiesésre, a támogatás a július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díj összegének közszolgáltatási díjból befolyó bevétellel csökkentett része megtérítését szolgálja a közszolgáltatójukat megtartó önkormányzatok számára. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának évi fedezete a XIV. Belügyminisztérium fejezetben került megtervezésre. A törvényjavaslat felhatalmazása alapján a Kormány a Belügyminisztérium fejezetből az önkormányzati feladatellátás támogatása érdekében dönthet a szükséges forrás IX. fejezetbe történő átcsoportosításáról. A feladat kifutása miatt megszűnik az átmeneti ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos költségek finanszírozásának támogatása előirányzat: ez szolgálta az üzemeltetési költségek támogatását azon településeken, ahol a lakosság átmeneti egészséges ivóvízzel történő ellátásához szűrőberendezés került telepítésre az Ivóvízminőség-javító Program befejezéséig. Az uniós programok megvalósulása miatt e szűrőberendezések fenntartására a továbbiakban nincs szükség. A évtől külön előirányzat nem szolgálja az önkormányzati létszámcsökkentésekhez kapcsolódó kiadások támogatását. Az előző években jóváhagyott, tárgyévre áthúzódó kötelezettségvállalások, továbbá a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény szerinti tárgyévi munkáltatói kifizetések támogatása a évben az Önkormányzati elszámolások előirányzatáról történnek. Szintén az Önkormányzati elszámolások előirányzatáról kerül kifizetésre többek között egyes önkormányzatok által törvény alapján folyósítandó ellátás (pl. lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás stb.) támogatása, továbbá az önálló jogcímként megszűnő lakossági közműfejlesztési támogatás is. Az általános működés és igazgatási feladatok támogatásának levezetését az alábbi táblázat szemlélteti: Általános működés, igazgatás millió forint Támogatás évi előirányzat: ,8 Ebből: A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása ,9 A helyi önkormányzatok működési célú költségvetési támogatásai ,9 Változások: Fővárosi közösségi közlekedés támogatásának csökkentése ,0 Üdülőhelyi feladatok támogatásának többletigénye 1 700,0 Megszűnő és új jogcímek miatt fejezeten belüli forrás-átcsoportosítás 2 947, évi javasolt előirányzat: ,4

7 2) Köznevelés A települések fő feladata a köznevelés területén a évben is az óvodai ellátás biztosítása. E feladathoz a évhez hasonlóan négyelemű finanszírozást biztosít a központi költségvetés: - átlagbéralapú bértámogatás jár a pedagógusok és a nevelőmunkát közvetlenül segítők jogszabályi előírások alapján elismert létszáma alapján, - kiegészítő támogatás jár az óvodapedagógusok minősítéséből fakadó többletkiadásokhoz, létszámuk alapján, - óvodaműködtetési támogatás szolgálja a nem szakmai dolgozók bérének és az intézmény szakmai eszközei beszerzésének, dologi kiadásainak támogatását, - a bejáró gyermekek utaztatásához is forrást kapnak az érintett települések. Béralapú támogatás formájában a költségvetés biztosítja az óvodapedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, a nevelőmunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztattak illetményét, beleértve a pótlékokat is, igazodva a pedagógusi életpálya előmeneteli rendszer többletköltségeihez. A pedagógusok minősítésére biztosított forrás nyújt támogatást a minősített óvodapedagógusok bérével kapcsolatos többletkiadásokra. A fenntartónkénti adatokat a köznevelés információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg, azzal, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük van jelezni, ha ettől való eltérést tapasztalnak. Az óvodaműködtetés költségeinek ellentételezésére szolgáló támogatás fajlagos összege forint/ellátotti létszám. A tervezet továbbra is biztosítja annak a lehetőségét, hogy a valós önkormányzati kiadási adatok és az igénylők száma ismeretében az előirányzat túllépése nélkül a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter december 23-áig dönthessen kiegészítő támogatás biztosításáról. A társulásban fenntartott óvodába járó gyermekek utaztatásához évinél forinttal magasabb fajlagos összegű támogatás illeti meg a települési önkormányzatokat. A felhalmozási célú költségvetési támogatások között továbbra is szerepel az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása, melynek fenntartása a következő időszakra, a beérkezett támogatási igények számossága alapján, egyértelműen indokolt. E cél megvalósításához a központi költségvetés továbbra is 2,5 milliárd forint támogatást biztosít. Erre a célra 2017-ben nem igényelhet támogatást az a települési önkormányzat, amely a évi költségvetési törvény azonos célú támogatási jogcíméből, vagy a évek közötti uniós programozási időszakban azonos célra rendelkezésre álló európai uniós támogatásban részesült. A köznevelési feladatok támogatásának levezetését a fentiekben jelzett, fejlesztési célú forrás nélkül az alábbi táblázat szemlélteti: millió forint Köznevelés Támogatás évi előirányzat: ,1 Ebből: A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása ,1 Változások: Óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők bértámogatása 4 084,1 Kiegészítő támogatás az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásokhoz 3 000, évi javasolt előirányzat: ,2

8 3) Szociális ágazat A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően továbbra is az alapellátások biztosítása. Ezen túlmenően általánosságban érdemes kiemelni a szociális ágazatra vonatkozó az önkormányzatoknál is megjelenő béremelésre irányuló intézkedéseket, valamint azokat a kötelező feladatokat érintő főbb átalakításokat, amelyek a évi támogatási rendszert befolyásolják. Kiemelt célkitűzés a versenyképes fizetések elérése, amelynek megvalósítása érdekében az ágazatban számottevő bérintézkedés valósult meg az eltelt időszakban. A szociális ágazatban dolgozók anyagi megbecsülésének érdekében a Kormány a évben bevezetette a szociális ágazati pótlékot, majd emellett július 1-jétől a szociális ágazatban foglalkoztatottak a kiegészítő pótlékra is jogosulttá váltak. A bérpótlék folytatólagosan 2016-ban és 2017-ben is megilleti a szociális ágazatban foglalkoztatottakat, ennek megfelelően a évi költségvetési törvényjavaslat mindösszesen 13,9 milliárd forint összegben nyújt támogatást az önkormányzatoknak a két pótlék összevonásából létrejövő szociális ágazati összevont pótlék kifizetésére. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímen a költségvetés a évivel azonos összegben, továbbra is forrást biztosít az alacsony jövedelemtermelő képességű települések olyan szociális jellegű kiadásaihoz, amelyek finanszírozása máshonnan nem megoldható. E támogatás biztosít fedezetet pl. a közfoglalkoztatás máshonnan el nem ismert költségeihez, alapszolgáltatások önrészéhez, vagy a települési támogatások kifizetéséhez. A évi törvényjavaslat 51,8 milliárd forintot biztosít a szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatokra. Fontos kiemelni, hogy a Kormány családpolitikájával összhangban a évtől a gyermekek napközbeni ellátása strukturálisan átalakul. Jövőre a szülők munkába állásának megkönnyítése érdekében egy új, többszintű ellátási rendszer valósul meg, amely azt jelenti, hogy a kisebb településeken is kötelező lesz biztosítani a kisgyermekek ellátását, amennyiben arra igény mutatkozik. A finanszírozás rendszere alapvetően ugyan nem változik, ugyanakkor a költségvetés többletforrást biztosít az újonnan létrejövő bölcsődék, mini bölcsődék, családi bölcsődék működtetésére, továbbá ezen túlmenően az önkormányzati fejezeten belül tartalékot képez az év közben esetlegesen felmerülő többletigényekre, számítva a férőhelybővülésre. Azt is szükséges megemlíteni, hogy a évtől a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők már a pedagógus életpálya szerint részesülnek juttatásban. Tekintettel a szükséges forrás teljes évi kiegészítésére, valamint a bölcsődei ellátás szerkezeti átalakítására az e célra rendelkezésre álló központi támogatás összege szintén emelkedik jövőre tól a helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben jelent meg a Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekházak működésének támogatása. A támogató szolgálat és a közösségi ellátások finanszírozása 1,39 milliárd forint összegben a évben az egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcímen történik, míg az utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekházak támogatását szolgáló 651,2 millió forint évben a XX. fejezetbe kerül átcsoportosításra. Az önkormányzatok által ellátható szociális szakosított ellátásokra (idősek, hajléktalanok bentlakásos ellátása), valamint a gyermekek átmeneti gondozására 2017-ben 22,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás elve nem változik: két részből tevődik össze, a szakmai dolgozók bértámogatásából, valamint az intézmény-üzemeltetési támogatásból, melyek együttes összege adja a feladat biztosításához szükséges forrást. A tapasztalatok egyértelműen alátámasztják a feladat alapú finanszírozási rendszer létjogosultságát: az intézmények fenntartásához szükséges önkormányzati hozzájárulás mértéke e támogatási szisztéma mellett drasztikusan lecsökkent.

9 Fontos változás továbbá, hogy 2016-tól kezdődően az önkormányzatok kötelező feladataként jelenik meg a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése, amelyre 2017-ben emelt összegű forrás kerül biztosításra. Tekintettel arra, hogy a szakmai jogszabályokban élesen elválasztásra kerül az intézményi és szünidei étkeztetés, a támogatási rendszert is eltérő alapelvek mentén kialakítva indokolt e két típusú étkeztetést külön jogcímen finanszírozni. A gyermekek intézményi keretek között történő étkeztetése továbbra is a feladatalapú támogatások elvrendszerén működik 2017-ben, míg a tanítási szünetekben biztosított szünidei étkeztetésnél a lakóhely szerinti települési önkormányzatoknak jövedelemtermelőképességük függvényében jár támogatás az ételadagok után. Az Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcímen a évivel azonos 67,2 milliárd forint összeg, a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása jogcímen 6,7 milliárd forint összeg áll rendelkezésre, mely összességében csaknem 2,2 milliárd forinttal több mint a évi forrás. A jelenleg is hatékonyan működő rendszer továbbra is eredményesen fogja szolgálni a gyermekek magas színvonalon történő étkeztetését. Tekintettel a segélyezési rendszer évi átalakítására az állami és önkormányzati feladatok éles elválasztásával járási kormányhivatali hatáskörbe került valamennyi normatív alapon járó támogatás, így az önkormányzatok pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos, kötelező feladatai jelentős mértékben csökkentek. Ennek megfelelően a évben már csak a jogszabályváltozást megelőzően megállapított (főleg lakásfenntartási célokra nyújtott), kifutó támogatásokra nyújthatnak be igénylést az önkormányzatok, amelynek fedezete biztosított (Önkormányzati elszámolások jogcímről), de minimális összege miatt elkülönített előirányzat fenntartása nem indokolt. A szociális ágazati feladatok támogatásának levezetését a fentiekben jelzett, fejlesztési célú forrás nélkül az alábbi táblázat szemlélteti: millió forint Szociális ágazat Támogatás évi előirányzat: ,7 Ebből: A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása ,7 Támogató szolgáltatások, közösségi ellátások, utcai szociális munka és a Biztos Kezdet Gyerekház működésének támogatása 2 042,0 Változások: Utcai szociális munka és Biztos Kezdet Gyerekházak forrásának átcsoportosítása XX. fejezetbe -651,2 Kiegészítő pótlékra jutó összeg (szociális ágazati összevont pótlék előirányzatába beépülve) bázisba épülése 8 500,0 A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatására évben bevont forrás bázisba épülése és további előirányzatemelés érdekében 800,0 fejezeten belüli 1370,4 millió forint forrás-átcsoportosítás Gyermekek napközbeni ellátása átalakításából, férőhelybővítéséből adódó többletkiadás (bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde támogatása) 200,0 részben fejezeten belüli forrás-átcsoportosítással A pénzbeli szociális ellátások kiegészítésére fordítandó összeg Önkormányzati elszámolások jogcímre történő átcsoportosítása -200,0 Felsőfokú bölcsődei szakgondozók életpályájának támogatása 1 havi része (+bölcsődei férőhelyek bővítéséből adódó többletkiadás) 137, évi javasolt előirányzat: ,0

10 4) Kulturális ágazat A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 2017-ben a szabályozás alapvető változatlansága mellett az előző évben bevezetett struktúrát követi. A kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és a nyilvános könyvtári ellátásra a évinél 190,3 millió forinttal magasabb összeg 19,6 milliárd forint fordítható. A többlet a megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári feladatainak ellátását segíti. A Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása, valamint a Megyei könyvtárak feladatainak támogatása jogcímek támogatás szerkezete megegyezik az előző évivel. A törvényjavaslat a keret-előirányzatokat tartalmazza, de az érintett megyeszékhely megyei jogú városokat, illetve városokat az általuk fenntartott múzeum vagy könyvtár működtetéséhez megillető támogatás éves összegét már a kultúráért felelős miniszter állapítja meg december 1-éig. A színházak támogatási rendszerét 2017-ben is az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló évi XCIX. törvény (Emtv.) határozza meg. Az Emtv.-ben szabályozott feltételek és eljárási szabályok szerint nemzeti és kiemelt minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek támogatására szolgál az előirányzat. Az érintett települési önkormányzatokat összességében mintegy 11,6 milliárd forint illeti meg e célra 2017-ben. A támogatások struktúrája megegyezik az előző évben bevezetett rendszerrel. Az érintett önkormányzatokat megillető, jogcímenként létesítmény-gazdálkodási működési illetve művészeti célú és szervezetenként megállapított támogatás éves összege a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus rendszerben lesz elérhető. Az egyes támogatási összegeket azonban továbbra is az Emtv. 5/B. d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti Bizottságok a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. Változás az előző évhez képest, hogy önálló jogcímen 1270,0 millió forinttal több, összesen 1 770,0 millió forint támogatás illeti meg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát a kulturális feladatainak ellátásához elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működéséhez. A kulturális feladatok támogatásának levezetését fejlesztési célú források nélkül az alábbi táblázat szemlélteti: millió forint Kulturális feladatok Támogatás évi előirányzat: ,3 Ebből: A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása ,3 Pécs Megyei Jogú Város kulturális feladatainak támogatása 500,0 Változások: A megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári feladatainak ellátását szolgáló támogatás növelése fejezeten belüli átcsoportosítással 190,3 Pécs Megyei Jogú Város kulturális feladatainak támogatása 1 270, évi javasolt előirányzat: ,6

11 A évi költségvetési törvény általános működési és ágazati támogatásokat tartalmazó 2. melléklete már november 1-jén hatályba fog lépni. Ezzel biztosítható, hogy a helyi önkormányzatokat megillető miniszteri döntést igénylő támogatások meghatározása még év végéig megtörténhessen. Így az önkormányzatok a évet már minden szükséges információ birtokában kezdhetik el. 5) Önkormányzati fejlesztések Az egyes ágazati részeknél leírtakon túlmenően a helyi önkormányzatok felhalmozási célú támogatási előirányzatait érintően az alábbi változások történnek. Megnevezés Fejlesztési támogatások alakulása évi előirányzat évi előirányzat millió forint Változás ( ) Lakossági közműfejlesztés támogatása 1 200,0 0, ,0 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 300,0 300,0 0,0 Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések 5 400, ,0-400,0 Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása 2 500, ,0 0,0 Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása 806,0 806,0 0,0 300,0 300,0 0,0 Az önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása 1 000, ,0 0,0 Adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok fejlesztési támogatása Az egy és kétszámjegyű országos főközlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása ,0 0, ,0 500,0 500,0 0,0 Békásmegyeri Piac rekonstrukció 150,0 0,0-150,0 Normafa Park kiemelt beruházás támogatása 620,0 620,0 0,0 Csurgó község önkormányzat támogatása Sótony László Sport és Szabadidőcentrum felújítása és bővítése céljából 700,0 0,0-700,0 Pannon Park beruházási projekt megvalósítása 5 000, , ,0 Hermina garázs beruházásának megvalósítása 0, ,0 3200,0 Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalásának támogatása 605,8 723,0 117,2 Mezőkövesdi tanuszoda beruházás megvalósítása 400,0 0,0-400,0 Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat támogatása a pesthidegkúti uszoda beruházás megvalósításához 300,0 0,0-300,0 Vis maior támogatás 7 700, ,0 0,0 Önkormányzati elszámolások jogcím európai uniós fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére 5 900,0 0, ,0 fordítható része Fejlesztési célú támogatások összesen , , ,8 A Kormány korábbi döntése alapján az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok között évente 12,5 milliárd forint támogatásban részesülnek. Figyelemmel arra, hogy a évi költségvetési törvény módosításával évben kerül

12 sor a évre tervezett 12,5 milliárd forint kifizetésére is, így az előirányzat a feladat kifutásával 2017-től megszűnik. A lakossági közműfejlesztés támogatása az igénybevétel csaknem teljes kifutásával párhuzamosan megszűnik önálló előirányzatként. Az esetlegesen még felmerülő igények az Önkormányzati elszámolások előirányzatból kerülhetnek kifizetésre. A kisösszegű fejlesztések, felújítások támogatását szolgáló Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések előirányzat összege 5,0 milliárd forint, mely a szociális intézmények fejlesztését szolgáló pályázat kifutásával 0,4 milliárd forinttal alacsonyabb a évinél. E támogatás az egyes kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények kisösszegű fejlesztéseit, a belterületi utak, hidak, járdák felújítását, az óvodai, iskolai és utánpótlás sportlétesítményekkel kapcsolatos kisebb beruházásokat szolgálja. Önálló jogcímen jelenik meg 2017-ben a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztését célzó Pannon Park beruházási projekt támogatása. Az előirányzat ,0 millió forint, amely az 1514/2015. (VII. 23.) Korm. határozat alapján került meghatározásra és a fejlesztés a évi ütemének megvalósítását szolgálja. Ehhez kapcsolódik és szintén új jogcímen szerepel a Hermina garázs beruházás támogatása, ami a évi munkálatokhoz 3 200,0 millió forint összeggel járul hozzá. A Liget Budapest projekt keretein belül, a Fővárosi Állat- és Növénykert területén és a Pannon Park projekthez illeszkedően valósul meg a Fővárosi Állatés Növénykertet és a Városligetet egyaránt kiszolgáló mélygarázs, és felszíni parkoló kialakítása. A költségvetés a évben is biztosítja a felhalmozási célú támogatások között a közművelődési érdekeltségnövelő támogatást, a muzeális intézmények szakmai támogatását, amely a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a múzeumok, muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez járul hozzá. Szintén fennmarad a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalásának támogatása az árfolyamkockázat miatt 117,2 millió forint összeggel megemelve 723,0 millió forinttal és a Normafa Park kiemelt beruházás támogatása változatlanul 620,0 millió forinttal. A fentieken túl a fejlesztési források tekintetében csak kisebb mértékű változások történnek, amiket az előző évek igénylési tapasztalatai indokolnak. 6) Az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai A évben az önkormányzatok egyéb kiegészítő támogatásai az alábbi célcsoportoknak megfelelő előirányzatokra tagozódik. - Külön jogcímen jelenik meg az Önkormányzatok rendkívüli támogatása. E keretösszeg szolgál a települési önkormányzatok kizárólag már egyedi problémák kezelésére irányuló kiegészítő jellegű rendkívüli támogatásának forrásául. - Az Önkormányzati elszámolások előirányzata szolgál valamennyi, a települések előző évekről származó működési és fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos elszámolásainak rendezésére. Ez szolgálja továbbá az önálló jogcímként megszűnő pénzbeli szociális ellátások kiegészítése, a helyi szervezési intézkedések helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása és a lakossági közműfejlesztés támogatására vonatkozó kifizetések, továbbá többek között a évi költségvetési törvény 3. melléklet IV. pontjában szereplő fejlesztési költségvetési támogatások le nem hívott részének forrását is.

13

14