Finanszírozással, befogadással, átalakulással, személyi tárgyi feltételekkel kapcsolatos kérdések:

Átírás

1 Finanszírozással, befogadással, átalakulással, személyi tárgyi feltételekkel kapcsolatos kérdések: 1. Mennyivel emelkedik a családi bölcsőde normatívája a családi napköziéhez képest? Jelenleg a családi napközi állami támogatása ,- F/gyermek/év, től a családi bölcsőde működtetésére az állami támogatás összege Ft/gyermek/év lesz (a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi XC. törvény 2. melléklet III/3. jb) alpont alapján) 2. Lesz-e finanszírozásba való befogadás olyan családi bölcsődének, ami korábban normatíva nélküli családi napközi volt, illetve kaphat-e normatívát új családi bölcsőde? Amennyiben kötelező feladatot lát el, vagy pályázati úton elnyert európai uniós támogatásban részesült, abban az esetben a rendelkezésre álló kapacitásoktól függetlenül nyer befogadást a finanszírozási rendszerbe. A finanszírozási rendszerbe történő befogadásra irányuló rendelkezéseket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 145. határozza meg. 3. Ha jelenleg 10 ezer lélekszám alatti települési önkormányzat működtet egységes óvoda-bölcsődét és az igények kielégítése végett mini bölcsődét vagy bölcsődét nyitna, akkor azt be fogja-e fogadni az NRSZH a finanszírozási rendszerbe? Mivel az önkormányzatnál kötelező a feladatellátás, igen. 4. Milyen lehetőségei vannak, és mit kell tennie annak a családi napközinek, aki mini bölcsődeként szeretne tovább működni? Kaphat-e így normatívát? Minden családi napközinek, aki átalakul és működni szeretne jétől adatmódosítási kérelmet kell benyújtania a működést engedélyező szervnek (369/2013. (X.24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint) augusztus 31-éig. A Gyvt (2c) bekezdés cb) pontja alapján, ha a kérelem benyújtását megelőzően a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett szolgáltatás - jelesül a családi napközi - és az adatok módosítása költségvetési többletkiadást nem eredményez, abban az esetben a rendelkezésre álló kapacitásoktól függetlenül kell befogadni az új szolgáltatást. Az adatmódosítási kérelemnél a finanszírozási rendszerbe történő befogadást is kérelmezni kell és majd az NRSZH automatikusan a fentebb hivatkozott jogszabályhely alapján befogadja az átalakult szolgáltatást, függetlenül attól, hogy a családi napközi milyen bölcsődei ellátási formává alakul át. Természetesen az átalakulás abban az esetben lehetséges, ha az adott szolgáltatási formára (mini bölcsőde, bölcsőde) előírt személyi és tárgyi feltételek is teljesülnek.

2 5. Melyik rendeletben előírtaknak kell megfelelni családi bölcsőde esetében? Alapprogram családi bölcsődénként kell? Minden egyes családi bölcsőde működésének része a szakmai program, ugyanúgy, ahogy az jelenleg is a családi napközi esetében. Akkor is, ha egy-egy településen, vagy egy épületben a fenntartó több családi bölcsődét működtet, külön szakmai programmal kell rendelkezniük, mivel a családi bölcsőde is működhet önálló családi bölcsődeként, vagy hálózatba szervezett családi bölcsődeként. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet tartalmazza a családi bölcsődére vonatkozó részletes szakmai leírást, valamint az NM rendelet 10. számú mellékletében található a bölcsődék országos nevelési és gondozási alapprogramja, amelyet eltérésekkel kell alkalmazni a családi bölcsődére vonatkozóan, valamint a 11. számú melléklet tartalmazza a családi bölcsődére vonatkozó eszközjegyzék is. 6. A módosítások benyújtásakor szükséges az alapító okirat módosítása, de azt nem lehet, csak amikor a jogszabály hatályos lesz. Enélkül viszont a módosítási kérelem nem nyújtható be. Mi a teendő? Beadható a kérelem, mert minden hiányzó dokumentum hiánypótlással pótolható. 7. Hol kell elindítani a módosítási kérelmet? Az adatmódosítási kérelem benyújtásakor ugyanaz az eljárásrend, mint új szolgáltatás bejegyzése esetén, azonban csak a módosítással érintett változást, dokumentumot kell becsatolni Az adatmódosítási kérelmet a működést engedélyező szerv felé, azaz a megyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani. Az erre vonatkozó, részletes szabályok a 369/2013. (X. 24.) Korm. rendeletben találhatóak. 8. Abban az esetben, ha valaki 2016-ban benyújtja a bejegyzés iránti kérelmét új családi napközi szolgáltatásra vonatkozóan, akkor milyen személyi feltétel meglétét kell igazolnia, ha csak nappal kezdené meg a szolgáltatást? Amennyiben a fenntartó január 1-jétől kéri a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzését akár családi bölcsődére, akár mini bölcsődére, vagy akár napközbeni gyermekfelügyeletre, abban az esetben a január 1-jétől hatályos irányadó jogszabályokban előírt feltételeknek kell megfelelni.

3 9. Aki eddig is ellátott az engedélye alapján 3 év alatti gyermekeket és családi bölcsődeként szeretne tovább működni, de az épületi adottságai nem felelnek meg az új szabályoknak működhet-e családi bölcsődeként? A 16/2016. EMMI rendelettel módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az átalakuló családi bölcsődében a előtti szabályokat kell alkalmazni után is. 10. Nyomtatványokon, munkaköri leírásokon, stb., mindenen át kell írni a családi napközi nevet? Igen. 11. Mikorra kell átrendezni egy iskolás családi napközit, ami december végéig még ellát iskolásokat? jétől már csak a napközbeni gyermekfelügyelet keretén belül lehet ellátni az iskoláskorú gyermekeket. 12. Amennyiben többcélú intézményt hozunk létre az egyik óvodai csoport átalakításával elfogadható-e, hogy az alábbi helyiségek az óvodával azonosak legyenek: vezetői iroda, kisgyermeknevelői szoba, irattár, felnőtt öltöző, felnőtt mosdó, felnőtt WC helyiség, felnőtt zuhanyzó, felnőtt étkező? Amennyiben mini bölcsődét, családi bölcsődét hoznak létre, akkor igen, azonban, ha bölcsődét, abban az esetben irányadónak kell tekinteni a bölcsődei szabványt (MSZ ), valamint a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 11. mellékletében foglaltakat. 13. Az Államkincstártól egyszer azt a tájékoztatást kaptam, hogy ha a gyermek hiányzik, de bent van a rendszerben akkor is igénybe lehet utána venni a normatívát. Ez továbbra is így működik? Bölcsőde és mini bölcsőde esetében az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a gyermek, aki 10 napnál többet a hónapban nem hiányzott. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban 10 napnál többet hiányzott. Ez a szabály továbbra is fennáll. Családi bölcsőde esetében nem ez a szabályozás. A családi bölcsődében azokra a napokra, amikor hiányzóként szerepel a gyermek a rendszerben, nem jár állami támogatás. 14. A mini bölcsődében is kell segítőt alkalmazni? A mini bölcsődében bölcsődei dajkát kell alkalmazni.

4 Térítési díj, jövedelemigazolás, felvételi szabályzat: 15. Mini bölcsőde esetében mekkora összegű személyi térítési díj kérhető? Mi vonatkozik a mini bölcsődére? A bölcsőde és mini bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. A személyi térítési díj megállapításánál ugyanaz vonatkozik a mini bölcsődére, mint a klasszikus bölcsődei ellátásra. A térítési díj fizetésének szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény tartalmazza. Amennyiben a mini bölcsődében a gondozásra is megállapítanak térítési díjat, abban az esetben a személyi térítési díj megállapításánál a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A személyi térítési díj összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a jövedelem 25%-át bölcsőde, mini bölcsőde esetén, ha a fenntartó a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetés mellett a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapít személyi térítési díjat. 16. Ha nem köt a szolgáltató ellátási szerződést más település önkormányzatával, abban az esetben felvehető-e a gyermek más településről és a normatíván kívül milyen térítési díj fizetése igényelhető? Igen, a bölcsőde, mini bölcsőde esetén felvehető ellátási területen kívül eső gyermek is az engedélyezett férőhelyszám 15%-áig. A térítési díjra vonatkozó szabályokat kell irányadóként tekinteni (Gyvt ). 17. Családi bölcsőde működtetése esetén a jövedelmet igazolni kell? Például, ha GYED-en van az édesanya és nem dolgozik, akkor beadhatja gyermekét családi bölcsődébe? A személyi térítési díj megállapításához szükséges a jövedelem nyilatkozat kitöltése, azonban, ha a szülő vállalja, hogy a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos összeget fizeti meg, akkor nem kell jövedelem nyilatkozatot kitöltenie. GYED mellett csak abban az esetben vehető igénybe bármely napközbeni ellátást nyújtó szolgáltatás, ha a szülő keresőtevékenységet folytat (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII törvény 42/C ). 18. Ha vállalkozó a szülő, akkor milyen jövedelemigazolás szükséges? Amennyiben vállalkozó szülőről van szó, abban az esetben NAV igazolással tudja a jövedelmet igazolni, azonban ha a szolgáltató állami támogatásban nem részesül, nem kell jövedelem igazolást becsatolnia.

5 19. Ebben a törvényi pontban a "kezdő időpont" feltétlenül a gyermek bölcsődei felvételének időpontja kell legyen, vagy ennél rugalmasabban lehet kezelni a szülő munkakezdését? (tekintettel a beszoktatásra) 36. Ha a fenntartó eltérően nem rendelkezik, a keresőtevékenységet folytató vagy folytatni kívánó szülő legkésőbb a gyermek bölcsődei ellátásának megkezdését megelőző két héttel a bölcsődei ellátást nyújtó intézménynek, szolgáltatónak munkáltatói igazolást nyújt be, vagy bemutatja a leendő munkáltatójának igazolását arról, hogy a szülő nála alkalmazásban fog állni, megjelölve annak kezdő időpontját is. A Kezdő időpont a szülő munkakezdése, nem a gyermek felvételének időpontja. 20. Családi bölcsődénél is van felvételi szabályzat? Nem kötelező előírás. Ha a szolgáltató ezt szabályozni szeretné, van rá lehetősége. Szakmai programok, tanúsítványok: 21. Az átalakulás során benyújtott új szakmai programot véleményezni fogja-e a módszertani szakértő? A 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet értelmében: ha jelenleg a családi napközi 3 éven aluli gyermekek ellátását végzi, vagy széles korosztályt lát el és családi bölcsődévé,,vagy napközbeni gyermekfelügyeletté alakul át, illetve a kizárólag óvodáskorú gyermekek ellátását végző családi napközi napközbeni gyermekfelügyeletté alakul át, nem szükséges szakértő bevonása. 22. Kell-e csatolni az átdolgozott 2017-re szóló szakmai programot a kérelemhez? Az adatmódosítás érinti a szakmai programot is, ezért a kérelemhez szükséges csatolni a módosított szakmai programot. 23. Abban az esetben, ha valaki után létesít majd munkaviszonyt egy családi bölcsőde fenntartóval, akkor a ig megszerzett családi napközis tanúsítványával betöltheti a munkakört? A előtt megszerzett tanúsítványok mindaddig elfogadhatóak, ameddig az új tanfolyamról szóló rendelet nem lép hatályba.

6 Tanfolyamokkal kapcsolatos kérdések: 24. Kell-e bölcsődei dajka tanfolyamot elvégezni olyan bölcsődei technikai személyzet munkakörben dolgozónak, akinek kisgyermeknevelő végzettsége van? Az óvodai dajka végzettség is megfelel? A kisgyermeknevelő végzettséget el lehet fogadni től, az óvodai dajka végzettség nem megfelelő, ez esetben el kell majd végezni a bölcsődei dajka tanfolyamot. 25. A családi bölcsődében a szolgáltatást nyújtó kisgyermeknevelő munkakörben (megfelelő végzettség megléte esetében) történő alkalmazás esetében el kell-e végezni a tanfolyamot? Amennyiben kisgyermeknevelő munkakörbe kerül besorolásra, abban az esetben nem kell elvégeznie a tanfolyamot. 26. Mikortól lesznek elérhetőek az új tanfolyamok? Várhatóan 2017 első félévében. 27. Családi napköziből mini bölcsődévé alakulás során is érvényes-e a jogszabályban olvasható szabály, hogy ha óvodai dajkát sorolnak át ( ig) bölcsődei dajkává, akkor ig kell elvégeznie a miniszteri tanfolyamot? Ez vajon érvényes a családi napközi működtetőből vagy segítőből lett bölcsődei dajkára is? Igen, el kell végeznie a tanfolyamot. A családi napköziben alkalmazott szolgáltatást nyújtó személynek, vagy segítőnek, ha mini bölcsődében lesz alkalmazva, akkor el kell végeznie a bölcsődei dajka tanfolyamot. 28. Családi bölcsőde tanfolyamot kiváltja a kisgyermeknevelői végzettség? Maradnak-e a pótlékok? Milyen besorolás szerint kell alkalmazni a munkavállalót? Amennyiben kisgyermeknevelő munkakörbe sorolják, akkor igen. Abban az esetben, ha a fenntartó a családi bölcsődében a szolgáltatás ellátására munkakört létesít, akkor a munkavállalót a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő kategóriába kell besorolni (a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2.sz. melléklete alapján). Az ágazati bérpótlék, kiegészítő pótlék továbbra is jár, amennyiben állami támogatásban részesül a fenntartó.

7 29. Bölcsődei dajka tanfolyam ingyenes lesz vagy költségtérítéses? A tanfolyam valószínűleg költségtérítéses lesz, azonban európai uniós forrás keretén belül lehetőség lesz ingyenes képzésben részt venni. 30. A koordinátorok esetében után új munkakörbe való belépés esetén megfelel-e a régi tanúsítvány vagy csak az új, mivel a 15/1998-as II. sz. mellékletében az új képzés neve szerepel? A előtt megszerzett tanúsítványok mindaddig elfogadhatóak, ameddig az új tanfolyamról szóló rendelet nem lép hatályba. Családi napközi koordinátorral, hálózattal kapcsolatos kérdések 31. A koordinátorok esetében után új munkakörbe való belépés esetén megfelel-e a régi tanúsítvány vagy csak az új, mivel a 15/1998-as II. sz. mellékletében az új képzés neve szerepel. Ha megfelel a régi, akkor ez benne van valahol valamelyik jogszabályban? A előtt megszerzett tanúsítványok mindaddig elfogadhatóak, ameddig az új tanfolyamról szóló rendelet nem lép hatályba. Ezen jogszabály átmeneti rendelkezésében ez szerepel. 32. A koordinátor bent lehet-e napközben a családi bölcsődében? Milyen munkaidő kötelezettsége van? A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 51/l. (2) bekezdésében foglaltak alapján önálló koordinátori munkakört az öt, vagy annál több hálózatba szervezett családi bölcsőde esetén kell a fenntartónak biztosítania. A jogszabály az ötnél kevesebb családi bölcsőde működtetése esetén tette lehetővé azt, hogy akár a hálózatba szervezett bármelyik családi bölcsődében dolgozó szolgáltatást nyújtó személy is elláthatja a koordinátori feladatokat. A munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg a koordinátori feladatok ellátásának módját és idejét a munkaköri leírásban, azzal, hogy a gyermekek napirendje nem sérülhet emiatt. 33. Hálózatban működtetett családi napközi esetében a koordinátort megbízotti vagy alkalmazotti státuszban kell foglalkoztatni? Mindkét foglalkoztatási forma lehetséges.

8 Napközbeni gyermekfelügyelet 34. Napközbeni gyermekfelügyeletnél, milyen előírásoknak kell megfelelni? Térítési díj igényelhető-e? A napközbeni gyermekfelügyelet keretében nem nevelési-oktatási céllal a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást biztosít a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára, a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára, az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül. Iskoláskorú gyermekeknél a magántanuló számára, valamint az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára az Nktv. szerinti kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül, valamint a tanítási szünetekben. Ez vonatkozik még a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (Nktv.) rendelkezései szerint az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára. A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, a foglalkoztató által biztosított helyiségben, vagy más, e célra kialakított helyiségben, illetve a szolgáltatást igénylő szülő otthonában. A napközbeni gyermekfelügyelet feladatait önálló szolgáltató vagy legalább három telephelyként működő napközbeni gyermekfelügyeletet magába foglaló hálózat biztosítja. Napközbeni gyermekfelügyelet keretében a gyermek húszhetes korától annak a tanévnek a végéig gondozható, amelyben a tizennegyedik életévét betölti. Ha sajátos nevelési igényű gyermekről van szó, akkor a tizenhatodik életévének betöltéséig. A szülő otthonában akkor biztosítható a napközbeni gyermekfelügyelet, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben betegsége vagy egyéb ok miatt nem biztosítható, és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Ez a szolgáltatás a szolgáltatást nyújtó saját gyermeke számára nem biztosítható. A napközbeni gyermekfelügyelet szabályozása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben, valamint a 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben található ( től hatályos változatok). A költségvetési támogatásban nem részesülő fenntartó esetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény térítési díj szabályait eltérésekkel kell alkalmazni. 35. Hány órát lehet nyitva a napközbeni gyermekfelügyelet? Nincs meghatározva, a szolgáltató dönti el. 36. Napközbeni gyermekfelügyelet esetében mennyi lehet a maximális létszám? Maximum 7 fő.

9 37. Napközbeni gyermekfelügyeletre az óvodakötelezett gyermeket fel lehet-e venni? A kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek és a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül is ellátható a gyermek. Munkahelyi bölcsőde 38. Munkahelyi bölcsőde esetén a dolgozók bérét ki fizeti, ha a helyet a munkahely biztosítja, de a szolgáltatást szerződéssel egy külső szolgáltató működteti? Munkahelyi bölcsődét csak a foglalkoztató működtethet, külső szolgáltató nem. Aki a szolgáltatást működteti, ő alkalmazza a dolgozóját vagy dolgozóit, tehát neki kell a dolgozók bérét kifizetnie. A munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült költségek és ráfordítások a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősülnek től, és a foglalkoztató társasági adóalapját csökkentik. 39. Munkahelyi bölcsőde esetén ki kapja a normatívát? Itt igényelhető személyi térítési díj? A foglalkoztató igényelheti az állami támogatást. Az étkezésre, és a gondozásra kérhető térítési díj a munkahelyi bölcsődében a foglalkoztató döntése alapján. A térítési díj meghatározása tekintetében fontos megkülönböztetni és jól elkülöníteni az intézményi és a személyi térítési díj fogalmát. Az intézményi térítési díj (jelen esetben a szolgáltató működési költsége, állami normatíva nélkül) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete, tehát az az összeg, amit a foglalkoztató az ellátáshoz biztosít saját kiegészítésként, vagy szülők által befizetett térítési díjakból. A munkahelyi bölcsőde működéséhez állami támogatás vehető igénybe normatíva formájában, melynek feltételeit és mértékét minden évben a költségvetési törvény tartalmazza. (A finanszírozási rendszerbe történő befogadást kérelmezni kell, egy befogadási eljárás keretében.) Az intézményi térítési díjból kell számítani a személyi térítési díj összegét, amely a szülő által fizetendő összeg. A személyi térítési díj összegét a foglalkoztató állapítja meg. A törvény szabályai szerint a munkahelyi bölcsőde személyi térítési díjának az összege nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének az 50 %-át. 40. A munkahelyi bölcsődében is kell segítőt alkalmazni? A munkahelyi bölcsödében, ha 5 kisgyermeknél többet gondoznak, szükséges a segítő alkalmazása, a fenntartó döntésétől függő időben és munkarendben.