Hogyan tovább? Gyakorlatorientált válaszok a családi vállalkozás működése és átadása során felmerülő jogi kihívásokra. dr.

Átírás

1 Hogyan tovább? Gyakorlatorientált válaszok a családi vállalkozás működése és átadása során felmerülő jogi kihívásokra dr. Korim Balázs

2 Bemutatkozunk Barkassy Grünfeld irodánk olyan innovatív piaci szereplő, mely az elsők között ismerte fel a családi vállalkozások generációváltásának nemzetgazdasági jelentőségét egyablakos szolgáltatás partneri hálózatunkkal hosszú ideje végzünk gyakorlati tanácsadást és kiterjedt elméleti kutatásokat a téma gazdasági és jogi területein publikációinkban (jogi szaklapok, Origo, televíziós műsorok) a gyakorlati problémákra fókuszálva nyújtunk támpontokat

3 A generációváltásban rejlő veszélyek Európában a cégek 75-80%-a családi vállalkozás, a foglalkoztatásban szerepük 40-50%-os, a GDP-ből való részesedésük 50-70%-os nemzetközi statisztikák szerint a cégek 1/3-a marad családi kézben és a második generációváltást csupán 20% éli túl a hazai mikro vállalkozások 95%-a, a közép- és nagyvállalatok 25-30%-a családi vállalkozás a nemzetközi megszűnési arányt hazánkra vetítve súlyos gazdasági következmények várhatók a felkészülés esszenciális Források: Konczosné Szombathelyi Márta: Családi vállalkozások generációváltásának kockázata Csákné Filep Judit, Pákozdi Imre: Utódlás, generációváltás a magyar KKV-szektorban

4 A generációváltásban rejlő veszélyek történelmi okokból tapasztalatlanság áll fenn a magyar családi vállalkozásoknál a generációváltás terén a sikeresség fenntartása nem csak gazdasági, hanem érzelmi kérdés is, hiszen az alapítók életművéről van szó a nemzetközi tapasztalatok alapján a generációváltás sikerén múlik, hogy megmarad-e családi kézben vagy egyáltalán fennmarad-e a vállalkozás a családi vállalkozás alegységei igényei összhangjának megteremtése a sikeresség és időtállóság alapja

5 A generációváltásban rejlő veszélyek a folyamat sikeressége elsősorban a tervezésen, felkészülésen múlik ám pusztán kevesebb mint 5% rendelkezik írásos tervvel az új Ptk. diszpozitív társasági jogi koncepciója lehetőséget kínál a tulajdonosi és menedzsment-szerkezet optimalizálására az új Ptk. által a sikeres külföldi minták átültetése, több évtizedes, működő tradíciók bevezetése, a magyar tapasztalatok hiányának kiküszöbölése válik lehetségessé

6 Az első lépések a generációváltás egy folyamat, amely több évet is igénybe vehet és az átadás konkrét jogi momentumán is túlnyúlik első lépésként a lehetőségeket kell számba venni, melyek a tervezés alapjául szolgálnak, így példának okáért: van-e egyáltalán olyan családtag, vagy akár több, aki potenciális utód lehet? ha van ilyen családtag, akkor ő nyitottnak mutatkozik-e a szerepre, s ha igen, akkor milyen időtávon várható, hogy megfelelően felkészült lesz? a menedzsment és a tulajdonjog is átadásra kerül? milyen mértékben és formában kíván az átadó generáció szerepet vállalni? milyen források állnak rendelkezésre az átmenet finanszírozásához?

7 Az első lépések minden vállalkozás egyedi, ám tipikus utódlási kimenetek vázolhatók: a tulajdonjog és vezetés is a család kezében marad a tulajdonjog megtartása, míg a vezetés átadása a következő generációnak a tulajdonjog családi kézben marad, az operatív irányítást külső fél látja el menedzsment kivásárlás menedzsment kialakítása kivásárlási célzattal a tulajdonjog eladása külső félnek a vállalkozás bezárása valamennyi kimenetnek vannak előnyei és kihívásai, ráadásul valamennyi vállalkozás és család más struktúrát kíván, így az optimális részesedés-átruházási struktúra megtalálása esetenkénti

8 Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon és vezetés is családi kézben többféle részesedés-átruházási technika merülhet fel, melyek közül az adott család és vállalkozás igényei alapján kerül ki az optimális tranzakciós költségek tőkeigény biztos nyugdíjas évek hármasa: ajándékozás: illetékmentesség egyenes ági rokonok között, nincs tőkeigény, ugyanakkor nem is biztosítja az átadó generáció anyagi nyugalmát, így ez a kérdés a tulajdon teljes átruházása esetén kezelendő

9 Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon és vezetés is családi kézben üzletrész adásvétel: illetékmentesség (ingatlanvagyonnal rendelkező társaság kivételével), ugyanakkor adókötelezettséget teremthet, tőkeigényes, ám ezáltal anyagi alapot biztosít a nyugdíjas évekre életjáradéki szerződés: családi vállalkozások esetében az optimális megoldás lehet

10 Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon és vezetés is családi kézben életjáradéki szerződés a tulajdonjoggal a jövedelem alapja is megszűnik, előfordulhat tőkehiány az utódoknál, hitelfelvétel pedig nem lehetséges vagy nem kívánatos miként biztosítható az életszínvonal? az előd átruházza a tulajdonjogát az utódjára, míg az annak élete végig megfelelő életjáradékot fizet: garantálható a megfelelő életszínvonal fenntartása a vállalkozás eredménye biztosítja a fedezetet az átvevő részére a járulékos költségek is alacsonyak, illeték és adómentes lehet a tranzakció fontos a megfelelő szerződéses környezet, hiszen felmerülhet a színleltség problematikája az adózási előnyök miatt

11 Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon a családban, vezetés a családon kívül az ügyvezetőnek meghatározó befolyása van a vállalkozás működésére fontos, hogy ki és milyen szabályozás mellett tölti be a jól megfogalmazott menedzserszerződés esszenciális csekélyebb a biztosított védelem és lényegesen nagyobb a szabadság a jogviszony tartalmának kialakítására az általános szabályoktól a vezető terhére is el lehet térni rugalmasan szüntethető meg egyoldalú módon a vezető munkaviszonya nincs indokolási kötelezettség, nem érvényesülnek a felmondási tilalmak szigorú összeférhetetlenségi szabályok részesedésszerzés, jogviszony létesítés, jogügylet kötése, hozzátartozók esetében is

12 Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon a családban, vezetés a családon kívül titoktartási klauzula az üzleti titoktartás a vezetővel szemben hatványozott jelentőséggel merül fel a jogviszonyának megszűnése utáni időszakban is őrizze meg a tudomására jutott üzleti titkot, know-how-t versenytilalmi klauzula az időtartam, amely alatt a vezető nem létesíthet jogviszonyt a versenytársakkal, a munkavállalók átcsábításának tilalma ellenérték összege: milyen mértékben akadályozza újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében min. azonos időszakra járó alapbér 1/3-a

13 Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon a családban, vezetés a családon kívül a társasági szerződésben rejlő lehetőségek döntési korlátozások bevezetése - összeghatárhoz, ügykörhöz igazodva taggyűlési jóváhagyás megkövetelése; a döntéshozatali rend kialakítása a munkáltatói jogok gyakorlása rendjének alakítása ügydöntő felügyelőbizottság létesítése - egyes döntések meghozatalának vagy jóváhagyásának a felügyelőbizottságra telepítése garanciális elem

14 Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon a családban, vezetés a családon kívül igazgatóság létesítése már kft-k esetében is lehetséges, felkészülési lehetőség, belső feladat- és felelősség megosztás, tőkebefektetőknek kedvező egyéb társasági szervek kigondolása nemzetközi mintára elsősorban döntés előkészítő szervek (svájci vezető tisztségviselő jelölő, audit, illetve javadalmazási bizottságok)

15 Menedzsment kivásárlás mi a helyzet, ha nincsen olyan hozzátartozó, aki alkalmas volna az utódlásra vagy erre szándéka nincs? még ha a döntés meg is született az értékesítésről, sokszor még nagyobb akadály lehet a vevő felkutatása még ha van is potenciális vevő, a bizalmas információk megosztása, sok erőforrás igénybevétele, munkavállalói kedv romlása várható

16 Menedzsment kivásárlás az MBO ilyen esetekben lehet igazán vonzó opció a családi vállalkozás ügyvezetése ugyanis már ismeri a céget, tisztában van erényeivel és a kezelendő kihívásokkal az átvilágítás is lehet akár szűkebb körű a tárgyalások velük való lefolytatása rövidebb és az üzletmenet zökkenőmentes vitele szempontjából kevésbé zavaró a munkavállalók számára kevesebb bizonytalansággal jár bizalmas információt sem kell adott esetben versenytárs tudomására hozni

17 Menedzsment kivásárlás ugyanakkor ki kell építeni az elkülönült menedzsmentet, amely az átvevői szerepbe léphet sokszor a tulajdonosi kör végzi az ügyvezetést az esetleges külső értékesítés során is előny az ügyvezetés tagjai ritkán rendelkeznek elégséges tőkével a tranzakcióhoz hitelfelvétel szükséges (külső féltől, tulajdonostól) tőkebefektető bevonása megfelelő részesedés-átruházási technika kiválasztása

18 A tulajdonjog eladása külső félnek ha nincs megfelelő utód a családban, és az MBO sem lehetséges fontos áttekinteni a vállalkozás erősségeit és gyengeségeit átvilágítás a feltártak alapján a vállalkozás piacképessé tétele fel kell tárni az esetleges továbbélő kötelezettségeket és kockázatokat figyelni kell az átruházásra irányuló szerződés megszövegezésére

19 Hogy maradjon családi kézben a cég? az alapítók többsége családi kézben akarja tartani a céget, ám számos körülmény ez ellen hathat, így például: váratlan elhalálozás, ellentétes irányba ható végrendelet házasság felbontása pénzügyi nehézségek a vállalkozási kedv megszűnéséből eredő eladási szándék a cél: olyan új tag társaságba való belépésének megakadályozása, aki a többiek számára nem kívánatos, illetve a tagok közötti tulajdoni arányok fenntartása a lehetőségek esetkörönként változnak, de jogi aktus mindenhol kell

20 Hogy maradjon családi kézben a cég? adásvételi szerződés útján való átruházás elővásárlási jog tagok közötti átruházás kívülálló személyre történő átruházás szabadon átruházható, de egymás javára kvázi elővásárlási jog alapítható az üzletrészek egymáshoz viszonyított mértéke szerint (az eltérés lehetséges) a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy a társasági szerződésben meghatározott tetszőleges sorrendben rendelkezik elővásárlási joggal lehetőség van továbbá az átruházást meghatározott feltételhez, a taggyűlés hozzájárulásához kötni végső bástya pedig az üzletrészeken alapított vételi jog lehet

21 Hogy maradjon családi kézben a cég? lehetőségek valamely tag halása esetére az örökös kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését megtagadhatja az örökös bejegyzését, ha az erre feljogosított személyek az üzletrész magukhoz váltásáról a jogutód bejegyzési kérelmétől számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek kifizetik az új Ptk. alatt tehát már nincs mód az öröklés útján való átszállás kizárására, helyette a társasági szerződésben kell rendezni a kérdést, illetve adott a vételi jog biztosította lehetőség érdemes tehát megfelelő alap biztosításáról gondoskodni ezen esetekre

22