A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa
|
|
- Attila Török
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 15. évfolyam 2. szám 2008.június VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Víízmiinőségii állllapottérrttékellés A víz, közös felelősségünk. Hazánk vízgazdálkodási feladatainak megoldása összetett, tekintettel arra, hogy számos országhatárt átszelő folyónk van, melyeknek vízminőségi szabályozása most már többnyire uniós tagországok együttműködésén múlik. A vízgazdálkodás kérdéskörében elsősorban nemzeti jellegű a határon belüli szennyvíztisztítás és elvezetés megoldása. Erre vonatkozóan az Európai Unióhoz való csatlakozás során vállaltuk a 2000 lakosegyenérték fölötti településeken keletkező szennyvizek megfelelő tisztítását elhelyezését, melynek megvalósítását több Kormányrendelet is biztosítja. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósulási Program végrehajtását a módosított /2002.(II.27.) Kormányrendelet tartalmazza. A 25./2002.(II.27.) Kormányrendelet maga a programot,- a 26./2002.(II.27.) Kormányrendelet a szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról, míg a 27./2002.(II.27.) Kormányrendelet a végrehajtással összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről szól. A három rendelet évi változatában csak a 2000 lakos egyenérték (Leé) fölötti települések szennyvízelvezetését és szennyvíztisztítását foglalta magában, a 30/2006.(II.8.) Kormányrendelettel történt módosítása kiterjed az érzékeny területeken lévő 2000 Leé alatti településekre, településcsoportokra is. A Nemzeti Program költségkímélő megvalósítását elősegítendő jelent meg a közműves szennyvízelvezető és tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósulási Programról szóló 174/2003.(X.28.) Kormányrendelet, mely azon településrészek szennyvíztisztítását és elhelyezését hívatott megoldani ahol a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves ellátás gazdaságos legyen. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program értelmében a kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb a) december 31-ig a lakosegyenértéknél (kb. = lakos létszám) nagyobb terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén- és foszforeltávolítás egyidejű biztosításával; b) december 31-ig a lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvíz-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területén; c) december 31-ig a lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén; d) december 31-ig a lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvíz-kibocsátású A SZÁM TARTALMÁBÓL 1 Bevezető 2 A Nemzeti Program a KÖTI-KTVF területén 3 Szennyvízkibocsátók ellenőrzése 4 Felszíni vizeink minősége Tisza folyó Zagyva folyó Belvízcsatornák Holtágak szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. A Megvalósulási program végrehajtása a évi kihirdetését és a évi befejezési időpontját figyelembe véve a megvalósítási időszak közepén tart. A program végrehajtása során számos kérdés merült fel az esetlegesen túlméretezett kapacitások-, vagy az igen szigorúnak vélt, kibocsátási paraméterek vonatkozásában, melyek mind gazdaságossági kérdéseket vetnek fel. 1
2 A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósulási Program végrehajtás illetékességi területünkön A Felügyelőség illetékességi területén lévő települések esetében a szennyvízelvezetési és tisztítási program jó ütemben halad, mint azt az alábbi táblázat is mutatja. A táblázatból kitűnik, hogy 65%-a a településeknek rendelkezik önálló szennyvíztisztító teleppel, vagy csatlakozik egy regionális rendszerhez. A 36 ellátatlan település közül 12 település lakos létszáma meghaladja a 2000 főt, vagyis a Nemzeti szennyvíz-elvezetési program értelmében ezeken a településeken a szennyvíztisztítást-, elvezetést év végéig meg kell oldani. Pest megyében Jászkarajenö, Tápiószölös, Újszilvás és Kocsér települések tartoznak ebben a kategóriába, Jász Nagykun Szolnok megyében Jászladány, Kengyel, Jászjákóhalma, Jánoshida, Tiszapüspöki Tiszaszentimre, míg Heves Jász Megye Nagykun Illetékességi területen lévő település szám Szennyvíztisztítóval ellátva településszám- Önálló teleppel Regionális teleppel Ellátatlan település szám Összesen 2000 leé fölött Ellátott település szám (db/%) Szolnok % Pest % Heves % Összesen: % megyében Erdőtelek és Kömlő. Ellátott településeken lévő lakos létszám szerint az ellátottsági arány jobb, tekintettel arra, hogy a Nemzeti program a kiépítés szempontjából a nagyobb létszámú településeket részesíti előnyben. Az alábbi táblázatban összesítettük a lakos létszám szerinti ellátottságot: Megye Illetékességi területen lévő lakos szám Szennyvíztisztítóval ellátva fő- Önálló telep Regionális telep Ellátatlan lakos szám fő % Ellátott lakos szám (%) Jász Nagykun Szolnok % 90% Pest % 90% Heves % 66% Összesen: Az ellátottság statisztikai szempontból Jász Nagykun Szolnok megyében a legjobb, az összes település 70%-án többé-kevésbé megoldott a szennyvízelvezetés. Lakos létszámra vetítve ez 90%-os ellátottságot jelent, vagyis csupán 10%-a a lakosságnak él olyan településen ahol a szennyvíztisztításban nem történt előrelépés. A megépített rendszerek sajátossága, hogy többnyire 60-90% közötti csatornaellátottság valósult meg a településeken, a rendszerre történő csatlakozási arány csupán a lakosság ez irányú hajlandóságán múlik. A Nemzeti szennyvíz-elvezetési és tisztítási program meghatároz agglomerációkat, melyek figyelembe vételével történik a rendszerek kiépítése. Ez gyakorlatilag bizonyos műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével a közeli települések regionális rendszerbe történő tömörítését jelenti. Ennek megfelelően jöttek létre kettő, vagy több települést összefogó rendszerek, melyek közül a legnagyobb a szolnoki, mely 14 települést lát el lakossal. Kiépített kapacitás kihasználtsága szempontjából az adatok nem túl biztatóak, annak ellenére, hogy az új telepek esetében a minimális elvárás a 60%-os rácsatlakozás. 2
3 Megye Kiépített kapacitás m 3 /nap- Összesen Regionális rendszerben Tisztított szennyvíz mennyiség m 3 /nap- Összesen % Regionális rendszerben Jász Nagykun Szolnok , ,7 Pest Heves Összesen: , A rendelkezésre álló kapacitásoknak mindössze az 55,4%-a van leterhelve. Ez a mutató a regionális rendszerekben kedvezőbb (57%) ami arra utal, hogy a regionális rendszerben a rácsatlakozási ösztönzés hatékonyabb és ennek megfelelően feltehetően az üzemeltetési költségek is alacsonyabbak. Az önálló szennyvíztisztító teleppel a rendelkező települések telepeinek kihasználtsága összesített adatok alapján 54,6% ami szintén alacsonynak mondható. Az alacsony kihasználtságnak két hátránya lehet, részben a fokozottabb talajvízszennyezés, illetve a telepek alulterheltsége, mely a telep rossz hatásfokához vezet és ezzel a felszíni vizek nem kívánatos szennyezőanyag terheléséhez. Mindez mellett az alulterhelés gazdasági következményei sem elhanyagolhatóak. A települési szennyvíztisztító telepekre vezetett szennyvíz mennyiség összesen em 3 /év, vagyis m 3 /nap. A kibocsátott szennyvíz 69 településről származik, ahol összesen lakos található. Szennyvízkibocsátó telepek ellenőrzése A kibocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzése a felszíni vizek minősége védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet értelmében önellenőrzési rendszerben történik, vagyis a jogszabályban meghatározott gyakorisággal az önellenőrzési tervben meghatározott laboratórium szennyvízmintát vesz és azt az üzemeltetési engedélyben előírt kibocsátási paraméterekre bevizsgálja. A mérési eredmények megbízhatóságának meghatározása érdekében a Felügyelőség szúrópróbaszerűen egy-egy kibocsátó esetébe helyszíni szemlével egybekötött mintavételt tarthat. Nyilvántartásunkban 127 kibocsátót tartunk számon, melyek többnyire önellenőrzésre kötelezettek és rendszereses adatközlésük alapján rátekintésünk van a kibocsátott szennyvíz mennyiségére és minőségére. A kibocsátók közül 20 db közvetlenül a Tisza folyóba-, 7 db a Zagyvába, mind állandó vízhozammal rendelkező vízfolyásokba vezetik a szennyvizüket. A szigorúbb határértékekkel szabályozott időszakos vízfolyásba 65 db kibocsátó vezeti a tisztított szennyvizeit, valamint 28 egyéb befogadóba, mely lehet saját tározó tó, vagy öntözés, nyárfás elhelyezés stb. A kibocsátók jellege szerint 38 települési szennyvíztisztító telepet-, 21 strandot-, 47 ipari szennyvíz kibocsátót, (ebből 10 élelmiszeripari) és 12 egyéb szállítás, szociális ellátás vagy turizmushoz kapcsolódó kibocsátót tartunk nyilván. A évi adatok alapján megállapítható, hogy a kibocsátók közel fele okoz káros szennyvíz bevezetést, szennyezi határértéket meghaladóan a befogadót. A hazai vízminőség szabályozás részét képezi a felszíni vizek védelme, különös tekintettel a keletkező szennyvizek tisztítására és elhelyezésére vonatkozóan, melyet a felszíni vizek minősége védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szabályoz. A jogszabály és hozzá kapcsolódó használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005.(XII.6.) KvVM rendelet, és vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet tartalmazza a szennyvízkibocsátók kötelezettségeit, a hatósági intézkedések körét és a szankciókat. Tárgyhoz kapcsolódóan, a legfontosabb előírás a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletben foglalt kibocsátási határértékekre vonatkozik, melyek lehetnek általános jellegűek, vagy adott technológiához kapcsolódóak, bevezetési pontra, keletkezési helyre, vagy elkeveredés előtti pontra előírtak. Az általános jellegű és a közcsatornára előírt kibocsátási határértékek, küszöbértékek további alkategóriája a területi kategóriákra történő megbontás. A Közép-Tisza vidék esetében meghatározó az általános védettségi kategóriára és az időszakos vízfolyás befogadó területi kategóriára való bontás, ugyanis míg előbbiben a Tisza folyó bizonyos szakaszai és a Zagyva folyó tartozik, utóbbi kategória magába foglalja az összes belvízcsatornát. Határérték vonatkozásában a két befogadói kategória közti különbség a szerves szennyező anyagok-, illetve a veszélyes és mérgező anyagok vonatkozásában van, valamint az időszakos vízfolyás esetében bevezetett összes só és nátrium egyenérték tartalom. A szerves szennyező anyagok tekintetében a belvízelvezetők esetében a szigorítás mintegy 25%- 30%, % 3
4 esetenként 50%. A nyilvántartásunkban lévő 127 kibocsátó közül 27 db vezeti szennyvizeit a Tiszába vagy a Zagyvába és 93 kibocsátó befogadója egy belvízcsatorna vagy egyéb befogadó. Mindez azt jelenti, hogy az Alföldi települések többsége, szennyvíz tisztítás, használtvíz kibocsátás vonatkozásában egy szigorúbb határérték rendszernek kell megfeleljen. Közismert, hogy a káros szennyezőanyag kibocsátás szankció kiszabását vonja maga után. Ennek eszköze a vízszennyezési bírság, melyet minden kibocsátó köteles megfizetni a befogadóba vezetett határérték fölötti szennyezőanyag mennyisége után. A 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet értelmében meglévő létesítmények esetében a kibocsátási határértékeket legkésőbb december 31-ig kell teljesíteni, mindaddig a jogszabály türelmi időt állapít meg, mely időszak alatt a bírság összeg meghatározásánál csökkentő szorzó tényező alkalmazható. A türelmi idő települési szennyvíztisztító telepek esetében változó, lakos egyenértékfüggően (legkésőbbi határidő, Leé alatti településeknél dec. 31.). A évi szennyvíz-kibocsátási adatok alapján 62 esetben került összeállításra bírságjavaslat, melyből 18 db kisösszegű ( Ft alatti), nem kerül kiszabásra. A bírságolt kibocsátók közül 30 települési szennyvíztisztító van, 12 strand, 13 ipari kibocsátó és 7 egyéb létesítmény. A települési szennyvíztisztító telepek többnyire a türelmi idő harmadik évében az összes bírság 3-5%-ának megfizetésére kötelezettek. Aggasztónak mondható, hogy a legtöbb települési szennyvíztisztító telep, egyidejűleg több jelentős komponens (KOIk, BOI5, nitrogénformák, összes foszfor, esetenként lebegőanyag tartalom) vonatkozásában lépi túl az előírt határértéket, vagyis jelentős (költséges) módosítással érhető el a határértékeknek való megfelelés. A határértéket túllépő kibocsátók a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére intézkedési tervet kell készítsenek, melynek végrehajtása eredményeként, a teljesítési határidő leteltével az engedélybe előírt határértékeknek teljesülni e kell. Ellenkező esetben a türelmi idő leteltével, vagy az intézkedési tervben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a bírság teljes összege kerül kivetésre, mely a jelenlegi összeg szorosa is lehet. Felszíni vizeink minősége A törzshálózati mintavételi pontok, illetve a vízmintavétel és vizsgált komponensek vonatkozásában bekövetkezett változás, úgymond felborította a rendet, megszűntek a hosszú évekre visszanyúló adatsorok folytonossága. A mintavételi szelvények a Tisza-, és a Zagyva folyó esetében megmaradtak, de a mintavétel gyakorisága és a mutatók vonatkozásában változás állt be. Jelentős változás történt a holtágak esetében ahol egy szélesebb kör vizsgálatára került sor, megnövelt mintavételi gyakorisággal és komponenskörrel. A szolnoki labor megszűnésével, illetve a feladat a miskolci felügyelőségre történő áthelyezésével az adat keletkezésében és feldolgozásban szintén változás történt. Visszalépésként értékelhető, hogy a vizsgálati eredmények fogadására és feldolgozására nem áll rendelkezésre informatikai rendszer, az adatokat értékelése kézi feldolgozással történik. További nehezítő körülmény, hogy az MSz es szabvány alkalmazása megszűnt, de helyette új minősítő rendszer nem került még bevezetésre. Az új rendszer kialakítása a vízkeretirányelvhez kapcsolódik, melynek kapcsán egyes vízfolyások esetében kerül meghatározásra a jó vízminőségi állapot és azt jellemző kémiai és biológiai mutatók, melyhez viszonyíthatók lesznek a vizsgált vízfolyás szakasz vizsgálati eredményei. Tekintettel erre az átmeneti időszakra a évi adatok feldolgozását továbbra is a fent hivatkozott szabvány alapján végezzük az új rend bevezetéséig. 4
5 A Tisza folyó vízminősége szerves szennyezőanyag szempontjából kiváló vízminőséget találunk. A Tisza folyó esetében a vizsgált folyószakaszon minden komponens a II.-III. osztálynak megfelelő értéktartományban található. Korábbi gyakorlatnak megfelelően a szerves szennyezőanyagok esetében figyelmen kívül hagytuk az összes szerves széntartalmat, tekintettel arra, ez a komponens minden esetben a IV- V. osztálynak megfelelő és így torzítja a minősítést. Az MSz es szabvány szerint összeállított fenti színes ábra alapján a Tisza folyó vízminősége jó víz és tűrhető víz minősítés közé helyezhető. Az illetékességi területünkre belépő víz (Tiszafüred) minősége az E csoport kivételével III. osztályú, mely azonos a tiszaugi, területünket elhagyó víz minőségével. A tűrhető vízminősítési kategóriába történő besorolást az oxigénháztartás mutatói közül a szerves szennyezőanyagok és az eseti magas oxigén telítettség határozza meg, míg a tápanyag esetében a 0,02-0,1 mg/l közötti nitrit-nitrogén tartalom. Szervetlen mikroszennyezők meghatározására két alkalommal a Szolnok fölötti szelvényben került sor. Minden vizsgált komponens az I. osztálynál kedvezőbb vízminőségről tanúskodott. A kőolaj és származékai komponenst az új rendszer szerint felváltotta az extrahálható alifás szénhidrogén komponens (EPH), melynek értéke 33 µg/l. Osztályba sorolására nincs meghatározott határérték. Komponens-csoportonként elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: Oxigénház-tartás jellemzői alapján a Tisza vízminősége a III. osztályba sorolható. A besorolást többnyire a mg/l dikrómátos kémiai oxigénigénnyel jellemzett szerves anyag tartalom határozza meg, de esetenként a magasabb oxigén telítettség is megerősíti a besorolást. A csoport alapvető komponensei mint az oldott oxigén, illetve az oxigén telítettség jó minőségű vízre utal, míg a A Tisza folyó oxigén telítettsége időszakban havi átlagértékek alapján % Szolnok fölötti szelvény 91,5 90,55 91,85 92,2 90,2 91,05 88, ,7 87,7 78, ,63 75,6 77, , ,5 92, ,41 87,4 89,4 88,9 87,23 89,1 88,28 88,57 91, ,2 84, , jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Az oldott oxigéntartalom éves viszonylatban elég széles skálán mozog. Amint az alábbi diagram is szemlélteti, a legmagasabb értékek (12,40 mg/l) és a nyári alacsony értékek (6,40-6,80 mg/l) között 6 mg/l van. A legkritikusabb időszak általában július-augusztus, mely egyben a legalacsonyabb vízhozamok időszaka is. Tárgyi évben tekintettel az alacsony nyári vízhozamokra, az oldott oxigén tartalom 7,0 mg/l érték alá süllyedt. Tápanyag háztartás vonatkozásában a vízfolyás a vizsgált szakaszon mindvégig III. osztálynak megfelelő. A vizsgált komponensek közül a tiszafüredi, szelvényben a nitrogén és foszforformák az ammónia kivételével mind III. osztálynak megfelelő értéknek megfelelő tartományban voltak, míg a szolnoki és a tiszaugi szelvényben csak a nitrit-nitrogén tartalom volt III. osztály szintjén. A Tisza folyó vízminőségére jellemző a 0,02-0,15 mg/l ammónium-n tartalom, a 0,050-0,210 mg/l összes foszfor, illetve a 4,1-4,5 µg/l körüli klorofill tartalom. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az áprilisi és a novemberi minimum értékek egybe esnek a Tisza folyón levonuló magasabb vízhozamok 2006 időszakával. Átlag Mikrobiológiai paraméterek vizsgálatára ebben az évben nem 5
6 került sor. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők meghatározására a Szolnok fölötti szelvényben került sor egy szélesebb komponenskörre: higany, kadmium, nikkel, cink, ólom, króm, réz, alumínium, arzén, bór, szelén és bárium. Minden komponens a kimutathatósági érték alatt volt, vagy az I. osztálynak megfelelő érték alatti tartományban. Az egyéb paraméterek II. osztályba történő besorolását a kissé megemelkedett ph érték (II. o.) és a magasabb oldott anyag tartalom határozza meg. Az oldott vas és mangán mindvégig az I. osztálynak megfelelő értéktartományban található. A sokéves átlag adatok alapján megállapítható, hogy a Tisza folyó vízminőségében a 2007-as év jelentős változást nem okozott. A rendelkezésre álló adatok alapján kimutatható, hogy a vízfolyás vízminősége 1995 óta kismértékben kedvezően változott vagy stagnál. Példaként a Szolnok fölötti szelvény oxigénháztartás mutatóinak időszakra vonatkozó adatait véve megállapítható, hogy a szerves terhelést szemléltető KOIk a mg/l érték körül változik, az oldott oxigén a 10 mg/l érték körül található, míg az oxigén telítettségben kedvezőbb növekvő trend figyelhető meg. A Tisza folyó szerves szennyezőanyag terhelését illetékességi területünkön a közvetlen szennyvíz bevezetések (51533 m 3 /nap), ezen belül is Szolnok település területéről, illetve a regionális szennyvíztisztító telepéről bevezetett szennyvíz mennyiség (22266 m 3 /nap) szennyezőanyag tartalma határozza meg. A közvetett bevezetéseket összegző 14 belvízcsatornába vezetett szennyvíz mennyiség évben m 3 /nap volt. Terhelés Komponens Mértékegység szempontjából a 200 km-es folyószakaszon megoszló belvízcsatornák vize nem okoz kimutatható változást. Összességében megállapítható, hogy a Tisza folyó illetékességi területünkön terhelésöntisztulás összefüggésben egyensúlyban van, a bevezetett szennyezőanyagok hatására a Tiszafüred-Tiszaugi szakaszon vízminőség romlás nem mutatható ki. A Zagyva folyó vízminősége A Zagyva folyó vízminőségének meghatározására a szentlőrinckátai, jásztelki és a Tarna jászdózsai szelvényében 2-2 mintavételre került sor, míg az ujszászi szelvényben 7 minta vétel történt. A szabvány minősítési szabálya szerint a vízminőség jellemzése a 12 mintaszámnál kevesebb minta esetében a legkedvezőtlenebb érték alapján történt. Ezt a szabályt alkalmazva a Zagyva vízminősége szennyezett, erősen szennyezett -nek mondható. Ez esetben a besorolás egyértelmübb, mint a Tisza folyó esetében, tekintettel arra, hogy az osztályba sorolást 2-3 komponens együttesen határozza meg. Az éves átlag értékek alapján szintén megállapítható, hogy a felső szentlőrinckátai szelvény minősége a legkedvezőbb, míg a vízfolyás alsó szakaszán szennyezettebb minőségű vizet találunk. A felső vízfolyás szakasz jobb minősége a Tarnán érkező víz kedvezőbb minőségének is tulajdonítható, ugyanis a Tarna vízminősége egy osztállyal jobb, mint a felső vízfolyás-szakaszról érkező Zagyva vízminősége. Korábbi években az általános vízminőségi kép fordított volt, a felső vízfolyás szakaszról érkező vízminőség volt kedvezőtlenebb mint a torkolat közeli vízminőség. A változás oka feltehetően a szennyezőanyag terhelést okozó bevezetett szennyvízmennyiségek csökkenő trendje, illetve azok minőségében bekövetkezett kedvezőbb minőségi változás. A tendencia egyértelműségét, még az elkövetkező évek adatai is meg kell Zagyva Szentlőrinckáta Tarna Jászdózsa Zagyva Jásztelek Zagyva Újszász Oldott oxigén mg/l 10,30 12,1 13,7 13,4 Oxigén tel. % 87,0 115,0 117,0 116,0 BOI 5 mg/l 4,20 2,9 3,9 11,9 KOI p mg/l 6,80 3,8 5,3 6,0 KOI d mg/l 25,00 16,0 21,0 25,0 Össz. szerv. szén mg/l Ammónium-N mg/l 0,20 0,1 0,05 0,30 Nitrit-N mg/l 0,10 0,02 0,02 0,10 Nitrát-N mg/l 5,75 3,5 3,57 4,60 Ortofoszfát-P µg/l 326,0 202,1 273, ,3 Összes foszfor µg/l 450,0 510,0 610,0 1390,0 6
7 erősítsék. Oxigénháztartás szempontjából a vízfolyás minősítése tűrhető vagyis a III. osztálynak megfelelő. Az osztályba sorolást majdnem minden esetben a szerves anyag tartalom határozza meg. A harmad osztálynak megfelelő minőségi tartományba tartozó komponensek mellett IV. osztályba sorolt komponenst is találunk, mely magas biológiailag is bontható szerves anyagra, illetve szerves széntartalomra utal. Ez elsősorban jellemző az újszászi szelvényre. A Tarna oxigénháztartás mutatói kedvezőek, a szerves szén (V. o.) kivételével az I.-II. osztálynak megfelelő értéktartományban találhatóak. Tápanyagháztartás szempontjából az V. osztályba sorolást az ortofoszfát tartalom határozza meg. A foszfor és ortofoszfát értékek igen széles skálán mozognak. Az összes foszfor tartalom szentlőrinckátai szelvényben mért szélső értéke 450 µg/l, az alsó újszászi szelvényekben ez az érték igen magas 1390,0 µg/l értékkel van jelen. Az augusztus 30-i vízmintában mért kiugró eredmény nem tekinthető jellemzőnek, ugyanis az év többi időszakában a jellemző érték µg/l között váltakozott. A nitrogénháztartás mutatói szempontjából a vízfolyás az I-III. osztálynak megfelelő értéktartományban található minden vizsgált komponens, kimagasló értékeket a mérési eredmények nem mutatnak. A Tarna tápanyag háztartás szempontjából minden komponens tekintetében egy osztállyal kedvezőbb minőséget képvisel a Zagyva Jásztelek alatti szakaszán tapasztaltakkal szemben. Minden vizsgált komponens I-II. osztálynak megfelelő szinten található, kivéve az összes foszfort és az ortofoszfátot, melyek IV. osztálynak megfelelő szinten vannak jelen. Az egyéb paraméterek közül a meghatározó minden szelvényben a vezetőképesség, illetve az oldott mangán taralom. A hosszú távú trend vonatkozásában az eredmények a különböző komponenscsoportok esetében ellentétes tendenciákat mutatnak. Így például, megfigyelhető a szerves anyag terhelés fokozatos csökkenése, mely ig tartott, majd ezt követte egy enyhe növekvési trend, míg a foszfor és az ortofoszfát 1993-ig növekvő trendet mutatott, majd ezt erőteljes csökkenés követte. Összességében megállapítható, hogy a Zagyva vízminőségében az utóbbi időszakban jelentős változási trend nem mutatható ki, és ez a közeljövőben nem is valószínűsíthető. Továbbra is igen magas a tápanyagtartalom, az összes sótartalom, kedvezőtlen a nyári oxigénháztartás, melyek korlátozzák a víz hasznosítását, elősegítik az algásodást. A vízfolyás vízminőségének javításához szükséges intézkedések meghatározásához az új vizes jogszabályokban megfogalmazott egyedi vízgyűjtő területi határértékek bevezetése jelenthetné a megoldást, mely feltételezi a vízgyűjtő szennyvízkibocsátóinak egységes feltérképezését és a célértékek meghatározása mellett az egyedi kibocsátási határértékek meghatározását. Belvízcsatornák vízminősége A belvízcsatornák vízminőségének meghatározása céljából történő mintázásra évi 1-5 alkalommal kerül sor. A vizsgált belvízcsatornákat két kategóriába lehet sorolni, annak függvényében, hogy települési szennyvíz befogadóként funkcionálnak-e vagy nem, kritérium mely egyben eltérő vízminőséget is jelent. A nagyobb települések szennyvizeinek befogadó szerepet is betöltő csatornák vízminősége általában az erősen szennyezett kategóriába tartozik. Ilyen párosítás a Cegléd Közös főcsatorna (Gerje-Perje); Karcag Karcag I-es csatorna; Heves Sajfoki csatorna, valamint a Törökszentmiklós Szajoli főcsatorna. Ezek közül a legszennyezettebb a Karcag I-es, a főcsatorna, mely esetében kevés kivétellel minden komponenscsoport az V. osztályba van sorolva. A belvízcsatornák vízhozama az augusztusi kisvizes időszakban általában a nullához közelít, így ebben az időszakban rendszerint csak szennyvízelvezető szerepük van, vagyis a csatornák időszakos vízfolyásnak minősülnek. Minőségüket a bevezetett nagymennyiségű szennyvíz mellett nagymértékben befolyásolja a kiülepedett szennyvíz iszap is, mely jelentős szerves- és tápanyagforrást képez. A belvízcsatornákba vezetett szennyvizek jelentik a fő befogadó Tisza folyó közvetett szennyvíz bevezetéseit, melyek igen jelentős mennyiségű szennyvizet szállítanak. Minőség szempontjából a szélsőséget a Villogó főcsatorna és a Karcag I.-es csatornák jelentik. A Villogó főcsatornába nincs szennyvízbevezetés, jelentős öntözővizet szállít, vízhozama is állandónak tekinthető. A Karcag főcsatornára jellemző az időszakosság, az eutrofizációs hajlam, és a folyamatos szennyvízterhelés. Ennek okán a Villogó főcsatorna vízminősége az I-III. osztályba sorolható, vagyis jó-tűrhető minőségű, míg a Karcag I. főcsatorna vize többnyire szennyezett, erősen szennyezett. Szemléltetésként az alábbi táblázatban összesítettük a fontosabb vízminőségi 7
8 paramétereket, és a hozzá tartozó osztályba sorolást: Komponens Mértékegység Holtágak vízminősége Karcag I. fcs. Mért érték Osztályba sorolás Oldott oxigén mg/l 12,1 I. 10,5 I. Oxigén tel. % 98 I. 84 I. BOI 5 mg/l 2,7 I. 1,9 I. KOI p mg/l 12,5 III. 3,9 I. KOI d mg/l 52 IV. 24 III. Össz. szerv. szén mg/l 18,87 IV. 8,90 III. Ammónium-N mg/l 1,09 IV. 0,23 II. Nitrit-N mg/l 0,12 IV. 0,02 II. Nitrát-N mg/l 4,23 III. 0,39 I. Ortofoszfát-P µg/l 2777,52 V. 42,38 I. Összes foszfor µg/l 3250,0 V. 90,0 I. A holtágak vízminőségének meghatározására a évi vizsgálatok kiemelt figyelmet fordítottak. A vizsgálatok gyakorisága 4-11 minta/holtág között változik a legtöbb vizsgálat a Halásztelki HK esetében történt. A vizsgált komponenskör az oxigénháztartás, tápanyag és egyéb komponensek mellett kiterjed a szervetlen mikroszennyezőkre, mely korábbi időszakokban nem volt jellemző. Az alábbi táblázatban összesítettük a holtágak vízminőségének osztályba sorolását: A holtágak vízminősége szennyezettnek tekinthető, mely többnyire a holtágak elöregedésére, a sekély vízmélységek és Villogó fcs. nagymértékű vízinövény borítottságból adódó Mért érték Osztályba kedvezőtlen hatásokra sorolás vezethető vissza. A kedvezőtlen oxigénháztartás kritikusnak mondható a Fegyverneki HT és a Cserközi HT esetében. Utóbbinál esetenként az oldott oxigén tartalom a kimutathatósági határérték alatt volt (<0,2 mg/l én). Szerves anyag-, illetve tápanyag tartalom okozza a III.-IV. vagy esetenként az V. osztályba sorolást a Cibaki-, Szajoli-, Cserközi-, Peresi holtágak esetében. Előfordul a %-os oxigén telítettség, de ennek ellenkezője is a 0%-os a Csereközi HT esetében. Az Alcsi Holt-Tisza vízminősége kedvezőbb, itt jellemző a III. osztályba történő besorolás, vagyis a víz minősége tűrhetőnek mondható, míg a II. osztályba történő besorolásban az oldott oxigén- a telítettség, a foszfor és az ortofoszfát tartalom határozza meg. Az Alcsi Holt-Tisza, mint kiemelt fontosságú holtág (horgászat, rekreációs funkció, ivóvízbázis) a nagyobb figyelem mellett vízpótlás szempontjából is kedvezőbb helyzetben van. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Szerkesztőség: Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) mell. Felelős szerkesztő: Petráss András Felelős kiadó: Dr. Háfra István Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4 Címzett Város : Utca, házszám : Irányítószám : 8
Felszíni vizeink minősége
8. évfolyam 1. szám 21. március VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa Időjárási viszonyok Felszíni vizeink minősége (21.) 21. éy az átlagnál
RészletesebbenFelszíni vizeink minősége 1998.
6. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1999. FEBRUÁR A KÖZÉP-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG belső információs kiadványa Felszíni vizeink minősége 1998. Az 1998-as év hidrometeorológiai szempontból rendkívül változatos
RészletesebbenKibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Zong Rita
Kibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Dátum: Helyszín: Zong Rita 2018. november 29. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség - 102 db település,
RészletesebbenVÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
14. évfolyam 1. szám 27.május VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa Felszíni vizeink 26. A szakemberek az időjárás,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenGondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően
MASZESZ XIX Országos Konferencia Gondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően 2018.05.29. Mészáros József Csatornázási ágazat műszaki vezető Európai Gazdasági Közösségi, majd Uniós Irányelvek
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
Részletesebben^ 1 I ATí-KTVF Központi Iktató. ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI,' I I " 1 * 1 9 ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜG'... ' ' i X / i ' Tárgy: -
^ 1 I ATí-KTVF Központi Iktató ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI,' I I 9 5 3 " 1 * 1 9 ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜG'... ' ' i X / i ' f i ÉRK EZEI p _ * ^ 1 M ít v u V, 'ó \ bes.:íaszíob Összf.;EFO Meil.sz.:4pld + 1cs 'f
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenTelepülések szennyvízelvezetés- kezelés
Települések szennyvízelvezetés- kezelés megoldására pályázati lehetőségek - 2017 KDT TVT ülés 2017. május 04. Székesfehérvár Somogyiné Neuperger Lívia KDT VIZIG Egy kis visszatekintés: Magyarország csatornázási
RészletesebbenAz egyedi szennyvíztisztító berendezésekre vonatkozó jogi környezet: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
Az egyedi szennyvíztisztító berendezésekre vonatkozó jogi környezet: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásának
Részletesebben2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ
Részletesebben174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenDr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1111/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: MIVÍZ Kft. Szolgáltatási és Üzemeltetési Igazgatóság Üzemeltetési Osztály Laboratórium
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1289/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Heves Megyei Vízmű Zrt. 1 Gyöngyös Város tisztító Telepének Laboratóriuma (3200
RészletesebbenVIZSGÁLATI JEGYZÕKÖNYV
Jegyzõkönyv száma: 00372/2011 Oldalszám: 1 Minta típusa: Minta származása: Mintavétel típusa: Mintavétel módja: Mintavétel tervezése: Mintavételi technika: Minták tartósítása és kezelése: MSZ EN ISO 5667-3:2004
Részletesebben1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1051/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Vízmű Zrt. Környezetvédelmi osztály (6724 Szeged, Kátay u. 21. és Szeged
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003
TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 Dunaújváros 2004 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 5 Légszennyezettségi állapot
RészletesebbenVIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK
VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi
RészletesebbenA Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben
A Hosszúréti-patak tórendszerének ökológiai hatása a vízfolyásra nézve illetve a tó jövőbeni alakulása a XI. kerületben Lapis Barbara Tisztább Termelés Magyarország Központja Budapest Corvinus Egyetem
RészletesebbenIvóvíz év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
KALKULÁCIÓS IRÁNYÉRTÉK a laboratóriumi tevékenységekre Ivóvíz 2018. év ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Komponens Módszer Díj Vízszintmérés # 1000 Hőmérséklet
Részletesebben2018. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség 20 o C (helyszíni) MSZ
RészletesebbenA VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre
A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRT. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: 2016. évre Üzemeltető: Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok 5000 Szolnok, Vízmű u. 1.,
RészletesebbenA VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRt. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: évre
A VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK KONCESSZIÓS ZRt. SZOLNOK SZENNYVÍZ MINTAVÉTELI ÉS VIZSGÁLATI ÜTEMTERVEI Érvényes: 2017. évre Üzemeltető: Víz- és Csatornaművek Koncessziós ZRt. Szolnok 5000 Szolnok, Vízmű u. 1.,
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1111/2014 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MIVÍZ Miskolci Vízmű Korlátolt Felelősségű Társaság Szolgáltatási igazgatóság Laboratórium (3527 Miskolc,
Részletesebben2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
9. évfolyam 4. szám 22.szeptemberr VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelıség belsı információs kiadványa Hidro-meteorológiai jellemzés Felszíni vizeink minısége (22.1-22..)
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1183/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A GW-Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Kft. Központi Laboratórium (3527 Miskolc, Tömösi u. 2.) akkreditált mûszaki területe
Részletesebben72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
Frissítve: 2012. május Figyelmeztetés! A jogszabályok kivonatolását munkatársaink készítették. Esetleges hiányosságokért, tévedésekért felelősséget nem vállalunk, kérjük Ön is olvassa el a hivatkozott
RészletesebbenMinta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén
Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1394/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Laboratórium (8800 Nagykanizsa,
RészletesebbenIvóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)
Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # 1000 Fajl. el. Vezetőképesség 20 o C (helyszíni) MSZ EN 27888:1998 1000 ph (helyszíni)
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
Részletesebbena NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1612/2009 számú akkreditált státuszhoz A KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamû Kft. Minõségvizsgáló Laboratórium (7400 Kaposvár, Dombóvári út 0325 hrsz.)
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓ-HELYETTESI SZERVEZET KATASZTRÓFAVÉDELMI HATÓSÁGI OSZTÁLY
BÁCS-KISKUN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓ-HELYETTESI SZERVEZET KATASZTRÓFAVÉDELMI HATÓSÁGI OSZTÁLY Iktatószám:... Tárgy: vízszennyezési bírság KÜJ: KTJ: 1 Ügyintéző: Telefon: 79/521-240
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1701/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: EUROFINS ÖkoLabor Laboratóriumi Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Laboratórium
RészletesebbenMinta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén
Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt
RészletesebbenHatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1364/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MOL Petrolkémia Zrt. Tiszaújváros Termelés Igazgatóság Minőségellenőrzés Környezetanalitikai
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1312/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.)
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2013 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.) akkreditált
RészletesebbenAbony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) Kossuth tér 1. Ikt.sz.: /2008.
Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Ikt.sz.: 3090-3/2008. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály ABOKOM Nonprofit
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-0990/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: MOTIM ZRt. Laboratórium 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13. 2) Akkreditálási
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenSzolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.
Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (Kincsesbányai
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület
RészletesebbenDIÓSD. 7. számú melléklet
7. számú melléklet Érd és Térsége Víziközmű Kft. Környezetvédelmi Laboratóriuma 2049 Diósd, Rákóczi Ferenc u. 19 A NAT 1-1318/2012 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. Jellemző Vízkémiai adatok a szolgáltatott
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH-1-1050/2014 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma 4405 Nyíregyháza, Tünde
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1312/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium (8230
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1780/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hidrofilt Kft. Hidrofilt Analitikai Laboratórium (8800 Nagykanizsa, Magyar utca 191.) akkreditált területe: I. Az akkreditált
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület
RészletesebbenA Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre
A Kárpát Energo Kft. Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű Monitoring terve a kibocsátott ipari vízre A kibocsátott szennyvíz mennyiségi-minőségi paramétereinek vizsgálatára vonatkozó önellenőrzési terv
RészletesebbenSZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI, TOVÁBBI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, EREDMÉNYEK
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar EFOP-3.6.1-16-2016-00025 A vízgazdálkodási felsőoktatás erősítése az intelligens szakosodás keretében SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI,
RészletesebbenVÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ
16. évfolyam 2. szám 2009.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2008..
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
RészletesebbenFejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak
Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű
RészletesebbenZalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízkészletek. Vízkészletek
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 6. rész: A víz társadalmi-gazdasági körforgása Magyarországon Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-0990/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: MOTIM ZRt. Laboratórium 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13. 2) Akkreditálási
RészletesebbenAbonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Abony, szennyvíztisztító telep
2014. december 16.-án a hivatalos, előírt mintavétel adatai a következők: Abonyi Üzemigazgatóság, szennyvíz ágazat Beérkezés dátuma: 2014.12.16. Kód 14-820/17 14-820/18 Abony, 1.sz. végátemelő 2014.12.16.
RészletesebbenSZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület SZÛKÍTETT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-1323/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1146/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: BARANYA-VÍZ Víziközmű Szolgáltató Zrt Szigetvári Üzemigazgatóság Szigetvári Vizsgálólaboratórium
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenElőterjesztés. a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Előterjesztés a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről Az életünk minőségét
RészletesebbenTERVEZET. a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Iktatószám: KvVM/KJKF/1879/2007 TERVEZET a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, 2007. október VEZETŐI
RészletesebbenMagyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya
Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési
RészletesebbenGondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán
Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán MASZESZ A TELEPÜLÉSI TISZTÍTÓK TECHNOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEI SZABÁLYOZÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS 2018. NOVEMBER
RészletesebbenMONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer
MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1323/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A Dunántúli Regionális Vízmû Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (8044 Kincsesbánya
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Részletesebbenrendszeresen vizsgált vízkémiai jellemzők
7. számú melléklet Érd és Térsége Víziközmű Kft. Környezetvédelmi Laboratóriuma 2049 Diósd, Rákóczi Ferenc u. 19 A NAH 1-1318/2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. Jellemző Vízkémiai adatok a szolgáltatott
RészletesebbenIvóvíz: kémia
Szín (vizuális vizsgálat) MSZ EN ISO 7887:2012 4. fejezet Ammónium MSZ ISO 7150-1:1992 3 320 Nitrit MSZ 1484-13:2009 6.2. szakasz 4 560 Vas MSZ 448-4:1983 2. fejezet (visszavont szabv.) 2 100 Mangán MSZ
RészletesebbenA Gyulai Közüzemi Kft. által szolgáltatott ivíóvíz minőségi adatai (24/2013. (V.29.) NFM rendelet, 4.sz. melléklet, 6. pont)
Fajlagos Szín Szag Íz ph elektromos Klorid KOI (ps) Ammónium Nitrit Nitrát Szulfát vezetőképesség - - - - µs/cm mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l 2015.10.14 2015.10.14 2015.10.14 2015.10.14 2015.10.14 2015.10.14
Részletesebbenrendszeresen vizsgált vízkémiai jellemzők
7. számú melléklet Érd és Térsége Víziközmű Kft. Környezetvédelmi Laboratóriuma 2049 Diósd, Rákóczi Ferenc u. 19 A NAH 1-1318/2016 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. Jellemző Vízkémiai adatok a szolgáltatott
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1312/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1397/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály
RészletesebbenAz Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve
15. évfolyam 1. szám 2008.februárs VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség belső információs kiadványa A víízmiinőség szabállyozás jjogii
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH-1-1615/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és Környezetanalitikai Laboratórium
Részletesebben