Segítség a. 8. oldal. ki, tehát az Unió egyben a béke záloga is. szervezetek képviselõinek bemutatta az Uniót és annak

Átírás

1 ORSZÁGOS FOGYASZTÓVÉDELMI ÚJSÁG AJÁNLÓ Tudnivalók - hírek - események VI. évfolyam 6. szám június Valóságos mai krimi 2. oldal Vámszabályok utazóknak 2. oldal Új rendelet az ivóvízrõl 4. oldal Leválás a távhõszolgáltatásról 6. oldal Segítség a munkanélkülivé vált oldal Ha új autót vásárolunk 14. oldal EP képviselõ a Képviselõi Klubnapon Elsõ kézbõl az Európai Unióról A Társadalmi Unió május 11-én rendezte a Pallas Páholyban aktuális képviselõi klubnapját, amelynek vendége Herczog Edit (MSZP) az Európai Parlament képviselõje volt. A képviselõasszony öt éve, 2004 óta tagja az Európai Parlamentnek, ahol a Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság fõtagja, az Ipari, Energiaügyi és Kutatás-Fejlesztési Bizottság valamint a Költségvetési Ellenõrzõ Bizottság póttagja, továbbá tagja az EU-Kanada és az EU- EGT parlamentközi delegációknak, a Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési és a Lisszaboni Stratégia Munkacsoportoknak. Elnökségi tagja az alábbi európai szervezeteknek: Európai Energia Fórum, Európai Internet Alapítvány, Fórum a Nukleáris Energia Jövõjéért, Kangaroo Csoport, Európai Parlament-Üzlet Fórum. A civil résztvevõk elõtt elsõsorban az Európai Unióról, az Unió fogyasztóvédelmi munkájáról, az ezzel öszszefüggõ feladatokról és lehetõségekrõl esett szó. A beszélgetésen jelent volt Wittich Tamás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõigazgatója és Dr. Horváth Sándor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Elõtted a küzdés, elõtted a pálya, Az erõtlen csügged, az erõs megállja. És tudod: az erõ micsoda? - Akarat, Mely elõbb vagy utóbb, de borostyánt arat. E szép és magvas idézet Arany Jánostól származik a Domokos napjára címû költeménybõl. Milyen jó, hogy az általános iskola falain a 20. század közepén költemény részleteket is elhelyeztek. Ki gondolta még akkor, hogy majd 50 év múlva, a válsággal összefüggésben, e sorok jutnak eszembe. A teljességhez hozzátartozik az, hogy e lap fõszerkesztõje kért meg arra, hogy próbáljam meg egy cikkben összefoglalni a fogyasztóvédelmi hatóság és civil szervezetek közötti szorosabb együttmûködés lehetõségeit. A felkérésre rögtön a jelenlegi recessziós helyzet villant belém, amikor az ország szinte általános válságban van, amikor alapvetõ szociális vívmányok felülvizsgálata látszik indokoltnak, amikor új kormány igyekszik a válság leküzdésére a szükséges intézkedéseket megtenni, vajon kit érdekel a fogyasztóvédelem. E parciálisnak látszó kérdés felvetésének van-e most létjogosultsága? A beindult gondolatmenet során A januári földgázkorlátozás után ami Délkelet-Európa többi országában földgáz-válságot jelentett természetesen beszélnünk kellett az energiaellátás biztonságáról, az energiaellátás jelenérõl és jövõjérõl, tekintettel a földgázpiac július 1-jén hatályba lépõ új szabályaira is. Beszélnünk kellett a villamos energia piacának helyzetérõl, a piacnyitással kapcsolatos várakozások teljesülésérõl illetve nem teljesülésérõl, és néhány, a felhasználók számára jelentõs, de csak kevéssé tisztázott részlet-kérdésrõl, mint a KÁT egységár-képzése és a kiegyenlítõ energia elszámolása, valamint a villamos átviteli- és elosztó-hálózati engedélyeseknél 2008-ban elvégzett eszközés költség-felülvizsgálatról. Ez utóbbi részlet-kérdésekrõl a Fogyasztóvédelmi Osztály fõosztályvezetõ helyettese is. A képviselõasszony bevezetõjében bemutatta az Európai Unió szervezetét és mûködését, s csak ezt követõen világított rá, hogy az Európai Unió csupán egy eszköz a csatlakozott államok számára ahhoz, hogy lehetõségeik, elképzeléseik kiteljesedhessenek és ezzel az eszközzel okosan kell élni. Úgy vélte, hogy hatvannégy évvel a második világháború befejezése után, a tudatos belsõ piacépítés és a fogyasztóvédelem is az európai béke megõrzésének része. Az Unióhoz nem csatlakozott országokban konfliktusok vagy konfliktus közeli helyzetek alakulnak, alakultak A fogyasztóvédelemért Konferencia az energiapiacról MAVIR Zrt.-bõl és a Magyar Energia Hivatalból felkért elõadók tartottak magas színvonalú elõadásokat, míg a földgáz és a villamosenergia piacának elemzésére két kerekasztal-beszélgetés keretében került sor. A kerekasztal részvevõi a fogyasztók, a kereskedõk és a szállítók, a rendszerirányítók, a felügyelõ és a szabályozó hatóság, valamint a politika Folytatás az 5. oldalon ki, tehát az Unió egyben a béke záloga is. A képviselõasszony a következõkben a jelenlévõ társadalmi szervezetek képviselõinek bemutatta az Uniót és annak munkáját. Az Európai Parlament az Európai Unió egyetlen közvetlenül megválasztott testülete. Az Európai Parlamentben jelenleg 785 képviselõ ül, akiket az Európai Unió 27 tagállamának választói, 492 millió ember képviseletében küldtek Brüsszelbe, illetve Strasbourgba. A közel nyolcszáz képviselõ nyolc képviselõcsoportban foglal helyet, amelyek közül a két legnagyobb az Európai Néppárt és az Európa Parlament Szocialista képviselõcsoportja. Rajtuk kívül ott van még: a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, a Nemzetek Európájáért Unió, a Zöldek / az Európai Szabad Szövetség, az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal, a Függetlenség, Demokrácia és a Független képviselõk csoportjai. A magyar delegáció június 7-ig 24 tagú, de a júniusi választásokat követõen már csak 22 magyar képviselõ foglal helyet a padsorokban. A Parlamentben egyetlen képviselõcsoportnak sincs többsége, tehát, ha bármelyik képviselõcsoport keresztül szeretne Folytatás a 3. oldalon arra a meggyõzõdésre jutottam, hogy a válság, talán még jót is tesz olyan közügyekkel való aktív foglakozásnak, amelyek normál körülmények között valamilyen ok, okok miatt holtpontra jutottak. Ilyen ügy a civilek fogyasztóvédelmi szerepe. A társadalomkutatók feltételezései szerint az összetartozás-élménynek volt és van komoly védõhatása az emberi közösségekre is. A válságnak így lehet haszna: megnõhet az emberek közötti összetartozás szükségességének érzése. Ez is segíthet kilábalni a jelenlegi helyzetbõl, nem kizárólag a pénztõke rendbetétele vezethet egy szebb jövõbe, hanem a társadalmi tõke erõsítésének elõtérbe kerülése is kiutat eredményezhet. Miért ne kezdhetnénk a fogyasztóvédelemmel? Érdemes néhány mondatban foglalkozni a fogyasztók jelenlegi helyzetével, mennyire vannak megelégedve fogyasztói mivoltukban a kereskedõkkel, a szolgáltatókkal. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot felkeresõ majd 110 ezer ügyfél arra enged következtetni, hogy sokukat sérelem éri. A panaszok leginkább arról árulkodnak, hogy a fogyasztók nincsenek egy súlycsoportban a kereskedõkkel, szolgáltatókkal. A kereskedõ nem az elõírásoknak megfelelõen fogadja a vásárló minõségi reklamációját, nyilvánvaló anyag- vagy gyártói hiba esetén is elutasítja a fogyasztó igényét, jegyzõkönyvet nem vesz fel. Az akciós magazinban vonzó áru-kínálat szerepel, de a hipermarketben már az eladás napján sem lehet abból kapni. Folytatás az 7. oldalon A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatása A fogyasztási cikkek piacfelügyelete I. A Rendelet végrehajtásának tervezett hazai irányai Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerzõdés 249. cikke értelmében a Rendelet általános hatályú, teljes egészében kötelezõ és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. A Rendelet elõírásai nem ismételhetõk meg nemzeti szabályozásban, ezért az ilyen tagállami rendelkezést deregulálni kell. A Rendelet végrehajtására tekintettel szükségtelen, indokolatlan önálló törvényben szabályozni a piacfelügyeletet általános jelleggel, hiszen maga a Rendelet szolgálja pont ezt a célt. Az önálló törvény indokoltsága nem kellõen világos és egyértelmû, a javasolt törvényi szabályozásba tartozó kérdések kormányrendeleti szinten hatékonyabban szabályozhatóak. Az, hogy ez konkrétan milyen módon történik majd meg, csak egy átvilágítást követõen válik egyértelmûvé. A fogyasztói forgalom tekintetében a piacfelügyeleti rendszer logikusan felépített, egyértelmû. A gazdasági célfelhasználású termékek piacfelügyeletével kapcsolatosan ez már nem mondható el, éppen ezért nem célszerû az e területen meglévõ hiányosságok ráhúzása a fogyasztói forgalom tekintetében végzett piacfelügyeletre is. Az egységes szabályozásra a piacfelügyeleti szabályozás kereteit önmagában megteremtõ Rendelet a garancia, hiszen annak végrehajtása - a tagállamon belül - nyilvánvalóan csak egységes értelmezés és koncepció mellett történhet, függetlenül attól, hogy a szükséges rendelkezések egy vagy több jogszabályban jelennek-e meg. A Rendelet végrehajtásához nem kapcsolódó piacfelügyeleti tárgyú kérdések rendezése nem képezi az elõterjesztés tárgyát. Sem közösségi jogi, sem pedig szakmai szempontból nem indokolt az egész magyar piacfelügyeleti rendszert teljesen újraszabályozni. Az egységes végrehajtás minõsége pedig nem a szabályozási szinttõl függ. A piacfelügyeletre vonatkozó egységes szabályozás megteremtése szükséges, azonban az egységes szabályozás azt is tartalmazhatja, hogy egységes elvek alapján, de különbözõ jogszabályokban történik ez meg. A Rendelet végrehajtása érdekében, a jogalkotásia jogalkotási feladatok pontos megállapításához a jogrendszer átvilágítására volt szükség. Az átvilágítás 8 minisztériumot és 14 piacfelügyeleti hatóságot érintett. Utóbbiak a következõk: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, ÁNTSZ, Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, Rendõrség, Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Fõfelügyelõség, Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság, Vám és Pénzügyõrség, Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, építésügyi hatóságok, környezetvédelmi hatóságok. A fogyasztási cikkek területén az átvilágítás 2 fõ területre korlátozódott. Az egyik a fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény, ennek 3. és 4. -ai, valamint a 45/A (1) bekezdése és a 47 (1) bekezdése. A másik, pedig az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet teljes egészében. E területek átvilágítását követõen a szakemberek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a jelenlegi szabályozás - a hatályos jogszabályokban vagy más jogszabályokban fenntartandó, mivel az a lex speciális közösségi jogi aktus átültetését, végrehajtását szolgálja. Az Fgytv. tekintetében az illetékes hatóság a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Kormányrendelet tekintetében pedig gyûjtõfogalommal a piacfelügyeleti hatóságok az illetékes hatóságok. II. A Rendelet végrehajtását biztosító egységes piacfelügyeleti szabályozással összefüggõ feladatok A jelenlegi helyzetben önálló piacfelügyeleti törvény megalkotása nem indokolt, helyette az általános jellegû, törvényi szintû keretszabályozást a kereskedelemrõl szóló évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) módosításával célszerû megvalósítani. Ennek oka, hogy a Kertv. a termékek forgalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. A Rendelet a lex specialis elvének alkalmazásával Folytatás az 5. oldalon

2 2 A KONTROLL VI. évf. 6. szám Porszívó forintért! Valóságos mai krimi! Történetünk szereplõje (helyesebben elszenvedõje) egy magányos, nyugdíjas, ám jóhiszemû asszony, aki augusztusában meghívást kapott egy, a K.T. cég által szervezett termékbemutatóra a szomszédjában. A rendezvényen az üzletkötõ nagyon meggyõzõ volt, a meghívottakat sikerült rábeszélnie arra, hogy vásárlási szerzõdést kössenek fejenként egy-egy darab Ft értékû porszívóra, amelyek bizonyára hét nyelven beszéltek, ha használt darab létükre is Ft áron kötöttek rá szerzõdést, természetesen késõbbi szállítással. Akciósan, csak akkor, csak ott, és csak a nyugdíjasoknak állt a szerzõdési ajánlat. Természetesen Ft elõleggel történt a szerzõdéskötés, mely egy nyugdíjasnak már önmagában véve sem kis összeg. Az üzletkötõ arra is rábeszélte a jelenlévõket, hogy adják át neki a hitelfelvételhez szükséges papírokat, hogy ne kelljen azért az üzlet lebonyolítása elõtt kifáradniuk egy távoli kerületbe. A nyugdíjasok örültek az üzletkötõ elõzékenységének. A következõ munkanapra virradóan a nyugdíjas asszony a jó vétel mámorából kijózanodva kiszámolta, hogy a törlesztõ részleteket nem tudhatja teljesíteni, ezért tennie kell valamit, még mielõtt a szerzõdés valóban hatályba lépne. (Noha a szerzõdéskötéskor a K.T. üzletkötõje, akár szándékosan, akár trehányságból nem tett eleget az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerzõdésekrõl és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeirõl szóló 370/2004. (XII. 26.) Korm. Rendelet (a továbbiakban Korm. Rendelet) 3. -ában foglalt kötelezettségének, tehát az elállás lehetõségérõl nem tájékoztatta írásban a vásárlót.) Az addigra kétségbeesett asszony segítséget kért, így tudomást szerzett az elállási lehetõségrõl. Elõször telefonon próbálta lemondani a szerzõdést, ám az ügyintézõ az adatai rögzítését követõen közölte, hogy ilyen lemondási lehetõség nincs. Ekkor a nyugdíjas, kis segítséggel, ajánlott levélben jelezte elállási igényét, noha erre a továbbiakban nem is lett volna szükség, mert a Korm. Rendelet 3. (3) bekezdése alapján a szerzõdés, a tájékoztatási kötelezettség hiányában semmis. A semmis szerzõdés érvénytelenségére bárki, bármikor, formai kötöttség nélkül hivatkozhat (Ptk (1) bekezdése), és érvénytelen szerzõdés esetében a szerzõdéskötés elõtt fennállott helyzetet kell visszaállítani (Ptk (1) bekezdése). Annak ellenére, hogy a szerzõdés semmis volt, és a nyugdíjasnak vissza kellett volna kapnia a befizetett elõleget is, az asszony a békesség és biztonság kedvéért írásban is igyekezett a jogszabályban foglalt elállás lehetõségével élni. De a K.T-nek esze ágában sem volt a jogszabályoknak eleget tenni, és az üzleti tisztesség alapján eljárni, hanem a telefonon történõ lemondás napján a semmis szerzõdésre alapozott hitelkérelmet egy fõvárosi, többségében áruhitelezésrõl elhíresült Banknál, a hitelfelvevõ jelenléte nélkül, és a teljesítés igazolása nélkül benyújtotta. A Bank pedig a hitelösszeget folyósította a K.T. részére. Ha valakiben még pislákolt a bizalom, akkor annak megingatása céljából némi magyarázatot fûzünk az eljáráshoz: a Korm. Rendelet értelmében, a fogyasztónak 8 munkanap gondolkodási idõ áll a rendelkezésére, esetünkben az áru kézhezvételét követõen (minthogy a szerzõdéskötés nem esett egy idõbe az áru kiszállításával). A Banknak a hitelt tehát abban az esetben lett volna szabad folyósítani, ha a szerzõdés érvényes, ha a fogyasztó jelen van, és ha aláírásával hitelesítette az áru átvételérõl szóló nyilatkozatot, majd ezt követõen vagy lemond az elállási jogáról a helyszínen, vagy eredménytelenül telik el a nyolc munkanapi határidõ. A Bank azonban a hitelt, az áru átvételét megelõzõen, átvételi elismervény hiányában, az ügyfél személyes megjelenése nélkül folyósította a K.T-nek, a semmis szerzõdés keltét követõ 5. munkanapon. A jóhiszemû nyugdíjas tehát várta, hogy visszakapja a befizetett Ft-ját, mit sem sejtve a háta mögött, összehangolt mûködéssel történtekrõl. Ám a visszautalt összeg helyett a Banktól kapott egy értesítést, 60 db befizetési csekkel, összesen cca Ft összegben (minthogy a postázott csekkek már a néhány évre esedékes kamatot is tartalmazták). A bank telefonon azt a tájékoztatást adta, hogy a hitelkérelmet a szerzõdést követõ munkanapon (azaz a telefonon történt lemondás napján) adta le a K.T., és a folyósítás megtörtént. Arra a kérdésre, hogy miként történt ez a semmis szerzõdés alapján, anélkül, hogy az árucikket kézbesítették, vagy átadták volna, illetve az elállási határidõ lejárt volna, a banki ügyintézõ sem tudott válaszolni, nem vitatta azonban, hogy mindez csak a hatályos jogszabályok és üzletszabályzat megsértésével történhetett. Kifejtette azonban, hogy nem kellett volna hiszékenyen aláírni a hitelkérelmet. Már csak a megjegyzés szintjén kérdezem: nem mindegy ezek után, hogy a hitelkérelmet ki írta alá, ha úgysem tartottak be egyetlen szabályt sem? Ki vette volna észre, hogy nem a hitelfelvevõ írta alá a nyilatkozatot, ha egyetlen másik, vagy igazoltan tõle származó aláírás sem állt a Bank rendelkezésére? Volt tehát egy semmis szerzõdés, amelyre a mai napig meg sem kísérelte az eladó az áru átadását, ezért a mai napig nem telt volna le az elállási lehetõségre biztosított 8 munkanapi határidõ, még ha a szerzõdés érvényes lett volna is. Ezzel szemben a hitelt teljesen szabálytalanul folyósító Bank végrehajtási eljárást kezdeményezett. Nézzük tovább, hogyan történhetett meg mindez. A jóhiszemû fogyasztó felszólította az eladót, hogy az eredeti állapotot állítsa helyre, ellenkezõ esetben büntetõ feljelentést tesz. Az eladó válaszra sem méltatta. A jóhiszemû fogyasztó büntetõ feljelentést tett a K.T-vel szemben a Budapesti XIX. Ker. Rendõrkapitányságon, ahol a büntetõeljárás megindult. Eközben kapott egy felszólítást a Banktól, hogy kezdje meg a (kamataival és költségeivel együtt mintegy Ft összegû) tartozás törlesztését, mert lejárttá teszik és végrehajtást kezdeményeznek ellene. Nyugdíjas fogyasztónk, bízva a Bank jóindulatában és abban, hogy az eljárási hibáival okozott kár következményeit nem kívánja a fogyasztóra hárítani, írt a Banknak egy levelet, melyben tájékoztatta, hogy büntetõ eljárás van folyamatban, a nevében történt jogellenes hitelfelvételért, ezért kéri, tekintsenek el egyelõre a végrehajtástól, amíg tisztázódik, hogy valójában ki is vette fel a hitelt a nevében és ki is követett el bûncselekményt. A Bank azt a választ adta, hogy az eljárás befejezéséig felfüggeszti a végrehajtást. Az így keletkezett tartozásért semmit nem kapott jóhiszemû nyugdíjasnak tehát haladékot adtak, - gondolta - de tévedett. Hiszen ez nem a mesék világa, ez a valóság! Ezt követõen, a büntetõeljárásban kiadott idézés kézhezvételét követõen a K.T felkereste, hogy írja alá a hitelszerzõdés felbontását, mert csak akkor tudják rendezni a továbbiakat. (Vajon milyen továbbiakat? Hiszen nem vett semmit, érvényes szerzõdés nincs, árut nem kapott, de a nevében kifizetett a K.T-nek Ft-ot a Bank, és ennek következtében keletkezett egy kimondhatatlan és számára ebben az életében kifizethetetlen összegû tartozása.) Szerencsére, ezúttal segítséget kért, és így meg tudtuk akadályozni, hogy a nem általa kötött hitelszerzõdést õ kísérelje meg felbontani, felvállalva az eddig keletkezett eljárási költségeket és szerzõdésmódosítási díjat, avagy esetleg még az egyösszegû teljesítés ódiumát is. Sértetti meghallgatása során a nyomozóhatóság rákérdezett, hogy mikor vette át az árut, mire megmondta az igazat, hogy azt, bizony semmikor, meg sem kísérelték kézbesíteni. A nyomozóhatóság ekkor a banki eljárás szabálytalanságait kezdte firtatni: jelen volt-e, nem élt-e elállási jogával, hogy vehették fel a hitelt a nevében, ha nem vette át az árut, stb. Jóhiszemû nyugdíjasunk tövirõl hegyire elmesélte kálváriáját, nem is sejtve, hogy a Bank bosszúját miként vonja most magára. Nem is sejtette, hogy mi vár még reá, megnyugodva várta, a büntetõeljárás befejezését és azt, hogy végre valóban helyreálljon az eredeti állapot: aki nem vett és nem kapott semmit, nem tartozik semmiért. Csakhogy a Bank, minden elõzetes értesítés, vagy korábbi haladékot adó - válasza hatályon kívül helyezése nélkül, kiadta végrehajtásra a tartozást. Mit sem sejtõ nyugdíjasunk egyszer csak a következõ értesítést kapta (lásd fent). Igen, Kedves Olvasó, nincs benne semmi tévedés. A magát egyszerûen csak RAB-nak nevezõ cég, (amely név valóban elgondolkodtató egy ilyen eljárás végén) valamely szervezet, amelyrõl nem tudni, hogy egy gazdasági társaság, vagy végrehajtó, hiszen sem cégjegyzékszámot nem tartalmaz (amely gazdasági társaság esetében kötelezõen feltüntetendõ adat a hivatalos levelezés során), sem kamarai nyilvántartási számot (amelybõl megállapítható lenne, hogy a RAB kit, vagy mit takar, ha nem gazdasági társaság), anélkül, hogy a Bank felhatalmazását, vagy megbízását mellékelné (azaz eljárási jogosultságát legitimálná), egészen egyszerûen felszólítja a nyugdíjast az egyösszegben történõ befizetésre. Majd fenyegetõleg, a személyes meglátogatásról történõ intézkedés joghátrányát helyezi kilátásba. Jogszabályi hivatkozást nem tartalmaz, hogy mely törvény, melyik passzusa teszi lehetõvé a behajtás érdekében történõ személyes felkeresés (mint büntetés?, vagy eljárási cselekmény?) alkalmazását. Gyanítom, hogy talán azért nem, mert nincs egyetlen olyan törvény sem, amely bármiféle eljárásban, bárkinek lehetõvé tenné, hogy egy nem létezõ tartozás fejében, személyes felkeresésrõl intézkedjen a behajtás érdekében. Ez a fenyegetés még a magabiztos, életerõs felnõtt ember fejében is, legalábbis önbíráskodásra emlékeztetne, pláne, ha egy hivataloskodó Regionális Adósságbehajtás nevében jelentkezik. Talán megérthetõ, ha a címzett ilyen esetben legalábbis a bilincsre és gumibotra, ha nem éppen baseball-ütõre gondol. Igen, egyelõre idáig jutottunk. Félõ, hogy itt még nincs vége. Sajnos, megelõzni nem tudjuk a következõ lépéseket, mert a vétlen hibák tipizálása ellenére, a szabálytalanságok, a bûncselekmények elkövetése olyan széles palettát ölel fel, melyre elõzetesen felkészülni nem lehet. De, mivel ez üggyel hozzánk fordultak, s mivel nem csak erkölcsi, hanem nagyon is valósan fogyasztói érdek (s ha ez gyakorlat, talán több is) sérült, a Társadalmi Unió minden törvényes lehetõséget felhasznál annak érdekében, hogy ilyen üzleti és pénzügyi magatartással ne lehessen a védtelenek terhére, teljesítmény nélkül, csupán csalárdsággal haszonhoz jutni. dr. Ivanics Éva Vámszabályok utazóknak A nyár közeledtével egyre többen utaznak külföldre nyaralni. Ennek során fontos ismerni az utasforgalmi vámszabályokat, hiszen ezek határozzák meg, hogy milyen értékben hozhatunk be külföldrõl vámmentesen ajándékokat, termékeket, illetve hogyan vihetünk magunkkal élelmiszert, gyógyszereket, vagy éppen házi kedvencünket. Az úti cél szempontjából különbséget kell tenni aszerint, hogy az Európai Unión belüli, vagy azon kívüli helyre utazunk, mert más szabályok érvényesek a Közösségen belül, mint azon kívül. Közösségen belüli utazáskor a magáncélból szállított termékekre nincs korlátozás, azonban a jövedéki termékek esetében nem lehet nálunk több a kereskedelmi mennyiségnél. Ez azt jelenti, hogy kereskedelmi mennyiségnek minõsül cigarettából az összesen 800 szálat, szivarból 200 darabot, szivarkából 400 darabot, fogyasztási dohányból 1000 grammot, sörbõl 110 litert, köztes alkoholtermékbõl (például likõrökbõl) 20 litert, tömény szeszesitalokból 10 litert, borból 90 litert meghaladó mennyiség. Románia és Bulgária felõl azonban behozatali korlát van érvényben a cigarettára vonatkozóan, tehát ezen országokból, ebbõl a termékbõl csak 200 szál hozható be. Európai Unión kívülrõl vám- és adómentesen légi forgalomban 200 darab cigaretta, vagy 100 darab szivarka, vagy 50 darab szivar, vagy 250 gramm fogyasztási dohány hozható be, míg közúton, vasúton, vagy hajón 40 darab cigaretta, vagy 20 darab szivarka, vagy 10 darab szivar, vagy 50 gramm fogyasztási dohány. Ezen kívül tömény szeszesitalokból 1 liter, borból 4 liter, sörbõl 16 liter hozható be. Egyéb árukra vonatkozóan légi forgalomban 430 euró, közúton, vasúton és hajón 300 euró a vámmentes értékhatár. Ha az utazás alkalmával háziállatot is viszünk magunkkal, akkor azt az Európai Unión belül csak állatútlevéllel (pet passporttal) tehetjük meg, amelyet a lakóhely szerint illetékes állatorvos ad ki. Az Európai Unión kívüli országok esetében eltérõek a szabályok, azonban állatorvosi igazolásra ekkor is szükség van. A folyamatos gyógyszeres kezelésben részesülõk külföldre csak a kezelõorvos által elõírt mennyiségû gyógyszert vihetik ki magukkal. Kivételek ez alól a nyugtató, élénkítõ vagy hallucinogén medicinák, mert ezek kiviteléhez külön engedélyek szükségesek. Könnyen romlandó termékek - például nyers hús, hentesáru, hústartalmú élelmiszerek, vagy tej - behozatala az Európai Unión kívüli országokból alapvetõen tilos. Májustól azonban megváltoztak az élelmiszerekre vonatkozó szabályok Horvátországba kiutazás, illetve Horvátországból beutazás esetén. Ennek megfelelõen mindkét ország irányába személyenként 10 kilogramm mennyiségig vihetõ hús, tej, valamint az ezekbõl készült termékek. Egyéb országok vonatkozásában azonban célszerû az adott ország diplomáciai képviseleténél érdeklõdni a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében. Amennyiben az utas euró, vagy azt meghaladó öszszegû készpénzzel, vagy ennek megfelelõ készpénz-helyettesítõ eszközzel rendelkezik, úgy errõl a Közösségbe történõ belépéskor, vagy az Európai Unióból kilépéskor a vámhatóságnak írásban nyilatkozni kell. Az utasforgalmi vámszabályokról további részletek a Vám- és Pénzügyõrség honlapján ( találhatóak. Kõhalmi Dezsõ ny. pénzügyõr alezredes

3 A KONTROLL VI. évf. 6. szám 3 Elsõ kézbõl az Európai Unióról Folytatás az 1. oldalról vinni egy javaslatot a parlamentben, ehhez szövetségeket kell kötnie. Ebbõl következik, hogy a Fidesz és a szocialisták Brüsszelben sokszor azonos kérdésekben azonos gombot nyomtak meg. Az Unió parlamentjében, mondta Herczog Edit, a képviselõk húsz bizottságban dolgoznak, melyek a következõk: külügy; emberi jogok; biztonság és védelempolitika; fejlesztés; nemzetközi kereskedelem; költségvetés; költségvetés ellenõrzés; gazdasági és monetáris ügyek; foglalkoztatás és szociális ügyek; környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszerbiztonság; ipar, kutatás és energiaügy; belsõ piac és fogyasztóvédelem; közlekedés és idegenforgalom; regionális fejlesztés; mezõgazdaság és vidékfejlesztés; halászat; kultúra és oktatás; jogi ügyek; állampolgári jogok, bel- és igazságügy; alkotmányos ügyek. Az Unió, folytatta a képviselõasszony a munka bemutatását, néhány dologról csak véleményt mond, más esetekben törvényeket alkot, míg néhány bizottság kizárólag a pénzügyekkel foglalkozik. Õ maga a jogalkotó bizottságok tagja, amelyet tudatosan választott. A maastricht-i szerzõdés mondja ki, melyek az Unió közös területei. Ha Magyarország elfogadja a lisszaboni szerzõdést, akkor törvényeket tud benyújtani és elfogadtatni. Magyarországnak a legnagyobb hátrányt jelenleg, vélte Herczog Edit, saját tudatlansága okozza, egy sereg dologról ugyanis nem tudunk. A közös európai piac közel fél milliárd embert jelent, márpedig ezzel a ténnyel alig foglakozunk, szögezte le a képviselõasszony. Az Európai Unióban jelenleg 23 millió kis- és középvállalkozás található, ebbõl 8% kísérli meg a más országok piacára való bejutást. Az árbevétel mindössze 15%-a jelenik meg egy másik ország piacán. Az Unió területén ma 41 ezer mamutcég található, akik megtalálták az utat más országok piacaira. Egyelõre az Unió 27 tagállamában teljesen eltérnek a fogyasztóvédelmi szabályok, ám ha ezeket a szabályokat egységesítik, akkor azokban az államokban amelyek jóval elõttünk járnak a fogyasztóvédelem területén az egységesítés stagnálást vagy visszaesést, míg az újonnan csatlakozóknál természetesen vélhetõen fejlõdést jelentene, véli Herczog Edit, aki szerint ez nem a legtökéletesebb megoldás, kompromiszszumra lesz szükség. Sok országban a fogyasztóvédelmi jogszabályokat korántsem a fogyasztók érdekében, hanem a piaci szereplõk érdekeinek megfelelõen alakították ki. Az egységesítés ellenzõi azt javasolták, hogy lényegében minden árufajtára egyenként és külön-külön kell megvalósítani a harmonizációt. Természetesen az egységes szabályozásnak, folytatta a képviselõasszony, csak akkor van értelme igazán, ha a vásárló mindenütt vásárol, ám ez egyelõre leginkább az interneten jellemzõ. Hollandiában például az emberek 80%-a már vásárolt interneten, Bulgáriában azonban a lakosságnak még csak mindössze 14%. Ráadásul interneten nem lehet mindent megvenni, jobbára csak mûszaki cikkeket. A továbbiakban Herczog Edit a közösség energiapolitikájáról beszélt röviden. Bár van egy rendelkezés arról, hogy az Unió országai összekapcsolhatják energiahálózataikat, ez ma még nem így van, lényegében minden tagállam önállóan látja el magát. Az energiapolitika nem közösségi politika. Közös csõhálózat a tervek szerint az elkövetkezõ tíz esztendõben jön majd létre. Az energiával az a probléma, mondja a képviselõasszony, hogy nem felismerhetõ, nem azonosítható, hogy kié, honnét érkezett, hiszen a gázatomra nincs azonosítószám írva. Ha a hálózatokat valóban összekapcsolják hazai vállalataink nagyon kicsik lesznek a piacon, véli a képviselõasszony, s elmondta még, hogy a belsõ piac fogyasztóvédelmi kérdéseivel is foglalkozik, így sajnos sokszor találkozik csalással, hamisítással, amely az európai GDP 14%-át érinti. Vannak fertõzött ágazatok, ahol a hamisítás komoly egészségvédelmi vagy balesetvédelmi gondokat okoz. Akadt példa, amikor valakinek a teste azért lökte ki a mûszívet operáció után, mert rossz minõségû anyagból készült, - említette meg a képviselõ asszony. Ijesztõ és elszomorító példaként említette, hogy Magyarországon sok hamis kontaktlencse jelent meg a piacon. Az esetek nagy többségében a termék sajnos nem megkülönböztethetõ az eredetitõl. Egy hamisított kontaktlencsét vagy gyógyszert ugyanis nem lehet felismerni. A frankfurti repülõtéren ezért vezették be, hogy idõközönként 24 órán belü minden küldeményt átvizsgálnak, s tavaly 500 hamisított gyógyszert találtak. A képviselõaszszony szerint a megoldás nem lehet más, mint hogy erõsíteni és fejleszteni kell a civil szervezeteket, mert nem lehet mindenhová rendõröket állítani. A képviselõasszony Európai Uniót és a parlamenti munkát bemutató elõadása után kérdések következtek. Szabó Miklós, a Társadalmi Unió elnöke röviden bemutatta a civil tömörülést, majd átadta a szót a tagszervezetek szakértõinek. Széplaki Ferenc a Pest megyei Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke azt veti fel, hogy mekkora a zavar a hazai konfekcióruházat mérettáblázatai körül. Mindjárt hármat is használunk, hiszen a vásárlók hol az angol, hol a francia, hol az olasz jelölésekkel találkoznak. Azt javasolja, vagy tegyünk rendet, vagy térjünk vissza a régihez, amelyet még a csatlakozás elõtti években használtunk. Herczog Edit válaszában elmondja, hogy Európában valóban ki kell dolgozni egy közös mérettáblázatot, ezt már az Unió is látja, és már elindult valamiféle munka. Hozzátette, az is problémát jelent, hogy az egész európai társadalom már kicsit kövérebb, mint amikor a mérettáblázatok kialakultak. Szilágyi István a Centrum Egyesület képviselõje az után érdeklõdik hol tart a Nemzeti Digitális Közmû fejlesztése? Véleménye szerint a fejlesztés azért is volna fontos, mert az kapcsolódik az esélyegyenlõség és fogyasztóvédelem témáihoz, ráadásul az EU támogatja. Herczog Edit szerint nehezen halad az ügy, bár a digitális közmû fejlesztése valóban uniós cél, de példaként említette, hogy néhány hete a telekommunikációs csomag nem került elfogadásra az Unió parlamentjében, az ügy õszre tolódott. A digitális közmûvet mindenképpen ki kell építeni és a mostaninál nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szélessávú lefedettségnek is. Egy milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, amelyet az Unió adott. Az egyelõre még nem tudható, hogy állami vagy magánerõbõl válik valóra a terv. Medvegy Magdolna, a Budapesti Fogyasztóvédelmi Iroda vezetõje emlékeztetett, volt egy olyan törekvés, hogy kiszorítsuk a piacról a bóvli kínai árukat. Az érdekli, vajon hol tart az ügy, egyáltalán történt-e bármi. Erre Wittich Tamás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság fõigazgatója válaszolt, kiemelve, hogy Kína immár határozottan meg akarja változtatni a kínai termékekkel szemben kialakított kedvezõtlen képet. Azt szeretnék, ha Kínáról egy fejlett technológiát képviselõ ország képe alakulna ki. Ma már panaszt lehet tenni kínai gyártóra, ezt az illetékesek eljuttatják Kínába, ahol megkeresik a gyártót és meghozzák a megfelelõ intézkedéseket. A fõigazgató ígéretet tett, minden eszközzel próbálják visszaszorítani a Józsefvárosi-piac jelenséget. Dr. Horváth Sándor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyasztóvédelmi Osztály fõosztályvezetõ helyettese emlékeztette a jelenlévõket, hogy az egységes európai fogyasztóvédelmi szabályok bevezetésével veszélybe kerülne egy bevált, másutt nem található magyar fogyasztóvédelmi vívmány is, mégpedig a kötelezõ jótállás intézménye., s hangsúlyozta, hogy növelni kell a belsõ piac iránti bizalmat. Herczog Edit hozzátette, hogy jelenleg sajnos év a piacgazdasági elmaradásunk a nyugat-európai országokhoz képest, s nem kevesen gondolják úgy, hogy európai uniós csatlakozásunk rontott a fogyasztóvédelmi lehetõségeinken. Kõhalmi Dezsõ a ceglédi fogyasztóvédelmi klub vezetõje örömmel újságolta, hogy az egyik ceglédi szakközépiskola tantervébe már beépítették a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatását. Megjegyezte még milyen jó volna, ha nem csupán panaszkönyvek, de dicsérõ könyvek is megjelennének végre a boltokban. Összefoglalásképpen Herczog Edit kifejtette azon véleményét, miszerint sokat lehet tenni a magyar piacért, hiszen a kis és közepes vállalkozások európai részvételét meg lehetne duplázni, ez reális cél volna. Minden eszközzel segíteni kell a kicsik piacra jutását. Immár Magyarországon is megtalálható az Enterprise Europe Network, amelynek Európaszerte 1500 irodája van, ebbõl hat Magyarországon. Ha ide bemegy egy kisvállalkozó ugyanazokhoz az információkhoz jut hozzá, mint bárhol másutt Európában, tehát az adatbázis azonos. Ez akár arra is megoldás, ha egy vállalkozás Európa bármely pontjáról szeretne társat találni vállalkozásához. Megszívlelendõ érdekességként, mintegy okulásul megemlíti, hogy Belgiumban a kis boltok is képesek megélni a piacon. A képviselõi klubnap végén, kihasználva az alkalmat, kérdést intéztem a képviselõ aszszonyhoz: - A magyar delegáció tagjai közül egyedül Ön foglalkozik fogyasztóvédelemmel és energiapolitikával. Miért választotta éppen ezeket a témákat? - Minden beszédemben hangoztatom, hogy az európai háziasszonyokat képviselem. Az európai háziasszonyok problémája az, amit meg kell oldani. A nõk a belsõ piacon legtöbbször vásárlóként jelennek meg. Ha a fogyasztóvédelmi jogokban elõrelépést tudunk elérni sokkal jobban fogjuk szeretni az Uniót. Úgy érzem, csak a fogyasztók tudják elérni, hogy több legyen a tisztességes piaci szereplõ. Sok még a tennivaló! Az új tagállamok fogyasztóinak meg kellett szokniuk, hogy a saját jogaikat maguknak kell érvényesíteniük, azokat senki nem járja ki helyettük. Saját magunkat kell megszerveznünk, de nem konfrontálódással, hanem együttmûködéssel. Személyes sikerem volt a 70 éveseknek nyújtott bankhitel. Korábban egy 70 éves ember nem kaphatott bankhitelt. Magam sem gondoltam, hogy térdre fogom kényszeríteni a bankokat. Végül sikerült, mert sok fogyasztó támogatott. Összesen 196 büntetõeljárást kezdeményeztek a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)-nál. Ez adja a fogyasztóvédõk erejét. Ha mind a 196 büntetést kiszabják nem marad Magyarországon bank, amely ne tudná, hogy a 70 éveseknek is kell bankhitelt nyújtani. Bóka B. László Búcsú egy igaz baráttól! Búcsú egy igaz embertõl! Búcsú Biró Istvántól! Egy végleges és visszavonhatatlan búcsú, - nehezen elviselhetõ, pedig ez történt velünk a napokban, váratlanul és nagyon megrendítõen. Biró István, mindnyájunk Pistája, május 27-én, tevékeny életének 70. esztendejében elhunyt. Biró István szinte egész életét a Civil és Sport mozgalomnak szentelte. Az aktív sportolását befejezve, hosszú évekig sport vezetõként végezte példamutató és áldozatkész munkáját, törõdve a fiatalok sportszeretetre nevelésével. Szinte az egész országban, de fõleg Zuglóban, mint lokálpatrióta a helyi tömegsport rendezvényeknek kimagasló szervezõje volt. A Társadalmi Unió Budapest és Vonzáskörzete Regionális Szövetségének alakulásától az elnöke volt. Alapító tagként látott el társelnöki tisztséget a Civil Vállalkozók és Sportszervezetek Országos Szövetségében. Több Sportegyesület és Baráti Szövetség vezetõségi tagjaként Fizetünk érte. Szolgáltatás-e az OEP-ellátás? Számháború Foglalkoztat, hogy milyen céllal vezetik félre az embereket azok az intézmények, amelyek mûködéséhez valójában maguk a rájuk szorulók is hozzájárulnak? Rossz tapasztalataimat ezzel összefüggésben az Országos Egészségpénztárnál szereztem. Mûködésüket valószínûleg költségvetési forrásokból is fedezik, de kétségtelenül hozzájárulnak a munkavállalók is a munkaadók is, nem kevés járulékaikkal. Szolgáltatásaikra pedig az is jogosult, aki korábban már fizetett érte. Továbbá az is lényeges, hogy aki egészségi állapota miatt nem dolgozhat, és egyedüli jövedelemforrása az önkormányzattól kapott segélyösszeg, talán mégiscsak jogosan élvezné az OÉP szolgáltatásait, ha már a gyógyszerei is térítésmentesek, csak dobozdíjasok. Remélem, ezzel a gonddal nem állok egyedül, s nemcsak a saját fájdalmamat zengem világgá, amikor arról számolok be, hogy komoly egészségi problémával küzdõ fiammal a közelmúltban, gyógyszerei kiváltásakor azt közölték a patikában a gyógyszerészek, hogy személy szerint õ az OÉP ellátására nem jogosult, nincs név szerint a listájukon. Miért nincs? Ennek természetesen megpróbáltunk utána járni. Balszerencsénkre telefonon keresztül próbálkoztunk. A Teve utcai székházuk elég sok számmal rendelkezik, valamenynyit feljegyeztük. Aztán megkezdtük a reménytelennek bizonyult számháborút. Miképpen zajlott a próbálkozásunk? Az elsõ hívott számnál értesültünk arról, hogy bármilyen személyes ügyben fordulnánk is tevékenykedett. A Társadalmi Unió elnökségének tagjaként õszinte jó barátunk volt, akire mindig számíthattunk, aki aktívan vett részt a civil társadalom érdekképviseletében. Elnökségünk tagjaként okos, józan véleményével segített hasznossá tenni állásfoglalásunkat és kiadványainkat is. Egyik szerzõjeként õrzi nevét a 2002 márciusában kiadott Hazánk jelenérõl és jövõjéért, mit vár a Társadalmi Unió, Civil Szervezetek Országos Tömörülése a kormánytól címet viselõ civil programunk. A demokrácia híveként élt, dolgozott. Az általa irányított Szövetségek és Szervezetek programjain keresztül sokat tett a társadalmilag is nagyon fontos fogyasztóvédelem tudatosításáért. Õszinte hittel vallotta és terjesztette, hogy a fogyasztóvédelem nemcsak növeli a verseny tisztaságát, védi a fogyasztók egészségét, biztonságát, anyagi érdekeit, csökkenti a kiszolgáltatottságot a piacon erõfölényben lévõkkel szemben, hanem érvényt szerez az értéket a pénzért elv érvényesítésének. A Társadalmi Unió Elnöksége, Országos Szövetségei és Munkatársaink sosem felejtik el Biró Pistát, az igaz jó barátot. A Társadalmi Unió elnöksége és tagszövetségei nevében Szabó Miklós elnök és Széchenyi László fõtitkár hozzájuk közölte velünk egy gépi hang- hívjuk az ügyfélszolgálatukat, az 1- es melléken. Megtettük. Hosszas várakozás után közben azért zenét is hallottunk - ugyanezt mondta el a gépi hang, és késõbb már csak foglalt jelzést adtak, bármilyen mellék kapcsolása nélkül. Talán lejárt a munkaidejük? Nem, jóval korábban hívtuk az intézményt. A tényekrõl: a telefonszámaik sorrendjében az 1, 2, 3, 4-s számokon ugyanezt játszották el nekünk a gépi hangok, de az 5, 6, 7- es számaikon már ezzel sem fáradtak, azonnal foglaltat jelzett a telefon. Eljátszadoztak így velünk több, mint fél órán keresztül.. Ahelyett, hogy a gépi hang azt közölte volna: Te ostoba telefonáló! Ne hívj minket, nem vagyunk rád kíváncsiak! Mit akarsz, jöjj be személyesen, ha annyira fontos, amit kérdezni szeretnél. De maradhatsz otthon is, mert mi nem szívesen szentelünk rád idõt. Üdvözlettel: OEP. Egészségedre! Szó szerint nem ez történt, de tartalmilag ezt fejezte ki ez az úgynevezett ügyfélszolgálat. Valójában ez lenne az egészség ellátási fogyasztó védelem? Fogyasztjuk az életünket, ellátás nélkül? Semmi biztosat nem állíthatok. Annyit csak: pénzét pocsékolja, vagy az idejét, aki próbálkozik az OÉP felhívásával. A SZÁMUKRA (csupa nagybetûvel) mi fogyasztók csak addig számítunk, amíg eleget teszünk az adózás egészségügyi részleteinek. A cikk szerzõje közel félévszázada dolgozik, bár pár éve már nyugdíjasként, ugyan miért is illetné meg a beteg gyermekét az OÉP szolgáltatása, nem állampolgári, de legalább anyai jogon? -MOLDOVÁN-

4 4 A KONTROLL VI. évf. 6. szám Csak tisztát és ellenõrzöttet! Új rendelet az ivóvízrõl Nyelvünkért, jó ízlésünkért Vélemények a sajtóról Minden civilizált ország kormányának az egyik alapvetõ feladata az egészségre nem káros, megfelelõ ízû ivóvíz biztosítása a lakosság részére. Ez azonban nagyon sok féle intézkedést, pénzt, infrastrukturális beruházást, s a használatra, az ellenõrzésre, a vízminõségre vonatkozó rendeleti szabályozást igényel. Talán senkinek nem kell bizonygatni, hogy az ivóvíz mennyire fontos az életünkben, a táplálkozásban és az egészségünk megõrzésében. S ha körülnézünk a világban, s tájékozódunk, hol, milyen lehetõségek vannak az ivóvíz biztosítására, netán imitt-amott meg is kóstoljuk az ott található ivóvizet, hamar rájöhetünk, hogy igen tarka a kép. Vannak országok, ahol még az alapvetõ feltételek is teljesen hiányoznak, van, ahol létezik ugyan vízvezeték hálózat, de vagy geológiai, vagy technológiai, vagy higiéniai okokból nem ajánlott a vízcsapból vett vizet fogyasztani. Ez okból már a külföldre utazás elõtt érdemes tájékozódni az illetõ ország vízfogyasztási lehetõségeirõl, mert ott esetleg egy egyszerû fogmosás is valamilyen fertõzéssel járhat. Annak könnyû dolga van, aki utazási iroda szervezésében utazik, mert az utazási prospektusokban általában szerepel, hogy a célországban fogyasztható-e az ivóvíz, vagy sem. Csak el kell olvasni. Ha nincs utalás, kérdezzük meg! Vannak szerencsés geológiaiés civilizációs adottságú országok, ahol elegendõ az élõvizek és a talajvíz mennyisége a megfelelõ ivóvízhálózatok létrehozásához és mûködtetéséhez. Magyarország ilyen szempontból nagyon szerencsés helyzetben van, hiszen a Kárpátok karéjából és az Alpok egyes részeibõl ide hozzánk, a lavór aljára indulnak el a nagy folyók és nem kevés az állóvizünk sem. Mi magyarok az elmúlt évtizedekben számos ivóvízhálózatot építettünk ki, s a folyamat ma is tart. A jól ellátott országok közé tartozunk. Azonban még sincs könnyû dolguk az ivóvíz szolgáltatóknak, mert az ipari civilizáció vízkárosító termékei és a tisztítatlan szennyvizek miatt egyre nehezebb megfelelõ minõségû és ízû ivóvizet elõállítani. Csak egy példa; évvel ezelõtt Budapest felett a Duna közepén nyugodtan ihattak a folyó vizébõl az evezõsök, ha volt bögréjük. (E sorok írója többször is megtette.) Ma egy ilyen produkció sok munkát adna egy kórház illetékes osztályának. Ugyanez vonatkozik a talajvizeinkre is, vagyis az elmúlt évtizedekben lassan elszennyezõdtek és káros hatású anyagok mutathatóak ki a legtöbb lelõhelyen, Így elsõsorban a nitrát szennyezettség tapasztalható egyre nagyobb területen. S ebbõl kell tiszta, jóízû ivóvizet produkálni! A káros anyagok közül vannak olyanok, amelyek a vizet fogyasztva ízre, szagra nem érzékelhetõek, ilyen például a rendszeres fogyasztással idegrendszeri megbetegedéseket okozó ólom. Mások már az ízlelésnél, szaglásnál lebuknak, mert furcsa, kellemetlen érzést keltenek a szájban. Itt a klórt kell leginkább említeni, amit elsõsorban a figyelmetlen szolgáltató túladagolásának köszönhetünk. Tehát az ivóvízkészítés nagyon drága, nagyon nehéz és fõképp nagyon kockázatos szolgáltatás. Ezért a saját jól felfogott érdekünk a takarékoskodás, ezért kell megbecsülnünk a tiszta vizet, hiszen egyre drágább lesz az elõállítása. De ne aggódjunk, vigyáznak ránk! Az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl már az ezredforduló táján megszületett a ma is hatályos 201/2002. (X. 25.) számú Kormányrendelet, amelyet az idei év elsõ harmadában a 65/2008. (III. 31.) számú Kormányrendelet módosított. Miért ajánlatos ezt nekünk, fogyasztóknak ismerni? Elsõsorban azért, mert az ivóvíz szolgáltatás sem mindig és mindenütt kifogástalan minõségû és ilyen esetekben hasznos tudomány, ha informáltak vagyunk a lehetõségeinkrõl és a jogainkról. Nem véletlen, hogy lapunk már több ízben is foglalkozott ezzel a témával. Itt és most a legújabb jogszabályi elõírásokból csak azokat tekintjük át, amelyek nekünk, fogyasztóknak fontosak lehetnek. Mit értünk ivóvízbiztonság alatt? A rendelet így fogalmaz; az ivóvízfogyasztáshoz kapcsolódó, ivóvíznyerésre szolgáló, vízkezelõ és ellátó rendszerben, házi ivóvízhálózatban és vízvételre szolgáló helyeken elérhetõ legkisebb egészségkockázatot jelentõ minõségi és mûködési jellemzõ. Az ivóvíz szolgáltatás illetékes felügyeleti hatósága az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Az 1000m3/nap-nál kisebb kapacitású és 5000 fõnél kevesebb állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek esetén az ÁNTSZ kistérségi intézete, az ennél nagyobb, illetve egy kistérség határán átnyúló vízellátó rendszerek esetén az ÁNTSZ regionális intézete. Panasszal is ide lehet fordulni. Közösségi különösen egészségügyi, oktatási, szociális létesítmény esetében a közösségi létesítmény fenntartójának kell gondoskodni a vízbiztonság fenntartásáról annak érdekében, hogy a rendeletben meghatározott követelmények a vízhasználat tényleges helyén teljesüljenek. A házi vízelosztó rendszer minden olyan vízvezeték, szerelvény és berendezés, amely az ellátó hálózatban szolgáltatott ivóvíz külön jogszabály szerinti átadási pontja és az emberi fogyasztáshoz használt vízvételezési helyek között van, illetve ezekhez közvetlenül kapcsolódik. Ha ebben a rendszerben elõfordul vízminõségi határérték túllépése, akkor az ÁNTSZ tájékoztatja az ingatlantulajdonosokat, az intézményfenntartókat és más fogyasztókat, valamint meghatározza a szükséges intézkedéseket. Ilyen intézkedések lehetnek különösen a szennyezésre vezetõ mûszaki eljárások megváltoztatását vagy a tevékenység tilalmát, a szennyezõ forrás eltávolítását, új vízbeszerzési forrásra történõ áttérést, a szennyezés eltávolítását vízkezeléssel és/vagy fertõtlenítéssel, illetve a víz kezelésére és elosztására szolgáló eljárások megfelelõ módosítását, vagy a vízzel érintkezõ anyagok minõségi megfelelõségének biztosítását célzó hatósági eljárások kezdeményezése. Az ÁNTSZ illetékes intézete bármely olyan vízminõségi jellemzõ vizsgálatát is elrendelheti, amelyrõl feltételezhetõ, hogy olyan mennyiségben, illetõleg koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi szempontból kockázatot jelenthet. Az egészségre veszélyt jelentõ ivóvíz fogyasztását, felhasználását függetlenül attól, hogy határérték-túllépés fordult-e elõ az ÁNTSZ illetékes intézete megtilthatja, korlátozhatja, vagy meghozhat bármilyen intézkedést, amelyet jogszabály a hatáskörébe utal. Ezek az intézkedések mindenkire nézve kötelezõ érvényûek, megszegésük büntetést von maga után. Amennyiben egy településen, vagy településrészen a lakosság által fogyasztott ivóvíz nitrit- vagy nitráttartalma az ÁNTSZ illetékes intézetének megállapítása szerint meghaladja a megadott határértéket, mindaddig gondoskodni kell az érintett területen lakó egy évnél fiatalabb csecsemõk és a várandós anyák ivóvízellátásról, amíg az ÁNTSZ illetékes intézete ezt elõírja. Ha a víz ivásra, fõzésre való felhasználását meg kell tiltani, az üzemeltetõ köteles az érintettek számára ivóvizet biztosítani. Palackos (tasakos stb.) ellátás esetén legalább 3 liter/fõ/nap. Egyéb (pl. tartálykocsis) ellátás esetében 5 liter/fõ/nap mennyiségben, a lakóépülettõl számított 300 m- en belül. Ha a vízszolgáltatás az üzemeltetõ által 6 óra idõtartamot meghaladó elõre tervezett leállítására kerül sor, az üzemeltetõ saját költségen köteles ivóvizet biztosítani. A szolgáltatott ivóvíz minõségére vonatkozó adatok nyilvánosak. Az üzemeltetõ és a települési önkormányzat a helyben szokásos és leghatékonyabb módon köteles biztosítani, hogy megfelelõ és naprakész információ álljon a fogyasztók rendelkezésére a szolgáltatott víz minõségérõl. A víz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az ÁNTSZ illetékes intézete is ad felvilágosítást. Bennünket, fogyasztókat ugyan csak áttételesen érint a következõ paragrafus; Ivóvízszolgáltató létesítmények esetében az üzemeletetõnek minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az ivóvíz elõállítása, beszerzése, kezelése, tárolása és elosztása során használt vízkezelési technológiák és anyagok okozta szennyezõdés ne juthasson az ivóvízbe olyan koncentrációban, hogy az veszélyt jelentsen az emberi egészségre. Egyébként az ivóvíz szolgáltatókra és a hatósági ellenõrzésre vonatkozóan ennél sokkal több elõírást is tartalmaz a módosító rendelet, amelyek vízminõség biztosítására is vonatkoznak. Ám tudjuk; más a jogszabály szövege és más a való világ. Vízminõségi problémák mindig is voltak, vannak és lesznek is. Nekünk az a fontos, hogy mindig figyeljük az ivóvíz szolgáltatást, ismerjük a jogainkat, s ha kell, intézkedjünk az illetõ szolgáltatónál, vagy a felügyelõ hatóságnál. Ne feledjük, a saját és a családunk egészsége a tét! Tóth. I. Gábor Úgy látszik, a lapunk májusi számában megjelent Milyen szolgáltató a sajtó? címû írásom állóvizet kavart fel. Ismerõseim, barátaim, rokonaim mondták, vagy juttatták el hozzám véleményüket a témáról. Legalább kéttucatnyian voltak, akikhez eljutott az A Kontroll, (vagy eljuttattam) de a válaszokból csak a legérdekesebbeket idézem. Miután itt a teljes név nélkül szerepelnek ezek a vélemények, talán érdekes és indokolt az életkor megadása is. P. Tibor (62) nyugdíjas: A sajtóhibákat ne tévesszük össze a nyelvi hibákkal, az ízléstelenséggel. vagy a szakszerûtlenséggel. Néhány televíziós csatorna híradóját így kellene kezdeni; Kedves nézõink, rémhíreinket hallják. Ilyenkor megtudhatjuk valamelyik távoli országról, hogy ott egy ámokfutó lelõtt három embert, vagy egy felborult csónakból hányan fulladtak vízbe, esetleg egy rendõr szabálytalanul püfölt valakit. Miért kell ezt nekünk tudnunk? Az ilyen hír aztán elveszi a helyet attól a tudósítástól, hogy itthon hol történt valami jó, értelmes, hasznos dolog. Úgy látszik, nem tudják megszûrni, mi az igazán fontos, érdekes hír külföldrõl és mi az, ami nem az. Már egyre kevesebb híradót nézek. Cs. Sándorné (47) könyvelõ: Halálra tud bosszantani, amikor egy közérdekû tudósítás összevissza van vagdosva a képernyõn. Tessék számolni, hogy meddig látunk egy képet a képernyõn! Általában 1-2 másodpercig, utána újabb kép jön, szintén 1-2 másodpercig, de van, amikor 1 másodpercen belül is több kép villog az arcunkba. Hasonló mûvészkedés az állandóan mozgatott felvevõkamera, a békatávlat a padlóról, a hirtelen felgyorsított kép, vagy az indokolatlanul lelassított, amivel egyúttal nevetségessé teszik azt, aki a felvételen szerepel. S akkor még ott vannak a valóságtorzító, keresztben, vagy hosszában összenyomott képek! Szörnyû! Vajon miért nem kérdezik meg a nézõket, hogy tetszik-e ez nekik? Ugyanis a tudósítás az nem videoklip! Az egy másik mûfaj. Szomorú, hogy ilyen szörnyûségeket bõven láthatunk a közszolgálati tévében is. Mint például a tavaly nyári balatoni tudósításokban. Sz. Sarolta (38) vállalkozó: Egyedül nevelem a 12 éves kislányomat és figyelek, hogy mindig olyan ismeretekhez jusson, ami az életkorának megfelel. A múltkor az egyik barátnõmnél jártam és egy kihízott szoknya, meg egy szilvabefõtt mellé kaptam tõle 5-6 darab kiolvasott nõi magazint. Otthon betettem a dohányzó asztal alá, hogy majd elolvasom, de a kislányom megtalálta, amikor nem voltam otthon. Förtelmes dolgokat olvasott benne. Ilyen lapokat korábban sem vásároltam, ezután pláne nem. Édesanyám eltette a régi, 30 éves Nõk Lapja újságokat, azokat egy 8 éves gyerek kezébe is oda lehet adni. H. Vilmos (53) villamosmérnök: Ami a helytelen nyelvhasználatot illeti, ezeket valóban a sajtó terjeszti el, ahelyett, hogy a helyes kifejezéseket használná. Ezt hívják az írástudók felelõsségének. Aztán a hibás, ronda kifejezések megjelennek a mindennapi levelezésben is. Nagyon bosszant, amikor ilyet olvasok; bevizsgáltuk a berendezést. Ez csúnya és értelmezhetetlen. Vizsgálni, megvizsgálni lehet, bevizsgálni nem. Sajnos, még a KONTROLL májusi számában is olvastam ilyet a 13. oldalon. S még valamit! Valószínûleg a magyarul kevéssé tudó mûszaki fordítók terjesztették el az ilyen helytelen szórendet; nem megtanulható, nem átjárható, nem beszerelhetõ stb. Helyesen, magyarul; átjárhatatlan, vagy át nem járható, beszerelhetetlen, nem szerelhetõ be stb. A sajtó betanított munkásai néha valóban nagyon szakszerûtlen kifejezéseket erõltetnek ránk. Ilyeneket; elõzetes letartóztatásban van az édesanya, aki éheztette és agyonverte a gyerekét. Kérdezem, az ilyen anya mitõl édes? Vagy a prostituáltakról; a lányok az utcasarkon dolgoznak. Miért kell megsérteni azokat, akik valóban dolgoznak? És nem kellene szurkolóknak nevezni azokat, akik a stadionban, majd az utcán törnek-zúznak, õrjöngnek, gyújtogatnak, és kockakõvel mennek neki a rendõrnek. A szurkoló, az teljesen más ember. Zs. Nikoletta (23) egyetemista: Emlékszem, a sydneyi olimpián megjelent a dobogón egy brutális kinézetû nehézsúlyú, busafejû kínai versenyzõnõ, amire a riporter azt mondja; a kínai hölgyet látjuk. Percekig röhögött a család. Azt sem értem, a sportriporterek miért nem azt mondják, az urak 100 méteres versenye következik. Ugyanis az elhangzik; a hölgyek versenyében. Szerintem csak nõi és férfi versenyek vannak. Megfigyeltem, a rendõrségi szóvivõk némelyike úriembernek titulálja a bûnözõket, és a riporter ezt adásba engedi. Figyelem a tévében a 12 éves korhatáros filmeket. Nem tudom, ki írja rá a 12 évet, de azt látom, hogy különnemûek pucéran gyömöszölik egymást sûrû egymásutánban, az ágyban. A gyerekeknek szánt rajzfilmek is ma már inkább rémfilmek. Ki fog ebben rendet teremteni? T. György (68) közlekedésmérnök: Sokszor olvasok, hallok helytelen kifejezéseket a közúti közlekedésrõl. Ilyenek; Egy makói szállítmányozó kisiparos felborult IFA tehergépkocsijával. Akinek egy IFÁ-ja van, az legfeljebb fuvarozó lehet, ha mások áruját szállítja. A szállítmányozó ugyan elegánsabban hangzik, de az nagyon más. A szállítmányozó megszervezi egy gyárból a teljes szállítási láncot, mondjuk Budapestrõl egy Buenos Aires melletti kisvárosig. Közben csomagol, vámkezeltet, minden megold. Más. Egy Mercedes típusú gépkocsi.... Ilyen nincs. Egy autónak van gyártmánya és van típusa. Vagyis Mercedes gyártmányú, Sprinter típusú gépkocsi. Így helyes. Vagy említhetem az ilyen hírt; a sofõrt a tûzoltók szabadították ki az összetört Wartburgból. A magyar szóhasználat szerint a hivatásos gépkocsivezetõket nevezzük francia kifejezéssel sofõrnek. A magánautós, az a gépkocsi vezetõje. N. Béláné (40 körül valahol) idegenvezetõ: Sokan haragszanak az újságokban, vagy a tévében megjelenõ egyes reklámokra, de azért van ezeknek egy másik oldaluk is. A szerkesztõk csak nehezen tudják megállapítani, hogy egy reklám mögött mi a valóság, ezért kerülhetnek be hazug, szélhámos reklámok is. Bizonyosan vannak valamilyen törvényi korlátok, de ezek sem tudnak teljes védelmet jelenteni. Megjegyzem sok országban jártam és az a tapasztalatom, hogy a magyar tévéreklámok a legerõszakosabbak és sajnos sokszor ízléstelenek is. Másutt ezek szelídebbek, kulturáltabbak, egyszerûbbek. Ami a globális felmelegedést illeti, a hiszékeny szomszédasszonyom ott tart, hogy diszkréten le akarta beszélni a lányát és a vejét a gyermekvállalásról, mert 20 év múlva 20 C-al lesz magasabb a Föld átlaghõmérséklete. Olvasta valahol. Elhitte. Terjeszti. H. Barna (52) fõosztályvezetõ: Nyugtalan vagyok, amikor az én intelligens egyetemista fiam ízléstelen, hajcihõzõ, trágár kis rádióadókat hallgat! Tényleg, miért nincs erõteljesebb hatósági kontroll a médiumok felett? Miért nem tanítják meg a sajtómunkásokat a magyar nyelvre? Nem értem, miért kell ízléses, értékes tévémûsorokat adni éjjel, nappal, pedig gusztustalan verekedõs kibeszélõ showkat? Most megy a királyi tévében fõ-mûsoridõben egy kerítésszaggató ökörködés, 4-5 jobb sorsra érdemes képesített színésszel, akiknek kötelezõ trehány ruhákat hordani. Ezt kapjuk a pénzünkért. Lehet, hogy vannak, akiknek ez tetszik, de egy médiumnak nem az alantas ízlésûeket kellene kiszolgálnia. Sajnos megszoktuk a sokféle hibás árut a sajtótól és csak nagyon ritkán reklamálunk. P. Dezsõ (71) nyugdíjas újságíró: Régen minden szerkesztõségben ott ült egy Sólyomszem, aki magas szinten értette a magyar nyelvet, és ha belejavított egy cikkbe, attól az csak jobb lehetett. Ma majdnem minden szerkesztõségben ott ül valaki, ki a jól és szabatosan megírt cikkbe belenyúl, töröl fontos mondatokat és beleír akármit az újságíró tudta nélkül. Amikor olvasunk ma egy cikket, azt nem biztos, hogy úgy írta meg az, akinek a neve alá van írva. Ezért hagytam abba a szakmát három évvel ezelõtt. Tóth I. Gábor

5 A KONTROLL VI. évf. 6. szám 5 A fogyasztási cikkek piacfelügyelete Folytatás az 1. oldalról bizonyos irányelveknek elsõbbséget biztosít a közösségi jog rendszerében. Ilyen az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv és az egyes termékspecifikus irányelvek. A Rendelet elõírásai abban az esetben alkalmazandók, ha más közösségi harmonizációs jogszabályok nem tartalmaznak a Rendeletben meghatározottakkal megegyezõ célkitûzésû, jellegû vagy hatályú egyedi rendelkezéseket. Egyezség született abban, hogy a Kertv. piacfelügyeleti rendelkezései az alábbi fõbb elemeket tartalmaznák: a lex speciális elvének alkalmazása érdekében a Rendelet, a Kertv., az Fgytv., valamint az ágazati törvények viszonyát; a piacfelügyeleti eljárás során alkalmazandó és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvénytõl eltérõ, vagy ott nem deklarált eljárási elveket (pl.: arányosság elve, korlátozó intézkedés alkalmazása esetén az érintett gazdasági szereplõ meghallgatása stb.); a piacfelügyeleti hatóságok eljárásában alkalmazható jogkövetkezményekre, ill. a piacfelügyeleti bírságra vonatkoztatható közös, általános és minden hatóságra érvényesíthetõ minimum elõírásokat, a piacfelügyeleti hatóságok tevékenységének nyilvánosságával kapcsolatos szabályokat; az állami szervezési feladatok végrehajtásáért, koordinálásáért felelõs szervezet kijelölését; az állam szervezési feladataival kapcsolatos törvényi szintû szabályozást igénylõ rendelkezéseket. A Rendelet végrehajtásához szükséges azon intézkedések, melyek nem igényelnek törvényi szintû szabályozást, a Kertv. felhatalmazása alapján kiadott általános jellegû kormányrendeletben kerülnének elhelyezésre. Így a piacfelügyelet szervezésével, a kommunikációval, a tájékoztatási feladatokkal, a koordinációval és a piacfelügyeleti hatóságok felügyeletével kapcsolatos eljárási szabályok; a Piacfelügyeleti Tanács mûködésével kapcsolatos részletszabályok, a tagállami piacfelügyeleti hatóságokkal való kölcsönös együttmûködés szabályai; a harmadik országból származó termékek elsõ piacfelügyeleti szûrésével, ellenõrzésével kapcsolatos elõírások; a Közösségi Gyors- Tájékoztatási rendszer (RAPEX) alkalmazásának speciális eljárási szabályai. III. Eltérõ szakmai álláspontok A.) Egyes szakmai körök azon a véleményüknek adtak hangot, hogy a Kertv.-ben a piacfelügyeletrõl szóló fejezetben rendelkezni kellene még a következõkrõl is: általános jelleggel, minden, a Rendelet hatálya alá tartozó termékre vonatkozóan a termékek biztonságosságának követelményérõl; a gazdasági szereplõk (gyártó, meghatalmazott képviselõ, importáló, forgalmazó) a termék biztonságosságához kapcsolódó felelõsségi rendjérõl; minden termékre kiterjedõen a piacfelügyeleti eljárás általános szabályairól. Érvként a minden termékre egységes és általános piacfelügyeleti szabályozás létrehozását hangoztatják ezen elképzelések hívei. B.) Az a.) pontban foglaltakkal kapcsolatban a Rendelet csak közvetetten szól a biztonságról. A Rendelethez képest az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv jóval konkrétabb, mivel kimondja, hogy csak biztonságos termék hozható forgalomba. A Rendeletbõl nem következik, hogy a tagállami végrehajtást segítõ jogszabályban arról kellene általánosan rendelkezni, hogy csak biztonságos termék hozható forgalomba. Mindenképpen el kell kerülni a párhuzamos szabályozás kialakulását, a tervezett rendelkezés pedig már szerepel az Fgytv.-ben. Amennyiben a szóban forgó szabályozás bekerülne általános jelleggel a Kertv.- be, úgy párhuzamos szabályozás jönne létre, és nagy valószínûséggel - törölni kellene az idevonatkozó szabályt az Fgytv.-bõl. Ugyanakkor erre nincs lehetõség, mert a Rendelet (2) preambulum bekezdése kimondja, hogy Egy általános keretet és elveket kell megállapítani az akkreditálás és a piacfelügyelet tekintetében. Az említett keret nem érintheti az olyan, már létezõ jogszabályok anyagi jogi szabályait, amelyek a közérdek mint például az egészség, a biztonság, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem védelmét szolgáló rendelkezéseket állapítanak meg, hanem azok mûködésének javítására kell, hogy irányuljon. Az (5) preambulum bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy Az ezen rendelet által létrehozott piacfelügyeleti keretnek ki kell egészítenie és meg kell erõsítenie a közösségi harmonizációs jogszabályoknak a piacfelügyeletre vonatkozó már létezõ rendelkezéseit és azok végrehajtását. A lex specialis elvvel összhangban azonban e rendeletet csak akkor kell alkalmazni, amennyiben más, már létezõ vagy jövõbeli közösségi harmonizációs jogszabályok nem tartalmaznak az itt meghatározottakkal megegyezõ célkitûzésû, jellegû vagy hatályú egyedi rendelkezéseket. A fogyasztási cikkek biztonságát az általános termékbiztonságról szóló irányelvben leírtak szerint kell szabályozni. Ennek az irányelvnek a Rendelet elsõbbséget ad a fentiekben leírt lex speciális elv értelmében. A Rendelet (6) preambulum bekezdése kimondja, hogy Az általános termékbiztonságról szóló, december 3- i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályokat határoz meg a fogyasztási cikkek biztonsága vonatkozásában. A piacfelügyeleti hatóságoknak lehetõségük kell, hogy legyen az ezen irányelv értelmében rendelkezésükre álló speciálisabb intézkedések meghozatalára. Az Fgytv. termékbiztonságról szóló rendelkezése, pedig az általános termékbiztonságról szóló, 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján került szabályozásra, amely a Rendelet szerint megtartandó. Vagyis a termékbiztonsággal kapcsolatos szabályozást a Rendelet nem engedi törölni az Fgytv.-bõl. Ami a b.) pontot illeti, a Rendeletbõl nem következik, hogy a felelõsségi rend megállapításának kötelezettségét szabályozni kellene. Az általános termékbiztonságról szóló irányelv ennél megint konkrétabb, mert hol a gyártónak, hol a forgalmazónak, hol mindkettõnek konkrét kötelezettségeket ír elõ, melyek megtartásáért azok felelõsek. Az irányelv szerinti rendelkezések a Rendelet alapján fenntartandók. Végül pedig ami a c.) pontot illeti, a Rendeletbõl nem következik, hogy minden piacfelügyeleti hatóság eljárására teljesen egységes szabályokat kellene hozni, illetve, hogy csak egyféle piacfelügyeleti eljárás létezhet. A feladat e tekintetben mindössze annyi, hogy a Rendelet által meghatározott eljárási jogosítványok és kötelezettségek (pl. mintavétel, telephelyre belépés, illetõleg meghallgatás, arányosság stb.) minden piacfelügyeleti hatóság számára biztosítottak, illetõleg kötelezõek legyenek, továbbá hogy a Rendelet által megkívánt egyes jogkövetkezményeket (pl. forgalomból való kivonás) a piacfelügyeleti hatóságok alkalmazhassák. Összegezve: mivel az általános termékbiztonságról szóló irányelv közösségi harmonizációs jogszabálynak minõsül, ezért a preambulum (2), (5) és a (6) bekezdés és a 15. cikk (3) bekezdés alkalmazandó. Tehát a Rendeletet csak akkor kell alkalmazni, ha más közösségi harmonizációs jogszabályok nem tartalmaznak az ebben meghatározottakkal megegyezõ célkitûzésû, jellegû vagy hatályú egyedi rendelkezéseket. Ez esetben általános termékbiztonságról szóló irányelvet továbbra is alkalmazni kell. Az abban foglalt rendelkezések célkitûzése, jellege megegyezik a Rendeletével, csak általában részletesebbek és konkrétabbak. Az általános termékbiztonságról szóló irányelv szinte teljes egészében való fenntartását az támasztja alá, hogy annak rendelkezései a Rendelet szerint alkalmazandók, s csak az általa nem érintett területen kell a Rendelet szabályait alkalmazni. Éppen ezért a Rendelet végrehajtása az irányelvet átültetõ szabályok fenntartása mellett valósítható meg. Összességében: tehát a hazai piacfelügyeleti szabályrendszert úgy kell felépíteni, hogy a Rendelet végrehajtható legyen, de ne sérüljön a rendeletben deklarált lex speciális elv, vagyis a már meglévõ, a fogyasztási cikkekre létrejött és jól mûködõ szabályrendszert ne verjük szét. De ezt szerencsére a Rendelet nem is engedi! Boldizs József az SzMM fogyasztóvédelmi osztályának osztályvezetõ-helyettese Konferencia az energiapiacról Folytatás az 1. oldalról jelentõs, a médiából is ismert szereplõi voltak. Mellettük igen aktív volt a többi részvevõ is. A földgáz-téma megbeszélése során dr. Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdálkodási Központ igazgatója, a villamos téma megbeszélésekor Bobula András, a WATT-ETA Erõsáramú Tervezõ, Szerelõ és Szolgáltató Kft. ügyvezetõje volt a beszélgetés moderátora. Mind a villamos energia piacáról szóló kerekasztalhoz, mind a megújuló alapon termelt villamos energia kötelezõ átvételérõl szóló elõadáshoz való hozzászólások során erõs hangsúlyt kapott a fogyasztók azon véleménye, hogy a kapcsoltan és a megújuló alapon termelt villamos energia kötelezõ átvételérõl szóló jogszabályok átdolgozásra szorulnak. Természetesen mindnyájan környezetvédõk és zöld-pártiak vagyunk, az azonban elfogadhatatlan, hogy a kötelezõ átvétel jelenlegi szabályai miatt egyre több költség terheli az energiaszolgáltatást, és az energia emiatt (is) egyre drágul. Bíztató, hogy hatósági oldalról és a politikusok részérõl is nyitottság érzékelhetõ a kapcsoltan és a megújuló alapon termelt villamos energia átvételi és árképzési szabályainak megváltoztatására, de figyelmet érdemel az a vélemény, hogy nem az így termelt energia átvételét, hanem az ilyen energiák termelésére irányuló beruházásokat kellene támogatni. Elvileg hasonlóan ahhoz, ahogy az állam ma is támogatja a nem kereskedelmi céllal létesülõ, csak háztartási méretû napelemes és napkollektoros, vagy akár hõszivattyús berendezések telepítését. A megújuló primer energiákat felhasználó erõmûvek létesítése drága, de a már üzemelõ erõmû számára a primer energia ingyen van. Ha a beruházás állami támogatást kap, a kész erõmû olcsó üzeme miatt akkor is versenyképes, akkor is megél és nyereséges lesz, ha a villamos energiát a kereskedõ nem kötelezõen és emelt áron fogja tõle átvenni, hanem a piacon kell eladnia. Ugyanez vonatkozik a kapcsoltan termelt hõ- és villamos energiára is. Az energia-átalakítás kiemelten jó hatásfoka miatt az ilyen erõmûnek átvételi támogatás nélkül is el kell tartania magát a piacon. A fogyasztók határozott véleménye az, hogy a zöld energia arányának mindenképpen kívánatos, szükséges, és az Európai Unió által is megkövetelt növelése ily módon is elérhetõ. A fogyasztók azt is kívánatosnak tartanák, ha a meglévõ földgázüzemû erõmûvek egészítenék ki termelõ egységeiket szélgenerátorokkal. Szó sem lehetne a szélgenerátorok által termelt áram kötelezõ átvételérõl és a szél-üzem MAVIR általi szabályozásáról, hanem az erõmû a széljáráshoz igazodva szabályozná gázturbináinak terhelését, és az átvevõ kereskedõ számára közömbös lenne, hogy a piaci áron átvett villamos energiát milyen primer energiát használó egység termelte. Természetesen külön kell megvizsgálni és szabályozni a biomasszára alapozott energiatermelést, ezen belül is megkülönböztetve a tûzifa és az energianövények felhasználását. Ezek esetében még más megfontolások is szükségesek, amiket a szakirodalom kellõ részletességgel tárgyal. A konferencián részvevõ fogyasztók megbízták az energiafogyasztók érdekképviseleti szervezetét, hogy ezt a véleményt és állásfoglalást tolmácsolja az illetékes hatóságok felé. Szokás szerint a MESZkonferencia elsõ napján tartott bankett keretében adta át Németh Lajos elnök az Energiafogyasztók Díját az elõzõ évben a leginkább fogyasztóbarát magatartást tanúsító engedélyeseknek. A Díj kuratóriuma amelynek tagjait a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége, a Vezetékes Energiafelhasználók Szövetsége, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, a Társadalmi Unió, a Mezõgazdasági Termelõk és Szövetkezõk Országos Szövetsége és az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége delegálják idáig mindig egy-egy társaságot díjazott ily módon a villamos energia egyetemes szolgáltatói és a földgáz közüzemi engedélyesei közül. A mostani értékelés során szembesült a kuratórium azzal, hogy ma már a szolgáltatás kereskedelmi és mûszaki része jogilag csak más-más engedélyesek által végezhetõ, és ma már az sem törvényszerû, hogy a kereskedõ (az egyetemes, vagy földgáz esetében még a közüzemi szolgáltató) és a szolgáltatásért mûszakilag felelõs elosztóhálózati engedélyes ugyanannak a tulajdonosnak a vállalkozása legyen. A kuratórium mindig figyelembe veszi a Magyar Energia Hivatal által évenként végeztetett fogyasztói elégedettség-vizsgálat eredményeit, de ezen kívül tekintettel van azokra a Magyar Energia Hivatal által figyelt minõségi mutatókra is, amikre a laikus fogyasztók között végzett vizsgálat nem tud rámutatni. Természetesen az elégedettségi vizsgálat során feltett kérdéseknek és a szolgáltatás minõségi mutatóinak az összetétele is követi a szolgáltató ipar egységeinek tagozódását. Így a Díj kuratóriuma arra a döntésre jutott, hogy mind a villamos energia-, mind a földgáz-ellátás vonatkozásában már kétkét engedélyest kell az elismerésben részesíteni: az egyetemes szolgáltatói, ill. földgáz esetében (2008-ban még) a közüzemi engedélyest, valamint az elosztóhálózati engedélyest. A évi Energiafogyasztók Díját szimbolizáló vázát és az oklevelet tehát négyen vehették át, mégpedig a következõk: Az egyetemes áramszolgáltatói engedélyesek közül a Délmagyarországi Áramszolgáltató Zrt. vezérigazgatója, Jacques Pithois úr, az áram elosztóhálózati engedélyesek közül az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója, Rubint Dezsõ úr, a közüzemi földgázszolgáltató engedélyesek közül a Fõvárosi Gázszolgáltató Zrt. kereskedelmi igazgatója Szabó Péter úr és a földgáz elosztóhálózati engedélyesek közül az ÉGÁZ- DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. vezérigazgatója, Tajti Péter úr. Gratulálunk! Porpáczy Dezsõ a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége alelnöke

6 6 A KONTROLL VI. évf. 6. szám Az Alkotmánybíróság döntött Leválás a távhõ-szolgáltatásról Napjainkban szinte mindenki szembesült azzal, hogy az energia ára egyre csak növekszik. Kiváltképp növeli a fogyasztást és ezzel a számlákon szereplõ végösszeget, ha hõtermeléshez használjuk fel az adott energiahordozót. Az energiáért fizetendõ ellenszolgáltatásunk összegét meghatározza az elhasznált mennyiség, az igénybe vett energiahordozó fajtája (villany, gáz, távhõ, geotermikus energia, napenergia) és a használt rendszer korszerûsége, ezzel egyenes arányosan, pedig hatékonysága. Minél régebbi és kevésbé karbantartott a kazánunk, a fûtõtestünk, minél kevésbé szigeteltek a falak, nyílászárók és a fûtött helyiségen kívül esõ csõszerelvények, annál kevésbé hatékony a fûtési rendszerünk, és annál több a fogyasztásunk is, ugyanolyan magas hõmérsékletre állított termosztát mellett. Akinek egyedi fûtéssel rendelkezik, általában különösebb adminisztrációs akadályok nélkül lecserélheti bojlerét, kazánját, radiátorait, konvektorait. Akinek viszont távhõvel fûtött lakása van, ezt több okból nem teheti meg, hiába áll szándékában korszerûsítéssel csökkenteni a költségeit. Egyrészt, mert nincs saját kazánja, másrészt, mert tulajdonjogi aggályokba ütközik egyes szerelvények lecserélése (van, ami a társasház tulajdona, van, ami a szolgáltatóé lehet), ráadásul a szomszéd lakók rendszerének pillanatnyi mûködését is érintheti a fûtõtestek cseréjével járó munkavégzés. Jogi akadálya is lehet a távhõrõl történõ leválásnak. A távhõszolgáltatásnak ráadásul megvan az a sajátos hátránya, hogy a felhasználó a kívánt hõmérsékletet sem mindig választhatja meg a költségek csökkentése végett: van, aki 21 fokban is jól érzi magát télen, van, akinek 24 fok sem elég. Emiatt dönt sok felhasználó úgy, hogy egyedi módon saját, korszerû rendszert alakít ki. Tény, hogy a távhõszolgáltatásról bizonyos feltételekkel társasházaknak is le lehet válni és ki lehet váltani a fûtési rendszert másmilyenre. A/ Ennek elsõ lépése a távhõ-szolgáltatóval fennálló általános közüzemi szerzõdés megszüntetése. Ezt a közüzemi szerzõdésnek az alanya, a társasház mint felhasználó a szerzõdés felmondásával teheti meg. A távhõszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt. vagy törvény) 38. (6) bekezdés alapján a közüzemi szerzõdés (és maga a díjfizetési kötelezettség) a 30 napos felmondási idõ lejártával szûnik meg. A megszûnésnek további feltétele, hogy a felhasználó társasház az alább leírt valamennyi jogszabályi feltételt teljesítse, majd ezt a távhõ-szolgáltatónak írásban bejelentse: a felmondásához a távhõvel ellátott épület tulajdonosi közösségnek - az öszszes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös (80%) szavazattöbbségû határozatával kell hozzájárulnia és az épületben a távhõ-ellátással azonos komfortfokozatú más hõellátást megvalósítania. a szerzõdés felmondása nem okozhat jelentõs kárt más számára, és nem korlátozhatja mások tulajdonosi, használói, bérlõi jogait. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ha a távhõvel ellátott társasház megszünteti a távhõt saját épületében, egy másik társasház távhõellátásának, a szolgáltatás hatékonyságának, a mérhetõségnek stb. érintetlenül kell maradnia, illetve az átalakítások során nem következhetnek be jelentõs többek között anyagi természetû károk; Tekintettel arra, hogy a távhõ fûtési rendszere egy öszszefüggõ rendszert alkot a társasházon belül, illetve csatlakozik a szolgáltatói berendezésekhez, garantálni kell, hogy a feleslegessé váló berendezések megszüntetése, eltávolítása szakmai szempontból kifogástalanul (pl. közveszély okozása nélkül) történjen. Ez egyaránt szolgálja az érintett felhasználó és a szomszédai, a közvetlen környezete érdekét is. A költségeket természetesen a felmondó fél, jelen esetben a társasház állja; A felmondás feltétele, hogy a leválást a meglévõ rendszer mûszaki megoldása lehetõvé teszi, és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba. Ilyen jogszabály a törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet). B/ Eltérõ esetet képez, amikor nem a közösen mért teljes társasház (vagy lakásszövetkezet), hanem csupán az épület valamely épületrésze kíván kilépni a közüzemi szolgáltatásból. Erre csak úgy van lehetõség, ha a közüzemi szerzõdés módosítását kezdeményezik a távhõ-szolgáltatónál: a kezdeményezést a társasház mint felhasználó és az épületrész tulajdonosa kizárólag együttesen teheti meg, hiszen beleszólást kell engedni a többi tulajdonos számára is, ráadásul a tulajdonosi közösség a közüzemi szerzõdés kizárólagos alanya. A módosítással a társasház eredeti közüzemi szerzõdése (és távhõellátása) megmarad, nem szûnik meg, csupán a leváló épületrész kerül ki belõle, oda már nem szállít hõt a szolgáltató. Ilyenkor egyéb feltételeknek is teljesülniük kell az a) pontban felsoroltakon és kifejtetteken kívül: A törvény kimondja ugyanis, hogy egy távhõvel ellátott épületben lévõ épületrész leválásához nem elegendõ a tulajdonosi közösség 80%- ának hozzájárulása, hanem a tulajdonosok 100%-ának hozzá kell járulnia az épületrész leválásához. Az új fûtési rendszernek a teljes épület távhõ-ellátását biztosító (és egyébként megmaradó) felhasználói berendezésektõl függetlenül üzemeltethetõnek kell lennie. A szolgáltatás épületrészi megszüntetése nem okozhat jelentõs kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozhatja mások tulajdonosi, használói, bérlõi jogait. Vagyis amennyiben a tulajdonosi közösség megfelelõ arányban hozzájárult a felmondáshoz, illetve a többi feltétel is teljesült, majd a felhasználó ezt írásban jelezte a szolgáltató felé, akkor a felhasználó egyoldalú nyilatkozatai folytán (leghamarabb a felmondástól számított 30. napon, de legkésõbb a feltételek megvalósulásának írásbeli bejelentésének napján) megszûnik a szerzõdés, ezzel a díjfizetési kötelezettség is, függetlenül attól, hogy a szolgáltató ehhez hozzájárult-e. Vagyis az ezt követõen kiszámlázott díjakat a felhasználók már nem kötelesek megfizetni, a szolgáltató, pedig nem jogosult kiszámlázni. A felmondás alapvetõ szabályai: Csakis írásban mondhatjuk fel a közüzemi szerzõdésünket. A felmondás kiterjed mind a fûtési célú hõszolgáltatás, mind a használati melegvíz célú szolgáltatás megszüntetésére, kivéve, ha eltérõ módon állapodik meg errõl a felhasználó és a szolgáltató. Vagyis törvényileg lehetséges, hogy valaki csak a fûtést mondja vissza, míg a vezetékes melegvízre továbbra is igényt tart. Az általános közüzemi szerzõdés felmondása esetén eltérõ megállapodás hiányában a távhõ-szolgáltató jogosult és köteles a felhasználási helyen lévõ szolgáltatói berendezéseket, valamint a tulajdonát képezõ hõközpontot leszerelni, és az annak folytán megüresedõ helyiséget, illetve helyiségeket az épülettulajdonos rendelkezésére bocsátani. Nincsen viszont ez így, ha a szolgáltató a szolgáltatói berendezésekkel, illetõleg a hõközpontból más felhasználó távhõigényét továbbra is kielégíti [lásd fent: B) eset]. Ezekkel a szabályokkal összhangban a szolgáltató a felhasználói berendezéseket (pl. vezetékek, radiátorok, egyes tartályok) viszont nem viszi magával. Megakadályozhatja-e az önkormányzat a leválást? A fent kifejtett gondolatok kizárólag a távhõre vonatkozó országos jogszabályokból indulnak ki, éppen emiatt fontos külön beszélni arról, hogy önkormányzati szinten lehet-e törvényes akadályt gördíteni a távhõszolgáltatásról való leválás elé? Több magyar városban, így például a fõvárosban is, önkormányzati rendelkezések miatt nem volt könnyû átállni bármilyen más fûtési rendszerre, és ez által felmondani a közüzemi szerzõdést. A sajtóban is többször és visszatérõen szárnyra kapott ez a hír, emiatt érdemes itt pontosan tisztázni, mi is volt eddig az önkormányzati szabályozás vélt alapja, és mi a jelenlegi helyzet több alkotmánybírósági döntés után. 1) Több települési önkormányzat a törvény egy pontját mostanáig úgy értelmezte, hogy az felhatalmazza õket helyi rendeletben meghatározni a szolgáltatói hõközpontokat kiváltó berendezések létesítésének feltételeit. Emiatt fordult elõ, hogy egyes városokban egymástól eltérõ fûtési rendszereket lehetett kialakítani a távhõ helyett. Ennek a vélt felhatalmazásnak tett eleget Budapest területén a lakossági távhõszolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekrõl, valamint a távhõszolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 83/2005. (XII. 16.) Fõvárosi Közgyûlési rendelet 3. (2) bekezdése. E szerint, ahol távhõszolgáltatás potenciális lehetõsége áll fenn, annak 200 méteres körzetében csakis olyan új fûtési rendszert volt lehetséges kialakítani, amely nem gyakorol nagyobb környezeti kibocsátást, mint a távhõ. Vagyis villanyfûtés, illetve geotermikus alapú fûtési rendszer, napkollektoros vízmelegítési gépészet és ezek kombinációjának a megvalósítása volt lehetséges. Az utóbbi rendszereknek a beruházási ára viszont igen magas, s noha egyes fajták üzemeltetési költsége igen alacsony lehet, még az esetleges állami támogatás mellett is sok idõ alatt térül meg egy olyan komplett rendszer beruházási költsége, amely bizonyosan képes ellátni egy teljes háztartást. Ez az önkormányzati szabályozás alkalmas volt arra, hogy egy társasház százszor meggondolja a távhõröl történõ leválását, s hogy nagyszerû földrajzi adottságaink ellenére is beruházzon-e egy új rendszerbe a távhõrõl való leválás és költségtakarékosság céljából. 2) Ezt, a fogyasztók széles körét érintõ fõvárosi rendeleti intézkedést (konkrétan a 3. (2) bekezdést) semmisítette meg május 19-én a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága azt követõen, hogy a regionális közigazgatási hivatal alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezett a rendelet ügyében. A megsemmisítõ döntés indokolásába foglalták azt, hogy a távhõszolgáltatás biztosítása olyan helyi közfeladat, amely törvényi szabályozás alatt áll, tehát az önkormányzatoknak nincs felhatalmazása arra, hogy rendeletben kötelezõvé tegyék a távhõszolgáltatás igénybevételét és megtiltsák a közüzemi szerzõdés felmondását. A távhõszolgáltatás különösen a lakossági felhasználók tekintetében természetes monopolhelyzetet élvezõ szolgáltatás, ezért a távhõszolgáltatás szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének. A fogyasztóvédelem egyik fontos eleme a szolgáltatás igénybevevõjének az a joga, hogy a közüzemi szerzõdést felmondhatja. Figyelemreméltó, hogy az Alkotmánybíróság az ügy Ahogy öregszem, egyre jobban csodálom Bécset azért, hogy ott mûködnek a dolgok. Évek óta nagy lassan, vontatottan készülõdik házunk a panelpályázatos felújításra. Így feleségemmel döntünk: mielõtt kiesik a gyerekszoba ablaka, lecseréltetjük a többivel együtt. Ha kapnánk is hozzá pályázati támogatást, leghamarabb jövõ ilyenkorra, no meg csakis ablakra. Ám mi, a szép napos lakásunkhoz, a jól hõszigetelõ ablak mellé tartós redõnyre is áhítozunk. A távoli jövõben ez talán még fûtésszámlánkat is segít csökkenteni fûtési rendszerváltásunkat követõen. Keresés hát az interneten, meg hirdetési újságokban s a sok ezer találatból több lépésben a komolyabbnak látszók tucatszám kiválasztva. Magam vélhetõen gyógyíthatatlan naivitásom miatt egyik ámulatból a másikba esem, hány melléfogást felhalmozva képesek egyesek kirívóan pocsék honlapokat elõállíta(t)ni, azonban ez részemrõl is már puszta rutin. Jönnek tehát az ablakosok felmérni a cserélendõket, s Fûtési költségcsökkentés hazai módi Szép kis kilátás megesküdni rá, hogy az övék és csakis az a leges, még annál is jobb. Mi meg vakarjuk a fejünket: fogyasztóvédelmi praxisból tudom, hogy ami drága, az néha még a középszerû minõséget sem üti meg. Igen ám, de hol és ki tesztelte volna az itthon beszerelt hõszigetelõ ablakokat? A által érintett jogszabályok közé sorolta az Alkotmány 9. (2) bekezdését, mely szerint a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Nem csoda, hiszen az ilyen helyi szabályozás, amennyiben hatályban marad, háttérbe szorítja egy valódi energiaverseny különös lehetõségét, amibe beszállhatnak a gázszolgáltatók is, ezzel ösztönözve a távhõ-szolgáltatót arra, hogy megtartsa ügyfeleit. Ezt, pedig úgy tudja megtenni, ha piacgazdaságban elfogadott módon annak tudatában, hogy lehetnek versenytársai szorítja le árait (vagy esetleg a szolgáltatási színvonalat növeli), hogy egyik fogyasztójában se merüljön fel a leválás gondolata. 3) Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyûlési biztosa is határozottan síkra szállt a fogyasztók védelmében, nyomatékosítva a környezetvédelem értékét is május 14-én kiadott hivatalos közleményében hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi elõnyökkel járó szolgáltatás (tehát a távhõszolgáltatás) megtartásának nem lehet eszköze a fogyasztók szabadságának jogi úton történõ korlátozása. Az állam felelõssége és kötelezettsége, hogy olyan gazdasági környezetet alakítson ki, amely érdekeltté teszi a fogyasztókat, hogy a távhõt válasszák fûtési módnak. Ennek Európa számos országában kialakult gyakorlata van. Az ombudsman már a 2007-ben kiadott jelentésében felhívta a figyelmet a lehetséges eszközökre. Ilyen a gáztarifa rendezése, a távhõszolgáltatási díj mérséklése, a távhõszolgáltatás kedvezményes ÁFA-kulcsba sorolása, a lakosság energia-hatékonyságának növelése, amihez a jelenleginél hatékonyabb állami támogatás szükséges. Ezeket a megoldásokat a távfûtés helyzetének áttekintésére idén indult utóvizsgálat keretében az ombudsman továbbra is szorgalmazta. Az országgyûlési biztos által is említett jogi úton történõ korlátozás az Alkotmánybíróság májusi határozata nyomán tehát megszûnt, vagyis jelenleg elhárult a jogi akadálya annak, hogy Budapesten bármilyen mûszakilag elfogadott (akár gázkazánokon alapuló egyedi) fûtési rendszerre térjenek át a fogyasztók, társasházak. A határozat más városokra és a jövendõre nézve is nagy jelentõséggel bír, hiszen az indokolás jogértelmezési alapelveket fektet le az ügyben, és elõrevetíti egyéb alkotmányossági aggályokat felvetõ önkormányzati szabályok eltörlését. Mindazonáltal nem a fõvárosi rendelet volt az elsõ ilyen tárgyú helyi szabály, ami hasonló jogértelmezéssel került megsemmisítésre, viszont ez az eset érinti országos szinten a távhõs fogyasztók legszélesebb körét. A távhõszolgáltatás hosszú távú, ésszerû fejlesztésére szolgáljon követendõ, például a lengyelországi Zakopane városa. A völgyben megülõ üdülõvárosban átalakították a teljes távhõ-rendszert, amelyet immáron a helyi geotermikus forrás táplál. Mindezt turisztikai, környezeti és gazdasági megfontolásból vitték véghez, évekkel ezelõtt. A hálózatra mind családi házak, mind társasházak csatlakoztak, a háztartásokat, pedig többé már nem hõerõmû fûti a meglévõ távvezetékeken keresztül, hanem egy gázkibocsátást mellõzõ olcsó forrás. Sajnos hazánkban, egyelõre általánosságban jellemzõ, hogy sokan vélik még mindig olcsóbbnak a korszerûtlen rendszerek ingyenes elhanyagolását, mint a megtérülõ beruházások véghezvitelét. Dr. Ludmány Lajos (NFH) szembeötlõen olcsóknál meg a gyártó, illetve a szerelõ aligha a saját profitján óhajt takarékoskodni. Bevonjuk tehát építész apósomat járõrözik és fogyasztói szemléket tart a mûhelyekben, mintaboltokban. Sok helyütt megdöbbennek ezen: a magyar vevõnek nem szokása efféle, jelentéktelen, több százezres kiadás elõtt magára az árura is rápillantani. Beéri a látvánnyal a hirdetési lapban, az interneten vagy a prospektusban. Az egyik szimpatikus és jónak látszó ajánlatot tevõ ablakos-szakember rögvest átsorolódik a szélhámosok kategóriájába. Holott csupán elfelejtette a mûhelyüket firtató kérdésünkre megemlíteni, hogy a honlapjukon szereplõ címrõl hónapok óta elköltöztek. Több cég nem is reagál arra, hogy árajánlatot kérünk. Végre leelõlegezzük az egy hónapos keresés, telefonálgatás, tárgyalások és latolgatások után legjobbnak tûnõ egyben legdrágább ablakokat. Azután a szakember elmenõ félben említi csak meg, záró érvként: ez annyira kitûnõ termék, hogy forgalmazva és szerelve sem volt vele gond már több mint egy éve. Fohászkodhatunk Utóirat gyanánt: eltelik azután néhány hónap a redõnyhúzó hevederek széle rojtosodik, a konyhaablak redõnye beszorul. A szakember nem is vitatja, hogy itt õk hibáztak, mint mondja, szereléskor legalább fél tucatszor. Kijelenti, hogy a hanyag szerelõket soha többé nem bízzák meg bedolgozással, s amint jobb idõ lesz, jönnek javítani. Nos, végre ha többszöri sürgetés után is megérkeztek. Közöttük az egyik, a soha többet meg nem bízott szerelõ. Éppen a második szupertartós alumínium redõnyt szerelik le eltörtek lvu

7 A KONTROLL VI. évf. 6. szám 7 A fogyasztóvédelemért Folytatás az 1. oldalról (De ha már odamegy valaki, akkor már vesz is valamit, minek is utazott volna feleslegesen oda.) Vagy nézzünk néhány közüzemi szolgáltatót, aki elfelejt hónapokon keresztül részszámlákat és befizetési felszólításokat küldeni, majd egyszerre horribilis összegrõl küldenek fizetési felszólítást azzal, hogy néhány napos határidõ be nem tartása esetén megszûntetik a szolgáltatást. Az, hogy esetleg ilyenkor részletfizetés lehetõségét felkínálják, fel sem merül bennük. A pénzügyi szolgáltatás területén leginkább a csendes belenyugvás jellemzi a fogyasztót, úgy érzi, neki semmi esélye sincs egy vitában. (A bankok az ügyleteiket részletes szerzõdés megkötésével végzik, amelyben saját jogaikat jól körülbástyázzák, a fogyasztó pedig szeretne gyorsan túljutni az ügyleten és ezért minden orra alá dugott okmányt aláír.) Ismerjük a kialakult helyzetet, a szolgáltatóról, mivel õt úgysem lehet leváltani, lepattan az ügyfél a reklamációjával együtt,. A fogyasztó pedig szemlesütve próbál reklamálni, de hamar inába száll a bátorsága, hiszen nagytekintélyû szolgáltató bizonygatja, neki nem lehet igaza. Kétségtelen, hogy mindez, párosulva a nehezedõ gazdasági körülményekkel, a társadalmi közhangulatot mélységesen ronthatja, s valószínûsíthetjük, hogy rontja is. Ezért tehát nincs ideje a hezitálásnak, a tanulságot most, még idejekorán kell levonnunk mindannyiunknak, a hatóságnak is, a fogyasztóknak is. Boncolgassuk tehát a fogyasztóvédelem helyzetét! A fogyasztóvédelmi feladat fontosságát kiemeli az az elvárás is, hogy a védelmi munkálatokat egy mélyebb, társadalmi beágyazódásban kell elvégezni. Társadalmasítással, a fogyasztói tudatosság erõsítésével, az öntudatosabb és összefogottabb fogyasztói érdekképviseleti fellépéssel. A társadalmasítás különösen fontos, amikor az állam közvetlen, aktív szerepe csökkenõ tendenciájú. A megközelítés változása nem jelenti azt, hogy az állam a fogyasztóiért vállalt felelõssége csökkenne, a feladatból ki akarna vonulni. Leginkább módszertani, finanszírozási változásról van szó: az egyes szereplõk mozgástere, öntevékenysége, egyben felelõssége kap mélyebb dimenziót. A cél az, hogy az egyén a fogyasztóvédelmi tevékenység szereplõitõl olyan információkat kapjanak mind szélesebb körben, amely által a fogyasztói tudatosság erõsödik, a tudatos fogyasztó körültekintõbb legyen a vásárlásoknál, szolgáltatások igénybevételénél. A termékek kiválasztása alkalmával ismerjék azokat a tájékoztató adatokat, amelyek figyelembevételével hozhatják meg célszerû döntésüket. Képesek legyenek a fogyasztók arra, hogy önállóan, közvetlenül is érvényesítsék jogaikat. Ez által érvényesülhet az uniós elv, miszerint a tagállamok kötelesek az állampolgárok életminõségén is javítani, hozzájárulni a társadalmi közérzet pozitív irányban való elmozdulásához. Az EU-ban tudják, hogy a fogyasztás mindennapi tevékenység, annak minõsége a közhangulatot alapvetõen befolyásolni képes. A fogyasztóvédelmi hatóság és civilek kapcsolata A fogyasztóvédelmi tevékenység eddig is több pilléren nyugvó volt. Az Európai Unióban is igen változatos a felépítés, de a nálunk is fellelhetõ szervezetek mindenhol megtalálhatóak, de igen eltérõ társadalmi súllyal. Ezek a szereplõk általában a következõk: fogyasztóvédelmi hatóság/ok/, civil szervezetek, önkormányzatok/helyhatóságok, kamarák, szakmai szervezetek, szakszervezetek. Ezek közül a legtöbb országban prioritást élveznek a civil szervezetek a hatósággal történõ együttmûködésben. Lássuk, milyen mozgástér áll rendelkezésre hazánkban! Az éves témaellenõrzések tervezésénél szükséges kikérni a civilek javaslatát és indokait, hogy milyen területen látják szükségesnek a vizsgálatot. Különösen fontos a helyi szinten történõ kapcsolat felvétel, hiszen a civilek szoros kapcsolatban vannak a lakossággal, így a fogyasztói sérelmekrõl, panaszokról napi információkkal rendelkeznek. A konkrét üzleti ellenõrzések területén kiterjedtebben kellene élni azzal a lehetõséggel, hogy a civil szervezetek képviselõi részt vehetnek azokban. Európában a civilek közvetlen üzleti és szolgáltatói ellenõrzést nem végezhetnek, erre a mi fogyasztóvédelmi törvényünk sem ad felhatalmazást. Annak viszont nincs akadálya, hogy a civil szervezet képviselõje az üzlet fogyasztók rendelkezésére álló részén bármilyen fogyasztókat érintõ témában megfigyelést végezzen. Például áttekinthetik az árfeltüntetés helyzetét, megnézhetik a termékek fogyaszthatósági idejének megtartását, figyelemmel kísérhetik a kiszolgálás kultúráltságát. Errõl helyszínen magának akár feljegyzést is végezhet. Tapasztalatait a bejárás végén megoszthatja az üzleti felelõs dolgozókkal is, de már jegyzõkönyvet nem vehet fel, tehát hivatalos eljárás nem indulhat ennek alapján. Nincs viszont akadálya annak, hogy a megállapításokat nyilvánosságra hozzák, természetesen fontos, hogy az észrevételek helytállóak legyenek, ne lehessen pert indítani a civil szervezet ellen a megalapozatlan jó hírnév rontása miatt. Az is lehetséges, hogy a civil szervezet képviselõjének olyan igazolványt adnak, amely az igazolja, hogy XY szervezet aktivistája, tehát egy szervezett csoport ügyében tevékenykedik. Érdemes elõre felvenni a kapcsolatot akár egy adott áruházlánccal, vagy szakmai szövetséggel, akár az együttmûködést is felajánlva. Különösen a próbavásárlásokban lehetnének a civilek a hatóság aktív közremûködõi, így a vendéglátás területén, valamint a vásári és piaci ellenõrzéseknél, az utazással egybekötött árubemutatók és értékesítési kirándulásokon, ahol az ellenõrzés sikerességnek egyik elõfeltétele az, hogy az ellenõrzöttek ne ismerjék fel a felügyelõket vagy a hatóság embereit. A panaszbejelentés kivizsgálása csak ilyen módszerrel lehetséges, a panaszt kiváltó cselekmény csak így rekonstruálható. A fogyasztóvédelmi törvény is lehetõvé teszi, hogy e mozzanatba akár civil szervezet képviselõit is bevonhassa a hatóság, és hivatalos körülmények között legyenek a próbavásárlást végzõk foglalkoztatva. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet a hatóság feladata biztosítani. Fontos kikérni a civilek véleményét, hogy mely üzletekben tartják célszerûnek az ellenõrzést, hiszen sokirányú lakossági információjuk lehet esetleges visszásságokról. A fogyasztóvédelmet érintõ jogszabály-tervezet véleményezéskor a különbözõ fogyasztóvédelmi szereplõk álláspontját is ki kell kérni, és konszenzusos elgondolást kell a jogalkotók felé továbbítani. A hatóságnál meglévõ szakértelmet tovább lenne szükséges adni mind a gazdaság, mind a társadalmi szervezetek felé. A gazdaságot a szakmai szervezeteken keresztül célszerû elérni, rendszeres képzés, konzultációk formájában. A civilek, szakszervezetek fórumain elõadóként, oktatóként lehet részt venni, az ez irányú kapcsolat fejleszthetõ, Jogszabály sem zárja ki, sõt a fogyasztóvédelmi politika szorgalmazza annak a lehetõségét, hogy a hatóság közösen üzemeltessen fogyasztó-kapcsolati irodát a fogyasztóvédelem más szereplõivel. Át kell gondolni a lehetõségét, hogy olyan helyeken, ahol sok fogyasztó fordul meg, ott kihelyezett fogyasztóvédelmi központ létesüljön akár a hatóság és a civilek együttmûködésével; pl. nagybevásárló helyeken, expókon. Az irodát az infrastruktúrával a gazdálkodó adná, a szakértelmet a fogyasztóvédelmi hatóság, a napi mûködést a társadalmi szervezet. A már mûködõ fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek az egyedi fogyasztói ügyekben az arra rászoruló fogyasztók képviseletét hatékonyabban lássák el. Ez a szakmai színvonal javításával segíthetõ elõ, amelyhez a hatósági rendszeres konzultáció és folyamatos képzés is hozzájárulhat. Szélesebb körben kell élni a közérdekû kereset-indítási lehetõséggel. Ebben szorosabb együttmûködés szükséges a fogyasztóvédelmi hatóságokkal. (adategyesítés, közös keresetbenyújtás). A fogyasztóvédelem helyzetének javítását illetõen sok, még kiaknázatlan lehetõség van a szakszervezetek, az önkormányzatok és szakmai szervezetek részérõl. Szakszervezetek A civil szervezeteket erõsítésében a szakszervezetek szerepe jelentõs, mivel a fogyasztóvédelmi jellegû rendezvények lebonyolításában hatékony segítséget jelentenek, a jogsegély-szolgáltatásban is komoly szerepet képesek betölteni. Mûködtethetnek panaszfórumokat, fogyasztói klubokat és a szakszervezeti tömörülésekben dolgozó szakemberek szakmai hátteret biztosíthatnának a civileknek. A sérelmet szenvedett tagokat segítsék a peres és peren kívüli jogorvoslati fórumokon, kezdeményezzenek békéltetõ eljárást. A szakszervezetek közvetítõi szerepet is betölthetnek a fogyasztóvédelmi elvárások továbbgörgetésében, például kereskedelmi dolgozók szakszervezete képes közremûködni a kereskedelmi morál javításában, a Pedagógusok Szakszervezete a fogyasztóvédelmi oktatás kiszélesítésében, A kereskedelem területén felléphetnek az olyan munkáltatói túlkapás ellen, amikor kötelezõ jelleggel fogyasztói érdekeket sértõ szabálytalanságok elkövetésére kényszerítik a dolgozókat (pl. lejárt minõség-megõrzésû termékek keverése a jóval). Az ez ellen tiltakozókat gyakran elbocsátják, intézményes védelmük szükséges. Az önkormányzatok Az önkormányzati fogyasztóvédelmi munka javításával elérhetõ a helyi problémák, panaszok gyorsabb rendezése, egyben az önkormányzatok tekintélye is növekedne a választók körében, akik ott intézhetnék panaszaikat, ahol a problémák keletkeztek. Az önkormányzatoknak ugyan egyre erõsödõ jogszabályi feladata a fogyasztóvédelmi jellegû ellenõrzés (pl. a kereskedelmi törvény a kereskedelmi hatóságokat jelöli meg elsõdleges ellenõrzõ hatóságként, azaz a polgármesteri hivatalok szakapparátusát az üzletek szabályos mûködésével kapcsolatosan), de az ellenõrzéshez anyagi fedezet általában nem áll rendelkezésükre, így a jegyzõk a hozzájuk forduló panaszosokat is a fogyasztóvédelmi hatósághoz továbbküldik. Az önkormányzatok finanszírozási gondok miatt a törvényi lehetõség ellenére sem mûködtetnek fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákat, közülük csak néhány nyújt támogatást a békéltetõ testületeknek és a helyi társadalmi szervezeteknek. Számos önkormányzat még a székhelyén mûködõ civil fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákat, fogyasztóvédelmi klubokat sem segíti, például helységgel. Az önkormányzati kötelezõ Magyart a magyarnak? Már a cím is felvillanyozott. Milyen, melyik lehet a legjobb magyar étterem, ebben a gasztronómiai bravúrok területén igencsak szegényes fantáziájú feladatok újragondolásánál szükséges lehet figyelembe venni a speciális fogyasztóvédelmi tevékenységet, mivel a jogsérelmes állapotot gyakorta csak helyi szinten lehet kellõ gyorsasággal és hatékonyággal felszámolni. A lakossági fórumokon biztosítani kellene a fogyasztóvédelem ügyének, problémáinak a megnyilvánulását. A szakmai érdekképviseleti szervezetek (kamarák) A szakmai kamaráknak igen kicsi a mozgásterük, a szakmai folyamatokra kevés ráhatással bírnak. Az önszabályozásnak csak a csírái találhatóak meg. Az etikai bizottságok felállításával lehetõvé válik, hogy a fogyasztók panaszaikkal hozzájuk is fordulhatnak, elérhetõ, hogy a szolgáltatással elégedetlen fogyasztó számára egy újabb panaszfórum létesüljön, és egy tekintélynek örvendõ bizottság határozata is kikényszerítheti a fogyasztó számára kedvezõ megoldást, kiváltva ezzel a peres vagy békéltetõ testületi eljárást. Lehetõvé kellene tenni, hogy civil szervezet és a szakszervezet is kezdeményezhessen etikai eljárást. A nyilvánosságot jobban be kellene vonni a hatékonyság fokozására, az ítéleteket a szakmai újságokon túlmenõen napilapokban is meg kellene jelentetni. A Fogyasztóvédelmi Charta egyik fontos része lehet a szakmai szervezet olyan vállalása, amellyel elõsegíti a fogyasztóvédelmi jellegû kereskedõi, szolgáltatói magatartás erõsödését. Ez természetesen túlmutatna a jogszabályi elõírásokon a fogyasztói pozíció erõsítését biztosító cselekvési elvárások összesítését eredményezheti. Átgondolandó a Kamara státuszának újragondolása, miszerint célszerû lenne a kötelezõ tagság újbóli bevezetése, és az etikai eljárás egyik legsúlyosabb ítélete lehetne a kizárás a tagok sorából. Megfontolandó a szakma gyakorlására vonatkozó koncessziós jog bevezetése Természetesen szükséges, hogy ebben megfogalmazzák a szakmát gyakorlók számára a fogyasztóvédelmi elvárásokat is. A kamarák nagyon fontos szerepet töltenek be a békéltetõ testületi munkában. E testületek tevékenysége a fogyasztók körében elég ismert, de tekintélyük sem a gazdálkodóknál, sem a lakosságnál nem kielégítõ, a gyors jogorvoslati lehetõség nem valósult meg az ismertség és gyakorta a szakszerûség hiánya miatt. A békéltetõi munka fejlesztése szükséges dolog. Ismételten mérlegelni kellene a testületek hovatartozását fõleg függetlenségi szempontból, a szakértõk szükséges szintû alkalmazásának anyagi fedezetét biztosítani kell. A békéltetõ munka tekintélyét mélyíteni kell fõleg a szakmai munka színvonalának javításával is. A békéltetõ testületi tagság toborzását szélesebb társadalmi alapokra kell helyezni, delegáljon több tagot a civil szervezetek, a szakszervezetek és az önkormányzatok. Lássunk hát hozzá Azt kell mondanunk, hogy elvileg minden készen áll egy eredményes fogyasztóvédelmi munkához, szinte csak a cselekmények kivitelezõinek egységes alkotó akarata hiányzik hozzá. Az az elhatározás hiányzik, hogy kezdjük meg máris a lehetõségeink kiaknázását. A lassan öt éves unokám lepett meg egy utasítással is felérõ kéréssel, amikor azt a feladatot adta, csináljunk LEGO kockákból tigrist. Jeleztem, ez bizony nehéz dolog, mire õ, akkor ideje, hogy gyorsan lássunk munkához! Meglepõ volt, hogy sikerült is egy sárga-fekete állat-alakzatot összehozni, a gyermek pedig nagyon örült neki. Valami hasonló hitre lenne szükség a fogyasztó, a kereskedõ, szolgáltató, civil szervezet és hatóságok részérõl. A fogyasztó legyen öntudatosabb, ne féljen reklamálni, kiállni igazáért. A civilek és hatóságok pedig adjanak biztos védelmi hátteret, amennyiben a fogyasztó erre igényt tart. A kereskedõ és szolgáltató ne feledje, a következõ percben maga is fogyasztóvá válhat egy másik élethelyzetben, arról nem is szólva, hogy jövedelme, sorsa a többi fogyasztó megítélésétõl függ: bemennek-e hozzá, vagy sem Meggyõzõdésem, hogy a közösen, összefogva, a magunk kis fogyasztóvédelmi tigrisét létre tudjuk hozni, lássunk hát hozzá! Szûcs András A legjobb magyar étterem vendéglátói sokadalomban? Mert étterem sok van, szinte gomba módra szaporodnak, de mire másodszor is arra járunk, már új cégtábla kerül az ajtó fölé, a nagy lendülettel beharangozott étterem becsõdölt, eltûnt a vendéglátóhelyek térképérõl. A régi, jó ízekre többnyire csak áhítozunk, ha betérünk enni valahová, az új, sose hallott ételnevek mögött, pedig a tányéron kihozott valóság többnyire feledhetõ, vagy kiábrándító. De most van egy éttermünk, legalább egyetlen egy, ami a legjobb, vagyis a jónál is jobb. Mégpedig nem szájhagyomány útján terjedõ hír alapján, hanem hivatalosan, papírral igazoltan. Az európai gasztronómia Michelin csillagával, a vendéglátás Oscarjával ér fel az elismerés, amit egy fõvárosi magyar étterem elnyert. A hírt olvasva önkéntelenül is kihúztam magam, repesve a boldogságtól, hiszen megtört a jég, elõször került be 15 ponttal a hazai vendéglátóhely a Magyar Étterem- és Borkalauz kiadványába. Hát ez nem akármi,- gondoltam, hiszen a Michelin Kalauz mintájára pontozták az éttermeket, minõsítve az ételeket, a kiszolgálást, a választékot, vagyis mindazt, aminek alapján egy éttermet értékelni lehet, akkor ez az étterem 15 pontjával igazán elõkelõ helyen végzett. És, hogy mi a siker titka? A kérdésre maga a szóban forgó étterem tulajdonosa fogalmazta meg a választ:- a tökéletes alapanyag: ami egyenesen Párizsból érkezik, a szaktudás: a séfet Portugáliából szerzõdtették. De akkor mi a magyar a tulajdonoson kívül ebben a világhírûvé avanzsált étteremben? Az árak minden bizonynyal, hiszen egy ebéd akár ezer forintot is kóstál. -Ide kalandvágyból térnek be az emberek-, büszkélkedik a tulaj. De szerintem a sok éhes, és kíváncsi vendég kalandvágyból inkább otthon marad, és rendel a mamától vagy feleségtõl egy adag rántott húst sült krumplival, vagy csirkepaprikást nokedlival. Még akkor is, ha a tulajdonos megígérte, hogy rövidesen összeállítanak vékonypénzûek számára is egy szerényebb menüt, potom 5-6 ezer forintért. Ja kérem, a minõséget meg kell fizetni. A többség még vár, talán számukra is megfizethetõ lesz egyszer a legjobbnak kikiáltott étek, és nem csak a leggazdagabbaknak jelent feledhetetlen gasztronómiai élményt az egyetlen jelentõs elismerésnek örvendõ magyar étterem. Azt azért még kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ennek az étteremnek a neve sem magyar. L. Gy.

8 8 A KONTROLL VI. évf. 6. szám Time share üdülési jog, avagy Ingatlanok idõben megosztott használati joga Tíz éve kormányrendelet szabályozza hazánkban az ingatlanok idõben megosztott használati jogát. Azt gondolhatnánk, ez idõ alatt kedvelt üdülési formává vált Magyarországon az idõben osztott üdülési jog, ám úgy hírlik, panaszok akadnak e téren szép számmal. A budapesti Fogyasztóvédelmi Klub vendégeként Dr. Csapár Tímea, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) munkatársa válaszolt a témával kapcsolatos kérdésekre, összegezte a hatósághoz beérkezett panaszokat, ismertette a vonatkozó 20/1999. (II.5.) Korm. rendelet lényegi tartalmát. Az egyik klubtag úgy járt, mint mesélte, hogy Balaton parti üdülési jogot vásárolt, amelyet a szerzõdés szerint egy külföldi szállodai szolgáltatásra cserélhet, legalábbis a szerzõdése szerint. A valóságban azonban ezt megtagadták tõle különféle hivatkozásokkal, jogi csûrcsavarral. Egy másik érintett azon háborgott, hogy csalódott a szolgáltatásban, vissza akarta kérni a pénzét, de nem lehetett. Az ügyintézõk ugyanis kámforrá váltak, nem volt kin követelõzni, kivel szemben fellépni. Egy harmadik klubtag pedig azért akart visszalépni ettõl a szolgáltatástól, mert nem is gondolta, hogy idõvel meghaladja anyagi teherbíró képességét az üdülési jog folyamatos fenntartása. Ennek összege ugyanis évrõl évre általában az inflációs index mértékével emelkedik. Mint kiderült, számosszámtalan buktatója van e szolgáltatás igénybevételének, amelyekrõl a szolgáltatók legtöbbször elfelejtik tájékoztatni az ügyfeleket, vagy az ügyfelek felejtik el aprólékosan, felelõsségteljesen átolvasni a szerzõdést, amit lazán, megfontolás nélkül aláírnak - Milyen panaszok érkeznek általában a fogyasztóvédelmi hatósághoz? kérdeztük Dr. Csapár Tímea jogásznõt. - Kezdjük talán az elején válaszolta. - Nagyon sokan hiszik úgy, hogy az üdülési jog jó pénzbefektetés. Errõl szó nincs! A vásárlók csupán használhatják az ingatlant, a pénzüket viszont nem kaphatják vissza. Ez a félreértés valószínûleg a bemutató elõadás során történt hiányos, esetleg félretájékoztatás eredményeként születhet. Az üdülési jogot eladni sem lehet, hiába is kecsegtetik a vásárlókat a szolgáltatók ezzel az elején. Viszont a jog örökölhetõ. Meg szoktak keresni bennünket olyan panasszal is, hogy nem akkor vehették igénybe az üdülést, amikor akarták. Panasz érkezett olyan esetrõl is, hogy a szervezõk az ajtót a tájékoztatón megjelentekre zárták és azt mondták: Akkor mehetnek el, ha aláírják a szerzõdést. Mindez ha valóban így történt már a személyi szabadság megsértését is kimeríti. A szervezõk részérõl megtévesztõ az is, hogy maguknak elõvásárlási jogot kötnek ki. Ez azonban nem jelent semmit. Ugyanis ebben az esetben a jog visszavásárlásáról lenne szó, de milyen áron? Feltehetõen a vásárló jelentõs vesztesége mellett mondhatna csak le üdülési jogáról. - Mire figyeljünk akkor, ha mégis üdülési jogot szeretnénk vásárolni? - Elõször is, a, a vonatkozó jogszabály szerint, a szolgáltató köteles az ingatlanról átfogó tájékoztatást, írásbeli tájékoztatót adni. Az írásbeli tájékoztatóban az ingatlan általános leírása mellett egyértelmûen és pontosan tudatni kell: a vállalkozás, vagy az ingatlan tulajdonosának a cégnevét, illetve nevét, székhelyét (lakóhelyét), a vállalkozás nyilvántartási számát, valamint annak a jogviszonynak a megjelölését, amely alapján a vállalkozás (tulajdonos) a szerzõdés megkötésére jogosult. Írásban közölni kell a használati jog pontos tartalmát, azt, hogy a fogyasztó nem szerez az ingatlanon tulajdonjogot. Szükséges A Tájékoztatónak közölnie kell: - az ingatlan felszereltségének, karbantartási állapotának, fekvésének és megközelíthetõségének részletes leírását, - az ingatlanra vonatkozó használati jog értékesítésének engedélyezési, valamint használatbavételi engedély számát. - ki kell térnie az ingatlanhoz tartozó közmûvekre (víz-, gáz-, áram- és távhõszolgáltatás, telefonhálózat, csatornázás), az ingatlanhoz kapcsolódó alapszolgáltatásokra (karbantartás, hulladékelszállítás, stb.), valamint azok igénybe vételének feltételeire. - Tartalmaznia kell a kiegészítõ szolgáltatások (uszoda, szauna, kondicionáló terem, teniszpálya, stb.) használatának körülményeit. - Fontos ismertetni az ingatlan üzemeltetésével, karbantartásával, és a javítási munkálatok elvégeztetésével kapcsolatos tudnivalókat. - A tájékoztatásnak, és késõbb a szerzõdésnek, tartalmaznia kell az ellenértékkel, az éves díjjal, az ingatlan közterheivel kapcsolatos információkat, a díjemelés feltételeit. - Tudatni kell a leendõ vásárlóvalvásárlóval, a használati joggal való rendelkezés tartalmát, a szerzõdéstõl való elállás lehetõségét. Megjegyezendõ, hogy az elállással a fogyasztó úgy bonthatja fel a szerzõdést, hogy sem a használati jog ellenértékét, sem az éves díjat nem kell megfizetnie. Ugyanakkor elállás esetén a fogyasztónak meg kell térítenie a vállalkozásnak a szerzõdéskötésbõl eredõ kárát (azokat a költségeket, amelyeket a vállalkozás elõre megjelölt a szerzõdésben). Az elállási határidõ lejárta elõtt a vállalkozás a fogyasztótól ellenszolgáltatást semmilyen okból nem követelhet. A szerzõdés részévé válik még egyebek mellett a fogyasztó neve, lakóhelye, a használati jog fennállásának idõtartama (minimálisan 3 év), kezdeti idõpontja, idõtartama. Tudni kell végül azt is, hogy a fizetendõk két részbõl tevõdnek össze. Egyrészt az egyszeri csatlakozási díjból (a használati jog ellenértékébõl), másrészt az üzemeltetési költségekbõl (ezek tartalmazzák az éves díjat, az ingatlan közterheit és az üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatos költségeket). A fogyasztót a felsorolt költségeken felül további fizetési kötelezettség nem terheli. - Milyen feltételekkel lehet a A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó készfizetõ kezességrõl szóló évi IV. törvény alapján: a Magyar Állam, a központi költségvetés terhére, készfizetõ kezesként felel meghatározott természetes személy részére valamely pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön szerinti tõketartozás és kamattartozás összegéért. Az áthidaló kölcsön a lakáscélú kölcsönszerzõdésben meghatározott törlesztési kötelezettség teljesítéséhez a természetes személy részére folyósított kölcsön. A természetes személy fogalma alatt a következõk értendõk: magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személy, aki az évi LXVI. tv. szerint bejelentett lakhellyel és 3 hónapot meghaladó tartózkodással rendelkezik, harmadik országbeli állampolgár, aki a évi II. tv. szerint bevándorolt, vagy letelepedett jogállással rendelkezik, a hontalan, ha a Tv, alapján ilyen jogállásúnak ismertek el. Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerzõdésnek a következõ feltételeknek kell megfelelnie: A természetes személy munkaviszonyának, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyának a megszûnése után kerül sor a hitelszerzõdés aláírására a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel. A forintban folyósított áthidaló kölcsön kizárólag a lakáscélú kölcsöntartozás törlesztésére használható fel. A pénzügyi intézmény az áthidaló hitelszerzõdés aláírását követõ 24 hónapon belül fizetési kötelezettséget nem írhat elõ. A felvett áthidaló kölcsönt a 24. hónap lejártát követõ, legfeljebb 120 hónapban egyenlõ részletekben kell törleszteni. Ha a lakáscélú kölcsön lejáratának idõpontja 120 hónapnál rövidebb, akkor az áthidaló kölcsön törlesztési ideje sem haladhatja meg a lejárati idõpontot. A pénzügyi intézmény a tõke és a kamat költségén kívül egyéb díjat nem számolhat fel. A természetes személy az áthidaló kölcsön megkötését szeptember 30-ig kezdeményezheti. A természetes személynek és háztartásának a következõ feltételeknek kell megfelelnie: A természetes személynek a munkaviszonya, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya a foglalkoztató érdekkörében felmerült ok miatt (pl. létszámleépítés) szûnt meg. A természetes személy álláskeresõnek minõsül. A háztartás tagjainak lakóhelye, vagy tartózkodási helye az az ingatlan, amelyre a lakáscélú kölcsönt felvették. Segítség a munkanélkülivé vált lakáshiteleseknek A lakáscélú kölcsönnel terhelt ingatlanon kívül más lakóingatlannak az áthidaló hitelszerzõdés aláírásakor a háztartás tagjai nem rendelkeznek. Nem kell figyelembe venni azt a lakóingatlant, amely a háztartás tagjain kívüli személy haszonélvezetével terhelt, amelynek a házastárson kívül más személy is tulajdonosa. Az adós vállalja minimum Ft összegû törlesztés fizetését az áthidaló kölcsönszerzõdésben foglalt idõtartam alatt, vagy életbiztosítási szerzõdéssel, lakás-elõtakarékossági szerzõdéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén a munkaviszony megszûnése elõtti biztosítási díj, megtakarítási összeg fizetését. A lakáscélú kölcsönszerzõdés szerint folyósított kölcsön összege nem haladhatja meg a 20 millió Ft-ot. Devizahitel esetén a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján kell a kölcsön összeget átszámítani. már aláírt szerzõdéstõl elállni? - A fogyasztó a szerzõdés vagy az elõszerzõdés megkötésétõl és annak átadásától számított 15 napon belül írásban, indoklás nélkül elállhat, de tanácsolom, hogy ezt a bejelentését tértivevényes ajánlott levélben küldje el. Ha az elõzetes tájékoztatás nem vagy nem magyar nyelven és írásban történt meg, illetve a fogyasztónak nem adtak a tájékoztatóból egy példányt, harminc napra nyúlik meg az elállási határidõ. Ha a szerzõdés hiányos volt (vagyis nem tartalmazta az összes kötelezõ elemet), a 15 napos határidõ 3 hónapra nõ. Vita esetén pedig a vállalkozáson a bizonyítási teher. Vagyis neki kell bizonyítania, hogy a fogyasztónak a szerzõdéskötést megelõzõen jogszerû és teljes tájékoztatást nyújtott. - Mit tehet akkor a vásárló, ha már aláírta a szerzõdést és az említett kormányrendelet által biztosított 15 napon belül nem állt el a szerzõdéstõl? - Rendes felmondással ebben az esetben már nem lehet megszüntetni a szerzõdést, mert az határozott idõre szól. - Milyen jó tanácsokkal tudna még szolgálni? -Még egyszer is visszautalnék az írásbeli tájékoztató szükségességére. Ha a szerzõdés tartalmilag eltér az írásbeli tájékoztatástól, ezt írásban közölni kell. Ajánlatos továbbá a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál ellenõrizni, hogy a vállalkozást regisztrálták-e? A Gazdasági Minisztérium a Turisztikai Értesítõben rendszeresen közzéteszi a nyilvántartásba vett, illetve azoknak a vállalkozásoknak a jegyzékét, amelyek tevékenységét a Hivatal határozatával felfüggesztette, vagy amelyeket a nyilvántartásból törölt. - Vajon sok vagy kevés panasz érkezik a fogyasztóvédelmi hatósághoz a témában? - Mindössze 21 érkezett 2006 és 2008 között, ám úgy vélem, ez csak a jéghegy csúcsa. - Mi lehet ennek az oka? - A hatóság hatásköre minimális. Feltehetõen többségében a bíróságon érvényesítik igényeiket a panaszosok, vagy tán nem mernek panaszkodni. Míg a fogyasztóvédelmi hatóság egyedi esetekkel, a Gazdasági Versenyhivatal csak tömeges panaszokkal foglalkozik. Az uniós jogharmonizáció keretében ugyanis megszületett a évi XLVII. tv., amely lehetõséget ad a GVH számára a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szembeni fellépésre, ha az a gazdasági versenyt, az adott piacot érdemben érinti. Pintér Matild A pénzügyi intézménnyel fennálló több kölcsön együttes összege sem haladhatja meg a 20 millió Ft-ot. Milyen igazolási kötelezettség szükséges az áthidaló kölcsönhöz? A szeptember 30-át követõ munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló jogviszony megszûnését igazoló irat. Az alábbi nyilatkozat, amely igazolja az áthidaló kölcsönre való jogosultságot. Egyéb fontos tudnivalók: A készfizetõ kezességvállalásért kezességvállalási díjat nem kell fizetni. Ha a készfizetõ kezesség beváltása, vagy a tartozás behajtása során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igazolások (akár a természetes személy, akár a háztartás más tagja részérõl) valótlan adatokat tartalmaznak, akkor a természetes személynek a kezesség beváltásakor fizetett összeg 150%-át kell megfizetnie. Takács Ferencné

9 A KONTROLL VI. évf. 6. szám 9 A hiszékenység hálójában Áldozatok vagyunk mindannyian, illetve lehetséges, potenciális áldozatok. Közülünk sokan szinte kínálják a lehetõséget csalónak, tolvajnak, rablónak, alkalmat adva bûncselekmények elkövetésére. Pedig szinte naponta hangzanak el figyelmeztetések, hogy legyünk résen, tartsuk nyitva a szemünket, figyeljünk értékeinkre, mert vannak, akik csak arra várnak hol, hogyan, miként csaphatnak be, károsíthatnak meg bennünket. Amikor errõl beszélgetünk dr. Vojnovics Ibolyával, a Fõvárosi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítõ Szolgálat vezetõjével, abban is megegyezünk, hogy mindez nem jelenti azt, hogy minden alkalommal rettegve kell kimenni mindenkinek az utcára, nem kell csalót feltételezni minden bolti eladóban, piaci árusban, attól sem kell tartani, hogy aki megszólít bennünket, az alapvetõen rossz szándékkal teszi. -De az óvatosság, az ésszerû éberség soha nem árt, - mondja a sokat tapasztalt szakember, aki megalakulása óta vezeti a fõváros Áldozatsegítõ Szolgálatát, és akinek asztalán szinte égnek a telefonvonalak, annyi a bejelentés, a segítségkérés. - Az országgyûlés által 2005-ben elfogadott, és 2006 januárjában hatályba lépett törvény alapján nyújtunk segítséget a bûncselekmények áldozatainak, sõt nem csak kifejezetten a bûncselekmény sértettjének, mivel azokat is áldozatnak tekintjük, akik valamely bûncselekmény következtében testi, lelki traumát, sérülést, érzelmi megrázkódtatást szenvedtek. Ezek lehetnek a sértettek családtagjai, de akár egy tanú is, akit érintenek a történtek. A szolgáltatás, amit nyújtunk többféle, mondhatnánk: többlépcsõs, általában az elszenvedett sérelem és annak következményeivel arányos. Ez a segítség az ügyfél tájékoztatásától az érdekérvényesítésének elõsegítésén át a szakjogászi segítségnyújtásig, a mérlegelési jogkörben adható azonnali pénzügyi segélyig és a kárenyhítésig terjed. Természetesen mindegyik támogatási formának megvannak a szigorú törvényi feltételei, ezekrõl és az igénybevétel módjáról a sértetteket minden esetben részletesen tájékoztatjuk. Bármelyik támogatási formát vesszük figyelembe, nagy segítséget jelent annak, aki bajban van, és azt sem tudja mit tegyen, hova forduljon, ha például külföldi, és ellopták iratait, pénzét, vagy hazánk fia, aki egy szál fürdõruhában marad ott a Balaton partján, mert elvitték holmijait. Ilyen és ezekhez hasonló kritikus helyzetekben rendkívüli jelentõségû a gyors segítség. - Évente 250 ezer ember válik bûncselekmény áldozatává Magyarországon. Csak a fõvárosban ezer nyomozás történik csalás ügyben. Milyen tipikus eseteket tudna említeni ezek illusztrálására? - A repertoár rendkívül változatos, a zsebtolvajlástól a trükkös lopásokig, a besurranó tolvajlástól az anyagi elõnyök kilátásba helyezéséig, a kölcsönügyletektõl az erõszakig, az internetes vásárlástól a házasságszédelgésig, a munkaalkalmat kínálókig, ingatlanügyletekig hosszú a sor. A legmegrázóbb az emberölés miatt hozzátartozójukat elvesztõ, vagy a súlyos testi sértés, rablás során maradandó károsodást szenvedettekkel történõ találkozás, problémáik megoldása. A különös, és érthetetlen az, hogy mindig akadnak hiszékenyek, nem is kevesen. Sajnos közöttük sok az idõs, könnyen befolyásolható embertársunk, de bizony vannak fiatalabbak, az iskolázottság sem számít sok esetben. A kirívó történésekrõl szerez csak tudomást a közvélemény, amelyek megjelennek a sajtó- Megelõzést szülõknek, gyermekeknek! Eltûnt gyerekek május 25-én Etan, egy amerikai diákfiú, éppen iskolába igyekezett, amikor nyomtalanul eltûnt a new yorki Manhattanben! Édesapja azóta mindenkinek azt ajánlja, hogy legyen kéznél egy fénykép a gyerekrõl, ha netán szükség lenne rá. Etan volt az elsõ, akinek eltûnése hosszú idõre felkavarta a közvéleményt és a médiát. Azóta május 25. az Eltûnt Gyerekek Világnapja. Magyarországon évente mintegy tízezer esetben csörög a rendõrségen a telefon: eltûnt a gyerek! 2008-ban a BRFK adatai szerint gyermek tûnt el családokból, nevelõintézetekbõl. A gyerekek többsége ugyan elõbb-utóbb megkerül, de egyetlen gyerek eltûnése sem hagyható tétlenül! Tavaly óta, az elszökött, eltévedt, vagy elcsalt gyerekek, és a hozzátartozók éjjel - nappal ingyenesen hívhatják bármilyen készülékrõl a os telefonszámot az ország egész területérõl májusától már az EU tíz tagországában, többek között a szomszédos Romániában és Szlovákiában is mûködik ugyanezzel a hívószámmal ez a szolgáltatás, az Eltûnt Gyerekek Európai Segélyvonala. Ez által könnyebbé válik a szülõ számára, hogy bejelentést tegyen eltûnt gyerekérõl, a gyereknek, hogy hazataláljon és a lakosságnak, hogy információt adjon egy eltûnt gyerekrõl. Nálunk a hívásokat a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány képzett munkatársai fogadják, akik együttmûködnek a rendõrséggel, az igazságügyi hatóságokkal és más, a gyerekek megtalálásában segítséget adó szervezetekkel. Javorniczkyné Flaskay Éva, a Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat vezetõje említ egy esetet, amikor a 16 éves, csinos, ám szellemileg kissé akadályozott lányt Olaszországba csalták. A határokon átnyúló gyerekeltûnési ügyekben a Missing Children Europe nevû ernyõszervezet (Eltûnt és Szexuálisan Kihasznált Gyerekekért alakult Európai Föderáció) tagjaként külföldi társszervezetek és hatóságok bevonásával tud segítséget nyújtani a Kék Vonal, amely a segélyszám mellett a es, ingyenesen hívható telefonszámot mûködteti azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, akik tanácstalanok, konfliktusaikat, problémáikat névtelenül szeretnék megosztani valakivel. Ezen a számon olyan hívásokat is fogad a Kék Vonal, amelyek a gyerekek eltûnésének megelõzését célozzák, akár kétségbeesett gyerek keres alternatívát az otthonról való menekülés helyett, akár felnõtt kíván bejelentést tenni arról, hogy gyerek elszöktetésérõl, elrablásáról, vagy annak elõkészületérõl van tudomása. A közelgõ iskolai szünidõre tekintettel a Kék Vonal csokorba gyûjtött néhány hasznos, a gyerekek bajba jutását megelõzõ tudnivalót, a gyerekek és a szülõk számára: beszéljék meg a gyerekkel, hogy ne menjen sehová úgy, hogy ne tudnának hollétérõl a szülei, ha pedig egyedül van otthon, semmiképp ne engedjen be idegent a lakásba és telefonon se adjon információt a családról, saját mobilszámáról, címérõl. Ha ban, és nagy port vernek fel, azután gyorsan feledésbe merülnek és az újabb áldozatok már ugyanolyan óvatlanok, tehát a trükkök, az átverések ismétlõdnek. Sokan nem tesznek feljelentést sem, így nem jogosultak támogatásra, mert szégyellik balekságukat, azt, hogy hittek a hihetetlenben, a fehér lovon érkezõ hercegben, vagy valamely szolgáltató cég hivatalos embereként jelentkezõ csalóban, esetleg önkormányzat munkatársaként csengetõ betörõben, nem is beszélve az elszánt, durvább cselekményre készülõ erõszakos hívatlan vendégben. A Szolgálatnál jól felkészült munkatársak dolgoznak, többnyire jogászok, szociológusok, akik széleskörû ismeretekkel rendelkeznek, de sokszor nekik sem egyszerû eligazodni az ügyek szövevényes rengetegében. Minden ügy egyedi, emberi sorsokról szól és nagy odafigyelést igényel. Mi krízishelyzetben, a valódi bajban tudunk támaszt nyújtani, személyre szabott jogi és a legkülönbözõbb ügyintézési segítséget, - a legkritikusabb esetben anyagi támogatást is a tényleges károsultaknak. - Az ügyfélforgalom igen nagy, ezt rövid ott tartózkodásom alatt is könnyen megállapíthattam. - Valóban az, - mondja dr. Vojnovics Ibolya, - napi személyesen jelentkezõ ügyfelünk van általában és gyakori a telefonon érdeklõdõ. A hazai ügyeknek százalékát itt intézzük, valamint a nagyobb horderejû káresetek sértetteinek támogatását a kárenyhítését országos határkörrel. Kapcsolatot tartunk több civil szervezettel és igyekszünk megjelenni a nagyobb rendezvényeken, a Sziget fesztiválon, ifjúsági, sport, nyugdíjas rendezvényeken, azzal a céllal, hogy megelõzési tanácsokat adjunk, olyan technikákat, tréningeket népszerûsítsünk, melyek segítenek elkerülni az áldozattá válást. A nyár, a turistaszezon kedvez a bûnözõknek. Ott találnak terepet maguknak, ahol sok ember van, a tömegbe furakodva könnyebben végrehajthatják a zseblopásokat, rablásokat. Tipikus eset, mikor vásárlás közben nem csak táskájától, pénzétõl szabadítják meg az áldozatot, hanem alapirataitól is. Ezek újra beszerzése is minimum 8400 forint. Ugyan meghatározott keretek között hatósági bizonyítványt állítunk ki az áldozat részére, amelynek alapján az okmányok kiállítására jogosult hatóságok költségmentességet biztosítanak, ha a rászorultság igazolható, de mindenképpen stresszes maga a tény, hogy ilyen fontos okiratok másnak a kezébe jutnak. Nem beszélve a bankkártyákról, melyek mellé sokan még a PIN kódot is odateszik. A jó tanácsok sokszor elhangzanak, szinte már az unalomig ismételtek, hogyan vigyázzunk lakásunkra, mit tegyünk, ha elmegyünk hoszszabb idõre, személyes holminkat hogyan õrizzük az utcán, közlekedési eszközökön, bevásárló körútjainkon. Miként szereljük le a csalókat, az erõszakoskodókat, és hogyan kérjünk gyors segítséget. A segítségnyújtás, az áldozatok anyagi és érzelmi kárának enyhítése állami feladat, amit az EU is elõír. De ez a támogatás mindenképpen esõ után köpönyeg. Az igazi eredmény az lenne, ha minél kevesebben kerülnének a hiszékenység hálójába, ha figyelnénk önmagunkra és másokra, ha lehetetlenné tennénk a mások kárán élõsködõk mûködését. Áldozatsegítõ Szolgálat valamennyi megyeszékhelyen mûködik, és a zöld számon bárhonnan ingyen hívható. (leopold) ismeretlenek személyesen, vagy interneten zaklatják, kérjen segítséget szüleitõl, vagy más felnõttõl, akiben megbízik. Megszívlelendõ tanács a szülõknek, hogy fel kell készíteni a gyereket arra, hogyan viselkedjen idegenekkel, vagy akár ismerõsökkel, ha nem érzi magát biztonságban a társaságukban. Soha ne szálljon be idegen ember autójába, egyedül ne menjen be idegenek lakásába és így tovább Mindig legyen valaki, akit a gyerek azonnal elérhet, ha baj van. Felnõttnek, gyereknek egyaránt bevált biztonsági szabály, hogy jó, ha valaki mindig tudja, hol lehet õt elérni, ha véletlenül valami történne vele. Ideális esetben a gyerek meg tudja osztani gondjait a szüleivel. Azonban jó tudnia, hogy a Kék Vonal es telefonján bármikor értõ fülekre talál, s ez is segít abban, hogy kevesebbszer kelljen az eltûnt gyerekek segélyvonalát, a t tárcsázni. A honlapról további információkat tudhatnak meg az érdeklõdõk. Szádvári Lídia Optimizmus, naivitás vagy felelõtlenség Ahogy esik, úgy puffan? Ahogy esik, úgy puffan, majd csak lesz valahogy, ebcsont beforr és még sorolhatnánk azokat a közkedvelt közmondásokat és szófordulatokat, amelyeket a magyarok használnak, ha bárki figyelmezteti õket arra, hogy az utazásra egészségügyi szempontból is fel kell készülni. Egy felmérés szerint a magyar utazók nem tartanak eléggé a fertõzésektõl, nem kedvelik a védõ oltásokat, és nem ismerkednek meg behatóbban a védekezés módszereivel sem. Jelen sorok szerzõje számtalan alkalommal tanúja volt annak, hogy a mediterrán világba, vagy Észak-Afrikába tartó honfitársai pálinkán kívül semmilyen védõfelszerelést nem vittek magukkal. Igaz, amint azt dr. Jelenik Zsuzsanna, az Országos Epidemológiai Központ nemzetközi oltóközpontjának vezetõje a közelmúltban egy sajtótájékoztatón elmondta, az alkohol tényleg hatásos lehet egyes esetekben, ugyanis növeli a gyomorsavszintet, ez pedig elpusztíthatja a kórokozókat. Hangsúlyozta: hogy csak elpusztíthatja. De nem pótolja a védõoltásokat! A Földközi-tenger kagylóinak közel 40 százaléka és a tengeri állatok jelentõs része is Hepatitis A-val fertõzött. A horvátok kampányt is folytatnak a betegség kivédése érdekében, amely a WHO akciótervének része. Hat régióban hajtják végre 2007 és 2012 között. A magyar utazók körülbelül ember, bár számukat ma már megbecsülni nehéz, hiszen legtöbbjük egyénileg vág neki a nyaralásnak csak negyede tájékozódik utazás elõtt a veszélyekrõl, és a 25 százalék fele oltatja be magát, aki pedig beoltatja, azoknak egyharmada ismételteti meg újra, holott a védettség csak ekkor áll be. Magyarországon tavaly 500- an fertõzõdtek meg valamilyen hepatitis vírussal. A kombinált vakcinából hármat kell megkapni ahhoz, hogy több évtizedre szóló védettség alakuljon ki. A mediterrán nyaralás elõtt 4-6 héttel érdemes ellátogatni a háziorvoshoz vagy a legközelebbi oltóközpontba és konzultálni a védõoltásokról. Érdekes megfigyelés, hogy míg a szállással, idõjárással, akciókkal és más utazási információkkal kapcsolatban az utazók 84 százaléka tájékozódik az interneten, addig az egészségügyi témák iránt csak 22 százalékuk. Mi lehet e paszszivitás, naivitás oka? Ezek összetettek. Egyrészt, a magyarok egy része, még mindig eufórikus mindenhová utazhatok és személyivel állapotban leledzik (ezt már nem a felmérés állapította meg, hanem e sorok szerzõje). Másrészt kialakult egyes körökben egy általános védõoltás ellenesség, ami olykor szinte érthetetlen mert persze minden oltásnak, sõt, ahogy az orvosnõ fogalmazott, még egy szem fájdalomcsillapítónak is van mellékhatása. A fiatalok körében kifejezetten trendi, hogy kapom a hátizsákom, és holnap elrepülök - eszébe se jut senkinek orvoshoz menni, vagy ügyelni a betartandó szabályokra. Mert például Görögországban is inkább ajánlatos palackozott vizet inni, kezet mosni, az itthon vett fertõtlenítõ kendõcskéket betenni a táskába és gyakran használni azokat. A legegyszerûbb tanács is hasznos lehet Ezerszer elmondott jó tanács, hogy óvakodni kell a jégkockától, csak ásványvízzel szabad fogat mosni ezt is kevesen tartják be. Érdemes olyan gyümölcsöt enni, ami hámozható. Persze a salátákat nehéz kivédeni, hiszen azokat folyóvízzel mosták meg, mielõtt asztalra tették. Érdemes betenni a bõröndbe az itthon jól ismert és használt fájdalomcsillapító géleket is jól jönnek egy apróbb húzódás, baleset idején. Hasmenés-gátlókat - meglepõ, de olyan országba, mint Egyiptom, még a 4 csillagos szállodában lakó magyarok sem mindig visznek magukkal gyógyszert, pedig ott aztán nagy szükség van rá. Már attól meg tud valaki betegedni, ha elmegy egy élelmiszerpiacra - ez nem ajánlatos egyébként, se ebéd elõtt, se után különbözõ okokból. Nem beszélve arról, hogy ott mást takarnak a csillagok 2004-ben egy ötcsillagos egyiptomi szállodában fertõzõdött meg 350 német turista Hepatitis A-val. De Európában is bármikor felütheti a fejét a hepatitis. Az Európai Járványügyi és Betegségmegelõzési Központ leírása szerint Csehországban an betegedtek meg tavaly, ami tízszer több mint az utóbbi öt évben. Magyarországon is elõfordulnak szórványos megbetegedések, a néhány évvel ezelõtti, Istvándiban tapasztalt esetet okozója egy Olaszországból behurcolt vírus volt. Az EU kártya fontos! Ami pedig egészen furcsa, még az EU egészségügyi kártyát sem váltják ki a magyarok, pedig az ingyen van. A biztosítás persze fontos, de saját tapasztalat, hogy ez a kártya egyes országokban aranyat ér! A biztosítási papírt nem akarja minden rendõr vagy orvos áttanulmányozni, de ez a kártya, rajta az EU logóval, sokkal gyorsabb intézkedést von maga után az esetek többségében. Az utazási betegségek ma már külön részét képezik az orvostudománynak és e tekintetben a magyar orvosoknak van tekintélyük. Májusban, Budapesten tartották a világ legjelentõsebb utazási orvostani szervezetének, az Utazási Medicina Nemzetközi Társaságának (ISTM) világkonferenciáját, amelyen ennek a tudományágnak a legismertebb szakemberei vettek részt. A világkonferencián szó esett a maláriáról (évente 4-5 magyar lesz maláriás), az influenza világjárványról, és a legsúlyosabb fertõzésekrõl, mint a hepatitis vagy a hastífusz. A résztvevõk külön foglalkoztak az utazók egyes csoportjaival, mint például a terhes nõkkel, a kalandtúrázókkal, vagy azokkal, akik Afrika közepébe utaznak. L.E.

10 10 A KONTROLL VI. évf. 6. szám Textilek életünk védelmében, és kényelmünkért is Melegben magától felgyûrõdõ ingujjak; napelemek a textíliákban Az ipari forradalmat is, - mint a kézmûipari manufaktúrákból a gyáripar kialakulásához vezetõ folyamatot, a textileseknek köszönheti az utókor. Angliában elõször a textiliparban alakult ki a tömegtermelés, amelyhez számos technikai újítás (Hargreaves-féle- ill. Crompton-féle fonógép, Kayféle vetélõ, és J.Watt gõzgépe) járult hozzá. Korábbi fejlesztések eredményeként Jacquard 1805-ben megalkotta a róla elnevezett különleges szövõgépet, megteremtve a korlátlan mintázás lehetõségét. Ezzel a számítástechnika alapjai is megteremtõdtek. A felsorolt találmányok egy részének hasznosítása messze túllépte a textilszakma határait, számos egyéb mûszaki területen is alkalmazásra kerültek. Napjainkban is számos textiles kutatási eredmény segíti a fejlesztést. Gondoljunk az ûrhajózás-technikára, a fémszerkezeteknél lényegesen könynyebb és sokkal szilárdabb összetevõkre (ezek vázanyaga általában szálasanyag), a modern egészségügyi alkalmazásokra (pl. sebészeti implantátumok sora). Persze a textilesek is sokat tanultak és tanulnak másoktól, akár a tökéletes természettõl is. A természettõl eltanult, különlegesen hasznos textilek A bionika (biológia, technika, elektronika kifejezések felhasználásával képzett mozaikszó) egy olyan kutatási irányzat, amely az élõvilág biológiai mechanizmusait úgy modellezi, hogy azokat a mûszaki feladatok megoldására tudják hasznosítani (pl. a denevérek tájékozódási mechanizmusának tanulmányozása szolgált annak idején a lokátor kifejlesztésére). A textil- és textilruházati bionikai vonatkozások nagy múltra tekintenek vissza. Egyes rovarokat tanulmányozva jutottak el a húzózárig, vagy akár a nadrágtartó (hosenträger) szorítócsatjáig. A tépõzár kifejlesztésének alapötletét a bogáncs adta. A több mint 60 éve feltalált tépõzár egy svájci mérnökhöz fûzõdik. Georges de Mestral ban többedszerre is bosszankodva tért vissza erdei sétájából, kutyája és zoknija tele lett bogánccsal. Az érdeklõdõ szakember mikroszkóp segítségével jól látta, hogy a bogáncs apró kampóiba akadt elemi-szálak miatt került a szamár-tövis termése a zokni fogáságába. A tökéletes természetben a kórószerû gyomnövény termõterületének kiterjesztését szolgálja e képesség (a beértett termést, a bogáncsot az arra járó élõlény vigye minél messzebbre). Ezt igyekezett Mestral kamatoztatni az élettelen világban is. Addig ügyködött, míg végül poliamidból sikerült a horgos-hurkos rendszert mesterségesen elõállítani. A plüss-szerû (bársonyos) szalag-fél terméket a francia velours (bársony), ill. a másik tapadó-felület jellegzetességét jelentõ chrocet (horog) kifejezések kombinálásával velcro -nak nevezte. A sokszor az alap-termék életciklusát túlélõ záródási kellék, a tépõzár tehát hat évtizede indult hódító útjára. Az egyik szalag-felet a speciális monofil beépítésével (ill. különleges felvágásával) kialakított horgos felület (a kampós-rész) biztosítja, a másik plüss-szerû felület a multifamentek segítségével létrehozott hurkos ellendarab-rész. Az öntisztulást biztosítják az ún. lótusz-effektust megvalósító textilfelület-kezelések (fõként nadrágok, ingek esetében különösen elõnyösek a különleges piszok-eltávolító rétegek). A lótusz-virág leveleinek állandó tisztasága a felület parányi egyenlõtlenségeivel magyarázható (a nano-méretû rücskösség következtében a szennyezõdések lazán tapadnak, a legördülõ vízcsepp ezeket magával ragadva eltávolítja). A különleges textilbevonatot plazma-kezeléssel - nanométeres tartományokban - érdesítik, a rákerült durvább szennyezõ-anyagok könnyen leválnak a - kis tapadóerõ miatt gömb-alakú - vízrészecskék közremûködésével. A színes vegyületek nélküli színes felületek eléréséhez a lepkék szárnyainak tanulmányozása szolgáltatta a kiinduló pontot. Az egyedi adottságokkal rendelkezõ, nano-struktúrájú felületek különleges optikai hatást mutatnak, így színezékek nélkül is színes vizuális élményt kölcsönöznek. Ennek átvételével olyan ellenálló (pl. fénnyel-, egyéb károsító körülményekkel szemben) textilfelületek nyerhetõk, amelyeknél a színhatás független az egyébként jellemzõ vegyületek összetételétõl és részecske-méretétõl. A víztaszító textilanyagok és az üreges szálak kifejlesztéséhez a jegesmedve bundájának felépítése adta az ötletet. A kétrétegû szõrzet felsõ részét durva és olajszerû filmmel bevont szálakból álló prém alkotja, amely vízbe-merüléskor is szárazon tartja az alatta levõ pehelyszõröket. Utóbbiak csõszerû felépítésûek, az üregükben bezárt levegõ nemcsak jelentõsen szigetel, hanem az úszó állat víz-felszínen való maradását is nagyban támogatja. Így fejlesztették ki az üreges vegyi-szálakat, amelyek nemcsak szigetelnek, hanem pl. az izzadmány átmeneti felvételében és gyors transzportálásában is hatékonyan közremûködnek. Az üreges szálak ruházati hasznosításán kívül egyéb felhasználási területeik is elterjedtek (pl. építõipar, stb.). Hasonlóan nagy karrier jellemzi a különbözõ hidrofobizáló eljárásokat, amelyek alapötlete egy norvég hajóskapitánytól (Helly Hansen) származik, aki az 1800-as évek második harmadán szabadalmaztatta az olajjal átitatott ruházatokat. Az 1878-as párizsi világkiállítás nagydíját is elnyerõ találmány olyan cég eredményes mûködését alapozta meg, amely napjaikban is eredményesen termel. Egyes rovaroknál tanulmányozták a nagy erõkifejtésre alkalmas szervek (fullánk, rágószervek, stb.) fehérjéit. Ezekben általában fémionokat mutattak ki, pl. egyes hangya- és sáska faj rágószerveit cink, néhány tengeri féreg állkapcsait rézionok erõsítik. Ennek alapján kezdtek kísérletezni a pókselyem fémoxidos bevonásával. A molekulaméretnyi vastagságú rétegbõl fémionok bejutottak a fehérjeláncokba, a felépítõ aminosavak között erõs kapcsolatokat kialakítva. Ennek eredményeként titán ionok bevitelével tízszeres szilárdságnövekedést értek el. Az ilyen jellegû titán-erõsítést mesterséges szálas anyagoknál is kipróbálják a kutatók. Ezekbõl az anyagok sebészetnél alkalmazott szöveterõsítõ hálók, ín- és egyéb protézisek céljára szolgáltathatnak alapanyagokat. Célszerû szólni az olyan textiles közremûködésû high-tech -es fejlesztésekrõl is, mint a professzionális sportolók új úszódressze (mintegy overallja). Az ausztrál sportintézet és az egyik újzélandi egyetem a NASA mérnökeinek bevonásával alakította ki a szuper úszó-öltözéket. A még gyorsabb úszást a különleges anyagú és szerkesztésû, illetve kidolgozású overallszerû viselet biztosítja. A cápák bõrét tanulmányozva észlelték azt a V formájú fogazatot, amely minimalizálja az úszó test körüli közegellenállást. A számítógépes hidrodinamikai elemzésekkel (a felületi súrlódás és a közegellenállás csökkentésére) lehetett tökéletesíteni az alkalmas kelmék szerkezetét és felületét. A közel félezer úszó testének részletes figyelembevételével (testfelépítés, magasság, izomzati jellemzõk) és mintegy száz alapanyag tesztelése után értek el komoly eredményt. A versenyzõre öntött, ultra-könnyû, kis közegellenállású, optimálisan rugalmas, víztaszító tulajdonságú (gyorsan száradó) speciális sportruházatot sikerült kialakítani. Egyrészt az úszók izmának és bõrének rezgéseit mérsékli a különleges termék, másrészt a speciálisan kialakított - fûzõszerû - derékrész nyújt segítséget a finisben. Utóbbinak köszönhetõ, hogy minimális erõkifejtés mellett is optimális testtartásban tudnak maradni a hajrá utolsó métereiben is a versenyzõk, így a több csípõmozgást igénylõ részben sem lesz probléma. A jelentõs terheléstõl fáradó test nem fogja visszahúzni a sportolót a döntõ méterek megtételekor. Az egész test nagy részére kiterjedõ dresszt az áramvonalasságot és ideális vízfekvést tökéletesen megvalósító modellezés (oldalrész-megvalósítás, hónaljhelyzet, vállal egybeszabott ujja-kialakítás) teszi lehetõvé. Hasonlóan hozzájárul a teljesítmény-növeléshez a varrások helyetti ultrahangos hegesztés is. Mindezek eredõjeként ezen úszó-ruházat még 5 %-kal kisebb vízzel szembeni ellenállást vált ki, mint a korábbi fejlesztésû csoda-dreszszek. A megengedett - technológia doppingként is aposztrofált - LZR öltözéket a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) úgy engedélyezte, hogy minden világversenyen, olimpián úszó számára elérhetõvé kell tenni ezen csodaruhákat, ill. az ezzel egyenértékûeket. Napjainkban már csak meghatározott korlátozások figyelembevételével lehet alkalmazni a siker-modelleket. Kaméleon-textíliák és a többiek A kémia-, optikai- illetve elektromos behatásra adott szerves vegyületek szerkezetüket és elektromos jellemzõiket képesek megváltoztatni. Ennek során elektrokémiai reagálás vagy fénykibocsátás fordul elõ. Ilyen anyagok megvilágításakor a gerjesztõ fény hullámhosszától eltérõ kisugárzás tapasztalható. A változást okozó körülmény megszüntetésével az eredeti állapot visszaalakul. Amennyiben a szálas anyagra, kelmére ilyen vegyületeket visznek fel (pl. pigmentek felhordásával, mikro-kapszulákba zárva), úgy a textilanyagok képesek lesznek a színváltozásra (továbbá hõt termelhetnek). Fõként a katonai rendeltetéseknél, álcázási céllal elõnyösek a színüket változtató textíliák. Az elektromos jelre fényvisszaverõ-képességét módosító textilfelület szín- és mintázatváltozást produkál (emiatt nevezik õket kaméleon-textíliáknak ). Ismert olyan katonai sátor, amely a napsugárzás irányát követve változtatja a textília színét, ezzel akadályozza a túlzott felmelegedést. Folynak kísérletek olyan fekete pigmentekkel is, amelyek a túlmelegedéstõl védenek. Ameddig a hagyományos fekete színezékek fokozzák a melegedésért felelõs sugárzás elnyelõdését, addig az új perilén alapú vegyület képes 45 %-os infravörös viszszaverésre. Egyelõre a drágább gépkocsik bõrüléseit látják el ilyen pigment bevonattal, de lehetõség van bármilyen mûanyagba (a mesterséges szálas anyagokba is) bevinni a hûtõ színezéket. Így a színezéssel kombinált hûsítõ textíliák is elérhetõvé válnak. Egyébként épületelemek, konténerek perilénes bevonásával a túlzott felmelegedés ellen szintén jól lehet védekezni. Elektromosan vezetõ fonalak (vezetõképes polimer-szálakból, fémfóliával burkolt szálas anyagokból, szénszálak felhasználásával, stb.) kelmébe történõ beszövésével/kötésével áramot vezetõ hálózat alakítható ki. Optikai szálak, száloptikás képernyõk segítségével képek, feliratok jeleníthetõk meg a textilanyagon, valamint LED-ek alkalmazásával világító funkcionális- és divatruházatok állíthatók elõ. A szál-alakú LEDekkel és elektromos vezetõszálakkal kombinált kelmékbõl különbözõ színben világító színházi jelmezek és extra alkalmi ruházatok készülnek. Gyártanak olyan különleges szerkezetû textilanyagokat is, amelyek termo-szenzitív bevonatú fémszálak bedolgozásával képzõdnek. Hõmérséklettõl függõen különbözõ színhatások alakíthatók ki. Továbbfejlesztett változatként olyan dekorációs felhasználások is megjelentek, amelyeknél a textilanyag lokalizált felületeinek hõmérsékletét számítógépes vezérléssel változtatják (program szerinti minta- és szín kialakítással). A különbözõ textilanyagokkal- és felületekkel szemben alapkövetelményként egyre jobban megfogalmazódik a nagy szilárdság és kopásállóság, illetve számottevõ öregedés-állóság, a színes textíliáknál a kiváló színtartóság (pl. magas hõmérsékleten optimális fénnyel szembeni ellenállás, kedvezõ izzadsággal- és dörzsöléssel szembeni színtartóság, stb.). Egyre jobban elõtérbe kerül a lángolást-gátlás, az elektrosztatikus feltöltõdés elkerülése, a szennytaszítóés szagelnyelõ képesség, továbbá a könnyû tisztíthatóság. Végezetül, de nem utolsó sorban kiemelendõ a felhasznált textilanyagok közel teljes-körû újrahasznosíthatósági kritériuma. Életvédõ és életmentõ textiliák. Sikerült áramfejlesztõ textilszerkezeteket is kifejleszteni. Ezek páronként összecsoportosított, parányi sörtéhez hasonló képzõdmények (a sörtét kevlár-kocsányból álló rostok alkotják, minden roston nanométer méretû nano-drótnak nevezett kristály található). A rostpár egyike arany-bevonatú (elektródaként mûködik), két különbözõ rost összedörzsölõdése elektromos energiát termel (piezoelektromos hatás, mechanikai hatásra elektromosság generálódik). Egyelõre az 1 cm-es rostok összedörzsölésével 4 na-es, 4 mv feszültség nyerhetõ (1 m2-es textillel 80 mw állítható elõ). E megoldás alkalmazható ruházatban (pl. pacemaker, hallókészülék) áramellátásra, sátorlapban (légmozgások, vibráció útján) történõ áramfejlesztésre. A napelemek is beépíthetõk textíliákba. Ezek olyan Ô

11 A KONTROLL VI. évf. 6. szám 11 szilárdtest eszközök, amelyek a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják. Az energiaátalakítás lényege, hogy a fény elnyelõdésekor mozgásképes töltött részecskéket generál. Az így nyert árammal pészméker, mobiltelefon egyaránt táplálható. A smart termékek számos egyéb hasznosítása is elõfordul. A világtalan emberek részére készítenek olyan ruházati terméket, amely helyzetérzékelõvel és hozzákapcsolt vibrációs szerkezettel van ellátva. Az akadályt észlelõ szenzor, rezgésbe hozza a vibrációs jelzõt, így az intelligens ruházatot viselõ személy azonnal tudomást szerez a veszélyrõl. A csecsemõruházatba épített életfunkció ellenõrzõk (pulzus-, légzés monitor) folyamatosan kontrollálnak és vészhelyzetben pl. hangjelzéssel riasztanak. Az alak-emlékezõ textíliák az adott hõmérsékleten maradandónak tûnõ változások ellenére képesek visszaemlékezni eredeti állapotukra. Ehhez a szükséges formát kritikus hõmérséklet felett alakítják ki. Az alak-memória alacsonyabb hõmérsékleten még nem mûködik, de a kritikusnál magasabb hõfokon visszaáll a kívánt, formázat. Ma már léteznek egyedi megoldások is, pl. hõ-hatásra felgyûrõdõ ingujjak, vasalást nem igénylõ aktiválható anyagokból készült ruházati termékek. Az intelligens textilanyagok számos védelmi funkciónál kiválóan hasznosíthatók. Például ismert olyan kelme, amely egyébként puha és hajlékony, majd ütésre megkeményedik. Létezik olyan speciális védõképességû textilfelület is, amely a robbanási lökéshullám hatására pórusokat nyitva átengedi az energiát, egyúttal megvastagodva megfogja a repülõ szilánkokat. Ezekbõl egyedi igényeket kielégítõ védõruházatok és védõfüggönyök készülnek. A textíliák rendkívül széleskörû alkalmazása az egészségügyben és a gyógyászatban ma már eléggé közismert. Passzív hasznosításként többek között a dialízis membrán, sebészeti varrófonal, aktív textíliaként a mûér, mûbél, ín- és szalagsebészeti implantám, stb. kerül elõtérbe. Hétköznapi ortopéd-sebészeti - esetenként traumatológiai - beavatkozások közé tartozik többek között a mesterséges ín- és izületi szalagok beültetése, a különbözõ helyreállító operációk során. Ehhez a textilipari nyersanyagok területén ki kellett fejleszteni olyan mesterséges szálakat, amelyek az élõszervezetbe kerülve nemcsak a biomechanikai követelményeket elégítik ki maradéktalanul. Egyértelmûen garantált probléma-mentes befogadásuk és elõre kiszámítható, illetve ellenõrizhetõ az emberi testtel létesített kapcsolatuk. A textil-felületképzés technikai fejlesztései (kötés, fonatolás, ill., pl. a szalag-szövés területén) is jelentõsen hozzájárultak ahhoz, hogy az orvosok és a textilmérnökök hathatós együttmûködéseként egyre jobban elterjedjenek e termékek. A további mesterséges implantátumok is az emberi szervezet olyan részeinek helyettesítésre alkalmasak, amelyek beültetése nélkül már egyébként nincs mód a gyógyulásra. Biztonságunkért, kényelmünkért A biztonságos és kényelmes környezet megteremtése során is számos korszerû, esetenként multifunkcionális textiltermék kerül elõtérbe. A lángolást gátló tulajdonságú dekorációs cikkek, a szennytaszító lakástextil-termékek, az antimikrobális képességû ágynemûk és matracok, antisztatikus és szagelnyelõ bútorszövetek már egyre jobban mindennapi igényeket elégítenek ki. A tanúsított UV-védelmi képességgel rendelkezõ textiltermékek mind a strand- és szabadidõ ruházatoknál és a szabadban dolgozók munkaruháinál, mind az árnyékolástechnikában teret hódítanak. A rovarok ellen védõ korszerû textíliák (kelmék, hálók) a kiránduló öltözékek, kempingezési cikkek fontos alapanyagai és kiegészítõi. Az épített környezet területén is egyre több területen használnak innovatív textilszerkezeteket. Építõipari felhasználásoknál fõként a különbözõ üvegszálas textíliákat alkalmazzák (a falak lélegzõ-képességét megtartó belsõ falburkolatok, többször festhetõ üvegtapéták, falrepedést eltüntetõ bevonatok, mosható és fertõtleníthetõ csempe-helyettesítõk, stb.). Ide tartoznak a kül- és beltéri vakolaterõsítõ hálók, a Dryvit homlokzati hõszigetelõ rendszereknél történõ felhasználások. A textil-beton alkalmazása, kis tömegû tetõfedõ anyagok felhasználása, az óriás-sátrak készítése, a mûemlékvédelmi alkalmazások is mûszaki textilekkel kapcsolatosak. Ide sorolandók az olyan egyedi termékek is, mint pl. a mûfû, vagy az esõben is vízmentes szabadtéri járófelületek, járdák, stb. A rugalmas és felfújható napelemek és panelek is innovatív textilanyagok felhasználásával készülnek. A belsõépítészetben használatos hangszigetelõ termékek is döntõen textilbázisúak. Befejezésül néhány olyan terület, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmával hozható kapcsolatba és az újdonságok kapcsán ide kívánkozik: - tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amelynek alkalmazása során a tevékenységet megvalósító szakember nem a képzettségétõl elvárható szakismerettel végzi munkáját, - tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amelynél az áru folyamatos beszerezhetõsége nem biztosított, - tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amelyben a termék alkalmasságát illetõen félrevezetõ információkat közölnek, - tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely az adott termék egészségre gyakorolt hatásáról túlzó- és valótlan eredményeket állít, - tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztõ és folytathatnák a sort. A kiragadott példák alapján egyértelmû, hogy az innovatív textiltermékeket forgalmazó cégek szakembereinek is szakmailag naprakész felkészültséggel kell rendelkezniük, továbbá kerülniük kell minden olyan magatartást, amely a fogyasztóra nézve káros lehet. Kutasi Csaba textil mérnök A minõség a borban sem lényegtelen Borfesztiválok, pincetúrák, kóstolók A magyar borászat, a magyar borkultúra a 10 évvel ezelõttihez képest nagyot fejlõdött. Ma már központi támogatottságú borfesztiválok, országos bormarketing akciók, helyi boros rendezvények és pincetúrák népszerûsítik a magyar hegy levét. Ez így helyes: nincs értelme külföldi, hatodrangú minõségi bort megvenni akár olcsón, akár drágán ezzel egyetért minden magyar borász. Más kérdés, hogy akadnak (sõt, sokan vannak) akiket nem érdekel a minõség, mert igénytelenek, nem ismerik a bort, vagy alkoholisták lévén, függõségük miatt, a kevéske pénzükbõl a mûlöttyöket is megveszik. Hajdan kannás bornak hívták az ilyesmit, ma mûanyag, üdítõs palackokban árulják lépten-nyomon (például zöldségesnél, ami példátlan szokás Európa-szerte), piacokon és ezer más helyen, e szõlõt soha nem látott italokat. Az import, ki tudja mibõl pancsolt borok egy részét eleve ki kellene vonni a forgalomból, hiszen nagyon sok - több százféle bort, valóban bort lehet kapni itthon. Köznyugalmunk ellenségei Rémhírlánc Elegendõnek tart hébe-korba megnézni egy-egy hírhedtebb horrorfilmet éjszaka? Netán még azt is sokallja? Hát talán nem is igazi célpontja a láncleveleknek. Azonban a lánclevelek is modernizálódnak. Kilenc évesen még egyik osztálytársnõmtõl kaptam általa másolt cetlit félõ, azóta is üldöz a balszerencse. Elõbb-utóbb, mint a szöveg kilátásba helyezte, akár lábamat is fogom törni, hiszen nem küldtem tovább a szerencselánc-levelet nyolc másik embernek Ne tagadjuk, nekem gyakorlatilag végem, hiszen csökönyös, megátalkodott gonoszként a hasonló leveleket azóta sem sokszorosítottam. Ám jó néhány éve már számítógépemen olvashatom a láncleveleket. Hol azonnali segítséget kérnek, hol pusztán Örömök, kezdeményezések, panaszok Ma már régiónként rendeznek kóstolókat, fesztiválokat, túrákat az ország legkülönbözõbb pontjain. Számon tartja-e valaki hogy megéri-e a belépõ, a pohár ára, hogy a kóstolójegy mit is takar? Aligha, hiszen a belépõjegy árából bõven lehetne venni egy palacknyi bort és otthon meginni, de nem errõl van szó. Egy borfesztivál hangulata, a nézelõdés, az ismerkedés, a kóstolás, a prospektusok átböngészése, a találkozás ismerõsökkel, a pohár hazavitele amely majd emlékeztet arra a napra másról szól. A borfesztivál, a borkóstoló ha nívós egyéb körülményeiben is, beleértve a világítást vagy a mosdó állapotát, egyáltalán létét! élmény. A Magyar Turizmus Zrt. számos borászati és gasztronómiai eseményt támogat, generál, segít, népszerûsít ilyen például az idén elõször megrendezett Borszerda is, amely a Torkos Csütörtökhöz hasonlóan azon alapul, hogy kedvezménnyel lehet ilyenkor magyar bort és pezsgõt rendelni. Nagy sikere volt ennek az akciónak, jövõre bizonyára még többen étkeznek-iszogatnak majd az éttermekben. Az is jó üzleti érzékre vall, hogy taxis cégek is társultak a Borszerdához, azaz olcsóbban fuvarozták haza a koccintgatókat, hiszen nem ülhetnek ittasan a volán mögé. Jobb vendéglátóhelyeken tartanak saját, úgynevezett házi bort. Akár kimérve, decanterben, üvegkancsóban, akár palackban. Nemcsak patinás kisvendéglõknek, de elegánsabb szállodáknak is jó szokása ez. Hogyan választják ki ezeket a szélesedõ kínálatból? A minap e sorok írója részt vett egy olyan kóstolón, ahol 47 borból kellett kiválasztani azt a kettõt egy vöröset, egy fehéret amelyik majd viseli a Mercure szállodaláncok bora elnevezést. (Mikor e cikket írom, még nem lehet tudni melyik nyert.) De nem is ez a fontos a mi szempontunkból, hanem az a szertartás, amelyhez hasonlót kisebb mennyiségekkel - egyébként otthoni vendégségeknél is rendezhetünk barátainknak. A kellékek: meglepõ, riogató, fontos információik terjesztését. Az utóbbi években utána néztem féltucatnyi, hazai elsõ feladót megjelölõ segélykérõ levélnek. Egyetlen egyszer volt valódi íz ügy éppen tizenkét hónappal azelõtt A jelek szerint a feladónak nem jutott eszébe, hogy útjára bocsásson egy második, a kapott segítséget nyomban megköszönõ, a segélyakciót leállító elektronikus levelet. Két éve egy kedves ismerõsöm küldte el nekem a rendõrfõnök figyelmeztetését. Halvány fogalma sem volt róla persze, miféle rendõrfõnökrõl van szó, miért küld sajtónyilatkozat helyett vaktában láncleveleket, amiket számítógép, egyebek híján nem is mindenki tud elolvasni. Most pedig Figyelni és vigyázni!!!! címmel kaptam új kis kiflidarabkák, almaszeletkék (citrommal meglocsolva, hogy ne barnuljanak meg és átkötve rafiával, hogy a szeletkék az eredeti almaformát megtartsák) csinos kis sajtkockák, diószemek. Ásványvizek és persze borok amelyekrõl, mondjuk, ki kell találni, mely régióból származnak, vagy hogy melyik ételhez illenek a beruházás nem magasabb mint más vendégeskedéseknél, de izgalmasabb. Bort vásárolni önmagában legyen élmény, ha van rá idõ: lehetõleg ne hipermarketben, ne kutyafuttában, ne meggondolatlanul, hanem vinotékában, egy-egy szaklap vagy szakkönyv áttanulmányozása után kerüljön rá sor, hogy a beszerzés is élmény legyen. Mindenki megtanulhatja a bor természetrajzát, titkait, mindenki lehet borszakértõ, ha rászánja magát erre a hobbira. Hogy végülis melyik pincészet terméke lett a Mercure lánc bora visszatérve a fenti témához az nemcsak az adott bor szépségétõl, magas minõségétõl függ. Az is kell, hogy megfelelõ áron, megfelelõ mennyiséget legyen képes elõállítani a gyõztes bortermelõ. De a kisebb vendéglõk is nyugodtan kikerülhetnék a nagykereskedõket és közvetlenül a pincetulajdonostól vásárolhatnának sajnos erre csekély a honi példa. Ez elektronikus üzenetet ezt: "Egy anyuka a 2 éves gyerekével várta a nagyobbat márc. 20-án az Érdi úti iskola (XI. ker.) elõtt. Egy román rendszámú Merci megállt mellette, egy férfi kiszállt és útbaigazítást kért, majd visszaült. A még nyitott kocsiajtón át a gyereknek egy csokit nyújtva akarta megköszönni a segítséget, majd a gyereket berántotta az autóba; az anyuka kis huzavona után visszarántotta, végül nála maradt a gyerek. A kocsi elindult, de a férfi visszaszólt, hogy úgyis elviszem. Anyuka a rendszámot megjegyezte A rendõrségen kiderült, hogy a rendszám egy román Dacia rendszáma volt, nem a Mercedesé. A rendõrök elmondták, hogy az elmúlt 2 hónapban 17 kisgyereket vittek el így, nyomtalanul. A cso- aztán azt eredményezi, hogy egy adott borrégióban például a Balaton környékén nem elsõsorban a helyi borokat kínálják a vendéglõkben, ami példátlan ügyetlenség és külföldön elképzelhetetlen lenne. Jó, kell tartani bikavért és tokajit de legalább annyira kell kötõdni a helyi termelõkhöz, hiszen a táj szépsége és az ételek azzal kellene, hogy összhangban legyenek. A minap ezt a problémát fejtegették a Kosztolányi Dezsõ téren rendezett borfesztiválon, amely a magyar tenger környéki borokat volt hivatott bemutatni, valamint az onnan érkezõ borászokkal és mezõgazdasági szakemberekkel megvitatni ezt a kívülálló számára olykor abszurdnak tûnõ problémahalmazt. (Egy adott választékban is rejlenek fogyasztóvédelmi kérdések manapság különösen, amikor a magyar áru rangja, ázsiója szerencsére emelkedni látszik.) Szóda és fröccs, a kistestvérek A borkultúra szerteágazó fogalom, a boros címke megtervezésétõl egészen a palack otthoni tartásáig, a kínálásig terjed. Ma, amikor újra kezd divatba jönni a bor, méghozzá másként, mint eddig szokásos volt az igényesség a kulcsszó. Sokszor nem pénzkérdés kiválasztani egy megfelelõ évjáratot, fajtát, lelõhelyet, hanem inkább a tájékozottságé vagy éppen ellenkezõleg, olykor a tudatlanságé. Bár a nyár a sörnek kedvez, egy pohár hûs rozé ideális, könnyû itala a nyári ebédeknek, vacsoráknak. Sõt: a fröccs is ismét kedvelt lett. Ez egy tipikusan magyar nyári hûsítõ ital, amelyet megillethet a hungaricum szó és amelynek már fesztivált is rendeznek. E sorok írója szerint a szódavíz mellett a fröccsöt is minden divatos vendéglátóhelyen tartani illene, akárcsak a ház borát, vagy csapolt sört. Ahol csak palackos sört és csak palackos ásványvizet tartanak, ott elsõsorban pénzbehajtásról van szó és nem vendéglátásról L.E. kiban valószínûleg nyugtató lehet, azonnal kiviszik õket az országból, az egész utat átalusszák. Nem biztatták a szülõket, azt mondták, biztosan nem került volna ha sikerese elviszik. Óvodáknál, iskoláknál, játszótereknél, bevásárlóközpontoknál vadásznak. Nem értem miért nem lehet errõl a hírekben hallani? Ha Téged nem is érint közvetlenül, kérlek, hogy küldd tovább, másnak talán hasznára lehet!!!! Megírtam a levél küldõjének, hogy ez bizony csupán egy valódi rémhír. Ha igaz lenne, nem tizenhét, hanem egyetlen eset után bizony nagyon is foglalkozna ezzel a rendõrség és a sajtó Az ám, de most mégis továbbítom?! Újlaki-Vátz László

12 12 A KONTROLL VI. évf. 6. szám A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai TU-MÚOSZ Fogyasztóvédelmi Újságíró Klub Áprilisban és májusban aktuális témát kínált a Társadalmi Unió által NFÜ-TÁMOP pályázati forrásból elnyert fogyasztóvédelmi program indulása, annak újságírók, marketingszakemberek körében való megismertetése, népszerûsítése. A TU MÚOSZ Újságíró Klub tagjait kiemelten is érintõ Akontroll.hu weboldal, valamint az A Kontroll újság Egészségõr címû tematikus mellékletének bemutatására meghívtuk tagjainkat, valamint a partner MÚOSZ Nonprofit és Fogyasztóvédelmi-, az Egészségügyi-, és az Egészséges életmód szakosztályainak vezetõit és tájékoztatást adtunk a programokról, az együttmûködési lehetõségekrõl, bemutattuk az Akontroll.hu fogyasztóvédelemi weboldal menüpontjait, fõbb szolgáltatásait. Partnerkapcsolat kialakítását kezdeményeztük a MÚOSZ e-masa (Magyar Sajtó) médiaportál fõszerkesztõjével, aki az együttmûködést kedvezõen fogadta, és azóta folyamatosan megjelenik a hír az e-masa hírlevelében, valamint fent van a MÚOSZ oldalán. Ezáltal az újságírók körében, a MÚOSZ teljes tagsága számára is ismertté válik az éves programsorozat, a weboldal, amivel egyben a témában érdekelt, érintett újságíróknak alkalmat kínálunk a szerkesztési elvekhez, és a témához igazodóan cikkek, tudósítások megjelenésére. Májusban folytattuk a fogyasztóvédelmi weboldalt népszerûsítõ partnerkapcsolatok kialakítását. Felkerült a hír a Civilkomp - a civilek kommunikációját támogató szervezet - honlapjára, és annak hírleveleként kiküldésre került a civilszervezetek címlistájára. Felvettük a kapcsolatot a Lap.hu oldalak szerkesztõivel, aminek eredményeként a Fogyasztóvédelem.lap.hu oldalon kiemelt, Új címkével ellátott link jelent meg, ami az Akontroll.hu weboldalra navigálja az érdeklõdõket. A Magyar Marketing Szövetség rendezvényén tárgyalást folytattunk, aminek eredményeként az Elégedettség.hu weboldalon és hírlevelében közzétesznek az Akontroll.hu mûködésérõl szöveges hírt, valamint banner és/vagy logó megjelenésének is lehetõséget adtak, amit várnak. A szövetség elnöke, és fõtitkára felkért bennünket az újságíró klub által szervezett Mézesmadzag kontra méregzsák címû szakmai workshop velük közös megrendezésére, mert hallották hírét, sikeres témafelvetésnek, és továbbfolytatásra méltónak tartják programot. Felkértek bennünket, hogy õsszel marketingszakemberek számára szervezzünk hasonlót. A következõ hónapokban felvesszük a kapcsolatot együttmûködés kialakítása céljából a Médiatudor.hu üzemeltetõivel, amely oldal tartalma a gyerekek médiatudatosságát, helyes fogyasztási szokásainak kialakítását segíti, amit magunk is lényegesnek tartunk, hogy az oldalon hangot kapjon. A Párbeszéd a fogyasztók tájékoztatásáért sorozatunkat õsszel folytatjuk, terveink szerint ismét az õszi BNV a legnagyobb fogyasztási cikk vásár - keretében egy sajtó - kerekasztal-beszélgetést szervezünk, Sokat fogyasztok, tehát jól élek címmel. Szándékaink szerint a kerekasztal-beszélgetés magatartástudományi szakértõkkel, pszichológusokkal, újságírókkal és fogyasztóvédõkkel közösen a fogyasztás pszichológiai hátterét járja majd körül, megvizsgálva, hogy miért fogyasztunk minden áron, hogy megéri-e hosszú távon az ésszerûtlen költekezés. A klubrendezvényrõl hagyományosan az A Kontroll újságban, az Akontroll.hu weboldalon, és a MÚOSZ e-masa hírlevélben, és médiaportálon is hírt adunk. dr. Mérõ Éva a fogyasztóvédelmi újságíró klub vezetõje Dél-alföldi régió A belkerekedelem akadálytalanul vette ezt a hónapot. A közérdekû bejelentések leapadtak. Ennek irodánk nagyon örült, mert ez a tény rámutat munkánk eredményére! A panaszosokat rendszerint jó irányba tereltük, amit a bejelentõk telefonon köszöntek meg. Más. A Vodafone Szeged belvárosi üzletének vezetõnõje (Edit asszony) telefonon megkereste irodánkat, hogy a vevõ a náluk vásárolt telefont két nap múlva visszahozta, mivel sistergett. Kérte, cseréljék ki, egy gyengébb kategóriára s a különbözetet fizessék vissza! Majd másnap visszament s kifogásolta a készülék színét,(?) amit Õ választott. Az üzletvezetõ asszony megértõen oldotta meg a problémát az egyébként türelmetlen vásárlóval szemben, ki a felügyelõséggel fenyegetõzött. Más. Több környékbeli faluból is érkeztek közérdekû állampolgári bejelentések, mivel a piacokon rendszerint nem adnak számlát a kereskedõk. A termékek eredete is ismeretlen! A cigaretta, alkohol árusoktól nem lehet nyugodtan vásárolni a friss zöldségekbõl, gyümölcsökbõl. A cigarettát kerékpárra akasztott kasból értékesítik. Más. Többen kifogásolták a uszodai belépõk áremelkedését. Egy négytagú családnak - panaszkodott a munkanélküli családfõ - csak a belépõk ára megközelíti a négyezer forintot. Más. A Csongrád Megyei Békéltetõ Testület (Dékány László elnök Úr) megkereste irodánkat, felajánlva szakmai együttmûködésüket. Jól esett. Ez nagy elismerés a Dél- alföldi Régióban! Megtisztelõ ajánlat érkezett az Ipartestület elnökétõl (dr Kevevári) is. Más. A Tesco akciós újságában meghirdetett masszírozó, testformáló s hõtermelõ gép (5955Ft) a nyitástól számított egy órán belül nem volt beszerezhetõ. Rosszul mérték fel az igényeket, (?) vagy nem gondoltak a többletsúllyal rendelkezõk hiuságára! A panasz nyomába eredtünk. Kimentünk a helyszínre s meggyõzõdtünk a közérdekû bejelentésekrõl. Az eladó (férfi) széttárta a karját - Õ nem tehet róla. A vevõszolgálatnál ( , kor) egy megértõ, segítõkész munkatárs (Huszti Margó) körbetelefonálta a vezetõséget, egyszóval intézkedett!! Az új szállítás idõpontját már jelzi a számítógép - mondta boldogan. A testformáló masszírozó gép még ma éjszaka a polcokra kerül. Ha az áruházláncokban lennének ilyen Margók, talán megértõbbek volnánk. mi vásárlók. Más. A Szó-Tér Közhasznú Egyesület (Pavlovits elnök- Föszerkesztõ) a társadalmi nyilvánosságért tenni akarók, érdeklõdtek irodánknál a lehetséges együttmûködési feltételekrõl. Régóta kísérik figyelemmel a tanácsadó irodánk fogyasztóvédelmi problémát- megoldó intézkedéseit. Más. Az elhunyt édesanyám nevérõl szerettem volna átíratni a gázórát, a villanyórát s a vízórát. A Szegedi ÉGÁZ- DÉGÁZ-nál falakba ütköztem! Az ügyfélszolgálatos hölgy fölényesen kioktatott. Kértem a csoportvezetõt. Nem volt bent. Kértem az osztályvezetõt. Az sem volt bent!! Kértem a vásárlók könyvét, ahol két oldalon keresztül ecseteltem az ügyintézõ hölgy szakmai hozzáértését. A Szegedi Vízügyi ZRT s a DÉMÁSZ-nál udvariasan hellyel kínáltak s elébem tették a formanyomtatványokat, hogy töltsem ki, írjam alá. Az egész ügyintézés körülbelül 25 percbe telt! Oláh István László a délalföldi régió tanácsadó iroda és klub vezetõje Tapolca Tapolcán a májusi hónap elég mozgalmasnak mondható. A hónap elsõ felében, 11- én országos rendezvényen vettünk részt ahol az összes fogyasztóvédelmi klub és iroda vezetõivel együtt, meghallgattuk Herczog Edit EP képviselõt. Május második és negyedik péntekén tartottunk klubnapot. Akadt tanácsadási feladat is. A tapolcai irodánkban jelentkezett T.B-né, aki megvásárolt egy mixert 360 napja, és mit ad Isten most romlott el (garancia egy év?! ). Elméletileg volt még pár nap garancia a készüléken, de mivel a tapolcai eladó cég (Electropont) megszûnt, illetve vele együtt a szervízelés is, nincs lehetõség az ott vásárolt gépek - berendezések javítására. Kinyomoztam, hogy a Radioton Kft (tel: ) volt a forgalmazó, de sajnos nem elérhetõ, legalábbis többszöri próbálkozás után sem vették fel. Így aztán a honlapunk segítséget kértem és (itt szeretném jelezni, hogy ezt bárki megteheti) Dr. Czár Anita tanácsadónk által útbaigazítást tudtunk adni a károsult vásárlónak, így jelenleg az ügy normál jogi mederben folytatódik. Szintén komoly fogyasztói probléma csúcsosodott ki egy cipõvásárlásból. N.Sz. az édesapjának vásárolt egy pár jó minõségû cipõt az MBTnél ( Ft értékben) aminek a talp és a szenzor része szétment közölte a vásárló. Az eladó teljesen elzárkózik a normális ügyviteltõl (csere - pénz visszaadás) ezért a veszprémi hatóságnak továbbítottuk panaszunkat az ügy kivizsgálása és megoldása érdekében. Szeretném tájékoztatni a kedves olvasóinkat, hogy június 1-jétõl megváltoztatjuk az ügyfélfogadások idõpontjait a következõkre: Tanácsadás minden hétfõn ig illetve Klubnap minden páros héten, pénteken ig. Fodor Gyula a tapolcai tanácsadó iroda és klub vezetõje Gyöngyös Májusban még a szokásos rend szerint tartottuk a klubösszejöveteleket és az ügyfélszolgálati napokat. Az áruházak ellenõrzését ismét elvégeztük. Az eddigi tapasztalatok szerinti általános hibák ismét fellelhetõek. A Penny Market Sissy nevû joghurt-termékei között találtunk pl. félig töltött dobozokat, a tejtermékek állapotáról elmondható, hogy hagy kívánni valót maga után élelmiszeregészségügyi állapotuk. K.J-né környékbeli lakos klubtagunk és ügyfelünk panaszolja, hogy idõszakos orvosi ellenõrzõ vizsgálatra rendelték be idõpontra, leszázalékolása miatt. Az egri orvos szakértõi bizottság 8-14 óráig rendeli be betegeit ezen okokból. Ügyfelünk 9.30-ra kapott idõpontot, már 9 elõtt ott várakozott. A papírjait nem sokára be is kérték, majd ügyfelünk meglepetten tapasztalta, hogy bár az ajtóra kifüggesztett sorrend szerint õ az ötödik volt, mégis utolsóként hívták be. Mikor érdeklõdött ennek oka felõl, azt a választ kapta hogy a közölt sorrend és a levélben megadott idõpont nem jelent garanciát az aszerint történõ behívásra. Panaszosunk kérdezi, mit tehet Õ ilyen esetben, ugyanis nem elõször járt így. Utána érdeklõdtünk, az adott esetrõl mi a véleménye az orvos-szakértõi bizottságnak; mint azt megtudtuk, ez mindennapos jelenség. N.J-né gyöngyösi ügyfelünk panaszolja, hogy éve lakik egy helyen Gyöngyös alsóváros részében, és rendszeresen másoktól kapja meg leveleit, küldeményeit. Sokszor járt a postán panaszt tenni, de a helyzet azóta sem változik. Elmondja, hogy igaz gyakran váltanak postást a körzetükben, de ez nem magyarázat még az Õ panaszaira, mert a cím minden küldeményén jól szerepel. Ügyfelünk érdekében megkerestük a gyöngyösi posta postázási osztályvezetõjét, hogy tájékoztasson minket mi az oka eme esetnek, továbbá tud e hasonlóról. Elmondása szerint mindig vannak panaszok, mivel nagy területet lát el a posta. Ügyfelünk nevét és címét természetesen rögzítette, és megígérte, hogy intézkedik a körzet aktuális postásának tájékoztatását illetõen. Szoó Sándor a gyöngyösi tanácsadó iroda és klub vezetõje Nagykanizsa Május 21.-én telefonon megkeresett G. A. úr ( elérhetõség az irodában) egy érdekes kérdéssel: olyan parkolóórákról hallott, amelyeken nettó plusz áfa parkolási díjat határoztak meg. Rögtön törvénytelennek tûnt az eset, de a biztonság kedvéért felhívtam a Zala Megyei Fogyasztóvédelmi Hatóságot, ahol megnyugtattak, hogy törvénytelen az ilyen felirat, a bruttó összeget kell megadni. Azért írom le ezt az esetet, mert elõször arra gondolnak az emberek, hogy ez megint milyen trükk lehet? Ugyan ily módon sikerült lezárni ezt a kérdést, azért továbbra is várjuk az ehhez hasonló eseteket, melyeket összegyûjtve adnánk közre a jövõben. Szeretném felhívni a Tisztelt fogyasztóvédelmi panaszokkal hozzánk fordulókat, Nagykanizsa és kistérsége lakosságát, hogy a Fogyasztóvédelem mûködésének hatékonyabbá tételének javítása érdekében irodánk várja továbbra is a hozzánk fordulókat, de annyi változás történik. Júniustól minden hónap 1.-ik és 3.-ik hétfõjén, valamint minden hét csütörtöki napján óráig fogadjuk panaszosainkat. Minden hónap 2.-ik és 4.-ik hétfõjén pedig nyílt Fogyasztóvédelmi Klubnapokat fogunk tartani! Remélhetõleg minél több érdeklõdõvel és lehetõségeink szerint szakemberek elõadásával. Itt szeretnénk felkérni Tisztelt A KONTROLL újságunk olvasóit, hogy lapunk havonta megjelenõ példányszámának korlátozott darabszáma miatt legyenek a segítségünkre ezen változások továbbadásában, melyet elõre is nagyon szépen megköszönünk Önöknek! A változásokat a Médián keresztül is tudatni fogjuk. Szeri Ferenc a nagykanizsai tanácsadó iroda és klub vezetõje Szolnok Ebben a hónapban közös program volt a Holt-Tiszán május közepén megrendezésre került nemzetközi szintû kajakverseny. Néhány panaszosunk elmondta, hogy valami probléma lehet a vetõmagokkal, mert sem a saláta, sem a retek nem kelt ki. A bejelentést tevõk vásárló helyei, és idõpontjai eléggé szóródtak, volt aki elõzõ évbõl megmaradt magok kikelését várta. Felhasználási idõ szerint még jónak kellene lennie, azonban mégsem kelt ki. T.L. Szolnok melletti kis településen lakik. Elhatározták, hogy a ház melletti járdát felszedik, lecserélik a régi, töredezett betont újra. Kiválasztották a helyi kis Tüzép telepen a viakolor szinét, mintázatát, amely nem kis döntés volt, hiszen az elkövetkezendõ néhány évtizedben a mostani döntésük, tervezésük eredményét kell nézni nap, mint nap. Az eladó megkérdezte, hogy a sötétebb vagy világosabb szürkét szeretnék? A világos mellett döntöttek. Két hét múlva elkészült a mû, és a háziak észrevették, hogy a szürke téglalapok helyenként sötétebbek. A megvásárolt raklapon össze volt keverve a világos és sötétszürke térburkoló kõ. A raklapon lévõ felsõsor világos volt, akik lerakták észrevették, de utólag azt mondják, hogy ilyen volt, nem figyelték, de ha jól megnézik nem is olyan rossz hatása van. Különben meg nagy munka lenne felszedni, mert már lekötött, állapította meg a mester. A megrendelõ pedig törõdjön bele, hogy több százezer forintért kapott valamit, ami csak részben felel meg elképzeléseinek. Lipták Zoltánné A szolnoki tanácsadó iroda és klub vezetõje Jászberény Május elsején, bográcsozással, horgászattal egybekötött közös programot szerveztünk. A pörkölt nagyon finomra sikerült, a halak pedig boldogan úszkáltak tovább, mint hal a vízben, ugyanis minden kifogott halat visszadobtunk. Ebben a hónapban valamennyi panaszosunk problémás vásárlását elintéztük, azonban egy hölgynek nem tudtunk segíteni. B.SZ. a Tescoban véletlenül meglátott egy nõi sport trikót. Már régen szertett volna találni hasonlót, azonban a szaküzletekbe ritkán jutott el. Esetenként, ha idõt szakított rá, nem talált méretben, színben, árban megfelelõt. Leginkább ez utóbbi befolyásolta a vásárlás iránti döntését. Amit itt most meglátott nagyon megtetszett neki. Nem volt ismert márkájú, azonban a színe, a fazonja, az anyaga és legfõképp az ára 2.600,-Ft megfelelt számára. Összesen 4 db volt már csak belõle kiakasztva. Leemelte a számára megfelelõ méretût és indult a pénztárhoz. A pénztáros vette észre, hogy néhány folt ott díszeleg az elején. Panaszosunk nem élt a felkínált lehetõséggel, hogy hagyja ott. Õ ragaszkodott hozzá, kifizette és elindult az ügyfélszolgálati pult felé. Kérte, hogy cseréljék ki, azonban megállapították, hogy nincs több. Szeretett volna beszélni az osztály vezetõjével azonban nem volt hajlandó kijönni az ügyfélszolgálati pulthoz. Ügyfelünk azért volt felháborodva, hogy miért tartanak kint értékcsökkent árut a teljes értékû áruk között? Miért nem orvosolják a reklamációját úgy, ahogyan neki is megfelelne. Azonban legjobban az háborította fel, hogy még csak arra sem méltatta az osztály vezetõje, hogy odajöjjön hozzá. Lipták Zoltán A jászberényi tanácsadó iroda és klub vezetõje Debrecen május hónapjában hétfõi napokon kerül megrendezésre a fogyasztói klub elõadásai, immáron több mint negyven résztvevõvel. Május 4-én Dr. Joó Imre a FOME jogásza tartott elõadást a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályokról. Az elõadás különösen fókuszált a fogyasztási hitelek piacán jelentkezõ leggyakoribb fogyasztói problémákra, tájékoztatási anomáliákra, és a gazdasági válsággal kapcsolatos tünetek kezelésére. Május 11-én Dr. Hajnal Zsolt érdekes jogeseteket adott elõ, melyre a jelenlegi jogi szabályozás és joggyakorlat sem talált megfelelõ megoldást. A jelenlevõk aktív részvételével próbáltak megfelelõ javaslatokat nyújtani a szituációkra. Május 18-án a hatósági ellenõrzéseken tapasztaltakról hallhattunk beszámolókat. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Regionális Felügyelõségével együttmûködésben a klub résztvevõinek lehetõsége nyílt, hogy részt vegyen a hatósági ellenõrzéseken. Május 25-én a nyaralással kapcsolatos fogyasztóvédelmi problémákról esett szó, mintegy elõkészítve a nyári tematikus foglalkozásokat. Dr. Szikora Veronika a debreceni fogyasztóvédelmi klub vezetõje Ô

13 A KONTROLL VI. évf. 6. szám 13 A Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodái és Klubjai Budapest Az Irodához, túlzás nélkül állíthatom, hogy hetente tucatnyi panasz érkezik, a kárvallottak többsége azonban elsõsorban telefonon jelentkezik. Pontos kimutatást sajnos nem készítettem, de fél év alatt körülbelül 200 panaszos jelentkezett kisebb-nagyobb problémával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebb értékû néhány ezer forintot kitevõ reklamációk esetében elsõ körben elhessegetik a vevõket, ügyfeleket, ám a civil fogyasztóvédelem fellépése többnyire hatásosnak bizonyul, a panaszokat rövid úton orvosolják. /Itt hozzá kell tennem, hogy az ügyfelek általában megkérdezik, hogy mivel tartoznak, s nagyon örülnek, hogy ez a szolgáltatás ingyenes, mindössze annyit kérek, hogy tájékoztassanak az ügy kimenetelérõl. Nos, ez általában elmarad, csak akkor jelentkeznek újra az ügyfelek, ha nem rendezõdött a panaszuk./ A legtöbb gondot azok az ügyek jelentik, amelyek sok pénzrõl szólnak, és hosszú ideje húzódnak. Jelenleg három ilyen panaszos gondjaival foglakozom: 1./ S.Gy. és K.M. üdülési jogot vásárolt /más-más cégtõl/, ám nem azt kapta, amit ígértek /írásban/. A Békéltetõ Testületnél eredménytelennek bizonyultak a tárgyalások, a cégek képviselõi ugyanis nem jelentek meg. Csalás miatt feljelentést tettünk az ügyészségen, innen a papírok át kerültek a rendõrséghez, de mindez ideig semmi érdemleges intézkedés nem történt. Az illetékes szervek a polgári peres eljárást ajánlják, ám, mint tudjuk, ez elég reménytelen vállalkozás olyan esetben, amikor az eladó cég meg sem található. 2./ S.Á. mintegy ötven hasonlóan pórul járt sorstársa képviseletében fordult az irodához. Olyan új építésû- lakásokat vásároltak egy lakóparkban, amelyek fél év után penészedni kezdtek, a nyílászárók megvetemedtek, a festék lepergett, a parketta felpúposodott, a csapok nem mûködtek rendesen. Az általam is elküldött felszólítást, miszerint kötelesek záros határidõn belül vagy kijavítani a hibákat, vagy kifizetni azt az összeget, amibõl ezt a lakók meg tudják oldani, a beruházó, a kivitelezõ és a céget képviselõ jogi iroda egymásnak passzolgatja. Napi kapcsolatban állok velük, ígérgetésekben nincs hiány. Félõ azonban, és érthetõ, hogy a lakók türelme elfogy. A beruházó egyébként külföldi cég. A Versenyhivatalnál érdeklõdtem, ott azonban azt a választ kaptam /sarkítva/, hogy nem elég tömeges a probléma. Marad a bíróság? Nem túl bíztató. 3./ Egy III. kerületi idõs asszony /akinek néhány kisebb-nagyobb ügyes-bajos dolgát sikerült elrendezni/, most azzal a kéréssel fordult hozzám, ugyan járjak már közbe, hogy a szomszéd telken létesített emésztõgödör megszüntetését rendelje el az Önkormányzat. Jóllehet úgy érzem, hogy ez túlmegy a fogyasztóvédelem hatáskörén, nem volt szívem nemet mondani, így most nyakig vagyok az emésztõgödörben. Ennyit a hétköznapi munkáról. Medvegy Magdolna a budapesti tanácsadó iroda és klub vezetõje Sümeg-Csabrendek Terjesztettük a környezõ településeken A Kontroll újságot. Két alkalommal volt öszszejövetelünk, melyen az alábbi észrevételek, panaszok merültek fel: - T. Zoltánné interneten rendelt mobilnyomtatót és volt olyan lehetõség,hogy személyesen vehette át az árut, ahol ki is próbálhatta. Sajnos félév használat után a szerkezet meghibásodott. Visszavitte az átvétel helyére ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy nem õk szervizelik a nyomtatót és megadták a szerviz címét, telefonszámát. Bosszúság az egészben, hogy feleslegesen utazott 400 kilométert és ügye nem rendezõdött. Tájékoztattuk panaszosunkat, hogy vegye fel a szervizzel a kapcsolatot és várhatóan megoldódik az ügye. Felhívtuk a klubtagjaink figyelmét az internetes vásárlás elõnyeire és hátrányaira is. -S.Jánosné a Rossmann illatszer boltban vásárolt egy tusfürdõt. A polc címkén 400.-Ft. volt kiírva, de a pénztárnál már 500,-Ft jelent meg. Tagunk felhasználta az elõzõ klubfoglalkozások tapasztalatát és reklamált az üzletvezetõnél, aki utasította a pénztárost, hogy adjon vissza 100.-Ftot. Ügye így megoldódott május 29-én a Csabrendeki Általános Iskola Szülõi munkaközössége szervezett a gyermeknap alkalmával hasznos és értékes programokat. Ezen a rendezvényen részt vettünk és tartottunk egy fogyasztóvédelmi elõadást a gyerekeknek. A tájékoztató után az érdeklõdõ gyermekekkel egy általunk megszerkesztett fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kérdõívet töltettünk ki. Sok volt az érdeklõdõ csemete közel 50 gyermek töltötte ki a kérdõívet. A programon résztvevõ gyermekeket csokoládéval jutalmaztuk. Köszönjük Hegedüs Ákosné szülõi munkaközösség elnöknek a sok segítséget és azt is, hogy meghívott a rendezvényre minket, mint fogyasztóvédelmi klubot. Júniusra meghívást kaptunk a Csabrendek-Sümeg Sport Horgász Egyesület horgászversenyére, ahol a résztvevõket szintén tájékoztatni tudjuk fogyasztóvédelmi tudnivalókról. A rendezvényrõl a következõ beszámolóban részletesen írunk. Tanai Tamásné Csabrendek-Sümeg Fogy. véd. klub vezetõje Budakeszi Klubfoglalkozásainkon továbbra is a legnépszerûbb téma a pénzintézetek tevékenysége és a biztosítók sajátos eljárási módszerei, emellett csak elvétve okoznak gondot az élelmiszer-vonalon szerzett benyomások. F.A. panaszosunk azzal keresett meg minket, hogy az egyik ismert hitelezõtõl, a Provident-tõl szeretett volna gyors kölcsönt felvenni annak minden következményét ismerve. A reklám úgy szól, hogy 48 órán belül készpénzben! Megkereste telefonon a Providentet, ahol továbbították az igényt az illetékes területi képviselõhöz, akivel 72 óra alatt sikerült egy idõpontot egyeztetni, és felvenni írásban is a hiteligénylést a szükséges dokumentumokkal alátámasztva. A program én indult, és én még nem történt meg a hiteligény elbírálása. Ez aztán a GYORSKÖLCSÖN! Ezen sajnos mi nem tudunk segíteni, de tanulságként szeretnénk közzé tenni. Fekete Csaba A budakeszi tanácsadó iroda és klub vezetõje Pécs Pécsi Fogyasztóvédelmi Klubunk továbbra is a megszokott helyen üzemel az Origó- Házban, 7629 Pécs, Komlói út alatt az eddigi szolgáltatásokkal, hírlapárusítással, internet-kávézó üzemeltetésével, a Civil Szolgáltató Iroda szolgáltatásaival. Hosszított nyitva tartással hétköznapokon 8-18 óráig, szombatonként pedig 8-12 óráig várjuk az érdeklõdõket, észrevételeiket, fogyasztóvédelmi panaszaikat az Origó-Házban. Rádiómûsorainkban (Origó- Ház Rádió FM87,8MHz) is rendszeresen foglalkozunk fogyasztóvédelmi panaszokkal. Minden fórumon, személyesen, interneten (origo@origo-haz.hu), telefonon (72/ ) állunk a panaszosok rendelkezésére, segítésére, mint klubunk, mint rádiómûsoraink, valamint újságcikkeink által a nagyobb nyilvánosság elérésének érdekében. - G.M.M. panaszosunk a következõ, lakáskasszával kapcsolatos bejelentést tette. Még februárban kapott értesítést arról, hogy befejezõdött a négy éves takarékoskodás, és eldöntheti, hogy mi legyen a betét további sorsa. Azt választotta, hogy felveszi a szerzõdéses összeget, a kedvezményes kamatozású kölcsönnel együtt. Miután visszaküldte a kitöltött nyilatkozatot, utána jött az elsõ hidegzuhany, ami meglepetésként érte. A szerzõdéses összeg egy részéhez - esetében Ft összeghez adóstárs szükségeltetik. Mivel úgy nézett ki, hogy a megadott határidõ leteltéig nem tudja aláíratni, telefonált. Az LTP pécsi fiókjának ügyintézõje arról tájékoztatta ügyfelünket, hogy mivel nem éri el az Ft-ot a kölcsön, nem szükséges az adóstárs megléte. A második hidegzuhany akkor érte, amikor húsvét hétfõ este megcsörrent a telefon és az ügyintézõ közölte a panaszossal, hogy mégis szükség van az adóstársra és mindössze két napja van arra, hogy aláírassa a papírokat. Sikerült megtalálnia az adóstársat, ekkor érte a harmadik hidegzuhany. Néhány órája van rá, hogy egyeztessen az adóstársával, hogy el tudjanak menni, aláírni az újabb papírokat. Kb. fél nap alatt ezt nem tudta összehozni, így kénytelen volt lemondani a kölcsönrõl. Ezek után úgy vélte, semmi akadálya nincs, a kamatokkal növelt megtakarítását kiutalják. Az értesítõ levél azt tartalmazta, hogy április 30-án megkezdik a kiutalást, de még május 13- án sem érkezett meg a számlájára az utalás. Ezért kereste fel a Fogyasztóvédelmi Klubunkat és kérte közbenjárásunkat. Felvettük a kapcsolatot a Lakáskassza helyi képviselõjével, akivel telefonon sikerült meggyorsítani az ügymenetet. Nyilván a Fogyasztóvédelmi Klub nevének hallatára, sokkal készségesebbnek bizonyultak, mint a panaszossal. Továbbra is felügyeljük az eseményeket. Klubunk fontosságát jelzi, hogy sikerült elõrelépést és kompromisszumot kötni ebben az ügyben is. - S.S. pécsi lakos az alábbi bejelentést tette. A pécsi Budai-vámi TESCO áruházban vásárolt pár tételt. A kenyeres részlegnél meglepõdve tapasztalta, sem papír, sem más csomagolásra alkalmas dolgot sem talált. Nézelõdés közben észrevette az áru-feltöltéssel foglalkozó fiatalembert. Odament hozzá segítséget kérni, mire a dolgozó közölte, hogy menjen át a zöldséges részlegre az üzlet másik vége és szerezzen be onnét zacskót. Megkereste a csomagolóanyagot, mert nem szerette volna csak úgy betenni a kosarába a vásárolt pékárut. Azért a jövõben szeretné, ha legközelebb nem az õ feladata lenne, a csomagolóanyag beszerzése!!! Ennek a kérdésnek is utána jártunk és azt az információt kaptuk, csak pillanatnyilag fogyott el a csomagolóanyag és amennyiben az információs pultnál szól a vásárló, hogy nincs kint csomagolóanyag, abban az esetben azonnal intézkednek. - S.S. még egy észrevétel kivizsgálását kérte: Egy idõ óta Budapesten dolgozik, csak a hétvégeken van itthon. Vásárolnia kell itt is, ott is. Miért van az, hogy Pécsett a Tesco szatyor 5,- Ft-ba kerül, Budapesten díjtalan? Nem egy országos hálózatról és egységes fizetési rendszert kialakított cégrõl van szó? Tájékoztattuk, hogy környezet szenynyezõ termékdíj miatt került bevezetésre a szatyor ára. Azt is a bejelentõ tudomására hoztuk, hogy van lehetõség tartós szatyor vásárlására is a TESCO áruházlánc üzleteiben, melyet a tönkremenetel után ingyen becserélnek. - Pécsett május 23.-i vihar kapcsán klubunkban forró drótot tartott kolléganõnk, mert egész délelõtt jöttek a telefonok az áramkimaradások kapcsán. Az EON helyi képviseletében ezeket a problémákat bejelentve fogyasztóvédelmi klub minõségünkben gyors problémamegoldást tudtunk kieszközölni. Kis Varga István a Pécs-Baranyai Origó-Ház Egyesület elnöke a Fogyasztóvédelmi Klub és Tanácsadó Iroda vezetõje Cegléd - SF-né elmondta, hogy csomagolt savanyú káposztát vásárolt a Lidl áruházban. Hazament fõzni, de amikor kis lyukat csinálva a zacskón leengedte a levét, gyanúsan kevésnek találta az áru tömegét. A mérés után kiderült, hogy az alig nyolcvan deka. A család azonban éhes volt, ezért nem vitte vissza a boltba, hanem megfõzte azt. A CBA-ban vásárolt legközelebb káposztát, ott már a helyszínen mérlegelt és nem tapasztalt súlyeltérést. - K-né Gizike a piacon szerzett be zacskós káposztát, amit hazaérve nyúlósnak és büdösnek talált. Viszszavitte az eladóhoz, aki azt válaszolta a panaszosnak, - a termék kicserélése, vagy a pénz visszafizetése helyett, - hogy nem kötelezõ nála vásárolni. A hasonló esetben követhetõ eljárást részletesen megbeszéltük. Sajnos többet nem tehetünk, mert a vásárolt bûzös árut a vevõ, régen kidobta a szemétbe. Örvendetes hír, hogy több hónapi levelezés után bizonyos javítási munkákat elvégeztek a Széchenyi úton. Kõhalmi Dezsõ a ceglédi tanácsadó iroda és klub vezetõje Törökbálint - Budaörs - Balázs I. Budaörsön él három kisgyermekével. A gyermekek közül kettõ óvodába jár, a fiatal és ambiciózus édesanya minden évben részt vesz a szülõi munkaközösség nevében az óvó nénik számára szervezett tanév-végi ajándékvásárlásban. Mivel az óvodai csoport pénzébõl vásárol az édesanya, nagyon odafigyel, hogy a számlák, és a visszajáró pénz rendben legyen. Sajnos a tapasztalatok azt mutatták, ahol 50 Ft-okat kell visszaadni, nem nagyon teszik meg a kereskedõk. Budaörsön az Auchan külsõ, kiskereskedelmi terében legalábbis nem. A fiatal anyuka beszélgetésbe elegyedett a többi vásárlóval, (ékszer és bizsu bolt), akik ugyanezt az észrevételt tették. Valóban, Ft manapság nem sokat ér, azonban a sokszor Ft már igen - Ny. I májusában Érden a Stop Shopban a C&Aban nyári ruhát válogatott. Többet felpróbált, de szerencséjére a sok 6900Ft-os nyári ruha közül az 5900Ft-ba kerülõ nyerte el a tetszését. Fizetésnél azonban csalódottan látta, hogy a kiválasztott ruha árát is 6900 Ft-nak olvasta a gép. A vásárló szólt, hogy õ nem erre az árra emlékezett, mire az eladó megjegyezte, hogy biztosan a sok ruhapróba miatt nem emlékezik pontosan a vásárló. A tényleges fizetés elõtt a vásárló csak a saját maga megnyugtatására elkérte még egyszer a ruhát, ahol látta a tényleges 5900Ft-os árat. Az újbóli reklamációra már nem tudott mit tenni az eladó, informatikust kellett hívnia, hogy átállítsa a gépet. A vásárló saját példájával azt üzeni a mindenkinek: higygyünk magunkban még az oly magabiztos eladóval szemben is - Törökbálinton a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Iroda életében elõször május 25-én a tanácsadáson kiskorú ügyfél jelent meg: Ny. D., hatodik osztályos általános iskolai tanuló kért tanácsot az iskolai étkeztetéssel kapcsolatban. A tanuló kifogásolta, hogy bár szülei minden hónapban befizetik az étkezést, nem mindig tud ebédelni. A gyermek sajnos otthon felejti az étkezési bérletét, így nem kaphat ebédet, még akkor sem, ha a nõvére igazolványával meg ebédelni. A gyermek nehezményezte a feltételezést, hogy õ becsapná az étkeztetõke, és jogosulatlanul venné igénybe az iskolai étkezést. A kérése az volt, hogy a konyhán nem bérletre, hanem a befizetett gyermekek névsora alapján részesüljenek ebédben. Az eljárás bonyolultabb lenne, azonban mindenképpen figyelemre méltó a Törökbálinton élõ, 12 esztendõs gyermekek önérzete. Schmidt Monika a Törökbálint-Budaörsi tanácsadó iroda és klub vezetõje A TU Fogyasztóvédelmi Klubok címei, elérhetõsége a 14. oldalon olvashatók A KONTROLL, országos fogyasztóvédelmi társadalmi újság (Megjelenik minden hó utolsó hétfõjén) Fõszerkesztõ: Szabó Miklós Tördelõszerkesztõ: Jován László Fotórovat-vezetõ: Bud László Szerkesztõségi titkár: Varga Sándorné Lapigazgató: Széchenyi László Kiadja: a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Társadalmi Unió. Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 13. I/4. Tel./fax: , akontroll@t-online.hu ISSN: Kedves Olvasónk! Mi komolyan vesszük az Ön fogyasztóként szerzett tapasztalatait, panaszait és javaslatait. Kérjük, forduljon hozzánk levelével és számíthat az érdemi válaszra. A Kontroll szerkesztõi

14 14 A KONTROLL VI. évf. 6. szám A veszélyes játék rossz játék Kínai gyermekjátékok Szegeden a lakosság egyharmada elégedetlen a kínai kereskedõk árucikkeivel, annak minõségével, tartósságával, higiéniájával. A termékeik ára meghatározó momentum az alacsony jövedelmûek körében, nem beszélve az alkudozás örömérõl! A fogyasztóvédelmi felügyelõk, ha napi rendszerességgel ellenõriznék e piacokat, nagyobb figyelmet kaphatna a termék ára, minõsége, csomagolása, a garanciajegy, valamint az egészségügyi elõírások betartása! Megunták a vevõk, hogy rendszeresen megalázzák õket, mikor számlát kérnek! Reklamációt nem fogadnak el! Valójában mennyi a beszerzési ár játék - ami 2500 Ft-ról indul, s 1000 Ft-ért elvihetõ? A hazai játékboltokban a június az a hónap, ami nem hoz árbevételt. A szegedi- Móravárosi cserepes soron kizárólag kínai kereskedõk találhatók! A tavaszi szenzációt a Barbie, Batmann s a Polly Pocket gyermekjátékok szolgáltatták. Hogy miért? Az amerikai Mattel(t) - világ legnagyobb gyerekjátékgyártó cége - a csõd érintette meg. A vezetõi több mint 18 millió darab fentnevezett - közkedvelt babákat és kisautókat vontak ki a kereskedelembõl, amit a távol keleten gyártottak! Kiderült, a babákon használt színezõ festék, mérgezõ! Zord mennyiségû ólmot tartalmazott, ami leválva (le is vált) ártalmas az egészségre, pláne ha a baba szájába kerül! A Kínai termékek ellen az USA ban riadókészültséget rendeltek el, mivel nem elõször van kifogás a minõséggel, a csomagolással, a színezéssel, s az egészségügyi elõírások betartásával! E riadónak a hangja elérte kontinensünket, Európát. Ennek hatására Kína szorosabban mûködik együtt az EU termékbiztonság területeivel, szóval, állandó jelentést küld Brüszszelnek az intézkedéseirõl! A meglévõ problémára a Fogyasztóvédelmi Biztos, - Meglena Kuneva asszony - keményhangú megrovást intézett feléjük. Az Európai Bizottság az erõsödõ fogyasztóvédelmi aggodalmak ellenére nem osztja azokat a véleményeket, amelyek a Kínában elõállított áruk betiltását kezdeményezné. Bár az ázsiai országban a fogyasztóvédelmi szabályok betartása hiányos. Európában kielégítõen mûködnek azok a mechanizmusok, amit ellenõrzésnek hívnak! Ugyanakkor a kínai termékek felülvizsgálatát az európai fogyasztóvédõk hirdették meg, ami nem csak a játékokra terjed, hanem az exportáló vállalatokat is ellenõriznék. A kínai illetékeseknek nyilatkozatot muszáj tenniük, hogy a termékválasztékuk megfelel az EU biztonsági és egészségügyi elõírásoknak is. Oláh-István László Most a recesszió kellõs közepén? Új autó? Igen! Ha új autót vásárolunk Az igaz ugyan, hogy átlagosan 30%-al estek vissza az új autó eladások, de a 70%-ot viszont valakik megvették! Tehát van, él, mûködik az autókereskedelem és érdemes róla fogyasztóvédelmi szemmel tájékozódni. Miért most vásároljunk új autót? Az egész világon végigsöprõ gazdasági válság tulajdonképpen bizalmi válságot jelent. Ha senki nem vásárol semmit, ha nem veszi elõ a pénzét a párnacihából, akkor lassan senkinek nem lesz munkája, mert senki nem vásárolja meg azt, amit õ tud gyártani. Ebbõl következõen gazdasági fellendülést nyilván csak a kereslet növekedése hozhat. Ez minden árucikkre, így az autóra is igaz. Tehát, aki anyagilag megteheti, ne riadjon vissza az új autó vásárlásától, mert ezzel valami keveset mozdít a hõn óhajtott gazdasági fellendülésen. Persze azért a helyzet nem ennyire egyszerû. Még egy poharas joghurt vásárlásánál is gondosan kell eljárni, de egy új autó esetében, amelyet nagy pénzért kell megvenni, sokszor kell megtankolni, fenn kell tartani, ez a tétel sokszorosan igaz. Egy új autó a legtöbb családban az egyik legnagyobb értékû ingóság, sõt ami talán sosem jut eszünkbe, de autónk része a nemzeti vagyonnak is. Elhatároztuk? Új autót veszünk? Lássunk hozzá! Tervezés Egy autó megvásárlásának több fázisa van, s ebben a tervezés az elsõ a sorban. Milyet vegyünk? Mennyiért? Vannak akik szerelmesek egy márkába, egy karosszériába, vagy egy autószínbe, - õket nehezen lehet eltéríteni az ésszerûség irányába. Másoknak bõségesen van pénzük és minden intelem ellenére sokkal nagyobb, sokkal erõsebb, sokkal drágább autót vásárolnak, mint amilyen a tényleges szükségletük. S akkor még ott vannak azok is, akik kivagyiságból vásárolnak drágább autót, mint amit megengedhetnek maguknak. Tehát ez a cikkünk nem nekik szól, hanem azoknak a potenciális autóvásárlóknak, akik nem olyan autót akarnak venni, amit a kereskedõ el akar adni, hanem olyat, amelyet õk akarnak vásárolni. Az nem elég, ha a vágyainkat és az információinkat csak a fejünkben tároljuk, mert adott pillanatban talán nem jut eszünkbe egy fontos szempont és esetleg nem olyan autót vettünk meg, amelyik minden porcikájában megfelel nekünk. Számos történetet lehet hallani figyelmetlenül, meggondolatlanul vásárolt autóról, de ezért sosem a kereskedõ a felelõs. Csak rajtunk múlik, hogy ne legyünk ilyen történet hõsei! Sose restelljük, tegyünk magunk elé egy papírt de inkább többet és ragadjunk tollat, mert az okos vásárláshoz számos kérdésre kell írásban válaszolnunk magunknak. Újat, vagy használtat? Mindenképpen ez legyen az elsõ kérdés, amelyre válaszolnunk kell. Használt autónál a legnagyobb rizikó, hogy ki és hogyan használta korábban, s volt-e ebben a szakaszban valamilyen súlyosabb, rejtett hibája a jármûnek, ami esetleg nálunk fog jelentkezni. Esetleg lopott az autó? Meghamisították az alvázszámát? Vagy hamisak az okmányai? Érvénytelen az adásvételi szerzõdés? Mindezekre a kellemetlen meglepetésekre nem kell számítanunk az új autó esetében, de ez sem mentes minden kockázattól. Ugyanis amikor a csillogi-villogi, gyönyörû, új járgányunkkal kihajtottunk az autószalonból, már 10%-al kevesebbet ér, mert az új árhoz képest ennyivel kisebb összegért lehet(ne) eladni. Egy év múlva pedig az értékesítési ár akár 20%-al is kisebb lehet, mert használt autóból óriási a kínálat. Még nagyobb lehet a baj, ha hitelre vettük és az autót valaki totálkárosra törte, esetleg ellopták. Ugyanis a felvett hitelt akkor is vissza kell fizetni, plusz a kamatokat. Új, kitûnõ állapotú autó esetében kétségtelenül nagyobb az esély arra, hogy jobban feltûnik az autó tolvajoknak, s ezt is érdemes figyelembe vennünk. Finanszírozás Hogy az öröm ne váljon ürömmé, ez az egyik legfontosabb eldöntendõ kérdés; egy összegben fizessünk, lízingeljünk, vagy hitelt vegyünk-e fel? Ha az egyösszegû ellentételezés mellett döntöttünk, akkor miénk az autó, nincs gond a törlesztésre, viszont egy nagy összeggel csökkentettük a tartalékunkat. További elõny, hogy nem kell banki kamatot fizetni. Ha a hitelfelvételnél döntöttünk, tudnunk kell pontosan meddig, mennyit és miért fogunk fizetni. Ezen a ponton nagyon alapos tájékozódásra Ô A TU fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák és klubok TU-MUOSZ Újságírói Fogyasztóvédelmi Klub Dr. Mérõ Éva Tel: (+36 30) humanprogram@t-online.hu Iroda és klub: H-1116 Budapest, Fehérvári út fsz.2. Tanácsadás: pénteken 9-12 óráig az érdeklõdõ újságírók számára. A hónap utolsó péntekén óráig szakmai mûhelymunka. Budapest Medvegy Magdolna Tel: (+36 30) Iroda: H-1112 Budapest, Cirmos u. 8. Tanácsadás: kedden és csütörtökön óráig Klub: H-1119 Budapest, Etele út. 38/a fsz.4. Klubnap: Páratlan héten, szerdán 17 órától Debrecen Dr. Szikora Veronika Tel: (+36 52) klub.debrecen@index.hu Iroda és klub: H-4028 Debrecen, Kassai út 26. hétfõ vagy kedden megbeszélés alapján Jászberény Lipták Zoltán Tel: (+36 30) zoltan.liptak@pr.hu Iroda és klub: H-5100 Jászberény, Ifjúság út 24. Tanácsadás: hétfõn és szerdán 9-11 óráig Klubnap: szerdán Nyíregyháza Pál Istvánné Tel: (+36 20) zsu0909@fre .hu Iroda és klub: H-4400 Nyíregyháza, Rezeda u. 79/a. Tanácsadás: hétfõtõl-péntekig óráig, de idõpont egyeztetéssel szükség szerint. Klubnap: minden kedden óráig Pécs-Baranya Kiss Varga István Tel: (+36 72) Tel: (+36 20) Tel: (+36 20) origo@origo-haz.hu Iroda és klub: H-7629 Pécs, Komlói út (Origó- Ház) Tanácsadás és klubnap: hétfõtõl-péntekig 8-17 óráig Zalaegerszeg Fekécs Imre Tel: (+36 30) gocsejklub@gmail.com gocsejklub@citromail.hu Iroda és klub: H-8900 Zalaegerszeg, Kert u. 8. Tanácsadás: hétfõn és pénteken óráig Klubnap: hétfõtõl-péntekig 9-12 óráig Csabrendek - Sümeg Tanai Tamásné Tel: (+36 30) tanai.65@t-online.hu Iroda és klub: H-8474 Csabrendek, Rákóczi út 14/a Tanácsadás: a hét minden napján Klubnap: minden második csütörtökön 17 órától. Tapolca Fodor Gyula Tel: (+36 20) fodorpont@fre .hu Iroda és klub: H-8300 Tapolca, Fõtér 10. (Könyvesbolt) Tanácsadás: a könyvesboltban kedden és pénteken óráig. Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Budakeszi Fekete Csaba Tel: (+36 23) Fax: (+36 23) zsuzsa@earebudakeszi.hu Iroda és klub: H-2092 Budakeszi, Fõ u Tanácsadás: hétfõn, szerdán, pénteken: óráig kedden és csütörtökön 9-14 óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Százhalombatta - Érd Kistérségi Fogyasztóvédelmi Klub J-né Szabó Éva Tel: (+36 30) Iroda és klub: H-2440 Százhalombatta, Csenterics út 4. Tanácsadás: hétfõn: óráig Klubnap: minden második kedden óráig. Székesfehérvár Detki Sándor Tel: (+36 20) tars.unio.szfv@fre .hu Iroda és klub: H-8000 Székesfehérvár, Gánts Pál u. 17. Tanácsadás: hétfõn és pénteken óráig Klubnap: a páros héten kedden óráig Szolnok Lipták Zoltánné Tel: (+36 30) liptak.zoltanne@ing.hu Iroda és klub: H-5000 Szolnok, Sajtó u. 10.I.3. Tanácsadás: kedden és szerdán óráig Klubnap: kéthetenként egyeztetés szerint Tata Hohl Klára Tel: (+36 30) szoloto@fre .hu Iroda és klub: H-2890 Tata, Kazincbarcika út 4/c Tanácsadás: szerdán óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Ajka Torma Gyöngyi Tel: (+36 70) torma.gyongyi@fre .hu Iroda és klub: H-8400 Ajka, Kandó ltp. 24. Tanácsadás: hétfõtõl-péntekig óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Gyöngyös Szoó Sándor Tel: (+36 37) Tel: (+36 20) alexo01@t-online.hu Iroda és klub: H-3200 Gyöngyös, Jászsági út 3/B Tanácsadás: Kedden és csütörtökön óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Törökbálint - Budaörs - Kistérségi Schmidt Mónika Tel: (+36 70) schmidt-monika@t-online.hu Iroda és klub: H-2045 Törökbálint, Deák Ferenc u. 51. Tanácsadás: hétfõn óráig Klubnap: pénteken óráig. Iroda és klub: H-2040 Budaörs, Szabadság út 74. Tanácsadás: páratlan héten kedden óráig Klubnap: páros héten kedden óráig Dél-alföldi Regionális Oláh-István László elnök Iroda és klubvezetõ h. Oláhné Szabó Éva titkár Tel: (+36 62) Tel: (+36 70) Tel: (+36 70) delalfold@citromail.hu Levelezési cím: H-6768 Baks, Váradi u. 16. Iroda és klub: H-6722 Szeged, Földvári út 3. Tanácsadás: csötörtökön és pénteken óráig Klubnap: a hónap utolsó pénteken 16 órától Nagykanizsa Szeri Ferenc Tel: (+36 30) Tel: (+36 70) fogytani.tani@gmail.com Iroda és klub: H-8800 Nagykanizsa, Petõfi u. 5. II Tanácsadás: hétfõn és csötörtökön óráig Klubnap: ugyanott, ugyanakkor. Cegléd Kõhalmi Dezsõ Tel: (+36 30) kohalmid@fre .hu Iroda: H-2700 Cegléd, Rákóczi út 37/a Tanácsadás: hétfõn és kedden óráig Klub: Kossuth Mûvelõdési Központ és könyvtár H-2700 Cegléd, Kossuth tér 5. Klubnap: a hónap utolsó elötti szombatján óráig

15 A KONTROLL VI. évf. 6. szám 15 van szükség, ugyanis a színes fantáziával megáldott bankok számos olyan fizetnivalót tudnak kiötleni, amirõl fogalmunk sincs, mit takar. Hitelt felvenni ma nagy kockázat. Azt minden családnak, vagy egyéni autóvásárlónak saját magának kell eldöntenie, lesz-e folyamatosan olyan pénzügyi helyzetben, hogy mindig tudja majd fizeti a havonta esedékes részleteket. Hogy ezt mindenki tudja? A tengersok bedõlt gépjármû hitel sajnos nem ezt bizonyítja. S ilyenkor a bank bizony viszi az autót, ami a legrosszabb szituáció úgy a banknak, mint az adósnak. Viszont a hitelfelvétel kétségtelen elõnye, hogy a havi törlesztés nem terheli meg annyira a családi költségvetést, mint az egyösszegû kifizetés. A hitelfelvételt egyébként is elsõsorban azoknak az autóvásárlóknak találták ki, akiknek nem áll rendelkezésükre az új autó ára. Külön kell szólni arról a finanszírozási formáról, amikor a kereskedõ elõleget kér és utólagos szállítási idõpontot ígér. Ilyenkor a kockázat annál, nagyobb, minél nagyobb hányadot kell befizetni. Nagyon gondoljuk meg az ilyen tranzakcióba való beleugrást, mert számos jogvita keletkezhet belõle. Mert ha a kereskedõ csõdbe jút! Volt már rá példa! Mekkorát? Autó van kicsi, közepes és nagy, tehát okosan kell meghatároznunk, mekkorára van szükségünk. Csak egy megtörtént példa! Nyugdíjas házaspár USA-ban elõ fia segítségével egyösszegû befizetéssel vásárolt egy öt ajtós, nagy kombit. Az autót többnyire arra használják, hogy a húsz kilométerre lévõ telekre kivigyék a szükséges holmikat és néhány vödörben, papírládásban hazahozzák a termést. Hamar rájönnek, hogy a gyönyörû, drága autó túl nagy nekik, túl sokat fogyaszt, túl nagy a súlyadó, és a biztosítás. Eladják és vesznek egy fele akkorát három ajtóval. Boldogok, bár bosszankodnak, hogy elõbb is gondolkodhattak volna. Rendkívül fontos szempont, hogy általában mire használjuk majd az autót? Ha zömében városba, akkor rövid, de széles, kényelmes kocsira van szükségünk. Ha nagy a család, nagyobb ötszemélyes kombi kell. Ha egyedül szoktunk autózni, jó a kisebb, háromajtós is. Ha zömében országúti, vagy autópályás fuvarjaink vannak, a nagy tengelytávolságú, nagyobb súlyú kell, mert az a kényelmes. S még egy példa. Középkorú házaspár, a gyerekek már családot alapítottak, a férj redõnyös egyéni vállalkozó. Két autójuk van. Egy személygépkocsi és egy kis kétüléses furgon munkára. Egy év múlva jönnek rá, hogy a furgonnal minden magánjellegû fuvarjaikat le tudják bonyolítani. A személygépkocsit eladják. Fontos szempont az is, hogy bár minél nagyobb egy autó, annál biztonságosabb, de annál nagyobbak az üzemeltetési költségei is. Gumi, üzemanyag, javítás stb. Nem folytatjuk. A lényeg, hogy az autó nagyságának meghatározásában elsõsorban az ésszerûségnek és a használati módnak kell érvényesülnie. Milyen színût? Ez az a pont, amely a legtöbb lehetõséget nyújtja egy házaspárnak az összeveszésre, mert a nõknek általában mindegy, hogy milyen színû, csak piros legyen. A férfiak pedig mindig mást gondolnak, s a konszenzusig néha könnyeken keresztül jutunk el. Néhány alaptétel. A Ferrarit kivéve egy típust mindig több színben bocsát ki az autógyár. Igenám, csakhogy ugyanazon a karosszérián az egyik szín jól néz ki, a másik jellegtelenné teszi, vagyis erre sem árt figyelni. Igaz ugyan, hogy a szín egyéni ízlés kérdése, de azért itt is léteznek ésszerûségi szempontok. Minél sötétebb színû egy autó, annál kevésbé látszik a forgalomban, pedig egy szemvillanásnyi forgalmi szituációban ez fontos lehet. Észrevett engem a másik autó vezetõje, vagy nem? Minél világosabb színû az autó, annál könnyebben észrevehetõ, s ebbõl a szempontból a fehér, a citromsárga és az ezüst a jól láthatóság sorrendje. A legjobb a világos színû autó fekete lökhárítóval, mert az hóban is, félhomályban is látszik. Milyen felszereltséggel? Ma már az autógyárak egymással versenyezve kínálják a sok féle különbözõ felszerelést, (opciónak nevezik) s nekünk van bõven mibõl szemelgetni. De válogatni nem akkor kell amikor a megrendelés céljából már ott ülünk az autószalonban az ügyintézõ elõtt, hanem jó elõre kérjük el a listát és otthon válasszuk ki, mire van ténylegesen szükségünk. Elsõsorban a biztonságra ható felszerelésekbõl válogassunk. Ma már mindennapos életmentõ eszköz a légzsák, de csak akkor, ha ismerjük a használatának a szabályait. (Menetközben pipázgató embernek nem ajánlott!) Hasonlóan fontos az övfeszítõ, vagy a menetstabilizáló berendezés. Ilyen lehet a blokkolásgátló (ABS) a kipörgésgátló (ASR), vagy az elektronikus menetstabilizátor (ESP). Nemcsak a kényelmet, hanem a biztonságot is szolgálja a nálunk nélkülözhetetlen klímaberendezés, ami aranyat ér a nyári hõségben. Ne sajnáljuk a forintot a ködfényszóróra sem, hiszen nem kellemes a nálunk oly gyakori tejfölben vaksi módon araszolgatni. A sor még hosszan folytatható lenne. Mindenesetre a biztonságra ható berendezéseknek mindenképpen meg kell elõzniük mondjuk a csuda hi-fi rádiós magnót a 8 hangszóróval. Már csak ezért is, mert egyebek mellett ez a kedvenc csemegéjük az autófeltörõ sötétlelkûeknek. Tájékozódás Ha már tudjuk, mekkora autóra van szükségünk, kezdõdhet a tájékozódás. Érdemes minden márkát megszondázni, mit tud ajánlani ebben a kategóriában és milyen opciókat kínál hozzá? Itt elsõsorban az Internet ajánlható, de fel lehet keresni személyesen is egyes autószalonokat, ahol még többet tudhatunk meg. Kérdezzünk rá a környezetvédelmi adatokra és az autóvédelmi berendezésekre is! Kiválasztottuk a megfelelõ márkát? Még ne rohanjunk megrendelni, elõbb szerezzünk be néhány referenciát, vagyis kérdezzünk meg olyan autótulajdonosokat, akik már a szívünkvágya autóval rendelkeznek. Mit a tapasztalat? Mi a heppje az autónak? Milyen hibák fordultak elõ? Mennyiért javították? Milyen a tényleges üzemanyag fogyasztás? Stb. Mennyiért? Szûkítsük a kört. Érdemes ugyan más márkák hasonló kategóriájú autóinak árairól is tájékozni, de inkább a kiválasztott márka kereskedõit cserkésszük be. Ugyanis a nagy magyar gazdasági világválság következtében az autókereskedõk még egy márkán belül is egymást túllicitálva kínálják a jobbnál-jobb akciókat, árelõnyöket, ajándék téli gumiabroncs garnitúrákat és egyebeket, s mindez, bennünket, vásárlókat érint kedvezõen. Használjuk ki! De azért ne csak az ár legyen az egyetlen szempont s Izzólámpák alkonya A búcsú végleges, és visszavonhatatlan. Igaz, régóta foglalkoztatja az embereket a hír, miszerint 2020-ig kivonják a forgalomból a hagyományos izzólámpákat, mert ez is része az EU széndioxid csökkentõ, üvegház-hatást mérséklõ programjának. Szinte mindennapjainkhoz tartozó, megszokott használati eszköz tûnik el az életünkbõl. A 130 éves diadalútja véget ér az egykor nagy találmányként tisztelt izzóknak, ahogy a köznyelvben nevezték gyakran: villanykörtéknek. Nyilvánvaló, hogy az EU elhatározás maga után von különféle intézkedéseket, melyek befolyásolják világítási lehetõségeinket, szokásainkat. Vajon mit szól ehhez a szakember? Nagy Jánossal, a Világítástechnikai Társaság elnökével beszélgetünk a sokakat érintõ, és érdeklõ témáról. - A hír, olyannyira igaz, hogy ez év márciusában az Európai Bizottság Szabályozási Bizottsága már el is döntötte a hagyományos izzólámpák jövõbeni sorsát. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy fokozatosan kivonják ezeket a piacról, a forgalomból. A rendelkezés végrehajtása kötelezõ valamennyi tagállam számára. Elsõ körben, ez év szeptemberétõl 2012-ig fokozatosan, teljesítménytípusonként történik az izzók kivonása. Ez év szeptemberétõl kerül sor a 100 W-os, világos burájú izzókra, valamint a belül homályos, az opál, és a belül festettekre, - formai kialakítástól és teljesítménytõl függetlenül. Azután jövõ év szeptemberétõl vonják ki a forgalomból a 75 W-os izzókat, a világos, a normál burájúakat, majd 2011-tõl a 60 W-osakat, végül pedig 2012 szeptembere után a 40 W-os égõkre is sor kerül, sõt, az ez alatti teljesítményûekre is. - Mivel az intézkedések érintik a háztartásokat, az intézmények üzemeltetõit, és végsõ rendelésnél, hanem sok egyéb szempontot is figyelembe kell vennünk. Megrendelés, átvétel Ez felelõsségteljes aktus, tehát semmiképpen ne úgy történjen, hogy majd kiugrom ebédidõben! Minden papírt gondosan olvassunk végig, a legapróbb betûig. (Magyar ember nem errõl híres!) Mint ahogy a gondos autóátvételrõl sem. Itt említjük a beszámításos autócserét. Ha veszel egy újat, hozd be a régit. Már rengeteg jogvita volt abból, hogy az autókereskedõ nem tudta eladni a bevitt régi autót és egy idõ után követeléssel lépett fel a korábbi tulajdonos ellen. Jobb, ha a régit magunk soron a villanyszerelõket is, érdemes beszélni arról, mivel helyettesíthetõk a jövõben a forgalomból kivont világítási eszközök. - Több lehetõség is számításba jöhet, - mondja Nagy János - a kompakt fénycsövek, a halogén lámpák, valamint a különféle LED fényforrások. Bizonyos speciális alkalmazásra még felhasználhatók a raktáron lévõ, már legyártott hagyományos izzók, de csakis ilyen célra. Az is lényeges, hogy a tilalom csak az EU tagországokra érvényes, tehát a harmadik világban élõk használhatják a nálunk már lejárt izzókat. Ez azért lényeges, mert jó néhány gyárnak, köztük a hajdani magyar Tungsramnak is - egyik fõ profilja volt ezeknek az égõknek a gyártása, és még nagy mennyiség található a raktárakban. Bár ennek a meglehetõsen felgyorsított változtatásnak végsõ soron kétségtelenül lesznek elõnyei, azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy csaknem másfél évszázados, bevált, megszokott, megkedvelt világítási eszköztõl kell búcsút venni, ami nem csupán érzelmi kérdés, hanem gyakorlati bizonytalanságokat is jelent. Az új világítóeszközöknek más a fénye és ennek következtében a felhasználó fényérzete is. Az új fényforrások mindenképpen drágábbak lesznek. Ezt a tényt ugyan ellensúlyozza, hogy hosszú távon mégiscsak megtakarítást eredményeznek a felhasználóknak, de a kiadás azonnali, a megtakarítás viszont nehezen érzékelhetõ. Éppen ezért egy-két példával érdemes illusztrálni miként lesz mégis takarékos az új világítóeszköz. Egy 60 W-os teljesítményû, hagyományos izzó l órás üzemeltetése 2,61 forintba kerül, az ennek megfelelõ 11 W-os teljesítményû kompakt fénycsõ 0,48 forintba kerül, a megtakarítás tehát értékesítjük. Átvételkor ne dõljünk be a szépen csillogó jármûnek, mert ha nagyon ritkán is, de hiba itt is elõfordulhat. Például szállítás közben karosszéria sérülés, amit kijavítottak. Jól nézzük meg! Lehet korrózió is, fõképp a távolkeletrõl tengeren idefuvarozott autóknál. Mindent mûködtessünk, aminek mûködnie kell és minden kezelõszervrõl tudnunk kell, mi micsoda. Ne vegyünk át olyan autót, aminek valamije nem mûködik, vagy sérült. Autóvédelem Akár utcán tároljuk, akár garázsban a négykerekû kincsünket, ne elégedjünk meg az új autó védelmi berendezéseivel, mert azok az autószalonban, vagy a márkaszervizben is ismertek. S elõfordultak már rejtélyes autó eltûnések! Ez okból már az autószalonból hazaérkezés elõtt érdemes megvenni valamilyen mechanikus eszközt is és azonnal felrakni. Garázsban is! Megbízhatóak például a csak keserves munkával eltávolítható kormányborító eszközök, amelyek a légzsákot is védik a tolvajoktól. Bejáratás, garancia A nagy autógyárak bizonyára felhördülnek ezeket a sorokat olvasván. Bejáratás? Az õ precíz gyártmányukkal? Ez régóta nem divat! Sajnos. Ugyanis még a legfinomabb köszörült felületen is barázdák vannak, amelyek súrlódáskor elõször gyorsabban, aztán egyre lassabban kopnak, az olajjal kent felületeken. Ezért kell elõször sûrûbben, majd egyre ritkábban motorolajat cserélni. S ha az új motort (és egyéb alkatrészeket) rögtön erõsen terheljük, durva felületek alakulnak ki, az alkatrész hamarabb fog elkopni. Meghálálja az autó, ha legalább az elsõ 2000 kilométeren hímestojásként bánunk vele és nem terheljük túl, nem pörgetjük üveghangig a motort. A garanciás vitát elõször a kereskedõnél kell kezdeni, s ha nem jutunk eredményre, akkor jöhet a hazai márkaképviselet, ha itt sem, akkor a Fogyasztóvédelmi Hatóság, békéltetõ testület, esetleg mediátor igénybevétele, s csak végszükségben forduljunk a birósághoz. Ami a garanciát illeti, a márkaszervizek a megmondhatói, hányan nem olvassák el ezt a fejezetet a Kezelési és Karbantartási utasításban és mindent másképp csinálnak. Ne õk legyenek a példaképek! Tóth I. Gábor 2,13 forint. Egy 100 W-os hagyományos izzó 1 órás üzemeltetése 4,35 forint, az ennek megfelelõ 20 W-os kompakt fénycsõ pedig 0,87 forint, tehát az óránkénti megtakarítás 3,48 forint. Az sem mellékes, hogy az új fényforrások élettartama jóval hoszszabb a hagyományosakénál, tehát a megtakarítás vitathatatlan. - A végfelhasználó, tehát a vásárló eleinte nem csak idegenkedõ lesz és bizalmatlan az új fényforrásokkal szemben, hanem tapasztalatlan és tájékozatlan is. Milyen információkra lesz szüksége a piacon megjelenõ új termékekkel kapcsolatban? - Ezek közül jó néhány már forgalomban van. Sokan használják is, de ettõl eltekintve a csomagoláson és a megfelelõ internetes oldalakon is jól látható módon fel kell tüntetni szöveg, grafikon, ábra, vagy szimbólum formájában az izzók névleges fényáram értékét, névleges élettartamát órákban jelezve, a kapcsolási ciklusok számát a lámpa korai meghibásodásáig, a színhõmérsékletet, a lámpa bemelegedési idejét, figyelmeztetést, ha a lámpa nem szabályozható, vagy csak fényszabályozóval lehet szabályozni. Fel kell tüntetni mm-ben a lámpa méretét, hosszúságát és átmérõjét. Ajánlatos lenne az izzók higanytartalmát is feltüntetni, bár elenyészõ, de ha a felhasználó tudja ezt a mennyiséget, akkor veszélyes hulladékként a kijelölt gyûjtõhelyre viszi az elhasznált égõt, és nem a kukába dobja. Mivel a higanymentesítés is külön program, akár lázmérõk, akár fogtömések esetében, talán érdemes odafigyelni arra a csekély mennyiségre is, amit a világítási eszközök tartalmaznak. Az EU-ban 450 millió lakosnak kell megtanulni, megszokni az új világítási eszközök használatát. A választék minden bizonnyal bõséges lesz és mindenki igénye, ízlése, és pénztárcája szerint fényesítheti otthonát, munkahelyét. Egy biztos: Magyarország 1,5 millió tonna széndioxid csökkentést vállalt 2007 és 2013 között. E vállalásnak része az új világítási eszközökre történõ áttérés is, ami tehát mindannyiunk megértését igényli, és érdekeit szolgálja. Összefoglalva tehát elmondható: nem passzió az EU részérõl az a törekvés, hogy a jelenleg kapható, a háztartásokban is használt fényforrások helyett energiahatékony és környezetkímélõ világító eszközök kerüljenek forgalomba. Mivel az áramfogyasztásnak tizedét a világítás teszi ki, ez egyáltalán nem közömbös. Igaz, sokan még idegenkednek az újtól, a vásárlót legfõképpen az érdekli, hogy az új izzók árban és fényerõ kibocsátásban megfelelnek-e igényeinek. Sokan úgy gondolják, hogy még vesznek a hagyományos izzókból, mert azok olcsóbbak, és ezzel takarékoskodnak. De nem érdemes. Igaz, hogy többe kerül az új, viszont hosszú távon megtérül a költség. A hagyományos izzók jelentõs része az energia százalékát hõvé alakítja, és a felhasznált áramnak csak százaléka alakul fénnyé. Az új lámpatestek esetében viszont, a kisebb fogyasztás mellett sokkal nagyobb lesz a hatékonyság. Arról nem beszélve, hogy élettartamuk akár tízszerese is lehet a hagyományos izzókénak. A kompakt fénycsövek a fénycsõ gazdaságosságát, és kis méretüknél fogva az izzólámpák könnyen kezelhetõségét ötvözik. Az áttérés, a megszokás tehát nem lesz kellemetlen és kényelmetlen, az elõnyök is mutatkoznak majd valamenynyi háztartásban. L. Gy.

16 16 A KONTROLL VI. évf. 6. szám Van megoldás a rekkenõ hõség ellen Tudnivalók az otthoni klimatizálásról A globális felmelegedésnek köszönhetõen egyre melegebbek és hosszabbak a nyári kánikulai idõszakok. Ki ne ismerné azt az érzést, amikor legszívesebben elbújna egy pincébe, és ott várná meg, amíg elmúlik a kínzó forróság. Nem tudunk aludni, csökken a munkateljesítményünk, az állandó izzadás kellemetlenné teszi az életünket, és szinte mindig azt érezzük, hogy nincs elég levegõnk. Természetes reakció, hogy mindenki megpróbál a maga módján védekezni és a lehetõ legelviselhetõbbé tenni a forróság okozta negatív hatásokat. Évekkel ezelõtt a ventilátor töltötte be a hûsítõ szerepet, de sok használója ideje korán felismerte azokat a negatív hatásokat, amelyek a ventilátor által okozott szemgyulladásban és reumatikus panaszokban jelentkeztek. De, a kellemes komfortérzet számos módon biztosítható. Ha valaki még építkezés elõtt áll, akkor lehetõsége van arra, hogy olyan rendszert alakítson ki, vagy terveztessen meg, amely a fal-, padló-, vagy mennyezetfûtés-, illetve hûtéstechnológiának köszönhetõen oldja meg a téli és nyári gondjait. Sokan idegenkednek attól, hogy a padlófûtés elõnyei után a padlóhûtést válasszák, mondván, fázik a lábuk. Ha azonban valaki a padlófûtés és hûtés mellett dönt, akkor gazdaságossági okok miatt kõburkolatot kell választania, mivel a padlószõnyeg jelentõs hûtési (fûtési) teljesítmény csökkenést eredményez a kõburkolathoz képest, amely akár 60%-os különbséget is jelenthet. A modern építészetben egyre inkább terjedõben van a falfûtés- és a falhûtés. Természetesen ennek a megoldásnak is csak akkor élvezhetõk az elõnyei, ha már a ház kialakításakor gondolunk arra, hogy külön szoba (gardrob) gondoskodjon a ruhanemûk tárolásáról és szekrények használatával ne takarjuk el a falfelületet. A falba elrejtett csõrendszerben Celsius-fokos vizet keringtetve, egy átlagos tájolású és fekvésû helyiség klímája kellemessé tehetõ a párakicsapódás veszélye nélkül. Hûtési célból a mennyezet is kiváló felületet jelent. Ennek a megoldásnak az elõnye abban rejlik, hogy a fizika törvényei szerint a hideg levegõ lefelé áramlik, így ez a megoldás a padlóhûtésnél és a falhûtésnél is hatásosabb eredményt biztosít. A padló- illetve falfûtéshez szükséges hûtõvíz elõállítása komoly tervezést igényel, amelyhez feltétlenül szakember igénybevétele szükséges. Meglévõ ház, vagy lakás esetén azonban, szinte kizárt, hogy valaki a fentiekben leírt megoldást válassza az igen magas költségek miatt, ezért a továbbiakban a hûtés klímaberendezéssel (légkondicionálóval) történõ megoldásához nyújtunk néhány alapvetõ információt és tanácsot. Napjainkban olyan széles választék áll a vásárlók rendelkezésére, hogy már a választás is komoly fejtörést okoz. Szinte nincsen olyan sajtótermék, amelyben ne bombáznának bennünket különbözõ klímavásárlási akciókkal, melyeknél látható, hogy évrõl-évre csökken e berendezések ára. A legelterjedtebb klíma típusokról röviden Mobilklíma Nevét onnan kapta, hogy az üzemeltetés helye, vagyis a hûtendõ helyiség változtatható. A termelõdõ meleg levegõ egy hajlékony (flexibilis) csövön keresztül vezethetõ ki a szabadba. Fontos tudnivaló azonban, hogy ez a készüléktípus gazdaságosan és hatékonyan csak akkor tölti be a funkcióját, ha a hajlékony csövet nem egy ajtó, vagy ablakrésen keresztül vezetjük ki a szabadba, hanem egy a csõ méretének megfelelõ fali kivágáson keresztül, ami természetesen télen lezárható. E készüléktípus hátrányaként említhetõ az a tény, hogy amikor a hûtési rendszer mûködésekor keletkezõ víztõl a vízgyûjtõ tartály megtelik, akkor a készülék automatikusan leáll. Ez tehát azt jelenti, hogy az üzemideje korlátozott, vagyis figyelni kell arra, hogy a víztartály telítõdése olyankor következzen be, amikor a használója otthon tartózkodik. További hátrány a készülékkel történõ együttéléskor annak magas, db körüli zajszintje, valamint az, hogy többnyire csak annak a helyiségnek a hûtésére alkalmas, ahol elhelyezésre kerül. Ablakklíma Ez a konstrukció a klímaberendezések õsének tekinthetõ. Robosztus méretük, nem elhanyagolható zajkibocsátásuk miatt elsõsorban üzletek, vállalkozások ablakait és falkivágásait díszítik. Az ablakklímák alatt álldogálók hamar rájönnek arra, hogy e hûtési rendszer csöpögõ vizet is termel, melynek az elvezetésérõl a felszerelõ elfelejtett gondoskodni. Bizonyos modellek fûtenek is, sõt néhány széria már odáig fejlõdött, hogy távirányítóval is mûködtethetõ. E készüléktípusok óriási elõnye, hogy friss levegõt juttatnak a hûtendõ helyiségbe. Ha a nevéhez méltóan ablakba építik be, akkor viszont számolni kell azzal, hogy elég nagy felületet elfoglal az ablakból, vagy fali beépítésnél a falból. Splitklíma Manapság a legnépszerûbbek a splitklímák. Megjelenésükben, mûszaki kivitelükben és szolgáltatásaikban a modern technikát képviselik. A hirdetések között különbözõ nevekkel találkozunk, amely nem fantázianévként szolgál, hanem arra utal, hogy milyen a kiépítése. A mono elnevezés mögött egy kültéri és egy beltéri egység lapul. A duóm vagy dual elnevezés azt jelenti, hogy egy kültéri egységhez két beltéri egységet tudunk felszerelni a lakásban. Nem akarunk természetesen minden verziót leírni, de kettõnél több beltéri egységgel rendelkezõ változat is kapható multi elnevezéssel -, a mindenkori igénynek megfelelõen. A több beltéri egységgel rendelkezõ modelleknél lehetõség van arra, hogy az egyes beltéri egységeket külön helyiségekben szereljük fel és egymástól függetlenül mûködtethessük. Ezek a készüléktípusok különbözõ funkciókkal rendelkeznek. Vannak csak hûtõ és vannak hûtõ-fûtõ modellek is. Ezen alapfunkción felül alkalmasak párátlanításra, levegõkeringtetésre, sõt a drágább modellek a levegõ szennyezõ anyagainak pl. a cigarettafüst - a szûrését is elvégzik. Szinte kivétel nélkül távirányítóról állíthatók be a különbözõ funkciók, vagyis az üzemmód, a ventilátor fordulatszáma, a bekapcsolási, illetve a kikapcsolási idõpont. Kiemelkedõ elõnyként kell megemlíteni halk mûködését, amely zajos életünkben igen fontos szemponttá lépett elõ. A beltéri egység mennyezetre is és oldalfalra is felszerelhetõ. Mindössze arra kell ügyelni, hogy olyan helyen legyen, ahol semmi nem áll az útjában, mert ellenkezõ esetben a hatékonysága jelentõs mértékben lecsökken. Kazettás klíma Nagyon hasonlít a splitklímához, eltérés a beltéri egység kivitelében van. Álmenynyezetbe építve hatékony és dekoratív. Elõnye, hogy négy irányba képes kifújni a hideg levegõt. Mindent tud, amit egy splitklíma. Egy kültéri egységhez több kazetta is kapcsolható. Távszabályzóval, illetve fali szabályzóval is kapható. Légcsatornás hûtés Csak annyiban különbözik az elõzõ két konstrukciótól, hogy e megoldásnál a beltéri egység által kifújt hideg levegõt elõre kiépített és hõszigetelt légcsatornán keresztül juttatjuk el a helyiségekbe. A légcsatorna a kivitelezéstõl függõen a mennyezeten, vagy falon keresztül is átvezethetõ. Milyen fontosabb új kifejezésekkel találkozhatunk a klímaberendezések vásárlásakor? Inverteres klíma Az inverteres klímaberendezés beltéri egységében érzékelõ figyeli a helyiség hõmérsékletét. Az érzékelõ adatait egy belsõ elektronika folyamatosan figyeli, és folyamatosan hasonlítja is azzal, amit mi beállítottunk a távirányítón. Egy hagyományos elven mûködõ klíma esetében, ha a helyiség hõmérséklete meghaladja az általunk beállított hõmérsékletet, akkor a kompresszor bekapcsol, és a beltéri egység hûteni kezd. A klíma kikapcsolása természetesen akkor történik, amikor a helyiség hõmérséklete ismét a beállított hõmérséklet alá esik. Ez a módszer folyamatos ki-be kapcsolgatással tartja fenn a beállított hõmérsékletet. Az inverteres klíma annyiban különbözik a hagyományostól, hogy nem kapcsol ki igazán és nem is kapcsol be igazán, valahol a kettõ között dolgozik, ami a terhelés szempontjából rendkívüli elõnyös. Az inverteres teljesítmény-vezérlés folyamatos szabályozást tesz lehetõvé, így az inverteres klíma mûködésének minden pillanatában éppen akkora teljesítménnyel üzemel, amekkorát a körülmények megkívánnak. Nagy elõnye az inverteres berendezésnek, hogy nincsenek indítási áramlökések és akár 40-50%-os energia is megspórolható. Plazmaszûrõ A plazmaszûrõ elve, hogy a levegõt egy magasfeszültségû téren vezeti keresztül, minek hatására a benne lévõ szennyezõanyagok elektromos töltöttségre tesznek szert. A szûrõ következõ fokozatában egy ellentétes polaritású, szintén magasfeszültségû rács áll a levegõ útjába, amin az elõzõleg már feltöltött szennyezõanyagok az elektrosztatikus vonzás következtében fennakadnak. A szûrõ megköti a pollent, a cigaretta füstöt, állati szûrt, stb. Öntisztító funkció Az öntisztító funkcióval csökkenthetõ a klímaberendezésen belüli nyirkosság, amellyel elkerülhetõ a penészedés. Ha kikapcsolja a klímaberendezést, akkor a belsõ ventilátor még 20 percig üzemel. Energiahatékonysági osztály Mivel a környezetvédelem iránti igény napról napra növekszik, az Európa Bizottság (EC) szabályozást dolgozott ki, amely szerint minden klímakészülékre tájékoztató címke helyezendõ. Az energiafelhasználás gazdaságosságát mutató információ alapján a Vásárló könnyen megértheti az adott termék környezetbarát voltát. Az energiacímke az adott készülék energiafelhasználását mutatja, melyet 7, különbözõ színnel jelölt osztályba sorolnak. A legjobb az A, a legrosszabb pedig a G besorolású. Kell-e félni a klímaberendezéstõl? Igaz, vagy rémhír, hogy a légkondicionáló betegséget terjeszt? A légkondicionálók terjedésével a vele kapcsolatos veszélyekrõl szóló hírek is szaporodnak. Az elmúlt években már olvashattunk a sajtóban az ún. légiósbetegségrõl. A légiósbetegség levegõben terjed. Elõször 1976-ban azonosították az egyesült államokbeli Philadelphiában. Az American Legion (Amerikai Légió), háborús veteránok szervezete gyûlést tartott és a szállodában a 4400 résztvevõ közül 182-en megbetegedtek, közülük 29-en késõbb meghaltak. Kiderült, hogy a fertõzést egy különleges baktérium okozta. Ez a késõbb Legionella pneumophiliának elnevezett mikroorganizmus nem hasonlít semmilyen addig ismert baktériumra, nagyon lassan, meleg, nyirkos környezetben szaporodik, például a klímaberendezésekben vagy a csaptelepek, zuhanyrózsák, vizes blokkok elhanyagolt részein. A fertõzésveszély csökkentésére, illetve elkerülésére az egészségügyi szakemberek a klímaberendezések gondos karbantartását (fertõtlenítését) javasolják. A betegség lappangási ideje 3-10 nap és a tünetek nagyon hasonlítanak az influenzás megbetegedés tüneteihez. Többnyire súlyos tüdõgyulladás lesz a következménye. A betegség során hidegrázás, magas láz, verejtékezés, mellkasi fájdalom, fájdalmas köhögés, szapora és hörgõ légzés, szapora szívverés és szorongás lép fel. A betegség antibiotikumokkal kezelhetõ. Megelõzése rendszeres és szakszerû tisztítással és fertõtlenítéssel lehetséges! A légkondicionálás tízparancsolata 1. A légkondicionálás külön szakma. Nagyon fontos a méretezés, melynek során a tervezõ a hûtendõ helyiség méretét, a lakás, ház körbeépítettségét, az ajtók, ablakok számát és a hûtendõ helyiségek égtáji elhelyezkedését is számításokkal veszi figyelembe. Számos esetben azonban azt is a tervezõ tudja csak megmondani, hogy a kültéri egység felszerelése az általunk elképzelt helyre megengedett-e, vagy sem. Az alulméretezett hûtés nem elég hatékony és többe kerül, mint az optimális. 2. Sokan nem tudják, hogy az engedély nélküli klímaberendezés kültéri egység felszerelésért nem csak a megrendelõ, hanem a kivitelezõ klíma szerelés elvégzésével foglalkozó cég is felel. Ugyanis a rendelkezések szerint homlokzatra és a ház egyéb külsõ felületeire a klímaszerelés munkát csak a jóváhagyott tervek alapján lehet megkezdeni. Az engedély nélkül telepített split klíma kültéri egységét ugyanúgy szankcionálhatják, mint bármilyen más engedély nélküli építkezést. Így, a tulajdonos kérhet fennmaradási engedélyt a klíma kültéri egységére is, amit ha megkap, akkor csak bírságot kell fizetnie. 3. A társasházban lakóknak annyival bonyolultabb a helyzetük, hogy a klímaberendezés kültéri egység felszereltetéshez elvileg a szomszédok négyötödének is hozzá kell járulnia. Alapvetõ szempont az is, hogy hány helyiséget akarunk hûteni. Egy betonrengetegben lévõ lakótelepi lakás teljes hûtése egy beltéri egységgel optimálisan nem biztosítható, mivel nincs olyan helyiség, ahonnan a beltéri egység által kifújt levegõ mindenhova eljuthat. A kifújt levegõ útjában lévõ fal, ajtó, stb. akadályát képezi a légáramlatnak. Ha viszont két beltéri egység felszerelésével a lakás két ellentétes szélérõl fújatjuk befelé a hideg levegõt, akkor már igen hatékonnyá tehetjük a hûtést. 4. Ahogy a tervezés, úgy a kivitelezés is szakembert igényel. Ne felejtkezzünk el arról, hogy számos légkondicionáló készüléket a kültéri egység és a beltéri egység csatlakoztatásakor történik a hûtõközeg feltöltése, amelyet csak szakember végezhet. Azt is az üzembe helyezõ tudja eldönteni, hogy milyen távolságra lehet egymástól a kültéri és a beltéri egység m-nél nagyobb távolság típustól függõen nem megengedett. A felszerelõ feladata annak a helynek a kiválasztása is, ahol a legkevesebb hõhatás éri a kültéri egységet. 5. A gyártók többsége csak az általuk kijelölt szakember igénybe vétele esetén biztosítja a jótállást. Az üzembe helyezés költsége a vásárlót terheli. Az eladási versenyben már olyan forgalmazók is vannak, akik a díjmentes üzembe helyezéssel próbálják a vásárlót megnyerni. A választás elõtt érdemes alaposan körülnézni. 6. Azzal is csökkenthetjük az egyébként nem olcsó üzemeltetési költséget, ha a napsugárzásnak kitett helyiséget árnyékoljuk, vagyis behúzzuk a sötétítõ függönyt, vagy leengedjük a redõnyt. 7. Szintén kihatással van az üzemeltetési költségre a beltéri egységben lévõ szûrõk tisztasága. Az elszennyezõdött szûrõk lerontják a hûtés hatásfokát. A készülék ezáltal többet üzemel, mint amennyit tiszta szûrõ esetén tenne. Nemcsak a szûrõk tisztítása fontos, hanem a kültéri egységé is, mert itt van a berendezés lelke, a kompresszor. Ezt a tisztítást azonban csak szakember végezheti el. Az is fontos, hogy a berendezés megfelelõ fertõtlenítését is évente elvégezze a szakember. Bízzuk rá. 8. Ha dohányosok szereltetnek fel légkondicionáló készüléket, akkor válasszanak olyan modellt, amely levegõtisztító szûrõvel is rendelkezik, vagyis amelyik megköti a dohányfüst káros részecskéit. Ennek a szûrõnek a tisztítása is fontos. Legalább ennyit tegyünk meg egészségünk érdekében. 9. Egészségügyi szempontból fontos a levegõ kifújási irányának helyes beállítása is. Soha ne válasszunk olyan beállítást, amely közvetlenül az emberi testre irányul. Aki nem figyel eme apróságra, hamarosan szembesül az izomfájdalmak áldatlan hatásával. Nem szabad a helyiségeket túlhûteni, mert akkor a készülék üzemeltetése már nem a komfortot biztosítja, hanem megfázást eredményez, indokolatlan többletköltséggel együtt. Alapszabály az, hogy a kültéri hõmérsékletnél 6-7 fokkal alacsonyabb beltéri hõmérsékletet állítsunk be. 10. Biztonsági és gazdaságossági okok miatt minden felhasználó alapvetõ érdeke a készülékhez mellékelt magyar nyelvû használati útmutatóban leírtak pontos betartása. A leírtakon kívül azt is érdemes tudni, hogy az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezõ jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet alapján a fogyasztói szerzõdés keretében értékesített légkondicionáló berendezésekre a forgalmazók 1 év jótállási idõt kötelesek vállalni. Ha a gyártó ennél hosszabb jótállási kötelezettséget vállal a termékére (ez a csomagolásról, idegen nyelvû útmutatóból kiderülhet), akkor a forgalmazó ezt az idõtartamot köteles biztosítani a fogyasztónak. Takács Ferencné