A balatonalmádi Magyar Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium

Átírás

1 A balatonalmádi Magyar Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

2 Tartalom Bevezető... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Kollégiumi felvétel szempontjai Tanulói jogviszony egyéb szabályozása A választott kerettanterv megnevezése A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

3 3

4 Az iskola arculatának megrajzolása, helyzetelemzés Intézményünk hazánk egyetlen olyan gimnáziuma, amely kizárólag két tanítási nyelvű osztályokkal rendelkezik, és évi alapítása óta két tannyelvű oktatást folytat. Országos beiskolázási körzetét és a többszörös túljelentkezést megtartva egyre nő a Veszprém megyéből felvett tehetséges tanulók száma. Az iskola épülete 1988-ra épült fel, amelyet a kollégiumé egy év múlva követett. Az épületegyüttes alapelrendezését a majdnem zárt udvar köré szervezett tér együttest a gimnázium oktatási rendszere és kollégiummal való együttélése határozza meg. A közösségi terek a fórumszerű belső udvarra néznek, így teremtve meg az intézmény saját, független mikrokörnyezetét. Erre a környezetre az itt tanuló közel 350 diáknak és a közülük 200 bentlakó kollégistának szüksége van; ez a belső tér kell, hogy karakteres, emlékezetes képet adjon a tanulással töltött 5 év építészeti kereteiről. Az udvar és a sportpályák a közösségi terekkel együtt többcélú, változatos használat lehetőségét kínálják: szolgálhatnak a tanulás, a sportolás, a pihenés és az ünnepélyesség színtereiül. Az intézmény annak idején szinte rohammunkában épült, és ennek kellemetlen következményei egyre inkább előtűnnek. A tulajdonos és működtető Balatonalmádi város és a fenntartó, a KLIK koordinált erőfeszítésére van szükség az állagmegóvás és az elodázhatatlan felújítási munkálatok elvégzése érdekében. Intézményünkben 12 tanterem, 1 számítástechnikai szaktanterem, 2 természettudományos szaktanterem, 6 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem, tornaterem, konditerem, könyvtár, stúdió van. A felszerelések, eszközök az intenzív igénybevétel miatt állandó megújításra és felújításra szorulnak. Nagy gondot fordítunk a javításra, takarékosságra. A szükséges felújításra, felszerelések pótlása és taneszközök beszerzése érdekében pályázati lehetőségeket, alapítványi és szülői támogatásokat is igénybe veszünk. A gimnázium deklaráltan tehetséggondozó, nevelő-oktató intézmény. Az előkelő jelentkezési és továbbtanulási arány mellett kitűnnek a tanulók a hazai és külföldi tanulmányi versenyeken, állami nyelvvizsgákon, nemzetközi találkozókon és konferenciákon. Külföldi cserekapcsolatokat bajor, olasz, finn, erdélyi gimnáziumokkal ápolunk. 4

5 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkban nappali rendszerű, az általános műveltséget megalapozó, kötelező két tannyelvű érettségivel záruló oktatás folyik. Angol nyelven és két angolul tanult tantárgyból minimum középszinten angolul eredményes érettségi vizsgát kell tenni ahhoz, hogy a két tannyelvűségre vonatkozó törvényi előírásoknak megfeleljen a diák. A felsőfokú C típusú angol nyelvvizsga megszerzésének követelménye az emelt szintű angol nyelvű érettségi legalább 60 %-os teljesítése és két angolul tanult tantárgyból eredményes középszintű érettségi letétele. Diákjainkat felsőfokú tanulmányokra készítjük fel. Az intézmény általános célja a több nyelven beszélő, a nyelvet eszköznek tekintő, gondolkodó ember oktatása. Ezt a diákok képesség- és személyiségfejlesztésével, valamint tehetséggondozással kívánjuk elérni. Fő céljaink, hogy diákjaink rendelkezzenek hasznosítható általános műveltséggel és alapos szaktárgyi tudással, az oktatás folyamán alakítsuk ki és fejlesszük diákjainkban a kulcskompetenciákat: az anyanyelvi kommunikációt, matematikai kompetenciát, természettudományos kompetenciát, digitális kompetenciát, szociális- és állampolgári kompetenciát, kezdeményezőképességet és vállalkozói kompetenciát, esztétikai- művészeti tudatosságot és kifejezőképességet. Képesek legyenek a hatékony önálló tanulásra, az angolon kívül legalább még egy nyelven tudjanak kommunikálni, legyenek: feszültség- és teherbírók, problémamegoldásra készek, toleránsak a másként gondolkodók iránt, határozottak és fegyelmezettek, képesek az emberekkel közvetlen kapcsolatot teremteni. 5

6 Eszközeink: a. Személyi feltételek Az intézmény pedagógiai céljainak megvalósításához személyi feltételként olyan tantestület szükséges, amelyben megvan a megfelelő szakirányú szaktárgyi és pedagógiai képzettség, motivációs adottságok, s amely a kitűzött célokat következetesen képviseli. b. Tárgyi feltételek Az intézmény az oktató-nevelő munkát a céloknak megfelelően épített esztétikai környezetben folytatja, és kívánatos, hogy a modern kornak megfelelő oktatástechnikai eszközök (audiovizuális, számítástechnikai) álljanak rendelkezésre. Az intézmény képzési rendje A kimenő rendszerű képzés szakaszai: előkészítő szakasz: 9. évfolyam alapműveltségi és érettségire felkészítő szakasz: évf. A felmenő rendszerű képzés szakaszai: előkészítő szakasz: 9.kny évfolyam alapműveltségi és érettségire felkészítő szakasz: évf. Képzési irány: két tannyelvű gimnáziumi érettségi A képzés tantárgyi rendszere: (érvényes a 2016/2017-es tanévig kimenő rendszerben) Tantárgy Óraszám (heti) Magyar nyelv évf.: 1 1 óra 6

7 Tantárgy Óraszám (heti) Magyar irodalom 9. évf.: 1 óra 10. évf.: 2 óra 11. évf.: 2 óra 12. évf.: középszint: 2 óra emelt szint: 4 óra 13. évf.: középszint: 3 óra emelt szint: 5 óra Tantárgy Óraszám (heti) Történelem 10. évf.: 2 óra 11. évf.: 3 óra évf.: középszint: 3 óra emelt szint: 5 óra Tantárgy Óraszám (heti) Emberismeret és etika 13. évf.: 1 óra Tantárgy Óraszám (heti) Angol nyelv és irodalom 9. évf.: 19 óra évf.: 5 5 óra évf.: 4 4 óra Tantárgy Óraszám (heti) Célnyelvi civilizáció évf.: 2 2 óra Tantárgy Második idegen nyelv (olasz, orosz, spanyol, német) Óraszám (heti) évf.: 5 5 óra 12. évf.: középszint: 4 óra emelt szint: 6 óra 13. évf.: emelt szint: 2 óra 7

8 Tantárgy Óraszám (heti) Matematika 9. évf.: 2 óra 10. évf.: 4 óra 11. évf.: 3 óra 12. évf.: középszint: 3 óra emelt szint: 5 óra 13. évf.: középszint: 3 óra emelt szint: 5 óra Tantárgy Óraszám (heti) Informatika 9. évf.: 2 óra 10. évf.: 1 óra Tantárgy Óraszám (heti) Bevezetés a filozófiába 13. évf.: 1 óra Tantárgy Óraszám (heti) Fizika évf.: 2 2 óra 12. évf.: középszint: 2 óra emelt szint: 4 óra 13. évf.: középszint: 2 óra emelt szint: 4 óra Tantárgy Óraszám (heti) Biológia 11. évf.: 2 óra évf.: középszint: 2 óra emelt szint: 4 óra Tantárgy Óraszám (heti) Kémia 10. évf.: 2 óra 11. évf.: 3 óra évf.: emelt szint: 2 óra 8

9 Tantárgy Óraszám (heti) Földrajz évf.: 2 2 óra évf.: emelt szint: 2 2 óra Tantárgy Óraszám (heti) Ének-zene évf.: 1 1 óra Tantárgy Óraszám (heti) Rajz és vizuális kultúra évf.: 1 1 óra Tantárgy Óraszám (heti) Testnevelés évf.: 2,5 2,5 óra Tantárgy Óraszám (heti) Osztályfőnöki évf.: 1 1 óra Tantervi modulok Modul éves óraszám Társadalomismeret 13. évf.: 32 óra Tánc és dráma 9. évf.: 36 óra 11. évf.: 36 óra 12. évf.: 36 óra Mozgókép és médiaismeret 12. évf.: 36 óra Művészetek 9. évf.: 36 óra 9

10 A balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium tantárgyi rendszere és heti óraszámai a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervekhez 9kny, évfolyam, gimnázium tanulói óraszám 9. Tantárgyak 9.kny évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 0+2* Angol nyelv Célnyelvi civilizáció II. Idegen nyelv 3+1* * Matematika 0+2* Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2+1* 3 3 Fizika Kémia 2 2 Biológia egészségtan Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Művészetek (Dráma és tánc) 2 2 Informatika Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport Kötelező fakultáció 2 2 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret 2 2 Összesen * a választott kerettanterv feletti óraszámot jelöli. Célnyelven oktatott tantárgyak: történelem matematika biológia angol célnyelvi civilizáció 10

11 Választható foglalkozások: Az iskolai élet megszervezésében a tehetségek és képességek minél hatékonyabb kibontakoztatása érdekében az alábbi főbb területeket tartjuk különösen fontosnak: Önismeret fejlesztése és személyes fejlődés: önismereti szakkör dráma szakkör Másokkal való együttműködés és együttélés: illemtan, protokoll, iskolai rendezvények kisebb és nagyobb csoportokkal való együttes tevékenység (osztálykirándulások) mások érzékenységének tisztelete és tolerálása (illemtan, protokoll) a társadalmi és kulturális örökség tisztelete és ápolása (Honismeret, Lőrincze nap, nemzeti ünnepek, megemlékezések) Kommunikációs készségek kialakítása: iskolaújság iskolarádió internet Az emberi tudás főbb területeinek megismerése: önképzőkörök Felkészülés a felnőtt életre: életvitel szakkör Az élet értelme, az értékrendszer és a mérték: etika Pozitív viselkedési normák kialakítása: iskolai kirándulások, iskolai rendezvények, Diákönkormányzati programok 11

12 Az osztály és csoportbontás szempontjai: 9KNY osztályba sorolás a választott második idegen nyelv alapján történik, az igazgató döntése alapján. A két párhuzamos osztály évfolyamonkénti csoportbontása: 1. Angolul tanított tantárgyak (egyetemes történelem, matematika, biológia, angol célnyelvi civilizáció) 2. Nyelvi foglalkozások és informatika (angol nyelv, 2. idegen nyelv, informatika) 3. Továbbtanulás szerinti bontás (11. és 12. évfolyam) közép- és emelt szintnek megfelelően 4. Nemek szerinti bontás (kollégium) Az iskola profilja, eddig elért eredményei, a törvényi előírások teljesítése és a korábbiakban vázolt nevelési-oktatási célok elérése érdekében fontos a fenti csoportbontás biztosítása. A tanulókkal való differenciált foglalkozás érdekében fontosnak tartjuk a versenyekre és vetélkedőkre való elő-, illetve felkészítést. A kollégiumi csoportbontásoknál a nemek szerinti elkülönítés után a tanulók önszerveződésének tiszteletben tartása mellett pedagógiai szempontokat érvényesítünk a közös felkészülés elősegítése érdekében. Megvalósítás Iskolai tevékenységünk minden elemében, az oktatás és nevelés teljes folyamatában a korszerű európai műveltség főbb követelményeinek érvényesítésére törekszünk, különös tekintettel az alábbi területekre: Hon- és népismeret: nemzeti kultúra, természeti és társadalmi környezet Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: az egyetemes emberi kultúra értékei Környezeti nevelés: környezettudatos magatartás, a természet tisztelete 12

13 Kommunikációs kultúra: szimbolikus, jelek szerint, képi, mozgási és magatartási úton Testi és lelki egészség: egészséges, harmonikus életmód és döntésképesség Tanulás: az egész személyiség fejlesztése eredményes tanulás útján Pályaorientáció: tanulói pályaválasztás önismeret és pályaismeret összehangolásával 1. Kötelező tanórai foglalkozások: elméleti tantárgyak kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, történelem, matematika választható érettségi tantárgyak: 2. idegen nyelv, biológia, ének, fizika, földrajz, kémia, rajz, informatika, testnevelés, célnyelvi civilizáció 2. Tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, érdeklődési körök, önképzőkörök, előadások 3. Mindennapos testedzés, tömegsport, versenyek, vetélkedők és játékok keretében 4. Egyéni foglalkozások és felkészítések 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Gimnazistáink legfőbb hiányossága - tapasztalataink szerint az alábbi területeken jelentkezik: kommunikációs ismeretek tanulás-módszertani ismeretek önismeret (alkalmazkodási, kockázatvállalási, döntési képesség, negatív önértékelés másság elfogadása, megértése, pozitív életszemlélet káros szenvedélyek felismerése közösségi szabályok betartása célok felismerése 13

14 Pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés terén a következő programokkal kívánjuk hatékonyabbá tenni iskolánk nevelőmunkáját: Gólyatábor Célja: az új környezet és elvárások által okozott feszültség oldása egymás megismerése egymással törődő és együttműködő közösségek kialakítása bizalom légkörének megteremtése kiszűrni és segíteni az arra rászoruló tanulókat beilleszkedés elősegítése Önismereti, konfliktuskezelési tréning Célja: pozitív énkép, önértékelés, gondolkodás kialakítása, erősítése kommunikációs készség fejlesztése másság elfogadása, megértése a konfliktuskezelő készség fejlesztése, hatékony konfliktuskezelési stratégia kialakítása Tanulás- módszertani ismeretek fejlesztése Célja: tanulási stílusok kidolgozása egyéni tanulás módszertanának helyes elsajátítása korrepetálás, felzárkóztatás a segítségnyújtásban szakkörök működése tanulás-módszertani tréning 14

15 Halloween, Karácsony, Bálint nap Hagyományos rendezvényeinken elsődleges cél az egészséges, hatékony életvezetés megvalósításához szükséges önállóság kialakulásának elősegítése, valamint a megküzdő stratégiák fejlesztése, közösségi kereteken belül. További célok: új helyzetekkel kapcsolatos attitűdök és magatartásformák alakításának lehetőségei az ismeretlennel szembeni szorongások leküzdésének technikái illem, etikett, protokoll szabályainak oktatása Kommunikációfejlesztés és konfliktuskezelés Célja: verbális kommunikáció testbeszéd formái hatékony kommunikáció lényege nyílt kérdések alkalmazásának fontossága értő figyelem lényege Konfliktus lényegének megismerése annak gyökerei és következményei pozitív oldalai speciális konfliktuskezelési stratégia lényege, alkalmazása az iskolai alaphelyzet szereplői közötti kapcsolatok optimális működésének elősegítése diák, pedagógus, szülő segítő szerepkörének pontos elkülönítése saját és mások érzelmeinek pontos felismerése saját érdekeket kifejezésre juttató, illetve a káros befolyásokat kivédő technikák begyakorlása Módszerek amelyek segítségével a célokat kívánjuk elérni: előadás vita ötletroham szerepjáték 15

16 strukturált feladatok videofilm vetítés játék, relaxálás mentális foglalkozások A célok elérésében segítő szakemberek: osztályfőnökök szaktanárok kollégiumi tanárok szülők diákvezetők meghívott előadók szakemberek, pl.: tánctanár 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai A tanulói személyiséget komplex egészében kell kezelni, fejleszteni, különböző készségekre megtanítani. Nem csak a szellemet, a testet is karban kell tartani. Ehhez elengedhetetlen egy komplex egészségfejlesztő program, amit nem csak a tanítási órák keretében hirdetünk, de a kollégiumi életvitel is ebben próbál segíteni. A test karbantartása Tanulóinknak lehetőségük nyílik a testformálás különböző formáinak gyakorlására. A as tanévtől felmenő rendszerben minden évfolyamon heti 5 órában testnevelés órák keretében mindenki részesedik a mozgás örömében, a kötelező órák mellett nagyon sokan választják iskolánkban a délután tartott edzéseket is. Tanulóinknak lehetőségük van kosarazni, focizni, aerobicozni, modern- és társastánc órákon részt venni. Teniszezési lehetőség az őszi és a tavaszi időszakokban megoldott. Délutánonként a kollégisták - előzetes egyeztetés után - szabadon használhatják az intézmény tornatermét és a szabadtéri létesítményeit. Néhány tanulónk aktív sportoló, próbáljuk 16

17 humánusan kezelni mindenkinek ilyen irányú elfoglaltságát. Mindenki talál magának való sportolási lehetőséget. A szülői kezdeményezésre évente legalább egyszer megrendezett Egészségnapon pedig a test edzésén kívül szakemberek bevonásával az egészséges életmódra is neveljük tanulóinkat. A témában jártas vendégeink meghívásával a tanulók információhoz juthatnak a nemi betegségek terjedésének formáiról, a dohányzás és a kóros elhízás káros hatásairól, a stresszhelyzetek kezelésének módszereivel is megismerkedhetnek a téma iránt érdeklődők. A rendezvény előtt és alatt pedig egészséges ételeket, innivalót kóstolhatnak a diákok, melyet a szülők készítenek a kilencedikes tanulók aktív részvételével. Feladatok: A tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása A tantestület nevelési módszereinek gazdagítása a kölcsönösen egymásra ható tapasztalatokra alapozott módszerrel A tantestület drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában A tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek az alapműveltség része, olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást 17

18 megkezdők gyorsasága és hatékonysága Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Az elsősegélynyújtás oktatásának célja végső soron az élet megmentése, a további egészségkárosodás megakadályozása, valamint a gyógyulás elősegítése! Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Elméleti tudás megszerzése (biológia, kémia, testnevelés, osztályfőnöki órákon) b) Gyakorlati ismeretek (tanítási órákon, valamint védőnő segítségével újraélesztés gyakorlása babán, vérnyomásmérés, ) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, kémia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósulhat meg. A 9. kny és a 9. évfolyamok számára osztályfőnöki órák keretében az iskolai védőnő tart felkészítő foglalkozásokat, melyek megszervezése az osztályfőnökök feladata. A következő alapismeretek elsajátítása szükséges: Mentőhívás (telefonszám, mit kell elmondani, milyen kérdésekre kell válaszolni) Stabil oldalfekvés kialakítása Nyomó- és szorítókötés felhelyezése Mesterséges lélegeztetés alkalmazása A felsőbb évfolyamokon, a korábban tanult ismeretek átismétlése biológia órán, egészségnapon, elsősegély-nyújtási és katasztrófavédelmi versenyekre való készülés során. 18

19 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok tanítási órákon csoportmunka, pármunka testnevelési órán csapatjátékok nyelvi órákon párbeszédek, páros feladatok gyakorlása kísérletek során feladatmegosztás kiselőadás elkészítése és előadása csoportmunkában vitakészség, vitakultúra elsajátítása Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai tanulópárok kialakítása (kollégium) csoportfoglalkozások (kollégium) délutáni edzések versenyfelkészítés felzárkóztató foglalkozások diákszínjátszó kör A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai iskolai rendezvények megszervezése, feladatok kiosztása, vállalása, közös felelősségvállalás tanulópárok kialakítása, (segíteni a gyengébbeket, lemaradókat, hiányzókat) patrónusrendszer működtetése (felsőbb évfolyamos tanulók patronálják a kezdő évfolyam tanulóit) 19

20 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg. 20

21 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Aktívan közreműködik a közösségi szolgálat (50 óra) megszervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 21

22 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A középiskolák versenyében nem lehet valóságos piaci viszonyokról beszélni, de a kor, a társadalom és legelsősorban a szülők jól megfogalmazott igényeinek és elvárásainak megfelelve messzemenően biztosítani kívánjuk tanulóink számára éppen legfogékonyabb életkorukban az optimális személyiségfejlődési feltételeket. A tanulók általános iskolákból hozott ismeretei, természetes gondolkodásuk és viselkedésmódjuk is igen nagy eltéréseket mutat. Ezeket a valóságos különbségeket a felvételi vizsga (annak erősen korlátozott jellege miatt) feltárni csak nagyon nagy vonalakban képes. A 9/kny évfolyamon, a tanév elején megkezdjük tanórai és kollégiumi foglalkozások keretében, szervezett formában a tanulók között meglévő különbségeket felmérni, s ennek tükrében teszünk javaslatot a felzárkóztatásra. Ennek formái olyan kiscsoportos vagy egyéni foglalkozások, korrepetálások, ahol elsősorban a hozott hiányosságok felszámolása az elérendő cél. Külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy nem magyar anyanyelvű diákjaink kerüljenek bármilyen formában is intézményünk falai közé a magyar nyelvet a lehető leghamarabb, a tanulmányok folytatásához elengedhetetlenül szükséges szinten elsajátítsák. Minden évfolyamon korrepetálásokat szervezünk az arra rászoruló és azt igénylő tanulóink részére. Tanuló és szülő együttes írásos kérelmére lehetőséget biztosítunk arra is, hogy jó képességű tanulóink valamely évfolyam teljes tananyagából - de akár csak egyes tárgyaiból is korábban sikeres osztályozó vizsgát téve az adott évfolyamot átugorhassák. A kérelmet az osztályfőnök és az illetékes szaktanár(ok) támogatása esetén hagyhatja csak jóvá az iskola igazgatója, aki az engedély megadásakor köteles kitűzni az egyes tantárgyi vizsgák időpontját, a vizsgabizottság összetételét. Indokolt és méltánylandó esetben (pl. válogatott sportolóknál) ugyancsak írásos kérelem alapján az iskola igazgatója (beszámolási- és vizsgakötelezettség előírása mellett) felmentést adhat a tanórai foglalkozások egy részének vagy egészének látogatása alól. Ezen tanulóink felkészülését 22

23 külön program szerint irányítjuk. A törvényi előírások szigorú betartása mellett az előrehozott érettségi vizsga kérelmével is élhet a tanuló. Az egy-egy tantárgyból kiemelkedő képességű tanulóinknak lehetőséget adunk egyéni, személyre szabott foglalkozásokra. Ezek programját minden esetben egyeztetjük a szülőkkel is. Az ilyen tanulókkal való foglalkozást amely igazi öröm minden elhivatott pedagógus számára nem kívánjuk feltétlenül a számukra amúgy is szűk tantervi keretek között tartani: szeretnénk a tanulóink érdeklődését, ez irányú tevékenységét tudásuk és érettségük függvényében, akár különféle interdiszciplináris témakörök feldolgozásán keresztül az önálló műhelymunka felé orientálni, megéreztetni velük a kutatási munkák örömét és igazi szépségét A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az iskolabeli konfliktusok kudarchoz vezetnek, azaz a tanuló teljesítménye nem felel meg a követelményeknek. Ez nem tudásból vagy nem akarásból is fakadhat, ill. olyan gátlások léphetnek fel, amelyek képességei kifejtésében akadályozzák. A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal ún. tanulási technikákat kell elsajátíttatni, amelyek az önálló fejlődéshez nagy segítséget nyújtanak. A pedagógusnak rá kell vezetnie tanítványait a legcélszerűbb és legtakarékosabb módszerekre, és ez megfelelő tréning segítségével elérhető. A tréning fő alkotóeleme az aktív együttműködés a tanulás folyamatában, amely a sikeres tanulást erősíti. Sikeres tanulást, nagy önfegyelmet követelő időbeosztással, szisztematikus ütemtervvel kell alátámasztani. Feltétlenül hozzátartozik ehhez a megszakítások időszaka is, amelynek hiánya, ill. be nem tartása kezdődő tanulási zavarokhoz, hosszabb távon pedig tanulási kudarchoz vezet. A tanár részéről változatos módszerek alkalmazására is szükség van, elsősorban egyéni képességfejlesztésen alapuló pedagógiai eljárásokra. 23

24 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A feladat fontosságánál fogva minden szaktanárra és kollégiumi nevelőtanárra fontos tennivalók hárulnak, s nem szűkíthetők le az osztályfőnöki órákra és a kollégiumi foglalkozásokra. A pedagógusoknak segíteni kell a tanulót abban, hogy reálisan megismerhesse magát, érdeklődési körét, képességeit, jó és rossz tulajdonságait, lehetőségeit. Ebből következik, hogy a tanórákon, foglalkozásokon, szakkörökön egyéb szabadidős tevékenység során a tanuló kapjon lehetőséget szereplésre, kapjon értékelést diáktársaitól éppúgy, mint tanáraitól, hogy minél alaposabban megismerhesse önmagát. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását elsősorban a tanórákon és a kollégiumi órákon kívánjuk megvalósítani. Több tanulónál azonban ez, az egyéni fejlődésbeli, családi, stb. okoknál fogva nem elegendő, több törődést igényelnek oktatási és nevelési szempontból is. Ezekben az esetekben tanórán kívüli korrepetálás szükséges, amely a szaktanár, kollégiumi nevelő, ill. osztálytársak vagy felsős tanulók segítségével valósítható meg. Az intézményben erre már konkrét példák is vannak: a tanulószobai foglalkozásokon kívül sok tanulópár dolgozik együtt. Néha valóban a tanulási módszeren múlik, hogy az eredmények nem olyan sikeresek, ahogyan azt a tanuló a befektetett energia alapján elvárná. A tanárral való kapcsolat is oka lehet az esetleges sikertelenségnek. Itt nő meg az osztályfőnök felelőssége, akinek ilyen esetben a közvetítő szerepét kell játszania. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha iskolán kívüli okok miatt romlik a tanuló teljesítménye. Minden esetben, függetlenül attól, hogy mi a sikertelenség kiváltó oka, fontos, hogy a pedagógus a tanulóban tudatosítsa: nagymértékben rajta múlik a siker, ill. a kudarc. Értékelje reálisan magát, kapjon biztatást tanárától, a tanár-diák viszony hasson pozitívan az elsajátított ismeretekre. 24