Az életciklus szemlélet gyakorlati megvalósítása a hulladékgazdálkodás területén

Átírás

1 Az életciklus szemlélet gyakorlati megvalósítása a hulladékgazdálkodás területén István Zsolt - osztályvezető Bodnárné Sándor Renáta - tudományos munkatárs Bay Zoltán Nonprofit Kft. Intelligens rendszerek divízió Logisztikai rendszerek osztály Az életciklus szemlélet az új ISO szabványban és a hulladéktörvényben túl az elméleten konferencia Budapest április 19.

2 A Bay Zoltán Nonprofit Kft. bemutatása

3 Körfogásos gazdaság 94/62/EK 6cikk (1): csomagolási-hulladék hasznosítás, újrafeldolgozás (5 évente felülvizsgálat életciklus értékelés, költség-haszon elemzés alapján) Az Európai Parlament és Tanács irányelve a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról 7a. cikk b (2): Az intézkedéseknek - a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében - figyelembe kell venniük a termékek teljes életciklusa során jelentkező hatásokat. 8a. cikk 4 (b): differenciálják a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek keretében a gyártók által teljesítendő pénzügyi hozzájárulásokat, termékeik életciklus végén jelentkező költségei alapján, figyelembe véve különösen a termékek újrahasználhatóságát és újra-feldolgozhatóságát Az anyagkörforgás megvalósítása a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv Zöld termékmegjelölések átvizsgálása Zöld közbeszerzések Környezeti lábnyom szélesebb körben való alkalmazhatósága Önkéntes ökocímke Energiahatékonysági címkézés Élettartam növelés Újrahasználat Magyar tervezet

4 Életciklus Fenntarthatósági elemzés Stratégiák Megelőzés Hulladék-hierarchia Fenntarthatóság Legkedvezőbb megoldás Gazdasági és erőforrás hatékonyság Környezeti menedzsment rendszerek Életciklus elemzés Programok, Ökocímke, zöld közbeszerzés Szénlábnyom, Vízlábnyom Döntéstámogatási rendszer Újrahasználat Hasznosítás Egyéb hasznosítás Életciklus gondolkodás Anyag- és energiamérlegek Adat és információmenedzsment Maslow féle piramis fenntarthatóságra adaptálása Ártalmatlanítás Kezdeti/ kevésbé jó megoldás

5 Életciklus szemlélet - Indikátorok A szemléleten alapuló indikátorok nagy része a környezeti hatások mellett erős kapcsolatban áll a gazdasági tényezőkkel, de fontos szempont az anyagmérleg és az energetikai jellemző is. Kifejezetten a környezeti tényezők ismertebb indikátorai: LCA - életciklus elemzés: környezeti hatáskategóriákban mér, speciális szoftvert igényel Ökológiai lábnyom: földterület és földhasználat változás mérésére kiváló, nincs rá ISO szabvány, nem értelmezi a teljes életciklus fogalmát Karbon lábnyom: csak ÜHG emisszióra, de szabványhoz igazodva Vízlábnyom: vízfelhasználásra fókuszál, szabványhoz igazítva

6 Életciklus-elemzés (LCA Life Cycle Assessment) A környezeti hatások csökkentéséhez elengedhetetlen feltétel a termék/tevékenység által előidézett környezeti hatások pontos ismerete. Ezek meghatározásának elősegítéséhez dolgozták ki az életciklus elemzés módszerét. Segítségével egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életútja során (a nyersanyag kitermeléstől a hulladékká válásáig) vizsgáljuk annak környezetre gyakorolt potenciális hatásait.

7 Életciklus-elemzés keretrendszere A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet az ISO szabványsorozat keretében határozta meg az életciklus-elemzés alkalmazásának elveit, céljait, rendelkezik a hatásvizsgálatról, illetve minősítésről. Az életciklus-elemzés keretrendszere Cél és tárgy meghatározás Adatleltár, Elemzés Hatáselemzés Értelmezés, interpretáció ISO : 2006 Életciklus értékelés ISO 14025:2006 Környezetvédelmi címkék és nyilatkozatok ISO Eco-design ISO Termék karbon-lábnyoma ISO Vízlábnyom

8 Környezeti-hatáskategóriák értelmezése CML 2001 apr.2015 hatáselemző módszer Globális felmelegedés kg CO 2 -Egyenérték Savasodás kg SO 2 -Egyenérték Eutrofizáció kg Foszfát-Egyenérték Erőforrások csökkenése MJ Fotokémiai Ózonképződés kg Etilén-Egyenérték Ózonvékonyodás kg R11-Egyenérték Toxicitás (emberi, földi, vízi, tengeri) kg DCB-Egyenérték Egyéb hatáselemző módszerek: ReCiPe 1.08 EDIP 2003 TRACI 2.1 Stb.

9 Globális felmelegedési Potenciál (GWP) Karbon-lábnyom A globális felmelegedési potenciált (GWP, azaz Global warming potential) üvegházhatású gázok (ÜHG) hatásának számszerűsítésére használják. Azonos tömegű szén-dioxidhoz képest határozzák meg az értékét, meghatározott időintervallumra (ez általában 100 év). Szén-dioxid (CO 2 ) 1 Metán (CH 4 ) 25 Dinitrogén-oxid (N 2 O) 310 Klórozott szénhidrogén (CFC) freon Szén-lábnyom Az egyén karbon-lábnyomát meghatározza: háztartási energiafogyasztás gépkocsi-használatból eredő üzemanyag-fogyasztás tömegközlekedési eszközök használata légiközlekedés hulladék étkezés használati tárgyak vásárlása internetezés, banki szolgáltatások szabadidős tevékenységek (nyaralás, sport, kultúra, szórakozás)

10 EPD - Vállalati alkalmazás A cégek bizonytalanok belevágni egy szemléletváltásba, egy elemzésbe, deklarációba. Előnnyel járhat a környezettudatosság, de nem ismerik ennek mértékét A zöldebb út, de nem tudják melyik az A saját öko termékük, de ki hiszi el megalapozottság nélkül, hogy az Egy LCA, hiszen számszerűsített eredményeivel a kérdéses részeket is bizonyítja, a döntéshozatal hatékony eszközévé válik. ISO14025 Környezeti címkézés és deklaráció PCR Product Category Rules Termék kategória szabályok EPD Environmental Product Declaration Környezeti Termék Deklaráció EPD alkalmazása: Zöld közbeszerzések Környezeti menedzsment rendszerek Öko-design B2B kommunikáció B2C kommunikáció Épület értékelési terv

11 EPD - Vállalati alkalmazás Energia - Atomenergia előállítás - Svédország Élelmiszeripar Sörgyártás - Olaszország Járművek és berendezései Vasúti kocsi - Németország Szolgáltatás Műanyaghulladék és maradékanyag hasznosítás - Olaszország

12 A Bay Zoltán Nonprofit Kft. referenciái az életciklus elemzés területén Referenciák

13 Célok: Az életciklus elemzés célja a megbízó cég által kialakított szennyvíziszap ártalmatlanítási rendszerek környezeti hatásvizsgálata; a kiválasztott öt eltérő rendszer összehasonlító elemzése; valamint azok a jelenleg meglévő és feltételezett szennyvíz-ártalmatlanítási folyamatokkal való összehasonlítása. Szennyvíziszap ártalmatlanítás

14 Sütőolaj hasznosítás Célok: A lakosságtól elszállított használt sütőolaj begyűjtésének és end-of-life lehetőségeinek főképp biodízel üzemanyagként hasznosításának - környezeti hatásvizsgálata, összehasonlító elemzése Sütőolaj számokban (Magyarország) Fogyasztás: 13,9 kg/lakos (139,43 ezer tonna) Ebből 9,2 kg/lakos a háztartások fogyasztása (92,28 ezer tonna) EP (kg foszfát ekvivalens) ~35% válik hulladékká ~8-9 ezer tonna/év begyűjtött mennyiség Ennek csupán 3-5%-a származik a lakosságtól Feldolgozási igény 40ezer tonna/év lenne

15 Újrahasználati központ Célok Az újrahasználatot támogató hálózatok, újrahasználati központok kialakulásának elősegítse a Közép-európai Tagállamokban Az újrahasználat integrálása a hulladékkezelésbe, széleskörű elterjesztése Kibocsátások minimalizálása, termékek életciklusának meghosszabbítása Munkahelyteremtés (újrahasználat és újrahasználatra előkészítés) Hozzáadott érték megteremtése helyi és regionális képzett munkaerő felhasználásával Felújított termékek elérhető áron, alacsony jövedelemmel rendelkezők számára ~30%

16 Betétdíjas rendszer Egyutas italcsomagolások hulladékának LCA szerinti összehasonlítása betétdíjas vagy szelektív hulladékgyűjtés esetén Vizsgált alternatívák Betétdíjas rendszer hulladékos infórendszerrel Betétdíjas rendszer regionális számlálóközponttal Jelenlegi begyűjtési rendszer Elképzelt szelektív hulladékgyűjtés PET palack Alu doboz Gyűjtési rendszer anyagáramok nélkül CML Nov. 2010, Global Warming Potential (GWP 100 years) Teljes életciklus elemzés anyagáramokkal [kg CO2-Equiv.] Hulladékgyűjtési rendszerek összehasonlítása (PET, alu doboz - anyagfüggetlenül) Betétdíjas - hulladékos inforendszerrel Betétdíjas - Regionális számlálóközponttal Szelektív hulladékgyűjtés Jelenlegi hulladékgyűjtés

17 A szemléletváltás jó úton jár Magyarországon, a fejlődés a világ vezető országai után itt is érezhető A hosszútávú célokban, stratégiákban mind nemzetgazdasági, mind a vállalkozások szintjén - mindenképp meg kell fogalmazódjon a fenntarthatóság, így nemcsak a gazdasági érdekek dominálnak majd, hanem a környezeti és társadalmi hasznok is.

18 Köszönöm a figyelmet! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! zsolt.istvan@bayzoltan.hu renata.sandor@bayzoltan.hu