30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzés. Hallgatói segédlet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzés. Hallgatói segédlet"

Átírás

1 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzés Hallgatói segédlet Száz Magyar Falu Nonprofit Kft. Budapest, 2015

2 Készült a TÁMOP / számú Eötvös József Program Pedagógiai szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló című projekt támogatásával a Tevékenységközpontú tanulás pilot program keretében. Kedvezményezett: Türr István Képző és Kutató Intézet Írta: Balogh Gyula Gondozta a Száz Magyar Falu Nonprofit Kft. * 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 36/B Telefon: Felelős vezető a kiadó ügyvezetője

3 Tartalom Bevezető Kapcsolatfelvételtől az együttműködés kialakulásáig Felkészülés a tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására Olvasmány: Tanórai differenciálás A cselekedve tanulás jó gyakorlata Olvasmány: Ökológiai Oktatóközpont a Gönczy Pál Általános Iskolában A tanulásszervezés új eljárásai olvasmány: A gazdálkodási alapismeretek tantárgy olvasmány: A tanyapedagógia program A közösség által támogatott gazdálkodás jó gyakorlata olvasmány: A közösség által támogatott mezőgazdaság Ellenőrzés-értékelés Forrásfeldolgozás olvasmány: A herencsényi példa olvasmány: A Homoktövis Környezetvédelmi Oktatóközpont...49 Irodalomjegyzék

4 Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz, évmilliókra lesz tulajdonod. (Madách Imre) Bevezető Jelen Hallgatói segédlet kiadványunk az Eötvös József Program - Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló elnevezésű kiemelt projekthez kapcsolódó Tevékenységközpontú tanulás pilot-program keretében került kiadásra. Célunk, hogy kísérleti program keretében a 6-14 éves gyerekek tapasztalják meg, hogyan lesz a vetőmagból élelmiszer, legyen számukra becsülete a földnek, a vidéki embernek és a kétkezi munkának. Tanulják meg, hogyan kell bánni az állatokkal és a földdel, tapasztalják meg a közösen végzett munka örömét. Lássák, ahogy a kezük munkája nyomán termés születik, azt, hogy évszakról-évszakra, évről-évre hogyan változik a környezetük. A Pilot Program sikeres megvalósulását három kiemelt területen kerttervezés, nyúltartás, zöldségtermesztés a tapasztalati tanuláson alapuló, gyakorlati készségeket, képességeket erősítő, a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megfelelő szakmai kiadványok megjelentetésével, illetőleg továbbképzésekkel kívánjuk támogatni. Jelen kiadvány hallgatói segédanyag szerepét tölti be, egy 30 órás, közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzés során. A saját élményű tanulás, tapasztalati tanulás azt jelenti, hogy a csoportban szerzett élményeken keresztül tanulunk, a gyakorlatok, beszélgetések, játékok során bennünk születő érzésekkel, gondolatokkal dolgozunk. 4

5 Nincs jó és rossz érzés vagy rossz gondolat, nem kell elvárásoknak megfelelni. Az álláspontokat ugyanakkor meg lehet változtatni. Ez nem lesz könnyű, hiszen állandóan normák között élünk, állandóan értékelünk és mások is értékelnek bennünket. Próbáljuk meg, érdekes tapasztalatot adhat. A csoportot a tagok megosztott gondolatai, érzései gazdagítják. Ezért fontos a nyitottság, aktivitás. A csoport nemcsak kerete, hanem módszere is a tréningnek. Hatunk egymásra, visszajelzéseket adunk, reagálunk. Mivel tréningen vagyunk, nem a kommunikáció elméleti kérdéseivel foglalkozunk. Esetenként leegyszerűsítve jelennek meg a szaktudományi ismeretek, de az olvasmányokban és az ajánlott irodalomban mindenki fejlesztheti az elméleti tudását is. Ezen a tréningen minden munka önkéntes, még akkor is, ha egymás előtt ezt nem mindig könnyű értelmezni. Különbözőek vagyunk, különböző módon élünk meg egy-egy helyzetet. A tréning során képeket, néhány esetben, általában a szerepjátékokhoz kapcsolódóan, videofelvételeket is készítünk. Ehhez szeretnénk kérni az engedélyeket. Hasznos tanulást kívánva: a szerzők 5

6 1. Kapcsolatfelvételtől az együttműködés kialakulásáig Elvárások, igények Fejezzék be a megkezdett mondatokat! A legjobb, ami történhet velem ezen a tréningen, A legrosszabb, ami történhet velem ezen a tréningen, Amit én tehetek, hogy ez a tréning sikeres legyen, 1. gyakorlat: Önbizalom Kérdés: Az emberek képességeinek átlagosan hány százaléka mutatkozik meg a munkahelyen? Válasz: A százalékos arány egyszámjegyűtől 70 % -ig változik, de az átlag 40% körül mozog. Milyen bizonyítékokkal tudja alátámasztani ezt az állítást? 6

7 Milyen külső és belső akadályok akadályozzák képességeink teljes kibontakoztatását? Mi akadályozza a gyermekek, tanulók képességeinek teljes kibontakoztatását? Azt a képességet, amely révén képesek vagyunk a magabiztos önkifejezésre, anélkül, hogy passzív, agresszív, vagy manipulatív viselkedéshez folyamodnánk, asszertivitásnak nevezzük. Az asszertivitás magatartás révén jobban tudatában vagyunk a saját énünknek: ismerjük, kedveljük és irányításunk alatt tudjuk tartani az igazi énünket. (Sue Bishop) 2. gyakorlat: Az asszertivitás játéka Fejlesztő hatás: A játék célja, hogy a konfliktushelyzetben lehetséges három viselkedésmódot (agresszív, asszertív, szubmisszív) tisztázza, a tagoknak lehetősége legyen szerepjátékokon keresztül a különböző megoldási módokat kipróbálni. Életkori ajánlás: serdülőknek és felnőtteknek. Csoportvezetői gyakorlat: a játék komolyabb csoportvezetői gyakorlatot, mélyebb pszichológiai ismereteket igényel Idői keretek: perc. Eszközigény: nincs. A játék leírása: A tagok körben ülnek. A csoportvezető röviden ismerteti az agresszivitás, az asszertivitás (határozottság, erőteljesség, rámenősség, saját magáért nem agresszíven kiállni) és a szubmisszivitás (alárendelődés) közötti különbséget. Ezt szerepjátékok követik. Önként jelentkezőkből lesznek a szereplők, a többiek a nézőteret adják, mintha egy színházi előadásról lenne szó. 7

8 A szereplőknek különböző konfliktushelyzeteket kell eljátszaniuk, agresszív, asszertív vagy szubmisszív módon. A játékot megbeszélés követi a csoporttal, ki mit látott, hogyan sikerült a konfliktust megoldani, mennyire voltak tényleg agresszívek, asszertívek vagy szubmisszívek a szereplők (Rudas, 2001 nyomán). 3. gyakorlat: Az önfeltárás folyamata A csoport közegében az egyén akár akar, akár nem, folyamatosan megjeleníti magát, még akkor is, ha hallgat. A lényeg nem az önmaga szerepeltetésének a ténye, hanem a mikéntje, vagyis hatékony, célirányos stb. volta. Ez az önreprezentáció nem más, mint az egyénnek saját magáról adott információja mások számára. Ez a folyamat kisebb vagy nagyobb mértékben önfeltárás is, mivel az így közvetített információ a másik számára új ismeretet jelent önmagunkról. Ez az információ változatos formájú lehet, mivel vonatkozhat általunk megfigyelt tényekre, múltbeli és jelenbeli érzéseinkre, gondolatainkra önmagunkról és másokról, valamit múlt és jelenbeli vágyainkra, szükségleteinkre. A kulcsmozzanat önmagunk megjelenítése. Hogy ez mennyire teljes és egyáltalán mennyire lehet teljes, az számos tényező függvénye. Minden összefügg a self (az én ) fogalmával, amely nem tetszőlegesen tárható fel, és nem feltárható minden további nélkül. Ennél a kérdésnél ajánlatos az ún. Johari-ablakot megemlíteni, amely az egyén teljes létezését egy körrel ábrázolva az egyén működését ábrázolja az egyes kvadránsoknak megfelelően, és négy különböző selfmegnyilvánulási lehetőséget különít el: Nyitott én mind az egyén, mind a többiek számára ismert tulajdonságok Vak én ismeretlen tulajdonságok az egyén, ismert a többiek számára Rejtett én ismert az egyén, ismeretlen a többiek számára tulajdonságok Ismeretlen én mind az egyén, mind a többiek számára ismeretlen tulajdonságok 8

9 Ennek a sémának az alapján az önmagunk megmutatását egyfajta ablaknyitásként is felfoghatjuk. Ami itt a fejlődési és fejlesztési irányt jelenti, nyilvánvalóan a rejtett selfből származó információk mind nagyobb részének a nyitott selfbe történő átáramoltatásának tendenciájában fogalmazható meg. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben valaki jó önprezentációs készséggel rendelkezik, annál a nyitott self kvadránsa a többiekhez képest jóval nagyobbá válik. Egyértelmű, hogy az önfeltárulkozás nem mindig fájdalommentes. A tréningek során is gyakorta megfogalmazódik, hogy az önmagam megmutatásával esetleg éppen az elutasítást, vagy negatív kicsengésű megméretést kockáztatjuk, szükségtelenül felfedjük gyenge oldalainkat, és ezzel támadhatóvá és sebezhetővé válunk. Önreflexió: Milyen, osztályteremben is hasznosítható új ismeretekkel gazdagodott a gyakorlat során? Miképp segítheti a Johari-ablak módszertana a tanulók önfeltárását? 9

10 2. Felkészülés a tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazására A konstruktív pedagógia. A konstruktivista pedagógia gyűjtőfogalom, mely nem módszer, hanem szemlélet. Arra épül, hogy a tudást mindenki maga építi fel, és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan kell részt vennie, ehhez másokkal együtt kell működnie. A leegyszerűsített, leképzett, megszerkesztett tananyag ezt nem tudja biztosítani, csak a tapasztalatok és az életszerű helyzetek. A komplex tanulási környezet megteremtése alapfeltétel: többé már nem egy tankönyv és egy tanár az információ forrása, hanem maga a valóság. Az életszerű helyzetekben fellelhető valóságos problémákra csoportosan, változatos munkaformákkal és módszerekkel keresik a diákok a választ. A konstruktivista pedagógia sajátos tanulási környezetet igényel, amelyben a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást, változatos eszközöket és információs forrásokat használva, a tanulási célok eléréséhez és a problémamegoldó tevékenységhez. A konstruktív oktatási módszer lépései: 1. Érdeklődés felkeltése: mindenkit érintő, aktuális témával, mely akár ellentétes véleményeket is provokálhat. 2. Csoportok kialakítása: a csapatokon belüli sokszínűség kialakítása (képességek, nemek, etnikai háttér tekintetében). 3. Csapatépítés: közös tulajdonságok, vélemények keresése, mely erősíti a csoportkohéziót. 4. Témaválasztás: A csoportok témákra osztják az anyagrészt, és minden csoport egy témáért lesz felelős. Így valamennyi csoport munkájára szükség lesz a végeredmény eléréséhez. 5. Altémaválasztás: A csoport az adott témát további altémákra osztja, és a csoport minden tagja elvállalja ezek egyikét. Az altémákat 10

11 maguk a csapatok szabják meg, és maguk osztják fel egymás között, így biztosítva az egyenlő részvétel és az egyéni felelősség esélyét. 6. Az altémák kidolgozása: A diákok egyénileg összegyűjtik és feldolgozzák saját altémájuk anyagát. Lehetőség van egymást segíteni, így mindenki sikerélményhez jut. Az altémákat csapaton belül megbeszélik 7. A csoport közös előadásának előkészítése: A csoportok összedolgozzák az altémákat, vitázhatnak, érvelhetnek, egymásnak segíthetnek. 8. A csoport előadása, bemutatója a kidolgozott témakörről: A csoportok az egész osztály számára bemutatják a munkájuk eredményét. 9. Értékelés. Lehetséges formái: A csapatok értékelik az altémákról tartott előadásokat. A témáról tartott bemutatót, előadást értékeli az osztály. A tanár értékeli az egyéni beszámolókat, csoportprojekteket. A foglalkozás eredményességének vizsgálata: mennyiben járultak az egyes diákok a csoport egészének tanulási folyamatához. 1. ábra: A konstruktív oktatási módszer lépései. A szerzők. 11

12 Forrás: Nahalka István: Konstruktív pedagógia - Egy új paradigma a láthatáron (I.). Iskolakultúra, 1997/2. Feldolgozás Vajon alkalmazható-e a konstruktivista pedagógia outdoor környezetben? Ha igen, hogyan? Miben tér el a konstruktivista pedagógia gyermekképe a frontális oktatás gyermekképétől? Önreflexió: Konstruktivista követelmények Életközeli környezet kialakítása, amelyben a tanulás meghatározó lehet Valósághű megközelítések alkalmazása, problémák megoldása az összefüggések hangsúlyozásával A tanulási célok megvitathatóak legyenek Az értékelés az önellenőrzést segítse Olyan eszközök és környezet biztosítása, amely a tanulókat a világ sokszempontú leírásában segíti Feketéné Szakos Éva (2002): Új paradigma a felnőttoktatás elméletében? Iskolakultúra, 9. sz Szabolcs Éva (2004): Ismeretelmélet és pedagógia. Iskolakultúra, 9. sz. Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 12

13 1. Olvasmány: Tanórai differenciálás 1. A meglévő tanulói különbségek forrásai A frontális/hagyományos tanulás során a tanárnak nem nyílik lehetősége arra, hogy az egyéni különbségeket figyelembe vegye. Meglévő ismeretek különbsége amit otthonról hozott (szókincs, értékrend, hozott ismeretek). Képességbeli különbségek: Észlelés (Mit tudunk megtanítani egy vak vagy hallássérült gyereknek?) Figyelem Emlékezet Gondolkodás és nyelv 7-féle intelligencia: Nyelvi-verbális Logikai-matematikai Vizuális Mozgásos Zenei Interperszonális Intraperszonális Eltérő személyiségtípusú tanulóknak más-más a: tanulási stílusa motivációja attitűdje érdeklődési köre agyfélteke-dominanciája Fiú-lány különbségek Etnikai különbségek 13

14 A differenciált tanulásszervezés alapjai Ezek a tanulói különbségek teszik szükségessé a pedagógusok módszertani megújulását, hogy a jól bevált tanítás-tanulási folyamatok mellé új szemléletet alakítsanak ki, amelybe beleférnek új módszerek, technikák és munkaformák. A.) Érdeklődés szerinti csoportbontás A csoportok érdeklődés szerint homogén szervezésűek, a csoportokon belül minden tanuló azonos feladatot végez. A csoporttagok nem feltétlenül kooperálnak egymással, ebben az esetben nem szükséges a 3-5 fős csoportszervezés, mivel a gyermekek a feladatokat részben egyénre szabott munkával is végezhetik. Együttműködést igénylő feladatvégzés esetén 3-5 fős homogén csoportszervezés szükséges. Felzárkóztatásra, tehetséggondozásra alkalmas tanulásszervezési mód. B.) Tartalmi differenciálás A gyermekek képesség szerint homogén csoportba szerveződnek, a csoporttagok között nincs együttműködés, ezért 3-5 fős csoportszervezés nem szükséges. Minden tanuló önállóan végzi a differenciált feladatokat, részben egyénre szabott munkával. C.) Szervezeti tanulócsoportos bontás A tagok között együttműködés-kooperáció van. A 3-5 fős csoportok homogén és heterogén szervezésűek is lehetnek. A csoporttagok azonos feladatot végeznek. Az eltérő képességű csoporttagok munkája között tartalmi differenciálás történik. 14

15 D.) Tanulási követelmények differenciálása A tanulásban akadályozott vagy részképesség-zavaros gyermekek integrációjára alkalmas differenciálási mód. Képesség szerinti homogén csoportszerveződés. Az e csoportba szerveződött gyermekek tantárgyi követelményrendszere eltér az adott osztály általános követelményrendszerétől. A gyermekek önállóan vagy csoporttársaikkal együttműködve oldják meg feladataikat. 2. A differenciálás alapelvei A változatos munkaformák csak abban az esetben alkalmazhatók hatékonyan, ha a pedagógus ténylegesen tisztában van a fogalmakkal, az alkalmazási szabályokkal, az előnyökkel, a felmerülő nehézségekkel, s kezelni tudja az esetleges problémahelyzeteket. Ez a tanítási mód csak akkor hoz valódi eredményt, ha a pedagógus ténylegesen átlátja és kézben tartja a több szinten zajló tanulási folyamatot. A munkaformákat mindig az oktatás tartalma, didaktikai-nevelési igényei és a tanulók sajátosságai határozzák meg. A differenciálás soha ne jelentsen szelekciót, beskatulyázást, a tanulók mindig a számukra legoptimálisabb terhelésben részesüljenek. A csoport legalább 3 fős legyen, hiszen ha ennél kisebb a létszám, már páros, illetve egyéni munkáról beszélünk. Az ideális csoportlétszám a 4 fő, mivel így valamennyi csoporttag könnyedén szerepet vállalhat, és az egyéni feladatkörök is jobban kiemelkednek, valamint ez a csoportlétszám alkalmas a további páros munkára. 6 főnél nagyobb csoportlétszám nem ajánlott, mivel nehezen átlátható a munkavégzés, így előfordulhat, hogy a tanulók nem egyenletesen veszik ki részüket a csoportmunkából, s lehetőség nyílhat arra is, hogy egyes tanulók kivonják magukat a feladatvégzésből, rosszabb esetben hátráltassák a többiek munkáját. 15

16 3. A homogén és heterogén csoportok kialakítási szempontjai Tanítási-tanulási munkaformák Csoportmunka Homogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok képesség és érdeklődés szempontjából közel azonos szinten állnak az adott tananyag tekintetében. Heterogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok érdeklődés és képesség tekintetében erőteljesebb eltérést mutatnak az adott tananyagot tekintve. Ilyekor célszerű csoportszerepeket meghatározni, így mindenki erejének és képességeinek megfelelően vehet részt a csoportmunkában. Az ilyen jellegű csoportmunka ideális esetben megerősíti az axiómát, miszerint a gyerekek egymástól tanulnak a leghatékonyabban. Csoportszerepek A hatékony együttműködés alapja az egyenlő arányú munkamegosztás, a kölcsönös felelősségvállalás, amelyet többek között csoportszerepek meghatározásával lehet elérni. A csoportszerepek, felelős-szerepek kiosztásának kettős célja lehet: Egyrészt a már meglévő társas készségek megerősítése, másrészt a hiányzó készségek kialakítása, fejlesztése. Mivel az alapozó időszakban még nem várható el, hogy a gyermek teljes önállósággal szervezze meg a csoportmunka menetét, ezért célszerű a pedagógus irányításával csoportszerepeket kijelölni (bátorító, jegyző, rajzoló, órafelelős). Mindez egyrészt időt takarít meg, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a tanulók a képességeiknek leginkább megfelelő csoportszerepben tevékenykedjenek. Ugyanakkor kiváló lehetőség nyílik arra is, hogy a gyermekek új szerepkörben is kipróbálhassák magukat. Magasabb létszámú osztályokban a felelős szerepek jelentősége elhalványul, mégis célszerű tantárgyspecifikus szerepkörök meghatározása a felelősségérzet fejlesztése, fokozása céljából. 16

17 A csoportalakítás módjai Az adott témakörtől és az óratípustól függően a csoportalkotás lehet véletlenszerű, rokonszenvi választáson alapuló, vagy a pedagógus által tudatosan meghatározott. A didaktikai céloknak kétségkívül a tudatosan meghatározott csoportszerveződések felelnek meg, hiszen a jó együttműködéshez szükséges csoportfeltételek itt érvényesülnek leginkább: képesség-tudás rokonszenv fiú-lány arány etnikum A csoportmunka előnyei A jól szervezett csoportmunka jelentős személyiségformáló, értékrend alakító hatással van a csoporttagokra: együtt gondolkodás alkalmazkodás összefogás érvelés - meggyőzés a másik tiszteletben tartása, az eltérő gondolkodás elfogadása az összetartozás élményének személyes megtapasztalása 4. A páros munka A páros munka és a tanulópár fogalma Páros munka alatt két, hasonló képességű tanuló együttműködő tevékenységét értjük. Ebben az esetben homogén páralakítás történik. Tanulópár fogalmán egy jobb és egy gyengébb képességű tanuló közös tanulását értjük, ahol a jobb képességű gyermek a tanár szerepében tevékenykedik (tanítva tanulás). Ekkor a páralakítás heterogén. Páralakítási szempontok Az ideális páros munkában a tanulók segítenek egymásnak, s nincs köztük rokonszenvi ellentét. 17

18 A párok fajtái Az együttműködő párok többféle funkcióban tevékenykedhetnek (olvasó, író, számoló, gondolkodó párok). A párok kialakításának módjai A párok lehetnek állandóak, alkalmiak vagy tantárgy-függőek (például matematikai párok). Páros munka vagy csoportmunka? A differenciálási tapasztalatok alapján elmondható, hogy a 6-10 éves korosztály tekintetében a leghatékonyabb a jól szervezett (a fenti pontoknak megfelelő) páros munka, ahol a párok tagjai egyenrangú munkatársi kapcsolatban tevékenykedhetnek. Az egyénre szabott munka fogalma Minden diáknak egyéni képességei és sajátos tanulási stílusa van. Némely (kiemelkedően jól, illetve nagyon gyengén teljesítő) tanulónál ezt különösen szem előtt kell tartani a feladattervezéskor. Az egy-egy tanulóra méretezett, egyéni fejlesztést szolgáló feladattervezést individualizálásnak nevezzük. Az individualizálást elsősorban felzárkóztatáskor és tehetséggondozáskor célszerű alkalmazni. Az önálló és az egyénre szabott munka közti különbség: Önálló munka egyénileg, párban és csoportban egyaránt végezhető. Lényege, hogy a tanuló egyedül dolgozik. Az egyénre szabott munka esetén a feladattervezés is egyénre szabott. Forrás: Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest, old. Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

19 Hortobágyi Katalin: A tanulási folyamat differenciálásának elvei és gyakorlata: feldolgozási program pedagógus továbbképzés számára. - [Bp.] : FPI : IFA : OKI, p Feldolgozás az oktatás módszerei pedagógus tevékenysége tanulmányi követelmények tananyag-szervezés értékelés frontális munka differenciálás Önreflexió: Miként szolgálhatja a differenciálás az esélyteremtő oktatás megvalósulását? A változást kiváltó önelemző kérdések: Hogyan taníthatnék hatékonyabban? Hogyan nyújthatnék segítséget? Hogyan tehetném pozitívabbá a tanulók iskolához fűződő viszonyát? 19

20 3. A cselekedve tanulás jó gyakorlata 4. gyakorlat AZ ÁLLATOK ISKOLÁJA 1. Valamikor réges-rég az állatok elhatározták, hogy valami nagyszerű megoldást kell találniuk az új kor sürgető igényeinek kielégítésére. Iskolát alapítottak. Elfogadták a tantervet, melyben helyet kapott a futás, a mászás, az úszás és a repülés. A tanterv adminisztrálásának megkönnyítésére minden állat valamennyi tantárgyat fölvette. 2. A kacsa úszásból kitűnő volt, tulajdonképpen jobb, mint tanítója, de repülésből éppen csak átcsúszott, és futásból végképp nem remekelt. Mivel nagyon lassan futott, tanítás után benn kellett maradnia, sőt az úszást is abbahagyatták vele, hogy a futást többet gyakorolhassa. Ez addig folytatódott, amíg úszóhártyás lába el nem vásott, és így már úszásból is csak az átlagos szintet teljesítette. 3. Ebben a tanintézetben azonban megfelelőnek tartották a közepest, így senki nem nyugtalankodott a kacsa kivételével. 4. A nyúl futásból osztályelső lett, de a túl sok felzárkóztató úszás miatt idegösszeomlást kapott. 5. A mókus kitűnően mászott, amíg nem frusztrálódott a repülésórákon, ahol a tanár arra bíztatta, hogy a földről kezdjen, ne a fa tetejéről lefe- 20

21 lé. A túlterheléstől lábizom-húzódása lett, és végül mászásból hármast, futásból kettest kapott. 6. A fülesbagoly problémás gyereknek számított. Mászásórákon mindenkit a fa tetejére kergetett, és nem lehetett rávenni, hogy ne a saját elképzelése szerint jusson fel a fára. Persze, hogy nem győzték dorgálni: már az első két hétben 12 rovó bejegyzést kapott az ellenőrzőjébe. 7. Év végén egy angolna érte el a legjobb átlagot, aki különösen jól tudott úszni, és meglehetősen szokatlanul futni, mászni, repülni is megtanult egy kicsit,így mivel ő lett az egyetlen, akinek még kettese sem volt ő mondhatta az évzárón a búcsúbeszédet. 8. A prérikutyák kimaradtak az iskolából, és szüleik tiltakoztak amiatt, hogy a kormány nem volt hajlandó felvenni a tantervbe az üregásást és a kotoréképítést. Egy borznál taníttatták a kölykeiket, később pedig a mormotákkal és a hörcsögökkel összefogva sikeres magániskolát alapítottak. (George H. Reavis. In: Erőleves a léleknek. Bagolyvár, 1993) Tanulságok A bemutatott produkciók után beszéljük meg a mese tanulságait: Ki hogyan érezte magát, mint szereplő/ illetőleg mint néző? Ki, milyen állat szeretne lenni? Miért? Ki mondaná az iskolában a ballagási búcsúbeszédet? Milyen gondozási/fejlesztési tervet dolgoznánk ki az egyes állatszereplőknek? Miben segíti a gyakorlat a gyermekek tevékenységközpontú oktatását? 21

22 Kacsa: Nyúl: Mókus: Fülesbagoly: Angolna: Feldolgozás Csoportonként a dramatizálást kövezően: 1. Adjunk nevet az iskolának! Indokoljunk! 22

23 2. Milyen vezetői tanácsadásban részesítenénk az igazgatót? 3. Mi jellemezheti az állatok sikeres magániskoláját? 4. Állítsunk össze olyan tantervet, amelyben valamennyi állat eredményesebb! 2. Olvasmány: Ökológiai Oktatóközpont a Gönczy Pál Általános Iskolában 1. A Debrecen-józsai iskola névadója - Pestalozzi személy- és gyakorlatközpontú nevelési elveinek első hazai követője, Eötvos József munkatársa elégedett lenne az itt folyó pedagógiai munkával: a Gönczy programjában szervesen összekapcsolódik a környezeti tudatosság, a munkára nevelés és a tehetséggondozás. Az ökoiskola-mozgalmat jócskán megelőzve, az iskola pedagóguskollektívája 1991-ben választotta a ma is járt utat, amikor bekapcsolódtak a 4H klubok nemzetközi hálózatába. A 4 H head, heart, health 23

24 és hand a kognitív, érzelmi és gyakorlati elemek egyensúlyára utal, ami e program szerint a lelki és testi egészség elérésének feltétele. Ezt a célt szolgálja a környezeti tudatosság, a hagyományismeret és az alkotó munka összekapcsolása. A három egysége azóta is meghatározza az iskola pedagógiai törekvéseit. Segítette őket ebben a Gáspár-féle munkaiskola-modell átvétele is: így Debrecenben a környezeti nevelés kezdettől fogva aktív, dolgos részvételt jelent a valóságos környezet a táj, a kert, a város életében. Ehhez meg kellett teremteni a nélkülözhetetlen feltételeket, mindenekelőtt a kertet : a jelenleg Rózsavölgyi Gyermekkert nevet viselő ökológiai oktatófarm alapjait. A rendszerváltozás idején még a pedagógusok járandóságai közé tartozott az illetményföld: a tangazdaság kialakításának céljára az iskola tanítói és tanárai ajánlották fel illetményföldjüket. E jogcím megszűntével Debrecen város Önkormányzata 3,3 hektár földterületet biztosított ebből a földterületből az oktatófarm közelében az állattatás segítésére. A gazdasági épületekhez a téglát annak idején bontásokból szerezték, az építkezés költségeinek fedezetéhez egy jótékonysági bál bevételei adták az induló tőkét. A tangazdaság ma már rendkívül sokféle lehetőséget kínál. A helyben termesztett gabona lisztjéből akár kenyeret is süthetnek az udvaron álló kemencében (sütnek is, ami vidám iskola- diák-szülő- családias rendezvényekre ad alkalmat: a gyermekkert a városrész felnőttjeinek is kedvelt tanyája). 2. A zöldségfélék számára üvegház létesült, a fűszer- és gyógynövény gyűjteményből nyert illó olajat a gazdász szakkörösök vagy a technika órán a diákok maguk párolhatják le a házi laboratóriumban. Az almáskertben az őshonos fajták gyűjteménye most fordul termőre. Tavasszal három nagypapa vezette be a tanulókat a fák metszésének és oltásának tudományába. A gyümölcsös, az ő tündérkertjük kialakítása az Élő Falu Mozgalom által meghirdetett gyümölcsész programhoz kapcsolódik. Az osztályok védnökséget vállaltak egy-egy csemete felett. Az istállókban szürke és tarka marhát, rackát, sertést nevelnek, ló és póni áll a lovagolni tanuló gyerekek rendelkezésére. A baromfiudvar szárnyas lakói egy valódi parasztporta hangulatát varázsolják az iskolakert 24

25 közepére. A műhelyekben szőnek, nemezelnek, batikolnak, agyagoznak; az ismerkedés a hagyományos népi mesterségekkel hozzá tartozik a tájbarát, fenntartható gazdálkodás alapjainak elsajátításához. Minden adott, ami egy virágzó iskolakerthez szükséges, a bevált példa és az itt felhalmozódó tapasztalat pedig rendelkezésére áll minden érdeklődő iskolának. Évente mintegy 1500 gyereklátogató fordul meg itt. (Többségük óvodás az iskolák kötött tanrendjébe, úgy látszik, nehezebben fér bele a szomszédolás, pedig az itt szerzett élmények bizonyosan megérnék a rájuk szánt időt.) Az oktatóközpontot Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Munkaiskola Alapítvány és a Felsőjózsai 4H Klub Egyesület közösen, együttműködési szerződésben szabályozva működtette ez ideáig. Az állami átvételt követően még keresik a fenntartásműködtetés lehetőségeit. 3. Hogyan épül be az ökológiai oktatóközpont sokszínű kínálata az iskola életébe? A pedagógiai műhelymunka kereteit az iskola tanári és tanítói munkaközösségei nyújtják, ezek pedig nem tantárgyanként szerveződnek, hanem pedagógiai céljuk szerint, s így lehetőséget teremtenek az egyes tantárgyak oktatói közötti együttműködésre. Az oktatóközpont adta lehetőségekkel pedig nem csak az illetékes ökológiai illetve kézműves munkaközösségek élnek: a tehetséggondozó, a nevelési, de a reál illetve humán tanári/tanítói munkaközösség is megtalálja itt a megfelelő tevékenység lehetőségét. A Gönczy nemcsak ökoiskola, hanem a tehetséggondozás terén is mintaintézmény. Akkreditált tehetséggondozó programjai jelentős mértékben építenek az ökológiai oktatóközpont adottságaira. Különösen áll ez az 5-6. évfolyam számára kidolgozott Gazdálkodás falun programra, melynek keretében egy héten keresztül a tanulók a múlt és (a jövő) mezőgazdaságát meghatározó fenntartható gazdálkodás módozataival ismerkednek, és élményszerű tapasztalatokkal gyarapodnak. A programhoz szép és érdekes munkatankönyv készült. A könyv tartalomjegyzéke sokat elárul a programról: népi gyógyászat, gyógynövények, a méhek világa, gabonafélék a magtól a kenyérig, a paraszti munka éves 25

26 rendje, tejelő állatok és tejfeldolgozás, szövés-fonás, nemezelés, lótartás, pásztorélet a Hortobágyon. Minden témakörben összekapcsolódnak a kultúrtörténeti, természettudományos, gazdasági és technikai ismeretek; a könyv szerzői ennek megfelelően sokféle tudásterületet képviselnek. A diszciplinák és tevékenységi formák hasonló komplexitása jellemzi a 3-4. osztályosokat megcélzó Ismerd meg az öt elem titkát! címet viselő programot, melynek célja a gyerekek természettudományos érdeklődésének megalapozása. A 7-8. évfolyamon ezt a törekvést A láthatatlan világ elnevezésű program viszi tovább, az életkori sajátosságoknak megfelelően ezúttal már a kísérletezés, az egyéni és közös kutatómunka eszközeivel. A technikai készségeket fejlesztő Gondolkodva építs kezeiddel program középpontjában a népi kismesterségek állnak. Az évente megrendezésre kerülő Élő Bolygó ökológiai vetélkedőn debreceni és a megye távolabbi iskoláinak osztályosai vesznek részt. A tehetséggondozó programok értékelésének kidolgozott rendszerében a résztvevő diákoknak is szerepet szánnak, a tőlük érkező visszajelzés fontos támpont a programok folyamatos fejlesztéséhez. 4. A Gönczy tanrendjén az ökológiai ismeretek, az iskolafarmon folyó munka nem egyetlen tantárgyhoz kötődnek, hanem, mint láttuk, szinte valamennyihez. A szakkörök és tehetséggondozó programok színterét biztosító oktatóközpont ugyanakkor természetes bázisa a technika életvitel tantárgy oktatásának is. A helyi tantervük középpontjában a mezőgazdasági ismeretek tanítása áll, komplex módon közelítve az egészség- és környezettudatos életvitelt. Így sokféle lehetőséget biztosítanak tárgyalkotó tevékenységre, de a hagyományos népi ételkészítési gyakorlatoktól a legkorszerűbb táplálkozási, élelmiszerbiztonsági ismeretekig rengeteg dolgot megtapasztalhatnak, kipróbálhatnak a tanítványok. Programjuk, tapasztalatuk beépült a tárgy kerettantervébe, mára minden iskola számára elérhető. Referenciaintézményként szívesen nyújtanak segítséget a mezőgazdasági ismeretek tanítására vállalkozó isko- 26

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31.

Ökoiskolai munkaterv. Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 2014 Ökoiskolai munkaterv Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2014.08.31. 1. Ökoiskolai munkacsoport tagjai: Tápai Zsuzsanna Tamás Emilia Élő Márta Jobbágy Miklósné Felker Fruzsina Lecsek

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A tananyagegységek. A képzés címe. Tematika. Megszerezhető (certificate) tanúsítvány

A tananyagegységek. A képzés címe. Tematika. Megszerezhető (certificate) tanúsítvány Tematika A háztáji gazdálkodás alapjai Nyilvántartásbavétel száma: E-000843/2014/D002 18 elméleti és 18 gyakorlati óra Az általános tájékozottság a háztáji gazdálkodással kapcsolatos alapfogalmakról Az

Részletesebben

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója

Követelmények. Pedagógiai tervezés és értékelés Tantárgy kódja. Dr. Szabó Antal főiskolai tanár A tantárgy oktatója Pedagógiai tervezés és értékelés M1014 Kollokvium M1002L - Legalább egy referátum készítése kiadott vagy választott témában. - Egy házi dolgozat készítése 10.000 leütés terjedelemben. (Két megadott cím

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4.

Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ. 4352 Mérk Béke utca 19. Tel/fax: 44/554-044. E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3.1.4. Mérk-Vállaj Általános Művelődési Központ 4352 Mérk Béke utca 9. Tel/fax: 44/554-044 E-mail: merkiskola@gmail.com TÁMOP 3..4./08/2-2009-027 Tisztelt Érdeklődőink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni iskolánk

Részletesebben

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban

Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni és csoportos foglalkozások a gyerek és iskolai könyvtárban Egyéni foglalkozások egyszerre csak egy gyerek mindig egyénre szabott egyéni értelmi és érzelmi szint dominál a személyesség, a meghittség

Részletesebben

A Gönczy Pál Általános Iskola Gönczy Tehetségpontjának működési szabályzata

A Gönczy Pál Általános Iskola Gönczy Tehetségpontjának működési szabályzata A Gönczy Pál Általános Iskola Gönczy Tehetségpontjának működési szabályzata I. Általános jellemzők A Gönczy Tehetségpont területi hatókörét tekintve Helyi Tehetségpont. Általános feladatköre: a) tehetségazonosítás

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018

A TEHETSÉG A TEHETSÉG NEM VÉSZ EL TATÁRSZENTGYÖRGYÖN TÁMOP 3.4.3-08/1-2009-0018 A TEHETSÉG Vegyétek észre, ha egy gyermek különleges. Nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni! (Szabó Magda) A tehetség nem mindig jelentkezik láthatóan, sokszor

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány A Curie Alapítvány tevékenysége Alapítás 1993. Közhasznú alapítvány 1998. Regisztrált

Részletesebben

Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk

Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk Mindenki másképp csinálja Mi, Decsen, így csináljuk Iskolánk /jelenleg Bíborvég Általános Művelődési Központ Általános Iskola Decs/ 2000-től junioros iskola, ekkor csatlakoztunk a JAM Alapítványhoz. Integrált

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Képesség kibontakoztató program. Alsó-felső tagozatos átmenetet támogató csoport munkaterve

Képesség kibontakoztató program. Alsó-felső tagozatos átmenetet támogató csoport munkaterve Képesség kibontakoztató program Alsó-felső tagozatos átmenetet támogató csoport munkaterve 2009-2010 Alsó-felső tagozatos átmenetet támogató munkacsoport munkájáról Iskolánkban kiemelt figyelemmel kísérjük

Részletesebben

Öko Munkacsoport Munkaterve

Öko Munkacsoport Munkaterve DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA 036268 Öko Munkacsoport Munkaterve 2015/2016. tanév Készítette: Dorn Judit munkacsoport koordinátor Az Öko Munkacsoport tagjai: Dorn Judit Öko Munkacsoport Koordinátor

Részletesebben

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában

Diákújságíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában Diákíró tehetségfejlesztő program megvalósítása a Katona József Szakközépiskolában A szakközépiskolába járó tehetséges diákok többsége motivációs problémákkal küzd a korábbi iskolai kudarcok miatt, így

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás.

A Kézműves munkaközösség. 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve. Mottónk: Összejönni - jó kezdés. Együtt maradni - haladás. A Kézműves munkaközösség 2014/2015 nevelési évre szóló munkaterve Mottónk: Összejönni - jó kezdés Együtt maradni - haladás. Együtt is dolgozni - siker. - Henry Ford - 2014 08 29.-én az érdeklődő kolleganők

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ Ételed az életed! TáplT plálkozás egészs szség megelőzés Budapest, 2005. november 12. EGÉSZS SZSÉGTUDAT(OSSÁG) G) A TUDÁS S EGÉSZS SZSÉG Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ ALAPVETŐ

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

I. HATÉKONY TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK

I. HATÉKONY TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK 1. Hagyományos tanulásszervezés 1.1. Frontális osztálymunka A mai magyar oktatásban az egyik leggyakrabban előforduló módszer. Leginkább új fogalmak bevezetésénél, új anyagközlő óráknál alkalmazható. Az

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat

Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Lurkó iskola előkészítő program-jó gyakorlat Intézmény neve: Fazekas József Általános Iskola, Napközi Otthonos Óvoda és Egységes Óvoda - Bölcsőde Intézmény e-mail címe: fazekasisk@gmail.com Kitöltő neve:

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

EGÉSZ NAPOS ISKOLA A DEBRECENI GÖNCZY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN BUDAPEST, 2015.05.29. XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II.

EGÉSZ NAPOS ISKOLA A DEBRECENI GÖNCZY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN BUDAPEST, 2015.05.29. XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 EGÉSZ NAPOS ISKOLA A DEBRECENI GÖNCZY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN BUDAPEST, 2015.05.29. A fészer titka 1-2. évfolyam

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR

CSENYÁ-ÁMK LADÁNYI ISKOLA TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR TÁMOP-3.2.11/10/1/KMR Tanulók: 17+1 osztály. 353+11 fő Pedagógusok: 32 álláshely Épület: 1977-ben épült, felújítva: 2003-ban és 2007-ben PROGRAMJAINK: 1. FURULYAOKTATÁS BAKÓ TIBORNÉ 2. ALSÓ TAGOZATOS KÉZMŰVES

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014

ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN

A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 A KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS FEJLESZTÉSE AZ ELSŐ OSZTÁLYBAN Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Tamási Áron: Ábel a rengetegben A projekt címe: HÉVÍZ A MÚLTBAN ÉS NAPJAINKBAN Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben