GÖRÖG KATOLIKUS MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSEGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Főszerkesztő: GR ÓH ISTVÁN. Felelős szerkesztő : MIKULICH

Átírás

1 Budapest, december 23. VI. évfolyam. 24. sum. GÖRÖG KATOLIKUS jllpil C7FMI MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSEGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkeszíőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., Üllői-út 4, I. em Postai karékpésztáfi csekkszámla MAGOSz; Telefonszám: M gjs!eiiík kétkeleskiat. Főszerkesztő: GR ÓH ISTVÁN Felelős szerkesztő : MIKULICH KÁROLY Előfizetési árak: Egész évre 8 P, félévre 4 P, Amerikában egész évre 16 P MAGOSz tagjainak egész évre 5 P. Egyes szám ára 20 fillér, Amerikában 40 fillér. A mennyei szeretet. A fizikai éjszakákra néha szomorú, vak sötétség borul. Ilyenkor a vándor utas szivét aggodalom és féle! emérzet fogja el. Tétován áll meg, nem meri útját folytatni, nehogy eltévessze az utat, Borzadály tölti be lelkét, mert fél a sötétség leple aíatt reá leskelődő ellenségtől. De egyszerre feltűnik az égboltozaton a tündöklő csillagok ragyogása, amely eloszlatja a sötétséget. A vándor szívébe visszatér a bátorság s biztos léptekkel folytatja útját a kijelölt cél felé. A történelemnek is vo'tnk és vannak komor és sötét éjszakái, ilyen sötét éjszakában bolyongott az emberiség két ezer évvel ezelőtt. Hit, remény nélkül rótta az élet útjait s kereste a mesgyét, amely a boldogulás határához vezet... de nem talált i. Nem találta, mert az ember elszakította a földet az égtől s önmagát az Islentől. De az isteni végtelen jóság megszánta a bűnbe sülyedt emberiséget s a történelem sötét éjszakályában csodás ragyogásával megjelent egy csillag, amely Betlehem felé mutatott s hirdette, hogy megszületett a világ megváltója, aki lehozta a mennyei szeretetet s amely mennyei szeretetnek szövétneke megmutatja az emberiségnek azt az utat, melyen haladva megalapíthatja a megelégedés, boldogság és örök bé'e országát s felépítheti újra a föld és ég között lerombolt hidat, amelyen ujrr visszatérhet megtagadott Istenéhez. Ó! Mily csodáserejű a Krisztusi szeretet! Krisztusi szerétettel szivében indul útjára a hittérítő, nem törődve azzal az ezer ves?élylyel, mely őt fenyegeti, nem törődve azzal, hogy ez az út talán a vértanúságba vezet. Krisztusi szeretettel szivében gyógyítja a ragályos betegeket az orvos, nem törődve azzal, hogy ő maga is hivatásának áldozata lehet. Krisztusi szeretettel szivébtn járja az emberiség javára és boldogitására az őserdők dzsungeljeit a tudós, nem törődve a dzsungel vadállataival, mérges kígyóival s a trop'kus betegségekkel, amelyek életére törnek. A ma történelmének éjszakája újra komor és sötét. A ma történelmének éjszakájába nem az égi szeretet hanem a gyűlölet szövétneke világit bele. Az emberiség ismét elszakította a földet az égtől s önmagát az Istentől. Rohan a végpusztulásba. De van míg menekvés! Alapítsuk meg a krisztusi országot! Építsük fel benne a krisztusi szeretet oltárát, melynek tüzétől kialszik az emberiség szivében a gyűlölet lángja, Építsük fel a hidat, mely újra összeköti a földet az éggel s a megtévedt embert az Istennel. És akkor az örök Jóság megmutatja a megtért emberiségnek azt az utat, mely a boldogsághoz és örök békéhez vezet. Mikulich Károly. Mtilf és 0 «9 fövo, Politizáljunk. A múltkor, ép a genfi tárgyalások nagyhetén, amikor először ejtették ki ezt a szót, hogy : háború, ifjú fériiak társaságában voltam. A bekövetkezhető eshetőségekről locsogtak és érdeklődve tudakolták egymástól. Te hová mégy, ha jön a szerb? Hát te hová menekedsz? Megborzongtam a beszédre, mert megtermett úriemberek voltai, nem gyávák s ha valaki bántó szóval illett, volna őket, bizonyára két megbízott,.yán. kéltek volj?a lovagias elégtételt a szabályszerű huszonnégy órán belül. Hanem ez a huszonnégy óra, amikor a honvesztés fenyegetett ezer évvel a honfoglalás után, nem rázta fel őket különösebben. De ki érez alfélét, hogy a nagy ítélet napja közelebb van, mintsem gondolnók. A kereskedő nyugodtan rendezi kirakatait, a tanitó tani f, a pap papol és járja mindenki rendes útját, Nem tudom, láttatok-e kivágott nyárfa törzset. Szegény, fektében kihajt, apró ágakat ereszt és kileveledzik. Nem veszi tudomásul, hogy neki már nincsenek gyökerei. Hát vájjon nékünk, a megcsonkítottaknak megvannak-e még a gyökereink. Balga az, aki elhiszi, hogy országunkat visszaítélik nekünk a zöldasztalnál. Minél többet emlegetjük a revíziót, annál több az ok, hogy fegyverrel vegyék el tőlünk azt is, ami még van. Mindig más segítségében bízni pedig gyávaság és oslobaság. Ha nem egyezik érdekükkel: félre dobnak bennünket önön szövetségeseink. Csak a magunk ereje menthet meg. Áldassék a mi kicsiny hadseregünk és áldassák minden fegyver, amit magyar tenyér szorongat, mert csak az mentheti meg hazánkat. És ezeknek a fegyvereknek meg kell sokasodniok, különben nem állhatunk meg ellenségeink előtt, Uj Spárta kéne, hogy legyen ami országunk. Talán még van rá időnk. Bűnösök a lemondok és közömbösek, akik azt mondják: mit bánjuk mi, miféle kormány országol felettünk. Nemzetek sorsát nem a tőzsde dönti el, hanem a hazaszeretet és a vitézség. Árfolyamokért még nem halt meg senki, hanem a hazáért ezrek. Legnemesebb valuta a vér. Bűnösök, akik visszavonást szítnak és magyart állítanak szembe magyarral. Bűnösök, akik színpadon és ábrázolatokban erotikummal tartják a mi ifjúságunkat, elfordítják elméjét és meggyöngítik gerincét, karjait. Bűnösök, akik pártosan embert éltetnek fehér asztal mellett, mikor talán a nagyhalál előtt állunk. Vajion gondoltok-e arra, mi lesz azután, mi lesz belőlük, a gyermekeinkből, meg azok gyermekeiből. Összeomlik kulturánk, irodalmunk, közigazgatásunk. És akik most nagyobb darab kenyérért ostromolják az államot, kitaszíttatnak. Csak azok állanak meg, akik szokva vannak a hazátlansaghoz.. De nem, élni akarunk. Országvezérlő urak. ne hiábavaló beszédeket, fegyvert adjatok mentől jobbat, többet és kiképző munkát. Az ifjak dolgozzanak, az öregek elmélkedjenek. Ők, akik látták a virágzó Magyarországot, ábrándozzanak újra és szóljanak felőle gyermekeiknek. Ne térjünk addig éjjeli nyugovóra, mig 5 percet nem töltöttünk ezekben a gondolatokban. A Nemzeti Hiszekegyet pedig toldjátok meg egy sorral: A magunk erejéből" Amen. A szerb felszín alatt. Jugoszláviát öt hatalmas politikai szervezet nyugtalanítja. Ezek : az 0,R.LM." (Macedón forradalmi szervezet), a Narodna Odbrana, a Fekete Kéz", a Fehér Kéz" és a Novi Pokret/' Mind az öt szervezetnek mások a céljai, csupán a szervezetek gyakorlati működése egyforma : kivétel nélkül terrorcsapaiokkal harcolnak. A Narodna Odbrana, az 0R1M és a Novi Pokret szervezeteket már meglehetősen ismeri az újságolvasó. Ezúttal a Fehér" és Fekete" kezek szervezetéről óhajtunk néhány felvilágosító sort irni. A Fekete Kéz" elnevezésű szervezetet 1911-ben alapitotta Dragutin Dimítrievics-Apís szerb ezredes, a szerb vezérkar hírszerző osztályának volt vezetője. A pánszerb törekvések tűzzel-vassal való elősegítését irta zászlajára. Akkoriban a Narodna Odbrana legtevékenyebb tagjai léptek át az új szervezetbe. Az Odbrana élére viszi nt Pasics Milán került, aki a Fekete Kéz" egyik vezére volt ben a Fekete Kéz" összeütközésbe került Pasics miniszterelnökkel. A Fekete Kéz" vezetősége ugyanis kü'önböző vádakkal illette Pas'csot. Akicor megvonták a szervezettől a törvényes védelmet. Nemsokára utána vád alá kerültek a Fekete Kéz" vezetői és golyóáltali halálra Ítélték őket.

2 2 GÖRÖG-KATOLIKUS SZEMLE 1934 december 23 Az eset után a hivatalos körök megalakították a.fekete Kéz" ellenszervezetét. Fehér Kéz" elnezezéssel. Vezetőségüket a Narodna Odbrana tagjaiból választották. A Fehér Kéz" csakhamar az állami gépezet legfőbb irányitójává nőtte ki magát. Vak eszköze lett a katonaság és a közigazgatás is. Közhivatalokba nem juthat be más, mint az ő jelöltjük. Előmenetelre csak az ő emberük számithat, Kezűkben tartják a diplomáciai testületet és a legfontosabb állomáshelyekre legfanatikusabb hiveiket helyezik, A Eehér Kéz" határozta el és hajtotta végre az évi államcsínyt is. A Fehér Kéz" szervezte meg Macedóniában, a Bánságban, Dalmáciában és Hovátországban az Udruzsenje Csetnika" alakulatait. A Fehér Kéz" tagjai csonkították meg Dalmáciában a velencei szobrokat, ugyancsak ők tettek tönkre igen sok szobrot Isztriábani s. Dr. Radovanovics, előkelő szerb politikus, amikor egy francia ujságiró megkérdezte 1őle, hogy miért pusztították el a jugoszlávok a Voívodinában (Vajdaságban) a magyarok által emelt emlékművet, a következőket mondotta : Kizárólag a jelen érdekel és a jövő, amelyre várunk.,, A Fekete Kéz" áz utóbbi évek alatt beolvadt a Feliór Kéz" szervezetekbe, Egy töredéke tovább harcolt a dinasztia ellen. Sidney Fay és Bogisevics, a szerb diplomáciai testület régi tagjai, a háború után nyilvánosságra hozták a szerajevói gyilkosság iratait, Ezek szerint ís bebizonyított tény, hogy a szerajevói gyilkosságot Dimítríevícs Apís ezredes tervelte ki és készítette elő, mint a Fekete Kéz" akkori nagymestere. Micsoda ártatlan titkos egyesületesdi játék volt ezekhez képest a mi nálunk indult meg a kommün után. Fontoskodtak, esküdöztek a mi uraink akkor, de utóbb maguk se vették komolyan a dolgotés elsorvadtak lassan ezek TÁRCA Karácsonyi emlékek. Irta: Bujda Ede. A Felvidék hegyes, völgyes s gyönyörű fenyőfákkal borított tájaira de sokszor szállnak gondolataink! Különösen karácsony táján, amikor minden hóval van borítva s minden fehér, tiszta lepel alatt áll s az ember szemét amerre néz, amerre lát, amerre fordul, a megtisztulás varázsa hatja át. Szavakkal ez érzést leírni s kifejezni nem igen lehe!, mert az olyasmit csak látni s érezni kell! Mily megelégedés, mily öröm szállta meg lelkeinket, amint Kassától továbbrobogva, Abos állomásához értünk, ahol már igazi a Felvidék levegője s mily kellemesen üdítette szemünket a balra fekvő Hernád völgyének télies távlata. S milyen életvidámságot keltett bennünk a völgy fenyőfáinak hóval borított tömege s Igló felé vezető út regényessége. Mind csak álom! Furcsa beszédzagyvalék keveredett a szüztiszta vidékre, amelyik ősidők óla megtartotta a maga eredetiségét és soha, sehová nem járt kölcsönökért, Kassa, Eperjes, Igló, Bártfa ősiörténelmi magyar városok mennyit szenvednek a rájuk kényszerííeít testvériségtől. Pedig a hagyományokat kiölni nem lehet s annálkevésbé nem, ha azok a vallásban lelik alapjaikat. Mily gyönyörűek e vidék karácsonyi szokásai, amelyek még most is talán még jobban divatoznak, mert a jámbor, elnyomott hagyományaitól megfosztott nép ezekkel a szokásokkal véli a reája kényszeritett helyzetet megváltoztatni s önönmagát vallási felfogásában megerősíteni, megnyugtatni. Gondolataim a múltba szállnak s szemeim éíott lebeg a rhi karácsonyunk! A diákok á szünet kihirdetése után cókmókjaikat összeszedve s csomagba kötve 1 mint á fecskék táborokba tömörültek s várfák az egyirány felé menők legidősebb parahcsa társulatok. El kellett sorvadniuk, mert hiányzott belőlük, elnökeikből, pátrónusaikból a protegált erő. Ennek hijján meg minek járjanak oda az apák és az ifjak, ha egy kis napidijasi állást se lehet általuk elérni. Nem fekete és fehér kéz kéne nekünk, hanem olyan, amelyik kinevezést ir alá. Bizony fellendülne akkor talán a Magosz is. Egy katholikus pap martiromsága. A kassai felsőbíróság Bogsch-tanácsa most tárgyalta a kémkedéssel vádolt Voloszinovics Dezső zellőí gör. kat, pap büntetőügyét. Voloszinovics régi felvidék gör. kat. papi családból származik. A kémkedéssel vádolt papot elsőfokon a kassai kerületi bíróság három és félévi fegyházra i'élte. A felsőbíróság előtt a pap azt hangoztatta, hogy ártatlanul keverték bele a bűnügybe. A felsűbiróság nem fogadta el a lelkész védekezését és bűnösségét megállapítva, hatévi fegyházbüntetésre Ítélte. = EGYHÁZI ÉLET = Kinevezések. Püspök úr őnagyméltósága az újonnan megszervezett budapesti II-ik segédlelkészi állásra f. hó 13-án kelt kegyes intézkedésével Véghseő Dániel ujtnisés áldozópapot nevezte ki, Szeretettel köszöntjük ifjú levitánkat és kívánjuk, hogy sok erőt, kitartást és sok lelki örömet adjon neki körünkben a Midenható. Szilvássy Miklós újmísés áldozópapot Miklósy István hajdúdorogi megyéspüspök úr Sajópetríbe nevete ki segedlelkésznek. Prímícáa. Lélekemelő ünnepség színhelye volt e hó 16-án a budapesti plebrnía-templom, Ekkor mutatta be ugyanis első szent miseáldozatát Hidasi Gábor ujdonszentelt áldozópap. A templomot teljesen megtöltötte az ájtatos hivek nagy száma. A kézvezetői tisztet dr. Krajnyák Gábor kanonok paroszávát. Az utazás,/crpedes apostolorum" és toronyirányban történt, A fölséges hó vakitó fehérsége verte vissza az alantjáró nap hideg sugarait fokot mutatott a hőmérő, de nem fáztunk! Lelkesen lépdegéltünk az erősen megfagyott felső hórétegen s nem kellett félnünk, hogy az alatta elterülő mélyedésekbe, szakadékokba beeshetünk. Hegynek föl, hegyről le, a főcél: a meleg szülői otthon s a szép karácsony! Ezek hevítettek, ezek védtek bennünket. Igaz, néha oly magaslatra értünk, ahonnan a lenézés ís nagy merészség, de hát a diák találékony s azonnal mindent meg tud oldani, A vezér szimatol, körülnéz, télikabátjával a testét szorosan körülfogja, a lejtő felső fokára ül s máris eltűnt megdermedt testünk s ámuló szemeink elől. A hegyoldalt erősen megvilágító napsugárban csak gyémántszerűen csillogó sziporkázást láttunk s a felvert hószemekből szinte egy csillogó eső vonul végig a hegyoldalon, de a vezér alakja nem látszik. Pár percnyi türelmes várakozás után, lenn, a völgy útmentí emelkedésén egy mozgó alak jelenik meg, kezével int: utánam! S gyorsvonatnál is sebesebben repültünk vezérünk felé s lenn, az útszéli völgyben összegyűlemlett hótömeg alagútján, melyet a vezér merész tes.e fúrt át eisőizben, mi is pont az országút mentéhez pottyantunk ki az esésünket szerencsésen ellensúlyozó alagútból. Megint szerencsénk volt! Alig ért le az utolsó, a hegyet megkerülő országúton űres, nagy felusi, kosaras szánkó közeledett felénk. Koponyánkint két krajcárokat igérve, hamarosan helyet foglaltunk s a gazdával együtt víga-n dalolva siklottunk a már látszó, legközelebbi helység felé. Mit szólna az,ilyesmihez egy budapesti diák s mennyi friss vérfestecske fejlődne benne az ilyen merész és gyors helyváltozáson s a körülmények ilyen gyors váltakozásán? Történetesen a már látszó helység utunk utolsó állomása volt s minél közelebb értünk hozzá, annál kevesebb diák ült a szánkón mert hát akkoriban a két krajcár is sok pénz volt árti s a gazda is jókat nevetve tovább siklóit' szénávil' kellemesen bélelt szánkójával. tás nagyszerűségéről mondott magas szárnyalásúfszentbeszédet. Mise végén a nagy számban megjelent rokonság és hivek meghatottan járultak az uj áldozópap első papi áldásának kegyelméhez. Délben Rákospalotán az ujmísés szülei ebéden látták vendégül a rokonok és meghívott vendégek nagy számát. Az ebéden jelen yolt dr. Schwartz Gusztáv pápai prelátus, rákospalotai rk. plébános és segédlelkésze, dr. Krajnyák Gábor tb. kanonok és segédlelkészeí is. Az első chus töltötte be, Az evangélium után dr. Sztankay Andor segédlelkész a papi hivaköszöntőt az ujmisés áldozár mondotta, éltetvén Őszentsége XI. Pius pápát, hálás fiúi hódolattal emlékezve meg Őnagyméltóságú püspök urunkról s megköszönve a segítséget dr. Krajnyák Gábor kanonok-parochus ur őnagysága kézvezetéseért és dr. Sztankay Andor segédlelkész szónoki közreműködéseért. Majd általános figyelem között dr. Schwartz Gusztáv prelátus plébános emelkedett szólásra s fenkölt szavakban üdvözölte mint helyi plébános Miklósy István hajdúdorogi megyés püspök urat, majd biztosította az ujmisést, kit gyermekkora óta ismer, további szeretetéről és gondosságáról és Kifejtette, hogy a plébánia gör, kat. és latin szertartású hívei lelkipásztori szeretetében egyformán osztoznak, nem ismer külömbséget latin és görög szertartású testvérek között s azon lesz, hogy a görög szertartású híveinek minden lelki igénye kielégítést nyerjen. Utána dr, Krajnyák Gábor kanonok-parochus emelkedett szólásra s bensőséges szavakkal dr. Hanauer A. István váci megyés püspök urat éltette, akinek nagyszerű apostoli munkáját a katolikus világ mély hódolattal szemléli. Még több köszöntő is hangzott el a di «zes fehér asztal felett s akik ott voltak boldog hangulatban szemlélték a szülők és rokonok tiszta örömét, kiknek köréből az Isten egy uj lelkipásztort választott. S mindezek csak azéit történtek, hogy karácsony előestéjére otthon lehessünk. Otthon is volt mindegyik, hogy mielőtt az esti ünnepély megkezdődnék, az út fáradalmait is kipihenhesse. Hat óra tájban minden családban sürgésforgás, A csűrbe mennek, friss szalmát visznek a nagyszobába s az egész pedlót azzal hintik be. Amint ezzel elkészültek, jön a tisztába való öltözködés. Az egyik kifut s nézi, megjelent-e az első csillag az égen? Jelzésére az apa a gyermekekkel a falun keresztülfolyó patakhoz mennek s az előre kivágott négyszögletes lék vizében megmosdanak s hamar visszatérnek. Az anya nem mehet, annak a legidősebb gyermek egy edényben vizet visz, mert neki is meg kell mosdania. Törülközés, csinosítás. Az apa a karácsonyfa s a nagyszoha rendezésével, az ajáudékok elhelyezésével van elfoglalva. Fojtott izgalom. Már a gyertyák is sercegnek, de csak a mama járhat még be, hogy az asztalt is feldiszithesse. Szól a csengő, az ajtó nyílik, szabed a bemenetel! A szülők már a karácsonyfa mellett állanak. A gyermekek ís felállanak kor szerint. Amint mindenki a helyén van, az apa letérdepel s vele együtt az összesek. Keresztet vetnek s az apa hangos imádság mellett elmondják a Miatyánkot s az Üdvözletet, Majd az alábbi éneket éneklik : Betlehemben a jászolban Jézus született. Sötét égen fényes csillag hiiül adta ezt. Azért örvendezzünk, mostan vigadozzunk Az Ő megváltásának, (Fordítás,) Ezek után előbb a szülők, majd a gyermekek is összecsókolóznak. Mindenki az asztal mellé, a saját helyére ül s a már kitálalt leves fogyasztásához lát. Az első fogás: úrigombás káposztaleves, utána a mákos-mézes bobályka (gömbalakú tészta pirítósra sütve, majd kihűlés után forróvizzel hírtelén leöníve, mákos-mézzel ízesítve,) Ezek elfogyasztása után szabad volt már a karácsonyfát is birtokba venni s az ajándékokat megkeresni, énekelni, vigadni, Hyen ötöm között nem igen vettük észre, hogy édesatyánk eltűnt s mi

3 1934 decembar 23. GÖRÖG-KATOLIKUS SZEMLE 3 HÍREK Személyi Jiirek. A Keresztény Szociális és Gazdasági Párt VII. kerületi szervezete dr. Sztankay Andor segédlelkészt a kerület választányának tagjává választotta meg. Ugyanezen párt X. kerületi szervezete dr. Baulovics Zoltán hittanárt n keresztény világnézet terjesztése terén kifejtett munkásságáért választmányi tagjai sorába egyhangúlag beválasztotta. Halálozás. Riskó Olga, a budapesti egyházközség volt pénztárkezelőnője, hithű gör, kat. testvérünk folyó hó 12-én váratlanul elhunyt. Boldog nyugalmat, örök emléket! A Vasvári Pál Kör Régi Gárdája minden hónap első csütörtökjén este 8 órai kezdettel tartja baráti összejövetelét a Kovácsevics étterem (VIII, Rákóczi ut 29.) különtermében. A legközelebbi összejövetel január 3-án lesz. Vendégeket szívesen látnak, Keleti Egyház tudományos és egyházpolitikai folyóirat tizedik száma jelent meg újból gazdag tartalommal Szántay-Szémán István dr. szerkesztésében. Tartalmáról az alábbiakban számolunk be. Cikkek : Szántay-Szémán István dr. Az orosz theologiai irodalom általános képe. III. Nyisztor Zoltán dr. A görögkatolikusok Délamerikában, Szemerszky János : A görögkatolikus egyház böjtjei. IV V. Ilkits István Zapotoczky Konstantin : Józan, okos hang a sz. Unióról az orthodox Egyházból. Zadonszkij Tíchon Szántay-Szémán István dr, A keresztény haza. Krónika. Dr. Sz. Sz. I. A római nemzetközi jogászkongresszus. Dr. Sz. Sz. I. és (kjj Kilengések az egyházi egység kárára. I. Amerikában. II. Magyarországon. Irodalom. Dr. Mikos Ferenc: A Quadragesimo anno" gazdasági rendje. (Ism. Vucskits Jenő. Adattár. Középkori magyarországi oklevelek és zsinati végzések görög egyházi vonntkozásai. Keleti Lexikon. Heortologia. csak a mamával vigadoztunk tovább. Bizonyos idő múlva kutyaugatásra lettünk figyelmesek, ametyik a kapu felé elhalkult. Csak későbben, már nagyobbacska korunkban tudtuk meg, hogy bizony édesapánk fehérbe öltözködött s elment a paróchiára, meg a jegyzőékhez s a másik tanító kartársához, hogy a gyermekeknek bevihesse a karácsonyfát s illő mód szerint elrakja, korholja vagy dicsérje őket. Visszatértekor ismét erős kutyaugatás hallatszott, majd erős dörömbölés, esengetés s a szolgáló ajtónyitására a szobába lépett Miklós püspök formájára öltözött Mikulás s mi is megkaptuk a minket megillető részt, majd elmenetele után atyánk ijedt arccal lépett a szobába s kérdezte : Ki volt itt? Holdvilágos éjjel, ropogós tél. Az emberek megnyugodva bújnak össze kicsike faviskóíkba s megelégedetten eszik a karácsonyest! böjti vacsoráikat. Ilyenkor még a kutya is a szobában van s kinn a hideg éjszakában csak az jár, akinek muszáj." Ilyenek az éjjeli őrök, kiknek ilyenkor sok minden eszükbe Különösen azok a mesélgetések, miket a nagyapák, nagymamák az éjszakai ijesztgetésekről híreszteltek. Többnyire fiatal legények végzik ezt a szép tisztséget. Néha szeretik a sötétséget is, de télen barátságosabb a holdvilág melletti felügyelet. A falu felső tájáról, a befagyott patak melletti uton csikorgatják a havat. Tülküket báránybőr bekecseikbe dugják s hol az egyik, hol a másik szólaltatja meg a magáét, de azonnal visszadugja, hogy a sorrendi fuvásig be ne fagyjon. Már a falu közepén álló paróchia felé közelednek, az egyik hírtelen merevséggel megáll. Nézz csak oda! A paróchia a hold által erősen megvilágított lépcsőjén lassú méltósággal egy fehérbe öltözött alak lépegetett lefelé. Fején magas, aranyos püspöki süveg. Testét sranyös öv veszi körűi s hosszú fehér szakállát fehérkesztyűs kezével itt-ott igazgatja. Ugy-e, mondtam, hogy lesz valami!? Persze, az a régen meghalt pap ismét ijesztget. Ilyen ruhába volt öltözve, amikor meg- Hexapla. Mazoreta szövegek. Septuaginta. Trullai zsinat. Nyugtázás. Leviczky István gör. kat. tanító (Komlóska) a Szemle címére beküldött 6 P-t a Gör. Kat. Tanítók Egyesületének és 6 P-t a Szemle részére. Az összeg a Komlóskán megtartott tanítói gyűlésen ebédmegváltás címen lett gyűjtve, melyet ezúton nyugtázunk köszönettel. (A Gör. Kat. Tanítók Egyesületének szóló 6 P-t illetékes helyre eljuttattuk.) A Szent Miklós társaság szokott vacsorájára január hó 5-én, szombaton gyűlik össze este 8 órakor szokott helyén, a Szt. István vendéglőben, szemközt a budai szinkörrel. Szombatonként esti 6-kor összejövetel ugyanott. Karácsonyi, újévi és vizkeresztí istentiszteletek rendje a Rózsák téri gör, kat. templomban, Dec. 24-én, Szigorú böjt, D, e. 9 órakor királyi imaórák. Utána nagy szt, Vazul miséje. 24-én éjjel 12 órakor nagy esteli imaszolgálat lítániával. 25 én reggel 7 órakor isteni lisztelet, 9 kor szentmise a tanulók számára szentbeszéddel. 1.0-kor a szentév emlékére emelt uj főoltár felszentelése nagymisével és prédikációval. Vsakor csendes mise, d, u. 5 kor vecsernye. 26-án 11 kor nagymíse. 27-én rendes ünnepi rend. 31-én este 5-kor vecsernye lítániával. Január 1 én rendes ünnepi rend, 4 én d. e. 9 órakor királyi imaórák. 6 án rendes ünnepi rend. Fővárosi napilapok rólunk. Napilapjainkban fel-fel bukkannak olyan közlemények, amelyek azt mutatják, hogy észre vesznek bennünket. íme adunk belőle. Az elsőt, a Mai Nap" közleményét, úgy sejtjük, Pázmándy Dénes irta. íme: A magyar görögkatolikus püspöki kar hazafisága példás volt az egész országban, valamennyi felekezetet beleértve. Tapasztalatból tudom, hogy úgy a ungvári (munkácsi) püspökség, mint az eperjesi aula, központját képezte a magyarpsjhalt s már majdnem püspök volt, azért adtak neki ilyen süveget is! Várjunk mondja a másik. Az én nagymamám is mesélte ezeket. Meglásd a templom felé fog menni, mert oda temették. Csak már túl volnánk a templomon! A fehér alak lassan, a lépcsővel szembenálló s a patakot átszelő hidacska felé megy s annak közepén megállva lassú mozdulatokkal minden irány felé nézeget, de különösen a két legény felé tekintget a legjobéan s legtovább. A legények úgy állnak ott, mint az oszlopok s már a lélegzetük is megállt. A Mikulás a hídon átmenve kissé megáll s olyan mozdulatot tesz, mintha a legények felé akarna menni, majd a szemközti dombon álló kereszt felé fordul, mélyen meghajolva keresztet vet s lassan balra fordulva a templom felé indul. Szerencse! Most már visszamegy. Azt mondják, karácsony előtti estén halt meg s ilyenkor szokott mindig megjelenni, azután visszatér a sírjába, de előbb bemegy a templomba is. Lassan ők is a Mikulás felé indultak, de a tülköt, a világ minden kincséért sem merték megfújni. A templom az országút mentén áll. Ez oldalra eső fala oly magas, hogy a templom udvarára nem lehet belátni. Négyszögletes falkeritéssel van körülvéve, de mindegyik oldal közepén fülkés, boltozatos kapu van. Mikulás hallva a megjegyzéseket, egyenesen a templom felé ment. A kis kapun a templom udvarára s ezen át a templom előcsarnokába lépett s figyelte, mikor kerülnek a legények a magasabb fal mellé. Azután hirfeíen az ut felőli kapu felé ment s fülkéjében meghúzódott. A legények már megnyugodva lépegettek s amint a kis kapuhoz értek, a Mikulás abban a pillanatban a lépcsőkről az útra elébük lépett. Az egyik mint a nyíl, elfutott, a közelebb álló azonban megdermedten a Mikulásra bámult, majd hirtelen kirántotta a tülköt s azzal elkezdte a Mikulást püffögetni, de egyben hátrált ís s kereste a menekülési lehetőséget. A Mikulás is védekezett s fogdosta a legény kezét, míg az végre kereket oldhatott tásnak, nem is beszélve az újonnan Debrecenben felállított hajdúsági egyházmegyének. Ez a tendencia nyilvánul meg még ma is a megmaradt derék klérus köreiben, minek tanúságot szolgáltat a Groh István szerkesztésében megjelenő Görögkatolikus Szemle, mely hetenként egyszer itt Budapesten jelenik meg és a magyar gör. katolikusok országos szövetségének a hivatalos közlönye. Ebben olvasok most egy ösmertetést a székelyföldi magyar gör. katolikusok állapotáról, mely mélyen elszomorit. Kitűnik belőle, hogy azok a lakosok ott Csikmegye északkeleti részében, a románok tőszomszédságában, kezdik elveszteni hazai nyelvüket és lassacskán ugyan, de beolvadnak a körülöttük lakó oláhságba. Ezt a processust magam ís tapaszteltam Erdélynek egy másik pontján, Deésen, hol az ősrégi ref. templomban találtam olyan hiveket. akik már csak igen nehezen tudták magukat magyarul kifejezni. Ez még a régi világban volt. Képzelhető, hogy jelenben a román impérium alatt a denacionalizálás a Székelységen is fokozottabb mértékben folyik. Felhívom mindazoknak a figyelmét, akik ezzel az üggyel foglalkozni hivatottak, hogy kövessenek el minden lehetőt arra nézve, hogy a megszállt területen élő Magyarság megtartsa nemzeti létét és ha nem ís szaporodik, legalább ne fogyjon. A gör. kat. egyház vezetői pedig tartsák szent kötelességüknek, hogy a régi hazafias szellemet osztatlanul fentartsák maguk közt. Erre nézve az emiitett hetilap megadja a jó példát. Triiaikhahu papiruhák és reverendaszövetek lerakaia Budapest, IV., Prolxássska-utca. Kiadja a MAGOSz. A kiadásért felelős: Dr. Sztankay István. Szalay Sándor könyvnyomdája, Kender-ulca 39. s rohant a falusi korcsma felé, ahol a pajtása várakozott. Reggelre az egész falu tudta már, hogy az öreg pap ismét kimozdult a sírjából. A Mikulás pedig a kíficamitott ujját pólyázgatta otthon. Néhány év múlva mint vőlegények járogattak esküvőjük előtti hitoktatásra a volt Mikuláshoz, tanítójukhoz. Ilyenkor sok minden kerül felszínre. Az utolsó órán azt kérdezik tőlük: Hát hisztek-e a kísértetekben? Mindketten hirtelen sáppadtsággal, de egyszerre, megremegve kiáltottak: Hiszünk, bizony hiszünk! Ügy látszik, hiába fáradtam veletek úgy az iskolában, mint most. Nincsenek kisértetek! Aki meghal, az már ezen a földön nem tud megjelenni! Hát az öreg pap? Minden évben látják. Mi is láttuk! Elmondják, Kedves fiaim, én yoltam az! Akkor vittem a plébános gyermekeinek a karácsonyfát s azért mentem oly lassan, hogy lássam, féltek-e ti is? Én léptem ki a fülkéből, amikor odaértetek. A hüvelykujjamra is nagyot csaptál, ki is ficamodott. Meg is öleltelek. Remélem, most már elhiszitek, hogy nincsenek?! De bizony nem hisszük, mert az magas, sokkal magasabb volt s amint a tülkömmel a hátára vágtam, tülköm a testét átvágta, tehát»em volt teste s ha hozzányúltam, semmijét megfogni nem bírtam. Hát akkor én honnan tudom, hogy mit csináltam veletek? Mesélhet a tanító úr akármit, de mi a kísértetet láttuk s habár ő fogdosott minket, mi mégsem bírtuk megfogni. Kicsiny falumban mennyi mindenféle történt karácsony éjjelen. Az éjjeli szent mise után boldog megelégedéssel még az éjjeli őrök is nyugovóra tértek.

4 4 GÖRÖG-KATOLIKUS SZEMLE 1934 december 23 GOEOG-K L I K U S I S K O L A. A Görög-Katolikus Tanítók Országos Egyesületéiiek rovata. Szerkesztője: Reskó János Gyerinekek a ftorocsony esten. Kebves kis Jézuska, jaj de régen várunk, Csakhogy már megjöttél, karjainkba zárunk. Magunkhoz ölelünk s szépen kérünk Téged Ne vess meg bennünket, gyermeksereg néped. E csodás szent estén, kis szivünk fellángol, Eh'tünk Betlehem, előttünk a jászol. Ben:ie a kis Jézus, mellette szűz Anyja S az igaz Szent József, a nevelő atya. Angyalok, pásztorok együtt énekelnek A Kisded Jézusnak szivből örvendeznek Napkeleti bölcsek ajándékot hoznak. A jászolban fekvő, Megváltó Jézusnak. Örvend a kis szivünk, szent éneket zengünk Kedves kis Jézuska üdvözlünk, köszöntünk. Ajándékaidat megköszönjük szépen, Fogadjuk, jók les-ünk ezen szent estélyen. Jók leszünk mindenkor, a templomba járunk, Mi csúnya helytelen, olyat meg nem látunk. Szivünk tisztái-ágát. őrizzük mindenkor, Maradj köztünk velünk, ugy mint karácsonyikor. Karácsonyfa alatt, ünneplünk ma Téged, Milliók ajkáról zeng hozzád az ének. Hozzád kis Jézusunk, aki békét hozlál, így szól gyermek ajkunk, szegény jászolodnál: Nagyon régen vártunk, óh csakhogy megjöttél, Kedves kis Jézuska, szivünkben költöztél!.. Maradi ott mig élünk, aztán végy a mennybe, Hogy Véled örvendjünk, ottan mindörökre!.. Gebri János Beszéljünk őszintén Szűz Mária szeplőtlen fogantatásának estjén hozta a levélkézbesitő a Szemlét. Nehezen vártam. Két hét elég hosszú idő ahhoz, hogy az ember egy olyan sajtóterméket, amit s/ú'tísen olvas, újból asztalán láthassa. Mint a kisgyerekek számolgatják, hogy a Mikulás'g. vagy a kis Jézuska eljöveteléig még hánvat kell aludni, hogy őszintén szóljak, igy v!g\o'í én is a Szemlével. Számolom. Mikor jön már? Hjszen minden sora, minden betűje érdekel, mert tudom, hogy semmiféle sajtótermék nem áll közelebb hozzám, mint ez. Olvasok napi lapot, szépirodalmi, pedagógiai szaklapokat, A Sziv" újságot stb., mégiz ha ez megérkezik, addig nincs más olvasmány számomra, mig ezt át nem nézem legalább a nagyiából. így voltam most ís. Több újság jött egyszerre. A Szemle!... Itt a Szemle!... Ránézek. 23 ik szám. Már csak egy van hátra ez éven, az utolsó, 24-ik szám. Mikor erre gondoltam, szinte jóleső ér/.és fogott el, tudva azt, hogy az ünnepi szám lesz, tehát nagyobb, terjedelmesebb, többetmondó, mint az előbbiek. Mert hiába, értékes minden számának minden sora, de kevés! Valahogy többet szeretne az ember!... Amikor igy az utolsó számra gondoltam, önkéntelenül is, de eszembe jutott, hogy uj évfolyam, uj számokkal fog jönni s uj esztendő! Ilyenkor úgv érzi az ember, hogy egy kis leszámolni valója volna önönmagának az évfolyamán tett cselekedeteiről, viselkedéseiről, eredménves vagy talán eredménytelen dolgairól, előbbrehaladottságairól. avagv visszaeséséről lelkiek terén, ugy mint állanot^eli hivatásos kötelességeinek teljesítésében. Nézzük most, hogy vagyunk mí saját ügyeinkkel?!... Főként a Szemle, naptár s Magosszal?.. Tapasztalható-e fejlődés ez éven, vagy visszaesés?!... Erre nehéz a felelet, mert hiszen igen kis keret áll rendelkezésemre, (csupán a Szemléből olvasottak, melynek alapján megállapításokat tehetnék) de nem is érzem magam hivatottnak erre. Mégis úgy gondolom szerény szolgálatot vélek tenni ügyünknek egyéni megálfapitásaimmal, vagy a jövőre vonatkozó nézeteimnek papirra vetésével, amennyiben áz központunk és mások nézetével is összeegyeztethető lesz. A 23-ik számban A mi sajtónk és a m 1 kalendáriumunk" c, cikkben főtiszt. Simon Gvörgy lelkész úr a Szemlével kapcsolatban már említi, hogy papok, tanítók vannak, akik nem járatják, nem olvassák a Szemlét. Akkor mit várjunk a falu népétől?!.,. Sajnos, mint soraim elején írtam, a falusi népnek a Szemle keveset ad. Nem elégíti ki. Ezt én s ját tapasztalatomi ól írom, mfrt amikor ezelőtt 4 5 évvel 6 példány jáit a falunkba, ma már csak nekem jár. S ha kérdem az okát, bizony szemembe vágja az a volt előfizető : Tanító úr üres, nem nekem való! És van egy kis igaza. Hiába, vannak oly dolgok benne, ami az ő szellemi fejlettségének magas. De ha nagyobb terjedelmű lenne, sokoldalúbb, mint Simon lelkész úr irja; a nyíregyházai, máriapócsi, miskolci, de más kőzségbelí hirek is szerepelnének benne, egyes egyházak keletkezése, fejlődése, jelenlegi állapota időrendben, áttérések, egyesületek statisztikák, eszmék, gondolatok, rövid oktatások, tanítások tarkítanák, mindiárt kapósabb volna s azok akik szeretik, lelkesülnek érte. mindjárt jobban tudnának neki propagandát csinálni. Nézzük A Szív" újságot!. Közölni kellene egyes községekből az előfizetők saámát, esetleg névsorát folytatólagosan, hogy lelkesedjenek! Számok, statisztikák sokat beszélnek!., De hát hiába! Szerény véleményem szerint ez csak úgy menne, ha minden pap, tanító s ínteligens ember grékusbeli kötelességének tartaná a Szemle újévtől való megrendelését s aki hivatást érez magában, írna ís benne. A szerkesztői üzenetek között olvasom : cikkírók, csak türelem, sorra fog kerülni, Tehát van cikk, van közölni való, de nincs hol és nincs kinek. Két lapon?... Mondhatom az idei számokban olyan cikirók írásai láttak napvilágot a Szemle hasábjain, akik addig sohasem szerepeltek, hallgattak. Pedig tudnak értékeset produkálni. Ezek bizenyára lelkesedni fognak, mert ^ grékus öntudat hevíti őket. Ezek'egy kis tá. bort alkotnak, mely tábor csak bővülni fcg Bővülni fog, mert az az egyetlen kapocs az a két lap terjedelmű kis Szemle oy csodás varázserőt gyakorol, hogy mindig jobban és jobban fogjuk egymást szeretni! Tanító Testvérem 1 Aki Grékusok a Balatonon" címmel irtál a Szemlébe, szeretném tudni a nevedet. Te ösmeretlen ösmerős lettél nekem, mert megdobogtattad a szívemet s cikked hatása alatt eszembe jutott a Szent Imre év Pesten, vagy a Szent Jobb körmenet, amikor papok százai sorakoztak egymásután s én a négy tömeg között, egyike a legkisebbeknek, ágaskodva lestem, vártam, mikor látok már a mienkek közül valakit?... S amikor a menetben feltűnt egy néhány grékus. rizás pap, nagyot dobbant a szivem. Boldrg voltam, mert láttam, hogy már vagyunk. Addig csak ugy éreztem, hogy abban a rettentő nagy tömegben egyedül vagyok. Az egyház céljaira az év folyamán négy izben ís betanított népszinműelőadások s egvébb munkák úgy lekötöttek, hogy a Szemlének csak ez évi első számában jelent meg egy versem. Bántott, fájt. Éreztem, ez nem jó igv s most a decemberi sötét éjszakában éjfél körűi mutat az óra s én az ezüst lámpafénynél irom e sorokat. írom, mert szeretném, hogy előbbre haladnánk! Ezen soraimmal talán karácsony szent estélyére bekopogok sok grékus testvéremhez» akik velem együtt éreznek, olvassák a Szemlét. irják a sorokat. Ó, de nem kopogtathatok be azokhoz, akiknek nem jár a Szemle. Kopogtasson csak be hozzájuk egy röpirat az Ur Jézus nevében, hogy újévtől már ők is rendeljék meg a Szemlét s akkor már nem két, de három lap terjedelmű lesz, mert több előfizető, nagyobb terjedelem. Igy aztán lassan-lassan bekopogtathat a faluk kicsiny házaiba is mert sokan leszünk, akiket szeretetben még jobban összefog forrasz tani a Szemle. A naptárra vonatkozóan Simon főtiszt, úr megállapításaival _ egyet értek. Az általános ismertetésből főként a plébániák névsora elmaradhatna, Pl. ha az éviben hár meg van a teljes névsor, akkor csak az 1940-ik éviben kellene ismét teljes egészében, a többiekben csak az esetleges személyi változásokat. hivatkozva mindig a teljes névsorra. Ugyanis, akik vásárlói a naptárnak, azok magtartják azt. Már ezzel is mintegy 5 6 oldalt megnvernénk. ahová sok mindent lehetne irni: Tanításokat, elbeszéléseket, verseket. oktató gazdasági szakelőadásokat, egy kis helyi és külföldi politikai vonatkozású dolgokat, fényképekkel fűszerezve, /kkor szivesebben megfizetné a falu népe ís érte a 70 fillért. Szerintem helyes lenne a Msgosz tagdijakat is 1 pengőre leszállítani. A naptár árát is levenni fillére. S ez az fillér ís tagdíj volna, amibe a naptárt kapia az illető Magosz tag. De az egv pengő tagdij mellett, aki azt fizetné, legalább három nagyünnepre, valami mellékletet is kapna. Azt hiszem többet érnénk igy el! Bizonyár 3 másutt is úgy van, hogy a 2 pengő Magosz tagdijat, ma már nem fizetik, vagy csak nagyo n kevesen. De a naptárak propagálását még igy is jobban szivén kellene viselni a falu vezető"" inek. Hallomásom szerint még ma is kerülnek helyek, ahol 3 4 évi Máriapócsi naptár felbontatlanul hever azok asztalán, akiknek cimére küldve lett kiárusítás végett. Szomorú dolog ez! Bár ne lenne igaz! Ezen a téren is az kell, legyen a célunk, hogy a néppel kedveltessük meg a nantárt is. valamint a Magosz fontosságát. Mint fentebb jeleztem az 50 60> fíll. és 1 pengős tagdíjakkal feltétlen többre mennénk! Legalább igv tudatában volna minden naptárt megvásárló annak is. hogy ő a Magosznak is tatfía. A minél nagvobb létszámra oedig szükségünk van, hogy lássák létezésünket s élniakarásunkat, A Magosszal kapcsolalban a megjegyzésem hogy kár a naggyűléseknek az elhagyása, f milyen pl. Máriapócson volt E szerves keiületi papi, tanítói gyűléseken, többet kellene foglalkoznunk ezekkel a kérdésekkel. Népünkhöz csak az élő beszéd és sajtó utján férhetünk legkönnvebben, ha ez aztán el van találva, Az évnek valamelyik nap'án az egész ország grés kustársadalma részére aiánlatos lenne grékunapot rendezni, hogy közelebb jutnánk itt egy. máshoz s megismernénk ügyéinket, célunkatt Sok-sok aprólékos, kicsinységnek látszó dol gokról lehetne még beszélni, főként vallási életerén, mely aprólékos kicségekből tevődik öszsze aztán az igazi vallásosság, a tökéletesebb nagyság!... Amidőn soraimat befejezem, kérem az Ur Jézust, hogy forrasszon eggyé mmket a szeretetben, hogy tudjunk tenni, cselekedni! Amit irtam a szivem diktálta, azon érző szivem, mely azt szeretné, hogy előbbre haladjunk, még többet tudjunk elérni a ránk következő esztendőben. Adja Isten, úgy legyen!... Gebri János gör. kat. tanítói..

5 a Özvegy. Melléklet a Görögkatolikus Szemle dec. 23-ihi számához. juk felépült az Ízléses templom emeletes parochiával, és hálája fejében statutumban biztositotta, hogy kola költségeit viselte, A szentszék elismerése A történelem reácáfolt a jóslatra, hogy a e parochiát, ha igénylő lesz, mindenkor a Bacsinszky család leszármazottja kapja akár férfi Az emberektől lassan elszokik három község együtt sem képes parochiát fentdrtani, mert íme külön külön rendezett akár női ágon. Nagy ajtóit csukogatja halkan, Szobáiban árny van, hűs sóhaj van. egyház hirdeti, hogy még élünk, Kassán nehézségek után az első lelkész Dr, Mihalics de sokat tutak elérni elődeink. Sok akadály Sok küzdelem, nagy áldozat és kitartással, Az élete lassan elkopik, O mindég e az örökös magány, Mihály összeszedi a hívőket, megszerzi a telket. megnemértés sőt sokszor rossz indulatra el Kripta csünd és sirí, siri béke. Utóda Brener Mátyás felépiti a paroc- készülten kell nekünk is szembeszállni a jö- Magának szóló suttogó beszéde, hiát, de a templomhiány miatt leírhatatlan sokat vővel, de lehet e a szolga nagyobb az Urá- Arról szól, az ember mily parány. szenvedett, a megaláztatások sorozata junál!" tott osztályrészül. Volt idő, midőn a hajnali Szép emlék lenne, ha akár az uj, schematízmusban, akár azon kivül összeszednék a Itt oly régen kopogtak az ajtón, feltámadásra nem adták ki a templomkulcsot, Mert nem jöhet más be, csak az alkony. sőt egy izben teljesen kitették kegyszereinket a templomból az utcára s taligán vitték a mi egyházmegyénk parochíai, templomai tör- história domus és a nép hagyományai alapján Élet nem hagyhatja itt a karcát.., egy vendéglőtől bérelt terembe. A harmadik... De egyszer majd idegenek verik ténetét. Egy öreg bácsi. lelkész Visztoczky Gyula a templom építéshez Fel szobáitís egy széken meglelik akart látni, mivel látta az áldatlan állapotot, Törött testét és szegény, szegény arcát.. noha előtte újra megnyitották a latin templomot. Kőbányai szervezkedés Oláh Zoltán József Boldogemlékű Vályi János dr, püspök felment Trefort miniszterhez, hogy némi segélyt Kőbányán e hó 9-én d. u. nem mindem eszközöljön ki a templom épitésre. Ennek elment a liire Kassán és a püspök felment a jelen voltak a Kápolna-téri iskolában meg- napi eseményben volt részük azoknak, akik Visszapillantások minisztériumba, hogy a segélynyújtást megakadályozza. Az eperjesi püspököt szeretettel dr. Krajnyák Gábor kanonok úr hívta egvbe tartott görögkatolikus ülésen. Plébánosunk Régi idők, régi fájó sebek! Talán a feledés jótékony leplét kellene rávetni, hogy ne tudjon róluk soha senki, de mégsem, hisz de tárgyalásukat a kassai püspök Schuster meghallgassa kérésüket és az ottani helyzet fogadta Trefort s biztosította támogatásáról, a X. kerületben lakó hítteslvéreket, hogy a régiek annyira hangoztassák»história est Konstantin félbeszakítja, kit fogadó termébe megismerésével a hitoktatás és lelkigondozás tökéletesebb megoldásának módját meg- magister vitae". Igen a mult eseményei speciálisan a mi gör, kat. egyházunk múltja, his kat, egyház nyugtalankodik, templomra fog vitassák, megbeszéljék. vezettetett be, A püspök előadta, hogy a gör, toriája, ha fájós is, nem lehet a feledésé. Elődeink küzdelméből kell nekünk is erőt meri gosultsága Kassán a gör, kat, egyháznak, hisz jóval felülmulta a nálunk szokásos mértéket, segélyt kérni, de ne adjon, mert nincs létjo- Ki kell emelni, hogy a megjelentek száma teni a mi küzdelmeinkben, és ezek vannak elég latin témplom van, rendelkezésökre bocsát egyet. Trefort örömmel fogadta ajánlatát, nyaiakon kivül dr. cchrílla Achill őméltó- az iskolaterme kicsinek bizonyult. A kőbá- hivatva arra, hogy az ő eredményei, elért alkotásaikat annál jobban becsüljük meg és szeressük Mert amit mi birunk, elődeink verejté- gör. katolikusoknak, mire kijelentette, nem nos min. tanácsos, Szemann Mihály iőv. biz. s megkérdezte, melyik templomát adja át a sága, az egyháztanács elnöke, dr. Prodan Jákes patinájával van megszentelve. végleg, de csak használatra engedheti át, mert tag urak és még többen, mint vendégek jelentek meg és emelték az ülés fényét. Annyi alkotás, terv előtt állunk, de kevés ismétli fölösleges külön templomot adni. Erre remény kecsegtet bennünket arra, hogy terveinket meg tudjuk valósítani. Sokszor azt hísz- Trefort szószerint ezt válaszolta: ez már el A Plébános úr megnyitó szavaiban megindultan emlékezett vissza arra az időre, van döntve, hogy Kassán gör, kat. templom szük, hogy minden körülmény összeesküdött lesz, ha pedig méltóságod nem ad át egy meg amikor felszentelése után Kőbányán ő látta ellenünk, A kis hitű elesik, felhagy a harccal, lévőt, úgy kell ujat épiteni, itt már csak egy el a felvidékről átmenetileg itt megtelepedett nem magyar ajkú híttestvérek hitéleti hisz oly gyengék vagyunk, a kérdés, mennyit lesz kegyes méltóságod e A régi időben sem volt ez máskép, ne gondoljuk, hogy a mi elődeink oly simán, küzde- célra felajánlani, nyilatkozzék az eperjesi püspök úr őméltóságának, ki itt a szomszéd szo- hogy Budapesten a görögkatolíkusság hely- funkcióit. Ezzel a körülménnyel is igazolta, lem nélkül alkothattak valamit. Visszaszáll emlékem a régen elmúlt időkre. Adni nem adott, de vallásalapi segélyt nem bányán lakó hittestvérek helyzetével is tiszbában van, ki fültar.uja volt beszélgetésünknek. zetét régóta és pontosan ismeri, tehát a Kő- tudta megakadálzozni. Ma Kassán az eperjesi tában van és kssz örömmel igyekszik elősegíteni javukat. Hangsúlyozza azonban, hogy Boldogemlékü Bacsinszky András munkácsi egyházmegye legvirágzóbb hitközsége, impozáns temploma van. törekvésük csak ugy lesz eredményes, ha püspök 1777-ben feliratban kéri a helytartó tanácsot, létesitessék a Miskolc vidékén elől g. kat, hivők részére a tapolcai apátság területén egy gör- kat. parochia. A helytat tó ta- Bártfán valamikor a hagyomány szerint volt vele és nem az ő megkerülésével kívánják g. kat. templom, de hogy hová lett, melyik megvalósítani céljukat. Ismeretes előtte nács informáltatta magát, ven-e kellő számú volt, arról hiteles okmányaink nincsenek. Mintegy százhetven év előtt egy Mískovszki nevű szolgáltatást szeretnének Kőbányán, ahol a mondja az a, óhaj, hogy állandó mise- gör. kat. hivő az apátság területén. A főispán Görömböly-, Zsolca és Miskolcot hozta javaslatba, hogy e községek részére egy parochiát hivőnk felépített teljesen saját költségén egy lélekszám (980 lélek) jelentős és az iskolakötelesek száma (kb. 110) is elég nagy. A kápolnát a gör. kat. hivők részére. Nagy öröm létesítsenek. Meg is keresték ebben az és lelkesedéssel várták a felszentelését. Rózsák-tere innen távol van, megközelítése ügyben az egri érsekséget azzal, hogy melyik helyet tartja alkalmasnak. Eszterházy talan egy tagja megjelent kíséretével, ünne megfelelő miseszolgáltatásí hely biztosítása Felvirradt annak is a napja, s a kassai káp költséges, ezért szükségét látja an«ak, hogy érsek az 1779-ik átiratában kijelenti, sem Miskolcon, sem Zsolcán, sem Görömbölyben nincs hogy az latin jellegű lesz, mivel Bártfán nincs hoz;.a javaslatba. pélyesen felszenteli a kápolnát és kijelenti, érdekében kápolnabizottság Megalakítását létjogosultsága egy g. kat. egyháznak, mert g. kat, parochia, a ressói egyház lelkésze A Kápolna-téren lévő kicsi kápolna már az elszórtan élő gör, katolikusok pár évtized nem lenne képes kellőkép gondozni. jó pár éve rendelkezési e áll, azonban olyan alatt felszívódnak teljesen. Azonban nem igy Hasztalan volt minden, a kápolna, melyet rozoga állapotban van, hogy igy használni volt, Görömbölyön a hivők és az apátság áldozatkészségéből felépült az egyház, Zsol- is a latinoké. Telt az idő, a gondviselés Ha- még nem döntött, igy egész bizonytalannak ma is ruszki koszcelek"-nek hiv a nép ma nem lehet. A város a kápolna sorsa felől cán szegényesen kis fatornyú templom létesül, mely a hivők felét sem tudja befogadni. apostolt küldött Bártféra, ki gigantikusi erő- megoldás kínálkozik az u. n. Lengyel temmulya József személyében fáradhatatlan buzgó látszik ezzel kapcsolatban a tervezgetés. Jobb Szaffka János lelkész merészet gondolt, Miskolcon ép tűzvész pusztított. Kihirdeti a tem- Híre ment a bártfaí templom építési tervének, mely tágas és a latinszertartású lengyel ple vel felépiti a szép templomot és parochiát. plomban tartandó míseház megteremtésével, plomban, hogy minden férfi, nő, ifjú, leány melynek alapkőletétele ép összeesett a debrecenivel. Meghatott lelkesedéssel hallotta a hírt nék egy vasárnapi mise tartására. E kérdé- bánía által szívesen rendelkezésre bocsáttat- másnap kapa és ásóval a réten legyen. Hajnalra ott várta őket ő maga s kiadta az utasítást, kezdjék meg a vályogvetést. Heteken át jesre Vályi püspökünkhöz, hogy mint lehetne célia egyelőre a kápolnabizottságnak. Antal kisszebeni hittestvérünk. Bement epersek tisztázása és előnyös elintézése volna a ott volt, ki csak tudott időt szakítani a réten, Kisszebenben is templomot teiemteni, A jó Külön is hangsúlyozta plébánosunk, hogy s megindult a vályogvetés, A nép rajongó szeretetétől főpásztor szeretettel fogadja, de rámutatott, miseruha és egyéb felszerelés van, csupán körülvett lelkésze kedélyes lekötő hogy nem tud jelenleg segélyt kilátásba he- misézőhelyet, valamint a hívek áldozatkész- beszédével összetartja a népet, pár hó alatt lyezni, mert a bártfai veszi igénybe az egyházmegye ségéből anyagi alapot kellene biztosítani a óriás mennyiségű vályog áll készen, s a megszorult támogatását, Antal bátyánk végig- miseszolgáltatás állandósítására. miskolciak ontják érte a pénzt. A befolyó hallgatta az érveket, igazat adott teljesen, Ezután ismertették a betegsége miatt meg összegből felépült a templom, mely még majd nem kis szünet után felemeli fejét, csak nem jelent Cznór Emil hittefetvérünk beszáhallgatta ma is hirdeti Szaffka János emlékét. A torony annyit kér, küldjön ki a püspök egy papot molóját a mozgalomról ás annak eddig elért melleli kis kápolna alatt kripta van, ide készült az építkezés lebonyolítására, a pénzt sajátjá- eredményéről. Ebből megtudjuk, hogy a kőkép egykorra megnyugodni. De a sors másból kifizeti, mert megmondta odahaza, kereszbányaiak már régen felvetették ezt a mai intézte jövőjét. A megüresedett mucsonyi tül viszi, hogy 1904-ben templomunk lesz Kisszebenben, kérésüket és sajnos csak ilyen hosszú idő parochiát megkapta, hol a nép rajongó szeretete mi meg is történt. után került komoly megvitatás alá. De félre még holta után sem engedte őt falujából A kies Laborc völgyében fekszik Radvány minden rosszalással, mert most plébánosunk kivinni, sirja előtt elhaladva az öregek még Izbugya hitközségünk, melynek alapilója Bacsinszky vette kezébe az ügyet és így biztos eredményt ma is áldják emlékét. Másfél százados tapogafódzás és eredménytelen kísérletezés után Miskolcon is mint tud- Miklós, ki 1790-ben saját vagyonából melyet akkor örökölt felépitette a templom és parochiát, a nép csak a berendezés és az istalt kell várni. Az ő befolyása és tapasz- ügybuzgalma mellett a kérdés megvalósítását a legkönnyebbnek látjuk és nem ké-

6 telkedünk abban, hogy teljes szívvel és lélekkel ép az ismert, nagyon is méltányos körülmények miatt a legsürgősebb és leggyökeresebb megoldást fogja elősegíteni. A sok felszólaló egytől-egyig hangsúlyozta, hogy a gyermekek vasár- és ünnepnapi miselátogatása a jelenlegi helyzetben teljesen ellenőrizhetetlen. A szülői aggodalom és a közlekedési költségek miatt a Rózsák-terén való misehallgatás legalább is általánosan nem oldható meg, ezért íkérték, hogy az állandó miseszolgáltatásokat a legsürgősebben vezessék be. A gyermekkérdés elhanyagoltsága érezhető ki a felszólalásokból, nincs állandó hitoktató, aki megismeri és így ellenőrizni tudja nemcsak a tudását, de a miselátogatását is gyermekeknek. A mai kor parancsolóan teszi kötelességünké, hogy sokat, többet gondoljunk a gyermekeinkkel, mert csak igy nézhetünk nyugodtan a jövő elé egyházunk szempontjából is. Ezt érezték át az ülésen megjelentek és különösen a hölgy felszólalók, akik őszinte anyai érzésből azzal is igyekeztek elősegíteni gyermekeik hitéletét, hogy önként vállalkoztak az ideiglenes misézőhely céljára esetleg igénybeveendő iskolai tornaterem állandó rendben és tisztántartására. Ilyen szép és nemes megnyilatkozások után ugy véljük, hogy nincs gondolkozásra idö, hanem sürgősen cselekedni kell, mert különben elveszítjük hittestvéreink lelkesedését és legfőképen azt e jövő generációt, melynek hitéleti buzgóságára itt egyházunk szempontjából nagyon is szükség van. Le kell dönteni az anyagi falakat, hogy több önzetlenséggel gyorsan, biztos eredményt tudjunk elérni. Közérdekből kérjük tehát a kápolnabizottság sürgős egybehivását. Oláh Kornél nyugalomba vonult Oláh Kornél államitanitó Hajdudorogon ez év novemberének 30 án elhagyta az iskoláját, azt az épületet, amelybe üde lélekkel, erős akarással lépett be egykor, mint a magyar kultúra és a magyar grékus közösség munkása. Most fehér hajjal, fehér bajusszal áll meg az építmény udvarán, megvárja a csengetést és megyen be búcsúzni. Búcsúzkodik, beszél hosszasan, azok az apróságok alig értik hogy mit, csak azt, hogy a Tanitó bácsi többé már nem jön közéjük, meghogy ez igen nagy dolog lehet neki, mert öreg szemei könnyeznek és egynéhány kicsi leányka sirva fakad erre a kijelentésre, mivelhogy a sirás is ragadós. Kedves öreg barátunk, annakutána, hogy végig simítod redős kezeiddel kicsiny tanítványaidnak orcáját, fogadd innen a mi kézszoritásunkat a te életed válságos hetében. A sok apró tenyerecskétől elszabadultál, most élhetsz ideáljaidnak ahogy te kívánod. Tudom kedvesek voltunk előtted, mi a Magosz, a Szemle és nem törődve kritikával, gúnnyal, buzgólkodtál a mi közös nagy ügyünkért, akár a magad ügyéért. Munkálkodj tovább vélünk, hisz oly kevesen vagyunk, akik ezért dolgozunk. De akik vágyónk szeretjük egymást, nem törődve földrajzi távolságokkal kor és rangbéli különbséggel. Valami testvériség alakult ki köztünk, akik alig ismerjük egymást személyesen és dacolunk a közömbösekkel, nagyképű birálótnkkal, mindaddig, míg egy akolba terel bennünket a végzet. De ez mentől későbben következzék be. Kedves Kornél, azt a kis csokrot, amit a multkoriszemle'emlékvacsorasoránhoztál nékünk, szívből köszönöm. Hozd el újra a lapunk hetedik meg az azutánvaló születésnapjára lapunknak, mindaddig, mig ki nem üti kezemből a tollat valami földi vagy földöntúli hatalom. Gróh István. Onnan-tulróL A beregszászi magyar internátusért;! A beregszászi magyar internátus életének döntő stádiumába jutott, Az Internátus Egyesület no vember 25-én tartott közgyűlésén uj vezetőséget választott, illetve visszahelyezte a vezetését azok kezébe, akiknek elméjébe megfogant a magyar internátus eszméje. Nagy feladatot és nagy felelősséget vállaltak ezek magukra. A magyar társadalom várja és elvárná tőlük, hogy még e nehéz gazdasági viszonyok közt is befejezik azt, amit ők kezdtek és rövid egy év időköztől eltekintve, ők is folytattak. Jól tudjuk, hogy gazdasági krízis van, hogy anyagilag kimerültek, száz oldaltól igénybevettek vagyunk. Minden lehet, csak az az egy nem lehet, hogy a magyar társadalom egyetlen magát magyarnak és embernek érző és valló tagja kivonja magát ebből az akcióból. Kérik, hogy minden magyar városban és községben, ahol magyarok laknak, jöjjenek össze azok az agilis magyarok, akiket a beregszászi magyar internátus ügye nem hagyott érintetlenül. Indítják meg saját körükben a gyűjtést, azután forduljanak egy levelezőlapon csekkért a következő cimhez: Orosz György internátus egyesületi titkár, Beregszász, Rózsa u. 7. Ugyanezt kérik minden város és község magyar iskoláinak lelkes tanítóitól, hogy az iskolák ifjúsága is kivegye részét e nemes nevelő mozgalomból. Ugyancsak kérik a magyar községek képviselőtestületeit, hogy a költségvetésbe vegyenek fel egy összeget a beregszászi magyar ínternáfusra és erről értesítést küldjenek. A csehszlovákiai egyetemes katolikus kongresszus előkészítéséről, A csehszlovákiai Püs pöki Kar 1932 ben elhatározta, hogy az egész állam összes katolikusai számára egyetemes katolikus kongresszusokat rendez. Az évi kongresszus nemzetiség szerint külön-kű'ön előkészítő bizottságok tagjait Csehszlovákia minden egyes egyházme gyéjéből az illető Megyéspüspök jelölte Isi és Precsán érsek nevezte ki, E bizottság tagjai; a kassai egyházmegyéből Gombos József ny. íáblabiró (Kassa); Pfeíffer Miklós pápai kamarás, kassai székesegyházi kanonok; Tost Barna p, prel. kassai székesegyházi kanonok plébános, c. prépost; Vécsey Ferenc földbirtokos (Bodrogszerdahely); a nyítrai egyházmegyéből; Dr. Jánoky-Modocsányí Gyula földbirtokos Ekecspuszta, Szmídna Kálmán prépost plébános (Nyítra); a rozsnyói egyházmegyéből: Czvatik László (Prága-Losonc), Prohászka köri elnök, Dr. Giller János ügyvéd, orsz. képviselő (Losonc), Dr, Priviczky Cyula pápai kamarás, rozsnyói kanoriok-píé bános, Potocsny József nyomdatulajdonos, lap kiadó, az Uj Élet" felelős szerkesztője (Rozsnyó); a nagyszombati apostoli kormányzóság területéről: Dr. Bolh János, orvos (Pozsony) Gregorovits Lipót szeníszéki tanácsos, plébános, volt nemzeígy. képviselő (Nagyjóka, Dr, Haspel Antal bankigazgató (Pozsony), HIádik Ágoston (pozsonyi) dómkáplán, szerkesztő, a Katol, Akció magyar titkára, Dr, Szyllaba Emil pápai kamarás, v, híttanár, Katol. Akció ma gyar igazgatója; az ungvári latin szerfart, apostoli kormányzó területéről: Hokky Károly nem zetgyűlési képviselő (Nagyszőllős), Ezen egyházkerület magyar bizottsági tagjainak külön lajstroma teljességben még nem jelent meg. Halálozások. Özv. K, Nagy Béláné, családi nevén H, Bakó Piroska, néhai Nagy Béla a volt Beregvármegye utólsó vmegyeí nemesi pénztárnokának özvegye, élete 76 ik évében hosszas szenvedés után Dolhán elhunyt. Temetése dcc. 8-án, a beregszászi ref. temetőben volt, óriási részvét mellett. Az elhunytat nagy és tekintélyes család gyászolja. Fekésházi Fekésházy Gyula, a Feienc József rend io vagja, a volt Ungvármegye ny. árvaszéki elnöke dec. 8-án 83 éves korában Miskolcon elhunyt. Temetése a tekintélyes gyászoló család és barátai részvéte mellett folyt le a miskolci ref. temetőben. A nők ís fizetnek hadmentességí adót a cseh kormánynak, Az új javaslat szerint aki önálló keresettel rendelkezik, legyen férfi, vagy nő. hadmentességi adót fog fizetni. Ezt az adóvédeltnet az országos adósságok törlesztésére fogják fordítani. Mi történt Kőrösmezőn? A mult hó egyik vasárnapján történt, hogy a csehagrárok Mára maros egyik ruszin községében gyűlést tartottak, Bacsínszky és Zelenka, a csehagrárok szenátora és egyik főtitkára, Kőrösmezőn gyűléseztek. Ezen a gyűlésen valami olyasmi történt, amire a csehagrárok nem számítottak, de ami nagyon megijesztette őket. elsősorban Bacsinszky szenátor urat. A gyűlésre inkább csak a zsidókat eresztették be és azokat, kiktől nem féltek, hogy valami csúnya dolgot mondanak a szenátor urnák, vagy valami neki kellemetlent kérdeznek tőle. A terem ajtait ís erősen őriztették főleg a csehagrárpárt zsidóival, Bacsinszky szenátor alig kezdett beszélni, nagy rémület támadt. A gyűlésre be nem engedett ruszinok előbb lármázni kezdtek, majd neki indultak az ajtónak. Az egyik ajtó betört. Erre a terembe lévők megijedtek, kiáltásokban törtek ki és menekülni kezdtek az ablakon át. A legjobban megijedtek közt volt, hol sápadó, hol kivörösödő arccal Bacsinszky szenátor úr is. A gyűlésre behatolók követelték, hogy őket, a nép követelését és panaszát hallgassa meg a szenátor ís. Hogy nagyobb baj nem lett. az a hatósági közegeknek és gyorsan elősiető csendőröknek volt köszönhető. De Bacsinszky szenátor úr nem igen megy többet gyűlésezni Kőrösmezőre, a szülőfalujába. A máramarosi agrárgyűléseken a ruszinok mind Bacsinszkynak mind a másik agrárnak, Scsereckynek azt kiabálták, hogy a ruszinokat nem lehet tovább ámítani, újból becsapni, hogy a ruszinok most már nem fognak olyan képviselőt és szenátort választani, kik Prágában fejbólintgató Ivánok", kiknek csak itthon van szavuk, de Prágában hallgatnak. Hokky Károly képviselő Prágában a memzetgyűlésben nagy beszédet mondott, melyben Kárpátalja sérelmeit sorolta fel és azok orvoslását követelte. A Kassai Újság főszerkesztőjét 3 évi fegyházra Ítélték. A január óta volt vizsgálati fogságban Köves Illés dr.-t, a Kassai Újság tulaidonosát, akit azzal vádolt az ügyészség, hogy összeköttetést tartott fönn magyar hírszerzőkkel és Szánthó Lászlóval, a ker, szoc. párt volt munkácsi titkárával, aki Budapesien lakik, a bíróság 3 évi fegyházra és 50 ezer K. pénzbüntetésre Ítélte, sofőrjét 10 hónapi börtönre, Kárpátalja uj apostoli kormányzója. A Tahy Ábrahám halálával megüresedett kárpátaljai apostoli kormányzóság élére a római pápa Szvoboda Ferenc ungvári ideiglenes r. k. plébánost nevezte ki. Február 23-ika legyen a vértanúsorsú görög-katolikus magyarság emlékező és emlékeztető napja! ii mii i "iiii'iwiii' i» ii ii imimiimi nwiim»iiin»'miiw Ne küldjünk a MAGOSznak, a Szemlének magáncímekre pénzt! Ne használjunk erre utalványt! Az zavart okozhat és drága. Használjunk csekklapokat" lapunk postatakarékpénztári csekkszámlája. Szerkesztőségi és szövetségi helyiségeinket azeimult őszön Budapest, VfH. Üllői-út 4. sz. I. em, alá helyeztük át. Uj otthonunkba minden hittestvérünket szeretettel várjuk. Szerkesztőségi óráinkat minden hét csütörtöki napján d. u. 8 7 óra között tartjuk.