NÁDAS PÉTER: BÁRÁNY (1966) A tisztaság, az ártatlanság kihívja, de meg is állítja az agressziót.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NÁDAS PÉTER: BÁRÁNY (1966) A tisztaság, az ártatlanság kihívja, de meg is állítja az agressziót."

Átírás

1 NÁDAS PÉTER: BÁRÁNY (1966) A tisztaság, az ártatlanság kihívja, de meg is állítja az agressziót. Nádas Péter nagyon fiatalon 24 évesen írta ezt az elbeszélést, mégis bámulatos érettségű, talán kevéssé ismert és értékelt alkotás. Balassa Péter A Bárány jegyében c. tanulmányában, amelyben az Egy családregény vége c. regényről írt 1978-ban, az utóbbi év legjobb magyar novellájának nevezi az általunk tárgyalt művet. Az író Ladislav Fuks-nak, a cseh kortárs sci-fi-szerzőnek ajánlja művét, aki szept. 24-én volt 80 éves. A mű központi magja a gyűlölet és a szeretet küzdelme. Pontosabban a gyűlölet mibenléte, működése és hatásai: Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa. (Zsolt.37:35.) A szeretet szót mindössze egyetlen, mégis döntő alkalommal találjuk meg a szövegben. Rögtön az első mondat meghatározza a témát: Maczelka János kifejezetten gyűlölte Róth Rezsőt. Ez a végső mozgatórugója valamennyi eseménynek, s egyben polarizálja is a szereplőket; csak két választás van, senki nem maradhat semleges. Minden egyes ember számára az a fő kérdés, hogy akar-e az árral úszni, vagy ki tud törni a gyűlölet általános légköréből. További kulcsfogalmak a másság, ill. vele szoros összefüggésben a szabadság és rabság kérdése. Az elbeszélés narrátora egy matematikus, aki tízéves kisfiúként éli át az eseményeket. Ez természetszerűleg meghatározza az előadás módját is: nem pusztán visszaadja a gyermek akkori emlékeit, hanem a tudós pontosságával és a megértés igényével elemzi is azokat. A konkrét események felidézését újra és újra követik, olykor megelőzik az analízisek, ennek következtében az egyedi eset folyton az általános emberibe csúszik át, kitágítva ezzel az elbeszélés kereteit a mindenkori ember történetévé. Éppen ezért első olvasásra úgy tűnik, mintha az író engedve a bőbeszédűség és az ifjúkori mindentudás vonzásának mindent kimondana, holott a leglényeget illetően az olvasónak kell felfedezőútra indulnia. Az egyetlen nézőpontú előadásmód következménye, hogy balladai homályban marad valamennyi, a főszereplő házában játszódó jelenet, valamint halálának körülményei. A mű viszonylag hosszú, kb. 50 oldal terjedelmű, és 15 kisebb mozaikból áll össze egésszé. A 60-as évek elejének szocializmusában játszódó történetet főként abból a szempontból vizsgáljuk, hogy a szürke, hétköznapi események mögött, hogyan és milyen formában fedezhetők fel újabb és újabb áthallások az evangéliumok bárány-motívuma felé. A novella mikroszerkezetére jellemző jegyek: Nyelvileg hármas tagoltságú mozaikdarabokból áll, amelyek magukban foglalják az emlékező benyomásait rögzítő, érzékletes-részletes, pontos leírásokat; a rövid mondatokból építkező, drámai erejű dialógusokat, melyek a szereplők küzdelmeit, jellemüket hivatottak ábrázolni; illetve a már említett, a miértek után kutató, többszörösen összetett mondatokból álló értelmezéseket. Ez utóbbiak gyakran közmondásszerűen tömör foglalatai az emberi személyiségre vonatkozó megállapításoknak. Rendkívül tanulságosak, pl. az emberi szavakról, az egyéniség és a közösség összefüggéseiről szóló eszmefuttatások. A három elem felvonultatása és egymásba fonódása a stílusra is kihatással van: a leírások és párbeszédek többnyire rövid mondatokat, hétköznapi szókincset, olykor egészen közönséges kifejezéseket használnak, míg az értelmezés vágya a tudomány nyelvén szólal meg. Makroszerkezetére a drámai építkezésmód jellemző, tehát az előkészítést hamarosan követi a konfliktus, a cselekmény kibontakozása, a tetőpont, és a tragikus, katarzist kiváltó megoldás. E szerkezeti egységek legfontosabb csomópontjait kiemelve tekintjük majd át a novellát. I. ELŐKÉSZÍTÉS: 1-5. szakasz Az expozíció meghatározza az elbeszélés témáját, bemutatja a főszereplőket, meghatározza cselekvésük mozgatórugóit és ábrázolja a történet helyszínét, környezetét. A legelső, fentebb már idézett mondat megadja az alapvető konfliktust, amely a további események forrása. A második kijelentés pedig felhívja a figyelmet az egyik legveszélyesebb emberi tulajdonságra: Ezek mindig a legjobbat kaparják ki maguknak mondogatta a feleségének. És mindig a legkényelmesebbet mondta Maczelka néni. És még sajnáltatják is magukat folytatta Maczelka bácsi. Tehát az irigység ösztökéli a szomszédokat gyűlöletük igazolására. Bár a hétköznapok embere nem tekinti súlyos, vagy büntetendő dolognak, hogy irigységre kívánkozik bennünk a lélek (Jak.4:5.), jellegét tekintve azonban a csontok rothadásához hasonlítható. (Péld.4:4.) Ugyanis belülről, először láthatatlanul roncsolja, keseríti az embert. Az író a gúny finom eszközeivel élve, sorra kipellengérezi az okokat, rámutatva ezzel minden gyűlölet alapvetően megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan voltára. A téma meghatározása után megismerhetjük a két főszereplőt, Maczelka Jánost és Róth Rezsőt. Már maga a név, Róth Rezső is érzékelteti viselője környezetéből kihívó-kirívó személyiségét, azt, hogy nemcsak neve okán vörös posztó a többiek szemében. Az író először külsőleg jellemzi a szomszédokat, s azonnal érzékelhető a két ember közötti, megjelenésükben is megmutatkozó különbség, Róth bácsi javára: Róth Rezső kezdettől fogva szálka volt Maczelka bácsi szemében. Talán azért, mert Róth Rezső szép ember volt, magas és szikár, és galambősz haja természetes hullámokban követte hosszúkás fejének formáját, s akármilyen szegényesen öltözött, az ő alakján, széles vállán s keskeny csípőjén választékosan elegánsnak tűnt minden ruhadarab, míg Maczelka bácsi kigömbölyödött hasán, pipaszár, rövid lábain fityegtek a nadrágok, s tar koponyája úgy fénylett nyáron, mint egy görögdinnye. Róth Rezsőnek nagy, világos macskaszeme volt, hosszú pillákkal, Maczelka Jánosnak pontszerű, mélyen ülő szeme

2 volt, rövid pillákkal. Róth Rezső egyenes, hosszú, puha léptekkel járt, Maczelka János erősen kacsázva, s hiába óvatoskodott, cipőjének talpa mindig csattogott a kövezeten. Az elbeszélő azonban kényesen vigyáz arra, hogy ne idealizálja túlzottan főhősét, ezért a komikum eszközei segítségével mutat rá, mennyire nevetségesek az ellene irányuló ellenszenv magyarázatai. A külső bemutatása után néhány dolgot jelleméről is megtudhatunk, s a leírás alapján elmondható - semmi rossz nem volt benne, inkább kiváló tulajdonságai lepleződnek le: És Róth Rezső valóban gyűlöletre méltó ember volt. Sima, mint a márványlap, szótlan és kegyetlenül egyszerű. Mosolyogni senki nem látta, csak nevetni. De nevetésében is volt valami, ami gyűlöletre ingerelte környezetét, mert a nyugodt fölényből egyszerre váltott arca a nevetésre, és a nevetés úgy tűnt el szája és szeme környékéről egy pillanat alatt, mintha ott se lett volna. ( ) Mert ha nem nevetett, akkor nem szuszogott, köhécselt, csettintett, csemcsegett, mint mások, nagy orrlikain minden erőlködés nélkül juttattatta az oxigént a tüdőbe. Volt-e egyáltalán tüdeje? Vagy Róth Rezső odáig vitte a különállást, hogy tüdeje, szíve sem volt, mint más normális halandónak? A lényeg egyetlen mondatban rejtőzik: Nem tudtak róla semmit. Pedig őslakó volt a telepen. Ha még egy szóval kiegészítjük e megállapítást, akkor megértjük, mi volt az, ami irritálta környezetét. Nem tudtak róla semmi rosszat. Ez az, amitől kikezdhetetlenné vált. Mintha Pilátus mondatát hallanánk: Én nem találok ebben az Emberben semmi bűnt. A végén mégis keresztre feszítésre ítélte Jézust, nagyrészt a közhangulat miatt. Majd látni fogjuk, itt is valami hasonló dolog játszódik le, jelen esetben azonban Pilátus hálátlan szerepét egy névtelen városi hivatalnok tölti be. Az első szakasz utolsó mondatai előrevetítik, meghatározzák a cselekmény további folyását: Egyszóval Róth Rezső olyan volt környezetében, mint egy kóros elváltozás De az ember, akármilyen legyen, mégsem hasonlítható a fekélyhez. Ezért eltávolítása békeidőben bosszantó akadályokba ütközik. Ezen ironikus-szatírikus megállapítás meggyőz minket arról, hogy világunk a bűn világa és a természetes törvények éppen ellenkezőjükbe váltva működnek. Róth Rezső neve helyett Jézus Krisztusét is behelyettesíthetnénk. Mennyi fondorlatba, cselszövésbe került, mire úgymond, sikerült elítéltetni és kivégeztetni! Az írástudók három és fél évig küzdöttek, mire eltávolíthatták. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. (Jn.1:5.) Vagyis nem a jóság, a békesség a természetes állapot, hanem a gyűlölködés, a bűn. Ugyanakkor az is egyértelművé válik, hogy nincs elfogadható indok a gyűlöletre, ugyanúgy, ahogyan a bűn tekintetében sem találhatunk helyét megálló magyarázatot. Ha volna rá magyarázat, akkor lenne létjogosultsága is. Az azonban ebből a történetből is kiderül, hogy a gyűlölet és a bűn okvetlenül gyilkosság forrásává lesz, akár közvetett, akár közvetlen módon: A bűn teljességre jutván halált nemz. (Jak.1:15.) Ezért aztán nem is csodálkozhatunk a következő, rendkívül súlyos kijelentésen: Aki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az. (1.Jn. 3:15.) A következőkben tágul a kép, a gyűlölet nemcsak két ember viszonyában, hanem egy közösség életén belül is megjelenik, s egyben meghatározza az emberek egymáshoz való viszonyának alaphangját: ez pedig a félelem. Az író a társadalmi hierarchia legalján élő gyerekek szemszögéből ábrázolja a bűn világát, egy proletári, ösztönszinten élő embercsoportot: félelmetesnek lenni legalább olyan szörnyű, mint félni. De mi ahelyett, hogy Róth bácsihoz vonzódtunk volna, részeges apáinkhoz, s a város szélén, a telep körül őgyelgő furcsa csavargókhoz vonzódtunk. A félelem következménye a hatalom birtokosaihoz való hasonulni vágyás: mert gondolataimban arra törekedtem akkoriban, hogy nagyhangú apámhoz váljak hasonlatossá Honnan ered a félelem? A bűntelenség állapotában ismeretlen volt az ember számára ez az érzés. Az első engedetlenség óta állandósult, szinte mint az élet velejárója; folyton félünk valamitől vagy valakitől. Van azonban még egy nagyon fontos mondat az utolsók között: megbizonyosodtunk afelől, hogy meg kell szereznünk a férfiak hatalmát. A félelem lehetséges ellenszere a félelmetesség. Felfedezhetjük tehát a világunkat mozgató hármas egységet: hatalom gyűlölet félelem. Nézzük meg, kitől származik a hatalomvágy: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet Fölibe hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz. (Ésa.14:13-14.) Ezek Sátán szavai, melyek elárulják, hogy a bűn végső mozgatórugója az irigység, ugyanaz, amely Maczelkáékat is tettekre sarkallja. Világunkban a legfőbb cél a hatalom megszerzése, az uralkodás a többiek fölött. Ennek nyomán törvényszerűen gyűlölet és félelem uralkodik, mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben. (1.Jn.4:18.) A visszaemlékező ezek után részletesen leírja azt a mikrokörnyezetet, amelyben a történet játszódik. Valamelyik nagyváros peremén, egy felhagyott szemétlerakó tetején épült fel a 41 házat számláló telep, füstölgő gyárak, roncstelepek közelében - jogtalan telekárusítás következtében lehetett itt építkezni. A szerző pontos környezetrajzot ad: délre tégla-, szalmacellulóz- és papírgyár, északon vasdaraboló, roncstelep, egy bolgárkertész káposztaés karfiolföldjei terülnek el. Keletre és nyugatra egyszerűen nem volt semmi. Nyoma sincs a szépségnek, felüdítő látvány nem gyönyörködteti az idelátogatót. A föld kietlen és puszta volt. (Móz. 1:2.) Mintha a gyűlölet pusztítása nyomán visszaállt volna a teremtés kezdetére jellemző állapot. A lakók három rétegre tagolódnak: az őslakók (közéjük tartozott Róth Rezső is), a későbbiek és a betolakodottak (a kisfiú és családja). Ezután már csak az albérlőkkel gyarapodott a létszám. E kis telep alapvető törvénye a törvénytelenség: A mi telepünk valahogy kívül volt minden törvényen. E megállapítás természetesen nemcsak azt jelenti, hogy senki nem vállalja a felelősséget az itt lakók biztonságáért, mivel spekulációk révén kiosztott telkeken, statikailag ingatag alapokon álló házak sorakoznak itt senki nem tudja, 2

3 meddig. Általánosabb érvénnyel is szól: ez a világ kívül áll a szeretet törvényén. A törvény betöltése ugyanis a szeretet (Rm.13:10.), a bűn pedig a törvényszegés. (1.Jn.3:4.) Ezért aztán a telep erkölcsileg is rendkívül instabil talajon épült, s így kettős értelemben nyer szimbolikus jelentést: A Golgota, ahol Krisztust megfeszítették, ugyancsak egy szemétlerakó volt, a városon kívül. Ezen a helyen teljesedik be Róth Rezső sorsa is. Tágabb értelemben pedig világunkat modellálja, amely a bűn egyedüli színtereként a szeretet törvényének ellenállt. Jelentős változás áll be a telep helyzetében és életében, amikor a szocializmus egyik ma már mosolyogni való vívmányaként - a felsőbb hatalom, vagyis a város vezetősége az Előre a parkvárosok versenyében elnevezésű mozgalom követelményeinek megfelelően parkot létesít az eddig focipálya céljait szolgáló grundon is. S e park megépítésével a telep hivatalosan is teljes jogú részévé vált a városnak. Mielőtt rátérnénk a következő, nagyobb egységre a történeten belül, pár gondolat erejéig időzzünk el a szavaknál, ugyanis a matematikus a 3. részben röviden szót ejt az emberi szavak hatalmáról. Kevesen gondolkodnak el azon, milyen súlya minden egyes kimondott és visszavonhatatlanul megesett szónak: mert minden kiejtett szó újabb konfliktusokat szül, olyan ellentétek formájában, melyek ismét megoldásra szorulnak, s így a megoldásra váró ellentétek hosszú láncba állnak, tévutakra vezetnek és zsákutcába visznek. ( ) Az emberek mégis vakon bíznak a szavakban. Vakon bíznak saját szavaikban, s ugrásra készen lesik mások szavait, hogy rávessék magukat, hogy ízekre szedjék, hogy felsebezzék magukat, és sebeket oszthassanak vélt igazságuk tudatában. Ha végigtekintünk a Bárány-ban elhangzó dialógusokon, elmondható, hogy többnyire súlyos és gonosz szavak, rágalmak és fájdalmas sebeket osztó, indulatos mondatok esnek, mintegy alátámasztva a következő eszmefuttatást: A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Úgy van a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplősíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását. A nyelvet az emberek közül senki sem szelídítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember. (Jak.3:6-8, 2.) Látni fogjuk, hogy elég volt egyetlen, elejtett, hamis szó, amely lángba borította a telep egyébként sem konfliktusmentes életét. II. BONYODALOM: (6. szakasz) Központi témája egy szóban foglalható össze zsidó. Vizsgáljuk meg, kinek mit jelentett ez a fogalom: A/ A telep lakóinak: Nem valakinek az elítélését, hanem azt, hogy akire alkalmazzák, annak valamilyen ne kérdezd bűn miatt már néhány centire van nyakától a bárd, s ha így van, azt meg is érdemli. E fogalom tehát nem nemzetiségi hovatartozást fejez ki, hanem a lakók által indoklás és részvét nélkül kimondott megbélyegzést, kiközösítést, ítéletet jelent. Olyan embert jelöl, aki a különböző forrású és irányultságú gyűlölködések szabad prédájaként mintegy teret biztosít ezen indulatok büntetlen levezetésére. B/ Róth Rezsőnek: Az Endlösungot, a krematóriumok füstjét, a karjába tetovált fogolyszámot, a halálfélelmet és kiszolgáltatottságot, a gyászt a hozzátartozók elvesztése fölött, távolabbra tekintve pedig Jézus keresztjének feliratát: I.N.R.I. C/ A kisfiúnak: -Én kiverem belőled azt a rohadt, zsidó véredet! Apám szájából hangzott ez a mondat, még hónapokig, sőt évekig hordoztam magamban, s ha lehet, még jobban lenéztem, megvetettem, s igyekeztem kiközösíteni lelkemből Róth bácsit, mint a többiek. Tehát a visszaemlékező kisfiú maga is zsidó származású volt édesanyja révén, e tény pedig korán kényszerű sorsközösségbe vonja Róth Rezsővel, akitől akkoriban még leginkább csak félt, s a többieknél is jobban gyűlölt. A választott néphez való tartozás egykor hatalmas kiváltságot, és persze felelősséget jelentett, mostanra azonban, a Vére rajtunk és fiainkon! kiáltás után átokba fordult, a megvetettség, üldözöttség szimbólumává vált az egész földkerekségen. Utalás történik arra is, hogy Róth Rezső, a második világháború alatt megjárta a koncentrációs tábort. Másrészt szimbolikus jelentőségűvé nő a későbbiek folyamán, hogy a történet végkifejlete húsvét hetében játszódik, ill. a részeg apa a Krisztust tanítványai körében ábrázoló tehát az utolsó vacsorát megjelenítő - festmény alatt hortyog részegen. A zsidó-probléma egyébként más regényeinek is központi, megoldásra váró kérdése (ld. Egy családregény vége). Hogy Nádas Péter személyes életében mikor bukkant fel először döbbenetes erővel a zsidóság gondja, arról ő maga számolt be az Évkönyvben (1989). Budapesten a Pozsonyi úti református templomban keresztelik meg öccsével együtt és hittanra is járnak. Kisdiákként adja elő anyukájának, hogy ő mennyire gyűlöli a zsidókat, mert megölték Jézus Krisztust. Erre anyukája az előszobai tükör előtt, azzal szembefordulva a tükörbe mutatott és azt mondta neki: Akkor nézzed meg jól mondta csöndesen ott van egy zsidó neked, gyűlölheted nyugodtan. E szakasz végén fogalmazódik meg a későbbi konfliktus forrása: a park őrévé és egy személyben gondozójává Róth bácsit tették meg, számunkra teljesen ismeretlen okból, éppen őt, s ez a tény a telep közhangulatában többirányú, s szinte felmérhetetlen bonyolultságú mozgást indított el. Mondhatnám, miközben zajlott a régi, új élet kezdődött. III. A CSELEKMÉNY KIBONTAKOZÁSA (8. szakasz) Ismét terítékre kerül a telep lakóinak hierarchiája, a kulcsfogalmak a hatalom, annak gyakorlása, a lázadás, és végső soron a gyűlölet. Erről szól lényegében, nagy léptékben az egész emberi történelem. E hosszabb rész 3

4 legfontosabb elemei a támadások, amelyek Róth Rezső, az újonnan kinevezett parkőr ellen irányultak. Életének egy darabkája végre nyílt színen játszódott, így alkalom kínálkozott arra, hogy titokzatos lényét megsebezzék. E magatartás mögött a rosszindulaton túl kíváncsiság rejtőzött: vajon hogyan reagál az őt érő sértésekre. Az első alattomos kísérletet a gyerekek hajtották végre: Amikor Róth bácsi lett a park őre és gondozója, úgy hittük, végre alkalom kínálkozik kikezdeni nyugodt, büszke lényét, az alig kibújó gyepszőnyegre helyeztük át a kutyaviadalok helyszínét. A gyerekek lázadtak fel először nyíltan másfajta személye ellen. Mivel ők voltak a társadalmi hierarchia alján, valakin le kellett vezetniük az otthon és az iskolában elszenvedett bántalmakat és megaláztatásokat. Szüleik révén tudták, hogy Róth bácsi zsidó, és ráadásul az általuk egyébként is megvetett felnőttek közé tartozik összefoglalva társadalmon kívüli volt, akin büntetlenül lehetett kísérletezni. A bűn láncreakcióját követhetjük nyomon: a szülőktől látott és hallott értékítélet, az ösztönökbe ivódott gonoszság fogalmazódott meg a fiúk tetteiben. Maga az akció a következőképpen zajlott le: Róth bácsi, mit csinálnak a kutyák? S akkor Róth bácsi megmondta, hogy a kutyák mit csináltak. Azt a szót alkalmazta, amelyet mi kötőszóként használtunk és szüleink sem sokkal ritkábban. De az ő szájából ez a szó egészen különös hatást gyakorolt ránk. Olyan torz és gusztustalan lett, s egyben olyan, mintha először hallanánk. Bár Róth bácsi kimondta azt a szót, amit a fiúk kikényszerítettek belőle, mégsem szennyeződött be általa, inkább tükröt tartott eléjük, hogy fölismerjék a romlottság mélységeit. Jézus is megérintette a leprást, mégsem fertőződött meg a halálos kórral, sem pedig a bűnnel, hanem gyógyulást hozott a beteg számára. Nem várt kudarc lett tehát a csíny vége, a gyerekek az öreg szavai révén felismerték, hogy bűnt követtek el. Róth Rezső nem erőszakkal és haraggal válaszolt a gúnyos támadásra, mint azt a fiúk környezetükben megszokhatták, pl. amikor Maczelka bácsi kutyáját bosszantották, hanem szelíd egyszerűséggel. Nem fizetett gonoszsággal gonoszságukért. S hogy milyen hatása volt a történteknek a gyerekekre? Egészen különös pillanat volt ez, amikor a megalázó rádöbben, hogy törekvéseivel elsősorban önmagát alázza meg. Az alkotás egyik kiemelkedően fontos megállapítása: Megalázni csak olyan embert lehet, aki maga is megaláz másokat. Az emberi történelem során egyetlen olyan személy akadt, akit nem tudtak megalázni, és aki soha nem alázott meg másokat rosszindulatúan, éppen azért, mert jól tudta, mi lakik az emberben. Ez pedig Jézus Krisztus volt, aki önmagát ugyan megalázta, szolgai formát vévén föl, egészen a keresztfán elszenvedett kárhozatos halálig, Ő azonban soha nem törekedett arra, hogy másokat nyilvánosan, gonoszul megszégyenítsen. Az volt a szándéka, hogy az ember önmaga előtt szégyenüljön meg, hogy sírjon önnön gonoszsága fölött és megváltozzon, nem pedig megkeményíteni akarta elveszett állapotában. Mi volt tehát az első ütközet végkimenetele? A fiúk megérezték a Róth bácsi magatartása mögött rejlő emberi méltóságot, mert nemcsak ő viselkedett emberként, de a legalul lévő, elnyomott gyermekeket is emberként kezelte. Ennek következtében magatartásuk 180 fokos fordulatot vett, a csata tehát ebben az esetben Róth bácsi erkölcsi győzelmével végződött, és mintegy hírt adott egy másik világrend létezéséről, ahol másfajta törvények uralkodnak. Nem volna azonban teljes a kép, ha a történteket felidéző matematikus ne tapogatózna a támadást kiváltó okok után: Az ösztönös cselekvés nem mentesít a felelősség alól, mert véleményem szerint az ösztön nem más, mint a tudatunk legmélyén elraktározott szokásoknak és törvényeknek rendszere, szétbogozhatatlanul összefonódva kívánságokkal, vágyakkal és az ember természetében rejlő agresszivitással. Az. etika oldaláról közelítve az ember testében, az ösztönös természetet hordozó genetikai adottságokban van felírva tehát valamiképpen a bűn törvénye E hajlam miatt erőtelen az ember a szeretet-törvény szerint tenni és ellenállni a bűn kísértésének. 1 Milyen eszközökkel győzedelmeskedett ebben a szituációban Róth Rezső? A szelídség lefegyverző erejével, mert a szelíd beszéd megtöri a csontot. (Péld.25:15.) A második támadás már a felnőttek világából érkezett, szervezetten és éppen ezért messzehatóbban játszódott le: Húsvét előtt már fertőzött volt a telep hangulata, a betegség csírái már kitűnő táptalajra leltek az író betegségnek nevezi tehát a bűnt és annak elburjánzását. Lépésről lépésre nyomon követhetjük az összeesküvés kibontakozását, amely a felejteni, megbocsátani nem tudó, ugyanakkor alaptalan gyűlöletből és irigységből fakadt: - Róth Rezső valami nagy utalványt kapott Izráelből. S ez az utalvány, bár fogalmam sincs róla, hogy valóságos volt-e vagy csak a postás alkoholtól elborult agyában, vagy Maczelkáék konyhájában született meg, különös jelentőséget nyert és kiindulópontja volt annak a hadjáratnak, amelynek vezetője és eszmei irányítója a Maczelka házaspár lett. Ők már az első oldalakon megfogalmazzák ítéletüket: Mert már a koporsóra is megvan a pénze, mégsem elég neki semmi. Nem fékezik meg tehát a szívükben feltámadó irigységet, hagyják, hadd viruljon, míg végül egész lényüket betölti. A szív gondolatából így lesz kimondott szó, aljas rágalom: A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de kicsoda állhatna meg az irigység előtt? (Péld.27:4.) A tervet természetesen tettek követték: néhány nap múlva Maczelka bácsi ismét körüljárta a telepet, konyhánk asztalára egy kockás papírt tett, és szótlanul apám elé tolta A feljelentés kérdésében megszűnt a telep lakosságának tagolódása, valamennyien egyöntetűen aláírták a papírt, s ezzel Róth Rezső ellenében foglaltak állást. Akárcsak a zsidók különféle, addig gyűlölködő pártjainak közös fellépése Jézus likvidálása érdekében: szadduceusok, fariezusok léptek egységre az Istenfia elleni összeesküvésben. (Heródes és Pilá- 1 Vankó Zsuzsa: A boldogság törvénye. Bp.:BIK, pp

5 tus is az Ő elítéltetése ürügyén kötött barátságot.) A sors kegyetlen fintora, hogy részben az akkori zsidók kérlelhetetlen gyűlölete a kiváltója a Róth Rezső elleni hadjáratnak is. A harmadik eset tulajdonképpen már sorozatos támadások megalázó egymásutánja volt, a felnőttek viselkedését látva ugyanis a megszégyenült fiúk ismét felbátorodtak: Zsudi Jancsi, amikor anyja kiküldte a szemetesvödörrel a téglagyár mögé, a vödör tartalmát Róth bácsi háza elé öntötte és ismeretlen tettes krétával azt írta Róth bácsi házára: ZSIDÓ. Nem felnőtt volt az illető, erről a betűk jellegtelen tétovasága tanúskodott. Igazolva láthatjuk Isten özönvíz utáni megállapítását: az ember szívének gondolata gonosz az ő ifjúságától fogva. (I.Móz. 8:21.) Úgy tűnik tehát, hogy a gyűlölet nagy tömegben önmagát szítja és gerjeszti, és egyetlen ember nem képes gátat vetni neki. IV. TETŐPONT: (9. szakasz) Akár fordulópont is lehetne, de mégsem lesz az, mert ezután már gyors ütemben, visszafordíthatatlanul haladnak az események a megoldás felé: És a telep hangulata azon a napon megváltozott mindenki úgy érezte, pillanatok kérdése, és beteljesül az ítélet. Mit tett Róth bácsi ezen méltatlan támadások után? Az volt a különös, hogy semmit. Nemes magatartása nevezetes prófétai szót idéz: Hátamat odaadtam a verőknek, nem fedeztem be képemet a gyalázás és köpdösés elől. (Ésa.50:6.) A fiúk egy utolsó, döntő csapást akartak mérni az öreg fejére, ő azonban szelíden mosolygott és olyan bölcsen, mintha pontosan ismerné minden indulatunkat, és mi e szelídség láttán mint egy csorda állat hunyászkodtunk meg. ( ) Csókolom, zsidó bácsi! Nem kell, hogy figyelmeztessél rá, nem felejtettem el. Jancsiból furcsa, görcsös hang tört elő: - Nem én írtam oda! Tessék elhinni nem én Róth bácsi egyetemes szelídségéből most megbocsátó mozdulat következett volna, de bőrén enyhe pír vonult át, és megvetően húzta el ajkát. Aztán valahová a távolba nézett, majd újra ránk, és szó nélkül lépett tovább az úton. Miért volt ez döntő vereség a lázadók számára? Megsemmisülten álltunk. Ez a néhány pillanat oldhatatlan vereségnek tűnt. Minden megváltozott körülöttünk és bennünk, mert megértettük, hogy aljasok és gyávák vagyunk. Bár csak gyerekek voltak, világosan felismerték, hogy létezik más választás a bűnön kívül. Ezt a csatát is a szelídség nyerte meg, a ne győzettessél meg a gonosztól, a gonoszt jóval győzd meg! (Rm.12:21) elve alapján. Miért kellett ennek ellenére tragédiába torkollania a történetnek? Pontosan megkapjuk a választ: A gyerekek, akik szembesültek saját és szüleik gonoszságával, visszatérnek a bűn világába, azokba a konyhákba, ahol ismét a régi rendszerbe állt a világ, ahonnan Róth Rezső egy pillanatra kiemelte őket. Látszólag nincsen számukra menekvés, hiszen szüleik hatalma, a törvényen kívüli világ befolyása alatt állnak. V. INTERMEZZO vagy KÉSLELTETÉS: ( rész) A most következő események a lényegen már nem változtatnak, mégis igen fontosak. A hangsúly egy időre áthelyeződik a kisfiú családjának életére: a páros, hosszabb szakaszok (10.,12.,14.) egy széthulló család tragédiáját ábrázolják, a páratlan, rövid részletek (11.,13.) jelzésszerűen utalnak Róth Rezső sorsának alakulására. A két szál végül ismét összefonódva torkollik a komor végkifejletbe. Először egy szép és tragikus kitörési kísérletnek lehetünk tanúi az édesanya tettében, amelyet azonban a teljes erkölcsi bukás követ. Fontos, hogy mindez a húsvéti szünet kezdetén történik, ezt többször is hangsúlyozza az elbeszélő. Tulajdonképpen mindennapos tragédia játszódik le szemünk előtt, begyakorolt szerepekkel, sokszor ismételt szavakkal: a részegen hazatérő apa felesége ütlegeléséhez készülődik. A kisfiú számára megszokott jelenetek következnek: tudja, mikor fölösleges válaszolnia, tudja, mikor kell eltűnnie. Ugyanakkor brutális kegyetlenség és megszokhatatlan, iszonyú feszültség feszíti a történetet. Az egyetlen új szereplő a kisbárány. Anyám nem azért fegyelmezett, mert féltett, hanem azért, mert őt is fegyelmezték. Ismét a hierarchikus felépítésű társadalom működése mutatkozik meg, ezúttal azonban a családon belül. A tagozódás a legkisebb sejtet is áthatja őslakók, betolakodottak, későbbiek = férfiak, nők, gyerekek. A hatalomhoz való viszony határozza meg létük kereteit, alá- vagy fölérendelt helyzetüket. Ebből a körből legalábbis a nők számára nincs kilépés. A fiúgyermekek vágya pedig az, hogy felnőttként magukhoz ragadják a hatalmat: A legnagyobb élvezet talán nem is az anyagi dolgok, hanem az élőlények feletti uralomban van. A patriarchális társadalomban még maga a legszegényebb férfi is felesége, gyerekei és jószágai tulajdonosa volt, azok abszolút urának érezhette magát. ( ) Ha meggondoljuk, hogy mindennek a terhét a nőnek kell viselnie, aligha tagadható, hogy az utódok felnevelése a nők durva kizsákmányolásának folyamata. Azonban az anyának is van egyfajta tulajdona: a gyermeke, amikor az még kicsiny. Ördögi kör ez: a férfiak kizsákmányolják feleségüket, a nők kizsákmányolják gyerekeiket, a felnövekvő férfiak csatlakoznak apjukhoz és kizsákmányolják a nőket. 2 Ez a hatalom igen gyakran gyűlöletes, erőszakos úton nyilatkozik meg, leginkább az alkoholmámor béklyójában. A gyakori verés egyik szörnyű, erőszakos jelenete következik: Újabb rúgás következett, és apám nagyot ordított kinn. A fülükön ülnek? Ez az epizód ugyanakkor a többi, itt élő proletárcsalád életét és mindennapjait is megvilágítja. Az egyetlen egyedi momentum a bárány megjelenése, akinek azonban rögtön, felbukkanása pillanatában eltörik a lába: A borosüveget az asztalra csapta, a bárány megvonaglott a hóna alatt, és a kövezetre zuhant, de ő észre sem vette ezt, az anyám felsikoltott. Úristen! Ne bánts! Mire az állat földet ér, elveszíti épségét, hibátlan 2 Fromm, Erich: Birtokolni vagy létezni? Bp.: Akad. K., p. 5

6 voltát. Pedig az áldozatnak hibátlannak, tökéletesnek, minden fogyatkozás nélkül valónak kell lennie E mozzanat előre sejteni engedi, hogy hiábavaló lesz az édesanya gesztusa, amellyel Róth Rezsőnek ajándékozza a bárányt, s így válhat az állat a gyűlölködő szomszédok prédájává. Az ajándékozás szépségét amellyel a családfő meglepi szeretteit - azonnal lerontja a brutalitás kegyetlensége. Milyen tragikus kép tárul az olvasó szeme elé! Az utolsó vacsora nyilván olcsó nyomata alatt részegen hever a férfi, az asszony az ütlegelés fájdalmától és a megaláztatástól zokog, a kisbárány, ugyancsak fájdalmában keservesen béget, a kisfiú pedig rémületében és undorában hallgat. Egy széthullott, talán soha nem is volt család látványa ez. A 11. szakasz rövid kitérő és a főhős sorsát érinti. A történtekből arra következtethetünk, hogy heves vita zajlott le Róth Rezső házában a megjelenő városi hivatalnok és az öreg parkőr között, melynek következményeként az idős ember a háza előtti szemétkupacra dobta a parkőri botot és karszalagot. Maczelka János pedig nyilván azért mosolygott, mert tisztában volt vele, hogy mindez az ő feljelentésének következménye. Róth Rezső valójában nem azért járt a városban, hogy feljelentést tegyen, ahogyan pletyka útján terjedt, hanem őt hívatták azért, hogy közöljék vele, a lakók megvonták tőle bizalmukat. Figyeljük meg, Maczelka milyen alattomosan próbálja aláásni az általa gyűlölt ember jóhírét: - Amúgy megtartjuk vele a jószomszédi viszonyt - lépett közelebb Maczelka a hivatalnokhoz. De kissé bogaras Azt mondják, hogy ott a koncentrációs táborban tönkrementek az idegei Ha ez valóban igaz lenne, nem viselte volna ilyen önuralommal és méltósággal az ellene folytatott nemtelen hadjáratot. Ezek után visszatérünk a narrátor kisfiú családjához, az események leírása ismét átitatódik az elemzés kényszerével, a megértés vágyával. Mit érzett akkoriban szüleivel kapcsolatban a gyermek? Egyrészt undort és megvetést, másrészt szeretet a brutalitást éppúgy elutasította, mint a gyávaságot: Ismét ott állt előttem a kérdés, hogy a két ember között kinek van igaza? Eldönteni annál is nehezebb volt, mert mindkettőt szerettem, és mindkettőjüktől undorodtam. Kemény szó ez, de ki kell mondanom. Undorodtam apám kidagadó nyaki ütőerétől, de undorodtam attól a tehetetlen gyávaságtól is, amellyel anyám az ütéseket fogadta. Vajon milyen másik élet után vágyakozhatott az erő és hatalom azaz az erőszak és elnyomás szülte félelem fojtogató légkörén kívül? Létezik másfajta kapcsolatrendszer egy családon belül? A gyerek megérezte, hogy létezik egyfajta szabadság, amely az ő rabszolgaságuk ellentéte, és amelyet Róth bácsi képviselt. Megsejtette, talán vágyain keresztül meg is fogalmazta, hogy a családjában uralkodó rend tagjának lenni csak az erőszakban való részvétellel, a hatalmi harcban elmerülve lehet. Róth Rezső ebből, a telep társadalmának tagjaként, saját jószántából kimaradt, nem akart ilyen módon lealacsonyodni pedig környezetének minden akciója arra irányult, hogy őt is belerántsák a harcba, hogy lehúzzák a maguk alacsony erkölcsi szintjére. Róth bácsi azonban éppen azáltal őrizte meg emberi méltóságát és szabadságát, hogy nem elegyedett bele a küzdelembe, legalábbis nem az erőszak eszközeivel. Szeretetemért ellenkeznek velem. Rosszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel szeretetemért (Zsolt.109:4-5.) jövendölte a Messiásról Dávid, és ez Róth Rezső vonatkozásában is beteljesedett. A különállás, a bele nem olvadás, a személyiség szilárd halmazállapotának megőrzése önmagában is szabadság-értékű. Egy ember élhet környezetében úgy, hogy látványosan, sőt tetten érhetően nem szegi meg annak se írott, se íratlan, se manifeszt, se látens szabályait mégis, egyszerűen olyan ember marad, akinek belső élete bizonyos fokig avagy csaknem független környezetétől. 3 E szakasz központi alakja az édesanya, aki váratlan, önzetlen tettével ha csak rövid időre is környezete fölé nő, kilép az erőszak rendszeréből azáltal, hogy átlépi Róth bácsi küszöbét, és odaadja neki a bárányt. Figyelemre méltó, hogy egyetlen részletet sem tudunk meg erről a találkozásról, amelyre bizonyára a közös sors, a zsidó lét miatti megaláztatás, a férje hatalma elleni ösztönös lázadás vitte rá az asszonyt, no meg, nyilván a lelkifurdalás, hogy mindennek ellenére ő is aláírta a feljelentést. Egyetlen sóhaja, Szegény ember! azonban sejteti, hogy mindkettőjük számára elkésett gesztusról van szó. Egy mégis bizonyos: a törött lábú bárány Róth Rezsőnél marad. Pedig így, sérülten már nem is ajándék, inkább nehéz feladat, hiszen törődést, ápolást igényel. Miért tette mégis az asszony? Talán fel akarta oldani a Róth Rezső körül keletkezett vákuumot, a rettenetes magányt, amelybe környezete taszította. Ugyanakkor valószínűleg őt tartotta egyedül méltónak arra, hogy gondját viselje a kis jószágnak. Egyben saját megszégyenítésére válaszolt, s így a férje elleni lázadás gesztusaként is értelmezhető. Ezzel a tettével az édesanya, igaz évek hosszú töprengése után, de kivívta fia szeretetét, és utat nyitott számára a régi rendből való menekülésre. Ez volt a történet során az utolsó kitörési kísérlet. Ha röviden áttekintjük ezeket az ún. lázadásokat avagy kitöréseket, amelyek, bár erőtlenek, egyéni jellegűek, átgondolatlan és ösztönszerű jellegük miatt eleve bukásra ítéltettek, mégis jelzik, hogy a rendszer, amely ellen irányulnak, nem tökéletes. Titokban és homályosan nagyon sokan, felnőttek és gyermekek egyaránt, a meglévőnél jobb világra vágynak: - Az egyik gyerek, aki öntözni akart: Róth bácsi, tessék megengedni, hogy locsoljak egy kicsit Róth bácsi átadta a csövet. Bennem feltámadt a düh. Rohadt áruló gondoltam. A többiek is ezt gondolták, de ellentétben sok hasonló esettel, hangosan véleményt senki sem nyilvánított. A banda szabályai szerint az árulót ott kell hagyni. ez a fiúcska később valószínűleg szemétkupacokkal csúfolta meg saját munkáját. 3 Ancsel Éva: Az aszimmtrikus ember. Bp.: Kossuth K., p.73. 6

7 - Zsudi Jancsi fentebb idézett vallomása az öreg előtt, amely árulóvá tette társai szemében, később aztán rágalmak terjesztésével igyekezte feledtetni gyengeségét. - Az édesanya elkésett ajándéka Róth Rezső számára, amelyet később felfalnak a szomszédok. Minden kísérlet kudarcot vall tehát. E lázadásokkal függ össze az árulás kérdése is. Ki vált árulóvá és mit árult el tettével? Jelen esetben nem arról van szó, mint Júdásnál, aki felkiáltott, hogy Vétkeztem, mert elárultam az igaz vért!, itt nem az igazság árultatik el, hanem a gonoszság lepleződik le és szégyenül meg minden esetben. A lázadók tétova tetteik révén a telep erkölcse, pontosabban erkölcstelensége, törvényen kívülisége ellen fordultak, és ezzel elárulták világuk etikai gyengeségét. Az árulás, ha úgy tetszik, e történet keretein belül pozitív cselekedetként értékelhető. A 13. szakasz ismét igen rövid részlet, Maczelkáék konyhájában játszódik. A konyha egyébként fontos és gyakori helyszíne az eseményeknek: A fülledt levegőjű, étel- és mosogatólészagú, párás konyhák, amelyek gyakran nappaliként is funkcionáltak, minden esetben a gonosz tervek és rosszindulatú pletykák születésének színterei. Két mondatban történik utalás Róth Rezsőre: Húsvét vasárnap óta nem láttam. mondta az asszony. Biztosan bezárkózott. mondta Maczelka. A 14., utolsó előtti szakasz nagyon fontos állomás a történetben, mert a kisfiú családjának teljes erkölcsi megsemmisülését ábrázolja, megelőlegezve a rögtön ezután bekövetkező, régóta várt tragédiát. Szüleim azon a húsvéti vasárnapon felélték az egymás iránti megbecsülés vagy szeretet utolsó morzsáit, hiszen kiderült, hogy bennünket négyünket semmi más nem tart egybe, mint a gyomor egyszerű, kegyetlen törvénye. Édesanyjával kapcsolatban nagyon megrázó hasonlattal él apjához való viszonyára vonatkozóan: A levert lázadó hálásan csókolta ellenfelének kezét, s a hatalom végsőkig élvezte, hogy azt tesz, amit akar, mint macska a döglött egérrel. Az ember felelős azért, mennyi szabadságot csihol ki, avagy kicsihol-e egyáltalán, akár a legszorongatottabb helyzetéből. Felelős ezért mindenféle rabszolgaságokban is. Kötelékeire való tekintettel tehát senki sem oldozható fel, ha elkótyavetyéli ezt a lehetőségét. Hiszen halmazállapota nem ítéli arra, hogy felolvadjon környezetében. Ha ez mégis megtörténik, ha mintegy folyékonnyá válik (ahogy gyönge emberekkel, különösen tömegben történni szokott), akkor szabadsága itt véget ér. 4 Édesanyja ezen egyetlen tette után valóban feladta emberi szabadsága utolsó bástyáit is. Ez az a pont a történetben, ahol a számtalanszor hangoztatott gyűlölettel, félelemmel szemben a narrátor néven nevezi a kiút egyetlen lehetőségét az értelmes szeretet formájában, amely azonban szüleivel kapcsolatban már egy végleg elszalasztott alkalom. Ennek hiányában pedig az ember édesapja és az anyja a bűn megalázott rabszolgája marad: Mert ha anyám tettét nem csupán az ösztön, de az értelem hajtotta volna, vagy ha apám az ösztönben felismerte volna, hogy az ellene lázadó nem hatalmára tör, hanem egy méltóságteljesebb és emelkedettebb sors felé, akkor tán más irányba terelődik az életünk, s a kötél, mely álmomban oly kifejezően fűzött minket egybe, nem a kényszer, hanem az értelmes szeretet jelképévé válik. Úgy tűnik, szülei erkölcsi bukásával éppen az a tartás veszett ki belőlük, amitől az ember embernek neveztetik - a kisfiú számára sem marad más pálya, mint felnőve, apja nyomdokain haladva, idővel megszerezni a hatalmat. Mennyire szomorú, hogy ezek a szépséges és súlyos sorok mind-mind múlt időben és feltételes módban íródtak! Mégis, meg kell állnunk ennél a fontos, talán legfontosabb kifejezésénél: értelmes szeretet. Sok ember úgy képzeli, az értelem és az érzelem, vagyis a gondolkodás és a szeretet kizárja egymást. Pedig csakis a kettő együtteséből fakadhat igazi alapokon nyugvó szeretet, különben pusztán múló érzelmi fellángolásról beszélhetünk, amely a következő pillanatban az ellenkezőjébe csaphat át. Hogyan lehetne megfogalmazni lényegét? Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, ti is úgy cselekedjétek azokkal. (Mt.7:12.) A további események lényegében az utolsó részben bekövetkező, pontosabban kiderülő tragédia közvetlen előkészítését szolgálják: - Az öreg Róthtal valami történt A hír terjedésével párhuzamosan mindenki a parkőr házához gyűlik. A kisfiú is, anyja tiltása ellenére odaszalad: Nem tudtam még, hogy ez a futás út volt egy másfajta élet felé Ez a futás engedetlenséggel ha úgy tetszik, lázadással - kezdődik, mintegy hátat fordít a régi élet szégyenének és értelmetlenségének, ugyanakkor benne rejlik az ígéret, hogy bár a kisfiúnak tagadhatatlanul köze volt tettei révén az öreg Róth halálához, futása mégis értelmet ad ennek a tragikus történetnek. Hasonlít Saulus esetéhez, aki István megkövezésekor a tanúk ruháit őrizte, s ezzel kifejezte egyetértését a gyilkossággal; Krisztus követőjének élete és halála azonban meggyőzte arról, hogy másfajta törvény is létezik azon kívül, amelyet ő követ. Tudjuk, hogy a kisfiú volt az, aki annak idején föltette a provokáló kérdést: Bácsi, mit csinálnak a kutyák? Felnőve azonban már tudatosan kilép a telep törvényei közül - és Róth Rezső nyomdokait követi. Bizonyára nem véletlen, hanem hatalmas evangélium, hogy a novellában zsidó mutat kiutat a zsidónak a bűn világából! E fiúcska sorsa ugyanakkor bizonyítja, hogy a legcsüggesztőbb életkörülmények, az úgymond legterheltebb genetikai örökség sem determinálja az embert a rossz szükségszerű követésére! A közhangulatról a narrátor így beszél: az az aggodalom és féltés engem eltávolított az itt összeverődött embercsoporttól mert megéreztem, hogy nincs ezekben az emberekben, és általában az emberekben semmi állandó, Róth bácsi ellen érzett gyűlöletük fonákja a részvét és aggodalom volt, s minden érzésüknek volt fonákja Rendkívül kifejező a megállapítás: érzéseik leveleit a szokások kocsányain forgatják. Ugyanazt a folyamatot fi- 4 Ancsel Éva: Az aszimmetrikus ember Bp.: Kossuth K.,1989. p.72. 7

8 gyelhetjük meg, mint Jézus életében: Jeruzsálemi bevonulásakor Hozsanná -t kiáltottak, nagypénteken pedig Feszítsd meg! -et. A mindenkori tömeg befolyásolhatósága és megbízhatatlansága fejeződik ki e jelenetben. VI. A TRAGÉDIA: (15. szakasz) Beteljesül az elkerülhetetlen vég, amely csíráiban már a novella első soraiban ott rejlett. A szereplőknek kellett volna megváltozni ahhoz, hogy a végzet elkerülhető legyen. A telep lakói kihívják a rendőröket, akik akadálytalanul behatolnak a házba: - Legalább három napja halott mondta a tiszt olyan hangon, hogy mindenki hallhassa. Ezzel a tömeg kíváncsisága kielégült, az emberek figyelme a bárány felé fordul. Róth Rezső haláláról semmi többet nem tudunk meg: sem okát, sem körülményeit, de a hangsúlyozott három nap ismét Jézusra, az Ő sírban töltött, illetve megkezdett három napjára utal. Egyetlen ember volt, aki megsejtette a bekövetkezőket, ez pedig az édesanya, különös viselkedése elárulta őt: Arca és tekintete hideg és közönyös. Nem sírt. Sőt, most úgy tűnt, az imént nem a megdöbbenés akadályozta meg abban, hogy megszólaljon, hanem az a tudat, hogy neki nem szabad beleszólnia az eseményekbe. Az utolsó jelenetek ismét a Maczelka házaspár házában játszódnak: Maczelka néni pedig a bárányt magához szorítva szaladt ki Róth bácsi kertjéből. A novella Maczelkáék párbeszédével kezdődött, most pedig ugyancsak azzal zárul. Témájuk ezúttal a bárány sorsa: Emlékszel, milyen jó birkapaprikást főztem az első házassági évfordulónkra? Ahogyan Róth bácsi halálának okozói, eltávolításának értelmi szerzői ők voltak, úgy most a törött lábú bárány sorsa is megpecsételődött kielégíthetetlen étvágyuk miatt. Utolsó tettüket éppúgy, mint az elsőt a kívánságok vezérlik. Maczelkáék élvezettel teli utolsó szóváltása tulajdonképpen az utolsó vacsora antitézise, vagyis értetlen kigúnyolása és megcsúfolása. Mintha győzelmi tort ülnének Róth Rezső halála fölött. A történet lezárulta után ismét szólni kell a két főszereplő jelleméről: Maczelka János részletes külső bemutatása után feltárulnak személyiségének egyéb vonásai is: A Maczelka házaspár a táplálkozás és a lakás kínálta, egyszerű gyönyörűségeken túl a külvilág eseményeivel szórakoztatta magát. Lefordítva ez annyit tesz, hogy miután telerakták a hasukat, minden erejüket a pletykák kiagyalására és a rosszindulatú hírterjesztésre fordították. A gyerekek által rendezett kutyaviadalokban Maczelka János rendre részt vállalt: s általában ebben a pillanatban jelent meg Maczelka bácsi az ajtóban, hogy éktelen ordításával belekapcsolódva a hangzavarba, elkergessen bennünket. Hosszú évek során nem jött rá, azzal rontaná el játékunkat, ha nem jönne ki. És kijött Maczelka bácsi csapkodott, üvöltözött, de az eseményeket megállítani nem lehetett. A részletek alapján világossá válik, hogy feleségével együtt a rendkívül korlátolt, kicsinyes, rosszindulatú, a hatóságokkal szemben pedig talpnyaló a tipikus besúgó lehetne embertípus képviselője. Rajtuk semmit nem változtatnak az események, változatlan jellemtulajdonságokkal kerülnek ki, látszólag győztesen a történetből. Míg Maczelkáékról szinte mindent, még intim részleteket is megtudhatunk, addig Róth Rezsőről külsején kívül alig valamit. Titok marad az élete, hogy mit érzett, mit gondolt a számára bizonyosan szenvedést okozó, megalázó helyzetekben: Sima, mint egy márványlap, szótlan és kegyetlenül egyszerű. Jellemvonásaira csak tetteinek és viselkedésének módszeres vizsgálata után derül fény, az összkép mindenesetre megdöbbentő: Hosszútűrő, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. (1.Kor.13:4-5.) Szidalmaztatván viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetőzött (1.Pt.2:33.) Jellemében nemcsak Jézus alakja rajzolódik ki, hanem az az Ember is, aki az Ő képére és hasonlatosságára teremtetett, akivé válhatnánk, és válnunk kellene A sértésekkel, bántalmazásokkal szemben becsukódott, olyan sima lett, mint a márványlap. Ez Jézusra is tökéletesen igaz volt: olyanná tettem képemet, mint a kova. (Ésa.50:7.) Azaz nem reagált, nem alacsonyodott le az őt megalázni szándékozók szintjére. Két jelenet árulkodik arról, hogy itt mégsem idealizált és sebezhetetlen, emberfeletti hősről, hanem valóságos, hús-vér emberről van szó: Róth bácsi egyetemes szelídségéből most megbocsátó mozdulat következett volna, de bőrén enyhe pír vonult át, megvetően húzta el ajkát. Aztán valahová a távolba nézett, majd újra ránk, és szó nélkül lépett tovább az úton. A másik pedig a hivatalnokkal történt szóváltása. Szenvedésének legmélyebb bizonyítéka idejekorán bekövetkező halála. Nem a fizikai, hanem a lelki szenvedés oltotta ki életét, de mindvégig megőrizte emberi méltóságát. A gyalázat megtörte szívemet, beteggé lettem mondja a 69. zsoltár Krisztus szenvedéseiről. Róth Rezső házának ajtaja nem volt bezárva, nem kellett betörni, ez is megerősíti, hogy nem önkezével vetett véget életének. Látszólag azonban Róth Rezső élete és halála teljes kudarc. Meghalt, a fű kinő utána, ahogy József Attila írta. A telep élete hamarosan visszatér a régi kerékvágásba, elfelejtik az öreg parkőrt, bizonyára kitörlődik a lakók szívéből a lelkiismeret gyenge hangja, hogy ők is, valamennyien bűnrészesek voltak halálában. Esetleg sokan még dicsérgetik is az emlékét, hogy milyen jó ember volt. Hasonlóképpen Jézus halála az első napokban küldetésének teljes bukását jelentette tanítványai számára. Ha azonban visszatérünk a történetet gyerekfejjel átélő matematikus sorsához, azt látjuk, hogy az ő életében mégis beérlelődtek Róth Rezső látszólagos vereségének gyümölcsei. Elgondolkodtató: végül is, tett-e valami nagy dolgot ez a kicsúfolt, megvetett ember? Kis tettek már csak azért sincsenek, mert lehet a következmények útja ismeretlen, legalábbis nem látható, mégis messze gyűrűző, s a másik ember életében súlya lehet egy egészen egyszerű gesztusnak. 5 Néhány év és nem is sok kellett ahhoz, hogy mint mondtam, Róth bácsi alakja megtisztuljon és jelképpé növekedjék a szememben. Felnőttem. S bármennyire is akartam, nem léphettem apám nyomába ő (mármint Róth Rezső) volt az egyetlen olyan ember az életemben 5 Ancsel Éva: Az aszimmetrikus ember. Bp.:Kossuth K., p. 8

9 bármennyire nem vettem ezt akkor észre -, aki éppen észrevétlensége folytán mély hatást gyakorolt rám. Léte és sorsának tanulsága megfertőzött. A novella kétféle fertőzésről beszél. Ezek közül a bűn végzetesen veszélyes, halálos, és rendkívül ragályos, mivel mélyebben gyökerezik bennünk, ösztöneinkbe ivódott, ahogyan korábban már szó volt róla, ezért a gondolkodás és a lelkiismeret ellenőrzése nélkül bizonyosan a bűn útját járjuk. A szeretet fertőzése csakis magasabb szinten, az értelembe ivódva lehet tartós, hiszen ellenségeskedés, illetve ösztöke formájában plántáltatott belénk. Az értelmes szeretet a lelkiismeret szavát követve, a keskeny utat járva valósítható meg, az ember állandó ébersége mellett. E fertőzésre azonban a bűn teljességre jutásával egyre kevésbé vagyunk fogékonyak. Nemcsak a történelem előrehaladtával, de az egyéni életben is igaz, hogy a bűn megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. (Mt.24:12.) Visszatérve Róth Rezső áldozatára, emlékezzünk Jézus Krisztus szavaira: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad, ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem. (Jn.12:24.) Miért sikerült éppen annak a gyereknek, egyedüliként kilépnie a telep törvényen kívüli világából? Mert gondolkodott, nemcsak érzett, töprengett és ezáltal felfedezte az értelmes szeretet szükségességét. Édesanyja ezzel szemben az ösztönös szeretet szintjén maradt, és rosszul értelmezte Róth bácsi magatartását ennek következtében ő nem ki-, hanem betört, vagyis megadta magát annak a hatalomnak, amely személyisége összeroncsolására törekedett. Róth Rezső ezt soha nem tette volna meg: nem egyéniségét, inkább az életét adta oda. Hogyan őrizte meg Róth Rezső az egyéniségét, más szóval a szabadságát? Környezete számára egészen érthetetlen módon. Mert akinek baja van, az panaszkodjon. Aki különb másoknál, az éreztesse fölényét, és akkor meghunyászkodnak előtte. De aki hallgat, aki eltűri, hogy megalázzák, az többszörösen is kiválik. 6 Tett-értékű volt hallgatása és passzivitása is. Nem törölte le a feliratot a házáról, nem takarította el a szemetet a kertjéből. Volt ereje mindezt elszenvedni védekezés nélkül, de némasága megint csak tükröt tartott az egész telep elé. Mitől volt szabad Róth Rezső? A gyűlölet és a félelem kötelékeitől. Ebben különbözött alapvetően a többi lakótól, akik teljes életükben rabok voltak. Róth bácsi másfajta törvénynek engedelmeskedett: mert aki belenézett a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad amellett, az boldog lesz az ő cselekedetében. (Jak.1:25.) A szabadság és a törvény látszólag összeegyeztethetetlen fogalmak. Azonban a szabadság törvény nélkül, nem egyéb, mint káosz és anarchia. A szabadság törvénye a szeretet törvénye, amely fölszabadít a gyűlölet és a félelem, végső soron pedig a halál béklyói alól. A tökéletes szeretet a tökéletes szabadságot hordozza magában. Róth Rezső nem a gyűlölet foglya volt, hanem a szeretet elkötelezettje. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy valójában azt sem tudjuk, vallásos volt-e egyáltalán. Hogyan tekintett például az ajándék kisbárányra? Hithű zsidóként eszébe juttatta a páska-bárányt, amelyet az Egyiptomból való szabadulás emlékére áldoztak fel húsvét előestéjén? Vagy esetleg, látva a láger borzalmait, ateistává lett, ahogyan oly sokan sorstársai közül, megtagadva ősei Istenét? Keresztény volt, és akkor a bárányban Isten áldozattá lett Fiát látta? Meglehet, egyik feltevés sem állja meg a helyét. Nem tudjuk de életében és halálában mégis Emberként szelíd bárányként viselkedett. A történet egészének ismeretében világossá válik, mennyire tudatos a címválasztás. Névelő nélkül, azaz nagybetűvel, tulajdonnévként szerepel: Bárány tehát egyértelműen az önmagát báránnyá alázó, kereszthalálát tudatosan vállaló Istenfiára utal: Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, mely megnémul az őt nyírók előtt, és száját nem nyitotta meg. (Ésa.53:7.) A novella zsidógyűlölettől áthatott húsvéti történetének sérült báránya egy torz világ kilátástalanságát sugallja, amelyben még ajándékozni sem tudunk méltóképpen. Róth Rezső bárány-mivolta és feláldoztatása azonban nem bizonyult terméketlennek. Bár a fekélyt végül sikerült eltávolítani, valakit mégiscsak megfertőzött. Ha csak egyetlen ember is, de volt, aki szakított a gyűlölet és félelem légkörével és megismerhette a szabadság tökéletes törvényét. 6 Ancsel Éva: i.m. 75.p. 9

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ a csapat/ osztály neve: OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ LÁZÁR ERVIN: HÉT SZERETİM I. A BŐVÉSZ 1. Magyarázd meg az alábbi kifejezések jelentését! - fekete kalapos lámpák: - optimális : - kommentár: - az amik

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e?

Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Szelíd volt-e Jézus és szelídséget hirdetett-e? Jézust szelídnek tartjuk. Ilyennek mutatja a házasságtörő asszonynak az esete. Meg akarják kövezni, de Jézus megmentette ettől. A keresztfán kéri az Atyát,

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19.

Egy pokoli házasság. (Rm 7:1-6) Suhai György. Balatonszárszó, 2014.03.19. 1 Egy pokoli házasság (Rm 7:1-6) Suhai György Balatonszárszó, 2014.03.19. Mindannyian egy tökéletes társra vágyunk! Na de úgy valaha is igazán belegondoltunk már abba, hogy milyen lehet egy tökéletes társsal

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13

Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni

Részletesebben

A gyilkolás stratégiája

A gyilkolás stratégiája Magó Attila A gyilkolás stratégiája A Népirtásról Felesleges egy természetfeletti gonosz erőben hinnünk. Az ember maga is képes mindenféle gonoszságra. (Joseph Conrad) 106 Ferenc Ágota Az Újvidéki Színházban

Részletesebben

A kaleidoszkóp minden arabeszkje

A kaleidoszkóp minden arabeszkje 50 tiszatáj OLASZ SÁNDOR A kaleidoszkóp minden arabeszkje SÁNDOR IVÁN ARABESZK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL Borges Az okok című verséből vett sorok jelentéssűrítő és -előlegező mottóként olvashatók Sándor Iván 1991-ben

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Channának. 1 2 Nagyon régen, mielőtt megszülettél, 'Abdu'lBahá ellátogatott Amerikába. Az utazás alatt Amerikában

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK?

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Alapige: Lk 19, 41-48 Amikor közelebb ért Jézus, és meglátta a várost, sírt. Így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK Szil Péter Az Integral folyóiratban 2001. márciusában megjelent írás (fordította: Cserháti Éva) bővített változata. Erőfeszítésünk, hogy

Részletesebben

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.

A LÉLEK KARDJA. Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Pasarét, 2013. október 24. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza A LÉLEK KARDJA Alapige: Efézus 6,17b Vegyétek fel a Lélek kardját, amely az Isten beszéde. Imádkozzunk! Hálaadással

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim!

Üzenet. A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Üzenet A Prágai Református Missziós Gyülekezet Hetilapja II. Évfolyam 18. szám, 2009. Máj. 3. Kedves Testvéreim! Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz

Részletesebben

Keresztút 2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET

Keresztút 2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET Keresztút Ha jó emberekkel találkozol, megtapasztalod, milyen jó, ha szeretnek. Kérdezted már egyszer is magadtól: honnan ez a szeretet? Mi, emberek ezt nem az utcán találtuk valahol vagy a kereskedőnél

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába

válni a helyzet. Kész csoda, hogy ilyen sokáig maradt. Alig ha nem arra az ideje indulni -érzésre várt, amely néhány évenként rendre a hatalmába 2. fejezet Huszonnégy órányi utazás után finoman szólva jólesett feküdnie. A háta hónapok, de talán régebb óta fájt maga sem igazán tudta, mióta. A Kongói Demokratikus Köztársaság Bukavu nevű településén

Részletesebben

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10.

VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) Horváth Géza. Lekció: Márk 10. Pasarét, 2014. április 18. (nagypéntek) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza VÁLTSÁGUL SOKAKÉRT Lekció: Márk 10. Alapige: Márk 10,45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak,

Részletesebben

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás Igazságban járni: 1. előadás 1 1. lépés: Nevezd meg a problémát Bűn Bizonytalanság 2 Az ember öt dimenziója Szellemi Erkölcsi Társadalmi Pszichológi ai Biológiai 3 A teremtek sorrend Lélek (lelki) Jellem

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Máté evangéliuma 1-4,11

Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma - Bevezetéstani ismeretek Felépítéséről három fő elmélet van: az események földrajzi helye alapján a krisztológiai váz alapján a beszédgyűjteményekre épülő váz:

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

Aki nélkül nem lehetne Karácsony

Aki nélkül nem lehetne Karácsony III. évf. 4. szám 2014. december A Budapest-Nagytétényi Református Egyházközség időszakos kiadványa Aki nélkül nem lehetne Karácsony Bármikor, bárhol végbemehet egy ilyen kérdezz-felelek: - Mi kell a Karácsonyhoz?

Részletesebben

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4

TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 TÁVOL TŐLED 2 A MI SZÉTTÉPETT SZÍVEINK 2 KÉTSÉGEK KÖZÖTT 3 ESTE 3 GONDOLATBAN 4 EGY PÁR A PADON 4 ŐRZÖM AZ ÁLMODAT 5 AZ IGAZ SZERETET 5 MA EGY VERSEM KAPCSÁN 6 BIZONY! 7 A HÁRSFAILLATÚ ESTÉKEN 7 A MI VERSÜNK

Részletesebben

Karácsony A szeretet ünnepe?

Karácsony A szeretet ünnepe? A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 12. szám 2009. december Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Karácsony A szeretet ünnepe? Ha az autók

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1.

ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. ŐSZENTSÉGE XVI. BENEDEK PÁPA ÜZENETE A BÉKE VILÁGNAPJÁRA 2012. JANUÁR 1. A FIATALOK NEVELÉSE AZ IGAZSÁGOSSÁGRA ÉS A BÉKÉRE 1. Az új év kezdete, amely Isten ajándéka az emberiség számára, arra indít, hogy

Részletesebben

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL?

MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? MIT MOND A BIBLIA A HALLOWEENRŐL? ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes (Róm

Részletesebben

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! 2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

boldog ember az, a kit az Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! (Jób 5:17)

boldog ember az, a kit az Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! (Jób 5:17) BOLDOGMONDÁSOK boldog ember az, a kit az Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! (Jób 5:17) Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Csak a szeretetben! Lakatos Sándor

Csak a szeretetben! Lakatos Sándor Csak a szeretetben! Lakatos Sándor Amikor Jézus látta, hogy Mária sír, és a vele jött zsidók is sírnak, megrendült lelkében és háborgott, és megkérdezte:»hova helyeztétek őt?«azt felelték:»uram, jöjj és

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez.

Életgyónáshoz. Ha hinni tudok abban, hogy Isten jó, megtalálom hozzáállásomat nehézségeimhez, sebeimhez. Életgyónáshoz Életrendezés Nemes Ödön jezsuita atya gondolatai Alapelvek A kapcsolataimban, élethelyzeteimben, testi-lelki betegségeimben, kudarcaimban tapasztalt nehézségeimet, ne tekintsem problémának,

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621

MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping. Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 MELEG PARÁDÉ- AHOGY ISTEN SZÁNTA A VÉGIDÕK JELÉÜL (Hungarian: GAY PRIDE) Harold Camping Family Stations, Inc. Oakland, California 94621 Internet: www.familyradio.com E-mail: international@familyradio.com

Részletesebben

zért adtam ezt a címet na majd meglátják, miért. Nem hiszek istenben, de imádkozom, hogy megtartsa életemet, amíg be nem fejezem ezt az írást.

zért adtam ezt a címet na majd meglátják, miért. Nem hiszek istenben, de imádkozom, hogy megtartsa életemet, amíg be nem fejezem ezt az írást. A zért adtam ezt a címet na majd meglátják, miért. Nem hiszek istenben, de imádkozom, hogy megtartsa életemet, amíg be nem fejezem ezt az írást. Imádkozhatnék istenhez azért is, hogy a dühöm kitartson

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék!

Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék! 2014. december 31. Mandabokor Óévi Istentisztelet 1 Kérve kérlek az Isten és a Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat; az ő eljövetelére és országára kérlek: 2 hirdesd az igét, állj

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

Az öngyógyítás útján II.

Az öngyógyítás útján II. Az öngyógyítás útján II. Előző számunkban áttekintettük, hogy miért folytatunk életünk nagy részében (vagy mindvégig!) önvédelmi játszmákat emberi kapcsolataink megvalósításakor. Láttuk, hogy a lélek félelmei

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,

Részletesebben

Keresztút Avilai Szent Terézzel

Keresztút Avilai Szent Terézzel Keresztút Avilai Szent Terézzel Teréz gyermekkora óta elmélkedik Jézus szenvedéséről. Évek hosszú sora óta szokásom volt, hogy majdnem minden este lefekvéskor, midőn elalvás előtt még utoljára Istennek

Részletesebben

Textus: Péld. 14.17, 14.29, 17.14, 19.19, 29.8, 25.28, 16.32, 15.1, 19.11, 10.12, 17.9, 25.21-22 Harag - önuralom

Textus: Péld. 14.17, 14.29, 17.14, 19.19, 29.8, 25.28, 16.32, 15.1, 19.11, 10.12, 17.9, 25.21-22 Harag - önuralom Lekció: Ef. 4.17-32 2013. ápr. 14. Gazdagrét Textus: Péld. 14.17, 14.29, 17.14, 19.19, 29.8, 25.28, 16.32, 15.1, 19.11, 10.12, 17.9, 25.21-22 Harag - önuralom Minél többet hallunk a bölcsességről, annál

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

Gyászszertartás Búcsúztató

Gyászszertartás Búcsúztató Gyászszertartás Búcsúztató Nyitó ima: Mennyei Atyánk, azért jöttünk össze a mai napon, hogy lerójuk tiszteletünket és kegyeletünket szeretett teremtményed, élete előtt. Összejöttünk, hogy hálát adjunk

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

Egyebek (A világ működése - Ember)

Egyebek (A világ működése - Ember) Tartalom Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága. Megjegyzés Viszonylag

Részletesebben

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET!

VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Pasarét, 2012. augusztus 30. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza VIZSGÁLJÁTOK MEG A LELKEKET! Alapige: 1János 4,1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket,

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

- Példa: misszionárius és az alkoholista.

- Példa: misszionárius és az alkoholista. Isten egyik legnagyobb vágya, hogy boldogok legyünk. - Ezért szeretné megosztani velünk Önmaga szeretetét. - Ezért szeretne része lenni a mi életünknek. A mi legmélyebb vágyunk, hogy jók legyünk és szerethessünk.

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

A gyógypedagógia alkonya

A gyógypedagógia alkonya Faragó Ferenc: A gyógypedagógia alkonya Ha úgy vesszük az embert, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket. Ha úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, akiknek kellene lenniök, akkor segítjük őket azzá

Részletesebben

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG?

Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? Pálfalvi Ilona MÉG MEDDIG? I. könyv Még meddig tart a dackorszak? PROLÓGUS Géza és Lina egymás mellett ültek a folyosói padon, a főorvosi szoba előtt. Várták, hogy beszólíttassanak. Nem beszéltek, mindegyikük

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

A Kosban Majdnem állandó szexuális izgalom. Korai erotikus tapasztalatok. Erőszakos cselekedetek a fizikai szerelmi aktusban.

A Kosban Majdnem állandó szexuális izgalom. Korai erotikus tapasztalatok. Erőszakos cselekedetek a fizikai szerelmi aktusban. LILITH A sumér hitvilágban Lilith a nagy magasságok szelének istennője, akit gonoszsága miatt száműztek az édenkertből. A világ teremtésében játszott szerepe azonban nem tisztázott. Az ókori Keleten keveréklényként

Részletesebben

Tanítványok képzése hasonlatokkal

Tanítványok képzése hasonlatokkal 2. tanulmány Tanítványok képzése hasonlatokkal január 4 10. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 2Sámuel 12:1-7; Ézsaiás 28:24-28; Máté 7:24-27; 13:1-30; Lukács 20:9-19 Mindezeket példázatokban mondá Jézus

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. 1 Elnök urak, tisztelt emlékezők! Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. Embertársainkhoz, akik arra születtek, hogy megértésre,

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

A gyógyíthatatlan gyógyulása

A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiás és az Ige Lekció: Róm. 4.13-25 2008. nov. 23. Textus: Jer. 30.12-24 Gazdagrét A gyógyíthatatlan gyógyulása Jeremiásnak kezdettől fogva halált, pusztulást, összeomlást kellett hirdetnie Júdának.

Részletesebben

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL

GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk

Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk Kelemen Emese Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk Berniczky Éva: Várkulcsa, mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztõk. Magvetõ Kiadó, Budapest, 2010 Berniczky Éva Várkulcsa című novelláskötete

Részletesebben