NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2012

Átírás

1 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2012

2 LOKALIZÁCI CIÓS S ALAPSÉMA Tünetek Centrális Periféri riás Agy Gerincvelő Ideg Izom

3 ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen panaszok (időbeni alakulás, dinamika) Belszervi vizsgálat Neurológiai vizsgálat Koponya és s gerinc Meningeális jelek Agyidegek Motoros rendszer Sensoros vizsgálatok Felületes letes és s mélyreflexekm Kóros reflexek Koordináci ció,, akaratlan mozgások Tudat, beszéd, kognitív és s gnosztikus funkciók

4 DIAGNOSZTIKUS ESZKÖZÖK Labor: vér, v vizelet, liquor Hisztológia: izom, ideg, agy/gerincvelő Strukturális: RTG, CT, MRI, DSA, duplex UH Funkcionális: DWI, PWI, MRS, fmri, DTI SPECT, PET EEG, kiváltott válaszok, v EMG/ENG, alvás s diagnosztika

5 LIQUOR VIZSGÁLAT Szín: színtelen, víztisztav Sejtszám: sejtmentes Összfehérje: < 0.50 g/l Cukor: szérum cukor 2/3-a Elfo: nincs intrathecalis humorális immunaktivitás L S OGP slerosis multiplexben Agaróz z elfo

6 AGYBIOPSZIA: PML (JC vírus) v Gyakori AIDS-ben és natalizumab kezelés mellett sclerosis multiplexben Óriás asztrociták OG inklúziók

7 KÉPALKOTÁS: CT J B J B Agyinfarctus Agyvérz rzés

8 KÉPALKOTÁS: MRI J B Arnold-Chiari malformatio Sinus sigmoideus thrombosis

9 AKUT ISZKÉMIÁS S STROKE ACM ELLÁTÁSI TERÜLETEN T2-súlyozott képk Diffúzi ziós s képk J B Ép p struktúra ra Normális funkció

10 AGYI AKTIVÁCI CIÓ: : fmrif Ictális agytörzsi aktiváci ció SUNCT szindrómában

11 AGYI METABOLITOK: MRS Multivoxel MRS mitochondrium betegségben gben

12 TRAKTOGRÁFIA - DTI Ép p piramispálya Érintett piramispálya ALS-ben

13 TLE: 1 H MRS,, FDG PET, EEG Iktális vizsgálat Cr Cho mi Glx NA J B Fókusz oldal Normál oldal A B

14 FDG PET ÉS S EEG GRID ADATOK Roham kezdet Roham terjedés FDG hipometabolizmus

15 SPECT ÉS S HERPES SIMPLEX FERTŐZÉS J Fokozott perfúzi zió mediotemporálisan Limitált indikáci ció: acut vizsgálatok gyulladásban és s epilepsziában

16 DSA SAV ESETÉN J J Saccularis ACM aneurysma

17 DUPLEX CAROTIS ÉS S VERTEBRALIS UH TRANSCRANIALIS UH Artéria ria disszekció

18 EEG 16 felületi scalp electroda Bipoláris, kettős banán felhelyezés és regisztráció: jobb és bal oldal, lateralis sor: Fp-F-T-O, parasagittalis sor: Fp-F-P-O Regisztráció: nyugalmi fekvő helyzet, szemek csukva, hyperventillatio, photostimulatio, alvás deprivatio, video-eeg monitorozás Hullámok: delta 1-3 Hz: mély alvás, nagy subcorticalis léziók, diffúz károsodás, mély középvonali lézió, encephalopathia theta 4-7 Hz: álmosság, felszínes alvás, focalis subcorticalis lézió, mély középvonalis károsodás, encephalopathia alpha 8-12 Hz: éber állapot, posterior régió felett kifejezettebb beta Hz: anterior régió felett jelenik meg, éber állapot és gyógyszerek fokozzák tüskék, tüske és lassú hullám kompexusok: epilepsia Biológiai artefaktumok: szemmozgások, pericranialis izmok kontrakciója

19 Normális EEG

20 Generalizált lt epilepsia, ictalis minta

21 Focalis epilepsia, interictalis minta

22 Hepaticus encephalopathia

23 Creutzfeldt-Jakob betegség

24 KIVÁLTOTT VÁLASZOKV Külső stimulus (elektromos, akusztikus, vizuális lis-fény, mágneses térert rerő változás), periféri riás és s centrális idegrendszer válasza v biológiai generátorok, regisztráci ció felületes letes elektródokkal, átlagolás SEP (somatosensory evoked potentials) AEP (acustic evoked potentials) VEP (visual evoked potentials) MEP (motor evoked potentials)

25 SEP - ANATÓMIAI HÁTTH TTÉR hátsó gyökér ganglion thalamus medulla cortex 1A myelinizált lt rostok (vastag átmérő,, gyors vezetés) s); cután n afferens rostok (kisebb átmérő,, lassabb vezetés) hátsó gyökér és s ganglion gerincvelő,, hátsh tsó kötél cervicomedulláris ris átmenet, hátsh tsó kötél magvak lemniscus medialis thalamus, ventroposterolateral mag parietális lebeny, szenzoros cortex periféria gerincvelő Hátsó kötél l pályp lyák k (mély lyérzés) vizsgálata!

26 HULLÁM M GENERÁTOROK NERVUS MEDIANUS SEP N9 (EP) EPi-EPc N9 plexus brachiális N11 hátsh tsó kötél N11 N/P 13 C7-Fz N/P13 posztszinaptikus aktivitás, hátsó szarvi szürke rkeállomány/n. cuneatus N16/18 N19 P22 Cc-Fz P14 lemniscus medialis N16/18 subcorticalis, thalamus N19 szenzoros kéreg, k kézk P22 szenzoros kéreg, k kézk

27 AEP ANATÓMIAI HÁTTH TTÉR GENERÁTOROK I. N. VIII II. Nucleus cohlearis III. Oliva superior IV. Lemniscus lateralis V. Colliculus inferior VI-VII VII Corpus geniculatum laterale N. acusticus + agytörzsi acusticus rendszer vizsgálata!

28 VEP ANATÓMIAI HÁTTH TTÉR GENERÁTOROK N75 N120 Stimulus: Sakktábla mintavált ltás s vagy flash ingerlés Regisztráci ció: : Vizuális cortex felett Egyoldali ingerlés, bilateralis regisztráci ció Valamennyi komponens látókéreg l eredetű P100 Chiasma előtti és s mögötti m lézil ziók elkülönítése: demyelinisatio, axonalis károsodás

29 MEP PIRAMISPÁLYA FUNKCIÓ Centrális vezetési idő Corticális stimulus Cervicális gyökér stimulus EMG regisztráció: M. abductor digiti minimi

30 ELEKTROMIOGRÁFIA - EMG Harántcs ntcsíkolt izmok vizsgálat latára szolgáló elektrodiagnosztikai módszerm Hagyományos EMG (koncentrikus tűelektrt elektróda, nyugalmi tevékenys kenység, enyhe foku innerváci ció, maximális innerváci ció) Motoros egység: g: mellső szarvi mozgató sejt, axon, terminális axon, izomrostok Nem kórkk rkép p specifikus

31 EMG ÉP P IZOMZAT Nincs spontán n aktivitás Bi- és s trifázisos motoros potenciál l (MUAP) Interferencia minta Normális izomzat

32 EMG NEUROGÉN N LÉZIL ZIÓ Fibrilláci ció,, fasci cikuláció, pozit zitív éles hullám Óriás s motoros potenciál Neurogén n izomatrófia: csoportos Redukált interferencia minta Axonregeneráci ció,, bimbódzó axonok

33 Spontán n aktivitás s nem jellemző Rövid időtartam, alacsony feszülts ltség EMG MIOPÁTIA Csökkent amplitúdó, enyhe redukció Disztr ztrófia: elszórt atrófia, belső mag, nekrózis, kötőszk szövet

34 ELEKTRONEURONO ONEURONOGRÁFIA - ENG Egyes ingerléssel törtt rténő vizsgálatok Leggyorsabban vezető mozgató és érzőrostok rostok (myelinizált lt A rostok) Stimuláci ció és s regisztráci ció: : Felületes letes vagy tűelektródák Nem kórkk rkép p specifikus

35 MOTOROS ENG Stimulus: mozgató ideg, regisztráci ció: : célizomc Disztális motoros latencia (DML), motoros válasz v feszülts ltsége (MVF), motoros vezetési sebesség g (MVS) Demyelinizáci ció,, axonves veszteség DML MVF MVS (s/t) Neurogén n izomatrófia: Amiotrófi fiás s laterál l szklerózis zis

36 Stimulus: szenzoros ideg, regisztráci ció: : ideg felett Szenzoros latencia (SVL), szenzoros válasz v feszülts ltsége (SVF), szenzoros vezetési sebesség g (SVS) Demyelinizáci ció,, axonlézi zió SVL SZENZOROS ENG SVF Demyelinizáci ció (Gömöri festés): s): kötőszk szövet: zöld, z myelinhüvely: kerékk kküllőnek megfelelő piros gyűrű

37 Neuromuscularis junctio: repetitív v ingerlés Preszinaptikus (Lambert-Eaton) és s posztszinaptikus (miaszténia gravis) kórkk rképek 2-50 Hz stimulus frekvencia Proximális és s disztális izomzat Dekrementum: Inkrementum: > 10%-os amplitúdó MG, LEMS > 100%-os amplitúdó LEMS

38 Neuromuscularis junctio: singles ingle-fiber EMG Speciális tű, t, kisebb felület let Axon depolarizáci ció után n egyidőben jönnek j ingerületbe a motoros egység g izomrostjai Izomrostok kisülési si ideje függ f a terminalis axon hosszától és s a neuromuszkuláris ris junkció átkapcsolási si idejétől Jitter: neuromuszkuláris ris junkció átkapcsolási si idejének a variáci ciója 1 2

39 KÖSZÖNÖM M A FIGYELMET!