BERZSENYI DÁNIEL ( )

Átírás

1 BERZSENYI DÁNIEL ( ) Hetyén született (Vas megye). Középbirtokos nemesi család egyetlen gyermeke. Apja 13 éves koráig nem engedte iskolába. a magyar Horatius a soproni evangélikus líceumban megkezdi tanulmányait. Nehezen alkalmazkodott az iskolai fegyelemhez (gyakran elmulasztotta a tanórákat). Megtanult latinul, németül. Alaposan megismerte a görög-római mitológiát, költői példaképe Horatius lett megszökött Sopronból és katonának állt, de rövid idő után a katonaságtól is elmenekült elhagyta az iskolát, tanulmányait nem fejezte be. Apjával megromlott a viszonya feleségül vette a vagyonos és fiatal Dukai Takács Zsuzsannát (Lolli). Sömjénben telepedtek le a somogyi Niklára költöztek. Gazdag nagybirtokosként élte a földesurak szokványos életét. Titokban írt (1796-ban, 20 évesen kezdte az írást) barátja, Kis János (evangélikus lelkész, költő) rajtakapta írás közben. 3 költeményét (köztük A magyarokhoz-t) elküldte Kazinczynak, aki lelkesedett értük Berzsenyi egy teljes verseskötetet, 77 költeményt küldött Kis Jánosnak. Ezt Kis továbbküldte Kazinczynak, hogy támogassa nyomtatásban való megjelenésüket. Kazinczy megírta első levelét Berzsenyinek ezzel hosszan tartó levelezés indult meg köztük. (A verseskötet csak később, 1813-ban jelent meg.) Kazinczyval való kapcsolata arra ösztönözte, hogy jobban megismerje a felvilágosodás eszméit, tájékozódjon a korabeli irodalmi életről, műveltségről. Pesti tartózkodása során találkozott Kazinczy irodalmi körével, de kölcsönösen idegenkedtek egymástól megjelenik második verseskötete

2 1817. Kölcsey bírálata (Tudományos Gyűjtemény: Berzsenyi-recenzió). Berzsenyi úgy gondolta, hogy Kölcsey igaztalannak tartott kritikája mögött Kazinczy áll (levelezésük ezután megszakadt). Megírta a választ Kölcseynek, de ezt az írást a lap nem közölte után alig írt verseket. Esztétikai tanulmányokat folytatott, hogy méltóképp válaszolhasson Kölcseynek. Tanulmányokat írt (Pl.: A versformákról) Észrevételek Kölcsey recensiójára (Tudományos Gyűjtemény). Kölcsey klasszicista esztétikán alapuló kifogásait már a romantika nevében utasította vissza A Magyar Tudós Társaság (Akadémia) első vidéki rendes tagjává választotta Niklán halt meg. Nem volt termékeny író, összesen 137 verset írt. Verseit többször is átdolgozta, finomította. Költészetében 2 stílusirányzat keveredik: klasszicizmusés romantika. PÁLYASZAKASZAI : - ódák (klasszicizmus, horatiusi minta, antik rímtelen időmértékes verselés, tanító szándék) pl.: A magyarokhoz, Osztályrészem, Horác - elégiák (romantika, eszmény és valóság szembeállítása) pl.: A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz - dalok (szentimentalizmus, hangsúlyos mérték, rímes) pl.: Lollihoz, Az esthajnalhoz : - episztolák (valós személyhez írt verses levél, tanító szándék) pl.: Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Magyar Társasághoz : - tanulmányok pl: Észrevételek Kölcsey recensiójára, A versformákról Ódák: A magyarokhoz 1. (1810) Műfaj: közösségi óda (minta: Horatius: A rómaiakhoz) Téma: a nemzet jövőjéért érzett aggodalom szólal meg Cél: tanító, erkölcsnemesítő szándék Forma: rímtelen időmértékes (alkaioszi strófa) Beszédhelyzet: a vers beszélője T/2. személyben szólítja meg a magyarságot; a 10. vsz.-tól sorsközösséget vállal a nemzettel (T/1.sz.). A magyarság jelképe a versben: Buda vára. Hangnem: patetikus; az utolsó két vsz.-ban elégikus

3 Szerkezet: idő- és értékszembesítésre épül (dicső múlt romló jelen szembeállítása) A múlt a jelenhez viszonyítva 1-3. vsz. jelen 4-6. vsz. múlt beszédhelyzet, megszólítás, a probléma általános felvetése: a jelen romló állapota a dicső múlthoz képest a jelen általános állapotának példázata (tölgyfa hasonlat), az erkölcseiben romló magyarság jellemzése a nemzeti múlt dicső példái az ősi erkölcs külső és belső vészekben is megtartó ereje A jelen a múlthoz viszonyítva 7-10 vsz. jelen vsz. múlt a múlt honszerző és honmegtartó példái, dicső nagy elődök és korszakok megidézése a nemzeti sors lehetőségei az egyetemesség szempontjából vsz. végtelen idő általános történelemfilozófiai elmélkedés, a történelem célszerűségének és értelmének megkérdőjelezése Pesszimista zárás: a nemzetek halála történelmi szükségszerűség Romantikus jegyek: nagy erejű képek, metaforák; hiperbolák (=túlzás) pl.: vérzivatar, nemzeteket tapodó harag Elégiák: A közelítő tél ( ) Műfaja: elégia (az ideál/vágy és a reál/valóság meg nem felelése tematizálódik) Versforma: rímtelen időmértékes (3 aszklepiadészi + 1 glükoni sor) Szerkezet:az idő múlása 3 szinten fogalmazódik meg: 1. tájleírásban (pictura): idő- és értékszembesítés tagadó szerkezetek negatív festés vizuális elemek: auditív elemek: egyéb: idilli múlt ( nemrég ) tavasz /nyár értékhiányos jelen ( most ) ősz/tél 2. általános törvényszerűségként (szentencia): az idő elrepül igei metaforával a múlandóság egyetemes érvényének megfogalmazása

4 3. a lírai én saját sorsára vonatkoztatva (természeti képeivel visszautal az első szakaszra belső, lelki táj) értéktelített, eszményi ifjúság lelki öregség Eredeti cím: Az Ősz (Kazinczy javaslatára változtatta meg): statikusabb, de a költemény kérdésfelvetésének jobban megfelel (tél az elmúlásra, a halálra helyezi a hangsúlyt). Hangnem: rezignált, beletörődő, elégikus. Levéltöredék barátnémhoz ( ) Műfaja: elégia Versforma: 4 ütemű 12-es keresztrímekkel (abab) Ne kérdezd, / barátném! / mint töltöm / időmet Cím és tartalom viszonya: levél = episztola a hangsúly a megszólítottról fokozatosan a megszólítóra kerül, azaz a költő önmagáról ír, saját belső lelkiállapotát fejezi ki a versben töredék a vers szerkezete kerek, zárt Szerkezet: 1-2. vsz.: külső események leírása - a beszédhelyzet megteremtése: a lírai én közvetlen tegező formában szólítja meg a címzettet; elhárítja kérdését ( ne kérdezd ), a további versszakokban mégis válaszol rá - megjelöli a levél tárgyát ( Lefestem szüretem estvéli óráit ) - életképszerű leírás (szüret - összegzés, este/ősz elmúlás) 3-4. vsz.: a belső, lelki történések leírása a konkrét élethelyzetben értékszembesítés: kiüresedett, kiábrándító jelen értékekben, érzelmekben gazdag múlt 5. vsz.: a lírai én helyzetére általánosan érvényes létösszegzés - a megöregedés, az örömök eltűnése, az élet kiüresedése tematizálódik - a sivár jelen elől menedéket az örömökre való emlékezés, a képzelet, a költészet és a szerelem nyújt - lemondó lelkiállapot elégikus hangnem - képrendszere visszautal az előző szakaszok konkrét élethelyzetet leíró motívumaira, itt azonban már metaforikus jelentéstartalommal estvéli óráit (konkrét idő) elestvéledtem (megöregedtem) vígság lármái az élet vidám álorcája (belső lelkiállapotra vonatkozik) tüzemet gerjesztem ; kanócom pislogó lángjait (kihunyó tűz) szerelem hamvadó szikrája (kihűlő szerelem, a heves érzelmek hiánya) az őszibogárnak busongó hangjai szomorgó nóta melankólikus hangvételű költészete

5 Osztályrészem (1799 körül) = ami nekem jutott Műfaj:elégiko-óda (B. ódának szánta, ma elégiaként olvassuk a verset) Versforma: rímtelen antik időmértékes verselés (szapphói strófa) Minta: Horatius: Licinius Murenához ( aurea mediocritas = arany középszer elve) Az elsődleges jelentés szintjén a megelégedettség versének tűnik. Az anyagi, egzisztenciális biztonság, a szélsőségektől mentes élet dicsérete. De: az elégedettség álarca mögött az elégedetlenség tragikuma rejlik. Szerkezete: 1-2. vsz.: hajó kép révbe érkezés az ifjúság viharai, veszélyei az érett férfikor megnyugvása, lecsendesedése rövid kijelentő mondatok véglegesség, tényszerűség, megmásíthatatlanság 3-4. vsz.: a jómódú földbirtokosi élet előnyeinek fejtegetése az ókori irodalomból ismert városokat, tájakat hasonlítja össze saját birtokával, a lírai én magát győzködi a földesúri jólét mellett valami másra, értékesebbre vágyik Képi szinten: ifjúkor - öregkor múlt jelen/jövő tenger kikötő végtelenség elzárt hely mozgalmas/háborgó vész statikus/védett béke nemes küzdés kiérdemelt nyugalom dicső biztonságos, de nem teljes 5. vsz.: sztoikus életfilozófia megfogalmazása 6-7. vsz.: a sztoikus nyugalom egyetlen feltétele a Camoena=Múzsa jelenléte a költészet a legválságosabb, legembertelenebb helyzetekben is vigaszt nyújt, tartalmassá teszi az életet. Hangnem: beletörődő, rezignált, elégikus. A megelégedettség álarca mögött az elégedetlenség tragikuma rejlik. Berzsenyi elégiáinak alapgondolata: az értékek múlandósága; az idő, a múlandóság minden értéket kérdésessé tesz. Horác A horatiusi carpe diem (élj a mának!; ragadd meg a napot!) elvének újrafogalmazása. Vö.: Horatius: Leukonoéhoz Szövegalkotási feladatok: 1. Elemezze Csokonai Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című versét! Mutassa be, hogyan azonosul a költő a borozó ember szemléletével? Hogyan teremt stílusában harmóniát a rokokó és a népies elemek játékos felhasználásával?

6 2. A műfaji és hangulati jellemzők összehasonlításával mutassa be Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és Petőfi Sándor: Szeptember végén című elégiáját! Elemzésében térjen ki a két mű címének értelmezésére és stilisztikai eszközeinek bemutatására! 3. Hasonlítsa össze Catullus: Éljünk, Lesbia és Csokonai: Tartózkodó kérelem című alkotását! Mutassa be a szerelmi érzés megfogalmazásának eltérő és rokon sajátosságait!összehasonlító elemzésében térjen ki a versek szerkezetének, nyelvi megformálásának és hangulatának közös és eltérő jellemzőire! 4. Igazolja, hogy Csokonai A vídám természetű poéta című korai ars poeticájában a rokokó költészetfelfogásának tudatos vállalása jelenik meg! Elemzésében utaljon a költő költészet-, szerelem- és halálértelmezésére! 5. Mutassa be a múlandóság életérzését Berzsenyi néhány elégiája segítségével! 6. Elemezze és értelmezze Csokonai: A szabadság című versét! Mutassa be stílustörténeti jellemzőit! Mutassa be, hogy a vers értékrendszere mely korabeli eszmerendszerhez köthető! Írásában térjen ki arra, hogy melyek a vers jellemző stilisztikai, formai elemei! 7. Mutassa be, hogy Berzsenyi: Fohászkodás című alkotásában hogyan felel meg a vers a címben támasztott elvárásoknak! Állapítsa meg a mű lehetséges szerkezeti felépítését, amely során vegye figyelembe a Teremtő és a teremtett világ témáját!