A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-"

Átírás

1 A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS- FEJLESZTÉSI TERVE A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TERV HELYE ÉS SZEREPE A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG MUNKÁJÁBA A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG MUNKÁJA A évi LI. tv. hozta létre a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokat (RFKB), amelyek a megyei és fővárosi szakképzési bizottságok utódai. Képviseltetik magukat a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, szakképző iskolát fenntartó önkormányzatok, területi gazdasági kamarák, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok kuratóriumai, munkaügyi központok, felsőoktatási intézmények és az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV). A bizottság összetétele lehetővé teszi az olyan irányú szakmai munkát, amely támogatja a régiók szakoktatását. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság tagjai: Delegáló szervezet Név MGYOSZ Budapesti Képviselete Rési Tibor ÁFEOSZ Dr. Polyák József Pest megyei Iparszövetség Szilvási Imréné dr. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége Oláh László Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Radács Ferenc Ipartestületek Országos Szövetsége Dr. Martinkó Károlyné Agrár Munkaadói Szövetség Dr. Szabadkai Attila Pest megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége Dr. Gyovai Pál Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala Bátyai László Fővárosi Önkormányzat Nagy Tamás Pest Megye Önkormányzata Tóth János Pest Megye Önkormányzata Szőnyi Sándor Pest Megye Önkormányzata Kiss Péter Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány Vargáné dr. Szalkai Zsuzsa Pest Megyei Közoktatásfejlesztési Közalapítvány Gazdikné Kasa Csilla 1

2 MKDSZ Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki Főiskola Fővárosi Munkaügyi Központ Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara OKÉV Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság LIGA Szakszervezetek Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete ÉSZT Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete Autonóm Szakszervezetek Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége MSZOSZ - Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet Munkástanácsok SZEF Dr. Kovács Géza Dr. Molnár Károly Dr. Gáti József Vass István Dr. Várhelyi András Pölöskei Gáborné Halasi Zoltán Velki Pálné Gulyás Attila Baskiné Lipka Gabriella Járási Ferenc Solymár László A REGIONÁLIS KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TERV LEGFONTOSABB FELADATA: Alapot nyújtani a régió szakképzés-fejlesztésének programozási munkájához, olyan intézkedések, majd olyan projektek meghatározásához, melyek szem előtt tartják a fejlesztés általános céljait és prioritásait, ugyanakkor a megvalósítás szintjén már igazodni tudnak a régió egymástól teljesen eltérő feltételekkel működő kistérségeinek, városainak igényeihez, a szakképzés helyi szereplőinek, főként a gazdálkodók, vállalkozók, illetve a szülők és a diákok, mint a szakképzés elsődleges megrendelőinek igényeihez. A projektek tervezésekor - így a decentralizált alaprészre kiírt pályázatok meghirdetésekor - is figyelembe kell venni azokat a szempontokat, melyeket az Ajánlásokban megfogalmaz a Terv. A tervezési folyamatban betöltött szerepe miatt a régió szakképzés-fejlesztési stratégiájának középpontjában a szakképzési rendszer rugalmasságának és minőségének biztosítása érdekében szükséges feladatok meghatározása áll. Így természetesen az egyes prioritásokhoz rendelt feladatok esetében felvetődik az országos szabályozók részleges felülvizsgálata igényének kérdése. Mivel a régió az ország legmeghatározóbb régiója - a szakképzés legbefolyásosabb szereplőivel - így a stratégia motorjává válhat a rugalmas, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, átlátható, átjárható és magas színvonalon teljesítő szakképzés kialakulásának. A Regionális Középtávú Szakképzés-fejlesztési Terv további feladata, hogy olyan célokat és prioritásokat fogalmazzon meg, melyek lehetővé teszik, hogy a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság a szakképzési törvényben meghatározott feladatoknak eleget tudjon tenni. 2

3 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TERV: AJÁNLÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS- FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI: Általános cél: A régió tudásrégióvá fejlesztése, a régió innovációs központi szerepének megtartása, erősítése. Konkrét célok: 1.Olyan innovációs, tudásközpontok létrehozása és működtetése, melyek biztosítják a régió és az ország- növekvő gazdasági fejlődéséhez nélkülözhetetlen humánerőforrás folyamatos, magas szintű fejlesztését. 2. Felkészülés az Európai Strukturális Alapok fogadására, a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony felhasználására, az eredmények fenntarthatóságára. 3. Ennek érdekében a szakképzés kereteinek, formájának átalakítása: 3.1. képzési kínálat koncentrálása, olyan intézményrendszer létrehozása, mely képes kielégíteni a differenciált igényeket, ugyanakkor az erőforrások koncentrálásával hatékonyan fejleszthető, átlátható, átjárható képzési kínálattal rendelkezik 3.2. partnerség kialakítása, mely biztosítja a szakképzésben érdekelt szereplők együttműködését, feladatmegosztását, a gazdasági szereplők és az intézmények közös feladatvállalását, a gazdaság igényeinek megfelelő képzési kínálat kialakítását 4. A szakképzés tartalmi megújítása, hogy képessé váljanak a szakképzésben részesülők az életen át tartó tanulásra, illetve a munkavállalásra. 5. A munkaerő-piac és a szakképzés-fejlesztések összehangolása érdekében folyamatos változáskövetés és a visszajelzés rendszerének megteremtése. 6. A régióban folyamatos érdekegyeztetés működtetése a szakképzésben érdekelt felek között, amelynek alapjai a fejlesztések rendszeres követéséből és értékeléséből nyert információk, illetve a régió, illetve a kistérségek és a főváros gazdaság-fejlesztésének és szakképzés-fejlesztésének stratégiai tervei. 3

4 A CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN JAVASOLT FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, PRIORITÁSOK I. Fejlesztési terület: Tudáscentrumok létrehozása a régióban A tudásrégió megteremtése érdekében a szakképzés szerkezetének megújítása, különböző szakterületekre olyan tudásközpontokat, innovációs centrumokat szükséges létrehozni, melyek egyfelől koncentrálni képesek a humánerőforrás-fejlesztés és az eszközfejlesztés forrásait, másfelől képesek a széles intézményi és szakmai kapcsolatrendszerükben, hálózatban terjeszteni a fejlesztési eredményeket. Kapcsolódó Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2006-ig: 3.1 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése 3.2 A szakképzés tartalmi, módszertani, és szerkezeti fejlesztése 3.5 A felnőttképzés rendszerének fejlesztése 2.1 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben 2.2. A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 2.3 A hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása I.1. Prioritás: Szakképzési centrumok létrehozása A szétaprózódott szakképzési, oktatási intézményrendszerből adódó nemcsak szakmai, hanem működtetési, finanszírozási problémák egyik megoldása szakképzési centrumok létrehozása a fenntartói, finanszírozási rendszer átalakításának, illetve az intézmények profiltisztításának, feladatmegosztásának támogatásával. A szakképzés kínálati és keresleti oldalának összehangolásának egyik módszere a szakképzési centrumok, kistérségi, megyei, regionális együttműködésben fenntartott intézmények tulajdonosi, fenntartói jogainak új alapokra helyezése, a tisztán települési, vagy megyei önkormányzati fenntartású intézmények átalakítása közhasznú társaságként való működésre, ahol az intézményvezetésben szerepet vállalhatnak a térség vállalkozásai, munkaadói, akik a gazdaságos, rugalmas működésben érdekeltek. A szakképzési centrumokban hozhatók létre olyan kompetencia-fejlesztő központok is, melyek célcsoportja a szakképzettséggel rendelkező fiatalok, felnőttek mellett az oktatási rendszert szakképzettség nélkül elhagyók is. Itt lehetőség nyílik arra, hogy rövid képzési, fejlesztési idő alatt készüljenek fel az adott munkaadói igények kielégítésére a leendő munkavállalók. A szakképzési centrumok alkalmassá tehetők továbbá arra is, hogy a felnőttképzés piacán működő oktatók, trénerek módszertani, információs és gyakorló központjai legyenek. 4

5 Feladat: A jelenlegi intézményrendszer nagymértékű széttagolódása miatt a szakképzési centrumok létrehozása több lépcsős folyamat. Mindenek előtt a jogi, szervezeti, pénzügyi, szervezeti, menedzsment, pedagógiai, szakmai alapokat szükséges megteremteni. Az alapokat szakértői bizottságok, munkacsoportok dolgozzák ki külső szakértői támogatással, akiknek az alábbi szempontokat is figyelembe kell venniük: Mivel a régió úthálózata Budapest centrikus, a főbb közlekedési utak észak-dél irányúak, a horizontális irányú közlekedés nehézkes a régióban, ezért az intézményfejlesztés a régió kistérségi szerkezetének figyelembe vételével, a területfejlesztési tervek mentén kell, hogy megvalósuljon. Az infrastrukturális fejlesztések szükségszerűen kiegészítik a humánerőforrás-fejlesztést, melyekre finanszírozási lehetőségeket az NFT Operatív Programjainak megfelelő intézkedésein keresztül érdemes biztosítani. A szakképzési centrumok létrehozásának számos jó gyakorlata létezik az unió országaiban, ezeket össze kell gyűjteni, a tapasztalatokat figyelembe kell venni a hazai tervezéskor. A szakképzési centrumok alapjainak kialakításakor nagymértékben szükséges Pest megye és a főváros közös tervezési együttműködése, a feladatok, és szerepek megosztása a centrumok profiljainak kialakításában. Körültekintően kell kidolgozni a szakképzés gyakorlati képzési helyszíneit, feladatait, alapvető irányelvnek kell lennie, hogy az elméleti képzés és a gyakorlati képzés ne váljon olyan mértekben szét, hogy lehetetlenné tegye a szakmai elméleti és gyakorlati képzést biztosító oktatók, tanárok kommunikációját, együttműködését. Az iskolai szakmai elméleti és gyakorlati alapozás és a szakképzési centrumokban folytatandó szakmai képzésnek egymásra épülőnek, egymásból folytathatónak kell lennie. Ezért érdemes a szakképzési centrumokba tervezni az üzemeken kívüli gyakorlati helyeket is, koncentrált eszközfejlesztéssel elérhető, hogy a legmodernebb technológiát minden tanuló, hallgató elérje, függetlenül attól, hogy melyik intézményben tanul, vagy melyik cégtől vesz részt szakmai továbbképzésen. Az üzemeken kívüli gyakorlati helyek egyben független vizsgaközpontként is működhetnek, ezek kidolgozásához, létrehozásához szükséges összehangolni az OKÉV regionális igazgatósága, illetve a kamarák vizsgáztatási feladatait és hatáskörét. 5

6 A szakképzési centrumok tulajdoni formáját, menedzsment szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a színvonalas szakmai működésben, a gazdaság változó igényeinek kielégítésében érdekeltek legyenek, a munkaadók is képviselhessék magukat a szervezetben. A szakképzési centrumoknak innovációs központként is kell működniük, melyek egyfelől alkalmasak az adott szakma legkorszerűbb technológiájának adaptálására, tanítására, másfelől együttműködést biztosítanak a szakképzés különböző szintjein: a szakmunkásképzéstől a felsőfokú szakképzésig. Ezzel nemcsak az egész életen át tartó tanulás intézményi feltételei teremtődnek meg az egymásra épülő, egymást kiegészítő képzési szintek együttműködésével, hanem a szakmai fejlesztések, az innovációk adaptálása a különböző képzési szinten dolgozó szakemberek együttműködésével valósul meg. A fejlesztések eredményeinek terjesztése, a fejlesztések fenntarthatósága úgy biztosítható, ha a régióban egy-egy szakterületen működő képzők, oktatók információs hálózatának középpontjában erős tudáscentrum áll. Ezért a szakképzési centrumok létrehozásakor figyelembe kell venni a már kialakult szakközépiskola - felsőoktatási intézmény típusú együttműködéseket, amelyek eredményeire lehet építeni. I.2. Prioritás: A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek szakképzésének, munkaerő-piaci integrációjának fejlesztésekkel történő támogatása A leszakadó társadalmi rétegek, hátrányos helyzetű fiatalok tanulási, képzési esélyeinek növelése azért, hogy sikeres munkavállalóként életkörülményeik, életszínvonaluk növekedjen, hogy aktív tagjai legyenek a magyar társadalomnak. Feladat: Hátrányos helyzetűek nevelési, oktatási, képzési és módszertani központjának létrehozása, és az ezen a bázison működő tanácsadói hálózat kiépítése a régióban. A központ felvállalja a jelenlegi oktatási, szakképzési intézményrendszerből kiesett, lemorzsolódott fiatalok felkészítését az általános iskolai végzettség, illetve szakmai képesítés megszerzésére, továbbá arra, hogy képesek legyenek továbbtanulni, képezni magukat, és beilleszkedni vagy az oktatási, képzési rendszerbe, vagy a munka világába. A tanácsadói hálózat működtetésével megoldható a hátrányos helyzetű diákok nevelését felvállaló szakképző, illetve középfokú intézményekben felmerülő folyamatos szakmai tanácsadási, fejlesztési igények kielégítése. A tanácsadók maguk 6

7 is gyakorló pedagógusok, akik a módszertani központban szerzett gyakorlati tapasztalataikkal tudják segíteni a többi intézmény pedagógusait, oktatóit. A leszakadó társadalmi rétegek integrálására, a hátrányos helyzetű fiatalok, fiatal felnőttek szocializálódására olyan transzfer foglalkoztatási és képzési programokat kell támogatni, melyek tevékenykedtető, illetve munka programokon keresztül fejlesztik a szociális készségeket és teszik alkalmassá a fiatalokat a munkavállalásra, illetve a tanulásra, szakmaszerzésre. Ilyen program lehet pl. a termelőiskolák létrehozása azokban a kistérségekben, ahol a munkanélküliek aránya, a hátrányos helyzetűek, leszakadó társadalmi csoportok aránya magas. A transzfer foglalkoztatási és képzési programok kialakításakor figyelembe kell venni a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, tapasztalatokat, és a helyi igényeknek megfelelően átalakítva kell őket adaptálni, vagy kifejleszteni. A programok megvalósításának sikeressége nagyban függ attól, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat képviselő civil szervezeteket milyen mértékben sikerül bevonni, illetve hogy a célcsoportot hogyan érik el, hogyan motiválják a programban való részvételre, és működik-e utánkövetéses, tanácsadási rendszer, mely a programból való kilépés után is segíti a hátrányos helyzetű fiatalt a társadalmi integrációban. Ezért első lépésként a transzfer programok alapjait szükséges megteremteni, melynek lépései: o a programok helyi partnerségének kiépítése o a programok szervezeti és működési hátterének kiépítése o a programokhoz kapcsolódó szolgáltatási rendszerek, utánkövetéses tanácsadási rendszerek kiépítése Ezek megteremtéséhez olyan szakértői bizottságot kell felállítani, ahol együttműködnek a szakképzési, oktatási intézmények, a civil szervezetek, önkormányzatok, az állami foglalkoztatási szolgálat intézményei, illetve a munkaadók. II. Fejlesztési terület A szakképzés eszközrendszerének, a gyakorlati képzés színvonalának emelése, a gyakorlati szakmai képzés súlyának növelése Kapcsolódó Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2006-ig: 3.2 A szakképzés tartalmi, módszertani, és szerkezeti fejlesztése 3.3 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése 3.4 A munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések 4.1 Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 7

8 II.1. Prioritás: Gyakorlati helyek szakmai munkájának támogatása, a gyakorlati képzés színvonalának emelése A gazdálkodó szervezetek által működtetett gyakorlóhelyek fejlesztésének támogatása, mely biztosítja azt is, hogy a gyakorlati képzésre kihelyezett tanulók száma (így a tanulószerződések száma is) növekedjen. A gyakorlati képző helyekre kidolgozandó akkreditációs és ellenőrzési, tanácsadási rendszer működtetése (mely kamarai feladat) biztosítja a gyakorlati képzés színvonalát. Ehhez szükséges továbbá támogatni a gyakorlati helyeket akkreditáló, ellenőrző, számukra tanácsadói szolgáltatásokat nyújtó szakemberek képzését, továbbképzését. Feladat: Kiemelten fontos feladat a gazdálkodó szervezetek gyakorló helyeinek és a képző intézményeknek az együttműködése a szakképzés elméleti és gyakorlati oldalának összehangolása érdekében. Ezért szakmacsoportos alapon létre kell hozni azokat az intézményes formákat, melyben rendszeresen konzultálni tud az elméleti képzést végző tanár és a gyakorlati képzést segítő oktató. Minden tanműhely és gyakorlati képzőhely eszközfejlesztésekor a fejlesztési forráshoz való hozzájutás feltétele kell hogy legyen a gyakorlati hely és az iskola együttműködése, hogy a szakmai és a módszertani fejlesztésekkel, irányokkal megegyezően történjen az eszközfejlesztés. Ezen együttműködések kialakításához fel kell használni a már jól működő szakképző intézmény - munkaadó, képző hely kapcsolatokból származó tapasztalatokat, illetve a jó gyakorlatok eredményeit. Az iskolai tanműhelyek eszközfejlesztésekor figyelembe kell venni a gyakorlati képzés feladatmegosztását, törekedni kell arra, hogy iskolai tanműhelyben kizárólag a szakmai alapozáshoz szükséges fejlesztések történjenek meg. Szükséges leválasztani a szakképző intézményekről a termelő tanműhelyeket, tanműhelyrészeket, és azokat olyan gazdasági formában működtetni, mely biztosítja az intézményről való szervezeti szintű leválást és a gazdaságos működést, továbbá biztosítja a termelésből származó jövedelem visszaforgatását a gyakorlati képzés színvonalának növelésére (pl: a gyakorlati oktatók versenyképes jövedelmének megteremtésére). 8

9 A gyakorlati képzőhelyek, tanműhelyek eszközfejlesztésekor feltétlenül figyelembe kell venni a szakképzési centrumok, az üzemi gyakorlóhelyek, illetve a gazdálkodó szervezetek gyakorlati helyeinek akkreditációs eredményeit, az ebből adódó fejlesztési feladatokat. Az eszközfejlesztésekre kiírt pályázatoknál figyelembe kell venni továbbá a Szakiskola Fejlesztési Program keretein belül megvalósult, vagy tervezett beruházásokat annak érdekében, hogy a különböző források igénybe vétele egymásra épülő, egymást kiegészítő fejlesztéseket eredményezzen. A párhuzamos finanszírozás elkerülése nemcsak a tanműhelyek és gyakorlati képzőhelyek kapacitásépítése esetén lényeges, hanem azért is mert a nekik szolgáltatást, tanácsadást nyújtó szervezetek sem juthatnak hozzá ugyanarra a feladatra több forráshoz. A forrásfelhasználás és a feladatok összehangolása, a tevékenységek egymásra építése kulcsfontosságú a gyakorlati képzést segítő szolgáltatások esetében is. II.2. Prioritás: A felsőoktatásban, főként a felsőfokú szakképzésben tanulók gyakorlati képzésének támogatása Miután a fejlesztési tervek szerint a régió Magyarország tudás- és szolgáltatási központja lesz (illetve az tud maradni), a felsőoktatás és a munkaerő-piac, a befektetők együttműködése stratégiai fontosságú. Ezért szükséges többek között - a felsőfokú szakképzésben, illetve a felsőoktatásban tanuló hallgatók gyakorlati képzési rendszerének regionális szintű erősítése, annak érdekében, hogy a felsőoktatás és a munkaerő-piac együttműködésével olyan szakemberek kerüljenek ki a felsőoktatásból, akik ismerik a munkaadói igényeket, elvárásokat, és nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is felkészülten jelennek meg a munkaerő-piacon. Feladatok: A felsőoktatásban, főként a felsőfokú szakképzésben tanulók gyakorlati képzési rendszerének erősítésére meghozandó döntések esetében figyelembe kell venni a már működő intézményi és vállalati kapcsolatokat, azok eredményeit, tanulságait, valamint a szakképzési centrumok kialakításának terveit. III. Fejlesztési terület: A szakképzés tartalmi megújításának segítése, a szakképzés humán-erőforrásának fejlesztése Kapcsolódó Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2006-ig: 9

10 3.1 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése 3.2 A szakképzés tartalmi, módszertani, és szerkezeti fejlesztése 3.4 A munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések III.1. Prioritás: Az informális és nem formális tanulás elismerésére történő fejlesztések támogatása Kiemelt prioritás az egész életen át történő tanulást segítő új (informális) tanulási formák elterjesztésének támogatása, így a munkaadók, vállalatok képzéseinek (kreditrendszeren alapuló) beszámítása az intézményes képzésbe, felsőoktatásba, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok képzési együttműködésének erősítése és kiterjesztése, a fejlesztési eredmények elterjesztése. Feladatok: Szükséges támogatni azokat a fejlesztéseket, melyek a szakképzés átjárhatóságát segítik, támogatni azokat a törekvéseket, melyek összeépítik a gazdaságban történő képzéseket az iskolai rendszerű, felsőfokú képzésekkel. A szakképzési alaprészből támogatandók olyan pályázatok, melyek a vállalati belső képzések támogatására irányulnak, törekedniük kell arra, hogy a támogatott vállalati képzés beszámítható legyen a felsőfokú szakképzésbe, ezért a pályázó cégnek együtt kell működnie olyan felsőoktatási intézménnyel, melynek képzéseivel összehangolhatja a saját belső képzéseit, elismertetheti, beszámíthatóvá teszi azokat. Ezzel jelentősen növelhető a felnőttképzésben résztvevők esélye arra, hogy magasabb iskolai végzettséget, szakképesítést szerezzenek anélkül, hogy a már kifejlesztett készségekről, a megtanult szakmai modulokról újra és újra számot kelljen adniuk, idejüket, és energiájukat új ismeretek megszerzésére, újabb képességek, készségek fejlesztésére használhatják. Ezzel egyszersmind nagyobb választási lehetőséget is kapnak a munkaerő-piacon való elhelyezkedésre, illetve önálló vállalkozás beindítására. 10

11 III.2. Prioritás: Továbbképzések támogatása tanárok, oktatók, trénerek, intézményvezetők, felnőttképzők számára Az elmúlt tíz év szakképzés-fejlesztéseit, azok eredményeit vizsgáló kutatások, értékelések egyik fontos megállapítása, hogy a pedagógusok, intézményvezetők, és oktatók személyes fejlesztése, szemléletváltása, elkötelezettsége, motiváltsága nélkül mindenfajta szakképzésfejlesztési elképzelés, program a megvalósulás szintjén csorbát szenved, hiszen végső soron a tanáron, illetve az intézményvezetőn múlik, hogy mi történik a tanórán, vagy a képzésen. Ezért az egyik legfontosabb terület regionális szinten is a szakképzésben oktatók, a szakképzés humán-erőforrásának folyamatos fejlesztése. Feladatok: Tréningek, továbbképzések támogatása az alábbi szakterületeken: o pedagógiai, módszertani tréningek, továbbképzések, melyek a szakképzésben tanító, oktató tanárok szemléletváltásán felül a tanítás-tanulás mindennapi gyakorlati folyamataiba segítenek bevezetni az új ismereteket, módszereket o kommunikációs, moderációs képességfejlesztő tréningek, melyekkel a tanárok, oktatók megtanulják kezelni a tanulók magatartási, viselkedés problémáit o kiégés elleni tréningek o gyakorlati oktatók szakmai képzése o gyakorlati oktatók nevelés-módszertani képzése, főként a gazdálkodó szervezeteknél működő oktatók számára o nem nyelvszakos szakmai tanárok idegen nyelvi képzése o nem informatika szakos tanárok informatikai, módszertani képzése o intézményvezetők képzése az uniós pályázati lehetőségek kihasználásának érdekében A tréningek, tanár-továbbképzések eredményességét, hatékonyságát folyamatosan vizsgálni szükséges mind önellenőrzési, mind külső auditokkal. 11

12 III.3. Prioritás: A tudásmenedzsment feltételeinek megteremtése A továbbképzéseken megszerzett tudás továbbadásának, terjesztésének biztosítéka az intézményen belüli tudásmenedzsment eszközeinek, feltételeinek kialakítása. Feladatok: Az intézményi menedzsment felkészítése a korszerű intézményvezetés és tudásmenedzsment ismeretek elsajátítására és gyakorlati alkalmazására. Intranetes hálózatok kiépítésének támogatása, mely az egyik biztosítéka annak, hogy az informatikai továbbképzésen szerzett ismeretek a mindennapi gyakorlatban hasznosulnak az oktatási, szakképzési intézményekben, az oktatók, pedagógusok mindennapi munkájuk során használják a számítástechnikai eszközöket. III.4. Prioritás: A korszerű tananyagfejlesztés támogatása A nem informatikai tárgyak oktatásának informatikai eszközökkel, szoftverekkel, módszerekkel való támogatása, digitális tananyagfejlesztés támogatása, a feltétele annak, hogy a modern technológiát a szakoktatás alapszintjén megismerjék mind a diákok mind az oktatók. Ez lehetővé teszi munkavállalóként a korszerű szakmai ismeretek figyelemmel kísérését, elsajátítását, illetve a későbbi szakmaváltást a sikeres munkavállalás érdekében. IV. Fejlesztési terület: A szakképzés hatékonyságának, színvonal emelésének, fejlesztési irányainak összehangoltságát biztosító szolgáltatások rendszereinek kiépítése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program minden intézkedése előírja a támogatások elnyerésének feltételeként a minőségbiztosítás kiépítését, az egyes intézkedések technikai támogatásának része a programok monitoringja és értékelése. IV.1. Prioritás: Karrier-építési tanácsadói hálózat kiépítésének támogatása A jelenlegi pályaorientációs tevékenység láthatóan nem éri el célját, ezért szükséges egy teljes körű, személyes tanácsadói hálózat kialakítása és működtetése a pályaválasztásra, életpályaépítésre, karrier-tanácsadásra az általános iskolások, a szakiskolások, a középiskolások, felsőfokú intézményekben tanulók és felnőttek (munkavállalók és munkanélküliek) számára, a működtetés támogatására online információs adatbázis, tudásportál kiépítése regionális szinten. 12

13 Feladatok: A tanácsadói hálózat működését össze kell hangolni a tervezett országos, illetve a főváros saját intézményhálózatában kiépítendő rendszerrel. Ezért az első lépés a rendszer megtervezése, jogi, pénzügyi, szervezeti, menedzsment, és szakmai hátterének, alapjainak kiépítése, összehangolása a szakképzés egész regionális intézményhálózatában. A második lépés a rendszer felállítása és fenntartható működésének biztosítása. IV.2. Prioritás: Minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása a szakképzés minden szegmensében A régió szakképzési rendszerében szükséges a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatása, mely nemcsak az oktatási intézmények minőségirányítási, minőségbiztosítási rendszereinek bevezetését és fejlesztését foglalja magában, hanem a szakképzési piacon állami támogatással elérhető továbbképzések, szakképzések minőségbiztosítását is. Feladatok Szükséges támogatni a fenntartók, munkaügyi központok, kamarák, illetve a képző cégek minőségbiztosítási, akkreditációs, minőségfejlesztési tevékenységeit, a minőségbiztosítási rendszer alábbi elemeinek kiépítését, fejlesztését: képzések, képzők, gyakorlati helyek akkreditációja, intézményi minőségirányítási programok, minőségbiztosítási rendszerek kiépítése, összehangolása fenntartói minőségirányítási rendszerek kiépítése, fenntartása, fejlesztése a szakképzés egyes alrendszereire kifejlesztett új minőségbiztosítási rendszerek kipróbálása, bevezetése (pl: a várhatóan 2006-ban elkészülő Peer Rewiew módszer hazai adaptálása) IV.3. Prioritás: A régió szakképzés-fejlesztése monitoring rendszerének és éves értékelési rendszerének kiépítése A régió szakképzési rendszerének működésére monitoring rendszer kiépítését szükséges támogatni, mely egyfelől támogatja a régió szakképzés-fejlesztési stratégiájának megvalósulását azzal, hogy folyamatos visszajelzést ad az érintettek számára lehetőséget 13

14 teremtve a folyamatokhoz alkalmazkodó korrekciókra, másfelől az egyik alapja az éves értékelés elkészítésének. A régió szakképzés-fejlesztésének éves értékelése lehetőséget ad a középtávú szakképzésfejlesztési terv megvalósulásának nyomon követésére, illetve a terv korrekcióinak végrehajtására, a szükséges érdekegyeztetések és fejlesztési elképzelések összehangolására, a szakképzés szereplőinek kistérségi, regionális együttműködésére. Feladatok: A monitoring és értékelési rendszer működésének jogi, szervezeti, pénzügyi alapjainak, feltételeinek kialakítása. Monitoring és értékelési rendszer megtervezése, a rendszer mutatóinak kifejlesztése, a rendszer eszközeinek, célcsoportjainak, módszereinek, kommunikációs és információs rendszerének megtervezése, A monitoring és értékelési rendszer hosszú távú működésének biztosítása A REGIONÁLIS KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TERV MEGVALÓSULÁSÁNAK LEGFONTOSABB FELTÉTELEI I. A Tervre épülő rövidtávú intézkedési tervek kidolgozása évente, a szakképzés helyi partnereinek bevonásával, érdekegyeztetésével 1. A középtávú fejlesztési tervre épülő rövid távú intézkedési tervek, illetve az azok végrehajtására kiírt pályázatok, projektek meghatározásába szükséges bevonni a régió szakképzésének minden olyan szereplőjét, aki rendelkezik képviselettel, legfőképp a munkaadók szervezeteit, de az önkormányzatok, fenntartók, képzési szövetségek és vállalkozások szervezeteit is. Csak az ilyen széles körű egyeztetési munka eredményeképpen lehet a Terv prioritásaiként és feladataiként meghatározottakat úgy végrehajtani, hogy a projektek eredménye, kimenete megfeleljen a Tervben felállított céloknak. 2. A Tervben megfogalmazott feladatokra kidolgozandó intézkedések tartalmának pontos meghatározásához szükséges a szakképzés-fejlesztés adott területeire, az adott kistérségre, illetve városra vonatkozó részletes helyzetelemzést, igény-felmérést, 14

15 adatgyűjtést elvégezni. A szakképzés szereplőinek érdekegyeztetésének tehát konkrét tényeken, adatokon alapulónak kell lennie. II. A szakképzés-fejlesztés térségi, és regionális eredményeiről folyamatos visszajelző rendszer működtetése, az adatok feldolgozása után a Terv éves felülvizsgálata 1. A decentralizált alaprészből megvalósult projektek eredményeit, hatásait folyamatosan és teljes körűen vizsgálni kell. A fejlesztéseket össze kell vetni a más forrásból megvalósult fejlesztésekkel, azok egymásra hatásait vizsgálni szükséges. 2. A vizsgálati, kutatási eredményeket értékelni kell és az eredményekről meghatározott időközönként visszajelzéseket kell adni a szakképzés minden érdekelt szereplője számára. 3. Az intézkedési terveket évente felül kell vizsgálni, a kapott visszajelzések, a hatástanulmányok és kutatási eredmények figyelembe vételével szükséges meghatározni a pályázatokat, a megfelelő projekteket. Akkor, amikor a régió szakképzés-fejlesztésének tervszerű működése már rutinná válik: az adatgyűjtés, helyzetelemzés, az információáramlás, az érdekegyeztetés, a visszajelzés és a tervek felülvizsgálatának folyamatai biztosítottak, elégséges az intézkedési tervek kétévente történő felülvizsgálata, illetve a középtávú fejlesztési terv négyévente történő felülvizsgálata, a szükséges módosítások elkészítése, végrehajtása. A REGIONÁLIS KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI TERV VÉGREHAJTÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI 1. A képzési kapacitás tervezése még az évenkénti adatgyűjtés és felülvizsgálat ellenére is nehézségekbe ütközik, hiszen a régió közlekedésének, infrastruktúrájának főváros centrikussága miatt az elővárosi közlekedés minimális modernizációjával is 15

16 még nagyobb jelentősége lesz a fővárosi képzési kínálatnak. Így folyamatosan figyelemmel kell kísérni a főváros és agglomerációjának dinamikusan változó közlekedési, infrastrukturális, mobilizációs változásait (népmozgalmak, ingázás stb.). 2. A népmozgalmak, a ki - és betelepülések dinamikája előre kiszámíthatatlan, hiszen nem egy végig gondolt és jól látható városfejlesztési, területfejlesztési terv/tervek hatásaként alakulnak ezek a folyamatok, hanem a meglehetősen kiszámíthatatlan ingatlanpiac irányítja azokat. Ezért az éves szakképzés-fejlesztési intézkedési tervek szükségszerűen csak a lezajlott folyamatokra tudnak reagálni egy-egy kistérség, város, illetve agglomerációjának szakképzés-fejlesztésének tervezésekor. 3. A régió egymástól gyökeresen eltérő arculattal, gazdasági, társadalmi háttérrel rendelkező kistérséget, illetve a fővárost is magában foglalja, a megyehatáron fekvő kistérségek intenzívebb gazdasági és oktatási, képzési kapcsolatokat ápolnak a szomszédos megyékkel, mint Pest megye más kistérségeivel. A régió egészére vonatkozó középtávú fejlesztési tervek szükségszerűen nem tartalmazzák az egyes térségek specifikus tulajdonságait, igényeit, ezeket a jellegzetességeket, és helyi igényeket a rövidtávú intézkedési tervekben kell szerepeltetni, felvállalva a helyi szakképzési szereplők érdekegyeztetésének feladatát. 4. Az iskolán kívül történő szakképzést alapvetően piaci folyamatok irányítják, ezek a képzések természetesen azokon az igényeken alapulnak, amelyeket az iskolai rendszerű szakképzés jelen állapotában nem tud kielégíteni, illetve a kisebb befektetés miatt elsősorban a nem eszközigényes szakmák oktatására koncentrál. Egyfelől tehát a piaci képzéseknek jelentős a szerepük ( között) az OKJ-s képzések száma 154%-kal nőtt) a régió szakképzésében, ezért a szakképzés-fejlesztési stratégiában, és a helyi intézkedési tervekben is számolni kell velük, másfelől viszont addig, amíg állami forrásokat nem használnak fel, nem kérnek állami támogatást az iskolarendszeren kívüli képzők, nem lehet meghatározni a működési területüket, nem lehet a piaci folyamatokba beavatkozni. Nehéz olyan javaslatokat megfogalmazni, melyek egyfelől eleget tesznek a Szakképzési törvényben előírtaknak: ne legyen indokolatlan megkülönböztetés az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés között, másfelől ne avatkozzanak bele a piac által diktált folyamatokba. A szakértők állásfoglalása szerint az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztését kell abba 16

17 az irányba vinni, melynek eredményeképpen lehetővé válik, hogy az onnan kilépők ne kerüljenek automatikusan a képzési piacra, hanem az iskolában megszerzett használható tudással képesek legyen a régióban munkát vállalni a szakterületükön. A képzési piacnak nem kellene átvállalni az iskolai rendszerű szakképzés feladatait (főleg nem az első szakképesítéshez juttatást és a tanköteles korúak képzését), inkább a felnőttképzésre: a továbbképzési és a speciális szakmai igényekre koncentrálhatna, az eszközigényes szakmák piaci képzését, illetve a továbbképzéseket pedig melyeket a piac jelen helyzetben nem mindig vállal fel - a régió szakképzési szerkezetének átalakításával lehetne megoldani. A DECENTRALIZÁLT ALAPRÉSZRE KIÍRANDÓ PÁLYÁZATOK ÁLTALÁNOS ALAPELVEI: 1. A beruházási, fejlesztési pályázati programok kiírásakor, a pályázatok kiírásakor és elbírálásakor kapjanak nagy hangsúlyt az Európai Szociális Alap alapelvei (Regulation (EC) No.1784/1999 Article 2): o a munkanélküliség elleni küzdelem érdekében aktív munkaerő-piaci politikák, intézkedések kifejlesztése és megvalósulásuk segítése: a tartós munkanélküliség kialakulásának megelőzése mind a férfiak, mind a nők körében, a már tartós munkanélküliek munkaerő-piaci integrálása, az inaktív fiatalok és felnőttek munkaerő-piacra történő visszasegítése o a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az egyenlő munkavállalási esélyek megteremtésével o az egész életen át tartó tanulás stratégiai cél megvalósulásának segítése oktatási, tréning és tanácsadási programokon keresztül, melyek elősegítik a vállalkozói kedv és készségek fejlesztését, a munkavállalók mobilitását, illetve a munkaerő-piacon az esélyegyenlőség megteremtését. o az egyének képezhetőségének, adaptációs készségének, képességeinek fejlesztése, a szervezetek innovációjának és adaptációs törekvéseinek elősegítése, a vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés támogatása, az emberi erőforrás fejlesztése és növelése a tudomány, a technológia, a kutatás területén o külön intézkedés szükséges a nők munkaerő-piaci esélyeinek és egyenlőségének megteremtésére, a karrierépítésük támogatásához, a nők 17

18 munkaerő-piaci vertikális és horizontális szintű kirekesztésének ellensúlyozása, a nők vállalkozásainak és munkahely-teremtésének segítésére o támogatni szükséges a helyi, térségi foglalkoztatási partneri együttműködéseket o a tudásalapú társadalom szociális és munkaerő-piaci dimenzióinak erősítése a foglalkoztathatósági potenciál növelésére és az egyenlő hozzájutás esélyének megteremtésére kifejlesztett programokkal (fejlesztési tervekkel) o a nők és férfiak számára egyenlő lehetőségek megteremtése. Összegezve az ESZA alapelveit, mely minden európai forrásból finanszírozott program, fejlesztés, pályázat esetében vizsgálandó: az esélyegyenlőség elve, mely vonatkozik a hátrányos helyzetűek, a nők és férfiak, a romák, fogyatékosok, illetve sajátos nevelési igényű fiatalok esélyegyenlőségére egyaránt a fenntartható fejlődés elve, mely mind a természeti, emberi, mind az épített környezeti értékek megóvását írja elő a regionális hatás vizsgálata, mely kiemelkedően fontos a decentralizált alaprész regionális szintű megpályáztatásakor, hiszen a különböző kistérségi, egyedi fejlesztéseket, beruházásokat össze kell hangolni regionális szinten is a szinergikus (egymást erősítő és nem romboló) hatások elérése érdekében, ezért lényeges szempont a helyi, térségi együttműködések partnerségének vizsgálata a tudásalapú társadalom létrehozásának szempontja, melynek középpontjában az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése áll. 2. Minden tervezett projekt, beruházás esetén szükséges megvizsgálni, hogy milyen más forrásból történt már ugyannak a célnak az elérésére fejlesztés, milyen hatékonysággal, milyen területeken nem sikerült a korábbi beruházásokat, fejlesztéseket elérni. Szükséges továbbá figyelembe venni a co-finanszírozási lehetőségeket: egy-egy fejlesztés, beruházás, projekt hogyan kapcsolódhat az NFT Operatív Programjai keretein belül elérhető pályázati forrásokhoz, hogyan épülhetnek egymásra, erősíthetik egymást a különböző források. 3. Minden pályázati lehetőség megtervezésekor figyelembe kell venni a hosszú távú kistérségi és regionális fejlesztési elképzeléseket, és azokban a szakmacsoportokban történő fejlesztéseket kell erősíteni, finanszírozni, melyek a régió húzó erejét jelentik: tehát a régióban nem preferálandó a mezőgazdasági szakmacsoport fejlesztése, de 18

19 kiemelten preferálandó a szolgáltatási szektorba tartozó szakmacsoportok fejlesztése (főként a kereskedelemi, humán, üzleti, logisztikai, közigazgatási, stb szakmák). Az ipari szakmacsoport a régió képzésében betöltött szerepe kettős: egyfelől az iparban foglalkoztatott régióban lakó népesség száma folyamatosan csökken, másfelől a régióban történt beruházások között az ipari jellegűek aránya az országos átlag felett áll, ezért az egyes iparágak humán-erőforrás támogatásához évente szükséges felülvizsgálni az iparágak régiós helyzetét, a beruházások irányát, mértékét. 4. A pályázatok kiírásánál, meghirdetésekor élvezzenek előnyt a szakiskolai képzéseket erősítő projektek, beruházások, fejlesztések, hiszen a munkaerő-piac jelenleg a legnagyobb hiányt a jól képzett szakmunkásokban szenvedi. Így természetes, hogy a gyakorlati képzést is erősíteni szükséges a régióban. 5. A pályázók lehetőleg partnerségben nyújtsák be pályázati igényeiket, a partnerségben legyen képviseltetve a munkaadói oldal, az oktatás, szakképzés oldala, illetve a munkavállalói oldal ezzel biztosítva a szoros együttműködést és az összehangolt munkát a képzési kínálatot biztosító képzés, oktatás és a képzés keresletét biztosító gazdasági, munkaerő-piaci szereplők között. 6. A pályázatok indokoltságát olyan helyzetképpel támasszák alá a pályázók, melyből számszerű adatok alapján állapítható meg, hogy a forrás felhasználásával milyen hiányokat pótol a pályázó, milyen valós igények kielégítésére pályázik. 7. A pályázatok elbírálásakor kapjon nagy hangsúlyt a pályázat megvalósításából eredő eredmények mérhetősége, konkrétsága (eredménymutatók megléte), mely alapját képezi a pályázatok, illetve a pályázati programok értékelésének, a pénzeszközök költséghatékony és értéket teremtő felhasználásának elbírálásához. 8. A fejlesztési pályázatok estében a pályázók fektessenek nagy súlyt az eredmények fenntarthatóságának biztosítására, a hosszú távú működtethetőség megtervezésére. A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZEREPE, FELADATAI A TERV ELFOGADÁSÁNAK A TÜKRÉBEN 1. A Bizottság működtessen olyan érdekegyeztető fórumot, ahol egyfelől a kistérségek fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása a szakképzés keresleti és kínálati oldalának összehangolásával történjen, másfelől a középtávú Terv rövidtávú intézkedési terveit dolgozzák ki a régió szakképzési szereplőinek aktív részvételével. A Bizottság teremtsen lehetőséget arra, hogy a gazdasági beruházásokhoz, a munkaerő-piac igényeihez igazodjanak a régió humánerőforrás-fejlesztési és szakképzési beruházásai, 19

20 fejlesztései, és biztosítsa, hogy a térségi, helyi fejlesztések feleljenek meg a középtávú régiós szakképzés-fejlesztési terv prioritásainak. Ez a feladat kiemelt fontosságú, hiszen 2004-től sok forrásból, akár párhuzamosan finanszírozott képzési, oktatási, infrastrukturális fejlesztések is lehetővé válnak, ezek összehangolása, a források optimális kihasználása alapvető érdeke a régióban élőknek. 2. Azért, hogy a Bizottság a regionális szakképzési és humánerőforrás-fejlesztési folyamatokat átlássa, összehangolja a Bizottság évenként értékelje a régió szakképzésének helyzetét, az értékelés során működjön együtt a kamarákkal, a munkaügyi központokkal, kutatóhelyekkel, és tanácsadó cégekkel, melyek a régióra vonatkozó különböző szempontú értékeléseket képesek biztosítani a Bizottság számára. A Bizottság az éves értékelésben integrálja a monitoring eredményeket, a különböző szempontból leírt regionális, kistérségi helyzetképet, ez alapján vizsgálja felül a szakképzés helyzetét, és ennek figyelembe vételével valósítsa meg a középtávú szakképzés-fejlesztési terv éves szintre lebontott feladatait. Ezzel a Bizottság segíti a képzési struktúra rugalmas munkaerő-piaci alkalmazkodását, a szakképző iskolák munkaerő-piaci kapcsolódásának erősödését. A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉS RÖVID ISMERTETÉSE, HELYZETKÉPE: A közép-magyarországi régió legfőbb jellegzetessége, hogy az ország fővárosa is a régió része, önálló oktatási, képzési intézményhálózattal működik. Ugyanakkor a régióba tartozik még 15 kistérség, melyek mind gazdasági jellemzői, mind népesség, népmozgalom tekintetében nagyon eltérőek. A fővárosból történő nagymértékű kiáramlás mellett egyes kistérségekből nagyarányú volt az elvándorlás is, azonban a migráció elemzése, az agglomeráció társadalmi, gazdasági helyzetének változásait leíró tanulmányok nem állnak rendelkezésre. Többek között ennek is köszönhető, hogy Pest megyében a településfejlesztés és az oktatásfejlesztés között nem jött létre közvetlen kapcsolat. Jellemző Pest megyére a kistérségek lakónépessége összetételének nagyarányú differenciáltsága, mely eltérő igények eltérő profilú, eltérő feladatokat megoldó iskolákat hívtak életre. A budai kistérségek elit igényeit kielégítő speciális magániskolák (általános iskolák) száma jóval meghaladja az országos átlagot, miközben a hátrányos helyzetű, vagy a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására egyes térségekben nem jött létre intézményrendszer. 20

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT 2013.

ALAPÍTÓ OKIRAT 2013. ALAPÍTÓ OKIRAT 2013. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. 3. (bek) alapján a meghatározott feladatok ellátására a Nyíregyházi

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Budapest, 2011.05.10. Visszatekintés Folyamatos tanulóképzés Egyre növekvő tanulói létszám Kamarák Gyakorlati képzés szereplői Iskolák

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT 2015.

ALAPÍTÓ OKIRAT 2015. ALAPÍTÓ OKIRAT 2015. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. 3. (bek) alapján a meghatározott feladatok ellátására a Nyíregyházi

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Társaság Hajdúböszörmény Város önkormányzata Balmazújváros Város önkormányzata Debrecen MJV Önkormányzata Debrecen

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Márkus Róbert Zsolt TÁMOP

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

JNSZ TISZK PROGRAM - Szolnoki Gazdasági Napok

JNSZ TISZK PROGRAM - Szolnoki Gazdasági Napok JNSZ TISZK PROGRAM - Szolnoki Gazdasági Napok 2009. 09. 10. (csütörtök) Az oktatás és a gazdaság kapcsolata avagy Mit tehet a szakképzés a gazdaság fellendítése érdekében A versenyszféra és a szakképzés

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA

AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA Cím: 1054 Budapest, Báthori u. 10. Telefon: 06 1-474-7036 Fax: 06 1-474-7030 E-mail: okev.kozpont@okev.hu Honlap: www.okev.hu Főigazgató:

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Kihívások Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Pap Zoltán TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Részletes projektterv tevékenységek

Részletes projektterv tevékenységek Részletes projektterv tevékenységek A fejlesztési szakmai megvalósítása 4 főbb területre koncentrál: A szakmastruktúra fejlesztésére, azaz olyan rugalmas képzési szerkezet kialakítása, amely egyrészt kimeneti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Az Oktatási Hivatal feladatai

Az Oktatási Hivatal feladatai Az Oktatási Hivatal feladatai Kerpen Gábor elnök Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal feladatai közoktatási hatósági ügyintézés (köz- és felső)oktatási hatósági ellenőrzés érettségi, közoktatási felvételi

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Bemutatkozunk. A projekt konzorciumban valósul meg, melynek tagjai és a projektbe bevont intézményei: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Bemutatkozunk. A projekt konzorciumban valósul meg, melynek tagjai és a projektbe bevont intézményei: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Bemutatkozunk Kecskemét városa 2004. szeptemberben nyújtotta be pályázatát a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Programra (HEFOP) a Kecskeméti Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozására és infrastrukturális

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

A minőségi szakképzés garanciái a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában

A minőségi szakképzés garanciái a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában A fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása Közép-Kelet-Európában Projekt Szeminárium 2013. október 10. A minőségi szakképzés garanciái a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában Előadó: Kiss Ferenc

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Magyar Államtulajdonában- PMIK fenntartásában levő Közalapítványok, alapítványok:

Magyar Államtulajdonában- PMIK fenntartásában levő Közalapítványok, alapítványok: A kormány 258/2011 (XII.7) Kormányrendelete meghatározza a megyei intézményfenntartó központ feladat- és hatásköreit, mindezek értelmében 10. (1) A megyei intézményfenntartó központ ellátja az egyes ágazati

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására

MOB-KJSZE-13. Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására MOB-KJSZE-13 Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására Pályázók köre: belföldi székhelyű a szabadidősport terén működő sportszövetségek és sportszervezetek Magyarországon,

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből. Hajdu Sándor ügyvezető

Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből. Hajdu Sándor ügyvezető Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből Hajdu Sándor ügyvezető Sajátos helyzet: TISZK a TISZK ben HEFOP/ TÁMOP pályázatok lehetősége, eredményei

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Az iskolarendszerű és felnőttképzés kapcsolata és egymásra épülése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban

Az iskolarendszerű és felnőttképzés kapcsolata és egymásra épülése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban Az iskolarendszerű és felnőttképzés kapcsolata és egymásra épülése a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégiumban Vlcskó Pál Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium szakmai főigazgató-helyettes

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2010. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az intézmény Szakmai Tanácsadó Testülete 2008.12.21-én

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045

TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Kedvezményezett: Szarvas Város Önkormányzata TÁMOP 3.3.2-08/2-2008-0045 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban ****** Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Kulturális szakemberek továbbképzése a szolgáltatásfejlesztés érdekében címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-3.2.12.

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben