GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK ES FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÜGY TERÜLETÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK ES FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÜGY TERÜLETÉN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJESKÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) SZAK Nappali tagozat Szolgáltatás és non profit szakirány GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK ES FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÜGY TERÜLETÉN Készítette: Augusztinovicz Ádám

2 Budapest,

3 Bevezetés... 5 A Víz Keretirányelv... 6 A Víz Keretirányelv által meghatározott nagy lépések és a hozzájuk tartozó határidők 7 A költségek átláthatósága és a szennyező - fizet elv: a Víz Keretirányelv gazdasági elemei... 7 Összefoglalás... 9 A magyar helyzet és tapasztalat a Víz Keretirányelv jogrendbe történő ültetése terén... 9 Egy uniós tagország, Franciaország gyakorlata a vízügyi beruházások finanszírozásában A francia vízügy alapvető szervezete Az intézményesített egyeztetés három szintje A Vízgyűjtő-területi Bizottság összetétele Állami részvétel a francia vízügyben A francia Vízügyi Ügynökségek rendszere a szennyező - fizet elv Víz-járulék rendszer Franciaországban A Sárgarépa és a bot elve A nyilvánosság szerepe A magyar támogatási rendszer A magyar vízügy szervezete Gazdasági eszközök a vizek védelmére Vízügyi Alap, Vízgazdálkodási célelőirányzat (VICE) Környezetvédelmi Alap (KA), Környezetvédelmi Célelőirányzat (KAC) Támogatott környezet- és természetvédelmi célkitűzések Egyéb európai források A támogatás formái és mértéke Az ISPA program magyarországi intézményrendszere A pályázók köre Eredmények az ISPA területén Környezetvédelmi célú beruházási támogatás A vízügyi szabályozó rendszer Magyarországon Szolgáltatások a vizek védelmére, finanszírozás A vízszennyezés-szabályozás alapelvei A vízszennyezés-szabályozás legfontosabb alapelvei Méltányosság Irreverzibilis hatás Szennyező fizet Szabályozás a helyzeti előny kompenzálására Integrált megközelítés Szennyezés megelőzés Elfogadottság Ésszerűség

4 A jelenleg rendelkezésre álló gazdasági szabályozó eszközök Magyarországon A bírság rendszer kritikája Bírság az USA-ban Bírság Magyarországon A környezetterhelési díj Következtetések, ajánlások megfogalmazása oldal

5 Bevezetés Magyarországon becslések szerint több mint ezer milliárd forintra lenne szükség a környezetvédelem területén annak érdekében, hogy megfeleljünk az uniós elvárásoknak. Ezek az elvárások sok mindenre vonatkoznak: kibocsátási határértékekre, állami szervezetekre, kárelhárítási tervekre, a közigazgatás felkészültségére és még egy sor egyébre, melyeknek költségét hol az államnak, hol az állampolgárnak, hol pedig a gazdálkodó szervezeteknek kell fizetnie. A környezetvédelmet három nagy területre szokás osztani: levegőszennyezés, víz- és hulladékgazdálkodás. Ezen kívül számos terület van, de azok sok helyen kapcsolódnak a fenti háromhoz; pl. a talajvédelem kapcsolódik a vízhez (felszín alatti vizek révén), vagy közigazgatási szempontból nem tartozik a környezetvédelmi központi adminisztráció hatáskörébe. Az elmúlt időszakban alkalmam volt közelebbről megismerkedni vízüggyel, annak irányításával, bizonyos problémáival és finanszírozási rendszerével. Dolgozatom célja, hogy átfogó képet adjak az Európai Únió 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvének előírásairól és elvárásairól, bemutassam, hogy milyen finanszírozási, ösztönző és bírságolási rendszer létezik egy meghatározó jelentőségű tagállamban (Franciaország), bemutassam a jelenlegi magyar rendszert, végül ajánlásokat fogalmazzak meg a magyar előírások uniós jogharmonizációjával és optimális gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. 5. oldal

6 A Víz Keretirányelv Integrált közösségi víz politikát kell kidolgozni. (Víz Keretirányelv, preambulum 9. cikkely) A Víz Keretirányelvet 2000 október 23-án fogadták el és december 22-én lépett hatályba. Célja, hogy egy igazi európai szintű vízügyi politikát hozzon létre vízgyűjtő kerületekre vonatkozó vízgazdálkodási vízvédelmi keret lefektetésével. A Víz Keretirányelvet minden tagállam jogrendszerébe be kell emelni 2003 december 22-ig. Ez az átültetés törvényeket és kormányhatározatokat is igényel, melyet a parlamenteknek mindenképpen meg kellett szavazniuk 2003 első félévében. A Víz Keretirányelv (VKI) több területen is újdonságot jelent. Először is egy európai keretet rögzít a vízügyi politika terén oly módon, hogy környezetvédelmi célok átfogó megközelítését vezeti be elérendő célok meghatározása és részpolitikák meghatározása mellett. Világos célt tűz ki: 2015-ig el kell érni a felszíni és felszín alatti vizek jó ökológiai állapotát egész Európában és csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni bizonyos veszélyes, vagy különösen veszélyes anyagok kibocsátását. A határidőket is pontosan megadja: 2015 a végső határidő a jó ökológiai állapot elérésére. Derogáció lehetséges ugyan, de csak nagyon indokolt esetben. A nagyközönséget be kell vonni az eljárásokba, vele együtt kell egyeztetni minden olyan döntés előtt, melynek a jövőre kihatása van. Az Európai Bizottság szándéka szerint ez az igazi átláthatóság záloga. A VKI munkamódszert ajánl a vízügyi politika valódi irányítására, melyet mindenek előtt a jelenlegi állapot felmérésével kell kezdeni, majd az elérendő célokat meg kell határozni és ezt követően kell a különböző intézkedéseket meghatározni, végrehajtani és felmérni a cél elérése érdekében kifejtett hatásukat. Lehetővé kell tenni az európai szintű összehasonlításokat. Jelen pillanatban a vízminőség felmérésére szolgáló rendszerek és az elérendő célok meghatározása tekintetében hatalmas az eltérés a különböző tagállamok és tagjelölt országok között. Egy közös hivatkozási alap felállításával a VKI lehetővé teszi a vízminőség korrekt felmérését és a tagállamok különböző stratégiáinak összehasonlítását. 6. oldal

7 A Víz Keretirányelv egyébként integrálja a területrendezési és gazdasági politikát is a vízügyi politikába. A Víz Keretirányelv ezáltal egy valóságos tervezési eszköz kíván lenni, különböző ágazati politikák integrálása révén, hogy minél jobban meg lehessen határozni és végre lehessen hajtani a vízügyi jellegű beruházásokat. A Víz Keretirányelv által meghatározott nagy lépések és a hozzájuk tartozó határidők 2003 A Víz Keretirányelv átültetése a tagország jogrendjébe 2004 december A vízgyűjtő területek állapotfelmérése 2006 december A vízminőségi figyelőhálózat üzembe helyezése 2009 december Célok meghatározása és derogációk indoklása 2015 december Célok elérésének (első) időpontja: újabb célok meghatározása, a vízgyűjtő-területi gazdálkodási tervek felfrissítése 2021 december Célok elérésének (második) időpontja: újabb célok meghatározása, a vízgyűjtő-területi gazdálkodási tervek felfrissítése A költségek átláthatósága és a szennyező - fizet elv: a Víz Keretirányelv gazdasági elemei A tagállamok által alkalmazott gazdasági eszközök az intézkedési programok hasznos részei lehetnek. Figyelembe kell venni a vízi szolgáltatások költségvisszatérülésének elvét, ide értve a vízi környezetben előidézett károkkal vagy kedvezőtlen hatásokkal összefüggő környezeti és készletgazdálkodási költségeket is, különös figyelemmel és összhangban a szennyező fizet elvével. Ehhez szükség van a vízgyűjtő kerületben a vízi szolgáltatásoknak a vízkészletek és a vízigények hosszú távú előrejelzésén alapuló gazdasági elemzésére. (VKI Preambulum, 38. cikkely) 7. oldal

8 A Víz Keretirányelv által bevezetett újítások közül ez az egyik legfontosabb. A gazdasági szempontok következetes alkalmazása a továbbiakban értékes segítséget nyújt a döntéshozatalban és a környezetvédelem területén precedens értékű. A Víz Keretirányelv szerint először is fel kell mérni a víz felhasználásának helyét és módjait: szabadidő, pihenés; vízkivétel ivóvízellátás céljából, öntözés céljából, ipari célokból stb. A vízkivételi és a szennyvíz-kibocsátási helyek azonosítása után fel kell mérni az adott vízhasználat gazdasági fontosságát: melyek a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységek, meg lehet-e azok nagyságát becsülni árbevétel vagy foglalkoztatás szempontjából stb. A jelenlegi állapotfelmérésen túl a VKI előírja a már meghozott vízgazdálkodási intézkedések várható hatásainak előrebecslését is egészen 2015-ig (mint pl. nitrát irányelv alkalmazása). Ezen kívül a lakosság, valamint a gazdasági tevékenység várható növekedésének a területfejlesztés igényeinek megfelelően elkészített becslését is megkívánja. Ezen a téren a Víz Keretirányelv integráló szerepet tölt be a különböző ágazati politikák között annak érdekében, hogy minél pontosabban meg lehessen határozni és minél jobban végre lehessen hajtani a vízügyi jellegű beruházásokat. Ily módon a vízügyi politika már nem helyreállító szerepet tölt be, hanem éppen ellenkezőleg: integráló jellege révén az egyéb ágazati politikák meghatározója lesz, melynek követelményeit az ágazati politikák kialakítása során figyelembe kell venni, többek között a helyreállítás költségei miatt. A keretirányelv előírja a költségek elemzését annak érdekében, hogy az intézkedési programokat optimalizálni lehessen. Lehetővé teszi, hogy a nagyobb programokat néhány évvel el lehessen halasztani azok költségvonzata miatt ( aránytalan költségek fogalma) azzal a feltétellel, hogy minden halasztást társadalmi vitára kell bocsátani. Az átláthatóság érdekében a Víz Keretirányelv előírja, hogy figyelembe kell venni a vízhasználathoz kapcsolódó szolgáltatások költségének visszatérítését is, ami lehetővé teszi annak pontos megismerését, hogy ki fizet és pontosan mit? Három kérdést kell megvizsgálni a nagy vízgyűjtő kerületben (Laurans, Y. and Blanc, S. (2003)): - A jelenlegi árak fedezik-e a szolgáltatás, tehát a működtetés és a helyreállítás költségeit? 8. oldal

9 - A szennyező fizet elv alkalmazása lehetővé teszi-e, hogy a valódi szennyezőkre terheljék az általuk okozott környezet károsodás költségeit? - Milyen a különböző ágazatok (háztartások, ipar, mezőgazdaság stb.) közötti költségmegoszlás? A Víz Keretirányelv előírja az átláthatóságot, de nem ír elő semmilyen eljárást a költségek teljes körű lefedésére. Szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi okokból a támogatások vagy transzferek továbbra is fennmaradhatnak. Azokat fel kell mérni és meg kell jeleníteni a vízgazdálkodási tervben, ily módon a közvélemény számára az információt hozzáférhetővé téve. A Víz Keretirányelv a tarifarendszert egy ösztönző jellegű, intézkedési eszközzé formálja, amely így maga is hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez. A vízügyi berendezések és szolgáltatások finanszírozásához hozzákapcsol egy stratégiát, amely az igények kielégítését a vízfogyasztás csökkentésének és a szennyezés forrásánál való megtisztításának ösztönzésével kívánja elérni. Összefoglalás A Víz Keretirányelv három alapvető eleme: a közvélemény részvétele, a gazdasági kérdések integrálása és a környezetvédelmi célok meghatározása a Víz Keretirányelvet a fenntartható fejlődés eszközévé teszi a vízügy területén. A magyar helyzet és tapasztalat a Víz Keretirányelv jogrendbe történő ültetése terén 1 Általánosságban véve elmondható, hogy Magyarország a közelgő tagság figyelembe vételével a vízügy területén teljes egészében igyekezett átvenni a közösségi 1 A VITUKI Rt. által szervezett Az EU Víz Keretirányelve c. továbbképzésen elhangzott a Víz Keretirányelv jogharmonizációs feladatai c. előadás alapján, melyet Holló Gyula (KVVM, Vízigazgató) tartott 9. oldal

10 joganyagot. Ennek része a Víz Keretirányelv is, amiben foglalt és a tagállamok számára kötelező határidőket magára nézve is kötelezőnek tekintette. A 1189/2002.(XI.7.) Korm. Határozat 3/c pontja kimondta a a Keretirányelv végrehajtásához szükséges szervezet- és intézményrendszer kialakításáról szóló előterjesztés kidolgozásának határideje szeptember 30. A joganyag teljes harmonizációjának végleges határideje december 22. A munka végrehajtására horizontális munkacsoportot hoztak létre, amelyben 7 Főosztály és az OVF (Országos Vízügyi Főigazgatóság) vesz részt. A Víz Keretirányelv átültetése kapcsán az elsődleges cél a Víz Keretirányelv alapgondolatainak a magyar jogrendbe való átültetése volt, melyhez törvényi szinten a környezetvédelmi törvényt és a vízgazdálkodási törvényt kell minimális mértékben módosítani oly módon, hogy a két törvény egyensúlya megmaradjon. A törvénymódosítás koncepciójának főbb pontjai a következők: A VKI alapvető célkitűzése A vizek jó állapotának elérése A jó állapot eléréséhez szükséges teendők Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés A társadalom bevonása, nyílt tervezési folyamat Ésszerűség elve Felhatalmazások meghatározása Határidők megadása A törvényi szintű szabályozás nem tartalmazza viszont a jó állapot elérésére, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre, a vízminőség figyelésére (monitoringra), a gazdasági elemzésekre vonatkozó sajátos szabályokat. A törvénymódosítás felhatalmazza a Kormányt arra, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervezésre és az intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályokat a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási törvénnyel összhangban állapítsa meg, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztert arra, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervet az érintett miniszterek bevonásával rendeletben hirdesse ki. A vízgazdálkodási törvény (Vgtv 2. (1)) kimondja, hogy a jó állapot elérését szolgáló intézkedések programjának kialakítása a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése állami feladat, a vízkészletek védelmét szolgáló árpolitika kialakításával együtt. 10. oldal

11 A vízgazdálkodási törvény 14. paragrafusa többek között kiegészül a jogi és közgazdasági eszközrendszer gondolatával. A közgazdasági kérdések integrálásának érdekében a vízgazdálkodási törvény 15. -a új (7): (7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira. Ezeken kívül módosítások egész sora szolgálja a vízgyűjtőgazdálkodási terv megfelelő előkészítését és a jó állapot elérését. A Víz Keretirányelvben meghatározott határidőket és felelősöket a 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat tartalmazza. 14. (1) A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi, és közgazdasági eszköz-rendszer kialakításával kell törekedni. 11. oldal

12 Egy uniós tagország, Franciaország gyakorlata a vízügyi beruházások finanszírozásában Az EU jogszabály-alkotási mechanizmusa nagyban épít a tagországok megszerzett tapasztalataira. Ez azt jelenti, hogy a meglévő, pozitív tapasztalatokat beépítik a jogszabályokba, többek között annak érdekében, hogy az újonnan bevezetésre kerülő szabályok ne forgassák fel gyökeresen a kialakult jogrendet, szokásokat. A vízügy területén sem volt ez másként Franciaország esetében. A vízgyűjtő területekre szervezett vízügyi apparátus, vízgyűjtőkre vonatkozó gazdálkodási tervek, lakossági egyeztetés, közvélemény bevonása a döntéshozatalba mind létezett a francia gyakorlatban a francia vízügy helyzetét alapvetően meghatározó, 1964-ben elfogadott és azóta többször módosított vízügyi törvény alkalmazása óta. A Víz Keretirányelv bevezetése természetesen itt is indukál változásokat, nem lehet módosítások nélkül megtartani a régi rendszert. Ennek ellenére érdemes áttekinteni a vízügyi kérdésekben is meghatározó szerepet betöltő, tengerekkel és folyókkal egyaránt rendelkező nagy uniós tagország eddigi, és részleteiben tovább élő gyakorlatát. A francia vízügy alapvető szervezete A francia vízügyet és vízgazdálkodást hat alapvető elv alapján szervezték meg : 1. A vízügyi igazgatást, csakúgy, mint Magyarországon, a vízgyűjtő területekre szervezték meg. Ennek leginkább a vízgazdálkodás szempontjából van jelentősége. 2. A francia vízügyre az integrált megközelítés jellemző, aminek elsődleges célja a vízfelhasználók igényeinek lehető legjobb kielégítése; mindezt természetesen a vízi környezet és élővilág védelme mellett, annak tiszteletben tartásával. 3. A különböző állami szervek és a területfejlesztésért felelős helyi adminisztratív szervezetek közti partnerség és koordináció megteremtése. Ezt a koordinációt célozza meg a Vízgyűjtő Bizottság intézménye, és az összehangolt munka érdekében születtek meg a vízgyűjtő-gazdálkodási irányadó tervek (SDAGE=Shéma Directeur d Aménagement et de Gestion de l Eau) és a kis 12. oldal

13 területekre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (SAGE= Shéma d Aménagement et de gestion de l Eau). Fontos megjegyezni ezekkel a tervekkel kapcsolatban, hogy elfogadásuk esetén törvényi erőre emelkednek, és az abban foglaltak kötelező erejűvé válnak az önkormányzatok és a beruházók számára. A terveket részben át kell majd alakítani a Víz Keretirányelv előírása szerint, de alapelveiket tekintve megfelelnek a Víz Keretirányelvben foglaltaknak. 4. Specifikus, irányított pénzügyi eszközök mozgósítása : «a víz fizet a vízért» elv, ami tulajdonképpen a szektor önfinanszírozását mondja ki; alkalmazásáért a Vízügyi Ügynökség felelelős. Ezt a finanszírozási rendszert alább részletesebben kifejtem. 5. Több évre előre tervezés : az elérendő (minőség-) célok meghatározása után meg kell határozni az elsőbbséget élvező befektetéseket, beruházásokat, és azokat az ötéves tervek, illetve a helyi jelleggel megkötött «Folyószerződések» keretein belül kell megvalósítani. 6. A különböző beruházó szervek jogköreit, felelősségi köreit tiszteletben kell tartani, a Vízügyi Törvényben foglaltaknak megfelelően. Franciaország területét tehát 6 nagy vízgyűjtő területre osztották : Adour és Garonne, Artois és Pikardia, Loire és Bretagne, Rajna és a Meuse, Rhône, a Földközi tenger vidéke és Korzika, Szajna és Normandia. 13. oldal

14 (Forrás: A francia vízügy alapvető jellemzője a vízfelhasználókkal történő egyeztetés : a vízügyi politikát az állam, a területi önkormányzatok és a felhasználók közti partneri viszony jellemzi egy átlátható, társadalmi egyezségen alapuló vízgazdálkodást eredményezve. Éles ellentétben áll ez a filozófia a magyar vízügy rendszerével, ahol az ország területét 12 részre osztották fel (szintén vízrajzi alapokon, a vízgyűjtő területek figyelembe vételével) és minden területen egy Vízügyi Igazgatóság felelős, a 14. oldal

15 védekezésért és a hatósági feladatok ellátásáért is. Pontosan, törvényileg meghatározott jogkörökkel, kötelezettségekkel rendelkezik, ellentétben a francia rendszerrel, ahol sokszor a helyi igényeknek megfelelően szerveződnek érdekcsoportosulások, szindikátusok vagy egyéb egyeztető fórumok, szövetségek. Az intézményesített egyeztetés három szintje Nemzeti szinten: Nemzeti Vízügyi Bizottság Elnöke egy parlamenti képviselő, tagjait az Országgyűlési képviselők és a szenátus tagjai, valamint az érintett nagy intézmények és federációk (szövetségek) képviselői alkotják. A bizottság véleményét a nemzeti vízügyi politika kialakításánál és a jogszabályok alkotásánál kérik ki. A 6 nagy vízgyűjtő szintjén: Vízgyűjtő-területi Bizottság A Vízgyűjtő-területi Bizottságnak alapvető szerepe van az irányvonalak meghatározása és a kezdeményezés területén. Elnöke egy helyi választott képviselő. Ez a bizottság fogadja el a Vízügyi Ügynökség által elfogadott Vízgyűjtő Gazdálkodási Irányadó Tervet (SDAGE), amely a vízgyűjtő szintjén határozza meg a kiegyensúlyozott minőségi és mennyiségi vízgazdálkodás alapelveit és főbb irányvonalát. A Vízgyűjtő-területi Bizottság ezen kívül részt vesz az ötéves gazdasági programok kialakításában, azok prioritásainak meghatározásában, valamint a Vízügyi Ügynökség által a szennyvíztisztítóknak (ipari és önkormányzati), valamint egyéb, a víz tisztaságát szolgáló beruházásoknak nyújtott pénzügyi támogatás módjának meghatározásában. A Vízügyi Igazgatóságok jelen pillanatban átszervezés alatt állnak. Ennek oka egyrészt az a tény, hogy a Kormány a vízügyet és a környezet- és természetvédelmet ismét egy minisztériumba vonta össze, másrészt pedig az a törekvés, hogy a különböző hatóságok munkáját hatékonyabbá tegyék. Pillanatnyilag nem világos és nem eldöntött, hogy ezt az átalakítást miként fogják az elfogadott kormányhatározat után a gyakorlatba átültetni, de ez az átalakítás nem érinti azokat a pontokat, amely a dolgozatomhoz feltétlenül szükségesek, éppen ezért a korábbi szerkezetet veszem alapul. 15. oldal

16 A Vízgyűjtő-területi Bizottság másik nagyon fontos feladata a vízdíjakra, pontosabban a vízhasználatra és a szennyvízkibocsátásokra kivetett járulékok mértékének meghatározása. A Vízgyűjtő-területi Bizottság összetétele Régió Megye Önkormányzatok Vízfelhasználók és kompetens személyek Szakmai szervezetek Állami közigazgatás Tagok összese n Adour- Garonne Artois- Pikardia Loire- Bretagne Rajna- Meuse Rhone- Földközi tenger vidéke és Korzika Szajna- Nomandia Átlagban 6,4% 24,3% 6,3% 36,8% 5,9% 20,3% sz. táblázat: A Vízgyűjtő-területi Bizottságok összetétele. Forrás: Ministère de l Environment:(1993). A mellékfolyók és részvízgyűjtők szintjén : Helyi Vízügyi Bizottság Tagjainak felét helyi önkormányzatok képviselői, egy negyedét a vízfelhasználók képviselői, egy negyedét pedig az állam képviselői alkotják. Ezt a bizottságot akkor lehet létrehozni, ha a területen valamilyen vízügyi probléma van (vízminőségi, ivóvíz ellátási vagy vízmennyiségi), amely egy vízgyűjtő-gazdálkodási terv (SAGE) elkészítését teszi szükségessé. Ennek a tervnek az elkészítését, jóváhagyását a Helyi Vízügyi Bizottság végzi. Az érdekelt helyi önkormányzatok Helyi Vízügyi Közösségekbe tömörülhetnek a vízgazdálkodási tervben megfogalmazott célok elérésének megkönnyítése érdekében. 16. oldal

17 Ebben az esetben ez a szövetség végzi (vagy végezteti) el a tanulmányokat, kivitelezi vagy megrendeli a beruházásokat, működteti a műtárgyakat vagy berendezéseket, ha azok a közös érdekeket szolgálják. Ilyen közös érdek az árvízvédelem, ivóvízbázis védelme, vízminőségi kárelhárítás, ivóvíz-szolgáltatás, belvízkár elhárítás, stb. Állami részvétel a francia vízügyben Az állam az engedélyezés és a vízügyi politika összehangolása, a vízzel, mint erőforrással való gazdálkodás összehangolása területén van jelen. Ez utóbbi feladatkört a Vízgyűjtő-területi Bizottság székhelyén található régió prefektus (az állami hatalom képviselője) látja el mint vízgyűjtő-területi koordináló prefektus (préfet coordinateur de bassin). Többek között az ő feladatai közé tartozik a krízishelyzetek kezelése is. A különböző engedélyezési eljárásokban az állami szakszolgálatok vesznek részt az ügyek jellegéből fakadóan saját felelősségi körük szerint. A vízgazdálkodás szempontjából fontos engedélyezési eljárások: vízkivétel, szennyvízkibocsátás (elő- és mesterséges környezetbe), szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása, sóderbányászat stb. Általánosságban véve minden olyan berendezés, beruházás, ipari tevékenység vagy műtárgy építése engedélyköteles, amely az emberi egészségre és biztonságra, vízi környezetre vagy az árvíz szempontjából veszélyt jelent. Minden más esetben csak bejelentési kötelezettség áll fenn. Az engedély határozott időre adható ki a francia államigazgatási eljárás lefolytatása után, de bizonyos esetekben (vészhelyzet, túlzott szennyezés, árvíz stb.) az engedély kártérítés nélkül visszavonható. A közigazgatási szervek vészhelyzet esetén a vízfelhasználást is korlátozhatják (szárazság, árvíz vagy vízhiány esetén). Ha polgári védelmi szempontból veszélyes helyzet áll elő, a közigazgatási szervek bizonyos óvintézkedéseket írhatnak elő, amelyek nem teljesítése esetén azokat a mulasztók terhére végrehajthatják. NB: e feladatok nagy része Magyarországon törvényileg szabályozott és a Vízügyi Igazgatóságok hatáskörébe tartozik. Ez is egy kiemelkedő példája a már korábban említett, a magyar és a francia vízügyi szervezés között fennálló alapvető különbségeknek. Regionális Ipari és Kutatási Igazgatóság (Directions Régionales de l'industrie et de la Recherche (DRIRE)), Megyei Mezőgazdasági és Infrastruktúrális Igazgatóság (Directions Départementales de l'agriculture et de l'equipement (DDAF et DDE)) 17. oldal

18 A francia Vízügyi Ügynökségek rendszere a szennyező - fizet elv Vízügyi ügynökségeket 1964-ben hozták létre az első vízügyi törvény alapján, minden vízgyűjtőben egyet. A Vízügyi Ügynökség egy pénzügyileg önálló adminisztratív jellegű közintézmény, mely jogállását tekintve jogi személy. Az ügynökségek feladata a közös érdekű beruházások megvalósításának elősegítése a vízgyűjtő szintjén a kiegyensúlyozott vízgazdálkodás, a jogszabályok által kitűzött minőségcélok elérése, valamint a vízbázis javítása és mennyiségi növelése érdekében. A Vízügyi Ügynökségek tevékenysége érinti a felszíni vizeket, felszín alatti vizeket és a tengereket. A Vízügyi Ügynökséget egy igazgató tanács irányítja, melynek 8 tagja a helyi önkormányzatokat, 8 tagja a különböző vízfelhasználókat, 8 tagja az államot, míg 1 tag az ügynökség dolgozóit képviseli. Az igazgatótanács elnökét, valamint a Vízügyi Ügynökség igazgatóját a kormány nevezi ki. A Vízügyi Ügynökség feladata egyrészt a Vízgyűjtő-területi Bizottság által előírt céloknak megfelelő, vagy a miatt szükségessé vált beruházások, fejlesztések anyagi támogatása, másrészt a különböző tanulmányok, kutatások végrehajtása vagy megrendelése. A Vízügyi Ügynökség pénzügyi forrásai a szennyező felhasználó fizet elvből fakadnak, mivel járulékot vetnek ki minden vízkivételre és szennyvízkibocsátásra, mely a víz minőségét vagy háztartását befolyásolja. Az iparvállalatok esetében a járulék mértékét az ágazatra jellemző paraméterek és a termelt szennyezőanyag mennyisége alapján számolják ki. A háztartások esetében a település állandó és szezonálisan ott tartózkodó lakosságát veszik alapul és a vízóra állása alapján beszedett vízdíjjal együtt szedik be. A járulékok mértékét a Vízgyűjtő-területi Bizottság és a Vízügyi Ügynökség együtt határozza meg úgy, hogy az elsőbbséget élvező programokat finanszírozni tudják. A járulékok földrajzilag is változhatnak a Vízgyűjtő-területi Bizottság által meghatározott célok és prioritások függvényében. Az alábbi ábra mutatja a pénzügyi alap felhasználásának módját. Kevesebb, mint 10%-ot költenek a Vízügyi Ügynökség működésére, a tanulmányok, kutatások 18. oldal

19 elvégzésére, legalább 90% pedig újra elosztásra kerül a Vízgyűjtő-területi Bizottság által meghatározott prioritások alapján. A támogatásokat egyrészt vissza nem térítendő támogatások, másrészt nagyon kedvezményes hitelek formájában adják. Vízkészlet járulék Szennyvíz járulék AUTONÓMIA A Vízügyi Ügynökség költségvetése Az Igazgató Tanács szavazza meg a Vízgyűjtő-területi Bizottság jóváhagyásával IGAZGATÓ Tanulmányok, kutatás >90% <10% Működés Mérőhálózatok TÁMOGATÁS Támogatott célok: Szennyezés csökkentése Felhasználható vízmennyiség növelése Újraelosztás: Nagy beruházók Helyi önkormányzatok Mezőgazdasági termelők Ipari vállalatok 1. sz. ábra: A vízügyi ügynökségek támogatásának rendszere (Ministère de l Environment:(1993)) A Vízügyi Ügynökségek feladata továbbá az árvízvédelem is, de erre vonatkozóan nincsenek adataim, és egyszer sem említették az árvízvédelmi tevékenységeket. 19. oldal

20 Meg kell említeni, hogy a számításokat nem a kibocsátott szennyvíz nettó szennyezőanyag tartalma alapján végzik, hanem az eljárás során keletkezett összes szennyezőanyag alapján. Ha az iparvállalat vagy önkormányzat ezt a szennyvizet megtisztítja, akkor azért neki jár vissza pénz, ún. tisztítási jutalék. Ezt a jutalékot természetesen megkapja: minél magasabb arányú a tisztítás, annál magasabb a jutalék, annál kevesebbet fizet be nettó a szennyvízkibocsátásáért. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy tényleg csak a nettó kibocsátás után fizessen a cég, ráadásul érdekeltté válik a minél nagyobb arányú tisztítás elérésében, az ahhoz szükséges beruházások megvalósításában. Víz-járulék rendszer Franciaországban A Vízügyi Ügynökségek VI. programja ( ) A legfontosabb célok melyeket ebben az időszakban összesen 81 milliárd frankkal (12,35 milliárd euró) támogattak, a következők: Kommunális szennyvíz megtisztításának felgyorsítása Esővíz összegyűjtése és tisztítása Az ipari kibocsátások mértékének fokozott mértékű csökkentése A mezőgazdaságból származó szennyezés figyelembe vétele Az ivóvíz biztonságának és egészségességének garantálása A vízi környezet védelme A következő táblázatban látható az összes beruházás pénzügyi értéke (millió euróban kifejezve), és az ehhez nyújtott ügynökségi támogatás. 20. oldal

21 Beruházások teljes összege Önerő A Vízügyi ügynökségek által nyújtott támogatás mértéke A támogatás mértéke ADOUR-GARONNE ,52% ARTOIS-PICARDIE ,70% LOIRE-BRETAGNE ,82% RHIN-MEUSE ,00% RHONE-MEDITERRANEE- CORSE ,38% SEINE-NORMANDIE ,17% Összesen: ,19% 2.sz. táblázat: Vízügyi beruházások mértéke és a finanszírozás forrása. Forrás: Agence de l Eau Seine- Normandie (2001a) Érdemes megfigyelni, hogy a támogatások mértéke (átlagosan) 35 és 52% között változik Az alsó értékre nem, de a felső értékre (melyet a Szajna vízgyűjtőjén alkalmaznak) tudok magyarázattal szolgálni. A Rajna és a Szajna vízgyűjtőjén koncentrálódik a francia ipar java része, aminek következtében ezek nagyon gazdag területek. A Szajna vízgyűjtőjén található a francia ipari termelés 40%-a, ezen belül pedig a cukortermelés 79, az autóipar 60 és az olajfinomítás 37%-a. A Szajna-Normandia vízgyűjtő terület kb. Magyarország méretű terület, ide tartozik a főváros, Párizs és környéke, az Ile de France is. A Szajna egy igen szennyezett folyó, amire nagy figyelmet fordítanak, viszont nagy ipari vállalatok és nagy települések miatt a beruházások mérete, és ebből következően pénzigénye is igen nagy. Ez, és a relatív gazdagság együtt magyarázza az ügynökség nagy arányú részvételét. 21. oldal

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum 1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 14/2005.(VI.10) rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete ( továbbiakban: képviselőtestület )

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11. Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere Zöldi Irma Menedzsment Döntési helyzetek, döntésmechanizmus Jogszabályok, jogszabályi lehetőségek KÖRINFO konferencia, 2 Mi a menedzsment? Menedzsment

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek

A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek Fülöp Júlia főosztályvezető NFM, Kiemelt Közszolgáltatások

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének január 10-én 18 órai kezdettel tartott ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének január 10-én 18 órai kezdettel tartott ülésén. JEGYZŐKÖNYV Készült: Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 10-én 18 órai kezdettel tartott ülésén. Határozat száma Tárgy --- --- Rendelet száma Tárgy 1/2012. (I. 11.) Az önkormányzati

Részletesebben

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás

A víz stratégiai jelentőségű erőforrás soros c m msor helye A víz stratégiai jelentőségű erőforrás A vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19. Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete

Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete Az előadás témakörei 1. EU-s kötelezettség, derogációs kötelezettség

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK

AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

Előterjesztés Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 13 i ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 13 i ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! 1 Előterjesztés Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 13 i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzat Környezetvédelmi Alapot

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Városfejlesztési alpolgármester

Városfejlesztési alpolgármester Előterjesztő: Városfejlesztési alpolgármester Ikt.sz.: 43610/2010. Tárgy: 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv Melléklet: 1 db határozati javaslat 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv Készítette:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.-4. -a KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2005. ÉVRE 1. Fejezeti szám, megnevezése: 16 Környezetvédelmi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

(A 25/1998./XII.10./ módosító rendelettel egységes szerkezetben)

(A 25/1998./XII.10./ módosító rendelettel egységes szerkezetben) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 45/1997.(XII.18.) önkormányzati rendelete a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások

Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai Kovács Péter főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Szervezeti változás (2014. január 01-től Belügyminisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Országos

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben