GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK ES FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÜGY TERÜLETÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK ES FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÜGY TERÜLETÉN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJESKÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) SZAK Nappali tagozat Szolgáltatás és non profit szakirány GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK ES FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÜGY TERÜLETÉN Készítette: Augusztinovicz Ádám

2 Budapest,

3 Bevezetés... 5 A Víz Keretirányelv... 6 A Víz Keretirányelv által meghatározott nagy lépések és a hozzájuk tartozó határidők 7 A költségek átláthatósága és a szennyező - fizet elv: a Víz Keretirányelv gazdasági elemei... 7 Összefoglalás... 9 A magyar helyzet és tapasztalat a Víz Keretirányelv jogrendbe történő ültetése terén... 9 Egy uniós tagország, Franciaország gyakorlata a vízügyi beruházások finanszírozásában A francia vízügy alapvető szervezete Az intézményesített egyeztetés három szintje A Vízgyűjtő-területi Bizottság összetétele Állami részvétel a francia vízügyben A francia Vízügyi Ügynökségek rendszere a szennyező - fizet elv Víz-járulék rendszer Franciaországban A Sárgarépa és a bot elve A nyilvánosság szerepe A magyar támogatási rendszer A magyar vízügy szervezete Gazdasági eszközök a vizek védelmére Vízügyi Alap, Vízgazdálkodási célelőirányzat (VICE) Környezetvédelmi Alap (KA), Környezetvédelmi Célelőirányzat (KAC) Támogatott környezet- és természetvédelmi célkitűzések Egyéb európai források A támogatás formái és mértéke Az ISPA program magyarországi intézményrendszere A pályázók köre Eredmények az ISPA területén Környezetvédelmi célú beruházási támogatás A vízügyi szabályozó rendszer Magyarországon Szolgáltatások a vizek védelmére, finanszírozás A vízszennyezés-szabályozás alapelvei A vízszennyezés-szabályozás legfontosabb alapelvei Méltányosság Irreverzibilis hatás Szennyező fizet Szabályozás a helyzeti előny kompenzálására Integrált megközelítés Szennyezés megelőzés Elfogadottság Ésszerűség

4 A jelenleg rendelkezésre álló gazdasági szabályozó eszközök Magyarországon A bírság rendszer kritikája Bírság az USA-ban Bírság Magyarországon A környezetterhelési díj Következtetések, ajánlások megfogalmazása oldal

5 Bevezetés Magyarországon becslések szerint több mint ezer milliárd forintra lenne szükség a környezetvédelem területén annak érdekében, hogy megfeleljünk az uniós elvárásoknak. Ezek az elvárások sok mindenre vonatkoznak: kibocsátási határértékekre, állami szervezetekre, kárelhárítási tervekre, a közigazgatás felkészültségére és még egy sor egyébre, melyeknek költségét hol az államnak, hol az állampolgárnak, hol pedig a gazdálkodó szervezeteknek kell fizetnie. A környezetvédelmet három nagy területre szokás osztani: levegőszennyezés, víz- és hulladékgazdálkodás. Ezen kívül számos terület van, de azok sok helyen kapcsolódnak a fenti háromhoz; pl. a talajvédelem kapcsolódik a vízhez (felszín alatti vizek révén), vagy közigazgatási szempontból nem tartozik a környezetvédelmi központi adminisztráció hatáskörébe. Az elmúlt időszakban alkalmam volt közelebbről megismerkedni vízüggyel, annak irányításával, bizonyos problémáival és finanszírozási rendszerével. Dolgozatom célja, hogy átfogó képet adjak az Európai Únió 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvének előírásairól és elvárásairól, bemutassam, hogy milyen finanszírozási, ösztönző és bírságolási rendszer létezik egy meghatározó jelentőségű tagállamban (Franciaország), bemutassam a jelenlegi magyar rendszert, végül ajánlásokat fogalmazzak meg a magyar előírások uniós jogharmonizációjával és optimális gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. 5. oldal

6 A Víz Keretirányelv Integrált közösségi víz politikát kell kidolgozni. (Víz Keretirányelv, preambulum 9. cikkely) A Víz Keretirányelvet 2000 október 23-án fogadták el és december 22-én lépett hatályba. Célja, hogy egy igazi európai szintű vízügyi politikát hozzon létre vízgyűjtő kerületekre vonatkozó vízgazdálkodási vízvédelmi keret lefektetésével. A Víz Keretirányelvet minden tagállam jogrendszerébe be kell emelni 2003 december 22-ig. Ez az átültetés törvényeket és kormányhatározatokat is igényel, melyet a parlamenteknek mindenképpen meg kellett szavazniuk 2003 első félévében. A Víz Keretirányelv (VKI) több területen is újdonságot jelent. Először is egy európai keretet rögzít a vízügyi politika terén oly módon, hogy környezetvédelmi célok átfogó megközelítését vezeti be elérendő célok meghatározása és részpolitikák meghatározása mellett. Világos célt tűz ki: 2015-ig el kell érni a felszíni és felszín alatti vizek jó ökológiai állapotát egész Európában és csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni bizonyos veszélyes, vagy különösen veszélyes anyagok kibocsátását. A határidőket is pontosan megadja: 2015 a végső határidő a jó ökológiai állapot elérésére. Derogáció lehetséges ugyan, de csak nagyon indokolt esetben. A nagyközönséget be kell vonni az eljárásokba, vele együtt kell egyeztetni minden olyan döntés előtt, melynek a jövőre kihatása van. Az Európai Bizottság szándéka szerint ez az igazi átláthatóság záloga. A VKI munkamódszert ajánl a vízügyi politika valódi irányítására, melyet mindenek előtt a jelenlegi állapot felmérésével kell kezdeni, majd az elérendő célokat meg kell határozni és ezt követően kell a különböző intézkedéseket meghatározni, végrehajtani és felmérni a cél elérése érdekében kifejtett hatásukat. Lehetővé kell tenni az európai szintű összehasonlításokat. Jelen pillanatban a vízminőség felmérésére szolgáló rendszerek és az elérendő célok meghatározása tekintetében hatalmas az eltérés a különböző tagállamok és tagjelölt országok között. Egy közös hivatkozási alap felállításával a VKI lehetővé teszi a vízminőség korrekt felmérését és a tagállamok különböző stratégiáinak összehasonlítását. 6. oldal

7 A Víz Keretirányelv egyébként integrálja a területrendezési és gazdasági politikát is a vízügyi politikába. A Víz Keretirányelv ezáltal egy valóságos tervezési eszköz kíván lenni, különböző ágazati politikák integrálása révén, hogy minél jobban meg lehessen határozni és végre lehessen hajtani a vízügyi jellegű beruházásokat. A Víz Keretirányelv által meghatározott nagy lépések és a hozzájuk tartozó határidők 2003 A Víz Keretirányelv átültetése a tagország jogrendjébe 2004 december A vízgyűjtő területek állapotfelmérése 2006 december A vízminőségi figyelőhálózat üzembe helyezése 2009 december Célok meghatározása és derogációk indoklása 2015 december Célok elérésének (első) időpontja: újabb célok meghatározása, a vízgyűjtő-területi gazdálkodási tervek felfrissítése 2021 december Célok elérésének (második) időpontja: újabb célok meghatározása, a vízgyűjtő-területi gazdálkodási tervek felfrissítése A költségek átláthatósága és a szennyező - fizet elv: a Víz Keretirányelv gazdasági elemei A tagállamok által alkalmazott gazdasági eszközök az intézkedési programok hasznos részei lehetnek. Figyelembe kell venni a vízi szolgáltatások költségvisszatérülésének elvét, ide értve a vízi környezetben előidézett károkkal vagy kedvezőtlen hatásokkal összefüggő környezeti és készletgazdálkodási költségeket is, különös figyelemmel és összhangban a szennyező fizet elvével. Ehhez szükség van a vízgyűjtő kerületben a vízi szolgáltatásoknak a vízkészletek és a vízigények hosszú távú előrejelzésén alapuló gazdasági elemzésére. (VKI Preambulum, 38. cikkely) 7. oldal

8 A Víz Keretirányelv által bevezetett újítások közül ez az egyik legfontosabb. A gazdasági szempontok következetes alkalmazása a továbbiakban értékes segítséget nyújt a döntéshozatalban és a környezetvédelem területén precedens értékű. A Víz Keretirányelv szerint először is fel kell mérni a víz felhasználásának helyét és módjait: szabadidő, pihenés; vízkivétel ivóvízellátás céljából, öntözés céljából, ipari célokból stb. A vízkivételi és a szennyvíz-kibocsátási helyek azonosítása után fel kell mérni az adott vízhasználat gazdasági fontosságát: melyek a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységek, meg lehet-e azok nagyságát becsülni árbevétel vagy foglalkoztatás szempontjából stb. A jelenlegi állapotfelmérésen túl a VKI előírja a már meghozott vízgazdálkodási intézkedések várható hatásainak előrebecslését is egészen 2015-ig (mint pl. nitrát irányelv alkalmazása). Ezen kívül a lakosság, valamint a gazdasági tevékenység várható növekedésének a területfejlesztés igényeinek megfelelően elkészített becslését is megkívánja. Ezen a téren a Víz Keretirányelv integráló szerepet tölt be a különböző ágazati politikák között annak érdekében, hogy minél pontosabban meg lehessen határozni és minél jobban végre lehessen hajtani a vízügyi jellegű beruházásokat. Ily módon a vízügyi politika már nem helyreállító szerepet tölt be, hanem éppen ellenkezőleg: integráló jellege révén az egyéb ágazati politikák meghatározója lesz, melynek követelményeit az ágazati politikák kialakítása során figyelembe kell venni, többek között a helyreállítás költségei miatt. A keretirányelv előírja a költségek elemzését annak érdekében, hogy az intézkedési programokat optimalizálni lehessen. Lehetővé teszi, hogy a nagyobb programokat néhány évvel el lehessen halasztani azok költségvonzata miatt ( aránytalan költségek fogalma) azzal a feltétellel, hogy minden halasztást társadalmi vitára kell bocsátani. Az átláthatóság érdekében a Víz Keretirányelv előírja, hogy figyelembe kell venni a vízhasználathoz kapcsolódó szolgáltatások költségének visszatérítését is, ami lehetővé teszi annak pontos megismerését, hogy ki fizet és pontosan mit? Három kérdést kell megvizsgálni a nagy vízgyűjtő kerületben (Laurans, Y. and Blanc, S. (2003)): - A jelenlegi árak fedezik-e a szolgáltatás, tehát a működtetés és a helyreállítás költségeit? 8. oldal

9 - A szennyező fizet elv alkalmazása lehetővé teszi-e, hogy a valódi szennyezőkre terheljék az általuk okozott környezet károsodás költségeit? - Milyen a különböző ágazatok (háztartások, ipar, mezőgazdaság stb.) közötti költségmegoszlás? A Víz Keretirányelv előírja az átláthatóságot, de nem ír elő semmilyen eljárást a költségek teljes körű lefedésére. Szociális, gazdasági vagy környezetvédelmi okokból a támogatások vagy transzferek továbbra is fennmaradhatnak. Azokat fel kell mérni és meg kell jeleníteni a vízgazdálkodási tervben, ily módon a közvélemény számára az információt hozzáférhetővé téve. A Víz Keretirányelv a tarifarendszert egy ösztönző jellegű, intézkedési eszközzé formálja, amely így maga is hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez. A vízügyi berendezések és szolgáltatások finanszírozásához hozzákapcsol egy stratégiát, amely az igények kielégítését a vízfogyasztás csökkentésének és a szennyezés forrásánál való megtisztításának ösztönzésével kívánja elérni. Összefoglalás A Víz Keretirányelv három alapvető eleme: a közvélemény részvétele, a gazdasági kérdések integrálása és a környezetvédelmi célok meghatározása a Víz Keretirányelvet a fenntartható fejlődés eszközévé teszi a vízügy területén. A magyar helyzet és tapasztalat a Víz Keretirányelv jogrendbe történő ültetése terén 1 Általánosságban véve elmondható, hogy Magyarország a közelgő tagság figyelembe vételével a vízügy területén teljes egészében igyekezett átvenni a közösségi 1 A VITUKI Rt. által szervezett Az EU Víz Keretirányelve c. továbbképzésen elhangzott a Víz Keretirányelv jogharmonizációs feladatai c. előadás alapján, melyet Holló Gyula (KVVM, Vízigazgató) tartott 9. oldal

10 joganyagot. Ennek része a Víz Keretirányelv is, amiben foglalt és a tagállamok számára kötelező határidőket magára nézve is kötelezőnek tekintette. A 1189/2002.(XI.7.) Korm. Határozat 3/c pontja kimondta a a Keretirányelv végrehajtásához szükséges szervezet- és intézményrendszer kialakításáról szóló előterjesztés kidolgozásának határideje szeptember 30. A joganyag teljes harmonizációjának végleges határideje december 22. A munka végrehajtására horizontális munkacsoportot hoztak létre, amelyben 7 Főosztály és az OVF (Országos Vízügyi Főigazgatóság) vesz részt. A Víz Keretirányelv átültetése kapcsán az elsődleges cél a Víz Keretirányelv alapgondolatainak a magyar jogrendbe való átültetése volt, melyhez törvényi szinten a környezetvédelmi törvényt és a vízgazdálkodási törvényt kell minimális mértékben módosítani oly módon, hogy a két törvény egyensúlya megmaradjon. A törvénymódosítás koncepciójának főbb pontjai a következők: A VKI alapvető célkitűzése A vizek jó állapotának elérése A jó állapot eléréséhez szükséges teendők Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés A társadalom bevonása, nyílt tervezési folyamat Ésszerűség elve Felhatalmazások meghatározása Határidők megadása A törvényi szintű szabályozás nem tartalmazza viszont a jó állapot elérésére, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre, a vízminőség figyelésére (monitoringra), a gazdasági elemzésekre vonatkozó sajátos szabályokat. A törvénymódosítás felhatalmazza a Kormányt arra, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervezésre és az intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályokat a környezetvédelmi és a vízgazdálkodási törvénnyel összhangban állapítsa meg, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztert arra, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervet az érintett miniszterek bevonásával rendeletben hirdesse ki. A vízgazdálkodási törvény (Vgtv 2. (1)) kimondja, hogy a jó állapot elérését szolgáló intézkedések programjának kialakítása a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése állami feladat, a vízkészletek védelmét szolgáló árpolitika kialakításával együtt. 10. oldal

11 A vízgazdálkodási törvény 14. paragrafusa többek között kiegészül a jogi és közgazdasági eszközrendszer gondolatával. A közgazdasági kérdések integrálásának érdekében a vízgazdálkodási törvény 15. -a új (7): (7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira. Ezeken kívül módosítások egész sora szolgálja a vízgyűjtőgazdálkodási terv megfelelő előkészítését és a jó állapot elérését. A Víz Keretirányelvben meghatározott határidőket és felelősöket a 1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat tartalmazza. 14. (1) A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi, és közgazdasági eszköz-rendszer kialakításával kell törekedni. 11. oldal

12 Egy uniós tagország, Franciaország gyakorlata a vízügyi beruházások finanszírozásában Az EU jogszabály-alkotási mechanizmusa nagyban épít a tagországok megszerzett tapasztalataira. Ez azt jelenti, hogy a meglévő, pozitív tapasztalatokat beépítik a jogszabályokba, többek között annak érdekében, hogy az újonnan bevezetésre kerülő szabályok ne forgassák fel gyökeresen a kialakult jogrendet, szokásokat. A vízügy területén sem volt ez másként Franciaország esetében. A vízgyűjtő területekre szervezett vízügyi apparátus, vízgyűjtőkre vonatkozó gazdálkodási tervek, lakossági egyeztetés, közvélemény bevonása a döntéshozatalba mind létezett a francia gyakorlatban a francia vízügy helyzetét alapvetően meghatározó, 1964-ben elfogadott és azóta többször módosított vízügyi törvény alkalmazása óta. A Víz Keretirányelv bevezetése természetesen itt is indukál változásokat, nem lehet módosítások nélkül megtartani a régi rendszert. Ennek ellenére érdemes áttekinteni a vízügyi kérdésekben is meghatározó szerepet betöltő, tengerekkel és folyókkal egyaránt rendelkező nagy uniós tagország eddigi, és részleteiben tovább élő gyakorlatát. A francia vízügy alapvető szervezete A francia vízügyet és vízgazdálkodást hat alapvető elv alapján szervezték meg : 1. A vízügyi igazgatást, csakúgy, mint Magyarországon, a vízgyűjtő területekre szervezték meg. Ennek leginkább a vízgazdálkodás szempontjából van jelentősége. 2. A francia vízügyre az integrált megközelítés jellemző, aminek elsődleges célja a vízfelhasználók igényeinek lehető legjobb kielégítése; mindezt természetesen a vízi környezet és élővilág védelme mellett, annak tiszteletben tartásával. 3. A különböző állami szervek és a területfejlesztésért felelős helyi adminisztratív szervezetek közti partnerség és koordináció megteremtése. Ezt a koordinációt célozza meg a Vízgyűjtő Bizottság intézménye, és az összehangolt munka érdekében születtek meg a vízgyűjtő-gazdálkodási irányadó tervek (SDAGE=Shéma Directeur d Aménagement et de Gestion de l Eau) és a kis 12. oldal

13 területekre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (SAGE= Shéma d Aménagement et de gestion de l Eau). Fontos megjegyezni ezekkel a tervekkel kapcsolatban, hogy elfogadásuk esetén törvényi erőre emelkednek, és az abban foglaltak kötelező erejűvé válnak az önkormányzatok és a beruházók számára. A terveket részben át kell majd alakítani a Víz Keretirányelv előírása szerint, de alapelveiket tekintve megfelelnek a Víz Keretirányelvben foglaltaknak. 4. Specifikus, irányított pénzügyi eszközök mozgósítása : «a víz fizet a vízért» elv, ami tulajdonképpen a szektor önfinanszírozását mondja ki; alkalmazásáért a Vízügyi Ügynökség felelelős. Ezt a finanszírozási rendszert alább részletesebben kifejtem. 5. Több évre előre tervezés : az elérendő (minőség-) célok meghatározása után meg kell határozni az elsőbbséget élvező befektetéseket, beruházásokat, és azokat az ötéves tervek, illetve a helyi jelleggel megkötött «Folyószerződések» keretein belül kell megvalósítani. 6. A különböző beruházó szervek jogköreit, felelősségi köreit tiszteletben kell tartani, a Vízügyi Törvényben foglaltaknak megfelelően. Franciaország területét tehát 6 nagy vízgyűjtő területre osztották : Adour és Garonne, Artois és Pikardia, Loire és Bretagne, Rajna és a Meuse, Rhône, a Földközi tenger vidéke és Korzika, Szajna és Normandia. 13. oldal

14 (Forrás: A francia vízügy alapvető jellemzője a vízfelhasználókkal történő egyeztetés : a vízügyi politikát az állam, a területi önkormányzatok és a felhasználók közti partneri viszony jellemzi egy átlátható, társadalmi egyezségen alapuló vízgazdálkodást eredményezve. Éles ellentétben áll ez a filozófia a magyar vízügy rendszerével, ahol az ország területét 12 részre osztották fel (szintén vízrajzi alapokon, a vízgyűjtő területek figyelembe vételével) és minden területen egy Vízügyi Igazgatóság felelős, a 14. oldal

15 védekezésért és a hatósági feladatok ellátásáért is. Pontosan, törvényileg meghatározott jogkörökkel, kötelezettségekkel rendelkezik, ellentétben a francia rendszerrel, ahol sokszor a helyi igényeknek megfelelően szerveződnek érdekcsoportosulások, szindikátusok vagy egyéb egyeztető fórumok, szövetségek. Az intézményesített egyeztetés három szintje Nemzeti szinten: Nemzeti Vízügyi Bizottság Elnöke egy parlamenti képviselő, tagjait az Országgyűlési képviselők és a szenátus tagjai, valamint az érintett nagy intézmények és federációk (szövetségek) képviselői alkotják. A bizottság véleményét a nemzeti vízügyi politika kialakításánál és a jogszabályok alkotásánál kérik ki. A 6 nagy vízgyűjtő szintjén: Vízgyűjtő-területi Bizottság A Vízgyűjtő-területi Bizottságnak alapvető szerepe van az irányvonalak meghatározása és a kezdeményezés területén. Elnöke egy helyi választott képviselő. Ez a bizottság fogadja el a Vízügyi Ügynökség által elfogadott Vízgyűjtő Gazdálkodási Irányadó Tervet (SDAGE), amely a vízgyűjtő szintjén határozza meg a kiegyensúlyozott minőségi és mennyiségi vízgazdálkodás alapelveit és főbb irányvonalát. A Vízgyűjtő-területi Bizottság ezen kívül részt vesz az ötéves gazdasági programok kialakításában, azok prioritásainak meghatározásában, valamint a Vízügyi Ügynökség által a szennyvíztisztítóknak (ipari és önkormányzati), valamint egyéb, a víz tisztaságát szolgáló beruházásoknak nyújtott pénzügyi támogatás módjának meghatározásában. A Vízügyi Igazgatóságok jelen pillanatban átszervezés alatt állnak. Ennek oka egyrészt az a tény, hogy a Kormány a vízügyet és a környezet- és természetvédelmet ismét egy minisztériumba vonta össze, másrészt pedig az a törekvés, hogy a különböző hatóságok munkáját hatékonyabbá tegyék. Pillanatnyilag nem világos és nem eldöntött, hogy ezt az átalakítást miként fogják az elfogadott kormányhatározat után a gyakorlatba átültetni, de ez az átalakítás nem érinti azokat a pontokat, amely a dolgozatomhoz feltétlenül szükségesek, éppen ezért a korábbi szerkezetet veszem alapul. 15. oldal

16 A Vízgyűjtő-területi Bizottság másik nagyon fontos feladata a vízdíjakra, pontosabban a vízhasználatra és a szennyvízkibocsátásokra kivetett járulékok mértékének meghatározása. A Vízgyűjtő-területi Bizottság összetétele Régió Megye Önkormányzatok Vízfelhasználók és kompetens személyek Szakmai szervezetek Állami közigazgatás Tagok összese n Adour- Garonne Artois- Pikardia Loire- Bretagne Rajna- Meuse Rhone- Földközi tenger vidéke és Korzika Szajna- Nomandia Átlagban 6,4% 24,3% 6,3% 36,8% 5,9% 20,3% sz. táblázat: A Vízgyűjtő-területi Bizottságok összetétele. Forrás: Ministère de l Environment:(1993). A mellékfolyók és részvízgyűjtők szintjén : Helyi Vízügyi Bizottság Tagjainak felét helyi önkormányzatok képviselői, egy negyedét a vízfelhasználók képviselői, egy negyedét pedig az állam képviselői alkotják. Ezt a bizottságot akkor lehet létrehozni, ha a területen valamilyen vízügyi probléma van (vízminőségi, ivóvíz ellátási vagy vízmennyiségi), amely egy vízgyűjtő-gazdálkodási terv (SAGE) elkészítését teszi szükségessé. Ennek a tervnek az elkészítését, jóváhagyását a Helyi Vízügyi Bizottság végzi. Az érdekelt helyi önkormányzatok Helyi Vízügyi Közösségekbe tömörülhetnek a vízgazdálkodási tervben megfogalmazott célok elérésének megkönnyítése érdekében. 16. oldal

17 Ebben az esetben ez a szövetség végzi (vagy végezteti) el a tanulmányokat, kivitelezi vagy megrendeli a beruházásokat, működteti a műtárgyakat vagy berendezéseket, ha azok a közös érdekeket szolgálják. Ilyen közös érdek az árvízvédelem, ivóvízbázis védelme, vízminőségi kárelhárítás, ivóvíz-szolgáltatás, belvízkár elhárítás, stb. Állami részvétel a francia vízügyben Az állam az engedélyezés és a vízügyi politika összehangolása, a vízzel, mint erőforrással való gazdálkodás összehangolása területén van jelen. Ez utóbbi feladatkört a Vízgyűjtő-területi Bizottság székhelyén található régió prefektus (az állami hatalom képviselője) látja el mint vízgyűjtő-területi koordináló prefektus (préfet coordinateur de bassin). Többek között az ő feladatai közé tartozik a krízishelyzetek kezelése is. A különböző engedélyezési eljárásokban az állami szakszolgálatok vesznek részt az ügyek jellegéből fakadóan saját felelősségi körük szerint. A vízgazdálkodás szempontjából fontos engedélyezési eljárások: vízkivétel, szennyvízkibocsátás (elő- és mesterséges környezetbe), szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása, sóderbányászat stb. Általánosságban véve minden olyan berendezés, beruházás, ipari tevékenység vagy műtárgy építése engedélyköteles, amely az emberi egészségre és biztonságra, vízi környezetre vagy az árvíz szempontjából veszélyt jelent. Minden más esetben csak bejelentési kötelezettség áll fenn. Az engedély határozott időre adható ki a francia államigazgatási eljárás lefolytatása után, de bizonyos esetekben (vészhelyzet, túlzott szennyezés, árvíz stb.) az engedély kártérítés nélkül visszavonható. A közigazgatási szervek vészhelyzet esetén a vízfelhasználást is korlátozhatják (szárazság, árvíz vagy vízhiány esetén). Ha polgári védelmi szempontból veszélyes helyzet áll elő, a közigazgatási szervek bizonyos óvintézkedéseket írhatnak elő, amelyek nem teljesítése esetén azokat a mulasztók terhére végrehajthatják. NB: e feladatok nagy része Magyarországon törvényileg szabályozott és a Vízügyi Igazgatóságok hatáskörébe tartozik. Ez is egy kiemelkedő példája a már korábban említett, a magyar és a francia vízügyi szervezés között fennálló alapvető különbségeknek. Regionális Ipari és Kutatási Igazgatóság (Directions Régionales de l'industrie et de la Recherche (DRIRE)), Megyei Mezőgazdasági és Infrastruktúrális Igazgatóság (Directions Départementales de l'agriculture et de l'equipement (DDAF et DDE)) 17. oldal

18 A francia Vízügyi Ügynökségek rendszere a szennyező - fizet elv Vízügyi ügynökségeket 1964-ben hozták létre az első vízügyi törvény alapján, minden vízgyűjtőben egyet. A Vízügyi Ügynökség egy pénzügyileg önálló adminisztratív jellegű közintézmény, mely jogállását tekintve jogi személy. Az ügynökségek feladata a közös érdekű beruházások megvalósításának elősegítése a vízgyűjtő szintjén a kiegyensúlyozott vízgazdálkodás, a jogszabályok által kitűzött minőségcélok elérése, valamint a vízbázis javítása és mennyiségi növelése érdekében. A Vízügyi Ügynökségek tevékenysége érinti a felszíni vizeket, felszín alatti vizeket és a tengereket. A Vízügyi Ügynökséget egy igazgató tanács irányítja, melynek 8 tagja a helyi önkormányzatokat, 8 tagja a különböző vízfelhasználókat, 8 tagja az államot, míg 1 tag az ügynökség dolgozóit képviseli. Az igazgatótanács elnökét, valamint a Vízügyi Ügynökség igazgatóját a kormány nevezi ki. A Vízügyi Ügynökség feladata egyrészt a Vízgyűjtő-területi Bizottság által előírt céloknak megfelelő, vagy a miatt szükségessé vált beruházások, fejlesztések anyagi támogatása, másrészt a különböző tanulmányok, kutatások végrehajtása vagy megrendelése. A Vízügyi Ügynökség pénzügyi forrásai a szennyező felhasználó fizet elvből fakadnak, mivel járulékot vetnek ki minden vízkivételre és szennyvízkibocsátásra, mely a víz minőségét vagy háztartását befolyásolja. Az iparvállalatok esetében a járulék mértékét az ágazatra jellemző paraméterek és a termelt szennyezőanyag mennyisége alapján számolják ki. A háztartások esetében a település állandó és szezonálisan ott tartózkodó lakosságát veszik alapul és a vízóra állása alapján beszedett vízdíjjal együtt szedik be. A járulékok mértékét a Vízgyűjtő-területi Bizottság és a Vízügyi Ügynökség együtt határozza meg úgy, hogy az elsőbbséget élvező programokat finanszírozni tudják. A járulékok földrajzilag is változhatnak a Vízgyűjtő-területi Bizottság által meghatározott célok és prioritások függvényében. Az alábbi ábra mutatja a pénzügyi alap felhasználásának módját. Kevesebb, mint 10%-ot költenek a Vízügyi Ügynökség működésére, a tanulmányok, kutatások 18. oldal

19 elvégzésére, legalább 90% pedig újra elosztásra kerül a Vízgyűjtő-területi Bizottság által meghatározott prioritások alapján. A támogatásokat egyrészt vissza nem térítendő támogatások, másrészt nagyon kedvezményes hitelek formájában adják. Vízkészlet járulék Szennyvíz járulék AUTONÓMIA A Vízügyi Ügynökség költségvetése Az Igazgató Tanács szavazza meg a Vízgyűjtő-területi Bizottság jóváhagyásával IGAZGATÓ Tanulmányok, kutatás >90% <10% Működés Mérőhálózatok TÁMOGATÁS Támogatott célok: Szennyezés csökkentése Felhasználható vízmennyiség növelése Újraelosztás: Nagy beruházók Helyi önkormányzatok Mezőgazdasági termelők Ipari vállalatok 1. sz. ábra: A vízügyi ügynökségek támogatásának rendszere (Ministère de l Environment:(1993)) A Vízügyi Ügynökségek feladata továbbá az árvízvédelem is, de erre vonatkozóan nincsenek adataim, és egyszer sem említették az árvízvédelmi tevékenységeket. 19. oldal

20 Meg kell említeni, hogy a számításokat nem a kibocsátott szennyvíz nettó szennyezőanyag tartalma alapján végzik, hanem az eljárás során keletkezett összes szennyezőanyag alapján. Ha az iparvállalat vagy önkormányzat ezt a szennyvizet megtisztítja, akkor azért neki jár vissza pénz, ún. tisztítási jutalék. Ezt a jutalékot természetesen megkapja: minél magasabb arányú a tisztítás, annál magasabb a jutalék, annál kevesebbet fizet be nettó a szennyvízkibocsátásáért. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy tényleg csak a nettó kibocsátás után fizessen a cég, ráadásul érdekeltté válik a minél nagyobb arányú tisztítás elérésében, az ahhoz szükséges beruházások megvalósításában. Víz-járulék rendszer Franciaországban A Vízügyi Ügynökségek VI. programja ( ) A legfontosabb célok melyeket ebben az időszakban összesen 81 milliárd frankkal (12,35 milliárd euró) támogattak, a következők: Kommunális szennyvíz megtisztításának felgyorsítása Esővíz összegyűjtése és tisztítása Az ipari kibocsátások mértékének fokozott mértékű csökkentése A mezőgazdaságból származó szennyezés figyelembe vétele Az ivóvíz biztonságának és egészségességének garantálása A vízi környezet védelme A következő táblázatban látható az összes beruházás pénzügyi értéke (millió euróban kifejezve), és az ehhez nyújtott ügynökségi támogatás. 20. oldal

21 Beruházások teljes összege Önerő A Vízügyi ügynökségek által nyújtott támogatás mértéke A támogatás mértéke ADOUR-GARONNE ,52% ARTOIS-PICARDIE ,70% LOIRE-BRETAGNE ,82% RHIN-MEUSE ,00% RHONE-MEDITERRANEE- CORSE ,38% SEINE-NORMANDIE ,17% Összesen: ,19% 2.sz. táblázat: Vízügyi beruházások mértéke és a finanszírozás forrása. Forrás: Agence de l Eau Seine- Normandie (2001a) Érdemes megfigyelni, hogy a támogatások mértéke (átlagosan) 35 és 52% között változik Az alsó értékre nem, de a felső értékre (melyet a Szajna vízgyűjtőjén alkalmaznak) tudok magyarázattal szolgálni. A Rajna és a Szajna vízgyűjtőjén koncentrálódik a francia ipar java része, aminek következtében ezek nagyon gazdag területek. A Szajna vízgyűjtőjén található a francia ipari termelés 40%-a, ezen belül pedig a cukortermelés 79, az autóipar 60 és az olajfinomítás 37%-a. A Szajna-Normandia vízgyűjtő terület kb. Magyarország méretű terület, ide tartozik a főváros, Párizs és környéke, az Ile de France is. A Szajna egy igen szennyezett folyó, amire nagy figyelmet fordítanak, viszont nagy ipari vállalatok és nagy települések miatt a beruházások mérete, és ebből következően pénzigénye is igen nagy. Ez, és a relatív gazdagság együtt magyarázza az ügynökség nagy arányú részvételét. 21. oldal

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére

9. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2013 április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az adóügyi feladatokat ellátó dolgozók anyagi érdekeltségi

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 63/1997. (XI.01.) önkormányzati rendelete a helyi környezet- és természetvédelmi alap létrehozásáról, valamint az azzal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozásáról

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Előterjesztés Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 13 i ülésére. Tisztelt Képviselő-testület!

Előterjesztés Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 13 i ülésére. Tisztelt Képviselő-testület! 1 Előterjesztés Alsózsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 13 i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! bekezdésében foglaltak alapján a helyi önkormányzat Környezetvédelmi Alapot

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Kerekegyháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/1997. (VI. 10.) ÖR sz. rendelete

Kerekegyháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/1997. (VI. 10.) ÖR sz. rendelete 1 Kerekegyháza Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/1997. (VI. 10.) ÖR sz. rendelete Kerekegyháza Nagyközségi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjáról Módosítva: 2 Kerekegyháza Nagyközségi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 77. sz. rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. A rendelet célja 1.

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 77. sz. rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. A rendelet célja 1. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 77. sz. rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Pécs M. J. Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS I. A költségvetés összeállításának általános keretei Az önkormányzat 2012

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben)

Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete. a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) Pak s Váro s Önkormányzatán ak 8/1996.(III.31.) számú rendelete a települési önkormányzati környezetvédelmi alapról * (Egys é g e s szerkezetben) 1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról 4 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005.(II.03.) számú rendelete a talajterhelési díjról Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2009. (...) számú R E N D E L E T E az újpesti kisvállalkozások gazdaságfejlesztési támogatásáról (T E R V E Z E T) Budapest Főváros

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 IFJ. HUBAI IMRE Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 Kecskemét, 2014. május 16. Öntözésfejlesztés szükséglete jelentős felszíni és felszín alatti vízbázisok és készletek, országon átfolyó vízmennyiség

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben