1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések"

Átírás

1 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgylés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetségeinek megrzésével és kártételeinek elhárításával összefügg alapvet jogok és kötelezettségek meghatározására - a környezet- és természetvédelmi követelményekre figyelemmel - a következ törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A törvény hatálya a) a felszín alatti és a felszíni vizekre (a továbbiakban: vizek), a felszín alatti vizek természetes víztartó képzdményeire, illetleg a felszíni vizek medrére és partjára; b) arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képzdményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja; c) arra a tevékenységre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képzdményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja; d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra; e) a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására (a továbbiakban: vízrajzi tevékenység), valamint a vizek állapotának értékelésére, kutatására; f) a vízkárok elleni védelemre és védekezésre, továbbá a c)-f) pontokban megjelölt tevékenységeket folytató természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságaira terjed ki. (2) A nemzetközi együttmködésbl adódó vízgazdálkodási feladatok ellátására e törvény hatálya annyiban terjed ki, amennyiben nemzetközi szerzdés eltéren nem rendelkezik. (3) A vizek védelmével összefügg - e törvényben nem szabályozott - követelményekrl és feladatokról külön törvény rendelkezik. (4) A külön meghatározást igényl fogalmak jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. II. Fejezet A vizekkel és vízilétesítményekkel összefügg feladatok 2. (1) Az állami feladatok: a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érint, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása, továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lév nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása, vízgyjt-gazdálkodási terv készítése; b) az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említettek végrehajtásának megszervezése; c) a nemzetközi együttmködésbl adódó vízügyi feladatok ellátása; d) a lehetséges víznyer területek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása; e) a vízimunkák és vízilétesítmények mszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefügg szabályozási feladatok ellátása; f) a vízügyi igazgatási és ennek keretében hatósági feladatok szabályozása; g) az állami hatósági feladatok ellátása; h) az állami tulajdonban lév közcélú vízilétesítmények mködtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerzdés megkötése;

2 i) a vízgazdálkodáshoz szükséges adatgyjtés elrendelése; j) a vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása, a vízkészletek mennyiségi és minségi számbavétele; k) a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkárelhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül az a), az f) és az i) pontban említetteket a Kormány; a b), a c), a d) és a k) pontban említetteket a vízgazdálkodásért felels miniszter (a továbbiakban: miniszter) és - a Kormány által meghatározott munkamegosztás szerinti rendben - az érdekelt miniszter együttesen; az e), a g), a h) és a j) pontokban említetteket a miniszter látja el. 3. (1) A vizekkel és a vízilétesítményekkel összefügg állami feladatok körében az igazgatási tevékenységeket (a továbbiakban: vízügyi igazgatás) - a 2. (2) bekezdésében megjelölt munkamegosztásra is figyelemmel - a miniszter az állami vízügyi igazgatási szervezet (a továbbiakban: vízügyi igazgatási szervezet) útján végzi. (2) A vízügyi igazgatási szervezet részei a miniszter által irányított ágazati minisztérium, valamint az e célra létrehozott központi és területi szervek. (3) A vízügyi igazgatási szervezet látja el - a mezgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények kivételével - azoknak az állam tulajdonában lév vizeknek és vízilétesítményeknek a kezelését, amelyek nem minsülnek az állam vállalkozói vagyonának, és így más gazdálkodó szervezet használatába nem adhatók. A mezgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vízilétesítmények tekintetében a kezelésrl a mezgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik. (4) A vízügyi igazgatási szervezet feladat- és hatáskörét a Kormány, az illetékességi, illetve mködési területét a miniszter rendeletben állapítja meg. 4. (1) A települési önkormányzat feladata: a) a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó - a vízgazdálkodás országos koncepciójával és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt tervek kialakítása és végrehajtása; b) a helyi víziközmvek mködtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerzdés megkötése; c) a közmves vízellátás körében a települési közmves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás; d) a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása; e) a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefügg vízfelületének kijelölése; f) a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés. (2) A települési önkormányzat - a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében - köteles gondoskodni: a) a települések lakott területén az ivóvízminség vízre vonatkozó elírásoknak megfelel ivóvízellátásról; b) a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhet szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkez használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezet mvel való összegyjtésérl, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetésérl, illetleg a más módon összegyjtött szennyvíz, továbbá a szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésének megszervezésérl; c) a b) pontban meghatározott feladatok ellátásáról a lakosegyenértéktl függetlenül azokon a területeken, amelyeket a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérl, továbbá a felszín alatti vizek minségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló jogszabályok határoznak meg; d) a hulladékgazdálkodásról szóló külön törvény szerint nem közmvel összegyjtött szennyvizek ártalom mentes elhelyezésének szervezésérl és ellenrzésérl. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok - a külön jogszabályokban a polgármester, illetve a jegyz hatáskörébe utalt feladatok kivételével - a képvisel-testület, a fváros esetében a fvárosi önkormányzat képvisel-testületének hatáskörébe tartoznak. BH A vízmtársulat cégbejegyzésénél irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. (1) bek., évi LVII. tv. 4. (1) bek., 28. (1) bek., 34. (1)-(3) bek., 35. (1) bek., 36. (1) bek. d) pont, 37. (1) bek. d) pont, (4) bek.]. 5. (1) A vízügyi igazgatási szervezet területi szerve a területi jelentség vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Területi Vízgazdálkodási Tanácsot hoz létre. (2) A Területi Vízgazdálkodási Tanács munkájában a külön jogszabályban meghatározott szervek, szervezetek képviseli és a tárgyalt témában érintettek képviseli vesznek részt. III. Fejezet

3 A tulajdonra és a tulajdon mködtetésére vonatkozó rendelkezések 6. (1) Az állam kizárólagos tulajdonában vannak: a) a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képzdményei; b) a természetes tavak közül a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), a Velencei-tó, a Fert tó és a Hévízi-tó, valamint azok medre; c) az államhatárt alkotó vagy metsz folyók, patakok, a törvény 2. számú melléklete szerinti egyéb folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre; d) a folyóvízben újonnan keletkezett szigetek; e) az államhatárt alkotó vagy metsz csatornák, továbbá a törvény 3. számú melléklete szerinti csatornák, tározók, árvízvédelmi fvédvonalak és egyéb vízilétesítmények. (2) A 2. és a 3. számú melléklet szerinti vízfolyások és vízilétesítmények jegyzékét a miniszter rendeletben teszi közzé. (3) A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként - a külön törvények rendelkezése alapján - a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközmveket is). (4) Az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak: a) az ingatlan határain belül keletkez és ott befogadóba torkolló vízfolyások; b) az ingatlan határain belül lev természetes állóvizek (a tó, a holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezked vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek; c) az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz; d) jogszabály eltér rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül lev és saját célt szolgáló vízilétesítmények. (5) Az állami tulajdonban lév természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lév vizek forgalomképtelenek. (6) Az (1), (3), (4) és (5) bekezdésben nem említett vizek és vízilétesítmények állami tulajdonban vannak, de forgalomképesek. Elidegenítés esetén az érintett helyi önkormányzat (önkormányzati társulás) - több önkormányzat esetében az érintettség arányában - elvásárlási joggal rendelkezik. Az elvásárlási jog szempontjából érintett az a helyi önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén vagy határán van a víz, illetve vízilétesítmény. (7) A természetes úton létrejött - a meder részét már nem képez - feliszapolódáson (parti növedék) csak a parti ingatlan tulajdonosa szerezhet tulajdont. BH A folyók holtágainak tulajdoni viszonyai; azok önkormányzati tulajdonba adásának feltételei [1964. évi IV. tv. (Vt.) 17. (1)-(2) bek., évi LXV. tv. (Ötv.) 107. (1)-(3), (5) és (7) bek., évi XXXIII. tv. (Övt.) 10., 15., 16. (2)-(3) bek., 33. (1) bek., 36. (1) bek., évi LV. tv. 13. (2) bek., évi LVII. tv. 6. (1) bek. c) pont 2. mell., évi 31. tvr. 30. (1) bek. a) pont, Ptk. l68. (1) bek., 171 (1) bek., 172. b)-c) pont, 173., 32/1964. (XII. 13.) Korm. r. 41., 22/1996. (XI. 29.) KHVM r.]. 7. (1) Az állami tulajdonban lév vizekrl és vízilétesítményekrl a okban és a 13. -ban foglaltakra is figyelemmel, a közérdek mértékéig, a központi költségvetés - ideértve a fejezeti kezelés Környezetvédelmi és vízügyi célelirányzat pénzeszközeinek felhasználásával -, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladat: a) a vízbázisvédelem ellátása, a vízkészletek átcsoportosítását szolgáló vízelosztó rendszerek - ideértve a csatornákat is - létesítése, fenntartása és üzemeltetése, továbbá a többes rendeltetés rendszerek fenntartása és üzemeltetése; b) a vízfolyások medrében (így például a kis-, a közép-, a nagyvízi mederben és a mellékágakban) a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetségének megteremtése, a folyószabályozási, mederfenntartási munkálatok elvégzése, valamint a hajózható folyószakaszokon, természetes tavakon, csatornákon a hajóút kijelölése, kitzése és fenntartása; c) a természetes állóvizek, holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelzése, mérséklése; d) az elsrend árvízvédelmi létesítmények (így például töltések, mtárgyak) fejlesztése és fenntartása, azokon a védekezés ellátása, az árvízmentesítés - ha az kettnél több települést érint - a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése; e) a vízépítési mtárgyak (vízlépcsk) - fenntartása és üzemeltetése a jogszabályok, üzemeltetési szabályzatok szerinti - mködtetése; f) a belvízelvezet mvek (így például a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bvítése, a belvízvédekezés irányítása és végrehajtása;

4 g) a víziközmrendszerek és a vízkészlet-gazdálkodási célú feladatokat ellátó vízátvezet csatornák bvítése és üzemeltetése. (3) A helyi önkormányzat tulajdonában lév vizekrl és vízilétesítményekrl a okban és a 13. -ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve vízgazdálkodási társulat útján (IX. Fejezet) kell gondoskodni. (4) A (3) bekezdésben megjelölt feladat: a) a 4. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladat ellátását szolgáló létesítmények megvalósítása, bvítése, mködtetése, fenntartása, valamint ennek hiányában az elbbiekben hivatkozottak szerinti ivóvízminség víz egyéb módon történ biztosítása és a vízbázisvédelmi feladatok ellátása; b) a 4. (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladat ellátásához szükséges szennyvízelvezet, -tisztító és -elhelyezést biztosító létesítmények megvalósítása, bvítése, mködtetése és fenntartása; c) a természetes állóvizek és holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelzése, mérséklése; d) a belvízelvezet mvek (így például a belvízcsatornák, szivattyútelepek, belvíztározók) létesítése, fenntartása, bvítése és a belvízvédekezés végrehajtása; e) a víz, a hordalék, a jég zavartalan levonulási lehetségének megteremtése, a szabályozási és mederfenntartási munkálatok elvégzése; f) a település belterületén a patakok, csatornák áradása, továbbá a csapadék- és egyéb vizek kártételének megelzése, a kül- és belterületen a patakszabályozás, árvízvédelmi létesítmények építése, fenntartása, fejlesztése, az árvízmentesítés, az árvízvédekezés szervezése, irányítása, végrehajtása, a védelmi szakfelszerelés karbantartása és fejlesztése. (5)-(6) 7/A. (1) A települési önkormányzatok a 4. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladataikat a szennyvízelvezetési agglomerációk keretében látják el. (2) A 4. (2) bekezdés b) pontjában foglaltak végrehajtására a Kormány nemzeti programot készít, és annak keretében határolja le és jelöli ki a szennyvíz-elvezetési agglomerációkat. (3) Meglév szennyvíz-elvezetési agglomerációnak kell tekinteni - függetlenül attól, hogy egyetlen vagy több kapcsolt települési szennyvíz-csatornázási alrendszer a vizsgálat tárgya - a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásáról és települési jegyzékérl szóló kormányrendelet hatálybalépésekor már üzemel vagy vízjogi létesítési engedély alapján épül rendszereket. (4) A szennyvíz-elvezetési agglomeráció lehatárolása során az alábbi szempontok irányadók: a) környezetvédelmi és közegészségügyi, járványügyi (vízbázisvédelmi, befogadó vízminségvédelmi), b) természet- és tájvédelmi, c) domborzati, d) klimatikus hidrológiai és hidrogeológiai, e) gazdasági (településszerkezeti, településfejlesztési), f) mszaki, g) üzemeltetési, h) társadalmi, i) idegenforgalmi adottságok. (5) A kijelölt szennyvíz-elvezetési agglomerációk szükség szerinti módosítását a Kormány kétévente a (2) bekezdésben említett program felülvizsgálata keretén belül végzi el. 8. (1) A közérdek mértékét meghaladó, illetve a 7. -ban nem említett tevékenység - vízimunka, vízilétesítmény építése - többletköltségeit az igénylk kötelesek megtéríteni. (2) A helyi közcélú vízilétesítmények, illetve a közcélú vízimunkák költségeit, vízitársulat esetén a tagok a társulati érdekeltségi szabályok szerint, vízitársulat hiányában az érdekeltek érdekeltségük arányában kötelesek viselni (közcélú érdekeltségi hozzájárulás). (3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a jegyz veti ki. 9. (1) Az állam a kizárólagos tulajdonában lév regionális víziközmvek és csatornák vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzat) a törzsvagyonába tartozó víziközmvek létesítésére, felújítására, karbantartására és üzemeltetésére (a továbbiakban: mködtetés) a) saját többségi részesedésével mköd gazdálkodó szervezetet hoz létre, vagy költségvetési, illetleg önkormányzati intézményt alapít, vagy

5 b) a mködtetés idleges jogát koncessziós szerzdésben a pályázat nyertesének engedi át. (2) Nem minsül koncesszióköteles tevékenységnek: a) a 3. számú melléklet szerinti csatornák közül azoknak a mködtetése, amelyek nem alkalmasak egyidejleg mezgazdasági, ipari és ivóvíz-ellátási, továbbá hajózási célra; b) a víziközm-társulatok által végzett közmlétesítés vagy -fejlesztés; c) az üzemi vízilétesítmények mködtetése abban az esetben sem, ha külön hatósági engedély alapján közmves vízszolgáltatást is végeznek; d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközmvek mködtetése, ha a szerzdésre vonatkozó általános elírások alapján állam vagy helyi önkormányzat többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - illetleg az e gazdálkodó szervezetek által a saját többségi részesedésükkel ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - engedik át a tevékenység gyakorlását. 10. (1) A kizárólagos állami tulajdonban, illetve önkormányzati törzsvagyonban lév közcélú vízilétesítmények mködtetését végz gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közmvagyonát az állam nevében a miniszter, az önkormányzat nevében a képvisel-testület adja szerzdéssel használatba. (2) A szerzdésnek tartalmaznia kell: a) a közmvagyon mködtetésének jogi és pénzügyi feltételeit; b) a kötelezen ellátandó feladatokat; c) a teljesítés jogi garanciáit. (3) A használatba adható közmvagyon körét, a szerzdés elkészítésével és megkötésével kapcsolatos feladatokat a Kormány rendeletben állapítja meg. 11. (1) A koncessziós pályázatot a) az állami tulajdon mködtetésére a miniszter; b) a helyi önkormányzati tulajdon mködtetésére a képvisel-testület írja ki. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy az a vízi közüzemi tevékenységekre [13. (1) bekezdés] együttesen vagy külön-külön vonatkozik. (3) A koncessziós pályázatot akkor lehet kiírni, ha a koncessziós szerzdés alapján végzend tevékenység összhangban van a jóváhagyott terület- és településfejlesztési, -rendezési tervekkel, a környezet és a természet védelmével, valamint a vízbázisvédelmi elírásokkal. (4) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló törvényben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell: a) a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatással kapcsolatban jogszabályban, illetve szabványban meghatározott követelményeket; b) a szolgáltatási díjak megállapításának, illetve megváltoztatásának módját és feltételeit, ideértve a hatósági árakra vonatkozó tájékoztatást is; c) a folyamatos vízszolgáltatáshoz szükséges eszközöket és egyéb feltételeket; d) a koncesszióval érintett ingatlanok megjelölését, a koncessziós társaságot terhel szolgalmakat, illetve a társaság által nyújtandó használati és egyéb jogokat; e) a koncessziós társaság adatszolgáltatási kötelezettségét; f) a koncessziós társaságot a koncessziós tevékenység ellátásával kapcsolatban, harmadik személyekkel szemben terhel kártalanítási, kártérítési és egyéb kötelezettségeket; g) a koncessziós tevékenység környezet-, természet- és vízbázisvédelmi követelményeit; h) a pályázaton való részvétel feltételeit (így például részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetérl nyújtott tájékoztatás); i) j) a koncessziós társaság induló vagyonának megkívánt mértékét. (5) Nem kell koncessziós társaságot alapítania a koncessziós pályázat nyertesének, ha az állam vagy a helyi önkormányzat által - az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével - közcélú vízilétesítmény mködtetésére létrehozott gazdálkodó szervezet. 12. A koncesszió idtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a koncesszióba adott vízilétesítmények területén halászati, üdülési, sportcélú, idegenforgalmi, fürd- és kereskedelmi szolgáltatások végzésére, az ezeket szolgáló létesítmények megvalósítására, illetve mködtetésére, a csatornán létesített hajózási célú infrastruktúra mködtetésére. IV. Fejezet

6 Víziközmvekkel végzett közüzemi tevékenység 13. (1) A víziközmvek mködtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység. A víziközmvek mködtetit a közüzemi tevékenység keretében az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés szolgáltatására szerzdéskötési kötelezettség terheli. (2) Az (1) bekezdésben említett közüzemi tevékenységre a Polgári Törvénykönyvnek a szerzdésre vonatkozó általános szabályait és a közüzemi szerzdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatásért díjat kell fizetni. A díjfizetés elmulasztása miatt a vízellátást a közüzem korlátozhatja - termelési célú vízfelhasználásnál szüneteltetheti - azonban a létfenntartási ivóés közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízigények kielégítéséhez szükséges vizet ebben az esetben is szolgáltatni kell. (4) A közüzemi szolgáltatás minségi követelményeit, a feleket szerzdés alapján megillet alapvet jogokat és kötelezettségeket - ideértve a szerzdéskötési kötelezettség korlátozásának feltételeit is - a Kormány rendeletben állapítja meg. V. Fejezet Gazdálkodás a vízkészletekkel 14. (1) A vizek hasznosítási lehetségeinek megrzésére a) a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenrzésével, b) a vízszennyezések megakadályozásával, c) a vizek védelmét, illetve szabályozását szolgáló vízilétesítmények létesítésével és mködtetésével, d) a vízhasználatot akadályozó vízminségi károk megelzésével, csökkentésével, illetve elhárításával, e) a vizek medrének és a vízilétesítmények vízvédelmi célú karbantartásával, f) a vizek, azok jellemzinek megfigyelésével, állapotának értékelésével, g) az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatások elemzésével, h) a vízhasználatok gazdasági elemzésével, i) a vízkészletek ésszer használatára ösztönz jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakításával kell törekedni. (2) Az ivóvízellátást, az ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vagy erre kijelölt vizeket a vízkivétel védidomainak, védterületének külön jogszabályban meghatározott mérték kijelölésével és fenntartásával fokozott védelemben és biztonságban kell tartani (vízbázisvédelem). (3) A távlati ivóvízbázis vagy az elvi vízjogi engedéllyel már lekötött vízkészlet védelme érdekében a vízügyi hatóság e törvény alapján, külön jogszabály szerinti tulajdoni és használati korlátozást rendelhet el. (4) Aki a vízkészlet hasznosítására jogot szerzett, köteles a hasznosításba vont vízkészletet - a hasznosítás mértékének arányában - biztonságban tartani, továbbá gondoskodni a szennyvizek összegyjtésérl, elvezetésérl, kezelésérl és a környezetvédelmi elírásoknak megfelel elhelyezésérl. (5) Aki a szennyvízelvezet és -tisztító közmbe a meghatározott mértéket meghaladó károsító anyagot bocsát be, csatornabírságot köteles fizetni. (6) Az (5) bekezdésben említett károsító anyagok fajtáit, azok határértékeit, a csatornabírság kiszabásával kapcsolatos szabályokat, valamint a csatornabírság mértékét - a szennyvízelvezet és -tisztító közmbe bebocsátott szennyvíz mennyisége, a határértéken felül mért szennyez anyag mennyisége és az egyes szennyez anyagokhoz rendelt bírságtétel alapján - a Kormány rendeletben állapítja meg. (7) Az állam kizárólagos tulajdonában lév természetes vizek medrében található nádasok vízminség-védelmi nádgazdálkodásáról a meder kezelje köteles gondoskodni. 15. (1) A felszín alatti vizet - az e törvényben foglaltak figyelembevételével - csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitzések elérését biztosító követelmények. (2) A vízigények a felhasználható vízkészlet mennyiségi és minségi védelmére is tekintettel elssorban a vízhasználat céljára még le nem kötött vízkészletbl elégíthetk ki.

7 (3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál elnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni. (4) A vízigények kielégítésének sorrendje az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakra is figyelemmel: a) létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási, b) gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termel- és szolgáltató tevékenységgel járó, c) állatitatási, haltenyésztési, d) természetvédelmi, e) gazdasági, f) egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat. (5) Ha a vízhasználat korlátozása szükségessé válik, a korlátozás sorrendje a (4) bekezdésben meghatározott kielégítési sorrend fordítottja. (6) Ha a felhasználható vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízhasználat - a létfenntartási vízhasználat kivételével - az (5) bekezdés szerinti sorrendben kártalanítás nélkül korlátozható, szüneteltethet, vagy a biztonsági követelmények megtartása mellett megszüntethet. (7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függ költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészletvédelemmel összefügg költségeket, a szennyez fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira. (8) A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után a Környezetvédelmi és vízügyi célelirányzat javára - a külön jogszabály szerinti kivétellel - vízkészletjárulékot köteles fizetni. (9) A Környezetvédelmi és vízügyi célelirányzat a vízgazdálkodás e törvényben meghatározott közcélú feladatainak ellátását, ezen belül különösen, a vizek kártételei elleni védekezést, a vízkészletek védelmét, a takarékos és gazdaságos vízhasználatot (ivóvízhasználatot), a közcélú vízilétesítmények (víziközmvek létesítését, fejlesztését), a vízrajzi tevékenység fejlesztését, az állami vízügyi alapfeladatok ellátását, a vízgazdálkodási kutatás és mszaki fejlesztés forrásainak kiegészítését elsegít elirányzat. VI. Fejezet A vizek kártételei elleni védelem és védekezés 16. (1) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védmvek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. (2) A vízügyi igazgatási szervezet feladata - a mezgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények kivételével - a folyók vízkárelhárítási célú szabályozása, a kettnél több települést szolgáló vízkárelhárítási létesítmények - az árvízvédelmi fvédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók, belvízvédelmi fmvek (a továbbiakban: védmvek) - építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lév védmvek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A mezgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vízilétesítmények esetében a feladat ellátásáról a mezgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik. (3) A vízügyi igazgatási szervezet területi szervének vízkárelhárítással összefügg feladata; a) a vízkárelhárítás mszaki, igazgatási teendinek irányítása, illetleg ellátása; b) a védmvek építése, fejlesztése, illetve az építés, fejlesztés összehangolása; c) a védekezés területi tervezése, szervezése, szakmai irányítása; d) a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása; e) a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefügg, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez adatok szolgáltatása; f) a vízitársulatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása; g) a vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos tájékoztatás. (4) A helyi önkormányzatok feladata: a) a legfeljebb két település érdekében álló védmvek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lév védmvek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;

8 b) a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelzése - kül- és belterületi védmvek építésével - a védmvek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása; c) a vizek kártételei elleni védelemmel összefügg - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátása. (5) A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata. 17. (1) Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása a) a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a miniszter; b) a rendkívüli védekezési készültség (veszélyhelyzet) tartama alatt a kormánybiztos; c) különösen nagy veszély esetén (szükségállapot) - a külön jogszabály szerinti - kormánybizottság hatáskörébe tartozik. (2) A kormánybiztosi teendket a miniszter látja el, akadályoztatása esetén jogkörét a közigazgatási államtitkár gyakorolja. (3) A saját szervezettel védekez települések által fenntartott mveken az árvíz- és belvízvédekezés mszaki feladatait a település közigazgatási határán belül - a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének szakmai irányításával - a polgármester (Budapesten a fpolgármester) a polgármesteri (fpolgármesteri) hivatal útján látja el. (4) Az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladat- és hatáskörét - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a megyei közgylés elnöke, illetleg a polgármester, fvárosban a fpolgármester látja el. (5) A vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatait, módját és a kormánybiztos jogkörét a Kormány rendeletben állapítja meg. (6) A fpolgármester, a megyei közgylés elnöke, illetve a polgármester rendeli el az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos - a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok körében - a kiürítést, a visszatelepítést, továbbá közremködik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában. (7) A polgármester (fpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében a) közremködik az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásában; b) gondoskodik a közerk, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerk általános ellátásáról; c) megtervezi a kiürítést, a mentést és a visszatelepítést, illetleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról; d) gondoskodik az élet- és vagyonbiztonság, valamint a mentés érdekében szükséges egyéb intézkedések megtételérl; e) gondoskodik a védekezésben részt vevk egészségügyi ellátásáról, továbbá a kiürítés, a mentés és visszatelepítés során a járványok megelzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekrl, a területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat közremködésével; f) megteszi az árvíz és belvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatban keletkezett károkkal összefüggésben keletkezett helyreállításhoz szükséges intézkedéseket. (8) A polgármester (fpolgármester) a közmves vízellátással összefügg államigazgatási feladat- és hatáskörében - a képvisel-testület által jóváhagyott tervnek megfelelen - elrendeli a vízfogyasztás korlátozását. 18. (1) Ha a vizek elre nem látható események (így például baleset, természeti katasztrófa, bncselekmény, radioaktív szennyezés) vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben elszennyezdnek vagy elszennyezdhetnek, s ennek következtében a vízellátás, a gyógyászati, az üdülési és sportcélú, valamint az egyéb vízhasznosítás a lakosság egészségét, életét, a gazdaságot és a környezetet súlyosan és közvetlenül veszélyezteti, a keletkez károk megelzése, elhárítása, illetve mérséklése (a továbbiakban: vízminségi kárelhárítás) minden érintett kötelezettsége. (2) A vízminségi kárelhárítással összefügg feladatokat a Kormány rendeletben állapítja meg. 19. (1) A vízminségi kárelhárítás mveleti irányítása, végrehajtása a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének a feladata. (2) Aki a vízminség romlását és az ezzel összefügg közvetlen veszélyt, illetve veszélyhelyzetet elidézte, a vízminségi kár elhárításában és a veszélyeztetett állapot megszüntetésében - a külön jogszabályban foglaltak szerint - köteles közremködni. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából károkozónak minsül a halászati jog gyakorlója, ha a halpusztulás és az azzal okozott vízminségi kár a halászatra vonatkozó elírások megszegésével és nem vízszennyezés, illetve vízminségromlás miatt következett be.

9 (4) A vízminségi kárelhárítással - a védekezés ellátásával, az egyéb környezeti károk elhárításával, illetve a szükségvízellátással - kapcsolatos költségek a károkozót terhelik. (5) Ha a károkozó ismeretlen, a kárelhárítás költségeit az elszennyezdött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosa viseli. VII. Fejezet A vizekkel és vízilétesítményekkel összefügg ingatlanokra vonatkozó rendelkezések 20. (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles trni, hogy a vízügyi igazgatási szervezet területi szervének határozata alapján a közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, ha az ingatlan rendeltetésszer használatát nem zárja ki (vízvezetési szolgalmi jog). (2) A vízügyi igazgatási szervezet területi szerve kérelemre engedélyezi meglév és vízjogi engedély alapján üzemel vízilétesítményhez történ csatlakozást, ha a vízilétesítmény az eredeti rendeltetésének, valamint a csatlakozó céljának együttesen megfelel, illetve arra alkalmassá tehet (vízhasználati szolgalmi jog). (3) A parti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles trni, hogy a meder tulajdonosa, illetve megbízottai szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlanhoz fzd érdekek figyelembevételével a) az ingatlanon keresztül a víz partjára bejárjanak; b) a mederbl a vízgazdálkodási feladataik végrehajtása során kiemelt, valamint a vízgazdálkodási feladataik elvégzéséhez szükséges anyagokat az ingatlanon keresztül szállítsák, vagy azokat, illetve a munkák elvégzéséhez szükséges eszközöket, átmeneti jelleg létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék; c) a vízrajzi észleléshez, a hajóút kitzéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges jeleket, létesítményeket az ingatlanon elhelyezzék és karbantartsák. (4) Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles trni, hogy a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi felügyelet határozata alapján az ingatlanát árvízi tározóként kijelöljék. Az árvízi tározó területének kijelöléséhez szükséges feltételeket a Kormány rendeletben határozza meg. 21. (1) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) a 20. (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozás mértékének megfelel kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számotteven költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti. (2) A 20. (4) bekezdése szerinti árvízi tározóba történ sorolással kapcsolatos korlátozások miatt az ingatlan tulajdonosát megillet egyszeri térítésrl és kártalanításról külön törvény rendelkezik. 22. (1) Az ingatlan tulajdonosa (használója): a) az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, mvelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza; a meder, valamint a parti és a part menti létesítmények és egyéb közcélú vízilétesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse, továbbá a víz minségét ne károsítsa; b) a meder használatát és hasznainak szedését csak a jogszabályban meghatározott feltételekkel; vízjogi engedélyköteles tevékenység esetén a vízjogi engedély szerint végezheti. (2) A parti ingatlan tulajdonosa parti ingatlanát az elhabolás ellen jogosult megvédeni, illetve az elhabolt részt vízjogi engedély alapján helyreállítani. 23. (1) E törvény hatálybalépését követen a természetes vizek partját a tulajdonos állam, illetve a tulajdonos helyi önkormányzat közérdek célokra tartja fenn, ezért az államtól, illetleg az önkormányzattól beépítetlen ingatlantulajdon természetes vizek partján nem szerezhet. (2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy különösen indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól meghatározott ingatlan, illetleg meghatározott partszakasz tekintetében rendeletben felmentést adjon. (3) A helyi önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonként tulajdonába adott természetes vizek partján lev beépítetlen ingatlanok tekintetében az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól - a települési érdekekre figyelemmel - önkormányzati rendeletben felmentést adhat. 24. (1) A folyó nagyvízi medrét, továbbá a töltésnek az árvizektl mentesített oldalán lév azon területet, amelyen fakadó- és szivárgó vizek jelentkezhetnek, csak az árvízvédelmi elírásoknak megfelelen szabad kezelni, használni és hasznosítani. (2) A folyók, patakok (kisvízfolyások), belvíz- és öntözcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények (így például: töltés, árvízvédelmi fal, árvízi tározótöltés) mindkét oldali lábvonalától mért méter széles védsávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve létesítmény tulajdonosa (használója)

10 a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben, illetleg védekezési célból akadálytalanul igénybe vehesse. (3) A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi mederben tevékenységet folytatókra kötelez. A kezelési terv készítésére, tartalmára, jóváhagyására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. (4) Az (1) és (2) bekezdésekben említett, valamint a rendszeresen víz alá kerül területeken épületet vagy egyéb építményt külön jogszabály alapján és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával lehet elhelyezni. Engedély nélküli elhelyezés következtében az elhelyezt ért kárért - ha törvény eltéren nem rendelkezik - kártalanítás nem jár. (5) A nagyvízi mederre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre, azok használatára, hasznosítására vonatkozó elírásokat és korlátozásokat, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos kártérítési eljárás szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. 25. (1) A partok védelmére szolgáló munkák folytán ideiglenesen igénybe vett terület használatáért a parti ingatlan tulajdonosának kártalanítás nem jár, az ével növényzetben és a függ termésben okozott zöldkárt, valamint az épületben okozott károkat azonban meg kell téríteni. (2) A közérdek mederszabályozáshoz szükséges területet az ingatlan tulajdonosától meg kell vásárolni, illetve - ha adásvételi szerzdés nem jön létre - azt ki kell sajátítani. (3) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi mvek védelme érdekében kijelölt védterületen, védsávon a külön jogszabályban, illetleg a védterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztet tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles trni az ezzel összefügg közérdek használati jogok gyakorlását, illetleg az ingatlanhasználat meghatározott kör korlátozását. 26. Ha a vizek mennyisége vagy a vízilétesítmények teljesítképessége a többletvizek fokozatos leeresztését teszi szükségessé (szükséghelyzet), az érintett ingatlan tulajdonosa (használója) köteles trni, hogy a vizeket a nagyobb kár csökkentése és elhárítása érdekében ideiglenesen az ingatlanon tartsák, odavezessék, ideiglenesen tározzák, illetve az ingatlanon átvezessék. 27. Az e törvény 20. -ának (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési szolgalmi jogot és vízhasználati szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, továbbá a 25. (3) bekezdése szerinti védterület, továbbá a nagyvízi mederben való elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget a vízügyi hatóság jogers határozata alapján (a település nevének és helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlan-nyilvántartásba - külön törvény szerint - fel kell jegyezni. VIII. Fejezet A vízügyi hatósági jogkör 28. (1) Vízjogi engedély szükséges - jogszabályban meghatározott kivételektl eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély). (2) Elvi vízjogi engedély kérhet a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény mszaki tervezéséhez. BH A vízmtársulat cégbejegyzésénél irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. (1) bek., évi LVII. tv. 4. (1) bek., 28. (1) bek., 34. (1)-(3) bek., 35. (1) bek., 36. (1) bek. d) pont, 37. (1) bek. d) pont, (4) bek.]. AEÉ 2001/0. tulajdoni formától függetlenül a vízterületen, kikötben végzett vízrl történ munkavégzéshez engedély szükséges (1995. évi LVII. tv. 1., 28. ) 29. (1) Vízjogi engedélyt a hatóság az elírt feltételek megléte esetén csak abban az esetben adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat: a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fzd érdekeket; b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközmvek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, mszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefügg egyéb szabályozásnak; c) megfelel a külön jogszabályban foglalt elírásoknak.

11 (2) Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható. (3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytl eltéren történt, az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a létesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesít bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén a mindenkori vízjogi szabálysértési fels értékhatár ötszöröséig terjedhet. 30. (1) A vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) - a külön jogszabályban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén - hivatalból vagy kérelemre a hatóság módosíthatja, szüneteltetheti és vissza is vonhatja. (2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte el, az engedélyest az ebbl ered károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés. (3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból megtett intézkedésekbl keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket a) a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek, b) a vizek mennyiségének és minségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történ megváltozása indokolja. 31. Ha a 28. (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó munka, létesítmény vagy tevékenység a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minségét, medrének, partjának állapotát vagy a vízilétesítményeket, azok üzemeltetését, védterületeit bármilyen módon érinti vagy érintheti - és más jogszabály a vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli meg -, az eljáró hatóságot a vízügyi hatóság állásfoglalása köti. 32. Ha a vizek mennyiségi, minségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelzése vagy a jogszeren gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyeget állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történ gyakorlására kötelezheti. 33. (1) A vízügyi felügyelet keretében a hatóság a) a vízimunkák, a vízilétesítmények megvalósításának az ellenrzését, b) vízilétesítmények üzemeltetésének, illetve a vízhasználatok gyakorlásának ellenrzését, c) a más hatóság által engedélyezett munkák és megvalósított létesítmények építésénél és üzemeltetésénél a vízügyi elírások megtartásának ellenrzését, d) a vízjogi engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül végzett munkák, illetleg megvalósított létesítmények és vízhasználatok folyamatos felderítését végzi. (2) A vízügyi felügyelet keretében feltárt jogsért, illetve a károsodás veszélyével fenyeget állapot megszüntetésére a vízügyi hatóság köteles e törvényben és más jogszabályokban meghatározott intézkedéseket megtenni, ideértve a vízjogi engedély visszavonását is. (3) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekrl és a vízhasználatokról vízikönyvet, a vízkészletrl pedig nyilvántartást vezet. IX. Fejezet A vízgazdálkodási társulatok 34. (1) A vízgazdálkodási közfeladatok az e törvényben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok (a továbbiakban: társulat) útján is elláthatók. (2) A társulat jogi személyiséggel rendelkez gazdálkodó szervezet, közfeladatai jellegétl függen víziközmtársulat, illetve vízitársulat. A társulat létrehozására, szervezetére, mködésére, megsznésére, egyesülésére, illetve szétválására, valamint választott tisztségviselinek felelsségére - az e törvény eltér rendelkezése hiányában - a gazdasági társaságokról szóló törvény általános részének rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A társulat az e törvényben meghatározott közfeladatait szolgáló tevékenységét az érdekeltségi területén végzi. (4) A társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkez vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságok. (5) A társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni.

12 BH A vízmtársulat cégbejegyzésénél irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. (1) bek., évi LVII. tv. 4. (1) bek., 28. (1) bek., 34. (1)-(3) bek., 35. (1) bek., 36. (1) bek. d) pont, 37. (1) bek. d) pont, (4) bek.]. BH A cégbíróság törvényességi felügyeleti tevékenységének tartalmát a vonatkozó anyagi jogszabályok és a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletérl szóló törvény rendelkezései határozzák meg azzal, hogy eltér rendelkezések esetén az anyagi jogi jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 29., 49. (3) bek., évi CXLIV. tv. (Gt.) 51. (1) és (2) bek., évi LVII. tv. 34., 160/1995. (XII. 26.) Korm. r. 7. (4) bek.]. BH A vízgazdálkodási társulat az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére kötelezés körében nem minsül közigazgatási szervnek. A kereset elbírálása az illetékes helyi bíróság hatáskörébe tartozik [1995. évi LVII. tv. 34. (2) bek., (5) bek., 35. (1) bek., 43. (1) bek., Pp. 22. (1) bek., 23. (1) bek. f) pont, 324. (2) bek.]. 35. (1) A társulat közfeladatként: a) víziközm-társulat esetén - a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi részének közmves vízellátását, szennyvízelvezetését, szennyvíztisztítását, káros vizek elvezetését szolgáló - vízilétesítményeket hoz létre, illetve fejleszt; b) vízitársulat esetén helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatokat lát el. (2) A vízitársulat közcélú mezgazdasági vízhasznosítási létesítményeket hozhat létre, továbbá azokhoz kapcsolódó talajjavítási tevékenységet, nem közmves vízszolgáltatást végezhet, az alapszabályban meghatározott közfeladatait elsegít vállalkozási tevékenységet is folytathat. (3) A vízitársulat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. BH A vízmtársulat cégbejegyzésénél irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. (1) bek., évi LVII. tv. 4. (1) bek., 28. (1) bek., 34. (1)-(3) bek., 35. (1) bek., 36. (1) bek. d) pont, 37. (1) bek. d) pont, (4) bek.]. BH A vízgazdálkodási társulat az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére kötelezés körében nem minsül közigazgatási szervnek. A kereset elbírálása az illetékes helyi bíróság hatáskörébe tartozik [1995. évi LVII. tv. 34. (2) bek., (5) bek., 35. (1) bek., 43. (1) bek., Pp. 22. (1) bek., 23. (1) bek. f) pont, 324. (2) bek.]. A társulat megalakulása 36. (1) A társulat akkor jön létre, ha az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkez, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaságoknak (a továbbiakban: tagoknak) az érdekeltségi egység aránya szerint számított többsége az alakuló közgylésen a) elhatározza a társulat megalakulását, b) elfogadja a társulat alapszabályát, és c) megválasztja a társulat testületi vezet szerveit és tisztségviselit. (2) A társulat megalakításához az alakuló közgylésen a tagok érdekeltségi egység szerint számított legalább kétharmados többségének döntése szükséges. (3) A társulat megalakulását szervez bizottság készíti el. BH A vízmtársulat cégbejegyzésénél irányadó szempontok [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. (1) bek., évi LVII. tv. 4. (1) bek., 28. (1) bek., 34. (1)-(3) bek., 35. (1) bek., 36. (1) bek. d) pont, 37. (1) bek. d) pont, (4) bek.]. BH Vízgazdálkodási társulatok jogszabályban elrendelt, új alapszabály készítésére vonatkozó kötelezettségének teljesítésénél irányadó szabályok [1995. évi LVII. tv. 36. (2) bek., 38. (8) bek., 45. (6) bek., 160/1995. (XII. 26.) Korm. r. 5. (3) bek.]. 37. (1) A társulat alapszabályában meg kell határozni: a) nevét, székhelyét; b) feladatát és ezzel összefüggésben azt, hogy vízitársulatként vagy víziközm-társulatként mködik-e; c) tevékenységi körét; d) érdekeltségi területét (helyszínrajzi ábrázolással); e) a tagok jogait és kötelességeit; f) a társulati érdekeltségi egységet, a tagok érdekeltségi hozzájárulásának szabályait;

13 g) a társulat gazdálkodására (üzemi tevékenységére), vezet beosztású dolgozóira, testületi szerveire vonatkozó általános szervezeti és mködési szabályokat, valamint a vízitársulat vállalkozási tevékenységének kereteit; h) a társulat képviseletének módját; i) mindazt, amit jogszabály alapján az alapszabály rendez vagy a taggylés szükségesnek tart. (2) A társulat tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét az alapszabály mellékletében kell meghatározni, és az alapszabállyal egy idben a cégbírósághoz benyújtani. (3) A társulat alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül az intézbizottságnak cégbejegyzés és közzététel végett be kell jelentenie a cégbíróságnál. (4) A társulat a cégjegyzékbe történ bejegyzéssel jön létre. A társulat mködése és tevékenysége 38. (1) A társulat szervei: a) az alapszabály szerint: közgylés vagy küldöttgylés (a továbbiakban együtt: taggylés), b) intézbizottság, c) ellenrz bizottság. (2) A társulat legfbb szerve a taggylés, amely évente legalább egyszer ülést tart. (3) A taggylést az intézbizottság hívja össze. Ha az intézbizottság ezt elmulasztja, az összehívásra az ellenrz bizottság jogosult. A hatóság kezdeményezheti, hogy a cégbíróság a törvényességi felügyelet során eljárva intézkedjen a taggylés összehívása érdekében. (4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a taggylés tervezett idpontja eltt legalább 15 nappal ki kell küldeni, és a helyben szokásos módon is közzé kell tenni. (5) A taggylés akkor határozatképes, ha azon a) víziközm-társulat esetén a tagok érdekeltségi egység aránya szerint számított legalább 51%-a személyesen megjelenik, illetve képviselteti magát; b) vízitársulat esetén a tagok (képviselik) érdekeltségi egység arányában számított több mint kétharmada jelen van, akik egyben az érdekeltségi területnek legalább 51%-át képviselik. (6) A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító taggylés vagy küldöttgylés határozata meghozatalánál a tagok érdekeltségük, minden egyéb ügyben egyenl arányban szavaznak. (7) Az alapszabály módosításához, illetve a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, illetve szétválásához legalább kétharmados többség taggylési határozatra van szükség. (8) Ha a taggylés nem határozatképes, a 8 napon belüli idpontra összehívott második taggylés az eredeti napirenden szerepl ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes. 39. (1) A társulat irányító szerve az intézbizottság, ellenrz szerve az ellenrz bizottság. E szerveket a taggylés legalább kétharmados többséggel választja meg. (2) Az intézbizottság elnökbl és legalább két, legfeljebb kilenc tagból áll (a továbbiakban: vezet tisztségviselk). A taggylés választja meg az intézbizottság elnökét, aki egyben a társulat elnöke. (3) Az ellenrz bizottság feladata a társulat egész tevékenységére kiterjed folyamatos ellenrzés. Az ellenrz bizottság közvetlenül a taggylésnek van alárendelve. Az ellenrz bizottság elnökbl és legalább két tagból áll, az elnököt a taggylés választja meg. (4) Az intézbizottság és az ellenrz bizottság ügyrendjét a jogszabályok és az alapszabály keretei között maga állapítja meg. 40. (1) A társulat felett a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el. (2) A társulatok közös érdekeik védelmére - az egyesülési jogról szóló törvény szerint - érdekképviseleti szervezetet hozhatnak létre. A társulat vagyona 41. (1) A társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából (a továbbiakban: hozzájárulás), valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból, továbbá vízitársulat esetén a vállalkozásból származó eredményébl látja el a közcélú feladatait. (2) A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A hozzájárulás mértékét a taggylés állapítja meg. A taggylés az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a hozzájárulás mértékét mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott idre felfüggesztheti. A hozzájárulást - ha az alapszabály kivételt nem tesz - a tagok

14 pénzben kötelesek teljesíteni. A vízitársulatok taggylése által elfogadott érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésével nyújtott szolgáltatás ellenértéke. (3) A társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggylési határozat közlésétl számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti. 42. (1) Az állami és a helyi önkormányzati támogatás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül, kivéve, ha jogszabály szerint az állami támogatással az önkormányzat számol el, illetleg az alapszabály a természetbeni hozzájárulás tekintetében eltéren rendelkezik. (2) A vízitársulat közfeladata ellátásához szükséges elkülönített vagyona és a vállalkozásaiból származó nyeresége a tagok között nem osztható fel. (3) A vízitársulat a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyonával gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet. A közfeladat ellátásához szükséges elkülönített vagyon: a számvitelrl szóló évi XVIII. törvény 1. számú melléklete szerinti, a tárgyévet megelz év mérlegében kimutatott jegyzett tke, valamint a közfeladatok ellátásához a tárgyévben juttatott pénzeszköz, továbbá a jegyzett tkén felüli saját tkébl a jegyzett tke összegének 8%-a. (4) A vízitársulat tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a társulat tartozásaiért nem felelnek. (5) A vízitársulat a vállalkozási tevékenységbl származó eredményét elssorban közfeladatai ellátására köteles fordítani. 43. (1) A társulat tagja a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott - jogszabályba vagy alapszabályba ütköz - határozat felülvizsgálatát bíróságtól kérheti. (2) A jogsért határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat kézbesítésétl számított 30 napon belül kell benyújtani. A keresetindításra megállapított határid elmulasztása jogveszt. A kereset benyújtásának halasztó hatálya nincs, a határozat végrehajtását azonban a bíróság felfüggesztheti. BH A vízgazdálkodási társulat az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére kötelezés körében nem minsül közigazgatási szervnek. A kereset elbírálása az illetékes helyi bíróság hatáskörébe tartozik [1995. évi LVII. tv. 34. (2) bek., (5) bek., 35. (1) bek., 43. (1) bek., Pp. 22. (1) bek., 23. (1) bek. f) pont, 324. (2) bek.]. A társulat megsznése 44. (1) A társulat megsznik, ha a) elhatározza a jogutód nélküli megsznését (feloszlását); b) másik társulattal egyesül vagy több társulatra szétválik; c) a víziközm-társulat az alapszabályában meghatározott közcélú feladatát megvalósította; d) a vízitársulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; e) a cégbíróság megszntnek nyilvánítja; f) a cégbíróság hivatalból elrendeli a törlését. (2) A társulat más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át. (3) A társulat megsznése esetén végelszámolásra kerül sor. (4) A társulatok jogutód nélküli megsznése esetén a közfeladat ellátásához szükséges vagyon - a helyi vízgazdálkodási közfeladatot egyébként ellátni köteles - önkormányzatra vagy az államra száll. (5) Ha a társulat megsznését követen a közfeladatot az állam látja el, az ehhez szükséges vagyont a vízügyi igazgatás területi szerve, illetleg a vizek és vízilétesítmények kezelésére létrehozott kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek veszik át a mezgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vagyon kivételével, amelynek átvételérl a mezgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszter gondoskodik. X. Fejezet Záró rendelkezések 45. (1) Ez a törvény január 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejleg a vízügyrl szóló évi IV. törvény és a módosításáról szóló évi 30. törvényerej rendelet, valamint az évi 1. törvényerej rendelet, továbbá a vízgazdálkodási társulatokról szóló évi 28. törvényerej rendelet, a módosításáról szóló évi 32. törvényerej rendelet és az évi CIII. törvény ai, a kormányzati munkamegosztás megállapításával

15 összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló évi LXVIII. törvény 1. -a, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltség szervek feladat- és hatásköreirl szóló évi XX. törvény ai, az egyes állami tulajdonban lév vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló évi XXXIII. törvény 55. -a, valamint a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerej rendeletek módosítása a koncesszióról szóló évi XVI. törvénnyel összefüggésben cím évi XXXIX. törvény ai hatályukat vesztik. (2) (3) (4) Vízvezetési szolgalom megállapításával kapcsolatban indult és e törvény hatálybalépésekor még folyamatban lév ügyekben - ha a vízügyi hatóság már meghozta az elsfokú határozatot - az évi IV. törvény 34. -át kell alkalmazni. (5) E törvénynek a társulatok felügyeletére vonatkozó rendelkezését - a törvény hatálybalépésekor mköd társulat esetén - a cégjegyzékbe történ bejegyzést követen kell alkalmazni. (6) A törvény hatálybalépésekor mköd társulatok a hatálybalépéstl számított egy éven belül kötelesek e törvény alapján új alapszabályt készíteni, és azt a cégbírósághoz nyilvántartásbavétel céljából benyújtani. A cégbíróság a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletérl szóló évi 23. törvényerej rendelet 14. -ának (3) bekezdése szerinti pénzbírsággal sújthatja azt a társulatot, amely az e bekezdésben meghatározott idpontig nem kéri bejegyzését a cégjegyzékbe. (7) Felhatalmazást kap a Kormány a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, illetleg az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védidomára, védterületére (védsávjára) vonatkozó szabályoknak; b) a vizekkel és a közcélú vízilétesítményekkel kapcsolatos fenntartási feladatokra vonatkozó szabályoknak; c) a vízgazdálkodási feladatokkal összefügg alapadatok gyjtésének, feldolgozásának, szolgáltatásának - a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban -; d) a társulatok megalakulásával, mködésével, megsznésével, az e törvényen alapuló és a társulat bels szabályozási feladatkörébe nem utalt közcélú érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatos szabályok; e) a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlására vonatkozó szabályok; f) a vízgazdálkodás országos koncepciójának végrehajtásához kapcsolódó nemzeti programok; g) a szennyvíz-elvezetési agglomerációk lehatárolásának és települési jegyzékének; h) a szennyvízgyjt hálózatok és szennyvíztisztító telepek minsítési kritériumainak; i) az ivóvízminség-javító program megvalósítását szolgáló célelirányzat igénybevételére, folyósítására, felhasználására, a felhasználás ellenrzésére és a program teljesítését ellátó szervezetre, továbbá a települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási nemzeti program támogatási rendszerére vonatkozó szabályok, j) a települési szennyvíztisztításra vonatkozó nyilvántartási és jelentési kötelezettség; k) az emberi fogyasztásra szolgáló víz (ivóvíz), valamint a fürdvíz minségi követelményeire, továbbá a vízminség ellenrzésére vonatkozó szabályok rendeletben történ megállapítására. (8) Felhatalmazást kap a miniszter a) a vízgazdálkodás általános szakmai követelményeinek, képesítési elírásainak, a vízrajzi feladatoknak és a vízkészletekbe történ beavatkozás szabályainak; b) a Területi Vízgazdálkodási Tanács összetételének és mködési szabályainak; c) a vízgazdálkodás országos és területi rendjének; d) a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges tervdokumentáció tartalmi elírásainak és a kérelmek mellékleteinek; e) a mezgazdasági vízszolgáltatás és vízkárelhárítás feladatait ellátó miniszterrel együttesen a mezgazdasági vízszolgáltató mvek üzemeltetésének; f) a vízimunkáknak, a vízilétesítményeknek és vízhasználatoknak (a vízikönyvnek), a vízkészletek nyilvántartásának; g) a hasznosításba vonható vízkészleteknek - a vizek használatbavételének, illetve a vizek hasznosítási lehetségének megrzése céljából -; h) az ivóvízminség-javító program forrását szolgáló célelirányzat terhére történ költségvetési támogatás mértékére és igénybevételére vonatkozó szabályok rendeletben történ megállapítására. (9) A vízgazdálkodással, valamint a vizek védelmével összefügg érdekek érvényesítését a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú nemzetközi együttmködési, tájékoztatási, segítségnyújtási megállapodásokkal is elsegíti,

16 különösen a szomszédos országokkal való kapcsolatában. Nemzetközi szerzdés hiányában is figyelemmel kell lenni más államok - különösen a szomszédos országok - vízgazdálkodással összefügg érdekeire. (10) A 15. (7) bekezdése szerinti rendelkezést legkésbb december 22-ig kell végrehajtani. BH Vízgazdálkodási társulatok jogszabályban elrendelt, új alapszabály készítésére vonatkozó kötelezettségének teljesítésénél irányadó szabályok [1995. évi LVII. tv. 36. (2) bek., 38. (8) bek., 45. (6) bek., 160/1995. (XII. 26.) Korm. r. 5. (3) bek.]. 45/A. Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítésérl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdet évi I. törvény 3. -ával összhangban a) a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvvel az agglomeráció és a lakosegyenérték fogalmak tekintetében, b) az emberi fogyasztást szolgáló víz minségérl szóló 98/83/EK tanácsi irányelvvel, c) a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történ meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel összeegyeztethet szabályozást tartalmaz. 1. számú melléklet az évi LVII. törvényhez Fogalommeghatározások E törvény alkalmazásában 1. árvízmentesítés: a mederbl kilép vizek, árvizek kártételei elleni megelz tevékenység, amely az elönthet területet (árteret) árvízvédelmi mvek (töltések, falak, árvízcsúcscsökkent tározók, árapasztó csatornák) létesítésével mentesíti (mentesített ártér) a rendszeres elöntéstl; 2. ásványvíz: olyan természetes felszín alatti víztartóból vagy vízadóból származó víz, amelynek ásványi anyag tartalma jellemzen eltér a rendszeres emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíztl, és annak összetétele megfelel a vonatkozó jogszabályban meghatározott (így például biológiai, kémiai) határértékeknek; 3. csatorna: egy vagy egyidejleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény; 4. elhabolás: víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás; 5. elsrend árvízvédelmi vízi létesítmény: a vízfolyások mentén lév vagy létesül - a miniszter által - fvédelmi mvé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló (térségi) árvízvédelmi létesítmény (így például töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna), továbbá a folyó nyílt árterében fekv település árvízmentesítését szolgáló körtöltés; 6. érdekelt: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társaság, aki/amely az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkezik, illetve ingatlant használ; 7. érdekeltségi terület: a) víziközm-társulat esetén azok a területek, amelyeken az általuk megvalósított vízilétesítmények szolgáltatása (vízellátás, szennyvízelvezetés, belterületi csapadék- vagy talajvízelvezetés) igénybe vehet; b) vízitársulat esetén azt a területet, amelyrl a vizek természetes úton a befogadóba (mások tulajdonában lév vízfolyásokba, tavakba, vízilétesítményekbe) jutnak, illetve elvezethetk - ide nem értve az e törvény 2. és 3. számú melléklete szerinti vizekkel, vízilétesítményekkel való közvetlen kapcsolatot - és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú vízimunkák, megépített vízilétesítmények hatást gyakorolnak; 8. gyógyvíz: olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználásának engedélyezése külön jogszabályok szerint történik; 9. ivóvíz: a rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelel víz; 10. közérdek mértéke: a közfeladatoknak a külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekre is figyelemmel megállapított színvonalon történ ellátása; 11. közfeladat: az államnak, a helyi önkormányzatnak és a társulatnak az e törvényben megjelölt feladatai, továbbá a tulajdonukban, illetve használatukban lév vizek és vízilétesítmények tulajdonlásából vagy használatából ered feladatai; 12. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;

17 a) nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít; b) nagyvízi meder kezelés: a terület hasznosítása és használata, a terület felmérése és nyilvántartása, megóvása, rzése, fenntartása érdekében végzett tevékenység; 13. Mezgazdasági célú vízgazdálkodás: a mezgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lév vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefügg feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével; 14. regionális víziközm: az egymással oly módon összefügg - mszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethet - víziközmvek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefügg földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzen vízbázistól távol fekv település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást - amelyhez a fogyasztók közmves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat - látják el. 15. szennyvízelvezetéssel összefügg a) agglomeráció: olyan terület, amelyen belül a népesség és/vagy a gazdasági tevékenység elegenden koncentrált ahhoz, hogy a települési szennyvizet összegyjtsék, szennyvíztisztító telepre és végs kibocsátási pontra vezessék, b) lakosegyenérték: szerves, biológiailag lebontható terhelés, amelynek ötnapos biokémiai oxigénigénye (BOI 5) 60 g oxigén/nap: 16. termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegbl származó) eredet víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hmérséklete 30 C, vagy annál magasabb; 17. védm: a vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény; 18. védidom: az üzemel, illetve tervezett vízkivételi mveket körülvev felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani; 19. védterület (ideértve a védsávot): az üzemel, illetve a tervezett vízkivételi mveket körülvev terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani; 20. vízbázis: vízkivételi mvek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhet vízkészlet a meglév vagy a tervezett vízbeszerz létesítményekkel együtt; 21. vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy idszakosan víz áramlik; 22. vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetségeinek megrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás); 23. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása; 24. vízhasználó: az a természetes személy, jogi személy és a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkez gazdasági társasága, aki (amely) vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe; 25. vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja; 26. vízilétesítmény: az a m (víziközm), mtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközmvekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja: a) közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközmvekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja; b) saját célú vízilétesítmények: rendeltetésük szerint üzemi, háztartási, mezgazdasági vízellátást (így például szennyvízelhelyezést, átvezetést, tisztítást, öntözést) vízkárelhárítási, víztisztítási, vízer hasznosítási feladatokat ellátó mvek; 27. vízikönyv: a vízimunkákkal, a vízilétesítményekkel és a vízhasználatokkal kapcsolatos jogok és kötelezettségek közhitel nyilvántartása; 28. vízkár: a vizek többletébl vagy hiányából származó kár;

18 29. vízkészlet-gazdálkodás: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetsége ne csökkenjen; 30. vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás): a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység; 31. vízszolgáltatások: az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival összefügg, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére, illetleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére irányuló közfeladatok, különösen a) a felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése és elosztása, b) a szennyvíz összegyjtése és kezelése, amelyet ezt követen a felszíni vizekbe juttatnak; 32. lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50%-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érint - jóváhagyott - országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lév településrendezési eszközöknek megfelel; 33. ivóvízminség-javító program (intézkedési terv): az emberi fogyasztásra szolgáló vízre (ivóvízre) vonatkozó - jogszabályban meghatározott - minségi követelményeket kielégít cél megvalósítására irányuló feladatok összessége; 34. árvízi tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló árvízvédelmi vízi létesítmény, amely elsdlegesen az életés vagyonbiztonság megteremtését (vész-, szükség- és árapasztó tározó), továbbá egyéb hasznosítási célok elérését is szolgálja. Árvízvédelmi célú elárasztására csak rendkívüli árvízi esemény esetén kerül sor. 2. számú melléklet az évi LVII. törvényhez Az állam kizárólagos tulajdonában lév folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre Az állam kizárólagos tulajdonában vannak: 1. a törvény 6. -a szerinti, az államhatárt alkotó vagy metsz folyók, valamint a) a Duna-völgyben: aa) Mosoni-Duna ab) Szentendrei-Duna ac) Ráckevei-Duna ad) Marcal ae) Sió b) a Tisza-völgyben ba) Zagyva bb) Hortobágy-Berettyó bc) Ketts-Körös bd) Hármas-Körös 124 km 32 km 58 km 22 km 121 km 125 km 79 km 37 km 91 km 2. az 1. pontban felsorolt folyók árapasztó medrei; 3. az egyes állami tulajdonban lév vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló évi XXXIII. törvény által nem említett holtágak és mellékágak; 4. az államhatárt alkotó vagy metsz, valamint a 20 m 3 másodpercenkénti torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások. 3. számú melléklet az évi LVII. törvényhez Az állam kizárólagos tulajdonában lév vízilétesítmények

19 Az állam kizárólagos tulajdonában lév vízilétesítmények: 1. a törvény 6. -a szerinti, az államhatárt alkotó vagy metsz csatornák, valamint a) Duna-Tisza-csatorna, b) Kiskunsági-fcsatorna, c) Keleti-fcsatorna (KFCS), d) Nyugati-fcsatorna, e) K-III. és K-IV. jel fcsatorna, f) Nagykunsági-fcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III-2), g) Jászsági-fcsatorna; 2. az 1 millió m 3 tározó térfogatot meghaladó állandó jelleg belvíztározók, azok tölt-ürít csatornáival együtt; 3. az alábbi árvízvédelmi mvek közül: a) azok az elsrend árvízvédelmi mvek, amelyek kettnél több település belterületét vagy legalább 1 km 2 /km fajlagos kiterjedés ártéri öblözetet védenek; b) azok a másodrend árvízvédelmi mvek, amelyek ba) az elsrend árvízvédelmi m használhatatlanná válása esetén, annak mentesített területén kettnél több település belterületének ideiglenes védelmére alkalmasak, bb) az államhatár mentén húzódó, a külföldrl betör vizek ellen véd lokalizációs töltések, bc) az árvízi tározó tölt-ürít és határoló vízi létesítményei; 4. a 2. számú melléklet szerinti folyók, valamint az elz pontokban említett csatornák szabályozó mvei, hajóvagy egyéb zsilipei, árvízkapui, folyók duzzasztott terei; 5. regionális víziközmbl a közmvagyon; 6. a belvízöblözetek és a belvízrendszerek fcsatornáinak közös mködtetését segít összeköt vagy megcsapoló belvízcsatornák és a 2 m 3 /s torkolati vízszállító-képességet meghaladó belvízcsatornák, valamint az azok mködéséhez szükséges mtárgyak; 7. a 2. számú melléklet 4. pontja szerinti vízfolyások - 1 millió m 3 árvízi tározó térfogatot meghaladó - tározói, valamint azok árapasztó medrei.

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyulés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetoségeinek megorzésével és kártételeinek elhárításával összefüggo alapveto jogok és kötelezettségek

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS

VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya

Részletesebben

2001. évi LXXI. törvény. a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról

2001. évi LXXI. törvény. a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról 2001. évi LXXI. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról Az Országgyűlés az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő jogharmonizáció keretében a vízgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Vízgazdálkodás vízvédelem november 28.

Vízgazdálkodás vízvédelem november 28. 1 Vízgazdálkodás vízvédelem 2018. november 28. 2 Főbb jogszabályok - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról - 220/2004. (VII.

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :47. Parlex azonosító: 18Q17QZ90004 Iromány száma: T/15373. Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:47 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 18Q17QZ90004 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2016.07.29.) hatályos állapota. A jelek

Részletesebben

A vizek és vízilétesítmények tulajdona

A vizek és vízilétesítmények tulajdona A vizek és vízilétesítmények tulajdona A Vgtv. megszüntette a vizek kizárólagos állami tulajdonát. A Vgtv. III. fejezete A tulajdonra és a tulajdon működtetésére vonatkozó rendelkezések -et tartalmazza.

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19. Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem (a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

Alapító okirat (egységes szerkezetben)

Alapító okirat (egységes szerkezetben) Alapító okirat (egységes szerkezetben) 1.) A költségvetési szerv megnevezése: Földeák-Óföldeák Községek Körjegyzségi Hivatala Rövid neve: Körjegyzségi Hivatal Törzsszáma: 357447 2.) Székhelye: 6922 Földeák,

Részletesebben

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001 Iromány száma: T/18816. Benyújtás dátuma: 2017-12-08 14:02 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képvisel-testületének. 25/2004.(VII.14.) rendelete

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képvisel-testületének. 25/2004.(VII.14.) rendelete Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képvisel-testületének 25/2004.(VII.14.) rendelete az önkormányzati tulajdonú közüzem vízmbl szolgáltatott ivóvízért és a közüzem csatornam használatáért fizetend

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

a január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási

a január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1 1995. évi LVII. törvény 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek meghatározására a

Részletesebben

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete 1 A Kormány /2016. (.) Korm. rendelete a hatékony víz-ár politika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések Hatály: 2017.III.16. - 2018.XII.31. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

16/2016. (V. 12.) BM rendelet

16/2016. (V. 12.) BM rendelet 16/2016. (V. 12.) BM rendelet 16/2016. (V. 12.) BM rendelet a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai

Részletesebben

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási

Részletesebben

Iromány száma: T/384/7. Benyújtás dátuma: :23. Parlex azonosító: 1M3V9K140003

Iromány száma: T/384/7. Benyújtás dátuma: :23. Parlex azonosító: 1M3V9K140003 Iromány száma: T/384/7. Benyújtás dátuma: 2018-07-05 12:23 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: 1M3V9K140003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Bajkai István,

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyőlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetıségeinek megırzésével és kártételeinek elhárításával összefüggı alapvetı jogok és kötelezettségek

Részletesebben

Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 2. oldal 8. A költségvetési szerv működési köre: a környezetvédelm

Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 2. oldal 8. A költségvetési szerv működési köre: a környezetvédelm Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 1. oldal Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1994. (VI. 1.) rendelete a közműves vízellátásról és a közműves csatornázásról*

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1994. (VI. 1.) rendelete a közműves vízellátásról és a közműves csatornázásról* PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1994. (VI. 1.) rendelete a közműves vízellátásról és a közműves csatornázásról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról

366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról 366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokat érint egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében,

Részletesebben

Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö

Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 1. oldal Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

Magyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 2. oldal 5. Létrehozásáról rendelkező határozat: 1060/1953. (IX. 3

Magyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 2. oldal 5. Létrehozásáról rendelkező határozat: 1060/1953. (IX. 3 Magyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 1. oldal Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról*

2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról* 5210 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 30. szám 2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggõ módosításáról* 1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII.

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról A rendelet hatálya a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény hatálya alá tartozó

Részletesebben

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Budapest, március

Tájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Budapest, március Tájékoztató a vízgazdálkodási törvény 2018. december 21. napjától hatályos módosulását megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító

Részletesebben

Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás

Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 2. oldal 4. (1) Az állam és a helyi önkormányzatok vízgazdálkodás Magyar joganyagok - 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet - a vízgazdálkodási feladatokk 1. oldal 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról A Kormány a vízgazdálkodásról

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

1. A közszolgáltatás tartalma. 2. A közszolgáltatással ellátott terület. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

1. A közszolgáltatás tartalma. 2. A közszolgáltatással ellátott terület. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése Pécsely Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII.15. ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pécsely

Részletesebben

Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelete

Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelete Pilisszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (II. 15.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére

Részletesebben

TURA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2003 (X.7.) RENDELETE. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól. A rendelet hatálya

TURA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2003 (X.7.) RENDELETE. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól. A rendelet hatálya TURA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 22/2003 (X.7.) RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képvisel-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV.

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 3/ /VII.2/ Kt. számú rendelete

HAJDÚBAGOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 3/ /VII.2/ Kt. számú rendelete HAJDÚBAGOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE 3/ 1993. /VII.2/ Kt. számú rendelete Hajdúbagos Község Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának és a vagyon

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 OptiJus Opten Kft. 1. 1995. évi LVII. törvény 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 A 2013.1.1. és 2013.1.31. között hatályos szöveg Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek

Részletesebben

8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U TELEFON,FAX: 87/ , ,

8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U TELEFON,FAX: 87/ , , 1 Monostorapáti Közös Önkormányzati Hivatal 8296 MONOSTORAPÁTI, PETŐFI U. 123. TELEFON,FAX: 87/435-055, 535-005, E-mail: mapatik@hu.inter.net Tájékoztatás az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről

Részletesebben

Tájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.

Tájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30. Tájékoztató a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó - 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító - vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési

Részletesebben

Vízjogi létesítési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei

Vízjogi létesítési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei Vízjogi létesítési engedélyezés Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

MUNKAANYAG. Thodory Csaba. Környezetvédelmi törvény, Vízügyi törvény tartalma

MUNKAANYAG. Thodory Csaba. Környezetvédelmi törvény, Vízügyi törvény tartalma Thodory Csaba Környezetvédelmi törvény, Vízügyi törvény tartalma A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről

TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről TÁJÉKOZTATÁS az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak engedélyeztetéséről Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018.

Részletesebben

A HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYÁNAK MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI ÜGYKÖREI

A HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYÁNAK MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI ÜGYKÖREI A HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLYÁNAK MÁSODFOKÚ HATÓSÁGI ÜGYKÖREI Ssz. Főosztály Osztály II. fokú hatósági ügytípus megnevezése A jogkört megállapító jogszabályhely pontos megjelölése

Részletesebben

h) az állami tulajdonban lévı közcélú vízilétesítmények mőködtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerzıdés megkötése;

h) az állami tulajdonban lévı közcélú vízilétesítmények mőködtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerzıdés megkötése; A jogszabály 2010. április 2.napon hatályos állapota 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Az Országgyőlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetıségeinek megırzésével és kártételeinek elhárításával

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről Vízügyi igazgatóság 7/C. (1) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a belügyminiszter irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) Az igazgatóság

Részletesebben

Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízilétesítmények (kutak) vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról 1 Tisztelt Lakosság! Az idei évben a médiában is többször

Részletesebben

Szigetvár Város Önkormányzata Képvisel-testületének. 10/2005. (IV.27.) rendelete

Szigetvár Város Önkormányzata Képvisel-testületének. 10/2005. (IV.27.) rendelete Szigetvár Város Önkormányzata Képvisel-testületének 10/2005. (IV.27.) rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 8/2008. (III.

Részletesebben

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire.

A rendelet hatálya. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, intézményeire. Jánossomorja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (VIII. 28.) önkormányzati rendelete Jánossomorja Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyonnal történő gazdálkodás szabályairól Jánossomorja

Részletesebben

Vízjogi üzemeltetési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei

Vízjogi üzemeltetési engedélyezés. Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei Vízjogi üzemeltetési engedélyezés Kérelem benyújtása, tartalmi követelményei Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

A vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély, a két engedélyfajta kapcsolata

A vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély, a két engedélyfajta kapcsolata A vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély, a két engedélyfajta kapcsolata A. Vízjogi fennmaradási engedély I. Mire szolgál? - Létesítési engedély nélkül vagy attól eltérően megépített vízilétesítmény

Részletesebben

Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat évi Hírlevél. A Vízitársulatok létrejötte, történelme

Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat évi Hírlevél. A Vízitársulatok létrejötte, történelme Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat A Vízitársulatok létrejötte, történelme 1807-ben I. Ferenc király szentesítette a XVII. törvénycikket, amely kimondja, hogy egy adott terület birtokosainak többségi

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl Letenye Város Önkormányzatának 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Letenye Város Önkormányzata a lakások és

Részletesebben

I. Vízjogi létesítési engedély

I. Vízjogi létesítési engedély I. Vízjogi létesítési engedély Ügyleírás: Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügy Vízgazdálkodással kapcsolatos eljárás Vízgazdálkodási hatósági engedélyezési kérelem kút létesítéséhez, használatba

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Magyar joganyagok évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 2. oldal 2. (1) Az 1. (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt

Magyar joganyagok évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 2. oldal 2. (1) Az 1. (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt Magyar joganyagok - 2015. évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 1. oldal 2015. évi CXVI. törvény az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről 1 Az

Részletesebben

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról

NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról NYÍRIBRONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 5/2005(V.29.) R E N D E L E T E vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról Nyíribrony Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában

Gyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában Gyakran ismételt kérdések a kutak fennmaradási/üzemeltetési engedélye tárgyában 1. Milyen kút engedélyezése tartozik a jegyző hatáskörbe? Az adott kútból az éves vízkivétel nem haladhatja meg az 500 m

Részletesebben

A június 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása

A június 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról TARTALOMJEGYZÉK A 2018. június 1. napját

Részletesebben

Vízjogi engedélyezési eljárások

Vízjogi engedélyezési eljárások Vízjogi engedélyezési eljárások SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS 2018. november 07. Schoblocher József szakmai tanácsadó Általános jogi szabályozás Keret szabályozás 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási

Részletesebben

Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 2. oldal a) a bányató medrére, vízkészletére, valamint az egyéb te

Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 2. oldal a) a bányató medrére, vízkészletére, valamint az egyéb te Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 1. oldal 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről

Részletesebben

Igal Nagyközség Önkormányzat Képvisel testületének 12/2004. (IV.29.) számú RENDELETE. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Igal Nagyközség Önkormányzat Képvisel testületének 12/2004. (IV.29.) számú RENDELETE. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Igal Nagyközség Önkormányzat Képvisel testületének 12/2004. (IV.29.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képvisel -testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Az Országgyűlés évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018.

TÁJÉKOZTATÓ Az Országgyűlés évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. TÁJÉKOZTATÓ Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül

Részletesebben

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsőfokú vízügyi és vízvédelmi hatóság

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsőfokú vízügyi és vízvédelmi hatóság Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsőfokú vízügyi és vízvédelmi hatóság Előadás tartalma 1. A Ket. és az anyagi jogszabályok 2. Eljárásrend vízjogi engedélyezéshez 3. Ügyintézési

Részletesebben

Alapító okirat (egységes szerkezetben)

Alapító okirat (egységes szerkezetben) Alapító okirat (egységes szerkezetben) 1.) Az intézmény neve: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Rövid neve: EESZI Törzsszáma: 638089 2.) Az intézmény székhelye: 6922 Földeák, Zárda u. 2. 3.)

Részletesebben

1. A közszolgáltatás tartalma, területe

1. A közszolgáltatás tartalma, területe Papkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Papkeszi

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

1. A közszolgáltatás tartalma, területe

1. A közszolgáltatás tartalma, területe Litér Község Önkormányzata Képviselő-testülete../2014. ( ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Litér Község Önkormányzat

Részletesebben

Farkaslyuk Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 9/2013. (XII.02.) önkormányzati rendelete

Farkaslyuk Község Önkormányzat. Képviselő-testületének. 9/2013. (XII.02.) önkormányzati rendelete Farkaslyuk Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XII.02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Farkaslyuk

Részletesebben

1. A közszolgáltatás tartalma

1. A közszolgáltatás tartalma Dörgicse Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Dörgicse

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések Hatályos:2011.01.01-255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

Tisztelt bátmonostori lakosok!

Tisztelt bátmonostori lakosok! Tisztelt bátmonostori lakosok! Bizonyára ismeretes Önök előtt a médiában oly sokszor emlegetett, fúrt és ásott kutakkal kapcsolatos jogi szabályozás, illetve a szabályozás enyhítésére vonatkozó törekvések,

Részletesebben

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata M10. számú melléklet Az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozása Elosztói üzletszabályzat M10.

Részletesebben

Tolna Város Önkormányzatának 23/2011. (IX.30.) Ör. rendelete a víziállások létesítésének és fennmaradásának szabályozásáról

Tolna Város Önkormányzatának 23/2011. (IX.30.) Ör. rendelete a víziállások létesítésének és fennmaradásának szabályozásáról Tolna Város Önkormányzatának 23/2011. (IX.30.) Ör. rendelete a víziállások létesítésének és fennmaradásának szabályozásáról Tolna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében

Részletesebben

1. A közszolgáltatás tartalma, területe

1. A közszolgáltatás tartalma, területe Királyszentistván Község Önkormányzata Képviselő-testülete 6/2014. (V.30.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 1 Királyszentistván

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. január 08. Dr. Pavlek Tünde sk.

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogok és kötelezettségek

Részletesebben

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1995. évi LVII. törvény. a vízgazdálkodásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések Hatály: 2018.I.2. - 2018.XII.31. 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1 Az Országgyűlés a vizek hasznosításával, hasznosítási lehetőségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő

Részletesebben