H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e

Átírás

1 H u n g a r i a n R e v i e w o f S p o r t s M e d i c i n e 54. ÉVFOLYAM. SZÁM (/) HU ISSN 9-68X TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS EREDETI KÖZLEMÉNYEK ORIGINAL ARTICLES Apor Péter, Légrádi József, Kiss István & Nagy Judit: Proteinuria és a sportolás Péter Apor, József Légrádi, István Kiss & Judit Nagy: Proteinuria and Sporting Budavári Ágota: A sportpszichológusok szakmai kompetenciája és képzése Ágota Budavári: Identity, Competencies, Training in Sportpsychology Takayo Kaiho, Hajnalka Németh, Tsuyoshi Watanabe, Susumu Ito & Koichi Yoshioka: Recovery Processes of the Respiratory Gas Dynamics after Breath-Holding During Cycling Exercise Comparison of Exponential Decay Models Takayo Kaiho, Németh Hajnalka, Tsuyoshi Watanabe, Susumu Ito & Koichi Yoshioka: A légzési gázok helyreállási folyamatának dinamikája rövidtávú légzésvisszatartás után kerékpár ergométeres terhelés közben csökkenő exponenciális függvénymodellek összehasonlítása FOLYÓIRAT-REFERÁTUMOK (APOR PÉTER) REVIEW OF JOURNAL ARTICLES (PÉTER APOR) A stretching hatása az erő-teljesítményre The effects of stretching on strength performance Nyújtani vagy nem nyújtani: a stretching szerepe a sérülés megelőzésében és a teljesítmény növelésében To Stretch or Not to Stretch: The Role of Stretching in Injury Prevention and Performance... Edzés egésztest vibrációval Whole-Body Vibration Training... Az izomrosttípus fájdalmatlan megismerése. Pillanatfelvétel a karnozinról The non-invasive estimation of human muscle fiber type composition. Snapshot on the carnosine... 4 SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS... 6

2 IMPRESSZUM SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE CHAIRMAN OF EDITORIAL BOARD Pavlik Gábor FELELŐS SZERKESZTŐ EDITOR IN CHIEF Dobos József SZERKESZTŐBIZOTTSÁG EDITORIAL BOARD Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pucsok József Radák Zsolt TANÁCSADÓ TESTÜLET ADVISORY BOARD Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József (Magyarország / Hungary) Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland) Borító fotó: Jusben A fotót a morguefile.com bocsátja rendelkezésre: HU ISSN 9-68X Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság Budapest, Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor A borító és a címoldal a Krea-Fitt Kft. tervének felhasználásával készült. Tördelés, nyomdai előkészítés: S-Press Media Kft. s-press.hu Nyomdai munka: HVG Press Kft.

3 PROTEINURIA ÉS A SPORTOLÁS PROTEINURIA AND SPORTING APOR PÉTER,, LÉGRÁDI JÓZSEF, KISS ISTVÁN, NAGY JUDIT 4 Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar Országos Sportegészségügyi Intézet Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, II Belgyógyászati Klinika, Geriátriai Tanszéki Csoport és Dél-Budai Nefrológiai Központ (Szent Imre Oktató Kórház, Nefrológia-Hypertonia Profil és B. Braun Avitum. sz. Dialízisközpont), Budapest 4 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, II. Belgyógyászati Klinika és Nefrológiai Centrum, Pécs ÖSSZEFOGLALÁS A friss irodalmi adatok áttekintése tájékoztat az átmeneti és a tartós proteinuria megítélésében a sporttevékenység kapcsán és attól függetlenül is. Az intenzív fizikai terhelést igen gyakran követi fehérjeürítés, amely - nap múlva megszűnik. Vörösvértestek is megjelenhetnek átmenetileg, de ezeket nem tartjuk kórjelzőnek. Amennyiben egy nyugodt éjszaka után is észlelhetők az eltérések, kórokokat kell keresnünk. Az extrém terhelések során jelentkező vizelet-eltéréseket átmeneti, legfeljebb - napos veseműködéskorlátozottságra utaló paraméterek kísérik illetve magyarázzák. A megítélés vezető szempontja a spontán reverzibilitás. Tisztázatlan eredetű fehérje- vagy vörösvértest-ürítéssel senki ne eddzen, de a fehérjeürítés velejáró tünet lehet diabeteszes, hypertóniás stb. nephropathiának, melynek fennállása esetén javasolt a megfelelő mértékű és intenzitású testmozgás. Kulcsszavak: átmeneti vizelet eltérések a sportolás kapcsán; proteinuriához vezető okok fizikai aktivitáskor; proteinuria megitélése sportolókon FEHÉRJE A VIZELETBEN Az egészséges gyermek és felnőtt reggeli, középsugaras vizeletében nincsen fehérje, illetve a dipstick módszerrel egy keresztnyit ( mg/4 óra) nem halad meg a menynyisége. A mg koncentráció alatt normalbuminuria, - mg/4 óra között mikroalbuminuria, e felett makroalbuminuria a lelet. A gyűjtés lehet 4, 6 vagy 4 órás vagy éjszakai a vizelet mennyiségét is tudni kell a koncentráció mellett az ürítés kiszámításához. A mikroalbuminuria megjelenése a vesekárosodás korai jele például diabetesben, hipertóniában. A vese méregtelenítő tevékenységének csökkenését jelzi a szérum kreatinin és urea szint emelkedése, az ebből számított Glomeruláris Filtrációs Frakció (egfr) csökkenése 9 ml/testfelszín (,7 m ) alá. Az egfr 9, 6, és 5-ös értékei a súlyossági határok a krónikus vesekárosodás mértékének besorolására, ez alatt a veseműködést pótló eljárások dialízis, veseátültetés tarthatják életben a beteget. Újabban a cystatin-c, a gammaglutamil transzferáz és egyéb közepes nagyságú fehérjék, illetve a SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM 77

4 ABSTRACT Based on the recent publications, we reviewed the occurrence and significance of proteinuria in generally and concurred with sports activities. After intensive physical exercises a transient - days proteinuria is a common finding. Red blood cells can be detected also transiently. If fter a calm nights sleep the anomalies exist, one have to search for pathology. After extreme physical loads a disturbance in renal functions can be shown for - days, which are spontanuosly reverzible. In case of permanent proteinura or hematuria any training is prohibited, but proteinuria can be a sign of diabetic, hypertonic or other nephropathy, in which cases some forms of physical activity is recommended. Keywords: transient abnormalities in the urine after physical strain, explanation of urine abnormalities in sports neutrofil gelatináz-asszociált lipocalin (NGAL) mérésével is követik a vesefunkciók viselkedését a fizikai megterhelések kapcsán. A gyermekek és serdülők körében nem ritka az albuminuria főleg, ha nem az ébredést követő első vizeletmintából történik a meghatározás. Ennek ártalmatlan, azaz ortosztatikus illetve hyperlordotikus minősítése az ébredési minta ismételt vizsgálatán, a szignifikáns leukocyturia illetve haematuria hiányán (látóterenként -nél nem több alakos elem) alapul az egyébként normotoniás, nem cukorbeteg fiatalon. Először ezekre gondoljunk a fiatalok proteinuriája kapcsán (9, 8). Perzisztáló fehérjeürítés esetén, különösen, ha vörösvértestek is vannak a vizeletben, feltétlenül nefrológiai vizsgálat szükséges (4). Kizárandó a veleszületett rendellenességek sora is (hypoplasia, dysplasia, polycystás vese, glomerulonephritis, Alport szindróma, anyagcsere betegségek pl. cystinozis, fizikai okok, mint fiúknál adhaesio cellularis, phymosis, mindkét nemben helyi gyulladás stb.). A láz, a fizikai terhelés átmeneti proteinuriával járhat, amely egy hét múltán megszűnik, az ortosztatikus fehérjeürítés éjszakai fekvés után elmúlik. Az izolált haematuria oka legtöbbször hypercalciuria (5). Mind a protein, mind a vörösvértest-ürítés oka lehet a nem csak a soványakon előforduló vesesüllyedés, melynek diagnózisára a CT és MRI korában is meghatározó az állva készült urográfia. Az ortosztatikus proteinuria esetén gyakran látható MR angiográfiával, multidetektor komputertomográfiával a bal vesevéna kompressziója az aorta és a felső a. mesenterica között ez a diótörő vese (renal nutcracker). Az 5-7 éves 9 fiatal ortosztatikus fehérje ürítéssel 68%-ban mutatta ezt a rendellenességet. ilyen személyen 6 évvel később 9-nél nyoma sem volt a proteinuriának, sem a véna leszorítottságnak, háromnál mindkettő megmaradt, egynél pedig a proteinuria perzisztált (5). Mivel a diótörő vese biopsziás mintája mesangiális hypercellularitást mutat, angiotenzin-konvertáló enzyme-inhibitor (ACE-i) kezelést alkalmaztak, s erre megszűnt az ortosztatikus fehérjeürítés (7). A fehérjeürítés normálisan 5 mg/4 óra, mg/g kreatinin alatt van. A tartós fehérjeürítés lehet prerenalis vagy overflow proteinuria, a renális jöhet a glomerulusból vagy a tubulusokból. A papírcsík teszt a diabeteszes fehérjeürítés szűrésére nem alkalmas, a Bence-Jones fehérjét sem mutatja ki. A jelző fehérjék: alfa mikroglobulin, albumin és IgG segíti a tubuláris és glomeruláris eredet elkülönítését (6). Lengyelországban a Sopkard 5 programban 889, 4 éves fiatal 6 százalékában észleltek albuminuriát UAE módszerrel, és százalékában az albumin/kreatinin arány (UACR) módszerrel. A túlsúly és obesitas a magasság/testsúly index szerint 8-8 százalékban fordult elő, együtt a magasabb vérnyomással, de a has körfogata és a hipertónia között laza volt a kapcsolat (7). A fehérjeürítés diurnális változását vizsgálták ortosztatikus proteinuriás (OP) 9 egészséges gyermeken (OP kritérium: vizeletfehérje mg/m felett, míg fekve 4 mg/ négyzetméter alatt). A gyermekek egyötödében volt OP, állva -4-szer nagyobb a fehérjeürítés, fiúkon nagyobb, de a reggeli első vizeletben nincs fehérje. A főleg a fiúkon gyakori OP elvethető, ha a reggeli első vizelet negatív a fehérjére. (). A proteinuria napközbeni változatossága nagy az egészsé- 78 SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM

5 ges 6-9 éveseken. Állva -4-szer több a fehérjeürítés, a fiúké és a nagyobb BMI-vel élőké ennél is nagyobb. A gyerekek 8 százalékában tapasztalható, főleg a tízéves kor és a 85%-os BMI felettieken. Normálisan napi 5 mg-nál ( mg/g kreatinin-nél) kevesebb fehérje ürül a vesén át. A glomeruláris és tubuláris eredet elkülönítésére jelzőfehérjéket, például alfamikroglobulint, albumint és IgG-t lehet mérni (6). Az iskolai szűrővizsgálat során talált 44 abnormális vizeletleletű gyermekben haematuria 6, izolált proteinuria 6, ortosztatikus 9, perzisztáló fehérjeürítés,9, vér- és fehérjevizelés együtt,5 %-ban volt kimutatható. -nél a bio pszia a leggyakrabban IgA nefro pátiát és vékony alapmembrán nephropathiát mutatott ki, emellett membránproliferatív glomerulonephritis, fokális szegmentális glomerulonephritis, Alport szindróma és lupus derült ki. A vese ultrahangos vizsgálata 47 esetben vezetett hydronephrosis, diótörő vese, fokozott veseparenchymaechó gyanújához. (). A makroalbuminuria előfordulását a kanadai First Nation tanulmányban a mikroalbuminuria (több mint mg/mmol kreatininre számítva) és a makroalbuminuria (8 mg/ mmol kreatinin-nél több) előfordulását és egyéb kórtényezőkkel társulását vizsgálták Sellers és mtsai diabeteses gyerekeken. 5 százalékukban mikro- és 6%ban perzisztáló makroalbuminuria állt fenn. Ezekből egy ortosztatikusnak bizonyult, hármuknál spontán megszűnt a fehérjeürítés. Tízből kilencnél a biopszia im munkomplex betegséget vagy glome ru lonephritist mutatott ki, de egyiküknek sem volt klasszikus diabeteses nephropathiája (9). A rezisztin szint egyenesen korrelál az albumin/kreatinin aránynyal és fordítva a GRF-rel, 65 egészséges személyen. Genetikus kapcsolat sejlik a rezisztin szint és a GFR között. (6). A proteinuria etnikai különbségeiről számoltak be Bhalla és mtsai. Tizenötezernél több személy egészségügyi feljegyzéséből az derült ki, hogy a proteinuriával járó diabétesz (bármekkora is a GFR) a fehérekhez képest a kínaiakon,9 (nőknél) és,56 (férfiaknál), a filippinókon,57 ill.,85, a hispánokon,46 ill.,4 eséllyel jelentkezik, míg a proteinuriával nem járó diabétesz (alacsony GFR) ritkább ezeken a népcsoportokon (). A fizikai terhelés az intenzitással arányosan albuminuriához vezethet, elsődlegesen a véráramlás redisztribúciója miatt: a zsigerektől a dolgozó vázizomzat felé terelődik el a vér, a vesén átfolyó vér a nagy intenzitású testmozgáskor csökken, a GFR csökken és zavart szenvedhetnek a tubuláris funkciók is. (4, 5). Dehidrált állapot rontja a helyzetet. Az úszóedzés patkánykísérletben kivédi-csökkenti a do xorubicin-kiváltotta vesebetegséget a mesangialis sejtaktiváció és a kollagén lerakódás megakadályozásával, ha a terhelés elég hoszszú. (). Az edzésen átesett, streptozotocinnal diabéteszessé tett patkányok szívfunkciói, szívfrekvencia-varianciája, baroreflexérzékenysége, szívizom teljesítmény-indexe, a vizelet albumin/ kreatinin aránya sokkal kedvezőbb volt, mint a nem edzetteké. (). Az edzés tehát védheti a vesét. A fiziológiás vese-sport kapcsolatot Patel () cikke kitűnően leírja. Semmilyen adat nem utal arra, hogy a sportolás ártó mértékig növelné a fehérje ürítést, hogy a testmozgás fehérje ürítést kiváltó/fokozó hatása ártana. A glomeruláris vérátáramlás csökkenése az egészséges vesében fiziológiás jelenség, ha nem társul tartós, extrém hypovolaemiával, ha például NSAID szedése nem fokozza ezt, ha nem találunk tubuláris fehérje-öntvényt vagy egyéb tubu láris károsodás jelet. Persze ha csökkent a glomerulusok száma, ha hyperfiltrációra szorul a maradék vese, ha fehérjebevitel excessus történt napi g/kg felett, ha toxikus hatás is terheli a vesét, akkor az intenzív/tartós testmozgás, sport ronthatja a kórállapotot (4,, ). A 6-8 éves egészségesek méteres maximális ingafutás tesztje után fél órával, az életkorral növekvő mértékben a fiúk makromolekula-ürítése nőtt a futás intenzitásával arányosan. A glomerulus permeabilitás és a tubuláris visszaszívás különbözött a pubertás előtti és utáni fiatalokon (4). A fizikai aktivitás nem okozza a vesekárosodásra utaló bio marke rek emelkedését. Az egészséges, terhelés-kiváltotta proteinuriás és a nem-proteniuriás személyek 8 méteres futása után percig ismételt mintákban az akut vesekárosodást jelző NGAL (ne u trofil gelatináz-asszociált lipocalin) a vizeletben ugyan emelkedett 5 perces csúccsal, de a vérszintje csökkent a személyek 65 százalékánál, tekintet nélkül arra, hogy proteinuriásak-e a terhelésre vagy nem. Valószínűleg a proximális tubusok fokozottan termelik, a glomerulusok fokozottan szűrik ki (a vérszintje csökkent) és az oliguria is magyarázza a NGAL emelkedést a vizeletben (). A sportolók proteinuriáját a doppingvizsgálatra leadott vizeletmintákban D-polyakrilamid- SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM 79

6 gél-elfoval és tömegspektográffal vizsgálták Kohler és mtsai (). Az állóképességi sportolók vizeletében főként közepes nagyságú fehérje, úgymint transzferrin, cink-lipoprotein, prosztaglandin izomeráz volt. A protein/kreatinin 5 mg/mol-nál nagyobb volt minden mintában: minden vizelet fehérjeürítőtől származott. Az erősportokra a kismolekulájú töredékek voltak a jellemzők: transthyretin, CD59 antigén, N-terminál transzferrin fragmentum, de a fehérje a normál sávban ürült. A sportágakra és egyénekre jellemző (?) vizelet-protein térkép készül. A kétórás karate edzés növelte az azonnal utána és 6 óra múlva nyert vizeletben a fehérje, a gamma-glutamiltranszferáz és a kreatinin tartalmat, de a GGT/Cr és Pr/Cr arányok nem változtak ebből a szerzők arra következtettek, hogy a változások nem vesekárosodás jelei és 6 óra múltán folytathatók az edzések (). A tollaslabda mérkőzések után a proteinuria a férfiak 6,9, a nők 66,7 százalékában, fehérvérsejt ürítés 4,5 és 5 százalékban, vörösvértest ürítés 5 és,7%-ban volt észlelhető (). A dehidráció az,4 liter/óra verejtéknek az ivással ellensúlyozása révén harmadnyi volt a verseny során. Az erő-sportágakban versenyzők, a testépítők az izomtömeg növelése céljából a fokozott fehérjefogyasztás több mint g/kg mellett a kreatinint is tartósan vagy intermittálóan fogyasztják, ami elméletileg nagy terhelés a vesének. Lugaresi és mtsai () az,g/kg fehérjefogyasztás mellett napi majd 5 gramm kreatint is fogyasztó erő-edzett fiatalokon hét után sem talált változást az 5Cr- EDTA clearance, a karbamid szint, az elektrolitok, a proteinuria, az albuminuria mértékében. Vajon hypoxiás környezetben (szimulált magaslat: méter) a 75%-os maximális pulzusszámmal végzett - perces futás eltérő változásokat okoz-e? Csak az albuminuria foka követte a magasság növekedést, az összfehérje és a beta- mikroglobulin nem (). Extrém sportterhelések: Egészséges embernek az extrém tartós terhelés során sem károsodik a veséje, a veseműködése. Gerth és mtsai (6) 5 atléta km-es, :5 órás futása kapcsán állították ezt: a kálium és nátriumszint, a mioglobin, a kreatinkináz, a troponin I változásai nem érték el a kóros mértéket, hat óra alatt nagyrészt rendeződtek. Neumayr és mtsai (8, 9) a maratoni kerékpár verseny, az Otztal Radmaraton kapcsán ugyan 4 óráig is elhúzódó veseperfúzió csökkenésre utaló csökkent nátrium- és húgysavürítést láttak, kevert glomeruláris-tubuláris típusú fehérjeürítéssel és a kismértékű perfúzió-csökkenést tartósnak egy napot meghaladónak minősítették a jól hidrált versenyzőkön. Tizennégy férfin a duatlon (5 km futás, 4 km biciklizés, 5 km futás) után órán át a plazmában magasabb L-beta, IL.ra, IL-6, IL-8, IL- és monocyta chemotactic protein- emelkedést láttak, de nem változott a TNF-alfa, IL-, IL-4, IL-, InterFeroN gamma szint. A vizeletben (a kreatininhez, a volumenhez és a mintavétel idejéhez igazított) IL-, 4,, az IFN-gamma és MCP- emelkedés következett be, jelezve a vese tubuláris hám sérülését. A vizelet és a plazma citokin-dinamikája különbözik, a vese hámkárosodása magyarázza a cytokinek ürítését, legalábbis részben. A vizelet cytokin szint érzékenyen jelzi a terhelés után a vesekárosodást és gyulladást a terhelést követően. Egy ultramaratoni (6 km) futás Western States Endurance Run évtizedek óta fiziológiai stressz laboratórium (McIntosh 987). A több tucatnyi közlés többnyire a terheléses hyponatraemiával, a szívfunkciókkal, az energia-egyensúllyal foglalkozott. Az általában 4 indulóból futó teljesítette a távot 4 órán belül -ben, a felüktől vettek vér és vizeletmintát, amely 4%-ban mutatott vesekárosodást (a nyugalmi kreatinin érték kétszeresére emelkedése) és 9- százalékban ennek rizikójával (másfélszeresnél nagyobb kreatininszint emelkedést). A vizeletben + fehérje, + vér és,5 feletti fajsúly járt együtt a károsodással: a vizelet dipstick elemzése megfelelően mutatja az akut vesekárosodást az extrém fizikai terhelést követően. Ezek az eltérések -5 nap után eltűnnek (8). A tartós futás átmeneti vizeleteltéréseit írták le Mydlik és mtsai (7) Kassából, a 6 kilométeres és a maratoni futás után, illetve 9 futón. A testsúly,4 illetve, kilóval csökkent. Nem-glomeruláris eredetű vörösvértest-ürítés személyen 6 km, 9 személyen a maratoni futás (4,95 km) után volt észlelhető. Teljes kreatin-kináz és MB izoenzimje emelkedését kisebb mint 6 százaléka a teljesnek a mioglobinuriával kapcsolatos, a rhabdomyolysis jelének értékelik. A szérum mioglobin szint mindkét futás során emelkedett, ahogyan a karbamid, a kreatinin, a foszfor és az ozmolalitás is. A számított egfr csökkent. A veseműködés rendellenességeit a dehidráció, a vizeletelvezető rendszer mikrotraumái, a fehér- 8 SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM

7 je lebontás, az ozmotikusan aktív anyagok csökkent kiválasztása, a rhabdomyolysis, a RAAS rendszer aktiválása okozza. A verseny után -6 napon belül már nem volt eltérés a vizelet összetételben a normálishoz illetve a verseny előtti állapothoz képest. A sportolók vérvizelését okozhatja trauma kerékpárosoknál a húgycső nyomódhat, a néhány vörösvértest fehérvérsejtekkel, baktériumokkal együtt többnyire az alsó húgyutak fertőzöttségét jelzi. Igen intenzív/tartós terhelések során a vesék ischaemiája, katecholamin-túlexpozíció és izolecitin-kiáramlás, izomkárosodás (sérülés) mioglobinuriával, a láb futás okozta mikrotraumáival járó hemolízis (foot-strikehemolysis), dehidráció, a vörösvértestek peroxidációja, nonszteroidok szedése a gyakori magyarázat. Intenzitás-függő és terheléstartam-függő mechanizmusokat tart számon az irodalom (Jones és Newhouse 997). KÖVETKEZTETÉS A proteinuria a vesebetegség lehetőségét jelző tünet, de a gyerekeken, a fiatal sportolókon átmeneti jelentkezése általában nem patológiás jel: hyperlordosis, diótörő vese, az intenzív fizikai terhelés követő órák, meghűlések, lázas állapot után hamar megszűnik. Nagyon intenzív és extrém, maratoni típusú megterhelések során néhány órás-félnapos haematuria is előfordul, olykor a kreatinin/ cystatin-c kiürítés fél-kétnapos csökkenésével is amit a folyadékpótlás állapot befolyásol. Az ilyen jelenséget gyakran mutató sportolók sok évtizedes követésére nem találtunk példát az irodalomban. Amíg fehérje van a vizeletben, ne edzünk, ne versenyezzünk. IRODALOM:. Abián-Vicén J, Del Coso J, Gonzáles-Millán C et: Analysis of dehydration and strength in elite badminton players. Plus One ;7(5):e78.. Bhalla V Thao B, Azar KMJ et: Racial/ethnic differences in the prevalence of proteinuric and nonproteinuric diabetic kidney disease. Diabetes Care online Dec,.. Brandt JR, Jacobs A, Raissy HH et: Orhostatic proteinuria and the spectrum of diurnal variability of urinary protein excretion in healthy children. Periatr Nephrol ;5(6): Bellinghieri G, Savica V. Santoro D: Renal alterations during exercise J Ren Nutr 8;8(): Chandar J, Gómez-marin O, del Pozo R et: Role of routine urinanalysis in asymptomatic pediatric patients. Clin Pediatr (Phila) 5;44(): Gerth J, Ott U, Fünfstück R et: The effects of prolonged physical exercise on renal function, electrolyte balance and muscle cell breakdown Clin Nephrol ;57(6): Ha TS, Lee EJ: ACE inhibition can improve orthostatic proteinuria associated with nutcracker syndrome. Pediatr Nephrol 6;(): Hoffman MD, Stuempfle KJ, Fogard K et: Urine dipstick analysis for identification of runners susceptible to acute kidney injury following an ultramarathon. J Sports Sci ;():-. 9. Huber LC, Wüthrich RP, Gloor HJ: What is your diagnosis? Orthostatic proteinuria. Praxis (Bern) ;99(7):-.. Junglee NA, Lemmey AB, Burton M et: Does proteinuria-inducing physical activity increases biomarkers of acute kidney injury? Kidney Blood Press Res ;6(): Kohanpour MA, Sanavi S, Peeri M et: Effect of submaximal aerobic exercise in hypoxic conditions on proteinuria and hematuria in physically trained young men Iran J Kidney Dis ;6():9-7.. Kohler M, Franz S, Regeniter A et: Comparison of the urinary protein patterns of athletes by D-gel electrophoresis and mass spectrometry a pilot study. Drug Test Anal 9;(8):8-6.. Lugaresi R, Leme M, De Salles Painelli V et: Does longterm creatine supplementation impair kidney function in resistance-trained SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM 8

8 individuals consuming a high-protein diet? J Int Soc Sports Nutr ;():6 4. Marsciani M, Pasini A, Montini G: (Asymptomatic proteinuria in children) G Ital Nefrol ;8(5): Mazzoni MB, Kottanatu L, Simonetti GD et: Renal vein obstruction and orthostatic proteinuria: a review. Nephrol Dial Transplant ;6(): Menzaghi C, Salvemini L, Fini G. et: Serum resistin and kidney function: a familybased study in nondiabetic, untreated individuals. LPoS One ;7(6):e Mydlik M, Derzsiová K, Bohus B: Renal function abnormalities after marathon run and 6-kilometre long-distance run. Przegl Lek ;69(): Neumayr G, Pfister R, Hoertnagl H et: The effect of marathon cycling on renal function. Int J Sports Med ;4(): Neumayr G, Pfister R, Hoertnagl H et: Renal function and plasma volume following ultramarathon cycling. Int J Sports Med 5;6():-6.. Park YH, Choi JY, Chung HS et: Hematuria and proteinuria in a mass school urine screening test. Pediatr Nephrl 5;(8):6-.. Patel DR, Torres AD, Greyxdanus DF: Kidney and sports. Adolesc Med. 5;6:-9.. Patel DR, Vimal Master Sankar Raj, Torres AD: Chronic kidney disease, exercise, and sports in children, adolescents, and adults. The Physician and Sportsmedicine 9;7():-9.. Peng CC, Chen KC, Hsieh CL, Peng RY: Swimming exercise prevents fibrogenezis in chronic kidney disease PLoS ONE ;7(6):e Poortmans JR, Geudvert C, Schorokoff K, De Plaen P: Postexercise proteinuria in childhood and adolescence. Int J Sports Med 996;7(8): Poortmans JR, Ouchinsky M: Glomerular filtration rate and albumin excretion after maximal exercise in aging sedentary and active men J Gerontol A Biol Sci Med 6;6(): Rupprecht HD: Differentialdiagnose der Proteinurie. Münch Med Wschr 4;46(4): Rutkowski B, Czerniak P, Król E et: Overweight, obesity, hypertension and albuminuria in Polish adolescents results of the Sopkard 5 study. Nephrol Dial Transplant ;8(Suppl. 4: Sebestyen JF, Alon US: The teenager with asymptomatic proteinuria: think orthostatic first. Clin Pediatr (Phila) ;5(): Sellers EA, Blydt-Hansen TD, Dean HJ et: Macroalbuminuria and renal pathlogy in First Nation youth with type diabetes. Diabetes Care 9;(5): Shavandi N, Samiei A, Afshar R et: The effect of exercise on urinary gamma-glutamyltransferase and protein levels in elite female karate athletes. Asian J Sports Med ;():4-6.. Silva KA, Luiz Rda S,Rampaso RR et: Previous exercise training has a beneficial effect an renal and cardiovascular function in a model of diabetes. PLoS One ;7():e4886 LEVELEZŐ SZERZŐ Apor Péter dr, 6 Budapest, Czakó u. 9. p.apor.md@gmail.com 8 SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM

9 A SPORTPSZICHOLÓGUSOK SZAKMAI KOMPETENCIÁJA ÉS KÉPZÉSE IDENTITY, COMPETENCIES, TRAINING IN SPORTPSYCHOLOGY BUDAVÁRI ÁGOTA Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest ÖSSZEFOGLALÁS A sportpszichológia, mint új tudományág örvendetesen megújul, emiatt kompetencia határait ismételten ki kell jelölnünk. Hogyan kezeljük a felmerülő új problémákat? Meg kell fogalmaznunk, milyen szakmai identitású a sportpszichológus szakértő, milyen feladatokat lát el, milyen képzést igényel. Kulcsszavak: sportpszichológia kompetenciák, képzések Az elmúlt száz évben tengerentúlon és a brit birodalom határain belül a sporttevékenység mélyen beépült a kultúrába, ebből adódóan jóval több tapasztalati anyagot gyűjtöttek a kutatók a fizikai aktivitást végzőkről. A globalizált világunkban már szinte minden országban, így hazánkban is, a sport a kultúra kiemelt részévé vált. A sporttudományi kutatások negyven évre tekintenek vissza. A tapasztalatok szisztematikus feldolgozása egyre magasabb szinten folyik, az eredmények visszaszivárognak a fizikai aktivitást végzőkhöz, akik újabb és újabb igényt fogalmaznak meg a tudomány művelőivel szemben. Mindez a folyamatos fejlődést ösztönzi, emiatt a sporttudományok is újabb és újabb kihívásokkal néznek szembe, ami a szakemberek képzését is folyamatos megújításra készteti. Az alábbiakban a sportpszichológia aktuális kihívásait, vele szemben támasztott követelmé- SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM 8

10 SUMMARY Sport psychology is a rather new professional field that is experiencing growing pains. The author will describing challenges currently facing the field. She analizes identity problem in the field of sport psychology (who are we, what do we do, and how we do it). Keywords: competencies, training in sportpsychology nyeket vázoljuk, majd a sportpszichológiai szakértők képzésének több módozatát mutatjuk be. A magyar sportéletben meghonosodott pszichológiai kultúrán, kutatásokon kívül, leginkább az észak-amerikai és skandináv sportpszichológiai gyakorlatot ismerjük gazdag publikációs anyaguknak köszönhetően. A sportolók részéről megjelenő igények jóval nagyobbak, mint amit mi itthon tapasztalunk, ezáltal Európában is a francia, holland, német, angol, olasz kutatások rohamosan fejlődnek (5, 6), ennek megfelelően a szakemberek képzése is folyamatosan modernizálódik. Tekintsük át milyen al kal mazási körei vannak a sport pszi chológiának: A sportpszichológia alkalmazási körei: Iskoláskorúak populációja Sportolók Edzők Felnőtt válogatott (professzionális) keretek Mások Azt láthatjuk, hogy ellátandó népesség kiterjed a kisiskolás korú versenyzőtől az időskorú rekreációs céllal sportolókig szinte minden életkorú, minden fizikai teljesítményszintet nyújtani tudó népességre, az olimpikontól az amatőr sportolóig. Az elmúlt ötven évben mindenütt megnőtt az ellátandó sportolók száma, és átalakult az igényük is. Emiatt jóval több helyen, több szinten képeznek sportpszichológiai tanácsadókat, szakértőket. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A sportpszichológiai kutatások az 96-as években indultak, akkoriban a kutatók főleg Sportolás kezdetétől 4 évig Rekreációs célú, mozgássérült sportolók ifjúsági versenyzők, amatőr, sérült, egyetemi sportolók, Sportegyesületekben, egyetemi klubokban dolgozók Elit sportolók Sportoló szülei, szakvezetők pszichofiziológiai és kérdőíves személyiség teszteket végeztek laboratóriumi körülmények között, (R. Singer, Martins, Morgan, Nideffer, Ogilvie munkássága fémjelzi ezt a korszakot). Később, a 7-es, 8-as években, a sportkutatók helyébe a klinikai pszichológiai alapképzettségűek léptek, akik megalakították AAASP-t (Association for the Advancement of Applied Sport Psychology), az Alkalmazott Sportpszichológiai Társaságot. Klinikai pszichológiai, diagnosztikai vizsgálatokkal gazdagították a sportolók személyiségéből alkotott ismereteinket. A klinikus pszichológusok azokat a módszereket alkalmazták a sportolók eredményességének növelésében, amelyek a klinikumban beváltak (pl. a figyelem irányának kontrollálását, introspektív képesség fokozását, a szorongás csökkentését szolgáló módszereket), a gondolkodás átszervezését célzó kognitív metódusokat alkalmaztak, sőt, hosszabb együttműködés eredményeként a sportoló önmagáról alkotott képe átdolgozhatóvá vált. Tehát jóval átfogóbb változásra törekedtek, mint amire a gyakorlatban igény mutatkozik az elmúlt tíz évben. A szerző maga is ehhez a generációhoz tartozik, ebben az időszakban kezdett élsportolókkal dolgozni, szinte valamennyi klinikai módszert, eljárást alkalmazta klinikusként, jó hatékonysággal. 84 SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM

11 A pszichológiai tényező jelentőségére a sport-szakemberek is felfigyeltek, az érzékenyebb edzők rádöbbentek a versenyzővel kialakított kommunikáció fontosságára vagy a csapatok élén álló edzők a közösségi összetartás jelentőségére. Példaként a világbajnok vízilabdázó Görgényi Istvánt említhetem, akinek az érdeklődése a csoport dinamika felé fordult, ezért a szociálpszichiátria szakemberei között képezte magát, majd edzőként sokat kamatoztatott ebből a tudásából. Nem véletlen, hogy az ő vezetésével lett az ausztrál vízipóló csapat olimpiai bajnok. 99-es évektől a gyakorlatban felmerülő gondok megoldására kellett a sportpszichológiának válaszolnia, segítséget nyújtania. A részfeladatok megoldása egy operacionalizált szemléletbe ágyazva a kognitív- és viselkedésterápia eszközeinek a felhasználását igényelte leginkább. Mottóként a tudatosság, az adott működés elemzése, tervezése áll, ennek jegyében dolgozik a sportoló és a pszichológus közösen (pl. egy adott helyzet kontrollálására korlátozódik a feladat, arra kell megfelelő eszközt adni a sportoló kezébe, más esetben a figyelem elkalandozásának megállítását kell a sportolónak megtanulnia, pl. műugrás, szertorna elem kivitelezéséhez). A megváltozott feladatok ellátására módszertanilag is más eljárások szükségesek, így ezek lettek a hatékony módszerek az amerikai, ausztrál, svéd, magyar stb. sportéletben. Az iskolai, amatőr, egyetemi, versenysportolók körében a pszichológiai képesség, jártasság fejlesztése lett a leginkább igényelt és oktatott. Leggyakrabban a következő területeken alkalmaztak tréningeket a sportolók körében (6):. figyelem koncentráció. kommunikációs készség. motivációs, önmotiváló technikák 4. célkövetés 5. időkeretek szervezése, tartása Módszertanilag a kognitív és viselkedésterápiás eszközök váltak be, ami biztos útmutató lett a sportoló számára. Hosszabb távú együttműködés során lehetséges a mélyebb lelki összefüggések feltárása, szabályozása különböző pszichoterápiás módszerekkel, amelyeket az erre kiképzett pszichológusok folytatnak, de erre egyre ritkán van igény, idő. A fenti pszichológiai képességek fejlesztése érdekében olyan oktatási folyamatra (speciális tréning) van szükség, amelynek elsajátítása a sportolót jobb teljesítményhez segíti. Ennek megfelelően speciális képzettséget kellett az oktatóknak szerezniük, amivel meg tudják tanítani a konkrét feladatra szóló tréninget a sportolóknak. SPORTPSZICHOLÓGIAI SZAKEMBEREK KÉPZÉSE A magyar sportolók pszichológiai ellátására vállalkozó szakemberek több szakirányú képzésben fejleszthetik magukat. Alábbiakban bemutatjuk a hozzáférhető információk alapján azokat a képzőhelyeket, amelyek a mentálhigiénés szakértő és sportpszichológus képzést hirdettek meg. Szakedzői vagy testnevelő tanári alapdiplomával, vagy graduális pszichológus diplomával rendelkezőknek lehetővé válik, hogy ráépített képzéssel alkalmassá váljanak a lelki gondozásra, a sportteljesítmény optimalizálásra. Mindkét képzés a Semmelweis Egyetem keretein belül működik, talán nem véletlenül, egészségügyi alapokkal rendelkező, segítő szakember képzését tűzik ki célul.. Az utánpótlás nevelésben, az úgy nevezett akadémiai képzésben alkalmaznak iskoláskorú sportolók pszichológiai ellátására szakembereket, akik alapdiplomájukat tekintve edzők, testnevelő tanárok, ezen felül mentálhigiénés képzettséggel rendelkeznek. Az ő előnyük az, hogy ismerik a sport közegét, sőt az adott korosztály életkori sajátosságait, típusos problémáikat ezáltal képesek arra, hogy életmódbeli, mentálhigiénés ismereteket adjanak át a iskolás gyerekeknek. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézete az elmúlt húsz évben igen jelentős szakember gárdát képzett, akik közül többen a sportolók mentálhigiénés gondozásában kamatoztatják tudásukat. Prof. Tomcsányi Teodóra koncepciózus képzési rendet valósított meg a mentálhigiénés szakember képzésben, ő maga igen sokoldalúan képzett, elismert pszichoterapeuta (klinikai pszichológus, csoportanalitikus, pszichodráma kiképző). Stábjával együtt több ezer szakembert képeztek ki. Munkatársai között orvos, klinikus pszi chológus, családterapeuta, pszichodráma csoportvezető, pszichoanalitikus, pszichoterapeuta található. Szakirányú képzések között megtalálható a lelki gondozói és a mentálhigiénés profil is, annak megfelelően, ki milyen területen akarja hasznosítani magát. SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM 85

12 . A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán egy másik képzés is elindult az utóbbi években, dr. Lénárt Ágota, Pszichológiai Tanszékvezető irányításával, pszichológus diplomával (Msc) rendelkezők számára. A képzés elsődlegesen a versenysportolók teljesítményfokozására irányul. Saját megjelölésük szerint sportteljesítmény pszichés oldalának biztosítása, egyéni és csapatsportolók ellátása a képzés célja. A 4 féléves oktatás a Karon működő szakemberek bevonásával történik, ahol meghatározó, hogy milyen képzettségű, szemléletű oktató vezeti be a hallgatókat a sport világába. Az egyetemi évek alatt elméleti alapképzésben részesülnek a pszichológusok, ezért a sport világát csak felületesen ismerik. A sport közegével való ismerkedést szolgálják a terep- és laborgyakorlatok, edzés és versenylátogatások, a sportági sajátélmény. A továbbképzési szak tárgyai közül csak néhányat emelünk ki, amelyek relevánsak más pszichológiai szakterületen is: a pszichodiagnosztika ( óra), nem jelölik meg pontosan mit is diagnosztizálnak, illetve milyen módszerekkel, ugyanúgy homályban marad, hogy az összesen órában oktatott módszerspecifikus képzésben mit tanulnak a jelöltek (5-féle pszichoterápiás módszert oktatnak hazánkban) vagy a sportpszichiátria ( óra) blokkja mire irányul. A képzés koncepciójáról, képzési rendjéről, oktatóinak képzettségéről keveset tudhat meg az érdeklődő a honlapjukról. A tanszék sportpszichológia szakirányú továbbképzését kizárólag egyetemen szerzett pszichológia diplomával rendelkezőknek hirdetik meg, akik gyakorlatot még nem szereztek, a sportolók értékrendjét egyáltalán nem ismerik, tehát mélyvízbe csöppennek, amikor dolgozni kezdenek. A fentiekben vázolt két speciális képzés gyakorlati felhasználhatóságát az ott végzettek működése fogja igazolni, vagy nem. A végzettek közül többen vesznek részt a korosztályos válogatott kerettagok ellátásában, bár a szakszövetségek vezetői a sportegészségügyi ellátást végzőket nem pályázat útján választják ki. Ismereteink szerint egy sportági akadémián (Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia) a Mentálhigiéné Intézet által képzett szakemberek kiválóan működnek szakedzői, testnevelő tanári alapokkal. Néhány éve a válogatott keret mellett (pl. a kajak-kenu, gyorskorcsolya) TSK Pszichológiai Tanszékén végzett pszichológusok működnek.. A graduális pszichológus diplomával rendelkezők a hagyományos akkreditált szakképzésben is tovább képezhetik magukat, szerezhetnek a sportban is hasznosítható tudást. Az akkreditált szakképzés nem sport specifikus tanrendet tartalmaz, azonban klinikai, mentálhigiénés pszichológiai szaktudást ad a végzett pszichológus kezébe. A SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 8 féléves képzése adja meg a biztonságot arra, hogy a sportoló egyéni gondjainak gyökereit, személyiségének egészét jobban áttekintse, majd az elsajátított pszichoterápiás módszert választva, befolyásolni is tudja. A szerző maga is klinikai szakpszichológus, relaxációs és szimbólumterápiás pszichoterapeuta a sport közegével gyakorlati munkája során ismerkedett meg. Munka és szervezetpszichológia szakképzésben (Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen) a szervezetek működésének, dinamikai folyamatával ismerkednek meg, és szervezetfejlesztő módszereket sajátítanak el, ami ugyancsak hasznos tudással vértezi fel a sportcsapatoknál működni szándékozó pszichológusokat. Az utóbbi évtizedben szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a klinikus szakemberek nem érdeklődnek a sport világa iránt, inkább csak pacientúrájuk színesítéseként vállalnak egy-egy sportolót. Többnyire a szocializálatlan kliensek gyors eredményt várnak, a mágikus varázslás iránt van igényük. Úgy véljük, hogy megnőtt a pszichés támogatási igény, emiatt valamennyi szakképzési folyamatban nevelődött szakemberre a jövőben szükség lesz! az elsődlegesen sportszakmai tudással rendelkező edzőre, testnevelő tanárra, akik a mentálhigiénés képzéssel érzékenyítve lettek a sportoló fiatalok lelki megnyilvánulásai iránt, ugyanúgy, mint a sportot megismerő pszichológusra, akik a sportolók értékrendjét, sajátos attitűdjét tapasztalják meg TSK-on. Érdemes kitekinteni a tengeren túli képzésekre: az észak-amerikai sportpszichológiai képzésről publikációból szerzett információink vannak (6). Alapképzettség szükséges ahhoz, hogy a ráépített képzésbe bekerülhessen a jelölt, majd sportpszichológiai szakértőként működhessen. A következő alapképzésekre építhető speciális oktatás: 86 SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM

13 . pszichológus licencre épülő edzői képesítésre, amire speciális kognitív restruktúrálást, fókusz technikát építenek fizioterapeuta végzettségre épített nem-specifikus képzettség Az Amerikai Olimpiai Bizottság (USOC) az Alkalmazott Sportpszichológiai Társasággal karöltve létrehozta a sportpszichológusok regiszterét, ami a minimális kompetenciát garantálja az egyes szakember esetében. Hangsúlyozzák, hogy azokat az etikai szabályokat kell követniük a sportpszichológusoknak, amelyeket az Amerikai Pszichológiai Társaság határoz meg, amelyek szerint minden pszichológus működik.. Edzők számára a Commission Accreditation of Athletic Training Education (CAATE) ún. certified athletic trainer diplomát adnak ki, sportpszichológiai tréning elvégzése után. Fizioterapeuták számára a Commission on Accreditation in Physical Therapy Education (CAPTE) a Fizioterapeuták Társasága specifikus fizioterapeuta címet ad ki. Tehát háromféle alapképzettséggel rendelkező szakember kezdheti el a speciális tréning módszerek elsajátítását, később oktatását. Meg kell tanulnia azokat az edukatív módszereket, tréningeket, amelyeket alkalmazni fog a sportolók felkészítésében. Valamennyi tanulás elméleten alapszik, irányított program elsajátítását célozzák. MŰKÖDÉSI KOMPETENCIÁK TERÜLETEK HATÁRAI A következő kérdés, vajon milyen kompetenciával, mire vállalkozhatnak a sportpszichológiai szakértők?. Az iskoláskorú sportolók életkori sajátosságainak ismerete nélkül alig végezhető a lélektani fejlesztésük, tehát fejlődéslélektani ismeretekkel kell felvértezettnek lenniük, ismerniük kell az életkori jellegzetességeket, kritikus életszakaszok (serdülőkor) buktatóit, és a megoldás módjait. A nevelőedzői alapképzettségű szakember ismeri a gyerek életkori sajátosságait, a szülővel való kapcsolattartás szabályait ezért ő végezheti leginkább ezt a feladatot. A sportolón kívül a sportpszichológus szakértőnek gyakran a szülővel is kapcsolatba kell kerülnie, akinek az igényeit, vágyait is fel kell mérnie ahhoz, hogy a gyereknek segíteni tudjon, ezért hasznos, ha családterápiás szemléletet is szerez.. A sportpszichológus szakembernek fel kell ismernie az átlagos élethelyzeti, életkori problémákon túlmutató patológiás eltéréseket, és ilyen esetben klinikus szakemberhez kell irányítania a sportolót. De milyen képzettség alapján ismeri fel a kóros eltérést? 99-es évektől drámaian megnőtt a klinikai esetek száma a fiatal felnőttek körében, akik közül a legtöbb sportoló kikerül. A különböző szerhasználat, addikció (nikotin, drog, alkohol), internet- illetve játék (póker) függőség, étkezési zavarok, testvázlat zavarok (anorexia), hangulati élet ingadozása, az agresszió ill. indulat kezelés problémája, traumák feldolgozásának képtelensége, stb. többnyire klinikai kezelést igényel (4). Mentális egészségügyi tanácsadóhoz küldik az amerikai trénerek a sportolókat, akik képesek elkülöníteni azokat, akik klinikai kezelést igényelnek, ill. akik átmeneti pihenéssel, kikapcsolódással megnyugtathatók. A budapesti gyakorlatban ezt a szűrő funkciót az Országos Sportegészségügyi Intézet két klinikus pszichológusa látja el, mi szűrjük a sportorvosi engedélyt kérő sportolókat, amennyiben a sportorvos szükségesnek ítéli a pszichológiai vizsgálatot (pl. kezelt személyiségzavarban szenvedő sportoló lövészetben versenyezhet-e?).. Különböző céllal sportoló emberek elköteleződését, involváltságát differenciáltan kell megállapítanunk. A szórakozásként röplabdázóban az örömszerzést kell támogatnia, míg a versenysportolóban az eredményre törést, a dominancia késztetést, a tökéletes teljesítményre törekvést. Ebben az esetben segítenie kell a teljesítmény szorongás normalizálásában/ feszültség elviselésében, frusztráció elviselésében stb. Ismernie kell a különböző sportágak pszichés követelményeit ahhoz, hogy megfelelő iránymu- SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM 87

14 tatást tudjon adni a tanácstalan, örömtelen sportolni vágyó gyereknek. Ehhez az edzői múlttal rendelkező pszichológus konzultáns ért leginkább, aki pontosan fel tudja mérni, hogy kinek milyen sportág passzol, akár alkati, akár lélektani jellemzők alapján (). 4. A pszichológus szakértőnek kompetensnek, empatikusnak kell lennie az edző-versenyző kapcsolat kezelésében az élvonalban tevékenykedőkkel. Az elvárás vs. megértés dimenzióban működő edző mellett a versenyző élményeire koncentrál a pszichológus. De egyik fél mellett sem köteleződhet el, hanem igyekeznie kell egyfajta közös érdeket, célt kidolgoztatni velük, amiben mindketten célirányosan eredményre törekszenek és a felmerülő konfliktusok megoldását segítjük, egymás szempontjainak a megismerése által (mediátor funkció). Mindkét félnek fel kell ismernie az egymásra utaltságukat a közös cél elérésében. A sportpszichológiai szakértő megerősíti mindkettőjük (de különösen a sportoló) önbecsülését, felvértezheti őket bizonyos eszközökkel, amelyek révén jobban megértik egymást. 5. Csapatsportágak az egyéni gondok mellett beilleszkedési, együttműködési problémákat vetnek fel, amelyekben a pszichológus szakértőnek enyhítenie kell a rivalitást a játékosokban, a csapat végleges kijelöléséig, ugyanakkor erősítenie kell az együttműködést, az egymástól való függés (interdependencia) elfogadását a verseny előtti közvetlen megelőző időszakban (). A két ellentétes törekvés kezelése minden csapattag esetében a pszichológus feladata. 6. Az élsportolók esetében a teljesítmény elvárás felvállalása, ill. a kudarcok átdolgozása is a sportpszichológus konzultánssal történik leggyakrabban. A karrier tervezés, egyes sérülések okozta kihagyások átvészelése, hasznosítása edzőkkel és a klubok ill. válogatott keretek pszichológusának segítségével zajlik. A balesetben megsérült, vagy a sportban örömet kereső pa ra sporto ló esetében tra u ma ti zált sá gát (PTSD) is kezelni kell, az aktuális sportfeladatok mellett. A mozgássérültek lelki vezetését leginkább a fizioterapeuták végezhetik, akik a rehabilitációs időszakban együttműködnek a felépülni vágyókkal, akik új célokat keresnek további életükben. Ebben a munkában többnyire sem a barátok, sem a családtagok nem tudnak vagy nem akarnak a sportolónak segíteni. A család többnyire kitartó munkát, eredményes karriert vár el tőlük, kevéssé mérlegelve azt, hogy mire is képes valójában a sportoló. IRODALOM Budavári Á.: A pszichológiai beavatkozások jelentősége az élsportolók felkészítésében. Sportorvosi Szle, 47/ -, 9-4, 6 Budavári Á.: Az élsportolók személyiségének nárcisztikus vonásai Sportorv. Szle. 44/4, 69-84, Budavári Á.: A pszichológus szerepe az élsportolók ellátásában. Sportorv. Szle. 4/4, 7-, Budavári Á.: Sportpszichológia. Medicina, Budapest, 7 Zaichkowsky L.: Indusry challenges facing sport psychology. Athletic Insight The online Journal of Sport Psychology Vol.8/. 6 Zizzi S.J., Blom L.C., Watson J., Downey P.V.: Establishing a hierarchy of psychological skills: coaches, athletic trainers, and psychologists uses and perceptions of psychological skills training. Athletic Insight The online Journal of Sport Psychology Vol./ SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM

15 RECOVERY PROCESSES OF THE RESPIRATORY GAS DYNAMICS AFTER BREATH- HOLDING DURING CYCLING EXERCISE COMPARISON OF EXPONENTIAL DECAY MODELS A LÉGZÉSI GÁZOK HELYREÁLLÁSI FOLYAMATÁNAK DINAMI- KÁJA RÖVIDTÁVÚ LÉGZÉSVISSZATARTÁS UTÁN KERÉKPÁR ERGOMÉTERES TERHELÉS KÖZBEN CSÖKKENŐ EXPONENCIÁLIS FÜGGVÉNYMODELLEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TAKAYO KAIHO, HAJNALKA NÉMETH, TSUYOSHI WATANABE, SUSUMU ITO and KOICHI YOSHIOKA Graduate School of Sport Systems, Kokushikan University, Japan Department of Health Science and Sports Medicine, Faculty of Physical Education and Sports Sciences, Semmelweis University, Hungary Graduate School of Emergency Medical System, Kokushikan University, Japan SUMMARY Short periods of breath-hold (BH) occur frequently during various kinds of sport activities. After short periods BH, minute carbon dioxide output (VCO ) and minute oxygen uptake (VO ) transiently increase and return to their steady-state levels. The present study examined the properties of the recovery processes of respiratory gases after BH during exercise. Exercise tests were carried out with a bicycle ergometer for ten healthy male athletes and the ventilation activities and expired gases were measured with a breath-by-breath based aeromonitor. The respiratory responses to s BH were recorded during continuous cycling at each of three exercise loads ( W, 6 W and W). Mono- and bi-exponential decay functions with two parameters (initial amplitude A and rate constant alpha) and four parameters (A, B and alpha, beta) respectively, were fitted to the data of VCO and VO after cessation of the BH. When the two models were compared with Akaike s Information Criterion, the bi-exponential decay model was selected for the data of VCO and VO. Whereas the load dependencies of the rate constants alpha, beta and initial amplitude B of VCO and VO were very similar, those of the initial amplitude A were different: the increase in the initial amplitude A of VO with load increase was much larger than that of VCO. This result may be explained by the fact that tissue capacity of carbon dioxide is much larger than that of oxygen. Keywords: breath-holding, restitution, respiratory gases, oxygen uptake, carbon dioxide output, exercise test SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM 89

16 ÖSSZEFOGLALÁS Rövidtávú légzésvisszatartás (LV) számos sporttevékenység közben gyakran előfordul. Közvetlenül a rövidtávú LV után a percenkénti széndioxid-leadás (VCO ) és a percenkénti oxigénfelvétel (VO ) átmenetileg megemelkedik, majd helyreáll a saját steady-state szintjére. Jelen tanulmányunk a légzési gázok helyreállásának folyamatát jellemzi légzésvisszatartás és terhelés után. A terheléses teszteket kerékpár ergométeren, tíz egészséges férfi sportolón végeztük. A kilégzett gázokat gáz analizátorral légvételről légvételre mértük. másodperces légzésvisszatartások után a légzési válaszokat mértük három különböző terhelési intenzitáson ( watt, 6 watt és watt). Mono- és bi-exponenciális csökkenő függvényeket illesztettünk a légzésvisszatartás utáni VCO és VO adatsorra. Az előbbit kettő paraméterrel: A-kezdeti amplitúdóval és alfa-sebességi állandóval, az utóbbit négy paraméterrel: A- és B-kezdeti amplitúdóval, valamint alfa- és béta-sebességi állandóval jellemeztük. A két függvénymodell illeszkedését a VCO és VO adatsorra az Akaike-féle információs kritérium segítségével hasonlítottuk össze. A bi-exponenciálisan csökkenő függvénymodell illeszkedése jobbnak bizonyult, mint a mono-exponenciális csökkenő függvényé. A VCO és VO alfa- és béta-sebességi állandója, valamint a B kezdeti amplitúdója hasonlóan függött az intenzitástól, azonban a VCO és VO kezdeti amplitúdója (A) különbözőképpen függött az intenzitástól. A VO kezdeti amplitúdója nagyobb mértékben nőtt az intenzitás növekedéssel, mint a VCO kezdeti amplitúdója. Ez az eredmény valószínűleg annak köszönhető, hogy a széndioxid szöveti befogadó képessége jóval nagyobb, mint az oxigéné. Kulcsszavak: légzésvisszatartás, regeneráció, légzési gázok, oxigénfelvétel, széndioxid-leadás, terheléses teszt INTRODUCTION At resting state or during exercises of constant and moderate intensity such as jogging, the contents of oxygen and carbon dioxide gases within the body can be held constant through various control mechanisms. When this steady state balance of the respiratory gases is disturbed by, for example, a change in exercise intensity or respiratory movement, the regulatory mechanisms may work to recover the previous steady state or bring to a new steady state []. A representative example of such a disturbance is breath holding (BH), which causes a transient overload of carbon dioxide and deficit of oxygen within the body. BH is an important element occurring during diverse sports activities and many studies have been conducted for examining various aspects of BH [,4,6,7,9,]. Compared with the phenomena that occur during BH, i.e., the diving response, relatively little is known about the recovery processes of respiratory gas balance after BH[]. It would be interesting to compare the time courses of carbon dioxide output and oxygen uptake after BH under various degrees of exercise load and to investigate how their changes can be explained by characteristics of these gases and regulatory mechanisms of the body. In a previous study, we measured minute carbon dioxide output (VCO ) and minute BH: SS: VCO : VO : TVE: RR: VE: oxygen uptake (VO ) after BH using a cycle-ergometer ETO : with AIC: three different levels of exercise load (i.e. W, W and W) []. Both VCO and VO were increased immediately after rebreathing and then decayed to the previous steady states levels. However, we found differences in the time courses of the two gases: the initial increase of VO was greater and the decay was more rapid than those of VCO and the differences LIST OF ABBREVIATIONS breath-holding steady-state minute carbon dioxide output minute oxygen uptake expiratory tidal volume respiratory rate minute ventilation ETCO : end tidal carbon dioxide end tidal oxygen Akaike s Information Criterion 9 SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM

17 became more evident at increasing exercise load. To quantify the different dynamics of the two gases, a monoexponential decay function was fitted to the recovery time courses []. The fitted curves for VO were found to have greater rate constants as well as greater initial amplitudes than those for VCO. The former finding suggested that the two gases might have different rates of transfer within the body or in the respiratory tract. However, detailed examination revealed considerable discrepancies between the data points and the fitted curves of the mono-exponential model suggesting that a single exponential model might not be sufficient for describing the decay time courses of VCO and VO. In this study, therefore, we extended the exponential decay model to the bi-exponential decay model comprising of fast and slow exponential terms for fitting the data, and examined whether this model gave better fitness to the data. In order to examine the load dependency of model parameters in detail, measurements were done at three exercise loads in the range of moderate intensity ( W, 6 W and W). By comparing the values of the model parameters for VCO and VO, we tried to obtain a plausible explanation of the different time courses of two gas functions in terms of the respiratory dynamics of carbon dioxide and oxygen. MATERIALS AND METHODS. SUBJECTS Ten healthy male athletes took part in the study. Their average age and SD were.8 ±. years, height 74.4 ± 7.6 cm, and weight 66.9 ± 5.7 kg. None of the subjects had experience of underwater free diving. They gave their written consent to participate in the study. All the procedures were approved by Kokushikan University Ethics Committee for Research on Human Subjects.. PREPARATION FOR THE EXERCISE TEST The subjects were instructed to come to the laboratory at least h after light meals, and without taking any caffeine-containing beverages. The room temperature was kept at C. The subjects were wearing a T-shirt and shorts. Five min stretching was done before starting the exercise test.. THE EXERCISE TEST Each subject performed one exercise test per day. The subjects mounted on a cycle-ergometer (Rehor 5P, Groningen, Netherlands), wore a nose clip and breathed into a coupler. Chest electrocardiograms were continuously monitored with an electrocardiograph (BSM-7, Nihon Kohden, Japan). Exercise began when a stable resting heart rate (HR) was obtained. The ventilation activities and expired gases were analyzed with a breathby-breath based aeromonitor (AE s, Minato Medical Science, Japan). The subjects were requested to maintain a pedal cadence of 6-7 revolutions per min during the exercise test. Respiratory responses to BH of each subject were recorded during continuous cycling at one of three exercise loads ( W, 6 W and W) with one load on one day. The subjects were free to choose which intensity on which day. The time course of the experimental protocol is shown in Fig. a. Warming-up of W load was done in the first 7 min. In the next min the load was increased linearly to one of the exercise loads, which was then maintained for 5 min. The subjects performed 4 sessions of s BH, at, 5, and 5 min from the start of the test. The start and the end of the BH were issued by the experiment leader. The subjects were instructed not to hyperventilate before BH and to start BH with a deep inspiration to a comfort level. Although we chose s for the duration of BH as a tolerable period during exercise, the actual periods of BH were slightly longer in average and differed at each loading:.8 ±.9 s at W,.6 ±.5 s at 6 W, and.9 ±.4 s at W. Responses to BHs shorter than 5 s were excluded from the study (two responses at W and one response at W). 4. DATA ANALYSIS We determined the steady state level of each BH trial of each variable examined. The average of the variable values of 5 respirations min before the start of the BH and 5 respirations 4 min thereafter was calculated and used as the steady state level. For each exercise load, the averages of the steady state levels of variables for subjects were calculated (See Table under Results). Of the lung functions examined, the following two functions were selected for analyzing the recovery processes from BH: VO and VCO. SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM 9

18 VCO (ml min - ) VO (ml min - ) VE (l min - ) TVE (ml) RR (min - ) ETCO (%) ETO (%) HR (min - ) W ±. ± 65. ±. ± 66.6 ±.7 ±.4 ±.4 ± W ± 75. ± 5.7 ±.9 ± 49.5 ± 4. ±. ±.4 ±.8 (.7) (.7) (.6) (.) (.) (.) (.) (.) W ±. ± 75. ± 4. ± ± 6. ±. ±.4 ±.7 (.7) (.6) (.4) (.5) (.6) (.) (.) (.6) Table. Steady state levels of respiratory and cardiac function variables at W, 6 W and W exercise loads. Means ± SDs for subjects. The parentheses for the data at 6 W and W are the ratios of the means compared with the corresponding values at W.. táblázat: A kardiorespiratorikus változók steady-state szintjei -, 6- és wattos terhelés közben. A tíz vizsgálati személy átlaga és ± SD értékei. A 6- és wattos terhelés közben a zárójelben lévő számértékek a wattos átlagértékhez viszonyított arányt jelölik. In each subject and at each exercise load, the values of each lung function were first normalized by dividing them by the steady state level at the corresponding exercise load. Then the normalized responses of 4 sessions to BHs were pooled by setting the time points of first breaths after the ends of BH as time zero and finally the responses of subjects were pooled. To obtain smoothed, averaged time courses of the data sets, a local quadratic polynomial regression with Gaussian kernel was applied. This is a weighted average method with superior properties to simple moving average []. The value of the bandwidth was determined by AICc (corrected Akaike s Information Criterion) [8]. A mono-exponential model () and a bi-exponential model () given below were also fitted to the data with a non-linear least squares method. y(t) = A e αt + + error () y(t) = A e αt + B e βt error (a > b) () where y(t) is the value of a normalized response function at time t; A and B are the initial amplitudes and a and b are the rate constants of the exponential decay function. AIC (Akaike s Information Criterion) was used for model selection [4]. The curve fittings and calculation of AIC were performed using KyPlot 5. (KyensLab, Japan) and models gave smaller AIC values were chosen as more plausible. RESULTS. LOAD DEPENDENCIES OF STEADY STATE LEVELS OF VARIABLES Table gives the steady state levels of 8 respiratory and cardiac function variables at W, 6 W and W exercise loads. Means and SDs for subjects are given. VO, VCO and minute ventilation (VE) changed markedly with the exercise load. They increased almost linearly with increasing the load and the values at W were.4 to.7 fold larger than those at W. The values of expiratory tidal volume (TVE), respiratory rate (RR) and HR at W were increased by.5 to.6 fold compared with those at W. By contrast, no appreciable changes were found in end tidal oxygen (ETO ) and end tidal carbon dioxide (ETCO ) with changes in the exercise load.. TIME COURSES OF VCO AND VO Fig. shows a whole time course of VCO in a trial at 6 W exercise load of a subject. After warming up for 7 min, the value of VCO increased gradually with the linear load increase, and reached a steady level in the period of constant 6 W load. Immediately after s BH, VCO markedly increased and returned to the steady state level within 6 s. The recovery responses to four trials of BH were similar. However, as the breath-by-breath fluctuations of the value were large, it was difficult to estimate reliably the time course of recov- 9 SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM

19 a W, 6 W or W W b min Start BH BH BH BH End ( s) ( s) ( s) ( s) VCO (l min - ) Time (min) Fig. a: Schematic illustration of the experimental protocol. Warming-up of W load was done in the first 7 min. In the next min the load was increased linearly to one of the exercise loads, which was then maintained for 5 min. The subjects performed 4 sessions of s BH, at the, 5, and 5 min from the start of the test. Fig. b: A representative record of VCO in an exercise test of a subject at 6 W exercise load. a. ábra: A kísérleti protokoll vázlata. 7 perces wattos bemelegítést és perces lineárisan növekvő terhelést 5 perces steady-state terhelés követett a három különböző intenzitással. A vizsgálati személyek 4 db másodperces légzésvisszatartást hajtottak végre a terhelés huszadik, huszonötödik, harmincadik és harmincötödik percétől kezdve. b. ábra: Az egyik vizsgálati személytől származó jellegzetes VCO adatsor, 6 wattos terhelés teszt közben. ery from one trial of each subject. Therefore, the data of 4 sessions of BH of all subjects at each load were pooled and analyzed. Furthermore, because the steady state levels of the subjects were largely different, the measured values for each subject were divided by the steady state level and the normalized values were used for estimating the time course. In Fig., the time courses of VCO (normalized by steady state level) in the recovery period after BH are shown. The data of all subjects were pooled and plotted. Although the data were highly variable, at W exercise load, VCO increased to about.4-fold of the steady state level immediately after rebreathing and return to the steady state level within s. With increase of the load intensity, initial VCO after BH further increased compared to that at W. On the other hand, the decay to the steady state level became more rapid with increase of the load intensity. The change in VO in the recovery period was similarly shown in Fig.. The time course of VO at W was similar to that of VCO, whereas at 6 W and W, the initial rise was much larger and restitution process was more rapid. In order to estimate the average time courses, the data were numerically smoothed and were plotted as dashed curves in Figs. and. SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM 9

20 a mono b bi 4 W 4 W VCO / VCO SS W 4 6 W VCO / VCO SS W 4 W VCO / VCO SS time (s) time (s) Fig. : Time courses of minute carbon dioxide output relative to the steady-state level (VCOSS) at W, 6 W and W in the recovery period after BH. The data of all subjects examined are pooled and plotted. Open line: smoothing curve; solid line: exponential fit (left: mono-exponential fits, right: bi-exponential fits).. ábra: Percenkénti széndioxid-leadás az idő függvényében a steady-state szinthez viszonyítva (VCOSS), LV után, -, 6- és wattos terhelés közben. Minden vizsgálati személy összes adatsora egy ábrán van ábrázolva. Nyitott vonal: illesztő görbe; tömör vonal: exponenciális-illesztőgörbe (bal: mono-exponenciális illesztések, jobb: bi-exponenciális illesztések). 94 SPORTORVOSI SZEMLE 54. ÉVFOLYAM,. SZÁM