A KULTÚRA SZEREPE ÉS CÉLJAI A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KULTÚRA SZEREPE ÉS CÉLJAI A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN"

Átírás

1 A KULTÚRA SZEREPE ÉS CÉLJAI A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN március

2 Szerkezeti összefoglaló: I. Tartalmi összefoglaló II. A kulturális ágazat területei és fejlesztési irányai, céljai 1. Átfogó politikai (nemzetstratégiai) célok 2. A kulturális fejlesztés célterületei a) Kultúra és gazdaság: a kreatív ipar fejlesztése, kreatív tartalomfejlesztés és az intellektuális javakhoz való hozzáférés szélesítése b) Szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése: az innovatív és versenyképes társadalom alapjainak megteremtése c) Kultúra és környezet: Az épített és természeti környezet fenntartható használata III. A kultúra és a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret: feladatok a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása során Függelék I. A kultúra fogalma és szerepe a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben 1. Szemléletváltás a kultúráról való gondolkodásban 2. A kultúra szerepe a) Társadalmi kohézió b) Fenntartható fejlődés i. Fenntartható, élhető környezet ii. Fejlett emberi erőforrás II. A kulturális terület indikatív prioritás/intézkedés/beavatkozás-célrendszere és az Operatív Programok kapcsolódásai 2

3 I. Tartalmi összefoglaló Az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósításában kiemelkedő szerepet játszanak az olyan, kultúrával összefüggő tulajdonságok, mint a magas színvonalú emberi tudás, az emberek csoportjainak összetartozása, együttműködése, az innovációs beállítottság. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció a Versenyképes tudás és műveltség növelését és a társadalmi összetartozás erősítését nevezte meg legfőbb célkitűzésként. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció céljait a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fejlesztette tovább. Az NSRK céljait az Új Magyarország Program tartalmazza, amely az ország versenyképességi alapjának megújítása, növekedési képesség és termelékenység fokozása, valamint a társadalmi kohézió megerősítése érdekében a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humán erőforrás jobbá tételére helyezi. A következő tíz év fejlesztéseinek elsődleges célkitűzése tehát az innováción, a tudáson alapuló gazdaság és társadalom megvalósítása lesz. Ennek megalapozása és elérése nem lehet sikeres a kultúra tevékeny hozzájárulása nélkül. A versenyképességnek az objektív feltételek mellett fontos szubjektív feltételei is vannak. E szubjektív feltételeket rendszerint a nemzeti-szervezeti kultúra, vagy társadalmi kultúra néven szokták összefoglalni. Annak érdekében, hogy társadalmi kultúránk fejlődjön, a fenti célkitűzésekkel szoros összhangban biztosítanunk kell a népesség számára az intellektuális állapotukat érintő döntésekben a társadalmi részvétel lehetőségét, az értékek megismeréséhez és élvezetéhez szükséges képességek fejlesztését, valamint megfelelő alkalmas az értékekhez való hozzáféréshez. E célok eléréséhez a kulturális ágazat fejlesztési céljai tudnak a legszélesebb területen hozzájárulni. Az Új Magyarország stratégiai programjának kiemelt eleme az ország gazdasági, szellemi és kulturális vonzerejének növelése a kreativitás és a nemzetközi térben való kezdeményező és alkotó szerepvállalás által: a kulturális fejlesztések legfőbb alapját ez a kiemelt cél jelenti A kulturális ágazat alább részletezett három legfőbb fejlesztési területe jól megfeleltethető az NSRK tengelyeiben meghatározott prioritásoknak, és szervesen hozzájárul az azokban foglalt célok teljesítéséhez. A szerzői jogi alapú tevékenységek, amelyek kapcsolódnak a gazdaság versenyképességének javítása fejlesztési tengelyhez; Ennek keretében a társadalom és a gazdaság minden területén az innováció intézményeinek, technikájának és kultúrájának elterjesztésével erősíthetjük az ország versenyképességét. A kulturális ágazat jelentős részt vállal a humán tőke fejlesztésében, a kreatív és innovatív humán bázis kiépítése, a versenyképes tudás megszerzése és közvetítése érdekében a kulturális intézményrendszer által biztosított szolgáltatások (oktatás, szakképzés, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, átképzés, továbbképzés, életen át tartó tanulás) révén. A szocio-kulturális szolgáltatások kapcsolódnak az emberi erőforrás- és a gazdaság versenyképességének javítása fejlesztési tengelyhez A fejlesztési irány legfőbb célja a társadalmi egyenlőtlenségeknek a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítésén keresztüli fellazítása, a közösségi kohézió fejlesztése, a társadalmi befogadás erősítése. Egyik legfőbb feladat a lehetőségek beszűkülésén, az 3

4 életmódbeli, ismeretekbeli hiányosságokon alapuló kulturális szegénység elleni küzdelem, a kulturális szocializáció eszközein alapuló társadalmi felzárkóztatás minél szélesebbé tétele. A társadalmi kirekesztődés együtt jár a kulturális kirekesztődéssel, a kulturális szegénységgel, ami a társadalmi érvényesüléshez szükséges kompetenciák hiányához vezet. A kulturális szegénység olyan alapvető készséghiányokat jelent, mint a kommunikációs, konfliktuskezelési, időgazdálkodási és újratanulási készségek hiánya. A kulturális örökség, illetve az épített környezet értékeinek megóvása a környezetfejlesztési tengely mentén jelentkezik A kulturális örökség, az épített környezeti értékek fenntartható fejlesztésének politikája rövid-, közép- és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az adott régió gazdasági és ebből fakadóan életminőségbeli fejlődésére. Az életkörülmények javítása ebben a tekintetben nem közvetett, másodlagos célkitűzés, hanem közvetlen, a kulturális produktumok hozzáadott érték-termelő képességét kihasználó cél. 4

5 II. A kulturális ágazat területei és fejlesztési irányai, céljai A kulturális ágazat három nagy szakterületre osztható: az ún. szerzői jogi alapú tevékenységekkel, a kulturális szolgáltatásokkal, az épített és természeti környezet értékeinek (ingatlan kulturális örökség) védelmével jellemezhető. A három terület szorosan összefügg egymással: az épített örökséghez tartozó épületekben gyakran kulturális, egyházi, vagy más közösségi célú intézmény működik. Az épített örökség és a szocio-kulturális szolgáltatások, azáltal, hogy biztosítják a közjavak körébe tartozó értékekhez való hozzáférést, így együttesen a társadalmi közeg formálásában játszanak fontos szerepet, és hozzájárulnak a fenntartható környezeti fejlesztésekhez, illetve a társadalmi kohézió és tőke fejlesztéséhez. A két terület utánpótlást nevel a szerzői jogi alapú kulturális területek számára, ugyanakkor helyszínt, környezetet biztosít az ott előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, illetve jelentős mértékben gondoskodik azok terjesztéséről, befogadásáról. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció a kultúrát a gazdasági fejlesztés biztos alapjának tekinti, amely sokszínűsége, innovatív jellege, kiemelkedő teljesítménye, és a részét képező gazdag történelmi és kulturális örökség révén a gazdaság fejlesztésének bázisát jelenti. A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy ennek fennmaradásához a kulturális ellátáshoz való hozzáférés erősítése, a közkulturális infrastruktura, az alapszolgáltatások fejlesztése révén a kulturális esélyegyenlőtlenség csökkentése, valamint a kulturális örökség fokozott védelme szükséges. A kulturális terület az OFK valamennyi stratégiai céljához kapcsolódik, legerősebben! a versenyképes tudás és a műveltség növekedése, a társadalmi összetartozás erősítése, és a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme célokhoz. 1. Átfogó politikai (nemzetstratégiai) célok Az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósításában kiemelkedő szerepet játszanak az olyan, kultúrával összefüggő tulajdonságok, mint a magas színvonalú emberi tudás, az emberek csoportjainak összetartozása, együttműködése, az innovációs beállítottság. A kultúra területén kitűzött fejlesztési célok részét képezik az átfogó nemzetstratégiai céloknak. Ezek két irányból, egyrészt a magyar népesség, másrészt az ágazati feladatellátás irányából közelítik meg a fejlődést. A nemzetstratégiai célokhoz illeszkedően a kulturális fejlesztések általános érvényű háttere a következőképpen fogalmazható meg: a magyar népesség életesélyeinek, életminőségének javítása, fejlesztése, a társadalmi egyenlőtlenségek (benne az egyénnek a hatóságoktól való távolságának) csökkentése az egyén és a csoportok közötti kiegyensúlyozott viszony megteremtésének elősegítése a nemek közötti különbségekből adódó igények figyelembevétele a bizonytalanság (új, ismeretlen dolgoktól való félelem) kezelése, az ésszerű kockázatvállalás bátorítása az ágazati tevékenységek hatékonyságának javítása, fejlesztése, a kulturális értékekhez való általános hozzáférés javítása, ennek keretében a hátrányos helyzetű területek és csoportok felzárkóztatása 5

6 a legjobb gyakorlatot (best practice, excellence) biztosító módszerek elterjesztése révén 2. A kulturális fejlesztés célterületei Legfőbb cél: Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Versenyképes tudás és műveltség növelése és a Társadalmi összetartozás erősítése célkitűzéseivel összhangban 1 biztosítanunk kell a népesség számára az intellektuális állapotukat érintő döntésekben 1) a társadalmi részvétel lehetőségét, 2) az értékek megismeréséhez és élvezetéhez szükséges képességek fejlesztését, valamint 3) megfelelő alkalmakat az értékekhez való hozzáféréshez. Mindez az alábbi fejlesztési irányokkal érhető el: a) Kultúra és gazdaság: a kreatív ipar fejlesztése, kreatív tartalomfejlesztés és az intellektuális javakhoz való hozzáférés szélesítése A társadalom és a gazdaság minden területén az innováció intézményeinek, technikájának és kultúrájának elterjesztésével erősíthetjük az ország versenyképességét. A kreatív és innovatív humán bázis kiépítése, a versenyképes tudás megszerzése és közvetítése érdekében a kulturális ágazat részvétele a humán tőke fejlesztésében, az oktatás, szakképzés, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, átképzés, továbbképzés, életen át tartó tanulás terén. A humán erőforrás fejlesztésének alapja azonban nem csak a szakirányú tudás, hanem a kulturálódás, műveltség elsajátítása, amely fogékonnyá tesz az új befogadása iránt, és lehetővé teszi a tudatos választást. A kultúra iránti fogékonyságot, vagyis a kompetenciaalapú képzésen alapuló nyitottságot, az innovációs, kreatív készséget már gyermekkorban meg kell alapozni, hogy igénnyé váljon a műveltség, valamint alapkészség legyen az elsajátítás, befogadás és létrehozás. Ennek legfőbb eszköze az oktatási és kulturális együttműködés a versenyképes tudás és műveltség, a készség- és kompetencia-fejlesztés érdekében, továbbá a kulturális intézmények részvétele a felnőttképzésben, az egész életen át tartó tanulás folyamatában. A kulturális intézmények szolgáltatásaik révén hozzájárulnak a humán tőke minőségi fejlesztéséhez, teret nyújtanak az egész életen át tartó tanulás folyamatához: a nem formális és informális tanulás, képzések, a vállalkozóvá váláshoz szükséges képzések és átképzések, az OKJ-s szakképzések révén. A megalapozó szerepen túl a kultúra a kreatív, szerzői alapú iparágak, a kreatív tartalomfejlesztés és a tartalomhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások révén közvetlenül is hozzájárul a gazdasági növekedéshez, mivel ez a terület egyúttal magas hozzáadott értéket állít elő. Az úgynevezett szerzői jogi alapú kulturális területek erősségeink közé tartoznak, ezért a fejlesztések tervezése során ezt mint versenyelőnyt biztosító tényezőt kell figyelembe venni. Ezek az ágazatok hatással vannak más ágazatok teljesítményére (utazásszervezés és értékesítés, vendéglátás, szállodai szolgáltatások, közlekedés), és együttesen jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzeti össztermékhez, sok embernek biztosítanak megélhetést, és nemzetközi összehasonlításban is komoly súlyt képviselnek. 1 Megjelent a Magyar Közlöny 168/2., dec. 25-i számában 6

7 A szerzői jogi alapú ágazatok kiemelkedő gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a szerzői jogi alapú ágazatok állították elő 2000-ben az EU 15 tagországa összesített GDP-jének 5,3 %-át, és a szerzői jogi szektor adott munkát az összes foglalkoztatott létszám 3,1 %-ának, közel 5,2 millió embernek. A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági teljesítménybeli súlya Magyarországon megfelel az EU-tagországokban regisztrált arányoknak, sőt e tekintetben az EU-országok élmezőnyében foglalunk helyet. Az EU 15 tagországában regisztrált 3-5 % körüli GDP-beli arányok jellemzőek Magyarországra is, a szerzői jogi alapú ágazatok súlya olyan kiemelt gazdaságpolitikai jelentőséggel bíró ágazatok súlyával mérhető össze, mint az építőipar (5,1%), az oktatás (4,9%), a villamosenergia-ipar (3,2%), az egészségügy (4,6%). A kulturális ágazatok (a szoftver nélküli elsődleges szerzői jogi ágazatok, valamint a részlegesen szerzői jogi ágazatok közül a múzeumi tevékenység) 2,8 %-kal járultak hozzá 2002-ben a nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadott érték előállításához. A szerzői jogi ágazatok foglakoztatási súlya is erőteljes, és az EU-tagországok között a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás vonatkozásában is az élen járunk. A kulturális hatáshoz hozzájárul az is, ahogy a kultúra ereje a vállalatokat hajtja: a kulturális érdekeltség a termelőipar számos ágazatában kimutatható. 2 Fontosnak tartjuk ezért azon erőfeszítéseket, amelyek a kis- és középvállalatok versenyképességét és innovativitását, ezeken keresztül sikerességét segítik, és támogatást nyújtanak a vállalati szervezetfejlesztéshez, és a piacok feltárásához. Beavatkozási irányok: A műveltség növelése, a kulturális szocializáció minőségi fejlesztése; A képességek fejlesztésére, a tudásbővítésre irányuló infrastrukturális fejlesztések; A kreatív, szerzői jogi alapú iparágak fejlesztésén keresztül a versenyképesség és az innovativitás ösztönzése; A formális, nem-formális és informális képzési és művelődési rendszerek összekapcsolása; Az integrált oktatás támogatása; A művészeti és a tudományos eredmények társadalmi elismertségének erősítése. b) Szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése: az innovatív és versenyképes társadalom alapjainak megteremtése A fejlesztési irány legfőbb célja a társadalmi egyenlőtlenségeknek a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítésén keresztüli fellazítása, a közösségi kohézió fejlesztése, a társadalmi befogadás erősítése. Egyik legfőbb feladat a lehetőségek beszűkülésén, az életmódbeli, ismeretekbeli hiányosságokon alapuló kulturális szegénység elleni küzdelem, a kulturális szocializáció eszközein alapuló társadalmi felzárkóztatás minél szélesebbé tétele. A társadalmi kirekesztődés együtt jár a kulturális kirekesztődéssel, a kulturális szegénységgel, ami a társadalmi érvényesüléshez szükséges kompetenciák hiányához vezet. A kulturális szegénység olyan alapvető készséghiányokat jelent, mint a kommunikációs, konfliktuskezelési, időgazdálkodási és újratanulási készségek hiánya. Kialakulásának legfőbb tényezőjeként a család és a szocializáció, az életmód, az anyagi helyzet, az iskolázottság mértéke, az elérhető infrastruktúra, az integráció és az alkotókészség 2 A szellemi tulajdonjogok (intangible assets) tartalmazzák az értékesítési jogokat, szabadalmi jogokat, védjegy jogokat, mintaoltalmi jogokat, bérleti jogokat és formatervezéshez kapcsolódó jogokat. (consist of sales rights, patent rights, trademark rights, business model rights, leasing rights and design rights). 7

8 hiánya nevezhető meg. A kulturális szegénység a közösség szintjén öröklődő társadalmi egyenlőtlenséget szül, a gazdaság és a foglalkoztatás szintjén pedig rontja a versenyképességet, mivel akadályozza a kreativitás kibontakozását, és következményeinek kezelése jelentős társadalmi költségekkel jár. A kulturális szegénység felszámolása tehát egyaránt társadalmi és gazdasági érdek, amelyet mind a központi, mind a területi beavatkozások szintjén érvényesíteni kell. Ezekre a problémára megoldást jelent az általános műveltséghez, az alapvető készségek elsajátításának rendszereihez való hozzáférés feltételeinek megteremtése a teljes népesség számára, illetve az oktatási és képzési rendszer tartalmi és szervezeti fejlesztése beleértve az iskolarendszeren kívüli szakképzést és reintegráló képzést, és ezzel együtt a szakemberek rendszeres képzése. 3 A társadalmi igényekhez való alkalmazkodást jól szolgálja a közművelődési és könyvtári területtel való együttműködés, a helyi közösségek fejlesztése, a helyi életminőség javítása, illetve a vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése érdekében. A cél érdekében erősíteni kell a művelődés rendszereit, a kulturálódást, javítani, szélesíteni kell a kulturális értékekhez való hozzáférést a teljes magyar népesség, illetve célzottan a speciális igényű csoportok számára a felzárkóztatás, az egyéni és csoportos társadalmi kompetenciák fejlesztése, a kulturális tőke szolgáltatások és termékek által történő gyarapítása, illetve a kapcsolódó intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése révén. Legfőbb feladatunk, hogy képviseljük az értékek létrehozásával, megóvásával, terjesztésével kapcsolatos közkulturális érdekeket, amelyek egyúttal a magyar népesség, továbbá a nemzet egésze életesélyeinek és életminőségének javulását, fejlődését szolgálják. A célhoz kapcsolódó kulturális infrastruktúra fejlesztése 4 alapvetően a szocio-kulturális szolgáltatások megalapozására, a társadalmi részvétel lehetőségének biztosítására, az értékekhez való hozzáférést biztosító fizikai környezet fejlesztésére irányul, amelynek részét képezik a várospolitikai feladatokhoz kapcsolódó, a közösségek identitását, összetartozását erősítő kulturális beruházások is, így a fejlesztési pólusokhoz és a társpólusokhoz kapcsolódó, a tágabb térség esélyeit is javító infrastrukturális fejlesztések. A cél érdekében ki kell használni a térségi vonzerőkön alapuló kulturális turisztikai fejlesztési lehetőségeket, a gazdasági felzárkózás, a foglalkoztatás bővítése és a munkahelyteremtés, továbbá a közösségi identitás erősítése céljából. 3 A hátrányos helyzetű csoportok integrált oktatására és a továbbtanulásra való ösztönzésében való együttműködésre már most is jó példákat találunk az Általános Művelődési Központok (ÁMK) tevékenységében, amelyek kiválóan alkalmasak egy-egy település, vagy településrész népességének szemléletformálására, így jelentős mértékben hozzájárulnak a toleranciára neveléshez, illetve a munkaerőpiacról kiszorult emberek problémáinak kezeléséhez is. Az ÁMK-k, művelődési házak és könyvtárak jelentős szerepet játszanak abban, hogy az info-kommunikációs kompetenciák mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, és ezzel csökkenjen a digitális írástudás hiánya 4 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 4. cikk: Konvergencia (prioritások) (7) Kultúra: - beleértve a kulturális örökség védelmét és megőrzését, - a gazdasági társadalmi fejlődést támogató és a régiók vonzerejének növelését szolgáló infrastruktúra fejlesztését, - valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások révén a kulturális szolgáltatások kínálatának bővítéséhez nyújtott támogatást. 8

9 A kulturális infrastruktúra fejlesztése révén szélesebb körben és magasabb minőségben válnak elérhetővé a kulturális, illetve integrált oktatási és kulturális intézmények képességfejlesztést, társadalmi aktivitást, az élethosszig tartó tanulást, az aktív részvételt segítő szolgáltatásai. Beavatkozási irányok: A szociálisan hátrányos helyzetűek művelődési, fejlődési lehetőségeinek bővítése, a lemorzsolódás elleni küzdelem; A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem; A társadalmi befogadást elősegítő közösségi infrastruktúrák fejlesztése; A várospolitikai célú kulturális beruházások fejlesztése, kulturális turisztikai fejlesztések. c) Kultúra és környezet: Az épített és a természeti környezet fenntartható használata Gazdag és változatos épített és természeti környezetünket vonzerőt jelentő adottságaink között kell számon tartani, ezért a fejlesztések tervezése során ezt mint versenyelőnyt biztosító tényezőt kell figyelembe venni. Ugyanakkor nem változott, sőt romló tendenciát mutat épített környezetünk állapota, fokozottan veszélyeztetettek védelemre érdemes történeti értékeink. Az épített kulturális örökség értékőrző hasznosítására történtek kezdeményezések, de ezek még nem mondhatók általánosnak, pedig ezek a települési és táji karakter megóvását, fejlesztését jól szolgálják. A fejlesztésekkel kapcsolatos döntések során általában nem érvényesülnek az értékvédelemnek, az épített környezeti kultúra minőségének a szempontjai. Az állam nem szívesen adja használatba a befektetőknek az épített örökség helyszíneit, miközben azok állagának megőrzésére, felújítására nem jut kellő forrás. A megoldáshoz vezető utat az új funkciók megtalálása jelenti, amelyhez szükség van a tulajdonos, a hasznosító, a helyi, illetve térségi stratégiaalkotók és a hatóságok együttműködésére. Épített környezetünk kiemelten az épített örökség jelentős hatást gyakorol más ágazatok teljesítményére és együttesen jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzeti össztermékhez, sok embernek biztosítva megélhetést. A felújítási projektek hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez, és új munkahelyeket teremtenek. A kulturális örökségvédelem területén kitörési lehetőséget jelent az identitástudat fejlesztése az örökségi értékek tudatosítása és élvezete révén (ez egyúttal mérsékli a globalizáció káros hatásait), az értékek hasznosítása érdekében fejlődhet a társadalmi partnerség (beleértve a PPP-konstrukciókat is), az értékek folyamatos jókarban-tartásának megszervezése munkahelyeket teremthet ( Monumentenwacht-modell ). Az ingatlan örökségvédelem területén különösen fontos az örökség-alapú fejlesztési lehetőségek kiaknázása, amely a várható település-rehabilitációs hullámban új funkciókat tud adni az örökségi helyszíneknek. Szintén a lehetőségek között kell említeni, hogy a hazai fejlettség relatíve alacsony foka miatt sok fejlesztendő terület áll rendelkezésre. Az Európa Kulturális Fővárosa-akció keretében számos műemléki helyszín, városrész revitalizációjára nyílhat mód, az ipari örökség barnamezős beruházások során való újrafunkcionalizálásával egyetemben. Az akció eddigi története jó példát szolgáltat arra, hogy a kulturális szektor fenntartható fejlesztésének politikája rövid-, közép- és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az adott régió gazdasági és ebből fakadóan életminőségbeli fejlődésére. Az életkörülmények javítása ebben a tekintetben nem közvetett, másodlagos célkitűzés, hanem közvetlen, a kulturális produktumok hozzáadott érték-termelő képességét kihasználó cél! 9

10 Az Európa Kulturális Fővárosa-akció alapvető, nevesített céljai közé tartozik a történeti és kulturális örökség megóvása, az ipari örökség újrahasznosítása. Fontos szempont a város-, illetve település-rehabilitációs programok kapcsolódása. A kulturális értékek fizikai elérhetőségéhez alapvetően fontos a jó közlekedési infrastruktúra, amely a kulturális turizmus érdekeit is szolgálja. Az érzékeny területeket meg kell óvni a közlekedési terheléstől, azaz elkerülő utakat kell építeni, bővíteni kell a kerékpáros közlekedés lehetőségeit. A kerékpáros utak újabb lehetőséget teremtenek a kulturális értékek megismeréséhez, a turisztikai szolgáltatások bővítéséhez. A műemléki épületben működő közösségi célú intézmények rekonstrukciója, környezetének rendezése jelentősen hozzájárul a településkép javulásához. A rosszul hasznosított épületek új közösségi színtérré fejlesztése hozzájárul a vidék fejlődéséhez és számottevően javíthatja az ott élők életminőségét, mindamellett méltó funkciót teremt az épített értéknek. Az örökségi helyszínek hasznosítása összekapcsolódik a kulturális turizmussal. Utóbbi fejlesztése hozzájárulhat meglévő munkahelyek megtartásához, illetve újak létrehozásához. Fontos, hogy a helyreállított kastélyok megfelelő kulturális programokat biztosítsanak az érdeklődő közönség széles rétegei számára, hozzájárulva ezáltal a kulturális turizmus teljesítőképességének javításához is. Elengedhetetlenül fontos, hogy az egyes helyszínek esetében a szakmai tartalomra alapozott program határozza meg a rekonstrukciót Végül e prioritáshoz tartozik a kulturális örökség védelme érdekében a természeti és ökológiai katasztrófák megelőzése, a kárelhárítás, a kármentesítés és az újjáépítés. Beavatkozási irányok: Központi szinten: A kulturális örökségi értékek egységes felmérése és dokumentálása (inventarizáció) a fejlesztések és a hatósági munka gyorsítása érdekében; Az ipari örökség kulturális célú újrahasznosítására irányuló komplex projektek; A kulturális örökségvédelem feladatainak összehangolása és kompatibilis nyilvántartási rendszer kiépítése; Környezeti kárelhárítás; Rendezési tervek készítése; Kiemelkedő műemléki helyszínek, régészeti bemutatóhelyek fejlesztése. Helyi szinten a kohéziós politika területi dimenziójának figyelembevételével: Az épített és természeti örökség integrált megóvása és fenntartható hasznosítása (világörökségi helyszínek fejlesztése, történeti városmagok, településközpontok rehabilitációja, felhagyott ipari területek rehabilitációja, műemlék-tulajdonosok ösztönző támogatási rendszerének kiépítése, magán-lakásállomány örökségi célú megóvása stb.). 10

11 III. Kultúra és a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret: feladatok a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása során Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció céljait az EU-s prioritásokkal összehangoló, a lisszaboni célokat megvalósító Nemzeti Akcióprogramon, a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokon, továbbá a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználását szabályozó EU-s rendeleteken alapuló, a közötti időszak stratégiáját meghatározó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret című dokumentum fejlesztette tovább. Az NSRK legfőbb célkitűzése az Új Magyarország-program versenyképességi alapjának megújítása, a növekedési képesség és termelékenység fokozása, valamint a társadalmi kohézió megerősítése érdekében a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humán erőforrás jobbá tételére helyezi. 5 A következő tíz év fejlesztéseinek elsődleges célkitűzése tehát az innováción, a tudáson alapuló gazdaság és társadalom megvalósítása lesz. Ennek megalapozása és elérése nem lehet sikeres a kultúra tevékeny hozzájárulása nélkül az innovatív és versenyképes társadalom alapjainak megteremtése és kiszélesítése terén. Ezt erősíti meg, hogy az Új Magyarország stratégiai programjának kiemelt eleme az ország gazdasági, szellemi és kulturális vonzerejének növelése a kreativitás és a nemzetközi térben való kezdeményező és alkotó szerepvállalás által: a kulturális fejlesztések legfőbb alapját ez a kiemelt cél jelenti. A kulturális ágazat három legfőbb fejlesztési területe jól megfeleltethető az NSRK tengelyeiben meghatározott prioritásoknak, és szervesen hozzájárul az azokban foglalt célok teljesítéséhez: a szocio-kulturális szolgáltatások az emberi erőforrás- és a gazdaság versenyképességének javítása-fejlesztési tengely; a szerzői jogi alapú tevékenységek a gazdaság versenyképességének javításafejlesztési tengely; míg a kulturális örökség, illetve az épített környezet értékeinek megóvása a környezetfejlesztési tengely mentén jelentkezik, így mindhárom terület hozzájárul az NSRK stratégiai céljainak megvalósításához. A programban megjelenő kulturális célok: A kultúra szerepe a piacgazdaság jogi környezetének kialakításában, a jogtudatosság érvényesülésében A kultúra szerepe az oktatásban és képzésben: nem formális és informális tanulás, erőteljesebb kulturális háttér ösztönzése, készségfejlesztés, kompetencia-alapú képzés Adottságunk a gazdag szellemi és kulturális örökség Lehetőségek a városrészek és vidéki térségek újjáélesztésében A versenyképes gazdaság területén: a hozzáadott érték fejlesztése az emberi tőkén és a szervezeti kultúrán keresztül, a kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység révén, kulturális adottságaink kiaknázásával. Megújuló társadalom: egyéni tehetség kibontakoztatása, egyéni és közösségi öngondoskodás erősítése, társadalmi és kulturális tőkében rejlő lehetőségek Élhető környezet: a természeti, épített és kulturális értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása 5 Az Európai Bizottság COM(2005) 0299 számú közleménye 11

12 Fenntartható térségi rendszerek kialakítása: a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi-térségi értéknövelő kezelése és erősítése. Városi dimenzió: a kultúra szerepe az együttműködő és harmonikus városhálózatban A kultúra szerepe az országosan kiemelt területek fejlesztésében Területi és térhasználati elvek: a kulturális értékek megőrzése a fenntarthatóság érdekében Az információs társadalomban az információk előállítása, elosztása és felhasználása jelentős gazdasági és kulturális tevékenységgé válik. Az OFK és a II. NFT kiemelt szerepet szán az információtechnikai készségek fejlesztésének, a hozzáférés általánossá tételének 6 A támogató társadalmi közeg fontos a tudásközpontok jövőbeli működtethetősége szempontjából, mivel egyrészt reagál az újszerű fejlesztésekre, másrészt utánpótlást biztosít a kutatói gárda számára. 7 A kulturális intézményrendszer már most is fontos szerepet játszik az egészséges életmód elterjesztésében, az életmód programok 8 megvalósításában, a társadalmi különbségek újratermelésének csökkentésében. Szerepet vállal a gyermekgondozásban, - megőrzésben, a tapasztalatlan vagy idősebb munkavállalók segítésében, az átképzési és felnőttképzési rendszerben, az egész életen át tartó tanulás rendszerének kiépítésében. 9 A társadalmi összetartozás érdekében meg kell erősíteni a társadalom összekötő szöveteit: a nemzeti összetartozást, a helyi közösségek erejét, az emberek civil tevékenységét. Egy sok autonóm közösséggel, erős identitással és kooperációs készséggel rendelkező társadalom hamarabb ismeri föl kihívásait, könnyebben határozza meg a közös cselekvés irányát, teremti meg a közös célok elérésének feltételeit. A stabil és befogadó identitás, a nemzeti kultúra, az értékei és érdekei mentén jól szervezett társadalom teheti képessé az országot arra, hogy az előre nem látható válságoknak, a nemzetközi kihívásoknak sikeresen megfeleljen A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret indikatív célrendszeréről szóló javaslat (2005. november 14; a továbbiakban: NSRK Ind.) 8. oldal: Információs Társadalom fejlesztése 7 NSRK Ind. 15. oldal: Tudásközpontok kialakítása 8 NSRK Ind. 9. és oldal: a népesség egészségi állapotának javítása 9 NSRK Ind oldal: A humán közszolgáltatások megújítása. A foglalkoztatás bővítése 10 NSRK Ind. 12. oldal: Összetartó társadalom 12

13 Függelék I. A kultúra fogalma és szerepe a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben Az Európa Unió által meghatározott fejlesztési irányok komplex megvalósítása, a kultúra szerepének kiteljesítése és hatásainak érvényre juttatása szempontjából elsődleges fontossággal bír 11 a kultúra fogalmának szélesebb értelemben való használata: A hazánk fejlődését az EU-s célok mentén meghatározó II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) csak a kultúra össztársadalmi jelentőségének felismerése és hasznosítása révén vezethet el a kreatív, innovatív, megújulásra képes, versenyképes Magyarország megteremtéséhez. E cél megvalósítása érdekében fogalom- és kultúraváltásra van szükség - a kultúra értelmezése nem szűkülhet le a magas kultúrára, a szabadidő eltöltésének módjára. A kultúrában rejlő hatás kibontakoztatása csak a legszélesebb, antropológiai értelmezéssel lehetséges: a kultúra az emberi élet teljességét átszövő minta- és normarendszer, amely biztosítja, hogy az egyén a társadalom kompetens részévé váljon. A kultúra kiemelten fontos helyzetét az magyarázza, hogy minden emberi tevékenységben jelen van, éppen ezért bármely fejlesztési tevékenységnek számolnia kell vele. Együttműködik a humán tőke fejlesztése (oktatás, humán-erőforrás fejlesztés, szakképzés, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, átképzés, továbbképzés, életen át tartó tanulás), a gyermek- ifjúsági-, szociális- és esélyegyenlőségi ügyek terén, és jelentős hatást gyakorol a környezet minőségére és a gazdaság teljesítőképességére. 1. Szemléletváltás a kultúráról való gondolkodásban A kultúra jelentőségének újraértékelése több éves folyamat, amely a társadalom széles rétegeit érinti, ezért alapos körültekintést és az állami irányítás számos szereplőjének együttműködését igényli. A nemzetközi versenyképességben tapasztalható lemaradásunk miatt gyors és koncentrált beavatkozásra van szükség, amelyet eddigi erősségeinkre kell alapozni. Az pedig mára világossá vált, hogy Magyarország elsősorban az európai hozzáadott értéket termelő tevékenységekre, így többek között a kultúrára és a kreatív iparra kell, hogy alapozza jövőképét! A versenyképesség fontos kérdése, hogy milyen minőségű intellektuális tőkét tud előállítani a hazai társadalom, nem csak a jelenleg versenyképesnek tekintett gazdasági ágazatokban, hanem az élet minden területén. A minőséggel szembeni elvárásunk az, hogy legyen képes megfelelni a kihívásoknak, azaz legyen alapvető jellemzője az innovatív megoldások elfogadása iránti nyitottság. A kultúráról való szemléletváltást akkor érhetjük el, ha abban érdekeltté tesszük a népesség minél nagyobb részét. Ennek eszközei: a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése 11 A kultúra, amelyet az Európa Terv ( ) kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteiről szóló 1076/2004. (VII. 22.) Kormányhatározat kiemelten fontos horizontális területként nevez meg, fontos szerepet tölt be a kohéziós politika céljainak megvalósításában, illetve az ország hosszú távú fejlesztési céljainak elérésében. Az ágazat, más ágazatokkal és a régiókkal együttműködve tud részt venni a fejlesztéspolitikai munkában. 13

14 a társadalmi részvétel lehetőségének erősítése, a közösségfejlesztés az értékekhez való hozzáférés erősítése, az újra való nyitottság megteremtése és az innovációs készség fejlesztése az értékek létrehozásához, megismeréséhez, és élvezetéhez szükséges képességek fejlesztése. Ezek egyben nemcsak eszközei a kultúraváltásnak, hanem ezek azok az eredmények is, amelyek leginkább és elsősorban a kultúra fejlesztésével érhetőek el. A fejlesztő állam feladata, hogy a népesség számára lehetővé tegye a versenyképes tudás és műveltség megszerzését, amely szükséges az Európai Unió és annak tagjaként hazánk előtt álló kihívások sikeres megválaszolásához, így fejlesztve a népesség intellektuális tőkéjét. E feladat felismerésének fontosságát támasztja alá az a megfigyelés, hogy az intellektuális tőke jelenti a fejlődés hajtóerejét. A kultúra egyik legfőbb feladata, hogy segítse az intellektuális tőke fejlődését akadályozó passzív társadalmi közeg aktivizálását: kibontakoztassa az egyénekben és a társadalomban rejlő képességeket, fejlessze a kompetencián alapuló innovációs és kreatív készségeket, hozzásegítse az egyéneket és a közösségeket értékeik megismeréséhez, megőrzéséhez, értékőrző hasznosításához, így az egyének és a közösség fejlesztésén keresztül aktív és öntudatos állampolgárt, művelt, az újra fogékony, aktív munkaerőt, felzárkózó és befogadó társadalmat generáljon. Bár ez a váltás a fejlesztési dokumentumok szóhasználatában elsősorban a különféle szervezeti kultúrák szemléletváltását jelenti ( fejlesztésorientált kreatív közkultúra ), magától értetődő, hogy a kultúraváltás elősegítésében fontos szerep vár a kulturális ágazatra, amely rendelkezik olyan erősségekkel, amelyek képessé teszik e feladatban való részvételre 2. A kultúra szerepe Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben a kultúrának csak alárendelt szerep jutott. A tárcánál nem volt a fejlesztésért felelős szervezeti egység, átfogó stratégia és a fejlesztési célok átgondolt meghatározása hiányában a tárca csak igen szűk területen juthatott forrásokhoz. A kultúra fejlesztése akkor válik lehetségessé, ha a terület a lisszaboni célokat felvállalva hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a foglalkoztatáshoz és a versenyképességhez. a) Társadalmi kohézió A kultúrának kiemelt szerepe van a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. Az egyes kompetenciákhoz való hozzáférés lehetőségének szélesítésén, biztosításán keresztül a kultúra és a fejlett kulturális infrastruktúra jelentősen hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez, az identitástudat fejlesztéséhez, megőrzéséhez. Az egyenlő kulturális esély megteremtése ennyiben rendkívül világos módon a társadalmi egyenlőtlenségek fellazításának egyik legfontosabb területe. [Esélyegyenlőség Társadalmi kohézió] A jól megtervezett kulturális fejlesztéseknek és az abból profitáló, növekvő kompetenciafoka miatt választási lehetőségekkel (alternatívával) rendelkező egyénekből álló humánbázisnak pedig jelentős verseny- és gazdaságélénkítő hatása van mind a társadalmi, mind pedig a gazdasági fejlődés szempontjából. Mindez a hatás az innovatív és versenyképes 14

15 társadalom alapjainak megteremtésében, bázisának kiszélesítésében érvényesül. [Magas kompetenciájú humánbázis Versenyképes társadalom] b) Fenntartható fejlődés Az Európai Unió támogatási politikája prioritásként kezeli a kultúrát mint a szerves, fenntartható fejlődés egyik alapkövét. Ebben a folyamatban a közkultúra intézményeinek, szolgáltatásainak fejlesztésével (a településeken meglévő kulturális értékek megőrzésével, hasznosításával, fejlesztésével, a kulturális szolgáltatások kiszélesítésével) komoly eredmények érhetők el a helyi közösségek összetartásában, megtartó erejük növelésében, identitástudatának formálásában. [Fenntartható, élhető környezet] A kultúra szerves alkotórésze a fenntartható fejlődés, a fenntartható környezet fogalmának. Mindkettőt szélesebb, komplex értelemben kell használnunk, ezért a környezeti, gazdasági és szociális jelző mellé a kulturális is odatartozik. Nagyon fontos, hogy az élhető környezet alatt annak kulturális és örökségi aspektusát is figyelembe vegyük. Rendkívül fontosnak tartjuk ugyanis a települési központok, történelmi városmagok fenntartható fejlesztését, az épített környezet védelmének és az élhető környezet szempontjainak összehangolását (pl. a településközpontok közlekedésének környezetkímélő, esztétikus minőségi fejlesztésével, a környezetbarát közlekedés preferálásával, a védett épületek méltó hasznosításával és minőségi kezelésével, a hagyományos beépítési módokra épülő fejlesztésekkel, hagyományos településszerkezet rekonstrukciójával, a szocio-kulturális szempont érvényesítésével a településfejlesztésben). [Fejlett emberi erőforrás] A közkultúrának és a közösségfejlesztésnek kiemelt szerepe van az emberi erőforrás fejlődésében. A kultúra integráló funkciója valamennyi fejlesztendő területbe be kell, hogy épüljön, és általános értékként kell, hogy megjelenjen a fejlesztések során. Ennek érdekében az országos prioritások tartalmában meg kell, hogy jelenjen a kultúra, annak identitás- és közösségfejlesztő, esélyegyenlőséget teremtő, versenyélénkítő, fenntarthatóságot segítő hatása. A kultúra tehát integráló szerepet tölt be a társadalom életében. A kulturális fejlesztések tervezése során a lehetőségek elosztásának helyzetét kell megvizsgálnunk, és kidolgoznunk olyan erőforrás-elosztási modelleket, amelyek minden embernek lehetőséget teremtenek arra, hogy éljen társas-kognitív képességeivel és fejlessze azokat ( kulcsot adni a kulturális evolúció során felhalmozott kognitív eredmények megismeréséhez, az azokban való jártasság, önálló habitus kialakításához). 15

16 Függelék A kulturális terület indikatív prioritás/intézkedés/beavatkozás célrendszere és az OP-k kapcsolódásai a következők: Prioritások Intézkedések Beavatkozások Javasolt Operatív Program 1. A kultúra és a gazdaság kapcsolatainak erősítése Szerzői jogi alapú kulturális területek fejlesztése Kreatív tartalomfejlesztéshez kapcsolódó szakmai projektek támogatás, Kreatív gazdasági szereplők külpiacra jutásának támogatása (piackutatás, exporttevékenység fokozása, piaci tanácsadás) Kreatív tartalomfejlesztéshez kapcsolódó szakmai projektek támogatása A Kohéziós Alap beruházásaihoz kapcsolódó kulturális vonatkozású projektek Versenyképesség javításan (ERFA-alapú) Információs Társadalom céljai (ERFA-alapú) 2. Szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése A kreativitás alapjainak és a kreatív gazdasági tevékenységek fenntartható fejlesztése A kultúra és a gazdaság kapcsolatainak erősítése és a kreatív tartalomfejlesztést szolgáló humán erőforrás-fejlesztés támogatása A kultúra szerepének növelése az innovációs folyamatokban A szocio-kulturális szolgáltatások tartalomfejlesztéshez kapcsolódó humánerőforrás fejlesztés támogatása Tehetségkutatás és gondozás (utánpótlásnevelés a kreatív gazdaság számára) Az emberi erőforrások fejlesztése (ESZA-alapú) 16

17 Prioritások Intézkedések Beavatkozások Javasolt Operatív Program A szocio-kulturális szolgáltatások támogatása A szociokulturális szolgáltatások szakmai tartalomfejlesztéséhez kapcsolódó szakmai projektek alkotói támogatása A kulturális értékekhez, illetve oktatási, tudományos és gazdasági információkhoz való hozzáférés biztosítása A települési társadalmi tőke fejlesztése (közösségfejlesztés, a civil társadalom fejlesztése) a kulturális intézmények részvételével A generációk közötti kapcsolat javítása Felkészítés az európai polgárságra, demokratikus értékek elsajátítása, kultúrák közötti párbeszéd Egyéni kulturális tőke fejlesztése: énkép és önismeret fejlesztése Ifjúsági képesség- és kreativitás fejlesztés Az ifjúság felkészítése az aktív korra: a felnőtt lét szerepeinek elsajátítása A társadalmi tőke fejlesztése: ifjúsági közösségfejlesztés Az ifjúság felkészítés az európai polgárságra, demokratikus értékek elsajátítása, kultúrák közötti párbeszéd Ifjúsági életmódformálás és egészségnevelés, sport- és táborozási programok Ifjúsági környezetkultúra programok A települési életminőség fejlesztése (életmódprogramok, egészségnevelés) a kulturális intézetek részvételével A kulturális intézményrendszer működési hatékonyságának javítása Az együttműködési intézményeink és mechanizmusainak fejlesztése: a kulturális intézményrendszer működési hatékonyságának javítása A helyben elérhető kulturális alapszolgáltatások fejlesztése A kultúra szerepének növelése az innovációs folyamatban Az emberi erőforrások fejlesztése (ESZA-alapú) 17

18 Prioritások Intézkedések Beavatkozások Javasolt Operatív Program Regionális kulturális klaszterek és más együttműködési formák kialakítása A kulturális örökség megőrzése és védelme A kulturális infrastruktúra fejlesztése Regionális kulturális klaszterek és más együttműködési formák kialakításához kapcsolódó szakmai projektek alkotói támogatása Regionális kulturális klaszterek és más együttműködési formák kialakításához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Regionális kulturális klaszterek és más együttműködési formák kialakításához kapcsolódó humán erőforrás-fejlesztés támogatása Európai Kulturális Főváros pályázathoz kapcsolódó kulturális infrastruktúra Épített környezet fenntartható használatához (állami tulajdonú ingatlanok) kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (romló állapotú épületek rehabilitációja, felújítása) közösségi jelentőségű védett értékek helyreállítása, méltatlanul hasznosított kiemelkedő jelentőségű műemlékek közösségi célra történő, kulturális célú hasznosítása Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódó, kulturális örökség körébe tartozó, országos jelentőségű kulturális infrastruktúra fejlesztése Infrastrukturális fejlesztések a helyben elérhető kulturális alapszolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódóan Infrastrukturális fejlesztések a települési társadalmi tőke fejlesztéséhez kapcsolódóan A szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódó kulturális infrastruktúra fejlesztések Az egészségügyi struktúraváltáshoz, az integrált területi járóbetegellátáshoz és az egészségügyi pólusok kialakításához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések ROP konvergencia régiókra Nem-konvergencia ROP Humán infrastruktúra (ERFA) ROP konvergencia régiókra Nem-konvergencia ROP 18

19 Prioritások Intézkedések Beavatkozások Javasolt Operatív Program 3. Az épített környezet fenntartható használata Az épített környezeti értékekhez való hozzáférés elősegítése Az épített környezet fenntartható használata Az épített örökség hasznosításához kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés támogatása Épített környezet fenntartható használatához (állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok) kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése ROP konvergencia régiókra Nem-konvergencia ROP Környezet-, víz- és természetvédelem, energia (KA-és ERFA-alapú) ROP konvergencia régiókra Nem-konvergencia ROP 19

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Szolnok, 2014. november 17.

Szolnok, 2014. november 17. Kulturális fejlesztési lehetőségek 2014-2020 Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Közgyűjteményi Főosztály Sörény Edina vezető tanácsos Szolnok, 2014. november 17. Tartalom

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Farkas Zsuzsanna támogatáspolitikai tervező Budapest, 2015 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály AZ ELŐADÁS TARTALMA

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve:

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK Környezet és

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A 2014-2020-as programozási időszak

A 2014-2020-as programozási időszak A 2014-2020-as programozási időszak Horváth Viktor főosztályvezető Budapest, 2012. november 6. A 2014-2020 programozási időszak fő jellemzői I. 1. Uniós és nemzeti célok összhangja tematikus kötöttség

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól Módosítás: a) 21/2009. (VI. 29.) ör. /2009. VII. 1- Budapest Főváros

Részletesebben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben 4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának iii alpontja és az 55. cikk

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

1. Számviteli beszámoló: 1.1. Számviteli beszámoló bemutatása: A beszámoló a közhasznúsági jelentés mellékleteként megtekinthető. 1.2. Könyvvizsgálat: Az alapítvány nem könyvvizsgálatra kötelezett 1.3.

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA Milos Katalin- Főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A regionális fejlesztés perspektívái a Dél-Dunántúli Régió példáján

A regionális fejlesztés perspektívái a Dél-Dunántúli Régió példáján A régió, ahol íze van az életnek A regionális fejlesztés perspektívái a Dél-Dunántúli Régió példáján A magyar uniós elnökség és a régiók jövője konferencia BKF, Budapest 2009. május 21. Sári László fejlesztési

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban (EFOP) Verzió 2.0 Megyei/MJV

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Pest megye terüle,ejlesztési elképzelései (2014-2020) 2014.06.26. Budapest

Pest megye terüle,ejlesztési elképzelései (2014-2020) 2014.06.26. Budapest Pest megye terüle,ejlesztési elképzelései (2014-2020) 2014.06.26. Budapest A terüle(ejlesztés dokumentumai* 2014. június 2013. november Terüle&ejlesztési koncepció javasla;evő fázis 2012. november Terüle&ejlesztési

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 6 Az Operatív Programok szerkezete 7 Költségvetési szerveknek szóló pályázatok az egyes

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

2014-2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014.10.16.

2014-2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014.10.16. 2014-2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014.10.16. TEMATIKA Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Várható pályázatok HÁTTÉR ÉS ALAPFOGALMAK Főbb

Részletesebben