A KULTÚRA SZEREPE ÉS CÉLJAI A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KULTÚRA SZEREPE ÉS CÉLJAI A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN"

Átírás

1 A KULTÚRA SZEREPE ÉS CÉLJAI A II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN március

2 Szerkezeti összefoglaló: I. Tartalmi összefoglaló II. A kulturális ágazat területei és fejlesztési irányai, céljai 1. Átfogó politikai (nemzetstratégiai) célok 2. A kulturális fejlesztés célterületei a) Kultúra és gazdaság: a kreatív ipar fejlesztése, kreatív tartalomfejlesztés és az intellektuális javakhoz való hozzáférés szélesítése b) Szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése: az innovatív és versenyképes társadalom alapjainak megteremtése c) Kultúra és környezet: Az épített és természeti környezet fenntartható használata III. A kultúra és a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret: feladatok a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása során Függelék I. A kultúra fogalma és szerepe a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben 1. Szemléletváltás a kultúráról való gondolkodásban 2. A kultúra szerepe a) Társadalmi kohézió b) Fenntartható fejlődés i. Fenntartható, élhető környezet ii. Fejlett emberi erőforrás II. A kulturális terület indikatív prioritás/intézkedés/beavatkozás-célrendszere és az Operatív Programok kapcsolódásai 2

3 I. Tartalmi összefoglaló Az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósításában kiemelkedő szerepet játszanak az olyan, kultúrával összefüggő tulajdonságok, mint a magas színvonalú emberi tudás, az emberek csoportjainak összetartozása, együttműködése, az innovációs beállítottság. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció a Versenyképes tudás és műveltség növelését és a társadalmi összetartozás erősítését nevezte meg legfőbb célkitűzésként. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció céljait a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fejlesztette tovább. Az NSRK céljait az Új Magyarország Program tartalmazza, amely az ország versenyképességi alapjának megújítása, növekedési képesség és termelékenység fokozása, valamint a társadalmi kohézió megerősítése érdekében a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humán erőforrás jobbá tételére helyezi. A következő tíz év fejlesztéseinek elsődleges célkitűzése tehát az innováción, a tudáson alapuló gazdaság és társadalom megvalósítása lesz. Ennek megalapozása és elérése nem lehet sikeres a kultúra tevékeny hozzájárulása nélkül. A versenyképességnek az objektív feltételek mellett fontos szubjektív feltételei is vannak. E szubjektív feltételeket rendszerint a nemzeti-szervezeti kultúra, vagy társadalmi kultúra néven szokták összefoglalni. Annak érdekében, hogy társadalmi kultúránk fejlődjön, a fenti célkitűzésekkel szoros összhangban biztosítanunk kell a népesség számára az intellektuális állapotukat érintő döntésekben a társadalmi részvétel lehetőségét, az értékek megismeréséhez és élvezetéhez szükséges képességek fejlesztését, valamint megfelelő alkalmas az értékekhez való hozzáféréshez. E célok eléréséhez a kulturális ágazat fejlesztési céljai tudnak a legszélesebb területen hozzájárulni. Az Új Magyarország stratégiai programjának kiemelt eleme az ország gazdasági, szellemi és kulturális vonzerejének növelése a kreativitás és a nemzetközi térben való kezdeményező és alkotó szerepvállalás által: a kulturális fejlesztések legfőbb alapját ez a kiemelt cél jelenti A kulturális ágazat alább részletezett három legfőbb fejlesztési területe jól megfeleltethető az NSRK tengelyeiben meghatározott prioritásoknak, és szervesen hozzájárul az azokban foglalt célok teljesítéséhez. A szerzői jogi alapú tevékenységek, amelyek kapcsolódnak a gazdaság versenyképességének javítása fejlesztési tengelyhez; Ennek keretében a társadalom és a gazdaság minden területén az innováció intézményeinek, technikájának és kultúrájának elterjesztésével erősíthetjük az ország versenyképességét. A kulturális ágazat jelentős részt vállal a humán tőke fejlesztésében, a kreatív és innovatív humán bázis kiépítése, a versenyképes tudás megszerzése és közvetítése érdekében a kulturális intézményrendszer által biztosított szolgáltatások (oktatás, szakképzés, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, átképzés, továbbképzés, életen át tartó tanulás) révén. A szocio-kulturális szolgáltatások kapcsolódnak az emberi erőforrás- és a gazdaság versenyképességének javítása fejlesztési tengelyhez A fejlesztési irány legfőbb célja a társadalmi egyenlőtlenségeknek a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítésén keresztüli fellazítása, a közösségi kohézió fejlesztése, a társadalmi befogadás erősítése. Egyik legfőbb feladat a lehetőségek beszűkülésén, az 3

4 életmódbeli, ismeretekbeli hiányosságokon alapuló kulturális szegénység elleni küzdelem, a kulturális szocializáció eszközein alapuló társadalmi felzárkóztatás minél szélesebbé tétele. A társadalmi kirekesztődés együtt jár a kulturális kirekesztődéssel, a kulturális szegénységgel, ami a társadalmi érvényesüléshez szükséges kompetenciák hiányához vezet. A kulturális szegénység olyan alapvető készséghiányokat jelent, mint a kommunikációs, konfliktuskezelési, időgazdálkodási és újratanulási készségek hiánya. A kulturális örökség, illetve az épített környezet értékeinek megóvása a környezetfejlesztési tengely mentén jelentkezik A kulturális örökség, az épített környezeti értékek fenntartható fejlesztésének politikája rövid-, közép- és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az adott régió gazdasági és ebből fakadóan életminőségbeli fejlődésére. Az életkörülmények javítása ebben a tekintetben nem közvetett, másodlagos célkitűzés, hanem közvetlen, a kulturális produktumok hozzáadott érték-termelő képességét kihasználó cél. 4

5 II. A kulturális ágazat területei és fejlesztési irányai, céljai A kulturális ágazat három nagy szakterületre osztható: az ún. szerzői jogi alapú tevékenységekkel, a kulturális szolgáltatásokkal, az épített és természeti környezet értékeinek (ingatlan kulturális örökség) védelmével jellemezhető. A három terület szorosan összefügg egymással: az épített örökséghez tartozó épületekben gyakran kulturális, egyházi, vagy más közösségi célú intézmény működik. Az épített örökség és a szocio-kulturális szolgáltatások, azáltal, hogy biztosítják a közjavak körébe tartozó értékekhez való hozzáférést, így együttesen a társadalmi közeg formálásában játszanak fontos szerepet, és hozzájárulnak a fenntartható környezeti fejlesztésekhez, illetve a társadalmi kohézió és tőke fejlesztéséhez. A két terület utánpótlást nevel a szerzői jogi alapú kulturális területek számára, ugyanakkor helyszínt, környezetet biztosít az ott előállított termékeknek és szolgáltatásoknak, illetve jelentős mértékben gondoskodik azok terjesztéséről, befogadásáról. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció a kultúrát a gazdasági fejlesztés biztos alapjának tekinti, amely sokszínűsége, innovatív jellege, kiemelkedő teljesítménye, és a részét képező gazdag történelmi és kulturális örökség révén a gazdaság fejlesztésének bázisát jelenti. A dokumentum ugyanakkor elismeri, hogy ennek fennmaradásához a kulturális ellátáshoz való hozzáférés erősítése, a közkulturális infrastruktura, az alapszolgáltatások fejlesztése révén a kulturális esélyegyenlőtlenség csökkentése, valamint a kulturális örökség fokozott védelme szükséges. A kulturális terület az OFK valamennyi stratégiai céljához kapcsolódik, legerősebben! a versenyképes tudás és a műveltség növekedése, a társadalmi összetartozás erősítése, és a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme célokhoz. 1. Átfogó politikai (nemzetstratégiai) célok Az Európai Unió kohéziós politikájának megvalósításában kiemelkedő szerepet játszanak az olyan, kultúrával összefüggő tulajdonságok, mint a magas színvonalú emberi tudás, az emberek csoportjainak összetartozása, együttműködése, az innovációs beállítottság. A kultúra területén kitűzött fejlesztési célok részét képezik az átfogó nemzetstratégiai céloknak. Ezek két irányból, egyrészt a magyar népesség, másrészt az ágazati feladatellátás irányából közelítik meg a fejlődést. A nemzetstratégiai célokhoz illeszkedően a kulturális fejlesztések általános érvényű háttere a következőképpen fogalmazható meg: a magyar népesség életesélyeinek, életminőségének javítása, fejlesztése, a társadalmi egyenlőtlenségek (benne az egyénnek a hatóságoktól való távolságának) csökkentése az egyén és a csoportok közötti kiegyensúlyozott viszony megteremtésének elősegítése a nemek közötti különbségekből adódó igények figyelembevétele a bizonytalanság (új, ismeretlen dolgoktól való félelem) kezelése, az ésszerű kockázatvállalás bátorítása az ágazati tevékenységek hatékonyságának javítása, fejlesztése, a kulturális értékekhez való általános hozzáférés javítása, ennek keretében a hátrányos helyzetű területek és csoportok felzárkóztatása 5

6 a legjobb gyakorlatot (best practice, excellence) biztosító módszerek elterjesztése révén 2. A kulturális fejlesztés célterületei Legfőbb cél: Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Versenyképes tudás és műveltség növelése és a Társadalmi összetartozás erősítése célkitűzéseivel összhangban 1 biztosítanunk kell a népesség számára az intellektuális állapotukat érintő döntésekben 1) a társadalmi részvétel lehetőségét, 2) az értékek megismeréséhez és élvezetéhez szükséges képességek fejlesztését, valamint 3) megfelelő alkalmakat az értékekhez való hozzáféréshez. Mindez az alábbi fejlesztési irányokkal érhető el: a) Kultúra és gazdaság: a kreatív ipar fejlesztése, kreatív tartalomfejlesztés és az intellektuális javakhoz való hozzáférés szélesítése A társadalom és a gazdaság minden területén az innováció intézményeinek, technikájának és kultúrájának elterjesztésével erősíthetjük az ország versenyképességét. A kreatív és innovatív humán bázis kiépítése, a versenyképes tudás megszerzése és közvetítése érdekében a kulturális ágazat részvétele a humán tőke fejlesztésében, az oktatás, szakképzés, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, átképzés, továbbképzés, életen át tartó tanulás terén. A humán erőforrás fejlesztésének alapja azonban nem csak a szakirányú tudás, hanem a kulturálódás, műveltség elsajátítása, amely fogékonnyá tesz az új befogadása iránt, és lehetővé teszi a tudatos választást. A kultúra iránti fogékonyságot, vagyis a kompetenciaalapú képzésen alapuló nyitottságot, az innovációs, kreatív készséget már gyermekkorban meg kell alapozni, hogy igénnyé váljon a műveltség, valamint alapkészség legyen az elsajátítás, befogadás és létrehozás. Ennek legfőbb eszköze az oktatási és kulturális együttműködés a versenyképes tudás és műveltség, a készség- és kompetencia-fejlesztés érdekében, továbbá a kulturális intézmények részvétele a felnőttképzésben, az egész életen át tartó tanulás folyamatában. A kulturális intézmények szolgáltatásaik révén hozzájárulnak a humán tőke minőségi fejlesztéséhez, teret nyújtanak az egész életen át tartó tanulás folyamatához: a nem formális és informális tanulás, képzések, a vállalkozóvá váláshoz szükséges képzések és átképzések, az OKJ-s szakképzések révén. A megalapozó szerepen túl a kultúra a kreatív, szerzői alapú iparágak, a kreatív tartalomfejlesztés és a tartalomhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatások révén közvetlenül is hozzájárul a gazdasági növekedéshez, mivel ez a terület egyúttal magas hozzáadott értéket állít elő. Az úgynevezett szerzői jogi alapú kulturális területek erősségeink közé tartoznak, ezért a fejlesztések tervezése során ezt mint versenyelőnyt biztosító tényezőt kell figyelembe venni. Ezek az ágazatok hatással vannak más ágazatok teljesítményére (utazásszervezés és értékesítés, vendéglátás, szállodai szolgáltatások, közlekedés), és együttesen jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzeti össztermékhez, sok embernek biztosítanak megélhetést, és nemzetközi összehasonlításban is komoly súlyt képviselnek. 1 Megjelent a Magyar Közlöny 168/2., dec. 25-i számában 6

7 A szerzői jogi alapú ágazatok kiemelkedő gazdasági jelentőségét mutatja, hogy a szerzői jogi alapú ágazatok állították elő 2000-ben az EU 15 tagországa összesített GDP-jének 5,3 %-át, és a szerzői jogi szektor adott munkát az összes foglalkoztatott létszám 3,1 %-ának, közel 5,2 millió embernek. A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági teljesítménybeli súlya Magyarországon megfelel az EU-tagországokban regisztrált arányoknak, sőt e tekintetben az EU-országok élmezőnyében foglalunk helyet. Az EU 15 tagországában regisztrált 3-5 % körüli GDP-beli arányok jellemzőek Magyarországra is, a szerzői jogi alapú ágazatok súlya olyan kiemelt gazdaságpolitikai jelentőséggel bíró ágazatok súlyával mérhető össze, mint az építőipar (5,1%), az oktatás (4,9%), a villamosenergia-ipar (3,2%), az egészségügy (4,6%). A kulturális ágazatok (a szoftver nélküli elsődleges szerzői jogi ágazatok, valamint a részlegesen szerzői jogi ágazatok közül a múzeumi tevékenység) 2,8 %-kal járultak hozzá 2002-ben a nemzetgazdasági szintű bruttó hozzáadott érték előállításához. A szerzői jogi ágazatok foglakoztatási súlya is erőteljes, és az EU-tagországok között a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás vonatkozásában is az élen járunk. A kulturális hatáshoz hozzájárul az is, ahogy a kultúra ereje a vállalatokat hajtja: a kulturális érdekeltség a termelőipar számos ágazatában kimutatható. 2 Fontosnak tartjuk ezért azon erőfeszítéseket, amelyek a kis- és középvállalatok versenyképességét és innovativitását, ezeken keresztül sikerességét segítik, és támogatást nyújtanak a vállalati szervezetfejlesztéshez, és a piacok feltárásához. Beavatkozási irányok: A műveltség növelése, a kulturális szocializáció minőségi fejlesztése; A képességek fejlesztésére, a tudásbővítésre irányuló infrastrukturális fejlesztések; A kreatív, szerzői jogi alapú iparágak fejlesztésén keresztül a versenyképesség és az innovativitás ösztönzése; A formális, nem-formális és informális képzési és művelődési rendszerek összekapcsolása; Az integrált oktatás támogatása; A művészeti és a tudományos eredmények társadalmi elismertségének erősítése. b) Szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése: az innovatív és versenyképes társadalom alapjainak megteremtése A fejlesztési irány legfőbb célja a társadalmi egyenlőtlenségeknek a kulturális javakhoz való hozzáférés szélesítésén keresztüli fellazítása, a közösségi kohézió fejlesztése, a társadalmi befogadás erősítése. Egyik legfőbb feladat a lehetőségek beszűkülésén, az életmódbeli, ismeretekbeli hiányosságokon alapuló kulturális szegénység elleni küzdelem, a kulturális szocializáció eszközein alapuló társadalmi felzárkóztatás minél szélesebbé tétele. A társadalmi kirekesztődés együtt jár a kulturális kirekesztődéssel, a kulturális szegénységgel, ami a társadalmi érvényesüléshez szükséges kompetenciák hiányához vezet. A kulturális szegénység olyan alapvető készséghiányokat jelent, mint a kommunikációs, konfliktuskezelési, időgazdálkodási és újratanulási készségek hiánya. Kialakulásának legfőbb tényezőjeként a család és a szocializáció, az életmód, az anyagi helyzet, az iskolázottság mértéke, az elérhető infrastruktúra, az integráció és az alkotókészség 2 A szellemi tulajdonjogok (intangible assets) tartalmazzák az értékesítési jogokat, szabadalmi jogokat, védjegy jogokat, mintaoltalmi jogokat, bérleti jogokat és formatervezéshez kapcsolódó jogokat. (consist of sales rights, patent rights, trademark rights, business model rights, leasing rights and design rights). 7

8 hiánya nevezhető meg. A kulturális szegénység a közösség szintjén öröklődő társadalmi egyenlőtlenséget szül, a gazdaság és a foglalkoztatás szintjén pedig rontja a versenyképességet, mivel akadályozza a kreativitás kibontakozását, és következményeinek kezelése jelentős társadalmi költségekkel jár. A kulturális szegénység felszámolása tehát egyaránt társadalmi és gazdasági érdek, amelyet mind a központi, mind a területi beavatkozások szintjén érvényesíteni kell. Ezekre a problémára megoldást jelent az általános műveltséghez, az alapvető készségek elsajátításának rendszereihez való hozzáférés feltételeinek megteremtése a teljes népesség számára, illetve az oktatási és képzési rendszer tartalmi és szervezeti fejlesztése beleértve az iskolarendszeren kívüli szakképzést és reintegráló képzést, és ezzel együtt a szakemberek rendszeres képzése. 3 A társadalmi igényekhez való alkalmazkodást jól szolgálja a közművelődési és könyvtári területtel való együttműködés, a helyi közösségek fejlesztése, a helyi életminőség javítása, illetve a vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése érdekében. A cél érdekében erősíteni kell a művelődés rendszereit, a kulturálódást, javítani, szélesíteni kell a kulturális értékekhez való hozzáférést a teljes magyar népesség, illetve célzottan a speciális igényű csoportok számára a felzárkóztatás, az egyéni és csoportos társadalmi kompetenciák fejlesztése, a kulturális tőke szolgáltatások és termékek által történő gyarapítása, illetve a kapcsolódó intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése révén. Legfőbb feladatunk, hogy képviseljük az értékek létrehozásával, megóvásával, terjesztésével kapcsolatos közkulturális érdekeket, amelyek egyúttal a magyar népesség, továbbá a nemzet egésze életesélyeinek és életminőségének javulását, fejlődését szolgálják. A célhoz kapcsolódó kulturális infrastruktúra fejlesztése 4 alapvetően a szocio-kulturális szolgáltatások megalapozására, a társadalmi részvétel lehetőségének biztosítására, az értékekhez való hozzáférést biztosító fizikai környezet fejlesztésére irányul, amelynek részét képezik a várospolitikai feladatokhoz kapcsolódó, a közösségek identitását, összetartozását erősítő kulturális beruházások is, így a fejlesztési pólusokhoz és a társpólusokhoz kapcsolódó, a tágabb térség esélyeit is javító infrastrukturális fejlesztések. A cél érdekében ki kell használni a térségi vonzerőkön alapuló kulturális turisztikai fejlesztési lehetőségeket, a gazdasági felzárkózás, a foglalkoztatás bővítése és a munkahelyteremtés, továbbá a közösségi identitás erősítése céljából. 3 A hátrányos helyzetű csoportok integrált oktatására és a továbbtanulásra való ösztönzésében való együttműködésre már most is jó példákat találunk az Általános Művelődési Központok (ÁMK) tevékenységében, amelyek kiválóan alkalmasak egy-egy település, vagy településrész népességének szemléletformálására, így jelentős mértékben hozzájárulnak a toleranciára neveléshez, illetve a munkaerőpiacról kiszorult emberek problémáinak kezeléséhez is. Az ÁMK-k, művelődési házak és könyvtárak jelentős szerepet játszanak abban, hogy az info-kommunikációs kompetenciák mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, és ezzel csökkenjen a digitális írástudás hiánya 4 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 4. cikk: Konvergencia (prioritások) (7) Kultúra: - beleértve a kulturális örökség védelmét és megőrzését, - a gazdasági társadalmi fejlődést támogató és a régiók vonzerejének növelését szolgáló infrastruktúra fejlesztését, - valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások révén a kulturális szolgáltatások kínálatának bővítéséhez nyújtott támogatást. 8

9 A kulturális infrastruktúra fejlesztése révén szélesebb körben és magasabb minőségben válnak elérhetővé a kulturális, illetve integrált oktatási és kulturális intézmények képességfejlesztést, társadalmi aktivitást, az élethosszig tartó tanulást, az aktív részvételt segítő szolgáltatásai. Beavatkozási irányok: A szociálisan hátrányos helyzetűek művelődési, fejlődési lehetőségeinek bővítése, a lemorzsolódás elleni küzdelem; A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem; A társadalmi befogadást elősegítő közösségi infrastruktúrák fejlesztése; A várospolitikai célú kulturális beruházások fejlesztése, kulturális turisztikai fejlesztések. c) Kultúra és környezet: Az épített és a természeti környezet fenntartható használata Gazdag és változatos épített és természeti környezetünket vonzerőt jelentő adottságaink között kell számon tartani, ezért a fejlesztések tervezése során ezt mint versenyelőnyt biztosító tényezőt kell figyelembe venni. Ugyanakkor nem változott, sőt romló tendenciát mutat épített környezetünk állapota, fokozottan veszélyeztetettek védelemre érdemes történeti értékeink. Az épített kulturális örökség értékőrző hasznosítására történtek kezdeményezések, de ezek még nem mondhatók általánosnak, pedig ezek a települési és táji karakter megóvását, fejlesztését jól szolgálják. A fejlesztésekkel kapcsolatos döntések során általában nem érvényesülnek az értékvédelemnek, az épített környezeti kultúra minőségének a szempontjai. Az állam nem szívesen adja használatba a befektetőknek az épített örökség helyszíneit, miközben azok állagának megőrzésére, felújítására nem jut kellő forrás. A megoldáshoz vezető utat az új funkciók megtalálása jelenti, amelyhez szükség van a tulajdonos, a hasznosító, a helyi, illetve térségi stratégiaalkotók és a hatóságok együttműködésére. Épített környezetünk kiemelten az épített örökség jelentős hatást gyakorol más ágazatok teljesítményére és együttesen jelentős mértékben hozzájárulnak a nemzeti össztermékhez, sok embernek biztosítva megélhetést. A felújítási projektek hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez, és új munkahelyeket teremtenek. A kulturális örökségvédelem területén kitörési lehetőséget jelent az identitástudat fejlesztése az örökségi értékek tudatosítása és élvezete révén (ez egyúttal mérsékli a globalizáció káros hatásait), az értékek hasznosítása érdekében fejlődhet a társadalmi partnerség (beleértve a PPP-konstrukciókat is), az értékek folyamatos jókarban-tartásának megszervezése munkahelyeket teremthet ( Monumentenwacht-modell ). Az ingatlan örökségvédelem területén különösen fontos az örökség-alapú fejlesztési lehetőségek kiaknázása, amely a várható település-rehabilitációs hullámban új funkciókat tud adni az örökségi helyszíneknek. Szintén a lehetőségek között kell említeni, hogy a hazai fejlettség relatíve alacsony foka miatt sok fejlesztendő terület áll rendelkezésre. Az Európa Kulturális Fővárosa-akció keretében számos műemléki helyszín, városrész revitalizációjára nyílhat mód, az ipari örökség barnamezős beruházások során való újrafunkcionalizálásával egyetemben. Az akció eddigi története jó példát szolgáltat arra, hogy a kulturális szektor fenntartható fejlesztésének politikája rövid-, közép- és hosszútávon is pozitív hatást gyakorol az adott régió gazdasági és ebből fakadóan életminőségbeli fejlődésére. Az életkörülmények javítása ebben a tekintetben nem közvetett, másodlagos célkitűzés, hanem közvetlen, a kulturális produktumok hozzáadott érték-termelő képességét kihasználó cél! 9

10 Az Európa Kulturális Fővárosa-akció alapvető, nevesített céljai közé tartozik a történeti és kulturális örökség megóvása, az ipari örökség újrahasznosítása. Fontos szempont a város-, illetve település-rehabilitációs programok kapcsolódása. A kulturális értékek fizikai elérhetőségéhez alapvetően fontos a jó közlekedési infrastruktúra, amely a kulturális turizmus érdekeit is szolgálja. Az érzékeny területeket meg kell óvni a közlekedési terheléstől, azaz elkerülő utakat kell építeni, bővíteni kell a kerékpáros közlekedés lehetőségeit. A kerékpáros utak újabb lehetőséget teremtenek a kulturális értékek megismeréséhez, a turisztikai szolgáltatások bővítéséhez. A műemléki épületben működő közösségi célú intézmények rekonstrukciója, környezetének rendezése jelentősen hozzájárul a településkép javulásához. A rosszul hasznosított épületek új közösségi színtérré fejlesztése hozzájárul a vidék fejlődéséhez és számottevően javíthatja az ott élők életminőségét, mindamellett méltó funkciót teremt az épített értéknek. Az örökségi helyszínek hasznosítása összekapcsolódik a kulturális turizmussal. Utóbbi fejlesztése hozzájárulhat meglévő munkahelyek megtartásához, illetve újak létrehozásához. Fontos, hogy a helyreállított kastélyok megfelelő kulturális programokat biztosítsanak az érdeklődő közönség széles rétegei számára, hozzájárulva ezáltal a kulturális turizmus teljesítőképességének javításához is. Elengedhetetlenül fontos, hogy az egyes helyszínek esetében a szakmai tartalomra alapozott program határozza meg a rekonstrukciót Végül e prioritáshoz tartozik a kulturális örökség védelme érdekében a természeti és ökológiai katasztrófák megelőzése, a kárelhárítás, a kármentesítés és az újjáépítés. Beavatkozási irányok: Központi szinten: A kulturális örökségi értékek egységes felmérése és dokumentálása (inventarizáció) a fejlesztések és a hatósági munka gyorsítása érdekében; Az ipari örökség kulturális célú újrahasznosítására irányuló komplex projektek; A kulturális örökségvédelem feladatainak összehangolása és kompatibilis nyilvántartási rendszer kiépítése; Környezeti kárelhárítás; Rendezési tervek készítése; Kiemelkedő műemléki helyszínek, régészeti bemutatóhelyek fejlesztése. Helyi szinten a kohéziós politika területi dimenziójának figyelembevételével: Az épített és természeti örökség integrált megóvása és fenntartható hasznosítása (világörökségi helyszínek fejlesztése, történeti városmagok, településközpontok rehabilitációja, felhagyott ipari területek rehabilitációja, műemlék-tulajdonosok ösztönző támogatási rendszerének kiépítése, magán-lakásállomány örökségi célú megóvása stb.). 10

11 III. Kultúra és a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret: feladatok a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása során Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció céljait az EU-s prioritásokkal összehangoló, a lisszaboni célokat megvalósító Nemzeti Akcióprogramon, a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokon, továbbá a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználását szabályozó EU-s rendeleteken alapuló, a közötti időszak stratégiáját meghatározó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret című dokumentum fejlesztette tovább. Az NSRK legfőbb célkitűzése az Új Magyarország-program versenyképességi alapjának megújítása, a növekedési képesség és termelékenység fokozása, valamint a társadalmi kohézió megerősítése érdekében a fő hangsúlyt a tudásra, az innovációra és a humán erőforrás jobbá tételére helyezi. 5 A következő tíz év fejlesztéseinek elsődleges célkitűzése tehát az innováción, a tudáson alapuló gazdaság és társadalom megvalósítása lesz. Ennek megalapozása és elérése nem lehet sikeres a kultúra tevékeny hozzájárulása nélkül az innovatív és versenyképes társadalom alapjainak megteremtése és kiszélesítése terén. Ezt erősíti meg, hogy az Új Magyarország stratégiai programjának kiemelt eleme az ország gazdasági, szellemi és kulturális vonzerejének növelése a kreativitás és a nemzetközi térben való kezdeményező és alkotó szerepvállalás által: a kulturális fejlesztések legfőbb alapját ez a kiemelt cél jelenti. A kulturális ágazat három legfőbb fejlesztési területe jól megfeleltethető az NSRK tengelyeiben meghatározott prioritásoknak, és szervesen hozzájárul az azokban foglalt célok teljesítéséhez: a szocio-kulturális szolgáltatások az emberi erőforrás- és a gazdaság versenyképességének javítása-fejlesztési tengely; a szerzői jogi alapú tevékenységek a gazdaság versenyképességének javításafejlesztési tengely; míg a kulturális örökség, illetve az épített környezet értékeinek megóvása a környezetfejlesztési tengely mentén jelentkezik, így mindhárom terület hozzájárul az NSRK stratégiai céljainak megvalósításához. A programban megjelenő kulturális célok: A kultúra szerepe a piacgazdaság jogi környezetének kialakításában, a jogtudatosság érvényesülésében A kultúra szerepe az oktatásban és képzésben: nem formális és informális tanulás, erőteljesebb kulturális háttér ösztönzése, készségfejlesztés, kompetencia-alapú képzés Adottságunk a gazdag szellemi és kulturális örökség Lehetőségek a városrészek és vidéki térségek újjáélesztésében A versenyképes gazdaság területén: a hozzáadott érték fejlesztése az emberi tőkén és a szervezeti kultúrán keresztül, a kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység révén, kulturális adottságaink kiaknázásával. Megújuló társadalom: egyéni tehetség kibontakoztatása, egyéni és közösségi öngondoskodás erősítése, társadalmi és kulturális tőkében rejlő lehetőségek Élhető környezet: a természeti, épített és kulturális értékek megőrzése és fenntartható hasznosítása 5 Az Európai Bizottság COM(2005) 0299 számú közleménye 11

12 Fenntartható térségi rendszerek kialakítása: a kulturális örökség és a társadalmi identitás helyi-térségi értéknövelő kezelése és erősítése. Városi dimenzió: a kultúra szerepe az együttműködő és harmonikus városhálózatban A kultúra szerepe az országosan kiemelt területek fejlesztésében Területi és térhasználati elvek: a kulturális értékek megőrzése a fenntarthatóság érdekében Az információs társadalomban az információk előállítása, elosztása és felhasználása jelentős gazdasági és kulturális tevékenységgé válik. Az OFK és a II. NFT kiemelt szerepet szán az információtechnikai készségek fejlesztésének, a hozzáférés általánossá tételének 6 A támogató társadalmi közeg fontos a tudásközpontok jövőbeli működtethetősége szempontjából, mivel egyrészt reagál az újszerű fejlesztésekre, másrészt utánpótlást biztosít a kutatói gárda számára. 7 A kulturális intézményrendszer már most is fontos szerepet játszik az egészséges életmód elterjesztésében, az életmód programok 8 megvalósításában, a társadalmi különbségek újratermelésének csökkentésében. Szerepet vállal a gyermekgondozásban, - megőrzésben, a tapasztalatlan vagy idősebb munkavállalók segítésében, az átképzési és felnőttképzési rendszerben, az egész életen át tartó tanulás rendszerének kiépítésében. 9 A társadalmi összetartozás érdekében meg kell erősíteni a társadalom összekötő szöveteit: a nemzeti összetartozást, a helyi közösségek erejét, az emberek civil tevékenységét. Egy sok autonóm közösséggel, erős identitással és kooperációs készséggel rendelkező társadalom hamarabb ismeri föl kihívásait, könnyebben határozza meg a közös cselekvés irányát, teremti meg a közös célok elérésének feltételeit. A stabil és befogadó identitás, a nemzeti kultúra, az értékei és érdekei mentén jól szervezett társadalom teheti képessé az országot arra, hogy az előre nem látható válságoknak, a nemzetközi kihívásoknak sikeresen megfeleljen A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret indikatív célrendszeréről szóló javaslat (2005. november 14; a továbbiakban: NSRK Ind.) 8. oldal: Információs Társadalom fejlesztése 7 NSRK Ind. 15. oldal: Tudásközpontok kialakítása 8 NSRK Ind. 9. és oldal: a népesség egészségi állapotának javítása 9 NSRK Ind oldal: A humán közszolgáltatások megújítása. A foglalkoztatás bővítése 10 NSRK Ind. 12. oldal: Összetartó társadalom 12

13 Függelék I. A kultúra fogalma és szerepe a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben Az Európa Unió által meghatározott fejlesztési irányok komplex megvalósítása, a kultúra szerepének kiteljesítése és hatásainak érvényre juttatása szempontjából elsődleges fontossággal bír 11 a kultúra fogalmának szélesebb értelemben való használata: A hazánk fejlődését az EU-s célok mentén meghatározó II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) csak a kultúra össztársadalmi jelentőségének felismerése és hasznosítása révén vezethet el a kreatív, innovatív, megújulásra képes, versenyképes Magyarország megteremtéséhez. E cél megvalósítása érdekében fogalom- és kultúraváltásra van szükség - a kultúra értelmezése nem szűkülhet le a magas kultúrára, a szabadidő eltöltésének módjára. A kultúrában rejlő hatás kibontakoztatása csak a legszélesebb, antropológiai értelmezéssel lehetséges: a kultúra az emberi élet teljességét átszövő minta- és normarendszer, amely biztosítja, hogy az egyén a társadalom kompetens részévé váljon. A kultúra kiemelten fontos helyzetét az magyarázza, hogy minden emberi tevékenységben jelen van, éppen ezért bármely fejlesztési tevékenységnek számolnia kell vele. Együttműködik a humán tőke fejlesztése (oktatás, humán-erőforrás fejlesztés, szakképzés, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, átképzés, továbbképzés, életen át tartó tanulás), a gyermek- ifjúsági-, szociális- és esélyegyenlőségi ügyek terén, és jelentős hatást gyakorol a környezet minőségére és a gazdaság teljesítőképességére. 1. Szemléletváltás a kultúráról való gondolkodásban A kultúra jelentőségének újraértékelése több éves folyamat, amely a társadalom széles rétegeit érinti, ezért alapos körültekintést és az állami irányítás számos szereplőjének együttműködését igényli. A nemzetközi versenyképességben tapasztalható lemaradásunk miatt gyors és koncentrált beavatkozásra van szükség, amelyet eddigi erősségeinkre kell alapozni. Az pedig mára világossá vált, hogy Magyarország elsősorban az európai hozzáadott értéket termelő tevékenységekre, így többek között a kultúrára és a kreatív iparra kell, hogy alapozza jövőképét! A versenyképesség fontos kérdése, hogy milyen minőségű intellektuális tőkét tud előállítani a hazai társadalom, nem csak a jelenleg versenyképesnek tekintett gazdasági ágazatokban, hanem az élet minden területén. A minőséggel szembeni elvárásunk az, hogy legyen képes megfelelni a kihívásoknak, azaz legyen alapvető jellemzője az innovatív megoldások elfogadása iránti nyitottság. A kultúráról való szemléletváltást akkor érhetjük el, ha abban érdekeltté tesszük a népesség minél nagyobb részét. Ennek eszközei: a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése 11 A kultúra, amelyet az Európa Terv ( ) kidolgozásának tartalmi és szervezeti kereteiről szóló 1076/2004. (VII. 22.) Kormányhatározat kiemelten fontos horizontális területként nevez meg, fontos szerepet tölt be a kohéziós politika céljainak megvalósításában, illetve az ország hosszú távú fejlesztési céljainak elérésében. Az ágazat, más ágazatokkal és a régiókkal együttműködve tud részt venni a fejlesztéspolitikai munkában. 13

14 a társadalmi részvétel lehetőségének erősítése, a közösségfejlesztés az értékekhez való hozzáférés erősítése, az újra való nyitottság megteremtése és az innovációs készség fejlesztése az értékek létrehozásához, megismeréséhez, és élvezetéhez szükséges képességek fejlesztése. Ezek egyben nemcsak eszközei a kultúraváltásnak, hanem ezek azok az eredmények is, amelyek leginkább és elsősorban a kultúra fejlesztésével érhetőek el. A fejlesztő állam feladata, hogy a népesség számára lehetővé tegye a versenyképes tudás és műveltség megszerzését, amely szükséges az Európai Unió és annak tagjaként hazánk előtt álló kihívások sikeres megválaszolásához, így fejlesztve a népesség intellektuális tőkéjét. E feladat felismerésének fontosságát támasztja alá az a megfigyelés, hogy az intellektuális tőke jelenti a fejlődés hajtóerejét. A kultúra egyik legfőbb feladata, hogy segítse az intellektuális tőke fejlődését akadályozó passzív társadalmi közeg aktivizálását: kibontakoztassa az egyénekben és a társadalomban rejlő képességeket, fejlessze a kompetencián alapuló innovációs és kreatív készségeket, hozzásegítse az egyéneket és a közösségeket értékeik megismeréséhez, megőrzéséhez, értékőrző hasznosításához, így az egyének és a közösség fejlesztésén keresztül aktív és öntudatos állampolgárt, művelt, az újra fogékony, aktív munkaerőt, felzárkózó és befogadó társadalmat generáljon. Bár ez a váltás a fejlesztési dokumentumok szóhasználatában elsősorban a különféle szervezeti kultúrák szemléletváltását jelenti ( fejlesztésorientált kreatív közkultúra ), magától értetődő, hogy a kultúraváltás elősegítésében fontos szerep vár a kulturális ágazatra, amely rendelkezik olyan erősségekkel, amelyek képessé teszik e feladatban való részvételre 2. A kultúra szerepe Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben a kultúrának csak alárendelt szerep jutott. A tárcánál nem volt a fejlesztésért felelős szervezeti egység, átfogó stratégia és a fejlesztési célok átgondolt meghatározása hiányában a tárca csak igen szűk területen juthatott forrásokhoz. A kultúra fejlesztése akkor válik lehetségessé, ha a terület a lisszaboni célokat felvállalva hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a foglalkoztatáshoz és a versenyképességhez. a) Társadalmi kohézió A kultúrának kiemelt szerepe van a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. Az egyes kompetenciákhoz való hozzáférés lehetőségének szélesítésén, biztosításán keresztül a kultúra és a fejlett kulturális infrastruktúra jelentősen hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez, az identitástudat fejlesztéséhez, megőrzéséhez. Az egyenlő kulturális esély megteremtése ennyiben rendkívül világos módon a társadalmi egyenlőtlenségek fellazításának egyik legfontosabb területe. [Esélyegyenlőség Társadalmi kohézió] A jól megtervezett kulturális fejlesztéseknek és az abból profitáló, növekvő kompetenciafoka miatt választási lehetőségekkel (alternatívával) rendelkező egyénekből álló humánbázisnak pedig jelentős verseny- és gazdaságélénkítő hatása van mind a társadalmi, mind pedig a gazdasági fejlődés szempontjából. Mindez a hatás az innovatív és versenyképes 14

15 társadalom alapjainak megteremtésében, bázisának kiszélesítésében érvényesül. [Magas kompetenciájú humánbázis Versenyképes társadalom] b) Fenntartható fejlődés Az Európai Unió támogatási politikája prioritásként kezeli a kultúrát mint a szerves, fenntartható fejlődés egyik alapkövét. Ebben a folyamatban a közkultúra intézményeinek, szolgáltatásainak fejlesztésével (a településeken meglévő kulturális értékek megőrzésével, hasznosításával, fejlesztésével, a kulturális szolgáltatások kiszélesítésével) komoly eredmények érhetők el a helyi közösségek összetartásában, megtartó erejük növelésében, identitástudatának formálásában. [Fenntartható, élhető környezet] A kultúra szerves alkotórésze a fenntartható fejlődés, a fenntartható környezet fogalmának. Mindkettőt szélesebb, komplex értelemben kell használnunk, ezért a környezeti, gazdasági és szociális jelző mellé a kulturális is odatartozik. Nagyon fontos, hogy az élhető környezet alatt annak kulturális és örökségi aspektusát is figyelembe vegyük. Rendkívül fontosnak tartjuk ugyanis a települési központok, történelmi városmagok fenntartható fejlesztését, az épített környezet védelmének és az élhető környezet szempontjainak összehangolását (pl. a településközpontok közlekedésének környezetkímélő, esztétikus minőségi fejlesztésével, a környezetbarát közlekedés preferálásával, a védett épületek méltó hasznosításával és minőségi kezelésével, a hagyományos beépítési módokra épülő fejlesztésekkel, hagyományos településszerkezet rekonstrukciójával, a szocio-kulturális szempont érvényesítésével a településfejlesztésben). [Fejlett emberi erőforrás] A közkultúrának és a közösségfejlesztésnek kiemelt szerepe van az emberi erőforrás fejlődésében. A kultúra integráló funkciója valamennyi fejlesztendő területbe be kell, hogy épüljön, és általános értékként kell, hogy megjelenjen a fejlesztések során. Ennek érdekében az országos prioritások tartalmában meg kell, hogy jelenjen a kultúra, annak identitás- és közösségfejlesztő, esélyegyenlőséget teremtő, versenyélénkítő, fenntarthatóságot segítő hatása. A kultúra tehát integráló szerepet tölt be a társadalom életében. A kulturális fejlesztések tervezése során a lehetőségek elosztásának helyzetét kell megvizsgálnunk, és kidolgoznunk olyan erőforrás-elosztási modelleket, amelyek minden embernek lehetőséget teremtenek arra, hogy éljen társas-kognitív képességeivel és fejlessze azokat ( kulcsot adni a kulturális evolúció során felhalmozott kognitív eredmények megismeréséhez, az azokban való jártasság, önálló habitus kialakításához). 15

16 Függelék A kulturális terület indikatív prioritás/intézkedés/beavatkozás célrendszere és az OP-k kapcsolódásai a következők: Prioritások Intézkedések Beavatkozások Javasolt Operatív Program 1. A kultúra és a gazdaság kapcsolatainak erősítése Szerzői jogi alapú kulturális területek fejlesztése Kreatív tartalomfejlesztéshez kapcsolódó szakmai projektek támogatás, Kreatív gazdasági szereplők külpiacra jutásának támogatása (piackutatás, exporttevékenység fokozása, piaci tanácsadás) Kreatív tartalomfejlesztéshez kapcsolódó szakmai projektek támogatása A Kohéziós Alap beruházásaihoz kapcsolódó kulturális vonatkozású projektek Versenyképesség javításan (ERFA-alapú) Információs Társadalom céljai (ERFA-alapú) 2. Szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése A kreativitás alapjainak és a kreatív gazdasági tevékenységek fenntartható fejlesztése A kultúra és a gazdaság kapcsolatainak erősítése és a kreatív tartalomfejlesztést szolgáló humán erőforrás-fejlesztés támogatása A kultúra szerepének növelése az innovációs folyamatokban A szocio-kulturális szolgáltatások tartalomfejlesztéshez kapcsolódó humánerőforrás fejlesztés támogatása Tehetségkutatás és gondozás (utánpótlásnevelés a kreatív gazdaság számára) Az emberi erőforrások fejlesztése (ESZA-alapú) 16

17 Prioritások Intézkedések Beavatkozások Javasolt Operatív Program A szocio-kulturális szolgáltatások támogatása A szociokulturális szolgáltatások szakmai tartalomfejlesztéséhez kapcsolódó szakmai projektek alkotói támogatása A kulturális értékekhez, illetve oktatási, tudományos és gazdasági információkhoz való hozzáférés biztosítása A települési társadalmi tőke fejlesztése (közösségfejlesztés, a civil társadalom fejlesztése) a kulturális intézmények részvételével A generációk közötti kapcsolat javítása Felkészítés az európai polgárságra, demokratikus értékek elsajátítása, kultúrák közötti párbeszéd Egyéni kulturális tőke fejlesztése: énkép és önismeret fejlesztése Ifjúsági képesség- és kreativitás fejlesztés Az ifjúság felkészítése az aktív korra: a felnőtt lét szerepeinek elsajátítása A társadalmi tőke fejlesztése: ifjúsági közösségfejlesztés Az ifjúság felkészítés az európai polgárságra, demokratikus értékek elsajátítása, kultúrák közötti párbeszéd Ifjúsági életmódformálás és egészségnevelés, sport- és táborozási programok Ifjúsági környezetkultúra programok A települési életminőség fejlesztése (életmódprogramok, egészségnevelés) a kulturális intézetek részvételével A kulturális intézményrendszer működési hatékonyságának javítása Az együttműködési intézményeink és mechanizmusainak fejlesztése: a kulturális intézményrendszer működési hatékonyságának javítása A helyben elérhető kulturális alapszolgáltatások fejlesztése A kultúra szerepének növelése az innovációs folyamatban Az emberi erőforrások fejlesztése (ESZA-alapú) 17

18 Prioritások Intézkedések Beavatkozások Javasolt Operatív Program Regionális kulturális klaszterek és más együttműködési formák kialakítása A kulturális örökség megőrzése és védelme A kulturális infrastruktúra fejlesztése Regionális kulturális klaszterek és más együttműködési formák kialakításához kapcsolódó szakmai projektek alkotói támogatása Regionális kulturális klaszterek és más együttműködési formák kialakításához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Regionális kulturális klaszterek és más együttműködési formák kialakításához kapcsolódó humán erőforrás-fejlesztés támogatása Európai Kulturális Főváros pályázathoz kapcsolódó kulturális infrastruktúra Épített környezet fenntartható használatához (állami tulajdonú ingatlanok) kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (romló állapotú épületek rehabilitációja, felújítása) közösségi jelentőségű védett értékek helyreállítása, méltatlanul hasznosított kiemelkedő jelentőségű műemlékek közösségi célra történő, kulturális célú hasznosítása Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódó, kulturális örökség körébe tartozó, országos jelentőségű kulturális infrastruktúra fejlesztése Infrastrukturális fejlesztések a helyben elérhető kulturális alapszolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódóan Infrastrukturális fejlesztések a települési társadalmi tőke fejlesztéséhez kapcsolódóan A szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódó kulturális infrastruktúra fejlesztések Az egészségügyi struktúraváltáshoz, az integrált területi járóbetegellátáshoz és az egészségügyi pólusok kialakításához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések ROP konvergencia régiókra Nem-konvergencia ROP Humán infrastruktúra (ERFA) ROP konvergencia régiókra Nem-konvergencia ROP 18

19 Prioritások Intézkedések Beavatkozások Javasolt Operatív Program 3. Az épített környezet fenntartható használata Az épített környezeti értékekhez való hozzáférés elősegítése Az épített környezet fenntartható használata Az épített örökség hasznosításához kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés támogatása Épített környezet fenntartható használatához (állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok) kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Európa Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése ROP konvergencia régiókra Nem-konvergencia ROP Környezet-, víz- és természetvédelem, energia (KA-és ERFA-alapú) ROP konvergencia régiókra Nem-konvergencia ROP 19

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Fejlesztés(i)-források A társadalmi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben