MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN"

Átírás

1 MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EGYETEMI JEGYZET Írta: DR. IJJAS ISTVÁN Lektorálta: KOLOSSVÁRY GÁBOR Készült az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztály megbízásából a Mezőgazdasági vízgazdálkodás szakirányú továbbképzéshez a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara részére A jegyzetsorozatot szerkesztette: DR. SZLÁVIK LAJOS

2 ELŐSZÓ Az 1990-es évek a magyar mezőgazdaságban jelentős tulajdonviszonyi változásokat hoztak. Ennek hatásai, valamint Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozási felkészülése új típusú feladatokat és szemléletkialakítást igényel. Tekintettel az új viszonyokra, alapvetően megváltoztak a termeléssel szemben támasztott igények és feltételrendszerek, amelyekhez figyelembe kell vennünk az EU Közös Agrárpolitikáját, a hazai terület és vidékfejlesztési célokat, programokat. Mindezek mellett meg kell felelni a környezet, - természetvédelem és különösen a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program céljainak. A felsorolt feladatok a mezőgazdasági vízgazdálkodással szemben is új igényeket és szemlélet kialakítást igényelnek. A kilencvenes években megváltozott a vízkárok és a vízhasznosítás tekintetében a gazdálkodók igénye a korábbi nagyüzemi gazdálkodásra épült mezőgazdasági célú vízi létesítményekkel szemben. Az eltelt időszakban jelentősen fejlődött az agrár és a műszaki tudomány, informatika, környezetvédelem, ökológia. Ezen felül Magyarország EU csatlakozásával összefüggésben számos olyan ismeretre van szükség, mely meghatározza az elkövetkező időszak szakmai feladatainak végrehajtását. A feladatokhoz magasan kvalifikált, speciális célok megvalósítására is alkalmas szakemberekre van szükség. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Önálló Osztálya felismerve a mezőgazdasági vízgazdálkodási oktatásban az elmúlt mintegy évben jelentkező továbbképzési hiányt, kezdeményezte annak megszüntetését. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Önálló Osztályának támogatásával öt felsőoktatási intézmény Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kara, Kertészettudományi Kara, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma, Eötvös József Főiskola (Baja) Műszaki Fakultás Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kara valamint a vízgazdálkodás és az ahhoz szorosan kapcsolódó tudományok terén jelentős eredményeket elért akadémikusok, tudósok, szakemberek és oktatók bevonásával közösen kidolgozta a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak (posztgraduális képzés) képzési programját és oktatási anyagát. Az oktatás alapvető célja, hogy a végzettek eddigi agrár műszaki tevékenységük során szerzett gyakorlatukra támaszkodva, egy alapjaiban újszerű, a hazai és a nemzetközi követelményeknek megfelelő ismeretanyag birtokában, képesek legyenek a mezőgazdaságban jelentkező vízgazdálkodási feladatok irányítására, a fejlesztés, üzemelés szervezésére, magas színvonalú ellátására. 4

3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 1 Tartalomjegyzék... 3 Bevezetés Az európai integráció várható hatásai a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén Az Európai Unió új Víz-Politikája és a Víz Keretirányelv Az Európai Unió vízgazdálkodásának fejlődése Az EU víz-politikája és a Víz Keretirányelv (VKI) A Víz Keretirányelv végrehajtásának stratégiája A Víz Keretirányelvnek a mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő legfontosabb rendelkezései A Víz Keretirányelv, a Közös Mezőgazdasági Politika és a Vidékfejlesztés kapcsolata A víz és a mezőgazdaság közötti kapcsolat A Víz Keretirányelv és a Közös Mezőgazdasági Politika kapcsolata a szabályozások területén A Víz Keretirányelv és a Vidékfejlesztési Tervezés kapcsolata a tervezés ütemezése területén A Víz Keretirányelv és a Vidékfejlesztési Tervezés kapcsolata az intézkedési programok területén A Víz Keretirányelv és a Vidékfejlesztési Tervezés kapcsolata egyéb szempontok szerint A mezőgazdasági vízgazdálkodási információk az Európai Unióban Az EUROSTAT rendszer A EUROWATERNET rendszer Környezetterhelési mutatók az Európai Unióban A Víz Keretirányelv által megkövetelt adatgyűjtés, elemzések és jelentések a mezőgazdasági vízgazdálkodásról A jelentős emberi beavatkozások A VKI várható hatásai az árvízvédelemben és a vízrendezésben A VKI várható hatása a nagy vízépítési beruházásokra Mezőgazdasági vízgazdálkodás az Európai Unióban A mezőgazdaság általános jellemzői az Európai Unióban Az EU tagállamok területeinek földhasználat szerinti csoportosítása (1995) Megművelt területek (1995) Mezőgazdasági üzemek (farmok) nagysága az EU tagállamaiban Gazdaságok átlagos méretei Gazdaságok méret szerinti csoportosítása A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből Öntözés az Európai Unióban Vízkészletre gyakorolt terhelések és hatások Statisztikai adatok a mezőgazdasági vízgazdálkodásról az EU tagállamokban Öntözés a tagjelölt országokban Az öntözés helyzetének elemzése az Európai Unióban Az Európai Unióban alkalmazott öntözési módok Technikai és fizikai tipológia Országok jellemzői Következtetések Dialógus a közép- és kelet-európai tagjelölt országokban a Víz Keretirányelv 5

4 bevezetéséről a mezőgazdasági vízgazdálkodásban A mezőgazdaság hatásai a vizek állapotára az Európai Unióban A Víz Keretirányelv legfontosabb elemei a mezőgazdaság szempontjából A mezőgazdaság vízmennyiséget érintő hatásai Öntözés Vízelvezetés és vízfolyások szabályozása A mezőgazdaság vízminőséget érintő hatásai Eutrofizáció A felszíni és felszín alatti vizek nitrát-szennyezése Az öntözés következtében fellépő sólerakódás és savasodás A felszíni és felszín alatti vizek peszticid-szennyezése Balesetekből származó terhelések Megnövekedett hordalékterhelés Térbeli és időbeli ingadozás A mezőgazdaság vízkészletekre gyakorolt hatásai az Európai Unióban A mezőgazdaság szennyezőanyag kibocsátása A mezőgazdaság hatásai a felszíni vizek minőségére A mezőgazdaság hatásai a felszín alatti vizek minőségére A mezőgazdaságnak a vízmennyiségre gyakorolt hatásai A mezőgazdaságnak a vizek fizikai paramétereire gyakorolt hatásai Európa vízkészleteinek jelenlegi állapota Programok a mezőgazdasági vízszennyezések problémájának megoldására az Európai Unióban Szennyezés szabályozási politika és módszerek A környezeti szempontoknak a Közös Mezőgazdasági Politikába való integrálása Esettanulmányok a Keretirányelv lehetséges hatásairól a mezőgazdasági vízgazdálkodásban Politikai eszközök a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság integrálására az Európai Unióban A mezőgazdaság-fejlesztési koncepciók hatása a vízkészletekre Bulgáriában, Magyarországon és Romániában A mezőgazdaság hatása a vízkészletekre a Duna medencében Makrogazdasági modell vizsgálat a három országban Sivatagosodás és a sótartalom növekedése az Alantejo térségben felszín alatti víz nitrát tartalmának csökkentése Stájerországban területhasználatok és a felszín alatti víz nitrát koncentrációjának változása Következtetések Az erdők vízgazdálkodásban játszott szerepe hegyi vízgyűjtő területeken Deltagazdálkodás Ammarnäs térségében a Vindel folyón A gazdasági eszközök szerepe a mediterrán térségben Védett terület kialakítása a Felső-Guadiana medencében Önkéntes vízvédelmi egyezségek A mezőgazdasági vízgazdálkodás támogatási lehetőségei az Európai Unióban Az EU agrár- vízgazdálkodási célokat is szolgáló pályázati rendszerei Az EU agrár-vízgazdálkodásra is felhasználható, a vizes élőhelyek fenntartására fordítható pénzügyi eszközei Speciális eszközök Fő eszközök Fogalmak értelmezése Általános fogalmak Az EU Víz Keretirányelvében értelmezett fogalmak

5 BEVEZETÉS Magyarország májusában az Európai Unió tagállama lesz. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik kulcsponti kérdése a mezőgazdaság, ami az Európai Közösség működésének is az egyik fontos problémája. Az Európai Parlament döntése értelmében az Európai Unió a 2003-as - csaknem százmilliárd eurós - költségvetésének 44 százalékát agrárcélokra fogja fordítani. A mezőgazdaság az Európai Unión belül állandó viták tárgya és ez biztosan így lesz májusa után, a kibővült Európai Unióban is. A mezőgazdaság általános témakörén belül a vízgazdálkodási, illetve vízi környezeti problémák is jelentős figyelmet kapnak az Európai Unióban. Az Európai Bizottság fontos fórumain már kimondták, hogy az EU mezőgazdaságának fejlődését megszabó Közös Mezőgazdasági Politikát, illetve az érvényesítését biztosító egyik legfontosabb eszközt, a Vidékfejlesztési Tervezést össze kell hangolni az EU vízgazdálkodásának fejlődését megszabó új víz politikával, az ennek érvényesítését biztosító Víz Keretirányelvvel és a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezéssel. A Vidékfejlesztési Tervezés és a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés összehangolásának egyik legfontosabb célkitűzése olyan mezőgazdaság fejlesztési intézkedési programok tervezése, amelyek a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára nem gyakorolnak negatív hatást, vagy csak még elfogadható mértékű negatív hatásuk van. Várható, hogy a mezőgazdaság általános támogatására fordított összegeket a jövőben csökkentik, és a felszabaduló kereteket a környezet-harmonikus mezőgazdaság fejlesztési programok támogatására fogják fordítani. A csatlakozásra készülő országok esetében a támogatási összegek csökkentésének valószínűleg ez is az egyik oka. A kilencvenes évek közepén az EU új víz politikát fogadott el és ennek érvényesítéséhez december 22-én hatályba léptették az ún. Víz Keretirányelvet, ami az új víz politika érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze. A Víz Keretirányelv és az előírásai alapján végzett vízgyűjtő gazdálkodási tervezés az EU szakértői számára is újdonságot jelent, velük együtt kell majd megtanulniuk a hazai szakértőknek azokat az új módszereket, amelyek a végrehajtásukhoz szükségesek. A magyar szakembereknek ezen kívül meg kell ismerniük az Európai Közösségnek az elmúlt negyedszázad alatt kialakult vízgazdálkodásra, illetve vízi környezetvédelemre vonatkozó szabályozó rendszerét is, ami az EU szakemberei számára közismert. Az EU Víz Keretirányelvével egy külön tantárgy foglalkozik majd, ennek a tantárgynak a keretében csak a Keretirányelv néhány fontos alapelvével és szabályozásával foglalkozunk, amelyek nélkül az EU mezőgazdasági vízgazdálkodása nem tárgyalható. A Víz Keretirányelv részleteivel azért foglalkozunk később, mert a végrehajtásához szükséges módszertani útmutatókat most dolgozzák ki EU szinten (közben folyik a hazai adaptáció előkészítése is) és 2003 közepéig illetve végéig fogják tesztelni és véglegesíteni a következő években esedékes határidők teljesítéséhez szükséges módszertani útmutatókat. Ezekről az EU Víz Keretirányelve című tantárgy fog tájékoztatást adni. Előbbiekből az következik, hogy a mezőgazdaság vízgazdálkodási problémáinak megoldásával foglalkozó szakembereknek gyorsan és jól meg kell ismerniük az EU új víz politikáját, Víz Keretirányelvét és a kapcsolódó vízgazdálkodásra illetve vízi-környezetvédelemre vonatkozó irányelveit és elsősorban ezeknek a mezőgazdasági vízgazdálkodásra vonatkozó részét. Az Európai Unióba történő sikeres beilleszkedésünknek fontos feltétele az, hogy a szakemberek azt is megismerjék, hogy a különböző adottságú EU tagállamokban mi jellemzi a mezőgazdasági vízgazdálkodást, és hogyan alkalmazzák az EU központi szabályozásait a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén. Az Európai Unióban a vízgazdálkodásra vonatkozó szabályozások százaléka központi, EU szintű szabályozás, a fennmaradó rész az egyes tagállamok saját szabályozása. Így meg kell tanulnunk európai szinten gondolkodni, hiszen a jövőben alkalmazandó szabályozások jelentős része nem 7

6 Magyarországon született szabályozás lesz, hanem az EU szintjén, az EU tagállamok megegyezése alapján fog kialakulni. Sok esetben nem arra kell majd figyelnünk, hogy mit tárgyal a magyar kormány, vagy a magyar országgyűlés, mert a magyar kormánynak az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament döntéseit kell majd értelmeznie és végrehajtania. Jól kell ismernünk az EU szintű szabályozásokat. Egyrészt azért, mert az Európai Bíróság jelentős bírságokkal bünteti azokat a tagállamokat, amelyek az EU jogszabályait nem tartják be, másrészt azért, mert az EU támogatásait csak az EU politikáinak és szabályozásainak betartása esetén tudjuk majd elnyerni. A Mezőgazdasági vízgazdálkodás az Európai Unióban című tantárgynak és ennek a jegyzetnek az a célja, hogy tájékoztatást adjon arról, milyen fontosabb jellemzői vannak a vízgazdálkodásnak és különösen a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak az Európai Unióban. A tantárgy és a jegyzet nem foglalkozik a mezőgazdasági vízgazdálkodás technikai részleteivel, ezek más tantárgyak témakörébe tartoznak. A tantárgy a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás általános európai irányvonalait, újdonságait és kihívásait ismerteti. Segítséget kíván adni az EU támogatások elnyerésére való felkészüléshez, az EU irányelvek előírásainak megfelelő mezőgazdasági vízgazdálkodási tevékenységek illetve beavatkozások megtervezéséhez és végrehajtásához. Az Európai Unió új víz politikájának és Víz Keretirányelvének a legfontosabb célkitűzése az, hogy 2015-ig jó állapotba hozzanak az EU tagállamok területén minden felszíni és felszín alatti vizet akkor, ha ez a szakmai és tudományos ismeretek alapján lehetséges, elviselhető költséggel megvalósítható és a jó állapotba hozáshoz szükséges tevékenységek nem sértik súlyosan a közérdeket. Magyarország számára is nagyon fontos ennek a célkitűzésnek az elérése. A mezőgazdasági vízgazdálkodás területén is csak olyan beavatkozásokat és tevékenységeket szabad terveznünk és végeznünk, amelyek nem nehezítik, vagy teszik lehetetlenné ennek a szép és a magyar társadalom jövője szempontjából nagyon fontos célkitűzésnek a teljesítését. Ez a tantárgy és jegyzet kísérleti jellegű. Az előadó a hallgatókkal együtt készül az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozásra. Keresi mi szükséges ehhez, elmondja melyek szerinte azok az újdonságok, amelyeket a mezőgazdasági vízgazdálkodás jól képzett hazai szakértőinek meg kell ismerniük ahhoz, hogy jól felkészüljenek arra a nagyon rövid időn belül bekövetkező időszakra, amikor Magyarország az EU tagállama lesz. A jegyzet sok olyan fogalmat használ, amelyeket az Európai Unióban használnak a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás területén, és Magyarországon még nem terjedtek el. Ezért a 6. fejezet ismerteti a jegyzetben használt legfontosabb fogalmak értelmezését és az EU Víz Keretirányelvében meghatározott fogalmak értelmezését. A jegyzet tanulmányozását célszerű a 6. fejezet áttekintésével kezdeni. A jegyzet sok statisztikai adatot közöl, amelyek különböző forrásokból származnak. Ezeknél a forrást mindig feltüntetjük. Előfordul, hogy ugyanarra a jellemzőre a különböző források eltérő értékeket adtak meg. Ezeket változatlanul hagytuk. Az is fontos információ, ha bizonytalanság van az adatok értékét tekintve. A bizonytalanságnak sokféle oka lehet (a jellemző eltérő értelmezése, különböző időpontokból származó adatok stb.), ezeket az okokat azonban ennek a jegyzetnek az elkészítése során nem tudtuk elemezni. Szerző ezúton fejezi ki köszönetét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak a jegyzet készítéséhez nyújtott támogatásáért, Kolossváry Gábor főosztályvezetőnek a jegyzet lektorálásáért, valamint Ijjas István Zsoltnak a jegyzet anyagának összegyűjtésében, feldolgozásában és szerkesztésében nyújtott segítségéért. 8

7 1. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ VÁRHATÓ HATÁSAI A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN 1.1 AZ EURÓPAI UNIÓ ÚJ VÍZ-POLITIKÁJA ÉS A VÍZ KERETIRÁNYELV Az Európai Unió 2001-ben induló, világviszonylatban is egyedülálló 15 éves programot fogadott el a vizek jó állapotba hozása érdekében és a programban megfogalmazott feladatokat az EU tagállamokkal együtt nekünk is végre kell hajtanunk. A program végrehajtásához az agrárvízgazdálkodás területén is sok feladatot kell megoldani. Az EU új Víz Politikájának megvalósítását és az érvényesítéséhez kidolgozott Víz Keretirányelv végrehajtását az EU Közös Mezőgazdasági Politikájával, illetve a vidékfejlesztési tervezéssel összhangban kell majd végezni, integrálva utóbbiakba a vízvédelem és a fenntartható agrár-vízgazdálkodás szempontjait AZ EURÓPAI UNIÓ VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK FEJLŐDÉSE Az Európai Közösségnek már a múlt század hetvenes éveinek közepétől folyamatosan jelentek meg a vizeket védő jogszabályai. A kilencvenes évek elején megállapították, hogy a vizek állapota ennek ellenére nem javult a kívánt mértékben, sőt sok esetben tovább romlott. Mérföldkőnek tartják az Európai Unió vízgazdálkodásának történetében a kilencvenes évek közepén elfogadott új víz-politikát és az ennek érvényesítéséhez december 22.-én hatályba lépett Víz Keretirányelvet, amely sok újdonságot tartalmaz a vizek védelme és fenntartható használata érdekében AZ EU VÍZ-POLITIKÁJA ÉS A VÍZ KERETIRÁNYELV (VKI) Az EU új víz-politikája és a VKI számos új elemet tartalmaz. A legfontosabbak a következők: ig jó állapotba hozni minden felszíni és felszín alatti vizet (akkor, ha ez nem elfogadhatatlanul költséges, szakmai szempontból megvalósítható és nem sérti súlyosan a közérdeket). A felszíni vizek jó ökológiai állapotának a biztosítása és megőrzése az egyik legfontosabb célkitűzés. - A vízgazdálkodást és a vízvédelmet a vízgyűjtőkre kell alapozni és kötelező az EU tagállamainak egész területére vízgyűjtő gazdálkodási tervet készíteni. - Kötelező koordinálni a vizekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező hatóságok tevékenységét. - A nemzetközi vízgyűjtőkön osztozó országoknak közös vízgyűjtő gazdálkodási tervet kell készíteniük. Magyarország és a Duna völgyének országai számára a vízgyűjtő gazdálkodás legfontosabb területi egységének a Duna teljes vízgyűjtő területét kell tekinteni. - Alkalmazni kell a költség-visszatérülés, valamint a használó fizet és a szennyező fizet elvet. A vízgazdálkodási beavatkozások közvetlen-, környezeti- és készlet-költségeit a beavatkozások haszonélvezőinek vissza kell téríteniük. - Bővített, új monitoringot kell bevezetni a vizek és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó területek élővilága állapotának értékeléséhez A VÍZ KERETIRÁNYELV HATÁLYA A VKI a vizekkel kapcsolatos minden tevékenységre vonatkozóan tartalmaz bizonyos szabályozásokat, azonban csak a környezeti célkitűzések elérését teszi kötelezővé, és ehhez szab meg határidőket. 9

8 MIRE VONATKOZIK A VÍZ KERETIRÁNYELV? - Minden olyan emberi tevékenységre, amely a vizek állapotát negatívan befolyásolhatja. - Minden a múltban és a jelenben végzett és a jövőben várhatóan elvégzendő tevékenységre, amely a vizek állapotát negatívan befolyásolhatja. - Fontos tudnivaló az, hogy a VKI nemcsak a vízgazdálkodási tevékenységekre vonatkozik, hanem minden olyan tevékenységre, amely a vizek állapotát negatívan befolyásolhatja MI A CÉLJA A VKI ELŐÍRÁSAI SZERINT KÉSZÍTENDŐ VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERVEKNEK? A vízgyűjtő gazdálkodási terveknek a környezeti célkitűzések (a vizek jó állapotának) elérését biztosító intézkedési programok meghatározása a fő célkitűzése MIT NEM SZABÁLYOZ A VKI? A VKI nem tartalmaz rendelkezéseket a vizekkel kapcsolatos gazdasági és szociális célok elérését, a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek a kielégítését biztosító intézkedési programok megtervezésére vonatkozóan. A gazdasági és szociális célok kielégítését biztosító intézkedési programok megtervezését nemzeti szabályozásoknak kell biztosítaniuk, így az erre a célra szolgáló lehetőség tervek készítésére feltétlenül szükség van. A lehetőség tervezéshez a VKI a környezeti és gazdasági korlátokat szabja meg. A VKI előírásai szerint azokat az igényeket lehet kielégíteni, amelyek kielégítését biztosító intézkedési programok nem veszélyeztetik a vizek jó állapotát, és amelyek megvalósításának költségeit visszatérítik a haszonélvezők MI A VKI SZEREPE AZ INTEGRÁLT VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSBEN? A VKI a vizek jó állapotba helyezéséhez és a jó állapot megőrzéséhez szükséges előírásokat tartalmazza, a társadalomnak, illetve a gazdasági szektoroknak a vizekkel kapcsolatos igényeinek a kielégítéséhez szükséges szabályozásokat, monitoring igényeket stb. nem. Utóbbiak az egyes országok feladatkörébe tartoznak és természetesen nagyon fontos az, hogy az országok a társadalom vízzel kapcsolatos igényeit kielégítsék. Ennek a Keretirányelv előírásaival összhangban, azok betartásával kell történnie. A VKI kimondja azt, hogy a társadalomnak és a gazdasági szektoroknak a vizekkel kapcsolatos igényeit ki kell elégíteni, de az igények kielégítésével kapcsolatos szabályozásokkal csak részben foglalkozik (pl. költség-visszatérülés elve, szennyező fizet elv, a vizek emberi tevékenységek által okozott terheléseinek elemzése stb.) és a szabályozások nagyobb részét a tagállamokra bízza. A VKI-nek az emberi tevékenységek hatásainak vizsgálatára és a gazdasági elemzésekre vonatkozó előírásait csak úgy lehet teljesíteni, ha legalább 15 éves (esetenként 21, illetve 27 éves) hosszú távú tervet készítünk a társadalom és a gazdasági szektorok minden jelentős vízzel kapcsolatos igényének a kielégítésére. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden olyan feladatot el kell végezni, amelyet a kilencvenes évek közepén kidolgozott hazai vízgyűjtő gazdálkodási tervezési irányelvek előírtak, és amelyeket az akkor elkészített kísérleti vízgyűjtő gazdálkodási tervekben elvégeztek. Bár a VKI csak a vizek jó állapotának biztosításához szükséges tevékenységi programok ismertetését írja elő a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben, ezek megtervezéséhez a társadalom vízzel kapcsolatos igényeit kielégítő intézkedési programok meghatározását is szükségessé teszi az emberi tevékenységek által okozott terhelések és hatásaik elemzésére és a gazdasági elemzésekre vonatkozó előírásokkal. A VKI előírásainak teljesítéséhez hosszú távra előre kell jelezni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeit, a VKI előírásainak figyelembe vételével meg kell tervezni azok kielégítésének változatait és forgatókönyveit, valamint azok megvalósításának és működtetésének költségeit, vizsgálni kell a költségek finanszírozásának és visszatérülésének lehetőségeit, és ki kell választani a társadalom számára elfogadható tevékenységi programokat. A VKI egy új típusú vízgazdálkodási tervezési technika, a vízgyűjtőkre épülő, újszerű módon szabályozott vízgazdálkodási tervezés alkalmazását írja elő, de a vízgazdálkodási tervezésnek csak egy 10

9 részével foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítani a vízgazdálkodási tervezésnek a VKI előírásai szerint végzett vízgyűjtő gazdálkodási tervezéshez illeszkedő új technikáját. Ki kell dolgozni a társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítését biztosító tevékenységi programok megtervezésének azt a technikáját, amely a vízgyűjtőkre, az EU víz politikájára és a magyar víz politika alapelveire épül és megfelel a VKI előírásainak is. Nem célszerű kétféle vízgyűjtő gazdálkodási tervet készíteni. A vízgyűjtő gazdálkodási tervnek a lehetséges legnagyobb mértékben integráltnak kell lennie. A társadalom számára is egy tervet célszerű bemutatni, és arról konzultálni. Egy olyan tervet, amely tartalmazza azokat az intézkedési programokat, amelyekkel a vízzel kapcsolatos kérdésekben hatáskörrel rendelkező hatóságok biztosítják a társadalom igényeinek kielégítését és azokat az intézkedési programokat is, amelyekkel a vízvédelemben hatáskörrel rendelkező hatóságok lehetővé teszik a vizek jó állapotának elérését és jó állapotban tartását. Az előbbiekből az következik, hogy a VKI végrehajtásához ki kell dolgozni a vízgazdálkodás új a VKI előírásainak is megfelelő teljes tervezési rendszerét. 1.1 táblázat Az integrált vízgyűjtő gazdálkodási tervezés Integrált Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés EU szinten kötelezően előírt tervezés Nemzeti szinten kötelezően előírt, vagy önkéntesen vállalt tervezés Célkitűzések Környezeti célok Vizek jó állapotának biztosítása Szociális és gazdasági célok Vízzel kapcsolatos igények kielégítése Célkitűzések teljesítésének 2015 (2021, 2027) Politikai döntések függvénye határideje Tervezést szabályozó rendelkezések Víz Keretirányelv Nemzeti szabályozás és a Víz Keretirányelv Legfontosabb feladatok Monitoring Várható változások vizsgálata Intézkedési programok kidolgozása Intézkedési programok értékelése Társadalom bevonása Tervezés eredménye A vizek jó állapotát jellemző Az igények kielégítését jellemző paraméterek megfigyelése paraméterek megfigyelése Állapotváltozás várható trendjének Igények, vízkészletek és a előrejelzése vízmérleg alakulásának előrejelzése Intézkedési programok a jó állapot Intézkedési programok az igények biztosításához kielégítéséhez A környezeti célkitűzéseket A szociális és gazdasági legköltség-hatékonyabban kielégítő célkitűzéseket legköltséghatékonyabban kielégítő programok programok kiválasztása kiválasztása Mindkét esetben fontos vagy: és: VKI előírásai szerint készített Vízgazdálkodási Keretterv? vízgyűjtő gazdálkodási terv a Árvízvédelmi Program? környezeti célok eléréséhez Nemzeti Szennyvíz Akcióprogram? Vidékfejlesztési Terv? Folyógazdálkodási terv? stb. a gazdasági és szociális célok eléréséhez vagy: Integrált Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv, amely biztosítja a környezeti, a szociális és a gazdasági célok kielégítését is 11

10 1.1.3 A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSÁNAK STRATÉGIÁJA A VKI szigorú célkitűzéseket és ezek eléréséhez szigorú véghatáridőket szab meg. Ezért EU szinten, a Duna vízgyűjtő szintjén és hazai szinten is stratégia készült a VKI végrehajtásához: - EU Közös Végrehajtási Stratégia, május 2. (Jelenleg folyik a továbbfejlesztése) - Stratégiai Dokumentum a Duna Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervének kidolgozásához, január Magyar Stratégia a VKI Végrehajtásához, szeptember Az EU szintű stratégia jelenleg a VKI végrehajtásához szükséges módszertan, útmutatók és kézikönyvek kidolgozásának és tesztelésének programját tartalmazza. A Duna vízgyűjtő szintű és magyar stratégia az EU szinten kidolgozott módszertan, útmutatók és kézikönyvek helyi viszonyoknak megfelelő adaptálásának és kiegészítésének programját és ezen kívül a kijelölt feladatok végrehajtásának programját is tartalmazza. A Víz Keretirányelv végrehajtása az EU integrációs folyamat különleges esetét jelenti, ugyanis: - A megoldandó feladatok jelentős része az EU tagállamok szakértői számára is új és - részt vehetünk a módszertan kidolgozásában is, hiszen a tagjelölt országok víz igazgatóit és szakértőit meghívták az EU szintű stratégia végrehajtásához létrehozott különböző testületekbe. Magyarország a tagjelölt országok közül a legnagyobb mértékben élt ezzel a lehetőséggel A VÍZ KERETIRÁNYELVNEK A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ LEGFONTOSABB RENDELKEZÉSEI 1.) Koordinálni kell az adminisztratív intézkedéseket a vízgyűjtőkön belül. Ki kell jelölni az illetékes hatóságokat és ki kell alakítani az együttműködésük módszerét (3.cikk). Meg kell határozni azokat a hatóságokat, amelyek a Keretirányelv előírásainak érvényesítésében illetékesek, az előírások érvényesítéséért felelősek az egyes vízgyűjtőkön és biztosítani kell azokat az intézkedéseket, amelyek a hatékony vízgyűjtő gazdálkodáshoz, a vízgazdálkodási tevékenységek koordinációjához szükségesek. Az illetékes hatóságokról jelentést kell készíteni az Európai Bizottság részére. Ebben többek között pontosan meg kell adni az illetékes hatóságok jogi és igazgatási szerepét. Több illetékes hatóság esetén meg kell adni a koordináció érdekében létrehozott intézményi kapcsolatok rendszerét. 2.) Meg kell határozni a mesterséges és az erősen módosított víztesteket, és alkalmazni kell az ezekre vonatkozó környezeti célkitűzésekről a Keretirányelvben megadott előírásokat (4.cikk). Ide tartoznak például az öntöző-, árvízvédelmi és belvízvédelmi művek, tározók, halastavak, bányatavak, holtágak. A Keretirányelv különös figyelmet fordít ezeknek a víztesteknek az ökológiai állapotára, illetve potenciáljára. 3.) Elemezni kell az emberi tevékenységek jelentős környezeti hatásait (5.cikk). A vízhasználatok körébe tartozik a Keretirányelv fogalom-meghatározásai szerint minden olyan emberi tevékenység, amelynek jelentős hatása van a vizek állapotára. Tehát ide tartozik a mezőgazdasági, illetve a területi vízgazdálkodás keretében végzett minden tevékenység (belvízvédelem, árvízvédelem, halastógazdálkodás, kisvízfolyás-szabályozás). Az emberi tevékenységeknek a vizek mennyiségi és ökológiai állapotára gyakorolt hatását is vizsgálni kell (8.cikk). 4.) Össze kell gyűjteni és karban kell tartani az információkat azoknak a jelentős emberi beavatkozásoknak a típusáról és mértékéről, amelyek a felszíni vizekre a vízgyűjtőn hatással lehetnek (II. Melléklet, 1.4.) - Azonosítani kell és meg kell becsülni a jelentős, pontszerű forrásból származó szennyezéseket, beleértve a mezőgazdaságból származó szennyezéseket. - Azonosítani kell és meg kell becsülni a jelentős, diffúz forrásból származó szennyezéseket (a mezőgazdasági és a területi vízgazdálkodás területén ide tartozik például a növényvédőszer használat, a műtrágyahasználat, az állattartás, a művelési ág változtatások miatt bekövetkező szennyezés). 12

11 - Azonosítani kell és meg kell becsülni a jelentős vízkitermeléseket, az igények évszakonkénti változását és a teljes évi vízigényt és a veszteséget a vízelosztó hálózatokban (a mezőgazdasági és területi vízgazdálkodás területén ide tartozik az öntözés, a halastó gazdálkodás, a folyószabályozás, a kisvízfolyás szabályozás, az árvízvédelem, a belvízvédelem, az erózió védelem, a vízépítési műtárgyak építése stb.). - Azonosítani kell és meg kell becsülni a jelentős vízhozam szabályozások hatásait a lefolyási viszonyokra és a vízmérlegre, beleértve a vízátvezetéseket és vízkészlet megosztások hatásait. - Meg kell határozni a víztestek jelentős morfológiai változásait. - Azonosítani kell és meg kell becsülni az egyéb jelentős emberi tevékenységek hatásait a felszíni vizek állapotára. - Elemezni kell a területhasználati módokat, beleértve a fő települési, ipari és mezőgazdasági területeket. 5.) Értékelni kell a hatásokat. Meg kell vizsgálni azt, hogy milyen érzékeny a felszíni vizek állapota az előbb meghatározott emberi beavatkozások hatásaira. Fel kell használni az előbbiekben összegyűjtött adatokat és minden más információt, beleértve a környezeti megfigyelési adatokat ahhoz, hogy megállapítható legyen az, hogy mi a valószínűsége annak, hogy a felszíni víztestek a vízgyűjtőn nem fognak megfelelni a 4. cikkben kitűzött környezeti célkitűzéseknek. Ezekhez a vizsgálatokhoz modellezési technikák alkalmazására is szükség lehet. 6.) Azoknak a víztesteknek az esetében, amikor fennáll a kockázata annak, hogy nem felelnek meg a környezeti célkitűzéseknek, szükség lehet további vizsgálatokra, hogy optimalizálni lehessen a 8. cikkben előírt monitoring programokat és a 11. cikkben előírt tevékenységi programokat. 7.) El kell végezni a vízhasználatok gazdasági elemzését (5. cikk). A vízhasználatok körébe tartozik az előbbiekhez hasonlóan minden a vizek állapotát jelentős mértékben befolyásoló emberi tevékenység. A gazdasági vizsgálatoknak (a szükséges adatok összegyűjtésének költségeit is figyelembe véve) megfelelő mennyiségű és részletességű információt kell tartalmazniuk (III. Melléklet) ahhoz, hogy elvégezhetők legyenek azok a számítások, amelyek a 9. cikkben előírt, a vízszolgáltatás költségei visszatérülési elvének figyelembe vételéhez szükségesek, figyelembe véve a hosszú távú előrejelzéseket a vízigényekre és a kiszolgáltatandó vízmennyiségekre a vízgyűjtőn, és amikor szükséges - a vízszolgáltatások mennyiségének, árainak és költségeinek becslése, - a szükséges beruházások becslése, beleértve a jövőben szükséges beruházások előrejelzését, hogy el lehessen dönteni azt, hogy melyek a legköltség-hatékonyabb kombinációi azoknak a vízhasználatokkal kapcsolatos tevékenységeknek, amelyek a tevékenységek lehetséges költségeinek becslése alapján a 11.cikkben előírt tevékenységi programokba beépíthetők. 8.) Ki kell jelölni a Keretirányelv előírásai szerint különös védelemben részesítendő területeket (6. cikk). A különösen védendő területek közé tartoznak többek között a mezőgazdaságból származó, a vizek állapotát veszélyeztető nitrát szennyezések származási helyei. Ezeken a védett területeken kívül szoros kapcsolatban vannak a mezőgazdasági területekkel és a mezőgazdasági vízgazdálkodással a többi védendő területek is (az emberi fogyasztásra szánt víz előállítására szolgáló vizek, a gazdaságilag jelentős vízi élőlények élőhelyei, a rekreációs célra használt vizek, beleértve a fürdővizeket, az EU Élőhelyek Irányelve és Madarak Irányelve által védett területek és a NATURA 2000 területek). 9.) Alkalmazni kell a költségek visszatérülésének elvét (9. cikk). Biztosítani kell, hogy a vízhasználatok közvetlen költségein felül a "környezeti" és a "készlet" költségek is visszatérüljenek. Figyelembe kell venni a szennyező fizet elvet. A Keretirányelv a mezőgazdaságot külön említi ebben a cikkben. A cikk előírásainak teljesítéséhez meg kell vizsgálni az igények várható növekedését, az ezek kielégítéséhez szükséges beruházásokat és az ezekkel kapcsolatos beruházási, környezeti és készlet költségek figyelembe vételével kell vizsgálni a költségek visszatérülését és a legköltséghatékonyabb módszerek alkalmazását (III. Melléklet). 13

12 10.) A kombinált-módszert kell alkalmazni a pontszerű és a diffúz forrásokból származó szennyezések szabályozására (10. cikk). A mezőgazdaságból származó nitrát-szennyezések szabályozására, illetve az erre vonatkozó "Nitrát Irányelvre" külön hivatkozik ez a cikk. 11.) Meg kell határozni azoknak az intézkedéseknek a programját, amelyek végrehajtása biztosítja azt, hogy a vizek az előírt határidőre (általában 2015) jó állapotba kerüljenek (11.cikk). Az Intézkedési Programnak az emberi tevékenységek minden olyan jelentős kedvezőtlen környezeti hatását meg kell szüntetnie, illetve csökkentenie kell a még elfogadható mértékűre, amelyet a mezőgazdasági vízgazdálkodási tevékenységek okoznak. Külön figyelmet kell fordítani a Keretirányelv által előírt kötelező "alap"-módszerek alkalmazására (például a Nitrát Irányelv kötelező előírásainak teljesítése) és a "kiegészítő" módszerek (például a Nitrát Irányelv ajánlott előírásainak - a jó mezőgazdasági gyakorlat önkéntes alkalmazására történő ösztönzésnek) az alkalmazására (VI. Melléklet). Az "alap"- módszerek az EU vízgazdálkodással kapcsolatos környezeti irányelveiben előírt elfogadható környezeti állapot eléréséhez az irányelv előírásai szerint alkalmazandó módszereket jelentik. A legszorosabban a mezőgazdasági vízgazdálkodáshoz a Nitrát Irányelv, a Növényvédőszerek Irányelv, az Élőhelyek Irányelv, a Madarak Irányelv kapcsolódik. Ugyancsak vannak mezőgazdasági vonatkozásai a Fürdővizek Irányelvnek, az Ivóvíz Irányelvnek, a Környezeti Hatásvizsgálat Irányelvnek, a Szennyvíziszap Irányelvnek és az Integrált Szennyezés Megelőzés és Szabályozás Irányelvnek. Az előírt környezeti állapot biztosításához szükség lehet a Keretirányelvben felsorolt (VI. Melléklet), vagy egyéb "kiegészítő" módszerek alkalmazására is. A Keretirányelvben említett kiegészítő módszerek közül sok a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén is hatékony módszer lehet a vizeknek a Keretirányelvben előírt állapotának az eléréséhez, illetve megőrzéséhez. Ilyen kiegészítő módszerek például: - a jogi, igazgatási, gazdasági és pénzügyi eszközök, - a tárgyalásos környezeti megegyezések, - a szennyezés bevezetések szabályozása, - a jó gyakorlat kódjai, - a vizes élőhelyek visszaállítása és helyreállítása, - a vízkitermelések szabályozása, - az igény-gazdálkodás módszerei (például kis vízigényű növények termesztése az aszályérzékeny területeken), - a vízfelhasználás hatékonyságát növelő és vízvisszaforgatási módszerek alkalmazása (például csapadék visszatartása a talajban, belvízcsatornákban és belvíztározókban, veszteségek csökkentése, víztakarékos öntözési technológiák alkalmazása), - rehabilitációs projektek, - víztartók mesterséges visszatöltése, - oktatási, kutatási és fejlesztési és demonstrációs projektek és - esetleg egyéb további módszerek. 12.) A tagállamok és a csatlakozásra készülő országok teljes területére a Keretirányelv előírásainak megfelelő Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervet kell készíteni (13. cikk). Ahhoz, hogy a Keretirányelvnek a mezőgazdasági vízgazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatban az előbbiekben említett előírásait teljesítsük, a mezőgazdasági vízgazdálkodási tevékenységeket részletesen meg kell tervezni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden tervezési munkát el kell végezni, amit a kilencvenes évek közepén kidolgozott hazai Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezési Irányelvek előírtak és a különböző szektor-terveket (például a belvízvédelmi rendszerek fejlesztési terveinek kidolgozása), a Keretirányelv előírásainak megfelelően kell kidolgozni. Ugyanakkor el kell végezni a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés során minden olyan feladatot, amelyeket a Keretirányelv előír és amelyekre az előbbiekben utaltunk. 14

13 A vízgyűjtő gazdálkodási tervekben (VII. Melléklet) - össze kell foglalni az emberi tevékenységek jelentős beavatkozásait és azok hatásait a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára (VII. Melléklet, A.2.), beleértve - a pontszerű forrásból származó szennyezések becslését, beleértve a mezőgazdaságból származó szennyezéseket, - a diffúz forrásból származó szennyezések becslését, beleértve a területhasználati módok értékelését és a mezőgazdaságból származó szennyezéseket (a mezőgazdasági és a területi vízgazdálkodás területén ide tartozik például a növényvédőszer használat, a műtrágyahasználat, az állattartás, a művelési ág változtatások miatt bekövetkező szennyezés), - a vizek mennyiségi állapotát befolyásoló hatásokat, beleértve a vízkitermeléseket, beleértve továbbá az igények évszakonkénti változását és a teljes évi vízigényt és a veszteséget a vízelosztó hálózatokban (a mezőgazdasági és területi vízgazdálkodás területén ide tartozik az öntözés, a halastó gazdálkodás, a folyószabályozás, a kisvízfolyás szabályozás, az árvízvédelem, a belvízvédelem, az erózió védelem, a vízépítési műtárgyak építése stb.), - az egyéb emberi tevékenységeknek a vizek állapotára gyakorolt hatásainak elemzését, beleértve a jelentős vízhozam szabályozások hatásait a vízlefolyási viszonyokra és a vízmérlegre, beleértve a vízátvezetéseket és vízkészlet megosztások hatásait, - a víztestek jelentős morfológiai hatásainak meghatározását, - az egyéb emberi tevékenységek feltárását és hatásainak becslését a vizek állapotára, - ki kell jelölni a védendő területeket, és el kell készíteni a térképüket (6. cikk és IV. Melléklet), beleértve a nitrát érzékeny területeket (azokat a területeket, ahonnan a mezőgazdaságból származó nitrát szennyezés veszélyeztetheti a felszíni és a felszín alatti vizek állapotát), - el kell készíteni a vízhasználatok gazdasági elemzésének összefoglalóját (5. cikk és III. Melléklet), - össze kell foglalni azokat a gyakorlati lépéseket és tevékenységeket, amelyeket a vízhasználatok költségeinek visszatérülése alapelv alkalmazásának érdekében a 9. cikknek megfelelően tettek. 13.) A Keretirányelv előírásainak érvényesítésébe és különösen a Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés folyamatába be kell vonni az érdekelteket (14.cikk). A társadalmat informálni kell a Keretirányelv bevezetésével kapcsolatos tevékenységekről, és biztosítani kell a társadalmi konzultáció lehetőségét. 14.) Az Európai Bizottság számára jelentéseket kell készíteni a Keretirányelv előírásainak betartásáról (15. cikk). Az előbbiekből kitűnik, hogy a Keretirányelvnek sok olyan előírása van, amely a mezőgazdasági vízgazdálkodási tevékenységekre vonatkozik, és amelyek érvényesítésének módjáról az Európai Bizottság számára készülő jelentésekben be kell számolni: - össze kell foglalni az emberi tevékenységek jelentős beavatkozásait és azok hatásait a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára (VII. Melléklet, A.2., II. Melléklet, 1.4), beleértve - a pontszerű forrásból származó szennyezések becslését, beleértve a mezőgazdaságból származó szennyezéseket, - a diffúz forrásból származó szennyezések becslését, beleértve a területhasználati módok értékelését és a mezőgazdaságból származó szennyezéseket, (a mezőgazdasági és a területi vízgazdálkodás területén ide tartozik például a növényvédőszer használat, a műtrágyahasználat, az állattartás, a művelési ág változtatások miatt bekövetkező szennyezés), - a vizek mennyiségi állapotát befolyásoló hatásokat, beleértve a vízkitermeléseket, beleértve továbbá az igények évszakonkénti változását és a teljes évi vízigényt és a veszteséget a vízelosztó hálózatokban (a mezőgazdasági és területi vízgazdálkodás területén ide tartozik az öntözés, a halastó gazdálkodás, a folyószabályozás, a kisvízfolyás szabályozás, az árvízvédelem, a belvízvédelem, az erózió védelem, a vízépítési műtárgyak építése stb.), 15

14 - az egyéb emberi tevékenységeknek a vizek állapotára gyakorolt hatásainak elemzését, beleértve a jelentős vízhozam szabályozások hatásait a vízlefolyási viszonyokra és a vízmérlegre, beleértve a vízátvezetéseket és vízkészlet megosztások hatásait, - a víztestek jelentős morfológiai hatásainak meghatározását, - az egyéb emberi tevékenységek feltárását és hatásainak becslését a vizek állapotára. 1.2 A VÍZ KERETIRÁNYELV, A KÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS KAPCSOLATA A VKI a gazdasági élet minden területére vonatkozóan tartalmaz feladatokat. A közelmúltban készült egy előterjesztés az Európai Bizottság, illetve az EU Víz Igazgatóinak Értekezlete számára, amely a VKI, az agrár-vízgazdálkodás és a Közös Mezőgazdasági Politika, illetve a vidékfejlesztési tervezés közötti kapcsolatok figyelembe vételének jelentőségével és módszertanával foglalkozik. Különösen fontos feladatként jelöli meg az előterjesztés tervezete a VKI előírásai szerint végzendő vízgyűjtő gazdálkodási tervezés összehangolását a vidékfejlesztési tervezéssel A VÍZ ÉS A MEZŐGAZDASÁG KÖZÖTTI KAPCSOLAT Az előterjesztés megállapítja, hogy a vizek állapotát a mezőgazdaság sokféle szempontból befolyásolja, ilyenek például: - a növényvédőszerek, a tápanyagok, a nehézfémek, a szennyvíziszap és az erózió hatásai, - a vízhasználatok, az öntözés, a vízelvezetés, és a területhasznosítás, - a vizes élőhelyek, a vízhozamváltozások és a termelő rendszerek hatásai A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS A KÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA KAPCSOLATA A SZABÁLYOZÁSOK TERÜLETÉN Az előterjesztés megállapítja, hogy a VKI és a Közös Mezőgazdasági politika között sokféle kapcsolat van a szabályozások területén: - Vannak az EU-nak olyan meglévő és távlatilag is érvényben maradó, a vizeket védő irányelvei, amelyek eddig is jelentős hatással voltak a Közös Mezőgazdasági Politikára (pl. Nitrát irányelv, Növényvédőszerek irányelv). - Új szempontot kell majd figyelembe venni: javulóra kell változtatni a mezőgazdasági tevékenység által befolyásolt víztestek állapotának romló tendenciáját. - Új felszín alatti víz irányelv (leány-irányelv) készül, amely a mezőgazdasági hatásokat is különös tekintettel veszi majd figyelembe. - A felszíni és a felszín alatti vizek közötti összefüggés új intézkedéseket tesz majd szükségessé (például akkor, ha a kapcsolat a felszín alatti vizekkel összefüggő felszíni vizek ökológiai állapotára negatív hatással van) A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVEZÉS KAPCSOLATA A TERVEZÉS ÜTEMEZÉSE TERÜLETÉN A Víz Keretirányelv végrehajtásának legfontosabb eszköze a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés lesz, a Közös Mezőgazdasági Politikának pedig a vidékfejlesztési tervezés az egyik fontos eszköze. A kétféle tervezés célkitűzéseit a közöttük lévő kapcsolat miatt csak összehangolt tervezéssel lehet teljesíteni. A tervezések jelenlegi ütemezése lehetővé teszi az összehangolást: : Vidékfejlesztési tervek elfogadása, a VKI hatályba lépése : Közös Mezőgazdasági Politika félidei jelentése, VKI jogharmonizációjának befejezése : Közös Mezőgazdasági Politika következő finanszírozási periódusának előkészítése, a vízgyűjtők jellemzőinek elemzése a VKI szerint. 16

15 - 2006: Döntés a Közös Mezőgazdasági Politika következő finanszírozási időszakáról, a VKI szerinti monitoring hálózat üzembe állítása : Új vidékfejlesztési tervek kidolgozása : Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kéziratának elkészítése : Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek hatályba lépése A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVEZÉS KAPCSOLATA AZ INTÉZKEDÉSI PROGRAMOK TERÜLETÉN A vízgyűjtő gazdálkodási tervek és a vidékfejlesztési tervek célkitűzéseinek eléréséhez tervezendő intézkedési programokat össze kell hangolni. Ehhez az EU Víz Igazgatóinak Értekezlete számára készülő előterjesztés a következőket tartja szükségesnek: - A vidékfejlesztési terveket a jövőben legalább részben vízgyűjtő szinten kell koordinálni. - Szoros együttműködést kell kialakítani a vidékfejlesztési tervekért felelős hatóságok és a vízgyűjtő gazdálkodási tervezésért felelős hatóságok között. - Biztosítani kell a vidékfejlesztési tervezésért felelős hatóságok képviseletét a vízgyűjtő tervezést végző hatóságoknál, és viszont. - A vidékfejlesztési tervek intézkedései a VKI szerinti intézkedési programok részei lehetnek és viszont A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVEZÉS KAPCSOLATA EGYÉB SZEMPONTOK SZERINT A Víz Igazgatók Értekezlete számára készülő előterjesztés még több olyan szempontot említ, amely szerint a VKI és a vidékfejlesztési tervezés között olyan kapcsolat van, amit a kétféle tervezésben nem szabad figyelmen kívül hagyni: - A VKI szerint végzett monitoring segíteni tudja majd a vidékfejlesztési intézkedések meghatározását is. - A védett területek nyilvántartása segíteni fogja a vidékfejlesztési intézkedések jobb kiválasztását. - A Jó Mezőgazdasági Gyakorlatnak a vidékfejlesztési tervezés során meghatározott módszerei a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben meghatározott intézkedési programok részei lehetnek. - A különböző területeken gazdálkodók közötti versenyt befolyásolhatják a különböző környezeti határértékek és kódok. - A VKI mezőgazdaságra gyakorolt hatásai kompenzációt tehetnek szükségessé, de ez nem történhet a Közös Mezőgazdasági Politika keretében. - Az elsőbbségi (különösen veszélyes) anyagokra vonatkozó szabályozások a növényvédőszerek használatának korlátozását eredményezhetik. 1.3 A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI INFORMÁCIÓK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Nincsenek olyan forrásmunkák, amelyekben az Európai Unió, illetve a tagállamai mezőgazdasági vízgazdálkodására vonatkozó információk teljes köre közvetlenül megtalálható lenne. A vonatkozó információk különböző információforrások, kézikönyvek és dokumentumok tanulmányozásával gyűjthetők össze. Az Európai Uniónak vannak olyan előírásai, amelyek jelenleg is szükségessé teszik egyes információk gyűjtését a mezőgazdasági vízgazdálkodásról és ezeknek az információknak a köre a Víz Keretirányelv előírásai alapján jelentősen bővülni fog. A jelenleg is gyűjtendő információk körét és specifikációját 17

16 - az EU statisztikai adatgyűjtéséről rendelkezésre álló információk és - az EU által készített, illetve készíttetett jelentések, elemzések és programok alapján, a Víz Keretirányelv végrehajtásához szükséges információk körét és specifikációját pedig - a Keretirányelvvel kapcsolatban EU szinten, - a Duna vízgyűjtő szintjén és - hazai szinten készített módszertani javaslatok, elemzések és tanulmányok alapján ismertetjük. Ezzel elő kívánjuk segíteni azt, hogy a hazai szakemberek - felkészüljenek az EU által előírt adatszolgáltatások elvégzésére és - rendelkezzenek azokkal az információkkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a hazai mezőgazdasági vízgazdálkodást össze tudják mérni az EU mezőgazdasági vízgazdálkodásával, aminek fontos szerepe lehet az EU előírások értelmezése és végrehajtása során AZ EUROSTAT RENDSZER Az EUROSTAT az Európai Közösség Statisztikai Hivatala. Az EUROSTAT felelős a közösségi szintű statisztikai programok végrehajtásáért, különös tekintettel a módszerek és eljárások fejlesztésére, valamint a statisztikák nyilvánossá tételére. Az a feladata, hogy az Uniót ellássa a megfelelő minőségű európai statisztikai adatokkal, azzal a céllal, hogy az országok és a régiók összehasonlíthatók legyenek. Az EUROSTAT egyesíti és harmonizálja a tagállamoktól beérkezett adatokat. A mezőgazdasági illetve területi vízgazdálkodásról csak közvetve, más témakörökön belül gyűjtenek adatokat AZ EUROSTAT KIADVÁNYAI KÖZVETETT HOZZÁFÉRÉS A STATISZTIKAI ADATOKHOZ Sajtóközlemények: Ezek a közlemények kulcsfontosságú számadatokat tartalmaznak az EU, a tagállamok és partnereik részére. A sajtóközlemények ingyenesek és közvetlenül a megjelentetés után megtalálhatók az Interneten is: Statisztikai összefoglalók: Statisztikai adatgyűjtések, tanulmányok és elemzések legfontosabb eredményeinek összefoglalói tartoznak ebbe a körbe. Kulcsindikátorok: A maximum száz oldalas, kézikönyv formátumú sorozat tartalmazza az egyes témaköröket, illetve részterületeket jellemző legfontosabb mutatókat. Európai Uniós körkép: Ez a sorozat tájékoztat a több szektort érintő témakörök, illetve a szektorokhoz tartozó részterületek trendjeiről és ismertetőjeleiről. Módszerek és jegyzékek: Leírják azokat a módszereket és rendszertant, amelyeket az egyes témakörökben és szektorokban alkalmaznak. Részletes táblázatok: A táblázatokban található statisztikai adatok részben vagy egészben egy adott témához, témakörhöz, illetve szektorhoz kapcsolódnak. Tanulmányok és kutatási eredmények: Ide tartozik az európai statisztika területén végzett tanulmányok és kutatómunkák eredményeinek összefoglalása. 18

17 Katalógusok: Az ingyenes katalógusok gyors és megbízható tájékoztatást adnak az EUROSTAT termékeinek- és szolgáltatásainak kínálatáról KÖZVETLEN HOZZÁFÉRÉS A HARMONIZÁLT STATISZTIKAI ADATOKHOZ Az EUROSTAT adatbank széleskörű kínálatot nyújt a következő "méretre szabott" szolgáltatásokkal: - az információigény közvetlen kielégítése, - garantált, gyors és személyre szóló válasz a feltett kérdésekre, - adathordozó választás lehetőségének biztosítása (a statisztikai adatok szolgáltatásának/megküldésének különböző módszerei közül lehet választani). Az információk telefonon, írásban, faxon, vagy ben is beszerezhetők. Az Interneten közzétett információk: - Fontos statisztikai hírek az Európai Közösség területéről, - Euro-mutatók (indikátorok) több mint 100 harmonizált, összehasonlítható és ingyenes eurozóna mutató. - Sajtóközlemények közvetlen hozzáférés az EUROSTAT minden közleményéhez. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) és az EUROSTAT (Statistical Office of European Communities) adatgyűjtése közös kérdőív alapján történik. Az adatgyűjtő kérdőív fogalomtára a magyar Központi Statisztikai Hivatalban hozzáférhető. Az OECD az általa használt és közreadott környezeti adatokat két éves adatgyűjtési és feldolgozási folyamat eredményeképpen állítja elő. Az adatgyűjtés 1981-ben kezdődött kérdőív-csomagok felhasználásával. Azóta a tagállamoknak rendszeresen eljuttatott kérdőív-csomagok segítségével a következő témakörökben végeznek adatgyűjtést: - A környezet állapota (a környezeti elemek terhelései és állapota) - levegő - szárazföldi vizek - föld - erdő - élővilág - hulladék - környezeti kockázatok - A környezeti szempontból jelentős ágazatok trendjei - energetika - közlekedés - ipar - mezőgazdaság - A környezetvédelem irányítási eszközei - környezetvédelmi ráfordítások és adók A mezőgazdasági és területi vízgazdálkodással kapcsolatban gyűjtött legfontosabb adatokat az 1.2 táblázat tartalmazza A EUROWATERNET RENDSZER A vízgazdálkodással kapcsolatos adatok legfontosabb európai szintű adatgyűjtő hálózata az EUROWATERNET. 19

18 A EUROWATERNET CÉLJA Az Európai Környezeti Ügynökség (European Environmental Agency EEA) által létrehozott EUROWATERNET egy olyan adatgyűjtő hálózat, amely lehetővé teszi a vízkészletek különböző léptékű (európai, regionális, országonkénti) egységes állapot értékelésének elkészítését. Az adatgyűjtés jelenleg az EU tagállamok, valamint a csatlakozó és az egyéb résztvevő európai országok területére terjed ki. Az EUROWATERNET rugalmasan működő rendszer, tartalmát a Környezeti Ügynökség az EU igényeinek megfelelően alakíthatja, bővítheti. A rendszer hasznos háttér-információkkal szolgál számos különböző típusú kérdés megválaszolásához, mint például a környezetben bekövetkező változások, a környezetet érő terhelések, a környezet állapot és tendenciái stb. A rendszer adatait évenként frissítik a résztvevő országok, biztosítva ezzel a mindenkori aktuális információk hozzáférhetőségét. 1.2 táblázat Az EUROSTAT és az OECD által a mezőgazdasági és területi vízgazdálkodással kapcsolatban gyűjtött legfontosabb adatok Édesvízkészletek használata Témakör A megújuló vízkészletek becsült értékei [milliárd m 3 ] Források szerinti vízkivételek [millió m 3 ] Alapadatok csapadék evapotranszspiráció hozzáfolyás elfolyás felszíni vizekből történő kivétel felszín alatti vizekből történő kivétel egy főre jutó vízkivétel Vízgazdálkodás Témakör Szennyvíziszap kezelés és ártalmatlanítás [1000 tonna szárazanyag] Ártalmatlanítási módszerek [%] Alapadatok szennyvíziszap összes mennyisége mezőgazdasági felhasználás lerakás égetés egyéb (pl. komposztálás) Az EUROWATERNET rendszer segítségével gyűjtött adatokat a WATERBASE adatbázisban tárolják, elkülönítve a folyókra, tavakra és felszín alatti vizekre vonatkozó adatokat. Az adatbázisba szolgáltatott adatok előre feldolgozott, integrált jellegű adatok. Ez alól a most bevezetésre kerülő EUROWATERNET-IMPACT hálózat a kivétel, ahol nyers adatok benyújtását kéri az Európai Környezeti Ügynökség. A WATERBASE adatbázisban gyűjtött adatokból a legfontosabb környezeti állapotjelző elemekre európai szintű áttekintő, összehasonlító elemzéseket lehet készíteni. Ilyen, úgynevezett indikátor értékelő lapokat készített az EEA a vizek állapotára vonatkozóan a következő témakörökben: - nitrogén és foszforvegyületek évi átlagos koncentrációja a folyókban; - évi átlagos BOI és KOI koncentrációk folyókban és tavakban; - nitrát koncentráció a felszín alatti víztestekben stb. 20

19 AZ EUROWATERNET RENDSZER FELÉPÍTÉSE Az EUROWATERNET rendszer kialakításához és működtetéséhez szükséges információkat, előírásokat és ajánlásokat az EUROWATERNET Guidelines for Implementation (EEA Technical Report No. 7., June 1998.) című technikai útmutató foglalja össze. A felszín alatti vizek esetében minden fontos felszín alatti víztestről információt kell szolgáltatni a rendszerbe. A meghatározás szerint egy víztestet fontosnak kell tekinteni, ha - kiterjedése nagyobb, mint 300 km 2 ; - területi, gazdasági vagy környezetvédelmi szempontból jelentős a felszín alatti víztest vízmennyisége vagy minősége; - a víztestet jelentős terhelések érik. A felszín alatti víztesteket megfigyelő állomásokat úgy kell kiválasztani, hogy a mérőhelyek a víztestet egyenletesen fedjék le. A mérőhelyek sűrűségét a következő szempontok határozzák meg: - víztest kiterjedése; - geológiai és hidrológiai jellemzők; - víztartó (vízbázis) összetettsége; - terhelések nagysága (pl. földhasználat, népsűrűség, vízkivétel vagy feltöltés). A mérőállomásokról: A WATERBASE ADATBÁZISBAN A FELSZÍNI VÍZTESTEKRŐL GYŰJTÖTT ADATOK - törzshálózati kód; - állomás típusa; - folyó mérete; - folyó elágazás; - állomás feletti vízgyűjtő területe; - állomás tengerszint feletti magassága; - állomás koordinátái; - folyamkilométer; - vízgyűjtő talajtípusa és geológiája; - állomás sokéves vízhozama; A víztesteket érő terhelésekről: - állomás feletti vízgyűjtő népsűrűsége; - vízgyűjtő földhasználati megoszlása; - pontszerű szennyezőforrások okozta terhelések; - állomás feletti műtrágya felhasználás. A víztestek állapotának jellemzőiről: - tápanyagok minden tápanyag, amelyről rendelkezésre állnak a szükséges adatok a következők közül: nitrát, nitrit, összes oxidált nitrogén, összes szervetlen nitrogén, ammónium, összes nitrogén, ortofoszfát, összes foszfát; - szerves szennyezők minden szerves szennyező, amelyről rendelkezésre állnak a szükséges adatok a következők közül: BOI, KOI, oldott oxigén, összes szerves szén; - klorofill-a. 21

20 1.3.3 KÖRNYEZETTERHELÉSI MUTATÓK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Forrás: Environmental pressure indicators for the EU, 2001 A mezőgazdasági és területi vízgazdálkodással kapcsolatban sok információt tartalmaznak a környezetterhelési mutatókkal kapcsolatos elemzések. Az Environmental pressure indicators for the EU Környezetterhelési mutatók az EU számára című kiadvány közli annak a projektnek a legújabb eredményeit, mely átfogó ismertetőket készít az alkalmazott környezetterhelési mutatókról az EU-ban. A kiadvány jól tükrözi az Európai Bizottságnak azokat az erőfeszítéseit, amelyeknek az a célja, hogy az Európai Unió döntéshozóit és közvéleményét ellássák a hatékony környezetvédelmi politika tervezéséhez és az érvényesítésének ellenőrzésére szolgáló monitoring rendszer kifejlesztéséhez szükséges információkkal. Az ágazatok bonyolult rendszere és a fenntartható fejlődés követelményei miatt elkerülhetetlen volt, hogy a mutatók egy része több mutatócsoportban szerepeljen. Ez nem a választott módszertan gyengeségét, hanem inkább annak erősségét mutatja, hiszen a környezeti problémák és terhelések jelentkezési területének függvényében mutatja azt, hogy hol hatnak jelentős terhelések a környezetre. A kiadvány csak az elvégzett munka eredményeinek egy részét ismerteti. A projekt korábbi eredményei a környezetterhelési mutatókról szóló első kiadványban már röviden megjelentek, részletesebb leírásuk pedig megtalálható a honlapon. A honlap tartalmazza a Környezetterhelési mutatók Projekt általános ismertetését, a projekt keretében felhasznált dokumentumokat, technikai és módszertani információkat, a projekt újabb eredményeit és a témához kapcsolódó tevékenységeket végző intézmények honlapjának címét (az Európai Bizottság témához kapcsolódó tevékenységeket végző más testületei és a tagállamok statisztikai hivatalai) A KÖRNYEZETTERHELÉSI MUTATÓK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI A kiadvány bemutatja a környezetterhelési mutatók fejlődésének legfontosabb trendjeit és a környezetvédelem kilenc területéhez kapcsolódó mutatókat. A kilenc terület a következő: Erőforrások Felhasználása, Hulladék, Toxikus Anyagok Diszperziója, Vízszennyezés, Tengeri Környezet és Tengerparti Zónák, Éghajlatváltozás, Levegőszennyezés, Ózonréteg Elvékonyodása, Városi Környezeti Problémák. A környezetterhelési mutatókról készített első kiadvány tartalmazta a Biodiverzitás Szegényedése területet is. Ez jelenleg is az egyik legfontosabb terület, azonban az első kiadványban közreadott gyenge minőségű mutatókat eddig nem tudták tökéletesíteni, így ezt a fontos területet kénytelenkelletlen ki kellett hagyni a jelenlegi, második kiadásból. Azt tervezik, hogy a következő kiadásban (2003) már újra szerepelni fog A MÁSODIK KIADÁSBAN BEMUTATOTT 48 KÖRNYEZETTERHELÉSI MUTATÓ Az először használt környezetterhelési mutatókat az első kiadás alkalmazása során nyert tapasztalatok alapján finomították és tökéletesítették, felhasználva az újabb adatforrásokat, a javított adatmodelleket, a vizsgált ágazatok alaposabb megismerését, stb. Néhány mutató elnevezését is megváltoztatták, azért, hogy jobban tükrözze annak a területnek a sajátosságait, amelyet jellemez. Egyes esetekben a tudomány tovább fejlődött az első kiadás óta és egyes környezet terhelés típusok, amelyeket régen fontosak véltek, mostanra lényegtelenné váltak. Például a repülőgép hajtóművek által kibocsátott nitrogén-oxidok ózonkárosító hatása régen fontos tényezőként szerepelt, de ez mára átértékelődött. Így ez a mutató többé már nem szerepel az adott csoportban. A globális környezet-politika is közbeszólt: Az Éghajlatváltozás fejezet most már a Kyotoi Egyezmény tanulságait is tartalmazza. Néhány mutató kikerült egyes csoportokból. Némelyik kevésbé volt fontos, mint ahogy azt előtte gondolták, némelyik többször is előfordult más-más csoportokban, némelyik nem bizonyult alkalmazhatónak, mert túl kevés és nem eléggé pontos adat állt rendelkezésre, vagy a megfelelő definíciók, ill. módszerek nem voltak kellő mértékben tisztázottak Új mutatók is megjelentek, részben pótolva a megszűnteket. Ezek néha helyettesítő mutatók, (közel azonos jelentéssel, mint a vizsgált terhelés), de jobb minőségű, ill. több rendelkezésre álló adat 22

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE ÉMI Kht. 2005.06.21. CRISP Construction and City Related Sustainability Indicators * * * Fenntartható építés? Háttér 1 Egészséges épített környezet

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15.

Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból. Figeczky Gábor. WWF Magyarország. Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Természetvédelmi célú kifizetések az EMVÁ-ból Figeczky Gábor WWF Magyarország Natura 2000 Finanszírozása Felsőtárkány, 2006. 06. 15. Források ~ 840 milliárd Ft - 7 évre I. tengely (versenyképesség) II.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben