A kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzik.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzik."

Átírás

1 1 I évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (Jelentıs módosítások: évi I. tv., évi IV. tv évi XV. és XX. tv., évi XVI. tv évi. évi XXI. tv évi XXXI. tv.) A törvény célja, hogy védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekért való felelısséget és elımozdítsa az ifjúság nevelését. A törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekeire figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. ELSİ RÉSZ: A HÁZASSÁG I. fejezet. Házasságkötés Alaki kellékek: Házasság csak akkor jön létre, ha a házasulók - az anyakönyvvezetı elıtt, - személyes kijelentéssel, - házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek. Ha a fentiek bármelyike hiányzik nem jön létre házasság. (Semmisség.) Szükséges még mint alaki kellék: - az együttes jelenlét, - az anyakönyvvezetı hivatalos minıségében járjon el. Ezek hiánya érvénytelenséget okoz. A többi alaki kellék hiányának nincs jogkövetkezménye: illetékes anyakönyvvezetı, hivatali helyiségben (kivétel rendkívüli esemény), nyilvánosan, két cselekvıképes és nagykorú tanú jelenlétében. A kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzik. A házasságkötés elıtt a házasulóknak az anyakönyvvezetı elıtt: be kell jelenteniük: a házasságkötésnek nincs törvényes akadálya, igazolni kell, hogy a törvényes feltételek fennállnak. Jogszabály elıírhatja a tanácsadáson való kötelezı részvételt. (Jelenleg ilyen szabályozás nincs.) Házasságot kötni csak a szándék bejelentését követı 1 hónap után tőzhetik ki. Ez alól a jegyzı felmentést adhat. A házasulandók valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetén a házasságot azonnal meg lehet kötni.

2 2 II. fejezet. A házasság érvénytelensége. 1. A kötéskor fennforgó házassági akadály okából érvénytelen a házasság: - a házasulók valamelyikének korábbi házassága, vagy bejegyzett élettársi kapcsolata 1 fennáll, - egyenes ági rokonok házassága, - örökbefogadó és örökbefogadott házassága, - testvérek házassága, - cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt álló házassága, - teljes cselekvıképtelenség állapotában levı házassága, - kiskorú házassága, ha nincs hozzá elızetes gyámhatósági engedély (mert házasságot csak nagykorú férfi és nı köthet), de a gyámhatóság csak akkor adhat engedélyt, indokolt esetben, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte (a törvényes képviselıt meg kell hallgatni), - testvér testvére vérszerinti leszármazójával, - házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával. A két utóbbi alól felmentés adható. 2. Formahiba a következtében érvénytelen a házasság: - ha megkötésekor az anyakönyvvezetı nem hivatalos minıségében járt el, - a kijelentés megtételekor a házasulók nem voltak együttesen jelen. A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt az érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. Ennek indítására bármelyik házastárs, az ügyész és az is jogosult, akinek az érvénytelenné nyilvánításhoz jogi érdeke főzıdik. III. fejezet. A házasság megszőnése A megszőnés esetei: 1. Az egyik házastárs halálával - a halotti anyakönyvi bejegyzés idıpontjával, - a bíróságnak a halál tényét megállapító határozatával, - a holtnak nyilvánító jogerıs bírósági határozat alapján lehet hivatkozni a megszőnésre. 2. Bírósági felbontással. Bontáskor a közös kiskorú gyermek érdekeire kell figyelemmel lenni. A bíróság a házasságot bármelyik, vagy mindkét fél kérelmére felbontja, ha házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erre utal a házasfelek befolyásmentes egyezı akaratnyilvánítása, mely végleges elhatározáson alapul évi XXIX. tv. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról (hatályos: július 1-tıl)

3 3 Véglegesnek akkor lehet tekinteni az elhatározást, ha házasfelek az alábbi kérdésekben megegyeztek, és ezt az egyezséget a bíróság jóváhagyta. - A közös gyermek elhelyezése és tartása. - A szülı és a gyermek közötti kapcsolattartás. - A közös lakás használatának megosztása. (Nem a tulajdonjog!) - A házastársi közös vagyon megosztása. - Az esetleges házastársi tartás. Az egyezség megváltoztatását a jóváhagyástól számított 2 éven belül csak akkor lehet kérni, ha a kiskorú gyermek érdekeit szolgálja, illetve a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekeit súlyosan sérti. Akkor is véglegesnek tekinthetı az elhatározás, ha a házasfelek között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják, hogy a közös gyermek elhelyezését és tartását a gyermek érdekének megfelelıen rendezték. IV. fejezet. A házastársak jogai és kötelességei. 1. Általános rendelkezések. A házastársak jogai és kötelességei egyenlık, a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük. A személyüket érintı ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem elıtt tartva kötelesek dönteni. A házastársak hőséggel tartoznak egymásnak és támogatni kötelesek egymást. A feleség a házasságkötés után, választása szerint viselheti. - kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy - a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy - a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy - a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj a házasságkötés után - kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy - a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfőzve a saját utónevét. A házasulóknak a névviselésrıl meg kell egyezniük, és az anyakönyvvezetı felhívására a házasságkötés utáni névviselésrıl nyilatkozniuk kell. A házasság megszőnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettıl el kívánnak térni, ezt a házasság megszőnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetınek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt

4 4 férje nevét a volt feleség a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte. A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldással használt névviseléstıl, ha a feleséget szándékos bőncselekmény miatt jogerısen szabadságvesztésre ítélték. (Konjunktív feltételek!) Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszőnt. 2. Házassági vagyonjog A házasság megkötésével az életközösség idejére házassági vagyonközösség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. Ez alól kivétel az a vagyon, ami valamelyik házasfél külön vagyonába tartozik. (Ilyen pl. az a vagyontárgy, ami már a házasság megkötése elıtt bármelyiküknek a tulajdonát képezte; vagy a házasság fennállása alatt öröklés, vagy ajándékozás jogcímén szerzett vagyontárgy; stb..) A házastársak a házasságkötés elıtt, valamint a házasság fennállása alatt szerzıdéssel rendezhetik az egymás közti vagyoni viszonyaikat, ennek közokiratba foglalása szükséges. A harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, hogy a szerzıdéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik. 3. A házastársak lakáshasználatának rendezése. Már a házasságkötés elıtt, valamint a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát (közokiratba, vagy jogi képviselı által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni). Bontás esetén, ha a házastársak nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt. A kiskorú gyermek lakáshasználati jogát általában a volt közös lakásban kell biztosítani. A közös tulajdonban, vagy közös bérletben levı lakást a bíróság megosztja, ha a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása, és a helyiségek száma ezt lehetıvé teszi. Ha lehetséges a lakást két másikra cserélik, úgy hogy mindkét fél megfelelı lakáshoz jusson. Amennyiben a fentiekre nincs lehetıség, akkor az marad a lakásban, akinél a gyermeket elhelyezték, a távozó fél a lakáshasználati jog ellenértékének rá esı részére jogosult. (A beköltözhetı forgalmi értékbıl levonva a lakott forgalmi értéket, osztva a személyek számával.) Amennyiben a lakás valamelyik házastárs különvagyona, vagy önálló bérlete, akkor a lakáshasználat ıt illeti meg, kivételesen a másik felet, ha a gyerek nála kerül elhelyezésre.

5 5 4. A háztartás költségei, házastársi tartás. A közös költségek fedezésére a házastársak keresménye és egyéb közös vagyona szolgál. Amennyiben ez nem elegendı, akkor a különvagyonból is hozzá kell járulni. A házastárs köteles a különélı és önhibáján kívül rászoruló házastársát különvagyonából is eltartani, amennyiben erre nem érdemtelen. MÁSODIK RÉSZ: A CSALÁD V. fejezet. A családi jogállás A rokonság Egyenesági rokonság Ilyen a rokonság azok között, akik közül egyik a másiktól származik. Ennek megfelelıen egyenesági rokonság áll fenn szülı (elıd) és a gyermek (utód) között. Az elıdöket felmenı (szülı, nagyszülı, dédszülı stb.) az utódokat lemenı (gyermek, unoka, dédunoka stb.) rokonoknak nevezzük. Az egyenesági rokonság fennállhat anyai és apai ágon egyaránt. Oldalági rokonság Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenı rokonuk van, ık maguk azonban egyeneságon nem rokonok. Oldalágon rokonai egymásnak a testvérek, akár mindkét, akár csak az egyik szülıjük közös. Azok az oldalági rokonok, akiknek legalább az egyik nagyszülıjük közös, unokatestvérek. Másodfokú unokatestvérség áll fenn azok között, akiknek a dédszülıjük közös. A rokonság fokát tekintve mind egyenes, mind oldalágon egyaránt lehet közelebbi és távolabbi. Az apaság vélelme 1. A gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı, vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A vélelmezett fogamzási idı a születéstıl visszafelé számított 182. és 300. nap közötti idı a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idı elıtt vagy után történt. Ha a nı házasságának megszőnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszőnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdıl, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Ha az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı vagy annak egy része alatt a közjegyzı által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.

6 6 Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban. Ha az anya a fogamzási idı kezdetétıl a gyermek születéséig eltelt idı vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyzı által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán 2 alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy azt, akit a bíróság jogerıs ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye. 2. Teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat az apaságot önmagában megállapítja. Feltételei (konjunktív!): a fogamzási idı kezdetétıl tehetı, csak akkor, ha a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb, mint a 16. életévét betöltött nyilatkozó, csak személyesen tehetı, közokiratba kell foglalni, anyakönyvvezetı, gyámhatóság, bíróság, közjegyzı elıtt, szükséges hozzá az anya, a kiskorú gyermek törvényes képviselıjének, és a 14. életévét betöltött gyermek hozzájárulására is. 3. Amennyiben az anya a gyermek születése után házasságot köt, és a férj a házasságkötést megelızıen az anyakönyvvezetı elıtt a gyermeket magáénak ismeri el. Feltételei (konjunktív!): más módon nem állapítható meg senkinek az apasága és senki ellen nincs apaság megállapítása iránti per folyamatban, a férj a gyermeknél legalább 16 évvel idısebb, hozzájárulás szükséges az anyától, a kiskorú törvényes képviselıjétıl és a 14. életévét betöltött gyermektıl évi XXIX. tv. a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról

7 7 4. Apának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye. 5. Az apaság bírósági úton történı megállapítása Amennyiben a fentiek alapján (1.-4. pont alattiak: tehát fennálló házasság, utólagos házasság, teljes hatályú apai elismerés, reprodukciós eljárás) nem kell mást apának tekinteni, jöhet szóba a bírósági eljárás. Ennek során a bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idıben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethetı, hogy a gyermek ebbıl az érintkezésbıl származik. Nincs helye az apaság bírósági úton történı megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. Az apaság vélelmének megtámadására jogosult: - a gyerek (nagykorúságától), - a férfi, akit apának kell tekinteni, - a gyerek halála után leszármazója, - a fentiek hiányában az ügyész. A megtámadásra a születésrıl szerzett értesülés idıpontjától számított 1 évig van lehetıség. Az anyaság megállapítása A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ı a gyermek anyja. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történı megállapításának azzal a nıvel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. A gyermek névviselése Ha mindkét szülı ismeretlen a gyermek születése után nyomban intézkedni kell, hogy szülıkként képzelt személyeket jegyezzenek be. Ha az apa ismeretlen, akkor az anya kérelmére bármikor, a gyermek 3. életévének betöltése után pedig hivatalból kell intézkedni, hogy apaként képzelt személyt jegyezzenek be (gyámhatósági feladat). Apai családi névként: - az anya legközelebbi ismert férfi felmenıjének családi nevét kell megállapítani (anyai nagyapa), - ha az anya kéri, akkor lehetıség van az anya családi nevének bejegyzésére, vagy az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy ez más jogos érdekét nem sérti.

8 8 Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes. Ha mindkét szülı ismert, akkor a megállapodásuk szerinti családi nevet viseli a gyermek. Házasságban élı szülık gyermeke szüleinek megállapodása szerint apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élı szülık valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselı házastársak gyermeke csak a szülık közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselı szülık megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb két tagú lehet. VI. fejezet. Az örökbefogadás 1. Az örökbefogadás célja Az örökbefogadó és annak rokonai, valamint az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen, és elsısorban olyan kiskorúak nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelıen nem képesek nevelni. 2. Az örökbefogadás feltételei Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvıképes, nagykorú személy lehet, aki örökbefogadás elıtti tanácsadáson és felkészítı tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján 3 alkalmas a gyermek örökbefogadására További feltétel, hogy a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idısebb. El lehet tekinteni tanfolyam elvégzésétıl, illetve a korkülönbségtıl, ha házastárs, vagy rokon fogadja a gyermeket örökben. Nem fogadhat örökbe, aki a szülıi felügyelet megszüntetését, vagy a közügyektıl való eltiltást kimondó jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll. Örökbefogadni csak kiskorút lehet. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Ennek megadásához a felek egyetértı kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élı örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülı a hozzájáruló nyilatkozatot nem vonhatja vissza. (Erre figyelmeztetni kell!) A leendı örökbefogadónak a gyermeket legalább 1 hónapig gondoznia kell, csak ez után adható neki örökbe. A titkos örökbefogadás esetei - Az örökbefogadáshoz a szülı úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy nem ismeri az örökbefogadó személyét. Erre a nyilatkozatra a gyermek születése elıtt is sor kerülhet. Ezt a nyilatkozatot a gyermek 6 hetes koráig visszavonhatja. (Erre figyelmeztetni kell!) A hat hetesnél fiatalabb gyermeket 3 Az örökbefogadás elıtti eljárásban a gyámhivatal hoz errıl határozatot.

9 9 a gyámhatóság elsısorban más személynél (nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézetben) helyezi el. A szülı felügyeleti joga megszőnik a gyermek hathetes korában, illetve idısebb gyermeknél a nyilatkozattétel idıpontjában. A szülıi felügyeleti jog megszőnését a gyámhivatal határozata állapítja meg. Ha a gyermek 6. életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. - Nincs szükség annak a szülınek a hozzájárulására, aki Szülıi felügyeletet megszüntetı jogerıs bírósági ítélet hatálya alatt áll. Akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította. 4 Erre akkor kerül sor, ha a szülı a gyermekkel önhibájából egy éve nem tart rendszeresen kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethetı meg. (Erre a jogkövetkezményre az átmeneti nevelést elrendelı határozatban figyelmeztetni kell!), vagy a szülı a lakó- és tartózkodási helyét megváltoztatja úgy, hogy nem hagyja meg az új helyét. Az új tartózkodási hely felderítésére irányuló gyámhatósági intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy a szülı fél éven át gyermekkel semmilyen formában nem tartja a kapcsolatot. Aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel személyazonosságának feltárása nélkül az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik. Titkos örökbefogadás esetén a szülı az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. Nyílt örökbefogadás esetén az alábbi esetekben nincs szükség hozzájáruló nyilatkozatra: - A házastársak között az életközösség megszőnt, akkor az örökbefogadó házastársának hozzájárulására. - Sem a szülı, sem a házastárs hozzájárulására nincs szükség, ha cselekvıképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van. A gyámhivatal az örökbefogadás céljának megfelelıen a gyermek érdekében elsısorban a házasságban élı örökbefogadók által történı örökbefogadást engedélyezi. 4 Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.

10 10 Az örökbefogadást nem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közremőködı személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár. Külföldre történı örökbefogadás - a rokonok, illetve a szülı házastársa által történı örökbefogadás kivételével - csak örökbefogadhatóvá nyilvánított átmeneti vagy tartós nevelésben levı gyermek esetében engedélyezhetı. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mert azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre. 3. Az örökbefogadás joghatásai. Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Az örökbefogadás kihat az örökbefogadó leszármazóira is. 4. Az örökbefogadás hatálytalanná válása. Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerı nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerıs bírósági ítélet, ill. utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni. 5. Az örökbefogadás megszőnése Kölcsönös kérelemre a gyámhatóság felbontja az örökbefogadást, ha az a kiskorú érdekében áll. A bíróság bontja fel az örökbefogadást, ha bármelyik fél kérelmére, ha bármelyikük olyan magatartást tanúsít, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. VII. fejezet. A rokonok eltartása 1. Rokontartás A családtagok felelısséggel tartoznak egymás iránt és egymást támogatni kötelesek. Ebbıl a tartalmában elemi erkölcsi szabályból következik, hogy az önmaga eltartására nem képes családtagot a többi családtag nem hagyhatja sorsára, hanem köteles eltartani. A tartás kötelezettsége elsısorban a házastársat, illetve bejegyzett élettársat terheli. Nem mindenki számíthat azonban házastársára, bejegyzett élettársára. Így van ez a kiskorú gyermekek esetén, akikrıl szüleiknek kell gondoskodniuk, de a megözvegyült emberek is kénytelenek más támasz után nézni, Azoknak pedig, akik nem házasodtak meg, vagy házastársukkal nem élnek együtt, ugyancsak rokonaik támogatására szorulnak.

11 11 A rokontartás feltétele, mértéke, sorrendje, érvényesítése A rokontartásra való jogosultság feltétele a rászorultság, vagyis az, hogy a jogosult életkoránál vagy egészségi állapotánál fogva nem képes vagy csak részben képes saját eltartásáról gondoskodni, illetve bár munkaképes lenne, de tanulmányai folytatása miatt indokolt az eltartása. A tartásnak az is feltétele, hogy a jogosult ne legyen érdemtelen a tartásra. A kiskorú gyermektıl és a gyermekérıl gondoskodó szülıtıl azonban nem tagadható meg a tartás érdemtelenség címén. A tartásra jogosultat nem valamennyi rokona egyszerre köteles eltartani, hanem e kötelezettség egymás közt egysorban mindig csak a legközelebbi egyenesági rokonokat terheli úgy, hogy elsısorban a leszármazók kötelesek a tartásra, s csak ezek hiányában a felmenı rokonok. Az oldalági rokonok közül egyedül a nagykorú testvért terheli tartási kötelezettség, kiskorú testvére javára, ha más rokon nem képes a testvért eltartani. Az egy sorban kötelezettek együttesen olyan mértékő tartást kötelesek a jogosultnak nyújtani, hogy annak indokolt szükségleteit (nevelés, taníttatás, gondozás, ápolás, élelmezés, lakás, kulturális igények, stb.) a tartás fedezze. A tartást pénzben vagy természetben lehet nyújtani, a felek megegyezésétıl függıen. A kötelezettek között a tartás teherbíró képességük arányában oszlik meg, s a természetben nyújtott tartást éppúgy el kell számolni, mint a pénzbelit. A rokontartás szempontjából a teherbíró képesség azt a vagyont, jövedelmet jelenti, amely a rokonok felé fennálló tartási kötelezettségek teljesítéséhez rendelkezésre áll. Rokonait ugyanis mindenki csak annyiban köteles eltartani, amennyiben ez a saját tartását nem veszélyezteti. A rokonok és a házastárs, bejegyzett élettárs tartására rendelkezésre álló vagyon, jövedelem nem feltétlenül elegendı valamennyi tartásra jogosult igényeinek kielégítésére. Ezért a jogosultsághoz hasonlóan a kötelezettség is a rokonság foka szerint, meghatározott sorrendben teljesíthetı; s a sorrendben hátrább álló jogosult csak olyan mértékben jut tartáshoz ettıl a kötelezettıl -, amilyen mértékben az elıtte álló jogosultak igényeinek kielégítése után még maradt számára valami. Ha a kötelezett a tartás alól mentesül, a kiesı tartás a vele egy sorban álló kötelezettre, ilyenek hiányában, a sorban utána következı kötelezettekre hárul.

12 12 A tartás a jellegébıl adódóan, a folyamatosan jelentkezı igények kielégítésére szolgál, ezért tartási követelést is csak kivételesen lehet visszamenıleg érvényesíteni. Tartási igényét per útján elsısorban a tartásra jogosult maga érvényesítheti. Lehetnek olyan esetek, amikor a tartásra jogosult valamilyen okból nem kíván pert indítani, és ezzel a tartása komoly veszélybe kerül. Ha a jogosult védtelen, a rokonaival szemben kiszolgáltatott személy, akkor az ı érdekében a jegyzı és az ügyész is indíthat tartási pert. 2. A gyermek tartása A Családjogi Törvény a társadalom által elfogadott erkölcsi normáknak megfelelıen elıírja, hogy a szülı a saját szükséges tartása rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a kötelezettség azonban csak akkor terheli a szülıt, ha a gyermek vagyontalan, vagy ha a gyermeknek nincsen más tartásra szorítható egyenesági rokona. (pl. nagyszülı) Ellenkezı esetben ugyanis a szülı súlyosan méltánytalan helyzetbe kerülne. Megjegyzendı, hogy a nagykorú továbbtanuló gyermeket a saját tartásának rovására a szülı nem köteles eltartani. A gyermektartás módja A gyermek eltartásának legtermészetesebb módja, hogy a szülı a gyermeket a saját háztartásában neveli, gondozza, ellátja ruhával, biztosítja élelmezését, lakását. Amikor erre bármilyen okból nem kerülhet sor, a szülı köteles a gyermek szükségleteirıl olyan módon gondoskodni, hogy a gyermeket ténylegesen eltartó személy kezéhez tartásdíjat fizet. Így, ha a gyermeket az egyik szülı gondozza a másik szülı köteles a tartást pénzben nyújtani, ha pedig harmadik személy gondozásában van a gyermek, mindkét szülı pénzbeni tartást teljesít. A gyermektartásdíj megállapítása A gyermektartásdíjat illetıen elsıdlegesen a szülık megállapodása az irányadó, a bíróság csak a szülık megegyezésének hiányában dönt. A gyermektartásdíj összege a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-a közötti skálán, tehát rugalmas módon állapítható meg az eset összes körülményeitıl függıen. E körülmények mérlegelésénél mindenekelıtt a gyermek szükségleteibıl kell kiindulni, A gyermek tényleges szükségletei a minden esetben figyelembe veendı alapszükségletek, ezen kívül pedig azok, amelyeket a szülık keresetijövedelmi viszonyaira tekintettel ki lehet elégíteni. E szükségletek módosulnak az életkortól, a gyermek egészségi állapotától, neveltetési feltételeitıl, stb, függıen. A szükségletek kielégítése a szülık teljesítıképességéhez igazodik, ezért emeli ki a törvény mindkét szülı jövedelmi és vagyoni viszonyai vizsgálatának szükségességét azzal is összefüggésben, hogy saját háztartásukban milyen más

13 13 tartási teher hárul rájuk. A gyermeknek lehet saját vagyona is, melynek jövedelmét elsısorban eltartására kell fordítani. A 16. életévét betöltött gyermeknek folyamatos munkaviszonya is lehet, s a tanuló gyermekek közül sokan részesülnek anyagi juttatásban. Ezeket a tartási kötelezettség mértékét csökkentı tényezıkként a törvény szerint figyelembe kell venni. A bíróság a tartásdíjat százalékos arányban, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában állapítja meg. Abban az esetben, ha bíróság a tartásdíjat százalékosan állapítja meg, meg kell jelölnie a tartás alapösszegét is. A behajthatatlan tartásdíj (Nem a Csjt. szabályozza, hanem a Gyvt.) Bár a gyermek tartása elsısorban a szülı kötelessége, a kiskorúak neveltetésének anyagi biztonsága fontos társadalmi érdek, a közösség nem maradhat tétlen, ha a gyermek tartása objektív vagy szubjektív okból veszélybe kerül. Az évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról a pénzbeli ellátások körében szabályozza a gyermektartásdíj megelılegezését. (Lásd. a következı fejezetben!) VIII. fejezet. A szülıi felügyelet és a kiskorúakról való állami gondoskodás 1. A szülıi felügyelet általában A kiskorú gyermek szülıi felügyelet vagy gyámság alatt áll. A szülıi felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelıen kell gyakorolni. A szülıknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélıképessége birtokában lévı gyermekük az ıt érintı döntések elıkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A szülıi felügyelet tartalmilag magába foglalja - a kiskorú gyermek gondozását, nevelését, - vagyona kezelését, - törvényes képviseletének jogát és kötelességét, - a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát. A szülıi felügyeletet a szülık együttesen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a gyermeket a szülık megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülınél helyezték el, a felügyeletet ez a szülı gyakorolja, kivéve, ha a bíróság a közös szülıi felügyeletet rendelt el. (Ezt a szülık kérelmére teszi, illetve az ilyen egyezségét jóváhagyja.) Amennyiben a közös szülıi felügyelet gyakorlása során a szülık már nem tudnak együttmőködni, azt a bíróság bármelyik szülı kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlıdése szempontjából is indokolt.

14 14 A szülıi felügyeletet gyakorló szülı, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. A gyermek elhelyezésérıl a szülık döntenek. A szülık megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülınél helyezi el, akinél a kedvezıbb testi, értelmi és erkölcsi fejlıdése biztosított. Ha a szülınél történı elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történı elhelyezést maga is kéri. 5 A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülı, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert. A különélı szülık a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben együttesen gyakorolják jogaikat. Ezek a kérdések: - a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve megváltoztatása, - tartózkodási helyének kijelölése, - iskolájának megválasztása, - életpályájának megválasztása. A szülıi felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülıi felügyeletet együttesen gyakorló szülık nem tudnak egyetértésre jutni a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével, a gyámhatóság dönt. Ha a különélı szülık a közösen gyakorolt szülıi felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével a bíróság hatáskörébe tartozik. 2. A gondozás és nevelés A szülıi felügyelet körében a szülık kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítsék. A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tıle telhetıleg elısegíteni. A szülık saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának ha jogerıs ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik a szülık állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik. A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülıi házat vagy a szülık által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülık beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. A szülınek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. 5 Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról

15 15 Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülıi felügyeletet gyakorló szülık és a gyermek közösen döntik el. A szülı és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt. 3. A vagyonkezelés A szülıi felügyeletet gyakorló szülık joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól. Azt a keresményt, amelyet a tizennegyedik életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülık kezelik, hanem ı maga szabadon rendelkezik vele. Nem tartozik a szülık kezelése alá a kiskorú gyermek olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik. A szülık gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik, s a vagyon állagáról is csak a kezelés megszőntekor kötelesek számot adni. A szülık gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. Ez azonban nem mentesíti ıket a súlyos gondatlanságért való felelısség alól. A szülık gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani. Amennyiben a jövedelem a gyermek eltartására nem elegendı, és a szülık a saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül nem képesek a gyermeket eltartani, a gyámhatóság megengedheti, hogy a szülık az eltartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát meghatározott részletekben igénybe vegyék. Az a gyermek, akinek szabad rendelkezése alatt álló saját keresménye van, ha a szülıi háztartásban él, a háztartás költségeihez keresményébıl megfelelı mértékben köteles hozzájárulni. 4. A törvényes képviselet A szülıi felügyeletet gyakorló szülı joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje. A szülı képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá. Az a szülı, akinek vagyonkezelıi joga nincs, vagyoni ügyekben gyermekét nem képviselheti. Ha a szülıi felügyelet mindkét szülıt együtt illeti meg, a szülık akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóerejő magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülı a másik nevében is gyakorolja.

16 16 A szülı nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ı maga vagy házastársa, egyenesági rokona, avagy az ı törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekő félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülı a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülı ellen indított eljárásban gyermekét képviselje. A gyámhatóság egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülıtıl a törvényes képviselet jogát megvonhatja, ha attól lehet tartani, hogy a szülı a képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelıen gyakorolná. 5. A szülıi felügyelet megszüntetése A bíróság megszünteti a szülıi felügyeletet: - ha a szülı felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlıdését súlyosan sérti, vagy veszélyezteti, - ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülı felróhatóan, gyermeke érdekét súlyosan sértı módon nem mőködik együtt a gyermekét gondozó nevelıszülıvel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat. - ha a szülıt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bőncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. A bíróság a szülıi felügyeletet megszüntetheti, hogy a szülı életközösségben él a felügyelettıl megfosztott másik szülıvel, és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekében megfelelıen ellátni. Ha a bíróság a szülıi felügyeletet a szülı mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntetı határozat hatálya kihat a késıbb született gyermekre is. Aki szülıi felügyeletet megszüntetı jogerıs ítélet hatálya alatt áll, - nem fogadhat örökbe, - gyámságot nem viselhet, - gyermek nála nem helyezhetı el, - nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson. A bíróság a jövıre nézve visszaállítja a szülıi felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna. A szülıi felügyelet megszüntetése iránt pert indíthat: - a másik szülı, - visszaállítása iránt pedig bármelyik szülı,

17 17 - mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is. A szülıi felügyelet megszüntetése, valamint visszaállítása iránt a teljesen cselekvıképtelen szülı és gyermek helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselı indíthat pert. A cselekvıképességében korlátozott szülı és gyermek a pert törvényes képviselıje hozzájárulásával maga indíthatja meg. 6. A szülıi felügyelet szünetelése Szünetel a szülıi felügyelet, ha - a szülı cselekvıképtelen, vagy cselekvıképességében korlátozva van, - a szülı ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van, - a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el, - ha a szülı hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá, - a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette, - a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult, - ha a szülıvel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetıeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés idıtartamáig. - a szülıi felügyelet megszüntetése, illetıleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerıs befejezéséig annak a szülınek, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélı másik szülınél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetıleg nevelıszülınél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el, - annak a szülınek, akinek gyermeke a különélı másik szülınél van elhelyezve, de szülıi felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. De a gyermek sorsát érintı lényeges kérdésekben meg kell hallgatni. Nem szünetel a szülıi felügyelet, ha a szülık vagy a bíróság a közös szülıi felügyeletrıl döntött. 7. A kapcsolattartás joga és kötelessége A gyermeknek joga, hogy különélı szülıjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétıl különélı szülı joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelı szülı vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A szülınek kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetıeljárásban elrendelhetı távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülıi felügyeleti joga szünetel.

18 18 Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülıt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülıi felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülıi felügyeleti joga a titkos örökbefogadáshoz adott hozzájáruló nyilatkozat folytán szőnt meg és a gyermek örökbefogadására nem került sor. Errıl a szülıi felügyeletet megszüntetı bíróság vagy ha a gyermeket tartós nevelésbe vették a gyámhivatal dönt. A kapcsolattartásról a szülık megegyezésének hiányában, illetıleg a szülık és a gyám közötti vita esetében a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülık megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámhatóság, illetıleg a házassági vagy gyermekelhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülı kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetıleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el. Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerıre emelkedésétıl számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik. HARMADIK RÉSZ. A GYÁMSÁG 1. A gyámrendelés feltételei A szülıi felügyelet alatt nem álló kiskorú gyámság alá tartozik, aki részére a gyámhivatal hivatalból rendel ki gyámot. A rokonok ill. más hatóságok vagy szervek (pl. szociális munkás, védını) kötelesek közölni a gyámhatósággal, ha a gyámrendelés vált szükségessé. 2. A gyám kirendelése Nevezett gyám: a szülıi felügyeletet gyakorló szülı által közokiratban, vagy végrendeletben megnevezett személy, vagy, Kirendelt gyám: Amennyiben nincs nevezett gyám, akkor a gyámhatóság rokont, vagy más alkalmas személyt rendel ki gyámnak. Gyámul kell rendelni azt: akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenesen elhelyezte, aki a gyermeket gyámhatósági határozattal családba fogadta, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A nevelıszülı, ill. a gyermekotthon vezetıje a gyámja a gyermeknek, ha gyermekvédelmi hatósági intézkedés keretében ezeken a helyeken él a gyermek.

19 19 Hivatásos gyám rendelhetı ki, ha a nevelıszülı ill. a gyermekotthon vezetıjét nem lehet kirendelni, vagy nem vállalja. Hivatásos gyámot kell kirendelnie gyámhivatalnak a gyermek számára, ha a gyámhivatal az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el, a nevelıszülı a gyámságot nem vállalja, rokonok vagy más alkalmas személyek gyámul nem rendelhetık, a szülı hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen a leendı örökbefogadó szülınél helyezte el. Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben kizáró körülmény nem áll fenn. Nem lehet gyám: - aki gondnokság alatt áll, - aki szülıi felügyeletet megszüntetı, vagy közügyektıl eltiltó bírósági ítélet hatálya alatt áll, - akit közokiratban, vagy végrendeletben kizártak a gyámságból, - akinek szülıi felügyelete azért szünetel, mert a gyermeke átmeneti, vagy tartós nevelésben van, - akinek gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították. 3. A gyám jogai és kötelességei Fı szabály szerint a gyám jogai és kötelességei azonosak a szülıkével. A gyám mőködését a gyámhatóság rendszeresen felügyeli és irányítja, ha szükséges korlátozhatja. A gyám mőködéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ı kezéhez kell folyósítani. A gyám a vagyonkezelésrıl számadással tartozik. A gyermekvédelmi gondoskodás (ld. a következı részben) alatt álló gyermekkel kapcsolatos gyámsági kérdéseket a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv ai szabályozzák részletesen.

20 évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 1. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezetı elıtt együttesen jelenlévı két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemő személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhetı. Az anyakönyvvezetı a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelızıen a leendı bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezetı elıtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak. A felek valamelyikének közeli halállal fenyegetı egészségi állapota esetében a felek nyilatkozata a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejelentés után nyomban létesíthetı. 2. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai Ha e törvény eltérıen nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelıen alkalmazni kell a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra, c) az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélı bejegyzett élettársára, d) az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették, e) a hajadonra, nıtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített, és f) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra. A bejegyzett élettársakra a házastársak által történı közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszőnt. Ha a leendı bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelızıen házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult. Az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak. Ha e törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszőnéséhez nem állapít meg eltérı jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozat csak olyan formában követelhetı meg, hogy a házas és bejegyzett élettárs, az özvegy és az

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELSİ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés. 1. A házasságkötés alaki kellékei

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELSİ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés. 1. A házasságkötés alaki kellékei 1. oldal, összesen: 18 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1. (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.

(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1. (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 1. (1) 2 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje

Részletesebben

A házasság. Témák. Alapkérdések. 2009. március 26.

A házasság. Témák. Alapkérdések. 2009. március 26. Témák A házasság 2009. március 26. A házasságkötést megelızı eljárás érvénytelenségi okok, eljárás, maradék joghatások Házastársi jogok és kötelezettségek Névviselés A házastársi tartás Alapkérdések -

Részletesebben

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására

KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására KÉRELEM Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. NYILATKOZAT

Részletesebben

2.1 Családi jogállás rendezése: teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat

2.1 Családi jogállás rendezése: teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat 2.1 Családi jogállás rendezése: teljes hatályú apai elismerı nyilatkozat 2.1.1 Letölthetı nyomtatványok. --- 2.1.2 Ügytípus általános, rövid jellemzıje Apa nélkül anyakönyvezett gyermek családi jogállásának

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELS Ő RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELS Ő RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1. (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelő en szabályozza

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Igénylı, kötelezett Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk a szülõi felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal döntését bármelyik

Részletesebben

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások Örökbefogadhatónak nyilvánítás Örökbefogadás előtti eljárás Örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás 2013.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG... TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6

Részletesebben

kérem a megelılegezését,

kérem a megelılegezését, K É R E L E M G yermektartásdíj megelılegezése iránt Név:... Születési hely, idı:.. anyja neve: szám alatti lakos tartásra jogosult szülı elıadom: A... (Bíróság neve) az.. -n kelt számú ítélettel megállapította

Részletesebben

11/2008./IV.24./ számú. r e n d e l e t e A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

11/2008./IV.24./ számú. r e n d e l e t e A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL TÓSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 11/2008./IV.24./ számú r e n d e l e t e A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 Tószeg község önkormányzati képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E

Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete. 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E Zalaszántó község Önkormányzati Képviselı-testülete 6/2004. (VII. 14.) számú R E N D E L E T E az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátásokról (Egységes szerkezetben.) Egységes szerkezetbe

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához A mellékelt minta szerint benyújtott keresetlevélben kérheti a bíróságtól házasságának felbontását. Hogyan készítse el a keresetlevelet?

Részletesebben

Házastársa, élettársa: Név: Születési név: Szül.helye: Szül.ideje: Anyja neve: Állampolgársága: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Családi állapota:

Házastársa, élettársa: Név: Születési név: Szül.helye: Szül.ideje: Anyja neve: Állampolgársága: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Családi állapota: Szank Község Jegyzıjének Kérelem Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához Alulírott kérem, hogy gyermeke(i)m részére/részemre (A megfelelı aláhúzandó!) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET. XVI. Fejezet. A szülői felügyelet általános szabályai

XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET. XVI. Fejezet. A szülői felügyelet általános szabályai XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET XVI. Fejezet A szülői felügyelet általános szabályai 4:146. [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] (1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

B ES ZÁMO LÓ a 2012. május 31. napján tartandó Képviselı-testületi ülésre

B ES ZÁMO LÓ a 2012. május 31. napján tartandó Képviselı-testületi ülésre B ES ZÁMO LÓ a 2012. május 31. napján tartandó Képviselı-testületi ülésre Tárgy: beszámoló Dévaványa Város Gyámhivatalának tevékenységérıl és a gyermekvédelmi feladatainak ellátásról a 2011. év vonatkozásában

Részletesebben

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET Tisztelt Járásbíróság! Felperes neve: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: Telefon, fax: E-mail: Munkahelyének címe: (ha nyugdíjat, járadékot, vagy

Részletesebben

Az R. 3. c) pontjának cb) alpontja helyébe a következı rendelkezés lép: cb) Humánszolgáltatási Központ szolgáltatásában:

Az R. 3. c) pontjának cb) alpontja helyébe a következı rendelkezés lép: cb) Humánszolgáltatási Központ szolgáltatásában: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 2/2011. (II. 9.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 35/2001. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1

Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 I Legfelsıbb Bíróság 17. számú IRÁNYELV a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról 1 A család és ezen belül elsısorban a gyermek sokoldalú védelme olyan alapvetı követelmény, amelyet a társadalom

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:...

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:... Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez Kérelmező adatai: Kérelmező neve (leánykori név):... Születési hely, idő:...,...év,...hó,...nap

Részletesebben

2. Értelmezı rendelkezések. E rendelet alkalmazásában: * módosította a 4/2004.(II.24.)KKÖT r. ** módosította a 25/2006. (X.26.) KKÖT r.

2. Értelmezı rendelkezések. E rendelet alkalmazásában: * módosította a 4/2004.(II.24.)KKÖT r. ** módosította a 25/2006. (X.26.) KKÖT r. KISZOMBOR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 9/2003 /V. 5./ KKÖT rendelete a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról és a folyósítás feltételeirıl

Részletesebben

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Szerv EAK eseményazonosító: I. Kérelmezı(k) adatai ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Kérelmezı 1 anya/apa/érintett/egyéb kérelmezı Családi és utóneve: Lakcíme: Elérhetısége: @

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthetı az a gyermeket nevelı, gondozó család, amely létfenntartását veszélyeztetı élethelyzetbe kerül, illetve idıszakosan

Részletesebben

A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik

A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik GYERMEKVÉDELEM jegyzet A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik 1. a gyermekek családban való nevelkedésének

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS

Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. ELİTERJESZTÉS Polgármesteri Hivatal 9545 Jánosháza Batthyány u. 2. Tisztelt Képviselı-testület! ELİTERJESZTÉS Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete 2010. augusztus 3-i ülésére 3. számú napirendi

Részletesebben

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 pmhiv@enying.eu ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Beszámoló tartalma I. Pénzbeli

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének. 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú r e n d e l e t e. a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı testületének 1/2004. /I. 30./ ÖR. számú a lakáscélú helyi támogatási formákról Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselı- testülete az önkormányzatokról

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve: Születési neve: Anyja neve:. Születési hely, év, hó, nap:.. Lakóhely:. Tartózkodási hely:

Részletesebben

K É R E L E M rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására

K É R E L E M rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyámhivatala 7100 Szekszárd, Vörösmarty u. 5. Tel: 311-630, Tel/fax: 319-051 Iktatóbélyegzı helye: Érkezett: Ügyfélfogadási idı: Hétfı: 8,00

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/

SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/ SAJTOSKÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 20 / 2005/ XII.28. / SZÁMÚ RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL /EGYSÉGES SZERKEZET/ Sajtoskál község Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

8. A szellemi alkotások joga és a családi viszonyok a magyar nemzetközi magánjogban

8. A szellemi alkotások joga és a családi viszonyok a magyar nemzetközi magánjogban A szellemi alkotások joga 8. A szellemi alkotások joga és a családi viszonyok a magyar nemzetközi magánjogban Személyhez főzıdı jogok Szerzıi jog Vagyoni jogok Iparjogvédelem szabadalom Használati minta

Részletesebben

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés!

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés! Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Figyelmeztetés! Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani.

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. Kérelem indokolása: NYILATKOZAT A) Személyi adatok A rendszeres

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelı családnak, ahol az egy fıre esı jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum

Részletesebben

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez 3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Kérelem a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához Alulírott kérem, hogy részemre/gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

KÉRELEM Önkormányzati segély benyújtásához

KÉRELEM Önkormányzati segély benyújtásához Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatala 7761 Kozármisleny, Pécsi u. 124. Tel.: 06-72/570-910 Fax: 06-72/570-916 KÉRELEM Önkormányzati segély benyújtásához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi

Részletesebben

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./

Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008. I. 1-2009. X. 31./ Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 3/2006. (I. 30.) rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról Módosította: a) 45/2007. (XII. 22.) /2008.

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

Irományszám 5-4 24 2015. évi... törvény érkezett : 2015 JÚN 2 O. az azonos nem űek házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtésér ő l

Irományszám 5-4 24 2015. évi... törvény érkezett : 2015 JÚN 2 O. az azonos nem űek házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtésér ő l Országgyul. FIsvH d l Irományszám 5-4 24 2015. évi... törvény érkezett : 2015 JÚN 2 O. az azonos nem űek házasságkötéséhez szükséges jogi feltételek megteremtésér ő l 1. A Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

OZORA ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/1998.(VII.1) számú r e n d e l e t e. ( egységes szerkezetben ) a gyermekvédelem helyi rendszerérıl

OZORA ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/1998.(VII.1) számú r e n d e l e t e. ( egységes szerkezetben ) a gyermekvédelem helyi rendszerérıl 1 OZORA ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 4/1998.(VII.1) számú r e n d e l e t e ( egységes szerkezetben ) a gyermekvédelem helyi rendszerérıl I. rész Ozora Község Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2006.(IV.27.) számú rendelete a gyermekek támogatásáról, a gyermekjóléti alapellátásokról

Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2006.(IV.27.) számú rendelete a gyermekek támogatásáról, a gyermekjóléti alapellátásokról Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2006.(IV.27.) számú rendelete a gyermekek támogatásáról, a gyermekjóléti alapellátásokról Sajószöged Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

Görcsönydoboka Község Önkormányzat Képviselő-testület. 11/2004.(VII.10.) rendelete A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL

Görcsönydoboka Község Önkormányzat Képviselő-testület. 11/2004.(VII.10.) rendelete A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL Görcsönydoboka Község Önkormányzat Képviselő-testület 11/2004.(VII.10.) rendelete A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL Görcsönydoboka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint az ehhez kapcsolódó térítési díjakról szóló 3/1998. (II. 02.) Makó ör. rendelete

Részletesebben

4. Milyen azonosság és különbség van a gyámság és a gondnokság között?

4. Milyen azonosság és különbség van a gyámság és a gondnokság között? 1. Melyek a Családjog fő részei? A Családjog a család személyi és a család vagyoni viszonyait rendező jogág. 3 részből áll: -házasság, - rokonság és -gyámság A Családjog a családhoz tartozás két formáját

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal 1153 Bp., Bácska u. 14. 1601 Bp. Pf. 46. Tel.: 305-3100 Fax.: 305-3211 gyamhivatal@bpxv.hu www.bpxv.hu Ügyfélfogadási idı:

Részletesebben

NYILATKOZAT. A) Személyi adatok

NYILATKOZAT. A) Személyi adatok K É R E L E M Alulírott kérem, hogy részemre/gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. NYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A rendszeres

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

ADATLAP AZ E-ON TERÜLETÉN FOGYASZTÁSI HELLYEL RENDELKEZİ RÁSZORULÓ FOGYASZTÓK

ADATLAP AZ E-ON TERÜLETÉN FOGYASZTÁSI HELLYEL RENDELKEZİ RÁSZORULÓ FOGYASZTÓK ADATLAP AZ E-ON TERÜLETÉN FOGYASZTÁSI HELLYEL RENDELKEZİ RÁSZORULÓ FOGYASZTÓK TÁMOGATÁSA 1. KÖR I. JOGOSULTSÁGI KATEGÓRIA: (Jelölje x-szel) A kategória A szolgáltatásból 2009. március 31. elıtt kikapcsoltak

Részletesebben

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez

3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez 3. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermeke(i)m részére/részemre (a megfelelı aláhúzandó) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot

Részletesebben

I. Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése

I. Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése I. Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése Jogosultság Saját jogon pótlékra jogosult az a személy, aki a./- magyar állampolgár és állandó jelleggel Magyarországon tartózkodik, valamint

Részletesebben

Kiskörei Önkormányzat 3/2004.(II. 5.) rendelete a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról.

Kiskörei Önkormányzat 3/2004.(II. 5.) rendelete a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról. Kiskörei Önkormányzat 3/2004.(II. 5.) rendelete a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról. A képviselı-testület A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban:

Részletesebben

K É R E L E M. NYILATKOZAT A) Személyi adatok

K É R E L E M. NYILATKOZAT A) Személyi adatok K É R E L E M A kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra Kérelem indokolása: NYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását kérı neve (leánykori

Részletesebben

A Szőcsi Önkormányzat 10/2009. (V. 29.) rendelete A gyermekvédelem helyi rendszerérıl

A Szőcsi Önkormányzat 10/2009. (V. 29.) rendelete A gyermekvédelem helyi rendszerérıl A Szőcsi Önkormányzat 10/2009. (V. 29.) rendelete A gyermekvédelem helyi rendszerérıl Szőcsi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) R 4. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete../2015. (.) rendelete az önkormányzati lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló, 29/2009.( IX.30.) számú rendelet

Részletesebben

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Tiszaszentimre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

1.. 2.. A támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtásával történhet. 3..

1.. 2.. A támogatás kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtásával történhet. 3.. Sajószöged község Önkormányzatának 3/2001.(I.31.) sz. KT. rendelete a lakásépítés és vásárlás helyi pénzügyi támogatási rendszerérıl a módosításokkal egységes szerkezetben A lakáscélú támogatásokról szóló

Részletesebben

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E

1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E Marcalgergelyi község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/1998.(I. 20.) 1 R E N D E L E T E A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2 1 Módosította az 5/l999.(IV.21.) és 7/2003.(VII.10.) rendelet

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének többször módosított, egységes szerkezetbe foglalat. 7/2003.(IX.01.)Ktr. sz.

Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének többször módosított, egységes szerkezetbe foglalat. 7/2003.(IX.01.)Ktr. sz. Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének többször módosított, egységes szerkezetbe foglalat 7/2003.(IX.01.)Ktr. sz. rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Ezen rendelet 2003.

Részletesebben

Az új Ptk. szabályai - a gyermek, a szülő és a pedagógus szempontjából

Az új Ptk. szabályai - a gyermek, a szülő és a pedagógus szempontjából Az új Ptk. szabályai - a gyermek, a szülő és a pedagógus szempontjából dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály A 2013. évi V. törvény

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A személyállapoti perek. Dr. Nyilas Anna

A személyállapoti perek. Dr. Nyilas Anna A személyállapoti perek Dr. Nyilas Anna Mi tartozik ebbe a körbe? 1. házassági perek -házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, ill. létezésének v. nem létezésének megállapítása

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Nádudvar Város Önkormányzat 4181 Nádudvar, Fő u. 119. sz. Tel: 54/529-010 Fax: 54/528-551 E-mail: nadudvar@nadudvar.hu KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Alulírott azzal a kéréssel fordulok Nádudvar

Részletesebben

KÉRELEM. Kérem, hogy részemre: - átmeneti segélyt - temetési segélyt. megállapítani szíveskedjenek. Indokaim: I. Személyi adatok

KÉRELEM. Kérem, hogy részemre: - átmeneti segélyt - temetési segélyt. megállapítani szíveskedjenek. Indokaim: I. Személyi adatok KÉRELEM I. Személyi adatok 1. A kérelmezı személyre vonatkozó személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: - - Lakóhely: Tartózkodási hely: Társadalombiztosítási Azonosító

Részletesebben

KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására. Neve:... Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap

KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására. Neve:... Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására I. Személyi adatok 1. A kérelmezı személyre vonatkozó személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve:....... Születési hely, év, hó, nap:.. Lakóhely:...

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

GYERMEKTARTÁSDÍJ MEGELŐLEGEZÉSE

GYERMEKTARTÁSDÍJ MEGELŐLEGEZÉSE GYERMEKTRTÁSDÍJ MEGELŐLEGEZÉSE Ügyleírás: Gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a gyermektartásdíjat jogerősen megállapította, behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyereket

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben