VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I."

Átírás

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Pénzügy mesterszak Vezetés és szervezés mesterszak Műszaki menedzser mesterszak Dr. Andor György - Dr. Tóth Tamás VÁLLALATI PÉNZÜGYEK I. oktatási segédanyag - kivonatok - Budapest, 2010.

2 I. Gazdasági mutatók, alapszámítások I.1. Nettó jelenérték mutató A nettó jelenérték mutató közgazdasági jelentésével, elvi alapjaival már megismerkedtünk. Tudjuk, hogy a tőke költsége feletti teljesítményt, az értékteremtést jelenti. Számításakor minden jövőbeli várható pénzáramot el kell osztanunk (diszkontálnunk kell) az egységnyi időre (egy évre) megadott tőke költségnek a pénzáram bekövetkezési idejéhez illeszkedő hatványával (a kamatos kamatozás elvét követve), majd az így kapott értékeket kell összegeznünk: NPV = F 0 = = ( 1+ n 0 E( F1 ) E( F2 ) r ( 1+ r ) E( F r n alt alt ) ) n alt 2 E( F3 ) + ( 1+ r ) alt A beruházás értékes, ha NPV > 0. (Az összefüggésben az Fn-k előjelesen szerepelnek, tehát pl. F0 negatív.) (1.) I.2. Belső megtérülési ráta mutató A belső megtérülési ráta mutatóval (IRR) is találkoztunk már. 1 Tudjuk, hogy egy beruházás belső megtérülési rátája az a hozam, amellyel az adott időszakban befektetett egységnyi összegünket egységnyi időre vetítve átlagosan gyarapítottuk. Ha ezzel a hozammal diszkontálnánk a beruházás pénzáramait, akkor a befektetett értékét kapnánk vissza. Olyan r értéket keresünk tehát, amellyel a befektetett tőke nagysága és a beruházás jelenértéke megegyezik, vagyis, amelynél a beruházás NPVje zérus lesz. NPV = F = 0 n= 0 E( F1 ) E( F2 ) IRR (1+ IRR) E( Fn ) (1+ IRR) n = 0 A beruházás értékes, ha IRR > r alt. Könnyen belátható, hogy az NPV és IRR szabályok ugyanazt a döntési eredményt adják egy projekt értékességének vizsgálatakor, hiszen amennyiben a tőkeköltsége kisebb, mint az IRR, akkor az NPV pozitív. Az IRR gazdasági mutatóként való használata igen egyszerű: valósítsunk meg minden olyan projektet, aminek IRR-je nagyobb a hasonló kockázatú alternatív befektetések hozamánál. Ez a megállapítás ha helyesen értelmezik teljes mértékben helytálló. Nem mindig van azonban egyszerű dolgunk e mutató használatakor. Mivel a pénzáramok belső megtérülési rátájának kiszámításánál egy magasabb fokú polinom (egyenlet) zérus helyét kell megadni, így elképzelhető, hogy nem csak egy megoldást kapunk. (Illetve az is lehet, hogy egy megoldás sincs.) (2.) 1 A módszer másik közismert elnevezése: CFROI (Cash Flow Return on Investment).

3 NPV r % 1. ábra: Projekt több belső megtérülési rátával. A másik probléma egymást valamilyen okból kölcsönösen kizáró projektek összehasonlításakor léphet fel, és abból fakad, hogy ez a mutató relatív nagyságokat jelez: egységnyi tőke, egységnyi időszak alatti hozamát mutatja. Ebből az következik, hogy egy magasabb belső megtérülési rátájú, de rövid ideig tartó és/vagy csak kis tőkét igénylő beruházásnál jobb értéktermelő lehet egy alacsonyabb belső megtérülési rátájú, de hosszabb ideig tartó és/vagy nagyobb tőkét mozgató másik projekt. Tekintsük az A és B beruházási programokat! i Pénzáram ($) IRR Projekt F 0 F 1 (%) NPV ha r=10% A B Mindkettő jó befektetés, de a B-nek magasabb az NPV-je, ezért mindenképpen jobb. Az IRRszabály alapján viszont inkább az A-t kellene választani. Ezekben az esetekben úgy menthetjük meg az IRR-szabályt, hogy a pénzáramok különbségére (a növekményre) számítjuk ki a belső megtérülési rátát. Ezt a következőképpen tehetjük meg. Először tekintsünk a kisebb ráfordítást igénylő javaslatot (esetünkben A-t). Ennek a belső megtérülési rátája 100 százalék, ami bőven meghaladja a 10 százalék alternatívaköltséget. Ezért tudjuk, hogy az A program elfogadható. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy érdemes-e további dollárt befektetni a B program kedvéért. Ha a B beruházást valósítjuk meg A helyett, akkor a pótlólagos ráfordítás és bevétel a következőképpen alakul: Projekt Pénzáram ($) IRR (%) NPV ha r=10% F 0 F 1 B-A A pótlólagos befektetés IRR-értéke 50 százalék, ami még mindig lényegesen magasabb, mint a tőke 10 százalék alternatíva költsége. Tehát érdemes az A helyett a B beruházást megvalósítani. 2 Ha nem a pótlólagos kiadásokat vesszük figyelembe, akkor az IRR nem alkalmas különböző nagyságrendű beruházási programok rangsorolására. Arra is alkalmatlan, hogy olyan ajánlatokat hasonlítson össze, amelyek időben különböző szerkezetű pénzáramokkal rendelkeznek. Tegyük fel, például, hogy egy vállalat C és D ajánlatok közül csak az egyiket választhatja (egyelőre hagyjuk figyelmen kívül E-t): ii Pénzáram ($) F 0 F 1 F 2 F 3 F 4 F 5 stb. IRR (%) NPV, ha r=10% C D E A C beruházás IRR-értéke magasabb, viszont a D beruházás esetében nagyobb az NPV. A következő ábrából megérthetjük, miért ad a két szabály esetenként különböző választ. A folytonos vonal a C beruházás nettó jelenértékét mutatja különböző diszkontráták esetében. Mivel a nettó 2 Valójában az ilyen pótlólagos pénzáramlás-sorozatok esetén fordulhatnak reálisabban elő előjelváltásokat tartalmazó sorozatok.

4 jelenérték 33 százalék diszkontrátánál lesz zérus, ez a C belső megtérülési rátája. Hasonlóképpen, a szaggatott vonal a D beruházás jelenértékét mutatja különböző diszkontráták mellett. A D beruházásnál az IRR 20 százalék. (Feltételezzük, hogy a D beruházás a végtelenségig bevételt eredményez.) Vegyük észre, hogy a D beruházásnál az NPV mindaddig magasabb, amíg a tőkeköltsége 15,6 százalék alatt van. NPV 15,6 % 20% 33,3% D C r % 2. ábra: Egymást kizáró projektek belső megtérülési rátái. Az IRR azért félrevezető, mert a D beruházás megvalósításából származó összes pénzbevétel ugyan nagyobb, de időben később jelentkezik. Ezért van az, hogy amikor a diszkontráta alacsony, akkor a D NPV-je magasabb; amikor a diszkontráta magas, akkor a C NPV-je magasabb. Példánkban a tőkeköltség 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy a befektetők hajlandók viszonylag magas árat fizetni a hosszú élettartamú értékpapírokért, tehát viszonylag magas árat fognak fizetni a hosszabb élettartamú beruházásokért is. 10 százalék tőkeköltség mellett a D befektetésnek 9000 dollár, a C-nek viszont csak 3592 dollár a jelenértéke. Sokakat megtéveszt ez a példa. Amikor azt kérjük, válasszanak C és D közül, akkor sokan a C-t választják. Ennek úgy tűnik az az oka, hogy a C gyorsabban megtérül. Vagyis úgy gondolják, hogy ha a C-t választják, akkor még lesz lehetőségük egy későbbi, például E-hez hasonló program megvalósítására (vegyük észre, hogy az E finanszírozható a C pénzbevételéből), miközben ha D mellett döntenek, akkor nem lesz elég pénzük az E-re. Azt is mondhatnánk, hogy a feltételezésük szerinti a tőkehiány kényszeríti őket a C és D közötti választásra. Amikor azonban ezt a feltételezést figyelmen kívül hagyják, vagyis a tőkehiánytól eltekintenek, akkor elismerik, hogy a D jobb befektetés. Ha valóban vannak tőkekorlátok, akár valósak, akár felülről megszabottak, akkor szabad-e az IRRszabályt használnunk a projektek rangsorolásához? A válasz: nem. Ebben az esetben az a feladat, hogy megtaláljuk azt a befektetéscsomagot, amelyik belefér a tőkekorlátokba, és a jelenértéke maximális. Az IRR-szabály nem fogja kialakítani ezt a csomagot. Az ilyen esetekben használjuk majd a következő alfejezetben tárgyalt jövedelmezőségi indexet. Amikor a C és a D alternatívák közül kell választanunk, akkor legegyszerűbb jelenértékük összehasonlítása. De ha szívünk az IRR-szabályhoz húz, akkor azt úgy használhatjuk, hogy mindig a pótlólagos pénzáramok belső megtérülési rátáját vizsgáljuk. Az eljárás pontosan megegyezik a korábban már bemutatottal. Először ellenőrizni kell, hogy kielégítő-e a C belső megtérülési rátája. Ezek után a D-be történő pótlólagos befektetés hozamát kell megnézni. A D-be való pótlólagos befektetés IRR-je az ábrából is láthatóan 15,6 százalék. Mivel ez magasabb, mint a tőke költsége, érdemes a D-t megvalósítani a C-vel szemben. Eddigi tárgyalásunkat leegyszerűsítettük azzal a feltételezéssel, amely szerint a tőke költsége az F 1, F 2, F 3... stb. pénzáramok mindegyikére azonos. Ez nem mindig van így. Az ilyen esetekben legjobb egyszerűen elfelejteni az IRR-szabályt és kiszámolni az NPV-t a fentebb leírtak szerint. Végül megjegyezzük, hogy a belső megtérülési ráta eredményének értelmezésekor figyelnünk kell arra is, hogy nem hitelfelvétellel van-e dolgunk, hiszen ilyen esetben általában a kisebb IRR-t kell preferálni. I.3. Éves egyenértékes mutató

5 Az éves egyenértékes mutatót (AE, Annual Equivalent) eltérő időtartamú, láncszerűen megismételhető projektek összehasonlítására használjuk. Ezek esetében az éves pénzáramegyenértékesek összevetésével tudunk dönteni. Mivel feltételezzük, hogy a kezdeti projektet hasonló feltételekkel újra meg újra meg tudjuk majd valósítani később is, így a projektek időtartama csak annyiban számít, hogy milyen gyakran kell a megújítást megtenni. Olyan éves egyenlő összegeket keresünk tehát, amelyek a projekt élettartamával megegyező ideig jelentkeznek, és NPV-jük megegyezik a projekt NPV-jével. Lényegében kisimítjuk a berendezéssel járó, egyenetlenül jelentkező pénzáramokat. Ezt szemlélteti a következő ábra: F 2 F 1 F 3 (F 1 ) (F 2 ) (F 3 ) F 0 (F 0 ) 3. ábra: Éves egyenértékes. Az ábrán folytonos vonal mutatja a projekt élettartama alatti pénzmozgásokat (illetve azok éves egyenértékeseit), míg a szaggatott vonal már a következő ciklus pénzáramait szemlélteti. Jól látható, hogy az éves egyenértékest miért nem szabad a nulla időpontra is vetíteni. Az éves egyenértékes számításához az alábbi összefüggéseken keresztül juthatunk el. Egyszeri pénzáramok különböző időpontokra való átszámítása igen egyszerű feladat, csak a két alapképletet kell ismernünk: F = P(1+ F P= (1+ ahol r a hozam általános jelölése, P a befektetett összeg (jelenérték), F a visszakapott összeg (jövőérték). N N A A A (A) (A) (A) F (3.) P N 4. ábra: Egyszeri pénzáramok. Az annuitások (egyenletes pénzáram-sorozatok) a legfontosabb jellegzetes pénzáram-sorozatok. Számos gyakorlati gazdasági jelenség modellezhető segítségükkel. A N 5. ábra: Egyenletes pénzáram-sorozat. Az annuitás jelenre vetítése az alábbi módon történik: A A P= + (1+ (1+ N (1+ 1 = A N r(1+ 2 A (1+ A t évig tartó projekt éves egyenértékese a projekt nettó jelenértékéből számítható t évre szóló annuitással azonos. N (4.)

6 N r(1+ AE= A= P N (1+ 1 Tegyük fel, hogy a vállalatnak két gép (A és B) közül kell választania. A két gép különböző fejlesztések eredménye, de azonos a kapacitásuk és pontosan ugyanazt a feladatot képesek ellátni, tehát hasznuk megegyezik. Így összehasonlításra csak a költségek alapján vállalkozhatunk. Az A gép ára 15000$ és három évig működik, évi 5000$ működési költséggel. A B gép csak 10000$-ba kerül, működési költsége 6000$ évente, viszont csak két évig használható. (5.) Gép Költségek (ezer $) Költségek jelenértéke (e$) r=6% F0 F1 F2 F3 A B Ez azt jelenti, hogy B gépet kell választanunk, mivel költségeinek jelenértéke alacsonyabb? Nem feltétlenül, hiszen a B gépet egy évvel hamarabb kell kicserélni, mint az A-t. Valahogy át kell tehát számítanunk a költségek összes jelenértékét egy évre jutó költségekre, hiszen az ilyen jellegű döntéseknél bennünket az érdekel elsősorban, hogy évenként milyen költségeket várhatunk. Miért? Azért, mert feltételezzük, hogy egy-egy gépet hasonló feltételekkel újra meg újra meg tudunk majd venni a jövőben, így élettartamuk csak annyiban számít, hogy milyen gyakran kell lecserélni azokat. Az egy évre jutó költségek kiszámításával már összehasonlíthatóvá válik a két lehetőség. Költségek (ezer $) Költségek jelenértéke (e$), r=6% F0 F1 F2 F3 A pénzáramai A éves költségegyenértékesei B pénzáramai B éves költségegyenértékesei Láthatjuk, hogy az A gép jobb, mert éves költségei alacsonyabbak. Eddig csak éves költség-egyenértékesekről volt szó. Természetesen ugyanezen az elven számolhatunk éves bevétel- vagy nettó bevétel-egyenértékeseket is, ha a gazdasági probléma logikája ezt kívánja. Példánkban a berendezések élettartamát adottnak vettük. A gyakorlatban azonban inkább gazdasági megfontolások, nem pedig a gépek teljes fizikai elhasználódása dönti el, hogy mikor cserélünk le egy gépet. Az ún. gazdasági élettartamot nekünk kell megállapítanunk. A fentiekhez hasonló módon kell ilyenkor is eljárnunk, csak figyelembe kell venni az egyes kalkulált élettartamok végén berendezésünk ún. maradványértékét is, ami berendezésünk akkori piaci értéke (amennyiért el lehetne adni). Lényegében tehát különböző élettartamok mellett a maradványértéket is figyelembe véve éves egyenértékeseket számítgatunk, és a legkedvezőbbnél adódik a gazdasági élettartam. Berendezések közötti választás esetén tehát a következő a számítások teljes menete: (1) Meghatározzuk az egyes berendezések gazdasági élettartamát, azaz saját optimumukat; (2) Kiválasztjuk azt a berendezést, amelynek legkedvezőbb az éves egyenértékese. Abban az esetben, amikor már meglévő berendezés hátralévő gazdasági élettartamát vizsgáljuk, annak korábbi beszerzési ára természetesen már elsüllyedt, elveszett költség. Ebben az esetben a berendezés beruházási költsége az a piaci maradványérték, amiért az adott pillanatban eladható lenne a gép. Ezek után a vizsgálat algoritmusa már magától értetődik: (1) Határozzuk meg az új berendezés gazdasági élettartamát. (2) Határozzuk meg régi berendezés további működtetésének

7 gazdasági élettartamát. (3) Számítsuk ki mindkét változat éves költség-egyenértékesét. (4) Amennyiben az új berendezés költség-egyenértékese a kisebb, úgy cseréljük le a berendezést, ellenkező esetben ismételjük meg az elemzést később (egy év múlva) újra. I.4. A jelenérték-számítás technikai alapjai I.4.1. Alapfogalmak, alapjelölések Köznapi használatban hozam alatt általában a következőt értjük: F1 1+ r = F ahol r a hozam általános jelölése, F 0 a befektetett összeg (kiadás), F 1 a visszakapott összeg (bevétel). A kifejezésben a 0 index a jelen időpillanatot szimbolizálja, míg az 1 index egy későbbi pillanatra (rendszerint egy évvel későbbre) utal. Az összefüggés oldalait 100-zal szorozva kapjuk a %-os formát. Ha tehát, F 0 összeget r éves hozam mellett növeljük (kamatoztatjuk) egy éven (időszakon) át, akkor 0 F = F0(1+ 1 r összeget kapunk. A többéves növekedés felírásakor jutunk el a kamatos kamatozás általános képletéhez: N ) F = F (1 0 + ahol N az eltelt évek (időszakok, időegységek) száma. (N-nel mindig az utolsó időszakot jelöljük, míg n az időszak általános jelölése.) Egyelőre elégedjünk meg a fentebb bemutatott diszkrét kamatozással, azaz még egy darabig tételezzük azt fel, hogy a kamatozó alapösszeghez mindig csak diszkrét időpontokban (rendszerint az évek végén) csapjuk hozzá a kamatot. Szakszerűbben fogalmazva: csak az egyes időszakok végén tőkésítünk. (A folyamatos kamatozást kívánó esetekkel később foglalkozunk majd.) A következő alfejezetekben alaposabban is elsajátítjuk a jelenérték-számítás technikáit, és megismerkedünk az idekapcsolódó legfontosabb jelölésekkel is. N (6.) (7.) (8.) I.4.2. Egyszeri pénzáramok Ahogy már korábban említettük, az egyszeri pénzáramok különböző időpontokra való átszámítása az alábbi két alapképlet alapján történik: F = P(1+ F P= (1+ Nem kell azonban még ezeket a számításokat sem elvégeznünk, mert a legfontosabb hatványkitevős tényezők (faktorok) táblázatos formában is rendelkezésünkre állnak (ld. jegyzet vége). Ezek használatához, illetve számításaink áttekinthetőségéhez az alábbi jelölésekkel és elnevezésekkel kell megismerkednünk: N F = ( 1+ N ( F / P, r%, N) P = jövőérték faktor (táblázat) P 1 = ( P / F, r%, N) N F (1+ = jelenérték faktor (táblázat) N (9.)

8 Nem sok szó esett eddig a jövőértékről. Jövőértékről beszélünk, ha a projekt utolsó pénzáramának időpontjára számítunk át minden pénzáramlást. Használata nem elvileg fontos, pusztán technikailag. (Jelölése: F) F P N 6. ábra: Egyszeri pénzáramlások. Egyszerű példák: 1. Hány -t kell 10%-os éves hozam mellett kamatoztatni, hogy öt év múlva az összeg legyen? 2. Közelítően hány százalékos éves hozam mellett duplázódik, ill. triplázódik meg egy összeg 5 év alatt? Képlettel: F P N F ( 1+, r= 1 P = N Oldjuk meg táblázat használatával! 3. Hozzávetőleg hány év alatt tízszereződik meg egy összeg évi 15% mellett? I.4.3. Egyenletes pénzáramlás-sorozat (annuitás) Az annuitások a legfontosabb jellegzetes pénzáramlás-sorozatok. Túl azon, hogy számos gyakorlati jellegű gazdasági jelenség közvetlen módon is modellezhető segítségükkel (bérleti díjak, lízing díjak, fix költségek stb.), több gazdasági elemző módszernek is az alapját adják (pl. a később tárgyalt éves egyenértékes módszernél). A N 7. ábra: Egyenletes pénzáramlás-sorozat. Alapképletei a következők: A A P= + 2 (1+ (1+ N (1+ 1 = A N r(1+ A (1+ N (10.)

9 (1+ F = A r N 1 (11.) N r(1+ A= P N (1+ 1 (12.) r A= F (1+ Nem kell persze ezeket az összefüggéseket sem megtanulnunk, és ezekkel számolnunk sem, mert ebben az esetben is használhatjuk jegyzet végi táblázatainkat. Ismernünk kell azonban itt is a legfontosabb jelöléseket: N 1 P = ( P / A, r%, N) annuitás jelenérték faktor (táblázat) A F = ( F / A, r%, N) annuitás jövőérték faktor (táblázat) A A = ( A / P, r%, N) törlesztési faktor (táblázat). P A = ( A / F, r%, N) előtakarékossági faktor (táblázat). F (13.) Egyszerű példák: 1. Határozzuk meg 10 éven keresztüli évi 1000 jelenértékét és jövőértékét! (r=10%) 2. Mekkora évenkénti egyenlő összegeket szükséges 12%-os éves hozamok mellett félretenni, hogy 20 év múlva legyen? Mekkora ennek a jelenértéke? 3. Hányszor annyi vagyonunk lesz 20 év múlva akkor, ha 15% hozammal kamatoztatjuk évenkénti egyenlő ütemben keresett vagyonunkat annál, mint ha egyáltalán nem kamatoztatnánk azt? 4. Ha 12 év alatt évi ,52 -ra növekedett, mennyi volt az éves kamat?

10 I.4.4. Örökjáradék Az örökjáradék végül is az egyenletes pénzáramlás-sorozat olyan speciális formája, ahol N végtelen. A ábra: Örökjáradék. Alapképlete igen egyszerű alakig vezethető: A A P= + (1+ (1+... = A r (14.) Egyszerű példa: 1. Mennyit ér évi 1000 örökjáradék, ha r=10%? I.4.5. Lineárisan növekedő pénzáram-sorozat A lineárisan növekedő pénzáramlás-sorozatok egyes pénzáramlásai a következő egyszerű összefüggés szerint számíthatók: F n = ( n 1) G, n 1 (15.) G 2G 3G (N-1)G (N-2)G N-1 N 9. ábra: Lineárisan növekedő pénzáramlás-sorozat. Ennek a pénzáramlás-sorozat típusnak csak a legegyszerűbb általános képletét írjuk fel: P N (1+ rn 1 G 2 r (1+ = N Természetesen itt is jegyzetvégi táblázatainkat használjuk majd példamegoldásaink során, bár csak két nevezetes faktort szokás megadni, és a többit ezekből származtatni. A jelenérték faktor mellett, a lineárisan növekedő és az egyenletes pénzáramlás-sorozatok közötti átszámítás faktorát adjuk meg: P = ( P / G, r%, N) lineáris növekedés jelenérték faktor (táblázat) G A = ( A / G, r%, N) lineáris növekedés annuitás faktor (táblázat). G (16.)

11 Egyszerű példák: 1. Mennyi a jelenértéke a következő pénzáramlás-sorozatnak: F 0 = 0, F 1 = 1000, F 2 = 1300, F 3 = 1600, F 4 = 1900, F 5 = 2200 és F 6 = Mekkora éves pénzáramlással rendelkező egyenletes pénzáramlás-sorozat (N=6) ekvivalens az előző példa pénzáramlás-sorozatával? 3. Mennyi a jelenértéke a következő pénzáramlás-sorozatnak? F 0 = 0, F 1 = 1200, F 2 = 1000, F 3 = 800, F 4 = 600 és F 5 = 400 I.4.6. Exponenciálisan növekedő pénzáram-sorozat Az exponenciálisan (vagy másképpen: geometrikusan) növekedő pénzáramlás-sorozatok általános pénzáramlása a következő képlet alapján kapható meg: F F 1 n = F n 1 1 (1+ g) F 1 (1+g) 3 F 1 (1+g) 2 F 1 (1+g) F 1 (1+g) N-1 F 1 (1+g) N-2 (17.) N-1 N 10. ábra: Exponenciálisan növekedő pénzáramlás-sorozat. Erre az esetre táblázatos megoldást nem kínálunk, így szükség esetén kénytelenek vagyunk az általános képletet használni: N 1 (1 g) (1+ F1 P= r g NF1 1+ r N ha r g ha r= g (18.) I.4.7. (Exponenciálisan) növekvő tagú örökjáradék Az exponenciálisan növekedő tagú örökjáradék jelenértéke hasonlóan a sima örökjáradékhoz igen egyszerű alakká vezethető le:

12 F1 P =, ha r> g r g (Jól láthatóan a sima örökjáradék P = A/r alakja köszön vissza annyi módosulással, hogy az időérték miatti r ütemű csökkenésből le kell vonnunk a pénzáramlások g ütemű növekedését.) F 1 (1+g) n-1 F 1 (1+g) n-2 (19.) F 1 F 1 (1+g) 3 F 1 (1+g) 2 F 1 (1+g) n-1 n 11. ábra: Exponenciálisan növekedő tagú örökjáradék. Egyszerű példa: 1. Mekkora a jelenérték, feltételezve, hogy az első évben elért 1000 nettó pénzáramlásunk a végtelenségig növekszik évi 10%-kal, mialatt r = 15%?

13 II. Adózás II.1. Az adózás alapjai Az adózással kapcsolatos ismeretek szükséges szintjének meghatározása szinte minden üzleti és menedzsment képzésnél állandó vita tárgya. Az vitathatatlan, hogy az adófizetési kötelezettség mértéke olyan jelentős, hogy a gazdasági döntések során ettől eltekinteni, ezt figyelmen kívül hagyni nem lehet. Nehézséget okoz viszont, hogy a különböző piacgazdaságok adórendszerei jelentősen eltérnek, bonyolultak, továbbá az adózáshoz kapcsolódó főbb vállalati kérdések legtöbbször annyira egyediek, hogy széles körben használható adózási ismeretek elsajátítása hatalmas feladat lenne. Az adószakértő egy nemzetközi szélességű számviteli, jogi, pénzügyi ismerethalmazra épülő, összetett szakma. A nagy kérdés az, hogy e szakma világába milyen szintű bepillantásra van szükség egy átlagos pénzügyesnek vagy menedzsernek. E tárgy keretein belül elkerülhetetlennek látszik az adórendszerek alapvető ismerete, az azonban már kevésbé tűnik lényegesnek, hogy például egy-egy adótípust milyen határidővel és számlaszámra kell átutalni és mindezt milyen adattartalmú bizonylatokkal kell alátámasztani. Azt például feltétlenül tudnunk kell, hogy egy eredménytartalékból vagy részvénykibocsátásból megvalósított alaptőke emelésnek milyen adóvonzatai lesznek, hiszen nem mindegy, hogy az így elkülönített pénzből megvalósított projektek mennyibe kerülnek a tulajdonosoknak, de az már kevésbé lényeges, hogy ezt végül a vállalat vagy a magánszemély fizeti-e ki, vagy hogy mikor kell adóelőleget befizetni a tranzakció után. Ez utóbbi ugyanis már érdemben nem befolyásolja a tulajdonosi értéket, pusztán adminisztrációról van szó. Az előző alfejezetekben sok szó esett a vállalatok alapcéljáról: a tulajdonosok (részvényesek) számára történő értékteremtésről. Olyan képet vázoltunk, miszerint a vállalatok jó beruházási döntéseiken, esetleg a még részleteiben nem tárgyalt finanszírozási illetve osztalékfizetési döntéseiken keresztül teremthetnek értéket. A kép csak utalt arra, hogy a részvényeseken és hitelezőkön kívül van még egy szereplő, amely szeletet kíván a vállalat jövedelmeiből, és ez az állam (központi költségvetés, önkormányzatok stb.). Az ide irányuló szeletet adják az adók és az adó jellegű egyéb járulékok. Mindezek után kétségtelen, hogy a részvényesi értékteremtésnek az is nem is jelentéktelen forrása lehet, hogy az állami szeletből próbálunk mind többet lefaragni, amihez legtöbbször törvényes és törvénytelen eszközök sokaságát kínálja az adórendszer (tax regime) bonyolultsága. Mindezek után talán érthető lesz tárgyalási logikánk. Adózási alapismeretek rövid áttekintésével kezdünk, majd pedig kizárólag azokra a fontosabb részletekre koncentrálunk, ami a beruházási, finanszírozási és osztalékfizetési döntéseket szűkebben érintik. Az adószakértéssel, azaz a mind kedvezőbb adózási változat meghatározásán keresztüli értéknöveléssel közvetlenül nem foglalkozunk: azt feltételezzük, mint ahogyan az egyéb menedzsment feladatok tekintetében is, hogy a menedzsment automatikusan az optimális megoldást valósítja meg. Kezdetnek különítsük el a legfontosabb adófajtákat: 1) fogyasztáshoz, áruforgalomhoz (pl. áfa, jövedéki adó) és vagyonhoz kapcsolódó adók (pl. építmény-, telek-, gépjárműadó); 2) jövedelemhez kapcsolódó adók (társasági nyereségadó, személyi jövedelemadó). A modern államok bonyolult adórendszere hosszú fejlődés eredménye: az adórendszer gazdasági, politikai, ideológiai küzdelmek eredményeként alakul, és folyamatosan változik. A mai magyar adórendszer szerkezete a nyolcvanas évek végén, az úgynevezett adóreform során alakult ki. Kiépült közvetlen adóként a személyi jövedelemadó és a vállalkozási nyereségadó (a társasági nyereségadó elődje), közvetett adóként az általános forgalmi adó, valamint a fogyasztási adó. Az egyes adók éves átalakításának folyamata azóta is folytatódik. Az adóbevételek szerkezete a költségvetés mérlegéből tekinthető át: Központi költségvetés mérlege (millió forint)

14 BEVÉTELEK KIADÁSOK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK Társasági adó Társas vállalkozások különadója KÖZSZOLG. MŐSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA Hitelintézeti járadék Egyszerősített vállalkozói adó FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS Bányajáradék Játékadó LAKÁSTÁMOGATÁSOK Energiaadó Környezetterhelési díj CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK Egyéb befizetések Családi támogatások Egyéb központosított bevételek Jövedelempótló és jövedelem kiegészítı szociális tám Energiaellátok jövedelemadója Különféle jogcímen adott térítések Cégautóadó 742 KÖLTSÉGVETÉSI SZERV. ÉS FEJEZETI KEZ. ELİIR. FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Költségvetési szervek kiadásai Általános forgalmi adó Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzatok kiadásai Jövedéki adó Fejezeti egyensúlyi tartalék Regisztrációs/ fogyasztási adó AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK TÁM. LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Elkülönített állami pénzalapok támogatása Személyi jövedelemadó Garancia és hozzájárulás a TB. alapok kiadásaihoz Magánszemélyek különadója Helyi önkormányzatok támogatása Adóbefizetések Illeték befizetések TÁRSADALMI ÖNSZERVEZİDÉSEK TÁMOGATÁSA 80 KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZ. ELİIR. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI 341 Költségvetési szervek bevételei Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzatok saját bevételei ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS Fejezeti kez. elıirányzatok és közp. ber. EU támogatása TARTALÉKOK BEFIZETÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBİL Általános tartalék Költségvetési szervektıl származó befizetések Céltartalékok Elkülönített állami pénzalapok befizetése Rendkívüli beruházási tartalék Helyi önkormányzatok befizetése 427 ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCS. BEFIZ EGYÉB BEVÉTELEK KORMÁNYZATI RENDKIVÜLI ÉS EGYÉB KIADÁSOK ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK UNIÓS ELSZÁMOLÁSOK ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE EU visszatérítés Vámbeszedési költség megtérítése 809 BEFIZETÉS AZ EU-BA BEVÉTELEK FİÖSSZEGE: KIADÁSOK FİÖSSZEGE: ábra: A központi költségvetés bevételei és kiadásai 2009-ben. Az adókat és az adójellegű kötelezettségeket törvényben kell szabályozni, ennek megfelelően az adójogszabályok elsődlegesen az országgyűlés által alkotott törvények formájában jelennek meg, a kormányok csak ezek felhatalmazása alapján alkothatnak adózási végrehajtási rendeleteket. Összességében megállapítható, hogy Magyarországon kialakultak a fejlett nyugati országokban alkalmazott adóztatási technikák és garanciális formák. Az Európai Unióból érkező befektető a hazájához hasonló adórendszerrel találkozik, különösen igaz ez a forgalomhoz kapcsolódó adók tekintetében. A legtöbb jelentős gazdasági partnerországgal van érvényes kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (art) tartalmazza az adózók és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit, az adójogi előírások megsértése miatti jogkövetkezményeket, és az adóigazgatási eljárás szabályait. A törvény hatálya kiterjed valamennyi adóra, járulékra, illetékre és más, törvényen alapuló adó jellegű befizetésre kivéve a vámtörvény hatálya alá tartozó befizetéseket valamint a költségvetési támogatásokra és az adók módjára behajtandó köztartozásokra. Az adó alanya az a természetes vagy jogi személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét vagy költségvetési támogatás igényét adótörvény írja elő. Adóhatóság: az állami adóhatóság (APEH), a Vámhatóság (bár a vámtörvény hatálya alá tartozó befizetésekre nem terjed ki a törvény, a vámtartozásokra visszatartott költségvetési támogatás elszámolási lehetősége miatt mégis adóhatóságnak minősül a Vámhatóság), és az önkormányzat jegyzője (jellemzően külön szakapparátust működtetve). A társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos feladatokat az APEH szervezetébe beintegrálódott járulékigazgatóságok végzik, azonban a társadalombiztosítási ellátások nem tartoznak a törvény hatálya alá, az ellátásokat folyósító szervek nem minősülnek adóhatóságnak. Az adóhatóság feladata az adók megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, kiutalása és ellenőrzése. A helyi adók, egyéb önkormányzati adók és a köztartozások vonatkozásában az önkormányzat jegyzője, mint adóhatóság, az illetékek vonatkozásában az APEH rendelkezik hatáskörrel.

15 Az adózót terhelő kötelezettségeket együtt adókötelezettségnek nevezik. Az adókötelezettség számos kötelezettséget foglal magában, így a bejelentési 3, nyilatkozattételi, az adó-megállapítási 4, a bevallási 5, az adó és adóelőleg fizetési 6, a bizonylat-kiállítási és megőrzési, a nyilvántartás vezetési, az adatszolgáltatási és az adólevonási, beszedési kötelezettséget. Természetesen ezek közül az adózónak csak azt kell teljesíteni, amit a törvény rá vonatkozóan előír. Az adójogra jellemző, hogy valamennyi jogi szabály megsértése esetén az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott egységes szankciók adottak, azaz nincsenek külön adónemenkénti büntető előírások. Az adóhatóság az önadózás során benyújtott adóbevallásokat véletlenszerűen ellenőrzi. Az ellenőrzés során olyan megállapításra juthat, hogy a bevallásban szereplő adó nem annyi, mint amennyit az adózónak ténylegesen be kellett volna vallani. Ez az eltérés az adókülönbözet. Ha az adózó terhére tárják fel az adókülönbözetet, adóhiányt állapítanak meg, aminek szankciója az adóbírság. 7 3 Az adókötelezettség alá eső tevékenység kizárólag adószám vagy közösségi adószám birtokában végezhető, ennek megszerzéséhez bizonyos kivételektől eltekintve az adózónak az adóhatósághoz be kell jelentenie. Az ún. "egyablakos ügyintézés" során az egyéni vállalkozók a körzetközponti jegyzőnél (okmányirodában), a cégbírósági bejegyzésre kötelezett szervezetek pedig a cégbíróságon kezdeményezett eljárás keretében egyidejűleg az állami adóhatóságnál is bejelentkeznek. A cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett szervezetek, illetve a törvény szerint nem a jegyzőnél bejelentkező természetes személyek (például ügyvédek, magánorvosok) közvetlenül az adóhatóságnak jelentik be a tevékenységük megkezdését és az előírt adatokat. A nyilvántartás az adóazonosító számok rendszerén alapul. Adóazonosító szám: a magánszemélyek adóazonosító jele, a vállalkozások adószáma, illetve az ilyennel nem rendelkező külföldiek esetében az útlevélszám. Az adózónak az adóazonosító számát az adózással kapcsolatos minden iraton fel kell tüntetnie. Ha a magánszemély az adóazonosító jelét nem közli, a kifizetést, vagy az igazolás kiadását meg kell tagadni. Ha a bejelentett adatokban a későbbiekben bármilyen változás következik be, akkor azt 15 napon belül be kell jelenteni. (Az aktuális adatok legalábbis részben nyilvánosan is elérhetők pl. a lapon.) Be kell jelenteni továbbá a munkáltatói minőség keletkezését, külföldi magánszemély 183 napot meghaladó munkavégzését, kapcsolt vállalkozási viszony keletkezését, illetve az ötmillió forint feletti készpénzfizetés tényét is (15 napon belül). 4 Önadózással adózik a magánszemély, ha vállalkozó, ha az áfa vagy a fogyasztási adó alanya, vagy ha nem a munkáltatója végzi az összjövedelme utáni adó-megállapítást. A jogi személyek és egyéb szervezetek is mind önadózók valamennyi adónemben. Az önadózás rendszerében az adózónak joga van arra, hogy a már beadott bevallását módosítsa. Ez az eljárás az önellenőrzés. Önellenőrzésre az adóhatósági ellenőrzés megkezdése napjáig, az elévülési időn belül van lehetőség. Az önellenőrzés három lépésből áll. Először a tévedés feltárását követően nyilvántartásba kell venni a feltárt hibát és az eset körülményeit. Ezt követően 15 napon belül az önellenőrzési lap kitöltésével és az adóhatósághoz történő benyújtásával az önellenőrzést az adóhatóság tudomására kell hozni. Az önellenőrzés bevallásával egyidejűleg a bevallás módosítása miatt esetleg keletkezett fizetendő adót, valamint az önellenőrzési pótlékot be kell fizetni. Az önellenőrzési pótlék mértékét az önellenőrzéssel módosított bevallás esedékessége és a helyesbítés nyilvántartásba történő vétele között eltelt napok, és ezen időszakban érvényes jegybanki alapkamat napi összegének szorzataként kell meghatározni, majd az így megkapott számmal be kell szorozni az eredeti és a módosított adó közötti különbséget. Egyáltalán nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha az adózó az eredeti bevalláshoz képest csökkenti a kötelezettségét, azaz eredetileg a saját kárára tévedett. Ismételt önellenőrzés esetén az önellenőrzési pótlék a normál módon kiszámított pótlék másfélszerese. Az önellenőrzés szabályszerű végrehajtásával az adózó mentesül a tévedés miatti egyéb esetleges jogkövetkezményektől is. Míg az adó-megállapítás és az adóbevallás során történt tévedést az adózó az önellenőrzési folyamat során korrigálja lényegében a folyószámlájának az előírás oldalát módosítja, addig a folyószámla pénzforgalmi oldalának a hibája a késedelmes adófizetésből keletkezik. A késedelmes adófizetés jogkövetkezménye a késedelmi pótlék. A pótlék kiszámítása úgy történik, hogy a befizetés esedékessége és a tényleges befizetés közt eltelt napok számát meg kell szorozni az ugyanezen időszak alatt érvényes jegybanki alapkamat napi összegének kétszeresével, majd az így kapott összeget szorozni kell a késedelmesen fizetett összeggel. Az adóhatóság a késedelmi pótlék megállapításakor csökkentő tételként figyelembe veszi a más adónemen jelentkező túlfizetést, a tárgyév összes késedelmi pótlékáról a következő évben, a folyószámláról történő értesítés keretében tájékoztatja az adózót. 5 A megállapított adót az önadózás rendszerében, meghatározott időpontokban, adónemenként az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon - az adóbevalláson - az adóhatóság tudomására kell hozni. Az adóbevallás célja az adózó azonosítása, az adóalap, az adó, a költségvetési támogatás meghatározása, a mentességek, kedvezmények megállapítása. A határidőre nem teljesített adóbevallásokat akadályoztatás esetén ennek megszűnését követő 15 napon belül igazolással és kérelemmel együtt kell benyújtani. Az indokok megvizsgálása után az adóhatóság dönt a kérelemről, és az igazolás elfogadása esetén az adózó mentesül a hátrányos jogkövetkezmények alól. 6 Az adó fizetésére kötelezett az esedékesség időpontjában átutalással, vagy postai utalványon adónemenként a megfelelő adószámlára a saját adóazonosítója megjelölésével köteles az adót megfizetni. A megállapított és a befizetett adót az adóhatóság - adónemenként - az adózó folyószámláján tartja nyilván, ahol a megállapított adó (amely az önadózás keretében az adóbevallás útján jutott az adóhatóság tudomására) az esedékesség napjával előírásra kerül. Ehhez képest állapítható meg az, hogy az adó az előírt összegben és határidőben került befizetésre. Az adózó a folyószámlájáról általában évente - a folyószámla kivonatának megküldésével - értesítést kap, az ebben foglaltakkal szemben kifogással élhet. 7 Az adóbírság az adóhiány 50 százaléka és ezen felül a késedelmes fizetés miatt még a késedelmi pótlékot is meg kell fizetni. Adóbírságot kell megállapítani jogosulatlan adó-visszaigénylés esetén is, még akkor is, ha a jogosultság hiányát a kiutalás előtt az adóhatóság megállapította. Az adókötelezettségek megszegése miatt az adóbírságon túl mulasztási bírságot kell fizetni. Ilyennek minősül az, ha az adózó bevallását késedelmesen, vagy hibásan nyújtja be, ha az adót, vagy adóelőleget nem von le, vagy a levont összeget nem fizeti be. Ilyenkor a szankció az adóösszeg meghatározott százaléka. Mulasztási bírsággal sújtható az is, ha az adózó bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti, vagy az adóhatóság ellenőrzését akadályozza.

16 II.2. Adók és a pénzáramok becslése A különböző adók, illetve adójellegű járulékok a beruházási projektek jövedelmeinek általában és nagyságrendben fele részét teszik ki. Ennek megfelelően ezeknek az adóköltségeknek a feltérképezése, becslése a gazdasági elemzések elemi része. Az alábbiakban egy-egy vállalati projekt pénzmozgásaihoz kötődő közterheket foglaljuk össze, tekintjük át, megvizsgálva, hogy ezek közül melyeket és milyen módon érdemes gazdasági elemzéseinknél figyelembe venni. Tárgyalásunkat három fő részre bontjuk. Először a hozzáadott érték adókkal foglalkozunk, majd a vállalati, végül pedig a személyi adókkal. A vonatkozó magyar szabályozás mellett kitérünk a német (illetve európai uniós) és az amerikai szabályokra is. Mindez nem csak annyiból lehet fontos és hasznos, mert két Magyarországgal is jelentős gazdasági kapcsolatban lévő gazdasági nagyhatalom adórendszerébe is betekintést kaphatunk, hanem azért is, mert ezen keresztül jobban megérthető az adóztatás általános logikája, szokásai. Ne felejtsük el, hogy egy gazdasági elemzés során sokszor tízéves távlatokba előretekintve teszünk becsléseket, és ezen időtáv alatt az adószabályok is változhatnak. Megértve azonban a főbb tételeket, mértékeket és tendenciákat, viszonylag jó becsléseket tehetünk ezekre vonatkozóan is. II.3. Hozzáadott érték adók A hozzáadott érték adó a legtöbb európai országban a legmagasabb állami adóbevételi forrás, vállalati gazdasági szerepe legtöbbször mégis elenyésző. E furcsa ellentmondás miatt ennek az adónemnek az áttekintésével kell kezdenünk. II.3.1. A hozzáadott érték adóról általában A hozzáadott érték adó nemcsak egy-egy árucikkhez kapcsolódik, hanem általános érvényű, hatóköre majdnem minden termékre és szolgáltatásra kiterjed. Célja, hogy a fogyasztáskor tetten ért összeg egy részét adóként elvonja. A hozzáadott érték adót (Value Added Tax, VAT) Magyarországon általános forgalmi adónak (áfa) nevezik (2007. évi CXXVII. trv.). Először 1954-ben vezették be Franciaországban 8, Nyugat- Európa többi államában bő egy évtized elteltével tértek át e rendszer alkalmazására. Olyan módon adóztatja a lakosságot, hogy az adóhatóság közvetlenül nem kerül kapcsolatba az adóterhet viselő magánszemélyekkel. Az eladó adót köteles fizetni minden értékesítése után, de ezt az adót a vételár részeként a vevővel megfizetteti, aki amennyiben a beszerzett terméket vagy szolgáltatást a gazdasági tevékenységéhez használja fel, a reá áthárított adót az általa fizetendő adóból levonhatja. Általában nem egyetlen adókulcsot (tax rate) alkalmaznak, ennek oka egyes termékek és szolgáltatások preferálása, vagy szociálpolitikai szempontok érvényesítése lehet. Kövessük nyomon példaként a papír útját, amíg a termelés és az értékesítés során könyv válik belőle, és eljut az olvasóhoz. Az egyszerűség kedvéért csak a következő fázisokat vizsgáljuk: a Fakitermelő alapanyagot ad el a Papírgyárnak, aki értékesíti termékét a Nyomdának. Az elkészíti a megrendelt könyvet a Kiadó számára, végül a készterméket rögtön, közvetlenül értékesítik a végső fogyasztónak számító Olvasó számára. Az általános forgalmi adó mértéke legyen az áfa törvény szerinti 25%, a könyv értékesítése pedig 5%. A Fakitermelő 75 forintért eladja a faalapanyagot a Papírgyárnak. A fa nettó ára 60 forint, a kitermelő az adás-vétel után 15 forint adót köteles befizetni az adóhivatalnak. Mivel az eladott faalapanyagot élőmunkával maga termelte ki, nincs jelentősebb elszámolható anyagköltsége, így levonható áfája sem. A Papírgyár 40 forint hozzáadott érték után 125 forintért eladja papírlap termékét a Nyomdának. A papír nettó ára 100, a fizetendő adó pedig 25 forint. Ugyanakkor a 8 Magát az adótípust 1918-ban Wilhelm von Siemens javasolta először nagyvállalatok termékeinek megadóztatására.

17 beszerzései után fizetett adót levonhatja, ami 15 forint, így összesen 10 forint adót kell ténylegesen befizetnie. Láthatjuk, hogy végül is csak az e fázisban létrehozott új érték, vagyis 40 forint után fizetendő 25 százalékos adóteher, azaz 10 forint jelenik meg adótöbbletként. A nyomda szintén 40 forint értéket ad hozzá a termékhez a nyomtatáson és kötésen keresztül, az általa leszámlázott ár forint, mivel a könyv értékesítés áfája 5%. Mivel levonhatja a beszerzései utáni 25 forint áfát, úgy tűnik, hogy a nyomda 18 forint adót keres a tranzakción, mivel ezt visszaigényelheti az adóhatóságtól. Az áfa körforgását figyelve azonban belátható, hogy ez az összeg nem csapódik le nyereségként a cégnél, csak a korábbi többletkiadás térül így meg. Továbbhaladva azt látjuk, hogy a kiadó a maga 20 forintos értékteremtését követően forintért adja el a könyvet. A 8 forintos befizetendő adó mellett 7 forint visszaigényelhető adó jelentkezik, tehát itt is csak a hozzáadott 20 forint érték után keletkezett 1 forint (5%) forgalmi adó. A Fogyasztó, mint végső felhasználó már nem igényelheti vissza a forgalmi adót Fakitermelő 60 Ft Papírgyár +40 Ft Nyomda Kiadó +40 Ft +20 Ft Adóhatóság ábra: Áfa-fizetés láncolata. 7 Fogyasztó 8 Milyen előnyök és hátrányok említhetők a hozzáadott érték adóval (áfával) kapcsolatban? Fő előnye abban rejlik, hogy érdekeltté teszi a gazdaság szereplőit a tényleges árak szerinti számlázásban, bár kétségtelen, hogy ezt az előnyt a számvitel zárt rendszere önmaga is biztosítja. Ez persze feltételezi, hogy mindenki ad, és mindenki kér számlát a vásárolt termékről vagy szolgáltatásról. 9 Az előbbi példából jól látható e korrekt számlázáshoz fűződő érdek is. A nyomda abban lenne érdekelt, hogy ne 140 forintos nettó árról állítson ki számlát, hanem kevesebbről, hiszen így kevesebb bevételnek lenne nyoma, és a társasági adó alapja kisebb lenne. Ez viszont szöges ellentétben áll a kiadó érdekeivel. A végső fogyasztóként megjelenő vásárlónak kiszámlázott 168 forintos árból 8 forint forgalmi adót be kellene fizetnie, ezt viszont csökkentheti az általa előzőleg már kifizetett 7 forinttal. Ha azonban a nyomda a 140 forintos nettó ár zsebre tétele után csak nettó 120 forintról állítana ki számlát, akkor a kiadó csak ennek az összegnek az 5 százalékát, azaz 6 forint áfát vonhatna le, ez pedig kedvezőtlen számára. Minden olyan esetben azonban, mikor a vevő nem kér (vagy nem kap) számlát, a fenti gondolatmenet nem érvényesül, és lehetőség nyílik az adó elkerülésére. Ekkor egyúttal a kapcsolódó helyi iparűzési adó, a társasági adó és az egyéb kisebb vállalati adók sem kerülnek be a költségvetés bevételei közé. A módszer másik nyilvánvaló előnye, hogy az állampolgár aki már nem a gazdasági tevékenységéhez, hanem a saját céljára használja fel a terméket vagy a szolgáltatást, így nem jogosult a levonásra nem feltétlenül érzékeli, hogy minden vásárláskor adót fizet, az adó rejtett. Ráadásul fogyasztóként ezt az adót nem lehet elkerülni. Ha sikerült valamilyen módon a jövedelem egy részét eltitkolni az adóhatóság előtt, akkor sem lehet mit tenni az e forrásból megvásárolt termék vagy szolgáltatás kifizetésekor: az árban benne foglaltatik az adórész is. A sajátos adózási technika hátránya azonban, hogy a jövedelemhez kapcsolódó adókkal szemben ténylegesen visszaigényelhető negatív adó is keletkezhet az egyes adóalanyoknál, amely az intellektuális bűnözés egyik célpontjává tette az áfa rendszerét (tax evasion). Ez alapján jogos a kérdés, hogy a vásárlónak könyörtelenül kiszámlázott adó elérkezik-e rendeltetési helyére, vagy a költségvetés helyett például a kereskedő (vagy valaki más) vagyonát gyarapítja. A gyakorlatban folyamatos a küzdelem az áfa-csalók valamint a jogalkotás és az adóhatóság között a 9 Az adóalany az értékesítésről készpénzfizetés esetén nyugtát, a vevő kérésére egyszerűsített számlát, más esetben számlát köteles kibocsátani. A nyugta lényegében az ellenérték átvételét igazoló bizonylat, a számlán már a vevő és az értékesített termék vagy szolgáltatás azonosítására szolgáló adatok is szerepelnek. Az üzletben árusító adóalanyok a nyugtaadási kötelezettségüknek pénztárgéppel kötelesek eleget tenni.

18 visszaigényelhető áfáért. Ennek legutóbbi eleme például az építőipari szolgáltatások vagy a felszámolás alatt álló cégek tárgyi eszközeinek értékesítésekor jelentkező áfa vevő általi befizettetése. Azt mindenképpen leszögezhetjük: az adócsalásokból fakadó károkat a jóhiszemű adózói kör fizeti meg. A forgalmi adóval szemben leggyakrabban hangoztatott ellenvetés, hogy igen nagy adminisztrációs terhet ró a gazdaság szereplőire. Azt is hibaként említik, hogy aránytalanul sújtja az alacsonyabb jövedelmű személyeket, hiszen ők jövedelmük nagyobb hányadát költik fogyasztásra, mint a módosabbak. Talán ez is magyarázza a kedvezményes kulcsok létét, bár ennek megítélése sem egyértelmű. Egyrészt minél több kulcsot használnak, annál bonyolultabb a rendszer és annál több adminisztrációt igényel. Másrészt, ha például az élelmiszerek adóterhét 0 százalékban határozzák meg, akkor nemcsak az olcsó készítményeket (és fogyasztóikat) támogatják, hanem az előnyből részesedik a sonka és a téliszalámi is. Mindenesetre általános tendencia, hogy törekednek az adókulcsok számának csökkentésére. Az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén végzett gazdasági tevékenységekre terjed ki. A törvény adóztatni rendeli az adóalany által végzett belföldi termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, illetve a termékimportot. 10 A teljesítés helyének meghatározása azért fontos, mert a külföldön történt értékesítések nem tartoznak a magyar áfa törvény hatálya alá. Különösen problémás a teljesítés helyének meghatározása szolgáltatásnyújtás esetén. Fő szabályként a szolgáltatást igénybevevő adóalany, nem adóalany vevő esetén pedig a szolgáltatást nyújtó székhelye határozza meg a teljesítés helyét, de a törvény számos kivételt ismer. 11 A törvény egyértelműen szabályozza az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját is. Az adófizetési kötelezettség a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésének és nem az ellenérték megfizetésének napján keletkezik. 12 II.3.2. A hozzáadott érték adó adóalapja és mértéke A legtöbb adónem esetében az adó meghatározásához előbb az adó alapját (tax base) kell meghatározni, majd az adó alapjára az adókulcsot rávetítve kapjuk meg az adót. Nincs ez másként a hozzáadott érték adóval sem. Az adó alapja a teljesítésért járó ismételten hangsúlyozva, hogy nem a ténylegesen kapott ellenérték. 13 Az adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka. Magyarországon az általános adókulcs 25 százalék, amely a világ országait tekintve is (néhány országgal holtversenyben) a legmagasabb. A 10 A klasszikus adásvételen kívül termékértékesítésnek minősül különösen a lízing, a bérmunka végzése, a részletvétel, a bizományosi értékesítés. A legtöbb esetben a termékértékesítéssel esik egy tekintet alá többek között a termék ellenérték nélküli átadása (például más gazdasági társaságba történő apportálása), a vállalkozásból történő kivonása, a megszűnés. Minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, ami nem termékértékesítés, az szolgáltatásnyújtásnak minősül. Szolgáltatásnyújtás például jogok, immateriális javak átengedése, vagy akár a kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra, vagy egy helyzet, állapot tűrésére is. Szolgáltatásnyújtás egy termék ellenérték nélküli más használatba adása, vagy jogok, más immateriális javak apportálása, feltéve, ha a termékkel kapcsolatos előzetes áfa levonható volt. 11 A szolgáltatásnyújtás tényleges helye határozza meg a szolgáltatásnyújtás törvény szerinti helyét többek között kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sport szolgáltatásoknál, vagy termék szerelése, javítása, karbantartása esetén. A megrendelő székhelye határozza meg a szolgáltatásnyújtás helyét például a reklám, propaganda szolgáltatások, szerzői alkotások, mérnöki, ügyvédi, adóügyi, számviteli szolgáltatások, szaktanácsadások, banki szolgáltatások, személyzetátadás, munkaerő kölcsönzés, illetve az elektronikusan teljesített szolgáltatások esetén. A külföldi partnerrel kötött szolgáltatásra irányuló szerződések esetében feltétlenül ajánlott a jogszabályi rendelkezések alapos tanulmányozása az áfa fizetési kötelezettség szabályszerű teljesítése érdekében. 12 Sajátos szabályokat tartalmaz a törvény a lízing és a részletre vásárlás esetére, amikor is a teljesítés napja a tulajdonosként való rendelkezési jogosultság megszerzése, vagy ha ez korábban történik a termék birtokbavételének napja. A sok kivétel közül érdemes még az előleg kérdését megemlíteni. Előleg fizetése esetén - az áfa törvény alapelveivel ellentétben - a teljesítést megelőzően kifizetett, az ellenértékbe utóbb beszámítandó pénzösszeg után a pénzt átvevő már a pénzügyi teljesítéskor áfát köteles fizetni. Előlegnek minősül többek között az ellenértékbe beszámítandó óvadék, kaució és a letét is. 13 Ellenértéknek minősül a tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de nem ellenérték a kártérítés. Az ellenérték részét képezik az úgynevezett járulékos költségek is, amelyek a teljesítéshez kapcsolódnak, így például az ügynöki, bizományosi, biztosítási és közlekedési költségek. Például a termékértékesítés ellenértékébe tartozik tehát nem külön szolgáltatásként viselkedik a termék elszállításának a költsége, ha az eladót terheli. Úgyszintén része az ellenértéknek az árat közvetlenül befolyásoló támogatás, vám, illetve a jövedéki adó is. Az adóalap meghatározására speciális szabályokat tartalmaz a törvény a bizományosi értékesítés, a csere, illetve az ellenérték nélküli termékértékesítés korábban tárgyalt eseteiben. Külön említést érdemel az az eset, amikor az eladó és a vevő szoros gazdasági kapcsolatban, vagy munkaviszonyban áll egymással. Ha az ellenérték a forgalmi értékhez képest aránytalanul alacsony, az adó alapja az ellenérték helyett a forgalmi érték lesz.

19 kedvezményes adókulcs 5 és 18 százalék. 14 Az EU tagállamokban egyébként legfeljebb két kedvezményes kulcsot engedélyeznek, amelyek értéke minimum 5 % kell, hogy legyen, és a normál adókulcs 15 százaléknál nem lehet alacsonyabb. Németországban pl. az általános adókulcs (Umsatzsteuer, USt) 19%, a kedvezményes 7%. Az USA-ban sajátos módon az egyes államok helyi szinten határozzák meg ezt az adótípust (sales tax), amelynek értéke 0 és 13% közé esik. Ebben a rendszerben az egyes vállalkozások közötti adásvételt nem terheli adókötelezettség, csak a közvetlenül a végfelhasználónak történt értékesítést adóztatják meg. 15 A tárgyi adómentesség (exemption) az áfa törvényben azt jelenti, hogy meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások után nem kell áfát fizetni, de ezen értékesítések céljából beszerzett termékek és szolgáltatások előzetesen felszámított áfája sem vonható le. Ezen tevékenységek végzése esetén tehát a szolgáltató nem adózik a hozzáadott értéke után, de az értékesítési láncolatban addig felmerült előzetes áfa mivel nem vonható le végső soron továbbra is a vevőt terheli. 16 Tekintsük ismét az előző példánkat. Tételezzük fel, hogy a Nyomda 147 forintért értékesíti termékét egy oktatási szolgáltatást nyújtó intézménynek, az Egyetemnek. Mivel az oktatási tevékenység tárgyi adómentes, ezért az Egyetem nem tudja visszaigényelni a termék áfa tartalmát. Ha az Egyetem adja hozzá az előző példában szereplő 20 Ft értéket a lánchoz, akkor 167 Ft-ért fogja kiszámlázni például a tandíjba építve a Fogyasztó felé. A Fogyasztó végfelhasználóként továbbra sem tud visszaigényelni áfát. A kedvezmény úgy jelentkezik tehát, hogy az Egyetem 20 Ft-nyi hozzáadott értéke után nem kell a végfelhasználónak megfizetnie az adót Fakitermelő 60 Ft Papírgyár +40 Ft Nyomda Egyetem +40 Ft +20 Ft 7 Adóhatóság Fogyasztó ábra: Áfa-fizetés láncolata adómentesség esetén. Hasonló adójogi hatással jár az alanyi adómentesség választása. Az alanyi adómentesség az adóalany személyéhez, nem pedig az általa végzett tevékenységhez kötődik. A jogalkotó Magyarországon például jelenleg éves szinten 5 millió forint árbevétel alatt az adóalany választására bízza, hogy adómentességet választ, vagy az általános szabályok szerint adózik. A költségvetés lényegében ebben az esetben lemond az alanyi adómentességet választó adózó árrése utáni áfa bevételről, ennek nyilvánvaló oka az általános szabályok szerinti adózást választó adóalanyhoz kapcsolódó hatósági eljárások és adminisztráció költsége. 17 II.3.3. A hozzáadott érték adó levonhatósága és visszaigényelhetősége Az adóalany vevőt megilleti az a jog, hogy a fizetendő adójából a gazdasági tevékenysége érdekében beszerzett termékek és szolgáltatások árában lévő előzetesen felszámított áfát amely az eladónál fizetendő áfaként jelentkezik a fizetendő áfájából levonja. Ezt áfa levonási jognak 14 A törvény a mellékletében sorolja fel az 5% adókulccsal adózótermékeket, melyek közül a humán gyógyszerek, a könyvek, napilapok és a vakoknak készült eszközök érdemelnek említést. 18%-kal a tejtermékek és a pékáru adózik 2010-ben. 15 Csak az adószámmal regisztrált adózók nem kötelesek fogyasztási adót fizetni. 16 Tárgyi adómentes a földterület, illetve a lakás értékesítése (kivéve a lakás első értékesítését). Adómentes többek között a pénzügyi, biztosítási szolgáltatás, az értékpapír értékesítés, lakás bérbeadás, az ügyvédi tevékenység, az oktatás, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, a szerencsejáték-szolgáltatás. 17 A törvény a kereskedelmi szálláshelyadásra, a mezőgazdasági termelésre, a bolti kiskereskedelmi tevékenységre, a használt cikk kereskedelemre, és az idegenforgalmi tevékenységre speciális, az esetek nagyobb részében az általános szabályok helyett választható adózási módszereket tartalmaz, ezeknek a szabályoknak az ismertetése azonban túlmutatna jelen céljainkon.

20 nevezik. 18 Az áfa levonási jog tehát azt jelenti, hogy az előzetesen felszámított áfa negatív áfaként figyelembe vehető, az áfa visszaigénylés pedig annak az összegnek a költségvetéstől történő tényleges visszakérését jelenti, amely abból adódott, hogy a levonható áfa meghaladta a fizetendő áfát. A nem adóalany vevő a végső fogyasztó az áfát nem vonhatja le, így a teljes áfa őt terheli. Az áfa törvény alapján az építési hatósági engedély-köteles ingatlannal kapcsolatos építésiszerelési szolgáltatások esetében a vevő vallja be és fizeti meg az áfát, az eladó pedig áfa mentes számlát állít ki. Belátható, hogy az áfa fizetési láncolatba ez nem hoz közgazdasági értelemben lényeges változást, hiszen csak egy áfa fizetési kör rövidre zárásáról van szó. Az áfa törvény megkülönbözteti az Európai Unión belüli (intra-community, IC) és kívüli adóalanyok egymás közti forgalmát (Közösségen belüli adómentes értékesítés Közösségen belüli termékbeszerzés, import export). 19 Az előbbi esetben az adózó vallja be, majd fizeti meg az áfa összegét az adóhatóságnak, az utóbbi esetben pedig a vám és áfa összeget a vámhatóság határozattal állapítja meg 20, és ezt az áfát a vámmal együtt a vámhatóság által kezelt számlára kell befizetni. Ha azonban az importáló a terméket a gazdasági tevékenységéhez használja, hasznosítja, a vámhatósághoz megfizetett áfát az állami adóhatósághoz fizetendő áfából a korábbiakhoz hasonlóan levonhatja. A termékexport, illetve a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a végső fogyasztás nem Magyarországon történik, így a tevékenység belföldön mentes az adó alól, viszont a gazdasági tevékenység végzése miatti beszerzések előzetes áfája levonható. A már jól ismert példánkban most legyen a Papírgyár németországi székhelyű, a Kiadó pedig ausztráliai. Ekkor a magyar nyomda az Unión belüli papírgyártól beszerzi a papírt. A német papírgyár nem fizet áfát az értékesítés után, de levonhatja a beszerzései után kifizetett áfát. A magyar nyomda pedig bevallja a hazai áfa-törvény szerint előírt 25% adót, és ugyanebben a bevallásban le is vonja azt. Ezután a nyomda árrésével növelten eladja az ausztrál Kiadónak a termékét. Exportál, tehát neki nem kell megfizetnie az áfát, a Kiadó majd az ottani helyi adótörvényeknek megfelelően vámot fizet és rendezi az áfa fizetési kötelezettségét. 21 A folyamat ugyanígy zajlana le, ha a Papírgyár lenne Unión kívüli, a Kiadó pedig tagállambeli. Az áfa fizetés tehát itt sem befolyásolja a vállalati hozzáadott értéket. Az adófizetési kötelezettségek és az adólevonási jogosultságok összevonása csak bizonyos időszakonként célszerű, hiszen a túl sűrű elszámolás sem az adózónak, sem az adóhatóságnak nem lenne előnyös. Ezt az időszakot elszámolási időszaknak nevezik. Az elszámolási időszak időtartama alatt keletkezett adófizetési kötelezettségek és adólevonási jogosultságok együtt adják az elszámolandó adót. Ha ennek összege pozitív azaz több a fizetendő, mint a levonható áfa az elszámolt adót meg kell fizetni. Ha negatív azaz több a levonható, mint a fizetendő adó az elszámolt áfa a következő elszámolási időszak elszámolandó áfáját csökkenti, vagy visszaigényelhető. 18 Az áfa levonási jog bizonyos esetekben kifejezetten tiltott. Egyáltalán nem vonható le az előzetes áfája annak a terméknek vagy szolgáltatásnak, amelyet akárcsak egy kis részben is a gazdálkodási tevékenységen kívüli célra használnak, hasznosítanak. Nem vonható le az előzetes áfa személygépkocsi (kivéve a továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsi esetét), illetve a személygépkocsihoz használt üzemanyag beszerzése esetén. Nem vonható le továbbá többek között a motorbenzin, illetve személytaxi szolgáltatás előzetes áfája sem. 19 Sajátos eset, amikor a vállalkozás áthelyezi a vagyonát az egyik államból a másikba. Ilyenkor a vállalkozás lényegében átvásárolja magát a másik tagállamba: adófizetési kötelezettsége keletkezik a vevői oldalon, amit rögtön le is vonhat. 20 A megbízható vámadósok számára a Vámhatóság engedélyezheti az áfa önadózással történő megállapítását. 21 Az ún. összesítő jelentésben (recapitulative statement) negyedévente rendszeresen be kell jelenteni a más tagállamba adó nélkül átszállított áruk értékét, mennyiségét, fajtáját, stb. Az adó nélküli vásárláshoz be kell mutatni a vevő EU-s adószámát, enélkül az eladó nem jogosult áfa nélkül eladni, ebben az esetben ugyanis a vevő nem minősül adóalanynak. Ha tehát Ausztriában magánszemélyként vásárolunk, akkor az ottani adómértéket kell megfizetnünk és hazatérve nincs további teendőnk. (kivétel ez alól az új közlekedési eszközök tagállamok közötti értékesítése. Ilyenkor a vevő saját hazájában önbevallással fizeti meg az áfa értékét, még akkor is, ha a vevő egyébként nem adóalany.) 22 Sajátos szabályok érvényesülnek a megszűnés esetében. A megszűnés ugyanis a termékértékesítés egyik sajátos esete, mivel a megszűnéskor meglévő eszközök forgalmi értéke után áfát kell fizetni, ha a beszerzéskor az áfa levonható volt. Lényegében ez nem jelent mást, mint az eszközök gazdasági tevékenység köréből történő kivonását, amely az áfa törvény logikája szerint általában termékértékesítés. A megszűnéskor azonban megnyílik az áfa visszaigénylési jog is, így ha a végső elszámolandó adó figyelembe véve a korábbi időszakban keletkezett, addig vissza nem igényelhető áfát is negatív, az áfa visszaigényelhető.

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE BEVÉTELEK 2 8. é v i 2 9. é v i 2 8. é v i 2 9. é v i KIADÁSOK teljesítés /előzetes/ előirányzat I-XII. előir. %-a teljesítés /előzetes/ előirányzat I-XII. millió

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE BEVÉTELEK

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE BEVÉTELEK A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐZETES MÉRLEGE BEVÉTELEK 2004. é v i 2005. é v i BEVÉTELEK teljesítés teljesítés I. hó /előzetes/ %-a előirányzat I. hó % % Társasági adó 448 708 28 564 6,4% 467 802 23 536 5,0%

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _- ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez ÖNELLENŐRZÉSI LAP a 2013. év havi Beszedett Idegenforgalmi Adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: Nyilvántartási száma:

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a

adózása (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás ÁFA törvény Félórás vizsga az elméletből 1,5 órás nyitott könyves vizsga a Vállalkozások lk á k adózása (MSC levelező hallgatók részére) (Előadó: dr. Bozsik Sándor) Tananyag: előadások anyaga + adózás rendjéről szóló tv., SZJA, TA, ÁFA törvény Vizsga: Félórás vizsga az elméletből

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Adózási ismeretek. Adózási alapfogalmak. Illeték. Adó csoportosítása. Adózási alapelvek 2012.11.07.

Adózási ismeretek. Adózási alapfogalmak. Illeték. Adó csoportosítása. Adózási alapelvek 2012.11.07. Adózási ismeretek Czibula Zoltán igazgató 06-30-9451590 czibula@alfakepzo.hu www.alfakepzo.hu Adózási alapfogalmak Adó: Állam egyoldalú bevétele, ellenszolgáltatás nélküli elvonását törvény biztosítja.

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú.

Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú. Gétye Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 13/2004./XII. 18./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2 GÉTYE

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények

Adózási alapismeretek 2. konzultáció. Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Adózási alapismeretek 2. konzultáció Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Adózási alapfogalmak Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP. Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _-

ÖNELLENŐRZÉSI LAP. Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe: Adószám: -_- Adóazonosító jel: Statisztikai számjel: - - _- BERHIDA Város Jegyzője 8181 Berhida, Veszprémi u. 1-3. Tel: 88/596-580, - 584. Fax: 88/585-620. AZ ADÓHATÓSÁG TÖLTI KI! Benyújtás, postára adás napja:.... Az adóhatóság megnevezése: Berhida Város Jegyzője.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez

ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Igazgatóság Adó, Költségvetési és Pénzügyi Osztály 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1. Iktatószám: Önkormányzati szám: Beérkezés dátuma:...

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013.

nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számlaszámok IBAN számlaszámok 2013. Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok (IBAN számok)

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től

2014.07.06. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től. A szolgáltatások teljesítési helye 2010.01.01-től A szolgáltatásnyújtások teljesítési helye Általános szabály (tv.37. ) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások estén: a teljesítési hely ahol A szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Benyújtás, postára adás napja:... év... hó...

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva

GYAKORLÓ FELADATOK 1. A pénz időértéke I. rész (megoldott) Fizetés egy év múlva . Jelenérték (PV, NPV), jövő érték (FV) Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelen és jövőértékét. Az A,B,C ajánlatok három külön esetet jelentenek. 0% kamatlábat használjon minden lejáratra. Jövőértéket a.

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója

Magánszemélyek kommunális adója 5/2000. (XI.20.) sz. Önkormányzati rendelet a helyi adókról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A Pusztazámor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a központi állami költségvetéstől független

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói

ADÓHATÓSÁGOK. NAV-hoz tartozó adók (ah) NAV (vámhatóság) hatáskörébe tartozik Art.79. (1) Önkormányzati adóhatóság adói VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ADÓHATÓSÁGOK KAPCSOLATA ADÓHATÓSÁGOK Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adóztatási szerve, mint állami adóhatóság, NAV vámszerve, mint vámhatóság önkormányzat jegyzője

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

T/4124. számú. törvényjavaslat

T/4124. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4124. számú törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

A KÖZPONTI KORMÁNYZAT ELŐZETES MÉRLEGE. BEVÉTELEK teljesítés I-XI. hó %-a

A KÖZPONTI KORMÁNYZAT ELŐZETES MÉRLEGE. BEVÉTELEK teljesítés I-XI. hó %-a A KÖZPONTI KORMÁNYZAT ELŐZETES MÉRLEGE 1. számú melléklet 214. évi 215. évi BEVÉTELEK teljesítés I-XI. hó teljesítés %-a törvényi módosított előirányzat I-XI. hó előir. %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 954

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA

Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA Bary- Gyenge- Joó- Lakatos Ingatlan ÁFA 2013. július 1. 1 Általános Forgalmi Adó Forgalom Eladás ( fizetendő ) Beszerzés (levonható ) 2 Ingatlan fogalmak Új Építési telek Régi Beépítetlen telek 3 Bary-

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása

Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása A jelű kiegészítő lap Adózó neve (cégneve)... Adószáma: - _ - Adóazonosító jele: 1.Htv. szerinti vállalkozási szintű éves nettó árbevétel (2-3+4+5+6) 2.Számviteli

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011

REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011 REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011 Budapest, 2011 Szerzõ: Dr. Nagy Gábor Lektorok: Pölöskei Pálné Botka Erika ISBN 978 963 638 394 7 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetbe x-szel jelölje.)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetbe x-szel jelölje.) HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2006. adóévről KÖKÉNY községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről KÖRJEGYZŐ 7666. Pogány, Széchenyi

Részletesebben

Ügyleírás HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Ügyleírás HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Ügyleírás HELYI IPARŰZÉSI ADÓ A helyi iparűzési adó célja, az önkormányzat illetékességi területén folytatott gazdasági tevékenység megadóztathatóságának biztosítása. Helyi iparűzési adó fizetésére kötelezhető

Részletesebben

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - -

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - 59 A JELŰ BETÉTLAP I. Adóalany Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - II. A nettó árbevétel () 1. Htv. szerinti - vállalkozási szintű

Részletesebben