\*^'^S.*.:>-; X.f :^- y -? v.. >^-,;':.J.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "\*^'^S.*.:>-; X.f :^- y -? v.. >^-,;':.J."

Átírás

1 \*^'^S.*.:>-; :^- ^ y -? v.. >^-,;':.J. ' X.f

2 1

3

4

5 A SZERB FELKELES TORTENETE IBTA KALLAY BENI.

6 A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMTA K0NYVKIAD6 VALLALATA i'j FOLYAM, LXXVI. KOTET CYCLUS A SZERB FELKELES TORTENETE tbta KALLAY BENI AZ 1909-DIK EVI ILLETMENY ELSO KOTETE

7 A SZERB FELKELES TORTENETE IRTA K ALL AY BENI HATRAHAGYOTT KEZIRATAIBOL KIADTA thall6czy lajos ELSO KOTET BUDAPEST A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KIADASA 1909.

8 Homyanszky Viktor csasz. es kir. udvari konyvnyomdaja, Budapest.

9 ELOSZO. Nagyemlekezetu Kallay Beni irodalmi hagyatekanak Java fekszik e ket kotetben az olvaso elott, A csalad megtisztelo felhivasa kovetkezteben nekem jutott a szerencse, hogy e hagyatekot rendezhettem es sajto ala keszithettera, A m. tudomanyos akademia konyvkiado-vallalata szerkesztosegevel es a csaladdal egyetertesben e kotet A szerb felkeles tortenete " czimet viseli, noha voltakepeu folytatasa A szerbek tortenete " czimu munka elso kotetenek, mely ezelott 30 esztendovel ugyancsak a konyvkiado - vallalat munkai sorozataban latott napvilagot. Technikai okoknal fogva nem volt leheto, hogy e munka toredek letere noha az elsonek folytatasa mint a mar teljesen elfogyott also kotetnek masodik kotete szerepeljen. De erre nem is volt sziikseg. A nagymeretu munka e toredek voltaban a tervezett masodik kotetnek V3 reszet oleli fel, mondhatni teljesen kidolgozva, s az egyes kesz fejezetek mar a szerzotol gonddal atnezett oly kerek egesz tortenelmi tanulmanyok, hogy tortenetirasunk valosaggal kar^t vallana, ha nem latnanak napvilagot. Eltekintve ugyanis a szerzonek, mint allamferfinak egyenisegetol, oly munka keriil a kozonseg kezebe, melynek nemcsak a hivatasos tortenetiro veheti majd hasznat, hanem Kallay : A szerb felkeles tortenete I. 1

10 2 kloszo. niaradarido becsii vczerfonalat nyernek vele, a kik a keleti kerdesnek hazaiikat oly k(5zelr<51 erdekl6 fejl6- desi meneter61 hiven, a tortenelmi igazsugnak niegfelelo szi}i:orii targyilagoss^gal megirott kepet akarjak megismerni. I. Eszniekert el6 s dolgoz6 allaniferfiiinak eletemunkaja ez a konyv, melynek tortenete van. Szerepio allamferfiaink kozott kevesen vannak, kik oly Ontudatosan, ismerve el6re a szinteret, a hoi mukodni fognak, felkesziilve az elmeleti es gyakorlati eszkozok tarhazaval, fogtak volna kituzott czeljok megvalositasahoz. Midon 1868 aprilis 20-Aii Obrenovics Mih^y herczegnel, Szerbia nagyremenj'u fejedelmenel, mint lijonnan kinevezett konzul bemutatkozott, a herczeg a mint az mar ily alkaloninal szokas Oriilt az lij valasztasnak ; az audienczia utan Kallay lij hivatasanak teljes Ontudataban kijelentette: azt hiszem, hogy elmenetelemkor meg inkabb fognak dicsenii'*. S e Idjelentes jogos alapon tortent, mert Kallayt nem az ligynevezett ^karrier-csinalas" vagya \atte erre a palyara, hanem tiz e^^ eiokesziilet, folytonos tanulas eredmenye erlelte meg benne azt a tudatot, hogy hazaj^nak akkor tesz szolgalatot. ha a legfontosabb erdekeinek: a kelethez es a balkan nepekhez valo viszonya alakulasaban, tehetsegehez kepest, nemcsak reszt vesz, hanem azokra befolyast is gyakorolhat. Killay Benjamin nem mint szakiskolabeli novendek, nem eloirt programm szerint kepz6dott konzulla, illetoleg diplomatava. Az erre valo kepzettseget 5nmaga szerezte meg kovetkezetesen vegrehajtott Ontu-

11 eloszo. 3 datos terv alapjan. Elsosorban rendszeres tanulmany litjan megismerkedett a kelet szinhelyevel es az ott szerepet jatszo tenyez<3kkel. Vegigtanulmanyozta Oroszorszag es Torokorszag tortenetet, megtanulta az orosz es a szerb nyelvet, valamint az lij gorogot s forrasok alapjan sajatitotta el a jelen allapot megertesehez megkivantato nep- es foldrajzi, valamint kozgazdasagi ismereteket. Ehhez jarult a mint mondani szokas az a bizonyos hatodik erzek, a mely a fejlodes tiineteibdl a jovore tud ksvetkeztetni. Igy kepzodott benne az a politikai elesl4tas, a mely a kelet vilagaban lefolyt es lefolyando tiinetekre nezve mintegy lat6va" avatta 6t. Kallay Beni mindameuett, hogy a reszletek alapos ismeretere fektette a siilyt, tanulmanyai folyamaban arra torekedett, hogy a reszletek kritikai megrostalasa utan kidomboritsa a nagy, altalanos szempontokat. Ez a harmonia egyarant jellemzi, mint alkoto allamferfiut s mint tortenetirot. Midon a hegy magaslatara jutott es onnan attekintese nyilt a messze szemhataron, batran elmondhatta magaroi, hogy nem vezetdk vonszoltak 6t fel, hanem 6 maga kiizdott meg az ut faradalmaival. Ez a kemeny tanulas utjdn elsajatitott nagy tudas biztos garantiaja volt a sikernek. Ekkent ertheto, hogy Kallay Beni, mint belgradi fokonzul, ezen, monarchiankra nezve oly fontos orszag tortenetenek nemcsak szemleldje, politikanknak erelyes, de joakaratii kepviseloje, a belgradi tarsadalomnak nemcsak egyik europai vezeralakja, de egyiittal osszes viszonyainak alapos ismer6je es megitel6je lett. Mukodese folyaman a sajatos szerb viszonyok birdlataban sohasem alkalmazott fenhejazo modon nyugati merteket; mindig a nep jellemebfil es tortenetenek valamint tarsadalmi szerkezetenek alapjabol 1*

12 4 KL68Z6. igyekezett azokat rekonstrualni. Az o szemc elott Szerbia Ma^'yarorszag:iiak es a nionarchiinak legkszvetlenebb szomszedjakent allott, de nem elf-zigetelten biralta e frtldrajzi szoros kapcsolatbol ered6 kerdeseket. hanem mint a balkani i)roblemanak azt a mediumat. mely minket erdekel els(5 sorban. Mindjart illasa elfoglalasa e\s6 esztendejeben (szept ) beutazta az orszag egy reszet.* megnezett es nieglatott miudent. Hivataloskodasa folyaman nemcsak a politikai korokkel valo erintkezest tartotta kizdrdlag feladatanak. hanem megismerkedelt a tudomanyos es irodalmi tenyezdkkel s ezzel kapcsolatban csakhamar a gazdasagi, penzugyi, valamint az osszes tudomanyos 6s irodalmi viszonyok behato ismeretere tett szert. Meg kell azonban jegyezniink. hogy nemcsak hivatalabol kifolyolag cselekedett ekkeppen, hanem mert az akkoron a maihoz kepest kevesbbe elnyugatiasodott szerb tarsadalom magaban veve is erdekelte. Magyarorsz4gon is, mint orszaggyulesi kepviselojeloltnek, elso politikai szereplese az akkor jobbara szerbek lakta szent-endrei vdlasztokeriilethez fuzodik, a melyhez sz^mos barati kotelek kapcsolta. E keriiletben alkalma nyilt joeleve megismerni a szerb nep psychejet, mely eredetisegenel fogva felkoltotte rokonszenvet. Belgradba erven, ott meg szamos tanuja elt a r6gi szabadsagharcznak. Az 5reg Obrenovics Milos fejedelem nemreg halt el. Karagyorgyevics Sandor fejedelem meg elt, s a hatalom elnyerese iriint valo remenyseget nem adta fel. Erdekesebbnel erdekesebb regi szerb vilagbeli alakok fordulrak hozza bizalom- * Kdzbijiik e f5l5tte tanulsagos dtleirast a Ftiggelekben.

13 elosz6. 5 mal. Ezeknek kozvetlen eldadasa a mult idokrol nagy benyomdst tett ra, ki mindenkit szivesen fogadott es meghallgatott. Nem szolunk itt arrol a nagy politikai munkarol, melyet Kallay Beni Mihaly herczegnek Topcsiderben tortent megoletese ota folytatott, (melynek ligyszolvan szemtanuja lett 1868 jiin. 10.) csak megemlitjiik, hogy lazas tevekenyseggel, mindenre kiterjedo figyelmevel meruit el hivatalanak minden reszletebe. E tekintetben, hogy hasonlattal eljiink, a regi velenczei kovetekhez hasonlitott, a kik a Signorianak erdekeit nemcsak szolgaltak, hanem meg is ismertettek vele azt az orszagot, a hoi mukodtek. Nem csoda, hogy neha elfarasztotta ez a nagymervfi munkalkodas, hogy neha visszavagyott hazajaba, a melynek talajabol fakadt es a melynek viszonyai elenken erdekeltek. Ertheto, hogy telitve szavamenti benyomasokkal, elvagyott majd Athenba, s6t a tavol kelet fejlodese irant erdeklsdven. Japanba is elkivankozott. Azonban 6ppen a belgradi miikodesehez fflz6d6 siker volt az oka, hogy partfogo baratja, Andrassy Gyula grof, kiiliigyminister jobbnak latta allomasa helyen marasztalni. Kallay Beni tehat tovabbra is megmaradt allomasan, elenken figyelve egyfelol Bulgarianak, masfelol pedig Bosznianak es Herczegovinanak viszonyait, a melyek ket felol is erintven a magyar es osztrak hatart, mindinkabb foglalkoztatni kezdtek a politikai vilagot. Kallay balkani szemkorere, de talan a monarchianak kiilpolitikai evolutiojara is rendkiviil nagy befolyast gyakorolt az az utazas, a melyet 1872 jiilius 13-t61 augusztus 13-ig Bosznidban tett. volt az elso nyitott szemmel utazo allaniferfiu, a ki ismerven a nyel-

14 6 kl6sz6. vet, a szokasokat, bejarta ez orszagokat es melyere hatolt az allapotoknak. Ez iitazasrol napl6t(3redekek maradtak fenn es egy megirando munkanak vazlatai. Tekintve az utazasnak nagy fontossagat hisz a kes6bbi bosnyak okkupaczio irodalnii el6futara es a targynak nem mindennapi erdekesseget, mintegy kiegeszitesiil a szerbiai utazashoz a fiiggelekben mellekeljiik a naplotoredeket es a Bosznidrol irandott munkanak alapgondolatairol valo v^zlatot. Ez adalekok hozzatartoznak Kallay Beni balkani mely ismereteinek fejlodesehcz es igy kotelesseget veliink teljesitni, ha ezekkel niegbovitjuk e munkat. Hosszi'i teli esteken napi kotelessegenek elvegezese utan, az akkor kiilonben sem sok vigassaggal kinalkozo belgradi tarsaselet 6t csak annyiban erdekelven. a mennyiben fenntartotta osszekotteteseit a sz4mot tevo elemekkel. rendkivuli kitartassal, modszeresen, egymasutan elovette a szerb tortenet forrasait. Atvizsgalta a consulatus leveltarat es 1850-t6l kezdve teljes kepet nyert a szerb viszonyok alakulasarol. Vegigtanulmanyozta a szerb tudos tarsasag kiadvanyait, melyek az 1848-ban megindult Glasznikban bo anyagot uyujtottak; irodalmi dsszekottetesben allvan az lijvideki szerb Matiezaval es a pesti T(3kolianunimal, a regi Magyarorszag szerb irodalmi termekeit is vegig vette. Fig}'elmet nem keriilte el a szerb politikai fejlodesre vonatkozo legcsekelyebb dolog sem, megjegyezte maganak az egyes mar elfelejtett czimii lapok es folyoiratok idevago kozlemenyeit. Ez a tanulminyozas egyel6re csakis az lijabb szerb politikai fejlodes megismeresere iranyult, de csakhamar felkoltotte erdeklodeset annak kiindulasi poutja, a mai Szerbia alakulasa. Philosophaliii szereto elmeje, az elvont tudomanyok irant

15 el6sz6. 7 valo szeretete, megerositettek abbeli felfogasaban, hogy a tortenelnii kutatasban nem szabad egyes tiineteket altalanos szabalyok szerint megitelni es hogy bizonyos kovetkezteteseket csakis az egyes tenyek kritikai elemzese utan lehet megallapitani. Midon tanulmanyai folyaman a szerb forradalomra vonatkozo szerb forrasokat vizsgalta, csakhamar a torok vilag behato ismeretere torekedett, aprankint visszafele menven a szerb historia kezdeteig: a szerbek balkani betelepedeseig jutott el. Ily modon a szerbek egyetemes tortenete megnyilatkozott elotte, de a torteneti kritika akkori gyenge allapota es a forrasok elegtelensege mellett is belatta, hogy a szerbek regi tortenetet csakis hoszszas leveltari es kiitfoi tanulmanyok utan lehet alaposan megimi. Ezert a szerb tortenetnek temperamentumanak megfelelo aktualis jellegu resze: a nagy szerb felkeles erdekelte ot elso sorban. Belgradi mukodese es irodalmi tanulmanyai, a politikai vonatkozasok irant valo fogekonysaga mind kozrejatszottak, hogy abbeli tanulmanyai onkentelen is kifejlesszek benne a hivatasos tortenetiro erzeket. Hoszszabb ideig foglalkozott a munka eszmejevel es tervezgette a mil beosztasat januartol marcziusig azutan tenyleg nekifogott a munka megirasanak, a melynek a szerb felkeles tortenete lett a targya. Tagadhatatlan, hogy Ranke Lipot nagyhirti munkaja nagy benyomast tett o ra is. Nalanal jobban azonban senki sem erezte, hogy a nagyhiru nemet tortenetiro kizarolag kozvetett hallomdsok litjan irt es nem elso kezbol meritett. Remektil megkomponalva, szepen megirva adta elo mindazt, a mit hallott, s irva talalt, de a szerbeket nem ismerte s nem dolgozhatott meg kritikailag megrostalt forrasok alapjan. Talan ezert is tamadt kedve meg-

16 8 BL08Z6. iriii a niunkjlt ott a helyszincn a rendelkezesere alio forrasok alapjan. A szerzonek nagy '6r'6me telt munkajaban, melyen nagy kitartassal dolgozott. A munka elkesziilterftl Budapesten is csakhamar ertesiiltek az akademiai korok, jelesiil Gyulai Pal, ki a szerz<5 irant mar zsenge ifjiikora 6(a is nagj' erdeklodessel viseltetett. Midon Kallay Beni 1875-ben addigi palyafutasan viltoztatva, ideigleneseu elliagyta a kiiliigyministeriuini szolgalatot s orszaggyulesi kepviselove v41asztatvan, beallott a magyar politika aktiv munkasdnak, azonkozben is munkajat simitgatta. Egy reszletet a szerb felkeles kezdete czim alatt kozolven a Budapest! Szemleben, a komoly meltanylds arra birta, hogy a Magyar Tudom^nyos Akademia konyvkiadovallalatinak engedte at az egesz mu kiad^sat. Igy jelent meg a munka I. kotete 1877-ben egy 639 lapra terjedo testes kotetben. Mieldtt kozelebbrol meltatnok e muvet. meg kell emlekezniink az I. kotet tartalmarol s beosztasdrol. Szerzo a szerbek" es nem jjszerbia" tortenetenek nevezte el muvet, mert azon korban a melyrol az szol, szerb allam meg nem letezett. Az elso kotet az evben a jelenlegi szerb kiralysag keresztyen lakoi niegiuditotta ama mozgalmat targyalja, a mely els6 kozvetlensegben mohameddn elnyomoik az u. n. dahi-k, vagyis ama janicsar fonokok ellen iranyult, a kik a keresztyeneket elnyomtak es a mohamedanok felett is korlatlan uralomra torekedtek a mai szerb kirdlysiig teriiletenek egy reszen. Az elso kotet illetdleg 1807-ig szol, a midon az orosz vednokseg oltalmaba veszi a szerbeket es a felkeles az europai

17 ELdSZ6. politikanak azon imponderabiliai koze sorakozott, a melyeket az egyes alakiilasoknal az illeto hatalmak erdeke szerint tobbe-kevesbbe mindig tekintetbe kellett venni. Kallay a felkeles el6zmenyeinek megertetesere 194 lapon at Osszefoglalta a szerb tortenetet diohejban 1780-ig es azutan hat fejezetben kidolgozta a szerbek, illetoleg a felkeles tortenetet 1806-ig, addig az idoig, a midon a szerb felkel6s, a mely eleinte a szultan irant lojalis erzelmekkel indult meg az elnyomo dahik ellen, de kesobb a tdrok politika gyongesege kovetkezteben mindinkabb torokellenesse valt s utobb gyozelmesen haladt elore. E sikerekben bovelkedo elorehaladas katonai resze 1807 nyaraig tartott es a munka Belgrad elfoglalasaig terjed, mely haditenynyel a Karagyorgye-fele folkeles a delelojere ert. Az elso kotet megjelenese utan Schwicker Henrik nem eppen sikeriilt, de hasznalhato forditasaban megjelent nemetiil is. Az europai tortenetirodalom bdvebben meltatta e munkat es a balkan irodalomra nezve egyhangiilag standard worknak minssitette. Altalanosan elismertek, hogy Ranke-nak nagyerdemu elso kiserlete ota ez a legkiilonb munka, a mely e targyrol megjelent. Azota kutforraskent szelteben hasznaljak ban Vitkovics Gabor forditotta le szerb nyelvre a bevezeto reszt es a belgradi Csupics-tarsasagnak kiadas czeljabol benyujtotta. A tarsasag Mijatovics Csedomil-t, az ismert szerb tortenetirot, Szerbianak hosszu ideig londoni kovetet s Kovacsevics Lyubomirt bizta meg a forditas atnezesevel. Jelentesukben mindketten kiemelik az iro targyilagossagat, a ki minden mellektekintet nelkiil legjobb belatasa szerint itel. Felemlitik, hogy szimpatiaval ir a felvett targyr61, anelkiil, hogy ez objektivitasat elhomalyositana, mert

18 10 bloszo. a szerbek hibiit mindig; nieglitja es ezeket nem a priori iteli el, hanem a viszonyokbol es a nep jellemebol magj'arazza. A ket biralo el6tt azonban csakis a szerb tortenetrol val ig terjedo bevezeto resz fekudt, a forditast azonban oly gyong^nek, s6t rossznak tal^lt^k, hogy a teljes munka kiadasa abban maradt es csakis ez az elso gyongen forditott resz jelent meg szerb nyelven.* A magyar irodalomban a Budapesti Szemle, de az akkori napisajto is komolyan foglalkozott a munkdval, niely a mi tortenetirasunknak valosaggal lij irinyt adott, mert oly szintert vilagitott be, a melylyel nalunk senki sem foglalkozott. Szalay Laszlo kitiino tanulmanyaban meltatta ugyan a magyarorszagi szerbek jogviszonyait, de a balkdni szerbseg viselt dolgairol, a szerb allam fejlodeserol vajmi keveset tudtunk. Ma is alig tudunk tobbet annal, a mit Kallay Beni irt. A szerzo munkaja I. kotetenek megjelenese utan erezte, hogy a becsi levelt^rak akkor meg teljesen kiaknazatlan anyagat kell alaposan atvennie. hogy a felvett targyat nemcsak egyes belfoldi vonatkozasaiban, de az dltalanos szempontoknak is meg tiizetesebb eloterbe allitisaval kellokep m^ltathassa ben a budapesti orszagos leveltarban megkezdte kutatasait, de a torok-orosz hdboni, illetoleg a berlini kongresszus utan, mint a monarchianak Kelet-Rumelia szervezesere kikiildott kepviselojere, europai erdekii szereples vart, mely munkaja folytatasaban egyel6re megakasztotta. A torok birodalom mult szazadi belso viszonyai- Isztorija szrpszkoga naroda, Beograd. Petar Tyiipity

19 EL08Z6. 11 nak ugyszolvan keresztmetszetet latta maga elott e filippopolisi kikiildetese alkalmaval, a hoi az eur6pai kikiildottek soraban neki jutott a donto szo. Nem ide tartozik, hogy merlegeljiik e kikiildetes politikai fontossagat, avagy azon szabalyzatot, a melyet Kelet- Rumelia reszere ez az europai bizottsag megallapitott es a melynek elso fejezetet, Kallay Beni munkalatat a politikai igazgatasrol maguk az ellenseges bolgar fejedelemsegbeliek is kivalo munek ismertek el. Felhozziik e koriilmenyt annak bizonysagara, hogy a t5rtenetiro a keletmmeuai missio alkalmaval gyakorlatilag ismerte meg a torok birodalomnak elo szervezetet. Veget erven a kikiildetes, megindult Kallay Beni muk<3dese : elobb a ktiliigyministeriumban, osztalyffinoki minosegben Junius ho 5-ig hivataloskodott, majd ezutan Bosznia megszervezesenek elt, annak szentelte minden gondolatat, osszes erelyet hiven kitiizott czeljahoz, hiven onmagahoz. Mi nem a poutikust, nem az allamferfiut meltatjuk e helyen, de tartozunk azzal a megjegyzessel, hogy Kallay Beni azon ritka allamferfiak koze tartozott, a ki tanult a tortenelemb61 s minden intezkedeseben szeme elott lebegett a tortenelmi fejlodes kovetelmenye. Az a harmonia, mely tetteiben s irataiban kifejezesre jutott, t. i. a biztos tudason alapulo, megfontolt erelyes cselekves, jeuemzik mindvegig a magyar lelki inventariumnak e meg ma kello targyilagossaggal alig meltathato alakjat. De barmennyire elfoglalta iigykdre, bokros munkassaga kozepette is sajatos szivossagaval ragaszkodott e kedvencz munkajahoz. Becsben elso dolga volt a becsi cs. es kir. titkos hazi, udvari leveltar anyagat attanulmanyozni. Az osszes konstantinapolyi, petervari koveti jelenteseket, az utasi-

20 12 eloszo. tasokat, s minden targyara vonatkozo leveltdri osztilyt ig szem^lyesen atolvasott, reszben le is masolta az egyes darabokat. Azut^n az akkor D)6g az allami lev^ltarba at nem helyezett li. n. kabineti lev61tart (az illamtan^cs iratai) dolgozta fel. s teljesen kimeritette a hadi leveltar gazdag anyagat, Kapcsolatban a becsi Osszes leveltarakkal attanulmanyozta a budapesti orsz. levelt^, a krass6i, szeremi 8 regi vukovari megj'ei leveltarakat. Rendelkezesere AUottak a temesvari, petervaradi es zagrabi hadparancsnoksagi iratok. E leveltiri kutatast technikailag is nagy lelkiismeretesseggel intezte. Minden egyes darabot dtnezett 8 kivonatolt. Azutan a munka egyes fejezeteinek megfelel61eg csoportositotta az anyagot, ellitta nev- es tirgymutatoval, ligy hogy semmifele vonatkozas nem keriilhette el figyelmet. Mig az egyes hezagokat be nem toltdtte. inkabb megallott, de nem zavarta ossze anyagat. E mellett azonban nem tartozott azok koze, a kik a fatol nem latjak az erd6t. Volt ereje, hogy a legerdekesebb masnemfi reszletet elhagj'ja, ha nem tartozott szorosan felvett targyahoz, pedig, mint az anyag elso buvarlojanak, mennyi alkalma nyilt erre. Alaposan s oly pontossaggal dolgozott, mely becsiilet^re v41nek azoknak is, a kiknel a pontossagban ki van meritve a tortenet/ros minden kovetelmenye. E leveltari anyagra oly nagy siilyt fektetett, hogy munkaja I. kotetet felteve, ha ideje engedi iijb61 at akarta dolgozni. Mert ha az I. kijtet a rendelkezesere illott akkori 5sszes belgradi anyag alapjan iratott is, de 6 ismerte legjobban hezagait. Azert nemcsak a becsi, de a parisi es petervari leveltarak anyagat is fel akarta hasznalni. Rendkiviil erdekelte

21 EL08Z6. 13 Napoleon szereplese s e czelbol a parisi nemzeti es kiiliigyminiszteriumi leveltarak iratairol nemcsak jelentest tetetett maganak, de egy jokora sajnos mar tole igenybe nem vett mennyiseget le is masoltatott. Petervar anyagara a parisi buvarkodas befejezesekor keriilt volna a sor. Behato leveltari kutatassal teltek el a mult szazad nyolczvanas evei. Napi munkaja faradalmait, hogyha egy kis szabad ideje maradt, estenkent az anyag rendezesevel s muve kompozicziojanak tervelgetesevel pihente ki. Egeszseges koraban elvezetet njnijtott nieki e munka, mikor pedig a kor almatlansaggal tamadta meg szervezetet, ez anyaggal uzte el gondjait elejen mar belefogott az irasba. Ekkor vegleg tisztaba jutott a mu beosztasaval. Az anyag felgyulese kozben egy ideig ligy erezte, hogy meg egy harmadik kotetet is kell irnia. Eredeti szamitasa szerint ha komprimalva adja a feldolgozott anyagot, koriilbeliil lapra, mintegy ivre terjedt volna a munka. De azutan latvan, hogy ily terjedelemben nem irhatja meg es nem veheti fel kelloleg a feldolgozas keretebe az osszes anyagot, ket huszonot Ives kotetre gondolt. Kesobb azutan arra szanta el magat, hogy inkabb egy terjedelmes kotetben ket konyvbe foglalva targyalja majd a kituzott feladatot. Hisz az elso kotet is 639 lapra terjed, igaz ugyan, hogy egy 191 oldalas bevezetes elozte meg, remelte azonban, hogy a masodik kotetet oldalon befejezheti. Az anyag terjedelmenel fogva termeszetes is volt, hogy a masodik kotetnek nagyobb meretflnek kell lennie. Ket beosztast tervezett, mindegyiket tiz fejezetre osztvan, Minthogy az elso kotetben az elso konyvben az ig, illetoleg

22 : : 14 rlobzo ig terjedo anyagot Olelte fel s ez kepezte az els<5 kiinyvet, e mdsodik kotet masodik konyve 1811-ig terjedt volna hat fejezetben, a harmadik kiinyv pedig 4 fejezetre oszlott volna szimitdsa szerint. Ekkepen II k5nyv. 1. Oroszorszag keleti torekvesei Az orosz vednokseg kezdete Szerbiaban A harczok megiijulasa 50 Lap 4. Az orosz es osztrak befolyas kiizdelme Szerbiaban es Ausztria keleti politikaja A vojvodik versenygese Belallapotok 50 III. KONYV. 7. A bukaresti b6ke A forradalom leveretese A forradalom utan Takovo 20 A vegleges beosztast azonban kesdbb 1893-ban allapitotta meg ekkepen II. KONYV. 1. Az orosz vednokseg megalapitasa Szerbiaban. 2. Ausztria keleti politikaja. 3. A harczok megiijulasa. 4. A belviszalyok keletkezese, eredete es fejl6dese. 5. Az osztrik 6s orosz befolyas kiizdelme Szerbiaban 8 a vojvodak versenygese. 6. Belallapotok.

23 el0sz A bukaresti beke. m. KONYV. 2. A forradalom leveretese. 3. A forradalom utan. 4. Takovo. Ezt a beosztast vette alapiil es ennek alapjdn kesziilt a kidolgozas is. A tervezett 10 fejezet koziil elkesziilt 5. Ebbol, a III. fejezetnek befejezese hidnyzik 1811-ig, valamint az V. fejezet befejezo resze. A tobbi csak vazlatban maradt, illetoleg csak az anyag volt jegyzetekben osszeallitva. Az elkesziilt harom fejezet azonban teljes mugonddal kidolgozott egesz, ligy hogy teljesen elegendo, ha a szerzo jegyzetei alapjan egy rovid zaroszoban eloadjuk, hogy mikep s niit akart a szerz6 el6adni. Dy zaroszo van mint emlit6k a toredekes III. fejezet s az V. fejezet vegen. Az V. fejezet utolso kikezdese szerz6nel is csak vazlat, de hibat kovettiink volna el, ha nem kozoljtik. A VI X. fejezet rovid tartalmat az olvas6 tajekoztatasa czeljabol mellekeltuk ugyancsak a szerz(5 kivonatos feljegyzesei alapjan. A munka stilusan, szerkezeten nem valtoztattunk, adtuk a keziratot oly modon, a mint a szerz6 hatrahagyta. Ezert nem valtoztattuk meg a teljesen historikus vonatkozasii jelzeseket, mint a mind Ausztria, vagy a mikor az uralkodo csak csdszdri min6segeben emlittetik kozt j^tszodnak le az esemenyek, midfin a monarchiat osztrak csaszarsagnak irt^k az aktdk, midon a kiilpolitikai felsegiseg tenyleg alkotmanyos euendrzes nelkiil gyakoroltatott. Az elbesz61es folyamdn, mid6n regibb auapotokrol van sz6, szerzd

24 16 rloszo. neni is alkalmazhatta a mult szazadi alkotmanyos fejlod^s kovetkezteben helyesbitett modem terminologiat, azzal csak korrendi vetaeget kovet vala el. Szerzonek egyebkent sz^ndeka volt kiilon tanulminyban megirni Magyarorszag akkori kozigazgatasi hatosagainak magatartasat s politikai szempontjait a szerb felkelessel szemben. Erezte azonban, hogy erre aligha kerithet sort s igy inkabb konczes8zi6t tett az V. fejezetben a szerkezet rovasara, s az 1808-iki, eleddig teljesen ismeretlen szeremsegi es hatirvideki lazongast tuzetesebben targyalta. A mi a szerkesztes teclmikumat illeti, szerzd intenczioi ertelmeben jartunk el, ezt 6 tervezte hogy szeljegj'zetben roviden jeleztuk a tartalmat. Az I. kbtet hosszii fejezeteiben nehez leven az eligazodas, ez a koriilmeny inditotta erre. Minthogy munkaja feldolgozasanal gondosan epitette fel az elbeszeles folyamat, eloszor megallapitvan a rovid tartalmat, azutan v^zlatot irt s csak szigorii revizi6 utan fogott a kidolgozashoz, konnyii volt e szeljegyzeteket beleilleszteni. Az I. kotettel szemben elterest jelez e munkanal, hog}' a mu vegen adjuk az alapul szolgdl6 jegyzeteket. Kallay Beni voltakepen nem szerette a szimos jegyzettol tarkallo szoveget. Elso koteteben azt a modot kovette, hogy az eloszoban beszamolvan forrasairol, csak a legmarkansabb helyeknel idezett belolok, akkent velekedett, hogy a kutato, a ki forrasok utan dolgozik, amiig)- is ellenorzi az e oadist, az olvaso pedig, a ki valami irodalmi munkit elvezni akar, csak megzavarodik, ha folytonosan a j( gyzeteket kell olvasnia. Minthogy azonban ez lijab") k5tet6nek kidolgozasa folyaman a leveltari an/ag oly

25 eloszo. 17 nagy mereteket oltott, atlatta, liogy a targyalas igazolasa sziikseges es ezert reszletesebben kell a forrasokra utaluia. Elfogadta tehat az egyes fejezeteknel sorszam szerint kovetkezo jegyzetek elvet, a munka vegehez kivant csatolni, a melyeket a mikent azt szerzoje a konyvkiado-vallalat kiadasaban megjelent Pauler-fele Arpadok tortenete czimu munkaban is vegigvitte. Ennek is megvan termeszetesen a hatranya, minthogy az erdeklodo olvaso gyakran lapozni kenytelen, de a munka leveltariforrasokon alapulo hitelessegenek erdeke okvetleniil megkdveteli a jegyzeteket. Az elkesziilt dt fejezethez a jegyzetes osszeallitast a szerzo vegezte nagy gonddal. Csak imitt-amott utalt roviden egy-egy forrasra, melyet azonban konnyen lehetett kiegesziteni. Nagy adatkeszletebol okleveltarat nem akart kdzzetenni, csak egyes jellemzobb jelenteseket kivant mellekletben adni. Ilyenek also sorb an Paulics belgradi osztrak konzul jelentesei 1811-b6l es nehany ertekesebb, korrajzi tekintetben erdekes adalek, melyekrol a Fiiggelekben lesz majd szo, utalas tdrtenven a munka illeto lapjara. a hova tartoznak. Ugyancsak a szerzo intenczioinak kivantunk eleget tenni, midon a munkaban elofordulo, a szdveg folyaman csak roviden emlitett szemelyisegek eletrajzi adatait kozdljiik. A szerb es orosz szereplok sokkal idegenebbek leven kdzdnsegunk elott, sziiksegesnek tartottuk egy ilyeten vezerfonal dsszeallitasat. A ket kotetre terjedo munkat nev- es targymutato fejezi be. KAllay : A szerb felkeles tortenete I.

26 18 EL6SZ6. II. A fontebbiekben eloadtuk a munka szerkezetet illetd koriilmenyeket. Ezzel be is fejezhetnik szimad^sunkat, de ket szempont tiizetesebb kifejtesevel tartoziink az olvasonak. EIso sorban hangsiilyoznunk kell, hogy a szerzcl munkaja e czimbeu elterd, de voltakep egyazon tirgyrol szolo ket kotetenek megjelen6set harmi/ncz rri idokoz valasztja el egymast61. Az elso kotetet a ferfikora delen jaro konzul irja meg egyfolytaban, a masodik kotet, hosszii kozokben irott fejezeteinek a szerzoje, az allamferfiiii tapasztalatokban gazdag miniszter, kinek folyton e miiven simitgato reszketo kezebol a halal vette ki a tollat. Az emberek megiteleseben valo objektivitas, a politikai viszonyok behato merlegelese, a stilus hiivos atlatszos^ga egyazon modon megvan mindket kotetbeu. A masodik kotet azonban hasonlithatatlanul nagyobb szemhatart fog be az elsdnel. Mig az elso kotet a kituno Balkanpolitikus miive, a masodik kotetben mar evek tapasztalata szurodott le, a konturok frissebbek az elso kotetben, mig a m4sodikban noha szerz<5 bizony^ra meg ezentiil is igazitott volna egy-ket helyen eg}'etemesebb, miiveszibb az osszhang. A gyakorlati tapasztalas nagy iskolajdn kiviil, a munka korul folytatott tanulmanyok szelesebb kore magyarizza ezt az elterest. Ez a pont igenyli a bovebb megvilagosiuist. Kallay Beni munkaja elso kotetenek megjelenese, vagyis 30 ev 6ta ugyanis a szerb felkeles tortenete tirgyaban szeleskoru leveltari kutatis indult meg s az idevago irodalmi kozlemenyek hosszabb sorozata latott nap-

27 eloszo. 19 vilagot, ligy a nyugat-europai, mint a szerb irodalomban. Kallay jelen munkaja ligyszolvan irodalmi helyertekenek megjelolese szempontjabol sziikseges tehat szamot adnunk ez irodalomrol s megjelolniink, mennyiben hasznalta, illetoleg hasznalhatta fol ezt a szerzo munkajanak ezen reszeben. Tekintve a nyugati irodalmat, az osztrak es franczia tortenetirodalom emlitest erderald fobb munkalatai koziil Beer Adolf, Deraelics, Pisani es Driault munkait soroljuk fel azok koziil, melyek Kallay munkaja I. k. megjelenese utan keriiltek ki a sajto al61. Beer Adolf osztrak tortenetiro, a ki f61eg a penziigj'i politika tortenetere nezve kutatott fel ertekes anyagot, 1883-ban a becsi leveltarak es nehany magangyiijtemeny felhasznalasaval egy vaskos kotetben (832 lap) : Die orientalische Politik Osterreichs seit , czim alatt megirta Ausztria keleti politikajanak tortenetet A nagy munka azon reszei, I a melyek leveltari kutatason alapulnak, anyag tekinteteben ertekesek, kevesbbe azok a fejtegetesek, midon a szerz6 maga itelkezik. A szerb felkelesnek 79 lapot szentel a negyedik fejezetben es e reszben mar felhaszndlja Kallay munkajat. Beer osszes anyaga ismeretes volt Kallay elott, de a mig Beer csakis a titkos leveltar diplomacziai reszet dolgozta fel es pedig par honap alatt futvan at azokon a reszeken, melyeknek alapos atkutatasa evek munkajat igenyli Kallay az osszes leveltarak egybevago anyagat vetette ossze. Azonkivill Beernel kivdlt a mi a szerbek belviszonyainak megiteleset illeti, sok hezagot s pontatlansagot talalunk. hasznalta el6szor, illetoleg kozolte"' a Simbschen-fele targyalasokat, a melyeket kes6bben Krones, Josef Freiherr von Simbschen und 2*

IRODALMI SZEMLE. Horvát történelmi repertórium.

IRODALMI SZEMLE. Horvát történelmi repertórium. IRODALMI SZEMLE. Horvát történelmi repertórium. Irta: Margalits Ede dr. I. kötet Budapest, 1900. A történeti kutatás induktió részének, a nyers anyag összegyűjtésének legbecsesebb segítője a repertórium.

Részletesebben

KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA

KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA KOSSUTH LAJOS IRODALMI HA GYA TÉKA MAGYAR Nemzeti Múzeum és Kossuth Lajos örökösei közt a turini remete irodalmi hagyatéka tárgyában 1894 december elsején Budapesten kötött adás-vételi szerződés értelmében

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez

Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944)

A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) A KORMÁNYZÓHELYETTESI INTÉZMÉNY TÖRTÉNETE (1941 1944) OLASZ LAJOS A kormányzóhelyettesi intézmény története (1941 1944) AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST ISBN 978-963-05-8512-5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából*

Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából* 288 TUZSON JÁNOS Magyarország növényföldrajzí térképe Símonkaí Lajos hagyatékából* (V. tábla, térkép.) Az elbb közzétett, S i m o n k a i L. tudományos munkálkodásáról szóló megemlékezésben röviden ki

Részletesebben

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA.

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA Szerkeszti BUND KÁROLY, egyesületi titkár. _ W ; 1913. év, június

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

A Bánk-bán kérdéshez.*)

A Bánk-bán kérdéshez.*) A Bánk-bán kérdéshez.*) rdujhelyi enyhérttol könyv jelent meg Újvidéken eczímen: Péter és Hátik-bán összeesküiése. 11 Hazafias tűzzel, élvezetes nyelven, és a mi fő: párját ritkító alapossággal és gondos

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család

A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család ÖSSZEFOGLALÁSOK A Habsburg- és a Habsburg-Lotharingia-család Karl Vocelka osztrák történészprofesszor, a Bécsi Egyetem Történeti Intézetének elnöke ismert a magyar szakmai közönség számára. Az elmúlt két

Részletesebben

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk,

IRODALOM. emlékei a külföldön és a hazában czímen. A hivatalos jelleg. építési korai czímű. Möller tanulmánya tulajdonképpen nekünk, IRODALOM Magyarország műemlékei. III. kötet. Szerkeszti báró Forster Gyula. Budapest. Franklin-Társulat. 1913. 4-rétű 314 lap. A Műemlékek Országos Bizottságának ez a kiadványa is rendkívül becses tartalommal

Részletesebben

AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN

AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN AZ ÁRPÁDOK CSALÁDI TÖRTÉNETE EGY NAGYBECSKEREKEN MEGJELENT KÖNYVBEN ÓZER ÁGNES Szűkebb pátriánk több mint egy évszázaddal ezelőtt sem szűkölködött a múlt iránti tudományos érdeklődésben, annak magas szintű

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián

Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD. Kapusi Krisztián Thalassa (18) 2007, 2 3: 179 186 ARCHÍVUM FERENCZI SÁNDOR ÉS A PÁLOS (PROPPER) CSALÁD Kapusi Krisztián Olvasom Axel Hoffer tanulmányában az alábbi sorokat: Gizella (született Altschul) családja közeli

Részletesebben

ERDÉLY ŐSRÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ. Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában az archeológia tárgyköréből

ERDÉLY ŐSRÉGÉSZETI REPERTÓRIUMÁHOZ. Az Erdélyi Tudományos Intézet kiadásában az archeológia tárgyköréből 110 A harmadik csoportot a Tarjányi-család kevésszámú irata alkotja. Az iratok főleg Tarjányi János és Ignáo Csanád, Arad és Temes megyében játszott szerepére vetnek világot. A jelenleg is Cégén lévő iratok

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Recenzió Kende Péter Népszabadság 2005. április 23. Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Közgazdászok ritkán írnak önéletrajzot, pláne "rendhagyót". Ezúttal azonban éppen arról van

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 42. Gazda István Feladataink id. Szinnyei József tudományos életműve további feltárása érdekében Íródott halálának centenáriumán Megjelent 2014-ben

Részletesebben

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás

Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás. Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás Közszolgálati életpálya és emberi erőforrás gazdálkodás Petrovics Zoltán Emberi erőforrás és közszolgálati életpálya kutatás (A jogi szabályozás munkacsoport zárótanulmánya) ISBN 978-615-5269-60-8 Á ÁROP-2.2.17

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám:EBH/1026/2008 Ügyintéző:.dr. Gregor Katalin Az Egyenlő Bánásmód Hatóság X Ügyvédi Iroda által képviselt KA kérelmére a PR ügyvéd által képviselt ITD Hungary Zrt. eljárás

Részletesebben

DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész

DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész Sárváron született. A Képzőművészeti Főiskolán 1926-ban végzett. Mezőkövesden a gimnázium rajztanáraként 1927-től élt, tanított, tevékenykedett festőművészként

Részletesebben

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet Goreczky Tamás BURIÁN ISTVÁN, EGY MAGYAR DIPLOMATA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA SZOLGÁLATÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Részletesebben

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális

Részletesebben

*M11213113* MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS. 2011. augusztus 25., csütörtök ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK. Državni izpitni center

*M11213113* MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS. 2011. augusztus 25., csütörtök ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK. Državni izpitni center Državni izpitni center *M11213113* ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS 2011. augusztus 25., csütörtök ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA RIC 2011 2 M112-131-1-3 A) Az értekező iskolai

Részletesebben

ARCHÍVUM. Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * Venczel József. I. A falumunka értelmezése

ARCHÍVUM. Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * Venczel József. I. A falumunka értelmezése ARCHÍVUM Venczel József Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * I. A falumunka értelmezése A társadalomkutatás és a társadalomsegítés egyik feladatkörét vállalja a falumunka. Részben tudományos, részben

Részletesebben

T/10748. számú törvényjavaslat. a fémkereskedelemről

T/10748. számú törvényjavaslat. a fémkereskedelemről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10748. számú törvényjavaslat a fémkereskedelemről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. április 2013. évi törvény a fémkereskedelemről Az Országgyűlés a

Részletesebben

Rezs is. Kohaut Rezs. Kohaut. Ez utóbbiak közzé. Hazánkban összehasonlítva más országokkal aránylag. számú rovar pontosabb

Rezs is. Kohaut Rezs. Kohaut. Ez utóbbiak közzé. Hazánkban összehasonlítva más országokkal aránylag. számú rovar pontosabb Kohaut Rezs. Irta: (1858 1908.) De. Kertész Kálmáx. Hazánkban összehasonlítva más országokkal aránylag kevesen foglalkoznak rovarokkal" írja Kohaut Rezs a Természettudományi Közlöny XXXVIII- ik kötetében,

Részletesebben

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL FIGYELŐ RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Alkotás a társadalomtudományok határán e címmel jelent meg 2001-ben az a tanulmánykötet, melyben Dr. Kovacsics József

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN

[Erdélyi Magyar Adatbank] A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN RÁDULY JÁNOS A KÉT KIRÁLYGYERMEK BALLADAMOTÍVUMAI EGY KIBÉDI NÉPMESÉBEN 1. 1865-ben jelent meg első ízben a Fővárosi Lapokban Kriza János egyik legkiválóbb munkatársának, Gálfi Sándornak a balladagyűjtése

Részletesebben

Molnár Katalin A társadalomtudomány(i tanszék) két évtizede a rendészeti felsőoktatásban 1

Molnár Katalin A társadalomtudomány(i tanszék) két évtizede a rendészeti felsőoktatásban 1 Húsz év Molnár Katalin A társadalomtudomány(i tanszék) két évtizede a rendészeti felsőoktatásban 1 Ünnepi alkalomról lévén szó, a tanácskozás többi előadójához hasonlóan magam is a tudományos teljesítmények

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.

Részletesebben

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910)

Maárné Molnár Csilla. A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Maárné Molnár Csilla A Kaposvári Állami Gimnázium diákjai (1870-1910) Doktori (PhD) értekezés Témavezetõ Géczi János habilitált

Részletesebben

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL.

FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL. Gosi Mariann FÉLÜNK-E A FARKASTÓL? A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK BIZTONSÁGÉRZET- ÉNEK VIZSGÁLATA, ATTITUDJEI, VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI TERRORIZMUSRÓL Az európaiak még mindig nem vették tudomásul, hogy milyen komoly

Részletesebben

VÁRhely 2002/4. HARS JÓZSEF: Magyar Művelődés Háza

VÁRhely 2002/4. HARS JÓZSEF: Magyar Művelődés Háza VÁRhely 2002/4 HARS JÓZSEF: Magyar Művelődés Háza Többen visszafojtott lélegzettel figyeltük drámai csúcspontokon, hogy a védőháló mögött hulló vakolattal együtt nem verik- e le a betűket a Kaszinó homlokzatáról.

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *)

1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1947. évi XVIII. törvény a Párisban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában *) 1. a Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagybritannia

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében

Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele az Állami Számvevőszék jelentéseinek tükrében Szerkesztette: Lett Béla Sopron, 2016 Az állami erdő és erdőgazdaságok vagyonkezelése és számvitele

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9822 Jelentés a Nemzetközi Pető András Közalapítvány és - kapcsolódó ellenőrzésként - a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése.

4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése. 4. A jog- és társadalomtudományi szakosztály jelentése. Tisztelt Közgyűlés! Szakosztályunknak elmúlt évi működéséről szóló jelentésemnek elkészítése be kell vallanom nehéz feladatot teremtett részemre.

Részletesebben

NYELVMUVELO NAPOK ALKALMA VAL

NYELVMUVELO NAPOK ALKALMA VAL HOD I EVA, ", KIALLITASOKA SZARVAS GABOR " " NYELVMUVELO NAPOK ALKALMA VAL A Szarvas Gabor Nyelvmiivelo Napok arculatanak kialakitasahoz igen jelentos mertekben hozzajarulnak azok a kiallitasok, amelyeket

Részletesebben

A SZÁZ ÉV MÉLTATÁSA* 1868-1968

A SZÁZ ÉV MÉLTATÁSA* 1868-1968 A SZÁZ ÉV MÉLTATÁSA 1868-1968 Nem könnyű több generáció múzeumi gyűjtőmunkáját, kiemelkedő eredményeit, múzeumunk küzdelmes éveit röviden vázolni. Ma már csak a száraz statisztikai adatokból, írásos jelentésekből,

Részletesebben

A Hajdúsági Múzeum megalapítása.

A Hajdúsági Múzeum megalapítása. A Hajdúsági Múzeum megalapítása. Az ősember előkerült munkaeszközei, emlékei összegyűjtésére a múltban semminemű kísérlettel nem találkozunk Hajdúböszörményben annak ellenére, hogy több mint kétszáz éve

Részletesebben

I.kötet: Megalapozó vizsgálat

I.kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

A tanyák értékei pályázat eredményei

A tanyák értékei pályázat eredményei név Tudomány os Faragó Melinda 1 település, ahol a pályázó él Kecskeméten él egyetem, főiskola a Budapesti Corvinus Egyetem Gere Csilla Zentán él a Szegedi Természettudomány i és Informatikai Kar a pályázó

Részletesebben

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja

ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja ABAKUSZ Közgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola Pedagógiai programja A fenntartó a pedagógiai programot jóváhagyta:. Dr. Kecskésné Dudás Erzsébet fenntartó részéről Hatálybalépés dátuma:

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v Sárospatak Város Önkormányzat Képviselı-testülete 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-250 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu 5995-4/2012. J e g y z ı k ö n y v Készült: Sárospatak

Részletesebben

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÁNONJOGI PROGRAM AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PhD tézisek Készítette: Fügedy Antal Levente Témavezető:

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

...--... A bántalmazásról.

...--... A bántalmazásról. A BÁNTALMAZÁSRÓL. ......--.... A bántalmazásról. Könyörtelen szigoruság és emberi érzés e két látszólag ellentétes tulajdonság jellemzi azt a bánásmódot lnelyet az igazi csendőr hivatásának teljesitése

Részletesebben

Magyar Örökség Díj Petrik Gézának

Magyar Örökség Díj Petrik Gézának PERSZONÁLIA Magyar Örökség Díj Petrik Gézának I I I 2003. március 22-én Petrik Géza Magyar Örökség Díjat kapott a magyar nemzeti bibliográfiát megalapozó tevékenysége elismeréséül. A Magyar Nemzeti Múzeumban

Részletesebben

Szarvas Gábor és a Magyar Nyelvor

Szarvas Gábor és a Magyar Nyelvor LÁNCZ IRÉN: Szarvas és a Magyar Gábor Nyelvor Száz évvel ezelott, 1895. október 12-én lezárult Szarvas Gábor életpályáj a, befejezetté vált életmuve, és véget ért egy mozgalmas korszak nyelvünk életében

Részletesebben

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan?

Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? (Csaba László: Európai közgazdaságtan. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014.) Létezik olyan, hogy európai közgazdaságtan? Ha egy amerikai közgazdászt kérdeznénk, jó esélylyel nemleges választ kapnánk. E válaszszal

Részletesebben

Könyvtárosképzés Németországban.*

Könyvtárosképzés Németországban.* KISEBB KÖZLEMÉNYEK. Könyvtárosképzés Németországban.* A könyvtári alkalmazottaknak Németországban három csoportjuk van: felső, középső és alsófokú, a mi fogalmazásunk szerint tudományos tisztviselő, segédszemélyzet

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Vagyongazdálkodási Bizottsága 2014. április 14. napján tartott rendkívüli nyílt üléséről.

Jegyzőkönyv. Készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Vagyongazdálkodási Bizottsága 2014. április 14. napján tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jegyzőkönyv Készült Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Vagyongazdálkodási Bizottsága 2014. április 14. napján tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Dr. Bohács Zsolt a bizottság elnöke Gila

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény pedagógiai programmal kapcsolatos rendelkezései, A nevelési-oktatási

Részletesebben

i68 SZAKIRODALOM KOSSUTH időnként felmerült, de csakhamar elejtett konföderációs

i68 SZAKIRODALOM KOSSUTH időnként felmerült, de csakhamar elejtett konföderációs i68 SZAKIRODALOM KOSSUTH időnként felmerült, de csakhamar elejtett konföderációs terveitől eltekintve, nem voltak hajlandók Magyarország szabadságát a magyar nemzet politikai szupremáciájának ilyen korlátozása

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2217/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2217/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2217/2016. számú ügyben Előadó: Némedi Erika Az eljárás megindítása A békés megyei Zsadány községben élő panaszos szociális ellátása ügyében kért segítséget.

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK)

REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE. SZILÁGYI PÉTER egyetemi tanár (ELTE ÁJK) 085_180_2011_3.qxd 2011.11.03. 16:06 Page 85 Iustum Aequum Salutare VII. 2011/3. 85 91. REFLEXIÓK A JOGBÖLCSELET OKTATÁSÁRÓL, RENDSZERVÁLTÁSON INNEN ÉS TÚL VARGA CSABA TISZTELETÉRE SZILÁGYI PÉTER egyetemi

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43 ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS

Részletesebben

., '"- Benczédi Gergely

., '- Benczédi Gergely ., '"- Benczédi Gergely 1839 1906 Születésén ok 100-ik évfordulója alkalmából idézzük emlékét. Tesszük ezt nagy kegyeleuel okulás céljából: az unitárius anyaszentegyházat a Benczédi Gel'gelyek hiisége

Részletesebben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház

Részletesebben

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV Magyar mint idegen nyelv emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. MAGYAR MINT IDEGEN NYELV EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET.

a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. LT t cl S 11 cl s a földadó-kataszter nyilvántartásáról szóló 1885. évi XXII-ik tv.-czikk végrehajtása iránt. (1885. évi 45.055. szám.) 1. FEJEZET. A földadó-kataszter nyilvántartásának czélja és tárgya.

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

Igazgatói beszámoló. a tatabányai Árpád Gimnázium. 2007 2012 között végzett munkájáról

Igazgatói beszámoló. a tatabányai Árpád Gimnázium. 2007 2012 között végzett munkájáról Igazgatói beszámoló a tatabányai Árpád Gimnázium 2007 2012 között végzett munkájáról 2012. május - június Ezt az igazgatói beszámolót a tatabányai Árpád Gimnázium nevelőtestülete 2012. június 6-ai értekezletén

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖZÖNSÉG

KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖZÖNSÉG Gereben Ferenc KÖNYV, KÖNYVTÁR, KÖZÖNSÉG (A magyar társadalom olvasáskultúrája olvasás- és könyvtárszociológiai adatok tükrében) Országos Széchényi Könyvtár Budapest 1998 Az 1985/86-os országos reprezentatív

Részletesebben

Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti

Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti 204-391 Biographia 2007.12.04 10:07 Page 379 DR. ZIMMERMANN ÁGOSTON 1875 1963 379 Állatorvos, bölcsészdoktor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes és tiszteleti tagja, Kossuth-díjas, az anatómia és fejlôdéstan

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 CÉGÉNYDÁNYÁD

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 CÉGÉNYDÁNYÁD CÉGÉNYDÁNYÁD A FALU, AHOL NEMCSAK ÁLMODNI MERNEK, HANEM FELÉBREDNI IS BEVEZETÉS A Szamosháton fekvő ikerfalu bonyolult és izgalmas története a XII. századra nyúlik vissza. Cégény és Dányád települések

Részletesebben

Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet

Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HÍRLEVELE 2011.. FFEEBBRRUUÁÁRR Nádas Kitti: Mint az anyai szeretet TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Részletesebben

Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról

Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról Dobozi Eszter Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról Így voltam én is: félkézzel lantos, másikkal néptanító, kubikos, téglahordó, pallér, orvos, ami csak kellett, és szerettem volna minden egyéb lenni,

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Az első magyar vonat az orosz sztyeppén (1911)

Az első magyar vonat az orosz sztyeppén (1911) Háda Béla-Ligeti Dávid -Majoros István-Maruzsa Zoltán-Merényi Krisztina (szerk.): Nemzetek és birodalmak. Diószegi István 80 éves. ELTE, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, 2010. Vadász

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK ^ i 155. gz. ^ ^ A BENIGNI-KÖNYVTÁR ÍRTA GYÖRGY LAJOS AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA KOLOZSVÁR, 1943

ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK ^ i 155. gz. ^ ^ A BENIGNI-KÖNYVTÁR ÍRTA GYÖRGY LAJOS AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA KOLOZSVÁR, 1943 ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK ^ i 155. gz. ^ ^ A BENIGNI-KÖNYVTÁR ÍRTA GYÖRGY LAJOS AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KIADÁSA KOLOZSVÁR, 1943 ^f ERDÉLYI TUDOMÁNYOS FÜZETEK 155. SZ. A BENIGNI-KÓNYVTÁR IRTA GYÖRGY

Részletesebben