/4. Tegyen javaslatot az esetben szereplő idős ember komplex gondozásának megszervezésére!

Átírás

1 /4. Tegyen javaslatot az esetben szereplő idős ember komplex gondozásának megszervezésére! P. Imréné, Éva 68 éves. Férje két évvel ezelőtti halála óta egyedül él egy 1200 fős kisfaluban. Egy lánya és három unokája van. Férje bányász volt, ő maga varrónő. Amikor lányuk a középiskola elvégzése után elköltözött otthonról, nagyon megviselte az anyát. Krízisként élte meg azt is, amikor 57 éves korában nyugdíjazták. Férjével egyébként nyugodt, kiegyensúlyozott életet éltek, egészen annak haláláig. A veszteséget, melyet a férj halála jelentett, az idős asszony képtelen feldolgozni. Magányosnak érzi magát, kilátástalannak ítéli életét. Állandóan róla beszél, róla álmodik, a lánya azt tapasztalta, hogy beszél is hozzá. Az első magányos karácsonyi ünnepeket együtt töltötték, látszólag kiegyensúlyozott pszichés állapotban. Az ünnepek után azonban hazavágyott. Lánya hazavitte, és mikor délután visszatért, az idős asszonyt eszméletlen állapotban találta otthonában, kezében egy gyógyszeres üveggel. Az öngyilkossági kísérletet követően pszichiátriai kezelésben részesült. Az eltelt időszakban hosszabbrövidebb megszakításokkal továbbra is pszichiátriai kezelés alatt áll. Jelenleg a lányánál tartózkodik, önmaga ellátására képtelen, emiatt állandó jelleggel felügyeletre szorul, amit lánya csak időlegesen tud biztosítani. Információtartalom vázlata - A család fogalma, funkciói - A családi funkciók változása az életút során - A családi életciklusok, az életciklusokban jelentkező normatív krízisek - Az esetben szereplő asszony életútjában jelentkező krízisek - A veszteségek feldolgozásának módja, a segítségnyújtás lehetőségei - A kóros gyászreakciók hatása az ember személyiségére - Az öngyilkosság aránya és területi eloszlása Magyarországon - Cry for help fogalma - A laikus és a segítő szakember feladatai cry for help észlelésében - A komplex gondozás fogalma - Az idős asszony gondozásába bevonható szolgáltatások és intézmények Tartalomjegyzék /4. Tegyen javaslatot az esetben szereplő idős ember komplex gondozásának megszervezésére! A család fogalma, funkciói:...5 Család: emberek egy együtt élő kiscsoportja, amelyet házassági, vagy vérségi kapcsolat köt össze, vagyis a tagok között leszármazási kapcsolat van - házasság, adoptáció. (örökbefogadás)...6 Családjellemzési elméletek :...6 A család funkciói...6 Termelés...6 Fogyasztás...6

2 Reprodukció,...6 Szocializáció...6 felnőttek pszichés védelme...6 Külön kell tárgyalni az idősgondozást, mint családi funkciót...6 A családok a történelem folyamán...7 Modern társadalmak:...7 Funkció és szerep...7 A funkciók szerepeket generálnak...7 STÁTUSZ társadalomban, közösségben elfoglalt pozíció,...7 A szerep a státuszhoz kapcsolódó elvárások összessége....7 Szerepkonfliktus...8 Szerepkonfliktus lép fel, amikor egyes szerepekhez különféle, egyeztethetetlen elvárások kapcsolódnak ( pl. főnök és szerető )...8 Család konfliktus...8 A házastársak lehetséges érdekellentéteinek fő területeit a család funkciói jelölik ki A családi funkciók változása az életút során:...8 Fejlődés, változás, családi életciklusok...8 Haley (1973) vezette be a családi életciklus fogalmát,...9 Rendszerében hét ciklust vázol fel...9 Családi életciklusok...9 Carter és Mc Goldriek (1989) hat fázisú modellje, mely szerint:...9 Első a nőtlen vagy hajadon fiatal felnőtt önálló életének kezdete otthon elhagyása...9 Második a családok kapcsolódása a házasságon keresztül házasság...9 Harmadik a kisgyermekes családok léthelyzete kisgyermekes család...9 Negyedik a családok tinédzser korú gyermekekkel szakasz serdülők a családban...9 Ötödik a gyermekek elengedése, önállósulása üres fészek szindróma...9 Hatodik a családok a későbbi életszakaszban. késői szakasz...10 Ábra: Az eriksoni pszichoszociális fejlődés szakaszainak a családi életciklus nyolc fázisával való összefüggése (Kurimay nyomán, old.)...11 Amiképp az eriksoni krízismodellben az egyénre, úgy a családra is kötelező és elkerülhetetlen változások terhe nehezedik )A család, mint fejlődési folyamat:...12 A fejlődési szakaszok jellemzői:...12 a.) indítóerő a zónához kötött testi fejlődés;...12 b.) a szakaszok megoldatlansága fixációhoz vagy regresszióhoz vezet;...12 c.) minden szakasznak megfelel egy identitás-elem...12 Identitás (latin): A családi életciklusok, az életciklusokban jelentkező normatív krízisek:...12 Krízis: Amikor a régi működési módok már nem funkcionálnak, de még nincsenek újak...12 Normatív krízis: fejlődésből következik...12 Paranormatív krízis: nem következik a fejlődésből...12 Identitás krízis:...12

3 A fejlődési krízis ) Hogyan ismerhető fel a krízis?...13 Az életciklus-váltásokban számolhatunk problémává növekedő krízisbe forduló állapottal: Újonnan házasodott pár családja...13 a családok kapcsolódása a házasságon keresztül házasság Csecsemős (0-3 év) család...13 Gyermekágyi pszichés zavarok. GYES-neurózis. Házastársi alrendszer mellett megjelenik a szülői alrendszer a házaspár kapcsolata változik. Kistestvér születése a nagyobbik gyermek regresszív viselkedése Kisgyermekes (3-6 év) család...14 Anya munkába állása Iskolás (6-14 év) gyereket nevelő család...14 Iskolakezdés feszültségei. Kamaszkor előjelei Házastársi kapcsolat kifulladása,...14 a családok tinédzser korú gyermekekkel szakasz serdülők a családban Középiskolás (14-18 év) gyereket nevelő család...14 Aszimmetrikus szülő-gyermek kapcsolat egyre szimmetrikusabbá válik Felnövekedett gyereket kibocsátó család...14 Párválasztás, leválás, otthon elhagyása, család a függetlenség felé haladó, serdülő/adoleszcens ifjúval Magukra maradt, még aktív szülők...15 üres fészek szindróma Elfedett konfliktusok élesben jelentkezhetek. Új szerepek (anyós - após - nagyszülő szerep)...15 az időskorú (nagyszülő szerepbe kerülő) párok életciklusa Inaktív öreg házaspár családja...15 Életlehetőségek beszűkülése. Nyugdíjazás által pozícióvesztés. Krónikus betegségek megjelenése. Megözvegyülés...15 késői szakasz már a szülő függ a gyerektől Az esetben szereplő asszony életútjában jelentkező krízisek:...16 lány elköltözése...16 nyugdíjazás...16 férj halála...16 Identitás - krízis: A veszteségek feldolgozásának módja, a segítségnyújtás lehetőségei:...17 Veszteségek pszichés vonatkozásai...17 A GYÁSZ PSZICHÉS FOLYAMATA...17 A gyász jellegét alakító tényezők:...17 Gyász fázisai:...17 Elutasítás, zsibbadtság...17 Düh, harag, sóhajtozás...17 Alkudozás, újraszervezés...17 Belenyugvás, elfogadás, jövőre irányulás...17 Torzulási típusok:...17

4 A komplikált gyászra hajlamosító tényezők:...18 Feldolgozás...18 Coping = megküzdési készség (önaktualizáló képesség)...18 A nehéz helyzet megélésének folyamata:...18 Az érzelem és a megküzdés együtt működnek, kölcsönhatásban, vannak...18 Cselekvő copingok...19 Szembefordulás...19 Helyzetváltoztatás...19 Complajensz...19 Coping stratégiák:...19 Probléma központú megküzdés...19 Érzelem központú megküzdés...19 Viselkedéses megküzdési stratégia...19 Kognitív (megismerő) stratégia...19 Coping irányultság...19 Az elhárító mechanizmusok...19 A késztetéseket, vágyakat, indulatokat szabályozó működési változatok Lényege, hogy kiküszöböli a tudatból a kínosat, a nem realizálhatót, oldja a feszültséget...20 Szorongás = Veszélyekre felhívó jelzés, tárgy nélküli, bizonytalan feszültségi állapot...20 Az éretlen én-védő mechanizmusok néhány típusa: )IDENTIFIKÁCIÓ - azonosulás, azonosítás, utánzás )REGRESSZIÓ - visszaesés )ELFOJTÁS elfelejtés (kellemetlen dolgokra, amire mások emlékeznek, mi nem) )PROJEKCIÓ - kivetítés )HASÍTÁS )KOMPENZÁLÁS - helyettesítés )ACTING-OUT - szerepet vesz fel )REAKCIÓKÉPZÉS - ellenhatás )ANULLÁCIÓ - meg nem történtté tevés, tagadás )fixáció - rögzítés, rögzülés...21 Érett én-védő mechanizmusok: )SZUBLIMÁCIÓ - megtisztul, megnemesül )HUMOR - derűben feloldás )SZUPPRESSZIÓ - elakasztás, megszüntetés )ELABORÁCIÓ - kidolgoz, kimunkál )RACIONALIZÁCIÓ - egyszerűsítés, ésszerűsítés )INTELLEKTUALIZÁCIÓ - elvonatkoztat...22 Gyászmunka segítése: A kóros gyászreakciók hatása az ember személyiségére:...23 Elhárító mechanizmusok a gyászreakcióban...23 Pszichés tünetek Az öngyilkosság aránya és területi eloszlása Magyarországon:...24 Demográfiai sajátosságok:...24

5 Települési sajátosság:...24 Regionális sajátosság: Cry for help fogalma:...25 Cry for help: segélykiáltás, SOS jelzés...25 A szándék kommunikációja...25 a baj jelzést ad önmagáról Pre-szuicidális szindróma: A laikus és a segítő szakember feladatai cry for help észlelésében...26 Az életmentő beszélgetéshez nem kell pszichiáternek lenni!...27 a lelki elsősegély - segítő beszélgetés A komplex gondozás fogalma:...27 Szociális gondoskodás:...27 Szociális gondozás: Az idős asszony gondozásába bevonható szolgáltatások és intézmények...28 Törvényi lehetőségek )1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról...28 Házi segítségnyújtás...28 Családsegítés...29 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás...29 Közösségi ellátások...30 Szakosított ellátási formák...31 Lakóotthonok )36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól...33 A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek...34 Természetben nyújtott szociális ellátások...34 Közgyógyellátás A család fogalma, funkciói: A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége; a társadalom fejlődésének függvénye, a rokonok kapcsolatának történelmileg változó formája, amely változásában követi a társadalmi viszonyok alakulását. Eredeti jelentése mellett sokfajta fogalomkör meghatározására is szolgál. Alapjelentése a mindennapi szóhasználatban: a szülő(k), a gyerek(ek) és legközelebbi hozzátartozóik közössége. Népies használata szerint a gyermeket is így nevezik; például van két családom. (Megjegyzendő, hogy azokat a házaspárokat akiknek nem volt gyermekük nem tekintették családosak.) A mai, modern értelmezés ezen legtöbbször az ún. monogám családot érti, amely tartós együttélésre vállalkozó egyetlen férfi és egyetlen nő szexuális, gazdasági, érzelmi közössége, s az általuk, illetve valamelyikük által nemzett gyermek(ek) közössége. Ezt nevezik nukleáris családnak is (nucleus = sejtmag), amely magja a vérségi közösségnek.

6 Család: emberek egy együtt élő kiscsoportja, amelyet házassági, vagy vérségi kapcsolat köt össze, vagyis a tagok között leszármazási kapcsolat van - házasság, adoptáció. (örökbefogadás). A család társadalmi intézmény, így lényegét a normák és a mögöttük álló értékek közvetítése alkotja. A család valamilyen formában minden emberi társadalomban létezett, nagyon változatos formákban. Ezért célszerű a rokon értelmű, szinonim fogalmak meghatározása is. Családjellemzési elméletek : A háztartások történeti változásai Európában : a gyűjtögető társadalmak nukleáris családtípusa, majd az agrártársadalmak többcsaládos kapcsolata, az ipari társadalmakban újra a nukleáris a jellemző Gyermekek a családban: a XVIII. szd.-ig nem volt bensőséges kapcsolat szülők és gyermekek között (így védekeztek a lelki teher ellen, a magas halandóság miatt) Felnőttek és idős szüleik kapcsolata: az önálló nukleáris családok miatt a hamar kirepülő fiatalok és szüleik kapcsolata meggyengülhet, az idősek ápolása széleskörű Háború a család körül : a család jövője széleskörű viták tárgya. Egyes vélemények szerint a család a nők elnyomása és a gyermekek személyiségfejlődése eltorzításának intézménye. Ennek rengeteg ellenzője van. A család menedék egy szívtelen világban (Lasch), az egyénnek szüksége van az intimitásra, amit a párkapcsolatokban, a családban találhat meg. A család funkciói Termelés Fogyasztás - A család gazdasági funkciója, a fogyasztási funkció érdekében. az anyagi javakon túl ide sorolhatók az egyéb ellátási funkciók, pl. háztartásvezetéssel kapcsolatos tevékenységek. Azok a tevékenységek amelyek során a megtermelt javakat felhasználjuk, pl. a tiszta ruhanemű bepiszkolása is fogyasztási funkció. Reprodukció, Szocializáció - A család biológiai-utódnemző funkciója. - A társadalmi státus reprodukciója, mint családi funkció. felnőttek pszichés védelme - A család érzelmi szükségleteket kielégítő funkciója. A család természetes támaszként a huma -ökorendszer része. Külön kell tárgyalni az idősgondozást, mint családi funkciót. Ez a funkció a reprodukciós funkció kivételével az összes többihez kapcsolódik. Termelő, mivel ellátási funkció. Fogyasztási, az idős ember részéről.

7 Szocializációs, mert mintául szolgál a fiatalabb generációnak. Pszichés védelem, az idős ember részéről természetes támasz, hogy ne izolálódjon, a gondozást biztosítók részéről pedig, hogy megfelelnek az elvárásoknak. A család e feladatai a megelőző korok családfejlődése során alakultak ki. Elsősorban az ún. kiscsalád (házaspár gyermek(ek)kel általánossá válásával, a nők tömeges munkavállalásával, nem utolsósorban a társadalmi-gazdasági fejlődéssel függ össze, hogy e funkciók számottevő részét a fejlett országokban meghatározott intézmények látják el. A családi funkciók azonban különböző formákban mégis fennmaradtak, sőt a tapasztalatok arra mutatnak, hogy közöttük vannak olyanok, amelyeket mind az egyén, mind a társadalom szempontjából a család tud leghatékonyabban ellátni. A családok a történelem folyamán a társadalmi, életmódbéli és gazdasági változások hatására funkciókat veszítettek ( pl. az iskolák vették át a felnőttkorra való felkészítés funkcióját ). Modern társadalmak: gazdasági funkcióról áttevődött a hangsúly az érzelmi funkcióra. Gyerekszerep történeti változása. Funkció és szerep A funkciók szerepeket generálnak. A családi szerepet szokásos megkülönböztetni a családi funkcióktól, családi feladatköröktől. Az ún. alapszerepek az apa, anya, fiúgyermek, leánygyermek, nagyapa, nagyanya szerepe kijelölése a családtagok biológiai és pszichológiai sajátosságai alapján rendeződik el. A feladatkörök a család tevékenységeit rendezik, annak céljai, eredményei szerint. Ilyen feladatkört jelenthet például a család státusának képviselete, a család pénzügyi, anyagi ellátása, a háztartás vezetése, a gyermekgondozás, gyermeknevelés, a betegápolás stb. A szerepek és a feladatkörök jellegzetesen kapcsolódnak egymáshoz; vannak olyan feladatkörök, amelyek hagyományosan a nő, az anya, s vannak amelyek hagyományosan a férfi, az apa szerepéhez kötődnek. STÁTUSZ társadalomban, közösségben elfoglalt pozíció, pl. anya, testvér, tanár, stb. szerepelvárások, szerepkonfliktusok, jogi/erkölcsi következmények. A státusz alatt azokat a pozíciókat értjük, amelyek egy csoport működése során kialakulnak (pl. vezető, beosztott, társ). Társadalmi szerepek megtanulása, viselkedési mintákból, jogokból, kötelezettségekből áll. A szerep a státuszhoz kapcsolódó elvárások összessége. A szerep a státuszhoz kapcsolódik, nem a személyhez. Az egyénnek a szerepet csak addig kell elfogadnia, ameddig a státuszt betölti (ha elfoglal egy státuszt, a vele járó szerepeket is el kell fogadnia). A szerepek kulturális minták. A szerepek legalább két résztvevő viszonylatát feltételezik, közöttük alakul ki a szerephelyzet. A szerepelvárások adják meg, hogyan kell viselkedni egy szerep-helyzetben. Szerepeink révén veszünk

8 részt a társadalmi életben. Szerepkonfliktus Mindannyian több szerep megformálói vagyunk, együtt ez a szereprepertoár. Szerepkonfliktus lép fel, amikor egyes szerepekhez különféle, egyeztethetetlen elvárások kapcsolódnak ( pl. főnök és szerető ) - szerep összeütközése hasonulás - diszkrepáns szerep : a személy nem azonos azzal, akinek látszik (Goffman) Család konfliktus A konfliktusokat általában olyan társadalmi helyzetekként vagy folyamatokként értelmezhetjük, amelyekben két vagy több személy, vagy csoport között érdekellentét van, ami érzelmi és/vagy szándékbeli ellentétben, időnként ellenséges interakciókban is kifejeződhet. Ez az általános megállapítás érvényes a családi, házastársi konfliktusokra is. A házastársak lehetséges érdekellentéteinek fő területeit a család funkciói jelölik ki. E funkciók történelmi korszakok szerint, de a családi életciklus egymást követő szakaszaiban is változnak. Ennek megfelelően változik az is, hogy egy adott történeti időpontban vagy a családi életciklus meghatározott szakaszában, mely ellentétek a legnagyobb jelentőségűek. A konfliktusok, ellentétek főbb csoportjaira, területeire a válások alakulásából is következtetni lehet. Ilyen területek lehetnek az anyagi természetű, a jövedelemmel, a jövedelem felhasználásával kapcsolatos, az önálló lakás hiánya miatt keletkezett viták; a gyermek miatt, gyermeknevelési elképzelésekkel kapcsolatos ellentétek; a szabad idő eltöltésével, baráti kapcsolatokkal {II-199.} összefüggő ellentétek; az alkoholizmus miatti házastársi konfliktusok. 2. A családi funkciók változása az életút során: Fejlődés, változás, családi életciklusok Minden család (rendszer) dinamikus egység, mely természetes (normatív) változások folyamatát éli át létrejöttétől megszűnéséig. A rendszernek minden új környezeti és belső családi kihíváshoz alkalmazkodnia kell, új struktúrákra, új viselkedésmódokra és szabályokra van szükség a változó feltételekhez és elvárásokhoz való illeszkedés során. Erikson fejlődéselmélete

9 Elméletének a kulcsfogalmai: énidentitás, kompetencia, pszichoszociális krízis. Haley (1973) vezette be a családi életciklus fogalmát, hogy kiemelje a családfejlődési szakaszok és átmenetek követelményeit, nehézségeit, problémáit és specifikumait. Rendszerében hét ciklust vázol fel (udvarlás, házasság gyermektelen szakasza, első gyermek születése, a gyermek(ek) iskoláskora, a gyermekek kirepülése a fészekből, a nyugdíjas és öregkor, végül a veszteségek és a halál időszaka). Családi életciklusok Legismertebb az új szakaszoló modellek közül Carter és Mc Goldriek (1989) hat fázisú modellje, mely szerint: Első a nőtlen vagy hajadon fiatal felnőtt önálló életének kezdete otthon elhagyása a fiatal elnyeri függetlenségét a szülőknél új helyzet, a szerepek megszűnnek, átalakulnak leválás Második a családok kapcsolódása a házasságon keresztül házasság a családnak (addigi szülőknek) az új családtag elfogadása Harmadik a kisgyermekes családok léthelyzete kisgyermekes család új szerepek, struktúrák Negyedik a családok tinédzser korú gyermekekkel szakasz serdülők a családban véleményszabadság, küzdelem, a szerepek újra definiálódnak véleményt alkot a gyerek is Ötödik a gyermekek elengedése, önállósulása üres fészek szindróma a gyerek elhagyja a családot

10 Hatodik a családok a későbbi életszakaszban. késői szakasz már a szülő függ a gyerektől. A családi funkciók életút során történő változásait legjobban az a komplex modell szemlélteti, amely az eriksoni egyéni fejlődésre vonatkozó nyolc fázist a családi életciklusokkal kapcsolja össze, egymásba ágyazva az individuális és családi életciklusok történéseit. Az ábra követésével Haley modelljéhez hasonló szakaszokat kísérhetünk nyomon. A párkapcsolat (1), a házasság (2), a várandósság (3), a család újszülöttel (4), a család kisgyermek(ek)kel (5), a család iskoláskorú gyermek(ek)kel (6), család a függetlenség felé haladó, serdülő/adoleszcens ifjúval (7), és az időskorú (nagyszülő szerepbe kerülő) párok életciklusa (8) alkotja a nyolc szakaszt, szoros összefüggésben az individuális fejlődéssel.

11 Ábra: Az eriksoni pszichoszociális fejlődés szakaszainak a családi életciklus nyolc fázisával való összefüggése (Kurimay nyomán, old.) Amiképp az eriksoni krízismodellben az egyénre, úgy a családra is kötelező és elkerülhetetlen változások terhe nehezedik. A gyermek(ek) felnövekedése adja a belső programot, a környezeti (helyzeti) tényezők alakulása a külső nyomást, melyeket kívánatos nyereségesen megoldani.

12 1) A család, mint fejlődési folyamat: Bizonyos szakaszokra jellemző helyzetek, szerepek, kommunikációs stílus, problémák. Az egyes életciklusok közötti átmenet alkalmazkodást, rugalmasságot igényel. Ha ez hiányzik, normatív krízisek alakulnak ki. A fejlődési szakaszok jellemzői: a.) indítóerő a zónához kötött testi fejlődés; b.) a szakaszok megoldatlansága fixációhoz vagy regresszióhoz vezet; c.) minden szakasznak megfelel egy identitás-elem. Identitás (latin): azonosság; önmagunk megítélésének viszonylag tartós egysége. Ki vagyok én? típusú kérdésre helyeződik át a hangsúly. Ezáltal válik az önmeghatározás mind fontosabbá az egyéni életvilág strukturálásában (Kézdi, 1994). 3. A családi életciklusok, az életciklusokban jelentkező normatív krízisek: Krízis: Amikor a régi működési módok már nem funkcionálnak, de még nincsenek újak. Olyan fenyegető helyzet, amely az egyén számára mindennél fontosabbá válik, és azt sem megoldani, sem elkerülni nem tudja. Időtartama 6-8 hét (Caplan) Normatív krízis: fejlődésből következik. Paranormatív krízis: nem következik a fejlődésből. Identitás krízis: egy-egy fejlődési szakasz végére megbomlik az egyensúlyi állapot, ez szomatikus, pszichés és szociális problémákkal jár, de szükséges ahhoz, hogy a további fejlődés bekövetkezhessék. A fejlődési krízis fordulópont, sorsdöntő életszakasz, az alkotóerő és/vagy a meghasonlottság forrása a nagyfokú sérülékenység, de az óriási fejlődési lehetőségek időszaka is egyben. Minden életkorban megtapasztaljuk azokat az enyhébb vagy súlyosabb kríziseket, amelyek a gyermekkort és a serdülőkort kísérik, amelyek együtt járnak a családból való kiszakadással (gondoljunk a kisgyermek első napjára a bölcsődében), általában minden mérföldkő, amelyek életünk új állomásait jelzik, amelyre nincs és nem is lehet előző tapasztalatunk, s amelyre nem készítettek fel bennünket. A krízisben ható motivációs erők vezetnek el a krízis megoldásához, amelynek eredménye, nyeresége egy újabb tudás, az identitás újabb eleme, a fejlődés magasabb szintje. Ebből következően az identitás mindig személyes erőfeszítést igénylő pszichikus teljesítmény, amely

13 kríziseken keresztül valósul meg. Erikson úgy tartja, hogy azok az emberek tapasztalnak identitáskrízist, akik elveszítik a személyes azonosságtudatukat és történeti folytonosságukat. 1) Hogyan ismerhető fel a krízis? Amikor a következő kérdések megkerülhetetlenül foglalkoztatnak bennünk, valószínűsíthető az identitás krízise: Nem tudom, ki is mi is vagyok valójában? ; Nem tudom, merre tart az életem? ; Bizonytalan vagyok szerepe(i)mben,»jelentésem«-ben stb. Erikson elméletében a fejlődés szakaszossága mellett különös hangsúlyt kap a fejlődés időbeliségén belül, a pillanat inspirációja, a Kairos Watzlawick (1974) különbséget tett a családi nehézségek és problémák között, amelyek a családi életvitel során előadódhatnak. A nehézségekkel (betegség, munkanélküliség, veszteségek, a szexuális élet gondjai, apró alkalmazkodási feladatok) minden embernek számolnia kell élete során, a családon belül bármikor előfordulhatnak, bármely fázisban felléphetnek. (Ezeket nevezte Erikson akcidentális kríziseknek az egyéni életciklus modellben.) Ezek az egyéni kreatív potenciálokat mozgósítják és felfokozzák. Ha a korábbi tapasztalatokon nyugvó megoldási minták bevetése nem hoz eredményt, a sikertelenség nyomán a nehézségből probléma gerjed, mely a pozitív visszacsatolás révén növeli a nehézségek mértékét, ez fokozza a körben forgó csődhelyzetet (eszkaláció). Ez a problémává növekedés, majd krízis annál valószínűbb, minél ismeretlenebb az új kihívás megoldási lehetősége, minél kevésbé van kész minta, bevált séma, biztonságos cselekvéslehetőség. Az életciklus-váltásokban számolhatunk problémává növekedő krízisbe forduló állapottal: a régi séma már nem jó, az új még nincs kimunkálva ahhoz, hogy új szerkezeti rend jöhessen létre és az új egyensúly kialakulhasson. A rendszer egészének (struktúra) szükséges változnia ahhoz, hogy vadonatúj szemléletmód és viselkedésmódok formálódhassanak ki, amelyek lehetővé teszik az adaptációt kifelé és befelé. 1. Újonnan házasodott pár családja Párválasztási érettség, alkalmazkodási készség, mint a házastársi kapcsolat meghatározója. Túl fiatalon kötött házasságnál ez még nem alakult ki. Ha túl hamar születik gyermek, az összecsiszolódás sérülhet. a családok kapcsolódása a házasságon keresztül házasság a családnak (addigi szülőknek) az új családtag elfogadása 2. Csecsemős (0-3 év) család Terhesség alatt pszichológiai szempontok figyelmen kívül hagyása. Spontán szülővé válás. Urbanizációs körülmények között, nukleáris családban, kórházi körülmények közötti szülővé válás problémái.

14 Gyermekágyi pszichés zavarok. GYES-neurózis. Házastársi alrendszer mellett megjelenik a szülői alrendszer a házaspár kapcsolata változik. Kistestvér születése a nagyobbik gyermek regresszív viselkedése. Amikor a fiatal pár a kétszemélyes rendszerbe várja, majd befogadja első közös gyermeküket, egyszersmind megélheti első családi életciklus-krízisét. Megszűnik a kölcsönös, egymás számára kitüntető személyes fontosság, a gyermek kontrollálja élethelyzetüket, külső kapcsolataikat és intim életüket. Veszteség és nyereség billeg az életmérlegen, megoldást kell találni eddig ismeretlen helyzetekre (nem pihennek eleget, túl sok a családi feladat, beszűkül az életvitel, csorbul az egzisztencia eddigi presztízse (pl. szakmai élet), erősen beszűkül a külvilág). A férj gyengédségi veszteséget él át, a feleség az elhanyagoltság bánatába merülhet. Kettejük szövetségében a gyermek által hozott öröm az áthidaló segítség, hogy alkalmazkodjanak a radikális változásokhoz. A páron kívüli rendszerekben is intenzív változás áll be ilyenkor. 3. Kisgyermekes (3-6 év) család Gyermek óvodába kerülése nevelésben, szocializációban kétféle hatás. Anya munkába állása családi szerepmegosztás változása. Szülők közötti konfliktusok száma nőhet. 4. Iskolás (6-14 év) gyereket nevelő család Iskolakezdés feszültségei. Kamaszkor előjelei. Házastársi kapcsolat kifulladása, házasságon kívüli kapcsolatok megjelenése ekkor a legvalószínűbb. a családok tinédzser korú gyermekekkel szakasz serdülők a családban véleményszabadság, küzdelem, a szerepek újra definiálódnak véleményt alkot a gyerek is 5. Középiskolás (14-18 év) gyereket nevelő család Aszimmetrikus szülő-gyermek kapcsolat egyre szimmetrikusabbá válik. Gyermek számára kortárscsoportok kulcsfontosságúvá válnak. A serdülővel való kommunikáció más stílust, szerepváltást igényelne, ez nem mindig sikerül a szülőknek. 6. Felnövekedett gyereket kibocsátó család A gyermek felkészítése az önálló életre. Anyagi függés az érzelmi leválást is nehezíti. A gyermek párválasztása, családalapítása. Párválasztás, leválás, otthon elhagyása, család a függetlenség felé haladó, serdülő/adoleszcens ifjúval a fiatal elnyeri függetlenségét a szülőknél új helyzet, a szerepek megszűnnek, átalakulnak leválás, párkapcsolat a gyermekek elengedése, önállósulása

15 a gyerek elhagyja a családot 7. Magukra maradt, még aktív szülők Újra megtalált szabadság. üres fészek szindróma Elfedett konfliktusok élesben jelentkezhetek. Új szerepek (anyós - após - nagyszülő szerep) Az egyéni krízis is a családiba ágyazódik. Amikor pl. az üres fészek helyzetbe jutó pár megéli egyéni életközépi krízisében a rövidülő perspektíva és elvesztett remények állapotát, az új helyzet ( ismét kettesben, hogyan is vagyunk egymással? ) előálló kapuzárási pánik állapotával felboríthatja a családrendszert. Az újrakezdés illúziójával kiszakadó fél a rendszer explóziójával (robbantással) reagálva elhagyott párjának és szeretteinek életében is krízist idézhet elő, mely ily módon problémamegoldás helyett meneküléssel és a krízis eszkalációjával zárul. az időskorú (nagyszülő szerepbe kerülő) párok életciklusa Az egykori szülőkből nagyszülők lesznek, a nagyanya segítsége lehet pozitív vagy negatív élmény (kirekesztés az anyai szerepből), a férj az anyóssal új végrehajtó rendszert alkothat, az anya a hierarchiában pozíciót veszíthet, stb. 8. Inaktív öreg házaspár családja Életlehetőségek beszűkülése. Nyugdíjazás által pozícióvesztés. Krónikus betegségek megjelenése. Megözvegyülés. késői szakasz már a szülő függ a gyerektől A családi életciklusok szükségszerű változásait a társadalom kulturális csatornákon át ceremóniákkal, rítusokkal segíti elő. A tarnzitcionális (átkelési) rítusok előírásos formaságok, amelyeknek szimbolikus jelentősége igen nagy. Az esküvő kultúránként erősen ritualizált ceremóniája a legkézenfekvőbb bizonyíték. De ezt szolgálja a keresztelő, a bérmálás, a konfirmáció, a ballagás és egyéb átváltási rítus is, mely egyéni és családi szempontból egyaránt protektív tényezőként működik (Kissné Viszket, 2005). Nem véletlen, hogy a családterápia egyik irányzata (milánói csoport, Maria Selvini Palazzoli és munkatársai, 1978) a családi rituálét terápiás eszközként alkalmazza. A meghalt családtag emlékére ültetett fa, melyet együtt ültet el a család, vagy az elhagyó társ és apa elgyászolási rítusa lehetővé teszi a meglévő családrendszer újrastrukturálását, a lábra-állás rendszerszintű elérését.

16 4. Az esetben szereplő asszony életútjában jelentkező krízisek: lány elköltözése személyvesztés gyermek fizikai távol kerülése o probléma ha úgy éli meg, hogy elvesztette gyermekét szerepvesztés már nem a gondoskodó anya o probléma már nem vagyok anya kapcsolatvesztés ritkább kontaktus o probléma nem kezdeményez, vagy elhárítja a kapcsolattartást, illetve túlzásba viszi nyugdíjazás szerepvesztés nem munkavállaló, nem kolléga, nem beosztott vagy irányító o probléma ha úgy gondolja, hogy haszontalan, nem találja meg újabb szerepét személyvesztés munkatársak o problémák visszajárva beleszól a munkahely belső életébe, vagy nem akar újabb ismeretségeket kötni, a régieket elhárítja kapcsolatvesztés kollegiális kapcsolatok, munkakörből eredő külső kapcsolatok, izoláció a munkahelytől és az ottmaradóktól o probléma kapcsolatait nem ápolja, nem teremt újabbakat, jövedelemvesztés férj halála társvesztés támasz elvesztése o probléma ha nélküle nem érzi magát teljes értékűnek o súlyos problémát jelez a gyász elhúzódása kóros gyászreakciók szerepvesztés nem feleség o probléma az özvegy és a feleségszerephez kapcsolódó, de nem azonos szerepek visszautasítása nem háziasszony, nem nő A problémák általában az önértékeléssel, az identitással kapcsolatosak. Identitás - krízis: egy-egy fejlődési szakasz végére megbomlik az egyensúlyi állapot, ez szomatikus, pszichés és szociális problémákkal jár, de szükséges ahhoz, hogy a további fejlődés bekövetkezhessék. Amikor a következő kérdések megkerülhetetlenül foglalkoztatnak bennünk, valószínűsíthető az identitás krízise: Nem tudom, ki is mi is vagyok valójában? ; Nem tudom, merre tart az életem? ; Bizonytalan vagyok szerepe(i)mben,»jelentésem«-ben stb.