O. P. KRIZSANOVSZKIJ O. O. HIRNA A KOZEPKOR TÔRTÉNETE. Tankönyv az általános oktatási rendszerú tanintézetek 7. osztálya szám ára

Átírás

1 f O. P. KRIZSANOVSZKIJ O. O. HIRNA i A KOZEPKOR TÔRTÉNETE r 11 Tankönyv az általános oktatási rendszerú tanintézetek 7. osztálya szám ára Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos M inisztérium a <S> 'S ) f.»' ËWr Huiiebfc a j ^ c g s a m» w w w a a-, o - jil b i GBIT 2007 t 8w %/

2 1 / EBK 63.3(0)4 h721 K82 Ile p e K J ia a e H o 3 B H ^ah H»: KpHîKaHOBCtKHH O. FI., X ip H a O. O. IcT opih c e p e /íh ix b ík íb : Ili^ p y H. æ jm 7-ro k ji. 3arajıı>HO ocbit. HaBH. 3aKJi. K.: Ham H ac, PeKOMendoeano MiHİcmepcmeoM oceim u i nayku ykpaîmı (Pim eh H H Kojıeriî M İH İC T epct B a o c b ít h i HayKH Y x p aih H üpoto K O Ji JV2 5/1-19 B iß p.) B n/ıano 3 a paxyhok AepæaBHHX kouitîb. ripo;ıa>k 3aöoponeHO P eueh 3eH T H : ÆOKT. ic T o p. H ayk, n p o ^ ). TjiaaK H X M. I. aok T. ic T o p. H ayk, npo(j). K o jic c h h k B. 0. ÆOKT. İCTOp. HayK, AOP. M op^b İH H eb B. M. K82 KpifHcaHOBCbKHH O. II., XipHa O. O. IcT o p iíi c e p e a m x b ík íb : n i^ p y n H H K ÆJia 7 K Jiacy 3 arajn>ho- OCBÍTHÍX HaBHaJIbHHX 3 akjiaj5 İB 3 H3 BHaHHHM yropcbkok) MOBOK) / rie p e K jia a yro p cb K O io m o bo io A. A. ^ h k í, K yjiíh. JlbBÍB: C b ít, c.: íji., KapTH. ISBN n iap y H H H K a jıa cbo M o ro K Jiacy 3 ic T o p ií c e p e a H Íx b ík íb H an n cah O n p o ijieco p o M K H ÍB CbK oro H a u io H a jib H o ro yh ÍB epch T et y ím c h í T a p a c a lllcbhch K a KpHacaHOBCb- KHM O. i l. Ta BHHTejieM-MeTOflHCTOM CLU JVe 2 5 m. K w eß a X ip H o io O. O. r ip O C T O I O İ aoctynhok) ÄJIH enphhhhtth MOBOIO 3 BTOpH 3 H3 HOMJ1HTI» yhhíb 3 C e - pejjhbobíhhsím BaXCJIHBOIO íí UİKaBOK) CTOpİHKOK) İCTOpİl JlIOflCTBa. IlİapyH H H K y 3- ro fl* eh O 3 HOBHMH AepXCaBHHMH CTaHÆapTaMH T a HOBOK) HaBHajIbHOK) npo rpam O K ) 3 ic T o p iï c e p e a w ix b ík íb. BEK 63.3(0)4h721 ISBN (yrop.) ISBN (yxp.) KpHacaHOBCbKHH O. II., XipHa O. O., 2007 OpixHa-HoBa, xyaoxche o(j)opmjiehhji, ijııoctpauiî, ophríhaji-maket, 2007 ühkí A. A., KyaÍH 3. 3., nepekjiaa, 2007

3 Egyezményes jelôlések (ru b rik á k, jelek) S zem töl szem b e - ism erkedés egyes tôrténelm i szem élyekkel. M in d en tu d ó k n ak - érdekes tények m egism erése. K ív án csiaknak - a kôzépkor tôrténelm ének talányaival kapcsolatos, gondolkodâsra késztetô ism eretek. K isszótár - az új szakkifejezések vagy kevéssé ism ert szavak szótára. S 5 Forrásmü M e rítsü n k ered e ti fo rrá sb ó l - a forrásm ü tôrténelm i ism erettartalm ának és h itelességének tisztázása. I E LLE N Ö R IZ D M AG AD! H ázi fela d at (E llenörizd m agad) - a tanulást segitö ellenörzö kérdések. & E LLE N Ö R IZ D A TU D Á S O D A T! E llenörizd a tu d á so d at - az ism eretanyag osszefoglalását és megtanulását segitö ellenörzö kérdések. 3

4 TARTALOM B E V E Z E T É S...10 M iról szól a kózépkor tórténete?...10 A kózépkor tórténetének idórendi határai és k o rszakolása...11 A kózépkor ó ró k ség e...12 H onnan szárm aznak a kózépkorra vonatkozó ism ereteink? T É M A A K Ó Z É P K O R I V I L Á G S Z Ü L E T É S E, F E J L Ó D É S E, S A J Á T O S S Á G A I 1.. A K ÓZÉPKORI EUROPA SZ Ü L E T É SE...16 A róm ales^á^barbár világ az I. évezred derek án...16 A rest királyok V A visszaállított b iro d alo m M eghalt a király, éljenek a királyok! A K Ó ZÉPKOR E M B E R E A term észet királya és a k irályság...26 Aki megy, az halad.,,a három csapás...27 K üzdelem a m indennapi b etev ó ért A KÓZÉPKORI EUROPA T Á R SA D A L M A...31 Seniorok, vazallusok, parasztok...31 Ki kire d olgozott?...33 A kik im ádkoznak A kik harco ln ak Akik d o lgoznak A társadalom tóbbi r é s z e...39 Szülók és gyerm ekek AZ Á LLAM A K ÓZÉPKORI E U R Ó PÁ B A N...44 Király, k irály fí Állam az állam ban...46 A m onarchia felólti á la rc á t...47 Them isz birodalm a

5 % 5.. A KÔZÉPKORI V Á R O S O K A kôzépkori városok kialakulása...51 Ez a falu város. De mi volt a kôzépkori P á riz s?...52 A városok harca az ónigazgatásért. Ö nkorm ânyzattal rendelkezö v á ro so k...54 M esterek, m esterlegények, tanoncok Akinek üres a zsebe, az ne m enjen a v á ro s b a...59 A polgárság...61 Új élet, új em b erek... ' A G AZDASÁGI ÉLET ÉS A H É T K 0Z N A PO K A KÔZÉPKORI E U R Ó PÁ B A N...65 A kenyér m indennél fontosabb...65 A m üszaki fejio d é s Az én házam az én v á ra m...68 Z siványtanyák...69 K ózlekedés, postaszolgálat...72 Fegyver és hadi felszerelés...72 Nem a ruha teszi az em bert...74 A kenyér az atya, a víz az a n y a T É M A VALLÁSI, EGYHÁZI ÉS MÜVELODÉSI ÉLET A KÔZÉPKORI EURÓPÁBAN 1.. A VALLÁS ÉS AZ EGYHÁZ SZEREPE A KÔZÉPKORI E U R Ó PÁ B A N Istenhez im ádkozva A kereszténység és az egyház a kózépkor hajnalán...81 Europa keresztény hitre té ríté s e...82 Az egyház és a császárság k ü z d e lm e Az üdvôzülésért, a gazdagságért és a d icsó ség ért A szerzetesség. K atolikus ren d ek A pápai hatalom a XII XIII. században A kôzépkori eretnekség. Az inkvizíció...93 Az egyház a XIV XV. században NYUGAT-EURÓPA KULTÚRÁJA A K Ô Z É P K O R B A N A korakózépkor k u ltú rája A hit és az értelem h arca Tudom ányos és m üvelodési k ö z p o n to k A m egfigyeléstôl a tapasztalatig Hallga, m ondok szép re g é t A nôk, a szerelem és a becsület m egénekloi Vidám fickók és m ókam esterek A világkép A m üvészet m arad, az élet szalad A korakózépkor és a hum anizm us Itáliában a X IV -X V. században

6 3. T É M A EUROPA. BIZÁNC. AZ ARAB VILÁG 1.. A BIZÁNCI B IR O D A L O M Bizánc m egszü letése Justinianus aranykora A viharos VII XI. századok. A képrom bolás A vég kezdete Szom orú v é g A tá rsad a lo m H étkoznapi é le t Tudom ányos ism eretek. M üszaki csodák Oktatás és n evelés Iro d alo m Ü nnepek, látványosságok, szórakozás Építészet és m ü v észet AZ ARAB K A LIFÁ TU S A rábia és az a rab o k Pogányság az iszlám e ló tt A llah és M oham ed O m ajjád és A bbászida K a lifá tu s Az arab világ kultúrája és m üvészete S K A N D IN Á V IA Vad n o rm an n o k A vikingek h a d já ra ta i Skandináv állam o k... \ Istenek alkonya FRANCIA ORSZÁG A K Ô Z É P K O R B A N A királyi hatalom m egszilárdulása A Vaskirály M egint háború, ráadásul százéves Franciaország a felkelések tü z éb en A hazaszeretet legyózi az ellenséget A százéves rém álom vége. Franciaország egyesítése A N G L IA A ngolszász k irály ság o k A vikingek vasszorításában Az ország norm ann m egszállása Az elsó P lan tag en etek A N agy Szabadságlevél A ngolos szócséplés A X IV-X V. század társadalm a A piros és a fehér rózsa háborúja

7 % 6.. N É M E T O R SZÁ G A kóvetkezó császárság K ótélhúzás a h atalo m ért Az olasz délibáb Irány a K elet! M indenható h ercegek A néphatalom európai b o lc só je N ém etország a kozépkor h ajn alán A FÓ LD K Ó ZI-TEN G ER M ED EN CÉJÉN EK O R SZ Á G A I Olasz v árosállam ok A pápai á lla m Csoborból v o d o rb e A reconquista és a Spanyol K irályság kialakulása T É M A A SZLÁVOK ÉS SZOM SZÉDAIK 1.. K ÓZÉP- ÉS K E L E T -E U R O PA A szlávok civilizáló d n ak A Cseh K irályság A betlehem i lá z a d ó H uszita háborúk ( ) M agyarország L engyelország Litván N agyfejedelem ség ÉSZA K KELETI-RUSZ. A M OSZKVAI Á L L A M A V lagyim ir-szuzdali F ejedelem ség N ovgorod N agy Ú r K üzdelem a B altikum ért Sotét felhók Europa fo lo tt M oszkvát sem építették fel azonnal Az iga levetése A foldek egyesítése a XV. században T ársadalom Á llam igazgatás M indennapi é le t K u ltú ra T Ó R Ó K O R SZÁ G Az elso tórok á lla m o k Az oszm án állam kialakulása Az oszm án szo m y Az O szm án Birodalom aran y k o ra

8 5. T É M A INDIA. KÍNA 1.. IN D IA A csodák o rszág a K asztrendszer K ô zô sségek Istenek, dém onok és más m itikus lé n y ek Életm ód és szokások K u ltú ra A M EN NYEI B IR O D A L O M Felem elkedések és h an y atláso k Társadalom és á lla m Az Ég Fia Életm ód, szokások, hagyom ányok Vallás és k u ltú ra IDÖ RENDI T Á B L Á Z A T A LAPFO G A LM A K ÉS K IFEJEZÉSEK S Z Ó T Á R A A JÁNLO TT SZ É PIR O D A L O M K ózépkori irodalom Ú jkori és legújabb kori iro d a lo m NÉVM UTATÓ 268 ( 8

9 K EDVES B A R A TO M! E tankonyv a vilagtortenelem egy nagyobb korszakarol, a kozepkorrol szol. M egirasakor arra torekedtiink, hogy m egszerezhesd belole a sziikseges tortenelm i ism ereteket, es ezzel egyiitt m egtudhasd, hogyan dolgozik a tortenesz. K ozben m egerted majd, honnan m eriti a tudos a m ultra vonatkozo ism ereteit, m agad is utana nezhetsz, hogy ezek az ism eretek m ennyire hitelesek es hianytalanok. Beszam olot keszitesz a kozepkori N yugat-europaban elt gyerm ekek eleterol, arrol, hogyan keritettek be, ostrom oltak es vedelm eztek a kozepkorban a varakat stb. M indez nem konnyii dolog, de nagyon lebilincselo. A tananyag elsajatitasaban segitsegedre lesznek a kerdesek, tovabba a kovetkezo cim ek alatt talalhato kiegeszito inform acio: S zem to l szem be alaposabban m egism ertet a nem m indennapi tortenelm i szem elyisegekkel. M in d en tu d o kn a k az erdekfeszito tortenelm i tenyek m egism erese reven teljesebb kepet kapsz a kozepkorrol. K ivdncsiaknak tovabbi inform acio azoknak, akik tobbet szeretnenek tudni, illetve jobban el szeretnenek igazodni a sok fontos es bonyolult tortenelm i esem enyek es jelensegek surujeben; olvasm anyokat talalsz a kozepkori tortenelem egyes izgalm as rejtelyeirol. Az ism eretek tokeletesebb rogzitese celjabol m inden fejezet vegen osszefoglalo talalhato. Ebbol ki kell valasztanod a 12 helyes m egallapitast es a v alasztasodat m eg kell indokolnod. A tankonyv sok illusztraciot, terkepet es vazlatot tartalm az, ami altal vonzobba valik. Am ami m eg ennel is fontosabb, hogy a konyv ezek reven tartalm asabb, kozerthetobb, erdekesebb lesz, es tobb inform aciot kozvetit. Tartalm az a konyv tajekoztato anyagot is m egm agyarazza az uj kifejezeseket es fogalm akat, a kevesbe ism ert szavakat (oldalankent es a tankonyv vegen), idorendi tablazatot, a javasolt irodalom ra vonatkozo jegyzeket. A szerzoket az irantad erzett tisztelet es szeretet vezerelte, es az szandek, hogy tanulsagossa es erdekesse tegyek a kozepkorba tett tortenelm i kirandulasodat. A szerzo k 9

10 A rc * 4> 2000 D 0 o>-* V o <i 1800 BEVEZETES c ^co 3 < CO a -4» N CO o 50 0 < CO -» 3 N t/) 4> =» 4> o k_ * l/> '0 * UJ (0 k_ o * o -* a N :0 * 4» » o 476 / D o 0». * O o O O 4» » » * 4000 M irol szol a ko zepkor to rtenete? A z italiai tudosok m ar a XV. szazadban m eghonositottak a kozepkor fogalm at. Ezt az idoszakot az europai tortenelem nehez idoszakakent, sotet korszakakent tartottak szamon. Ugy veltek, hogy ekkor odavesztek a gorog romai civilizacio nagyszeru vivm anyai. Az em bereket m iiveletleneknek, kegyetleneknek kepzeltek el, olyanoknak, akik egym ast pusztitottak a sok haboniban, politikai eletiikben pedig kaosz uralkodott. K esobb a tudosok elutasitottak a kozepkor ilyesfajta leegyszeriisitett ertelmezeset. Figyelem be vettek azt a tenyt, hogy a kozepkor sok hasznos dolgot is hozott az em berisegnek. Eddig a kiilonbozo em berek es tudosok eltero modon ertekeltek a kozepkort. Egyesek (foleg az ujsagirok es a politikusok) m eg m indig az europai m ult sotet korszakat latjak a kozepkorban. Korunk sok bajat a habonikat a m askent gondolkodokkal valo leszam olasokat, a term eszettel szem beni kim e- letlen magatartast stb. kozepkori oroksegnek tekintik. Term eszetesen egyszeriibb es kenyelm esebb m indent a m ultra haritani, ahelyett, hogy megkeresnenk a tarsadalom ban tapasztalhato negativ jelensegek gyokereit. M asok eppen ellenkezoleg, csak a jo oldalat latjak a kozepkom ak: lovagiasan (tisztelettudoan) bantak a nokkel, tiszteltek az em beri m eltosagot, betartottak a becsiilet szabalyait stb. A nezetek eltero m ivoltaban m aganak az em bem ek a term eszete tiikrozodik. Az em berek m indig eltero m odon lattak a vilagot: peldaul a kalozkodas eg y e sek szam ara a rablotam adast jelentette, m asoknak viszont csupan tengeri rom antikat. De valojaban m it is kapott az em beriseg a kozepkortol: jo t vagy rosszat? Ezt is, azt is. Teljes 10

11 egészében az ellentm ondásosság jellem zi. Egyfelól m agában foglalta az em ber nem eslelküségét, a kim agasló kulturális vívm ányokat, m ásfelól az em ber eldurvulását, a tudatlanságot, a vallási fa n a tizm u st. U gyanakkor a késóbbi társadalm ak torténetében is találunk elegendó sotét oldalt. Hát nem kevés véres háborút és más súlyos büncselekm ényt ism erünk a kozelm últból? L együnk hát elnézoek a kozépkorral szem ben, am ely kom orsága m ellett vidám arcát is m eg tudta m utatni. Vallási fanatizm us más vallásokkal szembeni türelmetlenséggel párosuló vakhit. A kó zép kor tó rtén e tén ek idórendi határai és ko rszako lása Az em beri társadalom m egállíthatatlanul fejlodik, egyre ósszetettebbé válik. E halado fejlódés érthetó ábrázolása érdekében a tudósok megállapodtak abban, hogy korszakokra osztják a világtorténelm et. A XVIII. században a kovetkezó korszakokat állapították meg: ókor (vagy antik kor), kozépkor és újkor. K ésobb ez a három kor kiegészült egy újabbal, a legújabb korral. A korszakok e láncolatában a kozépkor tobb m int tíz évszázadot olel fel. A régészek ásatásokat végeznek egy régi szem etesgódórben, am elynek oldalfalait vesszófonattal eró sítették meg. F énykép 11

12 G ótikus székesegyház egy m odern városban. F énykép A kôzépkor a N yugatróm ai Birodalom 476-os pusztulásával kezdödött és a XV. század végén A m erika európaiak általi felfedezésével zárult. Ezzel új korszak nyílt az em beriség tórténetében. A zsia és A frika népei néhány évszázaddal késobb jutottak el a kózépkorból az újkorba, de varmak a Földön helyek, ahol ez az átm enet a mai napig nem fejezödött be. Vagyis egyes népek gyorsabban, m ások lassabban kerülnek át a k o zép korból az újkorba. Ezért a tórténettudom ányban a korszakolás feltételesen fogadható el. U J T o rté n e lm i k o r hosszú idöszak, amelyben az emberiséget érinto fontos változások tôrténnek. A kô zépkor ôrôksége Az em berek azért tanulm ányozzák a m últat, hogy j obban m egértsék a jelent, kevesebb sajnálatos hibát kövessenek el, és am ennyire lehetséges, elöre lássanak a jövöbe. De van-e a kózépkornak bárm ilyen köze is napjainkhoz? A z az igazság, hogy igen. És nem is kevés. Európában éppen a kôzépkorban jelentek m eg a m odem àllam ok és népek, alakult ki nyelvük, kultúrájuk, gondolkodásm ódjuk és m agatartásuk legtöbb vonása. Ekkor alakultak ki a mostani állam határok is. U gyanakkor a kôzépkor az európai népeknek nagyon sok nem zetközi és vallási konfliktust is hozott, am elyek hol elsim ultak, hol újra fellángoltak. A kôzépkorban jelentek m eg az elsö iskolák és egyetem ek, am elyek közül sok napjainkban is m üködik. Ekkor rakták le a kônyvnyom tatâs alapjait. Sok m ai európai nép gazdasâgi életében m ég fellelh etô ek a 12

13 kôzépkori gazdálkodás form áinak nyom ai. Europa a kôzépkorban vált kereszténnyé. Létrejôtt a katolikus és a pravoszláv egyhàz, fejlödött a hittudom ány. K eleten kialakulóban volt a m uzulm án világ. V egyétek szem ügyre tôbb m odem város utcàit és tereit. M ilyen sokat m egôriztek a kôzépkori m üem lékekbôl! Vannak közöttük lakóházak, valam int szobrokkal, szentképekkel, színes üvegablakokkal díszített tem plom ok, vàrosházák. Sok kôzépkori tôrténet kortárs irodalm i m üvekben és a filmm üvészetben kelt újra életre. Egy szô m int száz, jelentôs ôrôkséget hagyott ránk a kôzépkor. Ú jragondolása nélkül önm agunkat sem lennénk képesek m egérteni. H onnan szà rm azn ak a kôzépkorra vo n atko zô ism eretein k? A kôzépkor idôben kôzelebb áll hozzànk, m int az ókor, kôvetkezésképpen tôbb tôrténelm i fo rrá s is m aradt ránk. Egyebek m ellett a kôzépkorbôl sok épület, m unkaeszkôz, fegyver, m üalkotâs stb. m aradt hâtra. Tôbbségüket régészek tárták fel az ásatások során, egy részüket pedig a gondos utôdok ôrizték meg m int az ôseiktôl szárm azó em lékeket. M ég nagyobb az írásos em lékek szâma, am elyek külônôs értékkel birnak a tôrténészek szám ára. Ezeket az iratokat a kifejezetten erre a célra létrehozott raktàrakban, archivum okban (levéltàrakbari) ôrzik. A tudôsok sokat kôzülük m ár kôzzétettek kônyvekben és M erseburgi Thietm ar K rónikájának elsö ive M egsérült kézira îta l dolgoznak egy kônyvtàrban. F énykép 13

14 1 folyôiratokban, hogy hozzâférhetôbbek legyenek a kutatôk szâmâra. A kôzépkori irâsos em lékek tôbbségükben latin nyelvüek. Sok kôzôttük a gazdasâgi okirat (vagyonôsszeirâs, adom ânylevél és vételi okirat stb.) és azoknak a tôrvényeknek a leirâsa, am elyek szerint az em berek a kôzépkorban éltek. Az irâsos em lékek nem m indig tükrôzik hüen az esem ényeket, ezért a tôrténészek fenntartâsokkal, kritikusan kezelik ôket. Sok értékes kôzlendôt tartalm aznak a kôzépkori tôrténelm i elbeszélések, a krô n ikâ k (Ruszban évkônyveknek nevezték ôket), a szentek életének leirâsai (igaz, ezekben keveredett a m ese a valôsâggal), a prédikâciôk, az életrajzok, a nem zetségek tôrténetei, a histôriâk, a korm ânyzati ügyiratok, a tudom ânyos és a szépirodalom stb. Ezeket elbeszélô forrâsoknak nevezzük. A m ült em lékét ôrzik az istenekrôl, az uralkodôkrôl és a hôsôkrôl szôlô legendâk, v alam in t a m esék, kôzm ondâsok, talâlôs kérdések stb. Tôrténelm i fo rrâ so k m indaz, ami tôbbé-kevésbé valôsâghüen szâm ol be a tôrténelm i esem ényekrôl és az em berek életérôl. A rch ivu m levéltâr. A régi okm ânyok ôrzését és feldolgozâsât végzô intézm ény. K rônikâk (évkônyvek) - olyan alkotâsok, am elyek idôrendben âbrâzoljâk a tôrténelm i esem ényeket. H istôriâk olyan m üvek, am elyekben a szerzôk szem tanûkként vagy kortârsakként szâm olnak be a fontos tôrténelm i esem ényekrôl. A kôzépkorra vonatkozô ism ereteket szerezhetünk a régm ült em lékét ôrzô népszokâsokbôl és szertartâsokbôl is. A kutatô a kôzépkori em ber vilâgâra vonatkozô ism ereteket szerezhet a falusi lakodalm akbôl, a gyerm ekjâtékokbôl, az ünnepi szokâsokbôl, a viseletekbôl és diszekbôl, a hâztartâsi eszkôzôkbôl. Sok érdekeset m esélnek a kôzépkori pénzérm ék, a pecsétnyom ôk, a cim erek stb. A tudôsokjszerint m inél sokrétübbek a tôrténelm i forrâsok, annal teljesebben és igazsâghübben elevenithetô fel az em ber m ultja. & E LLEN Ô R IZD A TU D Â S O D A T! 1. M ilyen korszakokra osztjâk a tudôsok az em beriség tôrténetét? 2. N evezd meg a nyugat-eurôpai és a keleti kôzépkor idôhatârait! 3. M ilyen tôrténelm i forrâsokbôl m eritjük a kôzépkorra vonatkozô ism ereteinket? 4. A kôzépkor m ilyen nyom aira bukkanhatunk még napjainkban is? 5. Hogyan segiti a kôzépkor tôrténetének tanulmânyozâsa a jelenkor megértését? 14 f

15 A KÔZÉPKORI VILÁG SZÜLETÉSE, FEJLODÉSE, SAJÁTOSSÁGAI

16 1.. A K Ô ZÉ P K O R I EU R Ó PA S ZÜ LE T É S E A róm ai és a barb ár vilàg az I. évezred derekàn A kôzépkori Europa nem egyik pillanatról a másikra keletkezett a Római Birodalom rom jain, hanem fokozatosan alakult ki. K ialakulásában fontos szerepet játszottak a barbár, elsôsorban a germ án tôrzsek betôrései, amelyekkel lezárult a róm ai és a barbár világ ósszeolvadásának hosszadalm as folyam ata. H ogyan volt képes eggyé válni ez a két eltéró világ, am elyek egyesülésének eredm ényeként kezdetét vette az európai kôzépkor? A Római Birodalom a bukását m egelózó néhány évszázadban hanyatlásnak induit, lakosságának lélekszám a csókkent. Az Appennini-félszigeten éló óslakosok szám a kisebb lett, m int az idegen galloké, germ ánoké és más tôrzsbelieké. A betolakodók nem fogadták el a gôrôgôk és a róm aiak kultúráját. Erósódótt a társadalom barbarizálódása, ami Roma szám ára nagyobb veszélyt jelentett, m int az ellenséges tám adások. Az em berek durvákká váltak, az életról vallott nézeteik p rim itív eb b ek lettek. A m íg a róm aiak korábban az óseik tórvényeit m egtartva éltek, addig az új nem zedékek elzüllóttek, csak a gazdagság és a szórakozás érdekelte óket. Az idegen vallások elterjedése m eggyengítette a régi hitet. Ezzel együtt erósódótt a kereszténység befolyása. Az állam hatalom kezdetben betiltotta K risztus hitét, de végül észbe kapott és 313-ban kihirdette a vallásszabadságot. A keresztény fópapság 12 évvel késóbb a niceai zsinaton elfogadta a hitvallást, a hitról szóló tanítás tóm ór m egfogalm azását. K onstantin császártól kezdve a róm ai uralkodók keresztényekké váltak. Ettól fogva béke és m egértés uralkodott az állam és az egyház kózótt. A kereszténység gyózelm e azt jelentette, hogy a régi 16 Germán vezér sisakja világnézetet felváltotta egy új, a kôzépkori Europa által is elfogadott eszm evilág.

17 A birodalom ban fo kozódott a gazdasági válság. V isszaesett a term elés, a pénz elértéktelenedett, a kereskedelem m egbénult. A rabszolgahiány m iatt hanyatlásnak indultak a nagy rabszolgatartó gazdaságok, a latifundiumok. A rabszolgák csak kényszerból, hanyagul végezték munkájukat, ezért a m ezogazdaságban egyre nagyobb mértékben vették igénybe a szabad kisbérlok és a foldhoz kotott p aras ztok m unkáját. M egváltozott a Róm ai B irodalom politikai berendezkedése is. Az állam hatalom despotikussá vált. Az egykori polgárok a kegyetlen császár néma alattvalóivá lettek. A hatalom kiirtotta a róm aiakból az állam sorsáért érzett felelósséget. O dáig fajult a helyzet, hogy a róm aiak nem akartak a hadseregben szolgálni. A császárok kénytelenek voltak zsoldos barbárokat a hadsereg szolgálatába fogadni, akik szám ára kozóm bós volt Rom a sorsa. A hadsereg barbarizálódása volt a Római Birodalom m eggyengülésének és pusztulásának egyik legfontosabb oka. Ily módon Roma képtelen volt feltartóztatni azoknak a barbár tórzseknek a nyom ását, am elyekkel évszázadokon keresztül harcban állt. A számtalan kelta, germ án, szláv, trák és szarm ata tórzs m eggyorsította e hatalm as állam pusztulását. A Nyugat-róm ai Birodalom elpusztításában m egkülónbóztetett szerepet játszottak a germ ánok. Cornelius Tacitus róm ai torténész a germ ánokat tagbaszakadt, kék szemü, szóke, határozott, szívós és türelmes em bereknek írta le. A frankok, angolok, longobárdok, vandálok, nyugati gótok, keleti gótok, burgundok és más germ án tórzsek inkább állattartással, m int foldm üveléssel foglalkoztak, m ivel kevés volt a m üvelhetó fold. Szállásaikat tóbbnyire kisebb telephelyek képezték, am elyek m eglehetósen m essze voltak egym ástól. A germ ánok falukozósségekben éltek, de m ár voltak kózóttük gazdagok és szegények, elókeló és egyszerü em berek. K ihasználták a fiiggó helyzetben lévó em berek m unkáját, akiket néha szabadon bocsátottak vagy órókbe fogadtak. B ár a germ ánoknál a férfi volt a családfó, de a nóket is nagy tiszteletben tartották. I. sz. Cornelius Tacitus római torténész a germ ánokról *5 A hagyomány szerint akárhány, helyéból már kivetett és megingó csatasort 5 az asszonyok állítottak helyre állhatatos kérlelésükkel..., és a fenyegetó fogság mutatásával. Ettól asszonyaikra való tekintettel - még sokkal elviselhe- ^ tetlenebbül tartanak, olyannyira, hogy hathatósabban kotelezhetók le azok a O torzsek, amelyektól elókeló leányokat is szednek túszként. Sót úgy vélik, még valami jóvóbe látó szent képesség is lakozik a nókben, és ezért tanácsaikat nem vetik meg, kinyilatkoztatásaikat nem hanyagolják el. 1. Hogyan viszonyultak a germánok a nókhóz? 2. Hogyan nyilvánult m eg a germ ánoknak a nók iránti tisztelete? 17

18 3. Honnan tudta Cornelius Tacitus, hogy a germ anok m ikent bantak a nokkel? 4. H itelesebbe valik-e elbeszelese azaltal, hogy a hallottakra, nem pedig a latottakra epiil? E m lekezz vissza, mi az allam es hogyan jo n letre! G erman katonai vezetok. XIX. sz. vegi rajz A germanoknal a legfelso hatalmi szerv a nepgyiiles volt. Ezen reszt vehetett minden felnott ferfi, kiveve azokat, akik a harcban gyavan viselkedtek. A nepgyiiles valasztotta meg az oregek tanacsat, amely csak kevesbe fontos iigyekben hozhatott onallo dontest. Voltak a germanoknak konungjai(k\- ralyai) es katonai vezetoi is. A kiralyokat szarmazas alapjan, a katonai vezetoket a harcosok valasztottak meg batorsagukert. A katonai vezetok mindenfele lehutobol katonai osztagokat alakitottak, amelyekkel rarontottak a szomszedokra. Az osszerabolt javakat elkotyavetyeltek. A katonai osztagok lassan atalakultak szervezett csapatokka, amelyek a vezer tamaszat kepeztek. Ezen osztagok veteran tagjaibol jott letre a szolgalo nemesseg. A z V V I. szazadban a nepgyii- lesek es az oregek tanacsanak csokkent a jelentosege. A konungok szerepe viszont egyre nagyobb lett M eg kiilsejuket illetoen is kezdtek kitiinni az egyszeru em berek koziil. A M eroving nem zetsegbol szarm azo konungok hosszu hajat viseltek, ezert a nep hosszu h aju kiralyoknak nevezte oket. A Romai Birodalom bukasakor a germ anoknal m ar kialakult a tarsadalm i egyenlotlenseg es a kezdetleges allam form a, ezert keszek voltak arra, hogy egyesiiljenek a rom ai vilaggal. K o n u n g o k valasztott felso vezetok, az osi germ anok kesobbi kiralyai. E LLEN O R IZD M AG AD! Milyen hatalommal rendelkeztek a german konungok (a romai tortenesz kiralyoknak nevezi oket) es vezerek? 2. Hogyan velekedtek a germanok a haborurol es mit becsiiltek leginkabb a harcosokban? 3. Minek volt nagyobb szerepe a germanoknal: a nepgyulesnek vagy az oregek tanacsanak? Velem enyedet indokold meg!

19 Frank Állam 486 körül Frank Állam 511 körül A kelet-róm aiak hadjáratai SVÉVEK Á L L A M A A N G O L S Z Á S >ZO K VX S o is s o n -. f r a n k " R e im s A l l à m B U R G U N D IA K Á L L A M A L- s. ' -N Y U G A T I 4 G Ó T O K Á L L A M A ít i ; I r K E L E T -R Ó M A I B IR O D A L O M A germ án állam a VI. században A rest k irá ly o k A nagy népvándorlás idején {IV VII. sz.) N yugat-európa leghatalmasabb barbár állam át a frankok germ án törzse hozta létre. Elsö konungjaik a M erovingok voltak. E dinasztia eredetét szám os legenda övezi. A dinasztia alapítójáról, M eroveusról (nevének jelentése: a tenger szülötte) azt tartották, hogy két apja volt: egy kôzônséges konung és egy tengeri szömy. A nép képzelete valószínüleg tengeri szôm yként örizte meg azt az embert, aki a tengeren túlról érkezett. Az em berek varázslóknak és hosszú hajúaknak nevezték a M erovingokat. H osszú fiirtjeiknek varázserot tulajdonítottak. A család tagjairól azt tartották, hogy hosszú életet hoznak és képesek m eggyógyítani a g o rv ély k ó m ak nev ezett súlyos betegséget. A M erovingok közül a m ár 10 éves korában konunggá lett Chlodvig volt a leghíresebb. H atalm át nem csak m egtartotta, hanem találékonyságának, bátorságának és kegyetlenségének köszönhetöen meg is szilárdította. Hogy ez m iként sikerült neki, arról ékesszólóan tanúskodik a soissons-i váza tôrténete. L E J Nagy népvándorlás a germán, egyes türk (hun), iráni (alán) és szláv törzsek nagy tömegeinek vándorlása a IV VI. században. Kovetkezményeként megalakultak a barbár államok. 19

20 kl >3 I í VI. sz. Gergely Tours-i püspok a soissons-i váza torténetéról Egy alkalommal a frankok... egy semmihez sem hasonlítható szépségü vázát hoztak ki az egyik templomból. Soissons-ba való érkezése után... a király (Chlodvig) imígyen szóla: Bator katonák! Arra kérlek benneteket, hogy a nekem járó részen felül adjátok nekem ezt az edényt is. E szavakra válaszolván a legfürgébb nyelvüek a kóvetkezóket mondák: Dicsóséges király! Mindaz, amit látunk, a tied. Mi is hatalmadnak vagyunk alárendeltjei. Ám az egyik heves vérmérsékletü harcos elókapta harci bárdját és hangos kiáltással kettéhasította a vázát: Csak azt kapod meg, ami a sorsolás szerint m egillet. A király türelemmel és alázattal türte a sértést... Esztendó múltával a király teljes felszerelésükkel maga elé parancsolta a katonáit, hogy meggyózódjón rola, miként tartják rendben a fegyvereiket. Mikor elhaladt a katonák sorfala elótt, odaért ahhoz a katonához, aki kettéhasította a vázát, és így szólt hozzá: Senki sem hanyagolja el annyira a fegyverét, mint te... Azzal felemelte harci bárdját és a kóvetkezó szavak kíséretében kettéhasította a fejét: Ugyanígy tettél a vázával Soissons-ban. A tobbieket elbocsátotta és cselekedetével mérhetetlen félelmet keltett bennük. 1. Gondolkozz el rajta, hogy Chlodvig miért nem azonnal, hanem csupán egy esztendó m úlva végezte ki az engedetlen katonát! 2. Milyen hatással volt a katona kivégzése a király és a katonák kózótti viszonyra? E m lékezz vissza, m ikor és hol jó tt létre a kereszténység! C hlodvig fr a n k király m egkeresztelése. F ent a hófehér galam b szení m irhát tólt a m ennyekból a keresztelési szertartáshoz használt p arányi edénybe, am int arról az ósi legenda is beszám ol. Chlodvig karddal tágította birtokainak határait. 498-ban az európai uralkodók kozül elsóként vette fel a kereszténységet. A z egyház tám ogatása m ellett Chlodvig egyfajta osszeurópai császár lett. A torténész szavai szerint uralkodott m inden népek és királyok folótt, de nem korm á- nyozta oket. Chlodvig m eghonosította a frank állam szem pontjából végzetes hagyományt: foldjeit felosztotta fíai kozótt. Halála után a M eroving-dinasztia már nem egy egységes állam ban, hanem szétszab d alt k irályságokban u ralk o dott. A háborúk és a szovevényes házasságok m iatt a M erovingok végleg belezavarodtak a trónóróklódésbe, f az állam on belül pedig zürzavar és 20

21 fejetlenseg lett urra. E politikai kaoszban a m aiordom usok ( udvarnagyok) ragadtak m agukhoz a hatalm at. Ettol fogva a M erovingok mar csak jatszottak a kiralyi cimmel, az allam ot pedig a m aiordomusok iranyitottak (a nep ezert talaloan a rest kiralyok nevet ragasztotta rajuk). Az egyik foem ber (N agy K aroly dednagyapja) az egesz Frank K iralysag m aiordom usa lett). Egy uj dinasztianak vetette meg az alapjait, am elyet a torteneszek N agy K aroly tiszteletere Karoling- dinasztianak neveztek el. C hlodvig dllam a 500 koriil 9 >3SU> IX. sz. Reszlet Einhard kozepkori szerzo Nagy Karoly elete cimu m unkajabol A kiralysag valos hatalma es tekintelye az udvar fotisztviseloje, az ugynevezett maiordomus kezeben volt. A kiralynak be kellett em ie a cimevel, es ugy kellett tennie, mintha uralkodna. Leomlo hajzataval es hosszu szakallaval a tronjan iilve fogadta a kiilfoldi koveteket, valaszolt nekik azokkal a szavakkal, amelyeket tanacsoltak, vagy eloirtak neki. Az iires kiralyi cimen es a maiordomustol kapott bizonytalan tamogatason kiviil csak kicsinyke falusi birtoka volt szamtalan szolgaloval... Amikor utaznia kellett, rendszerint szekeren tette, amelyet paraszti modon okrok vontattak es egy pasztor hajtott. Igy tette meg utjat a palotabol a nepgyiilesre... es hasonlo modon tert haza. M ibol lathato, hogy a M erovingok a m aiordom usoktol fiiggtek? I J i J M a io rd o m u so k - m agas tisztsegek a Frank K iralysagban, a kiralyi udvar iranyitoi. A vis sza allito tt birodalom Az elso K arolingok meg m aiordom usok voltak a rest kiralyok mellett. Leginkabb kiem elkedett kozuliik M artell ( kalapacs - igy neveztek el a csipos nyelvii franciak) Karoly, aki 732-ben a Poitiers-i csataban legyozte az europaiak altal szaracenoknak nevezett arabokat, m egm entven igy Europat az arab betorestol. Ez a csata m eggyozte M artell K arolyt arrol, hogy ideje lecserelni a nepfelkelokbol alio paraszthadsereget lovas katonakra, m ert kulonben nem sikeriil m egallitani az arabokat. Am a lovas katonak szolgalatat m eg kellett fizetni. Ezt a problem at M artell K aroly a kovetkezokeppen o ldotta m eg. Sok foldet elvett az egyhaztol (am ivel 21