O. P. KRIZSANOVSZKIJ O. O. HIRNA A KOZEPKOR TÔRTÉNETE. Tankönyv az általános oktatási rendszerú tanintézetek 7. osztálya szám ára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "O. P. KRIZSANOVSZKIJ O. O. HIRNA A KOZEPKOR TÔRTÉNETE. Tankönyv az általános oktatási rendszerú tanintézetek 7. osztálya szám ára"

Átírás

1 f O. P. KRIZSANOVSZKIJ O. O. HIRNA i A KOZEPKOR TÔRTÉNETE r 11 Tankönyv az általános oktatási rendszerú tanintézetek 7. osztálya szám ára Ajánlotta Ukrajna Oktatási és Tudományos M inisztérium a <S> 'S ) f.»' ËWr Huiiebfc a j ^ c g s a m» w w w a a-, o - jil b i GBIT 2007 t 8w %/

2 1 / EBK 63.3(0)4 h721 K82 Ile p e K J ia a e H o 3 B H ^ah H»: KpHîKaHOBCtKHH O. FI., X ip H a O. O. IcT opih c e p e /íh ix b ík íb : Ili^ p y H. æ jm 7-ro k ji. 3arajıı>HO ocbit. HaBH. 3aKJi. K.: Ham H ac, PeKOMendoeano MiHİcmepcmeoM oceim u i nayku ykpaîmı (Pim eh H H Kojıeriî M İH İC T epct B a o c b ít h i HayKH Y x p aih H üpoto K O Ji JV2 5/1-19 B iß p.) B n/ıano 3 a paxyhok AepæaBHHX kouitîb. ripo;ıa>k 3aöoponeHO P eueh 3eH T H : ÆOKT. ic T o p. H ayk, n p o ^ ). TjiaaK H X M. I. aok T. ic T o p. H ayk, npo(j). K o jic c h h k B. 0. ÆOKT. İCTOp. HayK, AOP. M op^b İH H eb B. M. K82 KpifHcaHOBCbKHH O. II., XipHa O. O. IcT o p iíi c e p e a m x b ík íb : n i^ p y n H H K ÆJia 7 K Jiacy 3 arajn>ho- OCBÍTHÍX HaBHaJIbHHX 3 akjiaj5 İB 3 H3 BHaHHHM yropcbkok) MOBOK) / rie p e K jia a yro p cb K O io m o bo io A. A. ^ h k í, K yjiíh. JlbBÍB: C b ít, c.: íji., KapTH. ISBN n iap y H H H K a jıa cbo M o ro K Jiacy 3 ic T o p ií c e p e a H Íx b ík íb H an n cah O n p o ijieco p o M K H ÍB CbK oro H a u io H a jib H o ro yh ÍB epch T et y ím c h í T a p a c a lllcbhch K a KpHacaHOBCb- KHM O. i l. Ta BHHTejieM-MeTOflHCTOM CLU JVe 2 5 m. K w eß a X ip H o io O. O. r ip O C T O I O İ aoctynhok) ÄJIH enphhhhtth MOBOIO 3 BTOpH 3 H3 HOMJ1HTI» yhhíb 3 C e - pejjhbobíhhsím BaXCJIHBOIO íí UİKaBOK) CTOpİHKOK) İCTOpİl JlIOflCTBa. IlİapyH H H K y 3- ro fl* eh O 3 HOBHMH AepXCaBHHMH CTaHÆapTaMH T a HOBOK) HaBHajIbHOK) npo rpam O K ) 3 ic T o p iï c e p e a w ix b ík íb. BEK 63.3(0)4h721 ISBN (yrop.) ISBN (yxp.) KpHacaHOBCbKHH O. II., XipHa O. O., 2007 OpixHa-HoBa, xyaoxche o(j)opmjiehhji, ijııoctpauiî, ophríhaji-maket, 2007 ühkí A. A., KyaÍH 3. 3., nepekjiaa, 2007

3 Egyezményes jelôlések (ru b rik á k, jelek) S zem töl szem b e - ism erkedés egyes tôrténelm i szem élyekkel. M in d en tu d ó k n ak - érdekes tények m egism erése. K ív án csiaknak - a kôzépkor tôrténelm ének talányaival kapcsolatos, gondolkodâsra késztetô ism eretek. K isszótár - az új szakkifejezések vagy kevéssé ism ert szavak szótára. S 5 Forrásmü M e rítsü n k ered e ti fo rrá sb ó l - a forrásm ü tôrténelm i ism erettartalm ának és h itelességének tisztázása. I E LLE N Ö R IZ D M AG AD! H ázi fela d at (E llenörizd m agad) - a tanulást segitö ellenörzö kérdések. & E LLE N Ö R IZ D A TU D Á S O D A T! E llenörizd a tu d á so d at - az ism eretanyag osszefoglalását és megtanulását segitö ellenörzö kérdések. 3

4 TARTALOM B E V E Z E T É S...10 M iról szól a kózépkor tórténete?...10 A kózépkor tórténetének idórendi határai és k o rszakolása...11 A kózépkor ó ró k ség e...12 H onnan szárm aznak a kózépkorra vonatkozó ism ereteink? T É M A A K Ó Z É P K O R I V I L Á G S Z Ü L E T É S E, F E J L Ó D É S E, S A J Á T O S S Á G A I 1.. A K ÓZÉPKORI EUROPA SZ Ü L E T É SE...16 A róm ales^á^barbár világ az I. évezred derek án...16 A rest királyok V A visszaállított b iro d alo m M eghalt a király, éljenek a királyok! A K Ó ZÉPKOR E M B E R E A term észet királya és a k irályság...26 Aki megy, az halad.,,a három csapás...27 K üzdelem a m indennapi b etev ó ért A KÓZÉPKORI EUROPA T Á R SA D A L M A...31 Seniorok, vazallusok, parasztok...31 Ki kire d olgozott?...33 A kik im ádkoznak A kik harco ln ak Akik d o lgoznak A társadalom tóbbi r é s z e...39 Szülók és gyerm ekek AZ Á LLAM A K ÓZÉPKORI E U R Ó PÁ B A N...44 Király, k irály fí Állam az állam ban...46 A m onarchia felólti á la rc á t...47 Them isz birodalm a

5 % 5.. A KÔZÉPKORI V Á R O S O K A kôzépkori városok kialakulása...51 Ez a falu város. De mi volt a kôzépkori P á riz s?...52 A városok harca az ónigazgatásért. Ö nkorm ânyzattal rendelkezö v á ro so k...54 M esterek, m esterlegények, tanoncok Akinek üres a zsebe, az ne m enjen a v á ro s b a...59 A polgárság...61 Új élet, új em b erek... ' A G AZDASÁGI ÉLET ÉS A H É T K 0Z N A PO K A KÔZÉPKORI E U R Ó PÁ B A N...65 A kenyér m indennél fontosabb...65 A m üszaki fejio d é s Az én házam az én v á ra m...68 Z siványtanyák...69 K ózlekedés, postaszolgálat...72 Fegyver és hadi felszerelés...72 Nem a ruha teszi az em bert...74 A kenyér az atya, a víz az a n y a T É M A VALLÁSI, EGYHÁZI ÉS MÜVELODÉSI ÉLET A KÔZÉPKORI EURÓPÁBAN 1.. A VALLÁS ÉS AZ EGYHÁZ SZEREPE A KÔZÉPKORI E U R Ó PÁ B A N Istenhez im ádkozva A kereszténység és az egyház a kózépkor hajnalán...81 Europa keresztény hitre té ríté s e...82 Az egyház és a császárság k ü z d e lm e Az üdvôzülésért, a gazdagságért és a d icsó ség ért A szerzetesség. K atolikus ren d ek A pápai hatalom a XII XIII. században A kôzépkori eretnekség. Az inkvizíció...93 Az egyház a XIV XV. században NYUGAT-EURÓPA KULTÚRÁJA A K Ô Z É P K O R B A N A korakózépkor k u ltú rája A hit és az értelem h arca Tudom ányos és m üvelodési k ö z p o n to k A m egfigyeléstôl a tapasztalatig Hallga, m ondok szép re g é t A nôk, a szerelem és a becsület m egénekloi Vidám fickók és m ókam esterek A világkép A m üvészet m arad, az élet szalad A korakózépkor és a hum anizm us Itáliában a X IV -X V. században

6 3. T É M A EUROPA. BIZÁNC. AZ ARAB VILÁG 1.. A BIZÁNCI B IR O D A L O M Bizánc m egszü letése Justinianus aranykora A viharos VII XI. századok. A képrom bolás A vég kezdete Szom orú v é g A tá rsad a lo m H étkoznapi é le t Tudom ányos ism eretek. M üszaki csodák Oktatás és n evelés Iro d alo m Ü nnepek, látványosságok, szórakozás Építészet és m ü v észet AZ ARAB K A LIFÁ TU S A rábia és az a rab o k Pogányság az iszlám e ló tt A llah és M oham ed O m ajjád és A bbászida K a lifá tu s Az arab világ kultúrája és m üvészete S K A N D IN Á V IA Vad n o rm an n o k A vikingek h a d já ra ta i Skandináv állam o k... \ Istenek alkonya FRANCIA ORSZÁG A K Ô Z É P K O R B A N A királyi hatalom m egszilárdulása A Vaskirály M egint háború, ráadásul százéves Franciaország a felkelések tü z éb en A hazaszeretet legyózi az ellenséget A százéves rém álom vége. Franciaország egyesítése A N G L IA A ngolszász k irály ság o k A vikingek vasszorításában Az ország norm ann m egszállása Az elsó P lan tag en etek A N agy Szabadságlevél A ngolos szócséplés A X IV-X V. század társadalm a A piros és a fehér rózsa háborúja

7 % 6.. N É M E T O R SZÁ G A kóvetkezó császárság K ótélhúzás a h atalo m ért Az olasz délibáb Irány a K elet! M indenható h ercegek A néphatalom európai b o lc só je N ém etország a kozépkor h ajn alán A FÓ LD K Ó ZI-TEN G ER M ED EN CÉJÉN EK O R SZ Á G A I Olasz v árosállam ok A pápai á lla m Csoborból v o d o rb e A reconquista és a Spanyol K irályság kialakulása T É M A A SZLÁVOK ÉS SZOM SZÉDAIK 1.. K ÓZÉP- ÉS K E L E T -E U R O PA A szlávok civilizáló d n ak A Cseh K irályság A betlehem i lá z a d ó H uszita háborúk ( ) M agyarország L engyelország Litván N agyfejedelem ség ÉSZA K KELETI-RUSZ. A M OSZKVAI Á L L A M A V lagyim ir-szuzdali F ejedelem ség N ovgorod N agy Ú r K üzdelem a B altikum ért Sotét felhók Europa fo lo tt M oszkvát sem építették fel azonnal Az iga levetése A foldek egyesítése a XV. században T ársadalom Á llam igazgatás M indennapi é le t K u ltú ra T Ó R Ó K O R SZÁ G Az elso tórok á lla m o k Az oszm án állam kialakulása Az oszm án szo m y Az O szm án Birodalom aran y k o ra

8 5. T É M A INDIA. KÍNA 1.. IN D IA A csodák o rszág a K asztrendszer K ô zô sségek Istenek, dém onok és más m itikus lé n y ek Életm ód és szokások K u ltú ra A M EN NYEI B IR O D A L O M Felem elkedések és h an y atláso k Társadalom és á lla m Az Ég Fia Életm ód, szokások, hagyom ányok Vallás és k u ltú ra IDÖ RENDI T Á B L Á Z A T A LAPFO G A LM A K ÉS K IFEJEZÉSEK S Z Ó T Á R A A JÁNLO TT SZ É PIR O D A L O M K ózépkori irodalom Ú jkori és legújabb kori iro d a lo m NÉVM UTATÓ 268 ( 8

9 K EDVES B A R A TO M! E tankonyv a vilagtortenelem egy nagyobb korszakarol, a kozepkorrol szol. M egirasakor arra torekedtiink, hogy m egszerezhesd belole a sziikseges tortenelm i ism ereteket, es ezzel egyiitt m egtudhasd, hogyan dolgozik a tortenesz. K ozben m egerted majd, honnan m eriti a tudos a m ultra vonatkozo ism ereteit, m agad is utana nezhetsz, hogy ezek az ism eretek m ennyire hitelesek es hianytalanok. Beszam olot keszitesz a kozepkori N yugat-europaban elt gyerm ekek eleterol, arrol, hogyan keritettek be, ostrom oltak es vedelm eztek a kozepkorban a varakat stb. M indez nem konnyii dolog, de nagyon lebilincselo. A tananyag elsajatitasaban segitsegedre lesznek a kerdesek, tovabba a kovetkezo cim ek alatt talalhato kiegeszito inform acio: S zem to l szem be alaposabban m egism ertet a nem m indennapi tortenelm i szem elyisegekkel. M in d en tu d o kn a k az erdekfeszito tortenelm i tenyek m egism erese reven teljesebb kepet kapsz a kozepkorrol. K ivdncsiaknak tovabbi inform acio azoknak, akik tobbet szeretnenek tudni, illetve jobban el szeretnenek igazodni a sok fontos es bonyolult tortenelm i esem enyek es jelensegek surujeben; olvasm anyokat talalsz a kozepkori tortenelem egyes izgalm as rejtelyeirol. Az ism eretek tokeletesebb rogzitese celjabol m inden fejezet vegen osszefoglalo talalhato. Ebbol ki kell valasztanod a 12 helyes m egallapitast es a v alasztasodat m eg kell indokolnod. A tankonyv sok illusztraciot, terkepet es vazlatot tartalm az, ami altal vonzobba valik. Am ami m eg ennel is fontosabb, hogy a konyv ezek reven tartalm asabb, kozerthetobb, erdekesebb lesz, es tobb inform aciot kozvetit. Tartalm az a konyv tajekoztato anyagot is m egm agyarazza az uj kifejezeseket es fogalm akat, a kevesbe ism ert szavakat (oldalankent es a tankonyv vegen), idorendi tablazatot, a javasolt irodalom ra vonatkozo jegyzeket. A szerzoket az irantad erzett tisztelet es szeretet vezerelte, es az szandek, hogy tanulsagossa es erdekesse tegyek a kozepkorba tett tortenelm i kirandulasodat. A szerzo k 9

10 A rc * 4> 2000 D 0 o>-* V o <i 1800 BEVEZETES c ^co 3 < CO a -4» N CO o 50 0 < CO -» 3 N t/) 4> =» 4> o k_ * l/> '0 * UJ (0 k_ o * o -* a N :0 * 4» » o 476 / D o 0». * O o O O 4» » » * 4000 M irol szol a ko zepkor to rtenete? A z italiai tudosok m ar a XV. szazadban m eghonositottak a kozepkor fogalm at. Ezt az idoszakot az europai tortenelem nehez idoszakakent, sotet korszakakent tartottak szamon. Ugy veltek, hogy ekkor odavesztek a gorog romai civilizacio nagyszeru vivm anyai. Az em bereket m iiveletleneknek, kegyetleneknek kepzeltek el, olyanoknak, akik egym ast pusztitottak a sok haboniban, politikai eletiikben pedig kaosz uralkodott. K esobb a tudosok elutasitottak a kozepkor ilyesfajta leegyszeriisitett ertelmezeset. Figyelem be vettek azt a tenyt, hogy a kozepkor sok hasznos dolgot is hozott az em berisegnek. Eddig a kiilonbozo em berek es tudosok eltero modon ertekeltek a kozepkort. Egyesek (foleg az ujsagirok es a politikusok) m eg m indig az europai m ult sotet korszakat latjak a kozepkorban. Korunk sok bajat a habonikat a m askent gondolkodokkal valo leszam olasokat, a term eszettel szem beni kim e- letlen magatartast stb. kozepkori oroksegnek tekintik. Term eszetesen egyszeriibb es kenyelm esebb m indent a m ultra haritani, ahelyett, hogy megkeresnenk a tarsadalom ban tapasztalhato negativ jelensegek gyokereit. M asok eppen ellenkezoleg, csak a jo oldalat latjak a kozepkom ak: lovagiasan (tisztelettudoan) bantak a nokkel, tiszteltek az em beri m eltosagot, betartottak a becsiilet szabalyait stb. A nezetek eltero m ivoltaban m aganak az em bem ek a term eszete tiikrozodik. Az em berek m indig eltero m odon lattak a vilagot: peldaul a kalozkodas eg y e sek szam ara a rablotam adast jelentette, m asoknak viszont csupan tengeri rom antikat. De valojaban m it is kapott az em beriseg a kozepkortol: jo t vagy rosszat? Ezt is, azt is. Teljes 10

11 egészében az ellentm ondásosság jellem zi. Egyfelól m agában foglalta az em ber nem eslelküségét, a kim agasló kulturális vívm ányokat, m ásfelól az em ber eldurvulását, a tudatlanságot, a vallási fa n a tizm u st. U gyanakkor a késóbbi társadalm ak torténetében is találunk elegendó sotét oldalt. Hát nem kevés véres háborút és más súlyos büncselekm ényt ism erünk a kozelm últból? L együnk hát elnézoek a kozépkorral szem ben, am ely kom orsága m ellett vidám arcát is m eg tudta m utatni. Vallási fanatizm us más vallásokkal szembeni türelmetlenséggel párosuló vakhit. A kó zép kor tó rtén e tén ek idórendi határai és ko rszako lása Az em beri társadalom m egállíthatatlanul fejlodik, egyre ósszetettebbé válik. E halado fejlódés érthetó ábrázolása érdekében a tudósok megállapodtak abban, hogy korszakokra osztják a világtorténelm et. A XVIII. században a kovetkezó korszakokat állapították meg: ókor (vagy antik kor), kozépkor és újkor. K ésobb ez a három kor kiegészült egy újabbal, a legújabb korral. A korszakok e láncolatában a kozépkor tobb m int tíz évszázadot olel fel. A régészek ásatásokat végeznek egy régi szem etesgódórben, am elynek oldalfalait vesszófonattal eró sítették meg. F énykép 11

12 G ótikus székesegyház egy m odern városban. F énykép A kôzépkor a N yugatróm ai Birodalom 476-os pusztulásával kezdödött és a XV. század végén A m erika európaiak általi felfedezésével zárult. Ezzel új korszak nyílt az em beriség tórténetében. A zsia és A frika népei néhány évszázaddal késobb jutottak el a kózépkorból az újkorba, de varmak a Földön helyek, ahol ez az átm enet a mai napig nem fejezödött be. Vagyis egyes népek gyorsabban, m ások lassabban kerülnek át a k o zép korból az újkorba. Ezért a tórténettudom ányban a korszakolás feltételesen fogadható el. U J T o rté n e lm i k o r hosszú idöszak, amelyben az emberiséget érinto fontos változások tôrténnek. A kô zépkor ôrôksége Az em berek azért tanulm ányozzák a m últat, hogy j obban m egértsék a jelent, kevesebb sajnálatos hibát kövessenek el, és am ennyire lehetséges, elöre lássanak a jövöbe. De van-e a kózépkornak bárm ilyen köze is napjainkhoz? A z az igazság, hogy igen. És nem is kevés. Európában éppen a kôzépkorban jelentek m eg a m odem àllam ok és népek, alakult ki nyelvük, kultúrájuk, gondolkodásm ódjuk és m agatartásuk legtöbb vonása. Ekkor alakultak ki a mostani állam határok is. U gyanakkor a kôzépkor az európai népeknek nagyon sok nem zetközi és vallási konfliktust is hozott, am elyek hol elsim ultak, hol újra fellángoltak. A kôzépkorban jelentek m eg az elsö iskolák és egyetem ek, am elyek közül sok napjainkban is m üködik. Ekkor rakták le a kônyvnyom tatâs alapjait. Sok m ai európai nép gazdasâgi életében m ég fellelh etô ek a 12

13 kôzépkori gazdálkodás form áinak nyom ai. Europa a kôzépkorban vált kereszténnyé. Létrejôtt a katolikus és a pravoszláv egyhàz, fejlödött a hittudom ány. K eleten kialakulóban volt a m uzulm án világ. V egyétek szem ügyre tôbb m odem város utcàit és tereit. M ilyen sokat m egôriztek a kôzépkori m üem lékekbôl! Vannak közöttük lakóházak, valam int szobrokkal, szentképekkel, színes üvegablakokkal díszített tem plom ok, vàrosházák. Sok kôzépkori tôrténet kortárs irodalm i m üvekben és a filmm üvészetben kelt újra életre. Egy szô m int száz, jelentôs ôrôkséget hagyott ránk a kôzépkor. Ú jragondolása nélkül önm agunkat sem lennénk képesek m egérteni. H onnan szà rm azn ak a kôzépkorra vo n atko zô ism eretein k? A kôzépkor idôben kôzelebb áll hozzànk, m int az ókor, kôvetkezésképpen tôbb tôrténelm i fo rrá s is m aradt ránk. Egyebek m ellett a kôzépkorbôl sok épület, m unkaeszkôz, fegyver, m üalkotâs stb. m aradt hâtra. Tôbbségüket régészek tárták fel az ásatások során, egy részüket pedig a gondos utôdok ôrizték meg m int az ôseiktôl szárm azó em lékeket. M ég nagyobb az írásos em lékek szâma, am elyek külônôs értékkel birnak a tôrténészek szám ára. Ezeket az iratokat a kifejezetten erre a célra létrehozott raktàrakban, archivum okban (levéltàrakbari) ôrzik. A tudôsok sokat kôzülük m ár kôzzétettek kônyvekben és M erseburgi Thietm ar K rónikájának elsö ive M egsérült kézira îta l dolgoznak egy kônyvtàrban. F énykép 13

14 1 folyôiratokban, hogy hozzâférhetôbbek legyenek a kutatôk szâmâra. A kôzépkori irâsos em lékek tôbbségükben latin nyelvüek. Sok kôzôttük a gazdasâgi okirat (vagyonôsszeirâs, adom ânylevél és vételi okirat stb.) és azoknak a tôrvényeknek a leirâsa, am elyek szerint az em berek a kôzépkorban éltek. Az irâsos em lékek nem m indig tükrôzik hüen az esem ényeket, ezért a tôrténészek fenntartâsokkal, kritikusan kezelik ôket. Sok értékes kôzlendôt tartalm aznak a kôzépkori tôrténelm i elbeszélések, a krô n ikâ k (Ruszban évkônyveknek nevezték ôket), a szentek életének leirâsai (igaz, ezekben keveredett a m ese a valôsâggal), a prédikâciôk, az életrajzok, a nem zetségek tôrténetei, a histôriâk, a korm ânyzati ügyiratok, a tudom ânyos és a szépirodalom stb. Ezeket elbeszélô forrâsoknak nevezzük. A m ült em lékét ôrzik az istenekrôl, az uralkodôkrôl és a hôsôkrôl szôlô legendâk, v alam in t a m esék, kôzm ondâsok, talâlôs kérdések stb. Tôrténelm i fo rrâ so k m indaz, ami tôbbé-kevésbé valôsâghüen szâm ol be a tôrténelm i esem ényekrôl és az em berek életérôl. A rch ivu m levéltâr. A régi okm ânyok ôrzését és feldolgozâsât végzô intézm ény. K rônikâk (évkônyvek) - olyan alkotâsok, am elyek idôrendben âbrâzoljâk a tôrténelm i esem ényeket. H istôriâk olyan m üvek, am elyekben a szerzôk szem tanûkként vagy kortârsakként szâm olnak be a fontos tôrténelm i esem ényekrôl. A kôzépkorra vonatkozô ism ereteket szerezhetünk a régm ült em lékét ôrzô népszokâsokbôl és szertartâsokbôl is. A kutatô a kôzépkori em ber vilâgâra vonatkozô ism ereteket szerezhet a falusi lakodalm akbôl, a gyerm ekjâtékokbôl, az ünnepi szokâsokbôl, a viseletekbôl és diszekbôl, a hâztartâsi eszkôzôkbôl. Sok érdekeset m esélnek a kôzépkori pénzérm ék, a pecsétnyom ôk, a cim erek stb. A tudôsokjszerint m inél sokrétübbek a tôrténelm i forrâsok, annal teljesebben és igazsâghübben elevenithetô fel az em ber m ultja. & E LLEN Ô R IZD A TU D Â S O D A T! 1. M ilyen korszakokra osztjâk a tudôsok az em beriség tôrténetét? 2. N evezd meg a nyugat-eurôpai és a keleti kôzépkor idôhatârait! 3. M ilyen tôrténelm i forrâsokbôl m eritjük a kôzépkorra vonatkozô ism ereteinket? 4. A kôzépkor m ilyen nyom aira bukkanhatunk még napjainkban is? 5. Hogyan segiti a kôzépkor tôrténetének tanulmânyozâsa a jelenkor megértését? 14 f

15 A KÔZÉPKORI VILÁG SZÜLETÉSE, FEJLODÉSE, SAJÁTOSSÁGAI

16 1.. A K Ô ZÉ P K O R I EU R Ó PA S ZÜ LE T É S E A róm ai és a barb ár vilàg az I. évezred derekàn A kôzépkori Europa nem egyik pillanatról a másikra keletkezett a Római Birodalom rom jain, hanem fokozatosan alakult ki. K ialakulásában fontos szerepet játszottak a barbár, elsôsorban a germ án tôrzsek betôrései, amelyekkel lezárult a róm ai és a barbár világ ósszeolvadásának hosszadalm as folyam ata. H ogyan volt képes eggyé válni ez a két eltéró világ, am elyek egyesülésének eredm ényeként kezdetét vette az európai kôzépkor? A Római Birodalom a bukását m egelózó néhány évszázadban hanyatlásnak induit, lakosságának lélekszám a csókkent. Az Appennini-félszigeten éló óslakosok szám a kisebb lett, m int az idegen galloké, germ ánoké és más tôrzsbelieké. A betolakodók nem fogadták el a gôrôgôk és a róm aiak kultúráját. Erósódótt a társadalom barbarizálódása, ami Roma szám ára nagyobb veszélyt jelentett, m int az ellenséges tám adások. Az em berek durvákká váltak, az életról vallott nézeteik p rim itív eb b ek lettek. A m íg a róm aiak korábban az óseik tórvényeit m egtartva éltek, addig az új nem zedékek elzüllóttek, csak a gazdagság és a szórakozás érdekelte óket. Az idegen vallások elterjedése m eggyengítette a régi hitet. Ezzel együtt erósódótt a kereszténység befolyása. Az állam hatalom kezdetben betiltotta K risztus hitét, de végül észbe kapott és 313-ban kihirdette a vallásszabadságot. A keresztény fópapság 12 évvel késóbb a niceai zsinaton elfogadta a hitvallást, a hitról szóló tanítás tóm ór m egfogalm azását. K onstantin császártól kezdve a róm ai uralkodók keresztényekké váltak. Ettól fogva béke és m egértés uralkodott az állam és az egyház kózótt. A kereszténység gyózelm e azt jelentette, hogy a régi 16 Germán vezér sisakja világnézetet felváltotta egy új, a kôzépkori Europa által is elfogadott eszm evilág.

17 A birodalom ban fo kozódott a gazdasági válság. V isszaesett a term elés, a pénz elértéktelenedett, a kereskedelem m egbénult. A rabszolgahiány m iatt hanyatlásnak indultak a nagy rabszolgatartó gazdaságok, a latifundiumok. A rabszolgák csak kényszerból, hanyagul végezték munkájukat, ezért a m ezogazdaságban egyre nagyobb mértékben vették igénybe a szabad kisbérlok és a foldhoz kotott p aras ztok m unkáját. M egváltozott a Róm ai B irodalom politikai berendezkedése is. Az állam hatalom despotikussá vált. Az egykori polgárok a kegyetlen császár néma alattvalóivá lettek. A hatalom kiirtotta a róm aiakból az állam sorsáért érzett felelósséget. O dáig fajult a helyzet, hogy a róm aiak nem akartak a hadseregben szolgálni. A császárok kénytelenek voltak zsoldos barbárokat a hadsereg szolgálatába fogadni, akik szám ára kozóm bós volt Rom a sorsa. A hadsereg barbarizálódása volt a Római Birodalom m eggyengülésének és pusztulásának egyik legfontosabb oka. Ily módon Roma képtelen volt feltartóztatni azoknak a barbár tórzseknek a nyom ását, am elyekkel évszázadokon keresztül harcban állt. A számtalan kelta, germ án, szláv, trák és szarm ata tórzs m eggyorsította e hatalm as állam pusztulását. A Nyugat-róm ai Birodalom elpusztításában m egkülónbóztetett szerepet játszottak a germ ánok. Cornelius Tacitus róm ai torténész a germ ánokat tagbaszakadt, kék szemü, szóke, határozott, szívós és türelmes em bereknek írta le. A frankok, angolok, longobárdok, vandálok, nyugati gótok, keleti gótok, burgundok és más germ án tórzsek inkább állattartással, m int foldm üveléssel foglalkoztak, m ivel kevés volt a m üvelhetó fold. Szállásaikat tóbbnyire kisebb telephelyek képezték, am elyek m eglehetósen m essze voltak egym ástól. A germ ánok falukozósségekben éltek, de m ár voltak kózóttük gazdagok és szegények, elókeló és egyszerü em berek. K ihasználták a fiiggó helyzetben lévó em berek m unkáját, akiket néha szabadon bocsátottak vagy órókbe fogadtak. B ár a germ ánoknál a férfi volt a családfó, de a nóket is nagy tiszteletben tartották. I. sz. Cornelius Tacitus római torténész a germ ánokról *5 A hagyomány szerint akárhány, helyéból már kivetett és megingó csatasort 5 az asszonyok állítottak helyre állhatatos kérlelésükkel..., és a fenyegetó fogság mutatásával. Ettól asszonyaikra való tekintettel - még sokkal elviselhe- ^ tetlenebbül tartanak, olyannyira, hogy hathatósabban kotelezhetók le azok a O torzsek, amelyektól elókeló leányokat is szednek túszként. Sót úgy vélik, még valami jóvóbe látó szent képesség is lakozik a nókben, és ezért tanácsaikat nem vetik meg, kinyilatkoztatásaikat nem hanyagolják el. 1. Hogyan viszonyultak a germánok a nókhóz? 2. Hogyan nyilvánult m eg a germ ánoknak a nók iránti tisztelete? 17

18 3. Honnan tudta Cornelius Tacitus, hogy a germ anok m ikent bantak a nokkel? 4. H itelesebbe valik-e elbeszelese azaltal, hogy a hallottakra, nem pedig a latottakra epiil? E m lekezz vissza, mi az allam es hogyan jo n letre! G erman katonai vezetok. XIX. sz. vegi rajz A germanoknal a legfelso hatalmi szerv a nepgyiiles volt. Ezen reszt vehetett minden felnott ferfi, kiveve azokat, akik a harcban gyavan viselkedtek. A nepgyiiles valasztotta meg az oregek tanacsat, amely csak kevesbe fontos iigyekben hozhatott onallo dontest. Voltak a germanoknak konungjai(k\- ralyai) es katonai vezetoi is. A kiralyokat szarmazas alapjan, a katonai vezetoket a harcosok valasztottak meg batorsagukert. A katonai vezetok mindenfele lehutobol katonai osztagokat alakitottak, amelyekkel rarontottak a szomszedokra. Az osszerabolt javakat elkotyavetyeltek. A katonai osztagok lassan atalakultak szervezett csapatokka, amelyek a vezer tamaszat kepeztek. Ezen osztagok veteran tagjaibol jott letre a szolgalo nemesseg. A z V V I. szazadban a nepgyii- lesek es az oregek tanacsanak csokkent a jelentosege. A konungok szerepe viszont egyre nagyobb lett M eg kiilsejuket illetoen is kezdtek kitiinni az egyszeru em berek koziil. A M eroving nem zetsegbol szarm azo konungok hosszu hajat viseltek, ezert a nep hosszu h aju kiralyoknak nevezte oket. A Romai Birodalom bukasakor a germ anoknal m ar kialakult a tarsadalm i egyenlotlenseg es a kezdetleges allam form a, ezert keszek voltak arra, hogy egyesiiljenek a rom ai vilaggal. K o n u n g o k valasztott felso vezetok, az osi germ anok kesobbi kiralyai. E LLEN O R IZD M AG AD! Milyen hatalommal rendelkeztek a german konungok (a romai tortenesz kiralyoknak nevezi oket) es vezerek? 2. Hogyan velekedtek a germanok a haborurol es mit becsiiltek leginkabb a harcosokban? 3. Minek volt nagyobb szerepe a germanoknal: a nepgyulesnek vagy az oregek tanacsanak? Velem enyedet indokold meg!

19 Frank Állam 486 körül Frank Állam 511 körül A kelet-róm aiak hadjáratai SVÉVEK Á L L A M A A N G O L S Z Á S >ZO K VX S o is s o n -. f r a n k " R e im s A l l à m B U R G U N D IA K Á L L A M A L- s. ' -N Y U G A T I 4 G Ó T O K Á L L A M A ít i ; I r K E L E T -R Ó M A I B IR O D A L O M A germ án állam a VI. században A rest k irá ly o k A nagy népvándorlás idején {IV VII. sz.) N yugat-európa leghatalmasabb barbár állam át a frankok germ án törzse hozta létre. Elsö konungjaik a M erovingok voltak. E dinasztia eredetét szám os legenda övezi. A dinasztia alapítójáról, M eroveusról (nevének jelentése: a tenger szülötte) azt tartották, hogy két apja volt: egy kôzônséges konung és egy tengeri szömy. A nép képzelete valószínüleg tengeri szôm yként örizte meg azt az embert, aki a tengeren túlról érkezett. Az em berek varázslóknak és hosszú hajúaknak nevezték a M erovingokat. H osszú fiirtjeiknek varázserot tulajdonítottak. A család tagjairól azt tartották, hogy hosszú életet hoznak és képesek m eggyógyítani a g o rv ély k ó m ak nev ezett súlyos betegséget. A M erovingok közül a m ár 10 éves korában konunggá lett Chlodvig volt a leghíresebb. H atalm át nem csak m egtartotta, hanem találékonyságának, bátorságának és kegyetlenségének köszönhetöen meg is szilárdította. Hogy ez m iként sikerült neki, arról ékesszólóan tanúskodik a soissons-i váza tôrténete. L E J Nagy népvándorlás a germán, egyes türk (hun), iráni (alán) és szláv törzsek nagy tömegeinek vándorlása a IV VI. században. Kovetkezményeként megalakultak a barbár államok. 19

20 kl >3 I í VI. sz. Gergely Tours-i püspok a soissons-i váza torténetéról Egy alkalommal a frankok... egy semmihez sem hasonlítható szépségü vázát hoztak ki az egyik templomból. Soissons-ba való érkezése után... a király (Chlodvig) imígyen szóla: Bator katonák! Arra kérlek benneteket, hogy a nekem járó részen felül adjátok nekem ezt az edényt is. E szavakra válaszolván a legfürgébb nyelvüek a kóvetkezóket mondák: Dicsóséges király! Mindaz, amit látunk, a tied. Mi is hatalmadnak vagyunk alárendeltjei. Ám az egyik heves vérmérsékletü harcos elókapta harci bárdját és hangos kiáltással kettéhasította a vázát: Csak azt kapod meg, ami a sorsolás szerint m egillet. A király türelemmel és alázattal türte a sértést... Esztendó múltával a király teljes felszerelésükkel maga elé parancsolta a katonáit, hogy meggyózódjón rola, miként tartják rendben a fegyvereiket. Mikor elhaladt a katonák sorfala elótt, odaért ahhoz a katonához, aki kettéhasította a vázát, és így szólt hozzá: Senki sem hanyagolja el annyira a fegyverét, mint te... Azzal felemelte harci bárdját és a kóvetkezó szavak kíséretében kettéhasította a fejét: Ugyanígy tettél a vázával Soissons-ban. A tobbieket elbocsátotta és cselekedetével mérhetetlen félelmet keltett bennük. 1. Gondolkozz el rajta, hogy Chlodvig miért nem azonnal, hanem csupán egy esztendó m úlva végezte ki az engedetlen katonát! 2. Milyen hatással volt a katona kivégzése a király és a katonák kózótti viszonyra? E m lékezz vissza, m ikor és hol jó tt létre a kereszténység! C hlodvig fr a n k király m egkeresztelése. F ent a hófehér galam b szení m irhát tólt a m ennyekból a keresztelési szertartáshoz használt p arányi edénybe, am int arról az ósi legenda is beszám ol. Chlodvig karddal tágította birtokainak határait. 498-ban az európai uralkodók kozül elsóként vette fel a kereszténységet. A z egyház tám ogatása m ellett Chlodvig egyfajta osszeurópai császár lett. A torténész szavai szerint uralkodott m inden népek és királyok folótt, de nem korm á- nyozta oket. Chlodvig m eghonosította a frank állam szem pontjából végzetes hagyományt: foldjeit felosztotta fíai kozótt. Halála után a M eroving-dinasztia már nem egy egységes állam ban, hanem szétszab d alt k irályságokban u ralk o dott. A háborúk és a szovevényes házasságok m iatt a M erovingok végleg belezavarodtak a trónóróklódésbe, f az állam on belül pedig zürzavar és 20

21 fejetlenseg lett urra. E politikai kaoszban a m aiordom usok ( udvarnagyok) ragadtak m agukhoz a hatalm at. Ettol fogva a M erovingok mar csak jatszottak a kiralyi cimmel, az allam ot pedig a m aiordomusok iranyitottak (a nep ezert talaloan a rest kiralyok nevet ragasztotta rajuk). Az egyik foem ber (N agy K aroly dednagyapja) az egesz Frank K iralysag m aiordom usa lett). Egy uj dinasztianak vetette meg az alapjait, am elyet a torteneszek N agy K aroly tiszteletere Karoling- dinasztianak neveztek el. C hlodvig dllam a 500 koriil 9 >3SU> IX. sz. Reszlet Einhard kozepkori szerzo Nagy Karoly elete cimu m unkajabol A kiralysag valos hatalma es tekintelye az udvar fotisztviseloje, az ugynevezett maiordomus kezeben volt. A kiralynak be kellett em ie a cimevel, es ugy kellett tennie, mintha uralkodna. Leomlo hajzataval es hosszu szakallaval a tronjan iilve fogadta a kiilfoldi koveteket, valaszolt nekik azokkal a szavakkal, amelyeket tanacsoltak, vagy eloirtak neki. Az iires kiralyi cimen es a maiordomustol kapott bizonytalan tamogatason kiviil csak kicsinyke falusi birtoka volt szamtalan szolgaloval... Amikor utaznia kellett, rendszerint szekeren tette, amelyet paraszti modon okrok vontattak es egy pasztor hajtott. Igy tette meg utjat a palotabol a nepgyiilesre... es hasonlo modon tert haza. M ibol lathato, hogy a M erovingok a m aiordom usoktol fiiggtek? I J i J M a io rd o m u so k - m agas tisztsegek a Frank K iralysagban, a kiralyi udvar iranyitoi. A vis sza allito tt birodalom Az elso K arolingok meg m aiordom usok voltak a rest kiralyok mellett. Leginkabb kiem elkedett kozuliik M artell ( kalapacs - igy neveztek el a csipos nyelvii franciak) Karoly, aki 732-ben a Poitiers-i csataban legyozte az europaiak altal szaracenoknak nevezett arabokat, m egm entven igy Europat az arab betorestol. Ez a csata m eggyozte M artell K arolyt arrol, hogy ideje lecserelni a nepfelkelokbol alio paraszthadsereget lovas katonakra, m ert kulonben nem sikeriil m egallitani az arabokat. Am a lovas katonak szolgalatat m eg kellett fizetni. Ezt a problem at M artell K aroly a kovetkezokeppen o ldotta m eg. Sok foldet elvett az egyhaztol (am ivel 21

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS KASZTFÜGGÉS VARÁZSLÓ A KARAKTER NEVE: FAJ: _ SZINT: NEM: _ JELLEM: TULAJ- DONSÁG- TULAJ- DONSÁG- IDŐLEGES IDŐLEGES TERMET: KOR: _ SÚLY: MAGASSÁG: HAJ: _ SZEM: VALLÁS: SZAKÉRTELMEK MAX. SZINT / ERŐ ERŐ

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én

PARANCSA. Budapest, 1 9 6 2. évi novem ber hó 29-én BELÜGYMIN IS ZT É R IU M SZIGORÚAN T I T K O S! 10 2 3 /2 2 /1 9 6 2. Sorszám : 10 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁ G B E L Ü G Y M I N I S Z T E R H E L Y E T T E S É N E K ltin e ü g k rb y s -m é zh 0022. számú

Részletesebben

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s -.59 - Didíer«E s' K Ö N Y V - V O N A T Annak é rd e k é b e n, h ogy az o l v a s á s á ld á s a ib a n azo k n ak a k ö z é p n a g y sá g ú á llo m á s h e ly e k n e k v a s u t a s a i i s r é s

Részletesebben

A berendezkedés programja

A berendezkedés programja DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán

Befogadás és munkába állítás Pálhalmán Befogadás és munkába állítás Pálhalmán 1985 ja n u árjáb an befogad ó cso p o rto t létesítettünk a Pálhalm ai B örtön és F ogházban. A zóta m ódunk nyílott tapasztalatain k at összegezni, bizonyos következtetéseket

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n.

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n. BELÜGYMINISZTÉRI UM 1024/17/1964 A SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. u t. MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G b e l ü g y m i n i s z t e r h e l y e t t e s é n e k 0017. számú U T

Részletesebben

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre

A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK. Nagy Domokos Imre 335 A DUNAKANYAR TÁJÉKOZTATÓBAN MEGJELENT ERDÉSZETTÖRTÉNETI VONATKOZÁSÚ ÍRÁSOK Nagy Domokos Imre A Dunakanyar Tájékoztató (r ö v id itv e : DkT) a Dunakanyar Intéző B iz o ttsá g évente két-három alkalommal

Részletesebben

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р.

В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. IR O D A LO M В А Л Е Н Т Е Й, Д. И. : П р обл ет ы н а р одон а сел ен и я. (A n ép esed és k érd ései) В ы сш а я Ш кола. М о с к в а, 1961. 159 р. A k ö n y v n ép szerű fo rm á b a n á tfo g ó a n

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Történelem érettségi adattár

Történelem érettségi adattár Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. A középkor Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...4 Kronológia...5 Topográfia...5 Térképek...7 Bevezetı

Részletesebben

BELÜGYMINISZTERÉNEK. 001. s z á m ú PARANCSA. Budapest, 1965. évi január hó 3 án.

BELÜGYMINISZTERÉNEK. 001. s z á m ú PARANCSA. Budapest, 1965. évi január hó 3 án. BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- SZIGORÚAN TITKOS! 2 1 /1 /1 9 6 5. H atá ly o nk ív ü lh ely ezv e:9/76.m in iszterip aran c s A MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERÉNEK 001. s z á m ú PARANCSA Budapest,

Részletesebben

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA Varga Bal a mk. zázad o TV2-117 TÍPUSÚ HELIKOPTERHJTÖNO KOMPRESSZORÁNK VIZSGÁLT Eb bon a cikkben zeretném f o l y t a t n i az 1001/1. zámban m e g je le n t, a h a jtó m ű -v iz g á la tr ó l z ó ld tanulmányom,

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Hatályonkívülhelyezve:08/1970

Hatályonkívülhelyezve:08/1970 M ó d o s í t v a BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- : 0 1 6 / 6 6. m i n h. u t. SZ IG O R Ú A N TITKOS! 2 4 /2 3 /1 9 6 5. Hatályonkívülhelyezve:08/1970 A M A G Y A R N ÉP K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFLAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 63.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFLAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 63. A KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFLAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 63. KÖZPONTI STATISZTIKAI H IVATAL Népességtudományi Kutató Intézet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ V. év fo lyam 5. szám 1575 Ft 2008. május 30. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal Kormányrendeletek 57/2008. (III. 26.) Korm.

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

1. A keresztrejtvény az ókori Hellász és Róma történelmével kapcsolatos.

1. A keresztrejtvény az ókori Hellász és Róma történelmével kapcsolatos. 1. A keresztrejtvény az ókori Hellász és Róma történelmével kapcsolatos. a) b) c) d) 1 e) f) g) ) i) j) k) l) m) n) 1/A. Töltse ki a keresztrejtvényt! (Elemenként 0,5 pont) a) Itt győzték le Kr. e. 202-ben

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I.

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I. D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y A S E M L E G E S S É G > d A L A K U L Á S Á N A K F O L Y A M A T A

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének

VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA. Tárgy: Üzemanyag ellátás és gazdálkodás rendszerének BELÜGYMINISZTÉRIUM I/II. CSOPORTFŐNÖKSÉG SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/5/A/1969. Az 5/1969. számúfőcsoportfőnöki UTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁSA Budapest, 1969. évi június hó 16-án. Tárgy: Üzemanyag ellátás

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án.

a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2. s z á m ú UTASÍTÁSA Budapest, 1967. évi február hó 6-án. BELÜG Y M IN ISZ TÉ R IU M SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 1 0-2 6 / 2 / 1967. a z 1995. év i L X V. 2 8. -á ra fig y e le m m e l A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. F Ő C S O P O R T F Ő N Ö K É N E K 2. s z á m ú UTASÍTÁSA

Részletesebben

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László

- 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN. Dr. Márkus László - 51 - TÁJKÉPEK ÉS TÉRKÉPEK AZ ERDŐTÖRTÉNETI KUTATÁS SZOLGÁLATÁBAN Dr. Márkus László Az erdőtörténeti kutatás sokat m eríthet a régi ábrázolásokról. Az egykorú látképek, vázrajzok, kéziratos térképek elsőrendű

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK

VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK VI. JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT, MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK 1 Szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

ˆ PERESZLÉNYI ERIKA masszázságy '

ˆ PERESZLÉNYI ERIKA masszázságy ' ˆ PERESZLÉNYI ERIKA masszázságy ' H ov a t e t s z i k mo st me n n i? A re n d e lő b e n v o l t a m a le le t e ké r t, mo st me g me g y e k a kö r ze t i o r v o s h o z, h o g y me g b e s zé l j

Részletesebben

SCHIEDEL QUADRO Építési utasítás

SCHIEDEL QUADRO Építési utasítás SCHIEDEL QUADRO Építési utasítás 2x '10 '11 Schiedel Kéménygyár Kft. 8200 Veszprém, Kistó u. 12. Tel.: 88 576 700 Fax: 88 576 704 E-mail: info@schiedel.hu www.schiedel.hu Part of the MONIER GROUP Általános

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 62. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N épességtudom ányi Kutató Intézet

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

IRODALOM. re n g e te g é b e azzal, h o g y b e m u ta tja, h o g y a n le h e t a s ta tis z tik a i a d a to k

IRODALOM. re n g e te g é b e azzal, h o g y b e m u ta tja, h o g y a n le h e t a s ta tis z tik a i a d a to k IRODALOM Internationale Abortsituation, Abortbekämpfung, Antikonzeption. (Nem zetközi abortusz-helyzet, abortusz elleni küzdelem, fogam zásgátlás.) Összeállíto tta : prof. dr. med. habil K. H. Mehlan.

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián

Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Kovács Laura 8. o. Nick, Dózsa köz 3/a. Répcelaki általános iskola Szent Márton ábrázolások Somogyi Győző rajzai a répcelaki plébánián Hittan pályázat Szent Mártonról sok festmény készült. Leggyakrabban

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben

Hon-és népismeret. Régi idők története

Hon-és népismeret. Régi idők története Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus

Részletesebben

A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N

A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N A RAJZOLÁS SZE RE PE A K Ö N Y V N Y O M T A T Á S B A N M M M t «! * «* * * ^ agy huza-vona után végre eljutottunk oda, hogy a m esterszedő ] N nem csak szedője, hanem díszítő m űvésze is a m unkájának.

Részletesebben

Szamosi Lóránt A kora középkor Európában, a keleti és a nyugati feudalizmus

Szamosi Lóránt A kora középkor Európában, a keleti és a nyugati feudalizmus Szamosi Lóránt A kora középkor Európában, a keleti és a nyugati feudalizmus A. A korszakolás kérdése A középkor elnevezés a XV. századi olasz humanistáktól származik. Először 1469-ben, egy pápai könyvtáros

Részletesebben

SARTI. Alexandrion Apartman. Központ: 150 m Strand: 200 m Klíma: 5 /nap WIFI:

SARTI. Alexandrion Apartman. Központ: 150 m Strand: 200 m Klíma: 5 /nap WIFI: www.sithonia-sarti.hu www.sartimania.hu Sarti Sarti ófalu Sarti Beach Sarti a Halkidiki-félsziget kö zép sõ, Sithónia-nyúlványának ke le ti partján fek szik. Ne vét már az ókor ban is lé te zõ te le pü

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Az antik világ nemi erkölcse

Az antik világ nemi erkölcse Az antik világ nemi erkölcse (T elein, X. évi., 8-'), '...m i, s.vrk.: liinődi A., líu d ap est, 1912, 108-112.) D r. K erényi Krtroly r. m. ( m ár elő ad ása a T e le ia E gyesületben, ((lynrsfrásos lejegyzés

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády

Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Slovenská komisia Dejepisnej olympiády Okresné kolo Dejepisnej olympiády pre ZŠ a 8-ročné gymnáziá 8. ročník, školský rok 2015/16 Testové úlohy pre kategóriu E (7. ročník ZŠ a 2. ročník OG) Megjegyzés:

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Kösd össze az összeillı szórészeket!

Kösd össze az összeillı szórészeket! há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc

Részletesebben

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSÉGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETENEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 43.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSÉGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETENEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 43. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL N ÉPESSÉGTUDOMÁ NYI KUTATÓ INTÉZETENEK ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGÁNAK KÖZLEMÉNYEI 43. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Népességtudom ányi Kutató

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez

Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Kiegészítő ismeretek Az antik Róma I.: az etruszkoktól a Iulius Claudius dinasztia kihalásáig (i. sz. 86) című fejezethez Az ókori római állam Itália nyugati partvidékének középső részén, a mai Róma város,

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

NYELVOKTATÁSA. A SIK ETNÉM Á K TÁRGYI ÉS ALAKJ 7 GYÜ JTŐ NYEL VO KT AT ÁS. évf~ug.-szept. szám ához.kjihgfedcb. Kézh-atnak tekintendő. II. FO K.

NYELVOKTATÁSA. A SIK ETNÉM Á K TÁRGYI ÉS ALAKJ 7 GYÜ JTŐ NYEL VO KT AT ÁS. évf~ug.-szept. szám ához.kjihgfedcb. Kézh-atnak tekintendő. II. FO K. l\'ieliéklet a "K A LAUZ" V IlI.vutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPO évf~ug.-szept. szám ához.kjihgfedcb A SIK ETNÉM Á K TÁRGYI ÉS ALAKJ 7 NYELVOKTATÁSA. ~ '" II. FO K. GYÜ JTŐ NYEL VO KT AT ÁS. HARMADIK

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962

10-2147/1962. BELÜGYMINISZTÉRIUM E G É S Z S É G Ü G Y I ÜGYRENDJE ÁBTL-4.2.-10-2147/1962 BELÜGYMINISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! B E LÜG Y M I N IS ZTÉR I U M E G É S Z S É G Ü G Y I O SZ T Á L Y ÜGYRENDJE BELÜGYM INISZTÉRIUM 10-2147/1962. SZIGORÚAN TITKOS! Jóváhagyom! Budapest,

Részletesebben

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret Örvendjetek, mert Isten úgy szeret il 4,4; Jn 3,16; Mt 24,42 Sz: r. Pálhegyi erenc : Pálhegyi ávid m é- két a- kar, Ör- vend- je- tek, m mert Is- ten úgy sze- ret. m m nem zord í- vend- té- le- tet! m

Részletesebben

David Fraesdorff: Der Barbarische Norden. Vorstellungen und Fremdheitskategorien

David Fraesdorff: Der Barbarische Norden. Vorstellungen und Fremdheitskategorien 1 David Fraesdorff: Der Barbarische Norden. Vorstellungen und Fremdheitskategorien bei Rimbert, Thietmar von Merseburg, Adam von Bremen und Helmold von Bosau. A barbár észak. Elképzelések északról és az

Részletesebben

A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK PARANCSA. 1. számú. BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest

A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK PARANCSA. 1. számú. BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest BELÜGYMINISZTÉRIUM Határőrség Országos Parancsnokság Budapest Szolgálati használatra! 018... sz. példány A BELÜGYMINISZTÉRIUM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKÁNAK 1. számú PARANCSA Budapest, 1974. évi október

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

Automaták. Tartalom. Automaták. Automaták Bevezetés I.2 I.1. Vezetékdaraboló automaták I.3. Csupaszoló automaták I.4

Automaták. Tartalom. Automaták. Automaták Bevezetés I.2 I.1. Vezetékdaraboló automaták I.3. Csupaszoló automaták I.4 Tartalom Bevezetés.2 Vezetékdaraboló automaták.3 Csupaszoló automaták.4 Csupaszoló és krimpelő automaták.6.1 Bevezetés A krimpelési fo lya ma tok és sze rû sí té se meg kö ve te li az egyes mun ka lé pé

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

Cse resz nyés le pény

Cse resz nyés le pény HOZ ZÁ VA LÓK 6 FÔRE Elôkészítési idô: 15 perc Sütési idô: 35 perc Cse resz nyés le pény 75 dkg fe ke te cse resz nye 6 to jás 12 dkg cu kor 2,5 dl tej 10 dkg liszt 2 dkg vaj 1 kés hegy nyi só Mos suk

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben