A GYERIVIEK VALLASA. IMRE LAJOS. KIStRLET A KATECHETIKA MODSZERTANANAK VALLASLELEKTANI MEGALAPOZASARA, THEOLOGIAI MAGANTANARI DOLGOZATIIII IRTA:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GYERIVIEK VALLASA. IMRE LAJOS. KIStRLET A KATECHETIKA MODSZERTANANAK VALLASLELEKTANI MEGALAPOZASARA, THEOLOGIAI MAGANTANARI DOLGOZATIIII IRTA:"

Átírás

1 A GYERIVIEK VALLASA. KIStRLET A KATECHETIKA MODSZERTANANAK VALLASLELEKTANI MEGALAPOZASARA, THEOLOGIAI MAGANTANARI DOLGOZATIIII IRTA: IMRE LAJOS ref. Ielkesz. NYOMATOTT ROTH ANTAI, KoNYVN'YOMDAJABAN HODMEZOVASARHELYEN, 1912.

2 Bevezetes. 1. Alaproga[mak, a argy A kerdes, melynek targyalesaba bocsatkozunk, egyike a 5legnehezebbeknek. A neherseg ket oldalr61 emelkedik elebank. Egyik reszreil abban nyilvanul, hogy a tudornanyok, melyeknek korebe vag, mai napig nem reszestiltek kidolgo- 2Asban. Mindkett6 ele a felreerteseknek es, feiremagyar44- -soknak egesz follege allonelyet meg siiriibbelett idok folyaman az anathema, melyet az egyhai mindazokra szort, akik 13ele mertek vagni az ismeretlen kutatasaba. A vallds filozofidja es lelektana ilyen neven igen fiatal disciplinaja a filozo.- fianak, mint theologia, evszazakon keresztfil hevert a hiyalasos theologusok kezeben. A ket tudomany elvalasa Kant es Hume idejeben es initiativajara tortent,' kik a theologia :bizonyit6 erejet ketsegbevontak. Ennek eredmenye az Jett, bogy a vallasfilozofiat mint ki110 tudomanyt teljesenkivettek a theologusok egyhazi tigykezelese alol s mint kiatko- :zott disciplina termeszetszertileg gyors fejlodesnek indult, Kant megtisztitotta a vallest a dogrnatol es megadta az utat arra, hogy kije101heto Jegyen a- vallasfilozofta igazi feladata, :ramutatvan, bogy a vallasnak bar a tudomanytol hatarozotlan eivalik, az eszszel osszhangzatban kell allania. A XVW. 5Zazad elejen a materializmus és.biologizmus a vallasfilo- ;zofiara is hatassal volt. 'Prekvese arra iranyult, bogy a vallas.keletkezeset kutassa. Az elmeleteket nem reszletezzuk, Ibiszen celunk most csak a, disciplina fejlo'clesenek fo yona- -sait adni, csak konstataljuk azt, bogy a biologizmus metafizikajoak.e.kiserletei teljes 'candel,vegzcidtek. A sikertelen kiserletekheil azonbari - ket eredmeny mégi4, anaradt,.azt.orgette,.,bogy.a,.valla-sos -eszme

3 4 fejl6desenek tortenetevel tisztaba kell jonni, és egy medszer az empirizmus. Anibar ma mar a tudomany elfordult a biologiai kiserletezesekt61, itt is beteljesillt, hogy a medszer Well a filozoflai iranyt, melynek sztilotte. Igy vezetett föl a, vallasfilozoftaba medszerfil a empirizmus. A materializmus nak azonban egy masik eredmenye is volt: a torteneti kutatas teren, itt a vallasos tudat torteneti jelentkezesenek vizsgalatara vezetett. Igy alakult a vallasfilozofla ket resze : a, lelektani, mely az egyes vallasos tudatat vizsgalja, a sociologiai, mely a neppsychologia alapjan a vallasos tudat fenomenologiajat irja le, Ezzel a vallasfilozofia egesz köre ki, is niertilt. Ez volt az eset mindaddig, mig a realismussal és empiristikus metafizikaval szemben fol nem emelte szavat Bohm, Karoly, kinek follepese a vallasfilozofia uj szempontjat vezette be. Ez a szempont az axiologiai szempont volt. Nala a vallas filozofiaja nem csak psychologiailag kutatja föl és. irja le a vallasos tudat jelensegeit, hanem axiologiailag meg-- szabja és eloirja. A psychologiai normatio folott az axiologiai normally= ertekeli a jelensegeket. Igy b6yfilt meg a vallasfilozofia az axiologiai szemponttal, mely egyuttal egesz kiiret meg is hatarozza. A vallasfilozofia tehat ertektudomany, mely a jelensegeket leirja és ertekeli, vagyis azok ertekessegi sorat megallapilla. Ennek az erteksornak vizsgalata lehet egyedtili feladata a dogmatikanak is. 1) A masik tudomany, melynek korebe munkank vag, a, a kalechetika, vagyis a vallasos neveles tudomanya. A ne? hersegek, melyek e disciplina targyalasa ele silrosodnek, ma sem oszlottak el. A gyakorlati theologiat a Schleiermacher inauguralta vallasos reneszansz uj problernakkal latta ugyan. el, de rendszeres alapjait fol nem kereste és rendszeret meg nem alaporta. A felosztasi alap meg mindig vagy otletszeril, vagy dogmatikus, maga a gyakorlati theologia feladatanak meghatarozasa ingatag. A katechetikanal ezek a nehersegek csak fokozodnak. Az egyhazi gyakorlat sokszor meghatarozza az elvet, a velemenyek nagyban killonboznek, a dogmatiimus az egesz gyakorlati theologiat katechetikaban oldotta 1) Bohm K. A 11 tudomanyok encyklopecliaja c. eloadasa

4 :fa mert hitteteleket akart tanitani, a pietizmus az egesz katechetikat igehirdetesbe. Meg sokkal nagyobb felreartesek Allanak a katechetika modszertandnak kerdeseben. A theologiai tudomanyoktol megszokott nagykepfiseggel es feluletesseggel dogmatikus totelek betanitasnt szorgaltnazza a régi emleztetesi modszerrel, és epugy, a theologidban szokasos vildgflijdalommal kesereg sikertelensege folott. Valoban az erthodoxia kathechezisere is nyugodtan el lehet mondani, amit Paulsen mond kat& emlezteto tanitojdrol:»pestallozzi,nyilvdnvaloan meg nem lepett annak a szemindriumnak a IdtkOrebe, hol tanitonk miiveszetet tanulta«1) A dogmatikus vallastanilds cs6djet az egyenek vallasossdganak s vele az egyhdz refijuk val6 hatdsdnak lassu, de biztos csokkenese nautatja. Egyediili megvaltds ez ep oly veszelyes, mint helytelen AllapottO1 csak akkor kovetkezik be, ha a katechetikdt, mint a pedagogia egyik reszet fogjuk föl. 2) Evvel azonban jar az, hogy a katechesist, mely eddig valldstanitds neven és jelleggel szerepelt, a vallilsos neveles tudomanydnak tekintjfik. Evvel elertilk nem azt, amit nemelyek szeretnenek, bogy a valldst kivesszfik az intellectus kiirebol es az erzes (Niebergall) vagy az akarat (Pfennigsdorf) primatusat folotte biztositjuk, mert hiszen lesz alkalmunk kimutatni az intelligentia szerepet akkor, mikor a vallas hely& az emberi szellemben kijeloljuk, hanem elerjiik evvel azt, bogy a neveles -egesz rendszerebe beiktattuk, vagyis az emberi szellem fej15- desenek rendjebe ondllo, de az egyseges fejlcidesbe beletagfactorrd tettak. amire a dogmatikus katechesis hidba torekedett, azt a modern valldsos neveles meg fogja tenni : nevelni komoly, igazdn nemes, mert igazdn valldsos szemelyisegeket. Van azonban egy masik kovetkezmenye is a dolognak. Ha a katechelikilt, mint a valldsos nevelesrof szolo tudomilnyt a pedagogia, mint az filtaldnos neveles tudomanya egy resz6nek fogjuk f(51, akkor, 'nivel a pedagogia ertektu- 1) F. Paulsen Aus meinem Leben. Jena lap. 2) Darum bekommt das-each der prakt Theologie nicht eher arallen Wert,.als his es sein ganze Anlage.der der Piidagogik annahert. Niebergall: Die Bedeu-.tung der Rel. psycho!. Tilbingen I. 5

5 6 domany, a katechetika is az lesz. TOrvenyeit nem a psychologiai normatio, haneni az axiologia Onerteke fogja meghatarozni, nem az empirizmus szorszalhasogatasai, banem a szemelyiseg szabad, de felel6ssegteljes vilaga lesz az Ove. A pedagogia modszere a katechetika niodszeret is meg fogja hatarozni. Hogy ma is mar milyen nagy erre a hajlam. habar meg a katechetika helve a nevelesben (pedagogiaban),, nines veglegesen kijelolve, mutatja az, bogy az( experimen, talis pedagogia terhoditasa a katechetikat sem hagyta erin, tes nelktil. A gyermek vallasanak vizsgalata ugyan meg: igen csak a kezdemenyezes jegyeben tortenik, de a lelektan. kiserleti milvelese utat talalt a szeminariumokba és kezi, konyvekbe is. Kabisch i) megirja a vallastanitas modszeret lelektani alapon, Niebergall 2) az igehirdetesk, a»religidse- Volkskunde«pedig a lelkipasztor gytilekezeti gondviselesero ad fontos adatokat. A DReligious Education Associations, kezdernenyezesere Esiakamerika ktilonbozo egyetemein va, sarnapi iskolak tanitoi szamara kurzusok tartattak a vall&,- sos neveles tortenetet és modszeret ismertetendok. Philosophiaban Cs pedagogiaban kulon kurzusokat ajanlott egyetern és collegium, tnegtartottak 19 eloadast, a vallasosneveles torteneter6i és inodszerer61 specialis eloadas volt a. mutt &ben 8, of egyetemen. Az egyestilet gondoskodik gyermeklelektani és pedagogiai kezikonyvek beszerzeser61 és kiadasarol s azt minden kepesito vizsgalatan koveteli. 3) Ne szoljunk most arrol, bogy mennyiben jogosult a katechetildit modszertanilag a kiserleti psychologiara alapitni, err61 mfivfmk alapvet6 resze fog ertekezni, most csak any-- nyit, bogy a katechetika idryydt lehetetlen psychologiai viis7 galatokkal megliatarozni, inert ez az axiologia dontese ala tartozik. A pedagogia Cs igy a katechetika modszere ftigghet psychologiatol, mint segedtudomanytol, mert feltetelezi azoknak teljes ismeretet, akiknek a vallasos kultur= kincset atadjuk, Miutan tisztaba hortuk a ket, itt szerep16 tudomauy:- 1) R. Kabisch : Wie lehren wir Religion. Gottingen Niebergall: Wie predigen wir dein modernen Menschen. I II. 1906, 3) Report of Teacher training cornission" of Rel. Ed. Ass. Religious Edu-- 'cation VII.. ovf.' 1. szam..

6 koret es targyat, eloszlattuk az els6 neherseget, mellyel lalkortunk és a melyet a ket tudomany targyanak es mod.:, szerenek megallapitasa korul talalt zavarokban lattunk. Mivel pedig a vizsgalodas e ket emlitett disciplina tertileten foly le, az alapveto resznek tisztaba kell hozni a yanks helget az emberi szellemben, valamint azt a modszert, melyet a kat-, echetika alkalmaz : a ggermeklelektan alapelveit, hogy a szempontokat megkapva, az els6 reszben psychologiai uton keressiik a gyermek vallasanak jelentkezeset, a masodikban levonjuk kovetkezmenyeit a katechetika modszertanara A modszer kerdese. Van azonban egy masik neherseg, mely az elobbiekben emlitest nem nyert, ez a modszer nehersege. A kordes, mely itt elottfink all ez : hogyan lehet most mar e ket itt leirt tudomanyt viszonyba hozni, vagyis : nil a viszony a vallasfilozofia illetoleg vallas-lelektan es katechetika kozott? E16- szo? ki kell terjeszteni a kerdest igy mi a viszony a psychologia és pedagogia kozott? A psychologia leiro tudomany. Lenyege az, hogy a jelensegeket, melyeket szellemi eletunk folmutat, regisztralja es rendszerbe szedi. Alegallapit ugyan kiilonbsegeket normalis es abnormis functiok kozott, de ez a normatio teljesseggel nem fugg a megallapito egyentol. A megfigyelo en szatnara csak a Orgy van, mellyel foglalkozik, sajat maganak e mukodeset nem 'logy kritika ala nem veti, de meg sem figyeli. Normally torvenyei ennel, fogva csak leiro jellegiek, mukodese a sajat maga foie nem emelkedett en mfikodese. A pedagogia vele szemben nor, rnativ tudornany. Nem arrol dont, hogyan tortenik, vagy hogyan tortent a neveles, hanem hogyan ken tortennie. Az en itt mar sajat maganak cselekveset, gondolkozasat, erzeset, egyszoval egesz mukodeset szembesiti magaval nemcsak, dp iteletet is mond folotte annak ertekessegi foka szerint. peclagogia tehat fokozatban magasabb, mint a psychologia, Toyabha : mi a pedagogia alapkerdese? Eloirni azti milyen legyen egy oiler-oka szemelyiseg. A psychologia pedig az egyennek kfils6 jelentkezeseit irja le, akar a regi

7 8 spekulativ, akdr a»modern fiziologiai«lelektan. Tehat a psychologia csak egyik resze lehet a pedagogianak. Most inelyik resze? Termeszetszerfileg egyik segedtudomdnya. A pedagogiat teljesseggel nem erinti a fiziologiai lelektan ertekezese a testi fejllidesrol vagy az asszociacio gyorsasdgdrol. Ez a pedagogia elvi reszebe nem tartozik, ennelfogva normativ jelleggel rd nem is birhat. A maga erteket teljesen ezen kivtil es enelktil, sajat magabor allapitja meg és ezert igen helyesen tette a gyermektanulmanyi mozgalom, hogy direkte nem koveteli a maga igen is Ickes eredmenyeinek és probdigatasainak a pedagogia felseges termeibe valo bevitelet (igaz, hogy indirecte annal inkabb teszi). A kiserleti lelektan tehat mai allasaban igen kevessel, csakis a modszerrel jdrulhat hozza a pedagogia tiirekveseihez. Hogy mennyiben jdrul hozzd tenyleg es hogyan kell a psychologianak alakulni, hogy a mai kovetelmenyeknek megfeleljen, alabb lesz alkalmunk kimutatni. Ha most igy a psychologia a pedagogidban csak a modszer kerdesehez jogosult hozzaszolani, megkaptuk a vallaspsychologia és katechetika kozotti viszonyt is. A vallas psychologidja tehat, ugy az egyeni lelektan, mint a vallosos tudat socialis jelentkezese, nem gyakorolhat dont6 befolydst a katechetika targyanak megallapitlisara. Hogy a katechetika ertekfogalmat hol kell keresni, az ttirgyunkhoz, mely tisztan modszeri jelent6segil, nem tartozik. Ezzel egyiitt meghatarozhatjuk a modszert is, melyet a kovetkezokben kovetni fogunk. Itt hdrom pontban foglalhatjuk ossze mondandoinkat : I. Nem szabad azzal altatni magunkat, hogy eredmenyeink a valldsos neveles targyara vonatkozolag &Onto fontossaguak lesznek. Fentebb ennek okait kifejtettiik, most csak ujolag figyelmeztetni akarunk rd. A vallasos neveles tdrgyat csak axiologiai és vallds-filozofiai vizsgtilatok fogjdk kimutatni. Ellenkezoleg azonban vegrehajtott munkank teljes alapjat kell, hogy adja a vallasos neveles methodikai elvenek es modszerenek. 2. Le kelt yezetni a vallasos tudat fejlod6set, alaptenyeit vagyis meg kell hatarozni a vallds helyot az emberi szellemben. 3. Meg kell vizsgalnunk a gyermek lelektanat, annak, alapvonasait es ki kelt mutatni a gyermek vallasos fejl6desenek menetet.

8 Amit tehat a targy koreben megallapitottunk, azt itt a iargyalas modszerenek vizsgalatanal ujra feltalaltuk, eldbb a targyat, most a modszert. Ezek alapjan oszlik munkank ha- Tom reszre : az els6 a vallasos tudatot, a gyermek lelkenek vizsgalatat ttizte ki celul, a masik a gyermek vallasat uton vizsgalja, a harmadik megkiserli megalkotni ezek nyoman a katechetika modszertananak alapelveit. I. Alapveto, resz. I. A vallas az emberi szellemben. A vallas lelektana. A vallas szerepenek megallapitasa az emberi szellemben és a tortenelem folyaman, olyan sok tobbe-kevesbbe sikeriilt kiserletezes és velemenyezes targya volt, bogy azo-,kat tortenetileg sorba venni a rendelkezesfinkre allo hely nem engedi meg. Szaksegesnek latszik azonban, bogy mégis Tovid atnezetet adjunk azokrol az elmeletekr61. melyek ma.a felreertesek legf6bb okozoi és azutan terjiink at a niegha- Orozas feladatara. A kiserletezes a kerdes megoldasara ket uton haladt, Az egyik ut a psychologia Lija, Nova a biologismust is sza, mitjuk. A masik a torteneti ut, melyhez tartozik a»sociolo-,gia«neven isniert modszer, mely a torteneti adatoknak ey elore fe]vett szempont ala helyezeseben nyilvanul. Az orthodox kijelentesi elineleteket itt mell6zziik. a) A els6 modszer jellemvonasa az, hogy a vallas jelentkezeset 6s lenyegeneh megallapitasat az egyeni lelektan utjan akarja folkutatui. Mivel pedig ez irany meg a XVII. szazadba visszam ulik, mar ott megtalaljuk annak legels6 (tudomanyos).kepviseletet a racionalismusban. A racionalismus, melt', mint tudjuk, a vallas Illosophiajaban el6szor helyezkedett -szembe a dogma. tikus kijelentei-tannal, ezert megerdemli legnagyobb becstilestinket. A vallas lenyeget. intaektualis munkab.an talalta és megalapitotta Wolf, Reimarus, Mendelsohn vezelesevel a eszfolvilagosodast Cs eszhitet. Az eszfolvilagosodas kiilso ellenmondasa a tortenet meg nem Orteseben rejlett. 1)Az orthodoxiaval hnrmonizal abban, bogy az orthodoxia szerint Minden, ami az 6 velemenyevel ellenkezik : hitellen-. 9

9 10 seg, az Aufklarung szerint : babona. A fejlodest a tortenelemben egyik sem kepes felfogni, az Aufklarung a vilagot ket. reszre osztja.: -Wolf elotti és Wolf mtani korra.0) Ez azonban az egyik baj. A masik a hamis psychologiaban rejlett. A racionalismus helyesen domboritotta ki intellektus jelentoseget, de nem tartotta szem bogy az: ember egyseg, akinek az intellektus egyik, bar alapvetei fanotioja. A»tehetsegek tanao, melyet csak Herbart semmisitett meg, itt arra vezetett, bogy. az egyik»tehelseget«a tobbiek felett kiemeljek. Mégis, a dolog folfogasa tekinteteben egyoldalu elmeletek kozott a racionalizmus kozelitette meg. legjobban a helyes Mat. A racionalizmus bukasaval az erzelemfilozofia foglalta el a begemoniat. A wallas eredetere és helyere Vonatkozo velemenyek. inauguratora volt ez iranyban Schleiermacher,. kit.erzelemfilozofiaja mystikussa és pantheistava ton. A vai-- las, mint erzelem, az emberiseg vagy motivurna, mely azt evszazadokon at emeli és nemesiti. A szemelyes vallasossa7g elve az universummal vale) kapcsolal, mely az embert az Egyetemes egy hullamcsapasava teszi. Ujabb iranyok kozatt Niebergall vallja ezt az elvet. Az 0 gondolatmenete a kovetkezo : a lelektan bizonyitja, bogy a hianyt, mely onfentartasunkban (anyagi vagy szellemi) beallott, egy erzes adja tudlid az ontudainak, Az erzes emellett azonban a potlokepek reflexe is, amennyiben»az epen jelenlevo, vagy az alland6 osztonnek (hianynak) megfelel,«aztan igy szal»sie. (die' Getable) bilden das Primare, den untersten Grand im Menschen.: Nicht burner kommen sie an die Hobe des Bewusztseins; hinauf. Nur besonders zur Beflexion and zur Selbstschau. befahigte.menschen wissen, was einem treibt.«2) Ez azonban: meglebeteisen elhamarkodott allitas. Hiszen maga mondja= ket lappal eldbb :»in den Gat:tiller, der Lust und Unlust. werden wir,uns unserer Triebe bewuszt«, majd :»so tut sich in ihnen (in den Getahlen) die Triebe im BewasztSeirt kund.«3) Az ellentrnondas nyilvanvalo. Ha az erzes es az, erzelmek azok, melyek tudatossa teszik az Oszton allapotat,, 1) Kuno Fischer : Geschichte (12.t. neueren Philosophic. It. k.' XXI. fj 2) Niebergall; Wie predigen wir... Tubingen I. k ) U. oc. 72. lap.

10 11 akkor erzes, tudat nelkill nem lehet. MegtOrtenhetik ugyan, hogy egyik oszton ktitve van, de az OsztemkOtes egy erosebbkottetes miatt lefoglalt ontudatnak tudomasara nem jut, (pl. az a hires eset a katonarel, aki nem veszi eszre a hare heveben nehez ebet), de az erzes lenyege ep az, hogy magamat tudom, ennelfogva tudatlan erzesroi beszelni contradactio. in adjecto. De folytassuk tovabb a: lelektani utat, ahogy bergall elkepzeli. Mivel az erzelmek egyuttal a potlekepek. (»die (Ater«) reflexei is, annyiban ezek kozvetitik a eselekvest. Maga szavaival:»es gibt keine anderen Triebfedern in allem mensehlichen Handeln, als jene drei Arlen von Gefithlen (Lust Unlust ; Spannung LOsung ; Erregung Beruhigung) die von Gtitern erweckt werden oder auf Gfiter hinzielen.«az egesz lelektani folyamat pedig szerinte ez»der Intellekt ist die Diener, der die Ginter dem Bewusztsein kundgibt, und, nachdem bier die Gefilble ausgelost sind and als Bedurfniss erscheinen, den besten Weg auswahlt, um Be.. difrfniss und Gut zusammenzubringen. ') A neherseg itt tehat meg szaporodik es pedig az erzelem tulbeesnlese miatt, Mi tudesit benntinket a hianyrolt Az erzelem. Mi mutatja a petlekepet Mi szabja meg a potlo. kepek koziitti valasztasta Megint csak az erzelem. Az intel, lektus megelegszik annyival, bogy a petlei kepeket tudtul adja az Ontudatnak és mikor minden megtortent, kivalasztja az utat, hogy a szukseget :és potlekepet Osszehozza. Bizony ez eleg szegenyes hivatds és Niebergall psychologiai rend, szerenek itt az alaphibaja, Innen van; hogy az ertekeles lyamatat nem tudja megallapitani és bar legfobb erteknek felallitja a»religios-sittliebe Personlichkeitot, de annak nyeget nem kepes megbatarozni, ugy, bogy a vallasos erte kelesre kenytelen peldat folvenni, Pali, aki typuskent folve het& 2) Az idealrel, tehat a legfebb :jorel pedig igy nyilat4- kozni :»A mi idealunk az Istennel vale kozosseg alapjan riytigszik. Benne -telnek meg az Istennek tetszo elet csatoroal ibennyei vizekkel, itt elesedik a lelkiismeret, gazdagodik meg a sziv, fmomodik az' izles, itt szabalyortatik: az erkolesi 1 Niebergall : Wie predigen Tlibingen. '1909. I. k. 77. lap. 2) Niebergall: Die Bedeutung der R. psychologie Tab ( >

11 12 e'let e harom uralkodo tenyez6je«4). Niebergall val6sziniileg sejthette is, bogy valahol melyebben fekszik az alapja annak az ertekelesnek, melyet 6 tudatlanul ugyan, de teljes biztossaggal es genialitassal veghezvitt. Az individnalis psychologusok koziil a harmadik irany kepviseli azt az allaspontot, mely a vallast, mint akarati jelenseget akarja folfogni. Talan mindharom kozott ez a legnagyobb nehersegek sziiloje. Lassuk egyik harcias kepvise- 16jet Pfennigsdorfban, aki eles dialektikajaval a modern positiv theologiai irany harcosaihoz tartozik. Tiltakozik eloszor is az ellen, bogy az akaratot akar intellektualisztikus, akar sensualisztikus uton magyarazzak, erzelniekbol, vagy izommozgasokb61 vezessek le, valamint az ellen, hogy az akara-.tot tegyok a lelki elet alapelerneve, hanem hangsulyozza»a tudatos vallasos akarat analysiset. «2). MOdszere»analitikus fogalomanalysisa (analytische Begriffsanalyse). Lassuk mire halad a inodszerrel. Mindamellett, bogy vallasos akaratrol beszel, az akarat fogalmat new tartja szuksegesnek megbatarozni. A vallasos akarat, melyet Delia torekvesnek (Streben) pis nevez, sajatossaga, szerinte az,»bogy nincsenek pusztan. kovetelo (blosz fordernde) ertelemben torvenyei, hanem e16- -sziir is és mindenek folott azokat az iranyado 616 eroket és impulsusokat ismeri el, amelyekben a mindenhato szeretet mfikodik.«3) Az akarat (Streben) motivuma :»a tenyleges,ellentet a tenyleges vallasos kin és a kepzelt vallasos elvhozo kozott.«4) Most az a kerdes, mi a motivuniok, vagyis a p6t16 kepek erteksoranak meroje. Erre Pfennigsdorf igy felel és ez egyuttal egesz ertekelmeletenek jellemzese is : rendes lairiilmenvek kozott»ertekeseknek tekintiink olyan gondolatokat, klmenyeket, cselekedeteket, melyek etverzettel vannak Ossze., kotve. Az elvezet az ertekado tenyez6... Egeszen maskepe.n van azonban a vallasos szemelyiseg-ertekkel (PetsonWert). Mig az allapotertekek (Zustandswerte) mint az erzelmek,,erejuk, elenksegiik az alkalom szerint yaltozik, -a szemelyi7 segerteket sajat eniink allando tulajdonsagai jelzik (dauernde Eigenschaften unseres Ichs),kz ertekaolo e szenielyisegerte- 1) Niebergall : Wie predigen wir ( ) 2) E. Pfennigsdorf : Der religiose Willa. Lpz (4, lap) 3) U. o. 74, lap. 4) U, o

12 13 keknel az akarat, az elvezet csak kisere elv (Begleitslust), Ilyen ertekek : hit Istenben, htiseg, szeretet, remenyseg, bedotat, szentseg.«1) Ennek nyoman sorol fol egy csome normat a vallasos akarat szamara, kortiltik csak egy parat : A vallasos szemelyisegertek elebb teendo mint vallasos allapotertek, a vallasos ertek elebb teend6, mint az erkolcsi ertek stb. Else pillanatra nyilvanvab5, hogy itt a»vallasos akarat«jelenteseget set lenyeget sem kaptuk meg. Mert Pfennigsdorf ugyan j151 latja, bogy mik az»akarat«jellemz6 vonasai, de nem tudja meghatarozni, mi a specialisan»vallftsos«akarat, aminthogy ilyen nincs is. Ha volna, akkor ennek masnak kellene tenni, mint az, amit akaratnak nevezunk s akkor ep ugy el kellene ismerni a vallasos erzes onallos5gat. Az, hogy a bmindenhate szeretettel«hozza kapcsolatba, csak azt bizonyitja, hogy nagy hajlama van a metafizikara, de ebbe' meg semmit a targy fei61 nem tudunk. Meg nagyobbak a nehersegek az akarat motivatioja és az ertek kortil. A fent idezett sorokbel ugy latszik, bogy Pfennigsdorf ketfele erteket kalonbeztet meg : az allapot es a szemelyiseg erteket, elsenek ertekfogalma.az elvezet, masodikanal az eitekado az akarat. De van-e jogunk e megktilenbeztetesre? Bizonyara az»allapotok amiket Pfennigsdorf felsorol : gondolatok, elmenyek (Erlebnisse), cselekedetek eltekintve att(51, bogy allapotoknak is helytelenill neveztetnek a sajdt gondola.taink és cselekedeteink. Amennyiben elvezetet okoznak, azt jelzik, hogy a sajdt hianyunk petlasara tortent proicialtatasuk, sajdt magunknak okortak gyarapodast, vagyis kielegedest. A szemelyisegt61 tehat el nem valasztliata. Vagy Mott mar Pfenningsdorf olyan gondolatot vagy cselekedetet, mely ne egy szemely gondolata, vagy cselekedete lett volna? A megkillonbaztetes tehat helytelen.. Arnellett azonban a»personwert«ertekjelzeje sem iillhat meg. Mit ert Pfennigsdorf»Istenben vale' bizalom«, vagy»szentseg«, mint ertekjelzo alatt?. Es folent, milyen joggal degradalja az erktilcsi erteket a vallasos ertek al6, ezekkel a szavakkal:»a vallasos akarat Isten, az erkolcsi az erkolcsi 1) Pfennigsdorf : I. in

13 14 torveny. eleit bajol meg, annak a szabads4g, ennek. a kenyszer a jellemvonasa. Az erkolcsi akarat celja e vilagb6i vales' <innerweltlich) a valltisose viltigfeletti (tiberweltlich), aze egy kultura kozosseg (Kulturgemeinschaft), eze Isten orsz6ganak 1 ). A magunk reszer61 olyan Istenorsz6g6ra, mely.egyuttal nem az emberek mtiveltsegenek legszentebb kozossege is, nem ohajtozunk. Az egesz targyalits petitio principii-jet az akarat hely- -telen ertelmezese okozza, meld hez meg j6rul az a torekves, bogy a metafizikai elemek megtartastival és tudomenyos szinnel yak') bevonasaval mindig keszen alljon egy kis egrut A dogmatizmus anyai karjai koze. A -vallesos akarat elmelete.telat a tobbiek utan cs6dot mondott. Ezen els6 csoportban, melyet itt targyaltunk, meg egy elcneletrol bell megemlekeznem, mely a valles helyet az.emberi szellem organizmuseban keresi. Az irilny maga egeszen uj és Bergson metafizikai filozofiojtin alapul, Magyar kovetoje, Szdsz Bela a kovetkezokep adja meg az irony alap-.elveit : a hit a lelki elet alapkategori6ja. Szemben all a tu- Aassal, mely mint Bergson kimutatta, egyoldalu, miiktidesi.eleme nem a tudatos, hanem a tudattalan, modszere nem az empirizmus, hanem az intuitio.»a tudase folytatja a ter, a hit mezeje az id6. A tudasnak csak a mozdulatlan, az.1i116 folott van hatalma, a hit a mozgast, a folyamatost erti meg. A tudits a megtortentnek és a jelennek melyeit vizsgfilja, a hit szeme a j6v6be nez, annak hotnelyaira vet csod6s dertiket, A tudas a tetlenseg, a haltil felett orszkol, a hit a cselekvesnek elevenit6 ereje es lelke.«legeloszor is.konstatalnunk kelt, hogy itt Bergsontol nemi eller& tortent. Bergson ismeretelmeleti alapelve a kovetkez6: 3) A.megisme-,res thrgya az absolutum, melynek symbolumai vannak. A régi filozofia isrneretelmelete abban Alit, hogy e symbolu- Jnokat mint allando (Bergson: mozdulatlan) sokfeleseget logta fogalom, ter, id6 stb. alakjaban. Ez volt a dogma- Jizmus. Az idealismus, skepticismus és kriticismus ezt.leron- 1) Pfennigsdorf : I. m ) Szesz Bela : A hitneveles alapprob1emai. A sepsiszentgyorgyi koll. ertesitoje ) Bergson : Bevezetes a metafizikaba. Bp utan.

14 lotta, mert kimutatta, bogy az allandesog csak illuzio, de maga a kategoriakat, bar belatta, bogy sajat subjectiv formaink és nem objectiv eszkozok, megtartotta. A metafizikanak most az a kolelessege, bogy a régi eszkozoket elvetve egy uj modszert statualjon, ez az intuitio. Az intuitio modszere az absolutumot egy egysegnek és mozgasnak fogja f61. Ez a killso és mégis kozvetlenill adott valosag, a valtozas mindannyiszor, valahanyszor az ertelern analys516 hatasa rea kiterjed, egy mozzanatat mutatja es kelti az allandosag illusiojat. Ilyen mozzanatok azok, melyeket az iment felsoroltunk. Mivel azonban a filozofianak e virtualis fillomasok csak csaledasszarnba mennek és mivel neki feladata epen az, bogy az emberi hatarait tullepje«alapul csak a metafizikat, modszerill a»kiegeszit5 integralis tapasztalatot«intuitiot veheti. A felreertes tehat, melyet Szasz Bela elkovetett ott van, ahol a hit mezejeill az id6t, a tudomanyeul a teret jeloli meg. Hiszen az id5 ep olyan schema, mint a ler, viszont Bergson igy :»nem a mozgas, hanern a mozdulatlansag (ter, ido) az illusio, mellyel a mozge letet leszogezzfik. Mindket kate.goria : ter és ido csak schema, mely-,iyel a valtozas egyes mozzanatait jelezzak.«epily zavar van Szasz azon allitasa korril, hogy a ludas a jelent vizsgalja, 'a hit szeme a joveibe nez, Erre Bergson, emlitettem munkaja elejen, rogton kimondja, hogy Daz intuitio targya az en,.a mely tart, tehdt a levesben lev5 en, szemben az analysissel (tudomany) melynek a ktilvilag, vagyis az en, ami A levesben lev5 en pedig csakis a jelent jelolheti, a jiivot semmi esetre. Kiilonben Bergson szelleme az ilyen ido kateigoriaknak intuitiora valo alkaltnazasa ellen eressen tiltakoznek. Bergson filosoflai nezeteit targyalni itt nines helyiink,,csak az alkalmazasra nehany szot : Szasz Bela velemenylink szerint helytelentil kapcsolja Ossze a Freud-fele psychoanaly- -sist Bergson intuitiejaval. Hiszen Bergson volt a.legnagyobb -, ellensege annak, hogy analytikus =m6dszerrel, vagy..kiserle- Aezessel filozoflat tizziink, hat meg az ellen milyen er6sen _kikelt volna, hogy psychoanilitikus uton az 6 filozofiajat igazolni prebaljuk. Epigy lehetetlenseg bergsoni alapon.az experimentalis psychologia partjara szeg6dni. Hiszen a kiserletezes epen egy korlatolt.faja.az,analysisnek, hol a dont6 15

15 16 szot mindig a kategoriok mondjak ki. A kiserletezes es analytika totaliter ellensege a Bergson intui tio elmeletenek. Ami azokban a vallas itt kozolt elmeleteben 1 egnagyobb zavart,okozza, a»tudattalan«, helyesebben a tudatalatti elemek ffilenyenek hangsulyozasa. A kerdes mar Hartmann eta kozkedveltsegnek &vend, a kfirillte lev6 zavar annyira megnott, hogy megkisereljfik tisztazni legalabb is azokban a kfivetkezmenyekben, melyek targyunkra tartoznak. El6szor is meg kell allapitnunk, bogy csak kepek es kfizttik lev6, kapcsolatok lehetnek nemtudatosak. Pfennigsdorf ugyan ismer nem tudatos vallasos tfirekvest, mert azt mondja :»intensives religioses Streben kann als solches unbewuszt, d. h.. ungewaszt bleiben, sofern der Zweck dieses Strebens nicht bewuszt zu sein braucht.«1) Majd masutt :»wir sind unsselbst manchmal nicht klar fiber das was wir wollen, trotzdem wir etwas wollen.«vilogos, hogy itt tevedes all font. Akarat cel nelkfil keptelenseg, hiszen az akarat mar a hiany pothisanak megvalasztasa, vagy epen vegrehajtasa. Az»unbe wuszt = unterbewuszt«és»ungewuszt = unbemerkt» megkfilonbortetese pedig helytelen, mert»bemerkt«csak akkor lehet valami, ha a figyelem reairanyul s akkor mar»bewuszt is. Az erzes nemtudatossogarol mar szoltunk. Marad tehat egyedfil a kepek és kapcsoratok tudatalattisaga. Vizsgaljuk meg ezt a tudatalattisagot. Mi a Up? Ez ugy all el& bogy az osztfin resszerfi kfitese a jelent6 Oszton Altai az. Ontudat el6tt megjelenittetik. A.kepben tehat a hiany jelentese lesz tudatossa. Ha az fisztonkotes kep alakjabau nem jelenik meg, akkor new is lehet tudatos, mert»a lie') csak.az ontudatra nezve kep, ezen vonatkozas nelkfil egyaltalan new ismerhet6.«a nemtudatos kep gondolata a fiziologiai lelektan szfilfitte, mely a kepet valami idegallomanybeli elvaltozasbol akarta kimagyarazni. A megfeitesre az utat itt az emlekezet mutatja. Az emlekezet az a tulajdonsaga a kepeknek, hogy a lelekben ugyanazon alakjukban megmaradnak. Most az tortenik, hogy valahanyszor hiany all be, az fintudat ezen hiany petlasara egesz sorat inditja meg a kapcsolatoknak, sokszor abbel a celbel, -hogy az eredeti ingert 1) Pfennigsdorf I. m ) U. o. 237, 1. 3) Bain K. Ember es vilega. II. k

16 17: elterelje. Az Alomkepek ep az ilyen kapcsolatok rendszertelennek latszo sorat mutatjak, holott azonban mindegyiknek az ontudat hatasa volt el6idez6 oka. 1) Nemtudatos maga a a kapcsolodas lefolytisa, nemtudatosak a kapcsolatok a ref- - lexeknel es ilyen ertelemben lehet nemtuclatos kapcsolatokred beszelni. Mindezen fejtegetesekb61 vilagos ket dolog : 1. Ami a lelekben nem ontudatosan folyik le csak azok a kapcsolodasok, melyeknek utjan az ontudat a hiany petlasara a potkikepeket eloallitja és a reflexek. Ilyenek pl. az Alomkepeknel tortentek, hol egy erzeki inger, tehcit a hiany, mondjuk valamely testresz fajdalma, a petlokepek egesz so rat inditja meg az ontudat Ezek termeszetesen alpetlekok, de ketsegtelenfil szilksegszertlek. Kovetkezik azonban ebbe], hogy bar a nemtudatos kapcsolatoknak fontos szerepe van az Ontet eleteben, a valedi potlokepet mégis csak az ontudat itelo es elhatdrozo ereje fogja megtalalni, oda pedig a jelentd etszton mfikodese szfikseges, 2. NyilvAnvalo az is, hogy a kepek tartatinukban a tudatossag vagy nemtudatossfig Altai nem nyernek és nem veszithetnek. Ami pedig a kapcsolatok erejet illeti, itt er6fokokat megallapitni lehetetlen, a valtozas csak formai, vagyis az ontudattal valt5 viszonyban beszelhettink tudatos és nemtudatos kepekrol. Mindezeket tekintetbe veve, helytelennek kell tartanunk azt, ha valaki az egesz lelektant sot egesz katechetikat a nemtudatos kultusain akarna folepiteni, hiszen ez vegeredmenyben annyit jelent, mint az egesz szellemi mitkodest reflexekke alakitni at. Pedig az ember lenyeget es szellemiseget ep az intellectus, tehat a tudatos miikodes alkotja. Igy' jutunk vissza a nemtudatos utjan a modern»1' homme machinea elvere. b) Mintan most vegigvizsgaltuk az elrneleteket, melyek a vallas hely& az emberi szellemben meghatarozni' probaltak es lattuk, hogy ugy az egyes lelki functiekba vale helyezes, mint a metafizikai intuitio es nem tuda-: tossag elve ki nem elegitett, At kell ternunk azoknak 'azelveknek rovid ismertetesere, melyek a vallas socialis jelentkezeseb61 akarjak annak lenyeget levezetni, Tulajdonkeppen 1) Bohm K. Ember es vilaga, IL k. 149,1. v. O. Bohm: Tapasztalati lelektan. Bp

17 18 egy és ugyanaz a modszer, mellyel dolgoznak, csak az irany ketto : a sociologiai evolutio tana és a neppsychologia. Az evvel kapcsolatos kiserleti lelektani kutatosok ertekerol majd alabb lesz szo, most a ket irony modszerere a kovetkezei megjegyzeseket : 1. A biologiai evolucionismus nem kepes megadni a jelensegek magyarazatat. Felsorolja ugyan reszletesen az egyes jelensegeket, azokat tokeletesssegi sorozatukban egymas mellé 011itja, de a magyardze elvet, a fejlodest rajtuk kivill Olio factorbol helyezi bele. Az egesz fejlodestan csak felfogcisi forma, mellyel a sorozat egyes tagjainak egymoshoz vale viszonyat folfogjuk. Ezt a kovetkezo horom telly bizonyitja : a) a kozbeeso, eddig meg nem talalt factorokat az evolucionismus praesupponalni kenytelen, b) holott az okozatrel az okra nem biztos a kovetkeztetes; c) egyes jeleusegeket biologiai uton keptelen kimutatni. 1) 2. A nepsychologiai vizsgalatoknal az adatok hiztossogat az imponderabiliak egesz halmaza veszelyezteti, milyenek a megfigyeles hianyossaga, subjectiv magyarazatok és a hamis psychologia. Az eiso're es mosodikra eleg emlekeztetni a Lang tevedesere az ausztroliai oslakok, a Lubhockera a Szamoasziget lakoinak vallosa korul, 1') a harmadikra eleg megemliteni Wundtot, aki az egesz mythologia alapniotivumoul a fantdziat veszi Mindezek kozill egy is eleg, bogy az egesz vizsgalat bizonyossagot illuzeriussa tegye. 3. A val.- las biologiai, vagy akor lelektani vizsgalata legjobb esetben is csak a vallas jelentkezeseit de nem annak lenyeget tudno kideriteni. A vallas axiologiai jelenseg, mint ilyenre epugy semmi normativ jelleggel nem birna a psychologia, mint nem bir az ethikara, vagy logikara. Ha igy az eddigi vizsgolatunk sikerre nem vezetett és kimutattuk, bogy a vallas hely& sem az egyoldalu lelektan, sem az ethnograflai es neplelektani kiserletek nem tabiltak meg, most keresni kell azt, ahogyan mi meghatarozhatjuk a vallas lelektani es axiologiai belyzetet. 1) Pl. Ranschburg a vallasos orzelmeket. V. ii. A gyermeki elme c. miive Bp V. r. 1 fi, 2) Taylor: Die Anfange der Kultur. Lpz ) Wundt; Volkerpsychologie. II.!cot. Mythos u. Religion. III. T. 2.. mythoskepzes lelektana.

18 19 c) A tudorminy, melynek segitsegevel ezt felkutatni pneumatologia nevet visel. Nem fizologia es nem is lelektan, mert mindkett6 a test és lelek azon régi dualismu- -san alapul, melyt61 a tudom5ny maig sem tudott szabadulni. Az ember azonban egyseg és pedig mint egyseg : szellemiseg. Az emberi szellem alaptulajdonsaga, bogy sajat magdt 511itja,(setzt sich), nyilvdnitja, kihelyezi (proicidlja). Ennelfogva mindent, ami a mi vildgunkat alkotja, sajal eniink nuldsdnak, projectiojdnak ismerank fol. Az egesz vil5g azert valosdg, mert a mienk, Az igy onmagdt megvalosito ent nevezziik onteinek. Az ontetnek ket alaptenye van. 1. KOzvetlenill tudok magamrol (en). 2. Tudom, hogy velem szemben van valami, ami new en (etas). Vagyis, az en, azaltal,!logy magdrol tud, megkillemborteti magat a nem ental és igy az en nemen szembehelyezese, melyet szeinleletnek neveziank, alapja az ontudatos gondolkoddsnak. Az ontet, mint egyseg, dgtetekre oszlik, melyek a kivezet6 rendszer egyes reszeit alkotjak ezek az iisztonok, a nekik megfelei6 vegkeszillekekkel, Ilyen osztonok a kovetkezo'k : eltet6, mozgato, kepeze" es nemi oszton. A kepez6" oszton azon 5gtetekbol All, melyek a kfilvilagot akarj5k utan- kepezni es all az erzeki osztonokbol (erzekszervek), ertelmi, vagy jelento Osztonb61 és az ontudat osztonebol, Az ontet bsztoneinek az ontudat Witt val6 megjeleneset kepnek nevezzilk. A kep tehat csak az ontudat el6tt kep, mivel pedig az oszton = nemen = tarty, az ontudat = en = alany, a kep az alany és a targy egysege. Minden oszton ad kiilonfele kepet. Ami a tobbi osztonoknel a kep, a jelent5 osztonnel az a jelentes. A jelentes tehat a jelento oszton reactioja a kep, mint inger ellen. Az ontudat makodese hdrom stadiumban nyilvdnul : 1) az en dllitdsa, mely objectiv, 2) az en visszaragaddsa, mely subjectiv mozzanat, 3) az en Osszefoglalasa (en nemen = en). Az ontet megvalositasa a cselekves. Az ontet megvalosuldsdt onfenntartdsnak nevezzfik, mely a hicing-kielegerles slap kategoridiban folyik le, A hidny az,oszton termeszetevel ellentetes Allapot, ezt nevezzak az oszton A hiany lehet pozitiv, ha az oszton direkt kotese Altai keletkezik (ast), vagy negativ, mikor az osz, ton t6tlensege okozza (tultaplalkozas, plethoria.) Hogyan po-

19 20 toija az ontudat a hidnyt? Ugy, bogy a hianyban bennevan a potlek. A pozitiv hiany potlekabol negativ hinny, nek potlekabol ismet pozitiv hiany lesz. PL a jelent6 *sztonnel : homalyos gondolkozas pozitiv, gondolathiany negativ hinny. A zavaros gondolkozasbol lesz a potlo kep : helyes gondolat megoldasa. Ez Atlendol tetlensegge, ami kivaltja a kerdest. Ezek a kapcsolatokr ha szertelenek, tovabb folynak, mig az ontudat az igazi potlekot megkapta. Az OsztOniik azonban a kielegedes megnyerese vegett egymassal, kapcsolodnak is, pl. a jelento oszton minden mas osztonbe atsugarzik, a jelent6 oszton hianya a kerdesek egesz halmazat inditja meg, melyek a jelentesek szanatalan soran mennek keresztfil. Minden ilyen esetben az Ontudat tudja, hogy az u j:' egysegben, melyet a jelent6 oszton folvonultat, benne van. a potlokep s ezert azt ugy fogja fol, mint onfentartasara ravezetot s ez a cel fogalma. Mivel azonban ezalatt a kep, valtozik, a jelentes szinten, ami az ontudat valtozosat iuvolvalja, az Ontudat keresi a valtozas forrasat es megtaldlja ezt a kepben. Igy a kep lesz a valtozas oka. Igy az egesz vilagot az Ontudat ugy fogja fol, mint onfentartasanak celjat és. valtozasanak okat és a kapcsolatok egesz soran At, hol meg- Allva hol ismet nekiindulva rohan vegig a sajat, kielegedeset keresend6. De mi az oka, bogy az ontudat azonnal nem kepesrnegtalfdni a potlokepet? Az, hogy a poll& viragos ismerete nelkal AtsugArzik az egyes OsztOnokbe és ideiglenes segitseget a11it. Ez az ideiglenes segitseg az cilpotlek. Minden oszton:.. koreben OriAsi szama lehet6 az Alpotlekoknak. Csak a jelent6 oszton koreben nezve ilyen a bipothesis. Mindegyiknek jellemvonasa, bogy az ontudat osztonet kielegiti, de a vesztes OsztOnt nem. A tortenelem hosszu sorat mutatja föl ezeknek a surrogatumoknak, melyekkel az' emberiseg a haborg6, ontudatot elegitette ki egy-egy pillanatra: A helyes potlek megtalalasa maga utan vonja az.oszton. kielegiteset, melyet megvalkisnak neveziink. Az ontudatot azonban valami vezeti arra, hogy tudataba., jusson az oszton kotottsege. Egyebkent csak reflexmozdula tokrol lebetne szo. Ez az utmutato az erzes. Az, osztonkotesek alkalmaval ez az erzes mint fajdalom, kielegedesbei

20 21 mint elvezet jelenik meg. Ennelfogva az erzes mindig Ontu- -,datos. Az ontudat az erzes 61tal tudt6ra jutott osztankotes 4hitlny) p6tiris6ra potlokepsorozatot indit meg, mindaddig, mig a helyes potlokepet meg nem talalta. Ezt az ontudat azaltal cselekszi, hogy a kapcsolatokat sajat magatol szembehelyezi magaval, vagyis /tel. Nyilvdrival6 te- 116t, bogy az iteles, mint ontudatos lelki milvelet felette 611 :az Ontudatlannak. Az itelesben az en sajat maga egy reszenek, :alkot6s6nak ismeri fol az egesz vil6got, annak onjelenteseben, cel- és okviszony6ban. Foltetele, bogy az en sajat mamegkolonbortesse és mégis egynek ismerje fill a maga vilagaval es igy sajat maganak, alkatanak, celyinak tudatara eljusson. Az en eme kifejleset nevezzuk gondolkozdsnak, mely igy ontudatos, szabad ; celszeril es 61ta16nos. Mivel pedig az ontet celja a kielegedes, ez a kielegedes kettos, az oszton és az ontudat kielegedese. Ezt az allapotot.egyszoval nevezzilk szeretetnek. Az onfentartas celja tehat az i'antetnek, az onfentartfts sikeret a szeretet jelzi. Az Onfentaregyuttal a jelentesekre is kiterjedven, e jelentesek szellemisegilnk alkotoreszeive lesznek és igy hozzank tartoznak mindazok, akik korrilottfink e1nek es akik ontetfinknek.szfiksegkepeni reszei, F6jdalmuk a mi fajdalmunk, Oromiik a mi Oromiink. MegvalosulAs6t el6segiti az akarat, mely a v6gyat birja csirajaul. Az akarat az ontet egysegere ttor, et pedig a szeretet. Igy a szeretet Altai lesz az akarat szabad.»az ontet eilja teh6t : szabads6g, melynek celja a sieretet,,szeretet, melynek form6ja a szabads6g.«ha most vegigtekintunk az elmondottakon, megtal6lhmfjuk benne a vallas alapjait, Az onfentart6s Osztorii nyil- NAnul6sai az ontudatban megalkotj6k a vildgkepet az ok és,cel form6jaban. MiVel azonban minden Ietez6nek - nemtridatos szoksegszeruseggel okot, inert minden hinny szam6ra potle-; (kot keresonk, a Vallas els6 nyilv6nulas6ban az ontudat, Nagyis a jelentd "Oszton a bi6ny potlas6ra p6t16 kepeket indit meg, Innen a. vil6g teremtesere, ember keletkezesere VonatdcOz6 mythosok tomege, melyeknek megfeleld erzeleni a felelem és retteges, a. cselekves pedig a kultrisz. Az al4pka- 1) BOhm g.: Az -embet es vilaga, II. k Egyakent az -egesz le.t e7.zetes alapjai ott ihegtalalhatok.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A bölcsesség otthon: férj és feleség

A bölcsesség otthon: férj és feleség A bölcsesség otthon: férj és feleség Lekció: 1Pét. 3.1-9 Textus: Péld 5.15-23, 2.16-1, 14.1, 21.9, 21.19, 12.4, 11.22, 18.22, 19.14, 30.18-19 2013. okt. 20. A bölcsesség otthon. Mit tanít a Példabeszédek

Részletesebben

Egy helyen a 1O egyetemes törvény

Egy helyen a 1O egyetemes törvény Egy helyen a 1O egyetemes törvény Karmikus horoszkópértelmezések és horoszkóprendelés Kozma Botond Szilárd család-asztrológussal Kozma Szilárd: Tíz év után, teljesen újraírt (tisztázott) és kibõvített

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként

Részletesebben

Az evangélium kezdete

Az evangélium kezdete Márk evangéliuma Lekció: Ézs. 40.1-11 2010. febr. 7. Textus: Mk. 1.1-15 Gazdagrét Az evangélium kezdete Márk evangéliuma a négy evangélium közül a legkorábban íródott, valamint a legrövidebb, a legtömörebb.

Részletesebben

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k.

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k. IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Paedagogiai dolgozatok. írta dr. Schneller István. III. kötet. Budapest, 1910. A pedagógiai dolgozatok első kötete Schneller pedagógiai gondolkodásának és nevelői munkásságának elvi

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik

Részletesebben

Új SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről.

Új SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről. Új SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről. A következőkben két könyvre akarom a figyelmet felhívni. Egy pár idézetet bocsátok előre: Amig a fizika a közönséges világon való pepecselésével,

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Paul Natorp (1854 1924)

Paul Natorp (1854 1924) Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus

Részletesebben

Q IRODALOM G * Bessenyei György mint ref. főconsistoriumi titkár. Irta: Zoványi Jenő. Sárospatak, 1909. 8-rétű 42 lap. Ára: K. 2. Zoványi füzete különlenyomat egy nagyobb müvéből, mely a magyarországi

Részletesebben

Több világosságot" Egyházi beszéd.*

Több világosságot Egyházi beszéd.* Több világosságot" Egyházi beszéd.* Alapige: Ezs. 59. r. 9. v. Várjuk a világosságot, de ime nagy homályosságban járunk, Legyen világosság." Mózes próféta előadása szerint így szólott az Ur a teremtés

Részletesebben

Modern nevelés, modern iskola

Modern nevelés, modern iskola Drozdy Gyula Modern nevelés Modern iskola Modern pedagógia Ezeket ma már úton-útfélen emlegetik. Sokszor olyanok is, akik jelentésén nem gondolkoztak. A fogalom teljes tartalmát nem ismerik, csak egyes

Részletesebben

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása

TANULMÁNYOK B AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL. Dr. Bócz Endre. I. Az alkotmányos rend erõszakos megváltoztatása BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2003. 4. szám 3 B TANULMÁNYOK B Dr. Bócz Endre AZ ÁLLAM ELLENI BÛNCSELEKMÉNYEK ÚJRA KODIFIKÁLÁSÁRÓL A hatályos Btk. X. fejezete (139 152. ) jelenleg 10 bûncselekményt pönalizál.

Részletesebben

Szolgáló. Szabadságra születve

Szolgáló. Szabadságra születve Szabadságra születve A szabadság, mint fogalom, mint emberi érték él évezredek óta társfogalmakkal egyetemben ereinkben. A szabadság önmagában hordoz minden igaz értéket, így a békességet, szeretetet,

Részletesebben

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása L E C T O R I U M R O S I C R U C I A N U M Bevezetés az egyetemes bölcsességtudományba és a rózsakeresztes útba - 2. este Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása Az ember, a Föld, az

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

12-es KÖRÖK A SZENT KORONÁÉRT és MAGYARORSZÁGÉRT

12-es KÖRÖK A SZENT KORONÁÉRT és MAGYARORSZÁGÉRT Sokan imádkoznak ma Isteni vezetért Hazánkért, az összefogásért. A KÖRÖK gondolata az összefogásra való törekv tudatos elhatározásaként, a szórványos egyéni imák összefogásáért született, mert minden sóhaj,

Részletesebben

John F. MacArthur, Jr. KARIZMATIKUS. KAosz. Ford Horta: Gerzsenyi Laszl6. GTY.org. BAPTIST A KIA DO Budapest

John F. MacArthur, Jr. KARIZMATIKUS. KAosz. Ford Horta: Gerzsenyi Laszl6. GTY.org. BAPTIST A KIA DO Budapest John F. MacArthur, Jr. KARIZMATIKUS KAosz Ford Horta: Gerzsenyi Laszl6 BAPTIST A KIA DO Budapest A kiinyv eredeti efme: CHARISMATIC CHAOS COPYRIGHT 1992 by John E. MacArthur, Jr. Translated and produced

Részletesebben

Leírás és megszorítás.*)

Leírás és megszorítás.*) Leírás és megszorítás.*) Bevezetés. 1. A legújabb időben (1905.) Mach Ernő arra a kérdésre, hogy mit jelent e kifejezés: természettörvények?, a következő feleletet adta: Eredetük szerint a természettörvények

Részletesebben

A fa természetes szárításának a meggyorsítása.

A fa természetes szárításának a meggyorsítása. 52 A fa természetes szárításának a meggyorsítása. Irta: Dr. vitéz Bokor Rezső. A fűrészáru szárítását fürésztelepünkön ú- n. rakatokban vagy deszkamáglyákban végezzük. Ezeket 2 4 m szélességben és több

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

mi és más népek - összehasonlításuk, karaktereik személyleírás: főként külső tulajdonságok alapján

mi és más népek - összehasonlításuk, karaktereik személyleírás: főként külső tulajdonságok alapján 8. évfolyam A 8. évfolyamon idegen nyelvet tanuló diákok A1 szintű, a Közös európai referenciakeret alapján alapszintű és ezen belül minimumszintű nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. A 8. évfolyamon folytatódó

Részletesebben

Szombathelyi Szivárvány Óvoda

Szombathelyi Szivárvány Óvoda Szombathelyi Szivárvány Óvoda OM: 036462 Epochális rendszerű pedagógiai programja TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ 1. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK... 1. oldal 2. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA... 2. oldal 2.1. Óvodánk személyi

Részletesebben

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Név: Iskola:

Részletesebben

Atyaság. Azt gondolom sikerült röviden bemutatni azt a kuszaságot, ami ezen a téren ma az egyházban van.

Atyaság. Azt gondolom sikerült röviden bemutatni azt a kuszaságot, ami ezen a téren ma az egyházban van. Atyaság Manapság sok szó esik a szellemi atyaságról fıként az újonnan megjelenı apostolokkal kapcsolatban. Ezt a két fogalmat sokan már összetartozó fogalomként is kezelik és ebbıl adódóan már kezd elterjedni

Részletesebben

Német C2 1 1 061. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok. 960 óra + 180/300 OP

Német C2 1 1 061. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok. 960 óra + 180/300 OP Német C2 1 1 061 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Tudományos Ismeretterjesztő Társulat A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje

Részletesebben

Dohánytermelési kisérletek.

Dohánytermelési kisérletek. Dohánytermelési kisérletek. A termesztett dohányok chemiai összetétele. A termesztett dohányfélék chemiai összetételérıl tájékozást óhajtván nyerni, fölkértem az akadémia vegykisérleti állomását az elemzések

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

ARCHÍVUM. Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * Venczel József. I. A falumunka értelmezése

ARCHÍVUM. Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * Venczel József. I. A falumunka értelmezése ARCHÍVUM Venczel József Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * I. A falumunka értelmezése A társadalomkutatás és a társadalomsegítés egyik feladatkörét vállalja a falumunka. Részben tudományos, részben

Részletesebben

A megváltás története, I. rész

A megváltás története, I. rész A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

A kritikusok kritikája

A kritikusok kritikája A kritikusok kritikája Az emberi élet fejlődésének, a haladás utja egyengetésének egyik feltétele a kritika. Olyan, mint a lámpás, amely irányt mutat; mint a gőz, amely mozgatja és előrehajtja a gépet.

Részletesebben

Asztrológusi egyenes Beszéd

Asztrológusi egyenes Beszéd Asztrológusi egyenes Beszéd Kozma Szilárd: Asztrológusi Egyenes Beszéd Egy ismeretségre felszólító facebokos barátnõmtõl levelet kaptam, hogy értékelni ugyan értékeli mind a tárgyi ismereteimet, mind a

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret Örvendjetek, mert Isten úgy szeret il 4,4; Jn 3,16; Mt 24,42 Sz: r. Pálhegyi erenc : Pálhegyi ávid m é- két a- kar, Ör- vend- je- tek, m mert Is- ten úgy sze- ret. m m nem zord í- vend- té- le- tet! m

Részletesebben

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich *

Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70. Wilhelm Reich * Thalassa (17) 2006, 2 3: 61 70 PSZICHOANALÍZIS ÉS SZOCIALIZMUS Wilhelm Reich * Ha a pszichoanalízist szociológiai vizsgálódás tárgyának tekintjük, úgy a következõ kérdésekkel találjuk magunkat szemben:

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1] Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

Rendkívüli körülmények

Rendkívüli körülmények Rendkívüli körülmények BEVEZETÉS Az épített örökségb ő l kiemelked ő műemlékek és együtteseik elismert értékük miatt részesülnek (jogi) védelemben. Kiemelt, különleges hely - zetük azonban sajnos egyáltalán

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Textus: Péld. 14.17, 14.29, 17.14, 19.19, 29.8, 25.28, 16.32, 15.1, 19.11, 10.12, 17.9, 25.21-22 Harag - önuralom

Textus: Péld. 14.17, 14.29, 17.14, 19.19, 29.8, 25.28, 16.32, 15.1, 19.11, 10.12, 17.9, 25.21-22 Harag - önuralom Lekció: Ef. 4.17-32 2013. ápr. 14. Gazdagrét Textus: Péld. 14.17, 14.29, 17.14, 19.19, 29.8, 25.28, 16.32, 15.1, 19.11, 10.12, 17.9, 25.21-22 Harag - önuralom Minél többet hallunk a bölcsességről, annál

Részletesebben

1.3.2 Iskolai tapasztalatszerzés. Vitaanyag. Készítette: Magyar István, Nagyné Fóris Katalin

1.3.2 Iskolai tapasztalatszerzés. Vitaanyag. Készítette: Magyar István, Nagyné Fóris Katalin TÁMOP 4.1.2-08/1/B-2009-0002 PÁLYÁZAT 13. SZ. ALPROJEKT 1.3.2 Iskolai tapasztalatszerzés Vitaanyag Készítette: Magyar István, Nagyné Fóris Katalin A 3.2 részben a tanári pályára jelentkezést megelőző pályaalkalmassági

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Mielőtt egy gondolat egy mondat formájában a tudatban megjelenik, szónélküli lénye,

Részletesebben

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban.

A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. A Spirituális Sátánizmus helye a Sátánista halmazban. írta: Nubemhet 2014. 1 Mind jól tudjuk, hogy általánosságban véve a Sátánizmus egy nagy halmaz, amely többféle irányzattal rendelkezik. Joggal adódik

Részletesebben

A PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA

A PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA A PÁTRIA TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZATA Tevékenységi engedély száma, dátuma: Állami Pénz- és T kepiaci Felügyelet 819/1997/F. hat. 1997. november 27. Jóváhagyva: az 37/2014.(03.18.) számú

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

xv. A Waldstein-féle pályadíj ügye, NEY BÉLÁTÓL

xv. A Waldstein-féle pályadíj ügye, NEY BÉLÁTÓL EREDETI DOLGOZATOK. xv. A Waldstein-féle pályadíj ügye, NEY BÉLÁTÓL Szükségesnek és kötelességünknek ismerjük olvasóink figyelmét a következő pályadíj-hirdetményre különösebben fölhívni s egyszersmind

Részletesebben

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata 1974(1 < í MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent 1892 1947 között, majd 1949 1950-ben A szerkesztő bizottság

Részletesebben

NÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA

NÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA INVEST ENGLISH NYELVISKOLA 1147 BUDAPEST, Lovász utca 7. [XIV. kerület] +36 20 583 2208 info@investenglish.hu www.investenglish.hu NÉMET CSOPORTOS TANFOLYAMOK TEMATIKA TARTALOM I. ELSŐ SZINT... 2 II. MÁSODIK

Részletesebben

Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület Alapszabály

Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület Alapszabály Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesület Alapszabály VI. számú módosítás és egységes szerkezetbe foglalás 1. Általános rendelkezések: Az egyesület neve: PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ NAGYCSALÁDOS EGYESÜLET Rövidítése:

Részletesebben

DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY

DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY DOKTORANDUSZOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ALAPSZABÁLY 1 A Doktoranduszok Országos Szövetsége a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 63. (2) bekezdése értelmében a felsőoktatási

Részletesebben

AZ ÚR SZABADÍTÁSA. Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből.

AZ ÚR SZABADÍTÁSA. Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította őket szorult helyzetükből. Pasarét, 2013. november 10. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza AZ ÚR SZABADÍTÁSA Lekció: Zsoltár 107,1-16 Alapige: Zsoltár 107,13 De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és megszabadította

Részletesebben

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért VÉRTES LÁSZLÓ Huzella Tivadar az etikáért, a békéért Dr. Huzella Tivadar professzor az egyetemes orvostudomány elismert képviselője, aki egyidejűleg az etika, a béke, az emberiség feltétlen tisztelője.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422.

Pinchas Lapide Ulrich Luz: Der Jude Jesus, Zürich, 1979. 1 Jn 1,1. Lk 24, 41. Denzinger: Enchiridion Symbolorum, ed. XXVIII., n. 344., 422. Pinchas Lapide, a jeruzsálemi American College Újszövetség-professzora, a Der Jude Jesus című könyv [1] szerzője, zsidó hitének, zsidó világképének rövid foglalatát a Zsidó hitem lényege című írásában

Részletesebben

A pénzről- és a közösségről

A pénzről- és a közösségről A pénzről- és a közösségről (Hetedik nyilvánosságra hozott csatornázás: Öreg és Margaréta. 2009 febr. 27.) Margaréta látja azt az épület-modellt, - Dobogókő központi helyén, amit korábban megálmodott.

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT

KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Pasarét, 2011. november 17. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza KRISZTUS ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Alapige: 2Korinthus 5,10 Mert nékünk, mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt,

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

Én Lét - Abszolútum II. Arisztotelész létfilozófiájának (metafizikájának) alapjai A lételmélet (létfilozófia, ontológia, metafizika) A lételmélet rákérdez az érzékeink által tapasztalható jelenségek alapjául

Részletesebben

UNION-Bázis Casco Alapbiztosítás feltételei

UNION-Bázis Casco Alapbiztosítás feltételei UNION-Bázis Casco Alapbiztosítás feltételei Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. a biztosítási díj megfizetése ellenében a kockázatviselés időtartama alatt a jelen biztosítási feltételekben rögzített

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Konfliktuselemzés. A tananyag alcíme. Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Konfliktuselemzés A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor:Domschitz Mátyás Bevezető A leckében a tanulók ismereteket szerezhetnek a konfliktusok természetéről, megértésükhöz szükséges legfontosabb

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

MAYA HOROSZKÓP József Attila 1905 április 11. nap-jegy jegy: 6-GYÍK (Kan Kan) év: KELET-10 13-napos ciklus: 1-ESŐ (Cauac Cauac) éjszakai uralkodó: 3 Vénusz-fázis: ESTI CSILLAG 2 BEVEZETÉS Mezoamerika ókori

Részletesebben

Tisztelt Nevelők, Pedagógusok!

Tisztelt Nevelők, Pedagógusok! Tisztelt Nevelők, Pedagógusok! A mindennapi közlekedés legsérülékenyebb és legveszélyeztetettebb csoportját a gyerekek képezik, köszönhetően annak, hogy életkoruknál fogva tájékozódási, észlelési és koordinációs

Részletesebben

II. BOMLÁS VAGY EGYSÉG? AZ ERDÉLYI SZELLEM

II. BOMLÁS VAGY EGYSÉG? AZ ERDÉLYI SZELLEM II. BOMLÁS VAGY EGYSÉG? AZ ERDÉLYI SZELLEM A kérdés, amelyet tárgyalni akarunk, nem esztétikai, nem filozófiai, nem is politikai, hanem az erdélyi magyarság életkérdése. Gyökerében megtaláljuk irodalmi,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

és a 2005.05.18-i rendkívüli közgyűlés A MISKOLCI HELYIIPARI TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

és a 2005.05.18-i rendkívüli közgyűlés A MISKOLCI HELYIIPARI TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MISKOLCI HELYIIPARI TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 1.. Általános rendelkezések /1/ Az Egyesület neve: Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület /HTE/ /2/. Székhelye: 3527. Miskolc, Selyemrét

Részletesebben

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2.

2.3. A rendez pályaudvarok és rendez állomások vonat-összeállítási tervének kidolgozása...35 2.3.1. A vonatközlekedési terv modellje...37 2.3.2. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...5 1. ÁRU ÉS KOCSIÁRAMLATOK TERVEZÉSE...6 1.1. A vonatközlekedési terv fogalma, jelent sége és kidolgozásának fontosabb elvei...6 1.2. A kocsiáramlatok és osztályozásuk...7 1.2.1.

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére.

A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A szárítás módjának befolyása a dohány erjedésére. A zöld dohánynak száritása alatt végbemenı erjedés mérve lényeges a dohány értékére, mert a dohány tömegben tartatván vagy egyébként nedves melegséghez

Részletesebben

2. évfolyam 120. szám 2010. október 16.

2. évfolyam 120. szám 2010. október 16. DÁVID HŐSEI GYÜLEKEZET www.davidhosei.hu istentisztelet: 2. évfolyam 120. szám 2010. október 16. ÉLŐFOLYÓIRAT A D Á V I D H Ő S E I G Y Ü L E K E Z E T H E T I H Í R L E V E L E És lesz, valahová ez a

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 3 13.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 3 13. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 3 13. SZENCZI ÁRPÁD EMLÉKEZÉS DR. JUHÁSZ BÉLÁRA PEDAGÓGIAI NÉZETEINEK TÜKRÉBEN Gondolatok a 105 évvel ezelőtt született Dr. Juhász Béláról, az 1957-ben megszűnt Nagykőrösi

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

A SOLI DEO GLORIA MAGYAR REFORMÁTUS DIÁKSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA (tervezet)

A SOLI DEO GLORIA MAGYAR REFORMÁTUS DIÁKSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA (tervezet) A SOLI DEO GLORIA MAGYAR REFORMÁTUS DIÁKSZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA (tervezet) 1. Név, székhely 1.1. Az egyesület neve: SOLI DEO GLORIA MAGYAR REFORMÁTUS DIÁKSZÖVETSÉG. 1.2. Az egyesület rövidített elnevezése:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE

Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE Az Úr közel! A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSA MISSZIÓI ÉS EVANGELIZÁCIÓS BIZOTTSÁGÁNAK HÍRLEVELE 2015. december Gyurkó József: KARÁCSONYVÁRÓ ÜZENETEK Kedves Testvérek, a 2015 év vége felé haladva

Részletesebben

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43)

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Húsvétvasárnap 2016.03.27. Krisztus Feltámadt! OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta: Ti tudjátok, hogy mi minden

Részletesebben