Az ÖKO-Pannon Kht. közhasznúsági jelentése 2004.

Átírás

1 Az ÖKO-Pannon Kht. közhasznúsági jelentése 2004.

2

3 ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Közhasznú Társaság (székhely: 1146 Budapest, Hungária Krt bejegyezve a Fõvárosi Bíróság mint Cégbíróság által a Cg cégjegyzékszám alatt.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Lezárva: április 20. A évre szóló közhasznúsági jelentést a taggyûlés május 31. napján fogadta el. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ÖKO-Pannon Kht. Felügyelõ Bizottságának tagjai A Felügyelõ Bizottság elnökének üzenete Az ügyvezetõ beszámolója Az ÖKO-Pannon Kht. két éve a fenntartható fejlõdésért Az ÖKO-Pannon Kht. eredményei Jó eredmények a szigorodó jogszabályi környezetben Az ÖKO-Pannon Kht. szervezete, tevékenysége, feladatai Alapító tagok, megalakulás, szervezeti felépítés Non-profit jelleg, vállalt küldetés A Zöld Pont védjegy Licencdíj és termékdíj a termékfelelõsség ára Szerzõdéses partneri rendszer az ÖKO-Pannon Kht. kapcsolata a csomagolások kibocsátóival A csomagolások kibocsátói, mint a termékfelelõsség kötelezettjei ÖKO-PARTNER digitális segítség a jelentések elkészítéséhez Tájékoztatási tevékenység Az ÖKO-Pannon Kht. oktató és lakossági tájékoztató programja Célkitûzések a lakossági tájékoztatás és oktatás keretében Lakossági tájékoztató program Oktatóprogram Figyelemfelkeltõ programok és akciók Begyûjtés és hasznosítás A begyûjtési és hasznosítási tevékenység szerzõdéses rendszere Lakossági szelektív hulladékgyûjtés kapcsolat az önkormányzatokkal Begyûjtési és hasznosítási eredmények Pénzügyek A társaság évi eredményének alakulása A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás és a támogatás felhasználásának kimutatása Az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatás kimutatása Cél szerinti juttatások kimutatása A közhasznú szervezet tisztségviselõinek nyújtott juttatások kimutatása Jövõbeni célkitûzések rövid és hosszú távon

5 1. Az ÖKO-Pannon Kht. Felügyelõ Bizottságának tagjai a évben 1. Deák Ferenc a Felügyelõ Bizottság elnöke Henkel Magyarország Kft., Budapest 2. Baka Éva Tetra Pak Hungária Rt., Budaörs 3. Boródi Attila UNILEVER Magyarország Kft., Budapest 4. Dr. Debreczeny István Dunapack Papír- és Csomagolóanyag Rt., Budapest 5. Kiss Beáta Danone Kft., Budapest 6. Marosi Zsuzsanna Coca-Cola Beverages Magyarország Kft., Dunaharaszti 7. Mayer Zsolt Masterfoods Magyarország Kft., Budapest 5

6 2. A Felügyelõ Bizottság elnökének üzenete Magyarországon évente több, mint 800 ezer tonna csomagolóanyag kerül kibocsátásra. Ennek eredményeként hatékony hulladékkezelés hiányában a növekvõ hulladékhegyek egyre jelentõsebb valós kockázatot jelentenek mind a környezet, mind a társadalom és annak közösségei számára. Ahhoz azonban, hogy a keletkezõ hulladékmennyiségbõl adódó terhekkel megbirkózzunk, széleskörû és társadalmi szintû összefogásra van szükség. Az ÖKO-Pannon Kht. ezen összefogást koordinálja a kibocsátók és a csomagolási hulladékok begyûjtõi, illetve a hulladékká vált csomagolás hasznosítói közötti közvetítéssel. Az európai uniós szabályozásnak megfelelõen a csomagolásból származó hulladékért felelõsséggel tartozó termelõk és forgalmazók kötelezettsége a hulladékképzõdés megelõzése is. A becsomagolt áruból szükségszerûen hulladékká váló csomagolás megfelelõ kezelése azonban konkrét feladatokat ró a kibocsátókra. Az így keletkezett hulladék visszavétele, és hasznosítása elsõsorban a gyártók és forgalmazók felelõssége. A kötelezettek azonban általában nincsenek abban a helyzetben, hogy ezen kötelezettségeiket egyénileg teljesíteni tudják. Az ÖKO- Pannon Kht. törvényi felhatalmazás alapján végzett koordináló tevékenységével segíti szerzõdõ partnereit a hulladékká vált csomagolás visszagyûjtésében és újrahasznosításában. Mindezekbõl kifolyólag azon felül, hogy a kibocsátók kötelezettségeiket teljesíteni tudják a hulladékok visszagyûjtésének további elõnye, hogy az újból hasznosított hulladékok a gyártás folyamán, másodlagos nyersanyagként újra bekerülnek a gyártási folyamatba, az anyagáramlásba, kímélve ezzel a véges természeti erõforrásokat. Mindezek mellett a környezettudatos és felelõs viselkedés kialakítása és elterjesztése a lakosság körében jelenthet hosszú távú megoldást a problémára. Az ÖKO- Pannon Kht. tájékoztató és oktató programjai segítségével tömegeket sikerült a szelektív hulladékgyûjtés ügyének megnyerni. A évben több mint 2.1 millió lakos kapcsolódott be a programba, a jövõbeli tervek pedig már közel 4 millió lakost céloznak meg. A takarékosság és gazdaságosság eredménye tehát hosszú távon realizálódik, ám hatásait nemcsak unokáink, de mi is megtapasztalhatjuk, ha hozzájárulunk a nemes cél érdekében saját életünk jobbításához. Deák Ferenc a Felügyelõ Bizottság elnöke 6

7 3. Az ügyvezetõ beszámolója Az ÖKO-Pannon Kht. két éve a fenntartható fejlõdésért A fenntartható fejlõdés elvont fogalma nemcsak az elsõdleges természeti erõforrásokkal való takarékos gazdálkodást, a környezeti, gazdasági és szociális szempontok egyensúlyát, hanem az anyagok ésszerû ráfordításokkal a lehetõ legtovább körforgásban való tartását is jelenti úgy, hogy ne veszélyeztessük a jövõ generációk életfeltételeit és ne korlátozzuk a jelenleg élõk életminõségét sem. A csomagolási hulladékokra lefordítva tehát a fenntartható fejlõdés egyfelõl takarékos és gazdaságos anyagfelhasználást, másfelõl a keletkezett hulladékok maximálisan és optimálisan megvalósítható visszagyûjtését és hasznosítását jelenti. Mindezen feladatok teljesítése kizárólag széleskörû összefogás és a különbözõ tevékenységek koordinációja révén teljesíthetõ. Az ÖKO-Pannon Kht., mint az elsõ magyarországi csomagolási hulladékhasznosítást koordináló közhasznú szervezet ezen összefogást segíti elõ és hangolja össze tevékenységével, amikor partnereivel szerzõdést köt a megtermelt csomagolási hulladékok minél nagyobb arányú visszagyûjtése és hasznosítása érdekében. A szervezet tehát nem profit, hanem eredmény-orientáltan mûködik a hulladékhasznosítási célok teljesítése érdekében. Koordináló szervezetünk mûködésének második évét sikeresen a termékdíjtörvény vonatkozó elõírásait meghaladva 46,9%-os hasznosítási teljesítéssel zárta. Errõl az örömteli tényrõl nemcsak a már lezárt üzleti évünk, de idei elsõ negyedévi eredményeink is tanúbizonyságot tesznek. Az ÖKO-Pannon Kht. a szerzõdéses partnerein keresztül felelõsségi rendszerébe tartozó 423 ezer tonnányi csomagolás kibocsátásból mintegy 198 ezer tonna hulladékká vált csomagolás visszagyûjtését és hasznosítását valósította meg. Szerzõdéses partnereinek száma ez év végén már elérte az et. Külön öröm számunkra, hogy ezen dinamikus fejlõdés valamint a Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt.-vel megkötött megállapodás eredményeként, ma az ÖKO- Pannon Kht. lakossági szelektív hulladékgyûjtési rendszerében már több, mint 2,1 millió lakos gyûjtheti különválogatva az otthonában hulladékká vált csomagolást. A számok magukért beszélnek, hiszen mindössze két év alatt Magyarország lakosságának több mint egy ötödét vontuk be szelektív hulladékgyûjtési rendszerünkbe, ami azt bizonyítja, hogy a koordináló szervezeti modell nemcsak mûködõképes, de partnereink és a gyûjtésbe bevont lakosok számának gyors bõvüléséhez is rugalmasan tud alkalmazkodni. Minden okunk megvan tehát az optimizmusra a évre vonatkozóan. Az ÖKO- Pannon Kht. továbbra is készen áll arra, hogy támogassa azon törekvéseket, hogy a hulladék ne szemétté, hanem újrahasznosítható nyersanyaggá váljon. Viszkei György ügyvezetõ igazgató 7

8 4. Az ÖKO-Pannon Kht. eredményei Jó eredmények a szigorodó jogszabályi környezetben Sikeres évet tudhat maga mögött az ÖKO- Pannon Kht., hiszen folyamán szerzõdéses partnere által kibocsátott tonna csomagolásból került begyûjtésre és hasznosításra. Ezzel az ÖKO-Pannon Kht., a jogszabályban rögzített 45 százalékos minimális kötelezettségi szintet meghaladva, partnerei csomagolás-kibocsátásának 46,9 százalékát gyûjtette vissza és hasznosíttatta begyûjtõ és hasznosító partnerei közremûködésével. mely alapján mind az összes csomagolási hulladékra elõírt minimális 45%-os, mind az anyagában történõ 25%-os, mind pedig az anyagfajtánkénti 12%-os hasznosítási arányt sikerült túlteljesíteni. Ezzel az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses partnerei 85%-ban mentesültek a csomagolási termékdíj megfizetése alól, hiszen koordináló szervezetünk magára vállalta azt a kötelezettséget, hogy a lakossági szelektív hulladékgyûjtésre meghatározott 8%-os kötelezõ arányt meghaladva teljesít. Az ÖKO-Pannon Kht. eredményességét jelzi, hogy mûködése második teljes évének végére a Kht. által koordinált lakossági szelektív hulladékgyûjtési rendszerben már több mint 2,1 millió lakos, közel gyûjtõponton válogathatta külön anyagfajták szerint az otthonában képzõdött papír, mûanyag, üveg valamint fém csomagolási hulladékokat. Az ÖKO-Pannon rendszerébe bevont települések lakói fejenként mintegy 8 kg/fõ hulladékot gyûjtöttek háztartásukban szelektíven, ami az elmúlt évhez képest nagy arányú javulást mutat. Eredményeink azonban a vonatkozó jogszabályok tükrében érzékelhetõek a legjobban, hiszen a évben újabb törvényi szigorításokkal kellett szembenézni, 8

9 5. Az ÖKO-Pannon Kht. szervezete, tevékenysége, feladatai 5.1. Alapító tagok, megalakulás, szervezeti felépítés Az ÖKO-Pannon Közhasznú társaságot 1996 végén, a CSAOSZ (Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) környezetvédelmi bizottságának meghatározó jelentõséggel bíró vállalatai alapították a csomagolási hulladék szervezett gyûjtésének és hasznosításának az EU tagországok gyakorlatának megfelelõ széles körû magyarországi megvalósulása érdekében. Az alapítóktól szervezetileg elkülönülten mûködõ ÖKO-Pannon Kht. felépítése a funkciók megosztása szerint alakul. Ezen elv alapján a Kht. legfõbb döntéshozó szerve, a taggyûlés gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A társaság operatív irányítását az ügyvezetõ látja el, irányítja a szervezet, a szervezeti egységek mûködését. Ezen egységek a Kht. tevékenységi köreibõl adódóan: az Ügyfélkapcsolati és Kommunikációs Osztály, a Begyûjtési és Hasznosítási Osztály, valamint a Pénzügyi Osztály. Ezen túlmenõen az ügyvezetõ közvetlen irányítása alá tartozik a jogi munkatárs, az ügyvezetõi asszisztens és a recepciós tevékenysége. A társaság mûködése feletti törvényes felügyeletet a szervezettõl független Felügyelõ Bizottság látja el. 1. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. alapító tagjai Az ÖKO-Pannon Kht. alapítói köréhez 36, a magyar piacon jelentõs súllyal rendelkezõ töltõ és csomagolóanyag gyártó nagyvállalat tartozik, akik elkötelezettek a környezet aktív módon történõ megóvása és terhelésének minimalizálása mellett. 9

10 2. ábra Az ÖKO-Pannon Kht. szervezeti rendszere 3. ábra Az ÖKO-Pannon Kht. operatív mûködési egységei 10

11 5.2. Non-profit jelleg, vállalt küldetés Az ÖKO-Pannon Kht. olyan nem profitorientált közhasznú társaság, melyet a csomagolt termékek kibocsátói, illetve a csomagolóanyag és -eszközgyártók a Hulladékgazdálkodási törvényben foglalt termékfelelõsségbõl adódó kötelezettségeik azaz a kibocsátott csomagolásból keletkezõ hulladékok hasznosításának együttes teljesítésére hoztak létre. Az ÖKO-Pannon Kht. az elsõ Magyarországon bejegyzett hulladékhasznosítást koordináló szervezet, mely január 1- tõl hivatalosan is megkezdte mûködését. Koordinációs szerepének lényege, hogy szerzõdéses rendszerek keretében összehangolja a csomagolt termékeket kibocsátó vállalatok, valamint a hulladék gyûjtõk és hasznosítók tevékenységeit. A Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõség 1/2002. sorszámon, december 5-én nyilvántartásba vette az ÖKO-Pannon Kht.-t. A nyilvántartásba vételt a Fõfelügyelõség október 12-én kelt határozatában további 5 évre meghosszabbította. A hasznosítási kötelezettség teljesítése körében a koordináló szervezet kötelezettséget vállal a szerzõdõ gazdálkodókra vonatkozó kvóták teljesítésére. A koordináló szervezetnek természetesen nem azt kell vállalnia, hogy minden egyes gazdálkodóra lebontva teljesülnek az elõírások követelményei, hanem azt, hogy az összes licencdíj befizetõre vonatkozó elõírások együttesen teljesülnek. Ez abból következik, hogy az EU felé is az ország összességére vonatkozóan kell teljesíteni az elõírásokat, nem fontos, hogy a teljesítés házon belül hogyan alakul. A hatékonyság szempontjából meghatározó jelentõségû, hogy a teljesítési követelményeket elõíró jogszabály az EU követelményeknek megfelelõ mélységig tartalmazza az egyes anyagfajtákra vonatkozó elõírásokat, vagyis a minimum követelmény figyelembevételével a koordináló szervezet maga határozza meg az átlag eléréséhez szükséges anyagfajtánkénti belsõ arányokat A Zöld Pont védjegy Az ÖKO-Pannon Kht. a PRO-EUROPE hulladékhasznosítást koordináló szervezeteket összefogó nemzetközi rendszer tagja ( A Zöld Pont az Európai Unió országaiban használt nemzetközi jelzés. Annak a terméknek a csomagolását, amelyen megtalálható a Zöld Pont, a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõen kezelik, használója szerzõdéses partnere egy szelektív hulladékgyûjtést és hasznosítást koordináló szervezetnek. A csomagolást végzõ gyártó tehát fizet azért, hogy a hulladékká vált csomagolás elõírt arányát szelektíven gyûjtsék be és hasznosítsák. A díjfizetésért cserébe a fizetõ cég használhatja termékei csomagolásán a Zöld Pont jelzést. Magyarországon a védjegy használatára kizárólag az ÖKO-Pannon Kht. adhat engedélyt Licencdíj és termékdíj a termékfelelõsség ára Az európai jogrend talaján álló évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) bevezette a kiterjesztett termékfelelõsség fogalmát, amelynek lényege, hogy a gyártó (csomagolási hulladékok esetében a csomagolt termék kibocsátója) felelõsséggel tartozik nemcsak a becsomagolt áru, hanem a csomagolás életútjának megtervezéséért, végsõ soron az ebbõl keletkezõ hulladék begyûjtéséért és hasznosításáért is. A csomagolási hulladékokra vonatkozóan a termékfelelõsség kérdéskörét jelenleg két, egymással szoros kapcsolatban nem lévõ szabályozási rendszer a kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletekkel együtt tárgyalja. Egyrészrõl az évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjakról a csomagolás kibocsátóját kötelezi adójellegû termékdíj befizetésére. Másrészrõl a Hulladékgazdálkodási törvény és a csomagolásról és a csomagolási hulladékok kezelésének szabályairól szóló 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a csomagolt termékek gyártóinak (forgalomba hozóinak) gondoskodnia kell arról, hogy termékeiket, amennyiben azok hulladékká válnak, vissza kell fogadni és meghatározott százalékát (2004-ben 11

12 ez az arány minimum 45% volt) a visszafogadásnak és hasznosításnak el kell érni. A jogalkotó azonban úgy határozott, hogy aki magát a környezetvédelmi célt teljesíti, mentesülhet a termékdíj befizetése alól. Környezetvédelmi cél alatt a Hulladékgazdálkodási törvény által elõírt hasznosítási arányokat és határidõket kell érteni. A 2004-es évre vonatkozóan a csomagolási hulladék tömegének minimális hasznosítási aránya 45%-ban kerül meghatározásra, melybõl az anyagában történõ hasznosítás 25%-ot, az anyagfajtánkénti hasznosítási arány 12%-ot ért el. Amennyiben tehát a kötelezettek ezeket az arányokat teljesítik, mentesülhetnek a termékdíj megfizetése alól. A 2004-es évben a fent említett kötelezõ hasznosítási arányok teljesítése esetén a kötelezett csupán 80%-os mentességben részesült a termékdíj megfizetése alól, a fennmaradó 20%-ra továbbra is meg kellett fizetni a termékdíjat. Az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses rendszeréhez csatlakozott partnerek azonban 85%-os mentességet élveztek a termékdíj megfizetése alól, mivel az ÖKO-Pannon Kht. a jogszabály elõírása alapján vállalta, hogy a lakossági szelektív hulladékgyûjtésre vonatkozó szintén minimális kötelezõ arányt meghaladóan, 8,2%-ban teljesít. Ebbõl kifolyólag szerzõdéses partnereink további kedvezményhez jutottak. A mentesség tehát tulajdonképpen az átvezetõ szál és a kapocs, ami összekapcsolja a két jogszabályrendszert, egyrészt a termékdíjas szabályozást, másrészt a hulladékgazdálkodási törvény talaján álló szabályozást is. A évre vonatkozó termék- és licencdíjak anyagtípusonkénti tételei a következõként alakultak: 1. táblázat: A csomagolási termékdíjak alakulása 2004-ben A csomagolás anyaga évi termékdíjtétel (Ft/kg) Mûanyag 29 Üveg 5 Fém (kivéve alumínium) 10 Alumínium 13 Papír, fa, természetes alapú textil 13 Társított 35 Egyéb táblázat: Hasznosítási (licenc) díjak 2004-ben A csomagolás anyaga évi hasznosítási díjtétel (Ft/kg) Mûanyag 13,60 Üveg 2,10 Fém Alumínium 3,50 Egyéb fém 2,60 Papír és karton 6,50 Fa 5,20 Természetes alapú textil 6,50 Társított (kompozit) Ital-csomagoló karton 11,50 Egyéb 16,80 12

13 6. Szerzõdéses partneri rendszer az Öko-Pannon Kht. kapcsolata a csomagolások kibocsátóival 6.1. A csomagolások kibocsátói, mint a termékfelelõsség kötelezettjei Az ÖKO-Pannon Kht. csomagoló és töltõ partnereit az Ügyfélkapcsolati Osztály szolgálja ki. Feladataik közé tartozik a kötelezettekkel való szerzõdéskötés elõkészítése, az adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, ezen felül tanácsot adnak partnereinknek a csomagolással kapcsolatos termékdíjas szabályozással és hasznosítási rendszerrel kapcsolatban. Havi szinten átlagosan regisztrált megkeresés érkezett, mintegy szerzõdés igénylõ adatlap és havonta átlagosan új vállalattal bõvült a szerzõdéses partnerek köre. A fenti adatok mintegy 20%-os csökkenést mutatnak a as évhez viszonyítva. 4. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses partnereinek száma ben Az ÖKO-Pannon Kht. a szerzõdéses partnereinek számát az elmúlt évben 708-ról 1254-re növelte, s a szerzõdéses partnerek 2004 éves csomagolási kibocsátása a évi 313 ezer tonnáról 423 ezer tonnára nõtt. Az elmúlt két évben a Kht. partnerei összességében mintegy 736 ezer tonna csomagolást hoztak forgalomba Magyarországon. A 2004-es évben jellemzõen csökkent a csomagolás kibocsátó vállalatok csatlakozási kedve. A gyakori jogszabályváltozások és a termékdíjtörvény körül egész évben jellemzõ bizonytalanság nem hatott elõnyösen a vállalatok hasznosítási kötelezettségének teljesítésére, hiszen jellemzõen várakozó álláspontra helyezkedtek. 13

14 Az ÖKO-Pannon felelõsségi körébe tartozó csomagolás kibocsátás mennyisége, éves szinten, az országos tonna kibocsátás mintegy 52%-át tette ki. 5. ábra: Csomagolás kibocsátás 2004-ben A 2003-as évhez viszonyítva, 2004-ben mintegy 109 ezer tonnával növekedett a kibocsátott csomagolás mennyisége. 6. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses partnerei által kibocsátott csomagolás mennyisége a és évben (ezer tonna) 14

15 A csomagolás kibocsátást legnagyobb arányban a mûanyag és papír csomagolás tette ki, ezt követi az üveg és a fa. Az alumínium és egyéb fém, textil, italoskarton és társított csomagolások kismértékben vannak jelen. 7. ábra: Anyagfajtánkénti csomagolás-kibocsátás 2004-ben A szerzõdéses partnerek száma mára lehetõvé teszi, hogy átfogó képet adjunk a partnerek iparági hovatartozásáról. Az élelmiszeripar vállalatai képviseltetik magukat a legnagyobb arányban, az üdítõitalok és alkoholos italok vezetõ szerepével, továbbá az édességipar, tejipar, vegyipar és söripar is jelentõs arányban reprezentált. 8. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdéses partnereinek iparági hovatartozása a kibocsátott csomagolás mennyisége szerint 15

16 Szerzõdéses partnereink számára ben is tanúsítványt állítottunk ki annak igazolására, hogy az adott gazdálkodó szervezet részt vesz az ÖKO-Pannon Kht. gyûjtõ és hasznosító rendszerében. 9. ábra: Tanúsítvány minta 6.2. ÖKO-PARTNER digitális segítség a jelentések elkészítéséhez Szerzõdéses partnereink immár második éve sikerrel alkalmazzák munkájuk során a jelentések áttekinthetõsége, könnyû összeállíthatósága és egységességük biztosítása érdekében kialakított urlap.xls jelentési adatlapokat tartalmazó Excel fájl rendszert. A rendszer felhasználja azokat az elõzetesen kialakított táblázatmintákat, amelyeket az Üzletszabályzat és a Hasznosítási szerzõdések mellékleteiként megismerhettek a szerzõdõ partnerek. A rendszer megkönnyíti a papír alapú, valamint a digitális információáramlást a szerzõdött partnerek és az ÖKO-Pannon között. Az elmúlt évben az ÖKO-Pannon Kht.-nak jelentõ vállalatok mintegy 75%-a digitálisan is elküldte kibocsátási adatait. 10. ábra: ÖKO-PARTNER bejelentkezõ oldal 16

17 7. Tájékoztatási tevékenység Az ÖKO-Pannon Kht. oktató és lakossági tájékoztató programja Az ÖKO-Pannon Kht. mûködésében kiemelkedõ szerepet tölt be a kommunikáció, hiszen a szelektív hulladékgyûjtés egy tanulandó és folyamatosságot igénylõ tevékenység. Ebbõl adódóan, az ÖKO- Pannon Kht. kiemelt feladata a környezettudatos gondolkodás erõsítése a rendszeréhez kapcsolódott városok felnõtt és gyermek lakossága körében, annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak a szelektív hulladékgyûjtési programba Célkitûzések a lakossági tájékoztatás és az oktatás keretében A évi kommunikációs tevékenység nemcsak a évi célkitûzések teljesítését szolgálta, hanem elõ kellett készíteni a évi és a még távolabbi jövõbeli, lényegesen magasabb célkitûzések teljesítését is. A kommunikációs tevékenység hatásai ugyanis a gyûjtési teljesítményekben idõben eltolódva mutatkoznak meg Lakossági tájékoztató program Az ÖKO-Pannon Kht. által kidolgozott lakossági tájékoztató program egyrészt a szelektív hulladékgyûjtés rendszerének beindításához kapcsolódik, másrészt a már szelektíven gyûjtõ városok lakosságának rendszeres tájékoztatását célozza. Az ÖKO-Pannon Kht. lakossági tájékoztató programja három eszközre épít: 1. lakossági tájékoztató füzet 2. rendszeres hírlevél 3. tájékoztató konténermatrica Eredmények 2004-ben A tavalyi évben 2 partner régiónkban jelent meg a Gyûjtsünk szelektíven! címû lakossági tájékoztató kiadvány (mely Miskolcon , Tatabányán, Komáromban, Nyergesújfalun és Törökbálinton háztartásba jutott el), amely átfogó kitekintést ad a szelektív hulladékgyûjtés témakörérõl. A Hulladék Híradó címû rendszeres hírlevél összesen 9 régió (Fót- Szada-Mogyoród-Nagytarcsa, Debrecen, Gyõr, Körmend-Szentgotthárd, Makó, Miskolc, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Veszprém) csaknem 700 ezer fõs lakosságát érte el a szelektív hulladékgyûjtéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókkal és hírekkel. 10 régióban részletes tájékoztató matrica került a gyûjtõszigetek edényeire. 17

18 Oktatóprogram Az ÖKO-Pannon Kht. az óvodás és általános iskolás korosztály számára továbbfejlesztette szelektív hulladékgyûjtési programját, amely a gyerekek nyelvén mutatja be a csomagolási hulladék kezelésének legfontosabb alapismereteit. Óvodás korosztály: feladatlap kifestõ mesekönyv Általános iskolás korosztály: feladatgyûjtemény képregény oktatófilm oktatótabló ismeretterjesztõ szórólap Pedagógusok: tanári kézikönyv tanári prezentáció CD-n Az ÖKO-Pannon Kht. oktatóprogramja elnyerte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Országos Közoktatási Intézet elvi és szakmai támogatását. Az oktatócsomag kiadványai tartalmi kialakításában és véglegesítésében részt vettek e két intézmény oktatási szakértõi is. Eredmények 2004-ben Az ÖKO-Pannon Kht. partnervárosai számának növekedésével a szelektív hulladékgyûjtési oktatóprogramba bevont települések is gyarapodtak: 2004-ben összesen 18 város, illetve régió (Budaörs, Budapest, Debrecen, Eger, Fót, Gyõr, Jászapáti, Keszthely, Kisbér, Körmend, Nyíregyháza, Miskolc, Pécs, Sátoraljaújhely, Szentgotthárd, Tatabánya, Veszprém, Zalaszentgrót) oktatási intézményei vettek részt oktatónapon, és körülbelül 350 intézmény kapcsolódott be az oktatóprogramba. A 2004/2005-ös tanévben megközelítõleg gyermek használhatta az ÖKO-Pannon Kht. oktatási segédanyagait ben új elemekkel bõvült a szelektív hulladékgyûjtési oktatócsomag: az óvodásoknak képességfejlesztõ feladatlap, az általános iskolásoknak oktatófilm, a pedagógusoknak pedig ismeretterjesztõ prezentáció készült. Az év második felében kezdõdött meg az oktatótabló és a hozzá tartozó szórólap tartalmi kialakítása. A már meglévõ kiadványok szakmai lektorációja (KvVM, OKI), és ennek megfelelõ módosítása is megtörtént. 18

19 Figyelemfelkeltõ programok és akciók Az ÖKO-Pannon Kht. figyelemfelkeltõ programjai és akciói a felnõtt és gyermek lakosság figyelmét és érdeklõdését hivatottak felkelteni és folyamatosan fenntartani a szelektív hulladékgyûjtés iránt. Szelektív hulladékgyûjtési Road Show Az ÖKO-Pannon Kht. immár második éve sikerrel mûködteti azt a szelektív hulladékgyûjtési road show-t, amely látványos kültéri oktatóeszközök segítségével ismerteti meg a csomagolási hulladékok szelektív gyûjtésének, valamint hasznosításának folyamatait elsõsorban a gyerekekkel. A road show elemei, a Hulladékhasznosító Torony, az Ökofa és a Tudás Kereke mind olyan kreatív oktatóeszközök, amelyek játékosan szemléltetik a különbözõ hulladéktípusok szelektív gyûjtésének gyakorlatát, valamint hasznosításának lehetõségeit. Újrahasznosítási Hét (Recycling Week) Az ÖKO-Pannon Kht. elsõ alkalommal októberében szervezte meg azt a nagyszabású lakossági figyelemfelkeltõ kampányt, amely Európa-szerte 19 országban került megrendezésre a hasznosítás fontosságának és szerepének hangsúlyozása, valamint a szelektív hulladékgyûjtés gyakorlatának népszerûsítése céljából. A budapesti Felvonulási téren egy hétig újrahasznosított anyagokat bemutató kiállítás és egy PET LOTTÓ akció ösztönözte a kilátogató lakosságot és gyermekeket a szelektív hulladékgyûjtésre. A fõváros mellett négy városba látogatott el a szelektív hulladékgyûjtési road show, hogy az Újrahasznosítási Hét keretében hívja fel a figyelmet a hulladékok különválogatásának jelentõségére. Eredmények 2004-ben A partnervárosok által igen kedvelt szelektív hulladékgyûjtési road show összesen 29 helyszínen több, mint 10 ezer érdeklõdõ, elsõsorban gyerekek körében népszerûsítette a hulladékok válogatását. 19

20 8. Begyûjtés és hasznosítás 8.1. A begyûjtési és hasznosítási tevékenység szerzõdéses rendszere Az ÖKO-Pannon Kht. a vele ún. Hasznosítási Megállapodást (hasznosítási szerzõdést) kötött licencpartnerektõl a hasznosítási díj ellenében átvállalt kötelezõ hasznosítási arányok teljesítését oly módon biztosítja, hogy begyûjtõi és hasznosítói szerzõdést köt a piac ilyen tevékenységet folytató szereplõivel. Ezen partnerek szolgáltatásait igénybe véve teljesíti a Kht. a csomagolási hulladékok a vonatkozó jogszabályok értelmében meghatározott arányú hasznosítását. A hazai szabályok az Európai Unió szabályozásának megfelelõen az egyes anyagtípusokra elõírnak minimális, valamint anyagában történõ hasznosítási kötelezettséget. A csomagolási hulladékok begyûjtése két forrásból valósulhat meg: 1. ipari, kereskedelmi tevékenység során keletkezõ hulladékok, ez esetben koncentrált gyûjtésrõl beszélünk, illetve 2. a szelektív hulladékgyûjtés másik formája a lakosságtól közvetlenül történõ gyûjtés, mely bár arányában egyelõre kis mennyiséget képvisel egyre nagyobb hangsúlyt kap. A rendszerünkhöz csatlakozó koncentrált vagy lakossági szelektív gyûjtést végzõ partnereink az anyagtípusonként külön gyûjtött csomagolási hulladékukat a velünk hasznosítási kapacitásuk felajánlására leszerzõdõ hasznosítókhoz szállíthatják be, ezáltal figyelemmel kísérhetjük a hulladék sorsát. Szerzõdéses kapcsolatainkon keresztül csaknem valamennyi anyagfajta magyarországi hasznosítása megvalósítható. Ez alól csak a színes üveg kivétel, amelynek hasznosítása hazai lehetõség hiányában külföldön történik. Koordinációs tevékenységünknek köszönhetõen a begyûjtött csomagolási hulladék szinte 100%-ban anyagában került hasznosításra. Elenyészõ mennyiséget képvisel az energetikai hasznosítás, amely pedig a fa hasznosításának egyik módja ben 39 ipari, kereskedelmi hulladékgyûjtést végzõ céggel álltunk szerzõdéses kapcsolatban, a lakossági szelektív hulladékgyûjtést pedig 24 kisebb-nagyobb régiót felölelõ 24 hulladékkezelõ közszolgáltató biztosította. Az év során a rendszerünkben keletkezett és szelektíven begyûjtött csomagolási hulladékok mind a 8 frakcióban hasznosításra kerültek. 13 hasznosító zárja a kört a hulladékáramunkban, ezek közül a mûanyag kivételt képez oly tekintetben, hogy összetettségének, sokféleségének köszönhetõen külön koordinációt igényel. Ily módon a mûanyagra szakosodott koordináló szervezettel kerülnek közvetlen kapcsolatba (ezáltal velünk közvetett kapcsolatba) a mûanyag hulladékot feldolgozó partnerek. Együttmûködési és hulladékkezelési szerzõdésünk minden partner számára egységesen határozza meg a jogokat és kötelezettségeket. A koncentrált és lakossági begyûjtésre jelentkezõ hulladékkezelõkkel egy-egy évre szóló szerzõdést írtunk alá, amelynek elválaszthatatlan részét képezõ mellékletében szerepeltek az egyedi megállapodások eredményeként begyûjtésre vállalt mennyiségek frakciónként tonnában meghatározva. Ezen mennyiségek a kibocsátás üteméhez viszonyítva év közben növekedhettek, az egész éves leszerzõdött mennyiséget 100 és 105% között teljesíthették begyûjtõ partnereink. Hasznosítói oldalon éves kapacitás meghatározását kértük a rendszerünkhöz csatlakozóktól Lakossági szelektív hulladékgyûjtés kapcsolat az önkormányzatokkal Magyarországon a lakossági szelektív gyûjtésre nem kötelezi törvény az önkormányzatokat, helyi közösségek azonban elrendelhetik a szelektív hulladékgyûjtést az adott közigazgatási területen, melyet ebben az esetben a közszolgáltatónak kell elvégeznie. Az ÖKO-Pannon Kht. te- 20

21 vékenységének célja szoros együttmûködés kialakítása a helyi önkormányzattal és az általa kijelölt közszolgáltatóval. Ennek érdekében szándéknyilatkozatot írunk alá a település polgármesterével, amelynek értelmében az önkormányzat erkölcsi és politikai támogatását adja a lakossági szelektív hulladékgyûjtéshez. Ezt követve az ÖKO-Pannon Kht. szerzõdést ír alá az önkormányzat által megjelölt közszolgáltatóval a lakossági szelektív hulladék begyûjtésére. Az így megvalósuló szelektív gyûjtés (hagyományoshoz viszonyított üzemeltetési, indokolt és átlagos) többletköltségeit az ÖKO-Pannon Kht. finanszírozza és az anyagi támogatás mellett népszerûsítõ tevékenységgel segíti elõ a szelektíven gyûjtött hulladék mennyiségének fejenkénti növekedését, valamint a rendszerbe bevont lakosság számának növekedését. 11. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. által koordinált lakossági szelektív hulladékgyûjtés 2004-ben 21

22 8.3. Begyûjtési és hasznosítási eredmények 12. ábra: Az ÖKO-Pannon Kht. által elért anyagtípusonkénti hasznosítási arány 2004-ben Az ÖKO-Pannon Kht ben a kötelezetti oldalon álló partnerek által kibocsátott csomagolásból keletkezõ hulladék kezelését begyûjtõi és hasznosítói által a következõ arányokban teljesítette: Ezzel a közhasznú szervezet az együttes mennyiségre érvényes évi 45%-os kötelezõ újrahasznosítási arány mellett, az egyes csomagolási típusok tekintetében is minden esetben túlteljesítette mind a 12%-os anyagtípusonkénti hasznosítási arányt, mind az anyagában történõ hasznosítás kötelezõ 25%-os arányát. 13. ábra: A és évi begyûjtött és hasznosított csomagolási hulladékmennyiség összehasonlítása (ezer tonna) A 2004-ben keletkezett csomagolási hulladékok kezelését rendszerünkben 39 iparikereskedelmi és 24 kommunális közszolgáltató begyûjtõ végezte, akik év végéig mindösszesen 198,3 ezer tonna hulladékot gyûjtöttek be és adták át feldolgozásra a hasznosítóknak, így a törvényi elõírásokat meghaladó eredménnyel zártuk mûködésünk második évét is. 22

23 A lakossági szelektív hulladékgyûjtés eddig elért sikerét az önkormányzatok, a hulladékgyûjtõ és hasznosító vállalkozások koordinált együttmûködésének köszönheti év végére a szoros együttmûködés eredményeként már több mint 2,1 millió lakost vontunk be a szelektív hulladékgyûjtésbe. A lakossági szelektív hulladékgyûjtés hatékonyságát növelte, hogy 2004-ben a jogszabályi elõírások szükségessé tették olyan hulladékkezelõk bevonását is a lakossági gyûjtésbe, akik nem rendelkeznek közszolgáltatói szerzõdéssel, azonban végeznek szelektív hulladékgyûjtést a lakosság körében. Így a fejenként begyûjtött hulladékmennyiség az év végére elérte a 8 kg/fõ arányt. 14. ábra: A lakossági szelektív hulladékgyûjtésbõl származó csomagolások frakciónkénti összetétele 2004-ben (kg/fõ) Az összesen kezelt 8 frakcióból a legnagyobb arányt a papír képviseli, melyet a mûanyag, majd az üveg, vas, alumínium, és társított anyagok követnek. A fa és a textil csomagolóanyag kibocsátás és begyûjtés arányát tekintve jelentõsen elmarad a többi anyagféleségtõl, az elõírt hasznosítási arányokat azonban itt is sikerült teljesíteni. 23

24 9. Pénzügyek A második üzleti év a Társaság számára mind a piaci, mind pedig a pénzügyi pozíció erõsödését eredményezte. A évben a Társaság közhasznúnak minõsített koordináló szervezeti tevékenysége (a továbbiakban koordináló szervezeti tevékenység) mellett állami támogatásból finanszírozott közcélú tevékenységet is végzett. A Társaság közcélú tevékenységét (a továbbiakban közcélú tevékenység) a Környezetvédelmi Minisztériummal kötött Támogatási szerzõdés alapján, a KÖVICE alapból nyújtott támogatás és annak szerzõdésszerû teljesítése felhasználása teszi ki. A támogatási szerzõdés tárgya: termékdíj-köteles csomagolóeszközök hulladékainak begyûjtése és hasznosítása a termékdíj fizetése alól mentesítõ, illetve mentességbe be nem számító mennyiségekre. A közhasznú eredménykimutatásban a koordináló szervezeti tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, költségeket és ráfordításokat a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó megfelelõ sorok tartalmazzák, mert a Társaság ezen tevékenysége a társasági adó szempontjából nem kedvezményezett tevékenység, tehát a képzõdõ adózás elõtti eredmény terhére társasági adófizetési kötelezettség áll fenn. A közhasznú eredménykimutatásban a fent említett közcélú tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, költségeket és ráfordításokat a közhasznú tevékenységhez kapcsolódó megfelelõ sorok tartalmazzák, tekintettel arra, hogy ezen tevékenység eredménye nem képezi a társasági adó alapját. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a közhasznú eredménykimutatásban a fentiekben említett közcélú tevékenységhez kapcsolódó, az A.5. sorban található Egyéb bevétel, továbbá a D.1. sorból a bankköltségek a jogszabályok elõírásainak megfelelve árbevétel-arányosan lettek felosztva a koordináló szervezeti tevékenység és a közcélú tevékenység között. Ezen árbevétel-arányos felosztás következménye a közcélú tevékenység eft-os eredménye. Tekintettel arra, hogy a fenti felosztás ugyan a társasági adózás szempontjából jogszabályi elõírás, de nem a valós gazdasági folyamatokat tükrözi, ezért a következõ pontban található Eredmény alakulása év Terv Tény táblázat a valós bevétel és költségstruktúrát mutatja be azzal a kiegészítéssel, hogy a koordináló szervezeti forrásból finanszírozott közcélú költségek, ráfordítások a koordináló szervezeti tevékenység megfelelõ sorában szerepelnek, hiszen ezeket is a évi koordináló szervezeti tevékenységnek kellett kigazdálkodnia A Társaság évi eredményének alakulása A évben az ÖKO Pannon Kht. cégszinten eft adózás utáni eredményt realizált. A közhasznú eredménykimutatás szerint ebbõl - a koordináló szervezeti tevékenységhez kapcsolódik eft, - míg a közcélú tevékenységhez kapcsolódik eft. A következõ oldalon az Eredmény alakulása év Terv Tény táblázatban található számok elemzésekor használt fõbb árbevétel és költségsorok az alábbiak: A licencpartnerek részére végzett Hasznosítási megállapodásban rögzített szolgáltatás számlázott értéke teszi ki a Társaság évi értékesítés nettó árbevételét. A jogszabályokban meghatározott kötelezõ hasznosítási arány elérése érdekében a Társaság begyûjtõkkel és hasznosítókkal szerzõdött, és az általuk végzett szolgáltatások számlázott értékei képezik a begyûjtési és hasznosítási költségeket. Ezen sor tartalmazza az állami támogatás- 24

25 hoz kapcsolódó begyûjtési és hasznosítási költségeket is. A koordináló szervezeti tevékenység sikeres végzéséhez szükséges továbbá: - PR és kommunikációs tevékenység ezen költségeket a PR költségek tartalmazzák, - továbbá a fenti tevékenységek végzéséhez szükségesek személyi és dologi feltételek szükségesek, melyek költségeit az irodafenntartási költségek tartalmazzák. A kissé veszteséges koordináló szervezeti tevékenység évi terve ellenére képzõdött eredmény fõbb okai nagyságrendi sorrendben az alábbiak: - A pénzügyi mûveletek eredménye jelentõs eredménytöbblettel zárt. A Hasznosítási és Hulladékkezelõi szerzõdésekben megfogalmazott fizetési feltételeket mind vevõi, mind szállítói pozícióban sikerült a gyakorlatban betartani. A Licenc Partnerektõl negyedév közepén befolyó elõleg stabil pénzügyi pozíciót teremtett a Társaság számára. Továbbá a szabad pénzeszközök lekötése során realizált kamatbevétel is a vártnál kedvezõbben alakult. A fentiek következtében a Társaságnak lejárt, illetve kétes kinnlevõségei nincsenek. - A 15%-os tervhez viszonyított árbevétel növekményt 15%-os növekedéssel követték a begyûjtési és hasznosítási költségek, viszont a mûködés további költségei a tervhez képest csökkentek. Az irodafenntartási költségek 8%-kal, míg a PR költségek 26%-kal a terv alatt teljesültek. Értékesítés nettó árbevétele (hasznosítási díjak ) 3. táblázat: Eredmény alakulása, évi Terv - Tény (eft) TERV év TÉNY év Egyéb bevételek ebbõl kapott támogatás Tény-Terv év Tény/terv év ,1% Begyûjtési, hasznosítási költségek * 115,2% * ebbõl a kapott támogatás felhasználása Irodafenntartás ,3% PR Ráfordítások ,0% Iparûzési adó ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Pénzügyi mûveletek bevételei ,1% Pénzügyi mûveletek ráfordításai ,9% Pénzügyi mûveletek eredménye ,6% SZOKÁSOS VÁLLALKOZÓI EREDMÉNY Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELÕTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY * a különbség és az index csak a koordináló szervezeti begyûjtési és hasznosítási ráfordításokkal számol, összhangban a évi tervvel 25

26 A következõ táblázat mutatja a mûködési költségek egyes elemeinek az értékesítés nettó árbevételére vetített arányát, illetve az összes mûködési költséghez viszonyított arányát. 4. táblázat: A mûködési költségek egyes elemeinek az értékesítés nettó árbevételére vetített aránya, illetve az összes mûködési költséghez viszonyított aránya Összes Mûködési Költség %-ában Árbevétel %-ában Begyûjtési, hasznosítási költségek 87% 87% PR költségek 5% 5% Irodafenntartási költségek 8% 8% Összesen 100% 9.2. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás és a támogatás felhasználásának kimutatása 5. táblázat: A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás (eft) dec dec 31. Változás Változás % Saját tõke % Jegyzett tõke % Eredménytartalék % Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény % Kötelezettségek % Passzív idõbeni elhatárolások % Források összesen % 26

27 A Társaság vagyoni helyzetében az alábbi fõbb változások történtek a évben: - A jegyzett tõke növekedett, új tulajdonos megjelenése miatt. - Az eredménytartalék növekedett a évi mérleg szerinti eredmény átvezetésével. - A mérleg szerinti eredmény tartalmazza a évi adózott eredményt. - A kötelezettségek növekedtek, annak mélyebb bontását az alábbi táblázat tartalmazza: A Társaság közcélú tevékenységét kitevõ, korábban már említett kapott támogatás összege és a hozzá kapcsolódó begyûjtési és hasznosítási költségek a Társaság fenti táblákban részletezett vagyoni helyzetét az alábbiak szerint befolyásolják: - A szállítói kötelezettség összege tartalmazza a támogatásból finanszírozott begyûjtési és hasznosítási kötelezettségeket, melynek értéke eft. - A Mérlegben viszont a Pénzeszközök nem tartalmazzák a kapott támogatás összegét, mivel az évben, a mérlegkészítés napjáig folyt be. Tehát a fenti táblázatokban lévõ kötelezettségekre a Társaság készpénz állománya és a április 20-ig beérkezett állami támogatás adja a fedezetet. A táblázatban szereplõ kötelezettségek a Társaság mûködésével kapcsolatban felmerült, határidõn belüli kötelezettségek. A Társaságnak hosszú lejáratú és hátrasorolt kötelezettségei nincsenek. 6. táblázat: Rövid lejáratú kötelezettségek részletezése a évben (eft) Megnevezés dec. 31. Szállítói kötelezettség Vevõkövetelések K egyenlege Vevõktõl kapott elõlegek Költségvetési befizetési kötelezettség ÁFA elsz. fizetendõ évben Egyéb 339 Rövid lejáratú kötelezettségek Az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatás és a támogatás felhasználásának a kimutatása A Társaság augusztus 25. napján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal Támogatási szerzõdést írt alá. A Támogatási szerzõdés tárgya a január 1. és április 30. közötti idõszak vonatkozásában termékdíj-köteles csomagolóeszközök hulladékainak begyûjtése és hasznosítása. A támogatás közcélú környezetvédelmi feladatok végrehajtását hivatott elõsegíteni. A támogatási szerzõdés nem terjed ki olyan csomagolóeszköz termékdíjának fizetése alól mentesítõ, mentességbe beszámító hulladékmennyiségre, melyet a Társaság koordináló szervezeti tevékenysége kapcsán gyûjtött be, illetve hasznosított. A támogatás összege: eft, mely a Környezetvédelmi és Vízügyi Alap Célfeladat Fejezeti Kezelésû Célelõirányzatból került finanszírozásra. A támogatás pályázat útján került odaítélésre, a pályázati felhívás neve: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Alap Célfeladatok Pályázati felhívása az egyes termékdíj-köteles termékek hulladékai hasznosításának rendszeres támogatására A Társaság a Támogatási szerzõdésben meghatározott feladatok ellátására hulladékbegyûjtõket és -hasznosítókat bízott meg. 27

28 A kapott állami támogatás felhasználása az alábbiak szerint alakult: április 20-ig a mérlegkészítés napjáig befolyt, a év könyveiben bevételként könyvelt támogatás: eft - Támogatási szerzõdésben meghatározott begyûjtési és hasznosítási feladatok ellátására fordított, év könyveiben könyvelt költségek: eft Maradvány: A Támogatási szerzõdésben foglalt teljes összeg a mérlegkészítés napjáig kiutalásra és felhasználásra is került. Következõ üzleti évre áthúzódó tételek sem árbevétel, sem pedig költség, illetve ráfordítás oldalon nincsenek. Állami támogatáshoz kapcsolódó egyéb költségek (melyeket a koordináló szervezeti tevékenység finanszírozott): - Pályázatírás díja eft - Rezsiköltségek eft 9.4. Cél szerinti juttatások kimutatása A 9.1. pontban bemutatásra került a Társaság évi eredményének az alakulása. Mint látható volt, a Társaság mind koordináló szervezeti, mind pedig közcélú tevékenysége kapcsán realizált adózás utáni eredményt. Ezen pont a két tevékenység költségeinek és ráfordításainak az alakulását mutatja be. 0 eft Az állami támogatásból finanszírozott közcélú tevékenység jellemzõje, hogy az államtól kapott teljes összeg a Támogatási szerzõdésben foglalt hulladék begyûjtésére és hasznosítására fordítódott oly módon, hogy a Társaság ezt a feladatot alvállalkozókkal végeztette el. A 9.3. pont azt is kifejtette, hogy ezen felül ezen tevékenységnek pályázatírással és némi rezsivel kapcsolatos költségei merültek fel. A következõ oldalon található táblázatban a pályázatírást a közvetlen költség oszlophoz tartozó megfelelõ sor, illetve a rezsit a közvetett költséghez tartozó megfelelõ sor tartalmazza. Ezen tevékenység a bázisévben nem volt. A koordináló szervezeti tevékenységhez tartozó közvetlen költség és ráfordításelemek tartalmát a 9.1. pontban kifejtettük. A következõ oldalon található táblázat ugyanezen költségelemeket költségnemenkénti bontásban mutatja be. A közvetett költségek a rezsi költségek a két tevékenységre jutó árbevételarányos bontást követõen ezen tevékenységre jutó részét tartalmazzák. A következõ oldalon található táblázat a két tevékenység közvetlen és közvetett költségeit mutatja be költségnemenkénti bontásban. A koordináló szervezeti tevékenység árbevétele 40%-kal növekedett a évrõl a évre, míg a költségek és ráfordítások a fenti táblázat szerint 60%-os növekedést mutatnak. Ennek fõbb okai: - Az anyagjellegû ráfordítások 61%-os növekedésének az oka a begyûjtési és hasznosítási költségek növekedését nagyban befolyásoló kötelezõ hasznosítási arány 40-ról 45%-ra történõ emelkedése. - Az egyéb ráfordítások növekedését az iparûzési adó fizetési kötelezettség megjelenése idézi elõ A közhasznú szervezet tisztségviselõinek nyújtott juttatások kimutatása A Társaság vezetõ tisztségviselõjének nyújtott bruttó juttatás: eft. A Felügyelõ Bizottság tagjainak évben számfejtett bruttó tiszteletdíj eft. 28

29 7. táblázat: Koordináló szervezeti és a közcélú tevékenység közvetlen és közvetett költségeinek alakulása a évben (eft) év összes költsége Koordináló szervezeti tevékenység év közvetlen költsége év közvetett költsége év összes költsége Változás Változás % Anyag jellegû ráfordítások % Személyi jellegû ráfordítások % Értékcsökkenési leírás % Egyéb ráfordítások % Pénzügyi mûveletek ráfordításai % Rendkívüli ráfordítások % Összesen % év összes költsége Közcélú tevékenység év közvetlen költsége év közvetett költsége év összes költsége Változás Változás % Anyag jellegû ráfordítások % Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások % Pénzügyi mûveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Összesen % Költségek Mindösszesen % ebbõl pénzben adott támogatás % 29

30 ábra: Független könyvvizsgálói jelentés

31 ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. Cégjegyzékszám: Stat. szám: MÉRLEG (A) összevont (e Ft) MEGNEVEZÉS Korábbi évek ESZKÖZÖK: I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK B. FORGÓESZKÖZÖK ÖSSZESEN C. AKTÍV IDÕBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK: I. JEGYZETT TÕKE ebbõl visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TÕKE (-) III. TÕKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY a. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY ( közhasznú tevékenységbõl) b. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (vállalkozási tevékenységbõl) D. SAJÁT TÕKE ÖSSZESEN E. CÉLTARTALÉKOK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK F. KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN G. PASSZÍV IDÕBELI ELHATÁROLÁSOK FORRÁSOK ÖSSZESEN

32 ÖKO-Pannon Csomagolási Hulladékok Kezelését Koordináló Szervezet Kht. Cégjegyzékszám: Stat. szám: EREDMÉNY-KIMUTATÁS (A) Összköltség-eljárás, összevont (e Ft) MEGNEVEZÉS Korábbi évek I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE III. Egyéb bevételek ebbõl visszaírt értékvesztés IV. ANYAGJELLEGÛ RÁFORDÍTÁSOK V. SZEMÉLYI JELLEGÛ RÁFORDÍTÁSOK VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII. Egyéb ráfordítások ebbõl értékvesztés A. Üzemi (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE VIII. PÉNZÜGYI MÛVELETEK BEVÉTELEI IX. PÉNZÜGYI MÛVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B. PÉNZÜGYI MÛVELETEK EREDMÉNYE C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E. ADÓZÁS ELÕTTI EREDMÉNY XII. FIZETENDÕ ADÓ F. ADÓZOTT EREDMÉNY G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

33 KETTÕS KÖNYVVITELT VEZETÕ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERÛSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK EREDMÉNYKIMUTATÁSA (e Ft) A tétel megnevezése Elõzõ év(ek) helyesbítései A. Összes közhasznú tevékenység bevétele ( ) Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás 3. a) alapítótól 4. b) központi költségvetéstõl 5. c) helyi önkormányzattól 6. d) egyéb, ebbõl 1 % Pályázati úton elnyert támogatás Közhasznú tevékenységbõl származó bevétel Tagdíjból származó bevétel Egyéb bevétel B. Vállalkozási tevékenység bevétele C. Összes bevétel (A+B.) D. Közhasznú tevékenység ráfordításai ( ) Anyagjellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi mûveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások 20. E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai ( ) Anyagjellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi mûveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások F. Összes ráfordítás (D.+E.) G. Adózás elõtti eredménye (C.-F.) H. Adófizetési kötelezettség I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G.-H.) J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A.-D.) TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 32. A. Személyi jellegû ráfordítások Bérköltség ebbõl - megbízási díjak tiszteletdíjak Személyi jellegû egyéb kifizetések Bérjárulékok B. A szervezet által nyújtott támogatások ebbõl: A Korm.rend.16. (5) bekezd. szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, ill. átadott támogatás 33