21. oldal Galyasné Dósa Katalin: Út egy kis faluból az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégiumáig

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "21. oldal Galyasné Dósa Katalin: Út egy kis faluból az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégiumáig"

Átírás

1

2 2 civil fórum Tartalomjegyzék 3. oldal Dr. Bodó Barna: Civil szféra a végeken 4. oldal Csáki Rozália: A peremlét gyöngyszemei 5. oldal Kolumbán Gábor: A civil szervezetek szerepe a vidék metamorfózisában 9. oldal Vetési László: A civil szféra esélyei a szórványban 12. oldal Csáki Rozália: Egyházi és civil együttműködés a vidéki közösségekért 15. oldal Jó példa a vidéki ifjúság mozgósítására interjú Rácz Norberttel 17. oldal Solomon Adrian: Moldvai csángómagyar civil szervezetek és tevékenységeik 18. oldal Puskás B. Gábor: Szórványhelyzetben a brassói civil szervezetek 19. oldal Lukács Csaba: Ha leszáll az ember a bakról 21. oldal Galyasné Dósa Katalin: Út egy kis faluból az NCA Észak-magyarországi Regionális Kollégiumáig 23. oldal Papp Mónika: Érvényesülés vidéken, civilként 25. oldal Romhányi András: Hagyományőrzés a végeken 26. oldal Tóth Károly: A civil szektor Szlovákiában 29. oldal Miskolczi József: Vajdasági/Délvidéki civil tükör 31. oldal Zsoldos Ferenc: A délvidéki magyar civil szféra helyzete 33. oldal Székely Győző: Iskola a végekért Világkörüli útra indult egy új magyar civil kezdeményezés Civil kurázsik 34. oldal Roxana Florescu: A fahídról, avagy arról, hogy mit tett a Suceava megyei Marginea falu néhány lakosa Kulturális kitekintő 36. oldal Kardos Anita: 2009 a Kreativitás és Innováció Európai Éve Civil Könyves PavilonP 38. oldal Helyi Fejlesztési Ügynök Beszámoló 39. oldal Péter Emőke Katalin: ADJ, KIRÁLY, KATONÁT! Csoportos vetélkedő éveseknek 41. oldal Csáki Rozália: Perlele vieţii marginale 42. oldal Cuprins c i v i l f ó r u m c i v i l t á r s a d a l m i l a p Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz Szerkesztőbizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány Elérhetőségek: postacím: Kolozsvár Aviator Bădescu u. 35. telefon/fax: e mail: ISSN Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2009-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

3 Civil szféra a végeken 3 Civil szféra a végeken Civil. A végeken. Mindkét kifejezés értelmezésre szorul. A civilt általában az egyéni érdekek, célok és értékek kollektív, az államtól, a piactól elkülönülő megnyilvánulási módjának tekintik. Hívószavai az önkéntesség, a függetlenség és a felelősségvállalás. A civil társadalom körébe tartoznak a polgári kezdeményezések mindazon formái, amelyekben érdekeik és értékeik megjelenítése, védelme érdekében a polgárok az államitól, a hivatalostól függetlenül, autonóm módon nyilvánulnak meg. A civil társadalomnak a (nyugati) világ demokratizálásában betöltött szerepét négy pontban lehet összefoglalni. A civil társadalom felszabadít az állami ellenőrzés nyomása alól. Ugyanis a civil társadalom felfogható szolidaritás-szféraként, amelyben megfogalmazódik és megnyilvánul egy önmagát reprezentáló közösség. Amennyiben ez a szolidaritás-közösség létezik, kifejeződik a (közvéleményben), saját kulturális kódokkal és narratívákkal rendelkezik, sajátos leginkább jogi és médiához kötődő intézményi formákat ölt, és olyan történelmileg elkülöníthető interakcionális gyakorlatokban mutatkozik meg, mint a civilitás, egyenlőség, kritika és respektus. Ezen értékek jegyében viszonyul mindahhoz, ami közösségi. A civil ellenőrzés tárgyát képezik a közélet erkölcse, a politikai döntések indokoltsága, a politikusok és köztisztséget viselők elszámoltathatósága. A civil társadalom közvetít az állam és a társadalom között, mindkét fél megtanulhatja, hogyan képes a másik számára meggyőzően megjeleníteni megfontolásait. És végül: a civil társadalom gyarapítja azon intézmények számát, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kihívásokra az intézmények legitim módon és kiszámíthatóan válaszoljanak. Végek. Ha azt mondom szórvány, talán szűkítem azt a bizonyos kört. Vagy tágítom. A szórvány véghelyzet, természetesen. Csak hát a szórvány nem szétszóródás eredménye, nem valaminek a végpontja, hanem egy zsugorodási folyamatban a maradék. Amikor a polgár helyben marad, csak a világ változik meg körülötte. Ez nyelvi szempontból igenis véget, határt, magára maradottságot jelent. De véget jelent a zárvány, a nyelvi sziget is, amikor egy településen nyelvi közösségünk adja a többséget, viszont a környező települések gyűrűjében nyelvileg egyedül, intézményileg támasz nélkül vagyunk. Véget jelent az is, ha demográfiailag számolódik fel egy közösség, ha nyelvileg és kulturálisan vannak szomszédai, csak valamivel odébb, a velük való napi kapcsolat esélye és erőt adó köteléke nélkül. A szociális szórványról most nem szólok pedig ez is komoly kérdés. A végeken, de azt is mondhatni: szórványban az alapkérdés az intézményekkel való ellátottság. Van-e helyben iskola, templom. Esetleg könyvtár. Netán kultúrház persze, nem puszta épületként. Ha nincs a kultúrának, az anyanyelvnek kinevezett felelõse maradnak a civilek. Akik önmaguk lelki nyugtáért, õseik emlékezetéért, közösségük maradékáért érzett felelõsségük jegyében vállalnak szerepet. Nem kérnek semmit csak adnak. Templom rendszerint van beszolgáló pappal. Aki hetente, kéthetente, olykor még ritkábban jut el hittársai közé. Ami azt is jelenti, hogy eseti szolgálatra jön közösséget építeni már nincs érkezése. Akik vele, érte és általa maradnának meg egy nyelvi-kulturális közösség keretei között, azoknak nagyon hiányzik egy darabig. Amíg át nem lépnek az etnikai határon, amíg személyes és intézményi okok és tényezők hatására be nem tagolódnak más (nyelvi) közösségbe. Iskola, igen anyanyelvű iskola. A helyzet a temploménál is törékenyebb. Egy sor olyan kérdést gerjeszt családon belül, amelyekre az azonnali válasz megkerülhető. S ha soktényezős a dilemma, kevesen vállalják a világos válasz terhét. Kérdések sora. Miért kell(ene) ragaszkodni az anyanyelvű iskolához, amikor kis gyermeklétszám mellett nincs minőség, amikor az anyanyelv otthon is elsajátítható, amikor az anyanyelvi iskola látogatása plusz terhet jelent, amikor Ha nincs templom illetve pap, ha nincs anyanyelvű iskola mi marad? Mert akkor a kultúra házának sincs hivatalos, költségvetési pénzért dolgozó munkása. Akkor mindaz, ami a nyelvhez kötődik, és lelket erősíthet intézményi támasz nélkül marad. Ha nincs a kultúrának, az anyanyelvnek kinevezett felelőse maradnak a civilek. Akik önmaguk lelki nyugtáért, őseik emlékezetéért, közösségük maradékáért érzett felelősségük jegyében vállalnak szerepet. Nem kérnek semmit csak adnak. És igen sokat adnak: például azzal, hogy nem hanyagolják el a templomot, hogy vasárnapi iskolát, fakultatív anyanyelvi oktatást szerveznek, teleházat működtetnek. Van erre példa több helyen. Olykor képesítésük sincs, bár kérdés: milyen képesítés várható el attól, aki rákapcsolja települése fiataljait, de talán idősebbeket is a világhálós kínálatra? A civil a végeken mindenes. Mindent tehet, bármit vállalhat, csak bírja idővel és erővel. Az övé a kultúra világa nem kérte, megkapta. Szervez kórust. Meg tánccsoportot. Meg mesedélutánt. Húsvéti műsort. Gazdakört. Talán öreggondozást is. Olykor kap segítséget, de talán inkább buzdítást. Olykor gáncsot. Természetesen: pályázhat. Ha van kiírás. Amiből viszont egyre kevesebb van, s éppen a végek, a leginkább hányatottak számára van a legkevesebb. De a civil nem áll le, mert ezt diktálja a hite. Ami nem feladat: vállalás. Igény. Belső tűz. Családi örökség és minta. A táj szeretete. A civil akkor érzi jól magát, ha szervez és segít. Figyelem, önmagáért is teszi így van. Ekként érzi életét teljesnek, melynek parancsa: aki adhat adjon! A végeken a civil szerepe hármas: ő a közösség szervezője, gondozója, olykor lelkiismerete is. És különbözik a civiltől általában. Attól a helyzettől, ahol a társadalmi szerepek leosztása működik, ahol a keretek a nagykönyvben leírtak szerint alakulnak. Ahol a civilség, mint utaltam rá, felszabadít, ellenőriz, közvetít és gyarapít a tagolt társadalmi funkciók jegyében.

4 4 civil fórum Mint annyi minden, a végeken a civil is más. A végeken az állam(i intézmények) hiányában az állami nyomás alóli felszabadító funkcióról szó sincs. Miként az ellenőrzésről sincs. Közvetíteni különböző szegmensek és szereplők között kellene ha lennének szereplők. A négy jellegzetesség közül marad egy, a gyarapítás, pontosabban a helyi igények (kihívások) felismerése és szolgálata. A civil a végeken mégis fontosabbnak érezheti magát, mint társa a dolgok sűrűjében, aki politikai döntések vigyázója, a közéleti tisztaság jeles szószólója. Ugyanis utóbbiak pótolhatóak. Aki pótolható, annak kiválása után a társadalom gondoskodik a folytatásról. A végeken a civil pótolhatatlan. Mindenes, mert egyedül van. Rajta áll vagy bukik minden. Ha baj vagy betegség leállítja, görcsbe rándul a kicsiny helyi közösség. Mert nincs, aki a helyébe lépjen. Miért van az, hogy a végek mindeneseire alig figyelünk oda? Többnyire akkor amikor egyik-másik esetben a múlt időt kell használni. Mikor tudatosul mindenkiben: végek nélkül nincs közép? Dr. Bodó Barna Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnök A peremlét gyöngyszemei Sokat emlegetett közmondásunk a Járt utat a járatlanért fel ne add! Civil szervezeteink mégis a társadalom, a közösségi élet úttörői, akik a környezetükben észlelt helyzetekre, problémákra sajátos és újszerű megoldásokat találnak. A kulcs mindig az elkötelezett, civil megmozdulásban, a közösség erejében hívő személyekben rejlik. Ők azok, akik adott esetben a megszokott, bejáratott utakról letérnek. Avagy, akik hittel és reménnyel építenek új utakat. Ők azok a ritka személyek, akik különös érzékenységgel élnek közösségükben, akik vállalják az úttörő munkát. Minél nehezebb az adott közösség helyzete, amelynek szolgálatába állnak, annál nehezebb az ő feladatuk is. Ilyen a vidék, főleg az eldugott falvak világa, a szórványban élők és a csángómagyarok helyzete, de nem különb ennél a kisebbségi sors sem. A fennmaradásért és a megmaradásért folytatott küzdelemben mit is jelent a civil kurázsi? Milyen feladatokkal szembesül ezekben a helyzetekben az elkötelezett személy, aki változtatni akar az élhetőbb és szebb jövőért? Kik ezek a személyek? Miként próbálnak szembemenni az árral? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ lapszámunk szerkesztésekor. Az ezekben a helyzetekben felvállalt közösségi cselekvés igazi gyöngyszemeket csiszol. Rengeteg lelkierő, Civil világunk sajátos színfoltjai õk, akiktõl méltán tanulhatunk. A végeken civilkedõk nemcsak cselekvõk, hanem a közösségi felelõsségvállalás bajnokai is. kitartás és hit lüktet ezekben az emberekben. Civil világunk sajátos színfoltjai ők, akiktől méltán tanulhatunk. A végeken civilkedők nemcsak cselekvők, hanem a közösségi felelősségvállalás bajnokai is. Hogy mit is jelentenek a végek, miként is függ össze egymással a civilség és a végek világa, arról dr. Bodó Barna tollából olvashatnak. Vetési László szórványvidékre kalauzol bennünket, hogy jobban megértsük, mit is jelent ez a léthelyzet, és betekintést nyújt az itt fellángoló cselekvések és cselekvők világába. Szintén a szórványsors sajátos helyzetéről, a Brassóban élő magyar közösség civil világáról ad képet Puskás B. Gábor. A peremlét sajátos esetei az eldugott, elzárt környezetben élő vidéki kisközösségek. Székelyföld sajátos településszerkezetéből kifolyólag számos i- lyennel találkozhatunk. Milyen az élet ezekben a falvakban? Mivel foglalkoznak az emberek? Van-e civil önszerveződés itt? Kolumbán Gábor írásában nemcsak választ ad ezekre a kérdésekre, de megnyitja látóterünket a vidéki élethelyzettől az EU vidékfejlesztési politikájáig, hogy aztán onnan visszakanyarodva a vidéki élet sajátos értékét és a civil önszerveződés jövőteremtő felelősségét világítsa meg. Ugyancsak a vidéki közösségekért való cselekvés egyik példájáról, az e cél érdekében megszületett civil és egyházi együttműködésről jómagam számolok be. Mindemellett a vidéki ifjúság önszerveződése és összefogása érdekében másfél évtizede cselekvő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet munkájáról, tapasztalatairól beszélgettünk Rácz Norberttel. Solomon Adrian a csángómagyarok körében szerveződő civil munkákat mutatja be. A végek civil világának több jó, magyarországi példájával is megismerkedhetnek az olvasók Lukács Csaba, Galyasné Dósa Katalin és Papp Mónika írásai által. A határok átlépésével tovább haladtunk a többi kisebbségben élő magyar közösségekhez is, hogy betekintést nyerjünk az ottani civil világba. Így F. Tóth Károly a szlovákiai, felvidéki magyar közösséget és civil szférát mutatja be. Miskolczi József és Zsoldos Ferenc írásaikban a szerbiai, vajdasági helyzetre világítanak rá. Olvasóink nemcsak a több százezres magyar közösségek civil önszerveződésébe nyerhetnek betekintést, hanem Székely Győző tollából egy olyan sajátos kezdeményezéssel is megismerkedhetnek, amely a Nyugat-Európában szétszórt magyarokat kívánja összefogni a világháló segítségével, és segíteni őket önazonosságuk megőrzésében. Rovataink is kötődnek fő témánkhoz. A Civil Kurázsi ez alkalommal egy romániai, Suceava megyei kis falu bátor közösségi összefogását mutatja be. A Kulturális Kitekintő bár Európára nyitja az ablakot, de a közösségeink számára is kiemelkedően fontos kretivitásra és innovativitásra hívja fel a figyelmet. Civil Könyves

5 Civil szféra a végeken 5 Pavilonunk most is érdekes olvasmányokat ajánl Önöknek. Végül, de nem utolsósorban igen érdekes eseménysorozatról számol be nekünk Péter Emőke Katalin: a Magyar Ifjúsági Tanács a mesék világával kívánja a család szerepét tudatosítani közösségeinkben. Bízom benne, hogy értékes és egyben tanulságos olvasmány lesz e lapszámunk, mely révén nem titkolt szándékunk az is, hogy felkeltsük a városban és tömbmagyarságban élők és civilkedők figyelmét a végeken élőkre és cselekvőkre. Egyesített erővel, együttműködésben többet tehetünk. Erről bővebben a következő lapszámunkban is olvashatnak majd. Csáki Rozália főszerkesztő A civil szervezetek szerepe a vidék metamorfózisában A mindenségi élet törvényei a falu mellett döntenek. (...) A hegy oldalában, a folyó partján, a völgy szájában meghúzódó falu a helyes arányú élet. Hegyek, erdők, rétek, szántóföldek, levegő, levegő és házak, emberek. Együtt van mind, aki ismerheti egymást és együtt élnek mind a föld hátán, Isten tenyerén. Művészet, tudomány fejlődhetik köztük. De a föld emlőjéről soha le nem szakítják magukat. Túrják a földet és vetik a magot. Érzik a növekedést. Élik a mindenség életét. Balázs Ferenc Életünk minden területén érezhető a válsághangulat, és a reálgazdaságba is begyűrűző pénzügyi válság arra késztet, hogy elgondolkozzam a vidéki életet fenyegető veszélyeken, és számba vegyem a László Ervin által Világváltásnak nevezett folyamatban rejlő esélyeket, lehetőségeket, melyeket a vidékfejlesztés területén látok. (László, 2008) Két évtizedes vidékfejlesztési tapasztalatom elszigetelt, rossz infrastruktúrájú és elnéptelenedés által sújtott faluban arra a következtetésre vezetett, hogy a modernizáció minden áron való erőltetése, tulajdonképpen felszámolja a vidéket, mint létformát. A természetközeli életforma újjászületése nem a mezőgazdaság, hanem a tájgazdálkodás és környezet- irányában történhet meg. Ebben az újjászületésben az elszigetelt térségek esélyesebbek, mint a városok közelében lévő urbanizált és a fogyasztói társadalmi modellbe beszervezett térségek. Az előbbire jellemző erőforráshiányt csak összefogással és magas szintű szellemi felkészültséggel együtt járó jelenléttel lehet pótolni. Ennek a jelenlétnek és a megélhetéshez nélkülözhetetlen, magas szintű szakmai tudás biztosításában kulcsfontosságú szerepet töltenek be a civil szervezetek. Az elszigetelt vidéki települések legyőzhetetlennek tűnő szociális problémákkal küzdenek, és a megélhetéshez elengedhetetlen tevékenységek nem folytathatóak gazdaságosan a piacgazdaság szempontjai és elvárásai szerint. Csak értékvezérelt emberek és azoknak önkéntes szerveződései tartják ezt értelmes, emberhez méltó feladatnak. A profitvezérelt piacgazdaság tulajdonképpen a vidék, mint gazdaságtalan létforma felszámolására törekszik. Civil kurázsi kell ezzel a mindent elsöprő erővel szemben cselekedni, és felelősséget vállalni az Életért. Válságkezelés A globális kapitalizmus krízise előre jelezhető volt és elkerülhetetlennek bizonyult. (Soros, 1998) Az egyes kormányok, az Egyesült Államok és az Európai Unió által eddig megfogalmazott válságkezelő programok csak tüneti kezelésre alkalmasak, nem segítik a válság utáni új gazdaság és társadalom kialakulását. Továbbra is a szociális következmények enyhítése a cél, a szociális kérdés megoldása helyett. A fogyasztás élénkítését szolgáló intézkedések, valamint a válság által legsúlyosabban érintett nagyvállalatoknak és bankoknak nyújtandó állami támogatás tovább növeli az állami adósságállományt. Mindezek az azonnali, pánikszerűen megfogalmazott intézkedések tovább erősítik a krízist, és súlyosbítják annak következményeit. A válságra válaszként megfogalmazott, rögtönzött vállalati stratégiák jelentős része a válságot ürügyként használja az elmúlt évek hibás gazdasági döntéseinek korrigálására (tőkeújraértékelés, személyzeti leépítés, költségcsökkentés). Nem kétséges, hogy a válság nyomán sokan újjászületnek majd, radikálisan szakítva az addigi felelőtlen gazdálkodás gyakorlatával. Hogy ezekből az újjászületésekből, a túlélők győzelméből születik-e majd egy új, fenntartható világ, most még erősen kérdésesnek látszik. A válság amint a krízis szó eredete is mutatja 1 tulajdonképpen esélyt hordoz egy más, az eddigitől gyökereiben eltérő gazdaság és társadalom kialakulására. Ehhez azonban fel kell ismerni, és tudatosítani kell, hogy a válság gyökereiben az emberi társadalom morális romlásának következménye 2. Mert morális romlás az, ahogyan az emberiség a természettel, az élővilággal és önmaga jövőjével, a jövő generációk életével felelőtlenül bánt a fogyasztói társadalom eltelt száz esztendejében. A globális felmelegedés, a fosszilis energiaforrások kimerülése tulajdonképpen az ember minden áron való pro- 1 A Krinein ógörög szó, amiből a krízis szavunk ered, döntést, megkülönböztetést, határozást jelent. Vagyis a krízis mindig magában hordozza a megfelelő döntés, a másként való cselekvés lehetőségét. 2 Konrad Lorenz által megfogalmazott, a civilizált emberiség nyolc halálos bűne: a túlnépesedés, az élettér pusztulása, versenyfutás önmagunkkal, az érzelmek fagyhalála, a genetikai összeomlás, a tradíciók lerombolása, a dogmák ereje, az atomfegyverek. ( Lorenz, 2002)

6 6 civil fórum fithajhászásának, a munka nélküli jövedelemszerzési vágyának és az értelmetlen versengésnek a következménye. A szűkösség gazdaságának ami csak egy másik formája a kommunisták által bevezetett hiánygazdaságnak a fenntartása profitszerzés érdekében, a ma már technológiailag lehetséges bőséggazdaság helyett szintén morális kérdés. Morális romlás az is, ahogyan a gazdaságban az értékadó folyamatokat kiengedték a társadalmi és erkölcsi ellenőrzés alól, és a profit növelése érdekében arra buzdították a bankok, hogy elfogyasszuk a várható termelésünk jövedelmeit, eladósítva államokat és polgárokat egyaránt. 3 A gazdasági válságból egy reális szükségletekre és létező, valamint fenntartható erőforrásokra épülő gazdasági modellel lehet kilábalni. A gazdaság az együttműködés és nem az esztelen verseny területe kell legyen 4. Együttműködés az emberek közt a szükségletek kielégítésére, az innovációra, hogy megtaláljuk a megoldásokat a problémákra, és biztosítsuk az erőforrásokat a szükséges cselekvéshez. Együttműködés az állatokkal, növényekkel a Föld élővilágának fenntarthatósága érdekében. Együttműködés a jövő nemzedékeivel az emberiség jövőjének biztosítása érdekében. 5 A válság tulajdonképpen esélyt hordoz egy más, az eddigitõl gyökereiben eltérõ gazdaság és társadalom kialakulására. Ehhez azonban fel kell ismerni, és tudatosítani kell, hogy a válság gyökereiben az emberi társadalom morális romlásának következménye. A vidéki élet leértékelődése A vidéki élet a modernizáció következtében végveszélybe került. A falvak elnéptelenedtek, a kiöregedett lakosság nem képes, és nem is érdekelt a vidéki tájat fenntartani. A hagyományos paraszti kultúra és társadalom megszűnt létezni, felbomlott a szövete, és helyébe nem alakult ki, nem alakulhatott ki, a korszerű, ökológiai szemléletű és fenntartható, a tájgazdálkodást felvállaló vidéki társadalom. Spontán erdősödés és garázdálkodó vadak uralják a hajdan művelt vidéki tájat. Társadalmi és gazdasági kirekesztettség, elszegényedés és egyre erősödő bűnözés veszélye fenyegeti a még falun élő emberek életét. A vidék felszámolását szolgálta számos modernizációs törekvés mind a kapitalista, mind a szocialista modernizáció alatt. A falu bizonyult a gazdasági növekedés számára létfontosságú olcsó és képzetlen munkaerő forrásának. Ezért fogalmaztak meg kormányok többé-kevésbé nyíltan faluellenes gazdaságpolitikákat a húszadik században az egész világon. Az élelmiszertermelés ipari formái szükségtelenné tették a vidéki közösségeket. A modernizációs propaganda sikeresen meggyőzte a falvak lakósságát, hogy a jövendő nemzedékeknek csak a város biztosíthat életet. A Föld számos országában felszámolták, illetve továbbra is naponta számolják fel a vidéki élet keretét adó természetes ökológiai rendszereket, őserdőket, legeltethető pusztákat és hegyvidéket, árgazdálkodásra alkalmas vizes élőhelyeket. A falu válsága tulajdonképpen jóval megelőzte, és ugyanakkor előrevetítette a jelenlegi világválságot. Az a politika és gazdasági magatartás, mely a vidéket tönkre tette, az juttatta az emberi civilizációt a végveszélybe. Az már most látszik, hogy a gazdasági válság a nagyvárosok lakóit, a globális fogyasztói társadalomtól függő bérrabszolgák több százmilliónyi táborát fogja a legsúlyosabban érinteni. Azokat, akik képtelenek saját erőből magukat eltartani. Kevésbé fognak szenvedni azok a vidékek, ahol még létezik az önfenntartás becsülete és tudása. A szabadságnak azon érzése, hogy az ember és családja élete kevésbé függ kiszámíthatatlan és ellenőrizhetetlen tényezőktől, sokaknak bizalmat és pozitív jövőképet fog eredményezni még alacsony jövedelemszintek mellett is. Romániában egyedi jelenségként a rendszerváltás nyomán szociális indíttatású visszaköltözés indult be városról falura. A globális fogyasztásra termelő vállalatokból elbocsátott munkaerőt azonban a vidék nem tudja befogadni. Nincsen infrastruktúra, hiányzik a vidéki gazdaság és nem is akarnak ezek a munkások mezőgazdasággal foglalkozni. Legtöbb esetben mélyen megvetik azokat, akik még mindig a földet túrják. Az alapvető válság a fejekben és az értékrendben van. A fogyasztás korlátlan növelésére alapozott gazdasági növekedés ideológiája által agymosott rabszolgák fejében a természetközeli élethez szükséges szemlélet kialakulása hosszadalmas és fájdalmas lesz. Az öncélú fogyasztás szenvedélybetegség 6. A felébredés és a gyógyulás az elvonási tünetek egész sorával fog járni. A válságból csak az ökológiai szemlélet meghonosodásával tudunk kilábalni. A gazdaság és társadalom érdekeit alá kell rendeljük az ökológiai fenntarthatóság követelményeinek. Ha eddig úgy gondolkodtunk, hogy ami a gazdaságnak jó, az jó kell legyen a természetnek is, ezután úgy kell éljünk, hogy ami jó a természetnek, az kell jó legyen a gazdaságnak is. Az ökológiai egyensúly fenntartása csak természetközeli életformával és tudatos természetvédelemmel lehetséges. A vidék felértékelődése Az Európai Unió az elmúlt évtizedben felismerte, hogy az ember által lakott ökológiai rendszerek fenntartása érdekében az egyébként a második világháború utáni éhezéseket követően prioritást élvező élelmi- 3 Soros György fogalmazta meg nemrég megjelent könyvében: Arra a következtetésre kell ezen a ponton jutnom, hogy a pénzügyi hatóságok és a pénzpiacok résztvevői alapvető tévedések rabjai a piacok működésével kapcsolatban. A téves hozzáállás miatt képtelenek megérteni, hogy mi is történik valójában, és utat engednek azoknak a szélsőséges piaci eseményeknek, amelyek a jelenlegi kavarodást táplálják. Amellett érvelek tehát, hogy a globális pénzügyi rendszer hamis elképzeléseken alapul ezek a téves nézetek nemcsak a piacokra jellemzőek, hanem mindenre, amit ember alkotott. (Soros, 2008, p. 28.) 4 Pyotr Alexeyevich Kropotkin már a múlt század elején megfogalmazta azt az evolúcióelméleti felismerést, mely szerint: Azok az állatfajok, melyek esetében az egyéni küzdelem a lehető legalacsonyabb szintre csökkent, és a kölcsönös segítség gyakorlata a lehető legnagyobb mértékben kifejlődött, változatlanul a legszaporábbak, a legjobban élnek, és a jövőbeni fejlődésre a legesélyesebbek. (Kropotkin, 1902) 5 László Ervin pozitív jövőforgatókönyve szerint egyre többen vállalják az értékek, a jövőképnek és a magatartásformáknak a radikális változtatásával járó megpróbáltatásokat. Ennek hatására kialakulhat az együttműködő világ és fenntartható civilizáció. (László, 2008, p ) 6 Konrad Lorenz írja: Az újdonságvágy (neofilia) nagyon is kapóra jön a nagyvállalatoknak, akik a tömegek dogmatizálhatóságának köszönhetően ezt a jelenséget tisztes üzleti haszonná alakítják. A built in obsoletion, azaz a beépített elavulás elve igen nagy szerepet játszik a ruha és autódivatban. (Lorenz 2002, p. 56)

7 Civil szféra a végeken 7 szertermelésen túl a vidéki élet támogatásra szorul. Közösségi politikák és vidékfejlesztés céljából létesített támogatási alapok szolgálják a vidék átalakítását, a Corki-nyilatkozatban megfogalmazott élhető vidék jövőjét 7. Az EU vidékfejlesztési politikáját a mezőgazdaság és élelmiszertermelésen túlmenően, a tiszta levegő, az élővilág sokszínűségének megőrzése, valamint esztétikai szempontokat is érvényesítő tájfenntartás motiválja. A vidék felértékelődni látszik, mint az élővilág fennmaradásához elengedhetetlen közjavak előállításának színhelye. A fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának perspektívája a vidéket, mint megújuló energiatermelőt is jelentős tényezővé avatta. A jelenlegi intenzív mezőgazdaság kőolajfüggése a nagy mennyiségben felhasznált üzemanyag, és műtrágyák miatt komoly technológiai váltást tesz szükségessé. Az organikus, vagy biotermelés azonban nem képes alacsony hozamaival kielégíteni a világ élelemszükségletét. A globális felmelegedés okozta klímaváltozás és a víztartalékok kimerülése élelmezési válságot vetít a gazdasági válság mellé. Mindez újabb kihívást jelent a vidék számára. A megoldás a decentralizált módon, helyi erőforrásokra alapozott ökológiai szemléletű élelmiszer előállítása lehet. A vidék értelmezése Ahhoz, hogy a komplex világválság által nyújtott lehetőségeket is számba vehessük, szükséges a vidék fogalmának egyértelmű meghatározása. Sajnos jelenleg a vidékfejlesztésben használatos definíciók nem a vidék lényegi elemét, a természetközelséget használják, hanem a vidéki életforma gazdasági és népesedési sajátosságait veszik alapul. Általában mezőgazdasággal foglalkozó és alacsony népsűrűséggel jellemezhető településeket tekintenek vidéki településnek. Ez a meghatározás érvényes a jelenlegi falvak és vidéki kisvárosok jellemzésére, de nem ad lehetőséget más gazdasági sajátosságokkal, pl. fejlett szolgáltató iparral rendelkező térségek vidéki jellegének megőrzéséhez. (Makkai, 2008; Madarász, 2000) Megközelítésemben a vidéket nem a várostól megkülönböztető jegyekkel kell definiálni: vidék az, ami nem város. Még nem tenném hozzá. Egy ilyen meghatározás magában hordozza az urbanizáció önös célját, mint vidékfejlesztési célt. A jelenleg meghirdetett vidékfejlesztési programok nagy része pont a városéhoz hasonló infrastruktúra létrehozását célozza a falvakban. A modernizációs politikák nagy része tulajdonképpen várossá szeretné alakítani a falvakat, ezáltal megszüntetve a vidéket. Azt ígérik a vidéken élők számára, hogy a városon élő emberekkel azonos életszínvonalon fognak élni. Számomra sokkal hasznosabb a vidék, mint a természettel együttélésre törekvő ember által lakott térség meghatározás. A természetközelség, a természetben élés és a természeti erőforrások fenntartható felhasználása, mint vidéki emberi tevékenység definiálja a vidéket 8. E meghatározásom szerint minden olyan úgynevezett fejlesztési törekvés, mely a vidék kapcsolatát a természettel gyengíti, vagy megszünteti (mint amilyenek az infrastruktúra fejlesztések nagy része), vagy csökkenti a természeti erőforrások fenntarthatóságát (mint egyes erdőkitermelési gazdaságok telepítése teszi), vagy növeli a falu kiszolgáltatottságát nem saját természetes erőfor- A szabadságnak azon érzése, hogy az ember és családja élete kevésbé függ kiszámíthatatlan és ellenõrizhetetlen tényezõktõl, sokaknak bizalmat és pozitív jövõképet fog eredményezni még alacsony jövedelemszintek mellett is. ráskészletének felhasználásával (a földgáz bevezetése falura), tulajdonképpen a vidék felszámolásának lépései. Megközelítésemben a vidéki élet lényege, hogy az ott élő emberek tudatosan törekednek az általuk lakott területen lévő ökológiai rendszerekkel együttműködni, azoknak részévé válni gazdálkodásukkal és fenntartani azokat. A település jellege ebben a megközelítésben következmény. Elvileg elképzelhető akár egy város is, mint vidéki közösség, amennyiben életformáját a természetközeli és ökológiai szempontoknak veti alá. A lakosság népsűrűsége sem meghatározó elem, hanem az ökológiai rendszer embert eltartó képességének az eredménye. Gondolom, világosan látszik, hogy a hagyományos gazdálkodást folytató falusi közösség sokáig megfelelt a fenti elvárásnak, de a modernizáció következményében elveszítette vidéki jellegének számos meghatározó elemét. A mai falu a környezetromboló fogyasztói társadalom melegágya, ahol a média által forgalmazott fogyasztói modell megjelenése és annak befogadása talán visszafordíthatatlan, a természetes élettől elidegenítő változásokat hozott a falvaink életében. A szemét megjelenése szinte mindenhol a patakok mentén és az eldugottabb völgyekben, a mezőről a szappanopera kezdésére hazarohanó emberek, a falutól idegen, sok esetben messzi földről importált ételek fogyasztása, a nagy centralizált ellátó rendszerektől való függés (villany, gáz, csatorna, ivóvíz), mind a vidéki jelleget rombolja. A fogyasztói társadalom civilizációja nem fenntartható, de még újdonság, és rövidtávon az életszínvonal növekedésével kecsegteti a falvak népét. Fájdalmas lecke, amikor a villany, víz és gázszámlák, a DigiTV kifizetésére nem elegendő a háztáji gazdaság sok esetben csak a tejpénzből álló jövedelem. A mesterségesen keltett szükségletek ki nem elégíthetősége boldogtalan emberek sokaságát teremti meg a vidéken. Ami eddig elég volt, ma már nem elég. Az emberek rájönnek, hogy ők tulajdonképpen szegények, mert nem élhetnek úgy, mint azt a tévében látták, vagy ahogyan városon élnek a rokonaik. Mivel nincsen választási szabadságuk, ezt a szociális helyzetet kilátástalannak, erkölcsöt rombolónak érzik, ami tönkre teszi a munkakultúrát, és sok esetben az alkohol fogyasztásához vezet, illúziókat kergetve tovább. Falvaink nagy része ma környezet- és önrombolóbb életet él, mint számos város teszi azt. Ezért van szükség a vidék fejlesztésére, hatékony politikákra. Hogy a 7 The Cork Declaration A living Countryside, 1996 November szerint a vidék az európai kulturális örökség része, jelentős gazdasági és társadalmi erőforrásokkal rendelkezik és a korszerű magas életminőség eléréséhez nélkülözhetetlen közjavaknak a fenntartója (táj, tiszta, egészséges természeti környezet, levegő, víz, minőségi élelem, szabadidő és egészség megőrzés). 8 Nagyon rokonszenves számomra az írásom mottójaként választott, Balázs Ferenc által megfogalmazott ideálkép a faluról. Szintén az ő megfogalmazásában a városi élet: A nagyvárosok viszont elzárják őt attól, aminek ölelésében kellene élnie: a földtől, a vizektől, az erdőktől és az erdő állataitól. A nagyváros bezárja az embert az embercsordába. Egyebet sem lát az ember, csak embert, embernek munkáját. Az emberről beszél minden körülötte: a házak, az utcák és a villámhárítók. Az ember kiszakította magát a mindenség öleléséből. (Balázs, 2002)

8 8 civil fórum vidék, valóban élhető és fenntartható legyen. A fejlesztés értelmezése A vidék fogalmának meghatározása után szükséges a fejlesztés kérdésével foglalkoznom. A válság változást fog hozni. A változási szükséglet felismerését változtatási politikák, stratégiák megfogalmazása és cselekvés követi majd. Mindez valamilyen fejlesztési erőfeszítésként fogalmazódik meg. A fejlesztés fogalma azonban nem ideológia. David Korten meghatározása szerint, a fejlesztés egy adott közösség saját erőforrásainak menedzselési hatékonyságának növelésével történik. A saját erőforrás és a fenntarthatóság alapvető követelmény az egyoldalú függőségi viszony elkerülésének és a jövő biztosításának érdekében. A fejlesztés célja az adott közösség elvárásai szerinti életminőség javulása. Az életminőség azonban kultúrafüggő. Teljesen mást jelent egy nyugat-európai faluban, és mást az Amazonász dzsungelében vagy Énlakán. (Korten, 1990) Nagy veszélyt hordoz magában az életminőségi fogalmak idegen, távoli kultúrákból való importálása a fejlesztést szolgáló pénzekkel, és az azokat menedzselő szakértőkkel együtt. A kultúraidegen célok megfogalmazásával, tulajdonképpen elveszítjük a helyi közösség bevonásának lehetőségét, a részvételét a fejlesztésben. Az EU által vezérelt vidékfejlesztési politika célrendszere számos ilyen, a helyi kultúrának idegen elemet tartalmaz. Ebben látom az egyik okát a túlzottan bürokratikus ügykezelés mellett, hogy nehezen kerülnek felhasználásra a vidékfejlesztési célzatú források. Az erdélyi falvak fejlesztésének egyik alapvető akadálya pontosan az életminőség megfogalmazásában tetten érhető megegyezéshiány, a több életmodell versenye. Jövőbeni lehetőségek A válság a vidék életében kedvező változást is hozhat. A természetközeli és ökológiai szemléletű életforma értékének tudatosítása, és az emberi Az erdélyi falvak fejlesztésének egyik alapvetõ akadálya pontosan az életminõség megfogalmazásában tetten érhetõ megegyezéshiány, a több életmodell versenye. civilizáció túlélésének feltételeként való megfogalmazása felértékelheti a vidéket, amennyiben a vidék valóban ökológiai szemléletűvé alakul. Közpolitikák és azokhoz rendelt források segíthetik ebben. Ehhez azonban a kormányok tovább kell lépjenek a vidék, mint olcsó életforma és szociális menedékhely szemléleten. Azt is be kell lássák, hogy az olcsó és kétes minőségű élelmiszereknek az élelem-vegyipar által való előállításával sarokba szorított parasztság, esélytelen az élelmiszertelmelési versenyben. Az egészséges élethez szükséges táplálék és tiszta élhető környezet előállítását pedig nem hajlandó ilyen olcsó áron, szinte ingyen elvégezni. A korszerű tájgazdálkodáshoz szükséges tudás és munka befektetést igényel, amihez nincsen meg a falun élő embernek a pénzforrás. Ezen a helyzeten csakis a vidék termékeinek magasan való értékelése és kellő áron való megfizetése változtathat. A gazdasági válság a városokról képzett embereket vidéki vagy kettős életformára késztethet. Amennyiben ezek közt a tudatos jelenlétre törekvők száma meghatározó lesz, akkor a vissza- vagy betelepedők szemléleti váltást hozhatnak a vidéken. Tudásukkal, igényességükkel és nem utolsósorban megtakarított pénzükkel, valamint saját magatartásukkal felértékelhetik, visszaadhatják a vidéki élet méltóságát. A benépesedő és környezetébe akár globálisan integrálódott vidék autonóm problémamegoldó képessége jelentősen növekedhet, ez által növelve az ott élők jövőbe vetett bizalmát. Az élelmiszer előállítása A bizalom társadalmi szövetét csak a korszerû együttmûködés civil technikáinak alkalmazásával, közösségfejlesztéssel lehet fenntartani, építeni. 9 Erre irányuló létező törekvések és technológiák tárházát adja Ertsey Attila az autonóm település koncepciójában. felértékelődik. A szállítási költségek növekedése miatt már gazdaságilag is érdemes lesz a minőségi élelem helyben előállítása és kis távolságra lévő regionális piacokra való szállítása. A pénzhiány megnövelheti a közvetlen árucsere és a gazdasági együttműködés lehetőségeit. Alternatív gazdasági modellek léphetnek működésbe. A kommunikációs költségek csökkenése lehetővé teszi szolgáltató munkahelyek vidékre telepítését. A szép vidéki élet vonzóvá teheti alkotó szakmák művelőinek, művészeknek, kutatóknak, tanároknak vidékre települését. Az ökológiai szemlélet megteremti a decentralizált, alternatív energiaforrások telepítését vidéken. Biogázból előállított villamos- és hőenergia, napkollektorok és szélturbinák jelenhetnek meg a vidéken. 9 Mindezek a lehetőségek azonban csak a vidéken élők jelenlegi szemléletének jelentős változásával történhetnek meg. A vidéki közösségeknek fel kell adják a sok esetben idegengyűlölet formájában is jelentkező zártságukat. Nyitott, befogadó közösségekké kell alakuljanak, új eszmék, kultúrák és emberek fogadására készekké. A hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű ökológiai szemléletű, komplex tájgazdálkodást kell megtanulni és művelni. A vidék helyzete hasonlatos a mesebeli Münchausen báró lehetetlen helyzetéhez, aki önmagát a saját hajánál fogva húzta ki a mocsárból. Honnan vegye a falu embere ma a válság közepette a tőkét a megújuláshoz? Erre a kérdésre a válasz csakis a társadalmi tőke a bizalom és együttműködés lehet, hiszen a mai domináns gazdasági paradigmában tőke oda nem megy, ahol nincsen rövid távon való megtérülés és profit. A falvainkban a befektetéseket nemzedékek munkájából végezték. Az unoka a nagyapja által épített házba lakott, és a száz éves istállóban tartotta állatait. Az új épületeket helyi a- nyagok felhasználásával kalákában építették. Napjainkban azonban a mobilitás és a technológiai újítás nem utolsó sorban az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi elvárások arra késztetik a gazdálkodó embert, hogy új épületeket és technológiai berendezéseket, gépeket vásároljon. Ezek a befektetések nem tudnak öt, tíz év alatt megtérülni. Lehet, hogy első olvasásra megdöbbentő következmény, de úgy látom, hogy

9 Civil szféra a végeken 9 hiteles vidéki életet nem lehet profit alapon élni. Vagyis a vidéki élet csak nonprofit tevékenység lehet. És ezzel a mondattal el is érkeztem a civil szervezetek szerepéhez. Olyan emberek alkotó tevékenységére van szükség a vidék megújulásához, akik nem kérnek ezért a munkájukért pénzt a faluban, mert ott nincsen pénz, és belátható időn belül nem is lesz. Szponzorok és állami támogatás segítségével tudják elsősorban környezetvédő és szociális téren aktív nonprofit szervezetek ezt a civilizációs váltást segíteni vidéken. Önkéntesek hada kell a szakmai tudást és az élhetőbb jövő reményét a Felhasznált irodalom: vidékre vigye. Hiteles jelenléten alapuló fejlesztési kísérletek kell megtalálják a gazdálkodás működőképes és fenntartható modelljeit. Ez tulajdonképpen kutatás, fejlesztés vidéki környezetben, és a kutatásra szánt közpénzekből kellene fedezni a költségeit. A bizalom társadalmi szövetét csak a korszerű együttműködés civil technikáinak alkalmazásával, közösségfejlesztéssel lehet fenntartani, építeni. A hozzá nem értés, a felelőtlen kampányszerű beavatkozás csak rontani tud a helyzeten. A hajdani kollektív gazdaságokat kifosztó vezetők emléke még erősen él a falvak tudatában. A szűkös erőforrásokhoz való individualista hozzáférési verseny önzést és bizalmatlanságot szül. Konfliktusokkal teli a farkasveremmé alakult faluközösség. Aki bírja, marja. Aki meg nem bírja, belepusztul. Vagy elmenekül, ha van hová. Együttműködésre és bizalomépítésre van szükség, hogy a gazdasági folyamatok a kölcsönösségen és a hosszú távon való megtérülés reményén újra életre kapjanak. Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány elnök 1. BALÁZS Ferenc (2002): A rög alatt, Zeusz Könyvek Kiadóhivatala, Budapest; 2. KORTEN David C. (1990): Getting to the 21th Century, Kumarian Press; 3. KROPOTKIN Pyotr Alexeyevich (1902): Mutual Aid: A Factor of Evolution; 4. LÁSZLÓ Ervin (2008): Világváltás, A változás harmonikus útja, Nyitott Könyvműhely, Budapest; 5. LORENZ Konrad (2002): A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, Cartaphilus Kiadó, Budapest; 6. MADARÁSZ Imre (2000): Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot?, Agroinform Kiadóház, Budapest. 7. MAKKAI Gergely (2008): Vidékfejlesztés, Mentor Kiadó, Marosvásárhely; 8. SOROS George (1998): The Crisis of Global Capitalism, Public Affairs, New York; 9. SOROS György (2008): A 2008-as hitelválság és következményei, Scolar Kiadó, Budapest. A civil szféra esélyei a szórványban Acivil szerveződések a szórványban igen változatos képet és hiányképet mutatnak. Ahhoz, hogy ezt végig tudjuk akár vázlatosan is tekinteni, körül kell járnunk a vizsgálat tárgyát, a konvencionális szórványokat típusok szerint. Témánk sikere szempontjából is minden elemzés kiindulója csak az lehet, ha ezt rétegeiben tekintjük körül. Az etnikai szórvány fogalma ma már olyan sokrétű, hogy a hozzá fűződő civil kezdeményezéseket sem láthatjuk egységesen. A mindennapi beszédhelyzetekben használt klasszikus szórványközösség a leépülő maradékközösségeket jelenti, a hajdani népes, mára elfogyatkozott, leépült etnikai csoportot. Itt témánk szempontjából nem elhanyagolható, hogy nem sorolhatóak ide a szigetfalvak, az összekapcsolódó faluláncolatok, a 300 léleknél nagyobb magyar lélekszámú, és 40%-os arány feletti falusi jellegű települések. A másik konvencionális szórványtípus a belső migrációs népesség, ismertebb nevén a városi, jelesül a nagyvárosi szórvány. Ebbe a kis számú városi foszlányközösségtől (elsősorban a Regáttól) a viszonylag nagy lélekszámú, ám arányaiban előnytelen és elszigetelt nagyvárosi magyarságig minden migrációs réteg belefér. E két skála között helyezkedik el a hazai, Kárpát-medencei szórványkérdés teljes, lokális társadalomhoz tartozó problematikája. Hogy kis- és maradékfalvas szórványmagyarságunk soraiban mit nevezhetünk civil szférának a végeken, ez is egy igen bonyolult kérdés. Semmiképpen nem tekinthetőek annak az állami fenntartású oktatási intézmények és az egyházak, helyi gyülekezetek sem. Jól meghatározott kormányzati (egyházkormányzati, hitépítési) profillal rendelkeznek, és pontosan körülhatárolt feladatokat látnak el, rendezett költségvetési háttérrel. Ez valóban így van, de munkájuk mellett kiegészítő feladataikat különösen a kisközösségek, aprófalvak egyházai, pedagógusai a maguk erejéből nem tudják ellátni. Az eredmények felmutatásához mást és többet is kell tenni. Mint a lokális mikrotársadalom egyedüli anyanyelvi intézményei akik mellesleg nem is főfeladatként végzik ezt a fajta civil közösségi munkát éppúgy rászorulnak arra, hogy szerepkörükből kilépve, számtalan esetben civil - ként viselkedjenek, mintha teljesen civilek lennének: közösségépítés, programmenedzselés, pályázatok, szabad időben végzett közösségi munka, szervezés. Olyan feladatokat is el kell látniuk, amelyek nem is tartoznak (szakrális, pedagógusi) szolgálatuk szűk körébe, hanem csak a távolabbi holdudvarába. A szélső

10 10 civil fórum régiók kistelepüléseinek utolsó intézményeiként minden feladat rájuk hárul, már amit felvállalnak, hisz ezek egy része rajtuk számon nem kérhető, legfennebb erkölcsi értelemben. Ezek az úgynevezett tartozék, kiegészítő, és ezért gyakran elmaradható feladatok. Elsőként a maradékmagyarságú települések önszerveződési kérdéseiről szeretnék szólni. Nem titok, hogy azokon a településeken, ahol 300 léleknél kisebb a magyarság száma, a kivételes eseteket leszámítva aligha van lehetőség bármilyen helyi önszerveződésre. Itt hiányzik ehhez a közösség részéről származó és megfogalmazott belső igény, de nem rendelhető hozzá a cselekvő helyi értelmiségi sem. Ezeknek mintegy összesítéseként is, hiányzik e munka társadalmi értéke és lokális megbecsülése is. Kistelepüléseken, töredékmagyarságú aprófalvainkban helyi civil kezdeményezés lényegében nincs néhány egészen kivételes példától eltekintve. Itt közismert a megfogalmazás: nincs ki, kivel és kinek. Azokon a településeken, ahol a helyi értelmiségi minimum sincs meg, a tanító és a pap, ott aligha van mód bármilyen civil intézményteremtésre, közösségi munkára. Itt a civil szerveződések humán erőforrás-szükségletének megteremtése volna a legfontosabb feladat. A szélső Kistelepüléseken, töredékmagyarságú aprófalvainkban helyi civil kezdeményezés lényegében nincs néhány egészen kivételes példától eltekintve. Itt közismert a megfogalmazás: nincs ki, kivel és kinek. Azokon a településeken, ahol a helyi értelmiségi minimum sincs meg, a tanító és a pap, ott aligha van mód bármilyen civil intézményteremtésre, közösségi munkára. vidékeken azonban ezekben van a legnagyobb hiány. De amikor kistelepüléseken, sőt, lassan a szórvány-nagyvárosokban is a hatékony és eredményes cselekvést, civil kezdeményezést kérjük számon a lokális értelmiség megmaradt töredékétől, be kell látnunk azt is, hogy a hátrányos etnikai területek falusi jellegű településein élő és tevékenykedő pedagógus társadalom hihetetlenül nehéz helyzetben van. Természetesen e kérdés elemzése nem lehet ennek az írásnak tárgya. Csak felsorolom a legnagyobb gondokat, melyek kihatnak a pedagógus teljes cselekvési, teljesítési és többletteljesítési moráljára: szakemberhiány, hallatlan mértékű fluktuáció, ingázás, a társadalmi és helyi megbecsülés hiánya, adminisztrációs túlterheltség, az anyanyelvi oktatás elértéktelenedése, megélhetési gondok, hivatástudat-hiány, és mindezek eredménye lehet egyfajta szükségértelmiségi létállapot. Itt az egyházak civil szféra szervezési feladatellátásai valamivel jobbak. Ők ott vannak minden léleknél nagyobb közösségben, és belső, külső és felső (!) elhivatásuk függvényében részt is vállalnak a lokális feladatokból. De erdélyi magyar egyházaink vezetésének legtöbbje látva az egyháziak, lelkészek aktív, olykor túlterhelő közösségi munkáját, sőt, olykor kemény politizálását arra igyekszenek buzdítani az egyházak munkatársait és szolgáit, hogy a mindent magad, vagy inkább a magad uram, ha szolgád nincs modell helyett a munka leosztását, a munkatárs megkeresését, kinevelését és segítését válasszák. Hogy nehogy más irányú elfoglaltságuk az eredeti hivatásuk rovására történjen, és főként, hogy a lokális érdekcsoportosulásokba való belépéssel nehogy maguk is megosztó tényezők lehessen, szolgálatuk, hivatásuk kárára. Itt is hatalmas és látványos mind a cselekvési, mind a tétlenségi skála: helyi művelődésszervezés, műsoros bálok, iskolaépítés és oktatásteremtés, alapítvány, társaság bejegyzése, nagy formátumú pályázatok lebonyolítása, gazdasági tanácsadás, népfőiskola, faluturizmus tanácsadás és beindítás, népi mesterségek felélesztése és elsajátítása, illetve mindezek teljes elmulasztása. Sorolhatnám kiemelkedő példák sokaságát is: több lelkészt is tudok, aki egész tanév alatt saját autójával hordja kis faluja gyermekeit városra, magyar iskolába, és délben hazaviszi. Van tucatnyi iskola-, óvoda-, gyermekotthon-, árvaházalapító lelkészünk. Van olyan pedagógus papnénk a Mezőség közepén, aki a felsoroltakból szinte mindent magára vállalt (faluház, fejlesztési egyesület, vállalkozás, népfőiskola, nyelvés vállalkozásfejlesztés stb.) és a helyi hálátlanságok ellenére is építi faluját. Van a lelkész, aki paprikát termeszteni tanította meg faluja népét, és ma ez a falu legfőbb megélhetési forrása. Sorolhatnám a közismert sztárhelyzeteket : Zsobok, Kőhalom, Déva, Szamosardó, valamennyi ilyen, országos kitekintésű magán - és civil kezdeményezések. Csak az a baj, hogy egy-kettőt leszámítva sajnos jelentősebb lélekszámú magyar szigettelepülésként egyik sem esik bele a fennebb kijelölt szélső magyarság kategóriába. Vannak természetesen kivételek és példák is a helyi civil cselekvésre a kiemelten veszélyeztetett településeken. Ilyen pl. Abrudbánya. 60 lelkes magyarsága ellenére is kiváltságos helyzetben van. A negyven lelkes református egyháznak kiterjedt üzlethálózata van, mely a városka szinte egész főterét átfogja, és ezzel olyan kiváltságos anyagi helyzetbe hozza, hogy lehetőséget teremt a lelkészi állás könnyed fenntartására és saját forrásokból végzett közösségépítésre is. Itt a fiatal lelkész és egy helyi fiatal gyógyszerész-gondnok bejegyzett egy magyar kulturális egyesületet, amely a városka művelődési életét hivatott fellendíteni. Öröm látni, ahogyan ezek a fiatalok tele vannak munkakedvvel, reménnyel és tervekkel. Van egy másik példám is a lokális és civil kezdeményezésre egy kis lélekszámú településen. A maradandó és közösségépítő szerveződésekből örök példát mutató aranyosszéki Balázs Ferenc unitárius pap falujában a lakóközösség évekig tétlenül nézte, hogy egy helyi bányavállalat mészkőtömböket szállító hatalmas teherautóival miként teszi tönkre a falut és házait. Szokásos kép: mindenki a másiktól várta, hogy valamit tegyen. A helyi lelkésznő azonban maga vette kezébe az ügyet, és aláírásgyűjtéssel elérte, hogy a bányavállalat kénytelen volt a falut elkerülő terelőutat építeni. Be kell látnunk azonban, hogy olykor túlzott elvárásainkkal hiú ábrándokat hiába kergetünk: ezeken a maradékmagyarságú településeken és területeken nem lehet csak lokálisan intézményeket, civil szférát tervezni. Mesterségesen kitelepíteni még annyira sem. Van egy szint, ahol a lokalitásban kell cselekedni, a közösség működésének alapjait ott kell biztosítani, de többre nem telik. De tovább lépve gyűjtőszervezetes formákban identitásőrző védőhálót kell föléjük helyezni, és így kell öszszefogni, összekapcsolni őket. Itt sok-

11 Civil szféra a végeken 11 kal többet kell tenniük azoknak a regionális szervezeteknek, amelyek kistérségi formában felvállalják a kistelepülések összekapcsolását és gondjaik közös megoldását. Erre jó és sikeres példa a szamosújvári Téka és a válaszúti Kallós Zoltán alapítványok, amelyek felismerték, hogy az anyanyelvi oktatás, az iskolateremtés végső céljába be kell építeni az érintett gyermek-rekrutációs régiók családi, közösségi, művelődési, lelki, sőt gazdasági rehabilitációját is. És a sor nagyon hosszú lehet. Mert az anyanyelvi oktatás csak egy szelete és bármennyire is szeretnénk ezen változtatni olykor bizony nagyon kis értékű szelete a család, a lokális közösség gondjainak. Ahhoz, hogy az anyanyelvi oktatás megvalósuljon, ennek megközelítő csatornáján át az intézményteremtőnek a közösség más funkcióit is el kell látni, köztük a legfontosabbat: az oktatási intézmény és a gyermekes családok, szülők közötti teljes bizalmat. Csak így lehet színvonalat teremteni, de csak így lehet az anyanyelvi oktatás értékét is növelni. A magyar foszlányfalvak láncolatainak vidékfejlesztő civil ernyőszervezet alatti összekapcsolása tehát itt az egyedüli cselekvési lehetőség. Úgy tűnik, túlságosan belemélyedtem a kistelepülések gondjaiba, a nagyvárosok kárára. Nem titok, hogy a nagyvárosi szórvány alkotja a hazai veszélyeztetett magyarság legnagyobb lélekszámú rétegét. Itt a közelség, az azonos polgári település szűk lakóterülete sem elegendő ahhoz, hogy közel hozza egymáshoz az ott élőket. Olyan sokat szenvedett területek maradnak szükségletek alatti civil kezdeményezésekkel, mint a Zsil-völgye, Krassó- Szörény megye magyarsága. Mégis intézményteremtés szempontjából a városok mintha könynyebb helyzetben lennének, épp a fentebb felsorolt falusi gondokkal való összehasonlítás szempontjából is. A városi, sőt erdélyi nagyvárosi településeken, ahol a rossz arányú elhelyezkedés ellenére is jelentős az azonos településen élő magyarság száma, jelentős anyanyelvű intézmények is vannak. Itt sokkal több az Van egy szint, ahol a lokalitásban kell cselekedni, a közösség mûködésének alapjait ott kell biztosítani, de többre nem telik. De tovább lépve gyûjtõszervezetes formákban identitásõrzõ védõhálót kell föléjük helyezni, és így kell összefogni, öszszekapcsolni õket. esélye annak, hogy a civil szféra is felerősíthető. Jelesül olyan nagyvárosi szórványok civil kezdeményezéseiről van szó, mint pl. Brassó, Szeben, Segesvár, Medgyes, Torda, Nagybánya, ahol a magyarság aránya már nem minden esetben éri el a 20%-ot, de több magyar iskolája, as létszámú magyar pedagógustársadalma, 5-10 magyar lelkésze van, és ebből majdnem minden humán erőforrási hátteret meg tud teremteni a civil kezdeményezésekre. Nem tagadhatjuk, hogy a helyi művelődési élet intézményei, a magyar oktatást szolgáló háttérintézmények jelentik a legnagyobb számú ilyen kezdeményezést. Vannak kiváltságos és teljesen egyedi helyzetben levő, egyébként demográfiailag hátrányos elhelyezkedésű városaink is, ahol a kiemelkedő történelmi-vallási tradíció teremti és őrzi meg a humán erőforrást, mint pl. az ezer éves püspöki székhelyű Gyulafehérvár. Sajnos azonban a cselekvés még a jelentős értelmiségi háttérrel rendelkező falusi és városi szórványtelepülések esetében is minden erőteljesen személyfüggő. A legszomorúbb példákat azok a számottevő magyarságú települések nyújtják, ahol az értelmiség mellett pang minden közösségi munka, ahol készen várnak mindent felülről vagy magától megoldani. És ha mégis kerülne valaki, aki elkezdene cselekedni, ellendrukkerként állnak vele szemben a közismert szlogenekkel: nem érdemes, te ezt minek csinálod, nem látod, hogy nem megy?! jellegű megbélyegzésekkel, de eljutunk a biztosan hasznod van belőle, és a még fájdalmasabb tiszta hülye vagy ítéletekig is. Természetesen ennek hátterében ott van az összemérés sértő példája is, mert hogy ha más dolgozik, akkor kiderül, hogy ők nem. Sajnos azt is el kell mondanom, hogy a civilszféra mozgástere igen A legszomorúbb példákat azok a számottevõ magyarságú települések nyújtják, ahol az értelmiség mellett pang minden közösségi munka, ahol készen várnak mindent felülrõl vagy magától megoldani. szűk, célrétegei és kedvezményezettjei a szélső társadalmakban is meglehetősen belterjesek. Civil életünk szinte a kezdetektől meglehetősen rendezvény központú lett, hogy a fesztivitást ne is említsem. Ezek esetében bár nem kétséges a folyamatosan zajló szimbolikus térfoglalás kiemelkedő jelentősége, de be kell látnunk, hogy a romániai magyarság szórványrészében is hatalmas civil hiányterületek vannak. Nem tisztem itt részletes számvetést készíteni civil területeink hiányosságairól, de az igényektől és szükségletektől messze elmarad az etnikai csoport organikus fennmaradását szolgáló intézményrendszer. Csak egy hevenyészett felsorolás: anyanyelvi szakmai szervezetek, oktatási háttérintézmények, szociális védőhálót teremtő intézmények, munkahelyteremtés, szociális és gyermekvédelmi kezdeményezések, a továbbképzés, felnőttképzés, amatőr színjátszás, a cserkészmozgalom szórványok fele történő szélesítése, a profin szervezett ifjúsági munka és mozgalom területei. Már nem is merek szólni a pályázási kultúra hiányáról, és hogy az uniós források magyar kisebbségvédelmi céllal való megszerzése szinte teljes hiányterület. Itt kell elmondanom ismételten azt az elmúlt évtizedben számtalanszor leírt civil szórványfájdalmamat is, hogy a felszámolt mamutárvaházak nagy vesztesei, különösen szórványvidéken a magyar anyanyelvű árvaházi gyermekek voltak. Alig tudnék említeni olyan átmeneti és tömbterületen szervezett 4-5 civil, egyházi és más intézménynél többet, amely árva és szociálisan hátrányos gyermekeket szeretett volna megmenteni a családi rendszerű gondozásba elhelyezéssel. Az a tucatnyi ilyen kezdeményezés lehet bár olyan átfogó, mint a dévai alig egy töredékét tudta összefogni a veszélyeztetett szórványárváknak (Csaba atya gyermekintézményei, valamint Zsobok, Holtmaros, Élesd, Bélfenyér, Marosbogát), és civil kezdeményezés híján gyermekek százai vesztek el számunkra örökre Brassóban, Ludason, Mezőzáhon, Medgyesen, de még Kolozsváron és Szamosújváron is, vagy kerültek román apácarendek otthonaiba.

12 12 civil fórum A továbblépéshez újra szükségét érzem annak, hogy kihangsúlyozzam a minden Nagy Cselekvő mögé felsorakozó humánerőforrás-háttér jelentőségét. Minden közösségi munka a hátrányos régiókban erőteljesen, olykor tragikusan személy- és cselekvőfüggő. Minél sikeresebb a munkaleosztás, annál biztosabb lehet a siker. Minél több munkatársat sikerül bevonni és a feladatokat leosztani, annál biztosabb a hosszú távra való sikeres és eredményes berendezkedés. Minden közösségi munka a hátrányos régiókban erõteljesen, olykor tragikusan személy- és cselekvõfüggõ. Minél sikeresebb a munkaleosztás, annál biztosabb lehet a siker. Nem csoda az sem, ha kifáradnak a helyi cselekvők. A központi és felelős vezető elitnek az is kiemelt feladatai közé tartozik, tartozna, hogy folyamatosan képezze és tartsa karban lokális cselekvőit. Nem véletlenül hangsúlyozzuk lassan két évtizede azt, hogy a feltöltődésre, a rendszeres szakmai megbeszélésre, a kibeszélgető, pihenő együttlétre, az azonos közösségi feladatokat ellátó személyek (=a Cselekvő Személyek) rendszeres találkozójára és ezzel a lélektakarításra és közös pihenésre elengedhetetlen szükség van. Ha ezt nem vesszük észre, ha erre nem áldozunk kevéske közpénzeket, tizenöthúsz év már elegendő idő a teljes kiégésre, lefáradásra, és nagyon rövid időn belül helyi közösségépítők nélkül maradunk. Hátrányos nyelvi környezetben született civil, félcivil intézményeknek a másik nagy gondja, hogy meg kell teremteni és folyamatosan biztosítani kell az anyagi alapokat. Ezt pedig hosszú távra berendezkedett koldulási forrásokból aligha lehet. Önkormányzatra ott nem vagy csak alig számíthatnak, hisz épp attól szórványok, hogy politikai, önkormányzati képviseletük is csonka, hangjuk és szavuk, befolyásuk a lokális társadalomban is súlytalan. Így születnek meg és vegetálnak itt az ahogy lehet intézmények. Végül azt sem szabad elbagatellizálni, hogy a tömbökben, az anyaországban és a különböző szintű vezető elit részéről is egyre erősödik az az egyáltalán nem titkolt hang, amelynek lényege, hogy nem érdemes. Itt legalább kettős játszma és diskurzus folyik: egyfelől a kiemelt támogatású és prioritású szórványstátus, másfelől ez az őszinte nem lehet hang. Néhány éve pedig már magyarságunk és egyházaink némely legmagasabb vezetői szintjei, hivatalai is nyíltan vállalják fel ezt a destruktív szórványdiskurzust. Benne van a vezetési szemléletben, cselekvési gyakorlatokban is, és egyre nyíltabban hangzik el, egyre nagyobb nyilvánosság előtt a magyar politikai elit, a székelyföldi autonómiatörekvések szószólóinak szövegeiben. Szó és szöveg szerint ez minden esetben úgy verbalizálódik, hogy nincs ennek (mármint a szórványok segítésének) semmi értelme, kidobott pénz az ablakon, jobb lenne ezzel a tömböket segíteni. A szórvány mint a tömb hátországa civil építésében és rehabilitációjában tisztázni kell olyan távlati teleológiai kérdéseket is, amelyek e régiók és az itt végzett munka teljes jövőképét is tisztázzák. Bár reménytelen és egyre reménytelenebb a szórványkérdés depolitizálása is, el kell jutni igen gyorsan olyan szintre, mely az egész problematikát tisztázza, és a kérdéskört végre politikamentesen auditálja. Hosszú távú cselekvés csak erre építhető és csak ezzel tervezhető. Vetési László Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadó Egyházi és civil együttmûködés a vidéki közösségekért Acivil világunkban sokat hangoztatott partnerségnek akkor van hatása és úgy van értelme, ha az konkrét gyakorlatban, közös munkában ölt testet, ha szervezetek, intézmények, személyek céljai találkoznak és egymást fel- és megerősítve akár hegyeket is megmozgatnak. Így történt ez a Partnerségben a fenntartható unitárius vidéki közösségekért elnevezésű projekt esetében is, amely a Civitas Alapítvány és az amerikai Project Harvest Hope együttműködésében indult el. És amelynek azért van helye a jelen lapszámban, mert a végeknek számító eldugott falvak felkarolásáról szól. Hogy jobban megértsük, miként is talált egymásra e két szervezet és milyen közös cél érdekében sikerült további együttműködő partnereket az ügy mellé állítani, röviden bemutatom őket ben a Civitas Alapítványt létrehozó személyek azért fogtak össze, hogy segítsék a helyi és regionális fejlődést, de oly módon, hogy a helyi közösségeket erősítsék abban, hogy ők maguk legyenek képesek az erőforrásokat a problémáik megoldása érdekében hasznosítani. Ez a küldetés ma is aktuális. A feladatokat pedig mindig a sajátos helyzetek, egy-egy közösség, térség élete, igényei, törekvései határozzák meg. A Project Harvest Hope az amerikai unitárius univerzalista egyház mellett egy olyan alapítvány, amely céljául tűzte ki az erdélyi vidéki közösségek fejlődésének a támogatását. Számtalan személyes látogatás, itt töltött idő, és a közösségekkel való együttműködés igén jó rálátást biztosít számukra az itteni helyzetre. Törekvésükhöz helyi partnert kerestek, így találkozott a két szervezet. Elsősorban azon közösségek, falvak segítségére törekedtek, ahol jelen van az unitárius egyház. Ezek közül a

13 Civil szféra a végeken 13 legtöbb falu, főleg Székelyföldön a városoktól elszigetelt és sok esetben a községi közigazgatástól is elszakadó települések. Sok ilyen faluban az élet szinte változatlan évek hosszú sora óta, a megélhetés az utóbbi évtizedekben számtalan fiatalt elszólított. Ide ritkán járnak ki az önkormányzat képviselői is (mert megtörténik, hogy a községhez tartozó 14 település egyikeként, mint félreesőt, mostohán kezelnek), sok esetben nincs helyben orvosi ellátás, avagy az iskola kapui is gyermekhiány miatt bezárultak. De a dombok tövében mégis van élet és élni akarás, a magasba emelkedő templomtornyokban megszólal az istentiszteletre hívó harangszó. Ezek azok a falvak, közösségek, amelyek kiesnek a nagy fejlesztési törekvések rostáján. A szükség ugyanis közelről látszik, és csak közelről lehet érdemben segíteni. Ezért is volt mérvadó, hogy helyi szereplők ismereteire és szakszerű segítségére kell alapozni az előrelépésben. A két civil szervezet törekvéséhez egyetértően és segítő szándékkal csatlakozott az Erdélyi Unitárius Egyház, az ehhez tartozó Gondviselés Segélyszervezet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, akik a Koordináló Bizottság tagjaiként álltak az ügy mellé. Így indult el 2008 elején a fentebbiekben megnevezett együttműködés. A segítségnyújtás alapját a Civitas Alapítvány Helyi Fejlesztési Ügynök programja adta, mely 2002-től Romániában országos programként elsősorban a vidéki önkormányzatokkal való együttműködés mentén szolgálja a vidéki térségek fejlődését. E program sikeres elemeit alkalmazza a jelen együttműködés, melynek alapvető célkitűzése, hogy 10 erdélyi unitárius vidéki közösség fenntartható fejlődését segítse elő. A fenntartható fejlődés ez esetben azt jelenti, hogy a helyi közösség önmaga képes megfogalmazni és a maga tehetsége szerint meg is oldani a problémáit, kielégíteni a szükségleteit. Meggyőződésünk, és ezt maga a rendtartó székely falu példája, de számos kutatás is aláhúzza, hogy egy közösség életképességét az méri, hogy miként képes megszervezni önmagát oly módon, hogy elsősorban a saját erőforrásaira támaszkodik. És ez a szervezés jó esetben valamely... egy közösség életképességét az méri, hogy miként képes megszervezni önmagát oly módon, hogy elsõsorban a saját erõforrásaira támaszkodik. közösségi jövőkép függvényében alakul. Ezért is fontos az, hogy a közösségek mindenekelőtt legyenek képesek megfogalmazni önmagukat és jövőjüket, azt a vágyott jövőt, amelyért mindenkor érdemes cselekedni. Számtalan erdélyi falusi közösség, köztük az unitárius felekezeti többségű falvak sem rendelkeznek jövőképpel, és sajnos a megvalósításukhoz, a fejlődési folyamatok generálásához és fenntartásához szükséges erőforrásokkal (szakemberek, infrastruktúra, tudás, kapcsolatok, információ) sem. A megfogalmazás azonban nem elégséges az előrelépéshez, mert ami közös, az sok esetben, szervezettség hiányában senkié sem. Azaz, ha nincs hozzáértő gazdája a fejlődést generáló folyamatoknak, akkor esetleges az előrelépés. A helyi fejlődést, az élhető és fenntartható vidéki életformát azonban csakis a helyben élők és élni akarók képesek meghatározni és ők is kell legyenek azok, akik ezért cselekvésre is képesek, akik cselekvően vállalnak szerepet saját közösségük jövőjének alakításában. Eme elvi megfontolásokból született meg a döntés, hogy csak azokkal a vidéki közösségekkel működünk együtt, akik egyrészt akarnak is előbbre mozdulni, változtatni saját helyzetükön egy jobb jövő reményében, és másrészt, ahol az egyház, a lelkész mellett akadnak még olyan személyek, akik cselekvően vállalnak szerepet a közösségért történő munkálkodásban. Megdöbbentő volt a vállalkozó közösségek aránya. A 126 erdélyi u- nitárius egyházközség közül 14 egyházközség kívánt bekapcsolódni egy ilyen jellegű együttműködésbe. A közösségek képviselőivel való személyes találkozások során, amikor alkalom nyílt részletesebben elbeszélgetni arról, hogy mit is jelent ez az együttműködés, akkor két közösség esetében kiderült, hogy nem erre gondoltak, további két közösségben pedig nem került megfelelő személy, aki... aki nem tudja, hogy hová akar eljutni, ne csodálkozzon, hogy oda jut el, ahova nem akart. Az öntudatra ébredés, a szókratészi ismerd meg önmagad mindannyiunk feladata. De nemcsak egyéni, hanem közösségi felelõsség is. vállalta volna e felelősségteljes feladatot. A tárgyilagosság érdekében el kell mondanom, hogy a közösségi vállalásban jelentős szerepe volt a lelkészeknek, hiszen elsősorban nekik kellett vállalniuk, hogy felkarolnak egy ilyen jellegű, kitartást, lendületet és eredményeket csak hosszú távon felmutató közösségépítő folyamatot. Ez egyrészt abból a hagyományos szemléletből adódott, mely szerint a közösségi élet egyik meghatározó személye a lelkész. Másrészt abból a fentebbiekben már említett helyzetből, mely szerint, ha nincs gazdája ennek a folyamatnak, akkor esetleges az előrelépés. És harmadsorban, de nem mellékes tényezőként említhető meg az is, hogy a programba bekapcsolódott közösségek egyikében sincs a faluban a polgármesteri hivatal. Mindamellett, hogy ez az adott falvakban a polgármesteri hivatalok feladatellátásáról is képet ad, az egyház és a lelkész közösségben betöltött szerepét hangsúlyozza. Ezekben a falvakban a lelkészek ugyanis olyan feladatok ellátását is felvállalják a közösség érdekében, melyeket az állami apparátus feladata volna ellátni, vagy melyek fel se merülnének, ha helyben lenne a polgármesteri hivatal tavaszán 10 unitárius vidéki közösséggel kezdtük el a munkát, majd rövid időn belül ezek száma 7- re csökkent, és ők a mai napig is kitartanak a célkitűzések és az elkezdett közös munka mellett: Bencéd, Bözöd, Csehétfalva, Firtosváralja, Gagy, Kálnok és Recsenyéd. De melyek is voltak azok a célkitűzések, amelyek megvalósítása csakis közösségi összefogással lehetséges? Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy a közösségekből minél több személyt sikerüljön megszólítani és bevonni ebbe a munkába, lehetőleg cselekvően is. Másodsorban, azoknak a személyeknek a szakmai felkészítése volt a célunk, akik elkötelezetten vállalták a közösségükért való cselekvést. Senki sem születik azokkal az ismeretekkel, amelyek adott társadalmi körülmények között valamely közösség fejlődését szolgáló feladatok ellátásához szükséges.

14 14 civil fórum Könczey Elemér rajza Ezért amellett, hogy kiemelkedő szerepe van az adott közösségben élő és a felelősséget is vállaló személynek, a sikeres előrelépéshez a szakmai felkészítésére is szükség van. Egyes falvak esetében két személy is vállalta, hogy bekapcsolódik ebbe az együttműködésbe. Ezek a személyek, köztük tanárnő, farmvezető, postás, főiskolai hallgató, gondnok, számítástechnikus, áruszállító és gazdaszszonyok is, szakmai képzéssorozaton vettek részt. E képzések sajátossága és érdekessége is egyben az, hogy az egy-egy témában szerveződő többnyire 2 napos képzések mindig másmás helyszínen valósultak meg aszerint, hogy éppen melyik faluközösség tudta vállalni a kis csapat fogadását. A szállást és az étkezést ugyanis többnyire a faluközösségek biztosították. És ily módon alkalom volt betekintést nyerni több falu életébe is, megismerni közelebbről egymás életterét. De ezáltal azzal is lehetett szembesülni, hogy milyen szokások, hagyományok élnek még itt-ott, melyek haltak el, avagy milyen közösségi munkának köszönhetően szép és rendezett az egyik falu, hogyan épült kilátó a közeli dombra, miként indult el a falugondnoki szolgálat (Firtosváralja), milyen fontos szerepe van az ifjúságot összefogó fiatal lelkészasszonynak a közösségi élet újraéledésében (Recsenyéd), hogy egy öntudatos és kitartó közösség miként képes saját egyházközséget is alapítani (Bencéd), és hosszan folytatható a sor. E vándorképzések révén az egyes helyi fejlesztők saját közösségük életterétől eltávolodva hasonló helyzetű falvakkal ismerkedhettek Szöveg nélkül meg, és az ott élő közösség jó és rossz példáival, melyekkel gazdagabban tértek haza és másként szemlélték a saját helyzetüket is. E képzések keretében a helyi fejlesztők és adott esetben a lelkészek is a csapatról, csapatmunkáról szerezhettek több információt, továbbá a közösségről, ennek működtető erejéről, szerveződési formáiról, a közösséggel való munka fondorlatairól. De a vidékről és a vidékfejlesztésről is többet hallhattak. A projekt és a pályázat világával is ismerkedtek. A munkájuk során alapvetően fontos kommunikációról, ennek formáiról, rendszeréről, működtetéséről, a saját szerepükről. Aztán a hosszú távú tervezésről, az ún. stratégiakészítésről és ennek a sajátos kulturális vonásairól is. Többek között arról, hogy a székely kultúra sajátossága nem a jövőtervezés, hanem a túlélés. És hogy ez mi mindent megmagyaráz a saját közösségünk életéből, működéséből, maguk a helyi fejlesztők is meglepődéssel fogadták. A szakmai felkészítés mellett a helyi fejlesztők a saját faluközösségük életével, történéseivel is foglalatoskodtak, hogy ezáltal minél több személyt vonjanak be ebbe a munkába, továbbá, hogy lehetőleg minden téren jobb rálátásuk legyen a faluközösségük helyzetére, melyen többékevésbé változtatni szeretnének. Mivel egy hosszú távú fejlesztési munkára szánták el magukat a helyi fejlesztők, igen fontos volt, hogy ennek a működtetését megfelelő körülmények között tudják ellátni. És ez nem jelent mást, mint egy felszerelt munkapontot, ahol számítógép, nyomtató és internet-kapcsolat segíti a munkájukat. Ugyanakkor ez nem egy-két személy munkáját szolgálja, hanem magát a közösséget is. Ezen munkapontok kialakítására az amerikai támogató (Project Harvest Hope) minden közösség számára ugyanakkora összegű támogatást biztosított. A helyi fejlesztők pedig a lelkészek segítségével pályázatot kellett készítsenek erre. A munkálatok elvégzése közösségi összefogással történt. És e munkák révén elhanyagolt termek kerültek felújításra és kaptak új, közösségi funkciót. Bözödön például a falu nagy szülöttjének, Bözödi György szülőházának a részleges felújítására került sor, ahol a tapasztott ház falát a helybéli roma közösség tagjai újítottak fel, a belső munkálatokat pedig a falu férfiai, asszonyai és fiataljai végezték. Értékmentő munkát végeztek közös erővel, aminek a folytatását is közösen tervezik. A jövőt tervező munka a faluközösségekkel együtt több hónapos időszakot ölelt fel. Több közösségi találkozót szerveztek, melyen a jelenlevők saját közösségük életéről, helyzetéről és a vágyott jövőről beszélgettek és tervezgettek. Miért is fontos ez? Mert, ahogy ezt Szász János, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye gazdasági igazgatója fogalmazta meg egyszer, aki nem tudja, hogy hová akar eljutni, ne csodálkozzon, hogy oda jut el, ahova nem akart. Az öntudatra ébredés, a szókratészi ismerd meg önmagad mindannyiunk feladata. De nemcsak egyéni, hanem közösségi felelősség is. Csak az a közösség képes vigyázni tagjaira, amely figyel is rájuk. Több közösségben is meglepő módon az derült ki, hogy hosszú évek teltek el anélkül, hogy összeült volna a falu, anélkül, hogy kibeszélték volna dolgaikat, anélkül, hogy közösen gondolkodtak volna az esetleges megoldásokon, azon, hogy mire van saját erejük, mire képesek ők maguk. E tekintetben is úgy vélem, nagy lépéseket tettek meg ezek a közösségek az elmúlt hónapokban, olyanokat, amelyek, ha jó szándékkal és némi hozzáértő belső segítségnyújtással, szerveződéssel párosulnak, akkor megalapozhatja a jelenlegi helyzetről a közös erővel történő elmozdulást. Bár egymáshoz földrajzilag többnyire közel lévő falvakról beszélünk, a belső világuk, működésük nagyon eltér. Mindenhol lelkes helyi fejlesztők vállalták a közösségek által megfogalmazott célkitűzések valóra váltásának segítését. Ma már e közössé-

15 Civil szféra a végeken 15 gek az első konkrét célkitűzéseik megvalósításán dolgoznak. Ebben a törekvésben nem maradnak magukra. Az ilyen jellegű fejlesztési folyamatok fenntarthatóságához, bár nem sokan említik ezt, de szorosan hozzátartozik az is, hogy életben maradjon és munkálkodni tudjon a lelkesedés, a hit. A közösség erejében, a közös cselekvésben, a közös jövőépítésben való hit nem mindannyiunk sajátja. És ezek napjainkban sajnos egyre jobban elhalványodnak. Emellett a közösség- és vidékfejlesztő munka nem egy könnyen át- és belátható, könnyen kézzelfogható eredményeket felmutató törekvés. Mindezek nehezítő tényezők, melyek megtorpantathatják, meghátráltathatják a nekilendülőt. Ezért fontos az, hogy a hasonló szemléletű, törekvésű személyek, mint jelen esetben a helyi fejlesztők kapcsolatban legyenek egymással, követhessék és segíthessék egymás munkáját. És ha elakadás van, ha valamilyen információ hiányzik, ha új ismeretekre van szükség, akkor ebben a kapcsolatrendszerben ott vagyunk mi is, akik szakmailag is igyekszünk segítséget nyújtani nekik a felmerülő igényekhez mérten. A vidékfejlesztő munkáink során pedig számos regionális és országos történéssel vagyunk napirendi kapcsolatban, amelyekből a közösségek épülését szolgáló információkat, jó példákat szintén eljuttatjuk e közösségekbe. És így épül fel az a hálózati munka, mely programunk egyik kulcseleme. Gondolataim sorát a bencédi közösségi találkozó meghívójának vezérgondolatával zárom: Összejönni ez a kezdet. Együtt maradni haladás. Együtt dolgozni siker. (Henry Ford) Csáki Rozália Civitas Alapítvány, Székelyudvarhely programvezető Jó példa a vidéki ifjúság mozgósítására Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a vidéki ifjúságra. Az ifjúsági szervezetekre általában jellemző, a folytonosságukat, fenntarthatóságukat megtörő gyors tagváltás az ODFIE esetében nem okozott problémát. Az eltelt 15 év alatt kitartóan és szervezetten építették a vidéki ifjúsági életet Erdélyben. Valóságos mozgalommá nőtte ki magát ez a szerveződés. Rácz Norbertet, a szervezet jelenlegi elnökét kérdezzük a tapasztalataikról. Rácz Norbert Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnök Hogyan kapcsoljátok be a vidéki fiatalokat az ODFIE-be? Az ODFIE legfontosabb tevékenységének tartotta mindig a fiatalok bevonását, és a helyi ifjúsági csoportjaink életben tartását, megerősítését. Amolyan axiómának számít egyletes körökben, hogy helyi egyletek nélkül nem létezünk. Éppen ezért egy sor olyan intézkedést hoztunk és hozunk, amelyek a helyi egyházközségekben működő ifjúsági csoportok megerősítését szolgálják. Ezek közül az egyik legbeváltabb módszer az úgynevezett körutazás. Ennek lényege abban áll, hogy egy hétvége alatt meglátogatunk bizonyos számú egyletet, megpróbálunk egy mintatevékenységet lebonyolítani velük, illetve megbeszéljük gondjaikat, és ismertetjük az országos tevékenységeket. A módszer hatékonysága igen könnyen belátható. A folyamatos körutazással elértük azt, hogy tagszervezeteinkkel folyamatos kapcsolatot tartunk, könnyen mozgósítjuk azokat, akik be akarnak a rendezvények szervezésébe kapcsolódni, illetve gyorsan tudunk válaszolni a felmerülő gondokra. Ugyanakkor talán ez a kulcsa annak is, hogy nem volt hatalmas viszszaesésünk az elmúlt években, ugyanis a nemzedékváltásokat mindig nyomon tudtuk követni helyi szinten is, és az újakat gyorsan tudtuk integrálni az adott csoportba. A körutazás bebizonyította, hogy a helyi egyletek egyik legnagyobb gondja a felkészült vezetők hiánya. Nagyon sokszor hallottuk azt, hogy a körutas tevékenység után felbuzduló, lelkes fiataloknak pár héten belül elment a kedvük, mivel nem tudták, hogy pontosan mivel és hogyan foglalkozzanak. A fenti probléma megoldása érdekében vezetőképzőt szerveztünk, amely 2007-től négy hétvégésre bomlott. A négy alkalomból álló képzéssorozat által a helyi ifjúsági vezetőjelölteknek próbáljuk átadni mindazt a tudást, amire szükségük lesz majd a munka közben. Végül pedig ki szeretném emelni a folyamatos kommunikáció fontosságát. Igen veszélyes,

16 16 civil fórum ha a helyi egyletesek nem tudják pontosan, hogy mi is történik országos szinten vagy fordítva. Milyen programokkal és rendezvényekkel fogjátok össze a fiatalokat? A helyi egyletek életben tartása mellett az ODFIE jelenleg igen gazdag rendezvénycsomagot kínál tagjainak. Ez alkalommal csak az országos méretűeket sorolom fel, ugyanis a kisebb egyházköri vagy helyi találkozókkal együtt ez a lista túlságosan elbokrosodna. Minden év februárjában megszervezzük a Versmondó és Népdaléneklő Vetélkedő országos döntőjét. Az idén XII. kiírásának örvendő rendezvény azokat az egyleteseket szólítja meg, akiket mélyebben érdekel irodalmunk, valamint népdalvilágunk. E rendezvényre idén hetven versenyző nevezett be Erdély miden részéről. Időben a második a fentebb is említett vezetőképzőnk első kiírása. A nyári gyermektáboraink megkövetelik, hogy jól felkészült vezetők kerüljenek a gyermekek mellé, így fontosnak tartjuk a táborvezető-képző megszervezését is, amelyet 2009-ben ötödször szervezhettünk meg. Ez évben először szervezzük meg az úgynevezett ODFILimpiát, amely egy országos méretű sportrendezvény. A nyár elején készülünk az Unitárius Ifjúsági Zarándoklatra, aminek lényege, hogy egy hét alatt megerősítse a részt vevő fiatalokban felekezeti hovatartozás-érzésüket. Július folyamán zajlanak gyermektáboraink, szám szerint öt, amelyeket az Erdélyi Unitárius Egyházzal közösen rendezünk. Idén egyik ezek közül, a szórványtábor, a 15-ik kiírását éri majd el. Július végén, augusztus elején kerül sor a legnépesebb országos programunk, a színjátszó találkozóra, amely idén betölti a 13-ik évét. Majd augusztus elején lesz évi Küldöttgyűlésünk. 33-ik alkalommal, 2009-ben is Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciára kerül sor. 12-ik egyház- és nemzettörténelmi vetélkedőnk nyitja meg az őszi idényt, amit az Unitárius Egyetemisták és Főiskolások VIII. találkozója követ. Szintén 12-ik alkalommal zarándokolunk el Dévára, november elején, ahol egyházalapító püspökünkre, Dávid Ferencre emlékezünk. A hatodik hitértelmező hétvége pedig zárja az egyleti évet november végén. Ezen a rendezvényen ismertetjük és értelmezzük az ODFIE éves témáját, azt a kérdést, amit a következő esztendő során végig kívánunk követni tevékenységeinken ben ez a téma a Külső és belső világunk védelme nevet kapta, de foglalkoztunk már a családdal és a békével is. Programjaink terén ki kell emelni ösztöndíjprogramunkat, valamint a különböző témájú pályázatainkat, amelyek például a kábítószerfogyasztás megelőzését tűzték ki célul. Az eddigi évek tapasztalata alapján mit érzékeltek, hogyan állnak a kezdeményezéseitek mellé a fiatalok? Tapasztalatunk szerint a fiatalok szívesen foglalkoznak közösségi kérdésekkel, és ki szeretnék venni a részüket a munkából. Természetesen nem mindegy az, hogy hogyan szólítja meg őket az ember. Ha lekezelően, fentről szólnak nekik, akkor csenddel, érdektelenséggel és mozdulatlansággal felelnek, ám ha valaki megérteti velük, hogy ez számukra is fontos, akkor ténylegesen mellé állnak és segítenek. Tény azonban az is, hogy az elmúlt pár évben tapasztalható egyfajta lankadás, ami a fiatalok érdeklődését illeti. Az elmúlt négy-öt évben jóval többet dolgoztunk helyi egyleteink életben tartása érdekében, mint a múltban, ám a többszörös eredmény elmaradt. Az általános társadalmi jelenségek ténylegesen befolyásolják a fiatalok tenniakarását, de nem szabad feladni a munkát, hanem még többet kell dolgozni azért, hogy megértsék: amit ők tesznek fontos és hasznos, amúgy meg saját jövőjüket, azt a világot építik, amelyben élni fognak. Az ODFIE-s egyleteitek között mekkora a vidékiek aránya? És ezek az ifjúsági csoportok miként vállalnak szerepet a közösségi életben? Szinte kizárólag vidéki csoportokból állunk. Amint fentebb is elmondtam, működésünk alapja a helyi tevékenység. Ha a központi, országos egylet életben tartására menne el anyagi és szellemi energiánk több, mint fele, akkor bizony gyorsan számot kellene vessünk azzal, amit teszünk, és valahogy változtatnunk kellene. Hál Istennek, ez jelen pillanatban nem áll fenn. Az unitárius ifjúsági csoportok elsősorban az unitárius egyházközségek keretén belül kell kivegyék részüket a közösségi munkából. Természetesen kiemelten fontos az, hogy az egyleteink léte a teljes közösség életében is megérződjék, ám tisztázni kell azt, hogy a közösségi munkában való aktív részvétel némi tapasztalatot igényel. Kezdő egyleteinkben még nem érződik ez a tevékenység, mégis a tapasztaltabbak egyértelműen afelé tartanak, hogy a közösség érdekében is tegyenek valamit. Mi az ODFIE jövőbeni terve, miként kívánjátok felkarolni a vidéki ifjúságot? A jövőben folytatni kívánjuk az elindított tevékenységünket. Szeretnénk minél több helyi egyletet, lehetőleg olyat, amelynek tagjai fontosnak tartják az unitárius hitükben való elmélyülést, és a közösségi munkát egyaránt. Ugyanakkor, a fenti cél érdekében, rendezvényeket szervezünk, egyrészt azért, hogy fiataljaink kulturális és vallásos értékekkel ismerkedjenek meg, másrészt pedig azért, hogy érezzék, nincsenek egyedül, hanem Erdély-szerte sokan éreznek és álmodnak úgy, mint ők.

17 Civil szféra a végeken 17 Moldvai csángómagyar civil szervezetek és tevékenységeik AKárpát-medencén kívül élő népcsoport egy olyan magyar ősi nyelv és kultúra megőrzője, amely egyedülálló Európában. Évszázadok óta kisebbségben él a román néptengerben. Nem kapott sem anyagi, sem erkölcsi támogatást soha az anyaországtól, és itt elsősorban Erdélyre gondolok, mert a csángóknak elsősorban Erdély az anyaország. Ennek szükségességét csak a 90-es években ismerték fel, amikor lehetővé vált, hogy egyáltalán kapcsolatokat teremtsenek. A román állam és a katolikus egyház ennek a népcsoportnak az identitását még napjainkban is meg akarja változtatni. Az asszimilációs törekvések több mint 100 éve indultak, de a hetvenesnyolcvanas években nagy mértékben megerősödtek. Ennek a kultúrának a megőrzését a civil szervezetek kellett felvállalják. Rendszerváltás után ez elméletileg lehetővé is vált, de a gyakorlatban mind a mai napig megakadályozzák azon kevés civil szervezet tevékenységét, amelyek ilyen jellegű programokat szerveznek. Egy példa: ben a Bákó megyei tanfelügyelőség beperelte szövetségünket illegális tevékenység folytatása miatt. Az iskolán kívüli tánc, ének, és magyar ABC tanítását minősítették illegálisnak. Jelenleg az állami intézmények nem támadnak oly erősen, de nem is támogatnak. Ott, ahol sikerült bevezetni az állami iskolákba is a magyar nyelvoktatást, a tanáraink kapnak fizetéskiegészítést órabérben, de kulturális, szociális és egyéb programjainkra egyelőre nem kapunk semmilyen támogatást. Romániai alapítványok támogatják kis mértékben kulturális programjainkat (nyelv-, énekés tánctáborokat), de ez igen kevés. Az egyház jelenleg is folytatja az asszimilációs törekvéseit, és hozzá kell tennem, hogy eléggé hatékonyan. A csángók nagyon vallásosak, és számukra a vallás egyenlő az egyházzal, ezért amit a pap mond a templomban, az szent. Sajnos, azt is hirdetik, hogy a magyar nyelvet el kell felejteni, mert csak árt a gyerekeknek. Megdöbbenten tapasztalom, hogy azok az emberek, akik elméletileg nevelik a népet, és túl vannak egy egyetemen, valóban azt hiszik, és meg vannak győződve arról, hogy a magyar nyelv tanulása hátrányt jelent a gyerekeknek. Az iskolákban is eléggé tragikus a helyzet. Az állami iskolákban oktató tanárok a gyerekek gyenge teljesítményét szintén a magyar nyelvnek tudják be, és nem a saját rosszul elvégzett munkájuknak. Van olyan csángó falu, ahonnan soha nem jutott el gyerek középiskolába. Ennek a falunak a pedagógusai azt kérdezik, hogy miért akarjuk tanítani a gyerekeket magyarul, amikor még románul sem beszélnek helyesen. Mi, mint civil szervezet, mindent megteszünk, hogy ezt az asszimilációt megállítsuk. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél több településen megjelenni oktatási, kulturális és Jelenleg 20 csángó településen folynak tevékenységeink, de van még legalább falu, ahol még nem is hallottak rólunk. Versenyt futunk az idõvel, mivel év múlva lehet, hogy már nem lesz, akivel magyarul beszélhetünk. szociális programjainkkal. Jelenleg 20 csángó településen folynak tevékenységeink, de van még legalább falu, ahol még nem is hallottak rólunk. Versenyt futunk az idővel, mivel év múlva lehet, hogy már nem lesz, akivel magyarul beszélhetünk. Jelenleg négy szervezet van, amely ezen a téren tevékenykedik: Román-Szeret Alapítvány, amely tulajdonképpen egy egyszemélyes alapítvány. Románvásárban élő szabófalvi származású üzletember saját erőből támogat kulturális tevékenységeket, illetve könyvkiadást. Pusztinai Szent István Egyesület, amely Pusztinán fejti ki tevékenységét. Hagyományok ápolása, magyar nyelvű egyházi szertartásoknak a bevezetését is kérelmezte a 90-es évektől kezdve. Szeret-Klézse Alapítvány, amely Klézsén az iskolán kívüli oktatással foglalkozik, éneket, táncot tanít. Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Még 1991-ben jött létre, de gyakorlatilag 2000-től beszélhetünk igazi tevékenységről. Jelenleg itt, Bákó megyében 20 településen szervezünk oktatást, kulturális, szociális programokat. Több mint 1500 gyerek vesz részt az oktatási programunkban. Tavaly és idén több mint 1000 gyerek részesült általunk általános orvosi szűrésekben, felvilágosító előadásokon vettek részt. Felnőtteknek is szerveztünk szűréseket majdnem minden faluban, ahol magyar oktatás van. Már harmadszor valósítottuk meg a Kisebbségi Est című rendezvényt együtt a prefektúra intézményével itt Bákóban. Öt alkalommal volt megtekinthető a Szeret menti Népdalvetélkedő, amelyet utoljára egy gálaműsorral tettünk emlékezetessé a bákói George Bacovia Színházban. Ez év márciusában kerül sor a Versmondók 6. találkozójára Frumószán, melyre minden oktatási helyszínünkről érkeznek gyerekek, akárcsak a népdalvetélkedőre. És sok más rendezvényről lehetne még beszámolni. Természetesen azon dolgozunk, hogy programjainkat támogassa a román állam is, de ez még hosszú harc. Több civil szervezetre lenne szükség, amelyek hasonló tevékenységeket folytatnának itt Moldvában, Csángóföldön. A csángó közösségekben nincs múltja a civil összefogásnak, ezért is furcsállják az emberek, amikor egy új településen elindítjuk a magyar nyelv oktatását, az iskolán kívüli tevékenységeket. De ha egyszer megismerkednek vele, sokan bekapcsolódnak. Ezért is merem kijelenteni, hogy van jövője a moldvai magyarságnak, de szüksége van anyagi és erkölcsi támogatásra egyaránt. Solomon Adrian Moldvai Csángómagyar Szövetség (MCSMSZ) elnök

18 18 civil fórum Szórványhelyzetben a brassói civil szervezetek Könczey Elemér rajza Szöveg nélkül Brassó a magyarság szempontjából szórvány. E szórványállapot érdekessége, hogy a város lakósságának körülbelül 7%-a magyar, de ez mégis több mint 20 ezer lélek, ami sok tömbmagyarságú kisvárossal összehasonlítva jelentős nagyságú közösség. Sajnos a szórványmagyarság és civil szféra szempontjából kis figyelmet kap a tömbmagyarságtól. A szórványban, és főleg nagyvárosban élő magyarság legnagyobb problémája a közösségen belüli kapcsolatok gyengülése. Brassóban sajnálatos módon nem alakult magyar közösségi ház, bár ilyen kezdeményezések voltak és vannak. A tervek meghiúsulásának legfőbb okát a politikum hiányos érdeklődése jelenti. A civil szféra ennek tudatában az egyházak és iskolák oltalmát kereste és kapta meg. A kisebb-nagyobb rendezvények többsége az egyházi infrastruktúrát használja, illetve részben a magyar iskolák termeit. A kulturális civil szervezetek terén két nagyobb egyesület munkálkodik, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és a Brassai Társaság. Elképzeléseik és tevékenységük különböző. Az Apáczai Egyesület a kulturális élet fenntartója, több kisebb rendezvényt szervez havi rendszerességgel. Ezek a kulturális események, könyvbemutatók, egyéni előadások, személyt mozgatnak meg. Évente egyszer rendez Sokadalom névre hallgató egész napos rendezvényt, mely a brassói kultúra seregszemléje is egyben. Ez már több mint 1500 személyt mozgat meg. A Brassai Társaság elsődleges célja a 19 éves brassói magyar televíziózás fenntartása. A heti 2 órás adás a helyi kulturális és civil tevékenységek szócsöve, melyet egy önkéntes csapat szerkeszt. A Brassai Társaság továbbá a Széchenyi Bál szervezője, mely évente 400 személyt aktiváló jótékonysági bál. Brassóban két szervezet működik diáktevékenységek támogatása céljával, a Felfalusi Kovács Antal Alapítvány és a Dominó Egyesület. Az első az Áprily Lajos Főgimnázium, míg a második a 15-ös Általános Iskola mellett fejti ki tevékenységét. Továbbá minden egyház ernyője alatt működnek világi szervezetek, fiókja van az EMKE-nek, EMT-nek, és a Magyar Dalárda is folytat tevékenységet. Megfigyelhető, hogy az aktiváló személyek több szervezet tagjai, vezetői. A rendezvények látogatói is egy másik szervezet tagjai. Cél kellene legyen a résztvevők körének tágítása. A brassói magyar sajtó is részt vesz a civil tevékenységek bemutatásában és katalizálásában. Többnyire önkéntes alapokra épül a Brassói Magyar Tévéadás, a Brassói Lapok illetve a honlap építése és működtetése is. Az összefogás céljával készült a Civil Brassó kiadvány is, mely ötévente könyv formájában jelenik meg a brassói civil szervezetek bemutatóival. Több diákszervezet is működik Brassó egyetlen magyar gimnáziumában, az Áprily Lajos Főgimnáziumban. Sajnos, a fiatalos lendület elvesz a gimnázium elvégzésével, az önkéntes fiatalok vagy más városban folytatják tanulmányaikat vagy egyszerűen felszívódnak a város forgatagában. Érezhető a hiányuk, a fent felsorolt szervezetek tagjai és szervezői általában középkorú és idős személyek. A helyzetet összegezve a következő pozitív és kevésbé jó tények állapíthatók meg: Örvendetes, hogy létezik egy önkéntes réteg, mely kihasználva a törvényes szervezkedési és támogatásgyűjtési módszereket, részt vállal a város magyarságának megmaradásában, fejlődésében, összefogásában. Tevékenységük általában kulturális, illetve közösségformáló, városi szinten halványan tudja befolyásolni a közvéleményt. Nehézségek a szétszórtságból, illetve a politikum közömbösségéből adódnak. Úgy érzem, hogy szórványban a politika és a civil szféra erős összefogásra, együttműködésre van ítélve, mindkettőnek szüksége van/lenne a másik támogatására. A civil szervezőknél és szervezeteknél egy kis visszavonulás tapasztalható, mindenki végzi csendben a munkáját. Fellendülést egy Magyar Ház jelenthetne, melyben helyet kaphatnának a magyar közösség szervezetei, ezáltal megállítható lenne a további lemorzsolódás, és a fiatalok bevonása is lehetségessé válhat. Mivel van egy lelkes, aktív réteg civil téren Brassóban, hiszem, hogy megmarad a brassói magyarság, melynek fenntartásában részt vállal a brassói civil szféra. Puskás B. Gábor a brasso.ro szerkesztője

19 Civil szféra a végeken 19 Ha leszáll az ember a bakról * Két éve polgármestere Nagyvázsonynak, és nem hajlandó elkeseredni: Fábry Szabolcs a (magyar szerk. kiegészítés) kormányzat vidéknyomorító politikája ellenére hisz a magyar falu élni akarásában. Úgy gondolja, a válságos időkben még fontosabbak a kisközösségek, mert ők alkotják a nemzet gerincét. A harmincnyolc éves polgármesterrel a vidék kitörési pontjairól, a kétkezi munka öröméről és arról beszélgettünk, hogy nem lehet szemlesütve élni. Hol és hogyan töltötték a karácsonyt? A szentestét mindig szűk körben töltjük a feleségemmel és három gyermekünkkel. Előtte azonban betlehemezés van, amelyhez az idén már a középső fiam is csatlakozott. Házakhoz is járunk énekelni, és délután a református, este (az éjféli misén) pedig a katolikus templomban mutatjuk be. Hozzánk már reggel megérkezik az angyal, ő hozza a fát. Nem a Jézuska, az angyal Erdélyben is hasonló a szokás, és igazuk van, a Megváltó nem kicsinyíthető le csomagfutárrá. Az ajándékok persze nálunk is este érkeznek meg, csengőszóra, utána karácsonyi dalokat énekelünk. Szenteste után aztán útnak indulunk meglátogatni a rokonokat. Amikor ez a beszélgetés megjelenik, már Debrecenben leszünk, a dédnagymama házában, ahol évek óta rendszeresen találkoznak a Fábryk. Hogyan sikerült Nagyvázsonyban a Gyermekek karácsonyfája akció? A szigorú szabályok miatt került elegendő dísz a fára? Meglepően jól, bár kezdetben kicsit aggódtam, hogy csupasz marad a fa. Azt találtuk ki ugyanis, hogy a gyerekek akkor tehetnek a házi készítésű díszekből egyetegyet a fára, ha valami jót cselekedtek, és ezt egy felnőtt igazolja. A gyerekek között nemes vetélkedés indult, hogy ki tehet fel többet. Az utolsó héten az iskolában is piros pont helyett az általuk készített díszeket kapták az arra érdemesek. Szép lett a fa, csak arra kellett vigyázni, hogy magasra kerüljenek a díszek, mert az élő betlehemben a kecskék lelegelték a szalmából készített csillagokat. Az ünnepek előtt még kilátogatott Felvidékre. Miért? Dédapámról, Fábry János tudós-tanárról ma is utca van elnevezve Rimaszombaton, és joggal, mert múzeumot, protestáns gimnáziumot, számos más intézményt alapított. Tavaly, a halálának századik évfordulóján a család kapta a róla alapított díjat, és akkor úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy diákösztöndíjat a jövendő fábryjánosainak támogatására. Az ötvenezer forintos kitüntetést azok kaphatják meg, akik a dédnagyapám által alapított iskola (ezt ma Tompa Mihály Református Gimnáziumnak hívják) közösségi életéhez kiemelkedő módon hozzájárultak, továbbviszik a szellemi örökséget. Az iskola vezetésével egyeztetve, az idén először adtuk ki ezt az ösztöndíjat, három rimaszombati diáknak: Borbás Orsolyának, Kelemen Tündének és Kovács Csillának. Az ünnepségen arról beszéltem: a szentestén megjelenő csillag, a megszülető Megváltó is abban erősít meg, hogy hosszú távon nem a sötétség, a gonosz, hanem a világosság, a jó győzedelmeskedik. Erre bizonyíték, hogy ma már határvizsgálat nélkül autózhatunk Felvidékre, és adhatunk át egymásnak határokon átívelő szeretetet, megerősítést, megbecsülést, például egy ilyen ösztöndíj formájában. Egy ezernyolcszáz lelket számláló község polgármestereként hogyan értékelné a lassan mögénk kerülő esztendőt? Ambivalens érzéseim vannak, mert ugyan volna miért panaszkodnom, de nem akarok sokkal fontosabb ugyanis, hogy sokunk közös hite és akarata sok jó dolgot hozott létre az idén. Amikor elvállaltam a polgármesterséget, arra gondoltam, Nagyvázsonyban egy osztrák falu szervezettségét kellene ötvözni egy székely település lelkiségével. Ehhez nagyon sok apró dolognak kell összeállnia egységes egésszé, kezdve onnan, hogy nyilvánosan elismerjük a közösségért tevő emberek munkáját. Sikerült megalapítani a Nagyvázsony jó hírnevéért díjat. A legnagyobb ellenségünk az emberek szkepticizmusa, és erre a legjobb példa a Millenniumi park építése volt. Önkéntes munkára hívtam az embereket, és első nap nem túl sokan, huszonnégyen jöttek el. Ráadásul az első éjszaka valaki kitörte a napközben elültetett fát is, de ezzel pontosan ellenkező hatást ért el, mint amire számított: másnap negyvenen szorgoskodtak az építésen, és a parkra adott állami támogatást sikerült megnégyszerezni. A kulcs a közösségépítésen van nálunk ma már nem azok a hangok vannak többségben, akik nagyon részletesen megmagyarázzák, hogy mit miért nem lehet megvalósítani. Ezért persze meg kell küzdeni, hiszen ha nekifogunk valaminek, akkor általában egyedül vagy nagyon kevesen vagyunk. Sőt, mindig akad valaki, aki megpróbál keresztbe tenni, de ha mi konok következetességgel megyünk előre, akkor előbbutóbb rábukkanunk a megfelelő emberekre, akik tudnak és akarnak is segíteni. A 2008-as költségvetésünk 378 millió forintot tett ki, ebből egyelten fillért sem tudtunk fejlesztésre vagy kulturális célokra elkülöníteni, mégis sikerült külső forrásokból kilencvenötmilliót összegereblyézni arra, hogy javuljon az élet minősége nálunk is. Veszprém megyével közösen befejeztük a mentőállomást, rendezvényeket szerveztünk, mikrobuszt vásároltunk, közmunkaprogramot valósítottunk meg. Nem panaszkodni kell, hanem megköszönni azoknak a munkáját, akik hisznek a céljainkban, és mellénk állnak. Ha önkormányzati miniszter lennék, önt hallgatva ölbe tenném a kezem, és azt gondolnám: minek nekik támogatás, megoldják maguk a gondjaikat. Akkor ne hallgassuk el a tényeket: Nagyvázsony is nagyon nehéz helyzetben van, akárcsak a többi, hasonló méretű község Magyarországon. Az általános gazdasági válság csak ráadásnak jött a falunyomorító kormányzati politikára, hiszen 2003 óta folyamatosan ugyanaz a problémánk: a kormány tudatosan magára hagyta a falvakat az intézményfenntartói feladatban. Szinte mindenki azzal küzd, hogy kevesebb a bevétele, mint a kötelező kiadása. A folyamat akkor kezdődött, amikor az ötven százalékkal * Jelen interjú a Magyar Nemzet december 27-i lapszámában megjelent írás rövidített változata.

20 20 civil fórum megemelt pedagógusbérek kigazdálkodását ránk hárították ennek köszönhető az iskolabezárási hullám, és ekkor kezdődött a közösségek agonizálása. Ha keresztre feszülünk, akkor sem tudunk többet tenni, hiszen tartalék nem volt, önkormányzati vagyon nincs, nem tudunk hova nyúlni. Nagyon sokan egyre közelebb sodródnak a működésképtelenséghez. De nem csak az önkormányzatokkal van baj, az élet szinte minden területén hasonló a probléma. Szembefordítják egymással az embereket: a vidéken élőt a városival, az orvost a beteggel, a tanárt a diákkal és szüleivel. Gerinctelen világban élünk, és ezért kulcsfontosságú, hogy megmaradjanak, erősödjenek a kisközösségek, mert ezekben a válságos időkben ők alkotják a nemzet gerincét. Mindezek ellenére mégis optimista milyen kitörési pontjaik vannak? Hogyan sikerült például megnégyszerezni az idegenforgalmiadó-bevételeiket? Oda kell figyelni a dolgokra. Korábban nem volt precízen vezetve a nyilvántartás, akadt olyan vendégfogadó, amelyik nem is tudta, hogy ez létezik, és ezt a vendégtől kell elkérni. Két évvel ezelőtt három-négy család foglalkozott faluturizmussal a településen, ma húsz fölött van azoknak a száma, akik vendégeket fogadnak. Rájöttek, hogy a rendezvényeink vonzzák a látogatókat, és azok szívesen alszanak a faluban, ha van hol ben visszakaptuk a Kinizsi várat, tavaly hatvanezer fizetővendég jött el megnézni, és a várkapitány szerint ezzel elértük a maximális látogatószámot. Ha már a rendezvényeknél tartunk, jövőre elindul a fogat-taxi, és a tervek szerint ön is felül majd a bakra. Egy polgármester feladatköréhez tartozik ez is? Először is, a kétkezi munka nem szégyen. A lovakkal való kapcsolat a génjeimben van: őseim huszártisztek és gazdálkodó emberek voltak. Erdélyben annyira megtanultam a fogathajtást, hogy rám lehet bízni egy lovat. Szívesen teszem, mint ahogy eddig is örömmel körbevittem a vendégeimet a településen. Higgye el, hangulatos dolog szekérrel végigmenni egy falun, a fogatról sokkal szebb a település. Jobb a panoráma, és mivel lassabban megy, mint az autó, van idő odaköszönni az embereknek. Ráadásul, ha leszáll a bakról, hogy kezet fogjon velük, azt külön is értékelik. Ha szekérre ülsz, visszatérsz egy mértéktartóbb és élhetőbb világba megéri kipróbálni. Az utóbbi időben meglepően sokat olvasni a településről a sajtóban, egymást érik a különleges rendezvények. Miért? Mi is a médiából élünk ha hallanak rólunk, akkor jönnek látogatók, ha kimaradunk a hírekből, akkor nem. Nincs pénzünk méregdrága hirdetési felületeket vásárolni, ezért újszerű, egyedi rendezvényekkel próbáljuk felhívni a figyelmet magunkra. Ennek eredménye a Dumaszínház nagyvázsonyi programja, de felélesztettünk egy régi hagyományt, a csordahajtást, és tervezünk más rendezvényeket is. Bulvárosodik a falu? Álljunk meg ennél a fogalomnál egy pillanatra! Ma a vidéki Magyarországon megáll az élet, ha elkezdődik a Mónika-show a tévében. Tudomásul kell venni, hogy emberek millióit csak bulváreszközökkel lehet megszólítani az a baj, ha ezt az eszközt nem töltjük meg tartalommal. Ez már a tömegkommunikáció felelőssége, hiszen a léhaság helyett lehetne családcentrikus bulvárt is közvetíteni, követendő életformák népszerűsítésével, valós teljesítmények bemutatásával. A bulvár önmagában nem az ördögtől való én például nemzetben gondolkodó populáris műsorokat is el tudok képzelni. Térjünk vissza a kitörési pontokhoz: miből jöhet még pénz? Ötven kilométeres körzetben nincs megfizethető, komoly élményfürdő. A vár környéke ideális terep lehet egy emberléptékű, nem hivalkodó, a történelmi hangulatba illő középkori vízi kalandparknak. Ezek egyelőre álmok, mert 2002-ben leállt a program, azóta nem találtunk befektetőt. Sokkal reálisabb célunk a kis Moszkva visszaszerzése konkrét ígéretünk van a Honvédelmi Minisztériumtól, hogy rövidesen megkapjuk a harminchat hektáros egykori szovjet kisvárost. Ezt elhanyagolták ugyan, de őrizték az elmúlt években, így vagyon lesz a kezünkben, amivel okosan gazdálkodva segíthetjük a túlélésünket. Hogyan alakul a település létszáma? Az idén többet temettek, mint amennyit kereszteltek? Stagnál a létszám, jöttek is, mentek is fiatalok. Az országos helyzet érződik nálunk is: van, aki Brüsszelbe ment dolgozni, mások mint például a testvérem Amerikába. Remélem, egyszer ők is hazajönnek, vannak üres telkeink, ahova lehet építkezni. A legfontosabb feladatunk azt, hogy valamit ki kell találnunk a vidék megmentésére! Egyrészt egész régiók vannak, amelyek leszakadtak a törvényességről a rendőrséget megerősítve meg kell védeni a magántulajdont és az emberek testi épségét, garantálni kell a közbiztonságot. Olyan rendőrségre van szükség, amely felelős a helyhatóságnak, így számon is kérhető a közösség választott vezetői által. Az sem normális állapot, hogy életerős férfiak ingáznak távoli tájakra havi ezer forintért, állandóan attól rettegve, hogy holnap már ez a munkájuk sem lesz meg. Háztáji, földbérleti programmal, a helyi termények piacra juttatásával kell próbálkozni, mert ezzel két legyet ütünk egy csapásra: a családja közelében marad az ember, és a városban is felszabadulnak a munkahelyek. A falvak pedig esélyt kapnak a hagyományos közösségek újraindulására, újra egymásra találhatnak az emberek. [ ] Lukács Csaba Magyar Nemzet újságíró

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre Kolumbán Gábor,Székelyudvarhely, Civitas Alapítvány, Székelygyümölcs

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár TÉKA ALAPÍTVÁNY Szamosújvár KÜLDETÉS Alapítványunk küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson és korszerűen megszervezze városunk és régiónk közművelődési és oktatási életét, hozzájáruljon

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés Fenntarthatóság fejlődés növekedés: A gazdasági növekedés ökológiai és társadalmi feltételei

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok. Előadó: Vágvölgyi Gusztáv IRE elnöke 1 Az Inspi-Ráció Egyesületről http://www.inspi-racio.hu/projektjeink/interreg I. A programban végzett

Részletesebben

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet

Közösség által támogatott mezőgazdaság. Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet Közösség által támogatott mezőgazdaság Sarbu-Simonyi Borbála Védegylet A közösség által támogatott mezőgazdaság egy olyan mezőgazdasági kezdeményezés, melyben a közösség átvállalja a gazdálkodótól a gazdálkodással

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés

Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket?

Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? Hogyan tehetjük versenyképesebbé, s európaibbá közszolgálati rendszerünket? A versenyképesség és Európa egymást nem kizáró, hanem sokkal inkább feltételező fogalmak. E determináció hazai viszonyainkra

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

VITAINDÍTÓ ( I.) Vidékfejlesztés és falupolitika 1. Kerekes Gábor

VITAINDÍTÓ ( I.) Vidékfejlesztés és falupolitika 1. Kerekes Gábor VITAINDÍTÓ ( I.) Kerekes Gábor Vidékfejlesztés és falupolitika 1 Az RMDSZ számára, ahogy a programjából is egyértelmûen következik, különösen fontos a vidékfejlesztés és a falupolitika, amelyeket részletesen

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Közösségi kezdeményezések

Közösségi kezdeményezések Közösségi kezdeményezések Város és a nők 2015. március 9. SIMON ILDIKÓ CIVIL NŐI KORMÁNY CROMO ALAPÍTVÁNY SIMON.ILDIKO@CROMO.HU Társadalmi innováció A társadalmi innovációk mind céljukat, mind eszközeiket

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT 2013-2023 Műemlékvédelmi stratégia Hargita megyében MŰEMLÉKI LISTA Jogi státus a piramis csúcsa - mégsem garantált a védelem Műemlék740(együttes)és

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)

Részletesebben

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009.

JÁTSZANI IS ENGEDD. A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése. Készítette: Meleg Gábor. Budapest, 2009. JÁTSZANI IS ENGEDD A drámapedagógia történetének vázlatos áttekintése Készítette: Meleg Gábor Budapest, 2009. ELSŐ RÉSZ A drámapedagógia térhódítása I. 1. A drámapedagógia fogalma Sokan tettek arra kísérletet,

Részletesebben

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA

FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA FA ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSÁNAK VESZÉLYEI A MAGYAR FAIPARRA Miért kell a címben szereplő témáról beszélni? Ezen érdekek összehangolásával kell megfelelő állami szabályokat hozni. Most úgy tűnik, hogy ezen

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben