Élhető Zugló Ma és Holnap

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Élhető Zugló Ma és Holnap"

Átírás

1 Stratégia * Tartalom 1. Adottságok Történet Zugló vonzerejének alkotóelemei Erősségek Problémák Jövőkép Mennyiben érvényes ma a 2009-es prognózis Jövő negatív előjellel Jövőkép pozitív előjellel: Hogyan őrizheti meg Zugló hosszabb távon az élhetőségében rejlő versenyképességét? Célrendszer A 12 fő stratégiai beavatkozási terület...13 Élhetőség gazdaság gazdagság...15 Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével...19 Biztonságos és rendezett közterületek...24 Közlekedésfejlesztés az élhetőség jegyében...29 Sokszínű és minőségi oktatás fenntartása...36 Városkép Városközpont: értékmegőrzés és megújulás összhangja az épített környezetben, kiemelt fejlesztések...40 Élénk helyi kulturális és közösségi élet, lokálpatriotizmus erősítése...48 Sport, rekreáció, egészséges zuglóiak...53 Aktív, minőségi időskor elősegítése...57 Befektetés a jövőbe energiahatékonyság növelése...60 Sérülékeny társadalmi csoportok integrációjának, esélyegyenlőségének támogatása...66 A helyi kommunikáció erősítése, partnerség A 12 fő stratégiai terület szükséges fő beavatkozásainak összefoglaló táblázata...78 * Az Élhető Zugló Ma és Holnap Stratégia című és az Átfogó helyzetfeltárás, szükséges és ajánlott beavatkozások Zuglóban között című, tartalmilag és szerkezetileg egymáshoz szorosan illeszkedő kötetek együtt alkotják Zugló Fejlesztési Koncepció című dokumentumot.

2 1.Adottságok 1.1. Történet Zugló új Kerületi Szabályozási Tervének Örökségvédelmi hatástanulmánya részletesen bemutatja a kerület történetét, mely sok ponton segít a kerület mai helyzetének, dinamikájának megértésében. A Rákos-mező a középkorban lakatlan terület, a hadrakelések és országgyűlések színtere volt: itt tartották 1286-ban az első országgyűlést, itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A terület beépítetlen még a XVIII. században is, amikor a mai Belváros újjáépítése mellett Pesten megindul a külvárosok megszületése (a mai Terézváros, Józsefváros, Ferencváros, illetve Lipótváros). A mai kerület szerkezetének szempontjából egyrészt a Városliget XVIII. századi fokozatos létrejötte, az I. Lipót által a városnak ajándékozott terület, a városerdő fejlesztése, másrészt a mai Nyugati pályaudvar elődjének letelepítése és a Cegléd-Szolnok felé vezető vasútvonal megépítése volt meghatározó. A következő nagy infrastrukturális, így szerkezeti változás a XIX. század végének terméke: ekkor alakították ki a Rákosrendező pályaudvart, valamint a Körvasutat ra, a millenniumi ünnepségekre elkészült a főváros városközpontja és a Városliget között gyors kapcsolatot biztosító földalatti vasút. Ekkor rajzolták a mai kerületet markánsan megosztó Hungária körút első terveit is. A beépülés és városiasodás a XIX. század közepétől indul: elsőként a mai Herminamező, majd Rákosfalva és Alsó-Rákos (Paskál-malom) kezdett kiépülni, de jellemző, hogy az első világháború végéig az egyes sűrűbben lakott területeken kívül a terület csak laza beépítettségű marad. A Városliget ugyanakkor a polgáriasodó pestiek egyik kedvelt séta- és találkozóhelyévé vált, a Hermina kápolna október 10-i alapkőletételét, Zugló születésnapját követően felgyorsult a villák, a nyaralószállók és gyógy-intézmények építése. A Városligetben vásárok voltak, 1866-ban átadták az Állatkertet, a Felvonulási téren megépült a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, Vajdahunyad várának hasonmása, összesen több mint 200 kisebb-nagyobb épület. A Thököly út mellett és a Vár Lánchíd - Andrássy tengely Városligeten túli meghosszabbítására hivatott Stefánia út mentén elegáns villanegyed jött létre. A településszerkezetet a millenniumi építkezésekhez hasonlóan lényegileg megváltoztató, nagy beavatkozás az 1940-es évektől kezdődő tömeges lakásépítés volt. A szomszédos kerületekre vagy Ferencvárosra, Kőbányára jellemző iparosodás elkerülte Zuglót. A lakótelepek építése gazdaságos volt itt, hiszen a terület a belvároshoz közel esett és a kertes házak szanálása fajlagosan olcsó volt. A közel lakás több hullámban készült el folyamatosan a Nagy Lajos király úti teleptől a Mogyoródi Jerney úti lakótelepig. A lakosok kiszolgálására a lakóépületek mellett már a világháború előtt megépült az autóbuszpályaudvar, az 1950-es években bővült a Népstadion, létrejöttek a munkahelyi funkciónak helyet adó tömbök a Hungária körút, illetve a Stefánia környékén. 1970/1972-ben megépült a HBH Euroconsulting Kft. 2

3 Deák teret / Déli pályaudvart és az Örs vezér terét összekötő metró, 1983-ban átadták az M3 autópálya Kacsóh Pongrác út mentén kialakított városi szakaszát. Ennek a történeti fejlődés során kialakult szerkezetnek legmarkánsabb jellemzője a belvárosi és a külvárosi területek közötti átmeneti övezeti jelleg: a területet számos országos és /vagy fővárosi jelentőségű és/ vagy kerületközi kapcsolatot biztosító forgalmi tengely határolja, illetve szeli át. Ebből következik Zugló erőteljes elzártsága a többi kerülettől (vasútvonalak és országos főutak bevezető szakaszai által) és a zuglóiak számára egyik legnagyobb konfliktust jelentő átmenő forgalmi terhelés. Ennek következménye a Rákosrendezőn túli területek vagy a Hungária körúttól délre található kerületrészek kerületen belüli izoláltsága, de a belvárosból kiszorult nagy térigényű fővárosi intézmények nagy száma is. A sajátos fejlődés következménye a másik markáns vonás, a többé-kevésbé egyenletes hálószerű tagoltság, amely egy-egy forgalmi sűrűsödés-kereszteződés kitüntetett szerepétől eltekintve mentes a történelmi városokat jellemző hierarchiától. Hiányzik a történelmi városközpont. A jelentősebb közlekedési csomópontok körül alakultak központok, valójában még a leginkább erre a funkcióra alkalmas Bosnyák tér is csak potenciáljaiban az, hiszen sem a piac, sem a templom nem vált domináns városszervező és közösségi téralakító erővé: a Bosnyák tér ma is leginkább közlekedési átszállóhely. Az Örs vezér tere, a Stadionok metrómegálló térsége vagy a Hősök tere a kerület peremén találhatóak, egyértelműen fővárosi és nem kerületi térszervező pontok. Mindezek ellenére és ennek köszönhetően kialakult és megmaradt az a zöld imázs, melynek alkotóelemei rangsorolás nélkül a következők 1 : Városliget és intézményei; Nagyszámú szabadtéri sportlétesítmény; Jelentős zöldfelülettel rendelkező, vagy eredetileg ekként épült/tervezett intézmények; Zugló teljes területét átszelő vízfolyás: Rákos-patak; Zöld vagy eredetileg zöld tengelyként kiépített utcák; Védett fasorok; Zöld karakterű városias beépítési módok, lakóterületek; Kertvárosias lakóterületek. A rendszerváltozást követően a lakóhely minősége is felértékelődött, így Zugló megőrzött zöld karaktere komoly vonzerőt jelentett az ingatlanfejlesztők és a lakást keresők körében. 1 Zugló Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008., Helyzetfeltárás fejezet (készítette: Város-Teampannon Kft.) alapján HBH Euroconsulting Kft. 3

4 1.2. Zugló vonzerejének alkotóelemei A XIV. kerület a főváros 3. legnépesebb kerülete, mérete eléri a nagyobb megyei jogú városok átlagát, így Magyarország legnépesebb települései közé tartozik: lakónépessége alapján a 7., állandó népessége alapján a 9. legnagyobb magyarországi város. Annak ellenére, hogy fejlődése során Zugló nem vált ipari jellegűvé, gazdasági pozícióját tekintve a gazdag fővárosi kerületek, a legtehetősebb hazai települések közé tartozik: a fővárosi kerületek közötti összehasonlításban magasan képzett, magas jövedelemmel rendelkező lakosság és néhány nagymúltú, ipari kötődésű cég, illetve számos, a rendszerváltozás óta megnövekedett jelentőségű kis, közepes és nagy szolgáltató vállalat gazdagítja. Zugló a pesti oldal egyik legvonzóbb, napjaink erősen felgyorsult ritmusában is élhető, sokarcú, hagyományaiban patinás, polgári kerülete, ahol jó élni és dolgozni. Kb. 2,4 millió m 2 közterületi zöldfelületével mely magában foglalja Európa egyik legnagyobb közparkját, a Városligetet Pest tüdejét jelenti. Zöld karaktere annak ellenére jelenleg is meghatározó, hogy az elmúlt ötven évben, de különösen a rendszerváltozást követően a jelentős forgalomnövekedés és az ingatlanpiaci robbanás, az új lakónegyedek megépülése fokozatosan gyengítették ezt az imázst Erősségek 2 A kerület népsűrűsége 2010-ben 68 fő/hektár, ami a budapesti átlag dupláját is meghaladja. Az utóbbi években megindult a lakosságszám-bővülés (2009 óta több mint fő/év): a kerületbe vándorlók száma meghaladja az elvándorlók számát, vagyis képes ellensúlyozni a természetes fogyást. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 25 évnél idősebb lakosság 26,3%-a rendelkezett felsőfokú diplomával, ez az arány számottevően magasabb, mint a fővárosi és országos átlag (Budapest 23,8%, országos átlag 12,6%). A zuglói keresők aránylag magas jövedelemmel rendelkeznek, és ennek megfelelően jól is adóznak: 2010-ben az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem a XIV. kerületben Ft volt, ami több mint Ft-tal haladta meg a főváros egészére jellemző értéket. A kerületben működik számos országos és regionális intézmény, hivatal, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport és rekreációs létesítmény, külképviselet, valamint kisebb 2 A fejezet az Átfogó helyzetfeltárás, szükséges és ajánlott beavatkozások Zuglóban között c. dokumentumrészben található SWOT elemzés összegzése. HBH Euroconsulting Kft. 4

5 és nagyobb, jellemzően szolgáltató cég. Zugló foglalkoztatási potenciálja magasabb, mint a kerületi foglalkoztatási igények: a kerületben több munkahely található, mint amennyit a helybeli lakosság meg tudna tölteni. A vállalatok jellemzően a fejlődési potenciállal bíró tercier (szolgáltató) és a kvaterner (kutatás-fejlesztés-innováció) szektorban tevékenykednek, a lakosok szellemi tőkéje további szolgáltató cégek, jellemzően KKV-k alapítására jelenthet emberi erőforrást. A zuglói közoktatás magas minőségű és széles kínálati palettával rendelkezik. A kerület a belvárost közvetlenül övező terület, a főváros központi részeihez közel van: kiváló térszerkezeti adottságokkal rendelkezik átmenetet képez a belvárosi és külvárosi zónák között, így nemcsak autóval, de tömegközlekedéssel is könnyen és gyorsan elérhető. A 70 hektáros Városliget mellett Zuglóban számottevő a kertes házas övezetek nagysága, sok a zöldterület, a sorfa (közel darab), a klasszikus házgyári lakótelepek környéke is parkosított, jelentős számú szabadtéri sportpálya van. A kerület városképének minőségét emeli a számos értékes építészeti örökség: épületek, köztéri szobrok. A jellemzően a XIX. század végén, a XX. század elején épült épületekben jórészt országos és regionális intézmények vannak, ezek megújítása folyamatos. A fenti adottságokhoz is kapcsolódó erőteljes ingatlanpiaci vonzerőnek köszönhetően sok az újonnan épült lakás Zuglóban. Az önkormányzatnak a főváros és a kerületek közötti feladatmegosztás szerint az önálló nagyvárosokhoz képest ugyan eltérő feltételrendszerben, de gyakorlatilag nagyvárosi funkciókhoz kapcsolódó szolgáltató infrastruktúrát kell működtetnie: ennek keretében minőségi oktatási intézmények, megfelelő szociális és egészségügyi alapellátó rendszer működik. Az önkormányzat működésének hatékonyságát növelendő átfogó szervezeti és működési változtatásokra került sor Problémák Zugló népességének korcsoportos összetétele ugyanakkor még a közismerten elöregedett fővárosi népességnél is kedvezőtlenebb: a gyermek korosztályok aránya alacsony (0-17 éves korosztály aránya 14,6%), a 60 éven felüliek száma és aránya kirívóan magas (28,8%, ami a budapesti átlagot több mint 3 százalékponttal meghaladja). 3 3 Ebben közrejátszik, hogy a kerület népessége a fővárosi átlagnál magasabban kvalifikált, ami jellemzően hosszabb élettartamot vetít előre. HBH Euroconsulting Kft. 5

6 A kerület munkanélküli lakosai között a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya már közel 19%. Zuglóban is egyre növekszik a leszakadó társadalmi csoportok aránya: több mint 800 családnak van felhalmozott díjhátraléka, százas nagyságrendű a közterületeken életvitelszerűen élő hajléktalanok száma, egyre több az egyedülálló, segítségre szoruló idős ember, egyre több fiatalkorú kerül szembe vagyon elleni bűncselekmények és agresszív viselkedés miatt a törvénnyel. A kerületben található intézmények, vállalatok a zuglói munkavállalóknak csak egyharmadát foglalkoztatják, több mint zuglói jellemzően Budapesten belül ingázik. A szolgáltató szektor dominanciája mellett is viszonylag alacsony a lakossági ellátásra szakosodott kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari cégek száma. Zuglóban jelenleg nincsen üres, nagyobb vállalati beruházások befogadására alkalmas fejlesztési terület, a nagy fejlesztési potenciállal rendelkező Rákosrendező funkcióváltása csak hosszútávon képzelhető el. Az M3-as autópálya-felhajtó, illetve a Hungária körút és a Cegléd Szolnok Nyíregyháza vasútvonal gyakorlatilag elzárja a kerület kulturális, rekreációs, vonzerőkben gazdag részét a kerület északi részeitől. A kerületnek nincsen a szó klasszikus értelmében vett városközpontja, városközponti jelentőségű és funkciójú közösségi tere, hiszen az Örs vezér tere inkább tekinthető egy kiemelt forgalmú közlekedési csomópontnak. A fejlesztési tervek megvalósítása hosszú évek óta húzódik, a Bosnyák tér és környékének környezeti állapota inkább romlik, mint javul. Az ipari technológiával készült lakások száma a kerületben meghaladja a et, ami az összes lakás 28%-a; a panelprogram keretében már megkezdődött ezek megújulása, a teljes állomány korszerűsítését azonban a korlátozott központi támogatási források és az tulajdonosi önerő hiánya egyaránt hátráltatja. Az óvodai és a bölcsődei szolgáltatásellátó helyek/férőhelyek esetében mennyiségi problémák vannak (2011-ben 213 bölcsődés és 314 óvodás korú gyermeket kellett helyhiány miatt elutasítani). A szociális ellátórendszernek vannak hiányosan lefedett területei elsősorban az idősek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti ellátásában. Az igényekhez mérten a sportolást biztosító terek, pályák minősége nem megfelelő. A jogszabályi környezet változásai miatt az önkormányzat feladatai sok esetben és területen nem egyértelműek, nem világos a feladatmegosztás a központi kormányzat és az önkormányzat, illetve a főváros és Zugló között. A rendelkezésre álló önkormányzati költségvetés jelentősebb önerős fejlesztéseket nem tesz lehetővé Zuglóban, az önkormányzatnak pótlólagos források előteremtésében kell gondolkodnia. HBH Euroconsulting Kft. 6

7 A gazdasági válság következményeként kialakult forráshiány miatt a főváros vezetése nem folytatta a 4-es metró építését a Keleti-pályaudvar és a Bosnyák tér között: az elmaradó beruházás negatív hatással van a tervezett városközponti fejlesztés indítására is. A as időszakban elmaradt a városrehabilitációs pályázatokon való részvétel, és a Közép-magyarországi régióban a városközpont fejlesztésre és a szociális városrehabilitáció támogatására irányuló pályázati források kerete kiürült. Az erősségek és a problémák is összetettek, egymásból következnek, egymásra hatnak. Napjainkban még egyértelműen az erősségek dominálnak. Ugyanakkor, Zuglóban elmaradtak azok a nagyívű fejlesztési projektek, melyek az 1990-es évek végétől napjainkig nagyon sok kerületben a lakosság kényelmét szolgálva, az élhetőséget erősítve megvalósultak (városrehabilitációs nagyprojektek, uszodaépítés, iskolamegújítások, sétálóutcák). Elmaradtak a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó beavatkozások, mélyparkolók, felszíni parkolók építése stb. is, és késlekednek a Városligeten kívül található nagy fővárosi vagy állami beruházások: nem valósul meg a metró-beruházás és a kerület átjárhatóságát biztosító Szegedi úti felüljáró megépítése is csak a vágyott projektek között szerepel. A gazdasági környezet romlása, valamint az elmaradt állami és fővárosi beavatkozások következtében nem valósultak meg a magánszféra fejlesztései sem: a félbemaradt lakóparki fejlesztések mellett nem jött létre például a lakosságot ugyan megosztó, de a Millenniumi Földalatti Vasút végállomás környékének rendezésére reális lehetőségként tervezett beruházás, nem történt érdemi előrelépés Rákosrendező rehabilitációja ügyében és továbbra is sok a kérdőjel a leginkább várt városközpont-fejlesztési projekttel kapcsolatban. 2. Jövőkép 2.1. Mennyiben érvényes ma a 2009-es prognózis A ben készült zuglói IVS 4 Stratégiai kötetének Jövőkép és célrendszer című fejezetében a készítők felvázoltak egy, a stratégiakészítés időpontjában reálisan prognosztizálható kerületi jövőképet: bemutatták, hogy az akkori tendenciák változatlansága esetén milyen folyamatok várhatók Zuglóban. Bár még viszonylag rövid idő telt el azóta, érdemes megvizsgálni, hogy történtek-e változások az akkori prognózishoz viszonyítva vagy továbbra is helytállóak az akkori megállapítások. (Először a 2009-es IVS megállapítása(i) olvasható(k) dőlt betűvel -, majd következik annak aktualizált, rövid értékelése minden pontban.) Zugló népessége az elmúlt 10 évben a fővárosénál erőteljesebben csökkent. A népességcsökkenés az elmúlt 1 évben megállt, a trendforduló következtében csekély mértékű növekedés várható, ez azonban továbbra sem lesz arányban a lakásszámnövekedéssel. 4 Zugló Integrált Városfejlesztési Stratégia II. kötet, Stratégia fejezet (készítette: Város-Teampannon Kft.) HBH Euroconsulting Kft. 7

8 A trendfordulót követően stabil népességnövekedés kezdődött a növekvő születésszámoknak és az újonnan beköltözőknek köszönhetően. Az egy lakásra jutó átlagos lakos-szám közel 30 évnyi folyamatos csökkenést követően az elmúlt években stabilizálódott. A 14 éven aluli gyermekek aránya még a 12%-ot sem éri el, ami kevesebb, mint a hasonló fővárosi mutató. Mérsékelt gyermekszám-növekedés az előbb említett trendforduló függvényében várható. Az elmúlt 3 évben a 14 éven aluliak aránya 0,5 százalékponttal emelkedett, azonban még így is nagyon alacsony. A következő legalább 10 évben további lassú növekedés várható. A 60 év fölöttiek aránya a népességen belül közelíti a 30%-ot, rövidesen elérheti/meghaladhatja a népesség harmadát, (Fővárosi szinten a népesség negyedét közelíti az arányuk). A 60 év fölöttiek aránya az elmúlt években stagnált. A teljes népességen belüli súlyuk az elkövetkező évben várhatóan mérsékelt ütemben, azt követően viszont jelentősen nőni fog. A 30 év alattiak száma 1997 és 2007 között csaknem a negyedével ( főről főre) csökkent, míg a 60 év fölöttiek száma csak 2,6 %-kal. Az elmúlt években épített viszonylag kis lakások várhatóan nagyobb arányban fogják vonzani a fiatal párokat, de gyermekes családok számára (különösen több gyermek esetén) az új lakások nagyobb része már nem alkalmas. Az elmúlt 10 évben épült lakások 48%-a minimum háromszobás, vagyis a többgyermekes családok számára is egyre több a vonzó lakás. A zuglói lakások 70%-a egy és két szobás, az újabb építésű épületek szerkezete és a lakások elrendezése alapján, ez a mutató várhatóan csak kis mértékben változik majd. Lásd az előző pontban; az új lakások méret tekintetében jellemzően javítják a teljes állományt. Az önkormányzati tulajdonú üres vagy megfelelő minőségben rendelkezésre álló bérlakás-állomány minimális. Az önkormányzat évente hozzávetőlegesen egymilliárd forintot költ a lakásállomány karbantartására és fenntartására azon felül, amit a bérleti díjak fedeznek a minimális állagmegóvás költségeiből. A 2009-es IVS óta az önkormányzati tulajdonú lakásállomány tovább csökkent. A bérleti díjak érdemben nem változtak, így továbbra is közel 1 milliárd Ft az éves hiány csak az állagmegóvás területén. A zuglói új lakóparkok és új építésű társasházak az elmúlt ciklus szabályozási rendelkezései következtében gyakran jelentősen változtatják Zugló korábbi mikrokörnyezetét és imidzsét, amely körülmény csökkenti Zugló ingatlanpiaci státuszát, a környezet élvezeti értékét. A kerület arculatának további, negatív irányú változásának megfékezését az új KSZT elfogadása szavatolhatja. Zuglóban a kiskereskedelmi egységek száma az elmúlt 10 évben több mint kétszer akkora mértékben csökkent, mint a főváros egészében. A vendéglátóegységek száma HBH Euroconsulting Kft. 8

9 pedig csaknem háromszor akkora mértékben. Az új bevásárlóközpontok várhatóan további csökkenést fognak eredményezni. A változó hatósági szabályozás miatt 2009-től erre vonatkozóan a KSH nem rendelkezik statisztikai adatokkal, 1998 és 2008 között viszont a kiskereskedelmi egységek és a vendéglátóegységek száma is nőtt, így a fenti állítás helytelen. Az állítás helyesen: a kérdéses vállalattípusok számának növekedése alatta marad a hasonló lakosságszámú kerületekben tapasztalt növekedésnek. A zuglói irodák bérleti díja, a Hungária körúton kívül, a legalacsonyabbak között van, az ingatlanpiaci trendek szerint elmozdulás csak hosszabb távon várható. A megállapítás az elmúlt évek jelentős ingatlanpiaci változásai ellenére jelenleg is helytálló, Zuglóban alacsony az irodák bérleti díja. A zuglói turisztikai szálláskínálat nagyságrendje és kihasználtsága is messze elmarad például a XIII. kerület kínálatától. A jelenleg ismert magán-beruházási elképzelések alapján nem várható, hogy ez Zugló külső részének meghatározó karakterévé váljon. A kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve nincs nagyságrendi eltérés a két kerület között, a XIII. kerületi szálláshelyek kihasználtsága azonban sokkal jobb, ami leginkább a színvonalas (gyógy)szállodák jelenlétének köszönhető. Az előkészítés alatt álló nagyberuházások jelentős mértékben megosztják a lakosságot. A gazdasági világválság miatt a nagyberuházások nem valósultak meg. A Nagy Lajos király útja és Thököly út felújítása, csakúgy, mint a Szegedi úti felüljáró megépítése és számos egyéb fővárosi hatáskörbe tartozó beruházás több évtizede elmarad. Miközben Zugló költségvetésének majd felét ún. önként vállalt, de a családi és a közösségi költségvetésbe évtizedek óta szervesen beépült feladatra fordítja. Zugló forgalomképes vagyonának jelentős részét az elmúlt 20 évben lényegében felélte. A Nagy Lajos király útján és a Thököly úton egyaránt történt szőnyegezés, komplex megújításuk azonban még várat magára, csakúgy, mint a többi, fővárosi hatáskörbe tartozó beruházás. A 2011-es költségvetési tervben a kiadási oldalon szereplő tételek 39,4%-a kötődik önként vállalt feladatok teljesítéséhez Jövő negatív előjellel A kerületben ma még jó élni, de vajon holnap is az lesz? A negatív tendenciák felerősödése, a beavatkozások elmaradása, a fejlesztések további késlekedése azt eredményezheti, hogy a ma még igen pozitív, zöld-kellemes-minőségi kerület elveszíti nem csak kedvező imázsát, hanem az annak alapjául szolgáló adottságait és vonzerejét. A vonzerő elveszítése pozícióvesztést jelent: amennyiben a kerületben a minőségi életre vágyó társadalmi réteg számaránya nem tud kellőképpen növekedni, az általuk képviselt fizetőképes keresletre építő beruházói és az őket foglalkoztató vállalkozói tőke sem fog a kerületbe jönni, a kerületben maradni. HBH Euroconsulting Kft. 9

10 A vonzerő elveszítése a nagyberuházások további elmaradását, a lakóingatlanok fejlesztésének hosszantartó lefékeződését, a KKV-k fejlődésének lassulását és egyebek mellett az önkormányzati bevételek csökkenését jelenti. Az önkormányzat pénzügyi gondjainak várható következménye az önkormányzati szolgáltatások minőségének romlása, azaz a lakosság számára biztosított életkörülmények erodálódása: problémaspirál, melynek következménye az élhetőség csökkenése, azaz a kerületi versenyképesség gyengülése Jövőkép pozitív előjellel: Hogyan őrizheti meg Zugló hosszabb távon az élhetőségében rejlő versenyképességét? A helyzetfeltárásban részletesen bemutatott adottságokkal rendelkező kerület fejlesztésének kiemelt, átfogó célja a Ma és Holnap is élhető, azaz jelentős megtartó- és vonzerővel rendelkező Zugló, mely Budapest pesti részének legélhetőbb kerülete, melyben a magasan képzett lakosság és elsősorban a modern szolgáltatások, K+F és a kultúr-ipar területén dolgozó, helyi lakosokat foglalkoztató vállalatok hosszútávon fenntartható minőségi környezetben és körülmények között élnek, dolgoznak, gazdagodnak. Az önkormányzat minőségi szolgáltatások nyújtásával garantálja ennek feltételrendszerét, a szolgáltatások alapelve az egyenlő esélyű hozzáférés és a társadalmi szolidaritás. A városrész élhetőségének megőrzését az önkormányzat / lakosság / civil szféra / vállalatok közötti kölcsönös kommunikációval támogatott, aktív lokálpatriotizmusból fakadó társadalmi felelősség- és feladatvállalás is segíti. Az élhető kerület versenyképes, vonzza a fiatal, magasan képzett lakosokat és a kreatívitásra, kutató, pro-aktív szellemiségre építő vállalkozásokat, melyek gazdagítják az önkormányzatot és a kerületet. HBH Euroconsulting Kft. 10

11 3. Célrendszer Ma és HOLNAP is ÉLHETŐ ZUGLÓ HBH Euroconsulting Kft. 11

12 Az Élhetőség javítása elsősorban minőségi beavatkozások útján szlogenbe sűríthető átfogó célrendszer megvalósulásához vezető rövid, 2014-ig tartó, illetve középtávú, azaz 2020-ig elérendő konkrét célok egymásra épülnek, egymásból következnek: A minőségi önkormányzati szolgáltatások rendszerének megerősödése, illetve az erre épülő, ebből fakadó helyi identitástudat és aktív lokálpatriotizmus kialakulása a kerület versenyképességének, erőforrásvonzó képességének feltétele. Az így megteremthető új erőforrások szükségesek a folyamat fenntartásához, a pozíció megőrzéséhez. MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK értékmegőrzés és megújulás az épített környezetben környezetvédelem, fenntarthatóság, energiahatékonyság fejlett közlekedési hálózat biztonságos és rendezett közterületek sportolásra, rekreációra, egészséges életvitelre alkalmas terek sokszínű és színvonalas oktatás aktív, minőségi időskor biztosítása sérülékeny társadalmi csoportok védelme, szociális védőháló AKTÍV LOKÁLPATRIOTIZMUS élénk helyi kulturális és közösségi élet társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás partnerség és kommunikáció VERSENYKÉPESSÉG gazdasági aktivitás, munkahelyteremtés fizetőképes, magasan képzett lakosság országos és fővárosi intézmények betelepülése, fejlődése magán tőke beáramlása HBH Euroconsulting Kft. 12

13 Az önkormányzat minőségi szolgáltatásokkal élhető teret és keretet ad a lakosság életéhez és a vállalatok működéséhez. Ez a keret a hagyományosan is meglévő zuglói identitás részeként erős helyi kötődést eredményezhet, melyet az önkormányzat a kerületben működő különféle szereplőkkel (lakosok és csoportjaik, vállalatok és csoportjaik), a civil társadalommal folytatott párbeszéd és együttműködés eszközével erősíteni tud. A lokálpatriotizmus társadalmi felelősségvállalásra ösztönöz: erre lehet építeni a Virágzó Zugló mozgalmat, a Zugló Városkártya projektet, de a Zugló bál, a Filharmonikusok vagy a sportegyesületek finanszírozását is. Az élhető kerület szolidáris, a tevékeny lokálpatriotizmus az aktív helyi közösségek kialakulásának mozgatóereje lehet; e közösségek szerepet vállalnak a sérülékeny társadalmi csoportok megerősítésében. Az élhető kerületben erős a szociális védőháló, hiszen a leszakadó társadalmi csoportok az élhetőséget csökkentő feszültségek forrásai lehetnek. A XXI. században a technika eszközeinek segítségével az emberek élettere egyre nagyobb mértékben a lakóhelyhez kötődik. Az európai vagy Európán kívüli nagyvárosok ennek megfelelően egyre inkább az élhető városi terek kialakításában érdekeltek. Ma Magyarországon és Budapesten is az élhető (egészséges fizikai és szellemi lét feltételeit nyújtó, fenntartható és környezetbarát) környezet a versenyképes. Ez vonzza a fiatalokat, a magasan képzett lakosságot, mely egyrészt fizetőképes keresletet jelent a szolgáltató vállalatok számára, másrészt maga is vállalkozik és szolgáltat, tehát közvetlenül vagy közvetve az önkormányzatnak fizetett adóforintjaival teszi még élhetőbbé a kerületet. 4. A 12 fő stratégiai beavatkozási terület A célok elérését aktív fejlesztéspolitika, megvalósított beavatkozások eredményezhetik. Az alábbi fejezetben található 12 fő, egymáshoz szorosan kapcsolódó, egymást erősítő beavatkozási terület mindegyike egyformán fontos ahhoz, hogy Zugló holnap is élhető legyen. A beavatkozási területek bemutatása során alkalmazott fő szempontok: a problémák, célok, beavatkozások idősávjai: rövidtáv ( ); középtáv (2020-ig, azaz a következő európai uniós tervezési ciklus végéig); hosszú táv (2020- tól); a problémák, célok, beavatkozások típusai: átfogó, azaz több területet érintő, komplex beavatkozásokat feltételező területek; konkrét, azaz pontszerűen, egyedileg meghatározható beavatkozások; a problémák, célok, beavatkozások típusai a potenciális hatásköri megosztás szerint: országos (olyan országos szinten jelentkező, kormányzati szintű megoldást feltételező kérdéskör, melynek jelentős hatása van Zugló életére); fővárosi (Zuglóban HBH Euroconsulting Kft. 13

14 szintén jelentős hatású, de fővárosi kompetenciakörbe tartozó terület); helyi (a Zuglói Önkormányzat hatáskörébe tartozó vagy a helyi szereplők közreműködésével megvalósítható beavatkozások); mivel a javasolt beavatkozások megvalósításának költsége stratégiai szinten csak nagyságrendekben határozható meg (lásd 5. fejezet), fontos szempont az alapvetően nem pénzkérdés (jelölése a vonatkozó beavatkozások mellett az áthúzott Ft jel): azaz a kis költségvetéssel, jórészt belső erőforrások segítségével megvalósítható beavatkozások megkülönböztetése. Ezek megvalósítása sokkal inkább elhatározás, jobb szervezés, helyi társadalmi összefogás és hatékonyabb kommunikáció kérdése. Természetesen e szempontokat nem lehet minden stratégiai területnél egyformán érvényesíteni, így alkalmazásuk következetes, de ágazat-, illetve területfüggő. HBH Euroconsulting Kft. 14

15 Élhetőség gazdaság gazdagság Az élhető kerületben a lakosoknak kellemes élni, a vállalatoknak vonzó működni. A jól működő vállalatok pedig jelentékeny szerepet játszanak abban, hogy a kerület élhető legyen. Zugló a főváros fejlődése során nem vált a belvárost övező ipari területté, napjainkig érezteti hatását a rekreációs és lakófunkció dominanciája. A vállalati szerkezet a szolgáltatási szektorban működő vállalatok nagy számában képezi ezt le. Ugyanakkor nehézség, hogy sem a hatályos, sem pedig a jelenleg alakuló önkormányzati törvény nem ad az önkormányzatoknak sem feladatot, sem pedig eszközt a gazdasági szereplőkkel kapcsolatosan. 5 Zugló költségvetésében a saját bevételek soron rögzített bevételek közel 26%-a az iparűzési adóból származik, ez a bevétel a gazdasági válság következtében és a vállalati szektor összetétele miatt hosszútávon csökkenhet. A zuglói vállalati szövetre jellemző a nagy vállalati sűrűség, egyértelmű a szolgáltató ágazat dominanciája, a pozitív foglalkoztatási mérleg: a hagyományai szerint elsősorban lakó- és rekreációs funkciókra épült kerület ma még jelentős gazdasági súlyt képvisel a fővárosban. Ugyanakkor, a statisztikák a pozitív dinamika lefékeződéséről tanúskodnak. Bár a helyi lakosság egyharmadát helyi cégek foglalkoztatják, Zugló Budapesten belüli, központi elhelyezkedése miatt ez a tény nem köti igazán a vállalatokat a kerülethez. Viszonylag kevés az identitásában is zuglói, tehát Zuglóra áldozó gazdasági szereplő. A kerületben működő, prosperáló cégek nagyobb társadalmi felelősségvállalásra való ösztönzése még kiaknázható lehetőségeket rejt magában. Bár az önkormányzatok cselekvésükben korlátozottak a területükön működő vállalatok irányába, működésüket, gazdagodásukat a vállalati szövet minősége alapvetően meghatározza. Mivel közvetlen eszköz nincs a kerület kezében, közvetett módszereket lehet és kell találni. E módszereket célszerű egy tudatos stratégia köré felépíteni. I. Azonosított fő problémák A kerületben nem valósult meg számos olyan, potenciálisan multiplikátorhatású nagyberuházás, mely Zugló kedvező gazdasági pozíciójának megtartását, illetve újabb tőkebefektetéseket és/vagy a helyi vállalati szövet további erősödését eredményezte volna. Zuglóban már nincsen összefüggő és jelentősebb gazdasági tevékenység végzésére allokálható terület a kizárólag hosszú-távon tőkevonzó erőt jelentő, jelenleg számos problémával terhelt Rákosrendező területén kívül. 5 Az önkormányzat saját politikájának megfelelően helyi rendeletben szabályozhatja az önkormányzati tulajdonú, üzleti célú ingatlanok árát / bérleti díját, alakíthatja a közterület-használat rendjét. Az ÉTV. is ad eszközt az önkormányzatok számára a gazdasági szereplőkkel kapcsolatban, pl. településrendezési szerződéskötési lehetőséggel. Mindezek ellenére a rendelkezésére álló eszközök száma igen alacsony. HBH Euroconsulting Kft. 15

16 Kevés a kerületben meghatározó rekreációs és lakó funkciókra közvetlenül ráépülő szolgáltató vagy kereskedelmi vállalat: alacsony a kiskereskedelmi cégek (élelmiszerboltok, zöldségesek, pékségek, cukrászdák), és a vendéglátóhelyek (kávézók, kisvendéglők, éttermek stb.) száma. A kerületben számos országos jelentőségű turisztikai vonzerő van, ennek ellenére kevés a szálláshelyek, s ezek kihasználtsága alacsony. A zuglói székhelyű, nyereségesen működő vállalatok/cégek gyakran nem vállalnak gazdasági súlyuknak megfelelő társadalmi felelősséget (CSR) Zuglóban. II. Fő célkitűzések A helyi, a belső kereslet kiszolgálására építő kiskereskedő, vendéglátó KKV hálózat megerősödése, helyi munkahelyteremtés. A kerület minőségi lakó- és rekreációs funkcióit támogató egészségügyi-, sport-, kulturális szolgáltató cégek fejlődése. A kerületi turizmus fejlődése: a Városligeten kívüli turisztikai attrakciók számának növekedése, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltató vállalatok számának és gazdaságosságának növekedése. A helyi vállalatok helyi társadalmi szerepvállalásának növekedése. III. Már folyamatban lévő beavatkozások Zuglóban Elindult a párbeszéd a nagyvállalatokkal: ezen belül mind az állami cégekkel, mind a nagy szolgáltató cégekkel, melyek közül legtöbb a legnagyobb adózók között van. A párbeszéd célja a rendszeres konzultáció, a tervezett fejlesztések, beruházások egyeztetése, a nagyobb helyi szerep- és felelősségvállalásra ösztönzés. Az önkormányzat elindított néhány, a KKV-szektor működési feltételeinek javítására irányuló kezdeményezést: támogatja a Zugló területén működő KKV érdekképviseletének (BKIK Zugló tagozat) működését, támogatja az OKISZ Magyar Iparszövetség által működtetett inkubátorházat. Az építményadó rendeletben versenyelőnybe hozta a KKV-kat az alapterület méretétől függő sávos, progresszív adóztatással. Az önkormányzat rendelkezik nem lakáscélú önkormányzati ingatlanokkal is: ezek bérbeadásával segíteni tudja a vállalatok működését. A helyi adók egy részének elkülönítése a fejlesztésekre: az adófizető lehetőséget kap arra, hogy megjelölje, hogy befizetett adója egy meghatározott részét az önkormányzat által megjelölt fejlesztési területek közül melyik, általa preferált terület finanszírozására fordítsa. 6 6 Az önkormányzat év végén vizsgálta a kezdeményezés megvalósíthatóságát és lefolytatta a Zuglói Konzultáció első ütemét, amelynek értelmében a lakosság az adóforintjait a következő területek fejlesztésére kívánja fordítani: közbiztonság, városüzemeltetés, bölcsőde/óvodafejlesztés. HBH Euroconsulting Kft. 16

17 Kiemelt projekt: 2011-ben intézményesült a kerületben a Zugló Városkártya, mely a képviselő-testület szándéka szerint vállalkozásfejlesztési, kedvezményszolgáltatási, ügyfélkártya, önkormányzati arculatépítés, valamint közösségi beléptetési funkciók kialakítását fogja szolgálni hosszútávon. A 2011-es teszt-periódust követően a Kártyával az önkormányzat szándéka a helyi vállalkozások helyzetbe hozása, az általuk biztosított árkedvezményeken keresztül pedig a lakosság támogatása. IV. Szükséges és fontos, még hiányzó beavatkozások A kitűzött célok elérése érdekében az önkormányzat egyik legfontosabb feladata a vállalkozásbarát környezet kialakítása, a vállalatokkal folytatott folyamatos párbeszéd és a tudatos együttműködésben megvalósuló aktív fejlesztéspolitika. Országos Rövid és közép távú, 2020-ig A gazdasági válság hazai hatásainak tompítása. A gazdasági szereplők aktivitását mozgósító nagyberuházásokért folytatott lobbitevékenység (pl. Városliget, Puskás Stadion, Rákosrendező, közlekedési beruházások), részvétel a beruházások előkészítésében, felkészülés. Helyi Rövid távú, 2014-ig Hiányzik az átgondolt kerületi gazdasági stratégia és az arra épülő középtávú akcióterv, melyben tervezni kell az önkormányzat eszközeit és lehetőségeit egyebek mellett a turisztikai, illetve a belső keresletre is építő vendéglátó-ipari, kiskereskedelmi szektor megerősítéséhez. A Zugló Városkártya hosszú-távú működési feltételeinek biztosítása. A vállalatokkal való párbeszéd és együttműködés hatékonnyá tétele és a társadalmi felelősségvállalás ösztönzése érdekében szükséges rendszeres fórumok, események, motivációs eszközök (folyamatos tájékoztatás az önkormányzat vállalatokat érintő rendelkezéseiről, fejlesztési terveiről; virilista díj stb.) létrehozása. A Vagyonkezelési Koncepció alapján Ingatlangazdálkodási akcióterv elkészítése. Középtávú, 2020-ig Kerületi multiplikátor hatású nagyberuházás(ok) indítása. Részvétel gazdaságfejlesztési akciók megvalósításában, vállalati projektek fejlesztésének támogatása. HBH Euroconsulting Kft. 17

18 Turisztikai attrakciófejlesztés. V. Javaslatok helyi döntéshozóknak a még hiányzó beavatkozások jobb megvalósítása érdekében Rövid és közép távon, ig Helyi vállalatok - törvények adta keretek között lehetséges - előnyben részesítése a helyi beszerzésekben. Az uniós forrásokból fejlesztő vagy fejleszteni kívánó kerületi vállalatok feltérképezése, a velük való párbeszéd elindítása (pl. klub szervezése), igény esetén pályázati támogatás nyújtása. Cél a vállalatok segítése és a fejlesztések lehetőség szerinti koordinálása és orientálása a kerületi fejlesztési elképzeléseknek megfelelően. Az Ingatlangazdálkodási akcióterv elkészítésével kialakítható az optimális önkormányzati ingatlangazdálkodás, mely figyelembe veszi az önkormányzat fejlesztési szándékait, meghatározza a felesleges ingatlan állomány leggazdaságosabb hasznosítási formáját, valamint a fejlesztések megvalósításához szükséges, idegen tulajdonban lévő ingatlanok megszerzésének szándékát, annak formáját. Középtávon, 2020-ig Helyi vállalatok - törvények adta keretek között lehetséges bevonása a helyi nagyprojektek megvalósításába. Helyi vállalatok - törvények adta keretek között lehetséges bevonása a kerületben tervezett országos nagyprojektek megvalósításába. Megfontolandó és vizsgálandó a részlegesen szanált ipari körzetek hasznosítása barna mezős fejlesztésekként - akár előzetes környezeti kármentesítést követően is. Kerületi portál-felújítási program indítása, lehetőség szerint uniós forrásból társfinanszírozott formában. HBH Euroconsulting Kft. 18

19 Környezeti fenntarthatóság a zöldfelületek fejlesztésével Zugló zöldfelületi gazdagsága a település imázsának egyik legjelentősebb eleme, mely markánsan meghatározza a lakosság és az ide látogatók esztétikai és komfortérzetét. A sajátos zöld karakter Budapest-szerte népszerűvé teszi Zuglót, identitásteremtő hatása nem elhanyagolható. A zöldfelületi rendszer gerincét az utak menti fasorok sávjai, a városi közparkok, a lakóterületi és intézményi zöldfelületek, valamint a revitalizációra váró Rákospatak völgye alkotják; legismertebb eleme ugyanakkor a Pest tüdejeként is emlegetett Városliget. A Városliget 2013-ban lesz 200 éves, rehabilitációja mostanra kétségtelenül időszerűvé vált, ugyanis adottságainak és elhelyezkedésének köszönhetően a park túlzott igénybevételnek van kitéve, nincs ideje regenerálódni. A területén található számos intézmény célközönsége, a hétről hétre megjelenő különféle nagyrendezvények, valamint a rajta átmenő, illetve ott parkoló hatalmas gépjárműtömeg óriási terhelést jelent a Városliget élővilágára nézve. Mindezek miatt a komplex, profiltisztító rehabilitáció már nem sokáig várathat magára. A Zuglóban nyilvántartott összes közterületi zöldfelület nagysága (a fővárosi fenntartású Városligettel együtt) meghaladja a 2,4 km 2 -t, amit a kertvárosias kerületrészek magánterületi zöldfelületei további 4-5 km 2 -rel egészítenek ki. A kerületben 40 ezer sorfa és kb. ugyanennyi parkfa található, a cserjék száma csak a Városligetben meghaladja az 50 ezret. Az idősebb fasorok egy része városképi jelentőségű, fővárosi, illetve kerületi védelem alatt áll. A hatalmas növényállomány színvonalas fenntartása igen költségigényes, ugyanakkor elengedhetetlenül fontos Zugló egyedi arculatának megőrzésében. A kiterjedt zöldfelületek jelentőségét az esztétikum mellett az adja, hogy nagyban hozzájárulnak az emberi egészségre káros környezeti hatások mérsékléséhez a gépjárműforgalom által kibocsátott légszennyezőanyagok, különösen a CO 2 megkötésével, valamint a közúti és vasúti zajterhelés jelentős tompításával. A fásítás mind a megelőzés, mind pedig az alkalmazkodás elvének gyakorlati megvalósítása során komoly szereppel bír. II. Azonosított fő problémák Helyi átfogó A fák és egyéb zöldfelületek magas színvonalú fenntartása forráshiány miatt nem biztosított. Az 1994-ben bevezetett fakataszter fasor-rekonstrukciók tervezéséhez és fásítási tervek összeállításához nem alkalmazható, a 2009-ben megvásárolt új rendszer feltöltöttsége viszont alig haladja meg a 10%-ot. Zugló levegőjének állapota a nagyarányú zöldfelületek ellenére sem jobb a fővárosi átlagnál, melyért az intenzív közlekedés felelős; a szálló és ülepedő por, valamint a nitrogén-oxidok koncentrációja időszakosan meghaladja az egészségügyi határértéket. A kerület első- és másodrendű főútjai, egyes gyűjtőútjai, valamint a vasútvonalak mentén élők komoly közlekedési zajterhelést szenvednek el.

20 A légtérzaj 2005 óta fokozottan érinti a kerületben élőket, leginkább a Füredi utcai lakótelep térségét. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek egy része nem illeszkedik környezetéhez, rosszul megközelíthető, gyakran megrongált állapotú, környezetük rendetlen, szemetes. Az illegális hulladék-elhelyezés helyszínen folyamatosan jellemző, számottevő része a Rákos-patak mentén, valamint a MÁV területein történik. Fővárosi - helyi konkrét A Városliget környezeti szempontból erősen túlterhelt, rekonstrukcióját a forráshiányon túl számos külső feltétel is hátráltatja. A Városligeti tóban évek óta elszaporodott a zöld alga, a víz gyakran szemetes 7. A Rákos-patak menti zöldtengely a kibetonozott patakmeder és a cserje- és lombkoronaszintű vegetáció csekély arányú jelenléte miatt nem képvisel komoly ökológiai értéket. II. Fő célkitűzések A Zuglót leginkább sújtó közlekedési környezetterhelés csökkentése. A kerület zöld karakterének megőrzése, a közterületi zöldfelületek fenntartási színvonalának növelése. A kiemelt, fővárosi jelentőségű zöldfelületek (Városliget, Rákos-patak mente) rekonstrukciója, biológiai aktivitásának növelése. III. Már folyamatban levő beavatkozások Zuglóban Kerületi Környezetvédelmi Program A 2004 és 2010 között hatályos Kerületi Környezetvédelmi Program teljesülésére vonatkozó beszámolót a Képviselő-testület 2011-ben elfogadta, majd a Főépítész által vezetett Városfejlesztési Osztály megkezdte az új Zugló Környezetvédelmi Program (ZKP) kidolgozását. A ZKP magába foglalja a Klímastratégiai Programot, a Köztisztasági, Kommunális Hulladékkezelési Programot, a Zaj-Rezgésvédelmi Programot, valamint illeszkedik Budapest Fenntartható Energia Akciótervhez 8. Zöld óvodák - környezettudatos óvodai nevelés A Zugló Önkormányzata által működtetett óvodák és iskolák nevelési, illetve pedagógiai programjában a környezettudatosságra nevelés külön fejezetként jelenik meg, cél a környezettudatos magatartás és a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet és a 7 Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a Városligeti tó nem játszik szerepet tágabb környezete vízforgalmában, így annak vízminősége nem befolyásolja a talaj- és rétegvíz állapotát. 8 Lásd HBH Euroconsulting Kft. 20

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

KÖVETKEZŐ 2-3 ÉV FELADATAI

KÖVETKEZŐ 2-3 ÉV FELADATAI SZERVEZETI, JOGI HÁTTÉR ÉS TERVI HÁTTÉR MEGTEREMTÉSE Az új városfejlesztési osztály integrálása, a megnövekedett feladatcsomagnak megfelelően Városfejlesztési alap létrehozása az önkormányzati forrásokon

Részletesebben

Mit jelent. a városfejlesztés? Mi az, hogy integrált fejlesztés? Mit jelent a stratégia? Integrált: Integrált városfejlesztés ZUGLÓ 2009-2020

Mit jelent. a városfejlesztés? Mi az, hogy integrált fejlesztés? Mit jelent a stratégia? Integrált: Integrált városfejlesztés ZUGLÓ 2009-2020 ZUGLÓ I VS 2009-2020 Mit jelent a városfejlesztés? A városfejlesztés: Városi folyamatok irányának, sebességének tudatos, tervezett befolyásolása A működés, a működtetés hatékonyságának, eredményességének

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Bevásárló és Tematikus utcák

Bevásárló és Tematikus utcák Bevásárló és Tematikus utcák Előadó: Király Gabriella bevásárlóutca menedzser Budapest, 2014. december 2. Tartalom Bevásárló utca menedzsment Pozitív hatások BUM tagjai Együttműködő utcák BUM eddig elért

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSNOKAI 1 4. számú melléklet Ifjúsági tanácsnok: Integrációs tanácsnok: Környezetvédelmi tanácsnok: Sport tanácsnok: Városüzemeltetési és turisztikai tanácsnok: Koordinációs tanácsnok:

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont

Részletesebben

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV LEADER INTÉZKEDÉSI TERV Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából 2013-ban pályázható intézkedések 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező Térségi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2009. ÉVI PROGRAM Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS Változások a városrészben Önkormányzati feladatok

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2011. (V.2.) önkormányzati rendelete az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről /Egységes szerkezetben a 44/2011. (IX.27.)

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben