ÖSSZEFOGLALÓ A TÉRSÉGFEJLESZTŐK SZAKMAI MŰHELYÉRŐL

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ A TÉRSÉGFEJLESZTŐK SZAKMAI MŰHELYÉRŐL május 31. MUT székház 1094 Budapest, Liliom utca 48.

2 A program előkészítése óta több alkalommal felmerült a kérdés, hogy mi a területfejlesztő /településfejlesztő kollégák lehetséges szerepe, feladata a programban. A már elindult projektekben születtek különböző válaszok, amelyeket úgy gondoltuk, hasznos volna közösen megvitatni, továbbgondolni május 31 re szakmai műhelyt szerveztünk a témában. A műhely felvezetéseként megvizsgáltuk a as tervezési időszak várható kereteit, lehetőségeit, a mostani szabályozáshoz képest újszerű elemeket. Ezután összegyűjtöttük és közösen értelmezzük a TÁMOP programban alkalmazott területfejlesztők elvárt, vállalt és lehetséges feladatait. Jelen összefoglalóban közöljük mindazokat az értékes ötleteket és gondolatokat, amelyek az érintett témákban felszínre kerültek. Az összegyűjtött elgondolásokat logikailag csoportosítottuk, így azokat nem kötjük egy egy konkrét akcióterülethez. Összefoglalónkkal inkább azt a palettát szeretnénk visszaadni, amely tartalmazza a különféle programok hasonló kihívásokra adott válaszait. Mindez nem tekinthető jó gyakorlat gyűjteménynek, hiszen a programok többsége csak nemrég indult, a tervezett tevékenységek próbája még hátravan. A megvalósítást végigkísérő szakmai műhelyek egyik legfontosabb célja, hogy folyamatosan megosszuk egymással a program során gyűjtött tapasztalatainkat és közösen azonosítsuk a sikeres és kevésbé sikeres tevékenységeket.

3 1.) A TÁMOP program útmutatója alapján a térségfejlesztő szakemberek elvárt feladata A programokban alkalmazott térségfejlesztő szakemberek lehetséges feladatainak meghatározása érdekében értelmeztük a program útmutatójában szereplő információkat. Az útmutató leszögezi a program általános célját, illetve felsorolja a program szakmai megvalósításával kapcsolatos támogatott tevékenységeket. Ezek között megtaláljuk azokat, amelyeknek kisebb nagyobb térségfejlesztő vonatkozása is van (lásd melléklet, különböző méretű nyilakkal jelölve). Az útmutató alapján a következő térségfejlesztő feladatokat fogalmaztuk meg: 1. (ad 3.B.a) Az érdekeltek és érintettek részvételével a humán szolgáltatások körének és kapacitásának bővítéséhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket célzó elképzelések összegyűjtése az érdekeltek és érintettek részvételével. 2. (ad 3.B.c d) A társadalmi kapcsolódások, civil kezdeményezések megerősítése, a társadalmi szereplők/szervezetek közötti együttműködések ösztönzése érdekében fórumok, kerekasztalok, műhelyek, később formális együttműködések (pl. bizottságok, civil kerekasztal stb.) szervezése. 3. (ad 3.B.f) Az akcióterületen mélyszegénységben élők érdekeinek formális megjelenítése döntéselőkészítő (tervezési) anyagokban, és ezek becsatornázása a helyi/térségi tervezési, fejlesztési, döntési folyamatokba. 4. (ad 3.C) Szakmai műhelyek szervezése a térségben élő önkormányzati/kisebbségi önkormányzati vezetők, képviselőtestületi tagok és önkormányzati alkalmazottak, humán közszolgáltatásokat nyújtó intézmények vezetői és alkalmazottai, valamint a civil szervezetek, egyházak képviselői részére a szegénység mélyülésének, újratermelődésének és területi terjedésének mérséklése ügyében. Összefoglaló ábra:

4 2.) A műhely résztvevői által meghatározott lehetséges térségfejlesztési feladatok és szempontok A műhelymunka résztvevői összegyűjtötték mindazokat a térségfejlesztéshez kapcsolódó szempontokat és feladatokat, amelyeket programjaikban tapasztaltak, terveztek, alkalmaznak. A felsoroltak természetesen nem kizárólag a térségfejlesztő szakember munkájára vonatkoznak, hiszen általában a projektstáb együttműködésében jönnek létre. Az összegyűjtött információt témánként csoportosítva adjuk közre. 1) ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK A TÉRSÉGFEJLESZTŐ MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN Az egyes akcióterületek sajátosságai, a munkát végző konzorciumok összetétele és a program fókusza nagymértékben befolyásolja a térségfejlesztő szakember szerepét, munkáját ezért sem lehet egyértelmű útmutatást adni a programokban elvárható térségfejlesztési tevékenységekkel kapcsolatosan. akcióterület mérete nagyban meghatározza a térségfejlesztő lehetséges szerepét nem mindegy, hogy 7 v. 47 településsel kell foglalkozni térségfejlesztési/ tervezési folyamatokba a politika is erősen bele tud szólni, erre is tekintettel kell lenni a program tervezésekor csoportban dolgozás biztosítja, hogy a három szakma, ami külön külön képviselve van, a rendszeres közös gondolkodással, folyamatos egyeztetéssel szorosan összekapcsolódik, egymásra hangolódik 2) CIVIL SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE A civil szervezetek, mint a térségi fejlesztések meghatározó szereplői fontos célcsoportját (és partnerét) jelentik a projekteknek és a projektekben dolgozó térségfejlesztőknek. havonta civil műhely összes civilt összegyűjtik, vezetőkkel interjúk, karizmatikus szereplők azonosítása felmerülő szükségletekre reagálnak civilek/szakember adatbázisa civil szervezetek fejlesztés, képessé tétel civileknek pályázatírói segítség nyújtása 3) A PROGRAM EREDMÉNYEINEK FENNTARTHATÓSÁGÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A társadalmi fejlesztések során mindig komoly gondot jelent a megkezdett folyamatok kényszerű leállása, azaz a projektekhez igazodó munka. A térségfejlesztő szakember egyik fontos feladata ennek ellensúlyozása, a projekt által elindított folyamatok fenntartásának segítése. program továbbgondolása mi lesz ezután, ki folytatja tervezés arról, hogy ennek a projektnek a beindított folyamatát hogyan lehet újabb projektekbe átvinni szakmai csapat egybentartásának felelőssége, ezzel biztosítható a projekt eredményeinek fenntarthatósága szakemberek felkutatása, helybentartása; közös adatbázis valamennyi olyan kollégáról, aki korábbi vagy futó programban dolgozott kompetenciával; (járnak le a projektek, szabadulnak fel a szakemberek) a közösségfejlesztés, hálózatépítés biztosítja azt, hogy maradjon a térségben a projekt tevékenységét folytatni tudó emberi erőforrás

5 emberek szakemberré válnak ebben a projektben (fiatalok feladatot, kihívást találnak) helybenmaradásban is lényeges pályázati források behozása célcsoportok adott konkrét szükséglete alapján forrásbevonás összehangolás a TÁMOP gyel, START tal, GYEP es programokkal, szervezeti formák együttélése, egymásba alakulása a folytonosság megteremtése a fontos (egyfajta mini fejlesztési ügynökségnek kellene kialakulnia); Fázisok: (1) heroikus, kezdeti fázis, (2) stabilizáló fázis (nagyon függ a pályázati forrásoktól); (3) hálózati központok kialakulnak, akik körül folyamatosan tovább él a fejlesztési folyamat) 4) HELYI GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A mélyszegénység okai között nyilvánvalóan elsőrendű az elérhető munkalehetőségek hiánya, ezért fontos, hogy a program szociális és közösségi elemeihez gazdaságfejlesztési tevékenységek is párosuljanak. A programban alkalmazott térségfejlesztő szakemberek egyik feladata lehet a tágan értelmezett gazdaságfejlesztés helyi lehetőségeinek feltárása és felkarolása a társadalmi vonatkozású fejlesztéseket végző szakemberekkel együttműködve. nincs más gazdasági alternatíva, mint a helyi gazdaság ennek előkészítése fontos feladat; paradigmaváltást kell előkészíteni szociális gazdaság a szociális munka egy fajtájaként tekintenek rá, nem a termelés a fontos, hanem hogy munkába járnak a felnőttek ez, mint példa, a gyerekek számára a legfontosabb start közmunka továbbgördítése (közüzemi konyha ellátása pl., vagy akár önellátó gazdaság) gazdaprogram háztáji gazdálkodásra fókuszálva munkaerő piaci helyezettel valamit kezdeni, munkalehetőségek feltárása (távmunka, idénymunka stb.) közösségi vállalkozásra való felkészítés start munkaprogramosoknak gazdálkodási program iskolásoknak szociális szövetkezetek, start ból kiindulva; megújuló energiaforrások hasznosítása, növ.term, állattenyésztés; szoc.földprogramok újraindítása környezeti, energetikai függetlenedés, intézményi költségcsökkentés falu önfenntartó jellegének visszaállítása; jelenleg semmilyen pénzmozgás nincsen állami források bejönnek, aztán kimennek lyukas vödör elemzés mennyi forrás megy el fölöslegesen a térségből (hol vásárolják az eszközöket, külső vagy belső szakembereket alkalmaznak e stb.) hol folyik ki fölöslegesen a pénz a térségből 5) VEZETŐK, SZAKEMBEREK ÉRZÉKENYÍTÉSE, SZEMLÉLETFORMÁLÁSA, A CÉLCSOPORT ÉRDEKKÉPVISELETÉNEK ERŐSÍTÉSE A DÖNTÉSHOZÁSBAN A valós társadalmi párbeszéd és a közös, szükséglet alapú tervezés kialakulása érdekében fontos, hogy a döntéshozók minél tájékozottabbak legyenek az egyébként igen csekély önérdekérvényesítő képességgel rendelkező hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáival, szükségleteivel, igényeivel kapcsolatban. A térségfejlesztő szakember mint a térségi fejlesztési folyamatok motorja vállalhatja fel azt a szerepet, hogy a két oldal közeledjen egymáshoz. helyi segítő településvezetők klubja itt folyamatos visszajelzést adnak, hogy mi történik a projektben (mindig van egy téma: szoc.gazd, önkorm. tv, önkéntesség együtt feldolgozzák ezeket, ezzel segítve a településvezetők közötti együttműködést és a projekthez való kapcsolódásukat) párhuzamos pályázatok beadása, szociális projektek (telepfelszámolás) lassan a polgármesterek szemlélete is kezd változni, nő a szociális, közösségi témák iránti nyitottságuk

6 néha előny, ha az önkormányzatok csak partnerek (nem konzorciumi tagok), így egymással egyenrangú félként lehet őket hálózatosítani partnerségi tanács 3 havonta csak az önkormányzatok képviselőivel önkormányzatok problémái, hasonlóságok, spec. témák települési közösségi akciókba (falunap stb.) folyamatosan beszáll a projekt idő kell ahhoz, hogy a településvezetők belelássanak a projektekbe, és motiválttá váljanak, ebben kell segíteni polgármesterek érzékenyítése (bentlakásos képzésben közösen kitalálni egy közösségi tervezési folyamatot) tanulmányi kirándulások szervezése 6) SZEKTOROK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ERŐSÍTÉSE, SZAKTERÜLETEK ÖSSZEHANGOLÁSA A program útmutatója is kiemelt fontosságot tulajdonít a különböző szektorokat képviselő társadalmi szereplők közötti együttműködések erősítésének. A műhely résztvevői által felsorolt ilyen jellegű tevékenységek nagy száma is mutatja, hogy a szegénység elleni küzdelemben is elsőrendű fontossága van a térségi szereplők közötti párbeszéd megteremtésének. kapcsolati térkép/adatbázis, informális szakmai hálózatok összehangolása olyan kezdeményezéseket karolnak fel, amelyek ágazatok közöttiek szoc.munkások részt vesznek a közösségi képzésben, közösségi munkások pedig a szoc. képzésben területfejlesztő és közösségfejlesztő munkája összefonódik szociális munkások a polgármesteri hivatalban kapnak helyet személyes kapcsolat a településvezetőkkel előny, ha a kistérségi társulás épületében van a projektiroda rálátnak egymás folyamataira, könnyebb élő szakmai kapcsolatokat ápolni szakmai együttműködés megteremtése: kétheti stáb összeülés, blog beszámoló, fotók közös felületen (így mindenki belelát a többiek munkájába) kommunikáció kiemelt szerepet játszik; minden héten szűkebb stáb, havonta szakmai stáb projekt újság (képek, cikkek a blogról) havonta térségi szakmai műhelyek (szakemberek, intézményvezetők részvételével) tematikusan, pl. drog, fiatalkori bűnözés projekt team együtt gondolkodik havi összesítés a stábon belül a területfejlesztési tevékenységekről (is), ez alapján építik tovább a programot szupervíziót kiterjeszteni a térség érdeklődő szakembereire (nem csak a stáb) szervezet, intézményfejlesztés a projekt védelmében szektorok közötti együttműködés erősítése; innovációs műhelyek vállalkozók, önk., civil szervezetek együtt város vidék kapcsolatok, térségi esélyegyenlőség helyreállítása, ennek nyilvánosságot adni mivel kevés a szakember a térségben, a párhuzamos vagy egymást követő programok a fejlesztő(k) személyében összefutnak szociális kerekasztal menet közben egészülnek ki a feladatok. Ehhez hasonlóan fejlesztési kerekasztalra is szükség lenne. 7) KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSE A program egyik újszerű eleme, hogy a mélyszegények integrációját és megsegítését elsősorban közösségi eszközökkel kívánja elérni. Bár a közösségfejlesztő munkára a projektekben külön szakembereket alkalmaznak, a térségfejlesztő tevékenységei kapcsán is előkerült a közösség fejlesztésének szükségessége.

7 közösségi akciók, lakossági önkéntesek bevonása lakosság által kitalált célokkal (virágültetés, sportnap, majális); adomány nap (ingyen fellépők) szomszédsági megbeszélések civilek, magánemberek tananyagfejlesztés, közösségfejlesztő képzés 8) KÖZÖSSÉGI TERVEZÉS, A PROJEKT CÉLJAINAK BECSATORNÁZÁSA A TERVEZÉSI FOLYAMATOKBA, FORRÁSBEVONÁS A térségfejlesztő szakember közösségi munkájának gyümölcse, ha a térség szereplői közös tervezési folyamat részesévé válnak, melynek során megismerik egymás álláspontját, szükségleteit, és így valamennyi fejlesztés során olyan célok elérésére törekednek, amelyek hosszú távon fenntartható társadalmi struktúrát eredményeznek. felmérés önkormányzati szinten fejlesztési koncepció, kihasználatlan kapacitások, kik azok a kulcsszereplők, akik a tel. fejlesztésében részt tudnak venni; ezzel a körrel partnerségi fórumok havonta meglévő fejlesztési dokumentumok (IVS ek, programok, esélyegyenlőségi tervek, antiszegregációs tervek, leader stb.) összegyűjtése közös felületen, elérhetővé tenni ezeket; megkeresni azokat az embereket, akik ezeket írták (ha nem külsősök), elemezni, hogy mi valósult meg falukutatás, szociográfia jelleggel írni minden településről néhány oldalt társadalmi folyamatoknak mi a gyökere, ebből a mai helyzetet megérteni ez általában hiányzik (falukutatás gyakorlatilag nincs), a fellelhető dokumentumokban sincs olyan néhány oldal, amiből egy egy település helyzete megérthető TEIR, SZÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) információk felhasználása, elérhetővé tétele települési adottságok, lehetőségek leltározása településenként falufórum minden településen név, akiket meghívnak (falugondnok segítségével történik a meghívás); korábbi stratégiák leporolása, a még aktuális témák újragondolása, települési elképzelések összekapcsolása térségi tervező műhelyek szervezése valamennyi térségi futó projekt stábjával (rengeteg a kihasználatlan tapasztalat, amely így közkinccsé tehető) a térségi erőforrások, lehetőségek potenciálok összehangolt kezelése, koordinálása helyi formális és informális hálózatok összehangolása, települési stratégiai dokumentációk/tervek készítése a lakosság bevonásával térségfejlesztőket leültetni közös gondolkodásra mikrotérségi tervezés erős helyzetkép és néhány stratégiai kitörési pont

8 Melléklet: A program célja és támogatott tevékenységei az útmutató alapján