VESZPRÉM MEGYEI. A megye legnagyobb VÁLLALKOZÁSAI A 2015-ÖS ÉV EREDMÉNYEI ALAPJÁN. A VKIK megbízásából készítette a

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYE A megye legnagyobb VÁLLALKOZÁSAI A -ÖS ÉV EREDMÉNYEI ALAPJÁN VESZPRÉM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA A VKIK megbízásából készítette a

2 A FORD MOTOR COMPANY bemuta tja Köszöntő Kedves Olvasó! H azánk gazdasága elmúlt egy évtizedének története tele volt aggodalmakkal vegyes bizakodással ig még inkább a pozitív előretekintés volt a jellemző: tartott az Európai Unióba való belépésünk lendülete, joggal remélhettünk pénzügyi forrásokat a gazdaság rendbetételéhez, megoldódni látszottak a munkanélküliség problémái, az infláció lendülete alábbhagyott, növekedett a lakossági fogyasztás. Legfeljebb azért lehetett aggódni, hogy vajon jól használjuk-e fel a hazánkba áramló uniós támogatásokat. Aztán jött a nem várt fordulat a világ pénzügyi életében, amely hamar gazdasági világválságba csapott át. Beszűkültek, sőt egy időre teljesen elzáródtak a szabad felhasználású pénzcsapok, megzuhant a forint árfolyama, hatalmas veszteségeket könyvelhettek el a devizában, valutában eladósodott vállalkozások, magánszemélyek. Úgy tűnt, ez a válság elhúzódó lesz, megtorpant, majd látványosan visszaesett a fejlődés lendülete, sokan végzetes összeomlást vizionáltak. Az utóbbi azonban, néhány átgondolt lépésnek köszönhetően, nem következett be, sőt egy-két éve visszakerültünk a válság előtti szintre, majd lassú javulás kezdődött. A Top 100 című, és egyre nagyobb kört, mára már 300 vállalatot, vállalkozást felölelő kiadványunk elmúlt évi kiadásai hűen tükrözték ezeket a folyamatokat a Veszprém megyei cégek adatainak bemutatásával, az ebből levonható elemzésekkel. Túlzás nélkül állíthatjuk: az évenkénti összeállítás gyakran forgatott, hasznos segédletté vált a megye gazdaságát ismerni akaró cégvezetők, vállalkozók, közéleti személyiségek körében. A 10., jubileumi kiadványunk, melynek céglistáját a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara állította össze, és felkérésére idén is a Pannon Lapok Társasága készítette el, 300 cég. évi összesített adatait mutatja be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának elemzésével. A NAV összegzése mellett a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Főosztálya hivatalos adatait, jelentéseit, valamint a kamara információit is felhasználták a szerkesztők a tavalyi és idei folyamatok elemzéséhez. Bízunk benne, hogy az előzőekhez hasonlóan ez a kiadvány is segítséget nyújt a Veszprém megyei gazdasági folyamatok áttekintéséhez, a régió valós helyzetének feltárásához, a cégek, vállalkozások reális értékeléséhez. A példák, díjazottak bemutatása pedig hozzájárulhat az eredményes gyakorlat szélesebb körben való megismeréséhez, megvalósításához is. Mustang, Edge, Vignale, Focus RS modellek készletről, azonnal. FORD STORE Veszprém Dr. Markovszky György elnök Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Barták Péter központi lapigazgató Pannon Lapok Társasága Dégi Zoltán igazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága Szántó Balázs főosztályvezető Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Főosztály IMPRESSZUM FORD Autó-Nexus Kft VeSZPRÉm, ÉSZAk-keleti útgy. 12. tel.: 88/ , nexus@auto-nexus.hu Top Veszprém megyei gazdasági kiadvány FELELŐS SZERKESZTŐ: Tremmer Tamás TERVEZŐSZERKESZTŐ: PLT Grafikai Stúdió TERJESZTÉSI VEZETŐ: Baján Zoltán SZERKESZTÉS: PLT magazinszerkesztőség, 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Telefon: KIADJA: Pannon Lapok Társasága, 8200 Veszprém, Házgyári út 12. Telefon: KÖZPONTI LAPIGAZGATÓ: Barták Péter A KIADÁSÉRT FELEL: Kázmér Judit, Kinde Kálmán, Köő-Tóth Győző ügyvezető igazgatók Nyomda: Kner Nyomda ISSN Információ és részletek a márkakereskedésekben, a oldalon és a Ford Vonalon ( ). A képen az autó illusztráció. Vegyes üzemanyag-fogyasztás: 6,8 20,6 l/100 km, átlag CO 2 kibocsátás: g/km 3

3 NAV ELEMZÉS ELEMZÉS NAV Főbb gazdasági mutatók Veszprém megye és a TOP 300 gazdasági teljesítménye -ben A z előző évekhez hasonlóan, immár 10. alkalommal nyújtunk áttekintést Veszprém megye gazdasági folyamatairól a társaságiadó-bevallások adatai alapján. Elemzésünk a. évi Gyorsjelentés kettős könyvvezetésű és a naptári évvel azonos üzleti évet választó, a megyében székhellyel rendelkező társaságok összesített adatain alapul. A megyei adatokon túl bemutatjuk a 300 legnagyobb nettó árbevételt elérő társaság gazdasági teljesítményét, ezen belül kitérve a top 100 gazdálkodásának főbb jellemzőire is. A nettó árbevétel alapján rangsorolt 300 legnagyobb vállalkozás közé -ben legalább 508 millió forinttal lehetett bekerülni, mely az 515 millió forintos évi értékhatárhoz képest lényegesen nem változott. A cégek folyamatosan változó helyzetéből adódott, hogy a legnagyobbak élvonalába tartozó top 300 között 45, a top 100 körében pedig 10 új vállalkozás kapott helyet -ben. Ez utóbbi, szűkebb körbe bekerülés feltétele legalább millió forint nettó árbevétel elérése volt. Megjegyezzük, hogy bár az eltérő üzleti évet választó társaságok száma nem jelentős (22 vállalkozás adatait tartalmazza a gyorsjelentés), azonban a számarányukhoz képest jelentős gazdasági teljesítménnyel bírnak, így e cégeket sem kívántuk figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor az eltérő mérlegforduló miatt többségük. évi társasági adóbevallása a Gyorsjelentés összeállításakor még nem állt rendelkezésre, így e kör gazdasági folyamatait az elemzés végén külön fejezetben a évi összesített bevallásadatok alapján tekintjük át. Megjegyezzük, hogy e cégek közül hat a nettó árbevétele alapján a top 100-as, további öt pedig a top 300-as körbe is bekerülne. Megnevezés M. e. Időszak Vállalkozások száma Értékesítés nettó árbevétele ebből export Jegyzett tőke ebből külföldi tulajdon Adózás előtti eredmény Üzemi tevékenység eredménye Mérlegfőösszeg Átlagos állományi létszám Átlagbér 1. sz. táblázat db % milliárd Ft % milliárd Ft % milliárd Ft % milliárd Ft % milliárd Ft % milliárd Ft % milliárd Ft % fő % ezer Ft/fő % Ország Közép- Dunántúl Veszprém megye Top 300 Top 100 Veszprém megye részaránya Top 300 részaránya =3/2 7=4/ ,8 2, ,1 2,8 Index / ,0 97,0 97,7 100,0 100, , , , ,2 951,9 20,8 74, , , , , ,2 20,5 77,3 Index / ,6 105,0 103,8 107,5 107, , ,5 647,8 624,7 599,6 18,9 96, , ,4 676,2 656,1 626,9 18,9 97,0 Index / ,9 104,4 104,4 105,0 104, ,1 857,7 144,5 69,8 53,8 16,8 48, ,0 839,7 135,2 72,5 55,3 16,1 53,6 Index / ,9 97,9 93,6 103,9 102, ,6 502,0 22,1 17,5 16,2 4,4 79, ,2 480,7 22,8 18,0 15,9 4,7 78,9 Index / ,8 95,8 103,2 102,9 98, ,6 350,4 82,5 60,3 48,9 23,5 73, ,7 403,4 84,8 60,8 47,4 21,0 71,7 Index / ,1 115,1 102,8 100,8 96, ,1 356,0 88,7 68,2 56,3 24,9 76, ,4 416,0 91,3 67,4 54,1 21,9 73,8 Index / ,0 116,9 102,9 98,8 96, , , ,9 845,0 684,1 23,1 62, , , , ,6 826,9 20,8 68,5 Index / ,8 120,2 108,4 118,8 120, ,1 50, ,0 53,9 Index / ,1 101,5 101,2 107,4 107, Index / ,5 104,6 106,2 104,5 103,9 I.. ÉV FŐBB GAZDASÁGI JELLEMZŐI A társaságiadó-bevallások adatai összességében pozitív változást tükröznek a Veszprém megyében működő társaságok tevékenységében, illetve az elért eredményeikben. A legtöbb gazdasági mutató (1. számú táblázat) növekvő, kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat. A gazdasági teljesítmény egyik fő jellemzője, a nettó árbevétel az előző évi bővülést követően tovább emelkedett. Veszprém megyét alapvetően a belföldi értékesítés nagyobb súlya jellemzi, mely -ben mérsékeltebben emelkedett, mint az export. A jegyzett tőke összege ugyan kissé mérséklődött, az országostól eltérően nőtt viszont a külföldi tulajdon, összességében elmondható, hogy a társaságok vagyona gyarapodott az előző évhez képest. A foglalkoztatottak számában az előző évhez képest további emelkedés következett be, emellett a bérköltség erőteljesebb növekedése az átlagbérek pozitív irányú változását okozták. Szembetűnő a megyei üzemi eredmény adózás előtti eredményt is meghaladó nagyságrendje, s mindez annak tükrében, hogy országosan az adózás előtti eredményre részarányából adódóan jóval kisebb mértékű hatást gyakorolt az üzemi eredmény. Jelentősnek tekinthető a növekedési ütem különbsége az adózás előtti eredmény esetében országos és megyei összevetésben, ám itt meg kell jegyezni, hogy a tavalyi elemzésünkben bemutatottak szerint e két eredménykategória tekintetében a Veszprém megyei növekedés akkor több mint kétszerese volt a nemzetgazdaságinak. Továbbá a. évi országos teljesítményeket mind az árbevétel, mind pedig az eredmény oldaláról egy-egy kimagasló összegű tranzakció is pozitívan befolyásolta. A. évet jellemző gazdasági teljesítmények a top 300 vállalkozás esetében is kedvezőbben alakultak a korábbinál, kivételt csupán az eredményességben mutatkozó kismértékű mérséklődés jelentett. Az is elmondható, hogy a 300 legnagyobb vállalkozás gazdasági súlyából adódóan jelentős alakító tényezője Veszprém megye gazdaságának. A bevételek a megyei növekedési ütemet 4 5

4 NAV ELEMZÉS ANALYSIS NAV meghaladva emelkedtek, így a nettó árbevételből képviselt súlyuk 77,3 százalékra erősödött, a megyei export 97 százaléka is hozzájuk kapcsolható. A top 300 vállalkozás vagyongyarapodása meghaladta a megyeit, a régióst és az országost is. E körben is pozitív irányú változások történtek a foglalkoztatásban, a. évi átlagbérek lényegesen magasabbak mind a megyei, mind az országos átlagnál. II. BEVALLÁSOK SZÁMA A vállalkozások számának alakulásában az előző évi tendenciák folytatódtak, ugyanis tovább mérséklődött a benyújtott társaságiadó-bevallások száma. Mivel a 2013-ban újonnan bevezetett alternatív adónemek (kata, kiva) az egyszerűbb adminisztráció miatt népszerűnek bizonyultak, továbbra is az valószínűsíthető, hogy a változások döntően az új adónemek, esetleg az eva és a társasági adó közötti átjárásokra vezethetők vissza. A kettős könyvvezetést választók 400,8 ezer. évi társaságiadó-bevallását dolgozták fel országosan, melyek 8,6 százalékát a közép-dunántúli régióba tartozók nyújtották be. -ben kettős könyvvezetésű, naptári évvel azonosan működő vállalkozás társaságiadó-bevallását dolgozták fel Veszprém megyében, számuk csekély mértékben, 2,3 százalékkal mérséklődött. Az országosan összesített adatok szerint a társaságok bevallásainak 2,7 százaléka köthető a megyéhez. Veszprém megyében a legtöbb társas vállalkozás kereskedelem, gépjárműjavítással foglalkozott, miközben a feldolgozóipar egytizedes súlyt jelentett (1. sz. ábra). Az összesített, egyéb tevékenységek közül nagyságrendje miatt két ág emelendő ki, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységhez a cégek több mint 12 százaléka, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáshoz pedig közel 7 százaléka volt sorolható. A top 300-nál az egyharmados részarányt közelítő feldolgozóipar és azt szorosan követő kereskedelem, gépjárműjavítás együttesen lefedi a vállalkozások több mint hattizedét. E körben a megyénél nagyobb súllyal szerepelt a mezőgazdaság és a szállítás, raktározási tevékenység. Megyei szinten a vállalkozások döntő többsége, azaz mintegy 86 százaléka mikrovállalkozás volt, közel azonos súllyal, 6 7 A vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása -ben Veszprém megye TOP 300 Mezőgazdaság 4,7% Feldolgozóipar 10,0% Egyéb 50,4% Szállítás, raktározás 3,8% 1. sz. ábra Építőipar 9,6% Szállítás, raktározás 7,7% Kereskedelem, gépjárműjav. 21,5% Kereskedelem, gépjárműjav. 28,3% Mezőgazdaság 6,7% Egyéb 18,6% Feldolgozóipar 32,7% Építőipar 6,0% A társas vállalkozások száma és megoszlása a. évi foglalkoztatotti létszám alapján (db) 250 fő felett: 35 0,3% 2. sz. ábra fő: 112 1,0% 0-1 fő: ,9% Veszprém megye fő: 749 7,0% 2-9 fő: ,8% 250 fő felett: 34 11,3% fő: 93 31,0% 0-1 fő: 10 3,3% TOP fő: ,4% 2-9 fő: 27 9,0% százalékkal részesedtek a kis- és egyéb vállalkozások, s a középvállalkozások alkották a legkisebb, 1 százalékos halmazt. Kisebb aránykülönbségekkel, de ugyanez a sorrend volt országosan is megfigyelhető. A foglalkoztatottak létszáma alapján Veszprém megye vállalkozásainak döntő többsége, több mint kilencven százaléka tíz fő alatti létszámmal működött, ezen belül az önfoglalkoztató, vagy egy alkalmazottal működők mintegy hattizedes, a 2 9 fővel rendelkezők pedig közel egyharmados részarányt jelentettek. A létszám szerinti kategóriákról elmondható, hogy az alkalmazottak számának emelkedésével csökken a vállalkozások száma, a legkisebb szegmenshez, a 250 főnél többet foglalkoztatók közé 35 cég tartozott -ben. A 10 és 49 főt foglalkoztatók aránya hét, az fővel működők pedig egyszázalékos súlyt jelentettek (2. sz. ábra). A top 300-at a társaságok jelentős gazdasági súlya miatt viszont egészen más arányok jellemezték, e körben a legkisebb kategóriához kapcsolható a legkevesebb vállalkozás, míg a és az főt foglalkoztató cégek súlya volt a legnagyobb. III. A GAZDÁLKODÁS FŐBB MUTATÓI 1. Bevételek Veszprém megyében -ben az összes üzemi bevétel mintegy 94 százalékát a nettó árbevétel tette ki, ezért a továbbiakban ez kerül áttekintésre. A megyében működő vállalkozások által elért nettó árbevétel 3,8 százalékos emelkedést követően 1545,5 milliárd forintot tett ki, mely mintegy 1,8 százaléka a nemzetgazdasági és egyötöde az egy évvel korábbihoz hasonlóan a közép-dunántúli bevételnek. Az országos, jelentősnek mondható 7,6 százalékos dinamikával azonban nem vethető össze a térségünkben kimutatott növekedés üteme, ugyanis az országos adatok kiugró összegű, egyszeri tranzakcióból származó tételt is tartalmaznak. E rendkívüli tétellel korrigálva az országos növekedési ütem 4,6 százalék körüli lenne, s így egy százalékpont alá csökken a megyei és nemzetgazdasági viszonylatban számított dinamikakülönbség. A nettó árbevétel összege és változása (milliárd Ft; előző év = 100,0%) Közép- Dunántúl (105,0%) 3. sz. ábra 2014.: 7 169,4.: 7 529,8 Veszprém megye (103,8%) 2014.: 1 489,6.: 1 545,5 TOP 300 (107,5%) 2014.: 1 112,2.: 1 195,2 TOP (107,0%) 2014.: 951,9.: 1 018,2 A top 300 vállalkozás a megyei dinamikát közel kétszeresen meghaladva. évben 7,5 százalékos emelkedést követően 1195,2 milliárd forint nettó árbevételt ért el (3. sz. ábra), így e társaságok megyén belüli súlya 2,6 százalékponttal 77,3 százalékra emelkedett. A top 300-as kör vállalkozásain belüli nagyságrendi koncentráltságot mutatja, hogy az általuk realizált árbevételből az első száz adózó mintegy 85 százalékos súlyt képviselt, így a többi kétszáz cég között a fennmaradó 15 százalék oszlott meg. A megyei bevételek ágazati összetételét tekintve a feldolgozóipari vállalkozások képviselték a legnagyobb, több mint 50 százalékos részarányt, mely szektor súlya a top 300-nál már a kétharmadot közelítette. A megyében az előző évekhez hasonlóan a kereskedelem, gépjárműjavítás adta a második legnagyobb, mintegy huszonkét százalékát a nettó árbevételnek, a többi nemzetgazdasági ág részesedése pedig 4 és 0,4 százalék között mozgott. Ennél kissé mérsékeltebb arányok jellemezték a 300 legnagyobb árbevételű kört. A top 300-as vállalkozás e két legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágban egyaránt hét százalék körüli mértékben növelte árbevételét, míg megyei szinten kissé visszafogottabb, mintegy 4 5 százalékos volt a bővülés. A nettó árbevétel mérsékelt emelkedése mellett azonban ki kell emelni a már említett bevallások számának csökkenését is, hiszen a közel 4 százalékos bővülést 2,3 százalékkal kevesebb társaság érte el -ben. E két tényező mozgásának hatását együtt vizsgálva az egy társaságra jutó nettó árbevétel Veszprém megyében 144 millió forint volt -ben, mely 6,2 százalékkal emelkedett. A top 300 körében 3984 millió forint, a top 100-nál pedig még ennél is magasabb érték, millió forint nettó árbevétel jutott egy vállalkozásra. A nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti megoszlása megyei és országos viszonylatban a belföldi, míg a top 300 és leginkább a 100-as körben a külpiaci forgalom túlsúlyát mutatta -ben. Veszprém megyében közel 44 százalékos részarányú volt a határon túlra történő értékesítés súlya, míg országosan mintegy 8, s a már említett egyedi tétellel korrigáltan 10 százalékponttal lenne alacsonyabb ez a mutató. A gazdaság élénkülését Economic Performance of Veszprém County and the top 300 enterprises in Introduction Our analysis is based on cumulative data included in the Flash Report of on companies having their registered office in Veszprém County, maintaining double entry bookkeeping and using the calendar year as their fiscal year. Enterprises reporting net sales revenues of at least HUF 508 million in could get into this top 300 group, with this threshold limit showing no significant change from the previous year s HUF 515 million. There were 45 new enterprises among the top 300 firms and 10 new ones among the top 100 companies in. Net sales revenues of at least HUF 1,772 had to be generated to get into this latter group. The number of corporations using a fiscal year other than the calendar year is low (22), however, they show significant economic performance. The economic processes of this group are reviewed in a separate chapter, on the basis of aggregated tax return data reported in Here, we have to note that six of these companies belong to the top 100 group on the basis of their net sales revenues, while another five into the top 300 group. I. Main Economic Figures of Corporate tax return data indicate a positive change in the activities and results of companies operating in Veszprém County. Most economic indicators (Table 1) show growth and a balanced business management. Net sales revenues, similarly to the previous year, continued to increase, with domestic sales being dominant and showing a moderate expansion in compared to export sales. The number of employees rose and the heavy growth in wage costs resulted in a positive change in average wages. It is striking that the level of operating profits exceeded pre-tax profits, especially because operating profits exerted a significantly smaller impact on pre-tax profits on a national scale. The difference in growth intensity is significant (with the national level being higher), however, it must be noted that, according to our last year s analysis, the increase in these two categories in Veszprém County was more than twice as high as that in the national economy The economic performance of the top 300 enterprises was more favourable in than in the previous year. The only exception to this was the slight decline in profitability. Due to their economic importance, the 300 largest companies play a significant transformational role in the economy of Veszprém County. The growth of their revenues was above the county level, as a result, their share in net sales revenues rose to 77.3% and they were accountable for 97% of export sales in the county. Regarding asset accumulation, the top 300 enterprises outperformed both the county and the entire country. There were positive changes in employment in this group as well, with the average wages being significantly higher than the county and national average. 6 7

5 NAV ELEMZÉS ANALYSIS NAV A. évi nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti alakulása, változása és megoszlása (milliárd Ft; előző év = 100,0%) Export értékesítés Export részaránya Belföldi értékesítés Belföldi ért. részaránya 4. sz. ábra Ország ,5 (118,9%) ,9 (102,2%) Veszprém megye 676,2 (104,4%) 869,3 (103,3%) TOP 300 TOP ,1 (105,0%) 626,9 (104,6%) 35,6% 43,8% 54,9% 61,6% 539,1 (110,6%) 391,3 (111,1) 64,4% 56,2% 45,1% 38,4% jelzi, hogy a nettó árbevétel és azok elemei egyaránt a növekedés irányába mozdultak -ben (4. sz. ábra). Markáns eltérés figyelhető meg a top 300 értékesítési szerkezetében, e vállalkozások árbevételének többsége, mintegy 55 százaléka származott külpiaci eladásokból, s a megyei folyamatok alakításában is meghatározó szerepük volt, hiszen a megyei kivitel 97 százaléka is körükben koncentrálódott, míg a belföldi részesedésük 62 százalékos volt. A 100-as élvonalba tartozó vállalkozásoknál pedig az előzőnél is nagyobb, több mint hat tized százalékos volt az export aránya. Érdemes viszont megjegyezni, hogy mind a 300, mind pedig a 100-as körben a kisebb súlyt képviselő belföldi értékesítések emelkedtek lendületesebben -ben. A Veszprém megyei és azon belül a top 300 kivitelének több mint kilencven százalékát négy százalék körüli növekedés mellett a feldolgozóipari vállalkozások bonyolították le (5. sz. ábra). A megye és a top 300 belföldi eladásaiból legnagyobb, négy tizedet közelítő részarányt a kereskedelem, gépjárműjavítás cégei értek el, 3,3 és 5 százalékkal növelve forgalmukat. Kimagasló a szállítással, raktározással foglalkozó cégek hazai árbevételének közel 18 százalékos bővülése, mely a top 300-nál még erőteljesebb, 40,6 százalékos volt. A. évi export és belföldi értékesítés főbb nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása (milliárd Ft) 5. sz. ábra Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjav. Szállítás, raktározás Export értékesítés 8,9 (1,3%) 611,4 (90,4%) 1,9 (0,3%) 24,7 (3,7%) 24,0 (3,5%) Veszprém megye TOP 300 Belföldi értékesítés 52,3 (6,0%) 205,9 (23,7%) 61,9 (7,1%) 317,5 (36,5%) 37,8 (4,3%) Export értékesítés 8,4 (1,3%) 603,9 (92,0%) 0,6 (0,1%) 21,0 (3,2%) 20,1 (3,1%) Belföldi értékesítés 35,7 (6,6%) 159,6 (29,6%) 24,9 (4,6%) 202,7 (37,6%) 21,5 (4,0%) 2. Költségek és ráfordítások A Veszprém megyei vállalkozások -ben az előző évinél 3,4 százalékkal több, összesen 1551,6 milliárd forint költséget és ráfordítást számoltak el, míg országosan kissé magasabb, 3,9 százalékos dinamika mutatkozott. A Veszprém megyei cégeknél keletkezett a hazai ráfordítások 1,9 százaléka és a közép-dunántúli szinten kimutatott érték mintegy 21 százaléka. A top 300-as cégek ráfordításainak emelkedése az előzőeknél lendületesebb, 7,6 százalékos volt, s e kör vállalkozásai adták a megye ráfordításainak több mint háromnegyedét. A Veszprém megyei társaságoknál az összes (a nettó árbevételen felül az egyéb bevételt és az aktivált teljesítmények értékét is magába foglaló) bevétel bővülésével megegyezett a költségeké, így a 94,4 százalékos költségszint nem változott az előző évihez képest (6. sz. ábra). A. évi ráfordítások és a költségszint 6. sz. ábra Közép- Dunántúl TOP 300 Költségek és ráfordítások (milliárd Ft) Költségszint ,7 91,4% 7 503,0 94,7% 1 551,6 94,4% 1 189,6 94,6% 1 016,8 94,9% Ország Veszprém megye TOP 100 A top 300-nál kismértékű emelkedéssel 94,6 százalékra változott a költségek bevételhez viszonyított aránya. A 300 legnagyobb vállalkozás által elkönyvelt összes költség és ráfordítás mintegy 85 százaléka az első 100 társasághoz kötődött, itt a top 300-nál is magasabb költségarány képződött -ben. A Veszprém megyében működő vállalkozások által kimutatott költségek és ráfordítások közel nyolc tizedét az anyag jellegű, csaknem 14 százalékát pedig a személyi jellegű kiadások tették A. évi ráfordítások elemeinek megoszlása 7. sz. ábra Megnevezés Ország Veszprém megye TOP 300 TOP 100 Anyagjellegű ráfordítás 75,8% 77,8% 79,3% Személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás 10,3% 3,7% 10,2% 13,7% 3,5% 5,0% 12,4% 3,2% 5,1% 79,8% 11,8% 3,0% 5,4% ki. Az egyéb ráfordítások és az értékcsökkenési leírás a költségek fennmaradó részén osztoztak (7. sz. ábra). A top 300 vállalkozásnál mivel a megyén belül e kör súlya meghatározó alakító tényezőt jelentett a kimutatott ráfordításokon belüli megoszlás szorosan követte a megyeit. Az egy társaságra jutó ráfordítás Veszprém megyében 145 millió forint volt -ben, mely 5,9 százalékkal emelkedett a vállalkozások számának mérséklődése és a ráfordítások 3,4 százalékos emelkedésének hatására. A top 300 körében 3965 millió forint, a top 100-nál pedig ennek 2,5-szerese, millió forint költség jutott egy vállalkozásra. A ráfordítások döntő hányadát, közel nyolc tizedét az anyag jellegű ráfordítások képviselték Veszprém megyében, a top 300-as és 100-as körbe tartozó gazdálkodóknál egyaránt, s nem volt sokkal kisebb arány országosan sem. E kiadások Veszprém megyében és országosan 3 4 százalékkal emelkedtek, mely bővülést meghaladta a top körök 7 százalék feletti növekedése (8. sz. ábra). Az anyagjellegű ráfordítások és változásuk -ben (milliárd Ft; előző év = 100,0%) , ,1 943,7 811,1 Ország 8. sz. ábra 103,7% 103,3% 107,4% 107,3% Veszprém megye TOP 300 TOP 100 Az anyag jellegű ráfordítások legnagyobb hányadát, mintegy 47 százalékát az anyagköltség tette ki Veszprém megyében, míg a top 300 cégek e költségeik több mint felét fordították az anyagok beszerzésére. A személyi jellegű kiadások 211,9 milliárd forintot tettek ki Veszprém megyében, ahol a 8,2 százalékos bővülés meghaladta az II. Number of Tax Returns In, 10,731 corporate tax returns were submitted in Veszprém County by companies maintaining double entry bookkeeping and using the calendar year as their fiscal year, showing a slight, 2.3% drop. Most of the business associations were engaged in trade and vehicle repair, while manufacturing industry had a onetenth share (Figure 1). Regarding other activities, two sectors can be mentioned: more than 12% of the firms were involved in professional, scientific and engineering activities and 7% of them were accommodation providers or catering establishments. Within the top 300 group, companies engaged in the manufacturing industry (with their nearly one-third share) and trade and vehicle repair make up more than 60% of all enterprises. Within this group, agriculture and transportation and warehousing activities play a more important role than on a county level. On a county level, the majority of enterprises (nearly 86%) were composed of micro enterprises, while small and other enterprises had a 6-7% share and medium-sized enterprises a 1% share. Based on the number of employees, more than ninety percent of the enterprises of Veszprém County had less than 10 employees, with self-employers or entities with one employee having a 60% share and those with 2-9 employees having a nearly one-third share. The proportion of firms employing people amounted to 7 percent, while those with employees to one percent (Figure 2). The top 300 firms, due to their economic significance, were characterised by different ratios: the smallest category included the smallest number of firms, while those with or employees played a more important role. III. Key Economic Indicators 1. Income The net sales revenue of enterprises operating in Veszprém County increased by 3.8% to HUF 1,545.5 billion, making up nearly 1.8% of all the incomes on a national level and 20% of those on a county level, compared to the previous year. The growth rate of our region cannot be compared to the national growth rate of 7.6%, since nation-wide figures include one-time transactions of huge amounts. The top 300 enterprises exceeding the county s progress rate by nearly 200 percent earned net sales revenues of HUF 1,195.2 billion in, which represents a 7.5% growth (Figure 3), as a result, the share of these firms rose to 77.3% within the county. The concentration of the economic power of the members of the top 300 group is evidenced by the fact that the first hundred taxpayers are accountable for 85% of the total sales revenues generated by the group. Regarding the county s income by the various sectors of economy, companies in the manufacturing industry had a 50% share, making up almost two-thirds of the total income of the top 300. Similarly to the previous years, firms engaged in trade and vehicle repair were ranked second (22%) in terms of net sales revenues, while the rest of the various sectors of the national economy were responsible only for less than 4%. In these two dominant sectors of the national economy, the top 300 companies could increase their sales revenues by around 7 percent, while, on a county level, growth of a moderate 4 5 percent could be seen. The net sales revenue per company in Veszprém County amounted to HUF 144 million in, which means a 6.2% rise. This figure was HUF 3,984 million among the top 300 firms and HUF 10,182 million among the top 100 corporations. The breakdown of net sales revenues according to the direction of sales showed the dominance of domestic sales on a county and national level, while within the top 300 group, especially among the first 100 enterprises, foreign sales prevailed in. In Veszprém County, foreign sales had a nearly 44 percent share (while this figure was 8% on a national level), which would be ten percentage points lower after being corrected by the aforementioned one-off item (Figure 4). There is a significant difference in the sales structure of the top 300 companies: the majority (more than 55 percent) of 8 9

6 NAV ELEMZÉS ANALYSIS NAV A személyi jellegű ráfordítások és a bérköltség alakulása -ben (milliárd Ft; előző év = 100,0%) Ország Személyi jellegű ráfordítás: 8 521,1 (106,4%) - ebből bérköltség: 5 965,5 (106,7%) Veszprém megye Személyi jellegű ráfordítás: 211,9 (108,2%) - ebből bérköltség: 148,2 (107,5%) TOP 300 Személyi jellegű ráfordítás: 147,7 (113,4%) - ebből bérköltség: 101,2 (112,2%) 9. sz. ábra országost (+6,4 százalék). A top 300-nál a megyeinél is nagyobb volt a növekedés, több mint 13 százalékkal fordítottak többet e kiadásaikra a vállalkozások -ben, és ezeknél a cégeknél koncentrálódott a megyei összeg közel héttizede (9. sz. ábra). A személyi jellegű ráfordítások legnagyobb részét hét tizedét a bérköltség jelentette a megyében, mely 7,5 százalékos emelkedést követően 148,2 milliárd forintot ért el. A 300 legnagyobb cég számolta el a megyei bérköltség közel hetven százalékát, 101,2 milliárd forintot, mely egy tizedet meghaladóan emelkedett az előző évhez képest. 3. A foglalkoztatottak száma és az átlagbérek Veszprém megye. évi átlagos állományi létszáma fő volt, 743-mal több, mint az előző évben. Országosan a társas vállalkozások összesen fővel működtek, s a megyeihez hasonlóan mintegy egy százalékkal nőtt a foglalkoztatottak létszáma. A top 300-as körbe tartozó cégek sokkal nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal növelték dolgozóik számát, e vállalkozásoknál ösz- A foglalkoztatottak száma és az egy vállalkozásra jutó létszám -ben 10. sz. ábra Megnevezés Ország Veszprém megye TOP 300 TOP 100 Átlagos állományi létszám (fő) Egy vállalkozásra jutó létszám (fő/vállalkozás) 5,6 5,8 111,6 247,2 szesen fő, a megyei átlagos állományi létszám mintegy 54 százaléka volt alkalmazásban. A 100 legnagyobb társas vállalkozásnál koncentrálódott a 300-as kör alkalmazottainak közel háromnegyede, fő, miközben e cégek a top 300-nál is nagyobb mértékű, 7,7 százalékos létszámbővítést hajtottak végre. Veszprém megyében egy vállalkozásnál átlagosan 5,8 személy állt alkalmazásban -ben, a Közép-Dunántúlon 6,4, országosan pedig 5,6 alkalmazottal működött egy társaság (10. sz. ábra). A 300 legnagyobb árbevételt realizáló cég mely kör egyben a legnagyobb foglalkoztató is a megyében 111,6 fős átlaglétszámmal működött, melynek több mint kétszeresével, 247,2 alkalmazottal folytatták tevékenységüket a 100-as élvonal vállalkozásai. Veszprém megyében az egy főre jutó éves bér összege az országost és a Közép-Dunántúl további két megyéjét meghaladóan 6,2 százalékkal emelkedett, összegét tekintve ezer forint volt (havi 199 ezer forint) (11. sz. ábra). A top 300 társaságok foglalkoztatottainak átlagosan 131 ezer forinttal ezer forintra A. évi átlagbér összege a főbb nemzetgazdasági ágakban (ezer Ft/fő) Ország Veszprém megye TOP sz. ábra Mezőgazdaság Feldolgozóipar Energiaipar Építőiparr Kereskedelem, gépjárműjav. Szállítás, raktározás emelkedett az éves bérük (havonta 252 ezer forint), a top 100 körében pedig egy dolgozó átlagosan ezer forintot (havonta 276 ezer forint) keresett -ben. A 300 és a 100 legnagyobb gazdálkodóknál kimutatott növekedési ütem a megyeinél alacsonyabb, 4,5 és 3,9 százalékos volt, ugyanakkor az átlagbér 26,8, illetve 38,9 százalékkal meghaladta azt. Veszprém megyében az országoshoz hasonlóan a mindössze húsz céget számláló energiaszektorban kimutatott átlagbérek voltak a legmagasabbak (3 632 ezer forint), melyet a feldolgozóipar követett ugyancsak hárommillió forint feletti értékkel. A legnagyobb, mintegy egytizedes növekedés a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban ment végbe. A top 300-as körnél az egy főre jutó bér több mint negyedével haladta meg a Veszprém megyeit, s ezen belül is mindegyik nemzetgazdasági ágban magasabb volt a kimutatott átlagkereset. Ezek közül lendületes emelkedésük miatt kiemelendő az építőipar, valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás, az előbbi csaknem harmadával, az utóbbi pedig több mint két tizeddel volt magasabb a megyei szintű béreknél. IV. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK EREDMÉNYEI 1. Az adózás előtti eredmény összetevői Veszprém megyében a bevételek és ráfordítások alakulásának hatására az üzemi eredmény közel 3 százalékkal 91,3 milliárd forintra emelkedett, a nyereség stagnálása és a veszteség mintegy 12 százalékos csökkenése hatására. A 7797,4 milliárd forint összegű nemzetgazdasági szintű üzemi eredmény 1,2 százaléka, a Középdunántúli régiónak pedig 21,9 százaléka kötődött a Veszprém megyei vállalkozásokhoz (2. sz. táblázat). Az üzemi eredmény terén az országos és megyei növekedési ütemek. évi jelentős különbsége kapcsán azonban szükséges megjegyezni, hogy Veszprém megyében már az előző évben végbement egy mintegy nyolcvanszázalékos bővülés, miközben országosan akkor stagnálás mutatkozott. Ezt figyelembe véve a 2,9 százalékos megyei szintű emelkedés még inkább pozitív irányú változásként értékelendő. A top 300 üzemi eredménye lényegében nem változott - ben (az előző évben e körben 2,2-szeres volt a bővülés mértéke), miközben a szinten maradó nyereség mellé másfélszeresre növekedett veszteség társult. Ez utóbbi alacsonynak mondható összege az emelkedést követően is 3 milliárd forint alatt maradt. E kör üzemi eredménye a megyeinek mintegy 74 százalékát tette ki, továbbá a legnagyobbakon belüli koncentráltságot jelzi, hogy a top 100 súlya a 300-on belül négyötödös volt. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az üzemi eredmény zöme a feldolgozóipar vállalkozásainál koncentrálódott, bár súlya jelentős különbségeket mutat Veszprém megye és a top 300 között (12. sz. ábra). Az üzemi eredmény változása tekintetében a legnagyobb visszaesést bár még mindig a pozitív tartományban maradva a mezőgazdaság szenvedte el, mintegy hattizedes csökkenéssel. Növekedési ütemét tekintve az építőipar emelhető ki, ahol megyei szinten négytizedes, míg a top 300-nál ennél is markánsabb, két és félszeres bővülés történt az üzemi eredményben. Veszprém megye és a 300 legnagyobb társaság összevetésénél jelentős különbséget mutat a már említett építőiparon kívül a kereskedelem, gépjárműjavítás, melynél a növekedések dinamikája között mintegy tíz százalékpontos különbség alakult ki a megye javára. A top 300 üzemi eredményét tekintve a legnagyobb lefedettség a feldolgozóiparban tapasztalható, ott mutatható ki ugyanis a megyei érték közel 94 százaléka, emellett jelentős e 2. sz. táblázat the total sales revenue was generated by foreign sales. These firms played a decisive role also in shaping the processes on a county level, since 97 percent of the export of the county and 62% of domestic sales were attributable to them. The first 100 enterprises had an even greater share in export (more than 60%). More than 90 percent of the total export in Veszprém County and of the top 300 companies, showing a 4 percent increase, was imputable to undertakings engaged in the manufacturing industry (Figure 5). Firms involved in trading and vehicle repair activities, by increasing their sales by 3.3% and 5%, respectively, were accountable for the highest share in domestic sales both in the county and among the top 300 companies. The 18% growth of the sales revenues of firms dealing with transportation and warehousing activities was outstanding. This figure was even higher with the top 300 firms: 40.6%. 2. Costs and expenses Organisations in Veszprém County reported costs and expenses amounting to HUF 1,551.6 billion in, exceeding the previous year s level by 3.4% (this figure was slightly higher 3.9% on a national level). The companies in Veszprém County were accountable for 1.9% of all expenditures in Hungary and 21% of all expenditures in the Central Transdanubian region. The growth rate of expenditures within the top 300 group was somewhat more dynamic: 7.6%, with enterprises of this group being responsible for more than three-fourths of all the expenditures of Veszprém County. The increase in costs corresponded to the growth of the total income (including other revenues and the capitalized value of own performance, besides net sales revenues) in the case of companies in Veszprém County, as a result, the 94.4% cost level was unchanged compared to the previous year s value (Figure 6). The cost/ income ratio of the top 300 group slightly increased to 94.6%. Nearly 80% of the costs and expenses reported by the enterprises operating in Veszprém County were made up of materialrelated expenses and 14% of them of personnel-related expenses (Figure 7). With the top 300 firms, since they play a decisive role in shaping the processes on a county level due to their significance, the breakdown of expenditures closely followed the county average, with material-related expenses being the most dominant elements (Figure 8). Personnel-related expenses amounted to HUF billion in Veszprém County, representing an 8.2% growth which was ahead of the national progress rate. The top 300 companies spent 13% more on these expenses in and nearly seventy percent of the county total was attributable to these firms (Figure 9). 3. Number of employees and their level of income In Veszprém County, 62,171 people were in employment in. Similarly to the county trends, business associations increased the number of employees by one percent on a national level. The Eredménykategóriák alakulása (milliárd Ft, %) Megnevezés Ország Veszprém megye Top Index Index Index Üzemi eredmény 3 512, ,4 222,0 88,7 91,3 102,9 68,2 67,4 98,8 Pénzügyi eredmény 207, ,9 14,1 9,9 70,2 9,2 8,7 94,6 Rendkívüli eredmény 46, ,6 7,8 4,0 51,3 1, ,

7 NAV ELEMZÉS ANALYSIS NAV A. évi üzemi eredmény alakulása, változása és részaránya a főbb nemzetgazdasági ágakban Mezőgazdaság Feldolgozóipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás 12. sz. ábra kör részesedése a megye mezőgazdaságában (mintegy hetvenszázalékos), továbbá a kereskedelem, gépjárműjavításban (56 százalék) is. Veszprém megye és a top 300 társas vállalkozásainak -ös adózás előtti eredményének további két eleméről elmondható, hogy a pénzügyi műveletek az előző évihez hasonlóan a negatívum csökkenése mellett továbbra is veszteséget mutattak. Ugyanakkor a rendkívüli eredmény megyei szinten csaknem felére csökkent, a top 300-nál pedig mintegy 43 százalékkal emelkedett, ám e jelentős változások mindössze 4, illetve 2 milliárd forintot eredményeztek. Nyereség Veszteség 13. sz. ábra Veszprém megye TOP 300 2,5 mrd Ft (-60,9%) 51,8 mrd Ft (+1,4%) 5,7 mrd Ft (+39,0%) 12,4 mrd Ft (+14,2%) 4,3 mrd Ft (+8,8%) 2,8% 56,8% 6,2% 13,5% 4,8% 1,8 mrd Ft (-60,0%) 48,5 mrd Ft (+0,1%) 2,3 mrd Ft (+251,4%) 6,9 mrd Ft (+3,9%) 2,7 mrd Ft (+5,0%) Az adózás előtti eredmény összetevői és változása -ben (milliárd Ft) Ország ,7 +354,1% ,9 +180,2% ,3-33,5% Veszprém megye 84,8 +2,8% 100,4-2,5% -15,6-23,9% TOP ,8 +0,8% 63,6 +2,4% 2,7% 71,9% 3,4% 10,3% 4,1% -2,8 +55,6% Veszprém megyében az adózás előtti eredmény -ben 2,8 százalékos növekedését követően 84,8 milliárd forint volt (13. sz. ábra). E mérsékeltnek tekinthető emelkedés kapcsán az üzemi eredménynél leírtakhoz hasonlóan ki kell emelni, hogy Veszprém megyében az előző évben 2,5-szeresére emelkedett az adózás előtti eredmény, mely dinamika duplája volt az országosnak. Mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy a évi rendkívül magas növekedési ütemet követően még -ben is emelkedett az adózás előtti eredmény. Ez a folyamat Veszprém megyében a nyereség kisebb mérséklődése és a veszteség jelentős, közel egynegyedes csökkenése mellett következett be. A top 300-as kör 60,8 milliárd forintos, lényegében stagnáló adózás előtti eredményét a nyereség mérsékelt bővülése és a kimutatott veszteség mintegy 56 százalékos emelkedése alakította. A vállalkozások jövedelempozíciók szerinti besorolásában a nyereséget kimutatók száma lényegében nem változott Veszprém megyében, miközben az eredményességet tekintve pozitívum, hogy kevesebben zárták az évet veszteséggel vagy nulla eredménnyel (3. sz. táblázat). A top 300-on belül az előző év szinten maradása figyelhető meg mindhárom jövedelempozícióban. Országosan a nullszaldós cégek száma csökkent leginkább, a veszteségesek is több mint 8 százalékkal voltak kevesebben, mint 2014-ben, miközben a nyereséget elérőknél stagnálás volt megfigyelhető. Az eredményesség szerinti megoszlásokat tekintve Veszprém megyében az országosnál kissé kedvezőbben alakultak a jövedelempozíciók (14. sz. ábra). A top 300-as körbe tartozó vállalkozások túlnyomó többsége, több mint kilenc tizede nyereséges volt, a veszteségeseké pedig 7,3 százalékot tett ki. E körben nulla eredménnyel mindössze egy vállalkozás zárta a -ös évet. A nyereséges vállalkozások -évi gazdálkodását tekintve elmondható, hogy Veszprém megyében egy cég átlagosan 14,9 millió forint nyereséget ért el, ez a mutató országosan 68,6, a top 300-nál pedig 229,6 millió forint volt. A veszteségesek csoportjában 4,6 millió forint jutott egy Veszprém megyei társaságra, országosan 13,1, míg a top 300-as körben 127,3 millió forintot tett ki. Az adózás előtti eredményt nemzetgazdasági ágak szerint tekintve Veszprém megyében a legnagyobb, több mint négytizedes fellendülés mutatkozott az építőiparban, de jelentősnek mondható a mintegy 20 százalékos bővülés az energiaiparban is. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágat jelentő feldolgozóiparban, ahol a megye adózás előtti eredményének 54,2 százaléka képződött, A vállalkozások számának jövedelempozíciók szerinti alakulása (db, %) Megnevezés 3. sz. táblázat Nyereséges Veszteséges Nulla eredményű Index Index Index Ország , , ,4 Veszprém megye , , ,8 Top , , ,0 A vállalkozások jövedelempozíciók szerinti megoszlása -ben Ország Veszprém megye TOP sz. ábra Nyereséges: 60,3% Veszteséges: 33,7% Nulla eredményű: 6,0% Nyereséges: 63,0% Veszteséges: 31,5% Nulla eredményű: 5,5% Nyereséges: 92,4% Veszteséges: 7,3% Nulla eredményű: 0,3% kismértékű, 1,6 százalékos növekedés volt megfigyelhető. Csökkenő tendenciája miatt a közel kétharmaddal visszaeső mezőgazdaság említhető. Pozícióváltás néhány kisebb részarányt képviselő nemzetgazdasági ágban következett be, veszteségről nyereségre váltott a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás, valamint az ingatlanügyletek ága, ezzel szemben nyereségről veszteségbe fordult a pénzügyi, biztosítási tevékenység. A top 300-as körben kiemelkedett az építőiparban mutatkozó 3,6-szeres emelkedés és a csaknem kétszeresére növekedett szakmai, tudományos, műszaki tevékenység. Ezek mellett már-már alacsonynak tűnik az ingatlanügyletek terén mutatkozó 38,2 százalékos és az energiaiparban jelentkező 19 százalékos eredményjavulás. 2. Az adóalap, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség A Veszprém megyei vállalkozások által kimutatott pozitív adóalap 2,5 százalékos csökkenést követően 78,3 milliárd forint volt, mely részarányát tekintve országosan 1,1 százalékot, a Közép-dunántúli régióban pedig 18,5 százalékot tett ki. A megyével ellentétben országosan mintegy 85 százalékkal emelkedett az adóalap (4. sz. táblázat). Fontos azonban kiemelni, hogy az előző évben Veszprém megyében négytizedes bővülés mutatkozott, míg az országosan feleekkora növekedés történt. A 300 legnagyobb nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás 6,7 százalékkal mérséklődő adóalapja 48,7 milliárd forint volt, mely a Veszprém megyei 62,2 százalékát adta. Veszprém megyében a pozitív adóalapra vetített számított adó 9,4 milliárd forintos összegét 1,6 milliárd forinttal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények (15. sz. ábra). E kedvezmények közel felére csökkentek, döntő hányaduk a látvány-csapatsport támogatásához kötődött. A megyei szinten számított adót mérséklő tényezők közel kilenc tizedét a 300 legnagyobb vállalkozás számolta el, mely top 300 firms had 33,486 employees, 7.4% more than in the previous year, which represents 54% of the average number of employees in the county. In, the average number of employees per company was 5.8 in Veszprém County, 6.4 in Central Transdanubia and 5.6 in Hungary (Figure 10). The average number of employees of the top 300 enterprises with the highest sales revenues, which are the major employers in the county, was In Veszprém County, the average annual wage per employee, exceeding the national level and two other counties in Central Transdanubia, rose by 6.2% to HUF 2,384,000 (Figure 11). The average annual wage of the employees of the top 300 firms rose by HUF 131,000 on average to HUF 3,022,000, while this figure among the first 100 companies was HUF 3,312,000 in. Like on a national scale, average wages were the highest in the energy sector which includes only 20 enterprises in Veszprém County (HUF 3,632,000). With more than HUF 3 million, the manufacturing industry was ranked second. The highest growth rate (10%) could be seen in the manufacturing industry and in the field of transportation and warehousing. IV. Financial Results of Business Associations 1. Various elements of pre-tax profits In Veszprém County, operating profits rose by nearly 3 percent to HUF 91,3 billion as a result of stagnating profits and losses decreasing by 12% (Table 2). Regarding the significant difference between the national and county growth rates of operating profits in, it should be noted that there had been an eighty percent expansion in Veszprém County in the previous year, while stagnation had been witnessed on a national scale. With this in mind, the county level growth rate shows an especially positive trend. The operating profits of the top 300 firms were unchanged compared to (in the previous year, there had been a 2.2 percent expansion), while stagnating profits were coupled with losses increasing by 150 percent. The value of this latter, which is considered to be fairly low, was below HUF 3 billion. With respect to the various sectors of economy, the majority of operating profits were generated by companies engaged in the manufacturing industry, however, there are significant differences between the figures of Veszprém County and those of the top 300 firms (Figure 12). Considering growth rates, the construction industry can be highlighted, where operating profits rose by 40% on a county level and by 250% within the top 300 group. With respect to the operating profit of the top 300 firms, nearly 94% of the county s total operating income was attributable to the manufacturing industry. This group had a seventy percent share in the county s agriculture and a 56% share in trade and vehicle repair. Regarding another two elements of the pre-tax profit of the business associations of Veszprém County and the top 300 group in, we can see that financial transactions, just like in the previous year, showed a deficit with less negative tendencies, while extraordinary profit levels almost halved. In Veszprém County, pre-tax profits rose by 2.8% to HUF 84.8 billion in (Figure 13) as a result of a slight drop in profits and a nearly 25% decrease in losses. The stagnating pre-tax profits of the top 300 group (HUF 60.8 billion) was a result of a moderate rise in profits and a 56% increase in losses reported. The number of business entities reporting profits was unchanged in Veszprém County, however, it is a positive trend that less companies closed the year with losses or a zero balance (Table 3). Within the top 300 group, the previous year s results were maintained in all three income positions, however, they were somewhat more favourable than the national average (Figure 14). The majority of the top 300 enterprises in a circular debt situation (more than 90 percent) were profitable and 7.3% of them made losses. In this group, only one firm closed the year with a zero balance in

8 NAV ELEMZÉS ANALYSIS NAV Adóalap, számított adó, adókedvezmények és adófizetési kötelezettség alakulása (milliárd Ft, %) Megnevezés 4. sz. táblázat összeg az előző évinek felét jelentette. A legnagyobb hányadot a megyéhez hasonlóan a látvány-csapatsport támogatás jogcímén vették igénybe. Országosan mintegy tizedével emelkedtek az adókedvezmények, ám e viszonylatban jelentős súllyal megjelent a fejlesztési adókedvezmény is, Veszprém megyében e jogcím nem szerepelt a kedvezmények között, a Közép-Dunántúl másik két megyéjében pedig összesen 11 milliárd forintot számoltak el a vállalkozások.. évtől új jogszabályként került bevezetésre a Rendelkezés az adóról jogintézménye, melyhez kapcsolódóan a vállalkozások nem adókedvezményben, hanem jóváírásban részesülhetnek. E rendelkezések során a társaságok. évi fizetendő adójuk terhére tehetnek felajánlást a látvány-csapatsport, a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek részére. Ezzel élve a Veszprém megyei cégek 114 millió forintot, országosan pedig 33,4 milliárd forintot ajánlottak fel e kedvezményezett célokra. Az érvényesített adókedvezmények elszámolását követően a Veszprém megyei cégeknél 7,8 milliárd forint adófizetési kötelezettség keletkezett, melynek közel kétharmada a top 300-hoz kötődött. Mivel a csak kissé mérséklődő adóalapot Veszprém megyében a közel felére zsugorodó adókedvezmény csökkentette, az adófizetési kötelezettség egy tizedet meghaladó emelkedést mutatott -ben. Országosan az 1020,8 milliárd forint adófizetési kötelezettség több mint duplája a évinek, az adóalap közel 85 százalékos és az azt csökkentő adókedvezmények mintegy egytizedes Ország Veszprém megye Top Index Index Index Pozitív adóalap 3 951, ,1 184,6 80,3 78,3 97,5 52,2 48,7 93,3 Számított adó 542, ,4 209,7 10,1 9,4 93,1 7,3 6,5 89,0 Adókedvezmények 107,2 117,6 109,7 3,1 1,6 51,6 2,8 1,4 50,0 Adófiz. kötelezettség 435, ,8 234,3 7,0 7,8 111,4 4,5 5,1 113,3 emelkedése eredményeként. A társaságiadó-fizetési kötelezettség és a pozitív adóalap hányadosa, az átlagos adóterhelés Veszprém megyében, a top 300-nál, a Közép-Dunántúlon és országosan is emelkedett, ám e mutatók eltérően alakultak (16. sz. ábra). Ország ,02%. 14,00% 16. sz. ábra Az átlagos adóterhelés alakulása Közép- Dunántúl ,62%. 9,90% Veszprém megye ,72%. 9,96% Az adókedvezmények megoszlása -ben TOP ,62%. 10,47% TOP ,88%. 11,11% Veszprém megyében az adóterhelés -ben meghaladta a Közép-dunántúlit, viszont a top 300-ra számított átlagnál alacsonyabb lett. A legnagyobb, mintegy 3 százalékpontos adóteher-növekedés az előző évben is a legmagasabb szintet mutató országos átlagra rakódott. Nemzetgazdasági áganként nézve Veszprém megyében a legmagasabb adóteher a mindössze 25 céget számláló bányászathoz (14,4 százalék), a legalacsonyabb pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáshoz (7,84 százalék) kapcsolódott. V. A MÉRLEGADATOK 1. Eszközök A Veszprém megyei vállalkozások 8,4 százalékos vagyongyarapodásukat követően 1466 milliárd forint eszközállománnyal rendelkeztek. év végén (5. sz. táblázat). Országosan ennél 1,4 százalékponttal nagyobb ütemben, a Közép-Dunántúlon viszont ennek duplájával, mintegy ötödével növekedett az eszközök értéke. A megyei szinten kimutatott eszközök közel hét tizede a top 300-hoz tartozott, e körben csaknem 19 százalékos volt a gyarapodás. Veszprém megyében a vállalkozási tevékenységet egy éven túl szolgáló befektetett eszközök és a mobilabb forgóeszközök közel azonos mértékű bővülése következtében e két elem továbbra is közel fele-fele arányban osztozott az eszközállományon. A befektetett eszközök döntő hányadát, mintegy kilenc tizedét 12 százalékot közelítő gyarapodás mellett a tárgyi eszközök tették ki. A befektetett pénzügyi eszközök értéke 22 százalékos csökkenés eredményeként 53 milliárd forint körül alakult, miközben súlyuk 10,3 százalékról 7,4 százalékra szorult vissza. A befektetett eszközökön belül a legkisebb, 2,4 százalékos szegmens az immateriális javak csoportja volt, 5,6 százalékos gyarapodásuk 17 milliárd forintra emelte a. év végi értéküket. A megyében kimutatott forgóeszközök legnagyobb hányadát, 46,5 százalékát a követelések tették ki, majd ezt követték a csaknem azonos arányt képviselő pénzeszközök (24,6 százalék) és a készletek (23,4 százalék). Legkisebb, 5,5 százalékos súllyal az előző évhez hasonlóan az értékpapírok szerepeltek, annak ellenére, hogy közel 2,8-szorosára növekedett értékük. A top 300 vállalkozásnál a befektetett és forgóeszközök 45,4 és 53,2 százalékban osztoztak az eszközökön (a fennmaradó részt az aktív időbeli elhatárolások adták). A 300 legnagyobb társaság 60 százalék feletti súllyal képviselte magát Veszprém megyén belül az egy éven túli aktívák közül a tárgyi eszközökben és az immateriális javakban, ennél jóval kisebb, mintegy 40 százalékos részarány mutatkozott a befektetett pénzügyi eszközöknél. A forgóeszközök az előbbinél nagyobb súllyal kerültek kimutatásra a top 300-as körben, s a pénzeszközökön kívül a 70 százalék feletti megyei részesedésükből adódóan erőteljesebben alakították a megyei folyamatokat. With respect to the business processes of profitable companies in, we can see that the average profit per company in Veszprém County was HUF 14.9 million. This figure was HUF 68.6 million on a national scale and HUF million within the top 300 group. The average loss per company was HUF 4.6 million in Veszprém County, HUF 13.1 million on a national level and HUF million in the case of the top 300 firms. With respect to the various sectors of the national economy, the greatest pre-tax profit growth was posted in Veszprém County in the construction industry (40% increase) but the 20% expansion of the energy sector can also be considered as significant. In the manufacturing industry, which is the most important sector of the economy and which is accountable for 54.2% of the total pre-tax profits of the county, showed a 1.6% growth. Within the top 300 group, the construction industry with its growth rate of 360% and the professional, scientific and engineering activities with their growth rate of nearly 200% are worth mentioning. 2. Tax base, tax allowance and tax liabilities The positive tax base posted by enterprises in Veszprém County was HUF 78.3 billion, which represents a share of 1.1% on a national level and a share of 18.5% in the Central Transdanubian region. Unlike in the county, the tax base rose by 85% on a national scale (Table 4). The tax base of the 300 companies with the largest net sales revenues decreased by 6.7% to HUF 48.7 billion, making up 62.2% of the total tax base in Veszprém County. In Veszprém County, the amount of tax calculated on the positive tax base was decreased by HUF 1.6 billion from HUF 9.4 billion by tax allowances (Figure 15). Such allowances were almost halved and the majority of them were made up of spectacle team sport support allowances. Nearly nine-tenths of all tax reductions on a county level were imputable to the 300 largest companies, with tax deduction volumes being halved. The majority of them just like in the case of the county were attributable to the support of spectacle team sports. Following the accounting of tax allowances, tax liabilities of HUF 7.8 billion were posted by the companies of Veszprém County, nearly two-thirds of which were incurred by the top 300 firms. The ratio of corporate tax to the positive tax base, i.e. the average tax burden, increased both in Veszprém County and within the top 300 group, however, there were differences in the figures (Figure 16). With respect to the various sectors of the national economy, the tax burden was the highest in mining (14.40%) and the lowest in the field of accommodation services and catering (7.84%). Filmalkotás támogatása Ország 3,8% Közép-Dunántúl Veszprém megye TOP 300 0,3% 1,4% 1,6% Az eszközök alakulása (milliárd Ft, %) Előadó-művészeti szerv. támogatása 9,4% 2,7% 5,7% 5,4% Megnevezés Ország Veszprém megye Top 300 Látvány-csapatsport támogatása 41,9% 33,9% 85,8% 88,4% Index Index Index Befektetett eszközök , ,0 101,2 658,2 710,7 108,0 386,5 455,4 117,8 Kis-és középváll. adókedvezménye 3,1% 2,1% 7,1% 4,6% Forgóeszközök , ,0 119,7 675,7 732,1 108,3 449,3 533,8 118,8 Aktív időbeli elhatárolások 2 542, ,4 97,8 18,0 23,2 128,9 9,2 14,4 156,5 Fejlesztési adókedvezmény 41,8% 61,0% Eszközök összesen , ,3 109, , ,0 108,4 845, ,6 118,8 15. sz. ábra 5. sz. táblázat 14 15