Fejlesztési javaslatok a Derecske-Létavértesi kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldása érdekében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fejlesztési javaslatok a Derecske-Létavértesi kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldása érdekében"

Átírás

1 Fejlesztési javaslatok a Derecske-Létavértesi kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldása érdekében Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd Község Önkormányzata TÁMOP /1/B Nagy lépés a kistérségnek 2014.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A kistérség komplex felzárkóztatása érdekében tervezett projektelemek Fejlesztési javaslatok Sáránd település és a Derecske-Létavértesi Kistérség számára Összefoglalás 2. oldal 5. oldal 12. oldal 25. oldal 2

3 1. Bevezetés 1.1. A program célja A TÁMOP /1/B számú, az LHH Kistérségek projektjei pályázati kiírás a 311/2007. (XI. 17.) kormányrendelet 2., valamint 4. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekre irányul, melyek több, egymást erősítő társadalmigazdasági problémával küzdenek, amelyeket gyakran a területi elszigeteltség, a periferikus elhelyezkedés tovább súlyosbít. Közös, az országos átlagtól eltérő jellemzőik különösen: - a népességszám csökkenése, ugyanakkor a 14 évnél fiatalabb népesség országos átlagot meghaladó aránya, - a közoktatási (óvodai és iskolai) közszolgáltatások országos átlagtól jelentősen elmaradó színvonala, - a szociálisan hátrányos helyzetűek országos átlagot jelentősen meghaladó aránya súlyos foglalkoztathatósági, egészségügyi és lakhatási problémák, és - rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, alacsony vállalkozás-sűrűség, magas munkanélküliség. A kistérségeknek olyan támogatásra van szükségük, amelyek célrendszere válaszol e mélyszegénységgel küszködő területi egységek egymással szorosan összefüggő problémaira. A korábbi programok, fejlesztési források erre nem, vagy csak mérsékelten tudtak megoldást kínálni. Ezért az LHH program célja, hogy a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátórendszerek feltételeinek továbbfejlesztése révén előmozdítsa a kistérségek felzárkózását. A pályázati kiírás alapvető célja a társadalmi kohézió erősítése és a helyi közösségek fejlesztése, valamint a jövedelmi szegénység és más hátrányok okán a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítésének elkerülése. Ezen célok megvalósulása érdekében a pályázat lehetőséget teremt a leghátrányosabb helyzetű térségekben élők komplex felzárkóztatására, a gyermekek esélyeinek növelésére, valamint segíti a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációját. A pályázat hozzájárul a szolgáltatások átláthatóságának, minőségének javításához, enyhíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségeit, támogatja az önszerveződést, a közösségi 3

4 szemlélet kialakítását és ez által a helyi civil társadalmat. Erősíti az interszektorális és szakmaközi együttműködést a helyi/térségi szereplők között, valamint az érintettek bevonását A program részcéljai 1. A leghátrányosabb helyzetű térségekben élő gyermekek és fiatalok integrációs esélyeinek növelése, egyéni és társas kompetenciáinak növelése olyan preventív és intervenciós célú programokkal, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, csökkentik a devianciáikat, csökkentik vagy megakadályozzák a deprivációs ciklus újratermelődését, segítik a megfelelő társadalmi és családi szocializációt, elősegítik az iskolai karrierjüket, a munka világára való felkészülésüket, és erősítik a társadalmi részvételüket. 2. A fejlesztésen keresztül lehetőség teremtése a projekteket megvalósító szervezetek számára a helyi társadalomépítő programok, közösségi szolgáltatások megvalósításához szükséges működési feltételek, kapacitások kialakítására, valamint a forrásbevonó képesség növelésére. 3. Komplex, a helyi munkaerő-piaci kereslet-kínálati viszonyokhoz igazodó foglalkoztatási programok létrehozása, az LHH kistérségekben élő felnőttek kulcskompetencia fejlesztése, amelyek eredményeként a célcsoport tagjai tartósan képesek lesznek elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. 4. Képzési-foglalkoztatási programok az LHH kistérségek szakemberei számára A tanulmány célja Jelen tanulmány elkészítésének célja a projekt megvalósítása során elért eredmények, tapasztalatok, valamint a projekt keretében elkészült kutatások - kiemelten Az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakításában elnevezésű kutatás - alapján fejlesztési javaslatok megfogalmazása Sáránd település és a kistérség számára. A tanulmány elsőként bemutatja a kistérséget érintő legfontosabb, a projektben végrehatott tevékenységeket, majd a projektmegvalósítás, valamint a projekt keretében lezajlott kutatások tapasztalatait alapul véve javaslatokat fogalmaz meg az elkezdett munka eredményeinek fenntartása és továbbfejlesztése érdekében. 1 PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program LHH kistérségek projektjei című pályázati felhívásához 4

5 2. A kistérség komplex felzárkóztatása érdekében tervezett projektelemek A Nagy lépés a kistérségnek elnevezésű projekt mind a négy tevékenységcsoportjában olyan projektelemek kerültek tervezésre, melyek mindegyike hozzájárul a Derecske-Létavértesi Kistérség fejlődéséhez. Mivel a konzorciumi partner Sáránd Község Önkormányzata volt, a legtöbb konkrét tevékenység ide koncentrálódott Partnerség építése, a civil szervezetekkel való együttműködés elősegítése A projekt keretében elkészült egy kistérségi civil kataszter, mely felkerült a konzorciumi partnerek honlapjára. A kataszterben 180, a kistérségben működő civil szervezet adatai szerepelnek. A kataszter a civil szervezet megnevezésén kívül tartalmazza a nyilvántartási azonosító számot, a szervezet székhelyét, a szervezet képviselőjét és a szervezet tevékenységi körét. A táblázat lehetőséget ad az adatbázisban történő keresésre. Elkészült egy szervezeti szükséglet- és erőforrástérkép 68, a kutatásban résztvevő szervezet részvételével. A dokumentum célja, hogy a Derecske-Létavértesi Kistérség civil szervezetei jobban megismerjék egymást, közöttük minél több és tartalmasabb szakmai kapcsolat alakuljon ki. Az erőforrástérkép tartalmazza a szervezet nevén, képviselőjén, elérhetőségén kívül a szervezet tevékenységét, azokat a területeket, melyeken együtt szeretne működni más szervezetekkel, továbbá azokat a területeket, melyeket fejleszteni szeretne, valamint a szervezet erősségeit. A szervezeti szükséglet- és erőforrástérkép kiküldésre került a kutatásban résztvevő civil szervezeteknek, valamint felkerült a megvalósító szervezetek honlapjaira. A projektmegvalósítás első szakaszában Sárándon, Létavértesen, Derecskén és Hosszúpályiban személyes találkozók keretében került ismertetésre a projekt és az abban megvalósításra kerülő szolgáltatások a civil szervezetek képviselői számára. A projektmegvalósítás során a záró konferencián kívül összesen hat alkalommal kerültek meghívásra Sárándra a civil szervezetek képviselői a különböző tematikus találkozókra. 5

6 2.2. Lakossági igény- és szükségletfelmérés Elkészült az egyes kistérségi, helyi szintű szociális, társadalmi problémák megoldására stratégiai alternatívák kialakítása elnevezésű kutatás, mely egyrészt a kistérség korábban elkészült fejlesztési dokumentumainak, statisztikáinak másodelemzésén, másrészt egy kérdőíves adatfelvételen alapul, mely a kistérség településein élő lakosság körében készült. A 145 darab kérdőív a Derecske-Létavértesi Kistérség 9 településén került lekérdezésre. A kutatásból készült 60 oldalas tanulmány 50 nyomtatott példányban jelent meg, illetve elektronikusan is elérhető az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és Sáránd honlapján A projekt keretében elkészült egyéb kutatások A Derecske-Létavértesi Kistérség humán szolgáltatással foglalkozó civil szervezeteinek továbbképzési tervei a év tekintetében elnevezésű kutatásban elsőként összesítésre kerültek a kistérség humán szolgáltató intézményei, az általuk nyújtott szolgáltatások. Ezután 32 vezetői interjú segítségével feltérképezésre kerültek a munkavállalók meglévő képzettségei és továbbképzési igényei, valamint az intézményvezetői javaslatok a humánerőforrás fejlesztést érintően. Végül megfogalmazásra kerültek a szakemberek számára tervezett képzési formák, meghatározásra kerültek a képzési területek, a szolgáltatást nyújtó képző szervezetek. A tevékenység összefoglalásáról 40 oldalas tanulmány készült, melyet a projekt személyzete eljuttatott a kutatásban résztvevő intézményvezetőkhöz. A Derecske-Létavértesi Kistérség foglalkoztatási szolgáltatással foglalkozó szervezeteinek bemutatása a év tekintetében elnevezésű kutatás a Derecske- Létavértesi Kistérségben található, foglalkoztatási szolgáltatásokat, ilyen típusú ellátásokat és támogatásokat nyújtó intézményeket gyűjtötte össze, feltérképezte az általuk nyújtott szolgáltatásokat, a szolgáltatások tartalmát, hatékonyságát, hatókörét. A kutatási tevékenység három fő részből állt. Elsőként összesítésre kerültek a kistérség foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó intézményei, az általuk nyújtott szolgáltatások. Ide sorolódtak azok a szervezetek is, melyek nem kistérségi székhellyel rendelkeznek, de itt nyújtanak szolgáltatásokat. Ezután kérdőív segítségével felmérésre kerültek a szervezetek meglévő szolgáltatásai. A kérdőívet 11 szervezet képviselői töltötték ki. A tevékenység eredményeképpen egy 25 oldalas tanulmányban összefoglalásra kerültek az eredmények, 6

7 javaslattétel született a szolgáltatások összehangolására, erőforrások optimalizálására. A tanulmányt a felmérésben résztvevők is megkapták Intézményi háttér fejlesztése Szerepelt a tervek között a Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulással való szoros együttműködés, de a projekt megvalósulása idején a magyar közigazgatásban a területi egységek átstrukturálása történt meg, a kistérségek mellett megjelentek a járások, amely jelentősen csökkentette a kistérségek szerepét, így a tervezett együttműködések meghiúsultak. A projekt keretében létrejött a Sárándi Szociális Szövetkezet 2013-ban. A szövetkezet még abban az évben elindult egy, a szociális szövetkezeteknek kiírt pályázaton, a projektötlet pedig egy pékség létrehozása volt, amely Sáránd községben kezdte volna meg a működését, de a környező településeket is ellátta volna kenyérrel és péksüteménnyel. A szövetkezeti portfolióban a pékség az első lépése annak az üzleti tervnek, amelynek keretében a szociális szövetkezet a későbbiekben további, elsősorban élelmiszer-termeléssel és feldolgozással foglalkozó tevékenységeket is folytatni kíván, minél szélesebb körben a településen. A szövetkezet helyi közösségbe ágyazott. A projekttervben a célcsoportot, azaz a szövetkezet által foglalkoztatottak körét a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek, tartósan munkanélküli és alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező sárándi lakosok alkották. A szakmai vezető a szövetkezet igazgatóságának elnöke, aki pék szakképesítéssel rendelkezik, így az ő betanító munkájával és szakmai irányításával folyt volna a tervek szerint a sütőipari termékek előállítása a pékségben. A szakmai vezető részt vett a termékportfolió összeállításában, a beszerzendő gépek és eszközök listájának összeállításában és a megfelelő helyszín kiválasztásában is, valamint az ő feladata volt az engedélyeztetési folyamat koordinálása. A projekt nem került támogatásra, de a szövetkezet a későbbiekben ismét benyújtja a projektötletet. A Nagy lépés a kistérségnek komplex kistérség fejlesztő projekt keretében létrehozott Gyurgyalag Biztos Kezdet Gyerekház fenntartásához, további, a projektidőn túli működéséhez viszont sikerült megteremteni a szükséges forrásokat a Biztos Kezdet Gyerekházak működtetését végző szolgáltatók befogadására és állami támogatására 7

8 elnevezésű pályázat segítségével. A Gyerekház szeptember 1 és december 31. között évi Ft támogatásban részesül A kistérség szakembereinek humánerőforrás fejlesztése A projekt indulásakor a Gyerekesély Projekt által koordinált Biztos Kezdet programhoz kapcsolódva, de a kistérség fejlesztő projekt forrásaira támaszkodva jött létre a kistérségben sárándi székhellyel a Gyurgyalag Biztos Kezdet Gyerekház. A Gyerekesély Projekt szigorú feltételeket és sztenderdeket ír elő a gyerekházak működtetésére, amelyhez képzést is biztosítanak. A Gyurgyalag Gyerekház indulásakor azonban a fenntartóváltás miatt a kiemelt projekt nem tudta biztosítani a képzés feltételeit. Annak érdekében, hogy a Gyurgyalag Biztos Kezdet Gyerekház mégis sikeresen kezdhesse meg a működést, a projekt előkészítő szakaszában 5 szakember meglátogatta a Pusztadobosi Kastélykerti Gyerekházat, valamint a Szakolyi Gyermekházat. Később a projekt záró szakaszában, a projektben résztvevő szakemberek közül 18 fő, két napos tapasztalatcsere, tapasztalatátadás céljából meglátogatta a Nyírteleki Civil Centrumot és a kállósemjéni Biztos Kezdet Gyerekházat. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő 2014 nyarán szervezte meg a Biztos Kezdet Gyerekházak kiemelt projekt Partneri együttműködés a gyerekekért elnevezésű képzést a gyerekházakkal kapcsolatban lévő intézmények munkatársainak. A képzés célja annak elősegítése volt, hogy a résztvevők a Biztos Kezdet program céljainak és szemléletének megfelelő, hatékony segítő, szakmai együttműködést tudjanak kialakítani a Biztos Kezdet Gyerekházakkal. További cél az volt, hogy a résztvevők a program során tanult ismereteiket szintetizált módon tudják alkalmazni, fejlődjenek együttműködési készségeik, és hogy olyan kompetenciáik fejlődjenek, melyek hozzásegítik őket ahhoz, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházzal együttműködő szakmai munkájukat empátiával és megfelelő segítő attitűddel tudják végezni. A képzésen a sárándi óvoda öt munkatársa vett részt. A Gyurgyalag Gyerekház magas szakmai színvonalú működésének megteremtése érdekében a Biztos Kezdet Gyerekházak kiemelt projekt közreműködésével a projektmegvalósítás elején négy alkalommal szakmai műhelyt szervezett a kistérség fejlesztő projekt menedzsmentje, melyen egy kora gyermekkori szakértő és a kiemelt projekt szakmai vezetője tartott előadásokat és műhelymunkát. Szintén a kiemelt projekt biztosítja a folyamatos mentori 8

9 támogatást, mely végig kísérte a projektet, valamint támogatást nyújt a fenntartási időszakban is. Angol nyelvi képzésen vett részt 120 órában 14 fő, akik a sárándi humán szolgáltatásokat nyújtó intézmények munkatársai, önkéntesei voltak, valamint német nyelvi képzésen szintén 120 órában 13 fő vett részt, ugyanezen célcsoportból. Mediátor képzésen vett részt két sárándi szakember 60 órában. Hátrányos helyzetű fiatalok komplex társadalmi felzárkóztatása (Projekttervezés és megvalósítás): a 68 órás képzés célja az volt, hogy a 10 résztvevő megismerje és elsajátítsa a halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű célcsoport kompetenciafejlesztésére irányuló programok tervezését, megvalósítását. A képzés eredményeképpen a résztvevők képessé váltak önállóan pályázatot írni, illetve hatékony projektmegvalósítást végrehajtani. Közismereti tárgyak felzárkóztatása képzést megvalósító szakemberek képzéséhez: a képzés célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék és elsajátítsák a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű célcsoport sajátosságaival kapcsolatos ismereteket, képzésük, pszicho-szociális gondozásuk módszertanát. A 60 órás képzésen távoktatás keretében 11 fő vett részt. Az Identitás klub a Közismereti tárgyak felzárkóztatása képzés egyik modulja. A képzés célja volt az identitás klub módszerének elsajátítása, a közvetlen képzés helyett video tananyag formájában. Az identitás klub módszerének tananyaga feltöltésre került a főpályázó honlapjára, melyről értesítést kaptak a kistérségben működő humán szolgáltató szervezetek. Szintén a projekt keretében készült el a szakma szabályai szerinti készségek és képességek fejlesztése képzés pedagógus akkreditációja, amelynek része volt a képzési program kidolgozása is. A tréning program akkreditálása a továbbiakban pedagógusok számára pontszerző lehetőséget jelent, így az eredetileg tervezettnél a projekt befejezése után nagyobb számú részvétel várható a tréningen, amely hozzájárul a projekt eredményeinek disszeminációjához. 9

10 2.6. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek számára szervezett felnőttképzések A hátrányos helyzetűek képzését-foglalkoztatását támogató tevékenységcsoport programjainak célcsoportjába a Derecske-Létavértesi Kistérségben élő, elsősorban Sárándon, Hajdúbagoson és Derecskén lakó aktív korú, nem foglalkoztatott személyek tartoztak. Kerti munkás megnevezésű rész-szakképesítés (OKJ ): a 10 fős képzés célja az volt, hogy a képzés elvégzése után a résztvevő képes legyen arra, hogy a saját háztáji kertjében zöldség- és gyümölcstermesztést, valamint ezek előkészítő, illetve utómunkáit végezze. Ezáltal képes lesz arra, hogy - megfelelő kertméret esetén - a család éves zöldség-, illetve gyümölcsszükségletét megtermelje. Mindemellett képzettségének megfelelő idénymunkát is tud vállalni. Gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ ) és angol nyelvi képzés: A 10 fős képzés célja olyan gyermek- és ifjúsági felügyelő szakemberek képzése volt, akik elméleti és gyakorlati felkészültségük kiaknázásával látják el feladatukat. A gyermek- és ifjúsági felügyelő munkája során végzett jellemző tevékenységek főbb feladatcsoportjai: Részt vesz a gyermek fogadásában, megismerésében, szükségletei feltárásában és kielégítésében, a gyermekotthon mindennapi életének szervezésében, irányításában. Tevékenyen bekapcsolódik a nevelés folyamatába, részt vesz gondozási tevékenységben, és egyéb, például környezetvédelmi feladatok megoldásában. Közreműködik a szabadidős tevékenységek megszervezésében, vezetésében, ügyeletet vállal. Munkája során bekapcsolódik a gyermekotthonban folyó gazdálkodási és háztartási feladatok ellátásába, azok irányításába, szervezésébe. Munkája végzése során adekvát kapcsolatok kialakítására törekszik az intézményen belül és a vele kapcsolatban levő egyéb szervezetekkel, intézményekkel egyaránt. Részt vesz a szakmai dokumentáció vezetésében, a belső szabályok pontos betartásában. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka értékeinek és etikai szabályainak megfelelő munkavégzés jellemzi. Az OKJ-s képzéshez kapcsolódó 100 órás angol nyelvi képzés segítette a résztvevőket abban, hogy egyrészt angol nyelvű szolgáltatást nyújtó gyermekintézményben helyezkedjenek el, másrészt külföldön is munkát tudjanak vállalni. Hátrányos helyzetű emberek komplex felzárkóztató képzése (akkreditált felnőttképzés PL-5670): A képzés célja a 12 fős célcsoport felkészítése volt a felnőttképzésbe való 10

11 bekapcsolódásra, valamint a munkaerő-piaci elhelyezkedésre. A résztvevők a képzés során alapkompetencia fejlesztésben részesültek. Kertművelő háziasszony betanító képzés azon 10 fő számára indult, akik elvégezték a Hátrányos helyzetű emberek komplex felzárkóztató képzését. A képzés célja az volt, hogy a kertművelő háziasszony képzés elvégzése után a részvevők képesek legyenek arra, hogy a kertben zöldség- és gyümölcstermesztést, valamint ezek előkészítő, illetve utómunkáit elvégezzék. Elsajátították az a tudást, hogy - megfelelő kertméret esetén - a család éves zöldség-, illetve gyümölcsszükségletét megtermeljék. A résztvevők képessé váltak a terményeket a megfelelő eljárással feldolgozni és tartósítani, s termékeiket a helyi piacon áruba tudják bocsátani. Mindemellett képzettségüknek megfelelő idénymunkát is tudnak vállalni. Digitális írástudás, számítógépes alapismeretek képzés: A 15 fő számára indított képzés célja az volt, hogy a képzés résztvevői alkalmassá váljanak az információk kezelésére, tudják kezelni a számítógépet és perifériáit, ismerjék a szoftvereket. A képzés befejezését követően képessé váltak rutinfeladatok végzésére, a számítógép működése során jelentkező hibák felismerésére. A képzés eredményeképpen a résztvevők meg tudják szerezni az alapvető információkat a világhálóról, tudnak elektronikus úton ügyeket intézni, t írni és fogadni, internetes álláskeresést folytatni, szöveget szerkeszteni, önéletrajzot, kísérőlevelet írni. Az 5-6. majd a 7-8. osztály elvégzésével az általános iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzések célja az volt, hogy az 5-6. osztályos képzésre beiratkozott 12 résztvevő majd a 12 főn kívül további 3 résztvevő megszerezze az általános iskola 8 osztályának elvégzéséről szóló bizonyítványt. 11

12 3. Fejlesztési javaslatok Sáránd település és a Derecske-Létavértesi Kistérség számára 3.1. A foglalkoztatási célú civil szervezetek szerepe a munkanélküliség kezelésében Az 1990-es évek közepe - vége óta a foglalkoztatási célú civil szervezetek szerepe egyre inkább hangsúlyossá vált a képzési - foglalkoztatási célú programok tervezése, megvalósítása területén. Ezeknek a szervezeteknek jó része az OFA, Phare, később a HEFOP, majd a TÁMOP és az ÚSZT keretében kiírásra került komplex foglalkoztatási programok megvalósítójaként éves végrehajtási tapasztalattal rendelkezik. Egy 2006-ban készült kutatás 2 szerint a Magyarországon működő civil szervezetek között valamivel több, mint 200 körül mozgott között azok száma, amelyek tevékenységük céljaként a foglalkoztatás javítását jelölték meg. A foglalkoztatási célú szervezetek többsége a munkanélküliség kezelését tűzte ki célul, és jelentős számban vannak közöttük a közhasznú foglalkoztatási szolgáltatást nyújtó szervezetek is. Néhány civil szervezet (2003-ban 18) szociális foglalkoztatást valósított meg, illetve ezt segítette elő. Kb. 40 szervezet a munkanélküliek, álláskeresők érdekvédelmét látja el. A foglalkoztatási célú civil szervezeteknek már 1997-ben is közel kétötöde alkalmazottal működött, és arányuk 2003-ra több mint 55 százalékra emelkedett és 2003 között nemcsak az alkalmazottal rendelkező foglalkoztatási célú civil szervezetek száma és aránya, hanem alkalmazottaik száma is jelentősen nőtt. A foglalkoztatási célú szervezetek az önkéntes segítők száma tekintetében kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint más civil szervezetek általában, az egy szervezetre jutó önkéntes segítők száma lényegesen alacsonyabb a foglalkoztatási célú szervezetekben. A vizsgálatban részt vett nonprofit szervezetek igen stabilnak mondhatók. Szinte valamennyien folyamatosan működnek, és alig akad köztük olyan, amely a létrejötte után hosszabb időre megszakította volna tevékenységét. A segítségnyújtás egy-egy civil szervezeten belül többféle formában zajlik, leggyakrabban azonban képzés formájában valósul meg. Sokaknál az állásközvetítés vagy a direkt 2 Bocz János és munkatársai (2006): A foglalkoztatási célú civil szervezetek országos vizsgálata - záró jelentés oldal - letöltés dátuma: május 2. 12

13 foglalkoztatás jelenti a támogatást. A szolgáltatások jellemző módja a programszervezés és a lelki segítségnyújtás is, de csak az intézmények kis hányada ad közvetlen pénztámogatást ügyfeleinek. A vizsgált civilek túlnyomó többsége magánszemélyeknek nyújt támogatást, akik között saját tagjaik is megtalálhatók. Kisebb részük valamilyen szervezet, intézmény számára végez szolgáltatást, vannak, amelyek pl. kisebbségi csoportnak, családoknak, önkormányzatnak, szakmai csoportnak, illetve mindenkinek, aki eléri őket. A foglalkoztatási céllal megalakult civil szervezetek többsége települési szinten látja el feladatát, kisebb hányaduk terjeszti ki tevékenységét egész megyei hatókörre vagy régiós szintre. Ennél szélesebb körben ritkán fejtik ki hatásukat. A foglalkoztatási célú civil szervezetek körében jellemzőbb az, hogy a támogatottak fordulnak hozzájuk segítségért, mint az, hogy a szervezetek keresik meg célcsoportjaikat. A leggyakoribb azonban az, hogy mindkét formában eljuttatják szolgáltatásaikat a rászorulókhoz. A megkérdezettek többsége úgy ítélte meg, hogy tevékenységükre nagyobb az igény, mint amennyit ténylegesen ki is tudnak elégíteni A szektorok közötti együttműködés problémái A munkaügyi ellátórendszer és az önkormányzatok által kezelhetetlen, gyakran nem is regisztrált, a legnehezebben képezhető, foglalkoztatható célcsoportokkal megvalósított munkaerő-piaci programok (felnőttképzés, munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása), valamint a komplex foglalkoztatási programok sikeressége, a széles kapcsolati háló működtetése az állami munkaügyi szervekkel és az önkormányzatokkal, a jogi és finanszírozási nehézségek ellenére a civil szervezetek tevékenységének elismerése korlátozott, az együttműködés egyedi, bürokratizált, túlbiztosított. Az önkormányzat nem tud ellátási szerződést kötni, ezáltal normatívát biztosítani a foglalkoztatási célú civil szervezetekkel, mert nincs olyan feladat, melyet kötelezően el kellene látnia a foglalkoztatáspolitika területén. Nagyon sok önkormányzat inkább létrehozza a saját foglalkoztatási társaságát, mely biztosítja a közfoglalkoztatás szervezését, lebonyolítását, mely, ha jogi formájával nem is, de működésével elveszti civil jellegét, viszont megjelenik a pályázati forrásokért való küzdelemben. A munkaügyi központok alapvetően hatósági feladatok ellátására szolgálnak, a foglalkoztatási törvény eszközrendszerének működtetőjeként. A munkanélküliek nagy száma és a rendelkezésre álló eszközrendszer korlátoltsága miatt a hivatal nem teljes mértékben alkalmas a személyre szóló szolgáltatások nyújtására. A munkaügyi ellátórendszerrel való 13

14 kapcsolatépítést nehezíti a civil szervezetekkel szembeni bizalmatlanság, féltékenység, melyet több kutatás is alátámaszt A civil szervezetek működésének problémái A civil szervezetek sajátossága a rugalmasság, így azonnal tudnak reagálni a munkaerőpiac, valamint az intézményrendszer változásaira. Az álláskeresőket, mint egyéneket kezelik, számukra az ideális összetételű, idejű szolgáltatási csomagot tudják összeállítani, hogy céljaikat elérjék a munkaerőpiacon, ezzel új, hatékony eszközöket vezetnek be a foglalkoztatáspolitikai palettára. Jelentős problémaként jelenik meg ezeknél a projekteknél, hogy a hátrányos helyzetű emberek körében megvalósított projektek következtében ezek a civil szervezetek nagyban specializálódtak, és a sikeres projektek esetében sikerült egy jó szakmai stábot, vagyis egy megfelelő motivációval rendelkező, a projektmenedzsmenttel együttműködő, jól képzett, tapasztalt szakértői csapatot (orvos, pszichológus, szociális szakember, képző, mentor ) kialakítani. Amennyiben a civilek a programjukat finanszírozás hiányában nem tudják folytatni, a kialakult szakmai kapacitásukat nem tudják felhasználni, ezáltal már jól működő, kialakult kapcsolatrendszerek, kapacitások mennek veszendőbe. Az is kérdéses, hogy egy később meghirdetésre kerülő kiírás esetében bevállalnak-e maximális kapacitáskihasználást igénylő, rövid távú együttműködéseket, vagy a kényszerű szünet miatt mással kötötték már le kapacitásaikat. 4 Megállapítható továbbá, hogy minél kisebb egy szervezet, és az adott projekt költségvetése minél nagyobb jelentőségű a szervezet árbevétele és forgótőkéje szempontjából, annál nagyobb nehézséget okoz a pályázatok elbírálása, a projekt megkezdése és a kifizetések ideje közti időszak elnyúlása, valamint az, hogy előre nem látott bürokratikus akadályokat kell a kifizetések realizálása érdekében a szereplőknek elhárítaniuk. 3 3 Lux Judit (2001): A munkanélkülieket segítő non-profit szervezetek kapcsolatainak vizsgálata, Országos Foglalkozatási Közalapítvány https://skydrive.live.com/?cid=20226f10b70b2c25&resid=20226f10b70b2c25!343&id=20226f10b70b2c25%21343 letöltés: május 2. 4 Kézy Béla és munkatársai (2007): HEFOP időközi értékelés 2007 Értékelési jelentés, Budapest 14

15 3.4. A munkaügyi ellátórendszer, az önkormányzat és a civilek együttműködésének problémái, a hatékonyság kérdései Az ágazatközi szakmai együttműködés Az 1990-es években felismerésre került, hogy a munka nélkül lévők különböző csoportokat alkotnak munkaerő-piaci hátrányuk szerint. Ezeket a csoportokat más és más szolgáltatásokkal lehet eredményesen és hatékonyan segíteni. Az aktív eszközök közül bértámogatással főként azokat lehet segíteni, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, rövid ideje vannak állás nélkül, készen álltak a munkavállalásra. Azok számára, akik tartósan munka nélkül vannak, a közfoglalkoztatás keretei között szocializálódtak, alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, önerőből nem képesek az elhelyezkedésre, a hagyományos munkaerő-piaci programok önmagukban nem elegendőek. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő csoportok számára komplex foglalkoztatási projektek szervezése indokolt, ahol piacképes szakmát és munkagyakorlatot szerezhetnek, emellett folyamatos pszicho-szociális támogatást kapnak, személyre szabott szolgáltatásokban részesülnek. A foglalkoztatási programokat lebonyolító állami, önkormányzati és a foglalkoztatási célú civil szervezetek közötti kapcsolat esetleges, egyedi. A szakmai kapcsolatot inkább a személyes kapcsolatok alakítják, mint a szakmai fontosság felismerése. Az intézmények által nyújtott szolgáltatások nem épülnek egymásra, nem egészítik ki egymást. Nem veszik figyelembe, hogy a munkakeresők melyik csoportjának tudnak a leghatékonyabban nyújtani szolgáltatásokat, előfordul, hogy versenytársakként küzdenek forrásokért, a különböző programokban célcsoporttagként bevonható ügyfelekért. A civil szervezetek nem tudnak folyamatosan munkaerő-piaci szolgáltatásokat biztosítani az ügyfeleik számára, mivel jelentős a projektfüggőségük. Az állami és az önkormányzati intézményeknek nem feladata, de a munkatársai nagy részének sem ideje, sem szakmai felkészültsége nincs arra, hogy a munkakeresők szociális jellegű problémáival foglalkozzanak, azt komplexen kezeljék, az ügyfelek számára egyedi, személyre szabott megoldásokat keressenek. Az eddig megvalósult programok közül azok voltak sikeresek és hatékonyak, ahol komplex szolgáltatásokban részesültek a hátrányos helyzetű munkanélküliek, legyen ez a munkaügyi központ vagy civil szervezet, vagy ágazatközi együttműködés által megvalósított projekt. A 15

16 komplex programok megvalósításának példája pedig azt mutatja, hogy létre lehet hozni és sikeresen lehet működtetni ágazati, helyi együttműködéseket, ezek megvalósítására nagy igény mutatkozik a szakemberek részéről. Az állami munkaügyi szolgálatnak, a képző intézményeknek, az önkormányzatnak és a térségben működő civil szervezeteknek ismernie kell egymás szolgáltatásait, együtt kell működniük, hogy a térség ügyfeleinek a leginkább megfelelő szolgáltatáscsomag kerüljön összeállításra, ezek egymásra épülése megvalósulhasson. Jó gyakorlat az OFA, a HEFOP és a TÁMOP intézkedései között, hogy a munka nélkül lévők számára el kell készíteni egyéni fejlesztési tervüket, mely alapján meg kell határozni a fejlesztési irányokat. A fejlesztési irányok bővülése az intézmények együttműködése révén nagyobb eséllyel biztosítaná a nehezen elhelyezhető ügyfelek elhelyezkedését. Ahogy a HEFOP 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése programnak úgy a Startmunka programok sikerességét elősegítheti mentorok alkalmazása, valamint a program kiegészítése szakképzéssel. Javasoljuk, hogy a képzést, foglalkoztatást, szociális-mentális gondozást (mentorálást) magában foglaló komplex foglalkoztatási projekteket lebonyolító szervezet, a program hatékony megvalósítása, valamint a projektben résztvevők személyre szabott fejlesztése érdekében, a célcsoport tagjaival közvetlenül kapcsolatban álló, segítő szervezetek képviselőivel szoros, rendszeres szakmai kapcsolatot tartsanak fenn. Az együttműködő szervezetek szakterületükön segítsék a célcsoport tagjait a fejlesztési tervükben megfogalmazott céljaik elérésében. A civil szervezetek által működtetett programok nagy része olyan inaktív célcsoportot ér el, melynek nincs vagy minimális intézményi kapcsolata van, ennek fontosságát nem ismeri el, vagy a hatósági kapcsolattól valamilyen okból tart. Célszerű továbbfolytatni azt a gyakorlatot, hogy a foglalkoztatási programokba bevont ügyfelek kötelezően regisztrációra kerüljenek a munkaügyi központnál, mivel így jogosulttá válhatnak aktív eszközök igénybevételére, mely az alacsony iskolai végzettségű, tartósan munka nélkül lévők közfoglalkoztatása, kompetenciafejlesztő, felzárkóztató projektben való részvétele után pozitív kimenet lehet. A civil szervezetek által biztosított projektek elvégzése után biztosabbá válik, hogy az ügyfél, a munkaügyi központ által felajánlott felnőttképzésből nem morzsolódik le, sikeresen szakmát szerez, mely a munkaerő-piaci reintegráció egyik alapfeltétele. 16

17 Javasoljuk, hogy az álláskeresőkkel kapcsolatban álló szervezetek, a velük kapcsolatba kerülő nem regisztrált ügyfeleket segítsék abban, hogy regisztrációjukkal igénybe vehessék a munkaügyi ellátórendszer szolgáltatatásait. Az állami munkaügyi rendszer és az önkormányzat által működtetett programokban nincs vagy nem kötelező a résztvevők utánkövetése, addig a foglalkoztatási célú civil szervezeteknél ez bevált, kidolgozott módszer, így a programokban résztvevők sorsának utánkövetése és nyomonkövetése mellett képet kaphatunk a programok hatékonyságáról. Javasoljuk, hogy minden foglalkoztatási programra terjedjen ki az egységes, elektronikus online informatikai nyilvántartási rendszer. Ez alapján minden végrehajtó szervezet számára láthatóvá válik az, hogy az egyes ügyfelek korábban milyen szolgáltatásban részesültek, annak milyen eredményei lettek. Van-e korlátozó adminisztratív tényező a következő programba történő bevonásához. Ezzel a rendszerrel mérhetővé válik a programok eredményessége, hatásossága Fejlesztési lehetőségek A szolgáltatáshiányos területen főleg a nagyvárosoktól távol eső településeken javasolt elősegíteni új civil szervezetek létrehozásának támogatását, projektjeik generálását, szakmai, módszertani felkészítésüket. Fontos ez azért, hogy az álláskeresők a lakóhelyükhöz minél közelebb igénybe tudjanak venni munkaerő-piaci szolgáltatásokat, valamint azért is, mert a civil szektor a Strukturális Alapok felhasználásával maga is egyre meghatározóbb munkahelyteremtő hatással bír. A foglalkoztatási projekteket megvalósító szervezetekben az elmúlt év alatt kidolgozásra, leírásra került a foglalkoztatási programok módszertana, a benne dolgozók speciális tudásra, speciális, a célcsoport szükségleteire reagáló kapcsolatrendszerre tettek szert. Elsősorban az OFA és más hazai támogató szervezetek, valamint a Strukturális Alapok támogatása lehetővé tette, hogy ezek a szervezetek intézményesüljenek, akkreditációt szerezzenek, a programokhoz kapcsolódó beszerzések révén komoly eszközparkkal, felszereltséggel rendelkezzenek, mely jól szolgálja a szakmát tanuló munkanélküliek szakmai gyakorlatszerzését. 17

18 Támogatásra érdemes a különböző munkaerő-piacon, az oktatás-képzés és a szociális ellátás területén működő szereplők, a célcsoporttal közvetlenül foglalkozó intézmények, szervezetek módszertanának megismerése, együttműködésük és az egymástól való tanulás segítése. Az OFA támogatásával a civil szervezetek által kifejlesztett - bizonyíthatóan sikeres - kidolgozott modellprogramok, az OFA támogatásának megszűnése után, nem kerültek be a foglalkoztatáspolitikai eszköztárba. Ennek oka a döntéshozók szerint az, hogy a programok túl drágák és nem érnek el nagy létszámot. Különböző hatásvizsgálatok és kutatások bebizonyították, hogy ezeknek a programoknak a költségei nem túlzók az eredményesség és a hatékonyság szempontjából. A kis arányú bevont létszámot a kevés civil szervezetek számára kiírt pályázat és a célcsoport igényeiből, szükségleteiből fakadó létszámkorlát jelenti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok hatékony fejlesztése csak kis fős csoportokban hatékony. A kezdeti sikertelenség után érdemes megvizsgálni, hogy a foglalkoztatási célú civil szervezetek által kifejlesztett, kidolgozott, sikeres foglalkoztatási modellprojektek hogyan illeszthetők a következő tervezési ciklus intézkedési közé. A civil szervezetek forrásaik döntő hányadát pályázati úton szerzik. A működést megnehezíti, hogy a legtöbb projektben a szervezet működési költsége nem elszámolható, így annak előteremtése külön energiát emészt fel. Egy-egy pályázat elkészítése, összeállítása 1-2 hónapot is igénybe vesz, ami elvonja a pályázatírással egy időben megvalósuló projektben lévő ügyfelektől az időt, figyelmet. A modellprogramok jelentős szakmai tartalomcsökkentéssel kerülnek kiírásra az Európai uniós kiírásokban, melynek megvalósítására a civil szervezeteknek minden egyes alkalommal pályázni kell, akkor is, ha többszörösen bebizonyította a program sikerességét. A kért támogatást a forrásosztó szinte minden esetben csökkenti, így az amúgy is csökkentett szakmai tartalommal kiírt program további szakmai elemekkel csökken, bár az indikátorok általában maradnak az eredetiek. Ez felveti a minőségi munkavégzés feltételeinek kérdését. Javasoljuk a foglalkoztatási célú civil szervezetek biztos működésének, az elkötelezett, szakmai tudással, gyakorlattal rendelkező szakemberek biztonságérzetének növelése érdekében, hogy a bizonyíthatóan sikeres projekteknek ne kelljen újra és újra pályázatot benyújtani a tervezési cikluson belül ugyanazokra a programokra, hanem az OFA-s 18

19 gyakorlatnak megfelelően meghívást kapjanak azok a szervezetek a következő teljes szakmai pályázat megvalósítására, akik teljesítették az első ciklusban a vállalásaikat. Az OFA tapasztalatai szerint ez a modell működőképes, hatékony és gazdaságos. Az EU-s források bevezetése után nyilvánvalóvá vált, hogy a támogató projektfinanszírozásban gondolkodik, nem cél a szervezetek támogatása. Ennek az a következménye, hogy a foglalkoztatási célú civilek szolgáltatásnyújtása nem folyamatos, így a hosszú távú tervezés sem kiszámítható. A munkaerő-piacon többszörösen hátrányos helyzetű álláskereső önmaga pedig nem tudja megfinanszírozni a szolgáltatás árát, így azokat mindenképpen támogatásból kell finanszírozni. A civil szervezetek fennmaradásának egyik záloga az évi működési költségek megteremtésén túl az utófinanszírozású projektek elszámolását áthidaló, valamint a projektek megvalósítása közötti időt finanszírozó forgótőke megléte. Elő kell segíteni a pályázat benyújtásától az eredményhirdetésig terjedő idő csökkentését, valamint a záró beszámoló elfogadásától, a záró kifizetésig terjedő időszak hosszát. Mivel a pályázatok útján meghirdetett projektek egyik legfontosabb követelménye az indikátorok teljesítése, mind az állami, mind a civil végrehajtó szervezetek rá vannak kényszerítve arra, hogy a program célcsoportjának megfelelő, a munkaerőpiacon hátrányban lévő csoportok tagjaiból a legkevésbé problémásakat válasszák projektjeikbe, így a valóban leghátrányosabb helyzetben lévők gyakran ezekből a programokból is kimaradnak. Különösen megjelenik a lefölözés technikája azokban a programokban, ahol viszonylag homogén csoporttal kell dolgozni. Ha a csoportnak csak egy-két tagja nem tud olvasni, számolni, az az egész csoport fejlődését akadályozza, így ők biztosan nem kerülnek be a projektekbe. Másik nagy probléma az általános iskola alsó tagozatában megrekedt, és/vagy nagyon alacsony képességekkel rendelkező felnőttek munkaerő-piaci felkészítése. Ez lehetséges ugyan, de nem a jelenleg kiírásra kerülő 6-12 hónapos projektek keretében. Ez az idő ugyanis kevés az általános iskola befejezésére, valamint egy egyszerű szakma megtanulásához. A képző intézmények maximum az 5-6. és a 7-8. felzárkóztató osztály indítását vállalják. Általános iskolai végzettség nélkül pedig szinte lehetetlen az elhelyezkedés. Ennek a célcsoportnak semmilyen munkaerő-piaci program nem szól, pedig a családsegítő szolgálatok jelzése alapján kistérségenként összejönne egy fős csoport. 19

20 A szakképzést, foglalkoztatást tartalmazó munkaerő-piaci programok indítása előtt nagyrészt kötelező a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzése. A nagykanizsai közfoglalkoztatás tapasztalatait figyelembe véve ahol a bevonandók között alkalmanként 20% volt az egészségileg alkalmatlanok száma végig kell gondolni a munkavégzésre egészségi szempontból alkalmatlan egyének problematikáját. Az eddig megvalósított operatív programok mindegyikében említésre került az alapfokú iskolai végzettség megszerzése után tovább nem tanuló, a szakképzésből lemorzsolódott, valamint a pályakezdő fiatalok nehéz munka-erőpiaci helyzete. Azonban kevés, csak részben ezt a célcsoportot érintő intézkedés született problémáik megoldására. Az OFA támogatásával kidolgozásra került a tranzitfoglalkoztatási és a komplex, integrált, differenciált (KID) modell, mely hatásvizsgálatokkal, kutatásokkal alátámasztva nagy sikerrel integrálja a célcsoport tagjait a munkaerőpiacra. Külön figyelmet kell fordítani a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportok számára kiírt projektekből kiesőkre is, mint az általános iskola 1-5. osztályt végzettekre, a projektekbe bevonható, de az orvosi alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas személyekre, valamint kifejezetten, a középiskolából lemorzsolódó, tovább nem tanuló fiatalokra. A kistérségben működő és szolgáltató civil szervezetek foglalkoztatási szolgáltatásnyújtása kapcsán összehangolt tevékenység szervezésre lenne szükség kistérségi szinten. Ennek megvalósítását nehezíti, hogy a szervezetek tevékenységeiket elsősorban EU-s pályázati forrásokból finanszírozzák, ezért működésük a megvalósítás helyszíne és a projektek időbeni korlátozottsága miatt nem állandó. Ezt normatív, tevékenységhez, ellátottak számához köthető finanszírozás segítségével lehetne feloldani. A Derecske-Létavértesi Kistérség humán szolgáltatással foglalkozó civil szervezeteinek továbbképzési tervei a év tekintetében elnevezésű kutatás összefoglalása A Derecske-Létavértesi kistérség humán szolgáltatással foglalkozó szervezetei között 2013 első félévében végeztünk személyes megkérdezésen alapuló kutatást. Személyes megkereséssel kérdőív és vezetői interjúk segítségével feltérképezésre kerültek a munkavállalók meglévő képzettségei és továbbképzési igényei, valamint az intézményvezetői javaslatok a humánerőforrás fejlesztést érintően. 20

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Nagy lépés a kistérségnek TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006

Nagy lépés a kistérségnek TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 Nagy lépés a kistérségnek TÁMOP-5.1.1-11/1/B-2012-0006 Tartalomjegyzék oldal 1. Bevezetés... 2 2. Helyi közösségépítő tevékenységcsoport... 7 3. A tevékenységek részletes bemutatása, következtetések..

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A PARTNEREK TOVÁBBI SZAKMAI PARTNEREK Budapest Esély Nonprofit Kft., 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány ZSZI PLUSZ Oktatási Kereskedelmi

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10.

2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10. 2010. Első lépés - alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai támogatására 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP

Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP Társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével EFOP-1.3.5-16 Alapvető célok: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE

GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE GINOP-6.1.1-15 ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK ÉS KÖZFOGLALKOZTATOTTAK KÉPZÉSE PÁLYÁZAT CÉLJA: Jelen felhívás célja, hogy ösztönözze az alacsony iskolai végzettséggel, munkaerőpiacon keresett kompetenciával vagy

Részletesebben

A projekt részcéljai:

A projekt részcéljai: ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A FELHÍVÁS KÓDSZÁMA: EFOP-3.2.9-16 Magyarország Kormányának felhívása a család-és gyermekjóléti központok vagy az általuk kiszerződött feladatellátó

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban TÁMOP-1.4.6-13/1

Társadalmi Megújulás Operatív Program Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban TÁMOP-1.4.6-13/1 Pályázat célja Társadalmi Megújulás Operatív Program Tranzitfoglalkoztatás az építőiparban TÁMOP-1.4.6-13/1 A munkanélküliek, álláskeresők csoportjaiban javarészt szakképzettséget nem szerzett vagy elavult

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

EFOP KERETÖSSZEG: 4,9 Mrd Ft. TÁMOGATANDÓ PÁLYÁZATOK SZÁMA: db

EFOP KERETÖSSZEG: 4,9 Mrd Ft. TÁMOGATANDÓ PÁLYÁZATOK SZÁMA: db EFOP-3.11.1-17 SZÜLŐ-SULI TANULÓK ISKOLAI ELŐMENETELÉNEK JAVÍTÁSA ÉS A KORAI LEMORZSOLÓDÁS VISSZASZORÍTÁSA AZ ISKOLA-CSALÁD EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE ALAPOZOTT EGYÉNI FEJLESZTÉSEN KERESZTÜL PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése. Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1

Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése. Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások, képzések nyújtása és megismertetése című pályázati kiírásához Kódszám: HEFOP 2.3.3-09/1 A projektek

Részletesebben

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL

EFOP TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL EFOP-1.3.5-16 TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS ERŐSÍTÉSE A KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSÉVEL PÁLYÁZAT CÉLJA: A helyi igényekre, lehetőségekre reflektálva új formalizált vagy nem formalizált kisközösségek létrehozása

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, június 24.

Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, június 24. Javaslat támogatási kérelem benyújtására az EFOP-1.4.2-16 kódszámú, Integrált térségi gyermekprogramok című felhívásra Ózd, 2016. június 24. Előterjesztő: Társulás Elnöke Előkészítő: Munkaszervezet Hatósági

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása című pályázati felhívásához a konvergencia régiók területén Kódszám: TÁMOP-1.4.1-11/1 Hátrányos

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01

TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET 2011-07- 01 1 SZAKFELADATAINK 10 Területi Igazgatóságot tömörítő, országos állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény. Elsődleges célja a hátrányos helyzetű

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

GINOP Gyakornoki program - támogató szolgáltatások. ismertető

GINOP Gyakornoki program - támogató szolgáltatások. ismertető GINOP-5.2.5-16 Gyakornoki program - támogató szolgáltatások ismertető A GINOP-5.2.5-16 Gyakornoki program - támogató szolgáltatások projekt A projekt célja: A GINOP 5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

2014. április 24-i rendes ülésére

2014. április 24-i rendes ülésére Új napirendi pont 22. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április 24-i rendes ülésére Tárgy: Hozzájárulás az Egyesített Szociális

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában

Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Foglalkoztatáspolitika a gazdaságfejlesztés szolgálatában Dr. Simon Attila István Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Székesfehérvár, 2016. november 24. Tartalom

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 8. PRIORITÁSÁNAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 2016.06.17. Gerzsényi Ágnes Munkaerőpiaci Programok Főosztály VEKOP - VERSENYKÉPES

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Lépés előnyben TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Képzési Program Somogy megyei civil szervezetek fejlesztése Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület 7477 Szenna Kossuth Lajos u. 14. Adószám: 18783236-1-14 Tartalom

Részletesebben

Papíralapon nem beküldendő

Papíralapon nem beküldendő 2. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS Alátámasztó dokumentumok papír alapú benyújtásának kérvényezése: Nem 1. Jelentés azonosító adatai: A jelentés tárgyát képező időszak kezdő dátuma 2013.09.26 A jelentés

Részletesebben

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089 Ismertető a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. Fecske Családok Átmeneti Otthona Gyermekek és fiatalok integrációs programja TÁMOP -5.2.5 / 08 /1 / A Gyermekvédelmi komponens pályázatáról TÁMOP- 5.2.5-08/1-2008-0089

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

Eljárásrend a TÁMOP / számú pályázathoz

Eljárásrend a TÁMOP / számú pályázathoz Eljárásrend a TÁMOP-3.3.8-2/12-2012-0092 számú pályázathoz Tartalom: I. Az eljárásrend hatálya II. A projekt általános jellemzői III. A projektmenedzsment tagjai, feladatai, felelősségek, IV. A projektben

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében

Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület tevékenységei a hátrányos helyzetű munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja érdekében Molnár Máté OTE elnök VIII. OTE Konferencia 28-29. Pilisborosjenő 2009.

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Az európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: FT

Az európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: FT TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0055 A geszterédi gyerekek esélyeinek javítása Az európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 29 831 260 FT Kedvezményezett: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

A projektzáró tájékoztató rendezvény június 23.

A projektzáró tájékoztató rendezvény június 23. A projektzáró tájékoztató rendezvény 2010. június 23. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési és együttműködési

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- Második esély program TÁMOP-3.3.9 D-12-2012-0008 Pályázat Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- 3.3.9.D-12-2012-0008) Pályázat adatai Pályázat száma TÁMOP-3.3.9.D-12-2012-0008

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS A KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI IDŐSZAKBAN

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS A KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI IDŐSZAKBAN SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYI FÉRŐHELY KIVÁLTÁS A 2014-2020 KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI IDŐSZAKBAN SZAKMAI KERETEK Tanuljunk a korábbi 2007-13-as periódus problémáiból (aszinkronitás a támogatások, tevékenységek között,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Atipikus foglalkoztatási formák támogatása. Konvergencia régiók.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Atipikus foglalkoztatási formák támogatása. Konvergencia régiók. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Atipikus foglalkoztatási formák támogatása Konvergencia régiók Kódszám: TAMOP 2.4.3. A-09/1 A projektek az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. LHH Kistérségek projektjei. Digitális kompetencia-fejlesztés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. LHH Kistérségek projektjei. Digitális kompetencia-fejlesztés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében LHH Kistérségek projektjei Digitális kompetencia-fejlesztés Kódszám: TÁMOP 5.1.1.-09/3 A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Kulturális szakemberek továbbképzése a szolgáltatásfejlesztés érdekében címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-3.2.12.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Városi Művelődési Központ Rakamaz

Városi Művelődési Központ Rakamaz Városi Művelődési Központ Rakamaz TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0068 Élj a lehetőséggel Pályázati célok: A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása a közművelődési intézmények bevonásával és eszközeivel A

Részletesebben