A pedagógusok száma emelkedett, a pedagóguspálya többé-kevésbé elnőiesedett.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A pedagógusok száma emelkedett, a pedagóguspálya többé-kevésbé elnőiesedett."

Átírás

1 Iskola A formális nevelés legfontosabb szervezete az iskola. Az iskola társadalma Ifjúság A fiatalság társadalmi csoportját Magyarországon az alábbiak jellemzik: Demográfia: a 0-14 évesek alkotják a népesség több mint 20%-át. Iskolázottság: problémája, hogy tömegesen sodródnak bele a középfokú szakképző iskolatípusokba anélkül, hogy pályaválasztásra fölkészültek, eléggé érettek lennének. Foglalkoztatás: a fiúk és a lányok foglalkoztatásának egyenlőtlensége. Társadalmi struktúra: egy új középréteg rajzolódik ki. A fiatalság bezárkózik öröklött társadalmi csoportjaiba. Érdekek: féllegális és illegális szervezetek gyakorolnak nyomást és érvényesítik önmagukat. Az iskola nyújtson lehetőséget a társas kapcsolatoknak. Szociális biztonság: az iskola meghosszabbítja a gyermekkort. Anómiák: iskolai dohányzás, fiatalok szexuális élete, tanárverések, öngyilkosságok, kábítószerezés. Pedagógusok A pedagógusok száma emelkedett, a pedagóguspálya többé-kevésbé elnőiesedett. A pedagógustársadalom rohamos megváltozásának hazai okai: Az iskola hatékonyságának nincs piaci mércéje, ezzel a pálya elveszti az alkotó értelmiségi jellegét. A fizetés is egyre inkább elmaradt az értelmiségi átlagkeresettől. Az oktatásügy belső, szervezeti problémái is szerepet játszanak. A pedagógus egy-részt szakember, másrészt munkavállaló is. A pedagógus, mint bérmunkás ugyanolyan eszközökhöz folyamodhat, mint más munkavállaló ( munkalassítás, béralku, munkabeszüntetés). A szakmai egyesületekhez és akadémiai szövetségekhez a pedagógus a szakember voltát domborítja ki, ezáltal szakmai karriert futhat be. Az iskola szervezete Struktúra Az iskola is pozíciók rendszeréből, valamint szerepek rendszeréből áll. Az iskolai szervezet legalább két szervezet: a pedagógusoké meg a tanulóké. 1

2 Más szervezeti egységek is kiegészítik, mit a napközi otthon vagy a technikai segédszemélyzet. Osztályszervezetek általános szervezeti egységei a tanuló társadalomnak. Részben kiegészítheti az iskolai szervezet pozíció-rendszerét más nevelési szervezet struktúrája: kollégiumok. A szervezeti egységek telítődhetnek társadalmi rétegspecifikus vonásokkal (a tagozatos osztályokba főleg értelmiségi szülők gyermekei kerülnek be, a napközi otthonos tanulók nagy része viszont betanított és segédmunkások gyermeke). Modellek A szervezeti egységek összekapcsolódnak a szervezeten belül. Az összekapcsolódás mértéke szerint két véglet lehetséges: a) Centralizált iskolai szervezet: valamennyi egység piramisszerű alá-fölé rendeltségben kapcsolódik össze; b) Decentralizált iskolai szervezet: az egységek függetlensége a lehető legnagyobb. Elképzelések az iskoláról: Az iskolát általában úgy képzelik el, hogy ahhoz két fél kell: a pedagógus meg a tanuló. Ez az elképzelés a páros kapcsolatok mintájára gondolja el az iskolai szervezetet. A másik elképzelés az iskolát foglalkozási közösségek együttesének fogja fel. A különböző pedagógusok egy célért: a gyermekért dolgoznak egymás mellé rendelve. A harmadik elképzelés az iskolát úgy tekinti, mintha hivatali szervezet lenne, erőteljesen hangsúlyozza a tantestületen belüli alá- és fölérendeléseket. A negyedik nézet az iskolát, mint üzemi szervezetet fogja fel. A szervezetben a pozíciókat nem annyira a szakképzettség, mint inkább a teljesítmény határozza meg. Információ és döntés A kommunikáció az iskolai szervezetben három alaptípust ölthet: Iskolán kívüli nevelési szituáció. A közlendők útja körkörösen vezet. Hivatali szituáció: az információ és a döntés alulról fölfelé, ill. felülről lefelé halad, az ún. szolgálati úton. Munkahelyi szituáció: az igazgató áll legfelül, s a kommunikációk ugyancsak szolgálati csatornákon keresztül jutnak el hozzá, de a kulcsember az igazgatóhelyettes, mert a tényleges végrehajtókkal ő áll kapcsolatban, a helyettes rendelkezik a legtöbb információval. Az ún. kommunikációs mátrix adja meg, hogy ki, kinek és milyen információt továbbít. Célok Manifeszt (kinyilvánított) és látens (rejtett) célok. 2

3 Az igazgatók közvetítenek a manifeszt célrendszer és a tantestületek véleményét tükröző iskolai látens célrendszer között. A célokra ható tényezők három csoportját különböztetjük meg: Az oktatásügyi szervezet: ehhez a szervezethez tartozás kétféle feladatot ró az iskolára: egyfelől a továbbtanulásra, másfelől a munkába állásra készítse fel növendékeit. A helyi társadalom: Szolgáltatási feladat: napközi, étkezés, tanfolyam, sportkör, iskolai egészségvédelem. Kulturális-társadalmi feladat: könyvtár, előadások. Termelési feladat: mezőgazdasági idénymunkák. A művelődési hagyományok: A népiskolai tradíció, amely az általános iskola alsó tagozatában él. A polgári iskola tradíciója, mivel az általános iskolák felső tagozata általában ebből alakult ki. A gimnáziumi tradíció azokban az általános iskolákban, amelyek egykori gimnáziumok algimnáziumi részéből alakultak ki. Az ipariskolai tradíció az oktatói gárda idősebb tagjainak ismeretanyaga, viselkedésmintái, érték- és szankciórendszere révén érvényesül. Kontrollok és konfliktusok. A formális és az informális szabályozás valamennyi szociális szervezetben hasonló. Vizsgálhatjuk, hogy milyen formális szankciót alkalmaznak a tantestületek az osztályok magatartásának a kívánt irányba való befolyásolására (ellenőrző könyvbe tett bejegyzések, osztálynaplóba tett megjegyzések, egyéb dokumentumok). Részletesen meg kell ismernünk a személyi viszonyokat ahhoz, hogy az iskolavezetés fölött gyakorolt informális szabályozásról képet alkothassunk.. A testületi közvélemény jelentős eszköze lehet az informális szabályozásnak. Az informális kontroll eszközei a pletyka, a fúrás, illetve a titkos elismerés, a népszerűség, stb. Vizsgálhatjuk az osztályokban érvényesülő informális szabályozást, akár az osztály és a tantestület, akár az osztálytársak egymás közötti kapcsolatára gondolunk. A nevelői előítélet fontos eszköze a diákmagatartások szabályozásának a testület részéről, tapasztalhatjuk a rokon- és ellenszenv megnyilatkozásait. Tapasztalatból ismert az osztály belső életének informális szabályozása a súgástól a betyárbecsületen keresztül a stréber kiközösítéséig és megveréséig. Vezetés és fejlesztés Az iskolai vezetéselmélet alapvető tétele, hogy a vezetés szakma. A vezetés elsősorban tanulás, vezetési gyakorlat és tapasztalat dolga. Néhány szervezeti jövőkép: Új iskolavezetési modellek: Az igazgató bizonyos feladatokat különböző testületeknek ad át. A nevelőtestület átalakítása: a szaktárgyi munkaközösségekké alakulás, egy-egy tanulócsoportot felvállaló tanárok együttműködése (csoporttanítás). Az iskolai osztálykeretek átalakítása: a tanulócsoportok továbbfejlesztése. 3

4 A szervezeti átalakítások olyan fejlesztési kísérletekre utalnak, amelyek az iskola egész szervezetét meg akarják változtatni, nemcsak a felépítését, hanem a céljait, a kontrolljait és az adaptáló mechanizmusait is (kísérleti iskolák, iskolakísérletek). A fejlődő iskola megvalósulási lehetőségei: Alkotó iskolavezetés: a vezető arra törekszik, hogy segítse beosztottjai kibontakozását. Nem ő ad nekik célokat, hanem saját (egy irányba mutató) célokat tűznek ki maguk elé. Innovációk: az iskolai újítások azt jelzik, hogy a szervezet saját belső erőiből is képes megújulni, fejlődni. Részvétel a tanításban: a tanító és a tanuló szerepcseréje. Az iskola légköre Az iskola szervezetében számos jellegzetes pozíció van. Az iskolai szervezet jellegzetes pozíciói: a tanuló, a pedagógus és az igazgató pozíciója. A pozíciókhoz szerepek (feladatok, tennivalók) társulnak. Az iskola légkörét meghatározza, hogy ki hogyan tölti be a tőle elvárt szerepeket, és hogyan tudja feloldani a konfliktusait. Igazgatói szerepek. Kutatási irányzatok: Max Weber a tekintély forrásai szerint megkülönböztet alkotmányos, tradicionális és karizmatikus vezetőt. Egyes kutatások úgy találták, hogy a növekvő létszámú iskolákban az ún. alkotmányos vezetés vezet leginkább eredményre. Más kutatások szerint a nomotetikus magatartás főként a szervezet érdekeit képviseli. Ideografikusnak azt nevezték el, aki inkább személyes kapcsolatokra törekszik. A tranzakciót megvalósító magatartás az előző kettő ötvözete. Az iskolai vezetéselméletek az igazgatói szerepek két változatát különböztetik meg: az egyik az iskola klímájának alakítása, a másik az iskola céljainak elérése. Ezek konfliktusos szerepelvárások. Sokszor kerülnek összeütközésbe egymással, valamint más szervezeti pozíciók szerepeivel. Pedagógusszerepek A pedagógus pozícióján belül a szakember, a nevelő és a tisztviselő szerepet szokták megkülönböztetni. A nevelői és a tisztviselői szerep feszültsége jön létre, amikor a rossz családi körülmények közt élő tanulónak kénytelen a pedagógus rosszabbat adni, mert tudásszintje csupán ennyi. A szakember és a tisztviselő szerepe kerül egymással szembe a tanítsak vagy fegyelmezzek dilemmában. A nevelői szerep és a szakember szerep feszültsége sem ritka. A pedagógusok nagy része elsősorban tanítani szeret, azok a tevékenységek, amelyek a nevelői szerepkörbe tartoznak (kirándulás, osztályfőnöki munka) a rangskála aljára csúsztak. 4

5 Diákszerepek. A diáknak az iskolában számos szerepet kell egyszerre megvalósítania: tanuló szerep, önkormányzati szerep, kollégista szerep, stb. Emellett a családban, a sportkörben, stb. is lehetnek szerepei. Itt csak a diákszerepek konfliktusaival foglalkozunk. A tanulószerep konfliktusai: Az egyik szerepfeszültség abból adódik, hogy a gyerek egyszerre valósítja meg az osztályban a különböző tantárgyakat tanuló szerepét. Ez különösen az elmélet és gyakorlat, az elméleti és a készségtárgyak szerepei között okoz feszültséget. A másik feszültség abból adódik, hogy a gyerek egyszerre valósítja meg a tanuló és a barát szerepét (meg kíván felelni a követelményeknek, és segíteni akar a a barátjának). Az iskola arculata. A szervezeti klíma a szervezet komplex jellemzője. A szervezeti klíma elemei közül két tényező jelentősége emelhető ki: az egyik a vezetés, a másik pedig a csoport. Az első konkrétan az iskolavezetés, a másik a tantestületi közösség vizsgálatát jelenti. Mind a vezetés, mind a tantestület szintjén elkülönül egymástól egy instrumentális és egy szociális oldal. A vezetés esetében ez a vezetés hatékonysága és demokratizmusa, a tantestület esetében pedig az egység és a bensőségesség. Iskola és helyi társadalom Település és iskola A társadalom térszerkezetének változásai Az elmúlt száz év népszámlálásai a falusi lakosság arányának lassú csökkenését tanúsítják. A fiatalabbak elvándorlása következtében a falvakban megnövekedett az idős korúak aránya, így a természetes szaporulat a falvakban a városokénál alacsonyabbá vált. A városi lakosság korszerkezete sem egyformán fiatal. A dinamikusan fejlődő, iparosodó városokra inkább jellemző, mint a stagnáló mezővárosokra. A falusi lakosság csökkenésének másik oka az elvándorlás. Az elvándorlásnak 2 alapvető oka van: az egyik a foglalkozási lehetőségek elégtelensége, a másik pedig az életkörülmények elmaradottsága. Az elvándorláshoz hozzájárul a gazdálkodó szervezetek és a közintézmények központosítása is. Városhálózatunkban az iskolázottság, a foglalkoztatottság, az életkörülmények, az urbanizáltság szempontjából legkedvezőbb helyzetben Budapesten kívül a megyeszékhelyek vannak. 5

6 Alapellátás A kulturális fejlődést néhány minőségi változás jelzi: Az általános műveltség terjedésének statisztikai adatai néhol ugrásszerű fejlődést mutatnak. Az általános iskolázás területén már nem lehet látványos eredményeket elérni. Az általános iskoláskorú népesség területi megoszlásának változásai tovább növelik a feszültségeket. Feltűnő a városkörnyéki községek iskoláinak ellátatlansága. A városokban magasabb a felső tagozaton tanári oklevéllel tanítók, a szakosan ellátott órák aránya, és alacsonyabb a képesítés nélkül alkalmazottaké. Középfokú ellátottság. Az eltérően fejlődő térségeket tekintetbe véve a következő fejlesztési variációkat szokás ajánlani: A meglévő oktatási, szakképzési és közművelődési intézmények működésének szorosabb tartalmi koordinációja; Szakképző bázisok kiépítése; Művelődési városközpontok kiépítése és tovább-fejlesztése; Úgynevezett közös középiskolák szervezése; Egy-egy gimnázium, szakközépiskola tanítási és képzési tervének integrálása; A szociális-kulturális alapellátás horizontális integrálása, művelődési övezetek kialakítása és fenntartása. Felsőfokú ellátottság. A felsőoktatás kiterjesztése az elmúlt években a felvételi keretszámok növelésével és az intézmények integrációjával valósult meg. A felsőoktatási elgondolások a következők: A távlati fejlesztés központjában a mai középiskolai és a mai egyetemi-főiskolai intézményrendszer közötti továbbtanulási formákat állítják (AIFSZ, Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés); Az intézményhálózatot az integráció révén regionálisan egy-egy országrész egyetemének irányítása alá helyezik; Az egyetem multifunkcionális intézménnyé fejlesztése, kutató- és tudásbázisok létrehozása. Az iskola funkciói Funkcionális analízis A strukturális-funkcionális megközelítés az iskola és a környezet kapcsolatait úgy mutatja be, mint a társadalmi szükségletekre adott szervezeti válaszokat. 6

7 A társadalmi környezet iskolával kapcsolatos szükségletét kétféle szempontból csoportosíthatjuk: az egyik szempont szerint vannak hivatalos és nem hivatalos szükségletek, a másik szempont szerint vannak teljesített és nem teljesített szükségletek. Az iskola funkciói: Az iskola manifeszt funkcióinak nevezzük a hivatalosan megfogalmazódó igényeket, elvárásokat; Az iskola tényleges funkciói viszont mindazok a szükségletek, amelyeket az iskola kielégít; Az iskola látens funkcióinak szokás nevezni azokat a tevékenységeket, amelyekkel az iskola társadalmi környezetének nem hivatalos szükségleteit teljesíti. Még a nem teljesített szükségletek is árulkodnak az iskoláról, mert akár megfogalmazódtak hivatalosan, akár nem, mindenképpen a társadalmi környezet szívó hatását mutatják be, amelynek következtében az iskola tevékenységrendszere formálódik. Hivatalos funkciók Minden iskolát ugyanazok a legmagasabb szinten megfogalmazódó hivatalos szükségletek mozgatnak, és hasonló a szervezeti felépítésük is. Magas szinten általánosítja az iskola működését néhány nagy vonalakban csoportosított elvárás. Ezeket az elvárásokat még pontosítja néhány olyan dokumentum, amelyet az iskola számára fogalmaztak meg, illetve az iskola meg kell, hogy fogalmazzon önmaga számára. Végül pontosabbá teszi ezt az erőteret a helyben megfogalmazódó hivatalos szükségletrendszer. Rejtett funkciók A hivatalos funkciók mellett az iskola többé kevésbé megpróbálja kielégíteni a környezetének nem hivatalos szükségleteit is (az iskolaépítés és felújítás szervezése, sportpálya építése, stb.). Az iskola nem azonosulhat a környezetének igényeivel. Nem adhat felmentést azoknak a követelményeknek a teljesítése alól, amelyeket a hivatalos dokumentumok előírtak a gyerekek számára. Érdekcsoportok az iskola körül Kié az iskola? Előzmények: Államosítás. A kultúra joggal követelt demokratizálódása. A végeredmény: a kiépülő pártállam hatalmi monopóliuma. Debürokratizálás. Minden ilyen törekvés az állami iskolamonopóliumot vonta kétségbe. 7

8 Települési önállósodás. Ahol iskola van, ott a kormány készségesebben elismeri, hogy életképes település is van. Új finanszírozás. A falusi társadalom gazdasági és politikai súlyának elvesztése hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon egy pénzügyi irányítási rendszer, amely lehetetlenné tette a település intézményeinek helybeli működtetését. Civilek és hivatalosak A szülőket nem érdekli, hogy mi történik az iskolában, ha a dolgok egyébként rendben mennek. Ez a politikai közömbösség az elmúlt negyven év terméke. A helyi önkormányzati vezetők fontos szerepet tölthetnek be településük és iskolájuk új életre keltésében. Gazdaságiak és politikaiak Az önálló iskoláért folytatott csatározás fontos szereplői a gazdasági menedzserek. Az agrárgazdasági menedzserek a 70-es években töltöttek be fontos szerepet. Ez a réteg volt az, amely terven felül épített óvodákat. Ha az önkormányzati vezetők és a gazdasági menedzserek egymásra találnak, az iskolának nyert ügye van. Új elit Tagjai szakemberek, a település középrétege. Önálló iskolát kíván a településének. Egyházi iskolák Dilemmák: Hogyan vegyék vissza az egyházak az államosított intézményeiket? Kié az egyházi iskola? Része-e az állami közoktatás rendszerének, vagy pedig egyházi intézmény? Ki tartsa fönn? Szabad államban szabad egyházak. Iskolai autonómia Fenntartói pluralizmus. Az intézmény fenntartója szerint az iskolák típusai: 8

9 Az iskola az önkormányzaté. Az igazgatók megbízása az önkormányzat joga, ugyanakkor a tanterv-be nincs beleszólásuk. Az iskola jellegének meg-változtatásakor az önkormányzatnak vétójoga van. Az iskola nyilvános ugyan, de nem az önkormányzat tartja fönn. Jellegzetes esetei az egyházi iskolák. A felekezeti iskolákkal kapcsolatos lakos-sági érdekérvényesítésnek egyik útja a helyi törvényhatóság. Fontosabb azonban az illető egyház szervezete, ha az lehetőséget ad lakossági beleszólásra. Az iskola magánjellegű. A lakossági befolyást a piac közvetíti. Nem küldik ide a gyerekeiket azok, akik nem értenek egyet az iskola céljaival. Nemzetközi háttér. Az autonómia értelmezések szerint az iskola önkormányzatának joga van dönteni a szervezet működésének és/vagy fejlesztésének alapvető kérdéseiben. Az iskolai autonómia mint politikai követelés a részvételi demokráciával fonódott össze. Hazai előzmények Az iskolai autonómia mint szakmai törekvés és politikai jelszó Magyarországon az 1980-as évekre tekint vissza. Az intézmények szakmai önállóságának növelése, a megyei szakfelügyelet szaktanácsadássá enyhítése és az igazgató választás (a tantestületi vétó) jogszabályi bevezetése egyaránt az iskolafenntartó tanácsok politikai befolyásának csökkentését szolgálta. Viták Milyen taktikákkal biztosítható az iskola autonómiája? Vélemények: Az iskolai autonómia csak az igazgató szabadságát növeli meg, azzal hogy nem enged külső beleszólást az iskola belső viszonyaiba. Nem iskolai autonómiára van szükség, hanem meg kell teremteni a diákok, tanárok, szülők beleszólását az iskola ügyeinek intézésébe (részvételi demokrácia az iskolában). Képviseleti demokrácia kiépítése (települési önkormányzatok). Az iskolai autonómia valóságos garanciája a kölcsönös függőségek kiépítése. Iskolastatisztikák A statisztikai adatgyűjtés forrásai Az adatgyűjtésnek különféle módszerei vannak: interjúzás, kérdőívek, tesztek, attitűdskála, hivatalos vagy félhivatalos dokumentumok. Olyan számszerű adatok, amelyeket mások már előttünk összegyűjtöttek, ez a másodlagos statisztikai adatgyűjtés. A legfontosabb adatforrásaink: Az iskolai statisztikák 9

10 Hivatalos (intézményi statisztikák) A népszámlálási (demográfiai) statisztikák Egyéb lelőhelyek (előterjesztések, beszámolók, szakirodalom, korábbi felmérések másodlagosan feldolgozható adatai, stb.) Iskolai statisztikák A legfontosabb iskolai statisztikát minden tanév elején kell lezárni és fölterjeszteni. A következő kérdésekről kell mennyiségi információt nyújtani: tanulólétszámok, tanári ellátottság, a fölszereltség és az ellátottság intenzitási viszony-számai (hány gyerek jár átlagosan egy-egy osztályterembe, hány gyerek jut átlagosan egy-egy pedagógusra), az oktatás feltételrendszere (épületek és szemléltető eszközök, könyvek, egyéb segédeszközök, stb.), az iskolai munka szervezettsége (munkabeosztás, műszakok), az iskolai munka eredményei (bukás, évismétlés). Az adatokat igazgatási egységenként összesítik, de az eredeti adatgyűjtő lapok egy példányát is fölküldik a minisztériumba. Hivatalos (intézményi) statisztikák. A KSH különböző kiadványai: az évről évre megjelenő statisztikai zsebkönyvek; a területi statisztikai adattár. Az oktatásügyi statisztikáknak két fő fajtájuk van: az egyiket a Központi Statisztikai Hivatal bocsátja közre, a másikat pedig az oktatási kormányzat. Népszámlálási (demográfiai) statisztikák A népszámlálás egyénenkénti kikérdezésen alapul, míg az intézményi statisztikák azon alapulnak, amiket az intézmények jelentenek fölfelé. A népszámlálási statisztikáknak különösen két fejezete érdekelheti az iskola kutatóját: Az egyik fejezet közli a lakóhelyi környék népességének iskolázottságát. A másik a demográfia, a környéken lakók összetétele koruk szerint; iskoláskorúak és/vagy tankötelesek száma és aránya; a születések és halálozások aránya; a vándorlási mutatók. Kiegészítő statisztikák 10

11 Az önkormányzati előterjesztésekben adatok szerepelnek a helyben működő gazdaságról. Megismerkedhetünk a gazdaság dolgozóinak képzettségével és iskolázottságával. Önkormányzati tervekben a tömegközlekedés tényszámaival találkozunk. A statisztikai adatok feldolgozása Táblázatok Hozzáférhetővé váltak a személyi számítógépek, mindez statisztikai adatföldolgozásokat tesz lehetővé. Egy fontos elemzési szempont, amelyet az iskolakörnyéki statisztikai elemzésekkor sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, ez pedig a népesség és az iskolások egymáshoz viszonyítása. A kutató feladata, hogy a kétfajta adatsort egymáshoz viszonyítsa. Ez annyit jelent, hogy minden iskolai jelenséget a környéket jellemző statisztikai mutatóra vonatkoztatva próbáljon megadni. Például: az iskolába járó gyerekek számát a lakóhelyen élő iskoláskorúak arányában, az iskolában dolgozókat a település diplomásaira vonatkoztatva, az iskolai költségvetést az önkormányzati költségvetés százalékában, a szülők foglalkozási összetételét a környék 100 munkaképes korú munkavállalójára vetítve, az elköltöző gyerekek számát a ki- és beköltözések függvényében, az iskolai könyvkölcsönzéseket a település teljes könyvforgalmára vetítve, a bejáró tanulókat egybevetve a tömegközlekedési adatokkal, és így tovább. Grafikus ábrázolás A másik közismert elemző eljárás a számszerű összefüggések grafikus megjelenítése. Hadd mutassunk rá e grafikus ábrázolások kapcsán az idősorok jelentőségére az iskolai környezetelemzésben. A legtöbb statisztikai feldolgozáskor ugyanis arra szorítkozunk, hogy a jelenségek szűkebb vagy tágabb körét egy időpontban, azaz szinkronikusan hasonlítsuk össze. Trendanalízis: grafikus ábrázolása az átlagoknak. Az ilyen átlagolások segítségével az események időben egyenetlen eloszlására figyelhetünk föl, s ezzel a társa-dalmi jelenségek dinamikáját közelíthetjük meg. Térképes megjelenítés Felhívja az elemző figyelmét olyan összefüggésekre, amelyekre talán nem figyelne fel, valamint nyilvánvalóvá teszi a társadalmi jelenségek térbeli kötöttségét. Ahhoz, hogy adatainkat térképen tudjuk ábrázolni, már a kezdet kezdetén területi bontásban kell összegyűjteni. 11

12 A statisztikai adatok értelmezése Az összegyűjtött adatokból mit olvashatunk ki az iskola környezetére vonatkozólag: A környék kommunális ellátottsága, infrastrukturális fejlettsége, műszaki föltételei, települési viszonyai szorosan összefüggnek az iskolájával. A lakótelepi környéken betoniskola épül. A társadalmi-kulturális környezet, amelyben az iskola működik, azok alkotják, akik körülötte élnek. A szülők, végül is a helyi társadalom reprezentánsai. Az iskola egyfajta helyi politikai erőtérben is működik. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a statisztikai elemzés, mint eszköz nem eléggé alkalmas az iskola szociális környezetének megismerésére. Ezért van szükség további megismerési eljárásokra is. Esettanulmányok az iskoláról Az esettanulmány fogalma Mi az esettanulmány? Az esettanulmány nem egyéb, mint egy sztori. Az esettanulmány lényege egy történés. Az esettanulmányozás során az események összefonódó láncolatára figyelünk. Az esettanulmány készítése Hogyan készítsünk esettanulmányt? Az esettanulmány készítésénél csak két dologra kell vigyázni. Az egyik, hogy az események menetét hűen adjuk vissza. A másik, hogy olyan eseményt válasszunk ki, amit érdemes majd utólag értelmezni. A legegyszerűbb az volna, ha megkérdeznénk azokat, akik az eseményeket végigélték. Ők elmondhatnák, de mindenki a maga szemszögéből. Mennél több szereplőt kérdezünk meg, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy hiteles tanulmányt írhatunk. Ha még mindig nem vagyunk biztosak benne, hogy valóban az és úgy történt-e, akkor az írott forrásokhoz kell fordulnunk (emlékeztetők, jegyzőkönyvek). A legjobb azonban az, ha nem utólag kell rekonstruálnunk a történéseket, hanem folyamatosan tudjuk figyelemmel kísérni az esemény kibontakozását. Az ilyen naplózás rendszerint hasznos forrás lehet a majdani esettanulmányokhoz. Úgy is figyelemmel kísérgetjük az eseményeket, hogy újra meg újra odalátogatunk. 12

13 Vagyis az esettanulmány éppúgy tudományos kutató-munka nyersanyagául kínálkozik, mint a valóságról gyűjtött másfajta információk. Csakhogy nem annyira mérnöki vagy klinikusi attitűdöt kíván, mint inkább a történész, a szociográfus és a riporter beállítottságát. Miért készítsünk esettanulmányt? Az esettanulmányt azért írjuk le, hogy utólag majd elemezhessük. Mitől látszanak egyes esetek fordulatai tipikusnak? Egyrészt azért, mert a különböző események visszatérően azonos föltételek közt zajlanak le. Másrészt, hogy a bennük szereplők az egyformán ismétlődő külső nehézségekre hasonlóan reagálnak. Az esettanulmány elemzése. Két dologra kell figyelnünk: arra, hogy milyen körülmények között bonyolódik le az esemény; és hogyan viselkednek a szereplői. Az események rekonstruálása után a második lépés az, hogy hogyan elemezzük a föltételeket, amelyek az ilyen eseményeket kialakíthatták. Az esettanulmányozás ahhoz adja a legtöbb segítséget, hogy a helyi társadalom különböző csoportjainak ismétlődő, tipikusnak mondott magatartását figyelemmel kísérhessük. Ezért nem elég megkérdezni tőlük, mit csinálnának egy adott helyzetben, ha lehet meg kell figyelnünk, hogy azt teszik-e, amit állítani szoktak. A legjobb az, amikor elmélyülten és elkötelezetten foglalkoznak valamivel. Amit tesznek azt tényleg megteszik, így hát ilyenkor a leghitelesebb a magatartásuk. Az esettanulmány értékelése Évkönyv, helytörténet, iskolakrónika Régóta szokás iskolatörténetet írni, és ehhez összegyűjteni egy-egy tanév eseményeit. Az iskolai évkönyveknek nálunk is komoly irodalma van. Az iskolakrónika főként naplóz: rögzíti, méghozzá elsősorban az időben, mindazt, ami az iskolában történt. A leggyakoribb természetesen az iskolatörténet. Az iskola történetének megírása már nemcsak egyfajta ujjgyakorlat az esettanulmányozáshoz, hanem maga a legfontosabb esettanulmány írási fázis. Esettanulmányaink értelmezési kerete. Míg tehát a történetírás lényegében rögzít és megörökít, az esettanulmányozó anyagot gyűjt. Az iskola szociális környezetének politikai szempontú értelmezése azt jelenti, hogy megpróbáljuk megismerni, leírni és megérteni, milyen annak a környéknek a hatalmi struktúrája, amelyben ez az iskola működik. 13

14 Politikai kultúra: Ki mit használ ahhoz, hogy megpróbálja akaratát másokkal szemben érvényesíteni. Esettanulmányaink haszna. Az egyik haszna az esetek tanulmányozásának az, hogy az iskola társadalmi környezetének eddig ismeretlen dimenziójával ismerkedhetünk meg. Ez a dimenzió a helyi társadalom hatalmi struktúrája, azaz hogy miképpen oszlik meg az iskola fölötti tényleges befolyás a közösség egyes csoportjai (tanárok, önkormányzatok, szülők, gyerekek, pártszervezetek, helybeli üzem vezetői) között. A másik haszna az, hogy egyre világosabban megértjük a tanárok, a szülők, a gyerekek, az igazgatás, a gyárak vezetőinek helyét és szerepét. A legfontosabb haszna az, hogy fokozatosan megszabadíthatja az esettanulmányozókat a moralizálástól az iskola helyzete és sorsa fölött. Forrás: Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994, old. 14

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok

Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok On-line kutatás a pedagógusok és szülők kommunikációjáról Lannert Judit 1 A kutatásról Majdnem 1500 fő (1469) válaszolt

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Megrendelőlap. Bizonyítványok. Törzslapok. Megrendelő neve: Szállítási cím: város község. hsz. utca. Számlázási név: város község. hsz.

Megrendelőlap. Bizonyítványok. Törzslapok. Megrendelő neve: Szállítási cím: város község. hsz. utca. Számlázási név: város község. hsz. Megrendelő neve: Szállítási cím: város község utca hsz. Számlázási név: város község utca hsz. Adóazonosító szám: E-mail cím: Telefon: Fax: Ügyintéző: Bankszámlaszám: OM azonosító: Kért szállítási határidő:

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettség, egyetem Szak megnevezése Egyéb szakképesítés Tanított tárgyak,, tanár, pedagógiaangol

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Telephelyi jelentés. Tanulási környezet

Telephelyi jelentés. Tanulási környezet FIT-jelentés :: 2011 Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye 6724 Szeged, Mars tér 14. 1 A telephely épületének állapota A Telephelyi kérdőív kérdéseire

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Bulgárföldi Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 3534 Miskolc, Fazola H u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános

Részletesebben

Az iskolában folyó felnőttoktatás

Az iskolában folyó felnőttoktatás Az iskolában folyó felnőttoktatás Munkarend A 2015/2016-os tanévben esti és levelező munkarendben kezdjük meg a felnőttoktatási tevékenységünket. Egy tanévben 36, - végzős okon 32 - tanítási héttel számolunk.

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Közzétételi lista. Szakképzettségek

Közzétételi lista. Szakképzettségek Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium matematika Előállítás ideje: 27.3.. 12:2:16

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő

A Kormány.../2005. ( ) Korm. rendelete. a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő A Kormány../2005. ( ) Korm. rendelete a felsőoktatási intézmények képzési- és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. (a továbbiakban:

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. évfolyam matematika Előállítás ideje: 27.3.5. 12:21:25 182

Részletesebben

A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Az intézményben a Munka Törvénykönyve 140/A. (1) bekezdése alapján munkaidőnyilvántartást kell vezetni a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével,

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettség További

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2012/2013.

Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: 6 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 6 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés

Az Országos kompetenciamérés Az Országos kompetenciamérés Az OKM 2006 FIT-jelentés szoftver Balázsi Ildikó Értékelési Központ Visszajelzés Visszajelzés az iskoláknak és fenntartóiknak saját eredményeikről és az országos eredményekről

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. Pedagógusok iskolai végzettsége tantárgyanként. testnevelés szakos tanár

KÖZZÉTÉTELI LISTA. 1. Pedagógusok iskolai végzettsége tantárgyanként. testnevelés szakos tanár KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. Pedagógusok iskolai végzettsége tantárgyanként Pedagógus végzettsége: biológia- testnevelés szakos tanár magyar nyelv és irodalom szakos tanár, felsőfokú informatikai végzettség testnevelés

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

I. Iskolánkról. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája

I. Iskolánkról. Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája I. Iskolánkról Mottó: Az iskolának nem nevelnie kell az életre az iskola legyen maga az élet! Elbert Hubkord Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Általános Iskolája

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2010/2011.

Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. OM azonosító: 035200 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2011. Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. OM azonosító: 035200 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Rózsakerti Általános Iskola 1223 Budapest, Rákóczi u. 16. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 32/2008. ( XI. 24.) a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló OKM rendelet alapján az alábbi adatokkal működik intézményünk. Intézmény neve: Általános Iskola Tápiószele

Részletesebben

Eredmények 2 0 1 0 / 2 0 11.

Eredmények 2 0 1 0 / 2 0 11. Eredmények S z ü lői elégedettségi kérdőív 2 0 1 0 / 2 0 11. A kérdőívek száma 250 213 200 150 100 93 50 0 kiadott kitöltött 2 Az Ön gyermeke 60 56 50 40 34 30 20 10 0 fiú lány nincs válasz 2 3 A kérdőív

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

A minőségi szakképzés garanciái a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában

A minőségi szakképzés garanciái a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában A fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása Közép-Kelet-Európában Projekt Szeminárium 2013. október 10. A minőségi szakképzés garanciái a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskolában Előadó: Kiss Ferenc

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005

FIT-jelentés :: 2011. Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. OM azonosító: 027246 Telephely kódja: 005 FIT-jelentés :: 2011 8. évfolyam :: Általános iskola Pázmány Péter Utcai Óvoda és Általános Iskola 7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban

Részletesebben