A pedagógusok száma emelkedett, a pedagóguspálya többé-kevésbé elnőiesedett.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A pedagógusok száma emelkedett, a pedagóguspálya többé-kevésbé elnőiesedett."

Átírás

1 Iskola A formális nevelés legfontosabb szervezete az iskola. Az iskola társadalma Ifjúság A fiatalság társadalmi csoportját Magyarországon az alábbiak jellemzik: Demográfia: a 0-14 évesek alkotják a népesség több mint 20%-át. Iskolázottság: problémája, hogy tömegesen sodródnak bele a középfokú szakképző iskolatípusokba anélkül, hogy pályaválasztásra fölkészültek, eléggé érettek lennének. Foglalkoztatás: a fiúk és a lányok foglalkoztatásának egyenlőtlensége. Társadalmi struktúra: egy új középréteg rajzolódik ki. A fiatalság bezárkózik öröklött társadalmi csoportjaiba. Érdekek: féllegális és illegális szervezetek gyakorolnak nyomást és érvényesítik önmagukat. Az iskola nyújtson lehetőséget a társas kapcsolatoknak. Szociális biztonság: az iskola meghosszabbítja a gyermekkort. Anómiák: iskolai dohányzás, fiatalok szexuális élete, tanárverések, öngyilkosságok, kábítószerezés. Pedagógusok A pedagógusok száma emelkedett, a pedagóguspálya többé-kevésbé elnőiesedett. A pedagógustársadalom rohamos megváltozásának hazai okai: Az iskola hatékonyságának nincs piaci mércéje, ezzel a pálya elveszti az alkotó értelmiségi jellegét. A fizetés is egyre inkább elmaradt az értelmiségi átlagkeresettől. Az oktatásügy belső, szervezeti problémái is szerepet játszanak. A pedagógus egy-részt szakember, másrészt munkavállaló is. A pedagógus, mint bérmunkás ugyanolyan eszközökhöz folyamodhat, mint más munkavállaló ( munkalassítás, béralku, munkabeszüntetés). A szakmai egyesületekhez és akadémiai szövetségekhez a pedagógus a szakember voltát domborítja ki, ezáltal szakmai karriert futhat be. Az iskola szervezete Struktúra Az iskola is pozíciók rendszeréből, valamint szerepek rendszeréből áll. Az iskolai szervezet legalább két szervezet: a pedagógusoké meg a tanulóké. 1

2 Más szervezeti egységek is kiegészítik, mit a napközi otthon vagy a technikai segédszemélyzet. Osztályszervezetek általános szervezeti egységei a tanuló társadalomnak. Részben kiegészítheti az iskolai szervezet pozíció-rendszerét más nevelési szervezet struktúrája: kollégiumok. A szervezeti egységek telítődhetnek társadalmi rétegspecifikus vonásokkal (a tagozatos osztályokba főleg értelmiségi szülők gyermekei kerülnek be, a napközi otthonos tanulók nagy része viszont betanított és segédmunkások gyermeke). Modellek A szervezeti egységek összekapcsolódnak a szervezeten belül. Az összekapcsolódás mértéke szerint két véglet lehetséges: a) Centralizált iskolai szervezet: valamennyi egység piramisszerű alá-fölé rendeltségben kapcsolódik össze; b) Decentralizált iskolai szervezet: az egységek függetlensége a lehető legnagyobb. Elképzelések az iskoláról: Az iskolát általában úgy képzelik el, hogy ahhoz két fél kell: a pedagógus meg a tanuló. Ez az elképzelés a páros kapcsolatok mintájára gondolja el az iskolai szervezetet. A másik elképzelés az iskolát foglalkozási közösségek együttesének fogja fel. A különböző pedagógusok egy célért: a gyermekért dolgoznak egymás mellé rendelve. A harmadik elképzelés az iskolát úgy tekinti, mintha hivatali szervezet lenne, erőteljesen hangsúlyozza a tantestületen belüli alá- és fölérendeléseket. A negyedik nézet az iskolát, mint üzemi szervezetet fogja fel. A szervezetben a pozíciókat nem annyira a szakképzettség, mint inkább a teljesítmény határozza meg. Információ és döntés A kommunikáció az iskolai szervezetben három alaptípust ölthet: Iskolán kívüli nevelési szituáció. A közlendők útja körkörösen vezet. Hivatali szituáció: az információ és a döntés alulról fölfelé, ill. felülről lefelé halad, az ún. szolgálati úton. Munkahelyi szituáció: az igazgató áll legfelül, s a kommunikációk ugyancsak szolgálati csatornákon keresztül jutnak el hozzá, de a kulcsember az igazgatóhelyettes, mert a tényleges végrehajtókkal ő áll kapcsolatban, a helyettes rendelkezik a legtöbb információval. Az ún. kommunikációs mátrix adja meg, hogy ki, kinek és milyen információt továbbít. Célok Manifeszt (kinyilvánított) és látens (rejtett) célok. 2

3 Az igazgatók közvetítenek a manifeszt célrendszer és a tantestületek véleményét tükröző iskolai látens célrendszer között. A célokra ható tényezők három csoportját különböztetjük meg: Az oktatásügyi szervezet: ehhez a szervezethez tartozás kétféle feladatot ró az iskolára: egyfelől a továbbtanulásra, másfelől a munkába állásra készítse fel növendékeit. A helyi társadalom: Szolgáltatási feladat: napközi, étkezés, tanfolyam, sportkör, iskolai egészségvédelem. Kulturális-társadalmi feladat: könyvtár, előadások. Termelési feladat: mezőgazdasági idénymunkák. A művelődési hagyományok: A népiskolai tradíció, amely az általános iskola alsó tagozatában él. A polgári iskola tradíciója, mivel az általános iskolák felső tagozata általában ebből alakult ki. A gimnáziumi tradíció azokban az általános iskolákban, amelyek egykori gimnáziumok algimnáziumi részéből alakultak ki. Az ipariskolai tradíció az oktatói gárda idősebb tagjainak ismeretanyaga, viselkedésmintái, érték- és szankciórendszere révén érvényesül. Kontrollok és konfliktusok. A formális és az informális szabályozás valamennyi szociális szervezetben hasonló. Vizsgálhatjuk, hogy milyen formális szankciót alkalmaznak a tantestületek az osztályok magatartásának a kívánt irányba való befolyásolására (ellenőrző könyvbe tett bejegyzések, osztálynaplóba tett megjegyzések, egyéb dokumentumok). Részletesen meg kell ismernünk a személyi viszonyokat ahhoz, hogy az iskolavezetés fölött gyakorolt informális szabályozásról képet alkothassunk.. A testületi közvélemény jelentős eszköze lehet az informális szabályozásnak. Az informális kontroll eszközei a pletyka, a fúrás, illetve a titkos elismerés, a népszerűség, stb. Vizsgálhatjuk az osztályokban érvényesülő informális szabályozást, akár az osztály és a tantestület, akár az osztálytársak egymás közötti kapcsolatára gondolunk. A nevelői előítélet fontos eszköze a diákmagatartások szabályozásának a testület részéről, tapasztalhatjuk a rokon- és ellenszenv megnyilatkozásait. Tapasztalatból ismert az osztály belső életének informális szabályozása a súgástól a betyárbecsületen keresztül a stréber kiközösítéséig és megveréséig. Vezetés és fejlesztés Az iskolai vezetéselmélet alapvető tétele, hogy a vezetés szakma. A vezetés elsősorban tanulás, vezetési gyakorlat és tapasztalat dolga. Néhány szervezeti jövőkép: Új iskolavezetési modellek: Az igazgató bizonyos feladatokat különböző testületeknek ad át. A nevelőtestület átalakítása: a szaktárgyi munkaközösségekké alakulás, egy-egy tanulócsoportot felvállaló tanárok együttműködése (csoporttanítás). Az iskolai osztálykeretek átalakítása: a tanulócsoportok továbbfejlesztése. 3

4 A szervezeti átalakítások olyan fejlesztési kísérletekre utalnak, amelyek az iskola egész szervezetét meg akarják változtatni, nemcsak a felépítését, hanem a céljait, a kontrolljait és az adaptáló mechanizmusait is (kísérleti iskolák, iskolakísérletek). A fejlődő iskola megvalósulási lehetőségei: Alkotó iskolavezetés: a vezető arra törekszik, hogy segítse beosztottjai kibontakozását. Nem ő ad nekik célokat, hanem saját (egy irányba mutató) célokat tűznek ki maguk elé. Innovációk: az iskolai újítások azt jelzik, hogy a szervezet saját belső erőiből is képes megújulni, fejlődni. Részvétel a tanításban: a tanító és a tanuló szerepcseréje. Az iskola légköre Az iskola szervezetében számos jellegzetes pozíció van. Az iskolai szervezet jellegzetes pozíciói: a tanuló, a pedagógus és az igazgató pozíciója. A pozíciókhoz szerepek (feladatok, tennivalók) társulnak. Az iskola légkörét meghatározza, hogy ki hogyan tölti be a tőle elvárt szerepeket, és hogyan tudja feloldani a konfliktusait. Igazgatói szerepek. Kutatási irányzatok: Max Weber a tekintély forrásai szerint megkülönböztet alkotmányos, tradicionális és karizmatikus vezetőt. Egyes kutatások úgy találták, hogy a növekvő létszámú iskolákban az ún. alkotmányos vezetés vezet leginkább eredményre. Más kutatások szerint a nomotetikus magatartás főként a szervezet érdekeit képviseli. Ideografikusnak azt nevezték el, aki inkább személyes kapcsolatokra törekszik. A tranzakciót megvalósító magatartás az előző kettő ötvözete. Az iskolai vezetéselméletek az igazgatói szerepek két változatát különböztetik meg: az egyik az iskola klímájának alakítása, a másik az iskola céljainak elérése. Ezek konfliktusos szerepelvárások. Sokszor kerülnek összeütközésbe egymással, valamint más szervezeti pozíciók szerepeivel. Pedagógusszerepek A pedagógus pozícióján belül a szakember, a nevelő és a tisztviselő szerepet szokták megkülönböztetni. A nevelői és a tisztviselői szerep feszültsége jön létre, amikor a rossz családi körülmények közt élő tanulónak kénytelen a pedagógus rosszabbat adni, mert tudásszintje csupán ennyi. A szakember és a tisztviselő szerepe kerül egymással szembe a tanítsak vagy fegyelmezzek dilemmában. A nevelői szerep és a szakember szerep feszültsége sem ritka. A pedagógusok nagy része elsősorban tanítani szeret, azok a tevékenységek, amelyek a nevelői szerepkörbe tartoznak (kirándulás, osztályfőnöki munka) a rangskála aljára csúsztak. 4

5 Diákszerepek. A diáknak az iskolában számos szerepet kell egyszerre megvalósítania: tanuló szerep, önkormányzati szerep, kollégista szerep, stb. Emellett a családban, a sportkörben, stb. is lehetnek szerepei. Itt csak a diákszerepek konfliktusaival foglalkozunk. A tanulószerep konfliktusai: Az egyik szerepfeszültség abból adódik, hogy a gyerek egyszerre valósítja meg az osztályban a különböző tantárgyakat tanuló szerepét. Ez különösen az elmélet és gyakorlat, az elméleti és a készségtárgyak szerepei között okoz feszültséget. A másik feszültség abból adódik, hogy a gyerek egyszerre valósítja meg a tanuló és a barát szerepét (meg kíván felelni a követelményeknek, és segíteni akar a a barátjának). Az iskola arculata. A szervezeti klíma a szervezet komplex jellemzője. A szervezeti klíma elemei közül két tényező jelentősége emelhető ki: az egyik a vezetés, a másik pedig a csoport. Az első konkrétan az iskolavezetés, a másik a tantestületi közösség vizsgálatát jelenti. Mind a vezetés, mind a tantestület szintjén elkülönül egymástól egy instrumentális és egy szociális oldal. A vezetés esetében ez a vezetés hatékonysága és demokratizmusa, a tantestület esetében pedig az egység és a bensőségesség. Iskola és helyi társadalom Település és iskola A társadalom térszerkezetének változásai Az elmúlt száz év népszámlálásai a falusi lakosság arányának lassú csökkenését tanúsítják. A fiatalabbak elvándorlása következtében a falvakban megnövekedett az idős korúak aránya, így a természetes szaporulat a falvakban a városokénál alacsonyabbá vált. A városi lakosság korszerkezete sem egyformán fiatal. A dinamikusan fejlődő, iparosodó városokra inkább jellemző, mint a stagnáló mezővárosokra. A falusi lakosság csökkenésének másik oka az elvándorlás. Az elvándorlásnak 2 alapvető oka van: az egyik a foglalkozási lehetőségek elégtelensége, a másik pedig az életkörülmények elmaradottsága. Az elvándorláshoz hozzájárul a gazdálkodó szervezetek és a közintézmények központosítása is. Városhálózatunkban az iskolázottság, a foglalkoztatottság, az életkörülmények, az urbanizáltság szempontjából legkedvezőbb helyzetben Budapesten kívül a megyeszékhelyek vannak. 5

6 Alapellátás A kulturális fejlődést néhány minőségi változás jelzi: Az általános műveltség terjedésének statisztikai adatai néhol ugrásszerű fejlődést mutatnak. Az általános iskolázás területén már nem lehet látványos eredményeket elérni. Az általános iskoláskorú népesség területi megoszlásának változásai tovább növelik a feszültségeket. Feltűnő a városkörnyéki községek iskoláinak ellátatlansága. A városokban magasabb a felső tagozaton tanári oklevéllel tanítók, a szakosan ellátott órák aránya, és alacsonyabb a képesítés nélkül alkalmazottaké. Középfokú ellátottság. Az eltérően fejlődő térségeket tekintetbe véve a következő fejlesztési variációkat szokás ajánlani: A meglévő oktatási, szakképzési és közművelődési intézmények működésének szorosabb tartalmi koordinációja; Szakképző bázisok kiépítése; Művelődési városközpontok kiépítése és tovább-fejlesztése; Úgynevezett közös középiskolák szervezése; Egy-egy gimnázium, szakközépiskola tanítási és képzési tervének integrálása; A szociális-kulturális alapellátás horizontális integrálása, művelődési övezetek kialakítása és fenntartása. Felsőfokú ellátottság. A felsőoktatás kiterjesztése az elmúlt években a felvételi keretszámok növelésével és az intézmények integrációjával valósult meg. A felsőoktatási elgondolások a következők: A távlati fejlesztés központjában a mai középiskolai és a mai egyetemi-főiskolai intézményrendszer közötti továbbtanulási formákat állítják (AIFSZ, Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés); Az intézményhálózatot az integráció révén regionálisan egy-egy országrész egyetemének irányítása alá helyezik; Az egyetem multifunkcionális intézménnyé fejlesztése, kutató- és tudásbázisok létrehozása. Az iskola funkciói Funkcionális analízis A strukturális-funkcionális megközelítés az iskola és a környezet kapcsolatait úgy mutatja be, mint a társadalmi szükségletekre adott szervezeti válaszokat. 6

7 A társadalmi környezet iskolával kapcsolatos szükségletét kétféle szempontból csoportosíthatjuk: az egyik szempont szerint vannak hivatalos és nem hivatalos szükségletek, a másik szempont szerint vannak teljesített és nem teljesített szükségletek. Az iskola funkciói: Az iskola manifeszt funkcióinak nevezzük a hivatalosan megfogalmazódó igényeket, elvárásokat; Az iskola tényleges funkciói viszont mindazok a szükségletek, amelyeket az iskola kielégít; Az iskola látens funkcióinak szokás nevezni azokat a tevékenységeket, amelyekkel az iskola társadalmi környezetének nem hivatalos szükségleteit teljesíti. Még a nem teljesített szükségletek is árulkodnak az iskoláról, mert akár megfogalmazódtak hivatalosan, akár nem, mindenképpen a társadalmi környezet szívó hatását mutatják be, amelynek következtében az iskola tevékenységrendszere formálódik. Hivatalos funkciók Minden iskolát ugyanazok a legmagasabb szinten megfogalmazódó hivatalos szükségletek mozgatnak, és hasonló a szervezeti felépítésük is. Magas szinten általánosítja az iskola működését néhány nagy vonalakban csoportosított elvárás. Ezeket az elvárásokat még pontosítja néhány olyan dokumentum, amelyet az iskola számára fogalmaztak meg, illetve az iskola meg kell, hogy fogalmazzon önmaga számára. Végül pontosabbá teszi ezt az erőteret a helyben megfogalmazódó hivatalos szükségletrendszer. Rejtett funkciók A hivatalos funkciók mellett az iskola többé kevésbé megpróbálja kielégíteni a környezetének nem hivatalos szükségleteit is (az iskolaépítés és felújítás szervezése, sportpálya építése, stb.). Az iskola nem azonosulhat a környezetének igényeivel. Nem adhat felmentést azoknak a követelményeknek a teljesítése alól, amelyeket a hivatalos dokumentumok előírtak a gyerekek számára. Érdekcsoportok az iskola körül Kié az iskola? Előzmények: Államosítás. A kultúra joggal követelt demokratizálódása. A végeredmény: a kiépülő pártállam hatalmi monopóliuma. Debürokratizálás. Minden ilyen törekvés az állami iskolamonopóliumot vonta kétségbe. 7

8 Települési önállósodás. Ahol iskola van, ott a kormány készségesebben elismeri, hogy életképes település is van. Új finanszírozás. A falusi társadalom gazdasági és politikai súlyának elvesztése hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljon egy pénzügyi irányítási rendszer, amely lehetetlenné tette a település intézményeinek helybeli működtetését. Civilek és hivatalosak A szülőket nem érdekli, hogy mi történik az iskolában, ha a dolgok egyébként rendben mennek. Ez a politikai közömbösség az elmúlt negyven év terméke. A helyi önkormányzati vezetők fontos szerepet tölthetnek be településük és iskolájuk új életre keltésében. Gazdaságiak és politikaiak Az önálló iskoláért folytatott csatározás fontos szereplői a gazdasági menedzserek. Az agrárgazdasági menedzserek a 70-es években töltöttek be fontos szerepet. Ez a réteg volt az, amely terven felül épített óvodákat. Ha az önkormányzati vezetők és a gazdasági menedzserek egymásra találnak, az iskolának nyert ügye van. Új elit Tagjai szakemberek, a település középrétege. Önálló iskolát kíván a településének. Egyházi iskolák Dilemmák: Hogyan vegyék vissza az egyházak az államosított intézményeiket? Kié az egyházi iskola? Része-e az állami közoktatás rendszerének, vagy pedig egyházi intézmény? Ki tartsa fönn? Szabad államban szabad egyházak. Iskolai autonómia Fenntartói pluralizmus. Az intézmény fenntartója szerint az iskolák típusai: 8

9 Az iskola az önkormányzaté. Az igazgatók megbízása az önkormányzat joga, ugyanakkor a tanterv-be nincs beleszólásuk. Az iskola jellegének meg-változtatásakor az önkormányzatnak vétójoga van. Az iskola nyilvános ugyan, de nem az önkormányzat tartja fönn. Jellegzetes esetei az egyházi iskolák. A felekezeti iskolákkal kapcsolatos lakos-sági érdekérvényesítésnek egyik útja a helyi törvényhatóság. Fontosabb azonban az illető egyház szervezete, ha az lehetőséget ad lakossági beleszólásra. Az iskola magánjellegű. A lakossági befolyást a piac közvetíti. Nem küldik ide a gyerekeiket azok, akik nem értenek egyet az iskola céljaival. Nemzetközi háttér. Az autonómia értelmezések szerint az iskola önkormányzatának joga van dönteni a szervezet működésének és/vagy fejlesztésének alapvető kérdéseiben. Az iskolai autonómia mint politikai követelés a részvételi demokráciával fonódott össze. Hazai előzmények Az iskolai autonómia mint szakmai törekvés és politikai jelszó Magyarországon az 1980-as évekre tekint vissza. Az intézmények szakmai önállóságának növelése, a megyei szakfelügyelet szaktanácsadássá enyhítése és az igazgató választás (a tantestületi vétó) jogszabályi bevezetése egyaránt az iskolafenntartó tanácsok politikai befolyásának csökkentését szolgálta. Viták Milyen taktikákkal biztosítható az iskola autonómiája? Vélemények: Az iskolai autonómia csak az igazgató szabadságát növeli meg, azzal hogy nem enged külső beleszólást az iskola belső viszonyaiba. Nem iskolai autonómiára van szükség, hanem meg kell teremteni a diákok, tanárok, szülők beleszólását az iskola ügyeinek intézésébe (részvételi demokrácia az iskolában). Képviseleti demokrácia kiépítése (települési önkormányzatok). Az iskolai autonómia valóságos garanciája a kölcsönös függőségek kiépítése. Iskolastatisztikák A statisztikai adatgyűjtés forrásai Az adatgyűjtésnek különféle módszerei vannak: interjúzás, kérdőívek, tesztek, attitűdskála, hivatalos vagy félhivatalos dokumentumok. Olyan számszerű adatok, amelyeket mások már előttünk összegyűjtöttek, ez a másodlagos statisztikai adatgyűjtés. A legfontosabb adatforrásaink: Az iskolai statisztikák 9

10 Hivatalos (intézményi statisztikák) A népszámlálási (demográfiai) statisztikák Egyéb lelőhelyek (előterjesztések, beszámolók, szakirodalom, korábbi felmérések másodlagosan feldolgozható adatai, stb.) Iskolai statisztikák A legfontosabb iskolai statisztikát minden tanév elején kell lezárni és fölterjeszteni. A következő kérdésekről kell mennyiségi információt nyújtani: tanulólétszámok, tanári ellátottság, a fölszereltség és az ellátottság intenzitási viszony-számai (hány gyerek jár átlagosan egy-egy osztályterembe, hány gyerek jut átlagosan egy-egy pedagógusra), az oktatás feltételrendszere (épületek és szemléltető eszközök, könyvek, egyéb segédeszközök, stb.), az iskolai munka szervezettsége (munkabeosztás, műszakok), az iskolai munka eredményei (bukás, évismétlés). Az adatokat igazgatási egységenként összesítik, de az eredeti adatgyűjtő lapok egy példányát is fölküldik a minisztériumba. Hivatalos (intézményi) statisztikák. A KSH különböző kiadványai: az évről évre megjelenő statisztikai zsebkönyvek; a területi statisztikai adattár. Az oktatásügyi statisztikáknak két fő fajtájuk van: az egyiket a Központi Statisztikai Hivatal bocsátja közre, a másikat pedig az oktatási kormányzat. Népszámlálási (demográfiai) statisztikák A népszámlálás egyénenkénti kikérdezésen alapul, míg az intézményi statisztikák azon alapulnak, amiket az intézmények jelentenek fölfelé. A népszámlálási statisztikáknak különösen két fejezete érdekelheti az iskola kutatóját: Az egyik fejezet közli a lakóhelyi környék népességének iskolázottságát. A másik a demográfia, a környéken lakók összetétele koruk szerint; iskoláskorúak és/vagy tankötelesek száma és aránya; a születések és halálozások aránya; a vándorlási mutatók. Kiegészítő statisztikák 10

11 Az önkormányzati előterjesztésekben adatok szerepelnek a helyben működő gazdaságról. Megismerkedhetünk a gazdaság dolgozóinak képzettségével és iskolázottságával. Önkormányzati tervekben a tömegközlekedés tényszámaival találkozunk. A statisztikai adatok feldolgozása Táblázatok Hozzáférhetővé váltak a személyi számítógépek, mindez statisztikai adatföldolgozásokat tesz lehetővé. Egy fontos elemzési szempont, amelyet az iskolakörnyéki statisztikai elemzésekkor sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, ez pedig a népesség és az iskolások egymáshoz viszonyítása. A kutató feladata, hogy a kétfajta adatsort egymáshoz viszonyítsa. Ez annyit jelent, hogy minden iskolai jelenséget a környéket jellemző statisztikai mutatóra vonatkoztatva próbáljon megadni. Például: az iskolába járó gyerekek számát a lakóhelyen élő iskoláskorúak arányában, az iskolában dolgozókat a település diplomásaira vonatkoztatva, az iskolai költségvetést az önkormányzati költségvetés százalékában, a szülők foglalkozási összetételét a környék 100 munkaképes korú munkavállalójára vetítve, az elköltöző gyerekek számát a ki- és beköltözések függvényében, az iskolai könyvkölcsönzéseket a település teljes könyvforgalmára vetítve, a bejáró tanulókat egybevetve a tömegközlekedési adatokkal, és így tovább. Grafikus ábrázolás A másik közismert elemző eljárás a számszerű összefüggések grafikus megjelenítése. Hadd mutassunk rá e grafikus ábrázolások kapcsán az idősorok jelentőségére az iskolai környezetelemzésben. A legtöbb statisztikai feldolgozáskor ugyanis arra szorítkozunk, hogy a jelenségek szűkebb vagy tágabb körét egy időpontban, azaz szinkronikusan hasonlítsuk össze. Trendanalízis: grafikus ábrázolása az átlagoknak. Az ilyen átlagolások segítségével az események időben egyenetlen eloszlására figyelhetünk föl, s ezzel a társa-dalmi jelenségek dinamikáját közelíthetjük meg. Térképes megjelenítés Felhívja az elemző figyelmét olyan összefüggésekre, amelyekre talán nem figyelne fel, valamint nyilvánvalóvá teszi a társadalmi jelenségek térbeli kötöttségét. Ahhoz, hogy adatainkat térképen tudjuk ábrázolni, már a kezdet kezdetén területi bontásban kell összegyűjteni. 11

12 A statisztikai adatok értelmezése Az összegyűjtött adatokból mit olvashatunk ki az iskola környezetére vonatkozólag: A környék kommunális ellátottsága, infrastrukturális fejlettsége, műszaki föltételei, települési viszonyai szorosan összefüggnek az iskolájával. A lakótelepi környéken betoniskola épül. A társadalmi-kulturális környezet, amelyben az iskola működik, azok alkotják, akik körülötte élnek. A szülők, végül is a helyi társadalom reprezentánsai. Az iskola egyfajta helyi politikai erőtérben is működik. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a statisztikai elemzés, mint eszköz nem eléggé alkalmas az iskola szociális környezetének megismerésére. Ezért van szükség további megismerési eljárásokra is. Esettanulmányok az iskoláról Az esettanulmány fogalma Mi az esettanulmány? Az esettanulmány nem egyéb, mint egy sztori. Az esettanulmány lényege egy történés. Az esettanulmányozás során az események összefonódó láncolatára figyelünk. Az esettanulmány készítése Hogyan készítsünk esettanulmányt? Az esettanulmány készítésénél csak két dologra kell vigyázni. Az egyik, hogy az események menetét hűen adjuk vissza. A másik, hogy olyan eseményt válasszunk ki, amit érdemes majd utólag értelmezni. A legegyszerűbb az volna, ha megkérdeznénk azokat, akik az eseményeket végigélték. Ők elmondhatnák, de mindenki a maga szemszögéből. Mennél több szereplőt kérdezünk meg, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy hiteles tanulmányt írhatunk. Ha még mindig nem vagyunk biztosak benne, hogy valóban az és úgy történt-e, akkor az írott forrásokhoz kell fordulnunk (emlékeztetők, jegyzőkönyvek). A legjobb azonban az, ha nem utólag kell rekonstruálnunk a történéseket, hanem folyamatosan tudjuk figyelemmel kísérni az esemény kibontakozását. Az ilyen naplózás rendszerint hasznos forrás lehet a majdani esettanulmányokhoz. Úgy is figyelemmel kísérgetjük az eseményeket, hogy újra meg újra odalátogatunk. 12

13 Vagyis az esettanulmány éppúgy tudományos kutató-munka nyersanyagául kínálkozik, mint a valóságról gyűjtött másfajta információk. Csakhogy nem annyira mérnöki vagy klinikusi attitűdöt kíván, mint inkább a történész, a szociográfus és a riporter beállítottságát. Miért készítsünk esettanulmányt? Az esettanulmányt azért írjuk le, hogy utólag majd elemezhessük. Mitől látszanak egyes esetek fordulatai tipikusnak? Egyrészt azért, mert a különböző események visszatérően azonos föltételek közt zajlanak le. Másrészt, hogy a bennük szereplők az egyformán ismétlődő külső nehézségekre hasonlóan reagálnak. Az esettanulmány elemzése. Két dologra kell figyelnünk: arra, hogy milyen körülmények között bonyolódik le az esemény; és hogyan viselkednek a szereplői. Az események rekonstruálása után a második lépés az, hogy hogyan elemezzük a föltételeket, amelyek az ilyen eseményeket kialakíthatták. Az esettanulmányozás ahhoz adja a legtöbb segítséget, hogy a helyi társadalom különböző csoportjainak ismétlődő, tipikusnak mondott magatartását figyelemmel kísérhessük. Ezért nem elég megkérdezni tőlük, mit csinálnának egy adott helyzetben, ha lehet meg kell figyelnünk, hogy azt teszik-e, amit állítani szoktak. A legjobb az, amikor elmélyülten és elkötelezetten foglalkoznak valamivel. Amit tesznek azt tényleg megteszik, így hát ilyenkor a leghitelesebb a magatartásuk. Az esettanulmány értékelése Évkönyv, helytörténet, iskolakrónika Régóta szokás iskolatörténetet írni, és ehhez összegyűjteni egy-egy tanév eseményeit. Az iskolai évkönyveknek nálunk is komoly irodalma van. Az iskolakrónika főként naplóz: rögzíti, méghozzá elsősorban az időben, mindazt, ami az iskolában történt. A leggyakoribb természetesen az iskolatörténet. Az iskola történetének megírása már nemcsak egyfajta ujjgyakorlat az esettanulmányozáshoz, hanem maga a legfontosabb esettanulmány írási fázis. Esettanulmányaink értelmezési kerete. Míg tehát a történetírás lényegében rögzít és megörökít, az esettanulmányozó anyagot gyűjt. Az iskola szociális környezetének politikai szempontú értelmezése azt jelenti, hogy megpróbáljuk megismerni, leírni és megérteni, milyen annak a környéknek a hatalmi struktúrája, amelyben ez az iskola működik. 13

14 Politikai kultúra: Ki mit használ ahhoz, hogy megpróbálja akaratát másokkal szemben érvényesíteni. Esettanulmányaink haszna. Az egyik haszna az esetek tanulmányozásának az, hogy az iskola társadalmi környezetének eddig ismeretlen dimenziójával ismerkedhetünk meg. Ez a dimenzió a helyi társadalom hatalmi struktúrája, azaz hogy miképpen oszlik meg az iskola fölötti tényleges befolyás a közösség egyes csoportjai (tanárok, önkormányzatok, szülők, gyerekek, pártszervezetek, helybeli üzem vezetői) között. A másik haszna az, hogy egyre világosabban megértjük a tanárok, a szülők, a gyerekek, az igazgatás, a gyárak vezetőinek helyét és szerepét. A legfontosabb haszna az, hogy fokozatosan megszabadíthatja az esettanulmányozókat a moralizálástól az iskola helyzete és sorsa fölött. Forrás: Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994, old. 14

A formális nevelés szociológiája. Dr. Nyéki Lajos 2016

A formális nevelés szociológiája. Dr. Nyéki Lajos 2016 A formális nevelés szociológiája Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskola társadalma Ifjúság Demográfia: a 0-14 évesek alkotják a népesség 14,5 %-át. Iskolázottság: a fiatalok iskolázottságának problémája, hogy

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az egészségügyi szakképzésben dolgozó szaktanárok képzettségével kapcsolatos felmérés eredményének bemutatása Holczinger Istvánné

Az egészségügyi szakképzésben dolgozó szaktanárok képzettségével kapcsolatos felmérés eredményének bemutatása Holczinger Istvánné Az egészségügyi szakképzésben dolgozó szaktanárok képzettségével kapcsolatos felmérés eredményének bemutatása Holczinger Istvánné Igazgatói tájékoztató nap Budapest 2013 A felmérés előzményei A kérdőív

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Jászboldogházi

Részletesebben

Munkaerő-piaci ismeretek

Munkaerő-piaci ismeretek 2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben 2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)

Részletesebben

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015.

IPR AKCIÓTERV. IPR alkalmazása tanév. Bárna, szeptember 1. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Bárnai Általános Iskola 3126 Bárna, Petőfi út 15. Iksz: 149/130/2015. Tárgy : Megrendelés IPR AKCIÓTERV 2015-2016. tanév IPR alkalmazása Bárna, 2015. szeptember 1. I.Helyzetelemzés Gyermekek/tanulók és

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok

Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok On-line kutatás a pedagógusok és szülők kommunikációjáról Lannert Judit 1 A kutatásról Majdnem 1500 fő (1469) válaszolt

Részletesebben

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság

Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Polónyi István Oktatás, oktatáspolitika, oktatásgazdaság Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. Bevezető 11 2. Közpolitika, oktatáspolitika 13 2.1. A politika, közpolitika 13 2.2. Oktatáspolitika és formálói

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2014/2015-ös tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 2014/2015. tanév 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre,

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. (6) bekezdés kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI

A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna ONK, Debrecen 2014. november 6 8. Az előadás

Részletesebben

Előterjesztés a május 29 -én tartandó Képviselő-testületi ülésére

Előterjesztés a május 29 -én tartandó Képviselő-testületi ülésére Előterjesztés a 2012. május 29 -én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 2012/2013. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása az ÁMK Ványai Ambrus

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Intézményértékelés összehasonlítása tanár és diák szemszögéből

Intézményértékelés összehasonlítása tanár és diák szemszögéből Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Intézményértékelés összehasonlítása és szemszögéből Képet készítette: adam44 Készítette: Bozóki Judit és minőségbiztosítási

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Megrendelőlap. Bizonyítványok. Törzslapok. Megrendelő neve: Szállítási cím: város község. hsz. utca. Számlázási név: város község. hsz.

Megrendelőlap. Bizonyítványok. Törzslapok. Megrendelő neve: Szállítási cím: város község. hsz. utca. Számlázási név: város község. hsz. Megrendelő neve: Szállítási cím: város község utca hsz. Számlázási név: város község utca hsz. Adóazonosító szám: E-mail cím: Telefon: Fax: Ügyintéző: Bankszámlaszám: OM azonosító: Kért szállítási határidő:

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYVÁZSONYI KINIZSI PÁL NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA 8291 Nagyvázsony, Iskola u. 1. 2013/2014-es tanév KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége,

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettség, egyetem Szak megnevezése Egyéb szakképesítés Tanított tárgyak,, tanár, pedagógiaangol

Részletesebben

Személyi feltételek Pedagógusok által ellátott tantárgyak, szolgáltatások Tanítók

Személyi feltételek Pedagógusok által ellátott tantárgyak, szolgáltatások Tanítók A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete Különös közzétételi listát határoz meg a nevelési - oktatási intézmények részére. A fenti rendelkezésnek az alábbi a dokumentummal kívánunk eleget

Részletesebben

Önéletrajz. Személyi adatok. Foglalkozási terület. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán

Önéletrajz. Személyi adatok. Foglalkozási terület. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Balogh Zoltán Cím(ek) Mikecz Kálmán utca 19/b, 4400 Nyíregyháza (Magyarország) Mobil +36 30 205 7047 E-mail(ek) bazoli@freemail.hu Állampolgárság

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok 2. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016/2017-es tanév I. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország meghatározó felsőoktatási intézménye.

Részletesebben

Telephelyi jelentés. Tanulási környezet

Telephelyi jelentés. Tanulási környezet FIT-jelentés :: 2011 Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Gábor Dénes Tagintézménye 6724 Szeged, Mars tér 14. 1 A telephely épületének állapota A Telephelyi kérdőív kérdéseire

Részletesebben

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETE 7/2007. /V.7./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL 2 Zomba község Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.

Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Huzella Tivadar Általános Iskola. {mgmediabot2}path=images/video/idegennyelv.wmv width=352 height=288{/mgmediabot2}

Huzella Tivadar Általános Iskola. {mgmediabot2}path=images/video/idegennyelv.wmv width=352 height=288{/mgmediabot2} Idegen nyelvi A munkaközösség-vezetõ rövid, videón való bemutatkozását követõen kérjük, olvassa el a munkaközösség munkájáról szóló tájékoztatót is. (Ha felnagyítva kívánja megtekinteni a felvételt, kattintson

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján)

HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. sz. melléklet HÉVÍZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA intézményi adatlapja (2011. október 1-jei adatok alapján) 1. Intézményi adatok OM azonosító: 032842 Intézmény neve: Fenntartó neve: Napköziotthonos Óvoda

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE

A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE A FELSŐOKTATÁS TÉRBELI SZERKEZETE Híves Tamás Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet PTE BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Előadás tartalma Áttekintés a felsőoktatásban résztvevők és

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok Oktatói munka hallgatói véleményezése 2014/2015-ös tanév II. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Emellett

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA HESZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2642 Nógrád, Vasút sor 9. OM: 032274 KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2015/2016. tanév mely készült a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelet alapján az alábbi adatokat tesszük közzé. Intézmény neve: Rábatamási Móra

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS új intézményeknek

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS új intézményeknek Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex Intézményellenorzési és -értékelési Programja INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS új intézményeknek IV VI. fejezet a KOLLÉGIUMOK számára Dátum:... Készítette:......

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Bulgárföldi Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 3534 Miskolc, Fazola H u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 12-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK FEBRUÁR 12-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6-158/2009. TÁRGY: A MEGYERVÁROSI ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ELEMZÉSE MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. FEBRUÁR 12-I ÜLÉSÉRE ELŐTERJESZTŐ: OKTATÁSI

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A SOPRONI SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ALAPÍTÓ OKIRATA, BELSŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A SOPRONI SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ALAPÍTÓ OKIRATA, BELSŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SOPRONI SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ALAPÍTÓ OKIRATA, BELSŐ FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 59. rendelkezése

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Közzétételi lista. Szakképzettségek

Közzétételi lista. Szakképzettségek Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra

Részletesebben

Ökoiskola munkaterv 2011/2012.

Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának

Részletesebben

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben.

Tárgy: Tájékoztató a munkaerőpiaci esélynövelés programjának 2006. évi megvalósulásáról a megyei fenntartású közoktatási intézményekben. Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám. 125/2007. Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Művelődési, Kisebbségi,

Részletesebben

Pénzügyes kapcsolattartó: Telefon:

Pénzügyes kapcsolattartó:   Telefon: Megrendelő neve: Szállítási cím: város község utca hsz. Számlázási név: város község utca hsz. Adóazonosító szám: E-mail cím: Telefon: Fax: Ügyintéző: Bankszámlaszám: OM azonosító: Pénzügyes kapcsolattartó:

Részletesebben

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében

A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében A vasúti képzési rendszer átalakítása a megrendelői és szabályozói követelmények változása tükrében Zsoldos Marianna Humán Erőforrás Igazgató MÁV ZRt. 1 Adottságaink Munkavállalók összetétele a végzett

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

matematikai statisztika

matematikai statisztika Az újságokban, plakátokon, reklámkiadványokban sokszor találkozunk ilyen grafikonokkal, ezért szükséges, hogy megértsük, és jól tudjuk értelmezni őket. A második grafikon ismerős lehet, hiszen a függvények

Részletesebben

FIT-jelentés :: Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 1095 Budapest, Mester u OM azonosító: Telephely kódja: 001

FIT-jelentés :: Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 1095 Budapest, Mester u OM azonosító: Telephely kódja: 001 FIT-jelentés :: 2013 10. évfolyam :: Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium 1095 Budapest, Mester u. 56-58. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai képzéstípusban

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: 8 évfolyamos gimnázium

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: 8 évfolyamos gimnázium FIT-jelentés :: 2012 8. évfolyam :: 8 évfolyamos gimnázium Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 3300 Eger, Csiky Sándor u. 1. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 8 évfolyamos

Részletesebben

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 26 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Az Önök telephelyére vonatkozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. évfolyam gimnázium matematika Előállítás ideje: 27.3.. 12:2:16

Részletesebben

TÁMOP A Én is továbbtanulok

TÁMOP A Én is továbbtanulok TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-0018 Én is továbbtanulok A pályázat indulása Iskolánk, a Szolnoki Műszaki Szakközép és Szakiskola Pálfy-Vízügyi Tagintézménye 2013-ban pályázott a TÁMOP-3.3.10.A-12-2013 kódszámú

Részletesebben