A HEFOP Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HEFOP 3. 5. 1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium"

Átírás

1 A HEFOP Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium Budapest november Kraiciné Szokoly MáriaM A felnőttk ttképzésben dolgozó tanárok szakmai kompetenciái

2 A workshop témakörei A tanítási si-tanulási paradigma, az andragógiai giai munka változv ltozásának alapja Változó pedagógus gus-andragógus szerepek A kiemelt célcsoportokkal c való foglalkozás andragógiai giai kérdk rdései Felnőttk ttképzés és s felsőoktat oktatás A hátrh trányos helyzetű csoportok felzárk rkóztatása Új j szerepek az e-learning világában

3 A problémafelvetés indokai Az élethosszig tartó tanulás s kihívásai, a kapcsolódó EU-s és s hazai dokumentumok A kompetencia alapú képzés s igénye A pedagógusokkal gusokkal és s andragógusokkal gusokkal szembeni követelmények változv ltozásai A hátrh trányos helyzetű csoportok képzk pzésének prioritása A tudásmunk smunkások sok képzk pzésének prioritása. A Bolognai folyamat - Európai Felsőoktat oktatási TérsT rség Képesítési si Keretrendszere

4 A tanítási-tanulási paradigma

5 Küldetés és célok A tanítási paradigma - a tanulási paradigma Oktatási (szolgáltat ltatás) nyújt jtása A tudás átadása a tanárt rtól/intézménytől l a tanulóhoz Kurzusok és s programok ajánl nlása Az oktatás s minőségének nek javítása, gazdagítása Minél l több t (különb nböző) tanuló beiskolázása sa Tanulási folyamat létrehozása Elérni, hogy a tanuló maga fedezze fel és s konstruálja a tudást Hatékony tanulói környezet létrehozl trehozása A tanulás s minőségének nek javítása A tanulók k sikerességének elérése

6 A siker kritériumai A tanítási paradigma - a tanulási paradigma Az intézm zmény minősége, az oktatás Bemenet és s erőforr források A belépő diákok minősége Curriculum fejlesztés, s, expanzió Az erőforr források mennyisége és s minősége A beiratkozottak számának és s a bevételnek a növekedn vekedése A tanulók k minősége, a tanulás A tanulási és s tanulói eredményess nyesség g kilátásai A kilépő diákok minősége A tanulási technológi giák fejlesztése, se, expanzió Minőségi és s mennyiségi kilátások A tanulási növekmn vekmény és s a hatékonys konyság g együttese

7 A tanítás-tanulás struktúrája A tanítási paradigma - a tanulási paradigma Atomisztikus, a résztr sztől l az egészig Az idő konstans, a tanulás s változv ltozó 45 perces órák A kurzus ideje fix, a tanuló alkalmazkodik Egy tanár egy osztály Független diszciplínák Lefedő tananyag Oktatás s szerinti csoportok/lépcs pcsők az osztályon belül Egyéni értékelés Az elért szint, fokozat kredit akkumuláci ció alapján n törtt rténő megállap llapítása Holisztikus, az egészt sztől l a részekigr A tanulás s konstans, az idő változó Tanuló környezet A környezet k kész k amikor a hallgató érkezik, Bármilyen tanulási tapasztalati munka Kapcsolódó diszciplínák, oktatói együttm ttműködések Specifikus tanulási eredmények Külső értékelés Csoportos értékelés Az elért szint, fokozat demonstrálhat lható tudás és s képessk pesség alapján n törtt rténő megállap llapítása

8 Tanulási teória A tanítási paradigma - a tanulási paradigma A tudás kívül l létezl tező entitás A tudást bitek szolgáltatj ltatják A tanulás s kumulatív és s lineáris Élő tanár, élő diák szüks kségeltetik Az osztályterem és s a tanulás versenyszellemű és s egyéni jellegű (kompetitívek és individuálisak) A tehetség és s a képessk pesség (adottság) ritka A tudás s minden egyes személy elméjében belül l létezl tező entitás A tudás s oktatók által épül, jön j létre (alkotódik) A tanulás s tanulóközpont zpontú és tanuló által kontrolált lt élő tanár nem, csak aktív tanuló szüks kségeltetik A tanuló környezet és s a tanuló kooperatív, kollaboratív és támogató A tehetség és s a képessk pesség (adottság) bőségesb

9 A szabályok természete A tanítási paradigma - a tanulási paradigma A tanári kar elsősorban sorban előad adókból áll A tanári kar és s a diákok egymást stól l függetlenf ggetlenül dolgoznak A tanár r osztályozza és s minősíti a diákokat A személyzet a tanítás folyamatot és s a tantestületet szolgálja lja Minden tapasztalat tanít, t, de a hozott tapasztalatot kevéss ssé veszik figyelembe A tantestület elsősorban sorban tanulás módszertani és s környezeti k tervezőkb kből áll A tanárok és s a diákok team munkában dolgoznak egymással és a személyzet egyéb b tagjaival A tanát t fejleszti minden diák tehetségét, t, képessk pességét A személyi állomány valamennyi tagja nevelő,, hozzájárul a tanulási folyamathoz és s az eredményess nyességhez A képessk pessé tévő (empowering) tanulás s kihívás s jellegű és s komplex

10 Új pedagógiai-andragógiai paradigma

11 Változó pedagógus-andragógus szerepek

12 A szerep változás oka a többek között a tanulási színterek gazdagodása: lifelong és lifewide learning

13 A tanári professzionalizmus jegyei az OECD szerint: Szakértelem Pedagógiai giai know-how A technológia értése Szervezeti kompetencia és s team munka Rugalmasság Mobilitás Nyitottság Forrás: OECD Education Policy Anaysis Paris 1998.

14 OECD 1998 ANGOLSZÁSZ (CBL) McSCRIVEN 1989 ZRINSZKY 1994 Kozma 1977 TRENCSÉNY I 1988 SZOKOLY 2003 Szakértelem Ped-i know how A technológia értése Szervezeti kompetencia és együttműködés Rugalmasság Mobilitás Nyitottság Tervező Alkotó Tudásmérő Gyakorló Tananyag fejlesztő Tantárgyi Ösztönző Iskolarendszer tagja Értékelő Vállalkozó Pedagógiai szakember Kötelességek ismerete Az iskola és az iskolai közösség ismerete Szaktudomán yi Oktatástervez ési (insructional design) Tanulókról szóló információk gyűjtése Feed back viselkedés oktatási viselkedés Nevelő egyfajta szülői szerep, Szakember egy tudományágb an specialista Tisztviselő A nevelőtestület belső függet lení-tett tagja külsősök Páros ped.szerepek Osztályfőnök Hármas, négyes elemű szerepkörök Tantárgyi Módszertani, ICT Tervezési Mérési, minőségbiztosítá si Iskolaszervező, - vezető Innovációs (vállalkozási) Nevelési Tanácsadó Gyermek- és ifjúságvédelmi Szabadidő szervező

15 Az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésének három stratégiai célja (Európai Tanács évi márciusi stockholmi ülés) 1. Az európai oktatási és s képzk pzési rendszerek minőségének nek és s hatékonys konyságának nak javítása. A tanárok és s oktatók k képzk pzésének fejlesztése. se. A tudás s alapú társadalom által megkívánt készsk szségek és s képessk pességek fejlesztése. se. Az informáci ciós és s kommunikáci ciós s technológi giákhoz (IKT) való hozzáférés biztosítása sa mindenki számára. A természettudom szettudományi és s a műszaki m tanulmányok nyok vonzóbb bbá tétele. tele. Az erőforr források legjobb kihasználása. sa. 2. Az oktatási és s képzk pzési rendszerekhez való hozzáférés s megkönny nnyítése mindenki számára. Nyitott tanulási környezet k biztosítása. sa. A tanulás s vonzóbb bbá tétele. tele. Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és s a társadalmi t kohézi zió támogatása. 3. Az oktatási és s képzk pzési rendszerek megnyitása szélesebb közönsk nség g számára. A kapcsolódási si pontok erősítése se a munka és s a kutatás s világával, val, valamint a társadalommal általában. A vállalkozv llalkozó szellem fejlesztése. se. Az idegennyelv-tanul tanulás s fejlesztése. se. A mobilitás s erősítése. se. Az európai együttm ttműködés s erősítése. se.

16 Kulcskompetenciák Az új pedagógus profil kialakításának igénye 1. A tudás, a technológia és s az informáci ció menedzselése. se. Fel F kell készk szülni az ismeretek megszerzésére, re, elemzésére, értékelésére és átadására, a rendelkezésre álló technológi giák alkalmazására. A szakmai készsk szségeknek meg kell felelni a tanulóbar barát t környezet k megteremtésére és menedzselésére irányul nyuló igényeknek, az innováci cióra és s a kreativitásra.

17 Kulcskompetenciák Az új pedagógus profil kialakításának igénye 2. Együtt munkálkod lkodás s másokkalm A pedagógus gus szakma a társadalmi t kohézi zió értékein, a tanulók k képessk pességeinek fejlesztésén alapszik. Ismerniük k kell az emberi fejlődést, Képesnek kell lenniük k együtt dolgozni a tanulókkal, mint egyénekkel, és s támogatniuk t kell őket abban, hogy a társadalom t aktív v tagjaivá váljanak.

18 Kulcskompetenciák Az új pedagógus profil kialakításának igénye 3. A társadalommal t és s a társdalomban t való együttm ttműködés, nemzeti, európai és s globális lis szinten EU állampolgárságra törtt rténő felkész szítés Az EU mobilitás és s kooperáci ció előseg segítése Interkulturális lis készsk szségek, megért rtés s fejlesztése se A tanulók k kultúrájának sokféles lesége közös értékek Hatékony együttm ttműködés s a helyi közössk sséggel (szülők, intézm zmények, érdekcsoportok)

19 Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. ELTE PPK Neveléstudományi Doktoriskola 2005.

20 A kutatás célja Európai és s hazai források elemzése, Egy új, a közoktatk zoktatásban és s a felnőttk ttképzésben dolgozók k tevékenys kenységét t modellezni képes k elméleti leti szerep- és s kompetencia modell körvonalazk rvonalazása Empirikus kutatás s kertében megvizsgálni gyakorló pedagógusok gusok és s andragógusok gusok tudását, t, vélekedéseit e szerepekről és s kompetenciákr król.

21 Kutatási alapelvek 1. A pedagógus gus-andragógus szerepek és kompetenciák k a LLL korában a kultúrak raközvetítés szélesebb összefüggésében vizsgáland landók. Így a formális, A non formális és Az informális területeken.

22 Kutatási alapelvek 2. A tanítói, a tanári és s a felnőttoktat ttoktatói i munka egylényeg nyegű mesterségk gként írható le. A pedagógus gus szerepek több kevesebb módosítással ssal kiterjeszthetők a kultúrak raközvetítők szélesebb világára A hagyományosan jól j l körülhatk lhatárolt, stabil pedagógus gus szerep-egy együttes és s a hagyományosan nyitottabb andragógus gus szerep-egy együttes számos ponton közeledni k látszik. l

23 Kutatási alapelvek 3. Az andragógus gus karrier során n a szereptárs rsítások sok és s a hozzárendelt tudások és s kompetenciák k ma gazdagabbak és gyorsabban változnak, v mint korábban.

24 A közoktatási és felnőttképzési gyakorlat legfőbb közös jellemzői a változv ltozásokhoz való gyors alkalmazkodás, a folyamatos reflexió szüks kségessége a társadalmi és s a szakmai környezetre, k az új tudományos eredményekre, a szakadatlan döntéshozatal a tanítás- tanulás s folyamatának minden pillanatában.

25 A változásokhoz való gyors alkalmazkodás A hagyományos tantárgyi, a módszertani, m a nevelési (osztályf lyfőnöki) szakember, valamint a vezető szerepek mellett ma nő a jelentősége az z egyéb szerepeknek (tervez( tervezési, innováci ciós, tanácsad csadó, gyermek és s ifjúságv gvédő, szabadidő szervező stb.). A pedagógusok gusok szerepeiket a változv ltozó világ kihívásainak megfelelően en gyorsan és s rugalmasan kell változtassv ltoztassák.

26 A pedagógus-andragógus munka fő jellemzője: az állandó döntéshozatal A folyamatos döntd ntéshozatal jelenti az elméleti leti ismeretrendszer folyamatos szembesítését t a gyakorlattal, A pedagógiai giai eljárások, módszerek, m rutinok folyamatos gyakorlati megvalósítása sa kapcsán n az elméletre letre törtt rténő reflektálást, feed back-et. A döntd ntési folyamatok eredmények nyeként nt új pedagógiai, giai, andragógiai giai tudások jönnek j létre. l

27 A szerep-rendszer A szerep és s kompetenciarendszert virtuális halmazként modelleztük, ahol a szerepek ek és s feladatok kapcsolódnak, közös részhalmazokat alkothatnak, átmehetnek egymásba. Az egyes szerephez tartozó feladatok és kompetenciák k több t szerep megvalósításában közreműködnek, több t helyütt jelentkezhetnek követelményként. nt. A kompetenciák k pedig jellegükn knél l fogva transzeferábilisek, átvihetők k az egyik munkával kapcsolatos helyzetből l a másikba. m

28 A tízes pedagógus-andragógus szereprendszer A pedagógusok gusok sorrendje Döntőnek nek tekintették Jóval kisebb a fontossága a tantárgyi az iskolavezető-szervez szervező a nevelési az innováci ciós-vállalkozási a módszertani m a tervezési szakember szerepeket a mérésim si-értékelési a tanácsad csadó Az andragógusok gusok sorrendje az ifjúságseg gsegítő tantárgyi a szabadidő szervező szakember szerepeknek. módszertani Ezeket még a hátrh trányos helyzet nevelési kapcsán sem említett tették.

29 A pedagógus gus szerint kommunikáci ciós s készsk szségek problémamegold mamegoldás együtt dolgozás s másokkalm saját t tanulás és s teljesítm tmény javítása, önképzés kreativitás. Az iskola szerint kommunikáci ciós s készsk szségek együtt dolgozás s másokkalm problémamegold mamegoldás saját t tanulás és s teljesítm tmény javítása, önképzés alkalmazkodóképess pesség, rugalmasság, g, lehetőségek megragadása. A szülők k szerint kommunikáci ciós s készsk szségek nyelvtudás összpontosítás s az eredményess nyességre saját t tanulás és s teljesítm tmény javítása, önképzés alkalmazkodóképess pesség, rugalmasság, g, lehetőségek megragadása. A munkaerőpiac szerint kommunikáci ciós s készsk szségek nyelvtudás számítástechnikai, stechnikai, informáci ciófeldolgozási képességek kreativitás problémamegold mamegoldás.

30 A kiemelt célcsoportokkal való foglalkozás andragógiai kérdései Felnőttképzés és felsőoktatás

31 A BOLOGNA FOLYAMAT LINEÁRIS KÉPZÉSI SZERKEZETE 2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS 6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA

32 A Bolognai folyamat Munkaerőpiacra orientált felsőoktat oktatási minőségbiztos gbiztosítás, s, működés m s korszerűsítés, s, (termék portfolió menedzsment bevezetése), kredit-monitoring és s pályakp lyakövetés, a diplomák mobilitása (EUROPASS oklevél l melléklet) Megélénk nkült a pedagógiai giai paradigmavált ltás folyamata és s számos kutatás s született (Deseco, PISA, PIRS, magyarországi gi kompetenciamérések,) a pedagógia gia és s az andragógia gia világa közeledikk

33 Európai ajánlások a nemzeti stratégiák számára A pedagógus gus rendelkezzék felsőfok fokú végzettséggel. ggel. 2. A pedagógusk gusképzés ölelje fel a felsőoktat oktatás s mindhárom bolognai ciklusát,, annak érdekében, hogy megfelelő helyet kapjon az Európai Felsőoktat oktatási TérsT rségben, és s hogy a szakmai fejlődés és mobilitás s lehetősége biztosítva tva legyen. 3. Elő kell segíteni a kutatás és s a tényeken t alapuló gyakorlat szerepének növeln velését t az oktatásr sról és s képzk pzésről l megszerezhető tudás gyarapításában 4. Ösztönözni zni kell az iskolák, k, a gazdaság, g, a képzk pzőintézmények szorosabb együttm ttműködését t a magas szintű képzés s támogatt mogatására, és s a helyi és s regionális innováci ciós s hálózatok h fejlesztésére. 5. A pedagógusok gusok számára is ki kell alakítani az egész életen át t tartó tanulás s stratégi giáját (formális és s informális tanulás).

34 Európai ajánlások a nemzeti stratégiák számára Minden pedagógusk gusképzési programban támogatni t kell mobilitási projektek kialakítását t a képzk pzés s szerves részekr szeként. 8. A képzk pzési programokban biztosítani tani kell a tanárok számára az európai kooperáci cióval kapcsolatos ismereteket és s tapasztalatot, hogy tiszteljék k a kulturális lis sokszínűséget, és s felkész szítsék k a tanulókat az EU állampolgárságra. 6. A felkész szítő és s továbbk bbképzési programok tartalmának tükrt kröznie kell a tanulás interdiszciplináris ris és s kollaboratív v megközel zelítéseit. 7. Támogatni kell valamennyi képzk pzésben az idegen nyelv tanulást st,, beleértve a szaknyelvet is 8. Prioritást kell adni Európában a pedagógus gus képesk pesítések sek átjárhatóságának, a kölcsk lcsönös s elismerés és s a mobilitás s növekedn vekedése érdekében. A főf irány egész Európában: tanári oklevél l csak a második m ciklusban szerezhető

35 Az Európai Unió oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos elvárásai (1) Európa az oktatás és s képzk pzés s terület letén n képviselje k a legjobb minőséget oktatási és s képzk pzési rendszereinek, intézm zményeinek minősége világszerte referenciául szolgáljon. ljon. (2) Az európai oktatási és s képzk pzési rendszerek legyenek kellően en kompatibilisek ahhoz, hogy lehetővé tegyék k az állampolgárok számára az átjárhatóságot és s a sokszínűség g kiaknázását. (3) Az EU bármely b tagállam llamában szerzett végzettsv gzettségeket, geket, tudást és ismeretet az állampolgárok karrierjük k vagy további tanulásuk során legyenek képesek k elismertetni az EU egész terület letén. (4) Az európaiak előtt koruktól l függetlenf ggetlenül álljon nyitva az élethosszig tartó tanulás s lehetősége ge. (5) Európa legyen nyitott az Európán n kívüli k régir giókkal való együttm ttműködésre a kölcsk lcsönös s haszon érdekében, miközben Európának preferált célállomc llomássá kell válnia v a világ g más m s régir gióiból érkező diákok és s kutatók k számára.

36 Az Európai Tanács ország-specifikus ajánlása Magyarország számára Az alkalmazkodóképess pesség g növeln velése (foglalkoztatás-bar barát t bérfolyamatok). b A munkavállal llalás a mindenki számára elérhet rhető választási si lehetőség g (a munkavállal llalók k aggasztó egészs szségi állapotának és s a munkakörülm lmények javítása). Beruházás s a humán n tőkébe t (a lifelong learning stratégia keretében csökkenteni a lemorzsolódást, st, növelni a tanuláshoz való hozzájut jutás egyenlőségét).

37 A kiemelt célcsoportokkal való foglalkozás andragógiai kérdései A hátrányos helyzetű csoportokkal való foglalkozás néhány kérdése

38 A felzárkóztató programok andragógiai tanulságai 1. A tanulás s egyre inkább kilép p az iskola alrendszeréből, l, a hangsúly a tanításr sról áttevődik a tanulásra, Középpontban az egyének tanulási képessk pességeinek kialakítása és s fejlesztése se áll Erősödik a non formális és s informális területeken való tanulás s jelentősége, megnő az itt szerzett tudások munkaerőpiaci értéke.

39 A felzárkóztató programok andragógiai tanulságai 2. Az irány nyított tanulásr sról l csak akkor térhett rhetünk át t az önirányító tanulásra, ha a felnőtt tanuló rendelkezik az önmeghatározás és s orientáci ció a válogatv logatás és s döntd ntés az eszköztud ztudás az önálló tanulás az önszervezés s készsk szségével Részesítsük k előnyben a formatív és s diagnosztikus értékelést, a szummatív v vizsga típust pusúakkal szemben Rugalmas képzk pzési idő alkalmazása az életvitel ismeretében

40 A felzárkóztatás sikerének kulcsa: felnőttképzési mentorok képzése, alkalmazása A felnőttk ttképzési mentor a szocializáci ciót t segítő,, támogatt mogató, megerősítő személy, akinek tudatosan kiépített módszertára ra van a hátrh trányos helyzetű csoportok problémáinak felismeréséhez, feladatának tekinti, hogy a hátrh trányos helyzetűekkel ekkel törtt rténő partnerkapcsolat kiépítésével, informáci ciókkal és s tanácsokkal szolgáljon ljon e problémák megoldásához. Autentikus és s modellért rtékű személyis lyiségként segítő és prevenciós s feladatokat lát l t el, ezáltal sikeresebbé teszi és felgyorsítja a támogatott t személy és s a kisközöss sség alkalmazkodását t a változv ltozó világ g kihívásaihoz.

41 A mentori szerep A mentori kapcsolat a mentorált személy egyéni elkísérését jelenti. A mentori szerep az andragógus gus szerepekhez hasonlóan an összetett tevékenys kenység g együttes, amelyben a szerepek akár konfliktusba is kerülhetnek egymással. Alapvető kérdés s a mentori szerep, a mentori azonosulás kompetenciahatárainak meghatároz rozása. (A mentor nem szociális segíts tségnyújtó és s nem pszichológus, pszichiáter.) A mentor legfőbb szerepe a segítés, s, de ez jól j megkülönb nböztethető más s segítő szerepektől l (szülő,, tanár, barát, idősebb testvér r stb.). A mentor az útmutat tmutató tábla metaforájával írható le (Mész száros 2007, Szivák k 2003), azaz megmutat, ajánl egyfajta megoldási utat egy adott probléma felmerülése esetén, de dönteni d és s az utat végigjv gigjárni magának a segített

42 Kistérségi mentorok a felzárkóztató programokban A futamidő alatt valamennyi célszemc lszemélyt, lyt, egyénre szabott, mindenkor elérhet rhető,, egyéni tanulási, foglalkoztatási és életvezetési mentori támogatt mogatással segített tették. Így a célszemc lszemélyek lyek a foglalkoztatás és s tanulás s ideje alatt problémáikkal nem maradnak magukra, segíts tséget kaptak a munka világában való eligazodásukhoz. A mentorok megmutatták és s készsk szségszintre emelték k a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést és s mások m hozzáférésének segítését, t, Fejlesztették k az erkölcsi integritást, az érdek artikuláci ciót és érdekvédelmet. delmet.. Kompetencia alapú mérési, képzk pzési, foglalkoztatási, valamint mentorozási program című,, HU Perseus sz. projekt (Barcs és s kistérs rsége) NKFP 5/035/04 Magyar-szlovák összehasonlító komplex képzk pzési si program a romák k felzárk rkóztatásáért c. projekt (Zempléni és s Királyhelmeci kistérs rség)

43 A mentori munka elvei A mentori munka számos foglalkozás és s hivatás s ismeretés s kompetenciarendszerére építhető,, hivatásnak tekinthető tevékenys kenység. A segítő,, tanácsad csadó módszerek megtanulhatók, a személyes törődés t és s odafigyelés s képessk pessége fejleszthető. partneri együttm ttműködésen alapuló szimmetrikus kapcsolat, amely a kölcsk lcsönös s bizalomra épül. A személyes kapcsolat során n a célszemc lszemély ly - még g külön k n megerősítés s nélkn lkül l is - magatartási mintákat vesz át t a mentorától, ami segítheti az eredményes beilleszkedést. st.

44 A mentor munka céljai a hátrh trányos helyzetű csoportok körében k jelentkező nehézs zségek megismerése, se, felmérése, módszerek m és s eljárások ezek semlegesítésére, Segítés s tanácsad csadással ssal (életvezet( letvezetési, tanulási, munkahelyi problémák, konfliktusok) Munka szocializáci ció prevenció

45 A mentorok feladatai Válasz a célcsoport c napi igényeire Az értékek tisztázása sa A munkacsoporton belüli li magatartási szokások, sok, elvárások ismertetése se Visszajelzés s a viselkedésr sről, a teljesítm tményekről Példamutatás s a szerepekben, magatartásban A szerepek tisztázása, sa, önérvényesítés s a csoportban A munkahelyi kapcsolatok kialakítása Védelem a támadt madásoktól Felkész szítés s a munkaköri feladatok ellátására A beilleszkedési si terv egyeztetése Tanácsad csadás és s visszajelzés s a munkafeladatok kapcsán Az egyéni célok, c ambíci ciók, képessk pességek átbeszélése. se. Informálás, tájékoztatás s lehetőségekr gekről

46 A mentorok kompetenciái 1. Az empátia: tia: a segítő kapcsolat fontos eleme az érzelmi visszatükr krözés: : a segített személy aktuális, emocionális állapotának felfogása, megért rtése és s visszajelzése se a bizalmi légkl gkör r megerősítését és a hatékony mentális támasznyt masznyújtást szolgálj lják Az elfogadás: Az elfogadás feltétlen tlenül l működikm dik.. Nem függ f a célszemély ly magatartásától, viszonyulásától, l, tulajdonságait gaitól, a mentor ezektől l függetlenf ggetlenül l mindig a célszemc lszemély ly mellett áll. Az elfogad A kongruencia: hatékony együttm ttműködést eredményez nyező,, az adott helyzetnek megfelelő kommunikáci ció, a segítő szakember hiteles megnyilvánul nulása. Azt jelenti, hogy a verbális és s a nem verbális közlések szinkronban vannak egymással.

47 A mentorok kompetenciái 2. A mentor képes k a hátrh trányos helyzetűek ek körében k oly gyakori emocionális feszülts ltségek csökkent kkentésére. Az azonnal ható,, elfogadó,, célirc lirányos segítő kapcsolat a célszemc lszemély ly számára egyfajta kontrollt biztosít, t, lehetőséget nyújt az érzések szabad és közvetlen kifejezésére, ami már m r rövidtr vidtávon von is a feszülts ltség g csökken kkenését és s a kontaktusképess pesség javulását t eredményezi.

48 A mentorok kompetenciái 3. Ismeri és s alkalmazni tudja a csoport- és s hálózath zatépítés, az együttm ttműködés általános folyamatát, t, technikáit it Probléma maérzékenység g jellemzi, rendelkezik a probléma azonosításának nak képességével és s ismeri a megoldási lehetőségeket, a problémakezel makezelő és feszülts ltség- és s konfliktusmegoldó technikákat. kat. Képes a csoportot és s az egyéneket ráhangolni, r animálni közös k s célok, c feladatok megfogalmazására, megvalósítására Empátia és s szociális érzékenység, multikulturális lis látásml smód Képes bizalmi légkl gkört teremteni, a csoportot a hátth ttérből l befolyásolni, irány nyítani. Adaptáci ciós s készsk szségek, kreativitása révén r n képes k gyorsan alkalmazkodni a változv ltozó helyzetekhez és s ezt képes k környezetk rnyezetében kisugározni felelőss sségvállalás

49 Ki lehet mentor? Helyi, hiteles személy aki a helyi közössk sségen belül l elismertségnek örvend szakmai és s módszertani m felkész szültsége, emberi magatartása, érdekelődése, empatikus személyis lyisége, szociális érzékenysége révén, r az újdonságok iránt nyitottsága garanciája lehet a program sikerességének.

50 Kitekintés az e learning világára 1. Változó szerepek az e learning területén

51 Kitekintés az e learning világára 2. Változó szerepek az e learning területén

52 Köszönöm a figyelmet! További információ: Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón ELTE Eötvös Kiadó Bp

Komplex munkaerőpiaci integráci. ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai. Kellermann Éva csadó 2006. január r 31.

Komplex munkaerőpiaci integráci. ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai. Kellermann Éva csadó 2006. január r 31. Komplex munkaerőpiaci integráci ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai Kellermann Éva tréner, pályp lyázati tanácsad csadó 2006. január r 31. Komplex munkaerőpiaci integráci ciós programok Kifejezetten

Részletesebben

forrás csadó mesterszak

forrás csadó mesterszak Az emberi erıforr forrás tanácsad csadó mesterszak helyzete és s kihívásai az NYME-AK AK-n Dr. Szretykó György Tanszékvezet kvezetı,, egyetemi docens 2010. február r 17. A mesterszak képzk pzıhelyei Pécsi

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS

A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS A FELNŐTTK TTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS S A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS 2005/2006. tanév őszi félévf 2. részr MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK A munkaköri kompetenciák k három h csoportja: 1. Ismeretek A feladatellátáshoz szüks

Részletesebben

LEADER Program: partnerségben

LEADER Program: partnerségben LEADER Program: partnerségben Kárpát-medencei TérsT rség Rajnai GáborG ECOVAST Egyesület Esztergom 2008.05.14. 1 LEADER Térségi programozás!? Links (Kapcsolat) between Actions for the Development of the

Részletesebben

Az Alapítv. azon belül l a legelesettebb emberek. kséges feltételrendszer. telrendszer

Az Alapítv. azon belül l a legelesettebb emberek. kséges feltételrendszer. telrendszer Az Alapítv tvány céljac A Segítő Kéz z Alapítv tvány 1999-ben alakult, így már r 11 éve dolgozik a szociális ellátásban azon belül l a legelesettebb emberek segítésében. Az Alapítv tvány időskor skorúak

Részletesebben

Dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK

Dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK A HEFOP 3. 5. 1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása elnevezésű, HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 EMIR azonosító számú központi program keretében megvalósuló pedagógustovábbképzések

Részletesebben

Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája. Gyakorlati jegy

Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája. Gyakorlati jegy Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája Gyakorlati jegy Tartalom: Folyamattervezés az integrált oktatásban Tanulásszervezés az integrált tanulócsoportokban Értékelés az integrált tanulócsoportban Együttnevelés

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

Civil Centrum KözhasznK

Civil Centrum KözhasznK A Civil Centrum Közhasznú Alapí az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának támogatásával 2009-2012 időszakra kistérségi civil stratégiát készített az Enyingi- valamint az Adonyi kistérségben.

Részletesebben

Mi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat. Lélek. A kód k d neve:

Mi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat. Lélek. A kód k d neve: Mi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat ltatás? Alcím: Lélek A kód k d neve: Mi a Selfness? Tudatosságon alapuló,, fájdalmat f és károkozást nélkn lkülöző,, testi, lelki, gasztronómiai, pénzp

Részletesebben

A hazai felnőttképzési rendszer fő jellemzői

A hazai felnőttképzési rendszer fő jellemzői Zachár László A hazai felnőttképzési rendszer fő jellemzői HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttk ttképzési módszerek m kidolgozása és s alkalmazása sa Tanár-tov továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art 2009.02.16. 2009.02.16.

PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art 2009.02.16. 2009.02.16. PROJEKTTERVEZÉS Art A program definíci ciója Olyan egymásra épülő projektekből álló tevékenys kenységi lánc, l melynek minden eleme, mérhető hozzáadott érékkel viszi közelebb k a szélesebb közössk sséget

Részletesebben

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban Dr. Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban A tudás versenyképesség ROP programok zárókonferenciája Budapest 2008. április

Részletesebben

magyar felsıoktat Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a szimbolikus politizálás része

magyar felsıoktat Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a szimbolikus politizálás része A határon túli t magyar felsıoktat oktatás problémái, kihívásai 90-es évek fıbb f jellemzıi Demográfiai csökkenés Jogszabályi átalakulás Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a

Részletesebben

A konfliktus -Csepeli György. -Eric. Berne

A konfliktus -Csepeli György. -Eric. Berne A konfliktus -Csepeli György -Buda BélaB -Eric Berne A konfliktus fogalma A konfliktus a latin confictus szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent, de a mindennapi szóhaszn használatban az emberi

Részletesebben

Europai Közösség, 2007 A forrás megjelölésével szabadon sokszorosítható.

Europai Közösség, 2007 A forrás megjelölésével szabadon sokszorosítható. A flexicurity közös k s alapelvei felé: több és s jobb munkahelyet rugalmasság és s biztonság révén Europai Közösség, 2007 A forrás megjelölésével szabadon sokszorosítható. A munkaerőpiac jellemzői Gyors

Részletesebben

TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012. INTER- Studium. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel

TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012. INTER- Studium. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 INTER- Studium Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel Az egész életen át t tartó tanulás fejlesztése se az intézm zmények

Részletesebben

DROGPREVENCIÓ. nak bemutatása

DROGPREVENCIÓ. nak bemutatása DROGPREVENCIÓ Általános irányelvek A FÜGE Drogprevenciós Munkacsoport munkájának nak bemutatása Drogprevenció A megelızés s három h szintő modellje (WHO): Elsıdleges megelızés: amikor a megelızés s arra

Részletesebben

MOTTÓ: ABBAN, AMIBEN JÓ, J ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL.

MOTTÓ: ABBAN, AMIBEN JÓ, J ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL. MOTTÓ: MEGERŐSÍTENI A TANULÓT ABBAN, AMIBEN JÓ, J ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL. Nevelőtest testületünk nk megfogalmazta jój hagyományokra épülő pedagógiai giai hitvallását Célunk: hitet,

Részletesebben

zoktatási rendszerben a korai fejlesztést a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Központ gypedagógiai giai Módszertani Intézm Óvoda, Szakiskola

zoktatási rendszerben a korai fejlesztést a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Központ gypedagógiai giai Módszertani Intézm Óvoda, Szakiskola Az autisták k a közoktatk zoktatási rendszerben a korai fejlesztést stıl a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Oktatási Integráci ciós Központ Egységes ges Gyógypedag gypedagógiai giai Módszertani

Részletesebben

reformprogram végrehajtv 2007.

reformprogram végrehajtv 2007. A szak- és s felnőttk ttképzést érintő reformprogram végrehajtv grehajtásához hoz szüks kséges törvények módosm dosításáról 2007. A FIATAL MUNKAVÁLLALÓK (15-24 ÉVES) FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁI AZ EURÓPAI UNIÓ

Részletesebben

Nem mondunk le senkiről. Program

Nem mondunk le senkiről. Program Dél dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nem mondunk le senkiről Új j Magyarország g Felzárk rkóztatási Program ( zászlóshajó program) Előad adó: Dr. GöndG ndöcs István A program indoklása A A területi

Részletesebben

Tisztelt LátogatL. togatóink! koztatást adni iskolánk TÁMOP 2009-00110011 - 3.1.4. /08/2-2009. megye közoktatk. zményeiben.

Tisztelt LátogatL. togatóink! koztatást adni iskolánk TÁMOP 2009-00110011 - 3.1.4. /08/2-2009. megye közoktatk. zményeiben. Tisztelt LátogatL togatóink! Szeretnénk nk rövid r tájékoztatt koztatást adni iskolánk részvételérıl, l, feladatairól l a TÁMOP - 3.1.4. /08/2-2009 2009-00110011 A A kompetencia alapú oktatás s feltételeinek

Részletesebben

lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa

lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa Szociális munka munkanélk lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás s szak IX. ea. A munkanélk lküliség és s a munkavégz gzés s dinamikája,

Részletesebben

Az időskor skorú tanulás jellegzetességei gei dr. Striker SándorS 2012. május m 23. Újvárosháza Minőségi öregedés az élethosszig tartó tanulás segítségével - TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR 2010-0003 Minden élettelen

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája Kohéziós politika

Az Európai Unió kohéziós politikája Kohéziós politika Az Európai Unió kohézi ziós s politikája Dr. Imreh Szabolcs Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Európa pa-tanulmányok nyok KözpontK Kohézi ziós s politika az elnevezés s néhány n ny év óta használatos

Részletesebben

Miről l lesz szó. Az SQI tevékenységének áttekintése 2006.11.28. CMMI alapú folyamatfejlesztés a szoftvergyártó cégek életében 2.

Miről l lesz szó. Az SQI tevékenységének áttekintése 2006.11.28. CMMI alapú folyamatfejlesztés a szoftvergyártó cégek életében 2. Az SQI tevékenys kenységének nek áttekintése Dr. Balla Katalin Dr. Ruttnerné Kassai Teodóra Kelemen Zádor Dániel Bóka GáborG Bóka Tibor 2006.11.28. ~ Cégünkről ~ Küldetés ~ Munkatársaink ~ Partnereink

Részletesebben

A szociális támogatt mogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása A leghátr trányosabb helyzetűek ek foglalkoztatásának előseg segítése (munkahelyteremtő,, munkakínálat lat-növelő,, képzk pzési támogatt

Részletesebben

és gon hanem személyis Vezetői kompetenciák az EU-ban és Magyarországon 2003. április 24. Jakó Melinda - Easy Learning, Debreceni Egyetem 1

és gon hanem személyis Vezetői kompetenciák az EU-ban és Magyarországon 2003. április 24. Jakó Melinda - Easy Learning, Debreceni Egyetem 1 Vezetői i kompetenciák az Európai Unióban és gon Jakó Melinda Easy Learning Hungary KészsK szségfejlesztő Kft. (Tréning Kerekasztal tag, Emberi Erőforr forrásgazdálkodási Tanácsad csadók k Országos Szövets

Részletesebben

INNOVÁCI EREDMÉNYEI. RSÉGE FEJLESZTÉSI SI KFT. által elnyert HUSKROUA /0901/080 jelű ZÁHONY, 2010. NOVEMBER 18.

INNOVÁCI EREDMÉNYEI. RSÉGE FEJLESZTÉSI SI KFT. által elnyert HUSKROUA /0901/080 jelű ZÁHONY, 2010. NOVEMBER 18. A ZÁHONY Z ÉS S TÉRST RSÉGE FEJLESZTÉSI SI KFT. által elnyert HUSKROUA /0901/080 jelű pályázat részekr szeként elvégzett CIÓS S AUDITOK ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEI (30 MAGYAR TULAJDONÚ VÁLLALKOZÁSNÁL) ZÁHONY,

Részletesebben

A projektek pénzp menedzselése

A projektek pénzp menedzselése 1 A projektek pénzp nzügyi menedzselése A folyamat tevékenys kenységei 1. A támogatt mogatás s felhasználásához hoz kapcsolódó szabályok megismerése se 2. Pénzügyi elemzés és s tervezés 3. Finanszíroz

Részletesebben

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007.

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007. DÉRI MIKSA PROGRAM Pályázat az Eureka programban való magyar részvr szvétel támogatt mogatására DERI_EUREKA_07 Pá felhívás Budapest, 2007. A Nemzeti Kutatási és s Technológiai Hivatal nevében a Kutatás-

Részletesebben

A felnőttk. ltozásai az új j OKJ vizsga és követelményrendszere. Grünwald Ferenc

A felnőttk. ltozásai az új j OKJ vizsga és követelményrendszere. Grünwald Ferenc A felnőttk ttképzés s változv ltozásai az új j OKJ vizsga és követelményrendszere. Grünwald Ferenc A szakmunkáshi shiány növekedn vekedése, az iskolarendszerű szakképz pzés s rugalmatlansága, ga, elavultsága,

Részletesebben

Hátrányos helyzetû gyermekek integrált fejlesztése 2006.

Hátrányos helyzetû gyermekek integrált fejlesztése 2006. Körzeti KözoktatK zoktatási Intézm zmény DARÁNY Hátrányos helyzetû gyermekek integrált fejlesztése se 2006. Készítette: Radics József A természeti környezetk A Duna Dráva Nemzeti Park környezetk rnyezetében,

Részletesebben

Hagyományok. ció új fel, amely alkalmas a hátrh. IV. Innováci. LEADER pályp. lyázat illeszkedése se a LEADER kritériumokhoz.

Hagyományok. ció új fel, amely alkalmas a hátrh. IV. Innováci. LEADER pályp. lyázat illeszkedése se a LEADER kritériumokhoz. Százszorsz zszorszép Óvodásokért Alapítv tvány kedvezményezett LEADER pályp lyázata Hagyományok és s játékok j PásztP sztón és térségében Az Európai Unió és s a Magyar KöztK ztársaság g Kormánya által

Részletesebben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Göd Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4 09/1 2009 0006 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Valló Péter intézményi folyamat szaktanácsadó vallo.peter@vbcomp.hu 1 Miről

Részletesebben

és a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3.

és a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3. A változv ltozás s segítése és a Fenntartható Fejlődés Hegyi NóraN 2006.május 3. Fenntartható Fejlődés Rendszergondolkodás és s FF Tanuló szervezetek és s a FF Alkotó párbeszéd és s dialógus a jövőj alakításának

Részletesebben

Felnőtt beszédhibások ellátása Békés megyében

Felnőtt beszédhibások ellátása Békés megyében Felnőtt beszédhibások ellátása Békés megyében A Békés B s Megyei KönyvtK nyvtár és s Humán Szolgáltat ltató Centrum modellkísérleti programja Békéscsaba Előadó: Kovács Ágnes Budapest, 2009. június j 19.

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

III. ea. Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató. WJLF, 2006. április 7.

III. ea. Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató. WJLF, 2006. április 7. Együttm ttműködés s a munkaügyi és s a szociális szférák k között k III. ea. Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató WJLF, 2006. április 7. Kik is hát h Ők? a a közös k s kliensek regisztrált álláskeresők,

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

UNDP-SZMM Cserehát Program. nyezések az egyenlı. A Cserehát és s a Kosice Program. 2008. október 28.

UNDP-SZMM Cserehát Program. nyezések az egyenlı. A Cserehát és s a Kosice Program. 2008. október 28. UNDP-SZMM Cserehát Program Szlovákia kia-magyarország g közötti k határon átnyúló kezdeményez nyezések az egyenlı lehetıségek gekért és s társadalmi t fejlıdésért A Cserehát és s a Kosice Program Varga

Részletesebben

SZERVEZETI MAGATARTÁS S II.

SZERVEZETI MAGATARTÁS S II. Szent István n Egyetem Gazdaság- és s TársadalomtudomT rsadalomtudományi Kar Társadalomtudományi Intézet Személyes Vezetés s Tanszék SZERVEZETI MAGATARTÁS S II. Salgó-Nemes Károly Szervezet és s Környezet

Részletesebben

Az eredményess és s szakmai ellenőrz. Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő

Az eredményess és s szakmai ellenőrz. Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő Az eredményess nyesség g mérésem és s szakmai ellenőrz rzés Összeállította: Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő Várható eredmények 27 480/2003. Az oktatási miniszter

Részletesebben

Tiszta Kép 2009 A mentálhigiénés területének lehetőségei, kihívásai Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány 2009. november 4.

Tiszta Kép 2009 A mentálhigiénés területének lehetőségei, kihívásai Dr. Baly Hermina Mentálhigiénés Alapítvány 2009. november 4. Tiszta Kép K p 2009 A mentálhigi lhigiénés s terület letének lehetőségei, kihívásai Dr. Baly Hermina Mentálhigi lhigiénés s Alapítv tvány 2009. november 4. Az alapítv tvány előseg segíti, hogy Békés B

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

gypedagógiai giai intervenció

gypedagógiai giai intervenció A korai gyógypedag gypedagógiai giai intervenció Együtt tt- Értük Hatékonyan A bölcsb lcsődétől l a középiskolk piskoláigig Kiskunfélegyh legyháza, 2010. 04. 14. Az eltérő fejlődésmenet korai felismerésének

Részletesebben

A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI FELADATAI. Velence, 2008. december 5.

A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI FELADATAI. Velence, 2008. december 5. A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI CIÓS FELADATAI Dr. Bóday B PálP ügyvezető elnök Országos Humánpolitikai Egyesület Velence, 2008. december 5. A SZTRÁJKR JKRÓL A dolgozók k körében

Részletesebben

Bemutatkozik a MIOK József J pző Iskola

Bemutatkozik a MIOK József J pző Iskola Bemutatkozik a MIOK József J Nádor N Gimnázium és s Szakképz pző Iskola FENNTARTÓNK NK MIOK Észak-kelet-magyarországi gi RégiR gió Kiemelten KözhasznK zhasznú Nonprofit Kft Iskolarendszerű szakképz Felnőttk

Részletesebben

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Nemzetközi zi előzm zmények és kapcsolódások sok az aszály és s a szárazod razodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes LászlL szló

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

Kockázatkezel. zatkezelés: Risk management: Why do most farmers shun commodity futures in Europe? Potori Norbert. gban

Kockázatkezel. zatkezelés: Risk management: Why do most farmers shun commodity futures in Europe? Potori Norbert. gban Kockázatkezel zatkezelés: Miért kerüli a legtöbb termelő a határid ridős piacokat Európában? Risk management: Why do most farmers shun commodity futures in Europe? Potori Norbert Kihívások a modern élelmiszergazdaságban

Részletesebben

Neurológiai betegek rehabilitáci

Neurológiai betegek rehabilitáci Neurológiai betegek rehabilitáci ciója A KÁROSODK ROSODÁS( S( IMPAIRMENT) IDİSZAKOS VAGY ÁLLANDÓ ANATOMIAI, ÉLETTANI VAGY PSZICHOLÓGIAI VESZTESÉGET JELENT A FOGYATÉKOSS KOSSÁG G (DISABILITY) AZ EMBER NORMÁLIS

Részletesebben

FUX ZRT. H-3527 Miskolc, Vásártéri u. 8. Tel: 36-46-501-850 Fax: 36-46-501-851 www.fux.hu. Aswad Dina

FUX ZRT. H-3527 Miskolc, Vásártéri u. 8. Tel: 36-46-501-850 Fax: 36-46-501-851 www.fux.hu. Aswad Dina FUX ZRT. H-3527 Miskolc, Vásártéri u. 8. Tel: 36-46-501-850 Fax: 36-46-501-851 www.fux.hu Alapítási év:1991. December Alapítók: December 4. Drótmvek 2 f magánszemély Els üzleti év: 1992 F tevékenység:

Részletesebben

Szerepek a pedagógia. gia

Szerepek a pedagógia. gia Szerepek a pedagógia gia világában 1. A pedagógus gus (a tanár)szerep A kezdő pedagógus gus 2009.10.26. 1 A jój pedagógus gus a jó tanár Milyen legyen? Ki mondja meg? S ha nem felel meg ezeknek a kitételeknek?

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

AZ ÉRZELMI NEVELÉS. pedagógiai giai folyamatban. Herr Nikoletta Pszichopedagógus. gus rtő

AZ ÉRZELMI NEVELÉS. pedagógiai giai folyamatban. Herr Nikoletta Pszichopedagógus. gus rtő AZ ÉRZELMI NEVELÉS helye és s lehetőségei a pedagógiai giai folyamatban Herr Nikoletta Pszichopedagógus gus Közoktatásai szakért rtő Mi lenne, ha.. Fontosnak tartjuk-e, hogy a ránk r bízott b gyermekek

Részletesebben

pályázat tapasztalatai

pályázat tapasztalatai Az Európa Tanács Táj T j DíjaD a 2008. évi hazai Táj T j Díj D pályázat tapasztalatai Dr. Konkoly-Gyur Gyuró Éva egyetemi docens NyME Környezet és s FöldtudomF ldtudományi Intézet Kinek adományozhat nyozható?

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok)

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) Szakmai önéletrajz Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Beszélj úgy, hogy érdekelje

Beszélj úgy, hogy érdekelje Beszélj úgy, hogy érdekelje tanár-diák kommunikáció pedagógusoknak Tréning jellegű akkreditált pedagógus-továbbképzési program Alapítási engedély nyilvántartási száma: 82/194/2012. A nyolc alkalomból álló,

Részletesebben

Alternatív oktatási formák Fieszlné Ancsák Jolán közoktatási szakértő

Alternatív oktatási formák Fieszlné Ancsák Jolán közoktatási szakértő Alternatív v oktatási formák Fieszlné Ancsák k Jolán közoktatási szakért rtő Reformpedagógiai giai iskolák A legfontosabb jellemzőik: XIX. XX. század zad fordulóján n kibontakozó mozgalmak ak, határozott

Részletesebben

GÖDÖLLŐ. Szent István n Egyetem. Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központ

GÖDÖLLŐ. Szent István n Egyetem. Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központ Szent István Egyetem GÖDÖLLŐ Szent István n Egyetem GÖDÖLLŐ Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központ SZIE - ÚMVP KÉPZK PZŐ INTÉZM ZMÉNY A Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központ sikeresen pályázott

Részletesebben

Nemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci

Nemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci Nemzetközi zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági gi integráci ciók k elmélete lete Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár Harsányi János FıiskolaF 2008. 1 Az Uruguay-fordul forduló után Nyugtalanító

Részletesebben

éss a nyelvi tényezt

éss a nyelvi tényezt Sajátos Nevelési Igény, éss a szociális, kulturális/ lis/éss vagy nyelvi tényezt nyezők összefüggései A sajátos nevelési igény nyű tanulói i csoportok meghatároz rozása a nemzetközi zi szakirodalomban

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Bilkei Pál kriminálpszichol. lpszichológus

Bilkei Pál kriminálpszichol. lpszichológus Erőszakos bűnözésb Bilkei Pál kriminálpszichol lpszichológus Mit mutatnak a statisztikák? k? A legsúlyosabb lyosabb bűncselekmb ncselekmények nyek száma 2012-ben igen alacsony szintre süllyedt: s 221

Részletesebben

zszolgálati lati Egyetem Rendészettudom szettudományi kar

zszolgálati lati Egyetem Rendészettudom szettudományi kar Nemzeti KözszolgK zszolgálati lati Egyetem Rendészettudom szettudományi kar Nyíltnap 2013. január r 25. Alapképz pzési szakok a RTK-n nappali munkarend Bőnügyi igazgatási alapképz pzési szak bőnügyi hírszerzh

Részletesebben

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22.

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton. 2007. február r 22. LT Consorg A TDM Dr. Lengyel Márton Siófok 2007. február r 22. Tartalom I. A TDM lényege l II. A TDM aktualitása III. Gyakorlati teendt eendık I. A TDM lényegel TDM = Tourism Destination Management A magyar

Részletesebben

zi Lifelong Learning Konferencia

zi Lifelong Learning Konferencia Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia A. Szekció beszámol moló EULLearNDis The European University Lifelong Learning Network Dissemination EULLearN the European University Lifelong

Részletesebben

felnttkorban 6. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Debreceni Egyetem

felnttkorban 6. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Debreceni Egyetem Szabadid tanulási id felnttkorban 6. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Pécs, 2010. április 29-30. Erdei Gábor G Ph.D Debreceni Egyetem Oktatási szrk Oktatáspolitika Oktatási

Részletesebben

A mentálhigi helye a társadalombant. rsadalomban. A civil szektor szerepe

A mentálhigi helye a társadalombant. rsadalomban. A civil szektor szerepe A mentálhigi lhigiéné szerepe és helye a társadalombant rsadalomban A múlt, m jelen és s a jövőj A civil szektor szerepe Nehéz z korban élünk. Nem tarthatunk a nagy diktatúrákt któl, de félhetf lhetünk

Részletesebben

Kiskırös 2010 november 17. Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) átszervezések sek (2007) Az oktatási. sa az integráci. cióba (HHH, SNI) gyógypedag

Kiskırös 2010 november 17. Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) átszervezések sek (2007) Az oktatási. sa az integráci. cióba (HHH, SNI) gyógypedag Kiskırös 2010 november 17 Hódmezıvásárhely MJV KözoktatK zoktatási Feladat-ell ellátási Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) Intézményi átszervezések sek (2007) Az oktatási si-nevelési intézm zmények

Részletesebben

Jogszabályi változások az iskolarendszerű oktatásban

Jogszabályi változások az iskolarendszerű oktatásban Jogszabályi változások az iskolarendszerű oktatásban 2007/2008. tanév Hajdúszoboszló, 2007. december Csillag Márta főosztályvezető Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztály Tel: 473-7640

Részletesebben

A személyi jövedelemadj vedelemadó változásai Siklósin siné Antal Gyöngyi Nemzetgazdasági gi Minisztérium Jövedelem és s Forgalmi Adók k főosztf osztálya Tematika I. Évközi változv ltozások Az egyes gazdasági

Részletesebben

A területfejleszt sei. Dancs Karolina 2011, Antalóc

A területfejleszt sei. Dancs Karolina 2011, Antalóc A területfejleszt letfejlesztés és s a turizmus összefügései sei Kárpátalján Dancs Karolina 2011, Antalóc Kárpátalja megye A régir gió a törtt rténelem folyamán, területi hovátartoz tartozásától l függetlenf

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

LOGISZTIKAI MÓDSZEREK

LOGISZTIKAI MÓDSZEREK LOGISZTIKAI MÓDSZEREK 6. Nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok 6.1. A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakulásának háttere 6.2. A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok kialakításának

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési si folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési si folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési si folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat Folyamat fejlesztési si referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák

Részletesebben

Általános tudnivalók a kétszintű érettségi vizsgáról és a felvételi pontszámításról

Általános tudnivalók a kétszintű érettségi vizsgáról és a felvételi pontszámításról Általános tudnivalók k a kétszintű érettségi vizsgáról és s a felvételi pontszámításr sról Vizsgafajták Rendes Előrehozott Javító Pótló Szintemelő Kiegész szítő Ismétl tlő Vizsgaidőszakok szakok május-június

Részletesebben

A GERONTOLÓGIAI. 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

A GERONTOLÓGIAI. 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar RENDSZERSZEMLÉ szség A FENNTARTHATÓ EGÉSZS SZSÉG G RENDSZERE Minél

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

nbiológiai Szakosztály zlekedési Szakcsoport Rektor Mihály Szigeti Ferenc

nbiológiai Szakosztály zlekedési Szakcsoport Rektor Mihály Szigeti Ferenc Felvételi Oktatási és s Minősítő Szakbizottság Matók Attila Humánbiol nbiológiai Szakosztály dr Kovács JózsefJ Gépjármű,, KözlekedK zlekedési Szakcsoport Rektor Mihály Mérnöki Szakbizottság Szigeti Ferenc

Részletesebben

A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS GUS SZEREP

A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS GUS SZEREP A MEGVÁLTOZOTT PEDAGÓGUS GUS SZEREP A TÉMA AKTUALITÁSA sok a bizonytalan frusztrált pedagógus gus megváltozott szerep és s tekintélyforr lyforrás időszak tanárszerep tekintélyforrás XIX.sz. XX.sz. eleje

Részletesebben

Helyzetelemzés. rvárosi rosi kapcsolatok Stratégiai helyzetelemzés s (SWOT elemzés) Testvérv

Helyzetelemzés. rvárosi rosi kapcsolatok Stratégiai helyzetelemzés s (SWOT elemzés) Testvérv KOMLÓ VÁROS KULTURÁLIS LIS STRATÉGI GIÁJA A kulturális lis stratégia felépítése Helyzetelemzés A város v Kulturális lis intézm zményhálózata Közművelődés Közgyűjtemények Művészeti közoktatk zoktatási intézm

Részletesebben

Aktuális pályázati lehetıségek a Közép-magyarországi Régióban

Aktuális pályázati lehetıségek a Közép-magyarországi Régióban Aktuális pályázati lehetıségek a Közép-magyarországi Régióban Elıadó: Ronbergerné Türk Edina, gazdasági témacsoport-vezetı Pro Régió Nonprofit Közhasznú Kft. Aktuális pályp lyázati lehetıségek a Közép-Magyarországi

Részletesebben

F1FNKORV) KÖRNYEZETMENEDZSMENT

F1FNKORV) KÖRNYEZETMENEDZSMENT KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN (Tantárgy kód: k F1FNKORV) III. RÉSZ: R KÖRNYEZETMENEDZSMENT KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN III. RÉSZ: R KÖRNYEZETMENEDZSMENTK Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai

Részletesebben

ROTARY HISTORY A ROTARY

ROTARY HISTORY A ROTARY ROTARY HISTORY A ROTARY TÖRTÉNETE Paul P. Harris 1. PAUL P. HARRIS és s négy n társa t 1905. február r 23-án összeült Chicago-ban ban,, hogy alakítson egy olyan klubot, amely az emberiség számára ad, szolgáltat!

Részletesebben

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával

Részletesebben

A telepes program tapasztalatai VáraljV. ralján 2012.03.26.

A telepes program tapasztalatai VáraljV. ralján 2012.03.26. Péróból a faluba! A telepes program tapasztalatai VáraljV ralján 2012.03.26. Elıad adó: Filczinger Ágnes polgármester Váralja lakossága 888 fı f idısödı, fogyatkozó népess pesség (református magyar, német

Részletesebben

nyvtár r mint Tehetségpont Minerva KönyvtK MATEHETSZ konferencia nyvtára, 2013. szeptember 21.

nyvtár r mint Tehetségpont Minerva KönyvtK MATEHETSZ konferencia nyvtára, 2013. szeptember 21. A könyvtk nyvtár r mint Tehetségpont Lászlóné Bauer NóraN Minerva KönyvtK nyvtár r Egyesület MATEHETSZ konferencia ANK KönyvtK nyvtára, 2013. szeptember 21. Néhány szó a Minerva KönyvtK nyvtárról Általános

Részletesebben

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG

Részletesebben

A PROJEKT CÉLJAINAK BEMUTATÓJA FELNTTKÉPZÉSI BÁZISKÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA ÉS HÁLÓZATÁNAK FEJESZTÉSE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN.

A PROJEKT CÉLJAINAK BEMUTATÓJA FELNTTKÉPZÉSI BÁZISKÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA ÉS HÁLÓZATÁNAK FEJESZTÉSE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN. FELNTTKÉPZÉSI BÁZISKÖZPONTOK KIALAKÍTÁSA ÉS HÁLÓZATÁNAK FEJESZTÉSE AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN A PROJEKT CÉLJAINAK C ÉS S TEVÉKENYS KENYSÉGÉNEK NEK BEMUTATÓJA Dr. Dobos LászlL szló felnttk ttképzési

Részletesebben

2007. október 18. Szociális Szakmai Szövetség HEFOP-2.2.1 "Szociális munkások a munkaerő-piaci (re)integrációért"

2007. október 18. Szociális Szakmai Szövetség HEFOP-2.2.1 Szociális munkások a munkaerő-piaci (re)integrációért A Közép-magyarorszK magyarországi gi Regionális Munkaügyi Központ K szervezeti felépítése Előzm zmények 1991 - megyei munkaügyi központok 2007. január 1. - regionális munkaügyi központok PMMK + FMK = KMRMK

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Keszthelyi Tudás s Tér T. gekről

Keszthelyi Tudás s Tér T. gekről Keszthelyi Tudás s Tér T Több nézőpontbn pontból l a felnőttk ttképzésben rejlő lehetőségekr gekről Program Köszöntő Csengei Ágota, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója Szüks ksége van-e e a

Részletesebben

Stratégiai tervezési alapismeretek

Stratégiai tervezési alapismeretek InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu HIDASNÉMETI ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

MOTTÓ. Page 1. nzügyek, avagy határozza meg a tudatot. Ha ide néznn. znél, vad aranyszíved. Óh, hullna az arany, hullna egyre. nzügyi menedzselés

MOTTÓ. Page 1. nzügyek, avagy határozza meg a tudatot. Ha ide néznn. znél, vad aranyszíved. Óh, hullna az arany, hullna egyre. nzügyi menedzselés Azok a fránya pénzp nzügyek, avagy A A lél határozza meg a tudatot 1Art Ha ide néznn znél, vad aranyszíved Összeszorulna. Könnyed K eredne S úszó,, sötét s t gályg lyánk szőnyeg nyegére Óh, hullna az arany,

Részletesebben

A Nemzeti Fejlesztési si Terv és s a partnerség

A Nemzeti Fejlesztési si Terv és s a partnerség A Nemzeti Fejlesztési si Terv és s a partnerség Civil részvr szvétel és s EU források 2007-2013 2013 2004. december 3. Európai Ifjúsági KözpontK Dr. Arató Krisztina ELTE Állam- és s Jogtudományi Kar Politikatudományi

Részletesebben

HURO 2008/01 Partnerségi FórumF Nagyvárad, 2008. november 25. UNG-TISZA TISZA-TÚR-SAJÓ (Hernád-Bódva-Szinva) Korlátolt Felelőss sségű Európai Területi Együttm ttműködési Csoportosulás Előad adó: Dányádi

Részletesebben