A HEFOP Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium

Átírás

1 A HEFOP Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium Budapest november Kraiciné Szokoly MáriaM A felnőttk ttképzésben dolgozó tanárok szakmai kompetenciái

2 A workshop témakörei A tanítási si-tanulási paradigma, az andragógiai giai munka változv ltozásának alapja Változó pedagógus gus-andragógus szerepek A kiemelt célcsoportokkal c való foglalkozás andragógiai giai kérdk rdései Felnőttk ttképzés és s felsőoktat oktatás A hátrh trányos helyzetű csoportok felzárk rkóztatása Új j szerepek az e-learning világában

3 A problémafelvetés indokai Az élethosszig tartó tanulás s kihívásai, a kapcsolódó EU-s és s hazai dokumentumok A kompetencia alapú képzés s igénye A pedagógusokkal gusokkal és s andragógusokkal gusokkal szembeni követelmények változv ltozásai A hátrh trányos helyzetű csoportok képzk pzésének prioritása A tudásmunk smunkások sok képzk pzésének prioritása. A Bolognai folyamat - Európai Felsőoktat oktatási TérsT rség Képesítési si Keretrendszere

4 A tanítási-tanulási paradigma

5 Küldetés és célok A tanítási paradigma - a tanulási paradigma Oktatási (szolgáltat ltatás) nyújt jtása A tudás átadása a tanárt rtól/intézménytől l a tanulóhoz Kurzusok és s programok ajánl nlása Az oktatás s minőségének nek javítása, gazdagítása Minél l több t (különb nböző) tanuló beiskolázása sa Tanulási folyamat létrehozása Elérni, hogy a tanuló maga fedezze fel és s konstruálja a tudást Hatékony tanulói környezet létrehozl trehozása A tanulás s minőségének nek javítása A tanulók k sikerességének elérése

6 A siker kritériumai A tanítási paradigma - a tanulási paradigma Az intézm zmény minősége, az oktatás Bemenet és s erőforr források A belépő diákok minősége Curriculum fejlesztés, s, expanzió Az erőforr források mennyisége és s minősége A beiratkozottak számának és s a bevételnek a növekedn vekedése A tanulók k minősége, a tanulás A tanulási és s tanulói eredményess nyesség g kilátásai A kilépő diákok minősége A tanulási technológi giák fejlesztése, se, expanzió Minőségi és s mennyiségi kilátások A tanulási növekmn vekmény és s a hatékonys konyság g együttese

7 A tanítás-tanulás struktúrája A tanítási paradigma - a tanulási paradigma Atomisztikus, a résztr sztől l az egészig Az idő konstans, a tanulás s változv ltozó 45 perces órák A kurzus ideje fix, a tanuló alkalmazkodik Egy tanár egy osztály Független diszciplínák Lefedő tananyag Oktatás s szerinti csoportok/lépcs pcsők az osztályon belül Egyéni értékelés Az elért szint, fokozat kredit akkumuláci ció alapján n törtt rténő megállap llapítása Holisztikus, az egészt sztől l a részekigr A tanulás s konstans, az idő változó Tanuló környezet A környezet k kész k amikor a hallgató érkezik, Bármilyen tanulási tapasztalati munka Kapcsolódó diszciplínák, oktatói együttm ttműködések Specifikus tanulási eredmények Külső értékelés Csoportos értékelés Az elért szint, fokozat demonstrálhat lható tudás és s képessk pesség alapján n törtt rténő megállap llapítása

8 Tanulási teória A tanítási paradigma - a tanulási paradigma A tudás kívül l létezl tező entitás A tudást bitek szolgáltatj ltatják A tanulás s kumulatív és s lineáris Élő tanár, élő diák szüks kségeltetik Az osztályterem és s a tanulás versenyszellemű és s egyéni jellegű (kompetitívek és individuálisak) A tehetség és s a képessk pesség (adottság) ritka A tudás s minden egyes személy elméjében belül l létezl tező entitás A tudás s oktatók által épül, jön j létre (alkotódik) A tanulás s tanulóközpont zpontú és tanuló által kontrolált lt élő tanár nem, csak aktív tanuló szüks kségeltetik A tanuló környezet és s a tanuló kooperatív, kollaboratív és támogató A tehetség és s a képessk pesség (adottság) bőségesb

9 A szabályok természete A tanítási paradigma - a tanulási paradigma A tanári kar elsősorban sorban előad adókból áll A tanári kar és s a diákok egymást stól l függetlenf ggetlenül dolgoznak A tanár r osztályozza és s minősíti a diákokat A személyzet a tanítás folyamatot és s a tantestületet szolgálja lja Minden tapasztalat tanít, t, de a hozott tapasztalatot kevéss ssé veszik figyelembe A tantestület elsősorban sorban tanulás módszertani és s környezeti k tervezőkb kből áll A tanárok és s a diákok team munkában dolgoznak egymással és a személyzet egyéb b tagjaival A tanát t fejleszti minden diák tehetségét, t, képessk pességét A személyi állomány valamennyi tagja nevelő,, hozzájárul a tanulási folyamathoz és s az eredményess nyességhez A képessk pessé tévő (empowering) tanulás s kihívás s jellegű és s komplex

10 Új pedagógiai-andragógiai paradigma

11 Változó pedagógus-andragógus szerepek

12 A szerep változás oka a többek között a tanulási színterek gazdagodása: lifelong és lifewide learning

13 A tanári professzionalizmus jegyei az OECD szerint: Szakértelem Pedagógiai giai know-how A technológia értése Szervezeti kompetencia és s team munka Rugalmasság Mobilitás Nyitottság Forrás: OECD Education Policy Anaysis Paris 1998.

14 OECD 1998 ANGOLSZÁSZ (CBL) McSCRIVEN 1989 ZRINSZKY 1994 Kozma 1977 TRENCSÉNY I 1988 SZOKOLY 2003 Szakértelem Ped-i know how A technológia értése Szervezeti kompetencia és együttműködés Rugalmasság Mobilitás Nyitottság Tervező Alkotó Tudásmérő Gyakorló Tananyag fejlesztő Tantárgyi Ösztönző Iskolarendszer tagja Értékelő Vállalkozó Pedagógiai szakember Kötelességek ismerete Az iskola és az iskolai közösség ismerete Szaktudomán yi Oktatástervez ési (insructional design) Tanulókról szóló információk gyűjtése Feed back viselkedés oktatási viselkedés Nevelő egyfajta szülői szerep, Szakember egy tudományágb an specialista Tisztviselő A nevelőtestület belső függet lení-tett tagja külsősök Páros ped.szerepek Osztályfőnök Hármas, négyes elemű szerepkörök Tantárgyi Módszertani, ICT Tervezési Mérési, minőségbiztosítá si Iskolaszervező, - vezető Innovációs (vállalkozási) Nevelési Tanácsadó Gyermek- és ifjúságvédelmi Szabadidő szervező

15 Az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésének három stratégiai célja (Európai Tanács évi márciusi stockholmi ülés) 1. Az európai oktatási és s képzk pzési rendszerek minőségének nek és s hatékonys konyságának nak javítása. A tanárok és s oktatók k képzk pzésének fejlesztése. se. A tudás s alapú társadalom által megkívánt készsk szségek és s képessk pességek fejlesztése. se. Az informáci ciós és s kommunikáci ciós s technológi giákhoz (IKT) való hozzáférés biztosítása sa mindenki számára. A természettudom szettudományi és s a műszaki m tanulmányok nyok vonzóbb bbá tétele. tele. Az erőforr források legjobb kihasználása. sa. 2. Az oktatási és s képzk pzési rendszerekhez való hozzáférés s megkönny nnyítése mindenki számára. Nyitott tanulási környezet k biztosítása. sa. A tanulás s vonzóbb bbá tétele. tele. Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és s a társadalmi t kohézi zió támogatása. 3. Az oktatási és s képzk pzési rendszerek megnyitása szélesebb közönsk nség g számára. A kapcsolódási si pontok erősítése se a munka és s a kutatás s világával, val, valamint a társadalommal általában. A vállalkozv llalkozó szellem fejlesztése. se. Az idegennyelv-tanul tanulás s fejlesztése. se. A mobilitás s erősítése. se. Az európai együttm ttműködés s erősítése. se.

16 Kulcskompetenciák Az új pedagógus profil kialakításának igénye 1. A tudás, a technológia és s az informáci ció menedzselése. se. Fel F kell készk szülni az ismeretek megszerzésére, re, elemzésére, értékelésére és átadására, a rendelkezésre álló technológi giák alkalmazására. A szakmai készsk szségeknek meg kell felelni a tanulóbar barát t környezet k megteremtésére és menedzselésére irányul nyuló igényeknek, az innováci cióra és s a kreativitásra.

17 Kulcskompetenciák Az új pedagógus profil kialakításának igénye 2. Együtt munkálkod lkodás s másokkalm A pedagógus gus szakma a társadalmi t kohézi zió értékein, a tanulók k képessk pességeinek fejlesztésén alapszik. Ismerniük k kell az emberi fejlődést, Képesnek kell lenniük k együtt dolgozni a tanulókkal, mint egyénekkel, és s támogatniuk t kell őket abban, hogy a társadalom t aktív v tagjaivá váljanak.

18 Kulcskompetenciák Az új pedagógus profil kialakításának igénye 3. A társadalommal t és s a társdalomban t való együttm ttműködés, nemzeti, európai és s globális lis szinten EU állampolgárságra törtt rténő felkész szítés Az EU mobilitás és s kooperáci ció előseg segítése Interkulturális lis készsk szségek, megért rtés s fejlesztése se A tanulók k kultúrájának sokféles lesége közös értékek Hatékony együttm ttműködés s a helyi közössk sséggel (szülők, intézm zmények, érdekcsoportok)

19 Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. ELTE PPK Neveléstudományi Doktoriskola 2005.

20 A kutatás célja Európai és s hazai források elemzése, Egy új, a közoktatk zoktatásban és s a felnőttk ttképzésben dolgozók k tevékenys kenységét t modellezni képes k elméleti leti szerep- és s kompetencia modell körvonalazk rvonalazása Empirikus kutatás s kertében megvizsgálni gyakorló pedagógusok gusok és s andragógusok gusok tudását, t, vélekedéseit e szerepekről és s kompetenciákr król.

21 Kutatási alapelvek 1. A pedagógus gus-andragógus szerepek és kompetenciák k a LLL korában a kultúrak raközvetítés szélesebb összefüggésében vizsgáland landók. Így a formális, A non formális és Az informális területeken.

22 Kutatási alapelvek 2. A tanítói, a tanári és s a felnőttoktat ttoktatói i munka egylényeg nyegű mesterségk gként írható le. A pedagógus gus szerepek több kevesebb módosítással ssal kiterjeszthetők a kultúrak raközvetítők szélesebb világára A hagyományosan jól j l körülhatk lhatárolt, stabil pedagógus gus szerep-egy együttes és s a hagyományosan nyitottabb andragógus gus szerep-egy együttes számos ponton közeledni k látszik. l

23 Kutatási alapelvek 3. Az andragógus gus karrier során n a szereptárs rsítások sok és s a hozzárendelt tudások és s kompetenciák k ma gazdagabbak és gyorsabban változnak, v mint korábban.

24 A közoktatási és felnőttképzési gyakorlat legfőbb közös jellemzői a változv ltozásokhoz való gyors alkalmazkodás, a folyamatos reflexió szüks kségessége a társadalmi és s a szakmai környezetre, k az új tudományos eredményekre, a szakadatlan döntéshozatal a tanítás- tanulás s folyamatának minden pillanatában.

25 A változásokhoz való gyors alkalmazkodás A hagyományos tantárgyi, a módszertani, m a nevelési (osztályf lyfőnöki) szakember, valamint a vezető szerepek mellett ma nő a jelentősége az z egyéb szerepeknek (tervez( tervezési, innováci ciós, tanácsad csadó, gyermek és s ifjúságv gvédő, szabadidő szervező stb.). A pedagógusok gusok szerepeiket a változv ltozó világ kihívásainak megfelelően en gyorsan és s rugalmasan kell változtassv ltoztassák.

26 A pedagógus-andragógus munka fő jellemzője: az állandó döntéshozatal A folyamatos döntd ntéshozatal jelenti az elméleti leti ismeretrendszer folyamatos szembesítését t a gyakorlattal, A pedagógiai giai eljárások, módszerek, m rutinok folyamatos gyakorlati megvalósítása sa kapcsán n az elméletre letre törtt rténő reflektálást, feed back-et. A döntd ntési folyamatok eredmények nyeként nt új pedagógiai, giai, andragógiai giai tudások jönnek j létre. l

27 A szerep-rendszer A szerep és s kompetenciarendszert virtuális halmazként modelleztük, ahol a szerepek ek és s feladatok kapcsolódnak, közös részhalmazokat alkothatnak, átmehetnek egymásba. Az egyes szerephez tartozó feladatok és kompetenciák k több t szerep megvalósításában közreműködnek, több t helyütt jelentkezhetnek követelményként. nt. A kompetenciák k pedig jellegükn knél l fogva transzeferábilisek, átvihetők k az egyik munkával kapcsolatos helyzetből l a másikba. m

28 A tízes pedagógus-andragógus szereprendszer A pedagógusok gusok sorrendje Döntőnek nek tekintették Jóval kisebb a fontossága a tantárgyi az iskolavezető-szervez szervező a nevelési az innováci ciós-vállalkozási a módszertani m a tervezési szakember szerepeket a mérésim si-értékelési a tanácsad csadó Az andragógusok gusok sorrendje az ifjúságseg gsegítő tantárgyi a szabadidő szervező szakember szerepeknek. módszertani Ezeket még a hátrh trányos helyzet nevelési kapcsán sem említett tették.

29 A pedagógus gus szerint kommunikáci ciós s készsk szségek problémamegold mamegoldás együtt dolgozás s másokkalm saját t tanulás és s teljesítm tmény javítása, önképzés kreativitás. Az iskola szerint kommunikáci ciós s készsk szségek együtt dolgozás s másokkalm problémamegold mamegoldás saját t tanulás és s teljesítm tmény javítása, önképzés alkalmazkodóképess pesség, rugalmasság, g, lehetőségek megragadása. A szülők k szerint kommunikáci ciós s készsk szségek nyelvtudás összpontosítás s az eredményess nyességre saját t tanulás és s teljesítm tmény javítása, önképzés alkalmazkodóképess pesség, rugalmasság, g, lehetőségek megragadása. A munkaerőpiac szerint kommunikáci ciós s készsk szségek nyelvtudás számítástechnikai, stechnikai, informáci ciófeldolgozási képességek kreativitás problémamegold mamegoldás.

30 A kiemelt célcsoportokkal való foglalkozás andragógiai kérdései Felnőttképzés és felsőoktatás

31 A BOLOGNA FOLYAMAT LINEÁRIS KÉPZÉSI SZERKEZETE 2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS 6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA

32 A Bolognai folyamat Munkaerőpiacra orientált felsőoktat oktatási minőségbiztos gbiztosítás, s, működés m s korszerűsítés, s, (termék portfolió menedzsment bevezetése), kredit-monitoring és s pályakp lyakövetés, a diplomák mobilitása (EUROPASS oklevél l melléklet) Megélénk nkült a pedagógiai giai paradigmavált ltás folyamata és s számos kutatás s született (Deseco, PISA, PIRS, magyarországi gi kompetenciamérések,) a pedagógia gia és s az andragógia gia világa közeledikk

33 Európai ajánlások a nemzeti stratégiák számára A pedagógus gus rendelkezzék felsőfok fokú végzettséggel. ggel. 2. A pedagógusk gusképzés ölelje fel a felsőoktat oktatás s mindhárom bolognai ciklusát,, annak érdekében, hogy megfelelő helyet kapjon az Európai Felsőoktat oktatási TérsT rségben, és s hogy a szakmai fejlődés és mobilitás s lehetősége biztosítva tva legyen. 3. Elő kell segíteni a kutatás és s a tényeken t alapuló gyakorlat szerepének növeln velését t az oktatásr sról és s képzk pzésről l megszerezhető tudás gyarapításában 4. Ösztönözni zni kell az iskolák, k, a gazdaság, g, a képzk pzőintézmények szorosabb együttm ttműködését t a magas szintű képzés s támogatt mogatására, és s a helyi és s regionális innováci ciós s hálózatok h fejlesztésére. 5. A pedagógusok gusok számára is ki kell alakítani az egész életen át t tartó tanulás s stratégi giáját (formális és s informális tanulás).

34 Európai ajánlások a nemzeti stratégiák számára Minden pedagógusk gusképzési programban támogatni t kell mobilitási projektek kialakítását t a képzk pzés s szerves részekr szeként. 8. A képzk pzési programokban biztosítani tani kell a tanárok számára az európai kooperáci cióval kapcsolatos ismereteket és s tapasztalatot, hogy tiszteljék k a kulturális lis sokszínűséget, és s felkész szítsék k a tanulókat az EU állampolgárságra. 6. A felkész szítő és s továbbk bbképzési programok tartalmának tükrt kröznie kell a tanulás interdiszciplináris ris és s kollaboratív v megközel zelítéseit. 7. Támogatni kell valamennyi képzk pzésben az idegen nyelv tanulást st,, beleértve a szaknyelvet is 8. Prioritást kell adni Európában a pedagógus gus képesk pesítések sek átjárhatóságának, a kölcsk lcsönös s elismerés és s a mobilitás s növekedn vekedése érdekében. A főf irány egész Európában: tanári oklevél l csak a második m ciklusban szerezhető

35 Az Európai Unió oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos elvárásai (1) Európa az oktatás és s képzk pzés s terület letén n képviselje k a legjobb minőséget oktatási és s képzk pzési rendszereinek, intézm zményeinek minősége világszerte referenciául szolgáljon. ljon. (2) Az európai oktatási és s képzk pzési rendszerek legyenek kellően en kompatibilisek ahhoz, hogy lehetővé tegyék k az állampolgárok számára az átjárhatóságot és s a sokszínűség g kiaknázását. (3) Az EU bármely b tagállam llamában szerzett végzettsv gzettségeket, geket, tudást és ismeretet az állampolgárok karrierjük k vagy további tanulásuk során legyenek képesek k elismertetni az EU egész terület letén. (4) Az európaiak előtt koruktól l függetlenf ggetlenül álljon nyitva az élethosszig tartó tanulás s lehetősége ge. (5) Európa legyen nyitott az Európán n kívüli k régir giókkal való együttm ttműködésre a kölcsk lcsönös s haszon érdekében, miközben Európának preferált célállomc llomássá kell válnia v a világ g más m s régir gióiból érkező diákok és s kutatók k számára.

36 Az Európai Tanács ország-specifikus ajánlása Magyarország számára Az alkalmazkodóképess pesség g növeln velése (foglalkoztatás-bar barát t bérfolyamatok). b A munkavállal llalás a mindenki számára elérhet rhető választási si lehetőség g (a munkavállal llalók k aggasztó egészs szségi állapotának és s a munkakörülm lmények javítása). Beruházás s a humán n tőkébe t (a lifelong learning stratégia keretében csökkenteni a lemorzsolódást, st, növelni a tanuláshoz való hozzájut jutás egyenlőségét).

37 A kiemelt célcsoportokkal való foglalkozás andragógiai kérdései A hátrányos helyzetű csoportokkal való foglalkozás néhány kérdése

38 A felzárkóztató programok andragógiai tanulságai 1. A tanulás s egyre inkább kilép p az iskola alrendszeréből, l, a hangsúly a tanításr sról áttevődik a tanulásra, Középpontban az egyének tanulási képessk pességeinek kialakítása és s fejlesztése se áll Erősödik a non formális és s informális területeken való tanulás s jelentősége, megnő az itt szerzett tudások munkaerőpiaci értéke.

39 A felzárkóztató programok andragógiai tanulságai 2. Az irány nyított tanulásr sról l csak akkor térhett rhetünk át t az önirányító tanulásra, ha a felnőtt tanuló rendelkezik az önmeghatározás és s orientáci ció a válogatv logatás és s döntd ntés az eszköztud ztudás az önálló tanulás az önszervezés s készsk szségével Részesítsük k előnyben a formatív és s diagnosztikus értékelést, a szummatív v vizsga típust pusúakkal szemben Rugalmas képzk pzési idő alkalmazása az életvitel ismeretében

40 A felzárkóztatás sikerének kulcsa: felnőttképzési mentorok képzése, alkalmazása A felnőttk ttképzési mentor a szocializáci ciót t segítő,, támogatt mogató, megerősítő személy, akinek tudatosan kiépített módszertára ra van a hátrh trányos helyzetű csoportok problémáinak felismeréséhez, feladatának tekinti, hogy a hátrh trányos helyzetűekkel ekkel törtt rténő partnerkapcsolat kiépítésével, informáci ciókkal és s tanácsokkal szolgáljon ljon e problémák megoldásához. Autentikus és s modellért rtékű személyis lyiségként segítő és prevenciós s feladatokat lát l t el, ezáltal sikeresebbé teszi és felgyorsítja a támogatott t személy és s a kisközöss sség alkalmazkodását t a változv ltozó világ g kihívásaihoz.

41 A mentori szerep A mentori kapcsolat a mentorált személy egyéni elkísérését jelenti. A mentori szerep az andragógus gus szerepekhez hasonlóan an összetett tevékenys kenység g együttes, amelyben a szerepek akár konfliktusba is kerülhetnek egymással. Alapvető kérdés s a mentori szerep, a mentori azonosulás kompetenciahatárainak meghatároz rozása. (A mentor nem szociális segíts tségnyújtó és s nem pszichológus, pszichiáter.) A mentor legfőbb szerepe a segítés, s, de ez jól j megkülönb nböztethető más s segítő szerepektől l (szülő,, tanár, barát, idősebb testvér r stb.). A mentor az útmutat tmutató tábla metaforájával írható le (Mész száros 2007, Szivák k 2003), azaz megmutat, ajánl egyfajta megoldási utat egy adott probléma felmerülése esetén, de dönteni d és s az utat végigjv gigjárni magának a segített

42 Kistérségi mentorok a felzárkóztató programokban A futamidő alatt valamennyi célszemc lszemélyt, lyt, egyénre szabott, mindenkor elérhet rhető,, egyéni tanulási, foglalkoztatási és életvezetési mentori támogatt mogatással segített tették. Így a célszemc lszemélyek lyek a foglalkoztatás és s tanulás s ideje alatt problémáikkal nem maradnak magukra, segíts tséget kaptak a munka világában való eligazodásukhoz. A mentorok megmutatták és s készsk szségszintre emelték k a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést és s mások m hozzáférésének segítését, t, Fejlesztették k az erkölcsi integritást, az érdek artikuláci ciót és érdekvédelmet. delmet.. Kompetencia alapú mérési, képzk pzési, foglalkoztatási, valamint mentorozási program című,, HU Perseus sz. projekt (Barcs és s kistérs rsége) NKFP 5/035/04 Magyar-szlovák összehasonlító komplex képzk pzési si program a romák k felzárk rkóztatásáért c. projekt (Zempléni és s Királyhelmeci kistérs rség)

43 A mentori munka elvei A mentori munka számos foglalkozás és s hivatás s ismeretés s kompetenciarendszerére építhető,, hivatásnak tekinthető tevékenys kenység. A segítő,, tanácsad csadó módszerek megtanulhatók, a személyes törődés t és s odafigyelés s képessk pessége fejleszthető. partneri együttm ttműködésen alapuló szimmetrikus kapcsolat, amely a kölcsk lcsönös s bizalomra épül. A személyes kapcsolat során n a célszemc lszemély ly - még g külön k n megerősítés s nélkn lkül l is - magatartási mintákat vesz át t a mentorától, ami segítheti az eredményes beilleszkedést. st.

44 A mentor munka céljai a hátrh trányos helyzetű csoportok körében k jelentkező nehézs zségek megismerése, se, felmérése, módszerek m és s eljárások ezek semlegesítésére, Segítés s tanácsad csadással ssal (életvezet( letvezetési, tanulási, munkahelyi problémák, konfliktusok) Munka szocializáci ció prevenció

45 A mentorok feladatai Válasz a célcsoport c napi igényeire Az értékek tisztázása sa A munkacsoporton belüli li magatartási szokások, sok, elvárások ismertetése se Visszajelzés s a viselkedésr sről, a teljesítm tményekről Példamutatás s a szerepekben, magatartásban A szerepek tisztázása, sa, önérvényesítés s a csoportban A munkahelyi kapcsolatok kialakítása Védelem a támadt madásoktól Felkész szítés s a munkaköri feladatok ellátására A beilleszkedési si terv egyeztetése Tanácsad csadás és s visszajelzés s a munkafeladatok kapcsán Az egyéni célok, c ambíci ciók, képessk pességek átbeszélése. se. Informálás, tájékoztatás s lehetőségekr gekről

46 A mentorok kompetenciái 1. Az empátia: tia: a segítő kapcsolat fontos eleme az érzelmi visszatükr krözés: : a segített személy aktuális, emocionális állapotának felfogása, megért rtése és s visszajelzése se a bizalmi légkl gkör r megerősítését és a hatékony mentális támasznyt masznyújtást szolgálj lják Az elfogadás: Az elfogadás feltétlen tlenül l működikm dik.. Nem függ f a célszemély ly magatartásától, viszonyulásától, l, tulajdonságait gaitól, a mentor ezektől l függetlenf ggetlenül l mindig a célszemc lszemély ly mellett áll. Az elfogad A kongruencia: hatékony együttm ttműködést eredményez nyező,, az adott helyzetnek megfelelő kommunikáci ció, a segítő szakember hiteles megnyilvánul nulása. Azt jelenti, hogy a verbális és s a nem verbális közlések szinkronban vannak egymással.

47 A mentorok kompetenciái 2. A mentor képes k a hátrh trányos helyzetűek ek körében k oly gyakori emocionális feszülts ltségek csökkent kkentésére. Az azonnal ható,, elfogadó,, célirc lirányos segítő kapcsolat a célszemc lszemély ly számára egyfajta kontrollt biztosít, t, lehetőséget nyújt az érzések szabad és közvetlen kifejezésére, ami már m r rövidtr vidtávon von is a feszülts ltség g csökken kkenését és s a kontaktusképess pesség javulását t eredményezi.

48 A mentorok kompetenciái 3. Ismeri és s alkalmazni tudja a csoport- és s hálózath zatépítés, az együttm ttműködés általános folyamatát, t, technikáit it Probléma maérzékenység g jellemzi, rendelkezik a probléma azonosításának nak képességével és s ismeri a megoldási lehetőségeket, a problémakezel makezelő és feszülts ltség- és s konfliktusmegoldó technikákat. kat. Képes a csoportot és s az egyéneket ráhangolni, r animálni közös k s célok, c feladatok megfogalmazására, megvalósítására Empátia és s szociális érzékenység, multikulturális lis látásml smód Képes bizalmi légkl gkört teremteni, a csoportot a hátth ttérből l befolyásolni, irány nyítani. Adaptáci ciós s készsk szségek, kreativitása révén r n képes k gyorsan alkalmazkodni a változv ltozó helyzetekhez és s ezt képes k környezetk rnyezetében kisugározni felelőss sségvállalás

49 Ki lehet mentor? Helyi, hiteles személy aki a helyi közössk sségen belül l elismertségnek örvend szakmai és s módszertani m felkész szültsége, emberi magatartása, érdekelődése, empatikus személyis lyisége, szociális érzékenysége révén, r az újdonságok iránt nyitottsága garanciája lehet a program sikerességének.

50 Kitekintés az e learning világára 1. Változó szerepek az e learning területén

51 Kitekintés az e learning világára 2. Változó szerepek az e learning területén

52 Köszönöm a figyelmet! További információ: szokolym@ppk.elte.hu Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón ELTE Eötvös Kiadó Bp