A HEFOP Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HEFOP 3. 5. 1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium"

Átírás

1 A HEFOP Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása tanár-továbbképzési szeminárium Budapest november Kraiciné Szokoly MáriaM A felnőttk ttképzésben dolgozó tanárok szakmai kompetenciái

2 A workshop témakörei A tanítási si-tanulási paradigma, az andragógiai giai munka változv ltozásának alapja Változó pedagógus gus-andragógus szerepek A kiemelt célcsoportokkal c való foglalkozás andragógiai giai kérdk rdései Felnőttk ttképzés és s felsőoktat oktatás A hátrh trányos helyzetű csoportok felzárk rkóztatása Új j szerepek az e-learning világában

3 A problémafelvetés indokai Az élethosszig tartó tanulás s kihívásai, a kapcsolódó EU-s és s hazai dokumentumok A kompetencia alapú képzés s igénye A pedagógusokkal gusokkal és s andragógusokkal gusokkal szembeni követelmények változv ltozásai A hátrh trányos helyzetű csoportok képzk pzésének prioritása A tudásmunk smunkások sok képzk pzésének prioritása. A Bolognai folyamat - Európai Felsőoktat oktatási TérsT rség Képesítési si Keretrendszere

4 A tanítási-tanulási paradigma

5 Küldetés és célok A tanítási paradigma - a tanulási paradigma Oktatási (szolgáltat ltatás) nyújt jtása A tudás átadása a tanárt rtól/intézménytől l a tanulóhoz Kurzusok és s programok ajánl nlása Az oktatás s minőségének nek javítása, gazdagítása Minél l több t (különb nböző) tanuló beiskolázása sa Tanulási folyamat létrehozása Elérni, hogy a tanuló maga fedezze fel és s konstruálja a tudást Hatékony tanulói környezet létrehozl trehozása A tanulás s minőségének nek javítása A tanulók k sikerességének elérése

6 A siker kritériumai A tanítási paradigma - a tanulási paradigma Az intézm zmény minősége, az oktatás Bemenet és s erőforr források A belépő diákok minősége Curriculum fejlesztés, s, expanzió Az erőforr források mennyisége és s minősége A beiratkozottak számának és s a bevételnek a növekedn vekedése A tanulók k minősége, a tanulás A tanulási és s tanulói eredményess nyesség g kilátásai A kilépő diákok minősége A tanulási technológi giák fejlesztése, se, expanzió Minőségi és s mennyiségi kilátások A tanulási növekmn vekmény és s a hatékonys konyság g együttese

7 A tanítás-tanulás struktúrája A tanítási paradigma - a tanulási paradigma Atomisztikus, a résztr sztől l az egészig Az idő konstans, a tanulás s változv ltozó 45 perces órák A kurzus ideje fix, a tanuló alkalmazkodik Egy tanár egy osztály Független diszciplínák Lefedő tananyag Oktatás s szerinti csoportok/lépcs pcsők az osztályon belül Egyéni értékelés Az elért szint, fokozat kredit akkumuláci ció alapján n törtt rténő megállap llapítása Holisztikus, az egészt sztől l a részekigr A tanulás s konstans, az idő változó Tanuló környezet A környezet k kész k amikor a hallgató érkezik, Bármilyen tanulási tapasztalati munka Kapcsolódó diszciplínák, oktatói együttm ttműködések Specifikus tanulási eredmények Külső értékelés Csoportos értékelés Az elért szint, fokozat demonstrálhat lható tudás és s képessk pesség alapján n törtt rténő megállap llapítása

8 Tanulási teória A tanítási paradigma - a tanulási paradigma A tudás kívül l létezl tező entitás A tudást bitek szolgáltatj ltatják A tanulás s kumulatív és s lineáris Élő tanár, élő diák szüks kségeltetik Az osztályterem és s a tanulás versenyszellemű és s egyéni jellegű (kompetitívek és individuálisak) A tehetség és s a képessk pesség (adottság) ritka A tudás s minden egyes személy elméjében belül l létezl tező entitás A tudás s oktatók által épül, jön j létre (alkotódik) A tanulás s tanulóközpont zpontú és tanuló által kontrolált lt élő tanár nem, csak aktív tanuló szüks kségeltetik A tanuló környezet és s a tanuló kooperatív, kollaboratív és támogató A tehetség és s a képessk pesség (adottság) bőségesb

9 A szabályok természete A tanítási paradigma - a tanulási paradigma A tanári kar elsősorban sorban előad adókból áll A tanári kar és s a diákok egymást stól l függetlenf ggetlenül dolgoznak A tanár r osztályozza és s minősíti a diákokat A személyzet a tanítás folyamatot és s a tantestületet szolgálja lja Minden tapasztalat tanít, t, de a hozott tapasztalatot kevéss ssé veszik figyelembe A tantestület elsősorban sorban tanulás módszertani és s környezeti k tervezőkb kből áll A tanárok és s a diákok team munkában dolgoznak egymással és a személyzet egyéb b tagjaival A tanát t fejleszti minden diák tehetségét, t, képessk pességét A személyi állomány valamennyi tagja nevelő,, hozzájárul a tanulási folyamathoz és s az eredményess nyességhez A képessk pessé tévő (empowering) tanulás s kihívás s jellegű és s komplex

10 Új pedagógiai-andragógiai paradigma

11 Változó pedagógus-andragógus szerepek

12 A szerep változás oka a többek között a tanulási színterek gazdagodása: lifelong és lifewide learning

13 A tanári professzionalizmus jegyei az OECD szerint: Szakértelem Pedagógiai giai know-how A technológia értése Szervezeti kompetencia és s team munka Rugalmasság Mobilitás Nyitottság Forrás: OECD Education Policy Anaysis Paris 1998.

14 OECD 1998 ANGOLSZÁSZ (CBL) McSCRIVEN 1989 ZRINSZKY 1994 Kozma 1977 TRENCSÉNY I 1988 SZOKOLY 2003 Szakértelem Ped-i know how A technológia értése Szervezeti kompetencia és együttműködés Rugalmasság Mobilitás Nyitottság Tervező Alkotó Tudásmérő Gyakorló Tananyag fejlesztő Tantárgyi Ösztönző Iskolarendszer tagja Értékelő Vállalkozó Pedagógiai szakember Kötelességek ismerete Az iskola és az iskolai közösség ismerete Szaktudomán yi Oktatástervez ési (insructional design) Tanulókról szóló információk gyűjtése Feed back viselkedés oktatási viselkedés Nevelő egyfajta szülői szerep, Szakember egy tudományágb an specialista Tisztviselő A nevelőtestület belső függet lení-tett tagja külsősök Páros ped.szerepek Osztályfőnök Hármas, négyes elemű szerepkörök Tantárgyi Módszertani, ICT Tervezési Mérési, minőségbiztosítá si Iskolaszervező, - vezető Innovációs (vállalkozási) Nevelési Tanácsadó Gyermek- és ifjúságvédelmi Szabadidő szervező

15 Az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésének három stratégiai célja (Európai Tanács évi márciusi stockholmi ülés) 1. Az európai oktatási és s képzk pzési rendszerek minőségének nek és s hatékonys konyságának nak javítása. A tanárok és s oktatók k képzk pzésének fejlesztése. se. A tudás s alapú társadalom által megkívánt készsk szségek és s képessk pességek fejlesztése. se. Az informáci ciós és s kommunikáci ciós s technológi giákhoz (IKT) való hozzáférés biztosítása sa mindenki számára. A természettudom szettudományi és s a műszaki m tanulmányok nyok vonzóbb bbá tétele. tele. Az erőforr források legjobb kihasználása. sa. 2. Az oktatási és s képzk pzési rendszerekhez való hozzáférés s megkönny nnyítése mindenki számára. Nyitott tanulási környezet k biztosítása. sa. A tanulás s vonzóbb bbá tétele. tele. Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és s a társadalmi t kohézi zió támogatása. 3. Az oktatási és s képzk pzési rendszerek megnyitása szélesebb közönsk nség g számára. A kapcsolódási si pontok erősítése se a munka és s a kutatás s világával, val, valamint a társadalommal általában. A vállalkozv llalkozó szellem fejlesztése. se. Az idegennyelv-tanul tanulás s fejlesztése. se. A mobilitás s erősítése. se. Az európai együttm ttműködés s erősítése. se.

16 Kulcskompetenciák Az új pedagógus profil kialakításának igénye 1. A tudás, a technológia és s az informáci ció menedzselése. se. Fel F kell készk szülni az ismeretek megszerzésére, re, elemzésére, értékelésére és átadására, a rendelkezésre álló technológi giák alkalmazására. A szakmai készsk szségeknek meg kell felelni a tanulóbar barát t környezet k megteremtésére és menedzselésére irányul nyuló igényeknek, az innováci cióra és s a kreativitásra.

17 Kulcskompetenciák Az új pedagógus profil kialakításának igénye 2. Együtt munkálkod lkodás s másokkalm A pedagógus gus szakma a társadalmi t kohézi zió értékein, a tanulók k képessk pességeinek fejlesztésén alapszik. Ismerniük k kell az emberi fejlődést, Képesnek kell lenniük k együtt dolgozni a tanulókkal, mint egyénekkel, és s támogatniuk t kell őket abban, hogy a társadalom t aktív v tagjaivá váljanak.

18 Kulcskompetenciák Az új pedagógus profil kialakításának igénye 3. A társadalommal t és s a társdalomban t való együttm ttműködés, nemzeti, európai és s globális lis szinten EU állampolgárságra törtt rténő felkész szítés Az EU mobilitás és s kooperáci ció előseg segítése Interkulturális lis készsk szségek, megért rtés s fejlesztése se A tanulók k kultúrájának sokféles lesége közös értékek Hatékony együttm ttműködés s a helyi közössk sséggel (szülők, intézm zmények, érdekcsoportok)

19 Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. ELTE PPK Neveléstudományi Doktoriskola 2005.

20 A kutatás célja Európai és s hazai források elemzése, Egy új, a közoktatk zoktatásban és s a felnőttk ttképzésben dolgozók k tevékenys kenységét t modellezni képes k elméleti leti szerep- és s kompetencia modell körvonalazk rvonalazása Empirikus kutatás s kertében megvizsgálni gyakorló pedagógusok gusok és s andragógusok gusok tudását, t, vélekedéseit e szerepekről és s kompetenciákr król.

21 Kutatási alapelvek 1. A pedagógus gus-andragógus szerepek és kompetenciák k a LLL korában a kultúrak raközvetítés szélesebb összefüggésében vizsgáland landók. Így a formális, A non formális és Az informális területeken.

22 Kutatási alapelvek 2. A tanítói, a tanári és s a felnőttoktat ttoktatói i munka egylényeg nyegű mesterségk gként írható le. A pedagógus gus szerepek több kevesebb módosítással ssal kiterjeszthetők a kultúrak raközvetítők szélesebb világára A hagyományosan jól j l körülhatk lhatárolt, stabil pedagógus gus szerep-egy együttes és s a hagyományosan nyitottabb andragógus gus szerep-egy együttes számos ponton közeledni k látszik. l

23 Kutatási alapelvek 3. Az andragógus gus karrier során n a szereptárs rsítások sok és s a hozzárendelt tudások és s kompetenciák k ma gazdagabbak és gyorsabban változnak, v mint korábban.

24 A közoktatási és felnőttképzési gyakorlat legfőbb közös jellemzői a változv ltozásokhoz való gyors alkalmazkodás, a folyamatos reflexió szüks kségessége a társadalmi és s a szakmai környezetre, k az új tudományos eredményekre, a szakadatlan döntéshozatal a tanítás- tanulás s folyamatának minden pillanatában.

25 A változásokhoz való gyors alkalmazkodás A hagyományos tantárgyi, a módszertani, m a nevelési (osztályf lyfőnöki) szakember, valamint a vezető szerepek mellett ma nő a jelentősége az z egyéb szerepeknek (tervez( tervezési, innováci ciós, tanácsad csadó, gyermek és s ifjúságv gvédő, szabadidő szervező stb.). A pedagógusok gusok szerepeiket a változv ltozó világ kihívásainak megfelelően en gyorsan és s rugalmasan kell változtassv ltoztassák.

26 A pedagógus-andragógus munka fő jellemzője: az állandó döntéshozatal A folyamatos döntd ntéshozatal jelenti az elméleti leti ismeretrendszer folyamatos szembesítését t a gyakorlattal, A pedagógiai giai eljárások, módszerek, m rutinok folyamatos gyakorlati megvalósítása sa kapcsán n az elméletre letre törtt rténő reflektálást, feed back-et. A döntd ntési folyamatok eredmények nyeként nt új pedagógiai, giai, andragógiai giai tudások jönnek j létre. l

27 A szerep-rendszer A szerep és s kompetenciarendszert virtuális halmazként modelleztük, ahol a szerepek ek és s feladatok kapcsolódnak, közös részhalmazokat alkothatnak, átmehetnek egymásba. Az egyes szerephez tartozó feladatok és kompetenciák k több t szerep megvalósításában közreműködnek, több t helyütt jelentkezhetnek követelményként. nt. A kompetenciák k pedig jellegükn knél l fogva transzeferábilisek, átvihetők k az egyik munkával kapcsolatos helyzetből l a másikba. m

28 A tízes pedagógus-andragógus szereprendszer A pedagógusok gusok sorrendje Döntőnek nek tekintették Jóval kisebb a fontossága a tantárgyi az iskolavezető-szervez szervező a nevelési az innováci ciós-vállalkozási a módszertani m a tervezési szakember szerepeket a mérésim si-értékelési a tanácsad csadó Az andragógusok gusok sorrendje az ifjúságseg gsegítő tantárgyi a szabadidő szervező szakember szerepeknek. módszertani Ezeket még a hátrh trányos helyzet nevelési kapcsán sem említett tették.

29 A pedagógus gus szerint kommunikáci ciós s készsk szségek problémamegold mamegoldás együtt dolgozás s másokkalm saját t tanulás és s teljesítm tmény javítása, önképzés kreativitás. Az iskola szerint kommunikáci ciós s készsk szségek együtt dolgozás s másokkalm problémamegold mamegoldás saját t tanulás és s teljesítm tmény javítása, önképzés alkalmazkodóképess pesség, rugalmasság, g, lehetőségek megragadása. A szülők k szerint kommunikáci ciós s készsk szségek nyelvtudás összpontosítás s az eredményess nyességre saját t tanulás és s teljesítm tmény javítása, önképzés alkalmazkodóképess pesség, rugalmasság, g, lehetőségek megragadása. A munkaerőpiac szerint kommunikáci ciós s készsk szségek nyelvtudás számítástechnikai, stechnikai, informáci ciófeldolgozási képességek kreativitás problémamegold mamegoldás.

30 A kiemelt célcsoportokkal való foglalkozás andragógiai kérdései Felnőttképzés és felsőoktatás

31 A BOLOGNA FOLYAMAT LINEÁRIS KÉPZÉSI SZERKEZETE 2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS 6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA

32 A Bolognai folyamat Munkaerőpiacra orientált felsőoktat oktatási minőségbiztos gbiztosítás, s, működés m s korszerűsítés, s, (termék portfolió menedzsment bevezetése), kredit-monitoring és s pályakp lyakövetés, a diplomák mobilitása (EUROPASS oklevél l melléklet) Megélénk nkült a pedagógiai giai paradigmavált ltás folyamata és s számos kutatás s született (Deseco, PISA, PIRS, magyarországi gi kompetenciamérések,) a pedagógia gia és s az andragógia gia világa közeledikk

33 Európai ajánlások a nemzeti stratégiák számára A pedagógus gus rendelkezzék felsőfok fokú végzettséggel. ggel. 2. A pedagógusk gusképzés ölelje fel a felsőoktat oktatás s mindhárom bolognai ciklusát,, annak érdekében, hogy megfelelő helyet kapjon az Európai Felsőoktat oktatási TérsT rségben, és s hogy a szakmai fejlődés és mobilitás s lehetősége biztosítva tva legyen. 3. Elő kell segíteni a kutatás és s a tényeken t alapuló gyakorlat szerepének növeln velését t az oktatásr sról és s képzk pzésről l megszerezhető tudás gyarapításában 4. Ösztönözni zni kell az iskolák, k, a gazdaság, g, a képzk pzőintézmények szorosabb együttm ttműködését t a magas szintű képzés s támogatt mogatására, és s a helyi és s regionális innováci ciós s hálózatok h fejlesztésére. 5. A pedagógusok gusok számára is ki kell alakítani az egész életen át t tartó tanulás s stratégi giáját (formális és s informális tanulás).

34 Európai ajánlások a nemzeti stratégiák számára Minden pedagógusk gusképzési programban támogatni t kell mobilitási projektek kialakítását t a képzk pzés s szerves részekr szeként. 8. A képzk pzési programokban biztosítani tani kell a tanárok számára az európai kooperáci cióval kapcsolatos ismereteket és s tapasztalatot, hogy tiszteljék k a kulturális lis sokszínűséget, és s felkész szítsék k a tanulókat az EU állampolgárságra. 6. A felkész szítő és s továbbk bbképzési programok tartalmának tükrt kröznie kell a tanulás interdiszciplináris ris és s kollaboratív v megközel zelítéseit. 7. Támogatni kell valamennyi képzk pzésben az idegen nyelv tanulást st,, beleértve a szaknyelvet is 8. Prioritást kell adni Európában a pedagógus gus képesk pesítések sek átjárhatóságának, a kölcsk lcsönös s elismerés és s a mobilitás s növekedn vekedése érdekében. A főf irány egész Európában: tanári oklevél l csak a második m ciklusban szerezhető

35 Az Európai Unió oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos elvárásai (1) Európa az oktatás és s képzk pzés s terület letén n képviselje k a legjobb minőséget oktatási és s képzk pzési rendszereinek, intézm zményeinek minősége világszerte referenciául szolgáljon. ljon. (2) Az európai oktatási és s képzk pzési rendszerek legyenek kellően en kompatibilisek ahhoz, hogy lehetővé tegyék k az állampolgárok számára az átjárhatóságot és s a sokszínűség g kiaknázását. (3) Az EU bármely b tagállam llamában szerzett végzettsv gzettségeket, geket, tudást és ismeretet az állampolgárok karrierjük k vagy további tanulásuk során legyenek képesek k elismertetni az EU egész terület letén. (4) Az európaiak előtt koruktól l függetlenf ggetlenül álljon nyitva az élethosszig tartó tanulás s lehetősége ge. (5) Európa legyen nyitott az Európán n kívüli k régir giókkal való együttm ttműködésre a kölcsk lcsönös s haszon érdekében, miközben Európának preferált célállomc llomássá kell válnia v a világ g más m s régir gióiból érkező diákok és s kutatók k számára.

36 Az Európai Tanács ország-specifikus ajánlása Magyarország számára Az alkalmazkodóképess pesség g növeln velése (foglalkoztatás-bar barát t bérfolyamatok). b A munkavállal llalás a mindenki számára elérhet rhető választási si lehetőség g (a munkavállal llalók k aggasztó egészs szségi állapotának és s a munkakörülm lmények javítása). Beruházás s a humán n tőkébe t (a lifelong learning stratégia keretében csökkenteni a lemorzsolódást, st, növelni a tanuláshoz való hozzájut jutás egyenlőségét).

37 A kiemelt célcsoportokkal való foglalkozás andragógiai kérdései A hátrányos helyzetű csoportokkal való foglalkozás néhány kérdése

38 A felzárkóztató programok andragógiai tanulságai 1. A tanulás s egyre inkább kilép p az iskola alrendszeréből, l, a hangsúly a tanításr sról áttevődik a tanulásra, Középpontban az egyének tanulási képessk pességeinek kialakítása és s fejlesztése se áll Erősödik a non formális és s informális területeken való tanulás s jelentősége, megnő az itt szerzett tudások munkaerőpiaci értéke.

39 A felzárkóztató programok andragógiai tanulságai 2. Az irány nyított tanulásr sról l csak akkor térhett rhetünk át t az önirányító tanulásra, ha a felnőtt tanuló rendelkezik az önmeghatározás és s orientáci ció a válogatv logatás és s döntd ntés az eszköztud ztudás az önálló tanulás az önszervezés s készsk szségével Részesítsük k előnyben a formatív és s diagnosztikus értékelést, a szummatív v vizsga típust pusúakkal szemben Rugalmas képzk pzési idő alkalmazása az életvitel ismeretében

40 A felzárkóztatás sikerének kulcsa: felnőttképzési mentorok képzése, alkalmazása A felnőttk ttképzési mentor a szocializáci ciót t segítő,, támogatt mogató, megerősítő személy, akinek tudatosan kiépített módszertára ra van a hátrh trányos helyzetű csoportok problémáinak felismeréséhez, feladatának tekinti, hogy a hátrh trányos helyzetűekkel ekkel törtt rténő partnerkapcsolat kiépítésével, informáci ciókkal és s tanácsokkal szolgáljon ljon e problémák megoldásához. Autentikus és s modellért rtékű személyis lyiségként segítő és prevenciós s feladatokat lát l t el, ezáltal sikeresebbé teszi és felgyorsítja a támogatott t személy és s a kisközöss sség alkalmazkodását t a változv ltozó világ g kihívásaihoz.

41 A mentori szerep A mentori kapcsolat a mentorált személy egyéni elkísérését jelenti. A mentori szerep az andragógus gus szerepekhez hasonlóan an összetett tevékenys kenység g együttes, amelyben a szerepek akár konfliktusba is kerülhetnek egymással. Alapvető kérdés s a mentori szerep, a mentori azonosulás kompetenciahatárainak meghatároz rozása. (A mentor nem szociális segíts tségnyújtó és s nem pszichológus, pszichiáter.) A mentor legfőbb szerepe a segítés, s, de ez jól j megkülönb nböztethető más s segítő szerepektől l (szülő,, tanár, barát, idősebb testvér r stb.). A mentor az útmutat tmutató tábla metaforájával írható le (Mész száros 2007, Szivák k 2003), azaz megmutat, ajánl egyfajta megoldási utat egy adott probléma felmerülése esetén, de dönteni d és s az utat végigjv gigjárni magának a segített

42 Kistérségi mentorok a felzárkóztató programokban A futamidő alatt valamennyi célszemc lszemélyt, lyt, egyénre szabott, mindenkor elérhet rhető,, egyéni tanulási, foglalkoztatási és életvezetési mentori támogatt mogatással segített tették. Így a célszemc lszemélyek lyek a foglalkoztatás és s tanulás s ideje alatt problémáikkal nem maradnak magukra, segíts tséget kaptak a munka világában való eligazodásukhoz. A mentorok megmutatták és s készsk szségszintre emelték k a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést és s mások m hozzáférésének segítését, t, Fejlesztették k az erkölcsi integritást, az érdek artikuláci ciót és érdekvédelmet. delmet.. Kompetencia alapú mérési, képzk pzési, foglalkoztatási, valamint mentorozási program című,, HU Perseus sz. projekt (Barcs és s kistérs rsége) NKFP 5/035/04 Magyar-szlovák összehasonlító komplex képzk pzési si program a romák k felzárk rkóztatásáért c. projekt (Zempléni és s Királyhelmeci kistérs rség)

43 A mentori munka elvei A mentori munka számos foglalkozás és s hivatás s ismeretés s kompetenciarendszerére építhető,, hivatásnak tekinthető tevékenys kenység. A segítő,, tanácsad csadó módszerek megtanulhatók, a személyes törődés t és s odafigyelés s képessk pessége fejleszthető. partneri együttm ttműködésen alapuló szimmetrikus kapcsolat, amely a kölcsk lcsönös s bizalomra épül. A személyes kapcsolat során n a célszemc lszemély ly - még g külön k n megerősítés s nélkn lkül l is - magatartási mintákat vesz át t a mentorától, ami segítheti az eredményes beilleszkedést. st.

44 A mentor munka céljai a hátrh trányos helyzetű csoportok körében k jelentkező nehézs zségek megismerése, se, felmérése, módszerek m és s eljárások ezek semlegesítésére, Segítés s tanácsad csadással ssal (életvezet( letvezetési, tanulási, munkahelyi problémák, konfliktusok) Munka szocializáci ció prevenció

45 A mentorok feladatai Válasz a célcsoport c napi igényeire Az értékek tisztázása sa A munkacsoporton belüli li magatartási szokások, sok, elvárások ismertetése se Visszajelzés s a viselkedésr sről, a teljesítm tményekről Példamutatás s a szerepekben, magatartásban A szerepek tisztázása, sa, önérvényesítés s a csoportban A munkahelyi kapcsolatok kialakítása Védelem a támadt madásoktól Felkész szítés s a munkaköri feladatok ellátására A beilleszkedési si terv egyeztetése Tanácsad csadás és s visszajelzés s a munkafeladatok kapcsán Az egyéni célok, c ambíci ciók, képessk pességek átbeszélése. se. Informálás, tájékoztatás s lehetőségekr gekről

46 A mentorok kompetenciái 1. Az empátia: tia: a segítő kapcsolat fontos eleme az érzelmi visszatükr krözés: : a segített személy aktuális, emocionális állapotának felfogása, megért rtése és s visszajelzése se a bizalmi légkl gkör r megerősítését és a hatékony mentális támasznyt masznyújtást szolgálj lják Az elfogadás: Az elfogadás feltétlen tlenül l működikm dik.. Nem függ f a célszemély ly magatartásától, viszonyulásától, l, tulajdonságait gaitól, a mentor ezektől l függetlenf ggetlenül l mindig a célszemc lszemély ly mellett áll. Az elfogad A kongruencia: hatékony együttm ttműködést eredményez nyező,, az adott helyzetnek megfelelő kommunikáci ció, a segítő szakember hiteles megnyilvánul nulása. Azt jelenti, hogy a verbális és s a nem verbális közlések szinkronban vannak egymással.

47 A mentorok kompetenciái 2. A mentor képes k a hátrh trányos helyzetűek ek körében k oly gyakori emocionális feszülts ltségek csökkent kkentésére. Az azonnal ható,, elfogadó,, célirc lirányos segítő kapcsolat a célszemc lszemély ly számára egyfajta kontrollt biztosít, t, lehetőséget nyújt az érzések szabad és közvetlen kifejezésére, ami már m r rövidtr vidtávon von is a feszülts ltség g csökken kkenését és s a kontaktusképess pesség javulását t eredményezi.

48 A mentorok kompetenciái 3. Ismeri és s alkalmazni tudja a csoport- és s hálózath zatépítés, az együttm ttműködés általános folyamatát, t, technikáit it Probléma maérzékenység g jellemzi, rendelkezik a probléma azonosításának nak képességével és s ismeri a megoldási lehetőségeket, a problémakezel makezelő és feszülts ltség- és s konfliktusmegoldó technikákat. kat. Képes a csoportot és s az egyéneket ráhangolni, r animálni közös k s célok, c feladatok megfogalmazására, megvalósítására Empátia és s szociális érzékenység, multikulturális lis látásml smód Képes bizalmi légkl gkört teremteni, a csoportot a hátth ttérből l befolyásolni, irány nyítani. Adaptáci ciós s készsk szségek, kreativitása révén r n képes k gyorsan alkalmazkodni a változv ltozó helyzetekhez és s ezt képes k környezetk rnyezetében kisugározni felelőss sségvállalás

49 Ki lehet mentor? Helyi, hiteles személy aki a helyi közössk sségen belül l elismertségnek örvend szakmai és s módszertani m felkész szültsége, emberi magatartása, érdekelődése, empatikus személyis lyisége, szociális érzékenysége révén, r az újdonságok iránt nyitottsága garanciája lehet a program sikerességének.

50 Kitekintés az e learning világára 1. Változó szerepek az e learning területén

51 Kitekintés az e learning világára 2. Változó szerepek az e learning területén

52 Köszönöm a figyelmet! További információ: Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón ELTE Eötvös Kiadó Bp

Komplex munkaerőpiaci integráci. ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai. Kellermann Éva csadó 2006. január r 31.

Komplex munkaerőpiaci integráci. ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai. Kellermann Éva csadó 2006. január r 31. Komplex munkaerőpiaci integráci ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai Kellermann Éva tréner, pályp lyázati tanácsad csadó 2006. január r 31. Komplex munkaerőpiaci integráci ciós programok Kifejezetten

Részletesebben

ció Innováci ció kontra renováci Dr Litter Adrienn

ció Innováci ció kontra renováci Dr Litter Adrienn Innováci ció kontra renováci ció Dr Litter Adrienn Környezettudatos magatartásra nevelő témahét Olyan lesz a világ, amilyenné te teszed ( Légy te is ÖKO-llégista! gista! ) TÁMOP 3.1.4 TÁMOP 3.1.7 TÁMOP

Részletesebben

Foglalkoztatási. és s Szociális Hivatal lat ltató Iroda

Foglalkoztatási. és s Szociális Hivatal lat ltató Iroda FIATALOK A KÖZÉLETBENK CIVIL ARÉNA AZ ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVR SZVÉTEL FEJÉR MEGYÉBEN C. MŰHELYKONFERENCIAM 2009.SZEPTEMBER 25. Foglalkoztatási és s Szociális Hivatal Mobilitás s Országos Ifjúsági Szolgálat

Részletesebben

forrás csadó mesterszak

forrás csadó mesterszak Az emberi erıforr forrás tanácsad csadó mesterszak helyzete és s kihívásai az NYME-AK AK-n Dr. Szretykó György Tanszékvezet kvezetı,, egyetemi docens 2010. február r 17. A mesterszak képzk pzıhelyei Pécsi

Részletesebben

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva A szociális hálóh mint erőforr forrás Hálózati munka Pataki Éva A képzk pzés s az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Teoretikus hátterekh Szociálökol kológiai elv (Germain( Germain/Gitterman):

Részletesebben

DR. VENTER GYÖRGY Siófok, 2008. szeptember 1.

DR. VENTER GYÖRGY Siófok, 2008. szeptember 1. A KODOLÁNYI JÁNOS J FŐISKOLÁN N FOLYÓ KÉPZÉS EGYSÉGES GES PEDAGÓGIAI GIAI ELVEI DR. VENTER GYÖRGY Siófok, 2008. szeptember 1. VÍZIÓ A Kodolányi János J Főiskola F küldetk ldetését megfogalmazó dokumentum

Részletesebben

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban

A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban Dr. Zachár László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet A céltámogatások jelentősége a felnőttképzési programokban A tudás versenyképesség ROP programok zárókonferenciája Budapest 2008. április

Részletesebben

LEADER Program: partnerségben

LEADER Program: partnerségben LEADER Program: partnerségben Kárpát-medencei TérsT rség Rajnai GáborG ECOVAST Egyesület Esztergom 2008.05.14. 1 LEADER Térségi programozás!? Links (Kapcsolat) between Actions for the Development of the

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS

A FELNŐTTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS A FELNŐTTK TTKÉPZÉS TERVEZÉSE ÉS S A MUNKAERŐPIACI KÉPZÉS 2005/2006. tanév őszi félévf 2. részr MUNKAKÖRI KOMPETENCIÁK A munkaköri kompetenciák k három h csoportja: 1. Ismeretek A feladatellátáshoz szüks

Részletesebben

Az Alapítv. azon belül l a legelesettebb emberek. kséges feltételrendszer. telrendszer

Az Alapítv. azon belül l a legelesettebb emberek. kséges feltételrendszer. telrendszer Az Alapítv tvány céljac A Segítő Kéz z Alapítv tvány 1999-ben alakult, így már r 11 éve dolgozik a szociális ellátásban azon belül l a legelesettebb emberek segítésében. Az Alapítv tvány időskor skorúak

Részletesebben

A felnőttk szerepe a megváltozott munkaképess foglalkoztatásában

A felnőttk szerepe a megváltozott munkaképess foglalkoztatásában A felnőttk ttképzés s integráci ciós szerepe a megváltozott munkaképess pességűek ek foglalkoztatásában Szocio-Produkt Kft. Miskolc a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája 2010. november 5-7.

Részletesebben

statisztikai módszerekkel

statisztikai módszerekkel Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,

Részletesebben

sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai ágazatban

sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai ágazatban A közössk sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai halászati ágazatban Egyedül l nem megy, egyedül l nem megy! Sebestyén n Attila kereskedelmi igazgató Hortobágyi Halgazdaság g Zrt. Szarvas,

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása A projekt szakmai megvalósítása sa Előad adó: : Szabó Istvánn nné szakmai vezető A magyar közoktatási rendszerből az egyes korosztályok közel harmada kerül ki úgy,hogy nem rendelkezik a foglalkoztathatóságukhoz

Részletesebben

lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa

lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa Szociális munka munkanélk lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás s szak VIII. ea. - A munkanélk lkülieket, lieket, álláskeresőket

Részletesebben

Mi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat. Lélek. A kód k d neve:

Mi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat. Lélek. A kód k d neve: Mi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat ltatás? Alcím: Lélek A kód k d neve: Mi a Selfness? Tudatosságon alapuló,, fájdalmat f és károkozást nélkn lkülöző,, testi, lelki, gasztronómiai, pénzp

Részletesebben

Sum István. zpontvezet. Miskolc, 2007. április 12.

Sum István. zpontvezet. Miskolc, 2007. április 12. A felhasználók k igényeinek megfelelen en alakítani a szakképz pzést! Sum István Magyar Posta Zrt.. Oktatási KözpontvezetK zpontvezet Stratégiai Bizottság, elnök Miskolc, 2007. április 12. 1 Tartalom A

Részletesebben

ZSIBRIKI DROGTERÁPIÁS INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány

ZSIBRIKI DROGTERÁPIÁS INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány ZSIBRIKI DROGTERÁPI PIÁS S INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítv tvány Szenvedélybetegek kezelési programja Kanadai módszer m alapján Egyedi és s megújított program Reintegrálja a szenvedélybetegeket

Részletesebben

Dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK

Dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK A HEFOP 3. 5. 1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása elnevezésű, HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 EMIR azonosító számú központi program keretében megvalósuló pedagógustovábbképzések

Részletesebben

TANULÓ ZALA HEFOP 3.5.4-P.-2004-06-0038/2.0

TANULÓ ZALA HEFOP 3.5.4-P.-2004-06-0038/2.0 Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző 8900 Zalaegerszeg, Kisfaludy u. 7-11. Iskola TANULÓ ZALA HEFOP 3.5.4-P.-2004-06-0038/2.0 Bevezetés Intézményünk a közművelődés és oktatás területén

Részletesebben

TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012. INTER- Studium. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel

TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012. INTER- Studium. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 INTER- Studium Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel Az egész életen át t tartó tanulás fejlesztése se az intézm zmények

Részletesebben

magyar felsıoktat Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a szimbolikus politizálás része

magyar felsıoktat Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a szimbolikus politizálás része A határon túli t magyar felsıoktat oktatás problémái, kihívásai 90-es évek fıbb f jellemzıi Demográfiai csökkenés Jogszabályi átalakulás Felsıoktatás mint a rendszerváltás hordozója Felsıoktatás mint a

Részletesebben

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29.

GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. GYÖNGYÖS Dr. Piros Márta, M Fodor Mónika, M Dr. Réthy István MELLearN workshop Budapest 2007. november 29. Károly Róbert R FiskolaF bemutatása 20 éve folyó közgazdasági, gi, és s a Fiskola F több, t mint

Részletesebben

PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art 2009.02.16. 2009.02.16.

PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art 2009.02.16. 2009.02.16. PROJEKTTERVEZÉS Art A program definíci ciója Olyan egymásra épülő projektekből álló tevékenys kenységi lánc, l melynek minden eleme, mérhető hozzáadott érékkel viszi közelebb k a szélesebb közössk sséget

Részletesebben

zoktatási rendszerben a korai fejlesztést a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Központ gypedagógiai giai Módszertani Intézm Óvoda, Szakiskola

zoktatási rendszerben a korai fejlesztést a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Központ gypedagógiai giai Módszertani Intézm Óvoda, Szakiskola Az autisták k a közoktatk zoktatási rendszerben a korai fejlesztést stıl a szakiskola befejezéséig ARANYHÍD Nevelési Oktatási Integráci ciós Központ Egységes ges Gyógypedag gypedagógiai giai Módszertani

Részletesebben

Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája. Gyakorlati jegy

Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája. Gyakorlati jegy Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája Gyakorlati jegy Tartalom: Folyamattervezés az integrált oktatásban Tanulásszervezés az integrált tanulócsoportokban Értékelés az integrált tanulócsoportban Együttnevelés

Részletesebben

referencia intézm kenysége január r 27.

referencia intézm kenysége január r 27. Szenvedélybetegek részr szére nyújtott közösségi ellátás referencia intézm zmény tevékenys kenysége 2011. január r 27. Az egyesületr letről 1990-ben alakult meg a Forrás s Lelki Segítők Egyesülete 3 telephelyen

Részletesebben

Civil Centrum KözhasznK

Civil Centrum KözhasznK A Civil Centrum Közhasznú Alapí az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiumának támogatásával 2009-2012 időszakra kistérségi civil stratégiát készített az Enyingi- valamint az Adonyi kistérségben.

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Az eredményess és s szakmai ellenőrz. Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő

Az eredményess és s szakmai ellenőrz. Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő Az eredményess nyesség g mérésem és s szakmai ellenőrz rzés Összeállította: Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató, IPR szakértő Kocsis Gáborné IPR szakértő Várható eredmények 27 480/2003. Az oktatási miniszter

Részletesebben

Hogyan, miért regyházi Fiskolán 2012.10.26. 1

Hogyan, miért regyházi Fiskolán 2012.10.26. 1 Hogyan, miért és s miért nem? Továbbk a Nyíregyh regyházi Fiskolán 2012.10.26. 1 Továbbk rendszere 1. Kötelez, jogszabályokban elírt 2. Pályázati forrásb sból megvalósítottak 3. Rendszeres 4. Aktuális

Részletesebben

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét Nemzetközi zi előzm zmények és kapcsolódások sok az aszály és s a szárazod razodás vonatkozásában Prof. Em. Dr. Vermes LászlL szló

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar KöztK ztársaság kormánya Roma Integráci ció Évtizede Program elnöks kségének átadása Szűcs Erika miniszter Szociális és s Munkaügyi Minisztérium 2008. június j 24. Roma Integráci ció Évtizede

Részletesebben

A hazai felnőttképzési rendszer fő jellemzői

A hazai felnőttképzési rendszer fő jellemzői Zachár László A hazai felnőttképzési rendszer fő jellemzői HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttk ttképzési módszerek m kidolgozása és s alkalmazása sa Tanár-tov továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

összetevıi 2007. október 4.

összetevıi 2007. október 4. A teljesítm tmény összetevıi 2007. október 4. Készítette: Farkas Katalin Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Sportteljesítm tmény fogalma: Az az összegezı és kiegyenlítési lehetıséget

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Europai Közösség, 2007 A forrás megjelölésével szabadon sokszorosítható.

Europai Közösség, 2007 A forrás megjelölésével szabadon sokszorosítható. A flexicurity közös k s alapelvei felé: több és s jobb munkahelyet rugalmasság és s biztonság révén Europai Közösség, 2007 A forrás megjelölésével szabadon sokszorosítható. A munkaerőpiac jellemzői Gyors

Részletesebben

Versenyképess. Szolnok 2009 Károly

Versenyképess. Szolnok 2009 Károly Versenyképess pesség és s képzk pzés Szolnok 2009 Salgó-Nemes Károly A FOGLALKOZTATÁS S SZERKEZETI VÁLTOZÁSAI I. (2007-2008 2008 harmadik negyedévek közötti k változv ltozás s alapján*) (forr( forrás:ksh)

Részletesebben

pzési forma, intelligens iskola, informatika, kompetencia, digitális oktatás,

pzési forma, intelligens iskola, informatika, kompetencia, digitális oktatás, Curriculum mese 1 A tudást alkalmazhatósága minısíti! 2 A tudás újabb értelmezése az oktatási rendszer újraértékelése radikális gazdasági gi és s demográfiai változv ltozások a társadalmi, t gazdasági

Részletesebben

és a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3.

és a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3. A változv ltozás s segítése és a Fenntartható Fejlődés Hegyi NóraN 2006.május 3. Fenntartható Fejlődés Rendszergondolkodás és s FF Tanuló szervezetek és s a FF Alkotó párbeszéd és s dialógus a jövőj alakításának

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

település Regisztrált szervezet 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: 44.000 fı

település Regisztrált szervezet 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: 44.000 fı 60 település 185 Regisztrált szervezet A lehatárolt térst rség 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: 44.000 fı Stratégiai vázlatv Balaton-felvid felvidéki Akciócsoport csoport

Részletesebben

lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa

lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa Szociális munka munkanélk lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás s szak IX. ea. A munkanélk lküliség és s a munkavégz gzés s dinamikája,

Részletesebben

A konfliktus -Csepeli György. -Eric. Berne

A konfliktus -Csepeli György. -Eric. Berne A konfliktus -Csepeli György -Buda BélaB -Eric Berne A konfliktus fogalma A konfliktus a latin confictus szóból származik, ami fegyveres összeütközést jelent, de a mindennapi szóhaszn használatban az emberi

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és s Iparkamara. A gyakorlatorientált. lt szakképz és s a magyar kamarai rendszer

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és s Iparkamara. A gyakorlatorientált. lt szakképz és s a magyar kamarai rendszer Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és s Iparkamara A gyakorlatorientált lt szakképz pzés és s a magyar kamarai rendszer Kamarai rendszer (1999. évi CXXI. tv a gazdasági gi kamarákr król) - Országos

Részletesebben

MOTTÓ: ABBAN, AMIBEN JÓ, J ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL.

MOTTÓ: ABBAN, AMIBEN JÓ, J ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL. MOTTÓ: MEGERŐSÍTENI A TANULÓT ABBAN, AMIBEN JÓ, J ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL. Nevelőtest testületünk nk megfogalmazta jój hagyományokra épülő pedagógiai giai hitvallását Célunk: hitet,

Részletesebben

DROGPREVENCIÓ. nak bemutatása

DROGPREVENCIÓ. nak bemutatása DROGPREVENCIÓ Általános irányelvek A FÜGE Drogprevenciós Munkacsoport munkájának nak bemutatása Drogprevenció A megelızés s három h szintő modellje (WHO): Elsıdleges megelızés: amikor a megelızés s arra

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú. zményekben

TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú. zményekben TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív v intézm zményekben Mezőkov Közoktatás s tartalomfejlesztése se A megújul juló lisszaboni stratégia a növekedn vekedésre és s a foglalkoztatás

Részletesebben

Területi gyermekellátás szakfőorvosi beszámol molója és aktuális kérdk rdései Dr. Kovács Julianna országos házi h gyermekorvos szakfelügyel gyelő Csecsemő- és s gyermekgyógy gyász Szakfőorvosok Országos

Részletesebben

Az időskor skorú tanulás jellegzetességei gei dr. Striker SándorS 2012. május m 23. Újvárosháza Minőségi öregedés az élethosszig tartó tanulás segítségével - TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR 2010-0003 Minden élettelen

Részletesebben

Tisztelt LátogatL. togatóink! koztatást adni iskolánk TÁMOP 2009-00110011 - 3.1.4. /08/2-2009. megye közoktatk. zményeiben.

Tisztelt LátogatL. togatóink! koztatást adni iskolánk TÁMOP 2009-00110011 - 3.1.4. /08/2-2009. megye közoktatk. zményeiben. Tisztelt LátogatL togatóink! Szeretnénk nk rövid r tájékoztatt koztatást adni iskolánk részvételérıl, l, feladatairól l a TÁMOP - 3.1.4. /08/2-2009 2009-00110011 A A kompetencia alapú oktatás s feltételeinek

Részletesebben

TANULÁSI MAGATARTÁSKULT SKULTÚRA. - 2010. január

TANULÁSI MAGATARTÁSKULT SKULTÚRA. - 2010. január TANULÁSI SI-, MAGATARTÁSKULT SKULTÚRA ÉS ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS 2008. június j - 2010. január Foglalkoztatási ráták r k a kiemelt korcsoportokban 2008. III. negyedévben Foglalkoztatási ráta % 15-64 évesek 15-24

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A felnőttk. ltozásai az új j OKJ vizsga és követelményrendszere. Grünwald Ferenc

A felnőttk. ltozásai az új j OKJ vizsga és követelményrendszere. Grünwald Ferenc A felnőttk ttképzés s változv ltozásai az új j OKJ vizsga és követelményrendszere. Grünwald Ferenc A szakmunkáshi shiány növekedn vekedése, az iskolarendszerű szakképz pzés s rugalmatlansága, ga, elavultsága,

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Miről l lesz szó. Az SQI tevékenységének áttekintése 2006.11.28. CMMI alapú folyamatfejlesztés a szoftvergyártó cégek életében 2.

Miről l lesz szó. Az SQI tevékenységének áttekintése 2006.11.28. CMMI alapú folyamatfejlesztés a szoftvergyártó cégek életében 2. Az SQI tevékenys kenységének nek áttekintése Dr. Balla Katalin Dr. Ruttnerné Kassai Teodóra Kelemen Zádor Dániel Bóka GáborG Bóka Tibor 2006.11.28. ~ Cégünkről ~ Küldetés ~ Munkatársaink ~ Partnereink

Részletesebben

és gon hanem személyis Vezetői kompetenciák az EU-ban és Magyarországon 2003. április 24. Jakó Melinda - Easy Learning, Debreceni Egyetem 1

és gon hanem személyis Vezetői kompetenciák az EU-ban és Magyarországon 2003. április 24. Jakó Melinda - Easy Learning, Debreceni Egyetem 1 Vezetői i kompetenciák az Európai Unióban és gon Jakó Melinda Easy Learning Hungary KészsK szségfejlesztő Kft. (Tréning Kerekasztal tag, Emberi Erőforr forrásgazdálkodási Tanácsad csadók k Országos Szövets

Részletesebben

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében

A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (TISZK) A TISZK-ek feladatvállalása és gyakorlata a középiskolai tanulók hátránykezelésében VIII. OTK, 2009. május 29 Hátrányok eredete,

Részletesebben

reformprogram végrehajtv 2007.

reformprogram végrehajtv 2007. A szak- és s felnőttk ttképzést érintő reformprogram végrehajtv grehajtásához hoz szüks kséges törvények módosm dosításáról 2007. A FIATAL MUNKAVÁLLALÓK (15-24 ÉVES) FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁI AZ EURÓPAI UNIÓ

Részletesebben

gi- kapcsolati tért Politikai identitás Lengyelország: ntések, amelyek Geopolitikai szemléletm letmód Csehország:

gi- kapcsolati tért Politikai identitás Lengyelország: ntések, amelyek Geopolitikai szemléletm letmód Csehország: KözépEurópa mint egységes ges gazdasági gi kapcsolati tért Kockázatok, kihívások, lehetőségek: együttm ttműködés a szomszédos országokkal Kőrösi Csaba, 2008. 05. 13. Politikai identitás Lengyelország:

Részletesebben

Az egész. életen. pályázati projekt. julás

Az egész. életen. pályázati projekt. julás Az egész életen át t tartó tanulás fejlesztése se az intézm zmények közötti k nemzetközi zi együttm ttműködéssel TÁMOP-2.2.4. 2.2.4.-08/1-2009-00120012 pályázati projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007.

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007. DÉRI MIKSA PROGRAM Pályázat az Eureka programban való magyar részvr szvétel támogatt mogatására DERI_EUREKA_07 Pá felhívás Budapest, 2007. A Nemzeti Kutatási és s Technológiai Hivatal nevében a Kutatás-

Részletesebben

zi Lifelong Learning Konferencia

zi Lifelong Learning Konferencia Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia A. Szekció beszámol moló EULLearNDis The European University Lifelong Learning Network Dissemination EULLearN the European University Lifelong

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Nem mondunk le senkiről. Program

Nem mondunk le senkiről. Program Dél dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nem mondunk le senkiről Új j Magyarország g Felzárk rkóztatási Program ( zászlóshajó program) Előad adó: Dr. GöndG ndöcs István A program indoklása A A területi

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Keszthelyi Tudás s Tér T

Keszthelyi Tudás s Tér T Keszthelyi Tudás s Tér T A legjobb dolgok is véget v érnek egyszer A projekt címec me... Keszthelyi Tudás Tér kialakítása a Goldmark Károly Művelődési Központban, a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

INNOVÁCI EREDMÉNYEI. RSÉGE FEJLESZTÉSI SI KFT. által elnyert HUSKROUA /0901/080 jelű ZÁHONY, 2010. NOVEMBER 18.

INNOVÁCI EREDMÉNYEI. RSÉGE FEJLESZTÉSI SI KFT. által elnyert HUSKROUA /0901/080 jelű ZÁHONY, 2010. NOVEMBER 18. A ZÁHONY Z ÉS S TÉRST RSÉGE FEJLESZTÉSI SI KFT. által elnyert HUSKROUA /0901/080 jelű pályázat részekr szeként elvégzett CIÓS S AUDITOK ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEI (30 MAGYAR TULAJDONÚ VÁLLALKOZÁSNÁL) ZÁHONY,

Részletesebben

A projektek pénzp menedzselése

A projektek pénzp menedzselése 1 A projektek pénzp nzügyi menedzselése A folyamat tevékenys kenységei 1. A támogatt mogatás s felhasználásához hoz kapcsolódó szabályok megismerése se 2. Pénzügyi elemzés és s tervezés 3. Finanszíroz

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

Nemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci

Nemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci Nemzetközi zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági gi integráci ciók k elmélete lete Dr. Bernek Ágnes, fıiskolai tanár Harsányi János FıiskolaF 2008. 1 Az Uruguay-fordul forduló után Nyugtalanító

Részletesebben

Az iskolaegészs. 5. Budapest

Az iskolaegészs. 5. Budapest Az iskolaegészs szségügyigyi ellátás s aktuális kérdései Dr. Kaposvári JúliaJ 2009. október 5. Budapest A 19/2009 (VI. 18.) Eü.M.. rendelet Mi változott? v Az újszülöttek Egészs szségügyi gyi Könyvvel

Részletesebben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben

Göd Város Önkormányzata. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Göd Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4 09/1 2009 0006 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés a gödi innovatív intézményekben Valló Péter intézményi folyamat szaktanácsadó vallo.peter@vbcomp.hu 1 Miről

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

ZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA

ZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA 7. MAGYAR NEMZETI ÉS S NEMZETKÖZI ZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA 7TH HUNGARIAN NATIONAL AND INTERNATIONAL LIFELONG LEARNING CONFERENCE 2011. április 21-22. 22. Pannon Egyetem Veszprém A válasz v egyszer:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája Kohéziós politika

Az Európai Unió kohéziós politikája Kohéziós politika Az Európai Unió kohézi ziós s politikája Dr. Imreh Szabolcs Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Európa pa-tanulmányok nyok KözpontK Kohézi ziós s politika az elnevezés s néhány n ny év óta használatos

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

A szociális támogatt mogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása A leghátr trányosabb helyzetűek ek foglalkoztatásának előseg segítése (munkahelyteremtő,, munkakínálat lat-növelő,, képzk pzési támogatt

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

felnttkorban 6. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Debreceni Egyetem

felnttkorban 6. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Debreceni Egyetem Szabadid tanulási id felnttkorban 6. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Pécs, 2010. április 29-30. Erdei Gábor G Ph.D Debreceni Egyetem Oktatási szrk Oktatáspolitika Oktatási

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Kiskırös 2010 november 17. Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) átszervezések sek (2007) Az oktatási. sa az integráci. cióba (HHH, SNI) gyógypedag

Kiskırös 2010 november 17. Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) átszervezések sek (2007) Az oktatási. sa az integráci. cióba (HHH, SNI) gyógypedag Kiskırös 2010 november 17 Hódmezıvásárhely MJV KözoktatK zoktatási Feladat-ell ellátási Fejlesztési si Terve (2006-2013) 2013) Intézményi átszervezések sek (2007) Az oktatási si-nevelési intézm zmények

Részletesebben

KÖZPONTI PROGRAMOK SZERKEZETE. NSZFI Kutatásszervez

KÖZPONTI PROGRAMOK SZERKEZETE. NSZFI Kutatásszervez ORSZÁGOS KÉPZK PZÉSI JEGYZÉK, KÖZPONTI PROGRAMOK JOGSZABÁLYI HÁTTERE, H SZERKEZETE Menyhért Anikó NSZFI Kutatásszervez sszervezési si és s fejlesztési si osztály 1 A szakképz pzés alapdokumentumai - Országos

Részletesebben

FUX ZRT. H-3527 Miskolc, Vásártéri u. 8. Tel: 36-46-501-850 Fax: 36-46-501-851 www.fux.hu. Aswad Dina

FUX ZRT. H-3527 Miskolc, Vásártéri u. 8. Tel: 36-46-501-850 Fax: 36-46-501-851 www.fux.hu. Aswad Dina FUX ZRT. H-3527 Miskolc, Vásártéri u. 8. Tel: 36-46-501-850 Fax: 36-46-501-851 www.fux.hu Alapítási év:1991. December Alapítók: December 4. Drótmvek 2 f magánszemély Els üzleti év: 1992 F tevékenység:

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Hátrányos helyzetû gyermekek integrált fejlesztése 2006.

Hátrányos helyzetû gyermekek integrált fejlesztése 2006. Körzeti KözoktatK zoktatási Intézm zmény DARÁNY Hátrányos helyzetû gyermekek integrált fejlesztése se 2006. Készítette: Radics József A természeti környezetk A Duna Dráva Nemzeti Park környezetk rnyezetében,

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI FELADATAI. Velence, 2008. december 5.

A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI FELADATAI. Velence, 2008. december 5. A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI CIÓS FELADATAI Dr. Bóday B PálP ügyvezető elnök Országos Humánpolitikai Egyesület Velence, 2008. december 5. A SZTRÁJKR JKRÓL A dolgozók k körében

Részletesebben

Keszthelyi Tudás s Tér T. gekről

Keszthelyi Tudás s Tér T. gekről Keszthelyi Tudás s Tér T Több nézőpontbn pontból l a felnőttk ttképzésben rejlő lehetőségekr gekről Program Köszöntő Csengei Ágota, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója Szüks ksége van-e e a

Részletesebben