A társaslélektan szerepfogalmának árnyalásával, ágyazott nevelésen-tanításon (avagy oktatáson-képzésen),

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A társaslélektan szerepfogalmának árnyalásával, ágyazott nevelésen-tanításon (avagy oktatáson-képzésen),"

Átírás

1 A FELNÕTTKÉPZÔK SZEREPEI A Pécsi Tudományegyetem Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Intézete 2003-ban megjelentette : Mesterség és szerep címû könyvét, amelynek alcíme: A nevelési-tanítási szerep a pedagógusok és az andragógusok munkájában. Ebbõl közlünk szemelvényeket. A szerep fogalma a társaslélektanból települt át a pedagógiába és az andragógiába. A társaslélektan az egyének társadalmi szerepérõl beszél. Eszerint a szerep olyan magatartásmód, viselkedésforma, ennek verbális és nem-verbális kommunikációs megnyilvánulásaival együtt, melyet a saját, társadalomban elfoglalt helye mindenkiben kialakít az érzékelhetõ társadalmi elvárások alapján. A szerep mint olyan Nem egyetlen szerepben, hanem szerepek finom hálózatában élünk, mint ahogy többféle emberi közösségben is, és mindegyikben más-más helyet mondhatunk a magunkénak, mindegyikben más-más elvárásokkal szembesülünk. Személyközi kapcsolataink, egymásra hatásunk különféle helyzeteiben igyekszünk az oda illõ szerep elõírásai szerint viselkedni, kommunikálni. Szerepeinket tanuljuk, mégpedig a tanulás változó módozataiban, s különösen a mintakövetõ tanulás menetében. S van úgy, hogy rosszul tanultuk meg, vagy rossz szerepet tanultunk, félreértettük a szerepelvárásokat, vagy jól értelmeztük, s mégsem érezzük jól magunkat benne. Ilyenkor szerepkonfliktusokat élünk át. A társaslélektan szerepfogalmának árnyalásával, az emberi kapcsolatokba ágyazott nevelésen-tanításon (avagy oktatáson-képzésen), az oktatás-képzés kommunikatív-viselkedési természetén át juthat el a pedagógiai-andragógiai gondolkodás a nevelési-tanítási szerephez. A nevelési-tanítási szerep A tanítás (az oktatás, a képzés) nagy változatosságot mutató, konkrét helyzetek láncolataként is leírható, amely sokféle kommunikatív-viselkedési interakcióban jelenik meg. Ezek a helyzetek a tanítás (az oktatás, a képzés) folyamataiban, közelebbrõl a folyamatok részegységeiben (epizódjaiban) konkrét térben és konkrét idõben jelenlévõ illetve kialakuló, konkrét körülmények, viszonyok együttesei. A körülmények, a viszonyok személyköziek, s nemcsak külsõ, kommunikatívviselkedési jelentésük valósítja meg õket, hanem az általuk kifejezett belsõ, személyi (gondolati, érzelmi) tartalom is. A tanítás (az oktatás, a képzés) nemcsak helyzetek láncolata, hanem egyben a tanítási szerepek helyzetekhez kötött láncolata is, láncszemenként nagy változatosságot felmutatva. A nevelési-tanítási (oktatási-képzési) szerep úgy írható le, mint tudatos, célra irányuló pedagógusi, andragógusi viselkedés, kommunikáció, amelyet az óvodapedagógusok, a tanítók, a tanárok és a felnõttoktatók, felnõttképzõk a nevelés, a tanítás (az oktatás, a képzés) konkrét helyzeteiben, konkrét nevelési, tanítási (oktatási, képzési) feladatok teljesítése érdekében alkalmaznak. A nevelési-tanítási (oktatási-képzési) szerep a pedagógusok és az andragógusok által választott és irányított, tudatos viselkedés, kommunikáció. A nevelési-tanítási (oktatási, képzési) szerep tartozékai: a tanítás attitûdjei, hangneme és stílusa. A szerepek belõlük és általuk formálódnak. A tanítás (az oktatás, a képzés) attitûdjeiben a készenlét szervezõdik a tanítványok aktivizálására és a tanítványok aktivitására való reagálásra egyaránt. Ranschburg Jenõ alkalmazható attitûdtipológiája megkülönbözteti egymástól a meleg-engedékeny, a meleg-korlátozó, a hideg-engedékeny és a hideg-korlátozó nevelési-tanítási beállítódást. A tanítás hangneme - zenei analógiaként és mint metaforikusan értelmezhetõ kategória - Makarenkótól származik. Tapasztalunk dúr, moll, valamint mixolid, fríg és líd hangnemû tanítást. Makarenko a dúrhangnemû nevelést-tanítást ajánlotta. A hangnem hangulatot teremt, amely az emberi kapcsolatok közegeként a tanítás 13

2 közege. Közérzetet teremt, a közérzet pedig hajlandóságot az azonosulásra vagy az elutasításra. A hangulat ilyenképpen tanítási tényezõ, a tanítás (az oktatás, a képzés) hatóeszköze. A hangnem a pedagógusok és az andragógusok kommunikatív-(metakommunikatív!)-viselkedési megnyilvánulásainak egészébõl árad. A tanítás (az oktatás, a képzés) stílusát Lewinnek és munkatársainak csoportlélektani vizsgálatai óta tudjuk pedagógiailag és andragógiailag értelmezni. Lewin és munkatársai három stílust különböztettek meg: az autokratikus, a laissez-faire és a demokratikus (avagy együttmûködõ) stílust. Az attitûd, a hangnem és a stílus együttesen léteznek, jelen vannak egymásban, elõidézik, gerjesztik egymást, így fejtik ki hatásukat. A nyilvánvaló különbségeket nem feledve, a pedagógusok és az andragógusok mestersége egylényegû mesterség, amelynek az egyik egyetemes sajátossága az, hogy emberi kapcsolatok közegében, az emberi viszonyulások, a kommunikáció, a viselkedés szerepformái által is emberformáló hatásokat közvetít. A mesterség differenciált szereprendszerében az emberformáló szerepformákat a nevelési tanítási (az oktatási, képzési) szerep attribútumai egylényegû szerepekké fogják össze. Ez a pedagógiait és az andragógiait közös alapra helyezõ, egybefogó szemlélet minden bizonnyal változás a pedagógiai és az andragógiai gondolkodás megszokott rendjében: ha egyetlen témában csupán, az antropogógiai (embernevelési, avagy embertanítási-oktatási-képzési) szemlélet felé fordul. Lemond tehát a felnõttoktatást diszciplinárisan bekebelezni kívánó, de a felnövekvõ nemzedékek nevelési-oktatási-képzési szemléletét elhagyni képtelen pedagógiai felfogás egyoldalúságáról. (Amely megrögzött hagyományaival gyermek-vezetésként kíván felnõtt-vezetéssé válni.) És lemond a felnõttoktatást, a felnõttképzést a pedagógiától jogosan elkülöníteni kívánó, de a különbséget abszolutizáló és csak a saját autonómiáját hangsúlyozó andragógai felfogás egyoldalúságáról is. (Amely az önmagát, a saját arcát keresõ és megtaláló felnõttoktatás, felnõttképzés érthetõen radikális attitûdjeitõl nyer energiát.) A magyar neveléstudomány az elmúlt évtizedekben létrehozott olyan teljesítményeket, amelyek a szerep-probléma megközelítéséhez adekvát szemléletet, általános elméleti környezetet adnak. Ha nem is magát a nevelési-tanítási szerepet teszik górcsõ alá, kibontják azokat az összefüggéseket, amelyek felkínálják a szerep-probléma exponálását, a róla való gondolkodást, és tág elméleti kereteket vonnak köréje. Kifejezetten neveléstudományi kereteket, friss szempontokkal, új gondolkodási irányokkal. Természetesen egymástól különbözõ, bár olykor egymással találkozó témákat feldolgozva, és természetesen egymással nem feltétlenül rokonítható felfogásban. És mindig a pedagógiai gondolkodás színterein. De magukban hordják az egyetemesség szemléleti tágasságát és ténybeli kiindulási pontjait. Ezért használhatóak az andragógiai gondolkodás számára is. A szerep-problémáról való gondolkodás háttereként elsõsorban a következõ munkák ilyenek (megjelenésük sorrendjében): Szarka József: A nevelési tapasztalat (1971), Mihály Ottó: Nevelésfilozófia és pedagógiai célelmélet (1974), Gáspár László: A társadalmi gyakorlat szükségletei és az általános nevelés tartalma (1977), Bábosik István: Személyiségformálás közvetett hatásokkal (1982)., Zsolnai József két munkája: a Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba és a Vázlatok a pedagógia filozófiai és társadalmi vonatkozásainak megragadásához (1996), Zrinszky László: Iskolaelméletek és iskolai élet (2000), valamint Nagy József: XXI. század és nevelés (2000). A magyar andragógiai elmélet az as években kezdte alakítani a szerepprobléma sajátos felnõttoktatási hátterét. Általános összefüggések között, a szerepprobléma exponálására inspiráló gondolatmenetekkel. Maróti Andor két munkája az irányadó: a Résztvevõközpontúság a felnõttek tanításában (1990) és A felnõttoktatás minõségi fejlesztésérõl (1995), továbbá Zrinszky László összefoglaló andragógiája: A felnõttnevelés tudománya - Bevezetés az andragógiába (1995), valamint Szabóné Molnár Anna: Az andragógia a mûvelõdéselméletben (1998). A legtágabb és a legdifferenciáltabb andragógiai összefüggéseket Durkó Mátyás komponálta az andragógiai szerepfogalom mögé a Társadalom, felnõttnevelés, önnevelés-ben (1998.) Van egy különleges mûve az elmult évtizedek magyar pedagógiai-andragógiai szakirodalmának, Lóránd Ferenc munkája A Kertész utcaiak - Iskolám története (1977). Szépirodalmi eszköztára a nevelési-tanítási szerepek sok változatát ábrá- 14

3 zolja, jeleníti meg. A helyzetek, az emberi kapcsolatokban a viszonyulások leírása itt tudományos szakszerûséggel, de a mûvészeti látásmód alkalmazásával történik, s ekként általános és egyedi jegyeik egyszerre ragadhatók meg. Az andragógusszerepek problémái A nevelési-tanítási szerep, mint a pedagógiai és az andragógiai mesterség alkotórésze, s ekként, mint pedagógiai és andragógiai fogalom, beállítható a szerepfogalmak sokszínû rendjébe. A nevelési-tanítási szerep a pedagógusok és az andragógusok életében csupán az egyik szereptartomány, a foglalkozási-mesterségbeli szereprendszer része. Áthallásos viszonyban van a nagy társadalomban lejátszódó, az ott elfoglalt helyek és az ott jelentkezõ elvárások által szabályozott különféle szerepekkel. Tehát: szerepek az intézményen kívül és az intézményen belül. A benti szerepek funkcionális szerepek, mondjuk így: feladatszerepek, amelyek a pedagógusok és az andragógusok munkájának különbözõ - egyénenként is többféle - karakterében, alakjában, feladataiban vannak jelen. Az egyik ágon az intézmény funkcionális tagoltsága és hierarchiája létrehozza az alá-fölé- és mellérendelõ beosztások szerepeit. A másik ágon - átszõve az elõbbiekkel - a nevelés, a tanítás (a pedagógiai és az andragógiai munka) létrehozza a tanítványokkal való foglalkozás, a bánásmód, a tanítványokhoz fûzõdõ viszony szerepeit. Az andragógusok szerepei - éppen úgy, mint a pedagógusokéi - feladatszerepek. A felnõttoktatói, felnõttképzõi mesterség központjában is mindig a tanítványok állnak. A pedagógusi és az andragógusi szerepek között, mindezen túl azonban mértékadó eltéréseket találunk. A szerepek nézõpontjából a különbségek a felnõttoktatási, felnõttképzési tevékenység intézményesülésével kezdõdnek. A pedagógiai tevékenység körülhatárolható, homogén intézménytípusok és intézményi fokozatok keretei között szervezõdik, és a közoktatásban többékevésbé koherens intézményrendszer szabályozza. (Óvoda, iskola, bentlakásos intézetek.) Az intézményi funkciók makrostruktúrája intézménytípusonként és intézményi fokozatokként egynemû, bár funkcionális mikrostruktúrája jellemezhetõ eltérésekrõl tanúskodik. Ebbe a rendszerbe beleszövõdnek a pedagógiai tevékenység különféle más szervezõdései (gyermek- és ifjúsági egyesületek, programok, táborok stb.), amelyek sokszor a rendszeren kívülrõl indulnak. De velük együtt: a pedagógiai tevékenység intézményi és funkcionális keretei jellegzetesebb integratív tendenciákba rendezõdnek, mint a felnõttoktatási, felnõttképzési tevékenység intézményi és funkcionális keretei. S bár a pedagógiai tevékenység intézményi és funkcionális diverzifikációja érzékelhetõ, nem éri el a felnõttoktatás, felnõttképzés diverzifikációjának dinamikáját és - olykor már-már határtalannak tûnõ - kiterjedését. Andragógia-jegyzet a Pécsi Tudományegyetem FEEFI hallgatóinak A felnôttoktatás intézményei A felnõttoktatásnak, a felnõttképzésnek is vannak homogén intézménytípusai és intézményi fokozatai (pl. a közoktatás rendszerébe települt felnõttoktatásnak), amelyek funkcionális makrostruktúráik tekintetében egynemûek. Maga a felnõttoktatás, a felnõttképzés azonban nagyon sokféle, egymástól eltérõ, határozottan differenciálódó - mi több: diverzifikálódó - különbözõ típusú intézményi szervezõdés és funkcionális makro struktúra rendszere. Tartozékai között vannak egészen formálisak és egészen nem-formálisak /, amelyekre az intézményi titulus szinte rá sem ragasztható. (Pl. az önkéntesen szervezõdõ, önirányítású tanulókörök.) És jelen vannak a két szélsõ karakter közötti különféle átmenetek is. Mindezeknek megfelelõen (s ez az andragógusszerepek értelmezése szempontjából fontos) vannak hatósági-hivatali jelleget és funkciókat is magukon viselõ intézmények (pl. a közoktatás és a szakképzés felnõttoktatási-felnõttképzési szervezõdései), és vannak olyanok, amelyek a felnõttoktatási, felnõttképzési tevékenység menetrendjébe nem építenek bele 15

4 hatósági-hivatali összefüggéseket, de a tevékenység hátterét, infrastruktúráját hatósági-hivatali keretekben szervezik (pl. a közmûvelõdési-ismeretterjesztõ intézmények szakköri programjainál). És vannak olyan szervezõdések, amelyekben a hatósági-hivatali jelleg és funkció szóba sem jöhet. Mindazonáltal valamennyi változat (még az önirányítású tanulókörök is legalább moderátorként) szakszerû felnõttoktatói-felnõttképzõi közremûködést kíván. Másrészt jellemzõek a felnõttoktatásra, felnõttképzésre a funkcionálisan (funkcionális makrostruktúráik tekintetében) nem egynemû, heterogén intézmények. Egy-egy intézménytípus gyakran különféle - olykor rokonítható, máskor nem rokonítható - felnõttoktatási, felnõttképzési funkciót láthat el. Illetve az intézménytípusok funkcionálisan gyakran átalakulnak, mondhatni új, más intézménytípussá válnak. Bonyolítja a helyzetet a tartalmak, a tananyag sokfélesége. A felnõttoktatás, a felnõttképzés rendszerében - kis túlzással - mindent tanulni lehet, mindent tanítanak, ami tanulható, ami tanítható. A felnõttoktatásnak, a felnõttképzésnek ez nembéli sajátossága. És mindenkit tanítanak, aki tanulni akar. Ezen a téren lent, a felnõttkor kezdeteinek környékén nem egyszer s mindenkorra meghúzott, hanem több-kevésbé átjárható határvonal húzódik. Fent, az öregedés mentén elvileg nincsenek életkori határok. A tanulás és a tanítás tevékenységformái, szerkesztett kompozíciói szintén nagy változatosságot mutatnak. Érthetõ, hogy az intézményi (és kvázi intézményi) szervezõdések, a funkcionális struktúrák, a tananyag, a tanítványok (életkor) sokfélesége, valamint a tanulás és a tanítás kompozícióinak különbségei - a felnõttoktatás-felnõttképzés egészét tekintve - sokféle, egymástól jelentõsen különbözõ felnõttoktatói, felnõttképzõi helyzetet, tevékenységet és feladatot hoznak létre. S ennek megfelelõen az andragógusok szerephelyzetei, szerepei nagyon változatosak. Olykor talán még párhuzamba sem állíthatók egymással. Nyilvánvalóan vannak olyan szervezõdések, amelyekben az intézmény funkcionális tagoltsága és hierarchiája megteremti az alá-, fölé- és mellérendelõ beosztások szerepeit. Vannak olyanok, amelyekben ez csupán a fõ tevékenység (a tanítás) infrastrukturális hátterére jellemzõ, és a szervezetben dolgozó andragógusok egy részének helyzetét nem jellemzi (mert pl. egy-egy alkalomra meghívott elõadók). És vannak olyan szervezõdések, amelyekben nyoma sincs a beosztások hierarchiájának, s az ebbõl fakadó szerepeknek. Avagy: vannak olyan intézmények, amelyekben a tisztviselõi-hivatalnoki szerep az andragógusok elválaszthatatlan sajátja. Vannak olyanok, amelyekben az andragógusok egy része mentesül e szerep megvalósításának kötelezettségei alól. És vannak olyan szervezõdések, ahol a tisztviselõi-hivatalnoki szerep szóba sem jön. Mindez az andragógusok munkájának testületi jellegére tekintve is változatosságra mutat. Az andragógus kollektívák létmódja és feladataik koherenciája eltér egymástól: a szorosan szervezett, sûrû belsõ kapcsolatokkal bíró és integrálódó feladatokat ellátó együttesektõl a lazábban szervezett, sõt egészen laza, ritkább, sõt esetleges belsõ kapcsolatokkal bíró és alig integrálódó, sõt inkább differenciálódó feladatokat ellátó együttesekig. Hozzájuk illesztve a testületen (andragógus kollektívákon) kívül ellátható feladatokat, olyan szervezõdésekben, amelyek kifejezetten ezt kívánják. Ilyenkor az andragógus magányosan, teljes szakmai autonómiával végzi a munkáját. Másrészt: vannak tartós, valóban testületté formálódó felnõttoktatói, felnõttképzõi csoportosulások, viszonylag állandó résztvevõkkel. De vannak rövid, egyegy feladatra alakuló, idõleges csoportosulások is, melyeknek idejük sincs valódi testületté formálódni. Gondoljunk például a közoktatás rendszerében mûködõ iskolai felnõttoktatásra, ahol andragógus tantestületek dolgoznak, az iskola ( mint olyan ) intézményi karakterét megõrizve. Ennél bizonyosan lazább a testületiség például a két-három hétig vagy néhány hónapig tartó, koherens képzési programot lebonyolító tanfolyamon. Fokozódik a testületiség lazulása a több elõadót kívánó elõadássorozatokon. Az önirányítású tanulókörök moderátorai testületen kívül dolgoznak stb., stb. Belejátszik mindebbe a felnõttoktatásifelnõttképzési szervezõdésekbe tömörült fõfoglalkozású (a szervezõdésben státuszban lévõ, vele tartós munkaviszonyban álló) és az oda idõlegesen meghívott, netán csupán esetenként feladatot kapó andragógusok aránya. Hozzátéve, hogy a felnõttoktatás, a felnõttképzés természete minden idõben az utóbbiak nagymértékû alkalmazását kívánja. 16

5 Az alá-, fölé,- mellérendelés szerkezetei a többféle testületiségben többféle alakot öltenek, függenek az andragógus kollektívák létmódjától és feladataik koherenciájától. Esetenként ki sem alakulnak. Az andragógusok beosztási szerepei változatosak. Esetenként ilyen szerepek létre sem jönnek. Ugyanakkor azonban az andragógusok feladatszerepeinek központjában (éppen úgy, mint a pedagógusoknál) a tanítványok állnak. Az igazi felnõttoktatói, felnõttképzõi szerepek a tanítványokkal való foglalkozás szerepei. Természetesen átszõve - az így vagy úgy létezõ - beosztási szerepekkel, vagy éppen ezek hiányától meghatározva: valamilyen mértékben kombinálva a tisztviselõi-hivatalnoki szerepformákkal, avagy ezek nélkül: hordozva a testületi személyközi viszonyok (az andragógus-andragógus viszony) reminiszcenciáit, vagy nélkülözve õket. A tanítványokat magában foglaló szerepkör valamennyi esetben a tanítványok felnõtt voltának és ebben felnõtti társadalmi státuszának sajátosságai által van meghatározva. Egyszerre életkori-pszichológiai és szociológiai szempontból értékelhetõ sajátosságok ezek, s egyaránt kifejezik a felnõttkori tanulás, valamint a felnõttkori emberi kapcsolatok kondícióit, amelyek - ez ma már közhely - eltérnek a felnövekvõ nemzedékek kondícióitól tõl az Országos Pedagógiai Intézet Felnõttoktatási Tanszékének, Osztályának munkatársa, tanszékvezetõje, osztályvezetõje, az intézet általános képzési igazgatója, majd az OPI és 1990-tõl az Országos Közoktatási Intézet általános fõigazgató-helyettese, késõbb a felnõttoktatási mûhely vezetõje, illetve a Felnõttoktatási és Kisebbségi Központ munkatársa. Legutóbbi munkái: Közoktatás és nemzet (2001), A problémamegoldó tanítás mint felnõttoktatási stratégia (2002), Különvélemény az oktatási-képzési minõség biztosításáról (és a minõségrõl) (2003), Mesterség és szerep (2003), Hipotézisek az e-learningrõl (2004). A Pedagógiai Lexikon (1997) felnõttoktatási szakszerkesztõje, a Felnõttoktatási és- képzési Lexikon (2002) társfõszerkesztõje. (1) Bajban vagyok a felnõttoktatás és a felnõttképzés, a felnõttoktató és a felnõttképzõ fogalmi használatával. A magyar fogalomtár és szóhasználat kifinomultan megkülönböztetõ, s az andragógiai elméletben és az andragógiai gyakorlat kommunikációjában egyaránt konszenzus nélküli. A Mesterség és szerep-ben - lehetséges eljárásként - a felnõttoktatást, illetve a felnõttoktatót egyetemes fogalomként, általános jelentéssel használom, mint a felnõttnevelés és a felnõttképzés szinonímáját. A könyv jelen rezüméjében átalakítottam ezt a megoldást: bár a rezümé címe ( A felnõttképzõk szerepei ) a felnõttképzés és a felnõttképzõ egyetemes jelentésére utal, a felnõttoktatást és a felnõttképzést, valamint a felnõttoktatót és a felnõttképzõt külön választom, de egymás mellé állítom, összekapcsolom, és kissé elmosom, s ezáltal szabadabbá is teszem értelmezésüket. Egyébként a jelen lapszámban Lada László tanulmánya: az Andragógia - a felnõttkori tanulás-tanítás tudománya, jól eligazít a fogalmak és a terminusz- technikuszok ügyében. (2) A diverzifikáció fogalma a közgazdaságtanból szivárgott át a pedagógiába és az andragógiába. A gazdaságban tudatos bõvítést jelent, amelyet a termelõ vállalatok valósítanak meg gyártási profiljukban, a várható piaci lehetõségek jobb kihasználása érdekében. A kifejezés (diverzifikáció) a valamitõl való eltérést, elhajlást (diverzió), a széttartó, szétágazó (divergens), valamint a különfélék együttes létezésének, a vegyes (diverza) jelentéstartalmait hordozza, és a diverzifikációban megjeleníti azt, hogy folyamatról van szó. A nevelési (oktatási, képzési) rendszerek diverzifikációja a rendszerek olyan mozgása, folyamatos alakulása, amelyben alkotórészeik elhajolnak egymástól, széttartó elágazásokat képeznek, differenciálódnak, bõvülnek, bonyolultabbá válnak. A leglényegesebb a rendszerek újabb és újabb alkotórészeinek megjelenése és különbségeik, egymástól való eltérésük felerõsödése, a rendszerek széttartó mozgása. Persze a sokféleség egységének valamilyen határai között. A nevelési (oktatási, képzési) rendszerek diverzifikációjában részt vesznek a funkciók, a célok, a tanítványok, az intézmények, az oktatás tartalmai és tevékenységformái, valamint didaktikai kompozíciói. A jelenség és a probléma felfedezése, a kifejezés (diverzifikáció) használata eléggé új keletû. Vizsgálói arra a megállapításra jutottak, hogy valójában történeti folyamat, amely korábban is jellemezte a nevelési (oktatási, képzési) rendszerek fejlõdését. Dinamikája és mértéke azonban mostanában felerõsödött, megnövekedett, tudomásulvétele és megfogalmazása elkerülhetetlenné vált. Különösen a felnõttoktatásban. (3) Formális képzés (angol: formal education): egyik értelme szerint a közoktatásban, illetve a felsõoktatásban végbemenõ képzés mind a felnövekvõ nemzedékek, mind a felnöttek oktatásában. Más értelemben minden olyan képzés az elõbbiekkel együtt, amely intézményesitett keretek között, a társadalomban hivatalosan elfogadott végzettséget ad. A legtágabb, harmadik értelmezés szerint minden olyan képzés, oktatás, amely - függetlenül attól, hogy ad-e végzettséget - intézményes keretek között folyik. (Van külön didaktikai jelentése is: az ún. materiális vagy anyagi képzéssel szembeállított ún. alaki képzés, a gondolkodási és gyakorlati mûveletek fejlesztése. Most nem ebben a jelentésében használjuk) Nem-formális képzés (angol: non-formal education): az elõbbieken kívüli képzés, amely a szabad tanulás céljait valósítja meg. Bár nem intézményi keretek között folyik, de igénybe veszi az intézmények segítését. Egyébként a formális és a nem-formális szembeállítás, ha gyakorta használják is, sok bizonytalanságot hagy maga után. (4) A hazai szakirodalomban az 1960-as években már sorra jelentek meg a felnõttkorral és a felnõttkori tanulás problematikájával foglalkozó munkák. A fontosabbak: Putnoky Jenõ: Pszichológia és andragógia, in. Pedagógiai Szemle, sz.; Radnai Béla: Felnõttekrõl felnõtteknek, TIT, Bp Radnai Béla: A felnõttoktató személyérõl, In. Népmûvelési Értesitõ sz.; Kiss Tihamér könyve, az Életkorok pszichológiája. - A személyiség fejlõdése és hanyatlása, Bp ; majd Durkó Mátyás összefoglaló munkája, a Felnõttnevelés és népmûvelés, Bp A téma társadalmi vonatkozásainak egy csoportjáról e sorok írója is (Cs.Gy.) ismertette vizsgálatai eredményeit a Munka melletti tanulás zavarai - Idõszerkezetek és tanulási folyamatok a felnõttoktatásban címû könyvében. Bp

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Összeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs. Szakirodalom

Összeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs. Szakirodalom A kurzus témakörei: Felnőttképzés módszertana és eszközrendszer 1. Összeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs Szakirodalom 1. A didaktika fogalma (i), és a tudományterületet ért főbb elméleti hatások (Rogers,

Részletesebben

Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08

Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 1. Az andragógia tudományrendszertani helye. Az andragógia és a neveléstudományok viszonyrendszerének feltárása. Az andragógia terminológiai

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények,

Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, elvárások A Felnőttképzés c. tantárgy tananyagának felépítése

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől

Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 s, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől Család és gyermekvédő diszciplináris mintatanterve (40 kredit) neve Alapozó törzstárgyak (11

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi mesterképzési szak A felsőoktatás-pedagógiai szakirány Tájékoztató anyag (2015.december) Tartalom A szakirány céljai... 2 A képzésben érdekeltek köre...

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK PEDAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: - Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: alap Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe

z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok

Részletesebben

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését.

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését. A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését. A 128 órás (8X2 nap) képzés célja a résztvevők képessé tétele önkifejezésre,

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tankönyvgyűjteményének középés hosszú távú stratégiája A Nemzeti Tankönyvtár feladatai

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

A neveléstudományi doktori iskolák helyzete

A neveléstudományi doktori iskolák helyzete A neveléstudományi doktori iskolák helyzete Bazsa György, a MAB elnöke A MTA Pedagógia Bizottságának ülése Budapest, 2009. december 11. Eötvös Loránd: Csak az az igazi tudomány, amely világra szól; s ezért

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Hallgatói tájékoztató Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a TÁMOP 3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése)

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei

A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei CIVITAS Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Budapest, 2007. május 04. A kompetencia alapú programcsomagok intézményi adaptálásának tapasztalatai, lehetőségei és feltételei Készítette: Labáth Ferencné

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 4. számú melléklet ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 2013. 2 TANÁRMINŐSÍTÉS Andrássy Gyula Szakközépiskola Iskolahasználói elvárások és minőségpolitikai indikátorok 1. szint: alapvető

Részletesebben

ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK művelődésszervező felnőttképzési szervező

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében

Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében Budapest, 2013. 05.28. dr. Kósa Zsigmond A felsőoktatási képzőhelyek területei Képzők Egészségtudományi képzés Orvostudományi képzés A

Részletesebben

II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek

II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek Óvónői szakmai kompetenciák I. Általános, kiegészítő kompetenciák 1. Szervezeti és humán erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos kompetenciák (csoportmunka, szervezés,

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014

8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján. Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján Kaposi József 2014 8/2013 (I.30.) EMMI rendelet 2. melléklete alapján A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés

Részletesebben

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009.

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Célja megállapítani az iskola fenntarthatóságának és környezetpedagógiai tevékenységének

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

ANDRAGÓGIA ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI I.

ANDRAGÓGIA ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI I. ANDRAGÓGIA ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI I. - JEGYZET-TERVEZET- Dr. Khademi-Vidra Anikó Ph.D 1 TARTALOMJEGYZÉK Csoma Gyula: Andragógia, - a pedagógia mellett (?) 3. Felkai László: A felnőttoktatás története

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program Darvai Tibor Önéletrajz Személyes adatok: Név: Darvai Tibor Cím: 6724, Szeged, Kossuth Lajos sgt. 103. Telefon: 70/504-83-58 E-mail: darvai.tibor@gmail.com Tanulmányok: 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Alapadatok: Név: E -mail: Telefonszám: Dr. Pavluska Valéria valeria.pavluska@ktk.pte.hu +36 72 501 599/23200 1. Munkahelyi adatok (beosztás, mikortól): Beosztás: Időpont: Egyetemi docens

Részletesebben

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév

Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Különös közzétételi lista 2010/2011. tanév Személyi feltételek Pedagógus-munkakörben Sorszám A pedagógus végzettsége, szakképzettsége 1. Magyar-orosz-német szakos tanár Szakvizsgázott pedagógus: közoktatási

Részletesebben

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék

Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért

TanodaPlatformkonferencia. a tanodamozgalom fejlesztéséért TanodaPlatformkonferencia a tanodamozgalom fejlesztéséért 2014. december 12. 10.00 15.30 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 40. Mi is az a tanoda Miről szól ez a konferencia

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben