A társaslélektan szerepfogalmának árnyalásával, ágyazott nevelésen-tanításon (avagy oktatáson-képzésen),
|
|
- Irma Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A FELNÕTTKÉPZÔK SZEREPEI A Pécsi Tudományegyetem Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Intézete 2003-ban megjelentette : Mesterség és szerep címû könyvét, amelynek alcíme: A nevelési-tanítási szerep a pedagógusok és az andragógusok munkájában. Ebbõl közlünk szemelvényeket. A szerep fogalma a társaslélektanból települt át a pedagógiába és az andragógiába. A társaslélektan az egyének társadalmi szerepérõl beszél. Eszerint a szerep olyan magatartásmód, viselkedésforma, ennek verbális és nem-verbális kommunikációs megnyilvánulásaival együtt, melyet a saját, társadalomban elfoglalt helye mindenkiben kialakít az érzékelhetõ társadalmi elvárások alapján. A szerep mint olyan Nem egyetlen szerepben, hanem szerepek finom hálózatában élünk, mint ahogy többféle emberi közösségben is, és mindegyikben más-más helyet mondhatunk a magunkénak, mindegyikben más-más elvárásokkal szembesülünk. Személyközi kapcsolataink, egymásra hatásunk különféle helyzeteiben igyekszünk az oda illõ szerep elõírásai szerint viselkedni, kommunikálni. Szerepeinket tanuljuk, mégpedig a tanulás változó módozataiban, s különösen a mintakövetõ tanulás menetében. S van úgy, hogy rosszul tanultuk meg, vagy rossz szerepet tanultunk, félreértettük a szerepelvárásokat, vagy jól értelmeztük, s mégsem érezzük jól magunkat benne. Ilyenkor szerepkonfliktusokat élünk át. A társaslélektan szerepfogalmának árnyalásával, az emberi kapcsolatokba ágyazott nevelésen-tanításon (avagy oktatáson-képzésen), az oktatás-képzés kommunikatív-viselkedési természetén át juthat el a pedagógiai-andragógiai gondolkodás a nevelési-tanítási szerephez. A nevelési-tanítási szerep A tanítás (az oktatás, a képzés) nagy változatosságot mutató, konkrét helyzetek láncolataként is leírható, amely sokféle kommunikatív-viselkedési interakcióban jelenik meg. Ezek a helyzetek a tanítás (az oktatás, a képzés) folyamataiban, közelebbrõl a folyamatok részegységeiben (epizódjaiban) konkrét térben és konkrét idõben jelenlévõ illetve kialakuló, konkrét körülmények, viszonyok együttesei. A körülmények, a viszonyok személyköziek, s nemcsak külsõ, kommunikatívviselkedési jelentésük valósítja meg õket, hanem az általuk kifejezett belsõ, személyi (gondolati, érzelmi) tartalom is. A tanítás (az oktatás, a képzés) nemcsak helyzetek láncolata, hanem egyben a tanítási szerepek helyzetekhez kötött láncolata is, láncszemenként nagy változatosságot felmutatva. A nevelési-tanítási (oktatási-képzési) szerep úgy írható le, mint tudatos, célra irányuló pedagógusi, andragógusi viselkedés, kommunikáció, amelyet az óvodapedagógusok, a tanítók, a tanárok és a felnõttoktatók, felnõttképzõk a nevelés, a tanítás (az oktatás, a képzés) konkrét helyzeteiben, konkrét nevelési, tanítási (oktatási, képzési) feladatok teljesítése érdekében alkalmaznak. A nevelési-tanítási (oktatási-képzési) szerep a pedagógusok és az andragógusok által választott és irányított, tudatos viselkedés, kommunikáció. A nevelési-tanítási (oktatási, képzési) szerep tartozékai: a tanítás attitûdjei, hangneme és stílusa. A szerepek belõlük és általuk formálódnak. A tanítás (az oktatás, a képzés) attitûdjeiben a készenlét szervezõdik a tanítványok aktivizálására és a tanítványok aktivitására való reagálásra egyaránt. Ranschburg Jenõ alkalmazható attitûdtipológiája megkülönbözteti egymástól a meleg-engedékeny, a meleg-korlátozó, a hideg-engedékeny és a hideg-korlátozó nevelési-tanítási beállítódást. A tanítás hangneme - zenei analógiaként és mint metaforikusan értelmezhetõ kategória - Makarenkótól származik. Tapasztalunk dúr, moll, valamint mixolid, fríg és líd hangnemû tanítást. Makarenko a dúrhangnemû nevelést-tanítást ajánlotta. A hangnem hangulatot teremt, amely az emberi kapcsolatok közegeként a tanítás 13
2 közege. Közérzetet teremt, a közérzet pedig hajlandóságot az azonosulásra vagy az elutasításra. A hangulat ilyenképpen tanítási tényezõ, a tanítás (az oktatás, a képzés) hatóeszköze. A hangnem a pedagógusok és az andragógusok kommunikatív-(metakommunikatív!)-viselkedési megnyilvánulásainak egészébõl árad. A tanítás (az oktatás, a képzés) stílusát Lewinnek és munkatársainak csoportlélektani vizsgálatai óta tudjuk pedagógiailag és andragógiailag értelmezni. Lewin és munkatársai három stílust különböztettek meg: az autokratikus, a laissez-faire és a demokratikus (avagy együttmûködõ) stílust. Az attitûd, a hangnem és a stílus együttesen léteznek, jelen vannak egymásban, elõidézik, gerjesztik egymást, így fejtik ki hatásukat. A nyilvánvaló különbségeket nem feledve, a pedagógusok és az andragógusok mestersége egylényegû mesterség, amelynek az egyik egyetemes sajátossága az, hogy emberi kapcsolatok közegében, az emberi viszonyulások, a kommunikáció, a viselkedés szerepformái által is emberformáló hatásokat közvetít. A mesterség differenciált szereprendszerében az emberformáló szerepformákat a nevelési tanítási (az oktatási, képzési) szerep attribútumai egylényegû szerepekké fogják össze. Ez a pedagógiait és az andragógiait közös alapra helyezõ, egybefogó szemlélet minden bizonnyal változás a pedagógiai és az andragógiai gondolkodás megszokott rendjében: ha egyetlen témában csupán, az antropogógiai (embernevelési, avagy embertanítási-oktatási-képzési) szemlélet felé fordul. Lemond tehát a felnõttoktatást diszciplinárisan bekebelezni kívánó, de a felnövekvõ nemzedékek nevelési-oktatási-képzési szemléletét elhagyni képtelen pedagógiai felfogás egyoldalúságáról. (Amely megrögzött hagyományaival gyermek-vezetésként kíván felnõtt-vezetéssé válni.) És lemond a felnõttoktatást, a felnõttképzést a pedagógiától jogosan elkülöníteni kívánó, de a különbséget abszolutizáló és csak a saját autonómiáját hangsúlyozó andragógai felfogás egyoldalúságáról is. (Amely az önmagát, a saját arcát keresõ és megtaláló felnõttoktatás, felnõttképzés érthetõen radikális attitûdjeitõl nyer energiát.) A magyar neveléstudomány az elmúlt évtizedekben létrehozott olyan teljesítményeket, amelyek a szerep-probléma megközelítéséhez adekvát szemléletet, általános elméleti környezetet adnak. Ha nem is magát a nevelési-tanítási szerepet teszik górcsõ alá, kibontják azokat az összefüggéseket, amelyek felkínálják a szerep-probléma exponálását, a róla való gondolkodást, és tág elméleti kereteket vonnak köréje. Kifejezetten neveléstudományi kereteket, friss szempontokkal, új gondolkodási irányokkal. Természetesen egymástól különbözõ, bár olykor egymással találkozó témákat feldolgozva, és természetesen egymással nem feltétlenül rokonítható felfogásban. És mindig a pedagógiai gondolkodás színterein. De magukban hordják az egyetemesség szemléleti tágasságát és ténybeli kiindulási pontjait. Ezért használhatóak az andragógiai gondolkodás számára is. A szerep-problémáról való gondolkodás háttereként elsõsorban a következõ munkák ilyenek (megjelenésük sorrendjében): Szarka József: A nevelési tapasztalat (1971), Mihály Ottó: Nevelésfilozófia és pedagógiai célelmélet (1974), Gáspár László: A társadalmi gyakorlat szükségletei és az általános nevelés tartalma (1977), Bábosik István: Személyiségformálás közvetett hatásokkal (1982)., Zsolnai József két munkája: a Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba és a Vázlatok a pedagógia filozófiai és társadalmi vonatkozásainak megragadásához (1996), Zrinszky László: Iskolaelméletek és iskolai élet (2000), valamint Nagy József: XXI. század és nevelés (2000). A magyar andragógiai elmélet az as években kezdte alakítani a szerepprobléma sajátos felnõttoktatási hátterét. Általános összefüggések között, a szerepprobléma exponálására inspiráló gondolatmenetekkel. Maróti Andor két munkája az irányadó: a Résztvevõközpontúság a felnõttek tanításában (1990) és A felnõttoktatás minõségi fejlesztésérõl (1995), továbbá Zrinszky László összefoglaló andragógiája: A felnõttnevelés tudománya - Bevezetés az andragógiába (1995), valamint Szabóné Molnár Anna: Az andragógia a mûvelõdéselméletben (1998). A legtágabb és a legdifferenciáltabb andragógiai összefüggéseket Durkó Mátyás komponálta az andragógiai szerepfogalom mögé a Társadalom, felnõttnevelés, önnevelés-ben (1998.) Van egy különleges mûve az elmult évtizedek magyar pedagógiai-andragógiai szakirodalmának, Lóránd Ferenc munkája A Kertész utcaiak - Iskolám története (1977). Szépirodalmi eszköztára a nevelési-tanítási szerepek sok változatát ábrá- 14
3 zolja, jeleníti meg. A helyzetek, az emberi kapcsolatokban a viszonyulások leírása itt tudományos szakszerûséggel, de a mûvészeti látásmód alkalmazásával történik, s ekként általános és egyedi jegyeik egyszerre ragadhatók meg. Az andragógusszerepek problémái A nevelési-tanítási szerep, mint a pedagógiai és az andragógiai mesterség alkotórésze, s ekként, mint pedagógiai és andragógiai fogalom, beállítható a szerepfogalmak sokszínû rendjébe. A nevelési-tanítási szerep a pedagógusok és az andragógusok életében csupán az egyik szereptartomány, a foglalkozási-mesterségbeli szereprendszer része. Áthallásos viszonyban van a nagy társadalomban lejátszódó, az ott elfoglalt helyek és az ott jelentkezõ elvárások által szabályozott különféle szerepekkel. Tehát: szerepek az intézményen kívül és az intézményen belül. A benti szerepek funkcionális szerepek, mondjuk így: feladatszerepek, amelyek a pedagógusok és az andragógusok munkájának különbözõ - egyénenként is többféle - karakterében, alakjában, feladataiban vannak jelen. Az egyik ágon az intézmény funkcionális tagoltsága és hierarchiája létrehozza az alá-fölé- és mellérendelõ beosztások szerepeit. A másik ágon - átszõve az elõbbiekkel - a nevelés, a tanítás (a pedagógiai és az andragógiai munka) létrehozza a tanítványokkal való foglalkozás, a bánásmód, a tanítványokhoz fûzõdõ viszony szerepeit. Az andragógusok szerepei - éppen úgy, mint a pedagógusokéi - feladatszerepek. A felnõttoktatói, felnõttképzõi mesterség központjában is mindig a tanítványok állnak. A pedagógusi és az andragógusi szerepek között, mindezen túl azonban mértékadó eltéréseket találunk. A szerepek nézõpontjából a különbségek a felnõttoktatási, felnõttképzési tevékenység intézményesülésével kezdõdnek. A pedagógiai tevékenység körülhatárolható, homogén intézménytípusok és intézményi fokozatok keretei között szervezõdik, és a közoktatásban többékevésbé koherens intézményrendszer szabályozza. (Óvoda, iskola, bentlakásos intézetek.) Az intézményi funkciók makrostruktúrája intézménytípusonként és intézményi fokozatokként egynemû, bár funkcionális mikrostruktúrája jellemezhetõ eltérésekrõl tanúskodik. Ebbe a rendszerbe beleszövõdnek a pedagógiai tevékenység különféle más szervezõdései (gyermek- és ifjúsági egyesületek, programok, táborok stb.), amelyek sokszor a rendszeren kívülrõl indulnak. De velük együtt: a pedagógiai tevékenység intézményi és funkcionális keretei jellegzetesebb integratív tendenciákba rendezõdnek, mint a felnõttoktatási, felnõttképzési tevékenység intézményi és funkcionális keretei. S bár a pedagógiai tevékenység intézményi és funkcionális diverzifikációja érzékelhetõ, nem éri el a felnõttoktatás, felnõttképzés diverzifikációjának dinamikáját és - olykor már-már határtalannak tûnõ - kiterjedését. Andragógia-jegyzet a Pécsi Tudományegyetem FEEFI hallgatóinak A felnôttoktatás intézményei A felnõttoktatásnak, a felnõttképzésnek is vannak homogén intézménytípusai és intézményi fokozatai (pl. a közoktatás rendszerébe települt felnõttoktatásnak), amelyek funkcionális makrostruktúráik tekintetében egynemûek. Maga a felnõttoktatás, a felnõttképzés azonban nagyon sokféle, egymástól eltérõ, határozottan differenciálódó - mi több: diverzifikálódó - különbözõ típusú intézményi szervezõdés és funkcionális makro struktúra rendszere. Tartozékai között vannak egészen formálisak és egészen nem-formálisak /, amelyekre az intézményi titulus szinte rá sem ragasztható. (Pl. az önkéntesen szervezõdõ, önirányítású tanulókörök.) És jelen vannak a két szélsõ karakter közötti különféle átmenetek is. Mindezeknek megfelelõen (s ez az andragógusszerepek értelmezése szempontjából fontos) vannak hatósági-hivatali jelleget és funkciókat is magukon viselõ intézmények (pl. a közoktatás és a szakképzés felnõttoktatási-felnõttképzési szervezõdései), és vannak olyanok, amelyek a felnõttoktatási, felnõttképzési tevékenység menetrendjébe nem építenek bele 15
4 hatósági-hivatali összefüggéseket, de a tevékenység hátterét, infrastruktúráját hatósági-hivatali keretekben szervezik (pl. a közmûvelõdési-ismeretterjesztõ intézmények szakköri programjainál). És vannak olyan szervezõdések, amelyekben a hatósági-hivatali jelleg és funkció szóba sem jöhet. Mindazonáltal valamennyi változat (még az önirányítású tanulókörök is legalább moderátorként) szakszerû felnõttoktatói-felnõttképzõi közremûködést kíván. Másrészt jellemzõek a felnõttoktatásra, felnõttképzésre a funkcionálisan (funkcionális makrostruktúráik tekintetében) nem egynemû, heterogén intézmények. Egy-egy intézménytípus gyakran különféle - olykor rokonítható, máskor nem rokonítható - felnõttoktatási, felnõttképzési funkciót láthat el. Illetve az intézménytípusok funkcionálisan gyakran átalakulnak, mondhatni új, más intézménytípussá válnak. Bonyolítja a helyzetet a tartalmak, a tananyag sokfélesége. A felnõttoktatás, a felnõttképzés rendszerében - kis túlzással - mindent tanulni lehet, mindent tanítanak, ami tanulható, ami tanítható. A felnõttoktatásnak, a felnõttképzésnek ez nembéli sajátossága. És mindenkit tanítanak, aki tanulni akar. Ezen a téren lent, a felnõttkor kezdeteinek környékén nem egyszer s mindenkorra meghúzott, hanem több-kevésbé átjárható határvonal húzódik. Fent, az öregedés mentén elvileg nincsenek életkori határok. A tanulás és a tanítás tevékenységformái, szerkesztett kompozíciói szintén nagy változatosságot mutatnak. Érthetõ, hogy az intézményi (és kvázi intézményi) szervezõdések, a funkcionális struktúrák, a tananyag, a tanítványok (életkor) sokfélesége, valamint a tanulás és a tanítás kompozícióinak különbségei - a felnõttoktatás-felnõttképzés egészét tekintve - sokféle, egymástól jelentõsen különbözõ felnõttoktatói, felnõttképzõi helyzetet, tevékenységet és feladatot hoznak létre. S ennek megfelelõen az andragógusok szerephelyzetei, szerepei nagyon változatosak. Olykor talán még párhuzamba sem állíthatók egymással. Nyilvánvalóan vannak olyan szervezõdések, amelyekben az intézmény funkcionális tagoltsága és hierarchiája megteremti az alá-, fölé- és mellérendelõ beosztások szerepeit. Vannak olyanok, amelyekben ez csupán a fõ tevékenység (a tanítás) infrastrukturális hátterére jellemzõ, és a szervezetben dolgozó andragógusok egy részének helyzetét nem jellemzi (mert pl. egy-egy alkalomra meghívott elõadók). És vannak olyan szervezõdések, amelyekben nyoma sincs a beosztások hierarchiájának, s az ebbõl fakadó szerepeknek. Avagy: vannak olyan intézmények, amelyekben a tisztviselõi-hivatalnoki szerep az andragógusok elválaszthatatlan sajátja. Vannak olyanok, amelyekben az andragógusok egy része mentesül e szerep megvalósításának kötelezettségei alól. És vannak olyan szervezõdések, ahol a tisztviselõi-hivatalnoki szerep szóba sem jön. Mindez az andragógusok munkájának testületi jellegére tekintve is változatosságra mutat. Az andragógus kollektívák létmódja és feladataik koherenciája eltér egymástól: a szorosan szervezett, sûrû belsõ kapcsolatokkal bíró és integrálódó feladatokat ellátó együttesektõl a lazábban szervezett, sõt egészen laza, ritkább, sõt esetleges belsõ kapcsolatokkal bíró és alig integrálódó, sõt inkább differenciálódó feladatokat ellátó együttesekig. Hozzájuk illesztve a testületen (andragógus kollektívákon) kívül ellátható feladatokat, olyan szervezõdésekben, amelyek kifejezetten ezt kívánják. Ilyenkor az andragógus magányosan, teljes szakmai autonómiával végzi a munkáját. Másrészt: vannak tartós, valóban testületté formálódó felnõttoktatói, felnõttképzõi csoportosulások, viszonylag állandó résztvevõkkel. De vannak rövid, egyegy feladatra alakuló, idõleges csoportosulások is, melyeknek idejük sincs valódi testületté formálódni. Gondoljunk például a közoktatás rendszerében mûködõ iskolai felnõttoktatásra, ahol andragógus tantestületek dolgoznak, az iskola ( mint olyan ) intézményi karakterét megõrizve. Ennél bizonyosan lazább a testületiség például a két-három hétig vagy néhány hónapig tartó, koherens képzési programot lebonyolító tanfolyamon. Fokozódik a testületiség lazulása a több elõadót kívánó elõadássorozatokon. Az önirányítású tanulókörök moderátorai testületen kívül dolgoznak stb., stb. Belejátszik mindebbe a felnõttoktatásifelnõttképzési szervezõdésekbe tömörült fõfoglalkozású (a szervezõdésben státuszban lévõ, vele tartós munkaviszonyban álló) és az oda idõlegesen meghívott, netán csupán esetenként feladatot kapó andragógusok aránya. Hozzátéve, hogy a felnõttoktatás, a felnõttképzés természete minden idõben az utóbbiak nagymértékû alkalmazását kívánja. 16
5 Az alá-, fölé,- mellérendelés szerkezetei a többféle testületiségben többféle alakot öltenek, függenek az andragógus kollektívák létmódjától és feladataik koherenciájától. Esetenként ki sem alakulnak. Az andragógusok beosztási szerepei változatosak. Esetenként ilyen szerepek létre sem jönnek. Ugyanakkor azonban az andragógusok feladatszerepeinek központjában (éppen úgy, mint a pedagógusoknál) a tanítványok állnak. Az igazi felnõttoktatói, felnõttképzõi szerepek a tanítványokkal való foglalkozás szerepei. Természetesen átszõve - az így vagy úgy létezõ - beosztási szerepekkel, vagy éppen ezek hiányától meghatározva: valamilyen mértékben kombinálva a tisztviselõi-hivatalnoki szerepformákkal, avagy ezek nélkül: hordozva a testületi személyközi viszonyok (az andragógus-andragógus viszony) reminiszcenciáit, vagy nélkülözve õket. A tanítványokat magában foglaló szerepkör valamennyi esetben a tanítványok felnõtt voltának és ebben felnõtti társadalmi státuszának sajátosságai által van meghatározva. Egyszerre életkori-pszichológiai és szociológiai szempontból értékelhetõ sajátosságok ezek, s egyaránt kifejezik a felnõttkori tanulás, valamint a felnõttkori emberi kapcsolatok kondícióit, amelyek - ez ma már közhely - eltérnek a felnövekvõ nemzedékek kondícióitól tõl az Országos Pedagógiai Intézet Felnõttoktatási Tanszékének, Osztályának munkatársa, tanszékvezetõje, osztályvezetõje, az intézet általános képzési igazgatója, majd az OPI és 1990-tõl az Országos Közoktatási Intézet általános fõigazgató-helyettese, késõbb a felnõttoktatási mûhely vezetõje, illetve a Felnõttoktatási és Kisebbségi Központ munkatársa. Legutóbbi munkái: Közoktatás és nemzet (2001), A problémamegoldó tanítás mint felnõttoktatási stratégia (2002), Különvélemény az oktatási-képzési minõség biztosításáról (és a minõségrõl) (2003), Mesterség és szerep (2003), Hipotézisek az e-learningrõl (2004). A Pedagógiai Lexikon (1997) felnõttoktatási szakszerkesztõje, a Felnõttoktatási és- képzési Lexikon (2002) társfõszerkesztõje. (1) Bajban vagyok a felnõttoktatás és a felnõttképzés, a felnõttoktató és a felnõttképzõ fogalmi használatával. A magyar fogalomtár és szóhasználat kifinomultan megkülönböztetõ, s az andragógiai elméletben és az andragógiai gyakorlat kommunikációjában egyaránt konszenzus nélküli. A Mesterség és szerep-ben - lehetséges eljárásként - a felnõttoktatást, illetve a felnõttoktatót egyetemes fogalomként, általános jelentéssel használom, mint a felnõttnevelés és a felnõttképzés szinonímáját. A könyv jelen rezüméjében átalakítottam ezt a megoldást: bár a rezümé címe ( A felnõttképzõk szerepei ) a felnõttképzés és a felnõttképzõ egyetemes jelentésére utal, a felnõttoktatást és a felnõttképzést, valamint a felnõttoktatót és a felnõttképzõt külön választom, de egymás mellé állítom, összekapcsolom, és kissé elmosom, s ezáltal szabadabbá is teszem értelmezésüket. Egyébként a jelen lapszámban Lada László tanulmánya: az Andragógia - a felnõttkori tanulás-tanítás tudománya, jól eligazít a fogalmak és a terminusz- technikuszok ügyében. (2) A diverzifikáció fogalma a közgazdaságtanból szivárgott át a pedagógiába és az andragógiába. A gazdaságban tudatos bõvítést jelent, amelyet a termelõ vállalatok valósítanak meg gyártási profiljukban, a várható piaci lehetõségek jobb kihasználása érdekében. A kifejezés (diverzifikáció) a valamitõl való eltérést, elhajlást (diverzió), a széttartó, szétágazó (divergens), valamint a különfélék együttes létezésének, a vegyes (diverza) jelentéstartalmait hordozza, és a diverzifikációban megjeleníti azt, hogy folyamatról van szó. A nevelési (oktatási, képzési) rendszerek diverzifikációja a rendszerek olyan mozgása, folyamatos alakulása, amelyben alkotórészeik elhajolnak egymástól, széttartó elágazásokat képeznek, differenciálódnak, bõvülnek, bonyolultabbá válnak. A leglényegesebb a rendszerek újabb és újabb alkotórészeinek megjelenése és különbségeik, egymástól való eltérésük felerõsödése, a rendszerek széttartó mozgása. Persze a sokféleség egységének valamilyen határai között. A nevelési (oktatási, képzési) rendszerek diverzifikációjában részt vesznek a funkciók, a célok, a tanítványok, az intézmények, az oktatás tartalmai és tevékenységformái, valamint didaktikai kompozíciói. A jelenség és a probléma felfedezése, a kifejezés (diverzifikáció) használata eléggé új keletû. Vizsgálói arra a megállapításra jutottak, hogy valójában történeti folyamat, amely korábban is jellemezte a nevelési (oktatási, képzési) rendszerek fejlõdését. Dinamikája és mértéke azonban mostanában felerõsödött, megnövekedett, tudomásulvétele és megfogalmazása elkerülhetetlenné vált. Különösen a felnõttoktatásban. (3) Formális képzés (angol: formal education): egyik értelme szerint a közoktatásban, illetve a felsõoktatásban végbemenõ képzés mind a felnövekvõ nemzedékek, mind a felnöttek oktatásában. Más értelemben minden olyan képzés az elõbbiekkel együtt, amely intézményesitett keretek között, a társadalomban hivatalosan elfogadott végzettséget ad. A legtágabb, harmadik értelmezés szerint minden olyan képzés, oktatás, amely - függetlenül attól, hogy ad-e végzettséget - intézményes keretek között folyik. (Van külön didaktikai jelentése is: az ún. materiális vagy anyagi képzéssel szembeállított ún. alaki képzés, a gondolkodási és gyakorlati mûveletek fejlesztése. Most nem ebben a jelentésében használjuk) Nem-formális képzés (angol: non-formal education): az elõbbieken kívüli képzés, amely a szabad tanulás céljait valósítja meg. Bár nem intézményi keretek között folyik, de igénybe veszi az intézmények segítését. Egyébként a formális és a nem-formális szembeállítás, ha gyakorta használják is, sok bizonytalanságot hagy maga után. (4) A hazai szakirodalomban az 1960-as években már sorra jelentek meg a felnõttkorral és a felnõttkori tanulás problematikájával foglalkozó munkák. A fontosabbak: Putnoky Jenõ: Pszichológia és andragógia, in. Pedagógiai Szemle, sz.; Radnai Béla: Felnõttekrõl felnõtteknek, TIT, Bp Radnai Béla: A felnõttoktató személyérõl, In. Népmûvelési Értesitõ sz.; Kiss Tihamér könyve, az Életkorok pszichológiája. - A személyiség fejlõdése és hanyatlása, Bp ; majd Durkó Mátyás összefoglaló munkája, a Felnõttnevelés és népmûvelés, Bp A téma társadalmi vonatkozásainak egy csoportjáról e sorok írója is (Cs.Gy.) ismertette vizsgálatai eredményeit a Munka melletti tanulás zavarai - Idõszerkezetek és tanulási folyamatok a felnõttoktatásban címû könyvében. Bp
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenÖsszeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs. Szakirodalom
A kurzus témakörei: Felnőttképzés módszertana és eszközrendszer 1. Összeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs Szakirodalom 1. A didaktika fogalma (i), és a tudományterületet ért főbb elméleti hatások (Rogers,
RészletesebbenSzakdolgozati témakörök
Szakdolgozati témakörök Oktatók Téma Gyenes Zsuzsa Andragógia BA Andragógia MA 1. Az időskori önkéntesség egyéni és/vagy társadalmi haszna. 2. Aktív állampolgárok nevelése - a közművelődés lehetőségei.
RészletesebbenAndragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08
Andragógia Záróvizsga tételek személyügyi szervező 2014-04-08 1. Az andragógia tudományrendszertani helye. Az andragógia és a neveléstudományok viszonyrendszerének feltárása. Az andragógia terminológiai
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenTantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények,
Tantárgy: Felnőttképzési ismeretek Oktató: Dr. Simonics István simonics.istvan@tmpk.bmf.hu Az együttműködés módszerei Irodalom Követelmények, elvárások A Felnőttképzés c. tantárgy tananyagának felépítése
Részletesebben1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban
TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenTantárgyi követelmény
Tantárgyi követelmény Multikulturális nevelés TKM2101 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné Dr. Kis Katalin főiskolai tanár
RészletesebbenA tanácsadó szerepe az OKJ-s képzésekben, illetve a felnőttek szakma váltása előtt F A R K A S L E N G Y E L I N G R I D
A tanácsadó szerepe az OKJ-s képzésekben, illetve a felnőttek szakma váltása előtt F A R K A S L E N G Y E L I N G R I D 2 0 1 4. O K T Ó B E R 3 0. A téma aktualitása Hol tart a mai felnőttképzés? Ki
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának
EGY PLURÁLIS INTELLIGENCIA KONCEPCIÓ ÉS A MONTESSORI PEDAGÓGIA KOMPARATÍV MEGKÖZELÍTÉSE - Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának egy lehetséges alternatívája Sándor-Schmidt Barbara
RészletesebbenAz ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a
Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenMobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában
Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes
RészletesebbenTananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?
Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. TARTALOM ÉS KERET HARMONIZÁCIÓS
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenVMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező
VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező Kreditértéke: 0 A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 9 Félév: 2. A tantárgy célja: A gyakorlat járuljon hozzá olyan jártasságok, készségek, képességek megalapozásához,
RészletesebbenKORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.
KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, 2018. OKTÓBER 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS, KÉPZÉS Az Európai Parlament és Tanács
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenTANTÁRGYI KÖVETELMÉNY
1. Tantárgy megnevezése: NEVELÉSTÖRTÉNET 2. Az évfolyam/szak megnevezése: Mérnöktanár Szak Nappali (egyetemi szint) tagozat I. évfolyam 2. félév 3. A tantárgy oktatásának célja: A neveléstörténet tantárgy
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenTantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek
Tantátgyi követelmények Család- és nevelésszociológiai alapismeretek CGB1203 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelős neve és beosztása Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens A tantárgyfelelős
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenMI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete
MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete A DRÁMAPEDAGÓGIA FOGALMA a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben határozott cél szolgál tudatosan kialakított helyzetek
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenPedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
RészletesebbenAKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK
AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási
RészletesebbenTanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében
Tanácsadási tartalmak az andragógia szakosok képzésében 14. MellearN Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2018. 04.19-20. Debrecen Márkus Edina Ph.D Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM NEVELÉS-ÉS MŰVELŐDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
Felnőttoktató pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 1. A képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2. A szakért felelős oktató: Engler Ágnes Ph.D. 3. Képzési
Részletesebben2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA
Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:
RészletesebbenPedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ
Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ Tapasztalatok sok szemszögből 1. A tantárgygondozó szaktanácsadás első tapasztalatai alapján történő átdolgozása
RészletesebbenEurópai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés
Európai Uniós forrásból megvalósuló projekthez kapcsolódóan Felsőoktatási andragógiai pedagógiai elemzés Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 2011. április 11-június 30. A kutatás
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenA felsőoktatás-pedagógiai szakirány
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi mesterképzési szak A felsőoktatás-pedagógiai szakirány Tájékoztató anyag (2015.december) Tartalom A szakirány céljai... 2 A képzésben érdekeltek köre...
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenSzakmai professzió és tudásmegosztás
Szakmai professzió és tudásmegosztás Dr. Juhász Erika NMI Művelődési Intézet NKft. Kultúrakutatási és Képzési Központ Debreceni Egyetem BTK NI Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék Szakmatörténet
RészletesebbenDR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.
DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG
RészletesebbenNYME - SEK Némethné Tóth Ágnes
A kooperatív technikák típusai (Horváth H. Attila: Kooperatív technikák Altern füzetek) Mozaik módszer Páros mozaik Kereszt mozaik Kerekasztal módszer Csillag módszer Puzzle módszer Pókháló mődszer NYME
RészletesebbenA trialogikus tanítási-tanulási modell
Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn
RészletesebbenAz e-portfólió dokumentumai és a védés alapján
1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához
RészletesebbenPedagógia alapszak mintatanterve
Pedagógia alapszak mintatanterve "A" típusú tantárgyak Tantágy neve Digitális kommunikáció, távoktatás PDB1000 0 4 G 4 TK Dr. Dráviczki Sándor Filozófia AIB1002 2 0 K 2 FT Dr. Trembeczki István Bevezetés
RészletesebbenA szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében
A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos
RészletesebbenAKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK
AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási intézmények
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenTanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől
Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 s, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől Család és gyermekvédő diszciplináris mintatanterve (40 kredit) neve Alapozó törzstárgyak (11
RészletesebbenXXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia
XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2017 tavasza Segédlet a tudományos diákköri munka készítéséhez Megyeriné dr. Runyó Anna megyerine@avkf.hu OTDK - Országos Tudományos Diákköri Konferencia
RészletesebbenMÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER
MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER A tanulási eredményeken alapuló szemlélet alkalmazási lehetőségei a köznevelési rendszerben With financial support from the European Union. KELL EGY ÚJABB KERETRENDSZER?
RészletesebbenPedagógia - gyógypedagógia
2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ANDRAGÓGIA BSC MŐVELİDÉSSZERVEZİ SZAKIRÁNY 1. Ismertesse a deviáns viselkedés kialakulásának társadalmi okait, magyarázatait! Jellemezze a deviáns viselkedésformákat Magyarországon!
RészletesebbenKözösségszervezés BA
Közösségszervezés BA Mi is az a közösségszervezés? Fiatalok, felnőttek és idősek közösségeinek képzésével és művelődésével foglalkozó szakma és tudomány. Előd szakjai 1956 óta léteznek: Népművelő Közművelődési
RészletesebbenA nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok
RészletesebbenÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem
ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?
RészletesebbenA Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését.
A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését. A 128 órás (8X2 nap) képzés célja a résztvevők képessé tétele önkifejezésre,
RészletesebbenDiplomadolgozati témajavaslatok Andragógia MA szakos hallgatók számára Érvényes: szeptembertől
Diplomadolgozati témajavaslatok Andragógia MA szakos hallgatók számára Érvényes: 2017. szeptembertől A hallgató az alábbi témakörökön túl egyéni témát is kezdeményezhet a konzulens tanárral (aki a Felnőttképzési
RészletesebbenAKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév
A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken
RészletesebbenDifferenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei Rapos Nóra ELTE PPK 2006 Hogyan csináljam? Mit csináljak vele? A differenciálás szemlélete 1. Az oktatás tömegesedése heterogén gyerekcsoportok szociokulturális
RészletesebbenPEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató
PEDAGÓGIA BA Alapszakos tájékoztató 2016 Dr. Kálmán Orsolya Misley Helga Az alapszakos tájékoztató tartalma 1. Mi is a pedagógia? 2. A pedagógia alapszak bemutatása Képzési szerkezet Tantárgyak, tantárgycsoportok
RészletesebbenÖnéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet
Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.
RészletesebbenUjjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenSzaktanárok a 21. században
Szaktanárok a 21. században Pedagógiai, pszichológiai kihívások és lehetőségek Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia 1 Vázlat Történeti áttekintés (2010 jan 2011 október) A szaktanárképzés lehetséges
RészletesebbenA pedagógia alapképzés tanterve és óra- és vizsgaterve
1. A szak és szakirányok tanterve, óra-és vizsgaterve A pedagógia alapképzés tanterve és óra- és vizsgaterve Alapozás Képzési ági közös tárgyak Tanulás, kommunikáció szocializáció 30 Kollokvium 3 Bevezetés
RészletesebbenÓvodapedagógus interjú MINTA
Óvodapedagógus interjú MINTA Óvodapedagógus neve: Óvodapedagógus oktatási azonosítója: Intézmény neve: Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve: Interjú időpontja: Ellenőrzést végző pedagógus: A
RészletesebbenA pedagógus mint személyiségfejleszto
A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez
Részletesebbenz andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe
z andragógia és a gyógypedagógia apcsolata Készítette: Pap A Tudományelm Oktató: Dr. Kereszty Orsolya 2013. novembe Vázlat Saját tapasztalatok, érdeklődés Különbségek Hasonlóságok - Közös módszerek, alapok
RészletesebbenA felsőoktatás hozzájárulása a lifelong learninghez - képzők képzése. Cserné Adermann Gizella
A felsőoktatás hozzájárulása a lifelong learninghez - képzők képzése Cserné Adermann Gizella cserneadermann@gmail.com Az élethosszig tartó tanulás támogatói: a képzők Képző = felnőttoktató, felnőttképző
RészletesebbenDebrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.
RészletesebbenESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért
ESCO és EQF: online európai rendszerek a foglalkozások, készségek és képesítések átláthatóságáért Szebeni Kinga, Emberi Erőforrások Minisztériuma Kovács Tibor, Nemzetgazdasági Minisztérium NAVIGÁTOR 2017
RészletesebbenKistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében
Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból
RészletesebbenPEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató
PEDAGÓGIA BA Alapszakos tájékoztató 2017 Dr. Kálmán Orsolya Misley Helga Az alapszakos tájékoztató tartalma 1. Mi is a pedagógia? 2. A pedagógia alapszak bemutatása Képzési szerkezet Tantárgyak, tantárgycsoportok
RészletesebbenFOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?
KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,
RészletesebbenHallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre
Hallgatói tájékoztató Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a TÁMOP 3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése)
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenAndragógus tanár szigorlat 2015
Andragógus tanár szigorlat 2015 TANM-AND 108, TANM-AND 108L Szigorlat 2 kredit 0 kontaktóra Előfeltétel: TANM-AND 101, TANM-AND 101L Bevezetés az andragógia tudományába TANM-AND 102, TANM-AND 102L A felnőttképzés
RészletesebbenReport of Module IV. Seminar-design
Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás
RészletesebbenSzociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
RészletesebbenIskolai szociális munka gyakorlata
Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy
RészletesebbenEgyéni fejlődési utak. tanári kompetenciák. Mindenki társadalma, mindenki iskolája. A tanári szerep
Egyéni fejlődési utak Mindenki társadalma, mindenki iskolája tanári kompetenciák A tanári szerep A tanári szerep - 1980 kognitív pszichológia, (Berliner n/a) Az újonc szerep 1 év megfontoltság racionális,
RészletesebbenUEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára
Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
Részletesebben8 iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe. 2 kollokvium 3. 2 kollokvium 3. 1 gyakorlati jegy 2.
Pedagógia nappali alapszak Pedagógia alapozó képzés Félév és heti óraszám Számonkérés típusa Kredit 1 2 3 4 5 Bevezetés az oktatás és az iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe
RészletesebbenJelentkezési felhívás a szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre
Jelentkezési felhívás a 2014. szeptemberben induló Felnőttoktatási fejlesztő szakirányú továbbképzésre Kiknek ajánljuk ezt a képzést? A képzést ajánljuk - közoktatási és szakképző intézményeknek vezetőinek,
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK
Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK művelődésszervező felnőttképzési szervező
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK SZOCIÁLPEDAGÓGIA BA ALAPSZAK TANÍTÓ BA ALAPSZAK IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS
PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA SZOCIÁLPEDAGÓGIA TANÍTÓ IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ- GONDOZÓ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANÁRI MESTERSZAK (MA) PEDAGÓGIA ALAPSZAKOS BÖLCSÉSZ Az
RészletesebbenTantárgyi tematika és félévi követelményrendszer/2018/ félév
Tantárgy: Esélyegyenlőségi ismeretek Oktató: Bodnárné Dr. Kis Katalin Féléves óraszám:5 Kredit:2kr 1. konzultáció: Az esélyegyenlőség fogalma és európai dimenziói Az esélyegyenlőség társadalmi, közpolitikai
RészletesebbenDolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés
Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenTanári mesterszak Informatika tanár szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) tanévtől
Tanári mesterszak Informatika tanár szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) 2010-2011. tanévtől Informatika tanár szakmai diszciplináris tantárgyai (40 kredit) neve felelős Kötelező tárgyak
Részletesebben