A társaslélektan szerepfogalmának árnyalásával, ágyazott nevelésen-tanításon (avagy oktatáson-képzésen),

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A társaslélektan szerepfogalmának árnyalásával, ágyazott nevelésen-tanításon (avagy oktatáson-képzésen),"

Átírás

1 A FELNÕTTKÉPZÔK SZEREPEI A Pécsi Tudományegyetem Felnõttképzési és Emberi Erõforrás Fejlesztési Intézete 2003-ban megjelentette : Mesterség és szerep címû könyvét, amelynek alcíme: A nevelési-tanítási szerep a pedagógusok és az andragógusok munkájában. Ebbõl közlünk szemelvényeket. A szerep fogalma a társaslélektanból települt át a pedagógiába és az andragógiába. A társaslélektan az egyének társadalmi szerepérõl beszél. Eszerint a szerep olyan magatartásmód, viselkedésforma, ennek verbális és nem-verbális kommunikációs megnyilvánulásaival együtt, melyet a saját, társadalomban elfoglalt helye mindenkiben kialakít az érzékelhetõ társadalmi elvárások alapján. A szerep mint olyan Nem egyetlen szerepben, hanem szerepek finom hálózatában élünk, mint ahogy többféle emberi közösségben is, és mindegyikben más-más helyet mondhatunk a magunkénak, mindegyikben más-más elvárásokkal szembesülünk. Személyközi kapcsolataink, egymásra hatásunk különféle helyzeteiben igyekszünk az oda illõ szerep elõírásai szerint viselkedni, kommunikálni. Szerepeinket tanuljuk, mégpedig a tanulás változó módozataiban, s különösen a mintakövetõ tanulás menetében. S van úgy, hogy rosszul tanultuk meg, vagy rossz szerepet tanultunk, félreértettük a szerepelvárásokat, vagy jól értelmeztük, s mégsem érezzük jól magunkat benne. Ilyenkor szerepkonfliktusokat élünk át. A társaslélektan szerepfogalmának árnyalásával, az emberi kapcsolatokba ágyazott nevelésen-tanításon (avagy oktatáson-képzésen), az oktatás-képzés kommunikatív-viselkedési természetén át juthat el a pedagógiai-andragógiai gondolkodás a nevelési-tanítási szerephez. A nevelési-tanítási szerep A tanítás (az oktatás, a képzés) nagy változatosságot mutató, konkrét helyzetek láncolataként is leírható, amely sokféle kommunikatív-viselkedési interakcióban jelenik meg. Ezek a helyzetek a tanítás (az oktatás, a képzés) folyamataiban, közelebbrõl a folyamatok részegységeiben (epizódjaiban) konkrét térben és konkrét idõben jelenlévõ illetve kialakuló, konkrét körülmények, viszonyok együttesei. A körülmények, a viszonyok személyköziek, s nemcsak külsõ, kommunikatívviselkedési jelentésük valósítja meg õket, hanem az általuk kifejezett belsõ, személyi (gondolati, érzelmi) tartalom is. A tanítás (az oktatás, a képzés) nemcsak helyzetek láncolata, hanem egyben a tanítási szerepek helyzetekhez kötött láncolata is, láncszemenként nagy változatosságot felmutatva. A nevelési-tanítási (oktatási-képzési) szerep úgy írható le, mint tudatos, célra irányuló pedagógusi, andragógusi viselkedés, kommunikáció, amelyet az óvodapedagógusok, a tanítók, a tanárok és a felnõttoktatók, felnõttképzõk a nevelés, a tanítás (az oktatás, a képzés) konkrét helyzeteiben, konkrét nevelési, tanítási (oktatási, képzési) feladatok teljesítése érdekében alkalmaznak. A nevelési-tanítási (oktatási-képzési) szerep a pedagógusok és az andragógusok által választott és irányított, tudatos viselkedés, kommunikáció. A nevelési-tanítási (oktatási, képzési) szerep tartozékai: a tanítás attitûdjei, hangneme és stílusa. A szerepek belõlük és általuk formálódnak. A tanítás (az oktatás, a képzés) attitûdjeiben a készenlét szervezõdik a tanítványok aktivizálására és a tanítványok aktivitására való reagálásra egyaránt. Ranschburg Jenõ alkalmazható attitûdtipológiája megkülönbözteti egymástól a meleg-engedékeny, a meleg-korlátozó, a hideg-engedékeny és a hideg-korlátozó nevelési-tanítási beállítódást. A tanítás hangneme - zenei analógiaként és mint metaforikusan értelmezhetõ kategória - Makarenkótól származik. Tapasztalunk dúr, moll, valamint mixolid, fríg és líd hangnemû tanítást. Makarenko a dúrhangnemû nevelést-tanítást ajánlotta. A hangnem hangulatot teremt, amely az emberi kapcsolatok közegeként a tanítás 13

2 közege. Közérzetet teremt, a közérzet pedig hajlandóságot az azonosulásra vagy az elutasításra. A hangulat ilyenképpen tanítási tényezõ, a tanítás (az oktatás, a képzés) hatóeszköze. A hangnem a pedagógusok és az andragógusok kommunikatív-(metakommunikatív!)-viselkedési megnyilvánulásainak egészébõl árad. A tanítás (az oktatás, a képzés) stílusát Lewinnek és munkatársainak csoportlélektani vizsgálatai óta tudjuk pedagógiailag és andragógiailag értelmezni. Lewin és munkatársai három stílust különböztettek meg: az autokratikus, a laissez-faire és a demokratikus (avagy együttmûködõ) stílust. Az attitûd, a hangnem és a stílus együttesen léteznek, jelen vannak egymásban, elõidézik, gerjesztik egymást, így fejtik ki hatásukat. A nyilvánvaló különbségeket nem feledve, a pedagógusok és az andragógusok mestersége egylényegû mesterség, amelynek az egyik egyetemes sajátossága az, hogy emberi kapcsolatok közegében, az emberi viszonyulások, a kommunikáció, a viselkedés szerepformái által is emberformáló hatásokat közvetít. A mesterség differenciált szereprendszerében az emberformáló szerepformákat a nevelési tanítási (az oktatási, képzési) szerep attribútumai egylényegû szerepekké fogják össze. Ez a pedagógiait és az andragógiait közös alapra helyezõ, egybefogó szemlélet minden bizonnyal változás a pedagógiai és az andragógiai gondolkodás megszokott rendjében: ha egyetlen témában csupán, az antropogógiai (embernevelési, avagy embertanítási-oktatási-képzési) szemlélet felé fordul. Lemond tehát a felnõttoktatást diszciplinárisan bekebelezni kívánó, de a felnövekvõ nemzedékek nevelési-oktatási-képzési szemléletét elhagyni képtelen pedagógiai felfogás egyoldalúságáról. (Amely megrögzött hagyományaival gyermek-vezetésként kíván felnõtt-vezetéssé válni.) És lemond a felnõttoktatást, a felnõttképzést a pedagógiától jogosan elkülöníteni kívánó, de a különbséget abszolutizáló és csak a saját autonómiáját hangsúlyozó andragógai felfogás egyoldalúságáról is. (Amely az önmagát, a saját arcát keresõ és megtaláló felnõttoktatás, felnõttképzés érthetõen radikális attitûdjeitõl nyer energiát.) A magyar neveléstudomány az elmúlt évtizedekben létrehozott olyan teljesítményeket, amelyek a szerep-probléma megközelítéséhez adekvát szemléletet, általános elméleti környezetet adnak. Ha nem is magát a nevelési-tanítási szerepet teszik górcsõ alá, kibontják azokat az összefüggéseket, amelyek felkínálják a szerep-probléma exponálását, a róla való gondolkodást, és tág elméleti kereteket vonnak köréje. Kifejezetten neveléstudományi kereteket, friss szempontokkal, új gondolkodási irányokkal. Természetesen egymástól különbözõ, bár olykor egymással találkozó témákat feldolgozva, és természetesen egymással nem feltétlenül rokonítható felfogásban. És mindig a pedagógiai gondolkodás színterein. De magukban hordják az egyetemesség szemléleti tágasságát és ténybeli kiindulási pontjait. Ezért használhatóak az andragógiai gondolkodás számára is. A szerep-problémáról való gondolkodás háttereként elsõsorban a következõ munkák ilyenek (megjelenésük sorrendjében): Szarka József: A nevelési tapasztalat (1971), Mihály Ottó: Nevelésfilozófia és pedagógiai célelmélet (1974), Gáspár László: A társadalmi gyakorlat szükségletei és az általános nevelés tartalma (1977), Bábosik István: Személyiségformálás közvetett hatásokkal (1982)., Zsolnai József két munkája: a Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba és a Vázlatok a pedagógia filozófiai és társadalmi vonatkozásainak megragadásához (1996), Zrinszky László: Iskolaelméletek és iskolai élet (2000), valamint Nagy József: XXI. század és nevelés (2000). A magyar andragógiai elmélet az as években kezdte alakítani a szerepprobléma sajátos felnõttoktatási hátterét. Általános összefüggések között, a szerepprobléma exponálására inspiráló gondolatmenetekkel. Maróti Andor két munkája az irányadó: a Résztvevõközpontúság a felnõttek tanításában (1990) és A felnõttoktatás minõségi fejlesztésérõl (1995), továbbá Zrinszky László összefoglaló andragógiája: A felnõttnevelés tudománya - Bevezetés az andragógiába (1995), valamint Szabóné Molnár Anna: Az andragógia a mûvelõdéselméletben (1998). A legtágabb és a legdifferenciáltabb andragógiai összefüggéseket Durkó Mátyás komponálta az andragógiai szerepfogalom mögé a Társadalom, felnõttnevelés, önnevelés-ben (1998.) Van egy különleges mûve az elmult évtizedek magyar pedagógiai-andragógiai szakirodalmának, Lóránd Ferenc munkája A Kertész utcaiak - Iskolám története (1977). Szépirodalmi eszköztára a nevelési-tanítási szerepek sok változatát ábrá- 14

3 zolja, jeleníti meg. A helyzetek, az emberi kapcsolatokban a viszonyulások leírása itt tudományos szakszerûséggel, de a mûvészeti látásmód alkalmazásával történik, s ekként általános és egyedi jegyeik egyszerre ragadhatók meg. Az andragógusszerepek problémái A nevelési-tanítási szerep, mint a pedagógiai és az andragógiai mesterség alkotórésze, s ekként, mint pedagógiai és andragógiai fogalom, beállítható a szerepfogalmak sokszínû rendjébe. A nevelési-tanítási szerep a pedagógusok és az andragógusok életében csupán az egyik szereptartomány, a foglalkozási-mesterségbeli szereprendszer része. Áthallásos viszonyban van a nagy társadalomban lejátszódó, az ott elfoglalt helyek és az ott jelentkezõ elvárások által szabályozott különféle szerepekkel. Tehát: szerepek az intézményen kívül és az intézményen belül. A benti szerepek funkcionális szerepek, mondjuk így: feladatszerepek, amelyek a pedagógusok és az andragógusok munkájának különbözõ - egyénenként is többféle - karakterében, alakjában, feladataiban vannak jelen. Az egyik ágon az intézmény funkcionális tagoltsága és hierarchiája létrehozza az alá-fölé- és mellérendelõ beosztások szerepeit. A másik ágon - átszõve az elõbbiekkel - a nevelés, a tanítás (a pedagógiai és az andragógiai munka) létrehozza a tanítványokkal való foglalkozás, a bánásmód, a tanítványokhoz fûzõdõ viszony szerepeit. Az andragógusok szerepei - éppen úgy, mint a pedagógusokéi - feladatszerepek. A felnõttoktatói, felnõttképzõi mesterség központjában is mindig a tanítványok állnak. A pedagógusi és az andragógusi szerepek között, mindezen túl azonban mértékadó eltéréseket találunk. A szerepek nézõpontjából a különbségek a felnõttoktatási, felnõttképzési tevékenység intézményesülésével kezdõdnek. A pedagógiai tevékenység körülhatárolható, homogén intézménytípusok és intézményi fokozatok keretei között szervezõdik, és a közoktatásban többékevésbé koherens intézményrendszer szabályozza. (Óvoda, iskola, bentlakásos intézetek.) Az intézményi funkciók makrostruktúrája intézménytípusonként és intézményi fokozatokként egynemû, bár funkcionális mikrostruktúrája jellemezhetõ eltérésekrõl tanúskodik. Ebbe a rendszerbe beleszövõdnek a pedagógiai tevékenység különféle más szervezõdései (gyermek- és ifjúsági egyesületek, programok, táborok stb.), amelyek sokszor a rendszeren kívülrõl indulnak. De velük együtt: a pedagógiai tevékenység intézményi és funkcionális keretei jellegzetesebb integratív tendenciákba rendezõdnek, mint a felnõttoktatási, felnõttképzési tevékenység intézményi és funkcionális keretei. S bár a pedagógiai tevékenység intézményi és funkcionális diverzifikációja érzékelhetõ, nem éri el a felnõttoktatás, felnõttképzés diverzifikációjának dinamikáját és - olykor már-már határtalannak tûnõ - kiterjedését. Andragógia-jegyzet a Pécsi Tudományegyetem FEEFI hallgatóinak A felnôttoktatás intézményei A felnõttoktatásnak, a felnõttképzésnek is vannak homogén intézménytípusai és intézményi fokozatai (pl. a közoktatás rendszerébe települt felnõttoktatásnak), amelyek funkcionális makrostruktúráik tekintetében egynemûek. Maga a felnõttoktatás, a felnõttképzés azonban nagyon sokféle, egymástól eltérõ, határozottan differenciálódó - mi több: diverzifikálódó - különbözõ típusú intézményi szervezõdés és funkcionális makro struktúra rendszere. Tartozékai között vannak egészen formálisak és egészen nem-formálisak /, amelyekre az intézményi titulus szinte rá sem ragasztható. (Pl. az önkéntesen szervezõdõ, önirányítású tanulókörök.) És jelen vannak a két szélsõ karakter közötti különféle átmenetek is. Mindezeknek megfelelõen (s ez az andragógusszerepek értelmezése szempontjából fontos) vannak hatósági-hivatali jelleget és funkciókat is magukon viselõ intézmények (pl. a közoktatás és a szakképzés felnõttoktatási-felnõttképzési szervezõdései), és vannak olyanok, amelyek a felnõttoktatási, felnõttképzési tevékenység menetrendjébe nem építenek bele 15

4 hatósági-hivatali összefüggéseket, de a tevékenység hátterét, infrastruktúráját hatósági-hivatali keretekben szervezik (pl. a közmûvelõdési-ismeretterjesztõ intézmények szakköri programjainál). És vannak olyan szervezõdések, amelyekben a hatósági-hivatali jelleg és funkció szóba sem jöhet. Mindazonáltal valamennyi változat (még az önirányítású tanulókörök is legalább moderátorként) szakszerû felnõttoktatói-felnõttképzõi közremûködést kíván. Másrészt jellemzõek a felnõttoktatásra, felnõttképzésre a funkcionálisan (funkcionális makrostruktúráik tekintetében) nem egynemû, heterogén intézmények. Egy-egy intézménytípus gyakran különféle - olykor rokonítható, máskor nem rokonítható - felnõttoktatási, felnõttképzési funkciót láthat el. Illetve az intézménytípusok funkcionálisan gyakran átalakulnak, mondhatni új, más intézménytípussá válnak. Bonyolítja a helyzetet a tartalmak, a tananyag sokfélesége. A felnõttoktatás, a felnõttképzés rendszerében - kis túlzással - mindent tanulni lehet, mindent tanítanak, ami tanulható, ami tanítható. A felnõttoktatásnak, a felnõttképzésnek ez nembéli sajátossága. És mindenkit tanítanak, aki tanulni akar. Ezen a téren lent, a felnõttkor kezdeteinek környékén nem egyszer s mindenkorra meghúzott, hanem több-kevésbé átjárható határvonal húzódik. Fent, az öregedés mentén elvileg nincsenek életkori határok. A tanulás és a tanítás tevékenységformái, szerkesztett kompozíciói szintén nagy változatosságot mutatnak. Érthetõ, hogy az intézményi (és kvázi intézményi) szervezõdések, a funkcionális struktúrák, a tananyag, a tanítványok (életkor) sokfélesége, valamint a tanulás és a tanítás kompozícióinak különbségei - a felnõttoktatás-felnõttképzés egészét tekintve - sokféle, egymástól jelentõsen különbözõ felnõttoktatói, felnõttképzõi helyzetet, tevékenységet és feladatot hoznak létre. S ennek megfelelõen az andragógusok szerephelyzetei, szerepei nagyon változatosak. Olykor talán még párhuzamba sem állíthatók egymással. Nyilvánvalóan vannak olyan szervezõdések, amelyekben az intézmény funkcionális tagoltsága és hierarchiája megteremti az alá-, fölé- és mellérendelõ beosztások szerepeit. Vannak olyanok, amelyekben ez csupán a fõ tevékenység (a tanítás) infrastrukturális hátterére jellemzõ, és a szervezetben dolgozó andragógusok egy részének helyzetét nem jellemzi (mert pl. egy-egy alkalomra meghívott elõadók). És vannak olyan szervezõdések, amelyekben nyoma sincs a beosztások hierarchiájának, s az ebbõl fakadó szerepeknek. Avagy: vannak olyan intézmények, amelyekben a tisztviselõi-hivatalnoki szerep az andragógusok elválaszthatatlan sajátja. Vannak olyanok, amelyekben az andragógusok egy része mentesül e szerep megvalósításának kötelezettségei alól. És vannak olyan szervezõdések, ahol a tisztviselõi-hivatalnoki szerep szóba sem jön. Mindez az andragógusok munkájának testületi jellegére tekintve is változatosságra mutat. Az andragógus kollektívák létmódja és feladataik koherenciája eltér egymástól: a szorosan szervezett, sûrû belsõ kapcsolatokkal bíró és integrálódó feladatokat ellátó együttesektõl a lazábban szervezett, sõt egészen laza, ritkább, sõt esetleges belsõ kapcsolatokkal bíró és alig integrálódó, sõt inkább differenciálódó feladatokat ellátó együttesekig. Hozzájuk illesztve a testületen (andragógus kollektívákon) kívül ellátható feladatokat, olyan szervezõdésekben, amelyek kifejezetten ezt kívánják. Ilyenkor az andragógus magányosan, teljes szakmai autonómiával végzi a munkáját. Másrészt: vannak tartós, valóban testületté formálódó felnõttoktatói, felnõttképzõi csoportosulások, viszonylag állandó résztvevõkkel. De vannak rövid, egyegy feladatra alakuló, idõleges csoportosulások is, melyeknek idejük sincs valódi testületté formálódni. Gondoljunk például a közoktatás rendszerében mûködõ iskolai felnõttoktatásra, ahol andragógus tantestületek dolgoznak, az iskola ( mint olyan ) intézményi karakterét megõrizve. Ennél bizonyosan lazább a testületiség például a két-három hétig vagy néhány hónapig tartó, koherens képzési programot lebonyolító tanfolyamon. Fokozódik a testületiség lazulása a több elõadót kívánó elõadássorozatokon. Az önirányítású tanulókörök moderátorai testületen kívül dolgoznak stb., stb. Belejátszik mindebbe a felnõttoktatásifelnõttképzési szervezõdésekbe tömörült fõfoglalkozású (a szervezõdésben státuszban lévõ, vele tartós munkaviszonyban álló) és az oda idõlegesen meghívott, netán csupán esetenként feladatot kapó andragógusok aránya. Hozzátéve, hogy a felnõttoktatás, a felnõttképzés természete minden idõben az utóbbiak nagymértékû alkalmazását kívánja. 16

5 Az alá-, fölé,- mellérendelés szerkezetei a többféle testületiségben többféle alakot öltenek, függenek az andragógus kollektívák létmódjától és feladataik koherenciájától. Esetenként ki sem alakulnak. Az andragógusok beosztási szerepei változatosak. Esetenként ilyen szerepek létre sem jönnek. Ugyanakkor azonban az andragógusok feladatszerepeinek központjában (éppen úgy, mint a pedagógusoknál) a tanítványok állnak. Az igazi felnõttoktatói, felnõttképzõi szerepek a tanítványokkal való foglalkozás szerepei. Természetesen átszõve - az így vagy úgy létezõ - beosztási szerepekkel, vagy éppen ezek hiányától meghatározva: valamilyen mértékben kombinálva a tisztviselõi-hivatalnoki szerepformákkal, avagy ezek nélkül: hordozva a testületi személyközi viszonyok (az andragógus-andragógus viszony) reminiszcenciáit, vagy nélkülözve õket. A tanítványokat magában foglaló szerepkör valamennyi esetben a tanítványok felnõtt voltának és ebben felnõtti társadalmi státuszának sajátosságai által van meghatározva. Egyszerre életkori-pszichológiai és szociológiai szempontból értékelhetõ sajátosságok ezek, s egyaránt kifejezik a felnõttkori tanulás, valamint a felnõttkori emberi kapcsolatok kondícióit, amelyek - ez ma már közhely - eltérnek a felnövekvõ nemzedékek kondícióitól tõl az Országos Pedagógiai Intézet Felnõttoktatási Tanszékének, Osztályának munkatársa, tanszékvezetõje, osztályvezetõje, az intézet általános képzési igazgatója, majd az OPI és 1990-tõl az Országos Közoktatási Intézet általános fõigazgató-helyettese, késõbb a felnõttoktatási mûhely vezetõje, illetve a Felnõttoktatási és Kisebbségi Központ munkatársa. Legutóbbi munkái: Közoktatás és nemzet (2001), A problémamegoldó tanítás mint felnõttoktatási stratégia (2002), Különvélemény az oktatási-képzési minõség biztosításáról (és a minõségrõl) (2003), Mesterség és szerep (2003), Hipotézisek az e-learningrõl (2004). A Pedagógiai Lexikon (1997) felnõttoktatási szakszerkesztõje, a Felnõttoktatási és- képzési Lexikon (2002) társfõszerkesztõje. (1) Bajban vagyok a felnõttoktatás és a felnõttképzés, a felnõttoktató és a felnõttképzõ fogalmi használatával. A magyar fogalomtár és szóhasználat kifinomultan megkülönböztetõ, s az andragógiai elméletben és az andragógiai gyakorlat kommunikációjában egyaránt konszenzus nélküli. A Mesterség és szerep-ben - lehetséges eljárásként - a felnõttoktatást, illetve a felnõttoktatót egyetemes fogalomként, általános jelentéssel használom, mint a felnõttnevelés és a felnõttképzés szinonímáját. A könyv jelen rezüméjében átalakítottam ezt a megoldást: bár a rezümé címe ( A felnõttképzõk szerepei ) a felnõttképzés és a felnõttképzõ egyetemes jelentésére utal, a felnõttoktatást és a felnõttképzést, valamint a felnõttoktatót és a felnõttképzõt külön választom, de egymás mellé állítom, összekapcsolom, és kissé elmosom, s ezáltal szabadabbá is teszem értelmezésüket. Egyébként a jelen lapszámban Lada László tanulmánya: az Andragógia - a felnõttkori tanulás-tanítás tudománya, jól eligazít a fogalmak és a terminusz- technikuszok ügyében. (2) A diverzifikáció fogalma a közgazdaságtanból szivárgott át a pedagógiába és az andragógiába. A gazdaságban tudatos bõvítést jelent, amelyet a termelõ vállalatok valósítanak meg gyártási profiljukban, a várható piaci lehetõségek jobb kihasználása érdekében. A kifejezés (diverzifikáció) a valamitõl való eltérést, elhajlást (diverzió), a széttartó, szétágazó (divergens), valamint a különfélék együttes létezésének, a vegyes (diverza) jelentéstartalmait hordozza, és a diverzifikációban megjeleníti azt, hogy folyamatról van szó. A nevelési (oktatási, képzési) rendszerek diverzifikációja a rendszerek olyan mozgása, folyamatos alakulása, amelyben alkotórészeik elhajolnak egymástól, széttartó elágazásokat képeznek, differenciálódnak, bõvülnek, bonyolultabbá válnak. A leglényegesebb a rendszerek újabb és újabb alkotórészeinek megjelenése és különbségeik, egymástól való eltérésük felerõsödése, a rendszerek széttartó mozgása. Persze a sokféleség egységének valamilyen határai között. A nevelési (oktatási, képzési) rendszerek diverzifikációjában részt vesznek a funkciók, a célok, a tanítványok, az intézmények, az oktatás tartalmai és tevékenységformái, valamint didaktikai kompozíciói. A jelenség és a probléma felfedezése, a kifejezés (diverzifikáció) használata eléggé új keletû. Vizsgálói arra a megállapításra jutottak, hogy valójában történeti folyamat, amely korábban is jellemezte a nevelési (oktatási, képzési) rendszerek fejlõdését. Dinamikája és mértéke azonban mostanában felerõsödött, megnövekedett, tudomásulvétele és megfogalmazása elkerülhetetlenné vált. Különösen a felnõttoktatásban. (3) Formális képzés (angol: formal education): egyik értelme szerint a közoktatásban, illetve a felsõoktatásban végbemenõ képzés mind a felnövekvõ nemzedékek, mind a felnöttek oktatásában. Más értelemben minden olyan képzés az elõbbiekkel együtt, amely intézményesitett keretek között, a társadalomban hivatalosan elfogadott végzettséget ad. A legtágabb, harmadik értelmezés szerint minden olyan képzés, oktatás, amely - függetlenül attól, hogy ad-e végzettséget - intézményes keretek között folyik. (Van külön didaktikai jelentése is: az ún. materiális vagy anyagi képzéssel szembeállított ún. alaki képzés, a gondolkodási és gyakorlati mûveletek fejlesztése. Most nem ebben a jelentésében használjuk) Nem-formális képzés (angol: non-formal education): az elõbbieken kívüli képzés, amely a szabad tanulás céljait valósítja meg. Bár nem intézményi keretek között folyik, de igénybe veszi az intézmények segítését. Egyébként a formális és a nem-formális szembeállítás, ha gyakorta használják is, sok bizonytalanságot hagy maga után. (4) A hazai szakirodalomban az 1960-as években már sorra jelentek meg a felnõttkorral és a felnõttkori tanulás problematikájával foglalkozó munkák. A fontosabbak: Putnoky Jenõ: Pszichológia és andragógia, in. Pedagógiai Szemle, sz.; Radnai Béla: Felnõttekrõl felnõtteknek, TIT, Bp Radnai Béla: A felnõttoktató személyérõl, In. Népmûvelési Értesitõ sz.; Kiss Tihamér könyve, az Életkorok pszichológiája. - A személyiség fejlõdése és hanyatlása, Bp ; majd Durkó Mátyás összefoglaló munkája, a Felnõttnevelés és népmûvelés, Bp A téma társadalmi vonatkozásainak egy csoportjáról e sorok írója is (Cs.Gy.) ismertette vizsgálatai eredményeit a Munka melletti tanulás zavarai - Idõszerkezetek és tanulási folyamatok a felnõttoktatásban címû könyvében. Bp

Összeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs. Szakirodalom

Összeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs. Szakirodalom A kurzus témakörei: Felnőttképzés módszertana és eszközrendszer 1. Összeállította: Dr. Benkei-Kovács Balázs Szakirodalom 1. A didaktika fogalma (i), és a tudományterületet ért főbb elméleti hatások (Rogers,

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD.

DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. DR. ZACHÁR LÁSZLÓ PHD. FŐISKOLAI TANÁR KUTATÁSI TERÜLETEK A HAZAI FELNŐTTKÉPZÉS FUNKCIÓI, FEJLŐDÉSE, HATÉKONYSÁGA A SZAKKÉPZÉS MODULÁRIS ÉS KOMPETENCIA ALAPÚ FEJLESZTÉSE A KULCSKOMPETENCIÁK SZEREPE A SZEMÉLYISÉG

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

ANDRAGÓGIA ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI I.

ANDRAGÓGIA ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI I. ANDRAGÓGIA ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETI ALAPJAI I. - JEGYZET-TERVEZET- Dr. Khademi-Vidra Anikó Ph.D 1 TARTALOMJEGYZÉK Csoma Gyula: Andragógia, - a pedagógia mellett (?) 3. Felkai László: A felnőttoktatás története

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK ANDRAGÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: andragógia (Andragogy) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek

II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek II. fokozatú vizsgatematika óvónőknek Óvónői szakmai kompetenciák I. Általános, kiegészítő kompetenciák 1. Szervezeti és humán erőforrás menedzsmenttel kapcsolatos kompetenciák (csoportmunka, szervezés,

Részletesebben

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését.

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését. A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület immáron harmadik alkalommal szervezi meg a Felnőttképzési csoportvezető képzését. A 128 órás (8X2 nap) képzés célja a résztvevők képessé tétele önkifejezésre,

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

Benkei Kovács Balázs

Benkei Kovács Balázs A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Előadás 06. téma. 2014. Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia Tanszék A résztvevő-központúság és a z oktatás csereszabatossága az

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

Helyi tehetséggondozó stratégia 1

Helyi tehetséggondozó stratégia 1 Helyi tehetséggondozó stratégia 1 készítette: Dr. habil. Gyarmathy Éva Alapelvek A tehetséggondozásnak, mint minden egyéb jelentős hatású tevékenységnek befogadó jellege kell legyen. Mindenki számára elérhetővé

Részletesebben

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt

TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001 pályázati projekt Hiánypótló program a pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási edukációban 2012-ben megkezdte működését a Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja (O.K. Központ) TÁMOP-3.2.1.B -11/1-2012-0001

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok)

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) Szakmai önéletrajz Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei és tényezői Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés színterei A nevelés színterei azok az egymással szoros kapcsolatban álló területek, amelyeken a nevelés célja által meghatározott feladatok

Részletesebben

Áttekintés. Legfontosabb indirekt források. Dömsödy Andrea domsody.andrea@opkm.hu KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 2.

Áttekintés. Legfontosabb indirekt források. Dömsödy Andrea domsody.andrea@opkm.hu KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 2. Dömsödy Andrea domsody.andrea@opkm.hu KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÉS INFORMATIKAI ALAPISMERETEK 2. Wesley János Lelkészképző Főiskola pedagógia BA szak 2013. március 28. Áttekintés I. félév 1. óra információs problémamegoldás

Részletesebben

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1.

A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. A FELNőTTKÉPZÉS MÓDSZERTANA ÉS ESZKÖZRENDSZERE 1. Dr. Benkei Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK Andragógia és Művelődéselmélet Tanszék A felnőttkori tanulás idődimenziói A. A felnőtt tanuló és az

Részletesebben

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program Darvai Tibor Önéletrajz Személyes adatok: Név: Darvai Tibor Cím: 6724, Szeged, Kossuth Lajos sgt. 103. Telefon: 70/504-83-58 E-mail: darvai.tibor@gmail.com Tanulmányok: 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi

Részletesebben

MILYEN TERÜLETEKEN ALKALMAZHATÓ A KÉPZÉS SORÁN MEGSZERZETT TUDÁS?

MILYEN TERÜLETEKEN ALKALMAZHATÓ A KÉPZÉS SORÁN MEGSZERZETT TUDÁS? PEDAGÓGIATANÁRI MESTERSZAK AZ SZTE BTK NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZETÉBEN A KÉPZÉS IDŐTARTAMA ÉS FORMÁI A pedagógiatanári mesterszak képzési ideje az korábbi tanulmányoktól függően 5, 3 vagy 2 félév. 5 féléves

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

Publikációk. Oktatói tevékenység: Befejezett kutatási témák: Könyvek,könyvfejezetek:

Publikációk. Oktatói tevékenység: Befejezett kutatási témák: Könyvek,könyvfejezetek: Publikációk Oktatói tevékenység: Neveléselmélet Neveléstörténet Nevelésszociológia Nevelésfilozófia Közoktatás rendszertan Összehasonlító pedagógia Befejezett kutatási témák: Az egzisztencializmus hatása

Részletesebben

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet

Önéletrajz. Személyes információk: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Önéletrajz Személyes információk: Név: Munkahely: Beosztás: E-mail: Dr. Révész László Eszterházy Károly Főiskola, Sporttudományi Intézet Főiskolai docens revesz.laszlo@ektf.hu Tudományos fokozat: PhD.

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS Az oktatás nem egy tartály megtöltése, hanem a tűz meggyújtása. -William Butler Yeats- TANÁRI KOMPETENCIÁK Tanárnak lenni nem csupán hivatás - elhivatottság. társadalmi

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Élet a városban. tananyagfejlesztés

Élet a városban. tananyagfejlesztés Belvárosi Általános Iskola Szolnok Élet a városban A környezettudatos szemléletmód fejlesztése, a környezetvédelem népszerűsítése, környezeti nevelés támogatására, és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

CSÁKÓ Mihály. 2600 Vác, Attila u. 3/c. mcsako@gmail.com magyar. 2008. szeptembere óta. egyetemi docens. Intézményfejlesztés

CSÁKÓ Mihály. 2600 Vác, Attila u. 3/c. mcsako@gmail.com magyar. 2008. szeptembere óta. egyetemi docens. Intézményfejlesztés Ö N É L E T R A J Z - SZEMÉLYI ADATOK Vezetéknév/utónév CSÁKÓ Mihály Cím 2600 Vác, Attila u. 3/c. Telefonszám (27) 31-41-51 ; (70) 551-4386 E-mail Állampolgárság Születési dátum Neme mcsako@gmail.com magyar

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22.

ZÁGON BERTALANNÉ. zsofru@t-online.hu. Időtartam (-tól -ig) 2001-2005 Munkáltató neve és címe Ec-Pec Alapítvány, 1072. Bp. Rákóczi u. 22. Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail Állampolgárság ZÁGON BERTALANNÉ zsofru@t-online.hu magyar Születési idő 1947. 05. 12. MUNKAHELYEK Időtartam (-tól -ig) 2005- Munkáltató neve és címe Egyéni

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03.

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03. NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia:

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Hallgatói tájékoztató Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a TÁMOP 3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése)

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak I. A szakirányú továbbképzés neve: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak II. A szakirányú továbbképzési

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Helyi tantervünk a NAT előírásaira épít, rögzítve a kötelezően tanítandó tananyagot, de szabadsággal élve abban, hogy saját arculatunkat kialakítsuk szabadon választható-tervezhető óráinkkal. Amennyiben

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ. 55 345 03 0000 00 00 Közösségi-civil szervező szakképesítés

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ. 55 345 03 0000 00 00 Közösségi-civil szervező szakképesítés Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ 55 345 03 0000 00 00 Közösségi-civil szervező szakképesítés 2723-06 Közösségi tanulás és szervezése 5. vizsgarész 1. vizsgafeladat/szóbeli vizsgatevékenység (10 perc) 2009.

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Az együttnevelés Csibi Enikő

Az együttnevelés Csibi Enikő Az együttnevelés Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. (1) Hogyan lehetséges a tanulási folyamatokban minden tanuló közreműködő részvételét egyéni képességének és fejlődési ütemének megfelelően biztosítani.

Részletesebben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben

Módszertani kihívások a pedagógusképzésben A felsőoktatás-módszertan professzionalizációja Nemzetközi konferencia Budapest, 2013. június 7. Módszertani kihívások a pedagógusképzésben Dr. Einhorn Ágnes Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet einhorn.agnes@gmail.com

Részletesebben

Projektoktatás Mi így is tanulunk

Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás Mi így is tanulunk Projektoktatás? Projektpedagógia? Projekt jellegű oktatás? Alapfogalmak tisztázása O Pedagógia: a nevelés gyakorlata és elmélete O Projekt: valamely komplex, összetett

Részletesebben

sajátfejlesztésű tananyag linkgyűjtemény cikkek, szakirodalmak ismertetése saját jó gyakorlatok, innováció bemutatása

sajátfejlesztésű tananyag linkgyűjtemény cikkek, szakirodalmak ismertetése saját jó gyakorlatok, innováció bemutatása Médiapedagógiai stratégiák megjelenítése a dokumentumokban, óratervben/külön ilyen jellegű foglalkozás összeállítása 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás minden

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.)

A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA TAPASZTALATAI A TANULÓK SZEMÉVEL (TAMOP 3.1.1. / 4.2.1.) IMRE ANNA BERÉNYI ESZTER ORSZÁGOS

Részletesebben

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés E-learning és duális képzés A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Tartalom Felsőoktatás változása E-learning megoldások Duális képzés Vélemények

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A B) vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott központi tételsorokból húzott kérdésekre. A szóbeli

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Referenciai- intézmény szolgáltatások működtetése (kézikönyv) Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola. Hatvan

Referenciai- intézmény szolgáltatások működtetése (kézikönyv) Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola. Hatvan Referenciai- intézmény szolgáltatások működtetése (kézikönyv) Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola Hatvan : 3000 Hatvan, Balassi Bálint út 17. titkárság: 37/341-455, 37/540-103; TARTALOMJEGYZÉK 1.

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: mentorpedagógus pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

1. A szakirányú továbbképzés megnevezése: mentorpedagógus pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak I. A szakirányú továbbképzés neve: mentorpedagógus pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak II. A szakirányú továbbképzési szak FIR-kódja: III. A létesítést engedélyező határozat

Részletesebben

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A B) vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: Válaszadás a vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott központi tételsorokból húzott kérdésekre. A szóbeli

Részletesebben

A ZSOLNAI-PROGRAMOK ADAPTÁLHATÓSÁGÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI PROGRAMBAN. Lehmann László

A ZSOLNAI-PROGRAMOK ADAPTÁLHATÓSÁGÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI PROGRAMBAN. Lehmann László A ZSOLNAI-PROGRAMOK ADAPTÁLHATÓSÁGÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖZNEVELÉSI TÍPUSÚ SPORTISKOLAI PROGRAMBAN Lehmann László Zsolnai-programok Nyelvi, irodalmi kommunikációs nevelési program (NYIK) Értékközvetítő és

Részletesebben

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN

Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN Képzés megnevezése: ÚJ PREZENTÁCIÓS MÓDSZEREK A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓÉRT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN A képzés célja A vállalkozások hatékonyságának növelése a munkatársak kommunikációs technikájának, eszközeinek,

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM FELNŐTTKÉPZÉSI KÖZPONT KÉPZÉSEI 2015/2016-OS TANÉV A/ Pedagógus szakirányú továbbképzési szakok: 1. Drámapedagógia területen pedagógus szakvizsgára felkészítő

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK

Dr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK A HEFOP 3. 5. 1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása elnevezésű, HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 EMIR azonosító számú központi program keretében megvalósuló pedagógustovábbképzések

Részletesebben

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG

PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG Pedagógiai szakmai szolgáltatások Nkt. 19. (2) (a g) A nevelési-oktatási intézmények és a pedagógusok munkáját a köznevelési törvényben nevesített

Részletesebben

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,

Részletesebben

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé

Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Úton a Nemzeti Tankönyvtártól a közép-európai tankönyvkutató központ felé Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum tankönyvgyűjteményének középés hosszú távú stratégiája A Nemzeti Tankönyvtár feladatai

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Munkahelyi tanulás, foglalkozási andragógiák

Munkahelyi tanulás, foglalkozási andragógiák Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógia Tanszék Az andragógia alapjai 2. Tanár: Feketéné Szakos Éva Munkahelyi tanulás, foglalkozási andragógiák Bocskai Mihályné BOMTAAP.ELTE

Részletesebben

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)

ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív

Részletesebben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben

Létkérdések a háziorvosi rendelőben Létkérdések a háziorvosi rendelőben Az egzisztenciális pszichoterápiáról Dr. Kiss-Szőke Anna NOÉ Továbbképző Nap Szeged, 2014. szeptember 6. Egzisztenciális pszichológia 4 végső aggodalom: Halál Szabadság

Részletesebben

Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar 2010.

Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Kar 2010. PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR BA ALAPSZAK KÉPZÉSI SZINTEK FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS MESTERKÉPZÉS PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR PEDAGÓGIA BA ALAPSZAK (6 félév) SZOCIÁLPEDAGÓGIA TANÍTÓ PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

Részletesebben

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet)

Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz. 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Dr. habil. FEHÉR KATALIN CSc Szakmai önéletrajz Szakterület: 18-19. századi magyar művelődéstörténet (neveléstörténet,andragógiatörténet, sajtótörténet) Tanulmányok: 1969-1974 Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Továbbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz.

Továbbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Melléklet B. Tanulói tevékenységek támogatása interaktív IKT eszközökkel A digitális tábla alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában ÖNKONET Szolgáltató és Tanácsadó

Részletesebben

Osztatlan tanárképzés

Osztatlan tanárképzés Osztatlan tanárképzés Az osztatlan tanárszak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 3. mellékletében meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelelően az iskolai nevelésoktatás, valamint

Részletesebben

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására

TÁMOP3.1.7-11/2-2011-0401. A ''Babus Jolán Középiskolai Kollégium'' felkészülésének segítése a referencia értékű gyakorlatok átadására A '''' felkészülésének JÓ GYAKORLAT LEÍRÁSA A '''' felkészülésének AZ INTÉZMÉNY JÓ GYAKORLATÁNAK BEMUTATÁSA Szülőkkel való kapcsolattartás módjai A "Jó gyakorlat" célja (folyamatban és eredményben) A szülőkkel

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől

Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 féléves, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől Tanári mesterszak Család és gyermekvédő szakképzettség Mintatanterve ( 5 s, 150 kredit) 2011-2012. tanévtől Család és gyermekvédő diszciplináris mintatanterve (40 kredit) neve Alapozó törzstárgyak (11

Részletesebben

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B)

A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) A PROTOKOLLOK SZEREPE A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN (TÁMOP 3.4.2-B) Szitó Imre fejlesztéskoordinátor, főmunkatárs EDUCATIO nkft A szakmai protokoll definíciója olyan eljárásokról

Részletesebben

M E S T E R L Á S Z L Ó 2013

M E S T E R L Á S Z L Ó 2013 MESTER LÁSZLÓ 2013 fashion photos COMMERCIAL photos EXHIBITION 2011 Fotósorozatunk koncepciójának alapötletét a Carnivale című amerikai sorozat adta, melyben egy vándorcirkusz különös szereplőinek

Részletesebben