Ludik Péter. A virtuális tanulási környezet kialakításának és bevezetésének módszertani és technikai lehetőségei. Doktori értekezés. Dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ludik Péter. A virtuális tanulási környezet kialakításának és bevezetésének módszertani és technikai lehetőségei. Doktori értekezés. Dr."

Átírás

1 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatikai Kar Informatikai Doktori Iskola Vezető: Dr. Demetrovics János Az informatika alapjai és módszertana program Vezető: Dr. Demetrovics János Ludik Péter A virtuális tanulási környezet kialakításának és bevezetésének módszertani és technikai lehetőségei Doktori értekezés Témavezető Dr. Remzső Tibor Tudományos főmunkatárs Dunaújvárosi Főiskola 2006

2 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ...4 TÁVOKTATÁS...6 A TANULÓ ÉS A TANÁR MEGVÁLTOZOTT SZEREPE...7 AZ ELEKTRONIKUS TÁVOKTATÁS KIHÍVÁSAI AZ OKTATÓKNAK...8 ELEKTRONIKUS TÁVOKTATÓK KÉPZÉSE...9 MULTIMÉDIA...11 AZ E-LEARNING...13 MI AZ E-LEARNING?...13 AZ E-LEARNING KIALAKULÁSÁNAK OKA...14 MIÉRT AZ E-LEARNING...15 AMIKOR ÉRDEMES ALKALMAZNI AZ E-LEARNINGET...18 AZ E-LEARNINGHEZ KAPCSOLÓDÓ INTERNETES TECHNOLÓGIÁK ÁTTEKINTÉSE...19 Szabványosítás...21 NEMZETKÖZI KITEKINTÉS...24 Az Európai Unió elearning piaca...28 Magyarországi körkép A jelenlegi stratégiák...31 ÖSSZEGZÉS...32 VLE VIRTUAL LEARNING ENVIROMENT...36 MI IS AZ A VLE?...36 Az oktatórendszerekkel szembeni alapelvárások LMS LCMS LMS rendszerek (keretrendszerek) informatikai, technológiai háttere VLE RENDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA...43 Összegzés ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA...58 A SZÁMÍTÓGÉP ALAPÚ ÉRTÉKELÉS ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI...58 FELADATTÍPUSOK...60 FELADATKÉSZÍTÉSI AJÁNLÁSOK...61 KONKRÉT MEGVALÓSÍTÁSOK...63 A SZÁMÍTÓGÉPPEL SEGÍTETT VIZSGÁZTATÁS EGY SAJÁT FEJLESZTÉSŰ ALKALMAZÁSA...66 Az értékelés módszere...66 A program által használt kérdéstípusok...67 A program működése, általános jellemzői: Tesztek kiértékelése Összefoglalás E-LEARNING TANANYAGOK KÉSZÍTÉSE...75 Szempontok e-learning tananyagok készítéséhez...77 Tananyagtervezés folyamata E-Learning tanulási program A tananyag-készítés fázisai: A kivitelezés lépései...85 Lecke felépítése

3 Forgatókönyv készítési útmutató...87 TANANYAGFEJLESZTŐ RENDSZEREK...89 Szerzői rendszerek LCMS...94 A PILOT PROJEKT...97 A PILOT PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSE...97 A PILOT PROJEKT LEBONYOLÍTÁSA...98 A PILOT PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐ CSOPORTOK:...99 ÁLTALÁNOS TAPASZTALATOK A KÉRDŐÍVEKRE KAPOTT VÁLASZOK ÉRTÉKELÉSE: ÖSSZEGZÉS ÖSSZEFOGLALÁS JÖVŐKÉP IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK MELLÉKLET MELLÉKLET

4 Bevezető Más tudományok mellett az informatika kiemelkedő példája az igen intenzív változás folyamatának. Ennek egyik alapvető oka a társadalmunk ipari társadalomból való gyors átmenete az információs társadalomba. Valószínűleg ennek az átmenetnek és a most formálódó információs társadalomnak első hatása, hogy a multimédiás alkalmazások ilyen gyorsan terjednek és egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert az oktatás számos területén. A doktori programom kezdetekor azt tapasztaltam, hogy az egyre növekvő számú hazai technológiai, módszertani és tananyag-fejlesztési kezdeményezés, amit az éppen akkor robbanásszerűen terjedő multimédiás számítógépek és a CD-ROM bázisú oktatóprogramok indukáltak sok, egymástól sokszor jelentősen eltérő megoldást eredményezett. Ezek összefésülése, a felhalmozódott tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése, egységes keretbe foglalása időszerűvé vált. Mára a technológia túllépett ezen a szinten. Előbb az Internetes oktató (távoktatási) anyagok, majd a komplex virtuális tanulási környezetek (Virtual Learning Environment) megjelenése jelentette az új irányt. Sajnos a módszertani fejlesztések nem követték ezt a fejlődést, ezért a látványosan kialakított multimédiás tananyagok jelentős része nem éri el a célját, azt, hogy jól használható, hatékony oktatási anyag legyen. Ahogy az lenni szokott a dinamikus változások számos problémát is magukkal hoznak. Egy 1998-ban elvégzett MTA kutatás (Kárpáti és Varga, 1999) 1 rávilágított a következő problémákra: az oktatási célra készített oktatóprogramokat döntő részben nem a pedagógusok használták tanórai foglalkozások keretében, hanem a diákok, azzal a céllal, hogy iskolai publikációkat készítsenek, könyvtárazzanak, Internetes, multimédiás digitális órák -tól idegenkedtek a pedagógusok, az oktatók egy része számos digitális taneszközt ismert, míg mások még nem barátkoztak meg velük, illetőleg nem is ismerték azokat. Tantárgyanként erősen különbözött az egyes taneszköz-típusok használhatóságának megítélése is, az egyes tantárgyak digitális taneszköz-igénye különböző, oktatásukhoz más és más műfajú eszközök tűnt megfelelőnek, 1 Kárpáti Andrea és Varga Kornél (1999): Digitális taneszközök az iskolában - az első országos online felmérés eredményei. Networkshop 99 Konferencia CD 4

5 az oktatóprogram fejlesztés komplex oktatóprogram esetén nagyon lassú és drága, ezért csak igen széles hazai vagy nemzetközi piacon térült meg, az iskolákba kerülő fiatal tanárok sem tudtak többet a számítógéppel segített tanításról és tanulásról, mint az évtizedekkel korábban végzett ún. derékhad Azóta lezárult egy (komoly kormányzati) program a SULINET, amely arra volt hivatott, hogy ezeket a problémákat orvosolja. Jelentős költséggel minden középiskola kapott számítógépeket és Internet-elérést azzal a fő céllal, hogy a mindennapi (és nem az informatika tárgy) oktatáshoz legyen megfelelő segédeszköz. Közel 90 CD-nyi szoftvert és multimédiás oktatóprogramot adtak a gépek mellé. A fejlesztések a mai napig folynak- digitális zsúrkocsikat kaptak az iskolák, hogy mozgatható legyen a technika, és legújabban vezeték nélküli hálózatok kiépítését tervezik az iskolákban. Sajnos ezek a programok nem érték el a fő célt, az 1998-ban kimutatott problémák még most is fennállnak. Újabb lendületet hoztak ezen a téren az Európai Unió elvárásai a digitális kultúra elterjedése területén. Az új Nemzeti Alaptanterv amely az informatikai analfabetizmus megszüntetését tűzte ki célul és az új felsőoktatási törvény amely gyökeres változásokat hoz a felsőoktatás felépítésében és szemléletvilágában olyan változásokat hoz, ami megváltoztathatja az emberek gondolkodását, mélyen elülteti az élethosszig való tanulás szükségességét. Ennek megvalósításában kiemelkedő szerep jut a multimédiás oktatóanyagoknak, melyek legújabb megjelenési formája az e-learing. Dolgozatom célja, hogy bemutassam a virtuális tanulási környezetek elméleti és technikai hátterét, kialakulásának és alkalmazásának legfontosabb előnyeit és hátrányait. 5

6 Távoktatás A távoktatás olyan oktatási forma, amelyben az oktató és a tanulók térben és/vagy időben elkülönülnek egymástól. Az elsajátítandó tananyag szinkron vagy aszinkron módon jut el a tanulókhoz, a tananyag hordozója lehet szöveg, grafika, fax, audio- vagy videokazetta, televízió, CD-ROM, weboldal, audio- vagy videokonferencia. Howell, Williams és Lindsay 2 távoktatással kapcsolatos kutatása harminckét fontos trendet vesz számba. Listájuk legfontosabb elemei: a felsőoktatás iránt növekvő érdeklődés, a tanulói érdekeknek és környezetnek megfelelő kurzusválasztás, a hagyományos kari szerepek eltolódása, a kari dolgozók továbbképzésének igénye, a profit alapú intézmények növekedése, a hagyományos intézmények összeolvadása, a képzési struktúra decentralizálódása, az oktatás és képzés nyitottabbá válása, a képzések hangsúlyeltolódása a kompetenciák kialakítása felé az IKT-eszközök értő használatának szükségessége. Az on-line távoktatási kurzus kigondolásánál és megalkotásánál a következőket kell szem előtt tartani: A tanulókat: Ami a tanulókat illeti, könnyen észrevehető, hogy akik manapság részt vesznek az oktatási-tanulási folyamatban, azok különböző nevelési tapasztalatokkal és technikai készségekkel rendelkeznek, mint például a számítógép-használat és a hálózati információgyűjtés. Fontos tényező az is, hogy a tanulók gazdasági, kulturális és etnikai hátterei szerteágazóbbak, mint valaha, de ugyanakkor folytatniuk kell tanulmányaikat, hogy sikeresek legyenek a számítógépek vezette világban. A tanfolyamot: Ha webes tanulókurzust szervezünk, az csakis átfogó ismeretek és az oktatás/tanácsadás/képzés felé irányuló felelősségtudat birtokában lehetséges. A másik 2 Scott L. Howell Peter B. Williams Nathan K. Lindsay: Thirty-two Trends Affecting Distance Education: An Informed Foundation for Strategic Planning. Online Journal of Distance Learning Administration, III.,

7 elengedhetetlen feladat a tananyag felépítése: az anyagnak elő kell segítenie az egyedüli tanulást, valamint a diák szaktudásának és személyének a fejlődését. A tanfolyam szervezésénél figyelembe kell venni a pontozást és az értékelést is, tehát ezeknek a folyamatoknak is a távoktatás természetéhez kell igazodniuk. Fel kell ismernünk azt is, hogy bármilyen közösségben való részvétel döntő lehet az Internetes távoktatásban, mert a tanulókörben való részvétel és aktív támogatás nélkül nem létezhet kurzus. A technológiát: A mai információközlési technika miatt igazi kihívás az oktatási rendszernek, hogy a magukat a tanulókat sikeresen tanítsák. A technika hatással van arra, ahogy dolgozunk, másokkal különösen a munkatársakkal bánunk, arra, ahogy sikerült megváltoztatni a pedagógiai és tanítási hozzáállást illetve oktatási reformokat készíteni. A tanuló és a tanár megváltozott szerepe A didaktikai gondolkodásmódban megnyilvánuló paradigmaváltás irányát az oktatásközpontú, tanárcentrikus felfogástól a tanulásközpontú, hallgatócentrikus felfogás felé való változás jellemzi. Oktatásközpontú Tanulásközpontú Tanárcentrikus Hallgatócenrikus A módszertani didaktikai változások főbb jellemzői: ismeretátadás ismeretszerzési folyamattá alakul, melyben a tanulás megtanulása a döntő, hallgatócentrikusságot jelent, a tanár veszít központi szerepéből, a tanár segítséget nyújt a hallgatónak tanulási tevékenységének megszervezésében, a tanár megteremti a tanulási feltételeket és irányt mutat, tanácsol, megmagyarázza a hallgatónak a lényegbe vágó összefüggéseket, a munkamódszereket, a szabályokat és értékeli az eredményeket. 7

8 Mindezek önálló, aktív tanulási tevékenységet igényelnek a hallgatóktól, amelynek a feltételeit az alábbiak szerint foglaljuk össze: a tanulási képességek fejlesztésének szükségessége, az önálló és csoportos tanulmányi feladatmegoldások rendszerének kidolgozása (irodalom feldolgozások, feladatmegoldások, projektek, stb.), a heti kötött óraszámok ( kontaktórák ) számának ésszerű határok közé csökkentése, a tanulásirányítási eljárás- és eszközrendszerek kidolgozása (útmutatók, segédletek, portfoliók stb.), az értékelési és (önértékelési) rendszerek korszerűsítése (formatív, diagnosztizáló, szummatív értékelés), a korszerű tanulási környezet kialakítása (számítógépes infrastruktúra, Internet, könyvtár, laboratóriumok, tutori rendszer stb.). Az elektronikus távoktatás kihívásai az oktatóknak A távoktatóknak feltétlenül tisztában kell lenniük szerep- és hatáskörükkel. Az oktató nem csak egy szakember, hanem tanácsadó, segítő, motiváló, képviselő, korrepetáló, felügyelő és ügyintéző is egyben. Ezen felül ő felelhet a technikai háttérért is. Az oktató legfontosabb szerepei közé tartozik a tanulói közösség kialakítása a fejlődés elősegítésének érdekében, a kulcsfontosságú lépésekben való közbenjárás és az együtttanulás. Ráadásul teljesítenie kell a pedagógiai és kommunikációs folyamatokban leírtalkat, a speciális helyzetnek és a tanulók haladásának megfelelően. Az oktatónak sokrétű feladatköre van: pedagógiai, technikai, menedzseri, tudományos, kommunikációs és szociális. A tanárnak azonban ki kell alakítania egyfajta időbeli feladatkört, melyek a kurzus státuszától függnek. Ezek a feladatkörök: Tanfolyam előtti feladatkör: az oktatónak tisztában kell lennie a követelményekkel és a kitűzött célokkal; meg kell határoznia a részvételi feltételeket és az értékelést; világossá kell tennie a tanulói kötelességeket; rugalmasságot és szólásszabadságot kell biztosítania; világosan kell kifejeznie magát, bármilyen technikát tudnia kell használni; ki kell használnia az Internet adta előnyöket és igazságosan kell pontoznia. 8

9 Tanfolyam közbeni feladatkör: az oktatónak segítőkésznek kell mutatkoznia: ki kell alakítania a tanuló közösséget és az együttműködés képességét; segítenie kell a tanulónak egyéniségnek maradni és tisztában lenni a többi diák helyzetével, akiket félelmében és aggályában elutasíthat. Ezen felül ismertetnie kell a tanulási módszereket; bíztatnia kell a tanulót a tanulásra és a határidők illetve a munkaidő betartására; ismertetnie kell a helyes időbeosztást; értékelnie kell a diákokat és gyors visszajelzést kell adjon nekik. Elő kell segítenie a tanulási folyamat gyorsítását és a logikus gondolatmenetet; ismertetnie kell a tanuló erősségeit és gyengéit; életszerű példákat kell hoznia; fel kell vennie a kapcsolatot egyes tanulókkal (pl. telefonon); tisztelnie kell a magánéletet, és tudatosulnia kell, hogy a szavak és nevek mögött élő emberek vannak. Tanfolyam utáni feladatkör: az oktatónak a kurzust, mint egészet kell visszatükröznie a feladatokat, a kimeneteleket, szerepeket, hozzászólásokat, (mindezt fel kell használni az értékelésnél). A tanárnak gyors visszajelzést kell adnia a diáknak az utolsó vizsgaeredményekről, s a tanulót a tanfolyam vége után is tisztelnie kell. Elektronikus távoktatók képzése Az Interneten való oktatás megköveteli a tanároktól a hagyományos pedagógia és az egyszerű feladatok alkalmazását. Ezért az oktatóknak speciális képzésben kell részt venniük, azért, hogy az új alkalmazásokat használni tudják. Ezzel egyidőben a tanárok elsajátítják a legújabb technikákat és áttanulmányozzák az írott anyagokat. Azonban még az oktatók számára sem megjósolható, hogy ki tudja majd a Interneten jól alkalmazni újonnan megszerzett képességeit, pedig ők már hozzászokhattak a helyzethez. Lehetetlen elvárni a jó teljesítményt olyan tanároktól, akik addig szemtől szembe álltak tanítványaikkal, s azután hirtelen mérföldekre a diáktól folytassák az oktatást, de vannak kivételek. Néhány tanár maga is on-line tanításban vett részt, ezért nekik másfajta képzést szánnak, mert át kell lássak azt, hogy az új oktatási rendszerben hogyan épülnek fel a tanfolyamok szerkezetei. A távoktatók képzésének véghezvitelénél felmerül a kérdés: ki irányítsa azt? A legjobb, ha egy olyan többrétű egyénekből álló csapat, melynek tagjai különböző élettapasztalatokkal rendelkeznek és kitartóan küzdenek az oktatás sikerességéért. A tanároknak félre kell tenniük az elszigeteltséget, s tiszteletben kell tartaniuk az egyéniséget. 9

10 Ezen felül az oktatóknak a tanulókat egymás közötti interaktivitásra és együttműködésre kell sarkallniuk, hogy egy hiteles, igazi tanulói közösség válhasson belőlük. A képzés egyik részének egy képzési fórum felállítását ajánljuk, ahol az oktatók kellő mértékben fejleszthetik kommunikációs készségeiket. A fórum azt is biztosítani tudná, hogy a tanárok megfelelően alkalmazzák az együtt-tanulás elvét az Interneten. Ezen képességek fejlődéséhez a fórumot egy jól tapasztalt oktatónak kellene megalkotni és felügyelni. Ezt két lépésben megtehetjük: először olyan tanulói közösséget kell kialakítani, melynek tagjai kölcsönösen segítik egymást. Másodszor pedig az oktatók körének stratégiai fejlesztésére van szükség, a kommunikáció elősegítésének érdekében. Megállapítások: Az oktatóknak speciális képzésre és intézményi támogatásra van szükségük ahhoz, hogy elsajátítsák az új tanítási technológiákat. Elengedhetetlen: különleges képzési programok, technikai támogatás, kommunikációs eszközök és együttes feladatkörök írott nyelven, valamint írott tananyagok. Fontos a tanárok kommunikációs továbbképzése, mert így a résztvevők elsajátítják az Interneten folyó tanulásban való együttműködést. A képzést olyan csapat irányítsa, melynek tagjai sokrétűek, s ezáltal az oktatók új szerepköröket gyakorolhatnak. A tanulói közösségek megalakulása döntőnek bizonyul abban, hogy csökkenthetik az oktatók képzéseit. 10

11 Multimédia A számítógéppel segített tanítás és tanulás azoknál a tananyagrészeknél a leghatékonyabb, amelyek képi és hangzó illusztráció-igényesek. Könnyen belátható előnyt jelent a valamennyi tanuló önálló vagy páros munkáját lehetővé tevő s az eredményeket személy szerint nyilvántartó, elemző számítógépes feladatsor, ha a tananyag sok önállóan végezhető feladatot tartalmaz. Az önálló tanulásra alkalmas program a legjobb, ha az azonnali visszajelzés fontos feltétele a sikeres továbbhaladásnak és a témakör nem igénylik a tanár állandó, magyarázó jelenlétét, elég, ha a szükséges ismeretek áttekinthető formában rendelkezésre állnak. A jó oktatási szoftverek önmagukban is jutalmazó ismeretanyagot, feladatokat tartalmaznak, tehát a tanárnak nem kell a motiválásról állandóan, személyesen gondoskodnia. A multimédiás taneszközökkel végzett oktatás előnyei: többféle tananyagtípust (nyomtatott, filmes és digitális) integráltan kínál, multimodális érzékelési lehetőség hatékonyabb elsajátítás, (legjobb, ha álló és mozgókép, ábra, szöveg és hang egy tananyagrész feldolgozásánál együtt szerepel), interaktív: konstruktív tanulási környezetben a tanuló részvételével folyik a munka, megvalósul az életszerű, probléma-centrikus tanulás, könnyen adaptálható a különféle tanulói igényeknek megfelelően, a feladatok paraméterei módosíthatók, megoldási lehetőségek alakíthatók. A mai számítógépek közel járnak ahhoz, hogy a comeniusi Orbis sensualium pictus szellemében a szemléltető pedagógus legmerészebb álmait is megvalósítsák. A multimediális számítógép valamennyi, korábbi audiovizuális eszköz prezentációs képességeit magában foglalja. Írásvetítő, magnetofon, diavetítő, oktatófilm, interaktív videó minden összeolvad ebben az integrációban. Ez a sajátos konvergencia hihetetlenül gazdag eszköztárat biztosít a tananyagfejlesztő szakember, a szemléltető pedagógus számára. Ma már bármit megmutathatunk a tanulónak, ami képekbe és hangokba foglalható. A leképezhető valós és elképzelt dolgok, jelenségek a számítógépben önálló életre is kelthetők. Ezek a multimédiás anyagok egységes rendszerben képesek kezelni valamennyi információfajtát és ezeket egyetlen eszközön a számítógépen illetve annak képernyőjén megjeleníteni. 11

12 A multimédia, egyesíti a televízió dramatizáló erejét és a számítógép interaktivitását. A multimédia varázsa elsősorban abban áll, hogy lehetővé teszi az empirikus, azaz induktív megismerést, gyakorlatias, emberközpontú, párbeszédes jellege, pedig az egyéni sajátosságokhoz, érdeklődéshez való alkalmazkodást. Mit is várhat el egy átlagos felhasználó a számítógéptől, illetve a multimédiaprogramoktól: használatához ne kelljen különleges (számítógépes) szakismeret, érdeklődésének, kíváncsiságának megfelelően saját maga dönthesse el, hogy milyen útvonalon akarja bejárni az anyagot (másként a program legyen interaktív), az adott információ a legmegfelelőbb formában és a legjobb minőségben jelenjen meg, az adatok könnyen elérhetőek és áttekinthetőek legyenek. 12

13 Az e-learning Mi az e-learning? Az e-learning piacra jellemző kusza világ megmutatkozik a fogalom definíciójában is. Abban mindenki egyet ért, hogy a tanulásnak ebben a formájában a technikának kimagasló szerepe van, de abban már megoszlanak a vélemények, hogy a technikának melyik formája. Általános felfogás szerint az e-learning nem más, mint egy hálózat-alapú oktatás, ahova minden olyan oktatási forma beletartozik, ahol a közvetítő közeg az Internet vagy egy intranet. Más felfogás szerint az e-learning tágabb jelentéssel bír, és minden technológia alapú oktatás ide tartozik. 3 Az oktatási közeg itt tehát lehet az Internet, intranet, extranet, de ugyanígy lehet egy videokazetta, interaktív tv, vagy CD. Ezzel szemben létezik az Online- Learning fogalom, ami kifejezetten az Internet alapú oktatást foglalja magába. Egy hazai definíció: Az e-learning olyan, a számítógépes hálózaton elérhető nyitott tér- és időkorlátoktól független képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot megszervezve, hatékony, optimális, ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a oktató tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert, egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi. 4 Az e-learning alatt azt a technológiával és módszertannal alátámasztott interaktív tanulási folyamatot értjük, ahol a tananyag, az oktató (mentor, tutor) és a hallgató kapcsolata informatikai eszközök segítségével valósul meg. Természetesen a belátható jövőben a tanulási folyamatból a közvetlen emberi (tutor, mentor) támogatás teljesen nem zárható ki, így a gyakorlatban legtöbbször nem tiszta e-learningről, hanem un. Blended learningről beszélünk, vagyis az elektronikus és a hagyományos tantermi oktatás kombinációjáról. 3 Urdan, Trace A. Weggen, Cornelia C.: Corporate E-Learning: Exploring a New Frontier, 2000 WR-Hambrecht & Co, 4 FORGÓ S.: Agria Media Oktatástechnológiai és információtechnológiai konferencián elhangzott előadás. 13

14 Az e-learning nem csak szigorúan véve tanítási eszköz, hanem egy egész intézmény személyzetfejlesztési, tudás-, és bizonyos részben akár ügyfél-menedzselési feladatainak ellátására is képes rendszer. Tartalmaz minden olyan tudásátadási folyamatot, amely közvetítő közegként a számítógépet, szűkebb értelemben a számítógépes hálózatot használja. Pedagógiai értelemben több módszertani területet integráló pedagógiai technológia. Nagy távolságokat képes áthidalni, mint a távoktatás, de a visszacsatolás idejét is képes lerövidíteni, akár azonnalira. Az e-learning kialakulásának oka A huszadik század végén a gyors technikai változások szinte naponta változtatják meg a világot. A versenyben azok maradnak az élen, akik a megfelelő időpontban megfelelő információval rendelkeznek, információval, amit gyorsan és megfelelően fel is tudnak használni. Ebben a felgyorsult világban már nem elegendő az egyszer elsajátított tudás. Az iskolában, felsőoktatásban megszerzett ismeretek pár év alatt elavulnak, önmagában gyorsan használhatatlanná válnak. A munkahelyi követelmények szinte hónapok alatt megváltoznak és új képességek elsajátítását követelik meg. Épp ezért megnőtt az igény a folyamatos továbbképzés, folyamatos tanulás iránt. Hagyományos körülmények között nehéz lehetőséget biztosítani a folyamatos továbbképzés számára, hiszen egy könyv nyomtatása és terjesztése hosszú időbe telik. Könnyen előfordulhat, hogy a leírt és kinyomtatott tudás, mire elér a diákokhoz és érdeklődőkhöz már csak elavult információt tartalmaz. Hasonló a helyzet a technológia alapú közvetítőkkel is. Egy CD-ROM-on tárolt oktatási anyag is egy lezárt egységet képvisel, amit nem lehet javítani. Új információt csak új CD kiadásával lehet biztosítani, ami ugyan gyorsabb, mint egy könyv újranyomtatása, de az új CD terjesztése költséges és időigényes. Az Internet a fentiekkel szemben lehetőséget nyújt a folyamatos frissítésre. Az új információ azonnal rendelkezésre állhat, időigényes újranyomtatási folyamat vagy költséges és időigényes terjesztés nélkül. 5 5 Peterson, Robert W. et al: E-Learning: Helping Investors Climb the E-Learning Curve, 1999 US Bancorp Piper Jaffray Equity Research, 14

15 Miért az e-learning Demográfiai változások a felsőoktatásban Mára a hagyományos felsőoktatási korosztály, azaz a évesek, százalékos megoszlása a felsőoktatásban csupán 20 százalékot képvisel. A leggyorsabban a 25 éven felüliek aránya növekedett. Ennek a korosztálynak általában már több családi és munkahelyi elfoglaltsága van a tanulás mellett, mint fiatalabb társaiknak. Hagyományos oktatási keretek között gyakran problémát okozhatnak számukra az oktatási épületekben, termekben eltöltött hosszú órák. Internetes oktatáson ezzel szemben bárhol részt vehetnek. Otthon gyerekfelügyelet mellett, vagy akár a munkahelyen (rövidebb - hosszabb időre). További segítség lehet az aszinkron oktatási csomagok időbeli szabadsága, ahol az anyagokat bármikor, bárhol feldolgozhatja a diák, anélkül, hogy bárki másnak a ritmusához kellene alkalmazkodnia. Igény az élethosszig tartó tanulás iránt A folyamatosan tanulók klubját két csoportra oszthatjuk. Az egyikbe azok tartoznak, akik szakmai szempontból folyamatosan új információkat keresnek, hogy a szakmai életben jobban megállhassák helyüket, de a tudást nem a munkahelyük falai között keresik. Tehát azok, akik számára munkahelyük egyáltalán nem biztosít lehetőséget a továbbképzésre, vagy akik a vállalat által nyújtott továbbképzés mellett még több tudást szeretnének elsajátítani. A másik csoportba azok tartoznak, akik kedvtelésből keresik az új információkat, lehetőségeket. Mindkét esetben, olyan emberekről van szó, akik munka munkahelyi vagy háztartási mellett keresik a tanulási lehetőségeket. Számukra az aszinkron tanulási programok biztosíthatják az elfoglalt órák melletti tanulás lehetőségét. 6 Hozzáférés Az Internet alapú oktatás legjelentősebb előnye, hogy elvileg képes a megfelelő információt, a megfelelő időben a megfelelő személyhez eljuttatni. Azért csak elvileg, mert az Internet hozzáférés bár rohamosan növekszik, és egyes országokban jelentős százalékot is elért már, világviszonylatban mégsem általános. Ott azonban, ahol lehetőség nyílik az Internet használatára egy e-learning felület segítségével bármikor, bárhol 6 Close C. Richard: E-Learning and Knowledge Technology, 2000 Sun Trust Equitable Securities, 15

16 bekapcsolódhatnak a diákok az oktatásba, ami nagyban megkönnyítheti a munka mellett tanulni kívánó diákok életét. Interaktivitás Az interaktivitás szempontjából különbséget kell tenni a szinkron és az aszinkron oktatási programok között. Míg a szinkron felületek szinte határtalan lehetőséget nyújtanak az interaktivitáshoz itt egy valósidejű oktatásról van szó addig az aszinkron programokban ez az interaktivitás korlátozottabb. A korlátot itt az oktató hiánya jelenti, aki így csak késve tud a diákok kérdéseire választ adni. Az előre megírt változók segítségével azonban mindkét rendszer esetén lehetőség van arra, hogy a diákok bizonyos lépéseire a program azonnal reagáljon (pl. multiple choice vagy matching típusú tesztkérdések azonnali kiértékelése, szimulációk azonnali eredménye, stb.) Személyre szabhatóság Itt érdemes megemlíteni az Internet alapú oktatási egységek személyre szabhatóságát is. Előre rögzített kritériumok alapján például egy bevezető tesztsor alapján a rendszer kiválaszthatja azokat az oktatási egységeket, melyek a legjobban igazodnak a diák igényeihez. Így a tanulónak nem kell azokon az egységeken végigmennie, melyek már ismertek számára, de hosszabb időt tölthet azoknál az egységeknél, ahol az anyagot nehezebben tudja elsajátítani. Eredmények figyelemmel kísérése Az e-learning rendszerekbe beépített tracking rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a diák teljesítményét az oktató folyamatosan figyelemmel kísérje. Ez csak részben jelenti azt, hogy a teszteken elért eredmények azonnal lehívhatók. Emellett az oktató a diák aktivitását is figyelemmel kísérheti azt tehát hogy mennyi időt töltött el a tanuló egy-egy feladatnál, hányszor, milyen sorrendben végezte el a feladatokat, amennyiben erre lehetőséget biztosít a rendszer, akkor hányadik alkalommal sikerült sikeresen végrehajtania a feladatot, szimuláció során milyen módon hajtotta végre a feladatot, milyen részeredményeket ért el, stb. A lehetőségek szinte korlátlanok. Személytelenség 16

17 Sok emberből vált ki frusztrációt, ha egy csoport előtt kell szerepelnie. A csoporton belüli interaktivitást csökkenti az, hogy néhány tagja nem mer felszólalni az esetleges negatív reakciók miatt. Ha azonban az ember a csoportban mindössze egy név a képernyőn, sokkal bátrabban szólhat hozzá, hiszen így továbbra is ismeretlen marad a többiek előtt (persze az oktató előtt nem, így ez csak részben csökkenti a rossz válaszoktól való félelmet). A személytelenség egy másik előnye, hogy így sokan bátrabban állnak neki egy-egy feladatnak, vagy akár többször is neki kezdenek egy-egy szimulációnak, addig, míg jobb eredményt nem érnek el. Azok, akik egy teremben a hátsó sorból figyelnék az eseményeket (sokszor erre azért is szükség van, mert a terem technikai felszereltsége nem nyújt lehetőséget arra, hogy mindenki önmaga kipróbálja a feladatot), azoknak most lehetőség nyílik arra, hogy egy csoport előtt elszenvedett kudarc negatív élményei nélkül, a személytelenség védelme alatt kedvükre próbálkozzanak egy-egy feladat, szimuláció megoldásával. A csoporton belüli egészséges versenyszellem a diák munkáját is motiválhatja. A University of Phoenix Online 7 az egyik legnagyobb akkreditált virtuális egyetem például sikerrel bizonyítja kurzusaival, hogy az általuk kínált IKT-megoldások a hagyományos szemtől szemben eszmecsere nélkül is sokkal mélyebb és élménydúsabb kommunikációt biztosítanak 14 fős csoportjaik számára, mint egy hétköznapi egyetem 200 fős előadótermében. Az, ami az egyik embernél előny, az a másiknál korlát. Az Internetes oktatás jellege miatt ezekben a rendszerekben hiányzik a csoport-nyomás, ami az emberek egy részénél szükséges ahhoz, hogy a feladatokat végrehajtsa. Ott, ahol nincsen folyamatos látható kontrol, ahol nincsenek ott a többiek, ott egyszerűbb inkább mással foglalkozni (akkor is, ha esetleg az illető belépett az oktatási programba), egyszerűbb a határidőket kitolni, a feladatokat kevésbé komolyan venni. 7 University of Phoenix Online: 17

18 Amikor érdemes alkalmazni az e-learninget Az Amerikai Egyesült Államok és a nyugat-európai országok tendenciáját követve ma már Magyarországon is egyre többen ismerik fel az e-learningben rejlő lehetőségeket; a vállalati szféra mellett a felső- és közoktatás, a szakképzés és az államigazgatás területén egyaránt. A multinacionális cégek által már évek óta alkalmazott és elismert képzési módszer a hazai cégek körében is egyre nagyobb teret hódít, látva azt, hogy az egyszeri nagyobb anyagi beruházást igénylő oktatási forma hosszabb távon egy többszörösen megtérülő, tényleges tudásmenedzsment rendszer megalkotását teszi lehetővé. Az újdonság varázsa, a puszta kipróbálás ténye, a fejlettebb piacvezető cégekhez való felzárkózás igénye ugyanakkor nem szolgáltat elegendő okot arra, hogy a hagyományos oktatást egy cégnél, vállalatnál teljes egészében e-learning képzésre váltsák. Miért érdemes e-learningben gondolkodni? Mert nagyszámú hallgatóság egy időben, egyszerre történő képzését teszi lehetővé. Mert bár a képzésbe bárki, bármikor bekapcsolódhat, minden résztvevő ugyanazt az egységesen magas színvonalú, minőségi oktatást kapja. Mert bizonyítottan költséghatékony módszer. Nincs szükség oktatási termek bérlésére, költséges szakmai napok, többnapos vagy többszöri tanfolyamok megszervezésére. Az e-learning tananyag aktualizált, frissített változata évről-évre többször is felhasználható. Mert a képzési tartalom elsajátításának követelményrendszere, a számonkérés formája, ill. maga a tartalom - bizonyos részek tekintetében - az egyes felhasználói köröket tekintve differenciálódhat. Mert gyors és időhatékony módszer. A résztvevők saját munkabeosztásuknak, egyéni munkarendjüknek megfelelően haladhatnak a tananyagban, de munkaidejükön kívül, akár otthon is tanulhatnak. Mert több telephellyel rendelkező intézmény esetén az egységes képzés megszervezése és koordinálása központilag történhet, a földrajzilag egymástól távol eső telephelyek bevonása által. A képzési struktúra az adott intézményi hierarchiájára is épülhet. Mert a rendszer - az oktatás mellett mintegy hirdetőtáblaként funkcionálva - általános információközlésre is alkalmas. 18

19 Az e-learninghez kapcsolódó Internetes technológiák áttekintése Az e-learning fejlődését az egyre kifinomultabb Internetes technológiák megjelenése tették lehetővé, pl.: HTML 4.0, Flash, Java, Java Script. Kezdetben az e-learning webhelyek nem voltak egyebek, mint egyszerű, statikus weboldalak gyűjteménye, melyek valamilyen témában, jegyzetszerűen, esetleg tartalomjegyzékkel kiegészítve tartalmazták a szükséges információkat. Jelenleg is sok ilyen oktatási anyagot lehet találni különböző magazinok CD mellékletén, illetve az Interneten keresve. Ezek az anyagok általában kihasználják a HTML hyperlink lehetőségeit, tehát a tananyagban belső és külső linkek egyaránt előfordulnak. Az e-learning bemutatására alkalmas lehetőségek a továbbiakban kettéágaznak. Az Internetes technológiák nagyrészt a két legelterjedtebb böngészőre építenek (Internet Explorer és Netscape). Az egyik irányt követő szolgáltatók az új technológiák elterjedésével az egyre látványosabb, interaktívabb, a képi ill. mozgóképi információkat előtérbe helyező tartalmakat kezdtek fejleszteni. Ezeknek a tartalmaknak az élvezhetőségét kezdetben csak intraneten lehetett biztosítani, a nagyobb sávszélesség igényük miatt. Az alkalmazott technológiák fejlődésével ma már Interneten is lehet látványos és mozgó, interaktív tartalmat szolgáltatni. A legjelentősebb technológia ebben az irányban a Macromedia által fejlesztett Flash, mely jelenleg az 8.0 változatnál tart, és gyakorlatilag már minden jelentős böngésző által támogatott vektorgrafikus, számos animációs effektussal, hanggal, interaktív lehetőségekkel ellátott programok megjelenítését teszi lehetővé. Erőssége, hogy az összes elterjedt böngészőhöz létezik megjelenítője ún. plugin formájában, ezzel egységes felületet biztosít a különböző platformokon. A legújabb böngészőkben erősen támogatott JavaScript nyelv lehetőséget nyújt DHTML (dinamikus HTML) oldalak megjelenítésére. Ezzel a technológiával lehetővé vált a statikus HTML oldalakba interaktív elemek beillesztése. Hátránya, hogy a két legelterjedtebb böngésző eltérő szabványokat támogat, így gyakran előfordul hogy az egyes DHTML aktív elemek csak az egyik vagy a másik böngésző alatt működnek. Egyre gyakoribb a különböző DirecX és VBS (Visual Basic Script) elemeket tartalmazó weboldalak jelenléte is, mely nyelvek a JavaScript nyelvhez képest jóval több lehetőséget biztosítanak, de sajnos csak egyetlen rendszerben (Windows, Internet Explorer). 19

20 A sávszélesség és a számítógépek sebességének növekedésével egyre használhatóbbá válnak a térhatású, WRML alapú oldalak is, melyek 3 szabadságfokú mozgást tesznek lehetővé egy előre felépített térben. Az e-learningben ezeknek a technológiáknak a segítségével akár egy teljes oktatási intézmény, épületekkel, tantermekkel és oktatási eszközeivel együtt modellezhető. A hálózati keresztplatform programozásban igazi áttörést jelentett a SUN Java fejlesztő környezete. Igen magas szintű objektumorientált programozási nyelv, melynek virtuális futtató környezetét (Java Virtual Machine) a SUN szinte minden népszerű platformra elkészítette. Igen sok e-learning modul készül jelenleg is Java-ban. Sok helyen találkozhatunk vizuális effektusokkal is, melyek szintén Java-ban készültek. Az e-learning Internetes technológiák másik irányzata sokkal inkább a tartalomra és az rendszerfelügyeletre, nyomon követésre, rendszerszintű áttekinthetőségre törekszik. A rendszerszintű programok ilyenkor a hálózati kiszolgálón futnak, és ezzel lehetővé válik a tartalmak szolgáltatásának központi felügyelete. Kezdetben a különböző webszerverek statikus HTML állományok közvetítésére voltak képesek. Azonban az interaktivitás igénye miatt kifejlesztették a CGI támogatást, ami lehetővé teszi azt, hogy gyakorlatilag bármilyen programnyelven írt program HTML kimenetet generáljon egy űrlapon vagy URL-ben átadott paraméterek szerint. A leggyakrabban használt nyelvek CGI-k írására a perl, php, python. A teljesítmény növelése szempontjából fontossá vált, hogy a különböző gyakran alkalmazott CGI nyelveket beépítsék modulként a webkiszolgálóba, ez főleg a perl, php, stb. script-nyelveknél fontos, ahol a programok egy közvetett interpreter segítségével futnak le, és nem előre lefordított gépi kódú programok. Hasonló módon a Java-hoz is készült kiszolgáló-oldali futtató környezet, és az ezzel futtatott Java programocskákat servlet-eknek nevezik. A szerveren futó alkalmazások a legegyszerűbb esetben állományokba mentik, ezekből olvassák az adatokat, de ez technológiailag ill. teljesítmény szempontjából nem az ideális megoldás. Ezért gyakorlatilag minden ilyen nyelvhez találhatóak különböző adatbázisrendszerekhez kapcsolódó meghajtó modulok. Jelenleg a leggyakrabban használt adatbázisok mind az e-learning keretrendszerekben, mind a többi e-business oldalak mögött az Oracle, DB2, MS SQLServer, Postgres, stb. Ezek a rendszerek SQL alapú relációs adatbázisok. Az e-learning rendszerek fejlesztésénél hamar felmerül az a kérdés, hogy milyen formátumban érdemes tárolni az elkészített tananyagokat, publikációkat. Jelenleg egyre 20

21 nagyobb vállszélességgel támogatja számtalan szervezet világszerte a W3 konzorcium által javasolt XML alapú megközelítést. Az e-learning és e-business rendszerek fejlesztésénél nagyon fontos szempont a biztonságos azonosítás és kommunikáció a böngészők és a szerverek között. Az általánosan használt adattitkosítási eljárás a jelenlegi böngészőkben, a harmadik fél által verifikált privát és publikus kulccsal működő SSL technológia. Az azonosítás, illetve a felhasználónév- jelszó páros megadása után az ügyfél adatait és jogosultágait már sokféle úton lehet nyomon követni. Általában a belépés után létrejövő ún. ticket-et szokás a rendszeren belül továbbadni cookie, URL vagy egyéb megoldás formájában. Ez az ideiglenes (csak a belépés és kilépés időtartama között létező) ticket alapján kérik le azután az adatbázisból vagy más adatforrásból a hozzáférési jogosultságokat. Az e-learninges Internetes technológiák az utóbbi években hihetetlen és szinte követhetetlen fejlődésen mentek keresztül. Ma már rengeteg lehetőség van arra, hogy ezeknek a technológiáknak az ötvözésével központilag szervezett, dinamikus, látványos és adatvédelmi szempontból biztonságos e-learning rendszerek jöjjenek létre. Szabványosítás Miért van szükség szabványokra? Az e-learning fejlődéséhez elengedhetetlenül szükségesek a szabványok is. Jelenleg az Internetes oktatás területén számos szolgáltató kínálja portékáját. Szinte mindegyik nagyobb cég hálózaton kínál továbbképző kurzusai közül néhányat, de legalábbis ilyen módon kívánják ezeket a jövőben nyújtani, és a vállalati próbálkozások mellett nagy számban jelen vannak az akadémiai, iskolai próbálkozások is. Sorra jelennek meg az egyetemek Web-alapú kurzusai, oktató centrumok Internetes órái. Az egyes szolgáltatók azonban elsősorban saját használatra fejlesztenek programokat, anélkül, hogy azok más rendszerrel kompatibilisek lennének. Így a környezetek, programok inkább csak elszigetelten működnek. Az oktatási anyagok bővítése csak időigényes munkafolyamatok során lehetséges, annak ellenére, hogy az Internetes oktatási piac már most is bővelkedik tananyagokban. Ezek a tananyagok azonban sem felépítésükben, sem pedig tartalmukban nem épülnek egymásra, nem képeznek nagyobb egységet. Az iparág így pangani kezdhet, hiszen minden alkalomra új oktató anyagot kifejleszteni gazdaságtalan eljárás lenne. Ilyen módon a vevők, tanulni kívánók igényeinek kielégítése 21

22 is nehézkes, hiszen egy szélesebb kínálati paletta biztosítása költséges, ezért a kurzusok ára emelkedik, de lehet hogy a szolgáltató nem is rendelkezik kielégítően változatos tananyaggal. A szabványosítás előnyei: A szabványok hozzájárulhatnak a tananyagok és az oktató felületek interoperabilitásához azzal, hogy szabályozzák a tananyagok struktúráját és e struktúrák importálását és exportálását. Szabványosított oktatási egységek segítségével testre szabott tananyagokat lehet összeállítani, melyek jobban igazodnak a felhasználók igényeihez. A szabványok lehetővé teszik a tananyagok újrahasznosítását oktatókörnyezettől függetlenül. A tananyagok indexelésének szabványosítása lehetővé teszi a tananyagok gyors, egyszerű és sikeres keresését. A szabványok hozzájárulnak a tananyagok gazdaságosabb felhasználásához azzal, hogy lehetővé teszik a tananyagok széleskörű felhasználását, ami egy hálózati hatáshoz vezethet. A sokféle rendszer használatát nagyban megnövelné a szabványosítás, melynek következtében az egyes rendszerek átjárhatóak lennének. Az elemzők azt várják, hogy amennyiben sikerül néhány egységes szabványt bevezetni, a Web-alapú oktatási ágazat exponenciális fejlődésen mehet keresztül. Azok a vállalatok, intézmények, amelyek bevezetik a szabványokat, sokkal szélesebb kínálatot tudnak biztosítani a felhasználóknak, jelentéktelennek mondható többletráfordításokkal, s így gazdaságossági mutatóik jelentősen javulhatnak. Az LMS megvalósításával kapcsolatosan viszonylag korán felmerültek az egységesítési, szabványosítási törekvések. Az első ilyen szervezet az AICC ban jött létre, s irányelveket fogalmaznak meg CBT (Computer-Based Training) majd később a WBT (Web-Based Training) rendszerek CMI (Computer Managed Instruction) kompatibilitását elősegítendő. Az AICC szabványjavaslatokat és ajánlásokat tett közzé ezzel kapcsolatosan, valamint hitelesítő eljárásokat folytatnak le független tesztlaborok bevonásával. A 90-es évek második felében a folyamat újabb lendületet kapott, új szervezetek jöttek létre hasonló céllal köztük az ADL 9. E szervezetek (és több kisebb jelentőségű szervezet, ill. intézmény) egymással szorosan együttműködve a kor 8 AICC Aviation Industry CBT Committee, 9 ADL Advanced Distributed Learning, 22

23 kihívásainak figyelembevételével az LMS rendszerek új szabványainak kidolgozásán munkálkodnak. A cél olyan szabványegyüttes megalkotása, amely az oktatási anyagok kompatibilitásának alapjait teremti meg, egységes felületet biztosítva a felhasználóknak, függetlenül attól, hogy az adott tananyag hol található, kinek a tulajdonát képezi, milyen szoftverekkel állították elő. Az elvárások az új rendszerekkel kapcsolatosan, hogy újrahasznosítható elemekből építkezzenek, testre szabható tananyagokat lehessen összeállítani bennük, legyenek interoperábilisak, azaz az adott tananyagot csekély módosítással más oktatási környezetben is lehessen alkalmazni. SCORM A SCORM (Sharable Content Object Reference Model) rövidítés szó szerinti fordításban megosztható tartalmú objektumok modellezését jelenti, ez a mindenki számára ajánlatos szabvány azonban ennél jóval többet jelent. A SCORM a Web-alapú oktatási anyagok referencia modellje. Egy olyan nyelv amely magában foglalja a tananyagon belüli szerkezetet, elnevezéseket, a képek, animációk, szövegek helyét és neveit, a fejlécektől a lábjegyzetekig. Ez a szabvány az összekötő láncszem, ha úgy tetszik folyamat-sorozat a használni kívánt technológiák és a teljes kivitelezés között, ami végül majd kereskedelmi forgalomba kerül. A SCORM szabvány három fő részegységből áll össze: XML specifikáció, ami a tananyag szerkezetét mutatja, illetve az anyag szerverrőlszerverre való átillesztését segíti Run-time környezeti specifikációk, a tartalomtól-tananyagig kapcsolat leírása, valamint a tartalom alakulásának nyomon követése Metadata létrehozásának specifikációi az IEEE szabványra építve A SCORM szabvány az ADL Network szervezet dolgozta ki, további információ és a teljes specifikáció a szervezet hivatalos oldalán található meg (www.adlnet.org). Jelenleg ez a szabvány a legelterjedtebb, és a szakma által legelfogadottabb. Szinte mindegyik VLE rendszer képes SCORM-os anyagokat fogadni, és azt sajátjaként kezelni. 23

24 Nemzetközi kitekintés Ebben a fejezetben egy átfogó képet szeretnék rajzolni az európai e-learning stratégiáról. Az Amerikai Egyesült Államok jóval az Európai Unió előtt jár az E-kultúra terén (ezalatt az infrastruktúra kiépítését, az általános alkalmazást, a mindennapi életben és a képzésben is.). Az e-learning jelentős fellendülés és nem kis üzletet hozott megjelenésekor, de itt már túl vannak a lufi szétpukkanásán, azaz a tartalom nélküli pusztán az újdonság varázsára épülő komoly üzleti motivációval felpörgetett alkalmazásokon. Mára egy letisztultabb formában újra növekvő tendenciát mutatnak az ezen alkalmazások ahogy az alábbi ábra is mutatja: A lemaradást és a benne rejlő veszélyeket felismerve az Európai Unió komoly lépéseket tett, több lépcsős stratégiát dolgozott ki az informatikai kultúra elterjesztésére, elsősorban az oktatásra építve. Annak formája és módja, hogy hogyan informálódunk, társalgunk és képezzük magunkat az új információs és kommunikációs technológiák befolyásolják. Ebből kihívások következnek a képzés és a szakmai képzés számára. Az Internetes kultúra és szolgáltatás számára is kihívást jelent ez a változás. Megváltoztatja az 24

25 Internet használatának szokásait. Ezt fel lehet fogni fenyegetésnek vagy akár lehetőségnek is a kulturális és nyelvi sokszínűséggel rendelkező Európában. A képzésnek kell a vezérfonalnak lennie. Ehhez megpróbálnak minden fázisában hűek maradni a kidolgozott stratégiák. A stratégia legfontosabb elemei: 1995: Fehér Könyv az oktatásról és képzésről; Teaching and Learning Towards a Learning Society, White Paper on Education and Training 1996: Tanulás az információs társadalomban; Learning in the Information Society Action plan for a European education initiative 1997: A tudás Európája felé Irányelvek az oktatásról és képzésről Towards a Europe of Knowledge 1999 december: eeurope Információs társadalom mindenkinek eeurope An Information Society For All A dokumentumban foglalt programtervezet részletes megtárgyalására a Tanács lisszaboni gyűlésén kerül sor, 2000 márciusában. A Romano Prodi elnök nevéhez kapcsolt kezdeményezés abból a felismerésből született, hogy az információs és kommunikációs eszközök gyors fejlődése és elterjedése egy új gazdasági és társadalmi formáció kialakulásához vezet: Az Információs Társadalom közelebb hozza egymáshoz a városi és a falusi közösségeket, soha nem látott mértékű tudásmegosztást és gazdasági jólétet eredményeznek, és hatalmas lehetőséget adnak arra, hogy mindenkinek gazdagodjon az élete. A folyamatban lévő átalakulások az élet minden területét érintik, és a hatásukat tekintve a legjelentősebbek az ipari forradalom óta. Az Európai Unió számára ma ennek az átmenetnek a megszervezése és levezetése jelenti a legnagyobb gazdasági és társadalmi kihívást. Sorsfordító időszak ez, ami egyúttal különös lehetőséget jelent az Unió számára. Az Unió országai most egymással együttműködve olyan Információs Társadalmat alakíthatnak ki, amelyet az európai értékek és alapelvek határoznak meg. Ritkán adódik ilyen lehetőség, élni kell vele 25

26 Megállapítják, hogy a változások gyorsasága az európai gazdaság és társadalom gyors átalakítását követeli meg, hiszen az új gazdaság rendkívüli teljesítőképességével Európa csak abban az esetben lesz képes élni, ha gyorsabban lép be a digitális korba. Ennek elősegítésére az alábbi célkitűzések mielőbbi megvalósítására van szükség: Lehetőséget kell teremteni arra, hogy minden polgár, lakás, iskola, vállalat és közszolgálati intézmény csatlakozva az Internethez belépjen a digitális korszakba Ki kell alakítani a digitális alapműveltséget Egész Európára kiterjedően, és támogatni kell egy olyan vállalkozói kultúra elterjedését, amely képes új ideák létrehozására, kész azok megvalósításának a finanszírozására. Biztosítani kell a folyamatok társadalmi beágyazódását és elfogadását, a bizalom és a szociális felelősségérzet alapján. Az Európai Unió tagállamai számára a dokumentum tíz pontban foglalja össze a legfontosabb teendőket. Ezek közül az első az oktatási rendszerre vonatkozik, amelynek biztosítania kell a fiatalok belépését a digitális korszakba. Az eeurope az első olyan hivatalos dokumentuma az Uniónak, amelyben az információs forradalom által létrehozott lehetőségek megragadása első számú társadalmi és gazdasági kihívásként jelenik meg. Az a tény pedig, hogy a tíz prioritás közül a legelső az oktatási rendszerek elé állít feladatot, jelzi, hogy az információs és kommunikációs technika iskolai implementációja a közös európai oktatási stratégia kulcstényezőjévé vált március Lisszaboni EU Csúcsértekezlet: Célkitűzés: Az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává kell válnia október Memorandum az egész életen át tartó tanulásról; Memorandum on Lifelong Learning március: Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni céljai; The concrete future objectives of education and training systems 26

27 2000. május: e-learning A jövő oktatásának tervezése; e-learning initiative Designing Tomorrow s Education június: eeurope cselekvési terv; eeurope Action Plan Az EU megpróbálja felgyorsítani a technikai feltételek megteremtését egy megfelelő és magas színvonalú infrastruktúra kialakításával. A célkitűzések közül kiemelhetjük a következőket: végére minden iskolának biztosítsák az Internet hozzáférést, illetve 2002 végére minden terembe gyors Internet hozzáférést végére minden az összes iskolát lépésről-lépésre a kutatási hálóra rákapcsolni végére lehetővé kell tenni a támogató szolgáltatások (pl.: online platform) elérését a tanulók, tanárok, szülők számára, végéig elő kell segíteni az új típusú tananyagfejlesztést, hogy az új technológiákkal támogatott tanulási formák beilleszkedjenek minden iskola tanulási rendszerébe, végére minden iskolát végző tanulónak és munkavállalónak digitális műveltséggel kell rendelkezni, végére el kell érni az iskolákban az 5-15 tanulónkénti multimédiás számítógép arányt március: Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni céljai; The concrete future objectives of education and training systems, 2002 december: e-learning program az információs és kommunikációs technológiák oktatásba és képzésbe történő integrálásáról, Az EU oktatási programok új generációja, Integrated action programme in the field of lifelong learning - középpontban az egész életen át tartó tanulás, - integrált szerkezet, erős hangsúly a mobilitáson. - Tematikus programfejezetek: iskolai oktatás (Comenius), felsőoktatás (Erasmus felsőfokú szakképzés is), szakképzés (Leonardo) felnőttképzés (Grundtvig). 27

28 - Információs és kommunikációs technológiák innovatív alkalmazása - Az e-learning a programfejezetekbe olvad Az Európai Unió elearning piaca Forrás: European IT training by delivery method, Comparison 2002 and 2006 A ös időszakban, főként az intézményekre (iskolák, felsőoktatás és oktatócégek) koncentrálva, több EU finanszírozáú pályázat indult (Európai Szerkezeti Alapok: SOCRATES, LEONARDO, IST, Improving Human Potential ), az EIB-n (elearning Action Plan) keresztül, melyre jelentős forrásokat biztosítottak (mintegy Md ). Az eeurope Akcióterv a nemzeti kormányzatokat abba az irányba tereli, hogy invesztáljanak az oktatási és az egyéni szektorokba is. Ez lassú folyamat, mert nagy gondolkodásmódbeli változást igényel: meg kell oldani az átmenetet a tanárközpontú képzéstől a tanulóközpontúig. A profitkilátások és az alacsony belépési küszöb sokféle és sok szereplőt vonz a piacra. A verseny mérete magával hozza a belső hatékonyság és a minőség követelményét azokkal szemben, akik tartósan jó pozíciót akarnak. A stratégiai szövetségek létrehozása alapvető követelmény, ahol a tartalomfejlesztő, a technológia szállítója, a szolgáltató és a távközlési 28

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban Minőségkritériumok az elearning oktatásban Krausz János - Oktatási vezető Képzési és Tudásmenedzsment Innovációs Kft 1107. Budapest, Kékvirág u. 2-4 Telefon: +36(1)431-1610 Fax: +36(1)431-1601 kti@ktionline.net

Részletesebben

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

Távoktatási tananyagok. fejlesztése Távoktatási tananyagok 1 fejlesztése se Kérdések 1. Miért választotta a tárgyat? 2. Mire akarja használni a megtanultakat? 2 A tárgyról Célja, bemutatni: a távoktatás módszerét, rendszerét, a tananyagfejlesztés

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink MELLearN - EULLearN 3. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Korszer tanítási-tanulási környezetek a lifelong learning támogatására 2007. április 13. Az elektronikus tanulási környezet

Részletesebben

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle) Győr, 2012. 07.13. dr. Nagy Tamás, Nyitrai Erzsébet Tanórák az

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

Ludik Péter. A virtuális tanulási környezet kialakításának és bevezetésének módszertani és technikai lehetőségei

Ludik Péter. A virtuális tanulási környezet kialakításának és bevezetésének módszertani és technikai lehetőségei Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatikai Kar Informatikai Doktori Iskola Vezető: Dr. Demetrovics János Az informatika alapjai és módszertana program Vezető: Demetrovics János Ludik Péter A virtuális

Részletesebben

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére

E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére E-learning alapú ügyféltámogató rendszer könyvtárak és felsőoktatási intézmények részére Networkshop 2014 PTE Szentágothai János Kutatóközpont Pécs, 2014. április 23-25. dr. Sinka Róbert, PhD e-learning

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

VLE rendszerek összehasonlítása Ludik Péter, Kadocsa László

VLE rendszerek összehasonlítása Ludik Péter, Kadocsa László Ludik Péter, Kadocsa László Dunaújvárosi Főiskola, Tanárképző Intézet Ludikp@mail.duf.hu, kadocsa@mail.duf.hu A European Schoolnet legutóbbi felmérése és ez a konferencia is azt mutatja, hogy a virtuális

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL KOVÁCS KATALIN ALPROJEKTVEZETÓ A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Kliensoldali rendszerkövetelmények

Kliensoldali rendszerkövetelmények Az elearning öltöztet!?! Koncz Zsuzsanna módszertani szakértő Neting Informatika Kft. Öltözködési tanácsok tananyag bemutatása Technikai információk Navigáció, ikonok, jelölések A tananyag tartalma, felépítése,

Részletesebben

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN

TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN TÁVOKTATÁS, ELEKTRONIKUS OKTATÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem MOTTÓ NEM HANEM A AZ, LEGNAGYOBB, HANEM AZ, AKI A KIHÍVÁSOKRA NEM A LEGOKOSABB, A NEM A LEGSZEBB

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató

Könczöl Tamás. konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Könczöl Tamás konczol.tamas@sulinet.hu igazgató Sulinet Expressz Program Sulinet Expressz program főbb pillérei: digitális tartalomfejlesztés módszertani megújulás: digitális pedagógia IKT az oktatásban:

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS az MTA SZTAKI elearning osztályának adaptív tartalom megoldása Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Miért van szüks kség elearningre Élethosszig tartó tanulás A dolgozó ember

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben

elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben elearning helyzetkép az informatikai szakképzésben Váradi Antal szakmai főtanácsadó 4. elearning Fórum 2004. június 16. Informatikai és hírközlési szakképzés jelenlegi legfontosabb feladatai Az IHM - 2004.

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv IKT eszközök hatékony alkalmazása a természettudományos oktatásban c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető kreditpontok száma): 30

Részletesebben

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra

Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Speciális bírósági képzések: 6000 fő támogatása blended learning módra Bírósági Integrált Informatikai Rendszer bevezetésének oktatása Szaniszló László ügyvezető igazgató 6. elearning Fórum 2005.06.09.

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási

Részletesebben

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ

Akooperatív tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus feladata a tanulás megfelelõ Könczöl Tamás igazgató, Sulinet Programiroda, Budapest A Sulinet Digitális Tudásbázis program Az SDT célja, hogy a pedagógusok munkáját olyan egyénre szabható, dinamikus, interaktív digitális taneszközökkel

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. szeptember 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken

NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA NAT kiegészítő területeinek oktatása az Új NAT kihívásai az új területeken Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Szentkirályi-Szász

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Innováció az ápolásoktatásban lehetőségek és a valóság Csernus Mariann PhD, Lőrincz Attila, Harcsa Márta, Páll Nikoletta, Simkó Katalin, Balogh Zoltán PhD Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Ápolástan

Részletesebben

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer Moodle ingyenes elearning keretrendszer Papp Gyula, Vágvölgyi Csaba Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola pappgy@kfrtkf.hu vagvolgy@kfrtkf.hu http://www.kfrtkf.hu/ http://moodle.kfrtkf.hu IPSZILON

Részletesebben

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK Dr. Martinkó József egyetemi docens Kaposvári Egyetem ÁTK Szakképzés-pedagógiai pedagógiai és Társadalomtudományi Tanszék 2006.08.24-25

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business. tanulmányokhoz II. évfolyam Gazdaságinformatikus Szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ E-business tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: E-business Tanszék: Vállalkozás és Emberi

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására

Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Tananyagfejlesztési módszer platformfüggetlen tananyagcsomagok elıállítására Kottyán László Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2008.11.11. Definíciók Kurzus: az LMS-ben (pl.

Részletesebben

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés

Dr. Nagy Tamás E-learning és duális képzés E-learning és duális képzés A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Tartalom Felsőoktatás változása E-learning megoldások Duális képzés Vélemények

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Krnács András képzésfejlesztő

Krnács András képzésfejlesztő Interaktivitás ösztönzése és erre alkalmas eszközök a Moodle-ben Krnács András képzésfejlesztő Új pedagógustovábbképzések Kulcsszavak: intézménybe kihelyezett, folyamatba ágyazott, blended, moduláris,

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. E-business alapjai. tanulmányokhoz IV. évfolyam Gazdálkodási és Menedzsment Szak, Vállalkozásszervező Szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ E-business alapjai tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 Tanév I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése:

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Vezetéknév / Utónév) Cím SUSKÓ JÁNOS Békéscsaba Kőris utca 7.2.7. 5600 Hungary Telefon Mobil: (+36-20)488-2331 E-mail suskoj@vipmail.hu, suskoj@gmail.com

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI TÁVOKTATÁSI TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A távoktatási forma bevezetése és eredményességének vizsgálata az igazgatásszervezők informatikai képzésében DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI dr. Horváth

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység A

Gyakorlati vizsgatevékenység A Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel 6. elearning Fórum, 2005. június 9-10. 6. elearning Fórum, 2005. június 9-10. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének támogatása e-learninggel Kerekes Anikó számvevő főtanácsos Kerekes Anikó

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Busznyák János bjs@georgikon.hu Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar,

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben