HELYI TANTERV FÖLDRAJZ tanításához Szakközépiskola évfolyam

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HELYI TANTERV FÖLDRAJZ tanításához Szakközépiskola évfolyam"

Átírás

1 HELYI TANTERV FÖLDRAJZ tanításához Szakközépiskola évfolyam Készült az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. Érvényesség kezdete: Utoljára indítható:.. Dunaújváros, Őszi Attila igazgató 1

2 Helyi tanterv Földrajz 9. és 10. évfolyam Készítette: Csigi Erzsébet A helyi tanterv az alábbi kerettantervi ajánlás alapján készült: A 4, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi alap, valamint a szakközépiskolai emelt kerettanterveknek megfelelően készült. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet: 3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára Földrajz a gimnáziumok évfolyama számára Tantárgyi struktúra és óraszámok: Kötelező óraszámok a évfolyamon: Jelen tanterv eltér a lehetséges 2+2-es órászámtól, ezért a 2+1-es órakerettel számol. A szaktanár feladata, hogy súlyozzon az osztály képességei alapján és az órai munkán kívül egyéni és csoportos feldolgozásra adjon lehetőséget. A érettségire felkészítő számára külön helyi tanterv készült. Tantárgyak 9. évf. 10. évf. Földrajz 2 1 2

3 9. évfolyam Óraszám: 72 óra/év 2 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör Óraszám Bevezetés 1óra 1. A Föld és kozmikus környezete 6 óra 2. A földi tér ábrázolása 2+1 óra 3. A földi tér ábrázolása 11+2 óra 4. A légkör földrajza 9+ 2 óra 5. A vízburok földrajza 8+ 2 óra 6. A földrajzi övezetesség 5+ 2 óra 7. Társadalmi folyamatok a 21. században 7+ 2 óra 8. A világgazdaság jellemző folyamatai 8+ 2 óra Rendszerező ismétlés 2 óra 3

4 10. évfolyam Óraszám: 36 óra/év 1 óra/hét Ajánlás az éves óraszám felosztására Témakör Óraszám Bevezetés Magyarország. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 1 óra 8+2 óra 8+1óra 7+ 1 óra 4. Globális kihívások- a fenntarthatóság kérdőjelei 6+ 1 óra Rendszerező ismétlés 1 óra 4

5 Alkalmazott tankönyvek, munkafüzetek: Földrajz: Sáriné dr. Gál Erzsébet: Mindennapok tudománya, Földrajz 9. (Maxim Könyvkiadó) A 10. évfolyam tankönyve kidolgozás alatt van. A 9. osztályban szükséges a 10-es tankönyv használata, mivel annak első fejezete a tanterv része. Földrajzi atlasz Ajánlott segédanyag: A fent említett tankönyvhöz készülő DVD A tanulók értékelése A földrajzi műveltséget közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az alapul vett kerettantervben, valamint az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás, a kiemelt fejlesztési területek eredményességének) vizsgálata. A tantárgy rendkívül változatos tanári közvetítésmódot, illetve tanulói tevékenységformákat tesz lehetővé, így a tanári értékelés eljárásai is változatosak, többféle szempontot ötvözhetnek. A kerettantervben a továbbhaladás című fejezet évfolyamonként közli azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük. A továbbhaladás ben megfogalmazottak azonban nem a minimumkövetelményt tartalmazzák, semmiképpen sem azonosak az elégséges/elégtelen határok megvonásával. A továbbhaladás elsősorban a legfőbb fejlesztési-képzési feladatok teljesülése révén elvárható teljesítményeket nevezik meg. Tájékoztatásul szolgálhatnak arra, hogy amíg a tanulócsoport 5

6 ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhető 10%-os keret terhére ne új anyagot tervezzen a szaktanár, hanem ezek gyakorlását akár az egész osztálynak, akár differenciáltan a valamelyik feltételben elmaradt tanulóknak. Az értékelési alkalmak (pl. évközi dolgozatok, projektmunkák, szóbeli prezentációk) megtervezése, az értékelt teljesítmények jellegének, valamint az értékelési kritériumoknak a világos, egyértelmű, következetes közlése a tanár feladata. Az értékelés jellegét, tartalmi kritériumait alapvetően meghatározza, hogy fejlesztő vagy szummatív (összegző, egy-egy folyamatot lezáró) típusú értékelésről van-e szó. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. E folyamatos értékelői magatartás egyik lehetősége a fejlesztő értékelés, amely ígéretes eljárás a tanulók motiválására, önismeretük, feladattudatuk erősítésére. A fejlesztő értékelés általában személyre szóló, ugyanakkor tárgyszerű, hiszen az adott tanulói teljesítmény konkrét összetevőre (erényei, hiányosságaira, a továbblépés lehetőségire) összpontosít. Formája gyakran szóbeli kommentár, a tanuló teljesítményeihez fűzött írásos megjegyzés. Üzenete tehát nem a minősítés, hanem a tanuló fejlődésének segítése. Hatásának érvényesülésében fontos a következetes, érzelmileg elfogadó, bátorító tanári hozzáállás. Az értékelés főbb szempontjai A tanuló milyen mértékben értette meg és sajátította el a tananyagtartalmakat (pl. ismereteket, fogalmakat, összefüggéseket, a szövegek feldolgozásának eljárásait. Mennyire tudja használni a szakmai fogalmakat, érti a folyamatok összefüggéseit. Mennyire funkcionálisan, illetve mennyire önállóan tudja a fent részletezett tananyagtartalmakat alkalmazni feladathelyzetben, problémamegoldásban, kérdésfeltevésben, érvelés során, reflexió megfogalmazásában, állásfoglalás kialakításában Mennyire és milyen minőségben képes önálló kifejtésre (pl. a tanult, megértett fogalmak indokolt, önálló használatára; különféle elemzési, értelmezési eljárások alkalmazására; következtések, értelmezések indoklására; érvek felkutatására és rendszerezésére; véleményének megfogalmazására szóban és írásban, különböző műfajokban (pl. hozzászólás, kiselőadás, kommentár, elemzés, magyarázat, kifejtés, értekezés). Milyen mértékben és hogyan vesz részt a közös tanulási folyamatban csoportmunkában, projektmunkában, múzeumi és könyvtári órákon, közös értékelésben, vitákban, értelmezésekben, drámajátékban) A feladathelyzettel és magával a feladattal összhangban lévő konkrét értékelési kritériumok (pl. a tartalmi kifejtés minősége, megfelelő szókincs, szóhasználat, világos 6

7 szerkezet, helytálló megállapítás, helyesírás, szöveghű előadás) megállapítása és előzetes közlése általában növeli a követelmények elfogadását, így az értékelés hitelességét is. A tanulói teljesítmények értékelésének lehetőségei A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanórai tanulói tevékenységek szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet, így például: szövegek, jelenségek, problémák írásbeli vagy szóbeli kifejtése, értelmezése adott témakörben adott vagy önállóan választott szempont alapján; írásbeli vagy szóbeli beszámoló, ppt egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján; kiselőadás, önálló anyaggyűjtés előadása (adott és/vagy a tanuló által választott szempontokkal, adott időkeretben); szituációs játékok (történetek, jelenetek, improvizációk) eljátszása; vitaszituációkban való részvétel; évközi dolgozatok megírása meghatározott szempontok alapján (például az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége, a fogalomhasználat minősége) minősítés céljából; tematikus, témazáró feladatsorok, amelyek átfogó ismeretekre és képességekre irányulnak, a minősítés és a tanári folyamat kontrollja céljából; projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése; belső és külső vizsgák, amelyek a művelődési anyag súlyponti szempontjait és követelményrendszerét mérik, az ellenőrzés, a minősítés és a tanítási kontroll céljából. A tanári értékelés mellett a középiskolában más hatékony formák is érvényesíthetőek, így a tanulók önértékelése (pl. a saját kiselőadásáé, fogalmazásáé). A diáktársak is felléphetnek az értékelő szerepében: pl. a disputa-programban, szituációs játékok, kifejező szövegmondás értékelésében. 7

8 Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú ésrendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Táblázatok, grafikonok, térképi jelek olvasására, következtések levonására képes. Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információ megosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információ felhasználás etikai elveit. Kezdeményezőképesség A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott az emberi és természeti alkotások befogadására, képes az egyéni és közös élményeit feldolgozni, a különböző tájékoztató és tudományos előadások, filmek életkorának megfelelő szintű értelmezésére. 8

9 A tantárgy tanításának céljai és feladatai: A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, paleontológia) által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra. A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, folytonos átalakulásában mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat úgy, hogy egyben használható támpontokat kapjanak e problémák megoldásainak következő évtizedekben várható irányaihoz is. A tartalmi elemek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmigazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek 9

10 elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és feldolgozásának képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a műveltségi terület elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerep gyakorlása során. Az egyes tartalmi egységek végén található fogalmak, illetve topográfiai követelmények az általános iskolában elsajátított tananyagra épülnek, és feltételezik azok ismeretét, az ott megnevezettek közül csak a középiskolai tananyag feldolgozása szempontjából meghatározó jelentőségű fogalmakat ismételtük meg. Ezek újbóli felsorolása a fogalmak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tartalmi-szemléleti elmélyítésére utal. 10

11 9. évfolyam Témakör Téma Tartalom Tevékenységek, 1. Bevezetés 1. A Föld és kozmikus környezete Előzetes tudás Órakeret: 6 óra A Föld mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és azok következményei (napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás). Alapvető tájékozottság a térbeli és időbeli nagyságrendekben. 1. A csillagászati ismeretek fejlődése. A modern kozmológia. A misztikus elképzelésektől a A csillagképek látszólagosságának megértése, néhány ismertebb csillagkép mitológiai eredettörténetének ismerete. A geocentrikus világkép és Összehasonlító képesség fejlesztése. Célszerű hangsúlyozni a csillagászati ismeretek fejlődésében a gyakorlati élet Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ókor és a középkor tudományos gondolkodása. Magyar nyelv és irodalom: 11

12 modern kozmológiáig. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében. a heliocentrikus világkép összevetése, a bolygók mozgásának törvényszerűségei. Az űrkutatás legfontosabb mérföldkövei és korszerű eszközei, legújabb eredményei. Az űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése. A műholdak gyakorlati jelentőségének példái. A távérzékelés, mesterséges égitestek: műhold, mesterséges bolygó, űrszonda, űrhajó, űrállomás, űrrepülőgép, űrszemét. követelményét; Kiemelt feladat a természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése. Lehetőség nyílik az összehasonlító és rendszerező képesség fejlesztésére a világképek, az űrkutatás eszközeinek fejlődése kapcsán. Az önálló ismeretszerzés készsége fejleszthető gyűjtőmunkával: pl. a csillagképek mitológiai eredettörténete különböző kultúrkörökben, az űrkutatás eszközeinek, magyar vonatkozású eredményeinek aktualizálása. Ábrák és képek elemzése. mitológia. Fizika: a bolygómozgás törvényei, a tömegvonzás törvénye, forgómozgás, rendszer, a csillagok energiatermelése, elektromágneses sugárzás, részecskesugárzás, nyomás, viszonyítási 2. A Világegyetem: A Világegyetem felépítése és a A Világegyetem Univerzum, a Tejútrendszer, Galaxis és a Naprendszer kapcsolata és méretei. A Naprendszer A tankönyvi szöveg; tankönyvi ábrák, képek; internet adatainak hőmérséklet, erő-ellenerő, űrkutatás. 12

13 csillagászati mértékegységek. tagjai, felépítésének törvényszerűségei. A Világegyetem keletkezésével kapcsolatos legfontosabb elméletek bemutatása. A csillagfejlődés áttekintése A kőzetbolygók, Földtípusú bolygók és a gázóriások,(jupiter-típusú bolygók jellemzőinek összehasonlításai, a kisbolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok jellemzői. A kozmikus környezet, kozmológia, galaxis, fényév, csillagászati egység, csillag, nagybolygó, törpebolygó, kisbolygó, hold, üstökös, meteor, bolygóközi anyag. Tejút, Tejútrendszer Galaxis, Galaktika, elemzése. Önálló ismeretszerzés; gyűjtőmunka; feladatmegoldás gyakorlása; magyarázó rajz készítése; ábra- és képelemzés. Számítási feladatok; írásbeli feladatok megoldásának gyakorlása; kísérlet önálló elvégzése; ábra- és képértelmezések. Egyszerű számítási feladatok: pl. a fényév és a csillagászati egység méretének összehasonlítása; Szövegértelmezés, és folyamatábra készítése a Világegyetem keletkezése és a csillagfejlődés áttekintése. Az összehasonlító és rendszerező Kémia: hidrogén, hélium, gázok. Matematika: logika, matematikai eszközhasználat. Biológia-egészségtan: az élet fogalma, fotoszintézis. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak: Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, mozgástörvény, kőzetbolygó 13

14 Naprendszer. A bolygómozgás törvényszerűségei; a tömegvonzás törvénye. képesség fejlesztése a Nap felépítése alapján. Környezettudatos magatartás fejlesztése a napenergia közvetlen hasznosítása révén. (Föld-típusú bolygó), gázóriás (Jupiter-típusú bolygó, tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer, helyi idő, zónaidő, holdfázis, napés holdfogyatkozás, űrállomás. 3.A Nap és a Naprendszer tagjai. Nagyobb és kisebb égitestek a Nap családjában A Nap mint csillag felépítése, tevékenységének földi hatásai példák alapján. A Nap gömbhéjai, napfolt, napkitörés, napszél, sarki fény. Összefüggések keresése, az összehasonlító és rendszerező képesség fejlesztése; ábra- és képelemzés; írásbeli feladatok megoldásainak gyakorlása; gyűjtőmunka; kísérlet önálló elvégzése; tankönyvi ábrák, képek, elemzése. Internet, animáció. 14

15 Föld-típusú bolygók, kőzetbolygók, Jupitertípusú bolygók, gázbolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok. A Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatainak összehasonlítása. Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Tankönyvi ábrák, képek, internet, ppt. Az összehasonlító és rendszerező képesség fejlesztése az égitesttípusok, égitestek összehasonlításával: szövegértelmezés, táblázat elemzése. Gyűjtőmunka: a Mars-kutatás legújabb eredményei. A szabadon felhasználható órán lehetőség nyílik a nagybolygók prezentációval kísért bemutatására. 15

16 4. A Föld mint égitest. Valós és látszólagos mozgások. A tengely körüli forgás és a Nap körüli keringés következményei, és ezek hatása az ember életére. Periodikusan ismétlődő jelenségek időszámítás, a helyi idő, a zónaidő gyakorlati jelentősége, egyszerű számítások elvégzése. Geoid, látóhatár, horizont, látszólagos és valós mozgás,tengely körüli forgás, A kerületi sebesség, szög- sebesség, Nap körüli keringés, tengelyferdeség, csillagásza- ti évszakok, tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári és téli napforduló, szoláris éghajlati övezetek. Kiemelten támaszkodjunk a tanulók eddigi megfigyeléseire, tapasztalataira, adjunk szempontokat a céltudatos megfigyeléshez! A tanult ismeretek alkalmazása; az ábrák tartalmának megértése, összehasonlító elemzése; önálló vázlatrajz készítése; a lényegkiemelés képességének fejlesztése. Ábrák; tellúrium; mozgások bemutatása szerepjátékkal; animációk. Összefüggések megláttatása; vázlatrajz készítése; kép- és ábraelemzés; problémamegoldó 16

17 Sarkcsillag, Coriolis-erő. 5. A Hold Jellemzői, földi hatásai, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata. Hold, a kötött keringés, holdfázisok: újhold, első negyed, utolsó negyed, holdtölte, napfogyatkozás, holdfogyatkozás, gondolkodás fejlesztése; összehasonlító képesség fejlesztése; egészség megőrzése (napfogyatkozás kapcsán); kísérlet elvégzése. Folyamatos megfigyelés az égbolton. A holdfázisok és a Hold napi járásának kapcsolata. Föld Hold rendszer bemutatása. A tankönyvi ábrák, képek; napfogyatkozás: ppt bemutatása. 17

18 6. Tájékozódás a földi időben A helyi és a zónaidő megkülönböztetése, gyakorlati jelentőségük belátása, alkalmazása egyszerű számítások során. A Föld forgásának időtartama, napi időszámítás, a Föld Nap körüli keringésének időtartama évi időszámítás, kapcsolat a zónaidők és a hosszúsági körök között.. Valódi nap, helyi idő, meridián, zónaidő, időzóna, dátumválasztó vonal, szökőév. Greenwich. A téma gyakorlati jelentőségének, gazdasági vonatkozásainak kiemelése a számítási feladatokkal. Az elméleti zónatérkép bemutatása táblai rajz segítségével. Gyűjtőmunka felhasználása: Julián-naptár, Gergelynaptár. Fekete földgömb, időzóna térkép A tananyag önálló feldolgozása; összehasonlító képesség fejlesztése; magyarázó ábra készítése. Matematika: arányszámítás, mértékegységek. Informatika: adat, információ, adatbázis. Fizika: elektromágneses sugárzás, űrkutatás. Önálló számítások különböző eszközökkel. Időzóna térkép használata; számítási feladatok gyakorlása 2. A földi tér ábrázolása Órakeret: 4 óra 18

19 Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A térkép és a földgömb fogalma, ábrázolása és méretaránya. Szemléleti térképolvasás. A földrajzi fokhálózat elemei, tájékozódás a fokhálózat segítségével. A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság kialakítása a különböző típusú térképek mint információforrások használatában( közölt információk felismerése, értelmezése és felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában.. Kulcsfogalmak/ fogalmak: 7. A térkép. A térképek csoportosítása. Tájékozódás a térképen és a térképpel Tájékozódás A modern térképkészítés elvei. A földraji fokhálózat értelmezése és használata. A vetület fogalma, a vetülettípusok alkalmazhatóságának korlátai. A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján. Tájékozódás a térképen és térképpel. Távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása különböző méretarányú térképeken. Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai térkép, tematikus térkép, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés. a földi térben A földrajzi fokhálózat, szélességi körök, hosszúsági körök, kezdő Különböző típusú térképeken közölt 19

20 hosszúsági kör, északi és déli félgömb, keleti és nyugati félgömb. Térkép, vetület, méretarány, aránymérték, térkép jelmagyarázata (jelkulcsa), domborzatábrázolás, abszolút és relatív magasság, magassági szám, szintvonal, színfokozatos domborzatábrázolás, domborzatárnyékolás, keresztmetszeti rajz, tömbszelvény. Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi-sarkkör, Déli-sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, Sarkcsillag, Nagy-Göncöl Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a fokhálózat használatával. A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata. Helymeghatározási és mérési gyakorlatok különböző méretarányú térképeken; számítási feladatok gyakorlása; tájékozódási gyakorlat (az iskola környékén). A földgömb, az atlasz térképei, turistatérképek, iránytű. Tájolás, fő- és mellékvilágtáj, információk értelmezése és felhasználása. Térképvázlatok, illetve egyszerű keresztmetszeti ábrák készítése. 20

21 földrajzi és mágneses észak; keresőhálózat, kilométer- hálózat, általános (felszínrajzi) térképek, topográfiai térképek, földrajzi térképek; szaktérképek (tematikus) térképek, atlaszok. 8. Távérzékelés és térinformatika: A műholdfelvételek típusai, alkalmazásuk lehetőségeinek bemutatása példák alapján. A GPS működési elve és jelentősége. A földrajzi információs rendszer (GIS) fogalma, hasznosításának gyakorlati példái felismerése). Földi képződmények, jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. Példák gyűjtése a digitális térképi alkalmazások, illetve térinformatikai rendszerek mindennapi életben való sokoldalú felhasználhatóságára (pl. veszély előrejelzése, környezet károsodásának 9. Összefoglalás Összegzés, rendszerezés, csoportosítás, összefüggések 21

22 feltárása. 10. Ellenőrzés: témazáró dolgozat Feladatlap. 3. A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai Előzetes tudás A tematikai egység nevelési- Órakeret: 13 óra A Föld alakja, felépítések egyszerű modellje. A szárazföldek, óceánok elhelyezkedése. Elemi tájékozottság a földtörténet időrendjéről. Az alapvető domborzati és felszínformák felismerése, jellemzőinek ismerete. A hazánkban előforduló leggyakoribb üledékes és vulkáni kőzetek. A kőzetbolygó mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rendszer bemutatása. Az anyagok különböző 22

23 fejlesztési céljai körülmények közötti eltérő fizikai viselkedése bemutatásával az oksági gondolkodás erősítése. Helyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az események sorrendiségének felismerése révén. A véges ásványkincs-készletek hasznosításának példáján olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul a környezet iránti felelősségérzet növeléséhez, a tanultakat felhasználni 11. A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete, ásványtani összetétele. A belső gömbhéjak fizikai és geokémiai; jellemzői, a tulajdonságok változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása. A nehézségi erő. A gömbhéjak, határfelületek, belső hő, geotermikus gradiens, földmágnesség, mágneses és földrajzi észak- déli irány. Földkéreg. szárazföldi és óceáni kéreg, földköpeny, külső mag, belső mag, asztenoszféra. Gránit, bazalt, gabbró. A Ábraelemzés, összehasonlító táblázat készítése, következtetések levonása, szövegértelmezés, számítási feladatok Kémia: szerves és szervetlen vegyületek, keverék, ötvözet, ásványok, kőszén, szénhidrogén, halmazállapotok. Biológia-egészségtan: élő anyag, evolúció, rendszertan. Matematika: térbeli mozgások elképzelése, 23

24 vízburok, bioszféra, értéke. levegőburok, időegységek, időtartammérés. 12. A kőzetlemezek és a lemeztektonika. Mozgásaik és következményei A lemeztektonika, kőzetlemezek, óceánközépi hátság, hosszanti hasadékvölgy, mélytengeri árkok, alábukási öv, beolvadás, távolodó, ütköző, elcsúszó lemezszegélyek. Afrikai-, Antarktiszi-, Ausztrál- indiai-, Csen- des-óceáni-, Délamerikai-, Északamerikai-, Eurázsiailemez, Nazca-, Fülöp-, Arab-lemez, Kelet-afrikai Kiselőadás, lemezhatárok felismerése domborzati térképlapon; összehasonlítás; ábraelemzés. A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása. A kőzetlemezszegélyek típusai - közeledő, távolodó és elcsúszó lemezszegélyek jellemző folyamatainak és következményeinek leírása különböző konkrét példák alapján. Fizika: úszás, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, erőhatások, szilárd testek fizikai változásai, hullámterjedés. Magyar nyelv és irodalom: szöveg- elemek időrendjének felismerése. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek. Informatika: digitális 24

25 árok. Vörös-tenger, Atacamaárok, Himalája, Szent András-törés- vonal információforrások használata, informatikai eszközök használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak: 13. A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A lemezmozgások következményei. A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása példák alapján. A magma, láva, mélységi magmatizmus, A lemeztektonikai ismeretek alkalmazása. Térképi ismeretek, összehasonlító képesség fejlesztése. A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása. A vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemezszegélytípusokkal, magyarázó ábrák elemzése. Geoszféra, földköpeny, asztenoszféra, geotermikus gradiens, kőzetlemezmozgás, hegységképződés, földrengés, vulkanizmus, szerkezeti mozgás, kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, kormeghatározás, földtörténeti idő, időszak, kor, nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció. 25

26 vulkanizmus, mélységi magmás kőzet: gabbró, diorit, gránit; vulkáni kiömlési kőzetek: bazalt, andezit, riolit; vulkáni törmelékes kőzetek: bazalt-, andezit és riolit- tufa. Kiömléses és robbanásos működés, párnaláva, vulkáni kúp, magmakamra, kürtő, kráter, rétegvulkán, pajzsvulkán, vulkáni utóműködés. Vezúv, Etna, Fuji, Popocatépetl, Mount St. Helens, Mont Pelée, Krakatau, Hawaii-szigetek jellegének változása rétegvulkán;, Az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok összehasonlítása. Ábra- és képelemzés; térképhasználat; (projektmunka bemutatása). Tematikus és domborzati térkép; filmek, bemutatók. Gondwana, Pangea, Tethys. Pajzsok (ősföldek) tanult példái. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna, Hawaiiszigetek, Teleki-vulkán, Mt. Pelée, Mount St. Helens. Ábra- és képelemzés; tematikus és domborzati térkép használata. Filmrészlet. 26

27 Ábrák, képek, domborzati és tematikus térképek, animációk Ásvány-és kőzetgyűjtemény. Ábrák, képek, Magyarország, a Föld domborzati és geológiai térképe. Önálló ismeretszerzés: ábramagyarázat. Szövegértelmezés. Környezettudatos magatartás erősítése (szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékosság, fenntartható fejlődés). Digitális kompetencia fejlesztése. 17. A kőzetburok kőzetei és ásványi nyersanyagai 27

28 II. A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák 18. A földtörténet eseményei I. A földtörténet időegységei: idő, időszak, kor, ős- és előidő, óidő, középidő, újidő. Ősmaradvány, A földtörténet eseményei II. a földtörténeti idők időtartamának változásai, jelenségei. Az őslégkör, ősmasszívum, ősóceán, 28

29 ózonpajzs kialakulása. A Föld ősmaszszívumai: Kanadai-, Balti-, Angara-, Kínai-, Dekkán-, Arab-, Guyanai-, Brazíliai-, Afrikai-, Ausztráliai-, Antarktiszi- ősmasszívum. Kaledóniaihegységrendszer: Skandináv- hegység, Skócia hegyei, Kelet- Grönland, Appalache északi része. Variszkuszi- Hegységrendszer: Franciaés Német-röghegység, Cseh-medence peremhegységei, Lengyelkhg., Velencei-hegység, Rodope, Urál, Nagy- Vízválasztó- hegység északi, Appalache déli része. Ütköző lemezhatárok hegységképződés; 29

30 19. A földtörténet eseményei III. középidőtől mai óceáni medencék kinyílása, további hegységrendszerek kialakulása Az újidő, harmadidőszak, negyedidőszak, pleisztocén, holocén. Pacifikushegységrendszer: Kordillerák, Andok, Eurázsiaihegységrendszer: Atlasz, Pireneusok, Appenninek, Kárpátok, Dinári- és a Balkán-hegység, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegységei, Pamír, Himalája. A lemezütközés módjai, hegységek szerkezete, kőzetanyaga. Lemeztektonikai és biológiai ismeretek alkalmazása; kontúrtérkép használata. A kontinensek területi gyarapodásának nyomon követése; térképhasználat: domborzati és tematikus térkép; feladat megoldás, szövegértelmezés. Földtörténet: a kormeghatározás módszereinek összehasonlítása. A földtörténeti időskála elemzése. időegységeinek rendszere. 30

31 20. A belső és külső erők A belső erők, külső erők, hőingadozás és fagy okozta aprózódás, fagy- változékonyság, mállás, fedetlen és fedett ősmasszívumok, gyűrthegységek, röghegységek, lánchegységek, síkság, táblás vidék, mélyföld, alföld, fennsík, mélytengeri területek. A felszíni formák jellemzői: Föld ősmasszívumai, ó-, középés újidei hegységrendszereinek A korábban tanultak szintetizálása; tengerszintfeletti magasság illetve mélység kialakulás; földrészek kialakulásának nyomon követése szerkezeti egységeik sorrendjében; összehasonlító képesség fejlesztése. A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményeinek, azok nyomainak bemutatása. Az élet elterjedésének, a környezet változásának fő eseményeinek összehasonlítása. Ábrák, képek, térképek: domborzati, tematikus. 31

32 domborzati jellemzői, a síkságok feltöltődése: Amazonas-medence, Mississippi- alföld, Német- alföld, Lengyelalföld, Alföld, Préri, Holland-és Kaszpimélyföld, Pó-síkság, Kínaialföld. Tibet, Bükkfennsík. 21. A talaj A talajképződés folyamatának összefüggései. A talaj szintjeinek jellemzői. Az elterjedtebb zonális és azonális talajok jellemzése. A talaj környezeti hatásjelző szerepének bemutatása példák alapján. A talajpusztulás mérséklésének lehetőségei. A korábban tanultak szintetizálása; tengerszintfeletti magasság illetve mélység kialakulás; földrészek kialakulásának nyomon követése szerkezeti egységeik sor rendjében; összehasonlító képesség fejlesztése. Önálló ismeretszerzés. Ábramagyarázat, diagramelemzés, kísérlet. Fenntarthatóság és a talaj kapcsolata. Tematikus térkép használata. 32

33 talaj, talajképző tényezők, talaj- levegő, humusz, szikes talajok, talajerózió, talaj- védelem Az éghajlat meghatározó szerepe a talajképződésben. Kapcsolatok, összefüggések keresése a talajképző tényezők között; diagramelemzés; egyszerű talajvizsgálatok elvégzése; 22. Projekt óra Összefoglalás Ábrák, képek, térképek:domborzati, tematikus értelmezése. Kutatómunka, közös felelősségvállalás, prezentációkészítés, előadói képesség fejlesztése, Összegzés, rendszerezés; csoportosítás; összefüggések feltárása. Kutatási feladat: a lakóhely talajtani adottságai és környezeti problémái. 23. Témazáró dolgozat Az ismeretek alkalmazása Feladatlap. 33

34 4. A légkör földrajza Órakeret: 11 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Időjárási elemek és az időjárási jelenségek felismerése. A felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Az időjárási elemek térbeli és időbeli változásai. A Föld gömb alakjának következménye az éghajlati övezetesség kialakulásának okai, az egyes éghajlatok előfordulásának területi példái. Éghajlati diagram. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyamatokra gyakorolt hatásának bemutatásával a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális és globális szemlélet kapcsolatának beláttatása. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. 24. A légkör anyagai és szerkezete A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok légköri folyamatokban betöltött szerepének megismerése. A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értékelése a földi élet szempontjából. Szövegértelmezés; önálló vázlatkészítés; rendszerezés; ábra- és diagramelemzés, értelmezés. Tankönyvi szöveg és ábrák Kémia: a gázok jellemzői, gáztörvények, a víz tulajdonságai, kémhatás, kémiai egyenletek, légnyomás, hőmérséklet, áramlások, savas eső. 34

35 A légköri gázok csoportosításának szempontjai; a légköri rétegek, szerepük a földi életben. értelmezése.. Fizika: a gáztörvények, kicsapódás, légnyomás, hőmérséklet, sűrűség, áramlások, sebesség, üvegházhatás. 25 A napsugárzás, a levegő felmelegedése A levegő felmelegedése: A levegő felmelegedésének folyamata és törvényszerűségei, folyamatábrák elemzése, a hőmérsékletváltozásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása. A felmelegedést meghatározó tényezők. A felmelegedést módosító tényezők hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példái. A mindennapi tapasztalatok felhasználása. Fogalommagyarázat; kapcsolatteremtés a fizikai, csillagászati földrajzi ismeretekkel. Ábra- és diagram elemzése, értelmezése. Kísérlet; önálló megfigyelés; tankönyvi ábrák, diagramok, internet, kísérleti eszközök. A hideg és a meleg front összehasonlítása példák a mindennapi életet befolyásoló Biológia-egészségtan: légzés, keringés, légúti betegségek, allergia. Matematika: százalékszámítás, matematikai eszköztudás alkalmazása. Informatika: 35

36 Az elektromágneses sugárzás elnyelődése, felmelegedés; napsugárzás szerepükre. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, - a helyes és másokért is felelős magaratás kialakítása. digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. besugárzás arányának változása; napsugárzás hajlásszöge, a felmelegedés mértéke; kisugárzás, üvegházhatás; Etika: az egyéni felelősség felismerése, felelős viselkedés. 26. A felhő- és csapadékképződés A felhő- és csapadékképződés és összefüggései. A levegő nedvességtartalmához, a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása. A talaj menti és a hulló csapadék típusainak jellemzése. A levegő mozgása: A légnyomás változásában Számítási feladatok: középhőmérséklet és a hőingás kiszámítása; hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása. Tematikus térképek értelmezése; időjárási megfigyelések és mérések végzése, értelmezése. Tk. ábrák, képek, tematikus térképek, grafikonok értelmezése. Kulcsfogalmak/ fogalmak: Állandó, változó, erősen változó gázok. Troposzféra, sztratoszféra, üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár, termikus egyenlítő, főnszél, harmatpont, relatív páratartalom, felhőtípus, talaj menti csapadék, hulló 36

37 szerepet játszó tényezők megnevezése. A légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései. A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása. Az egyes szélrendszerek jellemzése. A jellegzetes helyeik szelek példái. A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük igazolása. csapadék, időjárásielőrejelzés, kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg, globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió. 27. A levegő mozgása. A légnyomás, a szél A hőmérséklet napi és évi járása, napi, havi és évi középhőmérséklet. Napi és évi közepes hőingás, abszolút hőingás, izoterma, légnyomás, Számítási feladatok: középhőmérséklet és hőingás kiszámítása; hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása és összehasonlítása. Tematikus térképek értelmezése; időjárási megfigyelések és mérések végzése, értelmezése. Matematikai kompetencia fejlesztése: számítási feladatok. Mindennapi tapasztalatok felhasználás, következtetések levonása, összehasonlítás. Önálló ismeretszerzés, ábramagyarázat. 37

38 izobár, szél, szélkifúvás, szélmarás, kőgomba, szélbarázda, homokbucka. Tk. ábrák, képek, tematikus térképek, grafikonok értelmezése. 28. A levegő vízgőztartalma. A felhő- és csapadékképződés A Föld mozgástípusai a hő- mérséklet napi és évi járása. A hőmérséklet légnyomás; tszf. magasság, légnyomás; légnyomáskülönbség. A szél; szélirány. A tényleges, legnagyobb és viszonylagos vízgőztartalom Harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás. Talaj menti csapadékfajták: harmat, dér, zúzmara, felhő, köd, hulló csapadékfajták A front: hideg- és meleg Számítási feladatok; grafikon készítése; ábra- és képfelismerés és magyarázat; magyarázó rajz készítése. Összehasonlító képesség fejlesztése. A mindennapi tapasztalatok felhasználása. 38

39 front. A levegő hőmérséklete, legnagyobb vízgőztartalma; túltelített levegő, kicsapódás; felhőelemek, csapadékelemek. Légköri viszonyok, a hulló csapadék típusai. 29. Időjárás, időjárási frontok Az időjárás és a mindennapi élet kapcsolatának bemutatása. Szöveges és képi, időjáráselőrejelzés értelmezése. Időjárási adatok alapján következtetések levonása. A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük Időjárási térképek elemzése:izobárok, frontok. Összehasonlító képesség fejlesztése. Magyarázó rajzok készítése. Szöveges és képi időjáráselőrejelzés értelmezése; következtetés levonása időjárási Digitális kompetencia fejlesztése. Tapasztalataink magyarázata kutatási feladat felhasználásával. 39

40 igazolása. A hideg és a meleg front összehasonlítása, jellemző folyamataik bemutatása, példák a mindennapi életet befolyásoló szerepükre. adatokból. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, a helyes és másokért is felelős magatartás kialakítása. 30. A nagy földi légkörzés 31. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása; a szélrendszerek jellemzése. A monszun szélrendszer kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, a mérsékelt és a forró övezeti monszun összehasonlítása. A pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemző formák felismerése. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményei. A Föld mozgásaival, az időjárási elemekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása. Magyarázó rajzok készítése. Összehasonlító képesség fejlesztése. Szövegértelmezés. Gyűjtőmunka. Kutatómunka (szélerőművek előnyei, hátrányai. Szövegértelmezés. Tematikus térkép elemzése. 40

41 32. A légszennyezés következményei A legnagyobb légszennyező források megnevezése. A szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása, a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében.. Aktuális információk gyűjtése és feldolgozása Környezettudatos magatartás erősítése. A tananyaghoz kapcsolódó aktuális események gyűjtése. Logikai lánc alkotása. Vitakészség fejlesztése. 33. Összefoglalás 34. Ellenőrzés 5. A vízburok földrajza Előzetes tudás Órakeret: 10 óra Az óceánok és jelentősebb tengerek elhelyezkedése. A folyók felszínformáló munkájának jellemzői példái, árvíz. A tavak jellemzői. Hazánk legnagyobb folyói és tavai. Az egyes kontinensek legjelentősebb folyói, tavai. Talajvíz, hévíz 41

42 fogalma, hazai előfordulásuk példái. Vízszennyezés. A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A vízburokban lezajló folyamatok társadalmi-gazdasági következményeinek, illetve a növekvő termelés és fogyasztás a vízburokra gyakorolt hatásainak felismerése. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismerése, a felelős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. Annak megértése, hogy a lokális károsító folyamatok a kölcsönhatások révén globális veszélyforrásokká válhatnak. Annak megértése, hogy az egészséges ivóvíz biztosítása egyre nagyobb gondot okoz bolygónkon, ezért elengedhetetlen az ésszerű, takarékos vízfelhasználás. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek felismerése, képesség a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre. 35. A vízburok tagolódása, a vízkészlet összefüggéseinek megismerése A vízburok tagolódása. A tengerek típusai, jellemzőik bemutatása példák alapján. A tengervíz sajátos jellemzőinek kiemelése. A sós és az édes víz eltérő tulajdonságai, következményeinek bemutatása. A tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseinek értelmezése. Rendszerező, összehasonlító képesség fejlesztése; Önálló ismeretszerzés: következtetések levonása ábrák, adatok felhasználásával; Kémia: víz, oldatok, oldódás, szénsav, nitrátok. Fizika: légnyomás, áramlások, tömegvonzás, energia. Biológia-egészségtan: eutrofizáció, vízi életközösségek. Logikai térképolvasás fejlesztése; Informatika: digitális 42

43 36. A tengervíz mozgásai 37. A felszín alatti vizek. A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal A tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A tengeráramlás éghajlat módosító szerepének bemutatása példák alapján. Hideg és meleg tengeráramlások példái. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései. A jelenség kapcsolata a torkolattípusokkal. A felszín alatti vizek típusai. Az egyes víztípusok jellemzése. Gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján. Veszélyeztetettségük okainak és következményeinek Mindennapi tapasztalatok felhasználása. Összehasonlító képesség fejlesztése. Topográfiai ismeretek gyakorlása, elmélyítése. Információgyűjtés, érvelés, indoklás. információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek, az egyéni felelősség felismerése, önkéntes segítőmunka Kulcsfogalmak/ fogalmak: Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, belvíz, rétegvíz, hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, 43

44 feltárása. 38. A karsztosodás A karsztosodás folyamatának bemutatása. A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése. A jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következtetés a kialakulásuk folyamatára. 39. A felszíni vizek. A belföldi és magashegységi jégtakaró. Folyók - a vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek feltárása. Tavak - a tómedencék kialakulásának típusai példák alapján. A tavak pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. Összehasonlító, rendszerező képesség fejlesztése. Információgyűjtés, érvelés, indoklás (emberi tevékenység hatása a tavak életére). Topográfiai ismeretek gyakorlása, elmélyítése. gleccser, moréna, karsztjelenség, karsztforma. Topográfiai ismeretek: Karib (Antilla)-tenger, Csádtó, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Holt-tenger, Jenyiszej, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfitó, Gyilkos-tó, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó. Golf-, Észak-atlanti- Labrador-, Humboldt-, Ojashio-, Kuro-shio-áramlás. 40. A víz felszínformáló Az épülő és a pusztuló tengerpartok jellemzése. A folyóvíz felszínformáló Önálló ismeretszerzés: ábramagyarázat; 44

45 munkája. tevékenységének, az építő és pusztító munka következményeinek bemutatása. Földrajzi példák a korábbi ismeretek alapján. Logikai térképolvasás fejlesztése. A jég felszínformáló munkája A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának példái. A jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következtetés kialakulásuk folyamatára. Adatsor elemzése, következtetések levonása. Földtörténeti ismeretek alkalmazása Összehasonlító képesség fejlesztése. Szövegértelmezés. 41. A víz mint gazdasági erőforrás Ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon. A Hazai vonatkozások hangsúlyozása. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. 45

46 veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése. Helyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben. A gazdaság vízigényének példái. A vízenergia hasznosításának lehetőségei és korlátai. A vízi szállítás jellemzői, a víz mint idegenforgalmi vonzerő. Környezettudatos magatartás fejlesztése. 42. A vízburok környezeti problémái A legnagyobb szennyező források megnevezése. A szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása, a károsítás mérséklésében. Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása. Az ivóvíz biztosításának Logikai térképolvasás fejlesztése. Gyűjtőmunka: aktuális események Víztakarékos, a vizek tisztaságát megőrző gondolkodás és életmód kialakítása. 46

47 nehézségei, következményei. A vízzel való takarékosság lehetőségei. Aktuális információk gyűjtése és feldolgozása. 47

48 43. Összefoglalás 44. Ellenőrzés 6. A földrajzi övezetesség Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Órakeret: 7 óra Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus tájak. Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító tényezők közötti ok-okozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségének, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések felismertetésével. A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek megismerése során. 48

49 45. Az éghajlati és földrajzi övezetesség. A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség 46. A forró övezet éghajlata A forró övezet A szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának törvényszerűségei, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának bemutatása. Az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése. Az övezetesség rendszerének értelmezése. Az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok jellemzése. Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvényszerűségek és összefüggések feltárása. Az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása; az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. Övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik bemutatása. Önálló ismeretszerzés. Összehasonlító, rendszerező Fizika: meteorológiai jelenségek fizikai alapjai. Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás. Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek, talaj, az élővilág rendszerezése. Magyar nyelv és irodalom: szövegegységek közötti tartalmi különbségek 49

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM

HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM HELYI TANTERV FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-10. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb földrajzi környezetük természeti és társadalmi, gazdasági jellemzőit, folyamatait. Ismerjék

Részletesebben

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam

FÖLDRAJZ. 9 10. évfolyam FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,

Részletesebben

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra)

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.

Részletesebben

FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2)

FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZ

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZ FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZ Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer alapján történik. A tanuló az

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

Esti 10. évfolyam- gimnázium

Esti 10. évfolyam- gimnázium Esti 10. évfolyam- gimnázium Óra Tananyag Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák esz- Felhasznált közök Év eleji ismétlés Felettünk a csillagos ég. A csillagászat története A

Részletesebben

A TÉRKÉP A térképi ábrázolás

A TÉRKÉP A térképi ábrázolás TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. és 10. OSZTÁLY - 2019 (A kerettanterv 2018 szeptemberében történt változása miatt a 2018-2019-es tanévben a 9. és 10. évfolyamos osztályok ugyan azt

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

11. évfolyam Évi óraszám:36 óra, Heti óraszám 1 óra

11. évfolyam Évi óraszám:36 óra, Heti óraszám 1 óra FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ 11. évfolyam Évi óraszám:36 óra, Heti óraszám 1 óra A földrajz érettségire való felkészítés fő feladata a középiskolai földrajz tanítás 9-10. évfolyamán tanultak felelevenítése,

Részletesebben

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja: Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Földrajz. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.10.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Földrajz. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.10. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Földrajz készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.10. alapján 9-10. évfolyam 2 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Részletesebben

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Föld kozmikus környezete

A Föld kozmikus környezete FÖLDRAJZ 9. osztály A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,

Részletesebben

Tanítási tervezet. Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A tanóra címe: Felszínformálás a külső és belső erők kölcsönhatásában

Tanítási tervezet. Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A tanóra címe: Felszínformálás a külső és belső erők kölcsönhatásában Tanítási tervezet Alapadatok Az óra időpontja: 2015. december 11. 1. óra (8.15-9.00) Az iskola megnevezése: Felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola Osztály: 9. c Tanít: Balázs Árpád

Részletesebben

HELYI TANTERV. Földrajz

HELYI TANTERV. Földrajz HELYI TANTERV Földrajz 9. nyelvi előkészítő évfolyam Heti: 1 óra keret Európa földrajza 4 Magyarország földrajza 10 Társadadlmi folyamatok a 21. század elején 2 Helyünk a világegyetemben 1 A Föld szerkezete

Részletesebben

Földrajz tantárgy helyi tanterve

Földrajz tantárgy helyi tanterve Földrajz tantárgy helyi tanterve Készült a 3.2.10. sz. kerettanterv alapján Választott taneszközök MS-2621 Jónás Ilona, Kovács Lászlóné Dr., Vízvári Albertné: Földrajz 9. Természetföldrajzi környezetünk

Részletesebben

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia

Részletesebben

FÖLDRAJZ ALAPELVEK, CÉLOK

FÖLDRAJZ ALAPELVEK, CÉLOK FÖLDRAJZ ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy

Részletesebben

Helyi tanterv Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Helyi tanterv Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Helyi tanterv Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti

Részletesebben

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó

A különbözeti vizsga témakörei. 9. évfolyam földrajz. Gerséné Varga Ildikó A különbözeti vizsga témakörei 9. évfolyam földrajz Gerséné Varga Ildikó I. Csillagászati földrajz II. Kőzetburok III. A légkör földrajza IV. A vízburok V. A földrajzi övezetesség: VI. Népesség-, és településföldrajz

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Földrajz tantárgy helyi tanterve. Készült a 3.2.10. sz. kerettanterv alapján. Választott taneszközök

Földrajz tantárgy helyi tanterve. Készült a 3.2.10. sz. kerettanterv alapján. Választott taneszközök Földrajz tantárgy helyi tanterve Készült a 3.2.10. sz. kerettanterv alapján Választott taneszközök MS-2621 Jónás Ilona, Kovács Lászlóné Dr., Vízvári Albertné: Földrajz 9. Természetföldrajzi környezetünk

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI (minimum követelmények) 9. OSZTÁLY - 2016. A TÉRKÉP 1.1. A térképi ábrázolás Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza

Részletesebben

Helyi tanterv Földrajz a gimnáziumok évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Helyi tanterv Földrajz a gimnáziumok évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Helyi tanterv Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti

Részletesebben

Helyi tanterv FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Helyi tanterv FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Helyi tanterv FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival.

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

9-10. évf. Földrajz 1 / 28

9-10. évf. Földrajz 1 / 28 9. évfolyam A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes,

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA HELYI TANTERV FÖLDRAJZ 9. ÉS 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA A 4, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi alap kerettanterveknek (2 2) megfelelően készült Alapdokumentumok: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről

Részletesebben

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST

Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST Arday Istvan - R6zsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ I. A közepiskolak 9. evfolyama szamara MUSZAKIKIAD6, BUDAPEST KÖRNYEZEl'ÜNK ABRAzOLAsA 7 A földrajzi környezet es abrazolasa 7 A termeszeti es a földrajzi

Részletesebben

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tematikai egység/ Fejlesztési cél 9. évfolyam A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes,

Részletesebben

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tematikai egység/ Fejlesztési cél 9. évfolyam A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes,

Részletesebben

Minimum követelmények Földrajz 9. OSZTÁLY

Minimum követelmények Földrajz 9. OSZTÁLY Minimum követelmények Földrajz 9. OSZTÁLY A TÉRKÉP 1.1. A térképi ábrázolás Legyen tisztában a térkép és a valóság kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével. Magyarázza a kicsinyítés mértéke és

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Földrajz 9. évfolyam félévi vizsga A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Földrajz Készítette: a gimnázium természettudományi szakmai munkaközössége 2015. Tartalom Bevezetés... 3 9. évfolyam... 6 10. évfolyam... 19 Földrajz választható

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 1146 BUDAPEST Ajtósi Dürer sor 15.

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 1146 BUDAPEST Ajtósi Dürer sor 15. Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2019. február 12. kedd 11:30-12:15 Iskola, osztály: 9.d osztály Iskola neve és címe: Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium 1146 BUDAPEST Ajtósi Dürer sor 15.

Részletesebben

FÖLDRAJZ osztály. Célok és feladatok

FÖLDRAJZ osztály. Célok és feladatok HELYI TANTERV FÖLDRAJZ FÖLDRAJZ 9-10. osztály A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival,

Részletesebben

Földrajz ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy

Részletesebben

A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A tananyagfejlesztés

Részletesebben

Földrajz Célok és feladatok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei:

Földrajz Célok és feladatok A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: Földrajz Célok és feladatok A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való

Részletesebben

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra)

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK * ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi

Részletesebben

Földrajz évfolyama számára FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz évfolyama számára FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz 9 12. évfolyama számára FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra időpontja: Iskola, osztály: általános iskola, 7. a

Tanítási tervezet. Az óra időpontja: Iskola, osztály: általános iskola, 7. a Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2019. 04. 02. Iskola, osztály: általános iskola, 7. a Iskola neve és címe: Sárszentmiklósi Általános Iskola, 7003 Sárbogárd, Köztársaság út 171-173. Tanít: Léki Boglárka

Részletesebben

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TOKAJI FERENC GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Földrajz tantárgyi program A bevezetés tanéve: A bevezetés évfolyama: Alkalmazott osztálytípusok: 2013/2014-es tanévben, felmenő rendszerben 9. évfolyam

Részletesebben

Tanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra

Tanítási tervezet. II. Az óra típusa: ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. 11. 18. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 9.A Tanít: Domján

Részletesebben

Földrajz a szakközépiskolák 9-10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK * ALAPELVEK, CÉLOK

Földrajz a szakközépiskolák 9-10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK * ALAPELVEK, CÉLOK Földrajz a szakközépiskolák 9-10. évfolyama számára FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK * ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és

Részletesebben

A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv

A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv A 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre kerülő tanterv 1. Bevezetés Földrajz (gimnázium) 1.1. Kerettantervi bevezető A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti

Részletesebben

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban!

1. A. 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit az Európai Unió országaiban! Ismertesse a Föld helyét a Naprendszerben! 1. A Mutassa be bolygónk fı mozgásait, ismertesse ezek földrajzi következményeit! 1. B Az ábrák segítségével magyarázza meg a területi fejlettség különbségeit

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Általános tantárgyi bevezető

Általános tantárgyi bevezető Általános tantárgyi bevezető Célok, fejlesztések, kulcskompetenciák A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel. Az általános iskola 7 8. évfolyamának

Részletesebben

Általános tantárgyi bevezető

Általános tantárgyi bevezető Általános tantárgyi bevezető Célok, fejlesztések, kulcskompetenciák A tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel. Az általános iskola 7 8. évfolyamának

Részletesebben

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 2+1)

FÖLDRAJZ (szakközépiskola 2+1) FÖLDRAJZ (szakközépiskola 2+1) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben

Részletesebben

Földrajz helyi tanterv

Földrajz helyi tanterv Földrajz helyi tanterv Földrajz a szakközépiskolák 9-10. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.09. 1 Tartalom 1 Alapelvek, célok, a nemzeti alaptantervnek

Részletesebben

A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült az 23/2013 (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelettel kiadott

Részletesebben

Tanítási tervezet. Óra időpontja: Évfolyam/osztály: 9/A. Tanít: Simon Szilvia. Témakör: A légkör földrajza

Tanítási tervezet. Óra időpontja: Évfolyam/osztály: 9/A. Tanít: Simon Szilvia. Témakör: A légkör földrajza Tanítási tervezet Óra időpontja: 2019.04.03. 8.00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Simon Szilvia Témakör: A légkör földrajza Tanítási egység címe: Ciklonok, anticiklonok Óra típusa: Új ismereteket szerző és

Részletesebben

Tanítási tervezet. I. Alapadatok: II. Tantervi követelmények:

Tanítási tervezet. I. Alapadatok: II. Tantervi követelmények: Tanítási tervezet I. Alapadatok: Az óra időpontja: 2015. november 16. Iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Iskola címe: 1088 Budapest, Trefort u. 8. Évfolyam: 7. évfolyam Osztály:

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 9-10. ÉVFOLYAM Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik

Részletesebben

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek

ALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának

Részletesebben

Földrajz 7. évfolyam

Földrajz 7. évfolyam Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 12-13. ÉVFOLYAM Az iskola tankönyvválasztásának szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ A GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ A GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA HELYI TANTERV FÖLDRAJZ A GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 + 3 óra) FÖLDÜNK KÖRNYEZETÜNK * ALAPELVEK, CÉLOK A Földünk környezetünk műveltségi terület

Részletesebben

A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI

A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FÖLDRAJZTANÍTÁS MEGÚJÍTÁSÁNAK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI A TANANYAGFEJLESZTÉS ÖSSZETEVŐI KULCSFOGALMAK 1.

Részletesebben

Földrajz Négy évfolyamos gimnázium

Földrajz Négy évfolyamos gimnázium Földrajz Négy évfolyamos gimnázium Évfolyam 9. 10. 11. 12. Heti óraszám 2 2 1 Éves óraszám 72 72 31 Érettségi felkészítés heti óraszáma 2 2 Érettségi felkészítés éves óraszáma 72 62 2014 FÖLDRAJZ Helyi

Részletesebben

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok évfolyama számára / heti óra)

Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez. (Földrajz a gimnáziumok évfolyama számára / heti óra) Helyi tanterv a Földünk és környezetünk műveltségi területhez (Normál gimnáziumi tantervű osztály, rendvédelem vagy UT specializáció számára) (Földrajz a gimnáziumok 9 10. évfolyama számára / heti 2 +

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Földrajz. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

Földrajz. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat 6. sz. melléklet Földrajz Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez a 6/2014. (I.29.) EMMI rendelet 3. mellékleteként kiadott és a 34/2014 (IV. 29)

Részletesebben

Földrajz helyi tanterv

Földrajz helyi tanterv Földrajz helyi tanterv Földrajz a szakközépiskolák 9-10. évfolyama számára EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklet 6.2.09. 1 Tartalom 1 Alapelvek, célok, a nemzeti alaptantervnek

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Földrajz Készítette: a gimnázium természettudományi szakmai munkaközössége 2018. Tartalomjegyzék Földrajz...3 9-10. évfolyam...3

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

Helyi tanterv. Földrajz évfolyam

Helyi tanterv. Földrajz évfolyam Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Székesfehérvár Helyi tanterv Földrajz Négy évfolyamos gimnázium 9-12. évfolyam HELYI TANTERVI ÓRASZÁMOK 4 évfolyamos gimnázium Évfolyam: 9. 10. 11. 12. Heti

Részletesebben

Helyi tanterv. Földrajz

Helyi tanterv. Földrajz Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Székesfehérvár Helyi tanterv Földrajz Öt évfolyamos gimnázium nyelvi előkészítő osztály 9-12. évfolyam HELYI TANTERVI ÓRASZÁMOK 5 évfolyamos gimnázium Évfolyam:

Részletesebben

FÖLDRAJZ TANTERV A GIMNÁZIUM ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA

FÖLDRAJZ TANTERV A GIMNÁZIUM ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA FÖLDRAJZ TANTERV A GIMNÁZIUM 9 10. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tantárgy óraterve... 1 Célok és feladatok... 1 A tankönyv választásának speciális szempontjai... 2 9. évfolyam... 3 10. évfolyam... 16 Középszintű

Részletesebben

A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült a 2/2008 (II. 08.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv

Részletesebben

Természetföldrajzi tételek (A)

Természetföldrajzi tételek (A) Természetföldrajzi tételek (A) 1. A Nap és a Naprendszer, helyünk a Világegyetemben. A Föld mozgásai és következményei. 2. Tájékozódás térben és időben. A Föld alakjára és ábrázolására vonatkozó ismeretek

Részletesebben

Erkel Ferenc Gimnázium 2016 FÖLDRAJZ

Erkel Ferenc Gimnázium 2016 FÖLDRAJZ Erkel Ferenc Gimnázium 2016 FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Értékelés, számonkérés, továbbhaladás

Értékelés, számonkérés, továbbhaladás FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást,

Részletesebben

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Földrajz 7 8. évfolyama számára Alapelvek, célok A Földünk környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben

A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben A tartalmi, műveltségi és gondolkodási dimenzió megjelenése a részletes követelményekben Korom Erzsébet Feladatírók tájékoztatása Szeged, 2010. február 13. (TÁMOP 3.1.9/08/01) Az értékelési keretek három

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ Tantárgy

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FÖLDRAJZ Tantárgy 2-2 - 0-0 óraszámokra Készítette: Tóth Judit szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

Földrajz HELYI TANTERV évfolyam

Földrajz HELYI TANTERV évfolyam Földrajz HELYI TANTERV 9-10. évfolyam 2014 A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival,

Részletesebben

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI

A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A FÖLDTÖRTÉNET ESEMÉNYEI A földtörténet bizonyítékai Ősmaradványok (fosszíliák) Vezérkövületek Lenyomatok Földtörténeti idők: - Ősidő - Óidő - Középidő: - Triász - Jura - Kréta - Újidő: - Harmadidőszak

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

Földrajz 9-12. évfolyam (esti tagozat)

Földrajz 9-12. évfolyam (esti tagozat) Földrajz 9-12. évfolyam (esti tagozat) A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhetö kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet

Részletesebben

A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve

A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium A földrajz tantárgy szakközépiskolai helyi tanterve Készült az 23/2013 (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelettel kiadott

Részletesebben

Földrajz tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra)

Földrajz tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) Felhasználható tankönyv és atlasz: Földrajz tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) MX-299 Sáriné dr. Gál Erzsébet: Földrajz 9. Út a tudáshoz tankönyvcsalád (Maxim Könyvkiadó) CR-0030 Középiskolai földrajzi

Részletesebben

A FÖLDRAJZ TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI OSZTÁLYOZÓVIZSGÁHOZ

A FÖLDRAJZ TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI OSZTÁLYOZÓVIZSGÁHOZ A FÖLDRAJZ TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI OSZTÁLYOZÓVIZSGÁHOZ 7. évfolyam I. A szilárd Föld anyagi és folyamatai Környezetünk anyagainak vizsgálata A földtani képződmények védelmének megismerése környékbeli példákon

Részletesebben

Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM / / Tantárgy. óraszámokra

Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM / / Tantárgy. óraszámokra Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FÖLDRAJZ Tantárgy 0 2 2 2 óraszámokra Készítette: Tóth Judit szaktanár Ellenőrizték: Nagy

Részletesebben

HELYI TANTERV. FÖLDRAJZ Tantárgy. óraszámokra. Energetikai Szakgimnázium és Kollégium KÖZGAZDASÁG ÉS ÜGYVITEL ÁGAZATOKHOZ TARTOZÓ

HELYI TANTERV. FÖLDRAJZ Tantárgy. óraszámokra. Energetikai Szakgimnázium és Kollégium KÖZGAZDASÁG ÉS ÜGYVITEL ÁGAZATOKHOZ TARTOZÓ Energetikai Szakgimnázium és Kollégium 036396 HELYI TANTERV KÖZGAZDASÁG ÉS ÜGYVITEL ÁGAZATOKHOZ TARTOZÓ FÖLDRAJZ Tantárgy 2 2 2 0 óraszámokra Készítette: Madár Otília szaktanár Ellenőrizték: Nagy János

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG Érvényes: szeptember 1-től 2017 évi módosítással 2018 évi módosítással

TÖRTÉNELEM FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG Érvényes: szeptember 1-től 2017 évi módosítással 2018 évi módosítással A VESZPRÉMI SZC JENDRASSIK-VENESZ SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET TÖRTÉNELEM FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG Érvényes: 2016. szeptember 1-től 2017 évi módosítással 2018 évi módosítással

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG Érvényes: szeptember 1-től 2017 évi módosítással 2018 évi módosítással

TÖRTÉNELEM FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG Érvényes: szeptember 1-től 2017 évi módosítással 2018 évi módosítással A VESZPRÉMI SZC JENDRASSIK-VENESZ SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLET TÖRTÉNELEM FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG Érvényes: 2016. szeptember 1-től 2017 évi módosítással 2018 évi módosítással

Részletesebben

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ Tantárgy

HELYI TANTERV FÖLDRAJZ Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FÖLDRAJZ Tantárgy 3-0 - 0-0 óraszámokra Készítette: Tóth Judit szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

FÖLDRAJZ. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

FÖLDRAJZ. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 Helyi tanterv földrajz 8 évfolyamos gimnázium FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival,

Részletesebben

Tanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények

Tanítási tervezet. 1. Tantervi követelmények Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017.11.23. 13:25 Iskola, osztály: Szilágyi Erzsébet Gimnázium, 9/b Iskola neve és címe: Budapest I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, 1016 Budapest, Mészáros u.

Részletesebben