TÁJÉKOZTATÓ a pártok és független jelöltek részére az országgyűlési képviselők évi választásáról

Átírás

1 VÁLASZTÁSI FÜZETEK 135. TÁJÉKOZTATÓ a pártok és független jelöltek részére az országgyűlési képviselők évi választásáról Budapest, 2006.

2 A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: RYTKÓ EMÍLIA az Országos Választási Iroda vezetője Szerzők: Dr. Berta Zsolt Dr. Bősze Andrea Drozdják Judit Farkas Lajos Dr. Luczai Zsuzsanna Dr. Mándi Ilona Dr. Mucsi Tamás Dr. Szegedi Krisztián Szerkesztette: Rytkó Emília ISSN:

3 T A R T A L O M J E G Y Z É K BEVEZETŐ A választások jogi háttere és a választási rendszer felépítése Az országgyűlési választások szabályait tartalmazó joganyag: A választójog Az országgyűlési választási rendszer A választókerületek A jelöltállítás és listaállítás A választási küszöb Az eredmény megállapítása és a mandátumkiosztás A választók nyilvántartása Névjegyzék Igazolás Külképviseleti névjegyzék Jogorvoslat Kampány A választási kampány Közvélemény-kutatás Adatok igénylése a kampányhoz A választási kampány eszközei A választási plakát Gyűlés Rádió- és televízió-közvetítés Kampánycsend Jogorvoslat a médiatevékenységgel kapcsolatban Az országgyűlési választási kampány pénzügyi háttere Költségvetési támogatás a választási kampányhoz A pártok saját és egyéb pénzeszközeinek felhasználása a választási kampányban

4 5. A jelöltállítással, a pártok, jelöltek és listák bejelentésével kapcsolatos tudnivalók A jelölő szervezet (párt) bejelentése Az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt bejelentése A területi (megyei/fővárosi) pártlista és jelöltjei bejelentése Országos pártlisták és jelöltjeinek bejelentése A listák kapcsolása Jogorvoslat Új elemek a szavazás lebonyolításában Szavazás belföldön A szavazóhelyiség és annak felszereltsége Szavazás külföldön A külképviseleti megfigyelő A külképviseleti névjegyzék és a szavazólapok képének kijuttatása a külképviseletre A szavazás ideje A szavazás menete A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése és továbbítása Új elemek a választás eredményének megállapítása során A választás szavazóköri eredménye Jogorvoslat a választókerületi eredmény ellen Új elemek a választási szervekre vonatkozó törvényi szabályozásban A választási bizottságok Delegálás a választási bizottságokba A választási bizottság működése A külképviseleti választási iroda Jogorvoslatok A jogorvoslatok fajtái A kifogás benyújtása és elbírálása A fellebbezés benyújtása és elbírálása Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem A határozatok közlése, kézbesítése és nyilvánosságra hozatala

5 9.3. Jogorvoslati fórumrendszer az országgyűlési képviselők választásán Választás -Informatikai ismertető A körzetesítő, névjegyzék-készítő, valamint a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását kezelő rendszer A jelöltajánlást ellenőrző rendszer A választás előkészítő rendszer és a nyomdai adatküldést és fogadást támogató rendszer Külképviseleti névjegyzék összeállítását támogató rendszer Az előzetes szavazatösszesítő rendszer Az eredmények megállapítását támogató rendszer A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer A fő választási folyamatok és az informatikai infrastruktúra A tájékoztató rendszerek Internetes Információs Rendszer Közszolgálati televíziók Kiadványok Minőségellenőrzés A április 9-re kitűzött választás naptár szerinti határidői és határnapjai

6 6

7 BEVEZETŐ A magyar választópolgárok 2006 tavaszán ismételten általános országgyűlési képviselőválasztásokon járulnak az urnákhoz. Az elmúlt másfél évtizedben a választás lebonyolítását meghatározó szabályok folyamatos változáson mentek keresztül. Első ilyen jelentős lépés a választási eljárásról szóló évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) megalkotása volt. Az elmúlt évek szakmai tapasztalati alapján került sor ez év tavaszán a Ve. átfogó felülvizsgálatára, melynek eredményeképpen elfogadásra került a választási eljárásról szóló törvény módosításáról szóló évi LXXXI. törvény. A jogszabályváltozásnak köszönhetően többek között egyértelműbbé vált a választási bizottságok feladat- és hatáskörének meghatározása, a külföldön történő szavazás szabályai beépültek a törvénybe, módosultak a választási bizottság határozatával kapcsolatos szabályok, de gyökeres változás történt a jogorvoslat intézményével kapcsolatosan is. A jogszabály szerkezetében bekövetkezett változtatások remélhetőleg átláthatóbbá tették azt, ezáltal sokkal egyszerűbbé téve a törvényben való eligazodást. A választáson indulni kívánó minden jelölt és jelölő szervezet szíves figyelmébe ajánljuk a kiadványban foglaltakat, melyből átfogó ismereteket szerezhetnek a hatályos választójogi szabályozásról. A sikeres választások lebonyolítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a választások résztvevői az alkalmazandó jogszabályok tekintetében felkészültek legyenek. A választási irodák készséggel állnak a jelöltek, jelölő szervezetek rendelkezésére. Budapest, január Országos Választási Iroda 7

8 BM KH HVB HVI NESZA OEVI OEVK OVB OVI SZSZB TVB TVI Ve. VER VISZ Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala helyi választási bizottság helyi választási iroda választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása országgyűlési egyéni választókerület székhelyén működő helyi választási iroda országgyűlési egyéni választókerület Országos Választási Bizottság Országos Választási Iroda szavazatszámláló bizottság területi választási bizottság területi választási iroda A választási eljárásról szóló évi C. törvény választást előkészítő rendszer Választási Információs Szolgálat Vjt. az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi XXXIV. törvény 8

9 1. A VÁLASZTÁSOK JOGI HÁTTERE ÉS A VÁLASZTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE 1.1. Az országgyűlési választások szabályait tartalmazó joganyag: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, amely megfogalmazza a népképviseleti demokrácia alapelvét, szabályozza a választójogosultság feltételeit, mint alapvető politikai jogot, meghatározza a választások alapelveit, és a választás kiírásának legalapvetőbb szabályait évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról (Vjt.), amely a választások anyagi jogi szabályait tartalmazza, meghatározva a választási rendszer felépítését, elemeit, a mandátumkiosztás módját és az eredmény megállapításának szabályait, valamint rendelkezést tartalmaz az időközi országgyűlési választás megtartására vonatkozóan évi C. törvény a választási eljárásról (Ve.), amely a választási eljárási jogi elemeinek szabályait rögzíti. 4. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról 5. 60/2005. (XII. 21.) BM rendelet a választási eljárásról szóló évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról 6. 3/2006. (I. 19.) BM rendelet a évi országgyűlési képviselő-választás határidőinek és határnapjainak megállapításáról 1.2. A választójog Az országgyűlési képviselők választásán választó és választható, aki magyar állampolgár, nagykorú, és magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Nincsen választójoga annak, aki: a. jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, b. jogerős bírósági ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás alatt áll, c. szabadságvesztés büntetését tölti, d. büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti Az országgyűlési választási rendszer Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 9

10 A választáson csak pártok, azaz olyan társadalmi szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek. Az országgyűlési képviselők választása során 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, a 20 területi választókerületben 152, az országos listáról pedig 58 mandátum kerül betöltésre A választókerületek Egyéni választókerületek Az egyéni választókerületek beosztását a 2/1990. (I. 11.) MT rendelet szabályozza. Az Alkotmánybíróság 22/2005. (VI. 17.) határozatában felszólította az Országgyűlést, hogy június 30-ig végezze el a választókerületi rendszer korrekcióját. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a jelenlegi szabályozás szerinti választókerületi beosztás nem veszélyezteti a évi országgyűlési választás alkotmányosságát. Területi választókerületek A területi választókerületeket az ország 19 megyéje és a főváros alkotják. A területi választókerületben lévő egyéni választókerületek számát és az ott megszerezhető területi listás mandátumok számát a Vjt. melléklete tartalmazza A jelöltállítás és listaállítás Jelöltállítás egyéni választókerületben Jelöltként pártjelöltek, és független jelöltek is megmérettethetik magukat a választásokon. Jelöltet két vagy több párt közösen is állíthat. Az egyéni választókerületi jelöltséghez a törvény szerint legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges. Területi lista állítása Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább 2 egyéni választókerületben jelöltet állított. A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján közös területi listát állíthatnak. A közös és önálló területi listák kapcsolhatók (listakapcsolás). Országos lista Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 7 területi választókerületben állított listát. Közös területi listák alapján közös országos lista állítható, és önálló vagy közös országos listák is kapcsolhatók. 10

11 Területi és országos listán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán lehet jelölt. Amennyiben az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt a területi listáról, illetőleg az országos listáról törölni kell. Ha a mandátumot a területi listán szerzi a jelölt, nevét az országos listáról törölni kell A választási küszöb Azok a pártok, melyeknek területi listáira leadott érvényes szavazatok száma nem éri el a területi listákra leadott összes érvényes szavazat 5%-át, nem kaphatnak mandátumot sem a területi listáról, sem pedig az országos listáról Az eredmény megállapítása és a mandátumkiosztás Egyéni választókerület: Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz az országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Második fordulót kell tartani az egyéni választókerületben ha: A szavazáson részt vett választópolgárok száma nem haladta meg a választókerület választójogosultjai számának 50%-át (érvénytelen forduló). Egyik jelölt sem szerezte meg az érvényes szavazatok több mint felét (eredménytelen forduló). A második fordulóban indulhatnak: Az első forduló érvénytelensége esetén minden jelölt, aki az első fordulóban indult. Az első forduló eredménytelensége esetén azok a jelöltek, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15%-át megszerezték, ha nincs legalább 3 ilyen jelölt, akkor az első három legtöbb szavazatot szerzett jelölt. A második fordulóban képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Amennyiben a választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, vagy a második forduló is érvénytelenül zárult (nem szavazott a választópolgárok legalább egynegyede) időközi választást kell tartani. 11

12 Területi választókerületben A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, azonban érvényességi feltétel, hogy az első fordulóban a választópolgároknak több mint a fele voksoljon. Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert a választópolgároknak több mint fele nem járult az urnákhoz, a második választási fordulóban mindazon területi listák indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A második forduló érvényes, ha 25%-nál több választópolgár szavazott Az országos lista mandátumainak kiosztása Az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai felkerülnek a párt által állított országos listára, illetőleg arra a kapcsolt országos listára, amelyben a jelölt, illetőleg listát állító párt részt vesz. A területi választókerületben és az országos listán a mandátum kiosztásának szabályait a Vjt. 4. számú melléklete tartalmazza. 12

13 2. A VÁLASZTÓK NYILVÁNTARTÁSA 2.1. Névjegyzék A választók névjegyzékét a szavazás napja előtt 60 nappal nyolc napra közszemlére kell tenni a polgármesteri hivatalban. A választópolgár névjegyzékbe vételéről a szavazást megelőző 58. napig kap névre szóló értesítést. Az értesítő a szavazás helyét és idejét és a választással kapcsolatos fontos tudnivalókat tartalmazza. A választópolgár az értesítővel együtt kapja kézhez az országgyűlési képviselőjelölt ajánlásához szükséges ajánlószelvényt. A második forduló időpontjára nagykorúvá váló polgárok értesítője eltérő színű, és ők nem kapnak ajánlószelvényt, mivel az ajánlási időszakban még nem rendelkeznek választójoggal. A választás első fordulóját megelőző napot követően a névjegyzéket lakcímváltozás miatt nem lehet módosítani, ezért a második fordulóban a lakcímet változtató választópolgár a korábbi lakóhelye szerinti szavazókörben adhatja le szavazatát. A szavazáshoz az új lakcím bejelentésekor korábbi lakcíméről igazolást kap Igazolás A szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tartózkodó választópolgár igazolással szavazhat. Igazolás - mindkét választási fordulóra - a lakóhely szerinti jegyzőtől csak az első fordulót megelőzően kérhető. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján a szavazást megelőző második napon 16 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy a kérelem a szavazást megelőző ötödik napig megérkezzen a jegyzőhöz. Csak eredeti igazolás használható fel és az igazolással csak a benne feltüntetett településen lehet szavazni Külképviseleti névjegyzék A külföldön tartózkodó választópolgár a Magyar Köztársaság nagykövetségein vagy főkonzulátusain szavazhat. A szavazás feltétele, hogy a választópolgár a magyarországi lakcíme szerinti jegyzőtől a magyarországi szavazást megelőző 23. napig kérje a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét Jogorvoslat A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés, vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt nyújtható be kifogás. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel elutasítása, vagy a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel miatt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül lehet kifogással élni. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. Ha a jegyző a kifogásnak nem ad helyt azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Központi Kerületi Bíróságnak. 13

14 Névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat esetén az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság helytadó döntés esetén elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 14

15 3. KAMPÁNY 3.1. A választási kampány A választási kampány a jelöltek, jelölő szervezetek programjának, politikai nézeteinek választókkal történő megismertetését szolgálja. A Ve. a legjellemzőbb (választási plakátok elhelyezése, gyűlések tartása, a média igénybevétele) kampánytevékenységeket szabályozza részletesen. A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart Közvélemény-kutatás Tilos nyilvánosságra hozni a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét a szavazást megelőző 8. naptól a választás befejezéséig. A szavazás napján folytatott közvélemény-kutatás feltételei: a válaszadás névtelensége és önkéntessége, a közvélemény-kutatók nem léphetnek be abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik Adatok igénylése a kampányhoz A BM Központi Hivatala és a jegyző a jelöltek, jelölő szervezetek kérésére, azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében, a szavazás napja előtti 20. napot követően adatszolgáltatást teljesít. A BM KH a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét valamint lakcímét igény szerint nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban adja át. A jegyző a közszemlére tett névjegyzék másolatát legfeljebb szavazóköri bontásban biztosítja az igénylőnek. Javasoljuk a jelölteknek, jelölő szervezeteknek, hogy a névjegyzékből történő adatszolgáltatást minél korábban rendeljék meg, így az adatszolgáltató azaz a BM Központi Hivatal és a jegyző felkészülhet a szolgáltatás teljesítésére, és azt a törvény szabta határnapot követően azonnal teljesítheti. Ezek az adatok kizárólag a választási kampány céljára használhatók fel. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadásuk tilos. 15

16 Az átadott adatokat a szavazás napján meg kell semmisíteni, és erről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak. Az adatszolgáltatások rendjét és a díjtételeket a 10/1998. (II. 20.) BM rendelet határozza meg A választási kampány eszközei A választási plakát A választási kampány fontos eszköze a plakát. A jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány végéig engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. Plakát elhelyezésére a következő korlátozásokkal van lehetőség: épület falára, kerítésre a tulajdonos, a bérlő hozzájárulásával; állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával; egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja plakát elhelyezését; állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. Plakát elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az ne fedje más jelölt, jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték. A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A törvény szerint plakátnak minősül a választási falragasz, hirdetés, felirat, vetített kép, zászló, embléma mellett a szórólap is. Ebből kifolyólag a választási kampány végéig a jelölő szervezetek és jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek szórólapot. A sajtóról szóló évi II. törvény szerint a plakát olyan sajtótermék, amelyen fel kell tüntetni a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Figyelem! A szórólap ugyan engedély és bejelentés nélkül előállítható, ezzel együtt azonban az impresszumot fel kell tüntetni. Az impresszumban meg kell jelölni: a kiadó és a kiadásért felelős személy nevét a sokszorosító szerv megnevezését, a sokszorosításért felelős személy nevét a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát a szerkesztésért felelős személy nevét. 16

17 A sajtótörvényben foglaltak megtartásáért, így az impresszum feltüntetéséért is felelősséggel az alábbiak tartoznak: a sokszorosító, a kiadó, Gyűlés a nyilvános közlést végző, illetőleg az ilyen szerv vezetője, a szerkesztő. A választási gyűlések nyilvánosak, azokon a rend fenntartásáról a gyűlés szervezőjének feladata gondoskodni. A gyűlés előzetes bejelentésére nincs szükség. Választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek és jelölő szervezetek számára azonos feltételek mellett bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni tilos. Ez alól a szabály alól a törvény a kistelepülések számára könnyítésként egyetlen kivételt állapít meg: ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre az ötszáznál kevesebb lakosú településen meg lehet tartani a választási gyűlést ilyen épületben is Rádió- és televízió-közvetítés A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére a választási eljárási törvény 44. -a és 93. -a mellett a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvényt (a továbbiakban médiatörvény) kell alkalmazni. A kampány ideje alatt a műsorszolgáltatók a jelöltek és jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. Azt, hogy az egyes műsorszolgáltatók mely idősávban, milyen terjedelemben stb. közölnek politikai hirdetéseket, a törvény nem szabályozza, a műsorszolgáltatók maguk döntik el, hogyan teremtenek azonos feltételeket az egyes jelöltek, jelölő szervezetek hirdetéseivel kapcsolatban. Politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik. A kampány utolsó napján a műsorszolgáltatók a fentiek szerint ingyenesen közzéteszik a jelöltek, jelölő szervezetek politikai hirdetéseit Kampánycsend A kampánycsend a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tart, ezen időszak alatt választási kampányt folytatni tilos. A jogintézmény célja, hogy a 17

18 választópolgárok a szavazást megelőzően befolyástól mentesen végiggondolhassák a kampányt, és a szavazásra kialakíthassák a végső véleményüket. A kampánycsend megsértésének minősül a szavazók választói akaratának befolyásolása. A törvény meghatározza a legjellemzőbb magatartásokat, amelyek a kampánycsend megsértésének minősülnek: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás így a szavazásra történő szervezett szállítás vagy étel-ital adása, reklámtárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A felsorolás csak példálózó jellegű, kampánycsend-sértés a jogszabályban esetlegesen meg nem említett, de a választói akarat befolyásolására egyébként alkalmas másfajta magatartással is megvalósítható, éppen ezért fontos hogy a jelöltek és jelölő szervezetek a törvény alapelveinek tiszteletben tartásával folytassák a kampányt. Az Országos Választási Bizottság a 11/1998. (V. 18.) számú állásfoglalása szerint a kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely elektronikus vagy írott médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy pártot említ vagy szerepeltet. Ez a követelmény irányadó a korábban felvett programok ismétlésére is. Az adatvédelmi biztos országgyűlési és képviselőjelölt-ajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos június 20-i ajánlásában az alábbiakat fogalmazza meg: Az Alkotmány 3. (2) bekezdése értelmében a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. A politikai pátok alkotmányos rendeltetése, hogy sajátos közvetítő szerepet töltsenek be az társadalom és az állam között. Méltányolható törekvésük tehát, hogy e funkciójuk teljesítése érdekében a választópolgárokkal a választási kampány időszakában, valamint azon kívül is kapcsolatba kerülhessenek, illetve kapcsolatot tarthassanak fenn. Ugyanakkor azonban a pártok tevékenysége sem sértheti a választópolgárok személyes adatok védelméhez fűződő jogait, illetve tágabban a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogait. Méltányolható az állampolgárok azon igénye, hogy a magánéletüktől távol tartsák a kampány keretében és azon kívül is a politikai reklámanyagok bármilyen formában történő kéretlen terjesztését Jogorvoslat a médiatevékenységgel kapcsolatban A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat szabályai megfelelően biztosítják a politikai hirdetésekkel kapcsolatos kifogások hatékony elbírálásának garanciáit. A kifogásnak tartalmaznia kell: 18 a jogszabálysértés megjelölését, a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszám megjelölését, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), és amennyiben az lakcímétől (székhelyétől) eltér postai értesítési címét, a kifogás benyújtójának választása szerinti faxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és faxszámát vagy elektronikus levélcímét.

19 A törvény szabályozza, hogy a kifogást milyen szintű választási bizottság bírálja el, attól függően, mely médiummal szemben éltek jogorvoslattal: nem országos terjesztésű időszaki lap, helyi műsorszolgáltatás esetében a kiadó, illetve a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes helyi választási bizottság, körzeti műsorszolgáltatás esetén a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes területi választási bizottság, országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, országos műsorszolgáltatás esetén az Országos Választási Bizottság jogosult elbírálni a kifogást. Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad: megállapítja a jogszabálysértést, eltiltja a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, illetőleg a választási eljárást vagy annak jogorvoslati eljárással érintett részét megsemmisíti és megismételteti Egyidejűleg kötelezheti az időszaki lap szerkesztőségét, a műsorszolgáltatót vagy a hírügynökséget, hogy határozatát vagy annak rendelkező részét tegye közzé. A közzétételnek napilap, hírügynökség esetében három napon belül, folyóirat esetében a következő számban azonos módon, műsorszolgáltató esetében három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és azonos számú alkalommal kell megtörténnie. A médiatörvény 4. -ban a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatosan meghatározott követelmények megsértése miatt benyújtott panaszokat az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága bírálja el. Az ORTT Panaszbizottsága előtt esetlegesen meginduló jogorvoslati eljárás a választási bizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárást nem befolyásolja. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Választási Tartalomszolgáltatási Kódexet adott ki azzal a céllal, hogy a választási kampány során az Egyesület tagjai által nyújtott internetes tartalomszolgáltatás szabályozott keretek között történjék, és mintaként szolgáljon más, az Egyesületben nem tag tartalomszolgáltatók számára. A Választási Tartalomszolgáltatási kódex megtalálható a internetes oldalon. 19

20 20

21 4. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI KAMPÁNY PÉNZÜGYI HÁTTERE A választási kampány során a jelöltek, jelölő szervezetek politikai nézeteiket, programjaikat népszerűsítik, ismertetik a választópolgárokkal. A jelöltek, jelölő szervezetek a költségvetési támogatáson túl egyéb, saját forrásokból fedezik a választási kampány költségeit. A Ve a az esélyegyenlőség elvének érvényesülése mentén szabályozza a költségvetési támogatás felosztását, korlátozza az egyéb források igénybevételének nagyságát, a jelöltek és jelölő szervezetek számára beszámolási és nyilvánosságra hozatali kötelezettséget ír elő a pénzek átlátható felhasználása érdekében, valamint meghatározza az ellenőrzés rendjét Költségvetési támogatás a választási kampányhoz Minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A független jelöltek a jelölő szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési támogatásban részesülnek. Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni választókerületi jelöltek számát, területi listán pártonként a jelöltek, de legfeljebb a megszerezhető mandátumszámmal azonos számú jelöltek számát, valamint az országos listákon ténylegesen induló, de pártonként legfeljebb 58 jelölt számát kell alapul venni. Az egyéni választókerületben és listán, illetőleg területi és országos listán is jelölt személyt a jelölések számának megfelelően kell figyelembe venni. A jelöltajánlást követően a figyelembe vehető jelöltek számának összesítése után az Országos Választási Bizottság határozatban állapítja meg az egy jelölt után járó költségvetési támogatás összegét. A költségvetési támogatást - az Országos Választási Bizottság döntése alapján az azt követő 5 napon belül - a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzintézet kiutalja a pártok, független jelöltek részére, arra a bankszámlára, melyet bejelentkezésükkor a választási bizottsággal közöltek. A pártok jelöltjeinek támogatására szánt összeget a jelölő szervezet által a P1 nyomtatványon megadott bankszámlára egy összegben, független jelöltek esetében az E1 nyomtatványon megadott számra utalják át. A választási eljárási törvény szerint, amennyiben több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban a választás szempontjából egy jelölő szervezetnek számítanak. A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelölteket melyik jelölő szervezet állította [Ve. 95. (4)]. Az OVB 2/2002. (II.1.) állásfoglalásában kiemeli, hogy az OVB a költségvetési és a párttörvényben foglaltaknak megfelelően a választási eredményekre épülő, a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges helyes elosztási arányokat csak akkor tudja megállapítani, ha a közös egyéni választókerületi jelölteket állító szervezetek - a Ve. 95. (4) bekezdésében foglaltakkal analóg módon hivatalos bejelentést tesznek arról, hogy a közös egyéni választókerületi jelölt melyik jelölő 21

22 szervezethez (párthoz) tartozik. A közös jelöltekre, illetve közös listákra leadott szavazatok a közösen jelölő, illetve listát állító pártok és az azokhoz tartozó jelöltek közötti az első érvényes fordulóra vonatkozó - megoszlási arányának meghatározása a Ve. 95. (4) bekezdésében foglalt, illetve az ezen állásfoglalás szerinti bejelentés alapján lehetséges. A közösen jelöltet, listát állító jelölő szervezeteknek a P2 bizonylaton együttesen kell megjelölniük azt a bankszámla számot, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kérik. A közösen jelöltet, listát állító jelölő szervezeteknek megállapodásban kell rögzíteniük a kampányszervezés és finanszírozás költségmegosztás kérdéseit, a kampány költségeinek nyilvántartását, a kampányelszámolás, a beszámolási kötelezettség és a nyilvánosságra hozatal módját. A választási kampányban a költségvetési támogatás kizárólag dologi költségek fedezetére szolgál. A támogatás felhasználásáról a jelölő szervezeteknek és a független jelölteknek a választást követő 30 napon belül el kell számolniuk a kifizető helyen A pártok saját és egyéb pénzeszközeinek felhasználása a választási kampányban A független jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek a választásra a költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehető jelöltek számát a fentiek szerint kell megállapítani. Az a jelölt, illetőleg jelölő szervezet aki/amely ezt az összeget túllépte, köteles a túllépés értékének kétszeresét 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény részletesen szabályozza a választási kampányra fordítható pénzeszközök lehetséges forrásait. A jogszabály 4. (2) és (3) bekezdésében korlátokat határoz meg a vagyoni hozzájárulások, adományok elfogadhatóságát illetően. Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. 22

23 5. A JELÖLTÁLLÍTÁSSAL, A PÁRTOK, JELÖLTEK ÉS LISTÁK BEJELENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 5.1. A jelölő szervezet (párt) bejelentése A választáson induló jelölő szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat, legkésőbb a legelső egyéni képviselőjelöltjük állítása előtt. A bejelentést a választási eljárásról szóló évi C. törvény 51. (1) bekezdése szerinti választási bizottságnál kell megtenni. Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat nem pedig a párt bejegyzéséről szóló bírósági végzés csatolásával kell bejelenteni az alábbiak szerint: 1. ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál (OVB), 2. ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén, de azon belül több országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál (TVB), 3. ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál (OEVB) kell a bejelentést megtenni. A bejelentéshez a P1 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre. A P1 jelű formanyomtatványhoz amennyiben a jelölő szervezet kéri annak feltüntetését a szavazólapon mellékelni kell a szervezet emblémájának fekete-fehér lenyomatát is. A P1 jelű formanyomtatványon kért adatok pontos közlése nem csak a választási szervek munkáját könnyíti meg, hanem a jelölő szervezetek számára is elemi érdek, hiszen az adatok pontos megadása nélkül aligha biztosított a választáson való zökkenőmentes részvételük. A közösen jelöltet, listát állító szervezeteknek is külön-külön nyilvántartásba kell vetetniük magukat az illetékes választási bizottsággal Az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt bejelentése Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 750 választópolgár érvényes ajánlása szükséges. A választópolgár az "Ajánló szelvény"-t kitölti, saját kezűleg aláírja és átadja az ajánlást gyűjtő személynek. 23

24 Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni, az alábbi kivételekkel: a) a munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; b) a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben; c) tömegközlekedési eszközön; d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében. Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos! A jelölteket a választást megelőző 23. napig lehet bejelenteni az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságnál. A bejelentést az E1 jelű formanyomtatványon kell megtenni, mellékelve az SZ jelű formanyomtatványt és az ajánlószelvényeket. A bejelentésről a választási iroda a jelöltnek, illetve képviselőjének igazolást ad A területi (megyei/fővárosi) pártlista és jelöltjei bejelentése A területi listán állítható jelöltek száma megyénként változik, azonban a Vjt. 2. számú mellékletében meghatározott mandátumok számának háromszorosát nem haladhatja meg. A területi pártlistát a területileg illetékes választási bizottságnál az M1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú M2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni, legkésőbb a választást megelőző 20. napig. A M2 jelű formanyomtatványon szereplő minden jelölthöz mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt, akkor is, ha a jelölt azt egyéni jelöltként való indulásához az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságnál már beadta. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. Jelöltet törölni a bejelentés után is lehet. Ezen kívül a bejelentett listát nem lehet módosítani (nincs lehetőség új jelölt bejelentésére, a kiesett jelölt helyett más jelölt állítására, a jelöltek sorrendjének megváltoztatására). A területi közös listát a M1 jelű és M2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni, legkésőbb a választást megelőző 20. napig. A közös listán indított jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjén, nevén, személyi azonosítóján (személyi szám) túlmenően azt is meg kell adni, hogy a jelöltet a közös listát állító szervezetek melyike állította. Közös lista állítása és bejelentett adatainak módosítása csak a listát állító szervezetek képviselői egybehangzó nyilatkozatával lehetséges. A választási szervek a közös listával kapcsolatos ügyekben egy kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a lista állításkor. 24

25 A közösen egyéni jelöltet, területi listát állító jelölő szervezetek országosan egységes nyilatkozatot tehetnek a szavazatok egymás közötti felosztására. A nyilatkozat megtételéhez a P2 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre. A nyilatkozat hatálya kiterjed a közösen nyilatkozó jelölő szervezetek valamennyi közös listájára kapott szavazatai felosztására az %-os határ kiszámításához, továbbá közös jelöltjeik, listáik töredékszavazatainak megosztására a pártok országos listái között. A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy a felosztás során keletkező osztási maradékot, egy vagy néhány szavazatot mely kedvezményezett párt kapja meg. A közös jelöltet, listát állító szervezeteknek meg kell adniuk, hogy a költségvetési támogatást mely bankszámlára kívánják utaltatni. A támogatás szervezetek közötti megosztását a szervezetek egymás közti megállapodásuknak megfelelően maguk végzik. A választási szervek ezeket az adatokat a támogatások folyósítását végző állami pénzügyi szervezetnek adják át. A nyilatkozatot legkésőbb a szavazást megelőző 18. napig lehet megtenni. A bejelentő a bejelentésről igazolást kap Országos pártlisták és jelöltjeinek bejelentése Az országos listán maximum 174 jelölt állítható. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyére a listán soron következő lép. Az országos listát az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni. Az L2 jelű formanyomtatvány minden kitöltött jelölt-sorához mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt, akkor is, ha a jelölt azt egyéni jelöltként való indulásához az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságnál már beadta. Országos lista állítását a választást megelőző 19. napig lehet az OVB-nél bejelenteni. A bejelentésről a bejelentő igazolást kap. Lehetőség van arra is, hogy a jelölő szervezet valamennyi egyéni és listás jelöltjének fényképét és életrajzát központilag, az OVI-nak adja át. A maximum 20 soros életrajzokat floppy-n, a WORD 6, 7 vagy 8 verziójú változatával WIN 1250 kódkészlettel, jelöltenként külön fájlban lehet átadni. A fájl neve a jelölt személyi azonosítója (személyi száma) legyen. Ha technikai okok miatt nincs mód a 11 pozíciós fájlnév használatára, a floppy-hoz fájl név-személyi azonosító listát kell mellékelni. A floppy-hoz mellékelni kell továbbá az életrajzokat kinyomtatva, aláírva is. A közös listát az OVB-nél az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni, a választást megelőző 19. napig. 25

26 A listán meg kell jelölni, hogy melyik jelöltet melyik párt állította. A bejelentést követően - a visszalépett, meghalt jelölt törlését kivéve - a lista nem módosítható. A jelölő szervezet, a jelölt és a listák bejelentéséről a választási bizottság 3 napon belül dönt, döntését határozatba foglalja, és a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki. A jelöltek és a listák bejelentésének határnapjai jogvesztők. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs A listák kapcsolása A területi és az országosan állított önálló pártlisták vagy közös listák kapcsolhatók. A Vjt. nem tiltja a területi listakapcsolásoktól eltérő országos listakapcsolás bejelentését. Országos lista akkor is kapcsolható, ha a területi listáikat az érintett pártok nem kapcsolják. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az érintett pártok a területi választókerületekben listáikat kapcsolják, listás töredékszavazat csak akkor juthat fel a területi kapcsolt listájukról az országos kapcsolt listára, ha a területi és országos kapcsolást pontosan ugyanazon pártok hozták létre. A listakapcsolásnál meg kell adni, hogy mely listákat kapcsolják össze, valamint a kapcsolást alkotó taglisták sorrendjét is fel kell tüntetni. Ezen kívül meg kell adni azt a szabályt, amely szerint a kapcsolt lista által megszerzendő mandátumok megoszlanak a kapcsolásban részt vevő listák között. A pártok a listakapcsolást a K1 jelű és kellő számú K2 jelű formanyomtatványokon jelenthetik be. A listakapcsolást legkésőbb a választás előtt 18 nappal kell bejelenteni területi lista esetén a területi/fővárosi választási bizottságnál, illetőleg országos lista esetén az Országos Választási Bizottságnál. A bejelentésről az illetékes választási iroda a listakapcsolás bejelentést tevő képviselőjének igazolást ad. A listakapcsolás bejelentésének határnapja szintén jogvesztő. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs Jogorvoslat az OEVB elsőfokú határozata ellen fellebbezés nyújtható be a TVB-hez, a TVB döntése (másodfokú határozata) ellen a megyei/fővárosi bírósághoz lehet bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani; amennyiben első fokon a TVB határoz, abban az esetben másodfokon az OVB dönt és határozatának bírósági felülvizsgálatát a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságától lehet kérni; ha az OVB első fokon hozott döntését kívánják megtámadni, akkor viszont csak a bírósági felülvizsgálati eljárás lehetőségével lehet élni, melynek fóruma a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága. 26

27 27

28 28

29 29

30 30

31 31

32 32

33 33

34 34

35 35

36 36

37 37

38 38

39 39

40 40

41 41

42 42

43 43

44 44

45 45

46 46

47 47

48 48

49 49

50 50

51 51

52 52

53 53

54 54

55 55

56 56

57 57

58 58

59 59

60 60

61 61

62 62

63 63

64 64

65 65

66 66

67 67

68 68

69 6. ÚJ ELEMEK A SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSÁBAN 6.1. Szavazás belföldön A szavazóhelyiség és annak felszereltsége A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben megfelelő módon rögzítve toll kerül elhelyezésre. A Ve évi módosítása által a törvénybe iktatott új szabályozás értelmében a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. Szintén új szabály, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben Szavazás külföldön A szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár szavazatát már nem csak a Magyar Köztársaság nagykövetségein, hanem főkonzulátusain is leadhatja A külképviseleti megfigyelő A választási eljárás során a nyilvánosság elvének érvényesülését szolgálja külképviseleti megfigyelő jogintézménye. Megfigyelőt aki kizárólag választópolgár lehet a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek bízhatnak meg, minden külképviseletre független jelöltenként, jelölő szervezetenként egyet-egyet. A megfigyelő - funkciója szerint - az őt delegáló jelölő szervezet vagy független jelölt megbízásából kíséri figyelemmel a külképviseleti szavazás menetét, azaz nem választási szerv, de részt vesz a választási eljárás ellenőrzésében. Ennek megfelelően a megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek sem minősülnek állami feladatból fakadó költségeknek, ezért azok a megbízót terhelik. A megfigyelő funkcióhoz igazodnak a részére biztosított jogosítványok is: figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a szavazás menetét, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be, a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja. A megfigyelő a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni, és a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással sem befolyásolhatja, és nem zavarhatja. 69

70 A külképviseleti megfigyelőt az Országos Választási Bizottságnál nevének és személyi azonosítójának közlésével a választás első fordulóját megelőző 16. napig kell bejelenteni A külképviseleti névjegyzék és a szavazólapok képének kijuttatása a külképviseletre A külképviseleti névjegyzéket és a szavazólapok képét az Országos Választási Iroda küldi meg a külképviseleti választási irodának, amely annak kinyomtatásával állítja elő külképviseleti névjegyzéket és a szavazólapokat. A külképviseleti névjegyzéket a külképviseleti választási iroda nem módosíthatja, arra senkit nem vehet fel, arról senkit nem törölhet. A külképviseleti választási irodának (a szavazólap egyszeri kicserélésének lehetőségére tekintettel) pontosan kétszer annyi szavazólapot kell kinyomtatnia, mint amennyi a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. A külképviseleti választási iroda a kinyomtatott szavazólapokról nyilvántartást vezet A szavazás ideje A külképviseleti szavazás két fordulója között három hét szükséges a szavazás lebonyolításához, ezért a külképviseleteken a választás első fordulójában a magyarországi szavazás napját megelőző 7. napon lehet szavazni, míg a második fordulóban a külképviseleti szavazás a magyarországi szavazás napján történik. A szavazás idejére vonatkozóan a törvény olyan szabályozást alakított ki, melyek értelmében a külképviseleti szavazás helyi idő szerint nappal történik, de a világ minden pontján befejeződik arra az időpontra, amikor a hazai szavazókörökben a szavazóhelyiségek bezárnak. A jelentős időeltolódás következtében az amerikai külképviseleteken ez csak úgy oldható meg, hogy az ottani szavazás a külképviseleti szavazásra irányadó napot megelőző (tehát az első fordulóban a magyarországi szavazást megelőző 8., míg a második fordulóban a magyarországi szavazás napját megelőző) napon történik A szavazás menete A külképviseleti szavazás menete eltér a hazai szavazókörökben történő szavazás menetétől: a választópolgár azonosítását követően a külképviseleti választási iroda átadja részére a szavazólapo(ka)t és a borítékot. Ezek átvételét a választópolgár a külképviseleti névjegyzék aláírásával igazolja és elvonul szavazni. Míg a választópolgár kitölti a szavazólapo(ka)t, a külképviseleti választási iroda tagja a választópolgár személyes adatait a külképviseleti névjegyzék alapján rávezeti a szavazásról szóló nyilatkozatra. A szavazólap kitöltését, borítékba helyezését és annak lezárását követően a szavazásról szóló nyilatkozat aláírásával a választópolgár elismeri, hogy a boríték az ő szavazatát tartalmazza. A szavazásról szóló nyilatkozatot a külképviseleti választási iroda tagja hitelesíti. A szavazatot tartalmazó zárt borítékot a választópolgár átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azt a szavazásról szóló nyilatkozattal együtt egy másik (külső) borítékba helyezi, azt lezárja és visszaadja a választópolgárnak. (A külső borítékon feltüntetésre kerül a választópolgár lakóhelye szerinti országgyűlési 70

71 egyéni választókerület megjelölése is.) Az így keletkezett szavazási iratot a választópolgár a leragasztáson aláírja és az urnába helyezi A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése és továbbítása A lezárt urnát a külképviseleti választási iroda haladéktalanul az Országos Választási Irodához szállítja. Ennek határideje az első fordulóban a magyarországi szavazás előtti 3. nap óra, a második fordulóban a magyarországi szavazást követő 4. nap óra. (Tehát mindkét esetben 4 nap alatt kell a külképviseleti urnának hazaérkeznie.) A határidőben beérkezett urnákat az Országos Választási Bizottság felbontja, és a benne található szavazási iratokat azok felbontása nélkül átadja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökének. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke által átvett szavazási iratokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság bontja fel. A bizottság kizárólag a külső borítékok felbontására jogosult, és arra, hogy a szavazásról szóló nyilatkozat adattartalmát a részére előzetesen (a külképviseleti szavazás első fordulóját megelőzően) megküldött külképviseleti névjegyzék adataival összevesse annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le. Az érvényesnek minősülő szavazási iratokból a szavazólapot tartalmazó belső borítékokat - azok felnyitása nélkül a bizottság egy szállítóborítékba zárja, melyet a bizottság tagjai aláírnak és bélyegző-lenyomattal látnak el. A szállítóborítékot a bizottság elnöke adja át a külképviseleti szavazatszámlálásra kijelölt szavazatszámláló bizottság elnöke részére. A fenti feladatokat az országgyűlési választás első fordulójában a magyarországi szavazás napján, a választás második fordulójában a szavazási iratok beérkezését követően haladéktalanul végzi el az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság. 71

72 72

73 7. ÚJ ELEMEK A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA SORÁN 7.1. A választás szavazóköri eredménye A szavazóköri eredmény megállapításának ideje eddig minden választás során az összes szavazókörben megegyezett. A Ve július 16-tól hatályos szabályozása értelmében azonban a külképviseleti szavazatokat az országgyűlési választásokon minden egyéni választókerületben az egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazatszámláló bizottság számolja meg a saját szavazókörében leadott szavazatokkal együtt. A választás első fordulójában a külképviseleti szavazás a magyarországi szavazást megelőző 7. napon történik, ezért a külképviseleti szavazatok a magyarországi szavazás napjára hazaérkeznek. Ennek következtében a kijelölt szavazatszámláló bizottság a szavazás napján kapja meg az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökétől a külképviseletekről beérkezett, a szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat, és azokat a szavazatszámlálás megkezdése előtt összekeveri a szavazókörben leadott többi borítékkal. Ezt követően e szavazatszámláló bizottság feladata azonos a többi szavazatszámláló bizottságéval: megszámolja a szavazatokat és megállapítja a szavazóköri eredményt. A választás második fordulójában a külképviseleti szavazás azonos napon történik a magyarországi szavazással, ennek következtében a külképviseletről a szavazási iratok később érkeznek meg. A szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság elnöke legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon adja át a kijelölt szavazatszámláló bizottság részére, mely a külképviseleti borítékokat összekeveri a lezárt urnában található borítékokkal, majd megszámolja a szavazatokat és megállapítja a szavazóköri eredményt. A választókerületi eredmény megállapítása csak ezt követően történhet. A Ve július 16-tól hatályos szabálya értelmében a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Szintén új szabály, hogy a szavazóköri eredmény megállapítását követően a szavazatok újraszámlálása csak jogorvoslati eljárás keretében történhet és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult. A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát (a hozzá tartozó határozatokkal együtt) kérésre, ingyenesen átadja a jelöltek jelen levő képviselőinek. 73