KOCKÁZATELEMZÉS ÉS ELLENŐRZÉSI TERV ZALALÖVŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSÉHEZ

Átírás

1 KOCKÁZATELEMZÉS ÉS ELLENŐRZÉSI TERV ZALALÖVŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSÉHEZ

2 Tartalomjegyzék 1. A belső ellenőrzés stratégiai és eves ellenőrzési terve Kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása Az azonosításra alkalmas keretek meghatározása A kockázat kritériumai Értékelés A fő minőségi kritériumok súlyozása: A minőségi eltérések kezelése Az elfogadható kockázati szint meghatározása A minőségi kritériumok ismérvei Kockázati reakciók, a feltárt kockázatok kezelése Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek ellenőrzése

3 Kockázatelemzés a költségvetési szervek kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési terveinek megalapozásához Bevezető E a tanulmány alapvető célja, hogy a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállításához adjon gyakorlati, praktikus, konkrét, az általános szabályozási elvekhez, elemekhez illeszkedő iránymutatást. E dokumentum önállóan is alkalmazható, de beépíthető a kockázatelemzés, kockázatkezelés általános szabályozásának keretébe is. Természetesen a vezetés, az irányítás számára minden olyan információ hasznos, ami a szerv előtt álló feladatok célok hatékonyabb ellátását szolgálják, ebből eredendő követelmény, hogy a megismert kockázatok kiküszöbölését már az irányítás, a végrehajtás szintjén biztosítsák. A lényeget leghitelesebben a vonatkozó jogszabályok határozzák meg: Az Ötv 1. értelmében 92. (3) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. (4) A jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. (5) A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. (6) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá. Az Ámr 2. előírásai szerint: 157. (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. (2) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. (3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját. (4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján. 1 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 2 Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 3

4 A Ber 3. előírásai szerint: 6. (4) A belső ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze. 12. A belső ellenőrzési vezető feladata: b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; 18. Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján stratégiai tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá. 19. A belső ellenőrzési vezető stratégiai tervet készít, amely - összhangban a költségvetési szerv hosszú távú céljaival - meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket, és az alábbiakat tartalmazza: c) a kockázati tényezőket és értékelésüket; 21. (1) A belső ellenőrzési vezető - összhangban a stratégiai tervvel - összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet. (2) Az éves ellenőrzési tervnek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon és a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. (3) Az éves ellenőrzési terv tartalmazza: a) az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, különös tekintettel a kockázatelemzésre; 4/A. (1) Ha a költségvetési szerv nem foglalkoztat belső ellenőrt, a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységének külső szolgáltató bevonásával történő megszervezéséről. (2) A belső ellenőrzési tevékenység (1) bekezdés szerinti megszervezésére vonatkozó megállapodásban rendelkezni kell a 12. -ban foglalt tevékenységek ellátásának módjáról. 12. A belső ellenőrzési vezető feladata: Az Ámr. meghatározza a kockázat fogalmát: kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését. Más kérdés a jogszabály értelmezése, ennek megtöltése tartalommal, melyre az alábbiak szolgálnak például: Az Ötv. 92. (4) (5) bekezdései értelmében a Polgármesteri hivatal tekintetében a belső ellenőrzési feladatok a Jegyző hatáskörébe tartoznak, míg az ellenőrzési tervet a képviselő testület hagyja jóvá. Fontos szabály, a Ber. 4/A. (2) bekezdésében, hogy ha a függetlenített belső ellenőrzési tevékenység ellátása külső szolgáltató bevonásával történik, a belső ellenőrzési vezető feladatainak ellátására vonatozó a jegyző és a belső ellenőrzési vezető között munkamegosztásról megállapodásban kell rendelkezni. Ezen sajátos szabályokon túl a Ber. rendelkezései az irányadók. 3 A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 4

5 Alapvető szabály, hogy az Ötv. 92. (4) (5) bekezdéseiben foglaltak értelmében, a polgármesteri hivatalnál; bármilyen formában (saját szervezet, külső szerv bevonása közvetlenül, vagy közvetetten - társulás -) történik, a függetlenített belső ellenőrzési feladatok ellátásáért, jogszabályszerű ellátásáért a jegyző felelős. Külső szerv bevonása esetén történik egyfajta felelősség-megosztás a belső ellenőrzési vezető tekintetében, de megállapodás tartalmáért, a munka jó-teljesítésének biztosításáért a jegyző is felelős. Az előzőekből eredően a jegyző alapvető érdeke, hogy az éves ellenőrzési tervek olyan témájú ellenőrzéseket tartalmazzanak, amelyek leginkább szolgálják a polgármesteri hivatal, és az önkormányzat felügyelete alatt működő költségvetési szervek pénzügyi gazdasági ellenőrzését, a törvényesség, a vagyonvédelem biztosítását. Ennek elengedhetetlen feltétele a megbízható, kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek megléte. E rendkívül fontos témára kínál egyfajta lehetőséget az alábbiakban bemutatott, értelmezett kockázatelemzés mátrix. 1. A belső ellenőrzés stratégiai és eves ellenőrzési terve A Ber. szerint 12. A belső ellenőrzési vezető feladata: b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; A gazdasági vonatkozású stratégiai és eves belső ellenőrzési terv elkészítését megalapozó kockázatoknál sajátos szempontokat kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a jogszabályi előírások, illetve a vagyonvédelem betartása a lehető legmagasabb szinten valósuljon meg. A Ber. 8. A belső ellenőrzés feladata: a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; Ennek keretében azonosítani kell az értékelendő, vizsgálandó területeket, be kell határolni a kockázat minősítési kritériumait, s magát a kockázatokat. A Pénzügyminisztérium Útmutató a kockázatkezelés kialakításához kiadványa szerint a kockázatkezelés lépései részletesen: Kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása Értékelés Az elfogadható kockázati szint meghatározása Kockázati reakciók A kockázatokra adható válaszok, a kockázat-nyilvántartás Beépítés és felülvizsgálat. 5

6 2. Kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása A kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása között szoros összefüggés van, elsődleges szerepe azonban az azonosításra alkalmas keretek meghatározásának van Az azonosításra alkalmas keretek meghatározása A Ber. fent idézett meghatározása keretében elsődleges feladat a szabályszerű, működés, a jogkövető magatartás kikényszerítése a pénzgazdálkodási, számviteli szabályok megfelelő alkalmazása területén, ami megalapozza, hogy olyan adatok, információk álljanak rendelkezésre, amelyek a pénzügyi gazdasági döntéseket kellően megalapozzák. A vizsgálandó témaköröknek fel kell ölelniük a költségvetés tervezési, végrehajtási, nyilvántartási, beszámolási területeket, folyamatokat, s az ezekhez kapcsolódó eljárási szabályokat. A vizsgálandó témakörök a teljesség igénye nélkül; Költségvetés tervezése Házipénztár, pénzkezelés Számviteli politika, számlarend Gazdálkodási jogkörök Leltározás selejtezés Közbeszerzés tervezése Közbeszerzések lebonyolítása Normatívák tervezése, elszámolása Vagyongazdálkodás Analitikus nyilvántartások Informatikai rendszer Beruházások Felújítások Pályázati tevékenység Belső ellenőrzési tevékenység Év végi zárás zárszámadás 2.2. A kockázat kritériumai A kritériumokat mindig a vizsgálat jellegének megfelelően, ahhoz igazodóan kell megválasztani, megfogalmazni. A vizsgálat jellege ebben az esetben a szabályszerűségi, amihez kapcsolódóan meghatározók a jogszabályi (belső szabályzati) előírások, illetve azok szabályszerű végrehajtása annak érdekében, hogy a vagyonvédelem a lehető legmagasabb szinten valósuljon meg. A kockázat fő minősítési kritériumait tehát két vetületben indokolt vizsgálni: Szabályszerűségi kockázatok úgymint: Szabályozási kockázat, amit, meghatároz - Szabályzat megléte tartalmi minősége, - Munkaköri leírások megléte tartalma, A végrehajtás színvonalában lévő, rejlő kockázat. Vagyonvédelem kockázata. 6

7 A kritériumok meghatározása, behatárolása alapvető szükséglet, s ezek a kategóriák akkor értelmezhetőek kellő súllyal, ha valamilyen formában ezeket számszerűsíteni lehet, ami alapján a kritériumok minősítése összegezhető. 3. Értékelés Az Ámr. előírásai szerint: 157. (4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján. Annak érdekében, hogy ezen előírásnak eleget lehessen tenni, a kockázatok mérésére, összegezhetősége érdekében úgynevezett súlyszámokat kell képezni, melyek alapján a kockázatok számszerűsíthetők, egzaktan mérhetők A fő minőségi kritériumok súlyozása: Meg kell határozni először a vizsgálandó témakörök, főcsoportok szintjén a kockázat fő minősítési kritériumok súlyszámait, melyre az alábbiak szolgálnak: Szabályozási kockázatnál - Szabályzat megléte tartalmi minősége 30 pont - Munkaköri leírások megléte tartalma 30 pont A végrehajtás színvonalában lévő rejlő kockázat 30 pont Vagyonvédelem (visszaélés lehetősége) kockázata 10 pont. A súlyszámok nevükből eredően súlyozzák az egyes kritériumokat. A súlyszámok által jelzett arányoknál alapelvek; a belső szabályzatok megléte, viszont kellő színvonalú tartalmi elemek nélkül hiányzik, hogy mit, milyen formában kell végrehajtani, a végrehajtás megszervezésének alapelemei a munkaköri leírások, ahol egyértelműsíteni kell, hogy a szabályzatokban megfogalmazottak végrehajtásáért személy szerint ki a felelős, ami alapján a végrehajtás számon kérhető, hiába van megfelelő szabályozás, hiába vannak tartalmas jól kimunkált munkaköri leírások, ha a végrehajtás nem megfelelő (hogy most miért az nem a szabályzat témája). Tekintettel arra, hogy ezek a fő kritériumok kölcsönösen feltételezik egymást, az előzőek szerint egységes mértékeket, súlyszámokat indokolt figyelembe venni. A vagyonvédelem kockázata az előző kockázati tényezők függvényében alakul, illetve ahol nem jelennek meg konkrétan a nagy kockázatot jelentő vagyonelem (pénz, vagyontárgyak) ott csak közvetett kockázat van, ezért e tényező súlyszámát alacsonyabb mértékben célszerű meghatározni A minőségi eltérések kezelése Az egyes fő kockázati tényezők súlyszámát értelemszerűen korrigálni kell attól függően, hogy a kritériumok mennyire kiépítettek, mennyire nem, mennyire működnek, mennyire nem. Teljesen egyértelmű, hogy a fő kritériumok, ezáltal a tevékenység egészének kockázata ezektől a tényezőktől nagymértékben függ. Ebben a relációban megkülönböztethető alacsony, közepes, illetve magas kockázat. Ennek mérése érdekében az egyes megfelelőségi szintekhez, súlyszámokhoz hozzá kell rendelni egy-egy %-os érték, ami elméletileg nullától százig 7

8 terjedhet, s ez azt fejezi ki, hogy az egyes fő kritériumokon belül milyen mértékű a kockázat. Ennek ismérveit a 4. pont tartalmazza. Az alacsony kockázat nem lehet nulla, mert akkor nem kockázatról, hanem bizonyosságról van szó. Hasonló a szituáció a magas kategóriához kapcsolódóan is. Viszont értelemszerű, hogy a közepes kockázat értékét nevéből eredően a középtájon célszerű meghatározni. Mindezekre tekintettel a kockázat mértékének meghatározását biztosító korrekciós tényezőket %-os formában az alábbiak szerint indokolt meghatározni: Alacsony kockázatnál 10 %-ot, Közepes kockázatnál 50 %-ot, Magas kockázatnál 90 %-ot kell korrekciós tényezőként figyelembe venni. Természetesen ezek a mértékek lehetnek mások is, de egyfajta tapasztalati tényeken, logikai megfontolásokon alapulóan fent bemutatott elvek ezt indokolják Az elfogadható kockázati szint meghatározása Az elfogadható kockázati szint meghatározását, a tevékenységek kockázatának komplex minősítését szolgáló fő kritériumok korrigált súlyszámait a súlyszám és a megfelelő korrekciós tényező szorzata adja. A minősítési kritériumok korrigált súlyszámainak összege adja az értékelendő terület kockázati súlyszámát, melynek eredményeként; Alacsony a kockázat, ha a korrigált súlyszámok összege Közepes a kockázat, ha a korrigált súlyszámok összege Magas a kockázat, ha a korrigált súlyszámok összege 20 pont alatt van, pont között van, 60 pont felett van. Természetesen a mértékek itt is lehetnek mások, de a tapasztalati tények, illetve egyfajta logikai vizsgálaton alapulóan a fent bemutatott elvek ezeket az arányokat indokolják. Az arányok, a ponthatárok megváltoztatásával szigorítható, illetve lazítható tevékenység komplex kockázatának megítélése. A bemutatott arányok egy konszolidált minősítést jelentenek. Az előzőek alapján úgy tűnhet, hogy ez egy rendkívül bonyolult, összetett rendszer. Ez nem teljesen alaptalan viszont egy, az Excel-ben készült munkafüzet (kockázatelemzés mátrix.xls) rendkívüli módon leegyszerűsíti a munkát. 4. A minőségi kritériumok ismérvei A minősítés kritériumrendszerének behatárolását az alábbi elvek mentén kell elvégezni: Minden területen figyelemmel kell lenni a belső és külső ellenőrzések megállapításaira, illetve az azóta tett intézkedésekre is. Szabályozás Alacsony Közepes A szervezet rendelkezik a megfelelő szabályzatokkal, tartalmukban megfelelnek a követelményeknek. A szervezet hiányosan bár, de rendelkezik a megfelelő szabályzatokkal, tartalmukban a legfontosabb témákban megfelelnek a követelményeknek. 8

9 Magas Munkaköri leírások Alacsony Közepes Magas Végrehajtás Alacsony Közepes Magas Vagyonvédelem Alacsony Közepes Magas A szervezet nem rendelkezik a megfelelő szabályzatokkal, vagy rendelkezik, de tartalmukban nem felelnek meg a követelményeknek. A szervezet minden dolgozója rendelkezik a megfelelő munkaköri leírással, azok tartalmukban alapvetően megfelelnek a követelményeknek, a vezetői szintek, a feladatok egyértelműen el vannak határolva, a helyettesítések rendje kidolgozott. A szervezet nem minden dolgozója rendelkezik a megfelelő munkaköri leírással, azok tartalmukban a legalapvetőbb feladatokat tartalmazzák. A szervezet dolgozói nem rendelkezik a megfelelő munkaköri leírással, vagy rendelkeznek ugyan, de azok tartalmukban nem felelnek meg a követelményeknek. A belső ellenőrzés keretében végzett (folyamatba épített, vezetői, illetve függetlenített) belső, külső ellenőrzések (ÁSZ, törvényességi, stb.) nem tártak fel lényeges hibákat, illetve hibák hiányosságok számossága alacsony. A belső ellenőrzés keretében végzett (folyamatba épített, vezetői, illetve függetlenített belső ellenőrzések) a külső ellenőrzések (ÁSZ, törvényességi, stb.) nem tártak fel lényeges hibákat, de a hibák, hiányosságok számossága jelentősebb. A belső ellenőrzés keretében végzett (folyamatba épített, vezetői, illetve függetlenített belső ellenőrzések) a külső ellenőrzések (ÁSZ, törvényességi, stb.) megállapításai nagyszámúak, illetve lényeges hibákat is feltártak. A korábbi három terület kockázata alacsony, pénzkezelés nem kapcsolódik hozzá. A korábbi három terület kockázata közepes, pénzkezelés nem kapcsolódik hozzá. A korábbi három terület kockázata magas, illetve bármilyen a korábbi három terület, ha pénzkezelés, illetve tulajdonjog kapcsolódik hozzá. 5. Kockázati reakciók, a feltárt kockázatok kezelése A költségvetési szervek pénzügyi gazdasági ellenőrzésének megalapozásához készült kockázatelemzés eredendő célja, hogy kiválasztásra kerüljenek azok a területeket, amelyek a gazdálkodás vitelében a legmagasabb kockázatot jelentik. Az éves ellenőrzést tervek összeállításánál a magas kockázati minősítést kapott területeknek kell elsőbbséget kapniuk. Kapacitás függvényében az alacsonyabb minősítésű területek is bekerülhetnek az éves tervekbe, de a szerv vezetője megismerve a kockázati elemeket, irányítási jogkörében közvetlenül, vagy közvetetten utasíthatja a szervezet beosztott vezetőit, ügyintézőit a hiányosságok megszüntetésére. A kockázatok kezelése a címből eredően a belső ellenőrzési rendszer keretében történik. Az adott költségvetési szerv vezetése azonban a nem engedheti meg magának, hogy megismerve a kockázatot okozó tényezőket, már az irányítás szakaszában be ne avatkozzon a rendszer cél- 9

10 szerűbb működésének biztosítása érdekében, biztosítva jogkövető magatartást, megelőzve az esetleges jogszabálysértéseket. 6. Az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek ellenőrzése Az Önkormányzat felügyelete alatt működő önállóan gazdálkodó szervek ellenőrzése a belső ellenőrzés értelmezése keretében a polgármesteri hivatal feladata, mely kötelezettségének a függetlenített belső ellenőrzés szervezete keretében tesz eleget. A jogszabályok értelmében természetesen az önállóan gazdálkodó szerveknek is van saját belső ellenőrzési kötelezettsége, ezeknek a szerveknek is kell kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési tervet készíteniük. Indokolt, hogy ezek a szervek is a polgármesteri hivatalnál alkalmazott módszer alapján végezzék a pénzügyi gazdasági ellenőrzéseket megalapozó kockázatok elemzését. Indokolt, hogy az önállóan gazdálkodó szervek a saját felmérésük eredményét megküldjék a polgármesteri hivatalhoz a jegyzőnek. E felmérések alapul szolgálhatnak a témavizsgálatok tervezéséhez, illetve biztosítják a lehetőségét a szervezeti szintű éves (kétéves), pénzügyi gazdasági ellenőrzések célirányos vizsgálatának lehetőségét. 10

11 Kockázatelemzés : Sorszám Értékelendő területek Szabályzat megléte tartalmi minősége Szabályozási kockázat Munkaköri leírások megléte tartalma A végrehajtás színvonalának kockázata Vagyonvédelem kockázata (visszaélés lehetősége) Alap súlyszám Kockázat minősítése Alacsony Közepes Magas Alacsony Közepes Magas Alacsony Közepes Magas Alacsony Közepes Magas A értékelendő terület kockázatának átfogó minősítése A súlyszám korrekciója %-ban A B C D E F G H I J K L M N O P Q 1 Költségvetés tervezése x x x x Alacsony 2 Házipénztár, pénzkezelés x x x x Alacsony 3 Számviteli politika, számlarend x x x x Közepes 4 Gazdálkodási jogkörök x x x x Közepes 5 Leltározás selejtezés x x x Alacsony 6 Szociális segély x x x x Magas 7 Közbeszerzések lebonyolítása x x x Alacsony 8 Normatíva elszámolások x x x x Alacsony 9 Vagyongazdálkodás x x x x Közepes 10 Analitikus nyilvántartások x x x x Alacsony 11 Informatikai rendszer x x x x Közepes 12 Beruházások x x x x Alacsony 13 Felújítások x x x x Alacsony 14 Pályázati tevékenység x x x x Alacsony 15 Belső ellenőrzési tevékenység x x x x Alacsony 16 Év végi zárás zárszámadás x x x x Alacsony 17 A költségvetési szerv működésének személyi feltételei x x x x Alacsony 18 A költségvetési, szerv működésének tárgyi feltételei x x x x Alacsony 19 Tárgyi eszközök kihasználása, fenntartása, fejlesztése x x x x Alacsony

12 20 Számvitelhez kapcsolódó analitikák vezetése x x x x Közepes 21 Bizonylati rend és okmányfegyelem x x x Alacsony 22 Szigorú számadású nyomtatványok kezelése... x x x x Alacsony 23 Közalkalmazotti torvény alkalmazása a gyakorlatban x x x Alacsony 24 Pénzmaradvány megállapítása, felhasználása x x x x Alacsony 25 Raktározás rendszere, dokumentálása x x x x Alacsony 26 Feladatokra kapott állami támogatás felhasználása x x x x Alacsony 27 Közbeszerzési eljárás lebonyolítása.. x x Alacsony 28 Követelések behajtására tett intézkedések... x x x x Alacsony 29 Közzétételi kötelezettség elmulasztása.. x x x x Alacsony A kockázatelemzés eredménye: A kockázatelemzés alapján a évben Zalalövő Város Önkormányzatánál a pénzbeli szociális ellátások megalapozottságának vizsgálata tárgyú ellenőrzést végezzük. 12

13 Az Önkormányzat Intézményeinek kockázatelemzése KÉRDÉSEK Polgármesteri Hivatal Kockázat Nem jellemző Magas Nem jellemző magas Nem jellemző Közepes magas Nem jellemző Óvoda A költségvetési szerv működésének szabályozottsága, szabályossága A költségvetési szerv működésének személyi feltételei A költségvetési szerv működésének tárgyi feltételei A költségvetés tervezésének megalapozottsága Az operatív gazdálkodási szabályok betartása Saját bevételek alakulása, azok feltárása, beszedése, követelések nyilvántartása Tárgyi eszközök kihasználása, fenntartása, fejlesztése Vagyon védelme, hasznosításának módja Az informatikai rendszer kiépítettsége és hatékonysága A leltározás, selejtezés és felesleges eszköz hasznosítás A számviteli előírások betartása, az elszámolások dokumen- tálása Számvitelhez kapcsolódó analitikák vezetése A házipénztár működése, a biztonságos pénzkezelés feltételeinek megléte Bizonylati rend és okmányfegyelem Szigorú számadású nyomtatványok kezelése Közalkalmazotti törvény alkalmazása a gyakorlatban, jubileumi jutalom, megbízási szerződés, dolgozók besorolása stb. Túlóra elszámolás Pénzmaradvány megállapítása, felhasználása Általános Iskola kockázat Müvelődési Központ Kockázat kockázat alaközepes alaközepes ala- alaközepes magas

14 A kockázatelemzés alapján a évben az Általános Iskola Zalalövő intézményében a térítési díjak beszedése és a évi belső ellenőrzési javaslatok teljesülésének utóellenőrzése tárgyú ellenőrzést végezzük. A kockázatelemzés alapján a évben a Polgármesteri Hivatalban a céljellegű támogatások (Családi Napközi) felhasználásának célellenőrzést végzünk. A kockázatelemzés alapján a évben SALLA Művelődési Központ, Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskola Intézményében a hatásköri jegyzékek szabályossága és a évi belső ellenőrzési javaslatok teljesülésének utóellenőrzése tárgyú ellenőrzést végezzük. A kockázatelemzés alapján a évben az Zalalövői Napköziotthonos Óvoda intézményében a házipénztár szabályozottsága tárgyú ellenőrzést végezzük. Zalaegerszeg, október 27. Készítette: Fazekas Richárd belső ellenőrzési vezető Gáspárné Tóth Zsuzsanna jegyző 14