2014-re tervezett adótörvény-módosítások

Átírás

1 ADÓLEVÉL OKTÓBER 2014-re tervezett adótörvény-módosítások A nemzetgazdasági miniszter benyújtotta a Parlamentnek az aktuális év végi adócsomagját. Jelen hírlevelünkben összefoglaljuk a fontosabb és jelentősebb módosítási javaslatokat. A végleges szabályokat a parlamenti vita után, várhatóan november második felében hirdetik ki, melyről külön hírlevelünkben és adókonferenciánkon is tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket. Személyi jövedelemadó A tervezet szerint egyszerűsödnének a külföldi pénznemben megszerzett jövedelemnek az adókötelezettség megállapításához szükséges, forintra történő átszámítására vonatkozó szabályai. Megszűnne az adózói árfolyamválasztás lehetősége, a kötelezően alkalmazandó átváltási árfolyam a jövedelem utáni adó(előleg) fizetési határidejének időpontjától függene. Egyes tőkejövedelmek átváltása esetén nem lenne változás. A tervezet pontosítja az utalvány fogalmát, és kizárná a béren kívüli juttatások köréből a visszaváltható utalványokat. Emelkedne az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések utáni adóról szóló rendelkezés felső korlátja. A biztosító pénztári számlán jóváírható kedvezmény mértéke személyenként összesen évi 150 ezer forintra nőne. Megszűnne az elismert munkavállalói értékpapírjuttatási program kötelező nyilvántartásba vétele, és egyúttal annak elnevezése is változna. Törvényben meghatároznák a program szervezőjét, amely alatt a programot működtető gazdasági társaság, fióktelep, kereskedelmi képviselet és jogutódja értendő. A feltételek egyebekben változatlanok maradnának. Kifizetőként kellene eljárnia annak a magyar társaságnak, amely a külföldi anyavállalat által a munkavállalóknak adott jövedelemre vonatkozóan az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokkal rendelkezik. Eddig erre csak lehetősége volt a magyar társaságnak, de nem volt kötelezettsége. Üzletpolitikai célú juttatást a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi társaság is nyújthatna a magánszemélynek adómentesen. A tervezet szerint pénzügyi intézmény független féllel szemben fennálló bármilyen pénzkölcsön nyújtásából származó követelést (így nem csak a korábbi szabályozás szerinti zálogjoggal biztosított deviza alapú kölcsönszerződés szerinti kötelezettséget) belső szabályzat alapján adómentesen engedhetne el, és kamatkedvezményből származó jövedelmet sem kellene megállapítania. A munkáltatói adómentes lakáscélú vissza nem térítendő támogatás a munkavállaló fennálló hitelének törlesztéséhez is nyújtható lenne a törvénytervezet szerint. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást nem lehetne költségként elszámolni a személyi jövedelemadó szempontjából.

2 Társadalombiztosítási járulék A családi kedvezmény személyi jövedelemadóban igénybe nem vett része levonható lenne a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékból, illetve annak felhasználása után a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkentené a biztosított ellátásra való jogosultságát. A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesülnének az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés 2 éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból a kiküldetés első évének letelte után kerülne sor, és erről a munkavállaló bejelentést tenne az adóhatóságnak. A tervezet szerint a 27 százalék mértékű szociális hozzájárulási adót azonban fizetni kellene. A harmadik állam állampolgárai folyamatban lévő kiküldetései esetén a két éves mentességi időtartamot január 1-jétől kellene számítani az egyéni járulékok fizetési kötelezettsége esetén. A nem biztosított magánszemélyek által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege forintra (napi összege 227 forintra) emelkedne. Társasági adó Már 10 százalékos részesedésszerzés esetén lehetne élni a bejelentett részesedésre vonatkozó kedvező előírásokkal, a bejelentési határidő pedig 75 napra módosulna. Egyszerűsítésként bevezetnék a nem jelentős összegű hiba fogalmát (a számviteli definícióval egyezően, de speciális mikrogazdálkodókra vonatkozó szabállyal), amellyel a korábbi évek társasági adóját nem kellene önellenőrzés keretében helyesbíteni, azt az adott év adókötelezettségének kalkulációjakor lehetne figyelembe venni. Lehetővé válna a kapcsolt vállalkozások által saját tevékenységi körben végzett, azonban adóalappal szemben még nem érvényesített k+f-projektek közvetlen költségeinek adóalap-csökkentőként történő figyelembe vétele. Ennek feltétele lenne, hogy a kapcsolt vállalkozás által kiállított, az adóévi k+f projektek közvetlen költségét, illetve az ebből érvényesíthető kedvezmény összegét tartalmazó nyilatkozat álljon rendelkezésre, és a k+f-tevékenységek az adózók vállalkozási, bevételszerző tevékenységeihez kapcsolódjanak. A továbbiakban elismert költségnek minősülne a bankkártyával, hitelkártyával teljesített éttermi szolgáltatás igénybevételéről kapott nyugta alapján elszámolt költség, feltéve, hogy a szolgáltatás reprezentációs célt szolgál. Ingatlannal rendelkező társaság minősítése során az ingatlanok mérlegfordulónapi piaci értéke helyett azok könyv szerinti értéke lenne mérvadó a továbbiakban. A telephely definíciója kibővülne a külföldi személy által megvalósított ingatlanértékesítéssel is. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó egyes esetekben a piaci értékre vetítve állapíthatná meg az értékcsökkenését. A kkv-k által tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására január 1-jétől felvett hitel kamata után érvényesíthető adókedvezmény mértéke 60 százalékra emelkedne. Továbbá az általuk igénybe vehető adóalap-csökkentő tételek körét a javaslat kiterjesztené a szoftvertermékek felhasználási jogának bekerülési értékére is. Általános forgalmi adó A tervezet értelmében január 1-jétől számos ponton változna az áfa szabályozása (az ettől eltérően ütemezett hatályba lépési időpontot külön jelöljük). A legfontosabb tervezett változások a következőek: A javaslat módosítaná az időszakos elszámolás ( folyamatos teljesítés ) szabályozását. Időszakos elszámolás alá eső ügyletek teljesítési időpontjának az elszámolási időszak zárónapja minősülne, míg jelenleg a fizetés esedékessége határozza meg a teljesítés napját. A jelenlegi szabályozás maradna ugyanakkor érvényes a közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekre. Az új szabályozást azon március 14-ét követően (vagyis az új Ptk. hatályba lépését követően) kezdődő elszámolási időszak esetén kellene először alkalmazni, amely esetében a fizetés esedékessége is március 14-ét követő időpont. Mivel az időszakos elszámolások fogalmát is, hasonló tartalom mellett, új szóhasználat szerint határozná meg a javaslat, fontos lehet azt is felülvizsgálni, hogy minden, korábban határozott időre szóló elszámolás vagy részletfizetés szabályai szerint kezelt ügylet az új fogalomrendszer szerint is időszakonkénti elszámolás szabályozása alá esik-e egyáltalán. A jelenlegi áfaszabályozás valóban széttagolt, és egyes esetekben nehezen alkalmazható módon szabályozza az adóalap, illetve az adó utólagos változása (például engedmények, ármódosítások, egyéb utólagos változások) esetén irányadó teendőket. A javaslat megkísérelné egységesebben és átfogóbban kezelni az ilyen utólagos változások eseteit, bár a szabályozás továbbra sem kínálna teljesen egyértelmű támpontot minden esetre. Pozitív változás, hogy a javaslat tételesen bevezetné azt az Európai Bíróság ítéleteiben kimunkált lehetőséget, hogy az adóalany nem csak közvetlen vevője részére nyújthat az áfa rendszerében is elismert árengedményt, visszatérítést, hanem harmadik fél részére is. (Így például a termék gyártója akár a végső fogyasztónak közvetlenül visszatérített összeggel is csökkenthetné utólag adóalapját). A javaslat a vagyoni értékű jogokat is bevonná az áfa rendszerének tárgyi eszköz fogalmába. Így az arányos áfalevonást végző adózóknak a jövőben például szoftverekre, ingatlanok hasznosítási, haszonélvezeti jogára, és más vagyoni értékű jogokra is alkalmazniuk kellene a tárgyi eszközökre vonatkozó 5-20 éves figyelési időszakot. Az új szabályozás csak a 2014-től szerzett jogokra vonatkozna kötelezően a már korábban megszerzett jogok esetében az adóalany dönthet, az új szabályokat kívánja-e alkalmazni visszamenőlegesen. A magyar áfaszabályozás az Európai Bíróság előtt jelenleg is vitatott egyéni sajátossága, hogy a harmadik országba irányuló export áfamentességét határidőhöz köti: a terméknek 90 napon belül el kell hagynia az Unió területét. A javaslat gyakorlati megoldást kínálna a későbbi kiszállítások áfakezelésére. A 90 napon túli kiléptetés esetében az eladó továbbra is áfás számlázásra és áfa megfizetésére lenne kötelezett. Ha azonban az értékesítéstől számított 360 napon belül a termék végül mégis elhagyja az Unió területét, az eladó a korábban kibocsátott számláját helyesbítheti, és a megfizetett adót visszaigényelheti.

3 A tervezet kiterjesztené az egyes mezőgazdasági termékek fordított adózására vonatkozó szabályok időbeli hatályát. A gabonafélék és olajos magvak vonatkozásában a fordított adózás december 31-ig hatályban maradna. Lehetővé válna nyugta elektronikusan úton történő kibocsátása, és egyszerűsödne a belépőjegyek nyugtaként való alkalmazásának lehetősége is. Jövedéki adó A tervezet jövedéki eljárásokat érintő módosításai az adminisztráció ésszerűsítését, a gazdálkodói terhek csökkentését, valamint a visszaélések visszaszorítását célozzák, melyek közül legfontosabbak az alábbiak: Megszűnne az adóraktárak vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettsége. A gazdálkodók nyilvántartásaikban áttérhetnének a hatályos vámtarifaszámok alkalmazására július 1-jétől a jövedéki eljárásokban, illetve a jövedéki gazdálkodások nyilvántartásaiban és adatszolgáltatások tekintetében a mindenkor hatályos KN-kódokat kellene alkalmazni, melyeket a vámhatóság saját weboldalán nyilvánosan közzétenne. A javaslat, a korábbi évek ilyen irányú törekvéseit folytatva, további könnyítéseket vezetne be a pálinkafőzés jövedéki szabályozása tekintetében. Lehetőség nyílna a látvány-szeszfőzdékben történő értékesítésre. Tudományos és oktatási célra adómentesen lehetne alkoholterméket előállítani. A javaslat jövedéki engedélyhez kötné az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén és a kenőolaj forgalmazását. Módosulnának a vámtarifaszám alá tartozó, cseppfolyósított szénhidrogénnel végzett adóraktári és jövedéki engedélyes tevékenység szabályai. Többek között kedvezményesebb adómértéket kellene alapul venni a bejegyzett kereskedői engedélyhez és az eseti bejegyzett kereskedői engedélyhez szükséges biztosíték, illetve az esetleges jövedéki bírság mértékének számításához. Lehetővé válna, megfelelő feltételek mellett, szeszüzemben bioetanol benzinbe történő bekeverése. A javaslat nagymértékben emelné a fermentált, illetve szárított dohánnyal kapcsolatos jogsértések esetén kiszabható jövedéki bírság mértékét. Szigorodnának a biztosítéknyújtás szabályai. Előírnák például, hogy amennyiben a bejegyzett kereskedő vagy az alkoholtároló-adóraktár a biztosítéknyújtási szabályoknak nem tesz maradéktalanul eleget, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt vagy az adóraktári engedélyt felfüggesztheti, melynek következtében az engedélyes a jövedéki biztosíték megemeléséig nem tudna adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket fogadni. A törvény az alkalmi rendezvényről megmaradt, a vendéglátóshoz visszaszállított bontott kiszerelésű alkoholtermékek és bor tárolását is rendezné törvényi szinten arra az esetre, ha a visszaszállított mennyiség meghaladná az üzlethelyiség pultjában tárolható bontott mennyiséget. Vám A tervezet vámeljárásokat érintő módosításai elsősorban ésszerűsítést, valamint az uniós iránymutatásoknak megfelelően egyes rendelkezések átültetését célozzák, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: Bevezetnék a korrekciós pótlék rendszerét az áru kiadását követő vámáru-nyilatkozat módosításának önellenőrzése kapcsán. A korrekciós pótlékot a vámhatóság állapítaná meg, mértéke ha 90 napon belül nyújtják be a kérelmet a jegybanki alapkamat 365-öd része naponta, de legalább háromezer forint, legfeljebb egymillió forint. A 90 napon túl kezdeményezett módosítás esetén ennél magasabb lenne a korrekciós pótlék. Az uniós iránymutatások alapján egyes rendelkezéseket átültetnének az adós fél számláinak kezelésével kapcsolatban. Szintén uniós harmonizációra tekintettel változnának az elévülés szabályai. Egységesítenék a fizetési halasztás és a részletfizetés szabályrendszerét. Módosulnának a vámigazgatási bírságokra vonatkozó rendelkezések is. Helyi adó A tervezetben szereplő helyi adótörvényt érintő változtatások többségében a telekadó és építményadó fogalom- és feltételrendszerét pontosítanák, módosítanák. Mentessé válna például a telekadó alól a belterületi, művelés alól kivett, egy hektárt meg nem haladó földrészlet, ha az igazoltan művelés alá van vonva. Emellett egyértelművé válna, hogy jogelőd nélkül kezdő vállalkozóknak az előleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik. Illeték A javaslat egyértelműen kimondaná, hogy az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, továbbá bizonyos esetekben a csődegyezség keretében, felszámolási eljárás során elengedett követelés mentesülne az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól. Szigorodna a gazdálkodó szervezetek közötti ingyenes eszközátadás, követelés-elengedés és tartozásátvállalás ajándékozásiilleték-mentességének feltétele. A mentesség nem lenne alkalmazható, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó. Ugyanezen szigorítás lenne érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett eszközátruházás keretében történő átruházást, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével kapcsolatban is.

4 A társaságiadó-törvényhez hasonlóan módosítanák a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát. A javaslat alapján a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esne. Egyértelművé tenné a javaslat az illetékkötelezettség fennállását ingatlan és gépjármű pénzügyi lízingje esetén is, ha az a futamidő végén tulajdonátszállást eredményez. A tervezet kiterjesztené az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet a házastársak közötti ajándékozásra, vagyonátruházásra, továbbá a házastársi vagyonközösség megszűnéséből származó vagyonszerzésre. A magánszemély az első lakásszerzésekor életkortól függetlenül kérelmezhetné a pótlékmentes részletfizetést. Enyhítenék a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzésekor alkalmazott felfüggesztett illetékmentesség feltételének igazolására vonatkozó szabályokat. Részletekben módosulnának az eljárási illetékfizetési kötelezettség és a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzéséhez fűződő illetékkötelezettségek szabályai. Adózás rendje A tervezet alapján az áfatörvény szerinti, belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesülne a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az áfatörvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket a vámhatóság a Közösség területén kívülre kilépteti január 1-jétől már önellenőrzésnek minősülne, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. További változás, hogy az adózó már a bevallás benyújtására előírt határidő előtt is módosíthatná a bevallását, korábban erre csak a határidő letelte után volt lehetőség. Az ellenőrzésekről szóló megbízólevelet az adóhatóság a javaslat szerint elektronikusan (vélhetően Ügyfélkapun keresztül) is kézbesíthetné. Továbbá az adóhatóság az ellenőrzések során a nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat is vizsgálhatná. Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezés nélküli befizetéseket az adóhatóság ezentúl meghatározott rendben számolná el a különböző adótartozásokkal szemben. Felszámolás, kényszertörlési eljárás esetén jogsértés miatt a mulasztási bírságot a volt vezető tisztségviselővel vagy ha a felszámolást, kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámolóval szemben kellene megállapítani, amennyiben a jogsértés arra vezethető vissza, hogy a volt vezető tisztségviselő, vagy a volt végelszámoló jogszabályban meghatározott kötelezettségeit elmulasztotta. A feltöltési kötelezettséghez kapcsolódó mulasztási bírság mértéke nem változna, azonban a javaslat szerint nem kellene a mulasztási bírság alapjába beszámítani azt az adóalaprészt, amely az árfolyam feltöltés napja és a mérlegforduló nap közötti változásának tudható be. A javaslat szerint az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapításban a korábbiakkal ellentétben nem az ügyletben közvetlenül érintett összes adózó, hanem kizárólag a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában állapíthatná meg az adókötelezettséget vagy annak hiányát. Továbbá meghosszabbodna a feltételes adómegállapításra vonatkozó kérelem elbírálási határideje, és a kérelem díja 5 millió forintra módosulna, a sürgősségi eljárásban történő elbírálás díja pedig 8 millió forint lenne. A tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem díja alapesetben 8 millió forint, míg sürgősségi eljárás esetén 11 millió forint lenne a javaslat szerint. Az adózónak lehetősége nyílna a kérelem benyújtását megelőzően személyes konzultációt kezdeményezni az adópolitikáért felelős miniszterrel, amely során a tervezett ügyletről és az eljárásról folytathatnának egyeztetést, a konzultáció díja 100 ezer forint lenne. A feltételes adómegállapítással szembeni fellebbezés lehetőségét eltörölnék, azonban az adózónak lehetősége nyílna a határozat bírósági úton történő felülvizsgálatát kezdeményezni. Környezetvédelmi termékdíj A javaslat egyik legfontosabb eleme az ipari, illetve kereskedelmi termékdíjraktárak intézményének bevezetése július 1-jétől. A termékeket a termékdíjraktárban termékdíj-mentesen lehetne előállítani, abba betárolni, készletezni, stb. A raktárak adóhatósági engedély alapján működhetnének 5 éves időtartamban, azonban a feltételek fennállása esetén az engedély újabb 5 évre meghosszabbítható lenne. A raktárak egy másfél éves átmeneti periódust követően kizárólag termékdíj-szakügyintéző közreműködésével lennének működtethetők. Változna az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásba vételi feltétele, továbbá a termékdíjmentességet biztosító betétdíjas rendszer mellett megjelenne a bérleti rendszer is, amelyet környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötnének. Ezen túl, a nyilvántartott újrahasználható raklapok esetén szintén nem merülne fel termékdíj-kötelezettség, ha azokat a beszerzéstől számított 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként, csomagoláslétrehozása céljára használnának fel. A tervezet a reklámhordozó papírok tekintetében kiterjesztené az adókötelezettség alá vonható termékek nevesített formáit például az egyéb feltételeket teljesítő képeslapokra, poszterekre, egyéb nyomtatott üzleti anyagokra, naptárakra is. Emellett a javaslat további kisebb módosításokon túl számos helyen pontosítaná, egyértelműsítené is a termékdíjköteles termékekre vonatkozóan alkalmazandó szabályokat.

5 Népegészségügyi termékadó Pontosítaná a tervezet, hogy a kivonatalapú szörpök kivételével a hozzáadott cukrot tartalmazó és legalább 8 százalékos cukortartalmú, de alacsony gyümölcstartalmú szörpök (melynek fogalmát is pontosítanák) is adókötelesek. Energiaellátók jövedelemadója 2014-től havi vagy negyedéves előlegfizetési kötelezettség terhelné ezen adó alanyait. Energiaadó Lehetővé válna a visszaigénylési jog elévülési időn belül önellenőrzés nélkül történő érvényesítése. Regisztrációs adó Átalakítás esetén a negatív regisztrációsadó-különbözet csak akkor lenne visszaigényelhető, ha a jármű magasabb környezetvédelmi besorolásba került. Kata, kiva A helyi adóról szóló törvény módosításával lehetővé válna, hogy a kisadózó vállalkozás adóévenként dönthessen az egyszerűsített, tételes helyi iparűzési adóalap alkalmazásáról. A döntés megváltoztatására már nem csak a kata-alanyiság megszűnésekor lenne lehetőség. Emellett szabályozná a tervezet a mentességek, kedvezmények, beszámítási szabályok alkalmazásának részleteit. Szűkülne a főállású kisadózó fogalma, így egyes esetekben csökkenne a tételes adóteher. Előtársaságok is adózhatnának kisadózó vállalkozásként. Már 2013-ra visszamenőleg a minden érintett adózót (a kisadózó vállalkozásnak minősülő üzleti partnereiről) terhelő adatszolgáltatási kötelezettség külön nyomtatványon, adóévet követő március 31-ig lenne esedékes. Részben módosulnának a kisvállalati adó megállapításának szabályai. Pénzügyi szektor különadói A módosító javaslat az eddigi szabályok alapján re is kiterjesztené a pénzügyi szervezetek különadóját, a hitelintézetek különadóját, illetve a gyűjtőszámlához kapcsolódó hitelintézeti járadékot. A pénzügyi szervezetek különadójának alapját alapesetben továbbra is a évi üzleti év beszámolója alapján kellene meghatározni. A javaslat bevezetne egy egyszeri különadót hitelintézeti hozzájárulás címen. A hitelintézeti hozzájárulás alapja az általános kockázati céltartalék csökkenéseként december 31-i fordulónappal elszámolt összeg lenne, mértéke 19 százalék, a bevallási és megfizetési határideje pedig március 10. lenne. Módosulna a pénzügyi szervezetek különadója tekintetében a pénzügyi vállalkozás fogalma is január 1-jétől nem minősülne pénzügyi vállalkozásnak, így nem lenne alanya a pénzügyi szervezetek különadójának a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozás. Pénzügyi tranzakciós illeték Noha a korábbi hírek a bankkártyával és hitelkártyával történő fizetés pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentességéről szóltak, a javaslat jelen szövege alapján ezen tranzakciókat továbbra is terhelné a pénzügyi tranzakciós illeték.

6 Vezetőség Michael Glover Szenior partner T: E: michael.glover@kpmg.hu Beer Gábor Partner T: E: gabor.beer@kpmg.hu Alec Percival Partner T.: +36 (1) E.: alec.percival@kpmg.hu Dr. László Csaba Szenior partner T: E: csaba.laszlo@kpmg.hu Közvetettadó-tanácsadás / Adóügyviteli központ (ITCC) Földes Balázs T: E: balazs.foldes@kpmg.hu Mlinárik Tamás T: E: tamas.mlinarik@kpmg.hu Adrienne McStocker T: E: adrienne.mcstocker@kpmg.hu Dr. Kosztolányi Tamás T: E: tamas.kosztolanyi@kpmg.hu Molnár Ildikó T: E: ildiko.molnar@kpmg.hu Fergal Garvey T: E: fergal.garvey@kpmg.hu Dr. Kovács Zsolt T: E: zsolt.kovacs@kpmg.hu Dr. Barcsik Barbara T: E: Barbara.Barcsik@kpmg.hu Tomory Géza T: E: geza.tomory@kpmg.hu Moldoványi Kinga Enikő T: E: kinga.moldovanyi@kpmg.hu Szigeti Ákos T: E: akos.szigeti@kpmg.hu Farkas Zoltán T: E: zoltan.farkas@kpmg.hu Anja Brigitte Jackson T: E: anja.jackson@kpmg.hu Átvilágítási és adóvizsgálati szolgáltatások Gombkötő Bálint T: E: balint.gombkoto@kpmg.hu Dr. Németh András T: E: andras.nemeth@kpmg.hu Zachár Gábor T: E: gabor.zachar@kpmg.hu Pongrácz Zsófia T: E: zsofia.pongracz@kpmg.hu Magánszemélyek adózása csoport Dr. Nink Gabriella T: E: gabriella.nink@kpmg.hu Dr. Boncsér Katalin T: E: katalin.boncser@kpmg.hu Joó Gabriella T: E: gabriella.joo@kpmg.hu Társaságiadó- és nemzetközi adózási tanácsadás Gerhát Mihály T: E: mihaly.gerhat@kpmg.hu Vadon Enikő T.: E.: eniko.vadon@kpmg.hu Garabuczi József Zsolt T: E: jozsef.garabuczi@kpmg.hu Transzferárképzési tanácsadás Gódor Mihály T: E: mihaly.godor@kpmg.hu Végh Szabolcs T: E: szabolcs.vegh@kpmg.hu Adótanácsadás a pénzügyi szektor számára Farkas Gábor T: E: gabor.farkas@kpmg.hu Pethő Balázs T: E: balazs.petho@kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International Cooperative ( KPMG International ) lajstromozott védjegye. tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG