A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. INFORMATIKA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. INFORMATIKA"

Átírás

1 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. INFORMATIKA DE AMTC AVK

2 HEFOP P /1.0 Ez a kiadvány a Gyakorlatorientált képzési rendszerek kialakítása és minőségi fejlesztése az agrár-felsőoktatásban című program keretében készült INFORMATIKA DE AMTC AVK

3 Szerkesztő: Dr. Harnos Zsolt Budapesti Corvinus Egyetem Dr. Herdon Miklós Debreceni Egyetem Szerző: Dr. Herdon Miklós Debreceni Egyetem Dr. Fazekasné dr. Kis Mária Debreceni Egyetem Magó Zsolt Debreceni Egyetem Németh Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem Lektor: Dr. Nagy Elemérné Szegedi Tudományegyetem Dr. Szenteleki Károly Budapesti Corvinus Egyetem DE AMTC AVK 2007 ISBN E tankönyv teljes mértékben megegyezik a Debreceni Egyetem honlapján, a elérési úton megtalálható, azonos című tankönyvvel. Első kiadás A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni, reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel elektronikus úton vagy más módon a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. Kiadó: Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Debrecen,

4 Tartalomjegyzék 1. AZ INFORMATIKA ALAPJAI Adat, információ A Neumann-elvek Mértékrendszerek Kódrendszerek SZÁMÍTÓGÉP-ARCHITEKTÚRÁK Az architektúra fejlődése a XX. században A központi egység A processzor Memória A sínrendszer és az alaplap Perifériák Háttértárolók Adatbeviteli eszközök Adatkiviteli (megjelenítő) eszközök Platformok modern CPU-architektúrák Összefoglalás OPERÁCIÓS RENDSZEREK Alapfogalmak Az operációs rendszerek csoportosítása Az operációs rendszerek alapfeladatai Karakteres felület kezelése Ablakozó (esemény-vezérelt) rendszerek sajátosságai Állományszervezés Operációs rendszerek a gyakorlatban Microsoft Windows Linux Hálózati operációs rendszerek IRODAAUTOMATIZÁLÁS, FELHASZNÁLÓI ALKALMAZÁSOK Szövegfeldolgozás Táblázatkezelő rendszerek Adatbáziskezelés Számítógépes grafika Grafikus fájlformátumok A színes kép Különleges számítógépes grafikai eljárások Prezentációkészítés Irodaautomatizálás SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOK, PROGRAMOZÁS A programozási nyelvek Gépi nyelv és assembly Magas szintű programnyelvek és fordítók Neumann-elvű és nem Neumann-elvű nyelvek Alapvető programozási struktúrák Szekvencia

5 5.2.2 Döntés Ciklus Az objektum-orientált programozás alapelvei ADATBÁZIS KEZELÉS Az adatbázis Adatmodellek Hierarchikus adatmodell Hálós adatmodell Kétszintű hálós adatmodell CODASYL-hálós adatmodell Relációs adatmodell Objektumorientált adatmodell Relációs adatmodell A relációs adatbázis objektumai Relációs adatbázis-kezelő rendszer Adatbázis-kezelő rendszerek Adatbázis-kezelő rendszerek felépítése Normalizálás. Normálformák Relációs műveletek RELÁCIÓS ADATBÁZIS KEZELŐ RENDSZEREK A GYAKORLATBAN Adatműveletek, adattábla kezelése Adatbázis tervezése (relációs adatbázis tervezése). Adatbázis létrehozása Lekérdezések. Szűrések a lekérdezésben Űrlapok készítése Jogosultság, biztonság, adatvédelem Adatbázisok strukturált lekérdező nyelvének, az SQL-nek, ismertetése Adatbáziskezelő SQL utasítások Táblakezelő SQL utasítások Összesítő függvények Hozzáférési jogok, jogosultságok kezelése az SQL-ben SZÁMÍTÓGÉP-HÁLÓZATOK Céljai, elemei Hálózati struktúrák Hálózati hardver Hálózati szoftver Hivatkozási modellek Az OSI hivatkozásai modell A TCP/IP hivatkozási modell A hálózat fizikai megvalósítása A fizikai réteg Hálózat felépítés (topológiájuk) A hálózatok részelemei Hálózatok összekapcsolása Kliens-Szerver modellek A TCP/IP PROTOKOLL ÉS AZ INTERNET A TCP/IP protokoll Címzési rendszer A Domén Név Rendszer (DNS Domain Name System) Internet szolgáltatások Elektronikus levelezés

6 Állományok átvitele - FTP - File transfer protokoll TELNET A World Wide Web A WWW alkalmazások fejlesztésének eszközei Valós idejü kapcsolattartás (IP telefon) Kapcsolódás az Internetre Telefonvonalon való kapcsolódás ADSL Wi-Fi Wi-MAX Mobil Internet INFORMÁCIÓS RENDSZEREK Rendszer modell A rendszer fogalma Rendszerszemléletű megközelítés, rendszertípusok, rendszervizsgálat Információs rendszer fogalma Vezetői tevékenységek és adatszükségletek Vállalati információs rendszerek Ágazati információs rendszerek Az agrárstatisztika A Piaci Információs Rendszer A Tesztüzemi Rendszer Az Integrált Igazgatási és Ellenőrző Rendszer A Mezőgazdasági Számlák Rendszere Elektronikus kereskedelem, elektronikus üzletvitel TÉRINFORMATIKAI ALAPOK, ALKALMAZÁSOK A térinformatikai rendszerek, digitális térképek Kapcsolat a digitális helyzeti és alfanumerikus adatok között Kataszteri rendszerek Digitális magasságmodellek Földrajzi Információs Rendszerek Valódi térbeli (3D-s) információs rendszerek Térinformatikai rendszerek típusai A helymeghatározás, geometriai adatok Raszteres és vektoros adatok, adatkezelés, alapműveletek Raszteres adatmodell átalakítása vektoros adatmodellé (raszter-vektor konverzió) A vektor-raszter konverzió Síkbeli transzformációk Távolságfogalmak Hossz-kerület, terület és súlypont számítások Grafikus adatmodellek Vektoros modellek Raszteres-teszellációs modellek A térinformatika fontosabb eszközei, alkalmazása A digitalizálás Szkennelés Fej feletti digitalizálás Fotogrammetriai módszerek Térinformatikai rendszerek, az adatok kezelése

7 11.5. Precíziós gazdálkodás Adatgyűjtés Gazdálkodási adatok integrációja Adatok interpolálása Adatelemezés Eredmények megjelenítése Országos mezőgazdasági térinformatikai rendszerek Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) A TAKARNET rendszer Országos Távérzékeléses Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK A döntéstámogató rendszerek alapjai A döntéstámogató rendszerek használatának előnyei A döntéshozatal folyamata A döntési folyamat támogatása A döntéshozatal módjai Döntéstámogató rendszerek részei Adatkezelő alrendszer Modellkezelő alrendszer Kommunikációs alrendszer Döntéstámogató szoftverrendszerek és alkalmazások OPTRANS OBJECT Visual IFPS/Plus Üzleti intelligencia, mint vezetői támogatás On-line elemző feldolgozás Több dimenziós adatbázis Programcsomagok E-KORMÁNYZAT, E-SZAKIGAZGATÁS E-kormányzat fogalma Az önkormányzatokkal szembeni elvárások Elektronikus közszolgáltatások, ügyintézés E-ügyintézés: az önkormányzati ügyintézési szolgáltatások elektronizálása Az e-önkormányzat jövőkép funkcionalitása, alrendszerei, moduljai Az e-közigazgatás programja E-aláírás Az elektronikus aláírás funkciója Az elektronikus aláírás módszerei Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások Aláírás-létrehozó adat elhelyezése Időbélyegzés Hitelesítési szolgáltatás tanúsítvány Közigazgatási ügyfél-tájékoztató rendszer Agrár szakigazgatási intézmények e-agrárium, e-szakigazgatás ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEK Segédprogramok, kommunikációs és egyéb alkalmazások Tömörítés Vírusok Adatvédelem, adatbiztonság Az adatvédelmi törvény

8 Informatikai vonatkozások Adatvédelmi módszerek a gyakorlatban

9 1. AZ INFORMATIKA ALAPJAI Mint minden komoly tudományterületnek, természetesen az informatikának (vagy ha úgy tetszik: számítástechnikának bár ezt mindjárt belátjuk, hogy hibás megfogalmazás, illetve ahogy manapság egyre elterjedtebben használják: információs- és kommunikációs technikáknak (ICT)) is megvan a maga fogalmi rendszere. Ahhoz, hogy a jegyzetben ismertetésre kerülő témakörökben foglaltakat pontosan megértsük, elengedhetetlen ezen fogalomrendszer tisztázása. És itt van az első bökkenő 1.1 Adat, információ Az, hogy az informatika az információval kapcsolatos, aligha igényel bővebb magyarázatot. Az azonban, hogy mi is az információ, már közel sem ennyire egyértelmű. Az informatika szakmai közösségében két fogalom: az adat és az információ szerepel, mint alapfogalmak. A gond csak az, hogy ezen két fogalom viszonya szerzőnként eltérő. Jelen esetben az állásfoglalást az olvasóra bízzuk, a teljesség kedvéért mindkét alapvető megközelítést bemutatjuk. Az első értelmezés szerint a környezetünkből érkező, a befogadó személyre ható impulzusok az adatok: mindaz, amit látunk, hallunk, érzünk (akár szaglás útján, akár tapintással, akár emócionális úton). Az adat az által válik információvá, hogy a befogadó az észlelésen túl jelentéssel ruházza fel. Ez azt jelenti, hogy az a tény, hogy süt a nap (ha egyébként nem érdekel bennünket, csak éppen tudomásul vesszük, hogy nem kell villanyt gyújtanunk): adat, ami akkor válik információvá, ha ez a tény számunkra valamilyen jelentéssel bír (pl. azzal, hogy akkor most biztosan nincs éjfél). Egy másik (a két fogalom viszonyával foglalkozó szakirodalmi forrásokban gyakran említett) példával élve, ha meglátunk egy kínai nyelvű feliratot, érzékeljük az írásjeleit (adat), de tisztelet a kivételnek nem tudjuk, mit jelent a felirat, tehát nincs információ-tartalma számunkra. Ebben a megközelítésben tehát az adat részhalmaza az információ. A második megközelítés szerint a környezet ingerei közül a számunkra nem fontos ingerekről úgysem veszünk tudomást, következésképpen ezeket felesleges is kategorizálni. Maradnak a környezetünk azon impulzusai, amelyeket figyelembe veszünk azaz számunkra valamilyen oknál fogva fontosak, jelentéssel bírnak: ezek az információk. Ebben a megközelítésben az információnak azt a jellemzőjét szokás hangsúlyozni, hogy megszerzésével az érzékelő személy tudása bővül az információ tehát érték(es észlelés). Az adat pedig nem más, mint az információ tárolt (rögzített vagy rögzítésre alkalmas) formája. Tehát az előző gondolatmenet kínai feliratánál maradva, ha nem tudunk kínaiul, akkor a fent említett táblán látható ákombákomok még csak nem is információk. Ha viszont el tudjuk olvasni a tábla feliratát, akkor ugyanazok az álombákomok máris információvá válnak sőt, adattá is (hiszen rögzített módon állnak rendelkezésre). Vegyük észre, hogy e szerint a megközelítés szerint a rész-egész viszony pont a fordítottja az előzőnek: itt az információ a nagyobb halmaz, az adat pedig annak részhalmaza. Egyszerű, nem? A két megközelítésben látszólagos ellentmondásosságuk dacára is van egy közös vonás: az információt mindkét megközelítés olyasvalaminek tekinti, ami a befogadó számára jelentéssel bír, fontos, értékes. (A továbbiakban az egyszerűség kedvéért nem teszünk különbséget az adat és az információ között ahol mégis lényeges, ott hangsúlyozzuk, hogy melyik értelmezésben használjuk egyik vagy másik fogalmat.)

10 Természetesen az információ nem csak úgy van (persze, vannak ilyen típusú információk is, de a számítástechnika szempontjából ezek kevésbé jelentősek): azt valamilyen módon elő kell állítani (pl. méréssel, számítással, kutatással), értelmezni kell tudni (ld. az előző példát!), esetleg szükség lehet a tárolására (holnap ne kelljen már újra kiszámolni), stb. Azoknak az eszközöknek és módszereknek az összességét, amelyek az információ előállításával, tárolásával, feldolgozásával és továbbításával foglalkoznak, információtechnológiának nevezzük. Amennyiben ezt leszűkítjük egy konkrét feldolgozási folyamatra (azaz meghatározható a szóba jöhető információk köre, a feldolgozásukra szolgáló módszerek összessége, a tárolásuk módja, stb.), akkor beszélhetünk információ (-technológiai) rendszerről (IT rendszer). Végül pedig azt a tudományágat, amely a fentieknek megfelelő IT rendszerek fejlesztési, üzemeltetési, elemzési kérdéseivel foglalkozik, informatikának hívjuk. (Fontos: a fentiekből természetesen következik, hogy az informatika nem azonos a számítástechnikával: ez utóbbi az informatika egyik részterülete, amely egy konkrét eszközrendszerre vonatkozóan végzi a fentebb megfogalmazott feladatokat!) Előfordul, hogy az információ a keletkezési helyén kerül feldolgozásra, de (manapság már) nem ez az általános: az információt (általában) el kell juttatni egyik rendszerből a másikba, az ezzel kapcsolatos eljárásokat nevezzük összefoglaló néven kommunikációnak. A kommunikációs folyamatban legalább két fél vesz részt: az információt közlő (adó) és az információt fogadó (vevő). A kommunikáció csak akkor lehet sikeres, ha az adó által közölt információ ugyanazzal a jelentéstartalommal jelenik meg a vevőnél ez pedig csak akkor biztosítható, ha a kommunikáció során mindkét fél betart bizonyos (előre meghatározott) szabályokat. Protokollnak nevezzük a kommunikációs folyamatra vonatkozó előírások gyűjteményét. Amennyiben egy kommunikációs folyamatban a részt vevő ICT eszközök összetartozását szeretnénk hangsúlyozni (vagyis azt a tényt, hogy az adott eszközök nem véletlenszerűen továbbítanak és fogadnak információt egymás között, hanem ezt valamilyen céllal teszik), akkor beszélünk kommunikációs hálózatokról. Nos, vannak tehát információink, amelyek kommunikációs protokollok biztosításával jutnak el egyik informatikai eszköztől a másikig. Ezek az eszközök aztán valamit csinálnak az információval. Azt, hogy pontosan mit, azt nyilvánvalóan az információt értelmező személy határozza meg, jelen esetben a hangsúly az automatizálhatóságon van. Algoritmusnak nevezzük valamely feladat megoldását eredményező, véges számú, elemi (további műveleti részre már nem bontható) tevékenységek szabályokkal definiált sorozatát. Ha egy algoritmusra a következő feltételek teljesülnek, akkor az az algoritmus gépesíthető: egyértelműen meghatározott kezdőtevékenységgel rendelkezik (azaz pontosan egy eleje van) determinisztikus és rendezett (minden egyes tevékenység elvégzése után egyértelműen meghatározható a következő elvégzendő tevékenység) van legalább egy olyan tevékenysége, amelyet újabb tevékenység már nem követ (azaz van vége figyelem: amíg a kezdetre kikötés az egyértelműség, végállapotból több is lehet!) Azokat az információ-technológiai eszközöket, amelyek képesek az információ és a velük műveletet végrehajtó algoritmusok tárolására és automatikus végrehajtására, számítógépeknek nevezzük. A számítógép által értelmezhető algoritmusok neve program, a számítógépen tárolt és feldolgozott információ neve (egyértelműen!) adat ez a két komponens együttesen alkotja a számítógép szoftver rétegét. Ezen kívül a számítógép részét képezi az adott eszközt ténylegesen alkotó (egyes megfogalmazások szerint: kézzel 10

11 fogható ) fizikai elemek (elektronikai eszközök, vezetékek, csavarok, tokok, stb.) összessége, amelyet hardvernek nevezünk. Összefoglalásként tehát azt mondhatjuk, hogy számítógép = hardver: alaplap, memória, processzor, merevlemezes meghajtó, kábel, billentyűzet, stb. szoftver: o adat: az adatokat kategorizálhatjuk jellegük szerint: azaz milyen típusú információt tárolnak: numerikus (szám), szöveges, logikai, esetleg dátum értékű, stb. belső szerkezetük szerint: az adatot alkotó információ összefüggése alapján (mező, rekord, állomány, stb.) o program: a programokat általában feladatuk szerint csoportosítjuk: operációs rendszerek, rendszerprogramok rendszerközeli programok (segédprogramok) felhasználói programok (alkalmazások) fejlesztő eszközök (programozási nyelvek) (egyes források szerint a számítógép mint IT rendszer részét képezi a számítógépet használó személy (mint emberi erőforrás) is, ebben az értelmezésben az elnevezése manware ) 1.2 A Neumann-elvek A számítógépek fejlődése természetesen nem egyik pillanatról a másikra valósult meg (ha egy kicsit nyitottan szemléljük a fenti definíciókat, könnyű belátni, hogy már az ősember is használt informatikát ), de ennek a hosszú folyamatnak az egyik mérföldköve volt Neumann János 1 néhány tézise, amelyben megfogalmazta, hogy véleménye szerint mi kell ahhoz, hogy egy elektrotechnikai eszköz önálló működésre legyen képes. Ezeket az alapelveket nevezzük Neumann-elveknek, és azokat az eszközöket, amelyek ezeket megvalósítják, számítógépeknek. A Neumann-elvek (az (elektronikus) számítógéppel szemben támasztott követelmény-rendszer): 1) Teljesen elektronikus működés (ennek az elvek a megértéséhez azt kell szem előtt tartanunk, hogy a korábbi számoló eszközökben valamilyen mechanikus szerkezet: fogaskerék, fogaslánc, csúszóléc, stb. vett részt a műveletekben), amelynek elemei logikai áramkörök (a logikai alapműveletek: ÉS, VAGY, NEM elvégzésére képes elektronikus eszközök) 2) Kettes számrendszer használata a műveletvégzésben. (Ez lényegében az elektronikus működés szükségszerű velejárója: egy elektronikus rendszerben a kétfázisú állapotok fizikai létrehozásából adódik az információ egyszerű megkülönböztethetősége, legyen szó az elektromos áram által okozott mágnesezettség létrehozásáról és megszüntetéséről, vagy a kettős fényvisszaverő tulajdonság könnyű és gyors cseréjéről, és más fizikai megvalósításokról.) 3) Tárolt program elve: az adat és program a rendszerben azonos módon (és helyen) tárolódik: ez a memória, amely azonos méretű és sorszámok alapján 1 Neumann János kétségkívül a számítástechnika egyik legjelentősebb magyar képviselője volt. Életrajza számos helyen megtalálható, pl. a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság honlapján is: 11

12 megkülönböztethető részekből (rekesz) áll. Az adat és a program rendszerbe történő bevitele után a vezérlőegység (ld. 5. pont) külső (emberi) beavatkozás nélkül képes a memória tartalmát elérni, a benne tárolt adatokkal a kijelölt műveleteket elvégezni: működése automatikus. 4) Soros utasítás-végrehajtás: a számítógép egy időben csak egyetlen tevékenységet hajt végre ez a Neumann-elvű gépek egyik legnagyobb hátránya, ugyanis párhuzamos működés mellett értelemszerűen lényegesen nagyobb teljesítmény lenne elérhető. (Megjegyzés: ne tévesszen meg senkit az, hogy az általa ismert számítógépek egyszerre több dolog elvégzésére is képesek: ez csak látszólagos ( virtuális ) párhuzamosság, amiről az operációs rendszerek működésekor részletesebben megismerkedünk ) 5) A számítógép rendelkezzen a következő funkcionális egységekkel: a) vezérlő egység (CPU): rendszer-vezérlési feladatok, utasítások értelmezése és végrehajtása; b) műveletvégző egység (ALU): elemi matematikai és logikai műveletek önálló elvégzése; c) tárolóegység (memória): ld. 3. elv d) be- és kiviteli (azaz kommunikációs) egységek (magyarul B/K, elterjedt angol rövidítéssel I/O) eszközök: amelyek révén a számítógépet használó ember kétirányú kommunikációt folytathat a számítógéppel A Neumann-elvek azon túl, hogy immár több mint fél évszázada változatlanul határozzák meg a számítógépek felépítésének és működésének alapjait (ez még akkor is igaz, ha a mai korszerű számítógépekben a fenti szerkezeti elemek nem különülnek el szükségszerűen egymástól: a CPU és az ALU együttesen alkotja a processzort, stb.), alapvető hatást gyakorolnak az informatika mértékrendszerére is. 1.3 Mértékrendszerek Az információ mértékegysége a bit. A bit két diszkrét érték (egyértelmű) megkülönböztetését lehetővé tevő jel-pár. Megállapodás kérdése (és a 2. Neumann-elv hatása), hogy értékeit a kettes számrendszer jegyeivel (0, 1) jelöljük - lehetne akár a piros-kék színpár is (mint az általános iskolában használt számolókorongok). A dolog szépséghibája, hogy a fentiekből az következik, hogy 1 bit összesen két állapot megkülönböztetését teszi lehetővé. Ha ennél több állapotunk van, akkor több bitre lesz szükségünk. n bittel pontosan 2 n különböző értéket tudunk jelölni. Célszerűségi okokból a számítógépek felépítése és működése ezen bitcsoportok közül a 8 bitet tartalmazó csoportok köré szerveződött. A memória minden egyes tárolási egysége pontosan ennyi bit tárolására képes. 8 bit együttesét bájtnak nevezzük. (ilyen módon 1 bájton 2 8 =256 különböző érték ábrázolható.) A bájt az információ-tárolás egysége. A számítástechnikában a mértékek váltószámai (hasonlóan a tízes számrendszerhez) nagyságrendileg ezresenként követik egymást, de fontos tudni, hogy nem pontosan 1000 a váltószám, hanem 2 10 =1024! (Írásban a bevett gyakorlat szerint a bitet b, a bájtot B jelöli.) Ennek megfelelően 1 kilobájt (KB) = 1024 bájt (nagyjából ezer, 10 3 ) 1 megabájt (MB) = 1024 kilobájt = (=2 20 ) bájt (nagyjából 1 millió, 10 6 ) 1 gigabájt (GB) = 1024 megabájt = (=2 30 ) bájt (nagyjából 1 milliárd, 10 9 ) 12

13 a további váltószámok növekvő sorrendben: tera (T, ), peta (P, ), exa (E, ). 1.4 Kódrendszerek A bit (illetve bájt) alapú adattárolásnak (pontosabban a kettes számrendszer kizárólagosságának) van egy másik hatása is: gondoljuk csak el, hogy hogyan magyarázzuk el a számítógépnek, hogy 29? Az ötlet egyszerű: váltsuk át kettes számrendszerbe, és kész. Rendben, működik. És hogy tároljuk le a 299-et? Az átváltással itt sincs gond, azonban a 299 kettes számrendszerbeli alakja hosszabb, mint 8 jegy (azaz 1 bájt, márpedig az előbb leszögeztük, hogy a memória bájtokat tárol) És a gondok csak fokozódnak, ha az is felmerül bennünk, hogy hogyan tároljuk le azt a szót, hogy ALMA? Ezt még csak át se lehet váltani kettes számrendszerbe A számítógépek az adatot minden esetben kettes számrendszerbeli alakjukban (ún. bináris kódban) tárolják! A számok esetében a bináris kód fixpontos ábrázolás esetén megegyezik a szám kettes számrendszerbeli alakjával (amennyiben a szám értéke olyan nagy, hogy egy bájton nem fér el a neki megfelelő kettes számrendszerbeli szám, akkor az egymást követő sorszámú rekeszekben tárolódik). Példa: fixpontos ábrázolás esetén ha a memória egyik rekeszébe a 99-es értéket írjuk be, akkor a rekesz tartalma lesz. A fixpontos ábrázolás alapvetően két korlátozó tulajdonsággal rendelkezik: ábrázolási tartománya viszonylag kicsi és nem képes tárolni valós számokat. lebegőpontos ábrázolás esetén megegyezik a szám kettes számrendszerbeli alakjának normálalakjával. Példa: lebegőpontos alakban a 99 érték tárolása helyett a 9,9*10 1 felírási mód egyes elemeit tároljuk, azaz a memóriarekesz(ek) tartalma a 99 és az 1 (amennyivel el kell tolnia tizedesvesszőt ahhoz, hogy az eredeti értéket megkapjuk) bináris kódja lesz. (Megjegyezzük, hogy természetesen a normálalak is kettes számrendszerben képződik és az eltolást is 2 hatvány alakban kell érteni, a fenti példa csak az alapelv szemléltetését célozza!) BCD (binárisan kódolt decimális) ábrázolás esetén megegyezik a szám jegyeinek kettes számrendszerbeli alakjainak sorozatával. Példa: BCD ábrázolás esetén a 99 minden egyes jegyét külön-külön tároljuk (azaz nem a szám értéke, hanem az alakja kerül letárolásra): a memóriában lesz található. Szöveges értékek esetén a bináris kód valamilyen kódrendszer alapján az adott szöveges szimbólumot (karaktert, betűt) jelölő sorszám. Ismertebb kódolási rendszerek o ASCII: eredetileg 7 bites kódolási rendszer, a karaktereket egy kódtáblázat alapján sorszámokkal látja el (pl. az A betűnek a 65 felel meg). A 7 bites kódolásnak köszönhetően (2 7 =128) legfeljebb 128 szimbólum megkülönböztetését teszi lehetővé ami az angol nyelv karakterkészletét tekintve elegendő, de ha figyelembe vesszük a nemzeti karaktereket is (pl. a magyar ékezetes betűket), akkor már nem. A kiterjesztett ASCII 8 bites kódolást használ olyan módon, hogy az első 128 sorszámhoz minden nyelvben ugyanazok (a 7 bites ASCII szabványnak megfelelő) 13

14 szimbólumok tartoznak, míg a közötti sorszámokhoz az egyes nyelvek (szabványokban rögzített) eltérő karakterei kaptak helyet ezeket a kiegészítéseket nevezzük kódlapnak. o MIME: ezt a kódolást elsősorban az elektronikus levelezési rendszerek alkalmazzák, hogy a levélben szereplő tetszőleges karaktereket a 7 bites ASCII kódtábla szimbólumaival le lehessen írni. o UNICODE: manapság legjelentősebb és legelterjedtebb kódolási rendszer az ASCII filozófiáját követi, de 2 bájtos kódolási rendszerének köszönhetően (2 bájt = 16 bit 2 16 ) hozzávetőlegesen karakter különböztethető meg a segítségével. Ebből az következik, hogy a számítógép számára egy memóriarekesz 8 bites tartalma bármi lehet: akár szám, akár egy karakter sorszáma, akár egy számsorozat egyik eleme a számítógépnek nem tudja (és nem is tudja eldönteni!), ezért lényeges, hogy az adatokat feldolgozó programokat helyesen készítsük el! Ellenőrző kérdések: 1. Határozza meg az adat és az információ fogalmát! 2. Mivel foglalkozik az információ-technológia (mint tudomány-terület)? 3. Melyek a számítástechnika szempontjából jelentős algoritmusok legfontosabb jellemzői? 4. Magyarázza meg a hardver és a szoftver fogalmát! 5. Ismertesse a Neumann-elveket! 6. Miben áll a tárolt program elvének jelentősége? 7. Melyek a számítógép (elvi) funkcionális egységei, mi a feladatuk? 8. Hogyan történhet a numerikus típusú adatok tárolása egy számítógépes rendszerben? 9. Milyen előnyös és hátrányos tulajdonságokkal rendelkezik a fixpontos, illetve a lebegő pontos ábrázolás? 10. Hogyan történik a karakterek tárolása a számítógépekben? Irodalomjegyzék [1] Kovács Knapp Ágoston Budai: Bevezetés a számítástechnikába (LSI, 1999) 14

15 2. SZÁMÍTÓGÉP-ARCHITEKTÚRÁK A XX. század közepétől a számítógépek történelme gyors és egyre gyorsuló ütemű fejlődést tükröz. Neumann János elvei mérföldkőnek bizonyultak a mai napig meghatározzák a számítógépek többségének felépítését. Az első fejezetben ismertetett kategorizációt alapul véve a következő pontokban elsősorban a mikroszámítógépek és összetevőik jellemzőit tekintjük át, de először különösen ezen összetevők funkcióinak megértéséhez célszerű áttekintenünk az elmúlt évtizedek számítógép-generációit, a fejlődés kulcsmozzanatait. Az egymást követő generációk mindig forradalmian új felfedezések eredményei voltak, ennek megfelelően jelentősen átformálták hat évtizeddel ezelőtti gépek alkotóelemeinek fizikai és teljesítménybeli paramétereit. 2.1 Az architektúra fejlődése a XX. században Az első elektronikus digitális számítógép, az ENIAC és kortársai fontos jellemzője az elektroncsöves technika. A hatalmas méretű és tömegű gépek programjai gépi kóddal készültek, a folyamatokat és minden adatforgalmat, így a perifériákra irányulókat is a központi vezérlő egység koordinálta. A Neumann által között fejlesztett EDVAC 2 volt az első belső tárolású (Neumann elve szerint: program és adat egy helyen ) gép, amely már a processzor helyett memória-centrikus következő generációk előfutárának tekinthető. A második generációt az 1954-től, a tranzisztorok félvezető kapcsoló eszközök az elektroncsövek leváltására első kísérleti alkalmazásától számíthatjuk, az 1960-as évek közepéig. E tíz évhez kapcsolódóan a tranzisztorok bevezetése mellett meg kell említenünk, hogy a bemeneti-kimeneti műveleteket a CPU-k helyett speciális perifériavezérlő áramkörök felügyelték. Ezek működésének szabályozására és szinkronizálására dolgozták ki a megszakítási eljárásokat, amelyek lényege: a periféria kezdeményezésére félbeszakított futó programot elmenti és a megszakítási eljárás befejezése után folytatja a gép. A tranzisztorok gyakorlatilag minden modern elektronikai eszköz kulcselemei. Az 1960-as években folytatott kísérletek során kimutatták, hogy a méret csökkentésével a tranzisztorok sebessége arányosan nő, miközben a fogyasztása négyzetesen csökken. E felismerésből születtek a nagy mennyiségű tranzisztorból álló integrált áramkörök, amelyeket chip vagy mikrochip néven is ismerünk. A chipek négyzetmilliméterenkénti tranzisztorszáma hatalmas ütemben nőtt, az ezredforduló után már milliós nagyságrendet ért el 3. E növekedés újabb korszakhatárokat jelent: harmadik generációs számítógépnek tekintjük az első, integrált áramkörökre épülő gépeket, amelyek tízes vagy százas nagyságrendben tartalmaznak tranzisztorokat, azaz esetükben alacsony (Small Scale Integration, SSI) vagy közepes (Medium Scale Integration, MSI, 1966 után) integráltsági fokról beszélhetünk. Az 1970-es évektől, a magas integráltsági fokú (Large Scale Integration, LSI) technológiák megjelenésétől számítjuk a számítógépek negyedik generációját. Ekkor vált általánossá az integrált áramkörökből felépülő mikroprocesszor mint központi feldolgozó egység, illetve az őt támogató memória- és ki-bemeneti áramkörök. Ahogy az integráltság növekedett (a szakirodalom a Large után Very Large és Ultra Large kifejezésekkel jellemzi a 80-as, illetve a 90-es évek technológiáját), a mikroprocesszorok újabb és újabb generációinak teljesítménye lettek a fejlődés újabb lépcsőfokai óta, az első személyi számítógép megjelenése óta a legnagyobb újításokat e kategóriában a processzorok számának növekedése és a számítógép-hálózatok elterjedése hozták, azonban továbbra is legalábbis e 2 Elektronic Discrete Variable Computer 3 E növekedési ütemről szól Gordon Moore híres törvénye, amely szerint kb. kétévente megduplázódik az egy áramkörbe zsúfolt tranzisztorok száma. Ezt az 1965-ös elméletet a mai napig helytállónak tekintik. 15

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. INFORMATIKA

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. INFORMATIKA A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. INFORMATIKA DE ATC AVK 2006 1 HEFOP 3.3.1 P.-2004-06-0071/1.0 Ez a kiadvány a Gyakorlatorientált képzési rendszerek

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

elektronikus adattárolást memóriacím

elektronikus adattárolást memóriacím MEMÓRIA Feladata A memória elektronikus adattárolást valósít meg. A számítógép csak olyan műveletek elvégzésére és csak olyan adatok feldolgozására képes, melyek a memóriájában vannak. Az információ tárolása

Részletesebben

A számítógép fő részei

A számítógép fő részei Hardver ismeretek 1 A számítógép fő részei 1. A számítógéppel végzett munka folyamata: bevitel ==> tárolás ==> feldolgozás ==> kivitel 2. A számítógépet 3 fő részre bonthatjuk: központi egységre; perifériákra;

Részletesebben

Számítógép felépítése

Számítógép felépítése Alaplap, processzor Számítógép felépítése Az alaplap A számítógép teljesítményét alapvetően a CPU és belső busz sebessége (a belső kommunikáció sebessége), a memória mérete és típusa, a merevlemez sebessége

Részletesebben

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés

2. Számítógépek működési elve. Bevezetés az informatikába. Vezérlés elve. Külső programvezérlés... Memória. Belső programvezérlés . Számítógépek működési elve Bevezetés az informatikába. előadás Dudásné Nagy Marianna Az általánosan használt számítógépek a belső programvezérlés elvén működnek Külső programvezérlés... Vezérlés elve

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Bepillantás a gépházba

Bepillantás a gépházba Bepillantás a gépházba Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív memória: A számítógép bekapcsolt

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Számítógépes alapfogalmak 2. A számítógép felépítése, hardver, A központi egység 3. Hardver Perifériák 4. Hardver

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP Olyan elektronikus berendezés, amely adatok, információk feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül valamilyen program segítségével. HARDVER Összes műszaki

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet 1. örök 3. Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor

Ismerkedjünk tovább a számítógéppel. Alaplap és a processzeor Ismerkedjünk tovább a számítógéppel Alaplap és a processzeor Neumann-elvű számítógépek főbb egységei A részek feladatai: Központi egység: Feladata a számítógép vezérlése, és a számítások elvégzése. Operatív

Részletesebben

Informatikai füzetek

Informatikai füzetek Tartalomjegyzék Bevezetés................ xiii I. ALAPISMERETEK........... 1 Információ, adat, jel............. 1 Információ..................... 1 Adat......................... 1 Jel...........................

Részletesebben

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA

ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA ELŐADÁS 2016-01-05 SZÁMÍTÓGÉP MŰKÖDÉSE FIZIKA ÉS INFORMATIKA A PC FIZIKAI KIÉPÍTÉSÉNEK ALAPELEMEI Chip (lapka) Mikroprocesszor (CPU) Integrált áramköri lapok: alaplap, bővítőkártyák SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE

Részletesebben

Mi szükséges a működéshez?

Mi szükséges a működéshez? 1 Mi szükséges a működéshez? Hardver a számítógép kézzel fogható részei, fizikailag létező eszközök Szoftver a számítógépet működtető programok összessége 2 A számítógép fő részei Számítógép-ház CD-, DVDmeghajtó

Részletesebben

Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat

Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat 1 2 3 Első sor az érdekes, IBM PC. 8088 ra alapul: 16 bites feldolgozás, 8 bites I/O (olcsóbb megoldás). 16 kbyte RAM. Nem volt háttértár, 5 db ISA foglalat XT: 83. CPU ugyanaz, nagyobb RAM, elsőként jelent

Részletesebben

A háttértárak a program- és adattárolás eszközei.

A háttértárak a program- és adattárolás eszközei. A háttértárak a program- és adattárolás eszközei. Míg az operatív memória (RAM) csak ideiglenesen, legfeljebb a gép kikapcsolásáig őrzi meg tartalmát, a háttértárolókon nagy mennyiségű adat akár évtizedekig

Részletesebben

Számítógépes alapismeretek 1.

Számítógépes alapismeretek 1. Számítógépes alapismeretek 1. 1/7 Kitöltő adatai: 1. Név: 2. Osztály: 3. E-mail címe: 2/7 Kérdések: 1. Mi az IKT (Információs és Kommunikációs Technológia)? Olyan eszközök, technológiák, amik az információ

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

Számítógépek felépítése

Számítógépek felépítése Számítógépek felépítése Kérdések a témakörhöz Melyek a Neumann-elvek? Milyen főbb részei vannak a Neumann-elvek alapján működő számítógépeknek? Röviden mutasd be az egyes részek feladatait! Melyek a ma

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

Tervezte és készítette Géczy LászlL. szló 1999-2008

Tervezte és készítette Géczy LászlL. szló 1999-2008 Tervezte és készítette Géczy LászlL szló 1999-2008 ADATHORDOZÓ Különböző ADATHORDOZÓK LEMEZ hajlékonylemez MO lemez merevlemez CDROM, DVDROM lemez CDRAM, DVDRAM lemez ADATHORDOZÓ SZALAG Különböző ADATHORDOZÓK

Részletesebben

Számítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop)

Számítógép fajtái. 1) személyi számítógép ( PC, Apple Macintosh) - asztali (desktop) - hordozható (laptop, notebook, palmtop) Számítógép Számítógépnek nevezzük azt a műszakilag megalkotott rendszert, amely adatok bevitelére, azok tárolására, feldolgozására, a gépen tárolt programok működtetésére alkalmas emberi beavatkozás nélkül.

Részletesebben

Alaplap: közös kapcsolódási felület a számítógép részegységei számára

Alaplap: közös kapcsolódási felület a számítógép részegységei számára Alaplap: közös kapcsolódási felület a számítógép részegységei számára AGP-csatlakozó alaplapi vezérlő chip PCI-csatlakozók rögzítőkeret a hűtőhöz FDD-csatlakozó tápegységcsatlakozó S.ATAcsatlakozók P.ATAcsatlakozók

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Előszó... xi. 1. Bevezetés... 1. 2. Mechanikai, elektromos és logikai jellemzők... 13

Tartalomjegyzék. Előszó... xi. 1. Bevezetés... 1. 2. Mechanikai, elektromos és logikai jellemzők... 13 Előszó... xi 1. Bevezetés... 1 1.1. Fogalmak, definíciók... 1 1.1.1. Mintapéldák... 2 1.1.1.1. Mechanikus kapcsoló illesztése... 2 1.1.1.2. Nyomtató illesztése... 3 1.1.1.3. Katódsugárcsöves kijelző (CRT)

Részletesebben

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal Integrált flash 4GB belső 16 kb nem felejtő RAM B&R tovább bővíti a nagy sikerű X20 vezérlő családot, egy kompakt vezérlővel, mely integrált be és kimeneti

Részletesebben

Tervezte és készítette Géczy László 1999-2002

Tervezte és készítette Géczy László 1999-2002 Tervezte és készítette Géczy László 1999-2002 ADATHORDOZÓ Különböző ADATHORDOZÓK LEMEZ hajlékonylemez MO lemez merevlemez CDROM, DVDROM lemez CDRAM, DVDRAM lemez ADATHORDOZÓ SZALAG Különböző ADATHORDOZÓK

Részletesebben

Bevitel-Kivitel. Bevitel-Kivitel és Perifériák. Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Budapest. 2005. december 16.

Bevitel-Kivitel. Bevitel-Kivitel és Perifériák. Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Budapest. 2005. december 16. Architektúrák és operációs rendszerek Balogh Ádám, Lőrentey Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék Budapest 2005. december 16. Tartalomjegyzék Perifériák 1 Perifériák

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1 2. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig Vázold fel az elektronikus eszközök fejlődését napjainkig! Részletesen ismertesd az egyes a számítógép generációk technikai újdonságait és jellemző

Részletesebben

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép

ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép ismerd meg! A PC vagyis a személyi számítógép A számítógép elsõ ránézésre A PC az angol Personal Computer rövídítése, jelentése: személyi számítógép. A szám í- tógépek rohamos elterjedésével a személyi

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

Háttértárak. Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb (elektronikus) háttértárakat.

Háttértárak. Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb (elektronikus) háttértárakat. Háttértárak A háttértárak nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok, és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK

1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. MODUL - ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1. Melyik a mondat helyes befejezése? A számítógép hardvere a) bemeneti és kimeneti perifériákat is tartalmaz. b) nem tartalmazza a CPU-t. c) a fizikai alkatrészek és az operációs

Részletesebben

INFORMATIKA ZÁRÓSZIGORLAT TEMATIKA

INFORMATIKA ZÁRÓSZIGORLAT TEMATIKA INFORMATIKA ZÁRÓSZIGORLAT TEMATIKA 1. a) A Neumann-elvű számítógép: CPU, Neumann ciklus, operatív memória, I/O. A DMA és regiszterei, IRQ és megszakításkezelés, a memóriába ágyazott és a külön kezelt perifériacímzés.

Részletesebben

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A jelek csoportosítása 1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód 1.1.3. A kommunikáció általános modellje

Részletesebben

Kedves Diákok! A feladatok legtöbbször egy pontot érnek. Ahol ettől eltérés van, azt külön jelöljük.

Kedves Diákok! A feladatok legtöbbször egy pontot érnek. Ahol ettől eltérés van, azt külön jelöljük. Kedves Diákok! Szeretettel köszöntünk Benneteket abból az alkalomból, hogy a Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola informatika tehetséggondozásának első levelét olvassátok! A tehetséggondozással

Részletesebben

ADATHORDOZÓ LEMEZ. Különböző ADATHORDOZÓK. MO lemez. hajlékonylemez CDROM, DVDROM. lemez. merevlemez CDRAM, DVDRAM. lemez

ADATHORDOZÓ LEMEZ. Különböző ADATHORDOZÓK. MO lemez. hajlékonylemez CDROM, DVDROM. lemez. merevlemez CDRAM, DVDRAM. lemez ADATHORDOZÓ Különböző ADATHORDOZÓK LEMEZ hajlékonylemez MO lemez merevlemez CDROM, DVDROM lemez CDRAM, DVDRAM lemez ADATHORDOZÓ SZALAG Különböző ADATHORDOZÓK DAT, DATA DATA CARTRIDGE TAPE 1/2 SZALAG A

Részletesebben

2. Tétel Milyen fontosabb közhasznú információs forrásokat ismer?

2. Tétel Milyen fontosabb közhasznú információs forrásokat ismer? Szóbeli érettségi tételek INFORMATIKÁBÓL 2016 1. Tétel Ismertesse az információ fogalmát! Ismertesse az informatikai rendszerek és a társadalom kölcsönhatását! Jellemezze az információs technológiai forradalmat

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA A témakörök előtt lévő számok az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik. KÖVETELMÉNYEK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

Memóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő)

Memóriák - tárak. Memória. Kapacitás Ár. Sebesség. Háttértár. (felejtő) (nem felejtő) Memóriák (felejtő) Memória Kapacitás Ár Sebesség Memóriák - tárak Háttértár (nem felejtő) Memória Vezérlő egység Központi memória Aritmetikai Logikai Egység (ALU) Regiszterek Programok Adatok Ez nélkül

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Az informatika fejlõdéstörténete

Az informatika fejlõdéstörténete Az informatika fejlõdéstörténete Elektronikus gépek A háború alatt a haditechnika fejlõdésével felmerült az igény a számítások precizitásának növelésére. Több gépet is kifejlesztettek, de ezek egyike sem

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

TÉTELSOR INFORMATIKÁBÓL 2008/2009-es tanév

TÉTELSOR INFORMATIKÁBÓL 2008/2009-es tanév TÉTELSOR INFORMATIKÁBÓL 2008/2009-es tanév Budapest, 2009. május 29. Összeállította: Nagy-Szakál Zoltán 1. Információ és társadalom a. Ismertesse a mechanikus számológépek fejlődését! b. Ismertesse a mechanikus

Részletesebben

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola "Az új szakképzés bevezetése a Keményben" TÁMOP-2.2.5.

Békéscsabai Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Az új szakképzés bevezetése a Keményben TÁMOP-2.2.5. Szakképesítés: Log Autószerelő - 54 525 02 iszti Tantárgy: Elektrotechnikaelektronika Modul: 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok Osztály: 12.a Évfolyam: 12. 32 hét, heti 2 óra, évi 64 óra Ok Dátum: 2013.09.21

Részletesebben

Számrendszerek és az informatika

Számrendszerek és az informatika Informatika tehetséggondozás 2012-2013 3. levél Az első levélben megismertétek a számrendszereket. A másodikban ízelítőt kaptatok az algoritmusos feladatokból. A harmadik levélben először megnézünk néhány

Részletesebben

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA 9.B INFORMATIKA Számítástechnika rövid története. Az elektronikus számítógép kifejlesztése. A Neumann-elv. Információ és adat. A jel. A jelek fajtái (analóg- és digitális jel). Jelhalmazok adatmennyisége.

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK INFORMATIKAI SZAKMACSOPORT SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 90 perc Elérhető pontszám: 60 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI

Részletesebben

5. tétel. A számítógép sematikus felépítése. (Ábra, buszok, CPU, Memória, IT, DMA, Periféria vezérlő)

5. tétel. A számítógép sematikus felépítése. (Ábra, buszok, CPU, Memória, IT, DMA, Periféria vezérlő) 5. tétel 12a.05. A számítógép sematikus felépítése (Ábra, buszok, CPU, Memória, IT, DMA, Periféria vezérlő) Készítette: Bandur Ádám és Antal Dominik Tartalomjegyzék I. Neumann János ajánlása II. A számítógép

Részletesebben

A személyi számítógép felépítése

A személyi számítógép felépítése A személyi számítógép felépítése A számítógépet, illetve az azt felépítő részegységeket összefoglaló néven hardvernek (hardware) nevezzük. A gépház doboz alakú, lehet fekvő, vagy álló attól függően, hogy

Részletesebben

8. témakör. Memóriák 1. Számítógép sematikus felépítése: 2.A memória fogalma: 3.A memóriák csoportosítása:

8. témakör. Memóriák 1. Számítógép sematikus felépítése: 2.A memória fogalma: 3.A memóriák csoportosítása: 8. témakör 12a_08 Memóriák 1. Számítógép sematikus felépítése: 2.A memória fogalma: Gyors hozzáférésű tárak. Innen veszi, és ideírja a CPU a programok utasításait és adatait (RAM, ROM). Itt vannak a futó

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei. kisszámítógépes rendszerekben. Kutató Intézet

Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei. kisszámítógépes rendszerekben. Kutató Intézet Nagy adattömbökkel végzett FORRÓ TI BOR tudományos számítások lehetőségei Kutató Intézet kisszámítógépes rendszerekben Tudományos számításokban gyakran nagy mennyiségű aritmetikai művelet elvégzésére van

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM. SZÓBELI VIZSGATÉTELEK A többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján szervezett OKJ szakmai vizsgához

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM. SZÓBELI VIZSGATÉTELEK A többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján szervezett OKJ szakmai vizsgához OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZÓBELI VIZSGATÉTELEK A többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján szervezett OKJ szakmai vizsgához SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOFTVERÜZEMELTETŐ OKJ 52 4641 03 A szóbeli

Részletesebben

DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK)

DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) DIGITÁLIS ADATTÁRAK (MEMÓRIÁK) A digitális berendezések a feladatuk ellátása közben rendszerint nagy mennyiségű adatot dolgoznak fel. Feldolgozás előtt és után rendszerint tárolni kell az adatokat ritka

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

Tudásszint mérés feladatlap

Tudásszint mérés feladatlap Tudásszint mérés feladatlap 9. évfolyam Útmutató: Semmilyen segédeszköz nem használható! A feladatlap kitöltésére 40 perc áll rendelkezésedre! Gondold át válaszaidat! Név:... Dátum:... Iskola:... Osztály:...

Részletesebben

Dell Inspiron 580s: Részletes műszaki adatok

Dell Inspiron 580s: Részletes műszaki adatok Dell Inspiron 580s: Részletes műszaki adatok Ez a dokumentum alapvető információkat tartalmaz a számítógép beállításáról és frissítéséről, valamint az illesztőprogramok frissítéséről. MEGJEGYZÉS: A kínált

Részletesebben

A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika fejlődése A számítástechnika fejlődése Az 1600-as évektől kezdődően az emberek igyekeztek olyan gépeket építeni, melyek megkönnyítik a számolást. A számítógépek fejlődését nagy lépésekben követjük. Az egymástól

Részletesebben

Bevitel-Kivitel. Eddig a számítógép agyáról volt szó. Szükség van eszközökre. Processzusok, memória, stb

Bevitel-Kivitel. Eddig a számítógép agyáról volt szó. Szükség van eszközökre. Processzusok, memória, stb Input és Output 1 Bevitel-Kivitel Eddig a számítógép agyáról volt szó Processzusok, memória, stb Szükség van eszközökre Adat bevitel és kivitel a számitógépből, -be Perifériák 2 Perifériákcsoportosításá,

Részletesebben

Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat.

Megkülönböztetünk papír alapú, mágneses, optikai, valamint egyéb háttértárakat. Háttértárak A háttértárak nagy mennyiségû adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériák. A használaton kívüli programok és adatok tárolása mellett fontos szerepük van az adatarchiválásban, de például

Részletesebben

Informatikai alapismeretek

Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek Ajánlott olvasnivaló: http://informatika.gtportal.eu/ Az anyag egy része a fent említett weboldalon található anyagok részleteiben vagy teljes mértékben át vett változata. Számítógép

Részletesebben

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi

C programozás. { Márton Gyöngyvér, 2009 } { Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem } http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi C programozás Márton Gyöngyvér, 2009 Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem http://www.ms.sapientia.ro/~mgyongyi 1 Könyvészet Kátai Z.: Programozás C nyelven Brian W. Kernighan, D.M. Ritchie: A C programozási

Részletesebben

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005-

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005- 8. TÉTEL Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel 2. Informatikai alapismeretek hardver 2.2. A számítógép felépítése 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: háttértárak Háttértárak

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

Mértékegységek a számítástechnikában

Mértékegységek a számítástechnikában Mértékegységek a számítástechnikában BIT legkisebb adattárolási egység Értékei lehetnek: 0,1. Bájt= 8 BIT a számítógép számára egységesen kezelhető legkisebb egység. (Bit,) Bájt, KiloBájt, MegaBájt, GigaBájt,

Részletesebben

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához

M/74. közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Világbanki Középiskolák 2003. M/74 Elbírálási útmutató közismereti informatika írásbeli (teszt) érettségi vizsgához Tételszám Megoldás Pontszám Tételszám Megoldás Pontszám 1. B 2

Részletesebben

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES

ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES ELSŐ LÉPÉSEK A SZÁMÍTÓGÉPEK RODALMÁBA AMIT A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL TUDNI ÉRDEMES Számítógép = Univerzális gép! Csupán egy gép a sok közül, amelyik pontosan azt csinálja, amit mondunk neki. Hardver A számítógép

Részletesebben

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

Laptop: a fekete doboz

Laptop: a fekete doboz Laptop: a fekete doboz Dankházi Zoltán ELTE Anyagfizikai Tanszék Lássuk a fekete doboz -t NÉZZÜK MEG! És hány GB-os??? SZEDJÜK SZÉT!!!.2.2. AtomCsill 2 ... hát akkor... SZEDJÜK SZÉT!!!.2.2. AtomCsill 3

Részletesebben

INFORMATIKA E42-101 I. előadás Facskó Ferenc egyetemi adjunktus Adat Információ Adat: a világ állapotát leíró jel Információ: adat értelmezési környezetben (dimenzió, viszonyítás) Tudás: felhalmozott,

Részletesebben

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató)

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató) A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. Összeállította: Informatika munkaközösség 2010. év szeptember hó 01. nap. (tanár) (tagintézmény igazgató)

Részletesebben

ATMEL ATMEGA MIKROVEZÉRLŐ-CSALÁD

ATMEL ATMEGA MIKROVEZÉRLŐ-CSALÁD Misák Sándor ATMEL ATMEGA MIKROVEZÉRLŐ-CSALÁD Nanoelektronikai és Nanotechnológiai Részleg DE TTK v.0.1 (2007.02.13.) 1. előadás 1. Általános ismeretek. 2. Sajátos tulajdonságok. 3. A processzor jellemzői.

Részletesebben

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények. IT alapismeretek

TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények. IT alapismeretek NymE-SEK Természettudományi és Mőszaki Kar Mősz. Inf. és Gazdaságtud. Intézet TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények IT alapismeretek Mőszaki informatikai mérnökasszisztens Felsıfokú szakképzés Nappali

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

11.3.7 Feladatlap: Számítógép összetevők keresése

11.3.7 Feladatlap: Számítógép összetevők keresése 11.3.7 Feladatlap: Számítógép összetevők keresése Bevezetés Nyomtasd ki a feladatlapot és old meg a feladatokat. Ezen feladatlap megoldásához szükséged lesz az Internetre, katalógusokra vagy egy helyi

Részletesebben

Párhuzamos programozási platformok

Párhuzamos programozási platformok Párhuzamos programozási platformok Parallel számítógép részei Hardver Több processzor Több memória Kapcsolatot biztosító hálózat Rendszer szoftver Párhuzamos operációs rendszer Konkurenciát biztosító programozási

Részletesebben

Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE)

Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE) Adathordozók Urbanszky Andrea (URARABI.ELTE) Lyukkártya 18. század közepétől használják, például szövőszékekben, verklikben, ezek adták az ötletet a számítástechnikai felhasználáshoz. Az 1990-es évekig

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette: Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács

Részletesebben

Programozható logikai vezérlő

Programozható logikai vezérlő PROGRAMABLE LOGIC CONTROLLER Programozható logikai vezérlő Vezérlés fejlődése Elektromechanikus (relés) vezérlések Huzalozott logikájú elektronikus vezérlések Számítógépes, programozható vezérlők A programozható

Részletesebben

IDAXA-PiroSTOP. PIRINT PiroFlex Interfész. Terméklap

IDAXA-PiroSTOP. PIRINT PiroFlex Interfész. Terméklap IDAXA-PiroSTOP PIRINT PiroFlex Interfész Terméklap Hexium Kft. PIRINT Terméklap Rev 2 2 Tartalomjegyzék. ISMERTETŐ... 3 2. HARDVER... 4 2. LED... 5 2.2 KAPCSOLAT A VKGY GYŰRŰVEL... 6 2.3 CÍMBEÁLLÍTÁS...

Részletesebben

Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez

Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez Programozási segédlet DS89C450 Fejlesztőpanelhez Készítette: Fekete Dávid Processzor felépítése 2 Perifériák csatlakozása a processzorhoz A perifériák adatlapjai megtalálhatók a programozasi_segedlet.zip-ben.

Részletesebben

statikus RAM ( tároló eleme: flip-flop ),

statikus RAM ( tároló eleme: flip-flop ), 1 Írható/olvasható memóriák (RAM) Az írható/olvasható memóriák angol rövidítése ( RAM Random Acces Memories közvetlen hozzáférésű memóriák) csak a cím szerinti elérés módjára utal, de ma már ehhez az elnevezéshez

Részletesebben

USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és adatgyűjtő rendszerek

USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és adatgyűjtő rendszerek USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és s adatgyűjt jtő rendszerek Az USB kialakulása Az USB felépítése Az USB tulajdonságai USB eszközök Áttekintés USB eszközök programozása 2 Az USB kialakulása

Részletesebben

Hardware alapismeretek

Hardware alapismeretek Alapfogalmak Hardware alapismeretek Hardver (angolul: hardware) A számítógép fizikailag megfogható részeinek összességét értjük. A számítógép működéséhez alapvetőn hardver és szoftver szükséges, a kettő

Részletesebben

Aritmetikai utasítások I.

Aritmetikai utasítások I. Aritmetikai utasítások I. Az értékadó és aritmetikai utasítások során a címzési módok különböző típusaira látunk példákat. A 8086/8088-as mikroprocesszor memóriája és regiszterei a little endian tárolást

Részletesebben

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA Heti óraszám 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.é vf. Általános képzés.d... osztály 3 3 4 4 Érettségi előkészítő 2 2 2 12. évfolyam

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben