Kétezeregy Kiadó. alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegítene bennünket a válságból. A harmincas

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kétezeregy Kiadó. alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegítene bennünket a válságból. A harmincas"

Átírás

1 A TARTALOMBÓL: A természetes gazdasági rend Piacgazdaság kapitalizmus nélkül A pénz: A piac uralkodójából... a piac semleges szolgálója lesz A föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalap A nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása Gazdasági növekedés és kamatrendszer.. 7 Minden baj oka a kamatgazdaság? Kamat nélküli piacgazdaság Szabadpénz-rendszer Van-e harmadik út? Kamatozó szívességek A jó öreg neoliberalista közgazdaságtan A világ, ami egy ilyen közgazdaságtanra épül Gazdaság kamatos kamat nélkül A Szívesség Bank A pénz parkolási díja Magyarország és a globalizáció A természetes társadalom Drábik János tanulmánya Van-e különbség a pénz és a hitel között? A pénzkibocsátás meghatározza a demokráciát Milyen lenne egy globális valódi pénz? Ön a Jó Ha Figyelünk!!! címû alkalmi megjelenésû újság olvassa. A lap elektronikus formában ingyenesen letölthetõ, a weboldalról. Észrevételeiket, kritikáikat és véleményeiket is ide küldjék. Amennyiben a lap megnyeri tetszését, kérjük jó szívvel ajánlja azt másoknak is elolvasásra! Köszönjük, és jó szórakozást! JHF könyvek a NETEN!!!

2 Kétezeregy Kiadó Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend Kétezeregy Kiadó ISBN oldal 3900 Ft Meglehetõsen szokatlan feladatra vállalkozott kiadónk Silvio Gesell magyarul mindeddig meg nem jelent mûvének kiadásával, hiszen a könyv 1916-ban, 88 éve jelent meg elõször. Annak idején Gesell alternatív gazdasági modellje nagy visszhangra talált, majd a gazdasági és politikai erõk váltakozásától függõen hol megpróbálták elfelejteni, hol elkezdték újragondolni elméletét. A harmincas években a geselli szabad gazdaság hívei vállalkoztak arra, hogy kísérleteket folytatnak kamatmentes pénzzel elgondolásaik helyességének bizonyítására. Németországban, Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban fáradoztak szabadpénz bevezetésén, hogy a munkanélküliséget megszüntessék. A legsikeresebbnek az osztrák Wörgl kísérlete bizonyult. Abban az idõben,amikor Európa sok országában tetemes munkanélküliséggel kellett harcolni, Wörglben egy év alatt a munkanélküliség 25%-kal csökkent. Amikor azután Ausztriában több, mint száz község kezdett érdeklõdni a modell iránt, az Osztrák Nemzeti Bank veszélyeztetve látta monopóliumát. Közbenjárt és betiltatta ezeknek a helyi pénzeknek a további használatát. Ugyanez lett a sorsuk a hasonló kísérleteknek Svájcban és Franciaországban is. Irving Fisher az Egyesült Államok egyik legismertebb közgazdásza és pénzteoretikusa volt. Fisher magát Gesell kereskedõ szerény tanítványának nevezte, és támogatta a kamatmentes pénzzel folytatott kísérleteket az USA-ban. A szabadpénz - mondta egyszer Fisher - a legjobb szabályozója lehetne a pénz forgási sebességének, amely a legzavaróbb tényezõje az árszínvonal stabilizálásának. Helyes alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegítene bennünket a válságból. A harmincas években az USA-ban több mint száz község, köztük több nagyváros, tervezte olyan pénz bevezetését, amely a Wörgl-beli munkabizonylatoknak megfelelõen funkcionált volna. A pénz, amelyet nap mint nap használunk, kétféle, egymásnak ellentmondó célt szolgál: egyrészt csereeszköz, a munkamegosztás feltétele, így minden civilizáció alapja; másrészt felhalmozható dolog, s e minõségében akár akadályozhatja is a cserekereskedelmet. Egy zsák alma, ha nem veszik meg, elõbb-utóbb elrohad, a pénz azonban, amelyért megvennék, megõrzi eredeti értékét akkor is, ha tulajdonosánál marad. Mivel a pénz értékálló és mindenre használható joker, kamatot lehet kérni érte. Tulajdonosa úgy szedhet kamatot, hogy a kisujját sem kell megmozdítania. A József-fillér híres példája bemutatja, hogy a kamat mindig csak középtávon, és sohasem hosszabb távon biztosítja a pénzforgást. Ha Krisztus születésekor József betett volna egy fillért a bankba 5% kamatra, akkor 1990-ben, a német újraegyesítés évében - az akkor érvényes aranyár mellett milliárd darab, a Föld tömegének megfelelõ aranygolyót vásárolhatott volna. Ez azt mutatja, hogy a tartós kamatszedés matematikai-logikai lehetetlenség, ezért ez a pénzforgást mindig csak középtávon biztosíthatja. Minden ár kamatot tartalmaz, amelyet a termelõ és a szolgáltató fizet a banknak azért, hogy gépekhez és épületekhez jusson. A szemétdíjnak például körülbelül 12%-a, a vízdíjnak 38%-a, a lakbérnek pedig 77%-a kamat. Egy 40 m2-es lakás esetében, amely német márkába kerül, ez körülbelül márkát jelent száz év alatt. Minden ár, mellyel életünkben találkozunk, átlagosan 30-50% kamatot vagy tõkeköltséget tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöbbünknek megduplázódna a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonalért arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk." (Margrit Kennedy) AZ OLVASÓHOZ! Tisztelt Olvasó! Új lapot indít útjára a szocialista nagyváros öntudatos polgára JHFK vagyis Jó Ha Figyelünk KÜLFÖLDRE IS címmel. Ebben a lapban jobbára külföldi anyagok olvashatók majd, olyanok, melyek a hazai sajtóban nem vagy csak kevés publicitást kapnak. Természetesen, ha kapcsolódó hazai írások is vannak az adott témakörben, azokat is igyekszünk megjelentetni. Elsõ számunkkal a gazdaságpolitikát vesszük górcsõ alá nem éppen hétköznapi szemszögbõl, egyúttal tisztelgünk a brilliáns közgazdász Silvio Gesell és munkássága, a szabad pénz elõtt is. Egy kis ízelítõ a lap tartalmából: Ön mit gondol, létezhet piacgazdaság kapitalizmus nélkül? A pénz valaha is válhat a piac uralkodójából a piac semleges szolgálójává? Ma úgy tûnik a politikum megfeledkezik arról, hogy a föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalap. Fontos téma a nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása is. Tudja Ön, kik a kapitalizmusmentes piacgazdaság úttörõi? Milyen kapcsolatban van egymással a gazdasági növekedés és a kamatrendszer? 2 Valóban minden baj oka a kamatgazdaság? Mi a szabadpénz-rendszer? Van-e harmadik út? Nagy Gábor Kamatozó szívességek címû kitûnõ tanulmányában bõvebben olvashat a jó öreg neoliberalista közgazdaságtanról és egy olyan világról, amely ilyen gazdaságtanra épül, ahol a tömeglét az uralkodó. A tanulmány is feszegeti azt a kérdést, hogy vajon létezhet-e gazdaság kamatos kamat nélkül? Visszatér a kaláka? Vagy Hallott már Ön a Szívesség Bankról? Cseréljünk! Jó? Mond Önnek valamit a LET SYSTEM kifejezés? És milyen pénz a zöld pénz? Mit gondol, vajon mennyire rúg a pénz parkolási díja? Milyen pénzügyei lehetnek az ökofalvaknak? Lehet, hogy ott már belsõ pénzt használnak? De az is lehet, hogy a Szivárvány Közgazdaság a megoldás? És vajon hogyan viszonyul hazánk a globalizációs folyamatokhoz? Milyen a természetes társadalom? Ezekrõl és még sok minden másról olvashat a JHFK Jó Ha Figyelünk KÜLFÖLDRE IS címû új lapban. Az egyszemélyes szerkesztõbizottság kiegészülve segítõkkel ebben a kiadványban is azon munkálkodik, hogy olvasói számára minél szélesebb látókört biztosítson. LAYOUT

3 Összefoglalás az eszme alapgondolatairól, történelmi eredetérõl és jelenlegi fejlõdési állapotáról, szervezeteirõl, valamint az ajánlott irodalomról A pénz: A piac uralkodójából 1891-ben Silvio Gesell, német-argentín kereskedõ ( ) Buenos Airesben kiadta elsõ röpiratát, Die Reformation im Münzwesen als Brücke zum sozialen Staat (A pénzügy reformja mint a szociális államhoz vezetõ út) címmel. Ez képezte annak a nagyszabású mûnek az alapját, amely a szociális dilemma okait és a helyzetmegoldás lehetõségeinek kérdéseit taglalja. Azok a gyakorlati tapasztalatok, melyeket Gesell az akkori Argentína egyik gazdasági válsága folyamán szerzett, a marxizmussal szembenálló szemléletmódra késztették: az emberi munka kizsákmányolását nem a termelõeszközök magántulajdonára vezette vissza, hanem a pénzrendszer szerkezetében rejlõ hibákra. Akárcsak az antik filozófus, Arisztotelész, Gesell is felismerte pénz ellentmondásos kettõs szerepét, hiszen az, mint csereeszköz, egyrészt a piacot szolgálja, egyidejûleg azonban a hatalom eszközeként uralkodik is felette. Gesell a következõbõl indult ki: Hogyan lehetne megakadályozni, hogy a pénz a hatalom egyre elhatalmasodóbb eszköze legyen, viszont egyidejûleg semleges csereeszköz is maradjon? Szerinte két oka van a pénz piac feletti hatalmának: Elõször is az, hogy a hagyományos pénzt mint keresleti eszközt annak birtokosa - az emberi munkával, a termékekkel és a szolgáltatásokkal ellentétben - számottevõ kár veszélye nélkül visszatarthatja úgy, hogy spekulációs céllal kivonja a piacról. Másodszor is megvan a pénznek az az elõnye, hogy sokkal rugalmasabb, mint az áruk és a szolgáltatások; bevethetõ mindenkor és mindenütt, akár a dzsóker kártyajátékban. A pénznek ezért és mindenekelõtt a nagyobb összegek birtokosainak - különleges kiváltsága van: megbonthatja a kereslet és a kínálat, a megtakarítások és a befektetések körforgását, és kamat formájában jutalmat követelhet a termelõktõl és a fogyasztóktól azért, hogy lemondjanak a pénz spekulatív jellegû visszatartásáról illetve a rövid lejáratú pénzbetétekrõl, és visszajuttassák azt a reálgazdaság körforgásába. A pénz szerkezeti fölényét nemcsak tényleges visszatartása okozza, hanem már a körforgás megtörésének lehetõsége is elég, hogy a társadalmi szervezet gazdasági anyagcseréje csak akkor mûködhessen, ha a pénzt elõször is kamattal csalogatják elõ. A nyereség fontosabb a gazdaságosságnál, a termelést nem annyira az emberek szükségletei, hanem a pénz kamatozása szabja meg. A tartósan pozitív tartományban mozgó kamatláb megzavarja a nyereségnek és a veszteségnek azt az egyensúlyát, amely a piac decentrális önszabályozása szempontjából alapvetõ fontosságú. Gesell szerint ez egy igen komplex tünetû betegséget vált ki a társadalom szervezetében: a kamatos, s ezért nem semleges pénz, a jövedelmeket igazságtalanul, a teljesítménnyel ellentétesen osztja el, ami a pénz és a dologi eszközök koncentrációjába, és így a gazdaság monopolizálásába torkollik. Mivel birtokosai dönthetik el, hogy a pénz mozogjon-e vagy álljon, ezért az nem tud úgy magától áramlani a társadalom szervezetében, mint a vér az emberi testben. A társadalom ezért képtelen ellenõrizni a pénz körforgását és mennyiségének helyes adagolását; elkerülhetetlenné válik az árszint deflációs és inflációs ingadozása. Az áruk értékesítése megnehezül és munkanélküliség lép fel, ha a konjunktúra hullámzása során - a kamat átmeneti lecsökkenése miatt a majdani kifizetõdõbb befektetések reményében jelentõsebb összegeket vonnak ki a piacról. a piac semleges szolgálója lesz Gesell a pénz hatalomfosztását nem a középkori skolasztika kánoni kamattilalmának újbóli bevezetésével akarta elérni, de nem is a zsidó uzsorások felszámolásával. Sokkal inkább a pénzrendszer mai intézményének megváltoztatását akarta elérni, méghozzá úgy, hogy a pénz visszatartására költséget róna ki, amely semlegesítené a felhalmozás és a likviditás elõnyét. Ha a visszatartott pénzre díjat szabnak ki ahogy a közlekedésben is állópénzt rónak ki a tehervonatokra -, akkor az elveszíti a piac feletti uralkodó szerepét, és csupán csereeszközként fogja majd azt szolgálni. Ha nem tudják spekulációs manõverekkel megzavarni a körforgást, akkor lehetõvé válik, hogy a forgalomban levõ pénz mennyiségét állandóan úgy alakítsák az árukínálathoz, hogy annak vásárlóereje hosszú idõszakon át stabil maradjon, akárcsak a súlyok és a mértékegységek. Elsõ kiadványaiban Gesell a pénzügy organikus reformjának eszközét hangsúlyosan rozsdásodó bankók -nak hívta. Így lenne érvényes a pénzre is - mely eddig csak egy élettelen idegentest volt mind a társadalom szervezetében, mind a természet egészében a születés és a halál egyetemes törvényszerûsége; mulandóvá válna és elveszítené azt a tulajdonságát, hogy a kamat és a kamatoskamat a végtelenségig felszaporítsa. Ez a pénzügyi reform a szabályozás átfogó terápiáját jelentené, mely lebontaná a pénz folyamában levõ akadályokat, és segítene a társadalom beteg szervezetének, hogy úgy gyógyuljon ki fokozatosan magától a konjunktúrális és szerkezeti válság sokrétû tünetébõl, hogy azután stabil egyensúlyba kerülhessen, és beilleszkedhessen a természet harmónikus rendjének egészébe. Gesell az 1916-ban Berlinben és Bernben megjelent legjelentõsebb mûvében, Die Natürliche Wirtschaftsordnung durch Freiland und Freigeld (A természetes gazdasági rend szabadföld és szabadpénz révén) részletesen leírta, hogyan kerülhet egyensúlyba egymással a tõkekínálat és a -kereslet feltéve, hogy a pénz körfogása zavarmentes - egészen addig, amíg a kamatszint a mostani reál három százalékos alsó határ alá esik. Az õskamat, mely nem más, mint a dolgozó ember áldozata a pénz hatalmának oltárán, így nem lenne már a kamat része - az ezután már csak a kockázati díjból és a banki közvetítési díjból tevõdne össze. A piaci kamat az így elért egyensúlyi érték körül mozogna, ami biztosítaná, hogy a megtakarítások decentrálisan az igényekhez alkalmazkodó beruházásokba folyjanak. A szabadpénz az õskamat -tól megszabadított pénz, amely semleges a jövedelmek elosztása szempontjából, és a termelés jellegére és mértékére vonatkozóan nem tud kiváltani a vásárló és az eladó fél érdekeivel ellentmondó hatást. Gesell várakozása szerint a csonkítatlan munkajövedelem a lakosság széles rétegei számára tenné lehetõvé, hogy feladja alkalmazotti viszonyát, és magán vagy szövetkezeti vállalkozási formában önállósuljon. A föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a gondunkra bízott létalap A 19-edik és a 20-adik század fordulóján Gesell kibõvítette a pénzügy megreformálásának koncepcióját a földjog reformjának követelésével. Az északamerikai földreformátor, Henry George ( ) mûveinek olvasása ösztönözte erre, akinek gondolatait Michael Flürscheim ( ) és Adolf Damaschke ( ) terjesztették tovább Németországban. Damaschke törekvésével ellentétben, aki a föld magántulajdonának megtartása mellett csupán annak értékgyarapodását adóztatná meg a köz javára, Gesell inkább Flürscheim javaslatával értett egyet, aki a földet kártérítés ellenében magánkézbõl közkézbe adná, aztán pedig a legtöbbet kínálónak juttatná haszonbérbe. Amíg a talaj magánkézben levõ kereskedelmi áru és a spekuláció tárgya, addig nem alakulhat ki harmónikus viszony az emberek és a Föld között. A népi ideológiákkal ellentétben Gesell nem támogatta a föld és a vér összefonódásának gondolatát. Gesell, a világpolgár, az egész Földet minden egyes ember sajátjaként tekintette. Szerinte mindenkinek lehetõvé kell tenni, hogy akadálytalanul bejárja a Földet, és származásától, bõrszínétõl és vallásától függetlenül bárhol letelepedhessen. Csakúgy, mint a talajnak, az ásványi kincseknek is köztulajdonba kell kerülniük. Erre 3

4 egy nemzetközi szervezetet hozna létre, melynek az lenne a feladata, hogy kezelje az egész emberiség tuladonát képezõ kincset, valamint díj ellenében használati jogokat adjon ki rá. A nõk és férfiak gazdasági egyenjogúsítása Csakúgy mint több más földreformer, Gesell is arra gondolt elõször, hogy a föld bérbeadásából származó bevétel lehetõvé tenné az állam számára, hogy eleget tegyen a feladatainak anélkül, hogy más forrásokból is adókat kellene szednie (Single-Tax). Azonban elgondolkozott azon, hogy az elõidézõ elve alapján végül is kinek jár igazán ez a haszonbér, s arra a megfontolásra jutott, hogy a föld haszonbérébõl származó bevétel mennyisége a népsûrûségtõl, vagyis végül is a nõk gyermekszülési és nevelési hajlandóságától függ. Gesell ezért a haszonbér bevételét nevelési járandóságként az anyáknak juttatná, s a kiskorú gyermekek számától függõen havonta fizetné a házasságon kívül született gyermekek édesanyjának és a Németországban élõ külföldi anyáknak is. Minden anyát fel kellene szabadítani a pénzkeresõ apától való gazdasági függõségbõl. A két nem kapcsolatát ezáltal a hatalmi befolyásoktól mentes szerelem alapjára akarta helyezni. A Der Aufstieg des Abendlandes (A Nyugat felemelkedése) címû elõadásában Gesell reményét fejezte ki, hogy a kapitalizmustól testileg, lelkileg és szellemileg megbetegített emberiség egy kiváltságoktól és monopóliumoktól mentes, természetes piaci rendszerben fokozatosan visszanyeri egészségét és a kultúra új virágkorába léphet be. A kapitalizmusmentes piacgazdaság más úttörõi A szabadföld-szabadpénz-elmélet válasz volt mind a klasszikus liberalizmus Laissez-faire elvére mind a marxizmus tervgazdaság-elképzelésére. Nem középút a kapitalizmus és a kommunizmus között a késõbbi konvergencia vagy a mixed economies értelmében, vagyis nem egy államilag irányított kapitalista piacgazdaság, hanem az eddig megvalósított gazdasági rendszereken túlmutató alternatíva. Rendszerpolitikai értelemben kapitalizmus nélküli piacgazdaság -nak lehet nevezni. Gesell ezzel Pierre Joseph Proudhon francia társadalomújító ( ) elmélkedéseit gondolta tovább önállóan, aki már a 19. század közepe táján a föld magántulajdonát és a kamatos pénz hatalmát tette felelõssé azért, hogy a feudális abszolutizmus megszûnte után nem tudott kialakulni egy uralkodói rétegtõl mentes társadalom. Proudhon a privát földjáradékot rosszallóan rablásnak nevezte, a pénz kamatát pedig elburjánzó daganatnak. A jövedelemnek ezek a kizsákmányoló fajtái eredményezték az új uralkodó osztály, a nagypolgárság létrejöttét, amely mind az államot, mind az egyházat fel tudta használni a kispolgárság és a munkásosztály feletti uralmának gyakorlásához. Gesell alternatív modellje ezenkívül Gustav Landauer ( ) elméletével is rokonságot mutat, akit szintén Proudon inspirált, s aki aztán a maga részérõl Martin Buber-re ( ) volt nagy befolyással. Párhuzamos gondolatok mutatkoznak Franz Oppenheimer ( ) orvos-szociológus szociálliberalizmusában, illetve Rudolf Steinertnek ( ), az antropozófia alapítójának, a társadalom hármas tagolásáról szóló elméletében is. Az elsõ szervezetek Németországban és Svájcban az elsõ világháború idején Gesell elsõ munkatársa, Georg Blumenthal ( ), a földjog és a pénz reformját a társadalom természetes rendjének az elvével fûzte egybe, amely elvvel már Francois Quasnay ( ) és több más fiziokrata is szembehelyezkedett a feudális abszolutizmussal a francia felvilágosodás idején. Blumenthal 1909-ben megalapította a Fiziokrata Egyesületet (Physiokratische Vereinigung). Ez volt az elsõ szervezete Gesell követõinek, akik a berlini és hamburgi földreformerek, individuálanarchisták és szindikalisták soraiból kerültek ki. Amikor A fiziokrata (Der Physiokrat) címû lap az elsõ világháború alatt a cenzúra áldozata lett, Gesell áttelepült Svájcba, ahol az ottani földreformerek, reformpedagógusok és életreformerek körében lelt követõkre. Közösen megalapították a Svájci Szabadföld-Szabadpénz Szö4 vetséget (Schweizer Freiland-Freigeld-Bund). Gesell két elõadásában, az Arany és béke? (Gold und Frieden?) illetve a Szabadföld a béke alapkövetelménye (Freiland, die eherne Forderung des Friedens) mutatott rá, hogy milyen jelentõs szerepet játszanak a reformjavaslatai a népek békéje és a társadalmi igazságosság megvalósítása szempontjából. A két világháború között A elsõ világháború és a német novemberi forradalom befejeztével Gesell, Landauerrel való kapcsolata révén, rövid ideig népi pénzügyi megbízottként tevékenykedett az elsõ bajor tanácskormányban. Ennek bukása után elõször árulással vádolták, de aztán elejtették a vádat. Ekkor Berlin környékére költözött, ahol figyelemmel kísérte a Weimari Köztársaság fejlõdését és számos brossúrában és fogalmazványban kommentálta azt. Gesell egy lépcsõzetes, maximum 75%-os vagyonjárulékkal, a nagybirtoki tulajdonból és a nagytõkébõl akarta finanszírozni a háború következményeinek rendbehozatalát, és ezzel egyidejûleg pedig a földjogra és a pénzre vonatkozó reformja megvalósításával akarta elindítani a belföldi tõkeképzõdést, amely lehetõvé tenné Németország számára, hogy teljesíteni tudja a gyõztes hatalmak jóvátételi követeléseit. Gesell fáradhatatlanul tiltakozott az ellen, hogy ehelyett az egymást gyorsan váltogató kormányok egy nagy inflációval méginkább a középosztályt és a lakosság alsóbb jövedelmi rétegeit fosztották ki a jómódúak javára, halogatták a reparációs követelések törlesztését, Németországot a külfödi tõke beáramlásától tették függõvé és a stabil rentenmárkát (?járadékmárka, ford. megj.) lecserélték a válságra hajlamos aranyfedezetû valutára. Gesell igen korán elhatárolódott a rasszista és az antiszemita ideologiától. Bár Darwin evolúcióelmélete nagy befolyással volt rá, mégis szembehelyezkedett a szociáldarwinista gondolkodásmóddal. A túlzott nacionalizmust ellenezve síkra szállt azért, hogy Németország megbékéljen a nyugati és keleti szomszédaival. A nemzetállamok expanziós politikáját az európai államok hatalommentes föderációjának kellene felváltania. Gesell ezentúl kifejlesztette a kapitalizmus utáni világvalutarendszer alapjait. Síkra szállt egy nyílt, kapitalista monopóliumoktól és vámhatároktól, nemzeti kereskedelmi protekcionizmustól és gyarmati terjeszkedéstõl mentes világpiacért. A késõbb létrejövõ Nemzetközi Valutaalappal és Világbankkal ellentétben, amelyek az adott igazságtalan struktúra keretein belül a hatalom képviselõinek érdekeit képviselik, és ellentétben egy közös európai valutával, Gesell egy Nemzetközi Valuta-Szövetség -et akart létrehozni, amely az összes nemzeti valután felülálló, semleges világpénzt bocsátana ki és azt úgy kezelné, hogy az a szabad világkereskedelmi kapcsolatok kiegyenlítõdéséhez vezessen. A háború utáni elsõ évek nagy inflációjának köszönhetõen Gesell követõinek tábora feldagadt kb fõre. Ez a tábor azonban 1924-ben szétvált a mérsékelt liberális Szabadgazdasági Szövetségre (Freiwirtschaftsbund) s a radikális individuálanarchista Fiziokrata Harci Szövetségre (Fysiokratischer Kampfbund). Hozzájárult a szétváláshoz az a mély ellentét, melyet Gesellnek az állam leépítésé -rõl szóló messzemenõ elképzelései gyújtottak lángra. A belsõ viszálykodások gyengítették a támogatói tábort. Mivel nem sikerült tömegmozgalommá válniuk, az egész weimari idõszak alatt sokféle módon próbáltak közeledni a szociáldemokratákhoz és a szakszervezeti mozgalomhoz, valamint az akkori béke-, nõ- és ifjúsági mozgalomhoz. A Szabadgazdasági Szövetség a nagy világgazdasági válság alatt több folyamodványban járult a Reichstagban képviselt összes párthoz, melyekben intett az akkori deflációs politika következményeitõl és javaslatokat tett a válság leküzdésére. Ezek visszhang nélkül maradtak. Amikor a Fiziokrata Harci Szövetség gyakorlati kísérletei felkeltették a közvélemény figyelmét, a német birodalmi pénzügyminisztérium 1931-ben a brüningi szükségrendeletek keretein belül betiltotta azokat. Az 1932-es birodalmi választásokon a Szabadgazdasági Párt sikertelen maradt. A nemzeti szocializmus hatalomra kerülése után Gesell követõinek egy része ellenzéki magatartást vett fel és ezért ül

5 döztetésnek lett kitéve. Egy másik részük végül elfojtotta azt, amit az NS-ideológia valódi természetérõl tudott, és abban a csalóka reményben ringatta magát, hogy Hitler és Gottfried Feder talán komolyan fel szándékozzák számolni a kamatrabszolgaságot ( Brechung der Zinsknechtschaft ). Így aztán megpróbálták, vezérfunkcionáriusainak befolyásolásával, az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt) gazdaságpolitikáját belülrõl megváltoztatni. A rezsimhez való igen kockázatos taktikai hozzáidomulásuk ellenére 1934 tavaszán betiltották a szabadgazdasági szervezeteket és médiumaikat, egy részük magától oszlott fel. A totalitárius rezsim kezdeti téves megítéléséhez nem csak az a fájdalmas visszautasítás járult hozzá, amelyben a weimari pártok részesítették õket, hanem elsõsorban a tanácstalanság, hogy melyik a föld- és pénzreform megvalósításának megfelelõ útja. Ausztriában és Svájcban továbbra is léteztek szabadgazdasági szövetségek. Gesell fõ mûve megjelent angol, francia és spanyol nyelven, ezenfelül ismertetõ füzetek jelentek meg hollandul, portugálul, csehül, románul és szerbhorvátul, valamint eszperantóul. Ebbõl kifolyóan léteztek kisebb csoportok Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában. Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon az ottani német bevándorlók alapítottak csoportokat után: az újrakezdés, a feledésbe merülés, majd újjáéledés az 1970-es évek végétõl Németország akkori megszállt övezeteiben újjáalakultak a szabadgazdasági szervezetek. A szovjetek által megszállt övezetben 1948-ban feloszlatták õket; a hatalom ottani képviselõi Gesellt vagy a monopólburzsoázia apologétájának vagy pedig, akár Marx ellenlábasát, Proudhont, kispolgári szocialistá -nak tekintették, akinek céljai nem egyeztethetõk össze a tudományos szocializmus -sal. Nyugat-Németországban Gesell megmaradt követõinek nagy része a weimari pártokkal szerzett tapasztalataik miatt - egy saját pártban való tevékenykedés mellet döntött. Megalapították a Radikálszociális Szabadságpártot (Radikalsoziale Freiheitspartei), amely 1949ben a szövetségi választásokon a szavazatok csaknem 1%-át kapta meg. Majd Szabadszociális Unió-ra (Freisoziale Union) változtatták a nevüket, és az ezutáni választásokon már csak minimális szavazatszámot értek el. Gyûlésteremként azonban továbbra is mûködött a Silvio-Gesell-Ház Wuppertal és Neviges között. Az 1950-es és 60-as évek nyugat-német gazdasági csodája folytán alábbhagyott a közérdeklõdés a gazdaságpolitikai rendszeralternatívák iránt, bár híres közgazdászok, úgymint Irving Fischer és John Maynard Keynes, elismerték Gesell jelentõségét. A munkanélküliség, a környezetpusztítás és a nemzetközi hitelválság eredményeként, csak az 1970-es évek végétõl nõtt meg ismét az érdeklõdés Gesell szinte feledésbe merült alternatív gazdasági modellje iránt. Így vált lehetõvé a generációváltás is a támogatói táborban. Bázelben, a Svájci Gazdasági Archívumban (Schweizerisches Wirtschaftsarchiv) mûködik egy Svájci Szabadgazdasági Könyvtár (Schweizerische Freiwirtschaftliche Bibliothek). Németországban az Alapítvány a Pénz- és a Földreformért (Stiftung für Refom der Geldund Bodenordnung) 1983-ban kezdte meg egy Szabadgazdasági Könyvtár felépítését. Ez 1988-tól 1997-ig 18 kötetben adta ki Gesell összes mûvét, mely az elméletével foglalkozó tudományos kutatás alapkövéül szolgál. Erre épül föl egy könyvsorozat Tanulmányok a temészetes gazdasági rendrõl ( Studien zur Natürlichen Wirtschaftsordnung ) címmel, amely a TGR-mozgalom száz éves történetének áttekintésével valamint Gesell legjelentõsebb taníványának, Karl Walkernek a mûveibõl összeálított válogatással indult. Az alapítvány más, a föld- és a pénzreform kérdéseit tárgyaló könyvpublikációkat is támogat és a Társadalomtudományi Társasággal (Sozialwissenschaftliche Gesellschaft) közösen jelentetik meg a Szociálökonómiai Szemle (Zeitschrift für Sozialökonomie) címû folyóiratot ban és 1995-ben ezenkívül a Karl-Walker-díjjal (Karl-Walker-Preis) tüntettek ki olyan tudományos munkákat, me lyek a pénzpiacok reálgazdaságtól való elrugaszkodását illetve a munkanélküliség leküzdésének módjait kutatják. A Seminar für freiheitliche Ordnung (Szeminárium a szabadelvû rendszerért) Fragen der Freiheit (A szabadság kérdései) címmel egy füzetsorozatot jelentet meg. Emellett mûködik az Initiative für Natürliche Wirtschaftsordnung (Kezdeményezés a Természetes Gazdasági Rendért), amely svájci és osztrák baráti szervezetekkel közösen Gesell gondolatainak népszerûsítésére törekszik. A Vereinigung Christen für Gerechte Wirtschaftsordnung (Keresztények Egyesülete az Igazságos Gazdasági Rendért) a föld- és pénzreform gondolatát a földdel való spekuláció és a kamatszedés zsidó-keresztény-muzulmán kritikájával kapcsolja össze. Margit Kennedy, Helmut Creutz és más szerzõk Gesell elméletének aktualizálásán dolgoznak. Ebben a vonatkozásban többek között azzal kérdéssel foglalkoznak, hogyan függ össze egymással a pénzvagyon és az adósságállomány exponenciális növekedése a reálgazdaság környezetromboló növekedésével, hogyan lehet megszûntetni a gazdaság növekedési kényszerét, és hogyan lehet a föld- és pénzrefomot összekapcsolni egy ökológikus adórendszerrel. Az elmélet jelenlegi fejlõdési állapotának mérlegét nyújtja a Gerechtes Geld Gerechte Welt (Igazságos pénz igazságos világ) címû könyv. Ez a 1991-ben Konstanz-ban megrendezett konferencia 100 Jahre Gedanken zu einer Natürlichen Wirtschaftsordnung Auswege aus Wachstumszwang und Schuldenkatastrophe (Száv év gondolatai egy természetes gazdasági rendrõl kiutak a növekedési kényszerbõl és a hitelválságból) hozzászólásait tartalmazza. Az államszocializmus bukása Közép- és Kelet-Európában a rendszerek versengésében átmentileg a nyugati kapitalizmus gyõzelmét hozta. De amíg fennmaradnak a szegénység és a gazdagság közötti ellentétek és az abból kifolyó válságok és háborúk, amíg a gazdaság exponenciális növekedése szétrombolja a környezetet, és amíg az iparosított északi félteke kíméletlenül kizsákmányolja a délit, addig kutatnunk kell a szokványos gazdasági rendszerek alternatívái után. Ezek között Silvio Gesell szabadföld-szabadpénz elméletében is megtalálhatjuk a jövõ perspektíváját. Ajánlott irodalom: (Silvio Gesell, A természetes gazdasági rend szabadföld és szabadföld révén címû könyvének nyersfordítása itt olvasható) Silvio Gesell, The Natural Economic Order (translation by Philip Pye), London Helmut Creutz, A pénz-szindróma 1-2, Hifa Hungária, (Segítség mindenkinek Egyesület, Honvéd u. 40, H 1055 Budapest) Lawrence Klein, The Keynesian Revolution. London 1966 and 1980, chap. 5, pp Dieter Suhr, Der Kapitalismus als monetäres Syndrom Aufklärung eines Widerspruchs in der Marxschen Politischen Ökonomie. Frankfurt Dieter Suhr, The Capitalistic Cost-Benefit Structure of Money. New York and Berlin Gerhard Senft, Weder Kapitalismus noch Kommunismus - Silvio Gesell und das libertäre Modell der Freiwirtschaft. Berlin Margrit Kennedy, Interest and Inflation-Free Money - Creating an Exchange Medium That Works for Everybody and Protects the Earth. Okemos/Michigan William Darity Jr., Keynes Political Philosophy: The Gesell Connection, in: Eastern Economic Journal Vol. 21, No. 1 Winter 1995, pp Mario Seccareccia, Early Twentieth-Century Heterodox Monetary Thought and the Law of Entropy. In: A. Cohen, H. Hagemann and J. Smithin, Financial Institutions and Macroeconomics. Boston Marvin Goodfriend, Overcoming the Zero Bound Interest Rate Policy, in: Journal of Money, Credit, and Banking Vol. 32, No. 4/2000 (part 2), pp Bernd Senf, Die blinden Flecken der Ökonomie - Wirtschaftstheorien in der Krise. München Zeitschrift für Sozialökonomie Forrás: Werner Onken Fordította Judit Cseuz 5

6 Silvio Gesell: TERMÉSZETES GAZDASÁGI REND SZABADFÖLD ÉS SZABADPÉNZ RÉVÉN c. mûvének magyar kiadásához Mintegy tizenöt éve, a Római Klub emlékezetes tanulmányai nyomán került szakmai munkásságom középpontjába a világválság. Az elemzõ irodalom meggyõzött arról, hogy a rendszer válságával van dolgunk, azaz, hogy a jelenlegi társadalmi formáció hosszú távon nem életképes. (Csak azok számára tûnik életképesnek, akik azt látják, hogy kapnak árut a boltokban, és mennek a villamosok, de nem figyelnek a tendenciákra.) Talán elég, ha a válság probléma-komplexumából egyetlen tényezõt emelek ki: a kamatos kamatot. Egyfelõl azért, mert ennek a társadalmi formációnak ez a legfontosabb mozgatója, másfelõl azért, mert ebbõl közvetlenül levezethetõ e társadalmi formáció két fõ katasztrófa-tendenciája. A kamatos kamat folytán a pénzvagyon exponenciálisan növekszik, ez pedig az emberiség rohamos polarizálódását eredményezi. A világ állapotát és mozgásirányát, az emberiség fejlõdését értékelõ évi ENSZ-jelentés szerint a Föld lakosságának leggazdagabb egyötöde fogyasztja el az összes javak közel 90%-át, a legszegényebb egyötöde viszont a javakból 1%-kal részesedik, és kevesebb, mint napi egy dollárból próbál megélni. De még fontosabb a folyamatot figyelnünk. Bogár László már jó néhány éve figyelmeztetett: A domináns erõk hatalmi pozíciójuknál fogva, ha nem is teljesen tetszés szerint, de alapvetõen a saját javukra formálják a cserearányokat, az árfolyamokat és a kamatviszonyokat, és ennek segítségével egy világméretû szivattyút mûködtetnek, óriási erõforrástöbbletet szívnak el a világ többi részétõl. Jól jelzi ezt, hogy ben a világ globális jövedelem- megoszlásában 65% jutott a leggazdagabb 20%-nak, 3% a legszegényebb 20%-nak. Napjainkra a gazdagok részesedése 87%-ra nõtt, a szegényeké viszont 1,3%-ra csökkent. ( Tétek és esélyek - az adósságproblémáról, a világgazdaság természetérõl és lehetõségeinkrõl. Magyar Nemzet ) A másik összefüggést H.Creutz-tól idézem: A pénzvagyonok a jelenlegi gazdasági rendben kamatot követelhetnek, és követelnek is. Ennek nagyságrendjében kell a munkavégzõknek, tehát a munkavállalóknak, önállóknak és vállalatoknak az általuk kitermelt jövedelem egy hányadát átadniuk. Ezek a leadandó részek viszont nem a gazdasági teljesítménnyel azonos mértékben növekednek, hanem a többszörösen gyorsabban gyarapodó pénzvagyonokkal, illetve adósságokkal azonos mértékben. Va6 gyis az értéktermelõk évrõl-évre többet veszítenek jövedelmükbõl. Ez a veszteség csak teljesítménynöveléssel egyenlíthetõ ki, tehát a bruttó nemzeti jövedelem gyarapításával. Ezzel behatárolódik az állandó gazdasági növekedés fõ oka: amíg a kamatláb állandóan pozitív, addig növekedésre vagyunk ítélve, ha a szociális összeomlást el akarjuk kerülni. Márpedig a kamatozás révén a pénzvagyonok csak Németországban naponta több mint 1000 millió márkával növekednek. (Helmut Creutz: A pénzszindróma. HIFA Hungária kiadása. 2. kötet 59. és 62.old.) Ez a kényszerû növekedés pedig nem engedi meg a vállalkozóknak, hogy figyelembe vegyék a természeti környezet megóvásának követelményeit, aminek következtében rohamosan romlanak életünk természeti feltételei. E tendenciák ismeretében érthetõ izgalom fogott el, amikor rábukkantam Silvio Gesell kamatmentes piacgazdaság elméletére, amelyet a hivatalos közgazdászok, és nyomukban a politikusok õk tudják miért - nemlétezõnek tekintenek, holott a közgazdasági gondolkodás olyan nagyságai, mint Maynard Keynes és Irving Fisher a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak Silvio Gesellrõl, és elgondolásainak helyességét a 30-as években számos helyi kezdeményezés a gyakorlatban is igazolta, amíg ezeket az ellenérdekelt bankkörök nyomására a kormányok be nem tiltották. Arra a meggyõzõdésre jutottam, hogy Gesell természetes gazdasági rend -je megadja a kulcsot a világválság megoldásához. Erre az elméletre olyan program építhetõ, amely megfelel mind a szociális igazságosság, mind a természettel való harmónia követelményeinek. E felismerés alapján dolgoztuk ki mûhelytársaimmal a Fennmaradás Társadalmi Programját, amely meggyõzõdésünk szerint sikeres alternatívája lehet az egyre kilátástalanabb válságba süllyedõ globális kapitalizmusnak, nemcsak Magyarország számára. Ezért tekintettem feladatomnak, hogy lefordítsam, és megfelelõ válogatásban közreadjam Gesell alapmûvét, és külön kötetben, vele átadjam az érdeklõdõknek a Fennmaradás Társadalmi Programját is. Síklaky István

7 7

8 jelenti, hogy ha kamat helyett forgalmi illetéket vezetnénk be, legtöbbünknek megduplázódna a jövedelme, vagy ugyanazon életszínvonalért arányosan kevesebbet kellene dolgoznunk. A harmadik alapvetõ tévedés abban nyilvánul meg, hogy azt hisszük, ez a kamat, fizessük bár hitel után vagy az árakban elrejtve, feltétlenül jogos. Kevesen tudják ugyanis, hogy a kamatnak és a kamatos-kamatnak a javak folyamatos és teljesen legális újraelosztásában van szerepe a kispénzûektõl a sokpénzûek felé. Ha például a német háztartásokat tíz egyenlõ nagyságú csoportba osztjuk, akkor kiderül, hogy 80%-uk kevesebb kamatot kap, mint amennyit kifizet, 10%-uk nagyjából ugyanannyit kap, mint amennyit kifizet, és csak a maradék 10% húz busás hasznot a rendszerbõl. Az igazságosság - miszerint takarékbetéteink és befektetéseink után minden fizetett kamatot visszakapunk -, alaposabban megvizsgálva, csupán képzelgés. Kamatnyeresége csak a lakosság 10%-ának van, s ez abból származik, amit a nagy többség a kamaton veszít. Ahhoz, hogy ebben az üzletben nyereségesek legyünk, egy több mint ötszázezer márkás kamatozó betétre lenne szükségünk. Németországban jelenleg naponta egymilliárd márkát (az egyes után kilenc nulla következik) oszt újra a rendszer a munkából élõktõl a pénzüket kölcsönadni tudók javára. Ma a kamatrendszer legnagyobb nyertesei a bankok, a biztosítótársaságok és a multinacionális konszernek. A német bankok kamatjövedelme az 1971 és 1981 közötti idõszakban körülbelül a négyszeresére növekedett, egyedül 1978 és 1994 között 111 milliárd német márkáról 482 milliárd márkára nõtt. A vállalkozói nyereség 1971-tõl 1981-ig 45%-kal nõtt, de 1979 és 1982 között csökkent (vö. Creutz [1997], 1. köt., 226. o.). A konszernméreten aluli cégeknél a baloldali pártok által még mindig sugalltnál jóval kevesebb az érdekellentét a vállalkozók és a munkavállalók között, mint általában a jövedelmükért dolgozni kénytelenek és a munka nélkül jövedelemhez jutók között. Ez utóbbiak többnyire olyan multinacionális konszernek, amelyek pénzügyi befektetéseikkel többet keresnek, mint a termelésükkel, valamint a bankok és a biztosítók. A negyedik alapvetõ tévedés szerint azért kell kamatot fizetnünk, hogy az inflációt kiegyenlítsük. Valójában az infláció annak a pénzrendszernek a szükséges velejárója, amelyben a kamatra a pénzforgás biztosítása miatt van szükség. Különbözõ gazdasági mutatók összehasonlításával lehet ezt megvilágítani. Az es idõszakban a Német Szövetségi Köztársaság bruttó hazai terméke (GDP-je) a négyszeresére nõtt, éppen úgy, mint a bruttó és nettó bérek és járandóságok, valamint az állami bevételek. Mindeközben ugyanakkor az állam kamatterhei a tizennégyszeresükre nõttek. Ezen egyensúlytalanság enyhítésére az egyik lehetõség több pénz kibocsátása, azaz infláció gerjesztése. Az infláció leginkább a lakosságnak megint csak azt a részét érinti, amelynek az inflációval szemben nincs értékálló tulajdona (földje vagy háza), és a kamatrendszerben egyébként is mindig mindenre ráfizet. A piacgazdaság erõinek játékában a kamat ezért hamis ármechanizmushoz vezet: a játékosokat (a gazdaság szereplõit) kamatköltségekkel bünteti, a játék elrontóit pedig, akik készpénzt (likviditást) tartanak a kasszában, kamatbevétellel jutalmazza. A kamat ily módon teljesítmény nélküli jövedelmet tesz lehetõvé, növekedésre kényszeríti a gazdaságot, és tovább növeli a jövedelmek közötti egyenlõtlenséget. Bernard Lietaer becslése szerint a rendelkezésre álló pénzmennyiség 2-3%-a is elég volna ahhoz, hogy világszerte minden áruforgalmat le lehessen bonyolítani. A többi 97% spekulációs célokat szolgál, valuták megingatását teszi lehetõvé (lásd Soros György megnyilatkozását az írás elején), és nemcsak teljes mértékben terméketlen, de veszélyes is mindenki számára - fõleg azért, mert javarészt olyan emberek és szervezetek kezében összpontosul, akiknek és amelyeknek egyetlen céljuk, hogy még több pénzt szerezzenek vele. Nagyjából 1890 óta létezik a Silvio Gesell által megfogalmazott pénzrendszer és természetes gazdasági rend, amely a kapitalizmushoz és a kommunizmushoz körülbelül úgy viszonyul, mint a ptolemaioszi 8 világkép (amely szerint a Nap kering a Föld körül) a kopernikuszi világképhez (amely ennek pontosan az ellenkezõjét állítja). Gesell azt javasolja, hogy kamatszedés helyett a pénzt vonják állami hatáskörbe, s a pénzforgás biztosítása érdekében szedjenek érte pénzhasználati, illetve pénzvisszatartási illetéket. Ez az illeték nem azoknak kedvezne, akiknek a szükségesnél több pénzük van, hanem az államnak, a régiónak vagy a közösségnek, amely kibocsátja és végül is használja. A pénz szerepét ezzel csereeszköz funkciójára korlátoznák. Ha több van valakinél, mint amennyire pillanatnyilag szüksége van, akkor beviszi a bankba, ahol kölcsönként újra forgalomba hozzák. A mai szokások így nemigen változnának, és a takarékosságra továbbra is ösztönöznének. A látra szóló betéten a pénzt ugyanis készpénzként kezelik és pénzhasználati illeték terheli, míg a takarékszámlán nem. A pénz megtartja értékét (mert a mai pénz számára az államadósság mérséklése és a munkahelyek megtartása céljából nélkülözhetetlen infláció megszûnik). Az adósnak azonban a bank munkadíjat, valamint kockázati prémiumot számol fel, amit azonban kismértékben eddig is minden tranzakció esetén megtett, s többnyire nem tesz ki 2,5%-nál többet. Noha Keynes már 1936-ban megjósolta, hogy a jövõben többet fogunk tanulni Gesell, mint Marx szellemétõl, ez a jövõ még mindig nem érkezett el. Kérdés, hogy lesz-e elegendõ idõnk a változtatáshoz. Az ökológiai egyensúly - és alighanem a világgazdasági rendszer egyensúlya is - bármikor felbomolhat, s ezt mindenki, gazdagok és szupergazdagok, a rendszer eddigi haszonélvezõi is meg fogják szenvedni. A küszöbönálló katasztrófa jó alkalom lenne arra, hogy teljesen más alapokra építkezzünk egy ökologikus pénzés gazdasági rendszer jegyében. HIVATKOZÁSOK Creutz, H. [1997]: A pénz-szindróma - Utak a válságmentes piacgazdasághoz; 2 kötet, HIFA HUNGÁRIA, Budapest Gesell, S. [1949]: Die Natürliche Wirtschaftsordnung; Rudolf Zitzmann Verlag; Lauf bei Nürnberg; 9. kiadás; angolul: The Natural Economic Order; vagy Soros Gy. [1999]: A globális kapitalizmus válsága - Veszélyben a nyílt társadalom; Magyar Könyvklub - Scolar, Budapest Lábjegyzetek: (1) Az január 31-én Düsseldorfban, az Initiative für Natürliche Wirtschaftsordnung (INWO Kezdeményezés a természetes gazdasági rendért) kongresszusán elhangzott elõadás ( Vladimir Svitak által rövidített változata (in. Svitak, V. [szerk.]: Strukturen des Aufbruchs - von der Konkurrenzgesellschaft zur Solidargemeinschaft; Hirzel, Stuttgart, 2001, o.). A fordítást Kocsis Tamás vetette egybe a német eredetivel. Az írást a szerzõ szíves engedélyével közöljük. (2) Soros György itt arra a válságsorozatra utal, amellyel az 1987-es tõzsdekrachot követõ, pénzügyileg nyugodt periódus lezárult. A sorozat 1997 júliusában Thaiföldön kezdõdött, majd novemberben Hong Kong-ban (és Kelet-Ázsiában), 1998 februárjában Indonéziában, végül Oroszországban okozott jelentõs, az egész világra kiható pénzügyi problémákat. (A szerk.) (3) Az említett fedezeti befektetési alap (hedge fund) 5 milliárd amerikai dolláros saját tõkével 125 millió dolláros hitelt vett fel, s ezzel - az évi közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazott elmélet alkalmazásával és kidolgozói, Myron Scholes és Robert Merton aktív közremûködésével milliárd dolláros spekulációba fogott. Az említett válságsorozat az alapot megrendítette, melynek közelgõ összeomlása a teljes pénzügyi rendszert fenyegette. Ezt elkerülendõ az amerikai jegybank (Fed) 14 nagybank összefogásával 3,625 milliárd dolláros mentõcsomagot dolgozott ki, s a gyengélkedõ fedezeti befektetési alapokat nagyrészt átvette. Bõvebben lásd Dunbar, Nicholas: A talált pénz - Egy pénzgyár tündöklése és bukása, A pénzpiacok természetrajza; Panem-John Wiley & Sons, Budapest, 2000 (A szerk.) (4) Inflációval terhelt rendszerünkben persze nem a konyhaszekrényben vagy a párnahuzatba varrva õrzi meg az értékét. (A szerk.) (5) január 1-tõl Németország hivatalos pénzneme az euró. A hivatalos átváltási árfolyam: 1 német márka = 0,5112 euró. (A szerk.) Fordította: Andrásfalvy András Forrás: Margrit Kennedy

9 A kamat megszûnése a környezetet is megmenthetné állítja egy alternatív közgazdász A tõkés termelési módot kell megszüntetni vagy átalakítani - mondják sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Maga az árutermelés és piacgazdaság megszüntetendõ? A tõkés magántulajdon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni és megszüntetni? Az a környezetvédõ, aki nem a környezetpusztítás okai ellen lép fel, a természet ellensége - idézi Chomsky szállóigévé vált gondolatát Síklaky István alternatív közgazdász. A környezetrombolás közvetlen oka a gazdaság terjedelmének állandó növekedése - folytatja. A Föld zárt rendszer, s ennek egyik alrendszere sem bõvülhet korlátlanul. Le kell tehát valahogy állítani a gazdaság növekedését - vonja le a következtetést. Eddig a pontig nagyon sokan értenek egyet Síklakyval. A Római Klub híres jelentése nyomán egész tudományos irányzatok fejlõdtek ki, amelyek a növekedésben látják a bajok okát. Szélesnek mondható az egyetértés abban is, hogy az állandó növekedési kényszer a tõkés gazdaság alaptörvénye. A tõkés gazdaság csak növekedés közben lehet egyensúlyban. A növekedést pedig olyan mutatóban - a GDP-ben - méri, amely alkalmatlan a gazdaság és társadalom valódi állapotának, pláne a népjólétnek a mérésére. A tõkés termelési módot kell tehát megszüntetni vagy átalakítani - mondják megint csak nagyon sokan. Igen, de egészen pontosan mit? Maga az árutermelés és piacgazdaság megszüntetendõ? A tõkés magántulajdon? Esetleg a kizsákmányolás egyéb formáját kellene felismerni és megszüntetni? Kamat nélküli piacgazdaság Síklaky István szokatlan dolgot állít: szerinte a kamatgazdaságtól kellene megszabadulni. Az áruk és szolgáltatások elõállítóira hatalmas terheket ró, hogy költségeik és profitjuk fedezetén túl a pénztõke kamatát is meg kell termelniük a pénztulajdonosok számára. Síklaky azt vallja ezért (Silvio Gesell német közgazdászt követve), hogy nem általában a magántulajdon, hanem a kamatozó kölcsönpénz a kizsákmányolás forrása. Érvelése szerint a profit a vállalkozó tevékenységéhez kötõdik, de a kamat mögött semmilyen hasznos cselekedet nem áll. Az a teher, amit a kamatfizetési kötelezettség ró a piaci szereplõkre, végsõ oka az inflációnak, a túltermelési válságoknak. A kamat kényszeríti állandó növekedésre is a termelõket - állítja Síklaky István - ezért a kamatgazdaság áll a környezet katasztrofális pusztulása mögött is. Ha így van, meg kellene szabadítani a gazdaságot a kamattehertõl - folytatódik az okfejtés. De vajon lehetséges-e ez, és hogyan? Síklaky Silvio Gesell javaslatát ajánlja figyelmünkbe. Gesell A természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén címû, 1913-ban megjelent munkájában lefektette a kamat nélküli piacgazdaság alapelveit. Ha igaz, hogy a bajok mögött a kamatgazdaság jellemzõi állnak, akkor a Gesell-féle szabad pénzen alapuló gazdaság biztosíthatná a fenntartható fejlõdést véli Síklaky István. Szabadpénz-rendszer Mi is ez a szabad pénz? Gesell szellemes technikát dolgozott ki annak biztosítására, hogy a pénztulajdonosok legfõbb céljává váljon minél gyorsabban szabadulni a pénzüktõl. Azt ajánlja, hogy a gazdaság szereplõinek kezében lévõ pénz a jegybank által szabályozott nyilvános elvek szerint állandóan veszítsen értékébõl. A pénztulajdonosok tehát kénytelenek negatív kamattal számolni. Ilyen körülmények között nem érné meg a pénzen ülni. Gesell javaslata megteremtené tehát a forgásbiztosított pénzt. A negatív kamat drágítaná a kölcsönügyleteket és spekulációt, a hitelkínála egyensúlyba kerülne a kereslettel, s végsõ soron megszûnne a pénztõke kamata - mondja Silvio Gesell nyomán Síklaky István alternatív közgazdász. A szabad pénz értelmetlenné tenné a tõkés számára a tõke kivonását a termelésbõl. Ha tudom, hogy minden 100 forintom 50 fillérrel kevesebbet ér a következõ hónapban, vásárolni fogok. De nem azért vásárolok, mert pénzem van, hanem azért van pénzem, hogy vásároljak. Persze semmilyen rendszer nem garantálja önmagában a társadalmi gondok megoldását szögezi le Síklaky. A kamat nélküli piacgazdaság sem automatikusan válna környezetkímélõvé. A bõvülés állandó kényszerének kikapcsolásával azonban jó feltételeket teremtene a környezettel békében élõ rendszer mûködtetéséhez. Kísérletek helyett nemzetközi egyezmények? A szokatlan gondolat vitákat vált ki. A közgazdasági társaság vitáján, amit a Közgáz környezetgazdaságtani mûhelye szervezett, Kiss Károly alternatív közgazdász például alapvetõ kifogásokat fogalmazott meg Síklaky gondolatmenetével kapcsolatban. Kiss Károly bírálata azért érdekes, mert nem a sokat kárhoztatott neokonzervatív közgazdaságtan irányából érkeztek ellenvetései. Kiss személyében a környezetpusztítás közgazdasági megoldásait kutató irányzat képviselõje szólalt meg. Kiss Károly úgy látja, hogy nem lehet a kamatot kikapcsolni a piacgazdaság mûködésébõl. Aki a kamatot próbálja megszüntetni, annak a profitot is meg kell szüntetnie, ezzel viszont maga a piacgazdaság omlana össze, hogy valamiféle szovjet típusú gazdaság lépjen a helyébe. Ez pedig, mint mondja, elfogadhatatlan. A bíráló a kísérletezés helyett a piacgazdaságnak bizonyos területeken - szociális, környezeti kérdésekben - történõ korlátozását tartja célravezetõnek. Kétségeink ellenére is folytatni kell a nemzetközi egyezmények, kölcsönösen kikényszerített korlátozó intézkedések útján - mondja. Akciókutatás társadalmi reformok kísérletezés útján A kamat nélküli piacgazdaság életképességérõl az elméleti vita mellett kísérleti úton is információkat szerezhetünk - hívja fel a figyelmet Síklaky István. Gesell és követõi a 20. század elsõ felében, a Nagy Válság éveiben városi önkormányzatok segítségével kipróbálhatták a szabadpénz-rendszert. A beszámolók szerint sikerrel. Ugyancsak a beszámolók szerint a további kísérletezés a feleszmélõ bankszektor nyomása miatt vált lehetetlenné - mutat rá Síklaky. Mindenképpen elõny, ha egy gazdasági vagy társadalmi reformjavaslat helyi szinten kikísérletezhetõ, mielõtt széles körben bevezetnék az ötletet. A magyar - illetve általában a kontinentális európai - társadalomtudományban szokatlan, hogy az elméleti viták mellett kísérleti eredményeket is figyelembe vegyenek. A tényeket sokkal inkább tisztelõ amerikai és angol kutatók számára természetes, hogy mindazon eszméket, amelyek kis méretekben kísérletezhetõk, nemcsak megvitatják, de ki is próbálják a valóságban. A kísérleti társadalomjavítás, az akciókutatás módszere önálló tudományos ágazattá izmosodott. Az angolszász országokban nehéz is megállapítani, hol végzõdik a tudomány, és hol kezdõdik a politika, illetve a reformmozgalmak terepe. A válságokra nem elsõsorban politikai pártok alapításával vagy tüntetésekkel válaszolnak. Az angolszász világban a helyi kísérletek szaporodása jelzi a legbiztosabban az új születését. (Lásd errõl részletesebben Percenként forradalom címû írásunkat a NOL-on.) Liska Tibor munkatársa nem tagadja meg magát Bizonyára nem véletlen, hogy Gesell szabadpénz-rendszerét éppen Síklaky István kínálja fel kísérletezésre. Síklaky ismert munkatársa volt a szabadpiac és vállalkozás apostolának, Liska Tibornak. Síklaky István nevéhez fûzõdik a nyolcvanas évek elején nagy port felvert Liska-féle szentesi vállalkozási kísérlet lebonyolítása. Liska Tibor a piaci folyamatok teljes felszabadítását, a magántulajdon monopóliumának megszüntetését hirdette, Síklaky Gesell nyomán a pénztõke monopóliumának megszüntetésén töpreng. A lényeg az eltérések ellenére nagyon hasonló: a kapitalista piacgazdaság alapvetõ reformjának útjait keresik. Nem azt javasolják azonban, hogy ugorjunk fejest az ismeretlenbe, hanem csak azt, hogy bátor és szellemes kísérletekkel kutassuk a körmünkre égõ problémák megoldásait. Forrás: Tamás Tibor NOL 9

Piacgazdaság kapitalizmus nélkül

Piacgazdaság kapitalizmus nélkül Piacgazdaság kapitalizmus nélkül Összefoglalás az eszme alapgondolatairól, történelmi eredetérõl és jelenlegi fejlõdési állapotáról, szervezeteirõl, valamint az ajánlott irodalomról Werner Onken - Fordította

Részletesebben

Kétezeregy Kiadó. Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend. Kétezeregy Kiadó. ISBN 963-86243-8-8 380 oldal 3900 Ft

Kétezeregy Kiadó. Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend. Kétezeregy Kiadó. ISBN 963-86243-8-8 380 oldal 3900 Ft A természetes gazdasági rend.......... 2 Piacgazdaság kapitalizmus nélkül...... 3 A pénz: A piac uralkodójából... a piac semleges szolgálója lesz A föld: kereskedelmi áru és spekuláció tárgya helyett a

Részletesebben

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka

A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere. A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A kamatos pénz fenntarthatatlan intézményrendszere A kamatos pénz a környezeti, társadalmi és gazdasági válságok oka A növekvő különbségek oka A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott,

Részletesebben

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet)

Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság. Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) Pénzügyi-rendszer és fenntarthatóság Gyulai Iván (Ökológiai Intézet) A pénz funkciói Csereeszköz Árösszehasonlító Elszámolási egység Értékmegırzı, értékátruházó Az értékırzı funkció a csereeszköz funkciónak

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke

Részletesebben

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13.

Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek. Jólét és szegénység. 2013. február 27., március 6. és március 13. Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák Miért az európai civilizáció hódította meg a világot,

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés

Árfolyamok. Miskolci Egyetem mesterképzés Árfolyamok Miskolci Egyetem mesterképzés 24 órás devizapiac (Forex) Dollár/euró árfolyam alakulása (1999-2014 hónapvégi,ecb) 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 0,9 0,8 jan..99 jún..99 nov..99 ápr..00 szept..00

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Horvath Julius. 14. Fejezet. Pénz, kamatláb és valutaárfolyam. Slides prepared by Thomas Bishop

Horvath Julius. 14. Fejezet. Pénz, kamatláb és valutaárfolyam. Slides prepared by Thomas Bishop Horvath Julius 14. Fejezet Pénz, kamatláb és valutaárfolyam Slides prepared by Thomas Bishop Tartalom A pénz definíciója Az egyéni pénzkereslet Aggregált pénzkereslet Pénzkínálat és árfolyam rövid távon

Részletesebben

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Kérjük, hogy a hallgató a dolgozatot az internet következő címére töltse fel: moodle.uni-corvinus.hu

Kérjük, hogy a hallgató a dolgozatot az internet következő címére töltse fel: moodle.uni-corvinus.hu Információ a kreditre igényt tartó hallgatók számára A vizsgakérdések a következő címeken érhetőek el: moodle.uni-corvinus.hu, vagy a http://web.unicorvinus.hu/ohg/index.php?page=targyaink/targy.php&targy=53

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.

TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. 2. előadás TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA 2 Új fogalmak 1. Infláció (defláció) 2. Kamat(ok) 3. Munkanélküliség

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Pénz nélkül: cseregazdaság

Pénz nélkül: cseregazdaság Pénz nélkül: cseregazdaság Közgazdasági alapismeretek 8. előadás A pénzpiacok EKF Csorba László Kiskakas vízért megy Jól van apjuk Piros kanadai gémkapocs lakóház Óriási bizonytalanság, + nagy időigény

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

TestLine - A nemzetállamok kora Minta feladatsor

TestLine - A nemzetállamok kora Minta feladatsor soport: 7. osztály átum: 2016.10.14 Típus: Témazáró dolgozat Intézmény: Kerecsendi Magyary Károly Általános Iskola Oktató: Nagy György Kína az ópiumháborúk után félgyarmat lett. Mit jelent a kifejezés?

Részletesebben

Miért jó az euro az uniónak? Megszűnik az árfolyamkockázat az eurozóna tagországain belül. 1999.01.01. VIRTUÁLIS VALUTA 2002.01.01 BANKJEGYEK, ÉRMÉK Az EURO jele: Tudod-e, hogy mi volt az euro előtti nemzeti

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN december 28.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN december 28. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN 2018. december 28. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2018-BAN 2. A 2019. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Chapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop

Chapter 15. Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon. Slides prepared by Thomas Bishop Chapter 15 Árszínvonal és valutaárfolyam hosszú távon Slides prepared by Thomas Bishop Bevezetés Egységes ár elve Vásárlóerő paritás (Purchasing Power Parity) Az infláció és az kamatlábak közötti hatás:

Részletesebben

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok

Részletesebben

Makroökonómia. 9. szeminárium

Makroökonómia. 9. szeminárium Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika Infláció, növekedés, gazdaságpolitika Makroökonómia - 9. elıadás 1 Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése:

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

Erős vs. gyenge forint

Erős vs. gyenge forint 2010 február 15. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Naponta halljuk a hírekben, hogy most épp gyengült vagy erősödött a forint, hogyan

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában

Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában Bartha Eszter Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában A hatalom kérdései a munka világában REWORK-OTKA Kutatócsoport műhelyszemináriuma 2017. január 19. hivatalos ideológia

Részletesebben

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011)

100 éves a Közgaz! 1. forduló. Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) (1911-2011) 100 éves a Közgaz! (1911-2011) Te lehetsz a jövő közgazdásza! (Vetélkedő kaposvári általános iskolák 7. és 8. osztályos tanulói számára) 1. forduló Válaszd ki a helyes választ, majd vezesd fel a mellékelt

Részletesebben

A gazdasági helyzet alakulása

A gazdasági helyzet alakulása #EURoad2Sibiu 219. május A gazdasági helyzet alakulása EGY EGYSÉGESEBB, ERŐSEBB ÉS DEMOKRATIKUSABB UNIÓ FELÉ Az EU munkahelyteremtésre, növekedésre és beruházásra irányuló ambiciózus programja, valamint

Részletesebben

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?

Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu

Részletesebben

Coming soon. Pénzkereslet

Coming soon. Pénzkereslet Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)

Részletesebben

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Lankadt a német befektetők optimizmusa www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2016. május Budapest, 2016. július 11. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám: Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.

Részletesebben

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak. (makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya

Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó

Részletesebben

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország

Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lakossági pénzügyi megtakarítások EU vs.. Magyarország 33,0% 13,0% 14,0% 8,0% 28,0% 12,0% 16,0% 10,0% 32,0% 34,0% 24,0% 9,0% 38,0% 27,0% 2,0% 15,0% 13,0% 15,0%

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata

Vállalati pénzügyek II. Részvények. Váradi Kata Vállalati pénzügyek II. Részvények Váradi Kata Járadékok - Ismétlés Rendszeresen időközönként ismétlődő, azonos nagyságú vagy matematikai szabályossággal változó pénzáramlások sorozata. Örökjáradék Növekvő

Részletesebben

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST!

Könyvszemle. Szakirodalom. Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Könyvszemle Krugman, P.: Elég legyen a válságból! MOST! Akadémiai Kiadó. 2012. Budapest. (End This Depression NOW!) W. W. Norton Company. 2012. New York, London. Ha létezik közgazdasági bestseller, a Nobel-díjas

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor

Makroökonómia. 4. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor Makroökonómia 4. szeminárium 1 Emlékeztető Jövő héten dolgozat 12 pontért! Definíció Geometriai feladat Számítás 2. házi feladat 2 pontért Gyakorlásnak is jó Hasonló feladatok várhatók a ZH-ban is Könyvet

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA A Bizottság hozzájárulása a vezetői ütemtervhez #FutureofEurope #EURoadSibiu GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KONVERGENCIA AZ EU-BAN: A FŐBB TÉNYEK 1. ábra:

Részletesebben

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3 I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése A helyi pénz gazdaságtörténeti

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci

A globalizáció hatása a munkaerőpiaci A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013

AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 AMWAY GLOBÁLIS VÁLLALKOZÓ RIPORT 2013 Bátorítani a vállalkozó szellemet megszűntetni a kudarctól való félelmet A Survey of Amway Europe, October 2013 A kutatás Adatfelvétel: Minta: Országok: Módszer: Intézet:

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

Rövid távú modell II. Pénzkínálat Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot

Részletesebben

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei Gazdasági ismeretek Írásbeli vizsgarész: A tanuló feladatlapot kap, ami a félév témáinak tananyagát öleli fel. 60 perc áll rendelkezésére a feladatok megoldására. Az írásbeli munka értékelési szempontja:

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Államháztartási szakellenőrzés

Államháztartási szakellenőrzés Nagy Orsolya, Németh Edit Államháztartási szakellenőrzés A kiadvány a 14447/14/2009 ügyiratszámon 2009. november 25-től tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott. Szerzők: Nagy Orsolya, 2009 Németh Edit,

Részletesebben

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

csütörtök, április 30. Vezetői összefoglaló

csütörtök, április 30. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. április 30. Vezetői összefoglaló Szerdán negatív tartományban zártak a nemzetközi részvényindexek. Elérte a 302-es szintet a forint ma reggel az euróval szemben. Átlag feletti forgalom

Részletesebben

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 3. Előadás A karakterisztikai elmélet Bizonytalan körülmények közötti választás A karakterisztikai elmélet Hagyományos modell a fogyasztó különböző

Részletesebben

3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI

3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3. A VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI 3.1 A vállalkozás eszközei és szerepük a gazdálkodásban A vállalkozás tevékenysége ellátásához felhasznált eszközeit a számviteli törvény a következő csoportokba rendezi:

Részletesebben

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási

Részletesebben

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011.

Raiffeisen Euró Likviditási Alap. Féléves jelentés 2011. Raiffeisen Euró Likviditási Alap Féléves jelentés 2011. I. A Raiffeisen Euró Likviditási Alap (RELA) bemutatása RAIFFEISEN EURÓ LIKVIDITÁSI ALAP FÉLÉVES JELENTÉS 2011. 1. Alapadatok Alap neve: Felügyeleti

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMO-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Rövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe

Rövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe Rövid távú modell Pénzkereslet, Kuncz Izabella Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Kuncz Izabella Rövid távú modell Pénzkereslet, Mit tudunk eddig? Elkezdtük levezetni a rövid

Részletesebben

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Rövid távú modell III. Pénzkereslet, Félév végi dolgozat 40 pontos vizsga május 23. hétf 10 óra május

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben