A külföldi egyetemjárás és a magyar értelmiségi szerep kapcsolata
|
|
- Elvira Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Forrás: A külföldi egyetemjárás és a magyar értelmiségi szerep kapcsolata Szögi László Az európai centrum és periféria viszonyának vizsgálatában fontos és eredményes kutatási téma a külföldi egyetemjárás összeurópai jelenségének bemutatása. A peregrináció nem csupán ott fontos, ahol egyetemek nincsenek, vagy csak későn alakulnak, hanem minden országban, és minden korban szerves részét kell, hogy képezzék az értelmiség-és tudásképzésnek. Kreatív eredmények elérésére a tudomány nemzetközi tendenciájának ismerete és nemzetközi tapasztalatok nélkül nem lehet számítani. A külföldi egyetemjárás éppen ezért egyidős az európai egyetemek alapításával és néhány diktatórikus korszak kivételével folyamatos is volt a magyar kultúrtörténetben és biztosan állíthatjuk, hogy a jövőben csak erősödni fog. A peregrináció hatása az elmúlt 100 évben Európa minden nemzeténél fontos témává vált, és napjainkban is rendkívül gazdag a szakirodalma. (A kutatás számszerű eredményei:) Az általam, immár egy évtizede vezetett kutatás egyik távlati célja az 1526 és 1918 közötti külföldi magyar egyetemjárás teljes adattárának elkészítése, nagyobb részt az eredeti levéltári források alapján. Egy forráskiadvány sorozat eddigi 16 megjelent és hat megjelenés alatt álló kötetében eddig mintegy 90 ezer külföldi beiratkozás adatait gyűjtöttük össze. Korábban főleg az 1789 és 1919 közötti külföldi tanulmányokat tártuk fel, most ennek bővítése és kiegészítése, illetve korábbi történeti periódusok kutatása folyik. Közeli célunk egy olyan, mintegy 100 ezer beiratkozást tartalmazó számítógépes adatbázis létrehozása, amely alkalmas a legkülönbözőbb lekérdezésekre is, így számos tudományterület kutatását szolgálhatja. Egy konkrét példán keresztül szeretném érzékeltetni a valóban térben és időben egyaránt hatalmas kutatási téma lehetséges eredményeit. A magyar tudomány és kultúra fejlődésében különleges helyet foglal el a dualizmus időszaka, annak is a második fele, amikorra kiépült a hazai tudományosság korszerű intézményhálózata és a magyar tudomány alkotó módon kapcsolódott be az európai tudomány fejlesztésébe. Közel egy évtizedes kutatásaink nyomán ma már csaknem egészen pontos adatokkal rendelkezünk e korszak, az 1890 és 1919 közötti hazai és külföldi egyetemi tanulmányainak nagyságrendjéről. A korabeli statisztikák alapján egészen pontosan meg tudjuk mondani, hogy hány hallgató iratkozott be a történelmi Magyarország egykori egyetemein, főiskoláin és akadémiáin, valamennyi intézménytípust beleértve. Ez a szám 1890 és 1919 között beiratkozást mutat, ami azt jelenti, hogy átlagban négyévi tanulást feltételezve, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóval számolhatunk. Ugyanebben az időben kb külföldön beiratkozóval számolhatunk, akik közül a legtöbb természetesen itthon is folytatott felsősokú tanulmányokat. (kb. 23,4 %) E szám rendkívül érdekes, hiszen ez azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik hallgató eljutott Magyarországról egy külföldi egyetemre, vagy főiskolára és legalább részképzés formájában európai ismeretekre tett szert. Úgy véljük, hogy ez az arány feltűnően magas, különösen, ha a XX. század bezárkózó felsőoktatás-politikáját tekintjük. A több mint 18 ezer külföldön is tanult hallgatóból nyílván csak egy csekély hányadnak sikerült később alkotó módon hozzájárulni a világ tudományosságának fejlődéséhez ez ma már pontosan kimutatható de az a közeg, amely a tanulmányokhoz lehetőséget biztosított nagymértékben segítette elő a fejlődést. Nem véletlen tehát a korabeli Magyarország pezsgő, gyorsan fejlődő, tudományos kulturális élete.
2 Eddigi ismereteink szerint a középkorban, tehát Mohácsig mintegy 13 ezer külföldön tanult magyarországi értelmiségivel számolhatunk. A peregrinusok száma a korai újkorban, vagyis ebben az összefüggésben 1526 és 1789 között beiratkozóval határozható meg, s végül a bennünket közelebbről érintő hosszú XIX. században, azaz 1789 és 1919 között külföldi beiratkozóval számolhatunk, akiknek 31,5 %-a után indult külföldre. A külföldön tanultak száma természetesen nem 95 ezer volt, hanem ennek a felét sem érte el, hiszen egy személyre átlagban minimum két beiratkozást számíthatunk. Számításaim szerint a francia forradalom előtt protestáns peregrinusok esetében a tényleges szám kb. a beiratkozottak fele, katolikus esetben talán kétharmada. Ezzel együtt az egyetemjárás szokása Magyarországon minden korszakban meghaladta az európai átlagot, aminek egyik természetes oka a hazai egyetemi rendszer igen késői kiépülése, de másik oka az a jelentős motiváció, ami nemzetiségtől és felekezettől függetlenül jellemezte e térséget. Ennek következtében igen nagy társadalmi igény, ha úgy tetszik kötelező szokás volt a tudást a legnagyobb európai kulturális központokban megszerezni. A magyarországi recepció nagyságrendjét ez a tény, döntően befolyásolta. A peregrináció számban és kiterjedésében legnagyobb méreteit éppen a XIX XX. század fordulóján érte el, több mint 18 ezer külföldi beiratkozóval, ráadásul egy minőségi változás közepette, így ekkor a korábbinál magasabb szintű postgraduális jellegű peregrináció a kreatív értelmiség egyre nagyobb számának létrejöttét is elősegítette. A külföldi egyetemjárás irányát és regionális tagolódását vizsgálva szintén érdekes képet kapunk. Az közötti utáni korszakot vizsgálva a 18. század közepéig a protestánsok peregrinációja %-ot tesz ki, a katolikusoké %-ot. A 18. század második felében az arány kiegyenlítődött, majd a 19. század második felében Bécs tanintézeteibe iratkozott be a peregrinusok 70 %-a. A 19. század második felében a bécsi egyetemek és akadémiák látogatottsága kb ig folyamatosan nőtt,d e aszázadforduló előtt csökkenni kezdett után rohamosan nőtt a német és svájci egyetemek iránti érdeklődés, a Monarchia egyetemei visszaszorultak a peregrinációban. Ekkor már főleg a nemzetiségi diákok látogatták ezeket az intézményeket. A német tartományok egyetemeire és akadémiáira 1526 és 1919 között 24 ezer hallgató iratkozott be, ami 28 %-a a külföldi peregrinusoknak. Hollandiába irányult az egyetemjárás 4 %-a, Itáliába talán 3,7 %-a, Svájcba 3,3 %-a, a lengyel-balti térségbe 2 %-a és a legkevésbé ismert francia-angol régióba valószínűleg szintén 2 %-a. Az adatok véglegesítése, főleg francia viszonylatban még további jelentős kutatást igényel, de bizonyos új tapasztalatok már most körvonalazhatók. A magyarországi peregrináció 1526 és 1918 közötti nagyságrendjéről és főbb tendenciáiról teljes képünk van, hiszen ennek feltárása már befejeződött. Hiányzanak még a franciaországi adatok is, főleg a XIX. századból. Ennek ellenére a mellékelt táblázatból fontos következtetéseket tudunk levonni. A táblázat adatai több mint egy évtizedes közös gyűjtőmunka eredménye és valószínűleg ritkaságnak számít az európai felsőoktatás történet iránt érdeklődők számára. Nagyon sok hasonló adatgyűjtést ismerünk Európában (Dánia-Norvégia, Németország, Észtország, Litvánia, Románia, Lengyelország és sok közép-kelet európai országban) de ilyen nagyságrendű nemigen van. Ennek egyszerű oka, hogy Magyarország esetében olyan országról van szó, ahol a XIV. századtól már volt egyetem, nagy volt az igény a képzett értelmiségre, de különböző okokból huzamosabb ideig évszázadokon át nem működött egyetem. Amikor 1635-ben az első tartós egyetemalapítás megtörtént Nagyszombatban, az is egy meghatározott felekezethez, a római katolikushoz kötődött, ilyen értelemben nagyjából 1777-től, az egyetem Budára költözésétől beszélhetünk igazi hazai felsőoktatásról. A több felekezetű és soknemzetiségű Magyarországon és Erdélyben ezért évszázadokon át Európában is egyedülállóan magas volt a külföldi tanulás utáni igény. A mellékelt táblázatból jól látható, hogy korszakonként hogyan változott az egyes régiók egyetemei iránti érdeklődés Magyarországon. A XVI-XVII. században kiemelkedő volt a protestáns német egyetemek vonzereje, s ebben a korszakban az észak-német és baltikumi régió iránt is komoly érdeklődés mutatkozott. A XVIII. század második felében átmenetileg csökkent a német egyetemek iránti érdeklődés és a napóleoni háborúk, valamint a karlsbadi határozatok után mélypontra zuhant.
3 Heidelberg elpusztítása után, 1623-tól nagyon megnőtt a holland egyetemek vonzereje és ez a XVIII. század végéig változatlan maradt. Hollandiából a XVII. században sokan utaztak át a brit szigetekre is, ahol ekkor relatíve sok magyarral találkozunk, de számuk a XVIII. század közepére minimálisra csökkent. A magyar protestánsok a XVIII. században fedezték fel nagy számban a svájci egyetemeket, ahol a gályarab prédikátorok történetének megismerése után e században számos ösztöndíj nyílt meg számukra. Témánk szempontjából fontos kérdés a katolikus peregrináció vizsgálata, hiszen értelemszerűen ez irányult elsősorban a Habsburg birodalom, kisebb részben, pedig Itália és Lengyelország egyetemeire. A reformáció következtében a XVI. század második és a XVII. század első felében a katolikus peregrináció a külföldi tanulók %-át teszi csak ki, legalábbis a beiratkozók száma tekintetében. Ebben az időben a Bécs iránti érdeklődés is visszaszorult és a XVII. század első felében többen jelentkeztek a birodalom kisebb egyetemeire, mint Bécsbe. Itália iránt stabil, de alacsony érdeklődés mutatkozott, a lengyel egyetemekről, pedig fokozatosan elmaradtak a magyarok után alapvető fordulat kezdődött a magyarországi peregrinációban. Már a XVII. század második felében nagyjából ugyanannyian indultak a Monarchia egyetemeire, mint Németországba. A protestáns peregrináció ekkor még jelentősebb a holland és angol egyetemek látogatottsága miatt. A XVIII. század második felében kiegyenlítődött a katolikus és a protestáns peregrináció és ekkor már a monarchia egyetemeire pontosan annyian jártak, mint az összes többi egyetemre együttvéve. Ha itt a nem a beiratkozások számát, hanem a tényleges személyek számát vennénk, akkor már bizonyosan többen jártak a birodalom egyetemeire, mint máshová Európában. Ez a többlet valószínűleg már korábban is kimutatható lesz és ez az adat egészen új a magyar történetírás számára. A táblázatban nyomon követhetjük a birodalmi egyetemek iránti érdeklődés növekedésének részleteit. A bécsi egyetemen a XVII. század második felében egyszerre megduplázódott a hallgatók száma a korábbi fél évszázadhoz képest és ez majdnem 1818-ig utána változatlan maradt ig még nem csökkent a birodalom kisebb egyetemein tanulók száma és a XVIII. században új intézmények is nyíltak a császárvárosban. (Művészeti és katonai akadémiák stb.). Mindezen tényezők együttesen eredményezték a birodalmi felsőoktatás felértékelődését magyar szempontból után fokozatosan modernizálódott a külföldi peregrináció tartalma és iránya. A felekezeti kérdés egyre inkább háttérbe szorult, bár a hazai zsidóság bekapcsolódása a migrációba még érdekesebbé tette a külföldi tanulás problémáját. A modern, technikai, közgazdasági tudományok megjelenése változatossá tette a tanulási irányokat és ez is befolyásolta a peregrinációt. Az ben bevezetett külföldi tanulási tilalom megnövelte a Bécsi Egyetem iránti érdeklődést, de a Műegyetem megnyitása után nagymértékben nőtt az egyetem melletti egyéb intézetekbe való jelentkezés. A katonai tanintézeteket is beleszámítva a szabadságharc előtti három évtizedben többen jelentkeztek a különféle bécsi tanintézetekbe és tanfolyamokra, mint az egyetem hagyományos fakultásaira. Ebben a korszakban más birodalmi egyetemek iránti érdeklődés is nőtt, közülük Prága egyeteme és politechnikuma a legfontosabb. A magyar szabadságharc leverése után ez a helyzet nem változott, hiszen a kötelező német tannyelv miatt érdemesebb volt a birodalom színvonalasabb egyetemeire beiratkozni. Ebben, a kiegyezés előtti időszakban a bécsi orvosi karon sokszor többségben voltak a magyarországi hallgatók. A kiegyezés után a meginduló, egyre színvonalasabb hazai képzés csökkentette a birodalmi egyetemek iránti érdeklődést, de nem csökkentette a külföldön beiratkozók számát. Egyre többen indultak Németországba, gyakran már posztgraduális tanulmányokra, főleg műszaki és természettudományokat tanulmányozni. Jelentősen növekedett a Svájcban tanulók száma is. A német nyelvterületen kívüli államok egyetemeire indulók száma is nőtt, de jóval kisebb mértékben.
4 A dualizmus utolsó három évtizedében igen érdekes fejleményeknek lehetünk tanúi. A Bécsi Egyetemen számottevően csökkent a magyarok száma, viszont más bécsi tanintézetekben kissé növekedett, de ebben a katonai tanintézetek játszottak fontos szerepet. A nemzetiségi, tehát nem magyar anyanyelvű diákok nagyobb számban iratkoztak be a birodalom kisebb egyetemeire, ott tehát növekedés tapasztalható. Magyar szempontból rendkívül érdekes adat, hogy 250 év után e korszakban először, a Németországban és Svájcban beiratkozott hallgatók száma együttesen már meghaladta a Habsburg birodalom valamennyi tanintézetében beiratkozottak számát. A XIX. századi történetírásnak azon állítása, hogy a peregrináció döntően a protestáns magyarokat és természetesen az erdélyi és felvidéki németséget érintette, illetve, hogy ennek mértékét a Habsburg uralom visszavetette, gyakorlatilag megdőlt. A kutatás jelenlegi állásánál megállapítható, hogy a XVI XVIII. század egészét vizsgálva nagyjából egyensúly volt a protestáns és katolikus peregrináció között, ami azért új adat, mert korábban a Habsburg birodalmon belüli peregrináció alig volt ismert és az adatok így természetesen a német, svájci és holland egyetemjárás dominanciáját mutatták. Hasonlóan új elem az is, hogy a protestáns, pl. az erdélyi peregrináció nem csökkent a XVIII. században, hanem fokozatosan utat talált a birodalmon belüli tanintézetekre. (Kapcsolat az értelmiségi szerepvállalással) A külföldi egyetemjárásnak a magyar társadalomra és a magyar tudományra gyakorolt megtermékenyítő hatását akkor tudjuk helyesen meghatározni, ha például a Németországban tanult hazai diákok további, itthoni pályafutását követjük nyomon. Számításaink szerint a német egyetemeken és főiskolákon az 1520-as évektől 1788-ig mintegy 9500 magyarországi és erdélyi születésű hallgató beiratkozását regisztrálták, akiknek korszerű adattárát a következőkben fogjuk csak megjelentetni. A hosszú XIX. században Németországban tanult, több mint 14 ezer hallgatóval együtt ez meghaladja a 24 ezer beiratkozást. Jelen tanulmányunkban nincs módunk kitérni minden tényező aprólékos vizsgálatára, de látnunk kell, hogy ez a nagyságrend meghaladja a korabeli európai átlagot. A centrum és periféria szokásos kapcsolatát vizsgálva, a történelmi Magyarországgal területben és nagyjából népességben is összevethető Dán-Norvég Királyságból 1536 és 1813 között az európai egyetemekre 5704 személy beiratkozását regisztrálták. E beiratkozások döntő többsége a német egyetemeken történt. Nagyjából hasonló időszakban, 1526 és 1819 között csak a német egyetemeken mintegy 9500 magyarországi születésű diák beiratkozásaival számolhatunk. A gyakorlatilag kétszeres nagyságrend csupán részben magyarázható a hazai német nemzetiség szoros németországi kapcsolataival. Ezek arányát, mint láttuk a XIX. században egyharmadra tehetjük, a korábbi évszázadokban pedig ennél magasabbra. Összességében azonban a német egyetemeken nagyon nagy számban tanultak olyanok Magyarországról, akiket nem a nemzetiségi hovatartozás vezetett a külföldi tanulmányok helyének megválasztásában. Nyugodtan kimondható, hogy a magyar tudományra, az oktatásügy szervezőire és résztvevőire, az egyházi és világi értelmiség egészére a XVI. századtól, a XX. század első feléig a legnagyobb hatást a német nyelvterülethez tartozó államok tudományossága és oktatásügye gyakorolta. Ebbe beleértendők egyenlő súllyal a Habsburg Birodalom örökös tartományainak egyetemei és a különböző német tartományok univerzitásai egyaránt. A hatás mértéke, nagysága, ideje természetesen tudományterületenként, nemzetiségenként, sőt felekezetenként is különböző. A német magyar egyetemi kapcsolatok történetének igen gazdag az irodalma, akár egyes egyetemek hatását vizsgálva, akár egyes személyek tudományos pályáját kutatva. A peregrináció generális hatását már jóval nehezebb felmérni, hiszen több mint 15 ezer személy egyetem utáni pályafutását kellene pontosan ismernünk és feltárnunk. Mostani vizsgálatunkban egyelőre arra vállalkoztunk, hogy az 1867 és 1945 közötti időszakban felmérjük az egykori magyar kormányokban, valamint a budapesti Tudományegyetemen és a budapesti Műegyetemen, illetve a Közgazdaságtudományi Egyetemen azokat, akik tanulmányaikat részben német univerzitásokon végezték.
5 Összevetve a magyar kormánytagok, valamint a budapesti egyetemi tanárok listáját az általunk készített peregrinációs adattárral, megállapítható volt, hogy közülük 114 olyan személyt találunk, aki tanulmányait egy, vagy több német egyetemen is végezte. A 114 neves magyar politikus, vagy tudós 152 alkalommal iratkozott be német egyetemeken, vagy főiskolákon, tehát jó néhányan több német univerzitás hallgatói is voltak. Figyelemre méltó az általuk látogatott egyetemek sorát összehasonlítani az általános, és korábban vázolt tendenciákkal. Az első helyen itt is messze kimagaslóan a Berlini Egyetem áll 59 beiratkozással, ami 38,5 %-ot jelent e kiválasztott csoporton belül. Ez az arány messze meghaladja a Berlini Egyetem teljes adatbázison belüli 20,4 %-os nagyságrendjét. Nyilvánvaló tehát, hogy a dualizmus korában elsősorban Berlin vonzotta a későbbi magyar politikai és tudományos elit legkiválóbbjait. A második helyen Lipcse áll 18 beiratkozóval, azaz 11,7 %-os aránnyal, ami itt is 4 %-kal haladja meg a Lipcsére vonatkozó átlagot. Érdekes, hogy a harmadik helyen Göttingen található 16 beiratkozóval, amely viszont több, mint kétszerese a göttingeni átlagnak. Kitűnő filológusok és matematikusok akkor is Göttingába mentek tehát tanulni, amikor ezen egyetem iránt átlagosan csökkent a magyar hallgatók, persze elsősorban a teológusok érdeklődése. Heidelberg 14 beiratkozóval a vizsgált csoportban negyedik helyen áll 9,1 %-os képviselettel szintén megkétszerezve az egyetemen beiratkozottak százalékos arányát. Münchenben 12 fő tanult (7,8 %), hasonlóan az átlagnál magasabb arányt elérve. A továbbiakban Karlsruhe 7, Breslau 5, Strassburg 4, Halle 3, a Berlini Műegyetem 3, a Berlini Mezőgazdasági Főiskola 3, Tübingen 2, Freiburg 2, Bonn 2, továbbá Königsberg, Würzburg és Jena egyetemei egy-egy beiratkozóval szerepelnek a mintavételben. A politikusokat számba véve öt olyan magyar miniszterelnököt találunk a vizsgált korszakban, akik német egyetemeken is folytattak tanulmányokat. Báró Bánffy Dezső, aki 1895 és 1899 között állt a magyar kormány élén 1862 őszén egy szemesztert előbb a Berlini, majd 1863 tavaszán egy félévet a Lipcsei Egyetemen tanult a bölcsészeti karokon. E tanulmányok profi politikusnál kissé szokatlannak számítottak e korban, hiszen a jogi képzés jobb előtanulmánynak volt tekinthető a politikában. Gróf Tisza István, aki 1903 és 1905, majd vészterhes időkben, 1913 és 1917 között állt a magyar kormány élén már jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott. Előbb az as tanévben Berlinben tanult, majd egy évi budapesti tanulás után Heidelbergben ugyancsak a jogi karon folytatta tanulmányait. Tanulmányai során nyilvánvalóan szoros kapcsolatot építhetett ki a későbbi német vezető politikai generáció egyes képviselőivel. Gróf Károlyi Gyula a gazdasági világválság idején, ben töltötte be a miniszterelnökségi tisztséget. Az 1889/90-es tanévben Berlinben, majd három hónapig Bonnban hallgatott jogi előadásokat. A két háború közötti korszak vezető konzervatív politikusa, aki Horthy Miklós kormányzó legszűkebb bizalmi köréhez tartozott. A második világháború kezdetén ben volt miniszterelnök Bárdossy László, aki az 1910/11-es tanévet Berlinben töltötte, jogi tanulmányokat folytatva. A németbarát politikust a háború után a népbíróság halálra ítélte, majd kivégeztette. A megítélése körüli viták máig foglalkoztatják a magyar történettudományt. Kállay Miklós ugyancsak a háború alatt 1942 és 1944 között állt a kormány élén és éppen a német bevonulás után távolították el tisztségéből. Kállay 1909 tavaszán Svájcban a Genfi Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. A Müncheni Egyetemen végzett tanulmányait az anyakönyvekből nem tudtuk igazolni, ehhez még további forrásokat kell keresnünk. A vizsgált időszakban a kormányok tagjai közül 17 miniszter, a Tanácsköztársaság két népbiztosa és egy államtitkár tanult Németországban. Az imponáló névsorból elsőként hadd emeljük ki a magyar tudomány- és oktatástörténet két meghatározó személyiségét, a politikus és tudós Eötvös Lorándot
6 és Klebelsberg Kunót, mindketten vallás- és közoktatásügyi miniszterek. Báró Eötvös Loránd az 1867/68-as tanévben tanult természettudományokat Kirchoff, Bunsen és Helmholtz szemináriumaiban. Később rövid ideig Königsbergben tanult, majd 1870-ben Heidelbergben doktorált. Németországi tapasztalataira később oktatáspolitikusként is sokszor utalt és próbálta azokat itthon hasznosítani. Gróf Klebelsberg Kunó a két háború közötti legnagyobb hatású magyar kultuszminisztere az 1895/96-os tanévet töltötte a Berlini Egyetem jogi karán. Német kapcsolatai igen széles szakmai körökre terjedtek ki és kultúrpolitikáját a klasszikus német tudománypolitika alapján építette fel. Ő kezdeményezte és valósította meg a Berlini Collegium Hungaricum létesítését, amely oly fontos szerepet játszott a két világháború közötti magyar német tudományos kapcsolatokban. Imre Sándor, a kultuszminisztérium államtitkára, egyetemi tanár 1899-ben Heidelbergben, majd Lipcsében tanult pedagógiát és itthon is a német szociálpedagógia elveit akarta alkalmazni az 1920-as, 30-as években. A pénzügyminiszterek közül az 1870 és 1873 között kormánytag Kerkapoly Károly Halléban tanult még 1847-ben. Walko Lajos között vezette ezt a tárcát, később külügyminiszter is volt, 1901-ben Berlinben hallgatott jogot. Wekerle Sándor a Bethlen kormány pénzügyminisztere között. Az 1896/97-es tanévet Münchenben töltötte a jogi karon. A dualizmuskori földművelésügyi miniszterek közül Kemény Gábor ( ) az 1853/54-es tanévet töltötte Berlinben a bölcsészeti karon. Bethlen András közötti miniszter brüsszeli tanulmányok után Lipcsében tanult jogot az es években. A dualizmus korában hivatalban levők közül Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter Berlinben tanult jogot 1868/69-ben, Zichy Aladár a király személye körüli miniszter ugyanazt Strassburgban 1882/83-ban, Balogh Jenő igazságügy miniszter Berlinben 1885/86-ban és Ugron Gábor belügyminiszter Lipcsében 1897/98- ban. A két világháború közötti magyar kormányok tagjai közül, a már említetteken kívül is sokan tanultak Németországban. Emich Gusztáv, aki rövid ideig kereskedelemügyi miniszter volt ban, majd berlini magyar követ lett, Berlinben és Heidelbergben tanult jogot. Daruváry Géza igazságügy, majd belügyminiszter 1884/85-ben Lipcsében tanult jogtudományokat egy esztendőn át, Tomcsányi Vilmos Pál, aki ugyanezen tárcákat vezette, 1905-ben Berlinben folytatott jogi tanulmányokat. Pesthy Pál igazságügy miniszter ugyancsak jogot tanult Berlinben 1894/95-ben. Rajtuk kívül hasonlóképpen Berlinben tanult Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi, majd pénzügyminiszter 1913/14-ben a jogi karon, valamint Gyulai Tibor iparügyi miniszter 1912/13-ban a bölcsészeti karon. Ha azt vizsgáljuk, hányan jutottak a magyar tudományban meghatározó szerephez azok közül, akik tanulmányaik egy részét Németországban is folytatták, akkor számos vizsgálati módszerhez folyamodhatunk. A teológus hallgatók nagy száma miatt elsősorban a hazai protestáns egyházak vezető tisztviselői között kell keresnünk az egykori német peregrinusokat. Az magától értetődő, hogy az erdélyi szászok evangélikus egyházkerületének valamennyi püspöke tanult német egyetemen, de így van ez a felvidéki részben német, részben szlovák lakta evangélikus superintendensek között is. A magyar többségű kerületekből már jóval kevesebben találhatók az adattárban. Az egyes protestáns teológiai akadémiák tanári karában hasonló összetételre számíthatunk. A világi tudományokat érintve a budapesti felsőfokú tanintézeteken kívül természetesen át kell majd vizsgálni az 1872-től induló kolozsvári, majd az 1914-től működését megkezdő debreceni, illetve pozsonyi egyetemek tanári karát is, beleértve a kolozsvári jogutódjaként létesített szegedi és a pozsonyi jogutódjaként létrehozott pécsi univerzitások tanári karát. Az egyetemeken kívül nyilván vizsgálni kell a Magyar Tudományos Akadémia tagságát is, noha a névsorok között értelemszerűen nagy lesz az átfedés. Elkerülhetetlen továbbá az agrár-felsőoktatási intézetek, a kereskedelmi akadémiák tanári karának vizsgálata és a műszaki területen a legnagyobb iparvállalatok vezető
7 munkatársainak számbavétele. Végezetül alighanem reális képet csak a közigazgatás magasabb tisztviselőinek (minisztériumi államtitkárok, főosztályvezetők, esetleg a megyei főtisztviselők) áttekintése után kapnánk. Ezen hatalmas és rendkívül időigényes feladatból most csak a budapesti egyetemek tanári karának az adatbázissal való összehasonlítására vállalkozhattunk. A 99 egyetemi tanár névsorán áttekintve megállapíthatjuk, hogy a századforduló után, majd a két világháború között kinevezett egyetemi tanárok jelentős része részképzés, vagy posztgraduális képzés formájában látogatta a német egyetemeket. A fontosabb tudományterületek közül talán csak az orvostudomány hiányzik, mivel mint jeleztük a vizsgált korszakban a magyar orvosok elsősorban a bécsi orvosi iskolát favorizálták. A jogtudomány neves képviselői közül a legtöbben Berlinben tanultak, mint Moór Gyula, Navratil Ákos, Kmety Károly, Doleschall Frigyes, Kolosváry Bálint, Molnár Kálmán és Nizsalovszky Endre. Sághy Gyula Heidelbergben tanult jogot. Rendkívül impozáns a német egyetemeken is tanult bölcsész professzorok névsora. Az irodalomtörténész Gyulai Pál és Riedl Frigyes, a kiváló nyelvész Simonyi Zsigmond egyaránt Berlinben tanult. A klasszika filológus Hegedűs István és Némethy Géza, valamint a világhírű sémi filológus Goldzieher Ignác Berlinben és Lipcsében járt egyetemre. A nagyhatású filozófusok közül Alexander Bernát Berlinben, Pauler Ákos Lipcsében, Medveczky Frigyes Strassburgban tanult. Greguss Ágost, az esztétika tanára Halléban, Révész Géza pszichológus professzor Berlinben, Göttingenben és Münchenben is folytatott tanulmányokat. A nyelvészek közül a germanistákon kívül Asbót Oszkár és Bonkáló Sándor szlavisták is tanultak Berlinben, illetve Lipcsében és Göttingenben. A történészek közül Schvarcz Gyula, Marczali Henrik, Angyal Dávid, Ballagi Aladár, Hajnal István és Szentpétery Imre nevét lehetne kiemelni. Valamennyien meghatározó személyiségei voltak a magyar történettudománynak. A művészettörténész Hekler Antal Münchenben, Gerevich Tibor Berlinben folytatott tanulmányokat még az első világháború előtt. A természettudósok közül a magyar földrajztudomány egyik megteremtője Hunfalvy János Berlinben és Tübingenben tanult, a nagyhírű csillagász Tittel Pál Göttingenben. A matematikusok közül Scholtz Ágoston, Schlesinger Lajos, Demeczky Mihály Berlinben, később a két világhírű tudós Riesz Frigyes és Fejér Lipót egyaránt Göttingenben tanult. A fizikusok közül a már említett Eötvös Loránd mellett Ortvay Tivadar, Klupathy Jenő, Fröhlich Izidor és Rybár István nevét említjük meg, mint akik vagy Berlinben, vagy Göttingenben végeztek tanulmányokat, de eljutottak Münchenbe és Würzburgba is. A kitűnő kémikusok sorában ott található Buchböck Gusztáv és Gróh Gyula a Berlini Egyetem hallgatói. Az ásványtan professzora Krenner József Tübingenben, a földtan tanára Koch Antal Bonnban, a növényrendszertanos Szabó Zoltán Breslauban, Tuzson János Münchenben tanult. Papp Károly a történeti földtan professzora Breslauban tanult. A Budapesti királyi József Műegyetem igen sok neves professzora tanult német egyetemeken, vagy műszaki főiskolákon. Karlsruhében is tanult Kherndl Antal a vasút- és hídépítés tanára, valamint Liska József és Verebély László az elektrotechnikai képzés kimagasló alakjai. Ugyancsak Göttingen neveltjei voltak a műegyetem matematikusai is. Grosschmidt Lajos, Hunyady Jenő, Réthy Mór és Szentmártony Tibor mind ott tanultak, de egy-egy másik német egyetemet is meglátogattak. König Gyula a matematikusok közül kivételként Heidelbergben iratkozott be. Az itteni kémikusok közül Ilosvay Lajos Münchenben, Proszt János és Zemplén Géza Berlinben, Szarvasy Imre elektrokémikus a Berlini Műegyetemen, Putnoky László a szervetlen kémia tanára Karlsruheban tanult. A műegyetemi fizikusok közül Szily Kálmán még a kiegyezés előtt látogatta Berlint és Heidelberget és lett később az intézet első rektora. Pogány Béla és Zemplén Győző Göttingenben tanultak, Schuller Alajos pedig Heidelbergben tanult kísérleti fizikát. Bresztovszky Béla a műszaki mechanika és elméleti géptan tanára korábban szintén a Berlini Egyetemen folytatott tanulmányokat.
8 Végezetül említsünk meg néhány nevet a csak 1920-ban megnyitott Közgazdaságtudományi Kar tanárai közül. A két világháború között itt is 10 olyan professzor oktatott, akik korábban német egyetemeken, vagy főiskolákon tanítottak. Többek között Czettler Jenő, Dobránszky Péter és Erődi- Harrach Béla nevét emeljük ki, akik mind tanultak a Berlini Egyetemen, bár más tanintézetekbe is eljutottak. A fenti adatsorok is meggyőzően bizonyítják azt az állítást, hogy a XIX. és XX. század fordulóján a magyar és német tudomány között olyan intenzív kapcsolatok épültek ki, amely már meghaladta a korábbi századok egyoldalúan befogadó struktúráját és a közös európai tudomány fejlődését szolgálta. (A peregrináció valószínűsíthető hatása a magyarországi recepció és kreativitás kérdésének alakulására.) Ha kutatásaink jelenlegi állásánál a külföldi egyetemi tanulmányok hatását próbáljuk vizsgálni a magyarországi és erdélyi kreativitás alakulására, akkor történelmi periódusonként más és más, bár tendenciájában hasonló képpel találkozunk. Magyarországon és Erdélyben igen nagy társadalmi igény, ha úgy tetszik kötelező szokás volt a tudást a legnagyobb európai kulturális központokban megszerezni. A magyarországi recepció nagyságrendjét ez a tény, döntően befolyásolta. Jellegzetes példa az az 1785 körüli adat, amikor a Bécsben végzett erdélyi orvosról, Szőcs Andrásról azt írják: jó doktor és szorgalmas betegei körül, csak az a kár, hogy nem volt feljebb Bécsnél, francia vagy más országban. (Magyary-Kossa Gyula közlése Bp p.) Mint korábban már utaltam rá a peregrináció számban és kiterjedésében legnagyobb méreteit éppen a XIX XX. század fordulóján érte el, több mint 18 ezer külföldi beiratkozóval, ráadásul egy minőségi változás közepette, így ekkor a korábbinál magasabb szintű postgraduális jellegű peregrináció a kreatív értelmiség egyre nagyobb számának létrejöttét is elősegítette. A magyarság kulturális kapcsolatrendszere a vizsgált korszak egészében több irányú és így a tudományos eredmények, és módszerek adaptációjára folyamatosan van lehetőség minden irányból. Kevés európai országra jellemző az, hogy polgárai egy időben hozzák haza, méghozzá nagy számban, a tudományos információkat, szakirodalmat és módszereket Rómából, Bolognából, Padovából, Bécsből, s ugyanakkor Genfből, Baselből, Leidenből, Utrechtből, Jénából, Heidelbergből, de akár Cambridgeből, vagy Königsbergből. A magyar peregrináció egyik legfontosabb sajátossága a sokoldalúsága, ami a felvilágosodás korától csak erősödik. A XIX. század elejétől egyre szélesebb társadalmi rétegek kapcsolódtak be a külföldi egyetemjárásba. E korszakban már lassan érdektelenné vált a felekezeti hovatartozás, mégis egy ehhez kapcsolódó tényező színezte nagymértékben a kialakuló képet. Mint egy előző fejezetben részleteztem, a magyarországi zsidóság bekapcsolódása a peregrinációba, azt számával is nagyságrenddel növelte és speciális érdeklődésénél fogva tovább bővítette. Érdemes hangsúlyozni, hogy az általam részletesen elemzett XIX. században fennmaradtak, vagy csak kis mértékben változtak a korábbi peregrinációs irányok, elsősorban a németországi protestáns kapcsolatok. Átrendeződve, de megmaradt a katolikus teológusok peregrinációja (pl. Innsbruck jelentőségének növekedése 1850 után), de ezek mellé a műszaki, természettudományi, kereskedelmi-közgazdasági stb. ismeretek tanulásával teljesen új területek léptek be. A dualista korszak Magyarországán a századfordulóra kifejlődő és évszázados hagyományokra alapozott magas színvonalú, szigorú, de többségében liberális szemléletű középiskolai hálózat, valamint az alaptudományi képzésben ugyancsak jónak mondható hazai egyetemek és akadémiák jó alapot teremtettek nagyobb számú kreatív értelmiségi réteg kialakulásához. E réteg európai élvonalba való emelkedéséhez azonban nélkülözhetetlenek voltak a most taglalt, jól bejáratott, vagy éppen e korban kiépülő külföldi egyetemi kapcsolatok, az egyetemjárás gyakorlata. Kétségtelen
Összefoglaló zárójelentés a T 043708 számú Az újkori külföldi magyar egyetemjárás adattárának és kiadása című OTKA kutatásról
Összefoglaló zárójelentés a T 043708 számú Az újkori külföldi magyar egyetemjárás adattárának és kiadása című OTKA kutatásról A centrum és periféria viszonyának vizsgálatában úgy látjuk fontos és eredményes
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenDusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,
RészletesebbenA 19. SZÁZADI EGYETEMJÁRÁS
Szögi László A 19. SZÁZADI EGYETEMJÁRÁS KUTATÁSÁNAK ÚJ EREDMÉNYEI * A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában több mint két évtizeddel ezelőtt egy olyan kutatási program kezdődött, amely célul
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenA külföldi egyetemjárás tömegessé válása a 19. század második felében
Szögi László A külföldi egyetemjárás tömegessé válása a 19. század második felében A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában több mint két évtizeddel ezelőtt egy olyan kutatási program kezdődött,
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenMagyarország sorsfordító esztendői:
MEGHÍVÓ A VERITAS Történetkutató Intézet és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár a Kállay-kormány megalakulásának 75. és Kállay Miklós halálának 50. évfordulóján tisztelettel meghívja a Magyarország
RészletesebbenSzabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365 1919
SZÖGI LÁSZLÓ: Szabolcs, Szatmár és Bereg megyei diákok az európai egyetemeken, 1365 1919 A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárában közel két évtizede folyó kutatások eredményeként lényegében
RészletesebbenÉrettségi témakörök 2012/2013-as tanév
Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
RészletesebbenEszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs
RészletesebbenEgyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA
Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít
RészletesebbenJELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -
- 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenÖsszefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati
RészletesebbenA Magyar Köztársaság külügyminiszterei IV. 7- től napjainkig
A Magyar Köztársaság külügyminiszterei 1848. IV. 7- től napjainkig Esterházy Pál herceg, a király személye körüli miniszter (külügyminiszter) (1848. IV. 7.-1848. IX. 9.) Pulszky Ferenc államtitkár, a király
RészletesebbenA MAGYAR PROTESTÁNS PEREGRINÁCIÓ A SZÁZADBAN*
fosodor 71 SZÖGI LÁSZLÓ A MAGYAR PROTESTÁNS PEREGRINÁCIÓ A 16 18. SZÁZADBAN* Hungarian protestant peregrination in the 16 th 18 th century. Thanks to the researches of the last two decades nowadays we
RészletesebbenA MÛEGYETEM AKADÉMIKUSAI
A MÛEGYETEM AKADÉMIKUSAI Ádám József (1950), mérnök, egyetemi tanár Alexits György (1899 1978), matematikus, egyetemi tanár levelezõ tag: 1948, Arenstein József (1816 1892), matematikus, ipartanodai tanár
RészletesebbenSZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenFelkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu
Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenA felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Érvényes, befogadott pályázatok listája
Pályázati kategória kódja Pályázati azonosító Pályázó neve Székhely Település Székhely Megye Projekt címe Igényelt támogatás összege - 0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége - 0002
RészletesebbenA vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
RészletesebbenSzakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról
Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója
RészletesebbenTÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
RészletesebbenA vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:
2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenJELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL
JELENTÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM 217. ÉVI JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATAIRÓL ELTE Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda 217. november TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Országos adatok...
RészletesebbenA KÜLFÖLDI EGYETEMJÁRÁS VÁLTOZÁSAI KÖZÉP-KELET- EURÓPÁBAN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
SZÖGI LÁSZLÓ A KÜLFÖLDI EGYETEMJÁRÁS VÁLTOZÁSAI KÖZÉP-KELET- EURÓPÁBAN A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A francia forradalomtól az 1848-49-es európai tavaszig terjedő hat évtized óriási változásokat hozott és
RészletesebbenTörténelemtudományi Doktori Iskola témakiírás
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenSzögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása között. ELTE Levéltári Nap November 3.
Szögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása 1830-1880 között ELTE Levéltári Nap 2017. November 3. 1847-ben működő felsőoktatási intézmények Sorszám Intézmény Korszak 1. Budai-Pesti
RészletesebbenHatártalanul a Felvidéken
Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenEszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
RészletesebbenA KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A ÉV ELSŐ FELÉBEN
A KÖZBESZERZÉSEK ALAKULÁSA A 2013. ÉV ELSŐ FELÉBEN Az ajánlatkérők által közzétett hirdetmények adatai alapján 1. A 2013. év első felében az ajánlatkérők összesen 5250 eredményes eljárást folytattak le,
RészletesebbenLengyelország 23,7 28,8 34,9 62,7 56,4. Finnország m 49,4 53,9 52,8 51,9. Hollandia m 51,0 36,5 49,1 50,8. Magyarország 22,5 28,5 32,3 46,6 49,2
MELLÉKLET 1. táblázat A különböző képzési formákban tanulók idősoros adatsora nappali és részidős bontásban Tanév Nappali Esti Levelező Összes 1937/38 11 747 - - 11 747 1946/47 24 036 1 216-25 252 1950/51
RészletesebbenA felsőoktatásban működő szakkollégiumok támogatása (A pályázat kódja: NTP-SZKOLL-12) Döntési lista
1. NTP-SZKOLL-12-P-0001 ELTE Bibó István Bibó István Tehetséggondozó Tevékenysége 3 000 000 2. NTP-SZKOLL-12-P-0002 Luther Otthon - Luther Márton 2013. tavasz 3. NTP-SZKOLL-12-P-0003 ELTE Eötvös József
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenÚj Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda. Idegen nyelvi mérés értékelése. 2o16/2o17
Új Budai Alma Mater Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Idegen nyelvi mérés értékelése 2o16/2o17 Az Oktatási Hivatal (OH) harmadik alkalommal, a 2o16/2o17-es tanévben szervezett idegen
RészletesebbenTAB2107 Helytörténet tematika
TAB2107 Helytörténet tematika Tantárgyi követelményrendszer: Projektmunka és prezentáció 1. A helytörténeti kutatások elméleti háttere, diszciplináris és módszertani határai 2-3. Makro- és mikrotörténet
RészletesebbenZavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
RészletesebbenBeszámoló a Lóczy Lajos Országos Földrajzversenyről 2015
Beszámoló a Lóczy Lajos Országos Földrajzversenyről 2015 A 2014 októberében meghirdetett versenykiírás alapján február 5-ig 65 iskola regisztrált az ország minden részéből, ahonnan összesen 630 versenyző
RészletesebbenA kötetben szereplő tanulmányok szerzői
A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-
RészletesebbenA magyar felsőoktatás kezdetei
A Természet Világa 1996. évi 1. számában megjelent cikk utóközlése SZÖGI LÁSZLÓ A magyar felsőoktatás kezdetei 1. rész A felsőoktatás napjainkban folyó reformja során állandóan hangoztatjuk, hogy hazánknak
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenMédiafigyelés FIGYELŐ (66,67. OLDAL)
FIGYELŐ - 2017. 11. 09. (66,67. OLDAL) Dubéczi Zoltán Kamasz Melinda Évente több mint ezer közgazdasági tanuló folytat tanulmányokat vagy kap ösztöndíjat az MNB oktatási programjainak a segítségével. Újabban
RészletesebbenGyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM
Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási
RészletesebbenPéterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem
Péterfi Gábor MUNKAHELYEK 2013 - Evangélikus Pedagógiai Intézet, történelem tantárgygondozó 2000 - Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, középiskolai tanár, tanított szaktárgyak:
RészletesebbenKülföldi hallgatók az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben
Külföldi hallgatók az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben Sajtóanyag 2016 Milestone Institute 2015 info@msinst.org www.milestone-institute.org 1062 Budapest, Bajza utca 44. 1 Milestone Institute
RészletesebbenA kolozsvári egyetem tanárai és a sport
Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később
RészletesebbenDoktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.
Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenNYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG
NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG 2018 A spanyol mint idegen nyelv Magyarországon Magyarországon egy többen érdeklődnek a spanyol nyelvtanulás iránt. Általában második vagy harmadik idegen nyelvként
RészletesebbenMegoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály
Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály 1. feladat: Az 1848 49-es szabadságharc eseményei a) 5. (isaszegi csata) b) 6. (pákozdi csata) c) 2.
RészletesebbenA magyar felsõoktatás helye Európában
Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás
RészletesebbenDr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról
Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk
Részletesebben5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
RészletesebbenIgaz Béla dr. 186 Illés József dr.
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai
RészletesebbenA költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei
A költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei 1. Átsorolás az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százaléka miatt A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési
RészletesebbenPannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenDiákhitel Központ Zrt.
Diákhitel Központ Zrt. Éves kiadvány Statisztikai melléklet 2005/2006. tanév Statisztikai adatok az egyes intézményekben tanult, törlesztésre kötelezett ügyfelekről Budapest, 2006. augusztus 31. TARTALOM:
RészletesebbenERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949
ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:
Részletesebben100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
Részletesebben- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint
Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás
RészletesebbenIdegen nyelvi mérés 2018/19
Idegen nyelvi mérés 2018/19 A feladatlap Évfolyam Feladatszám Itemszám Összes megszerezhető pont 6. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés: 3 5+5+5 5+5+5 15 15 8. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés:
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban
Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
Részletesebben2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása
TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök
RészletesebbenA 2009-es év országos átlaga megegyezik, a fenntartói 4% csökkenést mutat, az iskolai eredmény viszont 2%-kal jobb a tavalyinál.
Iskolánkban, a 2009-2010-es tanévben 5 osztály vett részt a központi mérésben, összesen.. tanuló. Két telephelyen folyt a mérés: 1. telephely- székhelyiskola - 4. a 2. telephely- Pais Tagiskola- 4. b,
RészletesebbenHÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?
HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt
RészletesebbenA pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220
Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenIII. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói
FELSŐOKTATÁSI JELENTKEZÉSEK 2010 75 III. Magyarországi egyetemi és főiskolai karok népszerűségi mutatói A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, 2010. 3 (első helyes jelentkezések) 4 Eötvös Loránd
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenA Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke.
A Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke. VIII. Tanintézetek, intézmények 1. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem iratai (1837-) 1914-1923 (-1935), 5,48 ifm a. A Rektori
RészletesebbenAZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok
RészletesebbenA BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN
A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN 1918 1938. ÍRTA JAKABFFY ELEMÉR és PÁLL GYÖRGY l^.m'n.'ii').'' ASTUDIUM KIADÁSA, BUDAPEST, 1939 Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Budapest. Fel. vezető:
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Szántay Antal Péter
tudományos főmunkatárs Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1982-1987 ELTE (Budapest), történelem - német nyelv és
Részletesebben2018. évi határozatok kivonata
2018. évi határozatok kivonata 1/2018.01.18. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött a PPKE 2018. évi költségvetésének elfogadásáról. 2/2018.01.18. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött
RészletesebbenTÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló
Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Beküldési határidő: 2012. november 07. Össz.pontszám: 40p Név:.. Lakcím:... Iskola neve, címe:....
RészletesebbenTÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
RészletesebbenA számítástechnika-oktatás kezdetei Magyarországon ÁTTEKINTÉS
A számítástechnika-oktatás kezdetei Magyarországon ÁTTEKINTÉS www.njszt.hu/files/neumann/infotortenet Projektek Sántáné-Tóth Edit santane.edit@gmail.com NJSZT ITF 2010.03.11. A projekt indulásáról Kiindulásként
RészletesebbenTávol az Araráttól Kiállítás és konferencia az örmény kultúráról
Távol az Araráttól Kiállítás és konferencia az örmény kultúráról 2013/04/05-2013/04/06 A Budapesti Történeti Múzeumban [1] április 5-én 16 órakor nyílik az 500 éves örmény könyvnyomtatás kulturális hatásait
Részletesebben