Lendület Fiatal Kutatói Program

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Lendület Fiatal Kutatói Program"

Átírás

1 Lendület Fiatal Kutatói Program Bolygórendszerek fejlődése más csillagok körül Kiss L. László, az MTA doktora Senior Research Fellow, The University of Sydney, Ausztrália

2

3 Kutatási program Bolygórendszerek fejlődése más csillagok körül Exobolygók: egy új tudományos forradalom küszöbén Az exobolygók, azaz a más csillagok körül keringő bolygók kutatása az elmúlt 15 évben ugyanúgy forradalmian átalakította elképzeléseinket Földünk és a Naprendszer helyéről az Univerzumban, mint Galilei távcsöves felfedezései 400 évvel korábban. A legelső Naphoz hasonló csillag bolygójának felfedezése óta (Mayor & Queloz 1995) világossá vált, hogy az extraszoláris bolygórendszerek minden várakozást felülmúlóan változatosak, kezdve a központi csillagukat pár nap alatt megkerülő forró Jupiterektől a felfúvódott gázóriás bolygókon át egészen a szupersűrű óriásokig, melyek létezésére korábban semmilyen bolygókeletkezési elmélet nem utalt. A terület robbanásszerűen fejlődik, illetve világszerte 1 a stratégiai kutatások egyike, csillagászati nagyberuházások tudományos hajtóereje (Kepler és James Webb űrtávcsövek, Giant Magellan Telescope, European Extremely Large Telescope, ALMA, stb.). Az érdeklődés érthető: a természettudományok és a filozófia egyaránt a legnagyobb kihívások között tartja számon az olyan kérdéseket, mint például: Van-e élet máshol az Univerzumban? Léteznek-e Földünkhöz hasonlító bolygók, felszínükön életformákkal? A globálisan több milliárd dolláros infrastrukturális fejlesztések nyomán várható, hogy a következő évtized elhozza a Föld típusú bolygók rutinszerű felfedezését, illetve az egyre érzékenyebb megfigyelési technikák lehetővé teszik az életre jellemző ún. biomarkerek kimutatását az exobolygókról érkező sugárzás színképében (pl. a klorofill jellegzetes infravörös abszorpcióját). Jelen programmal az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet (továbbiakban: az Intézet) markánsan növelheti versenyképességét ebben a pezsgő és a nemzetközi kutatások élvonalába tartozó témában. Az exobolygók felfedezésének üteme folyamatosan gyorsul, jelenleg 342 bolygót ismerünk más csillagok körül (Schneider 2009). A csillagászati kutatások fókusza irányváltás előtt áll: a felfedezés helyét immáron a megértés kezdi átvenni. Kutatócsoportunkkal a futamidő alatt: Ismert exobolygórendszerekben a központi csillagok fizikai paramétereit minden korábbinál pontosabban meghatározzuk asztroszeizmológiai, spektroszkópiai és interferometriai vizsgálatokkal, amihez űrtávcsöveket, külföldi óriásteleszkópokat és a hazai műszerpark modernizálásával magyar távcsöveket fogunk használni. Az eredményekből származtatott pontos bolygóparaméterekkel kritikus tesztek alá vetjük az elméleti bolygómodelleket. A bolygórendszerek korbecsléséhez a központi csillag fejlődési és szeizmikus modelljeit kombináljuk, illetve felhasználjuk a csillaghalmazokhoz tartozó égitestekre érvényes független asztrofizikai összefüggéseket. Többszörös bolygórendszereket és/vagy exoholdakat fedezünk fel hosszú időbázisú (3-5 év) és folyamatos megfigyelési sorozatokkal. Égimechanikai vizsgálatokkal jellemezzük a rendszerek hosszútávú, az élet kifejlődéséhez szükséges stabilitását. Új módszereket fejlesztünk ki az időtartományú égboltfelmérési programok adatbázisaiban az exobolygók hatékonyabb detektálására. Valós csillag- és bolygómodelleken keresztül kidolgozzuk a kései fejlődési állapotban tartózkodó vörös óriáscsillagok bolygóit érő fizikai hatások részletes elméletét. 1 Pl. EU: The ASTRONET Infrastructure Roadmap: A Strategic Plan for European Astronomy; USA: Astronomy & Astrophysics in the New Millenium; Gemini Partnership: Aspen Report - Future Science at Gemini; Ausztrália: New Horizon, Australian Astronomy Decadal Plan

4 Kutatási program A program tudományos céljai Az ismert exobolygók több mint 90%-át két módszerrel fedezték fel: (i) A központi csillag radiális sebességének változásaiból következtetni lehet egy kísérő égitest létezésére (Doppler-bolygók). Mivel a bolygó pályasíkjának látóiránynyal bezárt szöge ismeretlen, a pontos tömegmérés elvileg lehetetlen, hiszen a bolygó tömegére csak alsó becslés adható. (ii) A központi csillag fényességében periodikus elhalványodásokat okoz, ha a bolygó keringései során áthalad a csillag előtt (fedési exobolygók, 1. ábra). A fényváltozásból meghatározható a pályasík rálátási szöge és a bolygó mérete, így abszolút tömeg- és sűrűségmérés válik lehetővé február végével 316 Doppler-bolygót ismerünk 270 rendszerben, amiből 33 több 1. ábra. Fedési exobolygók átvonulásai (tranzitjai) és okkultációi. Átvonulás közben a bolygó kitakarja a csillag korongjának egy részét, így jellegzetes elhalványodást mérhetünk. Az okkultáció során a bolygó nappali féltekéje tűnik el a csillag mögött (Winn 2009 nyomán). bolygós. A fedési exobolygók száma 58, ezek mindegyikét magányos kísérőként tartjuk számon (Schneider 2009). Kutatásaink részben a Doppler- és fedési exobolygókra irányulnak, részben pedig a fenti két módszerrel kimutathatatlan rendszerekre, miközben az alábbi kérdéskörökre összpontosítunk: (1) Mennyire jellemzők a bolygórendszerek? Kivétel vagy szabály a Naprendszer? Az élet kozmikus előfordulása szempontjából alapvető kérdés, hogy mennyire egyedi a Földünknek otthont adó Naprendszer. Noha az ismert exobolygók nagyon különböznek naprendszeri társaiktól, azt már a jelenlegi adatok is mutatják, hogy a több bolygós rendszerek viszonylag gyakoriak: az exobolygós csillagok legalább 28%-a körül több kísérőt találunk, melyek nagyobb valószínűséggel keringenek körszerűbb pályákon, mint a sokszor elnyúlt pályájú magányos bolygók (Wright et al. 2009). A pályák cirkularizációja a bolygókat érő besugárzás stabilitását vonja maga után, így az élet számára kedvező a bolygók többszörössége. A bolygókeletkezés folyamatairól árulkodó jelenség a holdrendszerek létezése. Jelenlegi tudásunk szerint a Föld-Hold páros egy Marssal összemérhető bolygótesttel történt ütközés eredménye, a Jupiteréhez hasonló holdrendszerek pedig ugyanolyan, csak sokkal kisebb skálán lezajló akkréciós folyamatok eredményeként alakultak ki, mint az egész bolygórendszer. Földünk esetében a Hold stabilizálja bolygónk forgástengelyét, árapály hatásai pedig az egész bioszférára kiterjednek. Vannak-e holdak exobolygók körül (exoholdak)? Léteznek-e hasonló kettősbolygók, mint a Föld-Hold rendszer? Esetleg kettős exojupiterek? Ezekre a kérdésekre jól megtervezett hosszútávú méréssorozatokkal, illetve részletes égimechanikai vizsgálatokkal fogunk választ adni. (2) Milyenek a Naptól eltérő csillagok bolygórendszerei? A Doppler- és a fedési módszer a Naphoz hasonló csillagok nagy méretű és tömegű bolygóinak kimutatására a legalkalmasabb, ugyanakkor szinte teljesen érzéketlen a forróbb és nagyobb méretű O, B, A színképtípusú csillagok kísérőire. Emiatt jelenlegi ismereteink 4

5 Kutatási program hiányosak a bolygóképződés gyakoriságáról a csillagok teljes tömegtartományát tekintve, miközben az elméletek erős függést jósolnak a központi csillag tulajdonságaitól (Ida & Lin 2005). Kutatócsoportunk újszerű megközelítéssel abban az állapotban fogja megvizsgálni a Napnál nagyobb tömegű csillagok bolygógyakoriságát, amikor éppen az instabilitási sávon áthaladva pulzáló változócsillagokként figyelhetők meg. Ezek esetében a bolygók gravitációs hatása a pulzációk parányi, ám hosszú időn keresztül is koherens fázismodulációját okozza. A Kepler-űrtávcső megjelenéséig semmilyen földi vagy űreszközzel ezt nem lehetett a kívánt érzékenységgel kimutatni. (3) Milyen hatások érik a bolygókat a központi csillag fejlődése során? A csillagfejlődési elméletek egyik legkorábbi eredménye volt, hogy Napunk néhány milliárd év múlva vörös óriássá fog fejlődni, felfúvódása közben pedig a Merkúrt és Vénuszt biztosan, a Földet pedig valószínűleg el fogja nyelni. Elképzelhető-e, hogy egy vörös óriássá fejlődött Nap körül a távolabbi bolygók holdrendszerei alkalmassá válnak az élet fenntartására (Lopez et al. 2005)? A jelenlegi megfigyelési technikák teljesen érzéketlenek a vörös óriások bolygókísérőire, ezért még a vázlatos elméleteket sem lehet közvetlenül tesztelni. A csillagfejlődés kezdetén szintén igen bizonytalanok ismereteink a bolygók fejlődését befolyásoló folyamatokról. A fiatal csillagok körüli törmelékkorongok több millió éven keresztül fenntartott porképződésről árulkodnak, aminek egyik lehetséges magyarázata bolygóméretű testek ütközése a protoplanetáris korongban. A folyamatok időskálája nehezen jósolható, a megfigyelési adatok a csillagok kormeghatározási bizonytalansága miatt gyenge megkötéseket adnak (Moór et al. 2006). Új és átfogó fejlődési elméletek kidolgozásához, majd empirikus ellenőrzéséhez nélkülözhetetlen a nagy pontosságú kormeghatározás bolygós és törmelékkorongos csillagokra, amire asztroszeizmológiai és sztellárstatisztikai megközelítést fogunk követni. A kutatás módszerei Asztroszeizmikus vizsgálatok. Az asztroszeizmológia, azaz a csillagrezgések modellezése által kinyert információk közül a csillagmag héliumtartalma árulkodik az égitest koráról. Kutatásainkhoz nagy mértékben támaszkodni fogunk a Kepler-űrtávcső ultraprecíz fotometriai adataira, amelyekhez a Kepler Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium (KASC) tagjaiként exkluzív hozzáférésünk lesz. Az adatok modellezésével valódi precíziós asztrofizika válik lehetségessé, hiszen pl. a Nap típusú csillagok asztroszeizmológiájával az égitestek tömegét, sugarát és korát rendre 5%, 3% és 10% relatív hibával meg lehet határozni (Kjeldsen et al. 2009). A fotometriai idősoradatok elemzésére részben numerikus algoritmusokat fejlesztünk ki, részben továbbfejlesztjük a jelenleg használt Fourier-variánsokat. Bayes-i megközelítéssel új módszert dolgozunk ki a más okokból erős fényváltozású csillagok exobolygó-fedéseinek detektálására, amit a COROT, OGLE, HAT-South projektek adatbázisaira alkalmazva a Naptól eltérő csillagok bolygóiról nyerünk kritikus információkat. Témavezető javaslatára a Kepler 200 vörös óriást fog mérni a teljes űrprogram ideje alatt, 30 percenként egy mérési ponttal. Ezek alapján megvizsgáljuk a vörös óriások Jupiterhez hasonló óriásbolygói és a sűrű csillagszelek közötti kölcsönhatás jeleit, amelyek nagyságrendekkel rövidebb időskálájú változásokat generálnak, mint a központi csillag pulzációs és konvektív fluktuációi. A jelek azonosításához pontos elméleti modelleket fogunk kidolgozni. 5

6 Kutatási program HAT-P WASP relatív fényesség nap (HJD ) nap (HJD ) 2. ábra. Balra: a HAT-P-6b exobolygó átvonulása augusztus 19-én, az Intézet piszkéstetői Schmidt-távcsövével. Jobbra: a WASP-1 tranzitja november 3-án, a Szegedi Csillagvizsgáló 40 cm-es távcsövével. Folytonos vonal jelzi a legjobban illeszkedő modellgörbéket (Szabó et al., előkészületben). Fedési exobolygók CCD fotometriája. Az exoholdak és bolygórendszerek kutatásához modernizálni kívánjuk az Intézet Piszkéstetői Obszervatóriumának mindhárom távcsövét (0,5 m-es Cassegrain-, 0,6 m-es Schmidt- és 1 m-es RCC-teleszkóp). Cél a műszerek interneten keresztül távirányíthatóvá tétele, illetve teljes automatizálása, amivel lehetővé válik az összes, Magyarországról műszereinkkel detektálható exobolygó-átvonulás kimérése legalább 3-5 éven keresztül. Ez az észlelési program a nemzetközi mezőnyben kicsinek számító távcsöveinket a világon egyedülálló műszeregyüttessé tenné. A módszer elvi alapját a további bolygók és holdak azon hatásai adják, melyek módosítják a fedési exobolygók átvonulásainak pontos időpontját. Elméleti számítások alapján (Szabó et al. 2006, Simon et al. 2007, Kipping 2009) fotometriai űrtávcsövekkel és 0,5-1 m-es földfelszíni távcsövekkel egyaránt lehetséges az effektus kimutatása, ahol a földi műszerek érzékenységét a több éven át folytatott méréssorozatok biztosítják. Előzetes tesztméréseink szerint a forró Jupiterek 1%-os átvonulásait a mátrai műszerekkel és gondos adatfeldolgozással ±0,1%-os fotometriai pontossággal ki lehet mérni (2. ábra), amit érzékenyebb és stabilabb elektronikájú, valamint nagyobb látómezőben több referenciacsillagot rögzítő CCD kamerákkal és többször megismételt mérésekkel a ±0,03-0,05%-os szintre lehet javítani, megnyitva az utat holdak, gyűrűk és további bolygók felfedezéséhez. Spektroszkópiai vizsgálatok. Építve a témavezető korábbi együttműködéseire, dán és ausztrál kollégákkal kollaborálva spektroszkópiai kampányokban is részt veszünk, melyek célja exobolygós és barna törpés Nap típusú csillagok asztroszeizmológiai kormeghatározása. Ehhez 4-8 m-es távcsövekre fogunk távcsőidőt pályázni (ESO, AAT). Multiobjektum-spektroszkópiai tapasztalatainkra alapozva (Kiss et al. 2007, 2008, Balog et al. 2009) folytatjuk az ismert korú halmazokban található törmelékkorongos csillagok vizsgálatait, amivel a bolygókeletkezés korai szakaszát jellemző portermelési folyamatok időskáláját becsüljük meg. 6

7 Kutatási program A téma újszerűsége és intézeti státusa Kutatócsoportunk tagjai több évtizednyi tapasztalattal rendelkeznek a sztelláris asztrofizikában, amit most új irányokban, innovatív módszerekkel kívánunk alkalmazni. Az asztroszeizmológia és exobolygók kombinálása olyan új tudományos irány, amivel az Intézet két szakterületen is jelentősen növelheti nemzetközi elismertségét és versenyképességét. A vörös óriáscsillagok és bolygórendszereik kutatása, valamint a nagyfelbontású és multiobjektum-spektroszkópia egyaránt új területek az Intézetben. Az Intézetben az exobolygó-kutatás 2006-ban jelent meg Kovács Géza OTKA-témájával, amely az amerikai finanszírozású, Magyarországon kifejlesztett HATNet bolygókereső projekthez csatlakozott. Jelen program független Kovács Géza kutatásaitól (habár témavezető szintén együttműködik a HATNet-et vezető Bakos Gáspárral, Kovács Géza korábbi doktoranduszával), céljai és módszerei pedig nagy mértékben különbözőek. Az eredmények kommunikációja A kutatási eredményeket a lehető leggyorsabban publikálni fogjuk vezető szakfolyóiratokban, illetve bemutatjuk nemzetközi konferenciákon. Célunk a futamidő alatt legalább egy nemzetközi szakmai találkozó szervezése egy magyarországi helyszínen. Fontosnak tekintjük a nagyközönség tájékoztatását is, amihez rendszeresen igénybe fogjuk venni az írott és elektronikus sajtót, valamint előadásokat tartunk a szűkebb szakmának, a természettudós közösségnek, illetve a nagyközönségnek. A csillagászati újdonságok közismerten felkeltik a diákok érdeklődését, így eredményeink széleskörű ismertetése közvetett módon a természettudományos oktatás népszerűsítését is szolgálni fogja. Hivatkozások Atacama Large Millimeter Array (ALMA): Balog, Z., et al., 2009, ApJ, in press European ELT: Giant Magellan Telescope: Ida, S., Lin, D.N.C., 2005, ApJ, 626, 1045 James Webb űrtávcső: Kepler-űrtávcső: Kipping, D.M., 2009, MNRAS, 392, 181 Kiss, L.L., et al., 2007, ApJ, 659, L129 Kiss, L.L., et al., 2008, MNRAS, 391, 399 Kjeldsen, H., et al., 2009, IAU Symp. 253, 309 Lopez, B., et al., 2005, ApJ, 627, 974 Mayor, M., Queloz, D., 1995, Nature, 378, 355 Moór, A., et al., 2006, ApJ, 644, 525 Schneider, J., 2009, Simon, A., et al., 2007, A&A, 470, 727 Szabó, M.Gy., et al., 2006, A&A, 450, 395 Winn, J.N., 2009, IAU Symp. 253, 99 Wright, J.T., et al., 2009, ApJ, 693, 1084 Össz karakterszám:

8 Kutatási program 8

9 Személyi és intézményi előfeltételek Kiss L. László A kutatás személyi és intézményi előfeltételei Témavezető a pulzáló vörös óriáscsillagok nemzetközileg elismert szakértője (MTA doktori értekezését is ebből a témából védte meg 2007-ben). A témában tíz éven át folytatott kutatásainak eredményeként a Kepler-űrtávcső asztroszeizmológiai konzorciumában a Mira típusú csillagok munkacsoportjának vezetője lett. Asztrofizikusként tágabb szakterülete a csillagszerkezet és -fejlődés, különös tekintettel a csillagrezgésekre és a kettőscsillagok fizikájára. KLL kulcsszerepet játszott a Naphoz hasonló csillagok kései fejlődési állapotát reprezentáló vörös óriáscsillagok pulzációnak megértésében. Ezen csillagok fényessége látszólag szabálytalan fluktuációkat mutat, és KLL volt az első, aki sikeresen értelmezte az időfüggő változásokat. Az elmúlt évszázadon átívelő adatbázisokat felhasználva megmutatta, hogy a félszabályos vörös óriásokra jellemző a többszörös periodicitás, amit többmódusú pulzációval értelmezett. Ez a munka (Kiss et al. 1999) a szakterület egyik alapvető cikke, jelen sorok írásáig 70 hivatkozással. Ezután következő munkáiban új, forgási hatásokkal operáló modellt alkotott a hosszú másodperiódusok magyarázatára (Kiss et al. 2000), megmérte a héliumhéj-felvillanás hatásait egy Mira típusú csillagban (Szatmáry et al. 2003) és felfedezte az első vörös óriáscsillagot kaotikus oszcillációkkal (Kiss & Szatmáry 2002). Utóbbi eredmény igazi áttörést jelentett az irreguláris változások értelmezésében, amit a terület vezető szaktekintélyei is elismernek (J.R. Buchler, Univ. of Florida; Kolláth Z. és Kovács G., MTA KTM CSKI). A Nap típusú csillagok konvektív rezgéseivel létező analógiák alapján KLL felvetette, hogy a konvekció döntő szerepet játszhat a rezgések gerjesztésében a legnagyobb luminozitású csillagok esetében, beleértve a II-es típusú szupernóvaként felrobbanó vörös szuperóriásokat is (Kiss et al. 2006). A Magellán-felhők mikrolencse-észlelései alapján témavezető az első vörösóriás-ági pulzáló csillagok felfedezésével új fejezetett nyitott a vörös óriások asztroszeizmológiájában. Az abban az időben kurrens elméleti modellekkel szemben KLL megmutatta, hogy a héjbeli hidrogénégető csillagok magasabb rendű felhangokban pulzálnak, minimális függéssel a csillagok kémiai összetételétől (Kiss & Bedding 2003, 2004). KLL volt az első, aki demonstrálta, hogy a vörös óriások infravörös periódus-fényesség relációi lehetővé teszik közeli galaxisok térbeli szerkezetének felderítését. Témavezető eredményeit felhasználták sebességváltozások értelmezésére (T. Lebzelter, Univ. of Vienna; K. Hinkle, NOAO), periódus-fényesség relációk kalibrálására (M. Feast, Univ. of Cape Town), csillagszerkezet és -fejlődés tanulmányozására (A. Zijlstra, UMIST; J. Christensen- Dalsgaard, Univ. of Aarhus), a hosszú másodperiódusok vizsgálatára (P. Wood, ANU) és más típusú csillagok többszörös periodicitásainak értelmezésére (J. Percy, Univ. of Toronto). KLL az Univerzum legnagyobb energiájú jelenségei közé tartozó nóva- és szupernóva-robbanások spektroszkópiai tulajdonságait is tanulmányozta. Több esetben kimutatta (Kiss & Thomson 2000, Kiss et al. 2001), hogy a táguló gázfelhők tengelyszimmetrikus alakúak voltak, feltehetően irányított gázsugár (jet) képződésének köszönhetően. Új elméleti modellt javasolt a nóvarobbanások átmeneti fázisára, amelyet az energiatermelés pulzációszerű instabilitásai okozhatnak. Diplomamunkás és PhD-hallgatóival csillaghalmazok és naprendszeri apró égitestek asztrofizikai problémáival foglalkozott. A legfontosabb eredményeket Szabó M. Gyulával érte el (l. a következő pontban), aki jelen programban új intézeti tudományos munkatársként szerepel. Kiss L. László eddigi kutatásainak céljai és módszerei nagy mértékben konvergálnak az exobolygók területén. A nagy pontosságú fotometriai mérések, a csillagok spektroszkópiai analízise, az idősor-analízis modern statisztikus módszerei, a különböző csillagtípusok mélyreható ismerete mind alapvető tudás a csillagaikra gyakorolt parányi hatásuk révén felismerhető bolygókísérők megértéséhez. Témavezető gyakorlott megfigyelő csillagász a fotometria, spektroszkópia 9

10 Személyi és intézményi előfeltételek és optikai interferometria területén, a munkaterv pedig éppen ezekre, a változatos szakterületeken átívelő tapasztalatokra épül. Az exobolygók felé nyitását már 2005-ben megkezdte elméleti munkákkal (pl. Kiss & Bedding 2005), 2008-ban pedig kutatási pénzeket is nyert kombinált asztroszeizmológiai-exobolygós projektekre. Jelenlegi együttműködő partnerei között szerepel Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics), a HATNet exobolygó-kereső program vezetője, illetve Chris Tinney (Univ. of New South Wales), az Angol-Ausztrál Bolygókereső csoport vezetője. Ezeket a kollaborációkat az Intézet munkatársaként is folytatni kívánjuk. Az ISI Web of Science adatbázisában 79 impakt faktoros szakcikke szerepel, 723 hivatkozással (köztük kb. 120 önhivatkozással), 15-ös h-indexszel. Az éves bontású hivatkozásszámok emelkedő trendet mutatnak, 2006-ban 71, 2007-ben 107, 2008-ban pedig 167 idézéssel. Az évente átlagosan 8 ISI-publikáció és a rájuk kapott hivatkozások a művelt szakterületek publikációs szokásai és idézettségi viszonyai mellett kiváló nemzetközi elismertséget jeleznek. Szintén ezt mutatja a Web of Science analízise, amely alapján Kiss L. Lászlónak 79 cikkben 240 társszerzője volt, összesen 26 országból. A projekteknek mintegy harmadát KLL kezdeményezte, a többihez pedig felkérésre csatlakozott. A társszerzők közül 46 legalább 3 cikkben, 19 pedig legalább 5 publikációban szerepel. KLL legfontosabb partnerei magyar, ausztrál, amerikai, kanadai, dán, nagy-britanniai, spanyol, francia és német intézetekben dolgozó kutatók. A szoros munkakapcsolatoknak köszönhetően jelen program olyan csúcsműszerekhez is hozzáférhet, mint pl. az ESO Very Large Telescope és interferométere, az Angol-Ausztrál Teleszkóp, a 6,5 m-es Magellán-teleszkópok, a 8,2 m-es Gemini-teleszkópok, illetve a SUSI és CHARA interferométerek. Referenciák: Kiss L.L., Szatmáry K., Cadmus R.R., Jr., Mattei J.A.: 1999, Multiperiodicity in semiregular variables. I. General properties, Astronomy and Astrophysics, 346, pp Kiss L.L., Szatmáry K., Szabó Gy., Mattei J.A.: 2000, Multiperiodicity in semiregular variables. II. Systematic amplitude variations, Astronomy and Astrophysics Supplement Series, 145, pp Kiss L.L., Thomson J.R.: 2000, Early spectroscopic observations of Nova (V1494) Aquilae 1999 No.2, Astronomy and Astrophysics, 355, L9-L12 Kiss L.L., Thomson J.R., Ogloza W., Fűrész G., Sziládi K.: 2001, The 2000 outburst of the recurrent nova CI Aquilae: optical spectroscopy, Astronomy and Astrophysics, 366, pp Kiss L.L., Szatmáry K.: 2002, Period-doubling events in the light curve of R Cygni: evidence for chaotic behaviour, Astronomy and Astrophysics, 390, pp Szatmáry K., Kiss L.L., Bebesi Zs.: 2003, The He-shell flash in action: T Ursae Minoris revisited, Astronomy and Astrophysics, 398, pp Kiss L.L., Bedding T.R.: 2003, Red variables in the OGLE-II database. I. Pulsations and period-luminosity relations below the tip of the Red Giant Branch of the Large Magellanic Cloud, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 343, pp. L79-L83 Kiss L.L., Bedding T.R.: 2004, Red variables in the OGLE-II database. II. Comparison of the Large and Small Magellanic Clouds, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 347, pp. L83-L87 Kiss L.L., Bedding T.R.: 2005, Photometric biases as a result of stellar blending: implications for measuring distances, constraining binarity and detecting exoplanetary transits, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 358, pp Kiss L.L., Szabó M.Gy., Bedding T.R.: 2006, Variability in red supergiant stars: pulsations, long secondary periods and convection noise, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 372, pp Szabó M. Gyula SzMGy kutatási területe elsősorban a kis égitestek égboltfelméréses technikával történő vizsgálata a Naprendszerben és más naprendszerekben, mely területen tíz éve publikál. Részt vett a Sloan Digitális Égboltfelmérés adatelemzésében, ahol nagy alkalmazott statisztikai tapasztalatra tett szert. 10

11 Személyi és intézményi előfeltételek Ezen adatokból kimutatta, hogy a kisbolygók jelentős részének felszínén színes foltok figyelhetők meg, amelyeket legalább két, különböző folyamat hoz létre (Szabó et al. 2004). Azonosította az SDSS katalógusában az ismert Jupiter trójai kisbolygókat, majd ezek mozgása alapján 98% tisztaságú szelekcióval további 800, egyelőre felfedezetlen Jupiter trójai kisbolygót azonosított. A színek vizsgálatával kimutatta, hogy a trójai családnak szerkezete van, amely alcsaládok létére utal (Szabó et al. 2007), ezt a felfedezést azóta megerősítették (Roig et al. 2008, A&A, 483, 911). Kiss L. Lászlóval közösen kidolgozott egy új módszert a kisbolygók alakeloszlásának meghatározására, amit az SDSS adatbázisában található 12 ezer aszteroidára alkalmazva kimutatták, hogy a kisbolygók alakfejlődésében a kis ütközések szerepe domináns lehet (Szabó & Kiss 2008). Több konferencián volt meghívott előadó a kis égitestek égboltfelméréses technikával való megfigyelésének témájában. A Deep Impact kutatócsoport cikket kért az Icarus Deep Impact különszámba a SzMGy tudományos irányításával működő Cometary Archives for Amateur Astronomers (CARA) észlelőhálózattal elért eredményeinkről óta SzMGy kiterjesztette kutatási területét az exobolygók körül keringő holdak vizsgálatára, amely területen PhD program témavezetést is vállal (Simon A.). Kimutatta, hogy fotometriai úton detektálni lehet az óriásbolygók nagy holdjait, és 20% körüli esély van például egy Föld-Hold-szerű tranzitos rendszerben a hold kimutatására a Kepler űrtávcsővel (Szabó et al. 2006, Simon et al. 2007). Szintén lehetőség van nagyon pontos spektroszkópiai mérésből következtetni a hold jelenlétére a Rossitter-McLaughlin-effektuson keresztül (Simon et al., közlésre elfogadva) márciusáig 175 (125 SCI) hivatkozást kapott, ezen felül 2006-ban a Nature-ben jelent meg személyes közlés idézés a Jupiter trójai kisbolygóival kapcsolatban során Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas volt, 2007-ben pedig Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert el. Referenciák: Szabó Gy.M., Ivezić Ž., Jurić M., Lupton R., Kiss L.L.: 2004, Color variability of Asteroids in SDSS Moving Object Catalog, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 348, pp Szabó Gy.M., Szatmáry K., Divéki Zs., Simon A.: 2006, Possibility of a photometric detection of "exomoons", Astronomy & Astrophysics, 450, pp Szabó Gy.M., Ivezić, Ž, Jurić M., Lupton R.: 2007, The properties of Jovian Trojan asteroids listed in SDSS Moving Object Catalogue 3, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, pp Simon A., Szatmáry K., Szabó Gy.M.: 2007, Determination of the size, mass, and density of exomoons from photometric transit timing variations, Astronomy & Astrophysics, 470, pp Szabó M.Gy., Kiss L.L.: 2008, The shape distribution of asteroid families - evidence for evolution driven by small impacts, Icarus, 196, pp Szabó Róbert Szabó Róbert munkásságának gerincét a pulzáló változócsillagok numerikus modellezése alkotja. Elsősorban cefeidák és RR Lyrae csillagok kétmódusú pulzációjának hidrodinamikai modellezésén és az eredmények asztrofizikai gyakorlatban történő felhasználásán dolgozott. Módszert fejlesztett ki kétmódusú cefeidák fémtartalmának mérésére, amit több Lokális Csoportbeli galaxis cefeidáira alkalmaztak (M33: Beaulieu et al. 2006, Magellán-felhők: Marquette et al. 2009). Ezen kívül részt vett számos nemzetközi multisite fotometriai kampányban, ahol kisamplitúdójú pulzáló változócsillagok és vörös óriások szoláris oszcillációnak méréseiben, analizálásában és értelmezésében működött közre. Ezirányú tapasztalatait az űrfotometria terén kamatoztatva aktív résztvevője a COROT műhold RR Lyrae munkacsoportjának, valamint többedmagával kiegészítő programot pályázott és nyert el az ultra-kisamplitúdójú klasszikus változócsillagok vizsgálatára a 11

12 Személyi és intézményi előfeltételek COROT-műholddal. Elméleti és megfigyelői munkájának eredményeképpen a Keplerhez kapcsolódó Asztroszeizmológiai Tudományos Konzorcium (KASC) cefeida munkacsoportjának vezetője lett, az RR Lyrae munkacsoportban pedig az elméleti modellezésre szerveződött alcsoport tevékenységét koordinálja. Eddigi publikációinak kumulatív impakt faktora 62,9, melyekre az ISI Web of Science adatbázisában 100 független hivatkozást találunk (h-index: 7). Referenciák: Marquette J.B., Beaulieu J.P., Buchler J.R., Szabó R., Tisserand P., et al.: 2009, The beat Cepheids in the Magellanic Clouds: an analysis from the EROS-2 database, Astronomy and Astrophysics, 495, pp Szabó R., Buchler J.R., Bartee J.: 2007, The Cepheid Phase Lag Revisited, Astrophysical Journal, 667, pp Buchler J.R., Szabó R.: 2007, Beat Cepheids as probes of stellar and galactic metallicity, Astrophysical Journal, 660, pp Szabó R., Kolláth Z., Buchler J.R.: 2004, Automated Nonlinear Stellar Pulsation Calculations: Applications to RR Lyrae Stars. The Slope of the Fundamental Blue Edge and the First RRd Model Survey, Astronomy and Astrophysics, 425, pp Kolláth Z., Buchler J.R., Szabó R., Csubry Z.: 2002, Nonlinear Beat Cepheid and RR Lyrae Models, Astronomy and Astrophysics, 385, pp Benkő József Benkő József eddigi kutatásai a gömbhalmazokban és a galaktikus mezőben található RR Lyrae csillagok vizsgálataira és az idősor-analízis csillagászati alkalmazásainak tökéletesítésére irányultak. Mélyreható ismeretei vannak a közönséges és parciális differenciálegyenlet-rendszerek szemianalitikus és numerikus megoldásaival kapcsolatban, amelyek rendkívül értékes tapasztalatok az elméleti problémák gyakorlati alkalmazásokba történő átültetéséhez. Részt vesz a COROT és a Kepler űrtávcsövek asztroszeizmológiai vizsgálataiban, különös tekintettel az RR Lyrae és a cefeida típusú pulzátorok kisamplitúdójú modulációira. Eddigi publikációinak kumulatív impakt faktora 45,2, melyekre az ISI Web of Science adatbázisa 64 hivatkozást sorol fel (h-index: 5). Referenciák: Bakos G.Á., Benkő J. M., Jurcsik J.: 2000, Identification and Astrometry of Variable Stars in M3, Acta Astronomica, 50, pp Benkő J.M., Bakos G.Á., Nuspl J.: 2006, Multicolour CCD photometry of the variable stars in globular cluster M3, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, 372, pp Benkő J.M., Csubry Z.: 2007, Variable Star Census in CoRoT Eyes, Acta Astronomica, 57, pp Jurcsik J., Benkő J.M., Szeidl B.: 2002, Blazhko stars: Always distorted?, Astronomy & Astrophysics, 390, pp Hazai együttműködések Kiss L. László szenior résztvevő az SZTE csillagászai által elnyert OTKA K76816 kutatási pályázatban ( A csillagfejlődés kései állapotai, 16,138 MFt, tv: Szatmáry Károly), amiből során hozzávetőleg évi 1 MFt kutatási támogatást fogunk felhasználni. Ennek elsődleges célja a Kepler-űrtávcsővel kapcsolatos utazási költségek (kollaborációs találkozók és konferenciák) fedezése. Az Intézeten belül természetes együttműködő partnereink a HATNet programban közreműködők (Kovács Géza és az általa vezetett hallgatók), az aktív csillagok csoport (Kővári Zsolt, Oláh 12

13 Személyi és intézményi előfeltételek Katalin) és az infravörös csoport (Ábrahám Péter, Moór Attila). Az ELTE-ről a Csillagászati Tanszék égimechanikusai (Érdi Bálint, Süli Áron), illetve a Planetológiai Műhely áll legközelebb kutatóprogramunkhoz. Szándékunkban áll mindenkivel formális alapokra helyezni az együttműködést, amit távlatilag közös kutatási pályázatok is követni fognak. 13

14 Személyi és intézményi előfeltételek 14

15 Célok Az elérendő célok Kutatási és infrastrukturális fejlesztési programunk céljai a következők: Piszkéstetői műszerek modernizálása és automatizálása A fejlesztések szükségessége. A nemzetközi tapasztalatok mindenütt azt mutatják, hogy az interneten keresztül távvezérelhető, illetve önállóan méréseket végezni képes robottávcsövek jelentik a leghatékonyabb megfigyelési formát az időben változó jelenségek tanulmányozásában. A minden derült éjszakán automata üzemmódban működő távcsövek nagyságrendekkel hatékonyabban képesek végrehajtani a legutóbbi évekig komoly humán erőforrásokat lekötő megfigyelési programokat, ráadásul a fenntartási költségek is jelentősen csökkenthetők. Jelen program tervezési fázisában három lehetőséget vizsgáltunk meg az exoholdas és többszörös bolygórendszerek kutatási tervével kapcsolatban: (i) egy 0,8-1m-es dedikált robottávcső telepítése Magyarországon; (ii) ugyanez jobb asztroklímájú külföldi helyszínen (pl. Kanári-szigetek, Chile, Dél-Afrika); (iii) a fénygyűjtő képességüket tekintve összemérhető piszkéstetői műszerek korszerűsítése. A műszerbeszerzés, kupolaépítés, infrastruktúra-kiépítés és telepítés költségei első két esetben MFt körüli összegre jönnek ki, összhangban a nemzetközi tapasztalatokkal, melyek egy 1 m-es robottávcső telepítési költségeit 1 millió USD összegre becsülik (pl. a dán vezetésű SONG 2 hálózat 2011-ben induló első egysége, a potsdami Asztrofizikai Intézet STELLA robottávcső-együttese 3, vagy a Florida Institute of Technology 80 cm-es műszere 4 ). Ezzel szemben a harmadik lehetőség kb MFt-ból megvalósítható, mellette pedig fontos járulékos eredmény, hogy kutatásunk lehetővé tételén túl a teljes magyar megfigyelő csillagászat nemzetközi versenyképessége javulhat jelentős mértékben. Az Intézet munkatársai komoly földfelszíni támogató munkát vállaltak a COROT, Kepler és Gaia űrprogramokban, ami a tervezett modernizálással még az ambiciózus programunk mellett is megvalósítható marad. A számítástechnikai fejlődés mára teljesen új távlatokat nyitott a csillagászati idősorok kutatásában, a csillagászati robottechnika magyarországi bevezetése pedig világszínvonalú eredményeket produkáló észlelőhellyé teheti az Intézet Piszkéstetői Obszervatóriumát. A fentiek alapján az alábbiakban részletezett fejlesztéseket tervezzük. Ezeket időben széthúzva, távcsövenként két fázisban valósítjuk meg, hozzávetőleg kétévente egy műszer teljes modernizálásával. Minden esetben az első fázis az interneten keresztül távvezérelhetővé alakítást, a második fázis pedig az autonóm döntésekre képes rendszer kiépítését jelenti. 50 cm-es Cassegrain-teleszkóp. Az Intézet 2008 végén beszerzett egy ANDOR gyártmányú új CCD kamerát, amivel megkezdődhet a digitális fotometria, illetve a lucky imaging képalkotó technika kísérleti megvalósítása. A távcső kupolája és mechanikája azonban alkalmatlan internetes távvezérlésű, esetleg teljesen autonóm robottávcső kiépítéséhez. Emellett a jelenlegi optikai elrendezés igen szűk, alig 5 ívperces látómezőt enged meg a vásárolt CCD kamerával. A lehető legprecízebb fotometriához nélkülözhetetlen az akár több tucatnyi referenciacsillag egyidejű leképezése. Ennek lehetővé tételéhez átépítjük a távcsövet közvetlen fókuszú, vagy Newton-szerelésű asztrokamerává, a mechanikát pedig lecseréljük egy kompakt, modern elektronikával vezérelhető eszközzel, ami képes lesz a kupolát is irányítani a távészlelések közben. A diffrakcióhatárolt leképezést megengedő lucky imaging technikát az 1 m-es RCC-teleszkópon

16 Célok nagyobb felbontással és határfényességgel lehet megvalósítani, így az ANDOR kamera időszakosan átkerülhet az RCC-re. 60/90/180 cm-es Schmidt-távcső. A jelenlegi, 1995-ben vásárolt CCD kamera megromlott elektronikájú és érzékelő felületű detektor, melyet nagyobb érzékenységű, jobb zajkarakterisztikájú és nagyobb chipméretű kamerával fogunk lecserélni. A jelenlegi ívperces látómező helyett egy közel 1 1 fokos égterületet rögzítő folyadékhűtéses CCD-t vásárolunk, amivel a távcső ismét a világszínvonalú nagy látószögű műszerek közé kerülhet. A mechanika és kupolamozgatás automatizálása jelenleg folyamatban van, a futamidő alatt célunk a Schmidt-távcső távészlelésre alkalmassá fejlesztése is. 1 m-es RCC-teleszkóp. Magyarország legnagyobb fénygyűjtő képességű távcsövén jelenleg egy elöregedett CCD kamera alig 5,6 ívperces látómezőt rögzít, ami a teljes, 45 ívperc átmérőjű korrigált látómező területével összevetve a távcső alig néhány százalékos hatékonyságú kihasználását jelenti. Az 1 m-es távcsőnél egy új CCD mellett a nagyfelbontású optikai spektroszkópia megvalósítását is tervezzük, előreláthatóan a futamidő utolsó évére. Archiválás. A nagy teljesítményű CCD kamerákkal ugrásszerűen megnő az éjszakánként generált adatmennyiség, aminek tárolására nagy kapacitású (legalább 10 TB/kupola) CORAID adattároló egységeket fogunk üzembe helyezni, párhuzamosan a műszerfejlesztésekkel. Ezekkel a fejlesztésekkel megvalósulhat a kutatási program exoholdak és többszörös bolygórendszerek detektálására vonatkozó része, amihez legalább 3-5 évig minden, Magyarországról a műszereinkkel detektálható exobolygó-átvonulást rögzítünk. KROC: Konkoly Remote Operations Center A futamidő második felében tervezünk csatlakozni a világ különböző pontjain már most működő, illetve a közeljövőben átadott távészlelő berendezések felhasználói közé (pl. CHARA optikai interferométer, Las Cumbres Observatory Global Telescope Network, SONG spektroszkópiai robottávcsövek, stb.). Ehhez egy dedikált távészlelő központot rendezünk be az Intézet budapesti helyszínén, ahol a szélessávú internetes kapcsolatot igénylő távmérések mellett videokonferenciák is rutinszerűen lebonyolíthatók lesznek. Utóbbiak egyre gyakrabban átveszik a kollaborációs tanácskozások szerepét, amivel költséghatékony módon erősíthetjük földrajzi értelemben szétszórt nemzetközi együttműködéseinket. Az exobolygók paraméterterének kiterjesztése A Kepler-űrtávcső új távlatokat nyit azon bolygók detektálása felé, melyekre sem a Doppler, sem a fedési módszer nem érzékeny. Részletes numerikus szimulációink szerint a precíz és folyamatos űrbéli fotometria akár 5 naptömegű és periodikus jeleket kibocsátó óriáscsillagok Jupiter típusú bolygók által előidézett fázismodulációt is kimutathatóvá teszi. A KASC programjában több száz pulzáló változócsillag szerepel, és amennyiben a bolygógyakoriság univerzálisan hasonló a Nap típusú csillagoknál tapasztaltakhoz, a Kepler-program végére néhány tucat bolygó közvetett kimutatását várhatjuk 5. Egy széles látókörű exobolygó-kutató műhely megalapítása Az exobolygó-kutatás a csillagászat azon szakterülete, ahol leginkább lehetségesek az interdiszciplináris kutatások. A potenciális élethelyek beazonosítása, az életformák közvetett és 5 Megjegyzendő, hogy a NASA igen szigorú szabályokat fektetett le a KASC-tagok fedési exobolygók kimutatására vonatkozó munkáit korlátozandó, ám a közvetett módszereken alapuló bolygódetektálást nem tiltja a titoktartási szerződés. 16

17 Célok közvetlen kimutatásának lehetősége, a bolygólégkörök és felszínek modellezése természetes módon kapcsolódik a biológia, geofizika, kémia, planetológia, meteorológia felé, az értelmes élet utáni keresés pedig a filozófia és társadalomtudományok felé. Célunk egy olyan komplex, elméleti és empirikus exobolygós szakmai műhely létrehozása, amelynek a tevékenysége túlmutat az Intézet keretein, és amely képes szoros együttműködésre más hazai és külföldi tudományos műhelyekkel (pl. az ELTE nemrégiben alapított Planetológiai Műhelyével). Újabb pályázatok keretében tervezzük további, jelenleg külföldön dolgozó magyar csillagászok és exobolygós szakemberek bevonását, miközben nagy hangsúlyt fektetünk az erős elméleti háttér kidolgozására. Doktori témákat hirdetünk az ELTE-n, SZTE-n és DE-n, aminek eredményeként a futamidő alatt legalább 2 PhD-témavezetést és több diplomamunkást vállalunk. Publikációs aktivitás Tudományos eredményeinket évente 6-8 angol nyelvű, magas impakt faktorú szakfolyóiratban megjelenő cikkben fogjuk publikálni (Astrophysical Journal, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, Astronomy and Astrophysics). Évente legalább két szakmai konferencián bemutatjuk eredményeinket, a nagyközönség számára pedig minden évben legalább 3 ismeretterjesztő cikket írunk, előadást tartunk. 17

18 Célok 18

19 Curriculum Vitae Szakmai életrajz: Kiss L. László Név: Kiss L. László Születés hely és ideje: Szabadka - YU, augusztus 8. Családi állapot: nős, két gyermek apja Állampolgárság: magyar, szerb, ausztrál Nyelvtudás: magyar, angol; német és szerb nyelven olvasás, társalgás alapfokon. Jelenlegi munkahely: School of Physics A28, University of Sydney 2006 NSW, Australia, tel.: +61-2/ , fax: +61-2/ laszlo@physics.usyd.edu.au Végzettség és tudományos minősítés: június 30: okleveles fizikus, József Attila Tudományegyetem, Szeged, diplomamunka: Pulzáló változócsillagok többszín-fotometriája június 30: summa cum laude PhD fizikából, Szegedi Tudományegyetem, doktori értekezés: Pulzáló változócsillagok fizikai paramétereinek és csillagfejlődési állapotának meghatározása többszín-fotometriai és spektroszkópiai módszerekkel november 23: MTA Doktora, Magyar Tudományos Akadémia, disszertáció: Pulzáló vörös óriáscsillagok Korábbi munkahelyek: Szegedi Tudományegyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék: tudományos segédmunkatárs, szeptember szeptember Szegedi Tudományegyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék: egyetemi tanársegéd, szeptember december Szegedi Tudományegyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék: egyetemi adjunktus, január december University of Sydney, posztdoktori ösztöndíjas, december óta (előléptetés 2005-ben és 2008-ban, jelenleg Level C/Senior Research Fellow beosztásban) Szakmai tevékenység: Szerkesztőbizottsági tag: Information Bulletin on Variable Stars (IBVS) : az Australian Time Assignment Committee (ATAC) és az Anglo-Australian Time Assignment Committee (AATAC) távcsőidő-osztó bizottságok tagja. Feladat: a 3,9 m-es Angol-Ausztrál Teleszkóp, 8,2 m-es Gemini-teleszkópok és a 6,5 m-es Magellánteleszkópok ausztrál pályázatainak elbírálása. Tanulmányutak: Univ. of Toronto, Kanada, 1996-ban (5 hét), 1997-ben (5 hét) és 1999-ben (1 hét) Insituto de Astrofisica de Andalucia, Granada, Spain, 2002-ben (3 hónap) Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics, Boston, USA, 2006-ban (1 hónap) Univ. of Michigan, Ann Arbour, USA, 2008-ban (1 hét) Szakcikkek bírálója ( ): Astronomy and Astrophysics (A&A), 18 cikk Astrophysical Journal (ApJ), 1 cikk Astronomical Journal (AJ), 2 cikk Monthly Notices of the Royal Astronomical Society (MNRAS), 2 cikk Astrophysics and Space Science (ApSS), 1 cikk Publication of the Astronomical Society of the Pacific (PASP), 3 cikk Publication of the Astronomical Society of Japan (PASJ), 1 cikk 19

20 Curriculum Vitae Astronomische Nachrichten (AN), 2 cikk Journal of the AAVSO (JAAVSO), 3 cikk New Astronomy, 1 cikk Information Bulletin on Variable Stars (IBVS), 8 cikk Konferencia-előadások: 1997: Second European Meeting of the AAVSO, Sion, Svájc 1997: A Half Century of Stellar Pulsation Interpretations, Los Alamos, USA 1998: Asymptotic Giant Branch Stars, Montpellier, Franciaország 1999: Atmospheres of M, C and S Giants, Vienna, Ausztria 2001: International Conference on Variable Star Research, Brno, Csehország 2002: AFOEV International Meeting on Variable Stars, Bourbon-Lancy, Franciaország 2003: Variable stars in the Local Group, IAU Col. 193, Christchurch, Új Zéland 2005: Stellar Pulsation and Evolution, Róma, Olaszország (invited review) 2006: Annual Scientific Meeting of the ASA, Canberra, Ausztrália 2007: Annual Scientific Meeting of the ASA, Sydney, Ausztrália 2008: RAVE éves kollaborációs találkozó, Baltimore, USA 2008: Hot and Cool: Bridging Gaps in Massive Star Evolution, Pasadena, USA : 15 meghívott szemináriumi előadás egyetemeken, kutatóintézetekben (University of Toronto, Charles University, Australian National University, University of Sydney, University of New South Wales, Anglo-Australian Observatory, Macquarie University, MTA KTM CSKI, SZTE). Szervezeti tagság: Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), Astronomical Society of Australia (ASA), American Association of Variable Star Observers (AAVSO), Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) 2000 óta: Az MCSE havilapjának (Meteor) olvasószerkesztője 2006 óta: a hirek.csillagaszat.hu csillagászati hírportál főszerkesztője Pályázati bíráló: OTKA, Austrian Science Fund PhD bíráló: 5 alkalommal Ösztöndíjak, kutatási pályázatok : Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Magyar Tudományos Akadémia : Csillagok, csillaghalmazok és kisbolygók tanulmányozása az optikai és infravörös tartományban, OTKA T032258, 5,271 MFt, társpályázó (tv: Szatmáry Károly) : A Naprendszer kis égitestjeink spektrofotometriája, OM FKFP 0010/2001, 6,867 MFt, témavezető : Nóva- és szupernóva-robbanások asztrofizikája, OTKA T034615, 7,304 MFt, társpályázó (tv: Vinkó József) 2002: Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, 1,6 MFt : A csillagfejlődés tanulmányozása nyílt- és gömbhalmazokban spektrofotometriai módszerekkel, OTKA F043203, 4,256 MFt, témavezető (2004-ben lezárva) : Változócsillagok az instabilitási sávban és az óriás ágon, OTKA T042509, 14 MFt, társpályázó (tv: Szatmáry Károly) december március: Postdoctoral Fellow in Stellar Oscillations, University of Sydney 20

21 Curriculum Vitae április április: University of Sydney Postdoctoral Research Fellow, 205k AUD : Denison Travel Grants, School of Physics, University of Sydney, 14,5k AUD május december: University of Sydney RAVE Fellow 2009: Stellar oscillations as a tool to identify planet hosting stars, Australian Academy of Science/Scientific Visits to the USA Travel Grant, 7k AUD 2009: CYCLOPS - A Better Way to Find Extrasolar Planets, ARC LIEF, 350k AUD, társpályázó (tv: Chris Tinney) 2009: University of Sydney Bridging Grant, 50k AUD, témavezető : A csillagfejlődés kései állapotai, OTKA K76816, 16,138 MFt, szenior résztvevő (tv: Szatmáry Károly) Összesített pályázati bevétel: kb. 156 MFt, ebből 57 MFt egyetlen pályázóként vagy témavezetőként, a többi társpályázóként. Témavezetés: Diplomamunka témavezető ( , Szegedi Tudományegyetem): 8 diák PhD konzulens ( , Szegedi Tudományegyetem): 4 diák Diplomamunka (Honours) témavezető ( , University of Sydney): 5 diák PhD témavezető ( , University of Sydney): 2 diák Kutatási diákprojekt témavezető ( , University of Sydney): 9 diák Szakterület, kutatási tapasztalatok: Pulzáló változócsillagok asztrofizikája: vörös óriások, cefeidák. δ Scuti és RR Lyrae csillagok Szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai: nóva- és szupernóva-robbanások, fedési kettőscsillagok periódusváltozásai Naprendszer kis égitestjei: kisbolygók és üstökösök fizikai paraméterei, forgási állapota. Csillaghalmazok asztrofizikája: változócsillagok nyílt- és gömbhalmazokban, halmazkinematika. Megfigyelési technikák: asztrometria, fotometria, spektroszkópia, interferometria. Számítástechnika: nagy adatbázisok automatikus analízise, IRAF, IDL, Matlab, awk, FITS és OIFITS formátumok kezelése. Bibliográfiai adatok 7 79 referált szakcikk magas impakt faktorú nemzetközi folyóiratokban: 25 első szerzőként és további 15 legalább 50% hozzájárulással (az első szerző témavezetett diák) Kumulatív impakt faktor: nem-referált/nem-isi publikáció, 48 konferenciacikk 76 elektronikus körlevél (IAUC, MPEC, ATel) 230 ismeretterjesztő cikk Független hivatkozások: 916 (607 referált szakcikkben, 309 egyéb publikációkban). Az ISI Web of Science 600, a NASA Astrophysical Data System 827 független idézést sorol fel. h-index: 15 (ISI)/16 (ADS) 6 1 AUD 160 Ft 7 A teljes életmű listája friss hivatkozási adatokkal elérhető az MTA Köztestületi Publikációs Adattárában, a címen. 21

22 Curriculum Vitae 22

23 Intézeti erőforrások Az MTA KTM CSKI által a témára átcsoportosítani kívánt erőforrások Az Intézet jelen munkaterv számára az alábbi erőforrásokat kívánja átcsoportosítani: Humán erőforrás - tudományos Az Intézet állandó kutatói állományából a következők csatlakoznak a programhoz, 0,3-0,5 FTE vállalással (zárójelben a program számára releváns tapasztalatokkal): Dr. Szabó Róbert (Kepler és COROT fotometriai űrtávcsövek, asztroszeizmológiai modellezés) Dr. Benkő József (COROT, digitális fotometria a piszkéstetői műszerekkel, elméleti modellezés) Nuspl János (Kepler, digitális fotometria, kettős rendszerek fizikája) A jelenlegi fiatalkutatók közül 0,2 FTE vállalással Kiss Zoltán csatlakozik, illetve várható egy új fiatalkutató teljes bevonása, legkésőbb a futamidő második évétől. Humán erőforrás - műszaki A tervezett piszkéstetői fejlesztések megkövetelik plusz egy fő műszaki személyzet alkalmazását, aminek finanszírozását 2010 második felétől az Intézet vállalja. Garantált műszerhasználat a futamidő alatt A Piszkéstetői Obszervatórium éves fenntartási költségei jelenleg 20 MFt körüliek. Hozzávetőleg ugyanennyi anyagi befektetés indokolja a program támogatását garantált távcsőidővel a három mátrai műszeren. Az Intézet vállalja, hogy a futamidő alatt Kiss László kutatócsoportja a következő távcsőidők felett rendelkezik: 50 cm-es Casssegrain: 60% 60/90/180 cm-es Schmidt: 33% 1m-es RCC: 25%, ahol a feltüntetett értékek a rendelkezésre álló éjszakák számára vonatkoznak, évszakonként egyenletes eloszlásban. Az Intézet távcsőidő-osztó bizottsága törekedni fog arra, hogy a három műszer elosztása minden évben tegye lehetővé a folyamatos észleléseket, minimális egyidejűséggel a különböző teleszkópok között. A műszerfejlesztésekre fordított időszakok a kutatócsoport számára garantált idő és a maradék intézeti idő között 50-50%-ban megosztva kerülnek elszámolásra. Újabb források bevonása esetén a fenti arányszámokat a témavezető újratárgyalja az Intézet igazgatójával. Budapest, március 19. Balázs G. Lajos az MTA doktora, igazgató 23

24 Intézeti erőforrások 24

25 Költségvetés Költségvetési javaslat éves bontásban Első év Témavezető illetményei és járulékai eft Tudományos munkatárs illetményei és járulékai eft Új CCD kamera az 1 m-es RCC-teleszkópra eft Szűrősor és új szűrőváltó egység az új kamerához eft Az 50 cm-es Cassegrain mechanikai és optikai átépítése eft 10 TB kapacitású CORAID adattároló egység eft Számítástechnikai beruházás (egy nagy tárolókapacitású asztali számítógép, két, videotelefonálásra is al eft kalmas multimédiás laptop) Készletbeszerzés eft Rezsi eft Összesen Második év eft Témavezető illetményei és járulékai eft Tudományos munkatárs illetményei és járulékai eft Új CCD kamera a 60/90/180 cm-es Schmidt-teleszkópra eft Szűrősor és új szűrőváltó egység az új kamerához eft 10+ TB kapacitású CORAID adattároló egység eft A Schmidt internetes távvezérelhetőségének kiépítése, I. fázis eft Utazási költségek eft Készletbeszerzés eft Rezsi eft Összesen Harmadik év eft Témavezető illetményei és járulékai eft Tudományos munkatárs illetményei és járulékai eft A Schmidt internetes távvezérelhetőségének kiépítése, II. fázis eft Az RCC internetes távvezérelhetőségének kiépítése, I. fázis eft Új adatfeldolgozó számítógép beszerzése eft Utazási költségek eft Készletbeszerzés eft Rezsi eft Összesen eft 25

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25. Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25. Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával

Részletesebben

Főigazgatói pályázat az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezetésére

Főigazgatói pályázat az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezetésére Főigazgatói pályázat az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezetésére Kiss L. László az MTA levelező tagja MTA CSFK KTM Csillagászati Intézet Budapest, 2015. szeptember Előzmények 2012. január

Részletesebben

A tudományos közlés művészete

A tudományos közlés művészete A tudományos közlés művészete II. Egy tudományos cikk 1. Kiss László MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet Thursday, March 4, 2010 Miről lesz szó? Egy cikk témája Cikktípusok Cikk felépítése 2. számú gyakorlat

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék. Doktori/Ph.D. értekezés tézisfüzet

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék. Doktori/Ph.D. értekezés tézisfüzet SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék Doktori/Ph.D. értekezés tézisfüzet Csillagok, csillaghalmazok és kisbolygók fizikai paramétereinek meghatározása

Részletesebben

Csillagfejlődés és változócsillagok

Csillagfejlődés és változócsillagok Csillagfejlődés és változócsillagok Kiss László MTA CSFK KTM CSI A víz fázisdiagramja Hertzsprung-Russell-diagram ~ kb. a csillagok fázisdiagramja (S. Balm) Változékonyság a HRD-n: minden vörös óriás

Részletesebben

Az Univerzum szerkezete

Az Univerzum szerkezete Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv

Részletesebben

TÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése

TÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése TÖBB, MINT ÉGEN A CSILLAG 1. RÉSZ Exobolygók felfedezése Regály Zsolt MTA CSFK, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Az utóbbi két évtizedben több mint kétezer exobolygót a Naprendszertôl távoli

Részletesebben

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12. Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei Bevezetés a csillagászatba 4. 2015. május 12. Miről lesz szó? Hubble vagy nem Hubble? Galaxisok, galaxishalmazok és az Univerzum szerkezete A műszerfejlődés útjai

Részletesebben

Szubsztelláris égitestek naprendszerekben

Szubsztelláris égitestek naprendszerekben Szabó M. Gyula Szubsztelláris égitestek naprendszerekben Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei Budapest, 2012 1. A kutatási téma előzményei és a kitűzött feladatok Mint a csillagászat

Részletesebben

Exoholdak fedési exobolygók körül

Exoholdak fedési exobolygók körül SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK FIZIKA DOKTORI ISKOLA Exoholdak fedési exobolygók körül Doktori értekezés tézisei Szerző: Témavezetők: Simon Attila,

Részletesebben

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával

Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és exobolygók kutatásai a precíziós űrfotometria korában

Pulzáló változócsillagok és exobolygók kutatásai a precíziós űrfotometria korában Szabó Róbert Pulzáló változócsillagok és exobolygók kutatásai a precíziós űrfotometria korában Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei Budapest 2016!1 1. A kutatások előzménye A klasszikus

Részletesebben

RV Tauri-típusú pulzáló változócsillagok vizsgálata az űrtávcsövek korszakában

RV Tauri-típusú pulzáló változócsillagok vizsgálata az űrtávcsövek korszakában SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FIZIKA DOKTORI ISKOLA RV Tauri-típusú pulzáló változócsillagok vizsgálata az űrtávcsövek korszakában Doktori értekezés tézisei Bódi Attila

Részletesebben

A változócsillagok. A pulzáló változók.

A változócsillagok. A pulzáló változók. A változócsillagok. Tulajdonképpen minden csillag változik az élete során. Például a kémiai összetétele, a luminozitása, a sugara, az átlagsűrűsége, stb. Ezek a változások a mi emberi élethosszunkhoz képest

Részletesebben

Kisbolygók és üstökösök fizikai paramétereinek meghatározása fotometriai módszerekkel

Kisbolygók és üstökösök fizikai paramétereinek meghatározása fotometriai módszerekkel DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kisbolygók és üstökösök fizikai paramétereinek meghatározása fotometriai módszerekkel Szabó M. Gyula SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK ÉS CSILLAGVIZSGÁLÓ

Részletesebben

JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel

JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel JUICE: navigáció a Jupiternél, rádiótávcsövekkel Frey Sándor MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Budapest frey.sandor@csfk.mta.hu ESA GISOpen 2019

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 3. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.03. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.

Részletesebben

Válasz Dr. Kovács Géza opponens kérdéseire

Válasz Dr. Kovács Géza opponens kérdéseire Válasz Dr. Kovács Géza opponens kérdéseire Köszönöm Dr. Kovács Gézának az értekezésem gondos átolvasását, a véleményét, valamint a megjegyzéseket és kérdéseket, melyeket az alábbiakban válaszolok meg.

Részletesebben

A fémtartalom szerepe a csillagpulzációban

A fémtartalom szerepe a csillagpulzációban Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizika Doktori Iskola A fémtartalom szerepe a csillagpulzációban Doktori (PhD) értekezés tézisei Sziládi Katalin Témavezető: Dr. Vinkó József

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 6. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2017.11.21. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.

Részletesebben

CSILLAGÁSZ MSc. mesterképzés

CSILLAGÁSZ MSc. mesterképzés CSILLAGÁSZ MSc mesterképzés Tájékoztató a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karáról A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara 1921-ben kezdte meg működését,

Részletesebben

Csillagok fényességének periódusváltozása

Csillagok fényességének periódusváltozása Szatmáry Károly Csillagok fényességének periódusváltozása MTA Doktora cím elnyeréséért benyújtott értekezés tézisei Szeged 2012 I. Tudományos előzmények, célkitűzések Hazánkban az elmúlt bő fél évszázadban

Részletesebben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben

Részletesebben

Konkoly Thege Miklós a csillagász és az asztrofizika forradalma. Balázs Lajos MTA CSFK KTM CSI, ELTE TTK

Konkoly Thege Miklós a csillagász és az asztrofizika forradalma. Balázs Lajos MTA CSFK KTM CSI, ELTE TTK Konkoly Thege Miklós a csillagász és az asztrofizika forradalma Balázs Lajos MTA CSFK KTM CSI, ELTE TTK Információ forrásom Vargha Magda MTA KTM CSKI könyvtárosa (1931-2010) A csillagászati információ

Részletesebben

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely. A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:

Részletesebben

Beszámoló a 2012-ben végzett tudományos munkáról

Beszámoló a 2012-ben végzett tudományos munkáról Beszámoló a 2012-ben végzett tudományos munkáról Név: Kiss L. László 1. Tudományos eredmények: a) a 2012-ben elért új tudományos eredmények (magyarul és angolul): Az alábbiakban az általam vezetett Lendület-kutatócsoport

Részletesebben

Az OTKA K 76816 "A csillagfejlődés késői állapotai" pályázat záró szakmai beszámolója

Az OTKA K 76816 A csillagfejlődés késői állapotai pályázat záró szakmai beszámolója Az OTKA K 76816 "A csillagfejlődés késői állapotai" pályázat záró szakmai beszámolója 2009. 01. 01. (2012. 08. 31.) 2013. 06. 30. Hosszabbítást kértünk és kaptunk 2013. június végéig. Résztvevők: Szatmáry

Részletesebben

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS)

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Networkshop, 2008 Márc. 17 19., Dunaújváros Holl Erdődi: Fejlett kereső... 1 Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Holl András Erdődi Péter MTA Konkoly Thege Miklós

Részletesebben

Kiss L. László Pulzáló vörös óriáscsillagok

Kiss L. László Pulzáló vörös óriáscsillagok Kiss L. László Pulzáló vörös óriáscsillagok Az MTA doktora cím megszerzéséért készített értekezés tézisei Sydney, 2006 1. A kutatási téma előzményei és a kitűzött feladatok Az asztrofizika egyik kulcsproblémája

Részletesebben

Dinamikai jelenségek RR Lyrae csillagokban

Dinamikai jelenségek RR Lyrae csillagokban Molnár László Dinamikai jelenségek RR Lyrae csillagokban Doktori értekezés tézisei Témavezet : Dr. Kolláth Zoltán MTA doktora, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár MTA CSFK, NYME SEK TTK Konzulensek: Dr.

Részletesebben

A tudományos közlés művészete

A tudományos közlés művészete A tudományos közlés művészete VI.Bibliográfiai segédeszközök Kiss László MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet Monday, April 12, 2010 Miről lesz szó? Mire jók a bibliográfiai segédeszközök? (egyáltalán,

Részletesebben

Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje

Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje Bevezetés Gaia a következő évtized nagy űrcsillagászati projektje Szabados László MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Az ESA 1989 1993 között működött Hipparcos asztrometriai űrmissziójának

Részletesebben

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem

műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó Munkahelyek: Nokia -Hungary kft Veszprémi Egyetem Név: Tarnay Katalin Születési adatok: Nyiregyháza, 1933. május 8 Legmagasabb tudományos fokozat, és elnyerésének éve: műszaki tudomány doktora 1992 Beosztás: stratégiai tanácsadó, tudományos tanácsadó

Részletesebben

Műholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai

Műholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai Műholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai Homonnai Viktória II. éves PhD hallgató Témavezető: Dr. Jánosi Imre ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Bevezetés

Részletesebben

GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN

GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN PROTOPLANETÁRIS KORONGOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE:! KORONGBA ÁGYAZOTT, SZÜLET! BOLYGÓK! KETT!S CSILLAGOK KÖRÜLI KORONGOK! NAGYSKÁLÁJÚ ÖRVÉNYEK KELETKEZÉSE KORONGOKBAN

Részletesebben

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.

Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 7. Cephei és SPB csillagok, megfigyelés Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.10. 2 Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy. I. 6. Cep, SPB, megfigyelés 2 /

Részletesebben

Antipin mérések III. 2003 szeptember 2005 december. Kapcsolódó eredmények a Blazhko csillagok általános tulajdonságainak vizsgálatában

Antipin mérések III. 2003 szeptember 2005 december. Kapcsolódó eredmények a Blazhko csillagok általános tulajdonságainak vizsgálatában Antipin mérések III 2003 szeptember 2005 december Kapcsolódó eredmények a Blazhko csillagok általános tulajdonságainak vizsgálatában 2005. december 08. A sváb-hegyi 60cm-es távcső korszerűsítése 9000eFt

Részletesebben

2. tevékenység: Tanulmányi kirándulások iskolások számára

2. tevékenység: Tanulmányi kirándulások iskolások számára Az Ég és Föld vonzásában a természet titkai című projekt 2013 januárjában kezdődött, két éves tudománynépszerűsítő programsorozat. A célcsoport a Nyugat- Dunántúl és Észak-Magyarország 10-18 éves korú

Részletesebben

Elfedett pulzációk vizsgálata a KIC fedési kettősrendszerben

Elfedett pulzációk vizsgálata a KIC fedési kettősrendszerben Elfedett pulzációk vizsgálata a KIC 3858884 fedési kettősrendszerben Bókon András II. éves Fizikus MSc szakos hallgató Témavezető: Dr. Bíró Imre Barna tudományos munkatárs, 216. 11. 25. Csillagok pulzációja

Részletesebben

CURRICULUM VITAE. Dr. BLASKÓ Gábor

CURRICULUM VITAE. Dr. BLASKÓ Gábor CURRICULUM VITAE Dr. BLASKÓ Gábor SZEMÉLYES ADATOK: Név: Blaskó Gábor Születési idő: 1950. március 8. Születési hely: Szombathely Állampolgárság: magyar Családi állapot: Nős, két gyermekkel Lakcím: 1149

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM 2016. ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL A program címe: Iránya a csillagos ég! - Éjszaka a Tiszazugban Dr. Róka András, főiskolai docens (Kémiai

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1989 MKKE, Okleveles közgazda mezőgazdasági szakon Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

Évindító értekezlet az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben

Évindító értekezlet az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben Évindító értekezlet az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben Kiss L. László az MTA levelező tagja megbízott igazgató Budapest, 2016. január 7. Agenda 2015: call for applications for DG

Részletesebben

Kutatócsoportok értékelése a WFK-ban, tervezet (5. változat, )

Kutatócsoportok értékelése a WFK-ban, tervezet (5. változat, ) Kutatócsoportok értékelése a WFK-ban, tervezet (5. változat, 2013.05.24) 1. Ez az értékelési módszer az RMI és SZFI egyesített szempontjaira épül és csak egy próbaidőszak után derül ki, hogy helyes-e.

Részletesebben

A csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1

A csillagc. Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 A csillagc sillagászatszat sötét kihívásai Szenkovits Ferenc 2010.03.26. 1 Kitekintés A távcsövek fejlıdése Fontosabb csillagászati felfedezések az ezredfordulón Napjaink csillagászati kihívásai Elképzelések

Részletesebben

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös

Részletesebben

Oktatók és kutatók teljesítmény-értékelésének szabályzata a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán

Oktatók és kutatók teljesítmény-értékelésének szabályzata a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán Oktatók és kutatók teljesítmény-értékelésének szabályzata a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának (a továbbiakban: Kar) Tanácsa a Karral oktatói és

Részletesebben

A PÁLYÁZAT LEFOLYÁSA, SZEMÉLYI, TARTALMI VÁLTOZÁSAI

A PÁLYÁZAT LEFOLYÁSA, SZEMÉLYI, TARTALMI VÁLTOZÁSAI Z Á R Ó J E L E N T É S OTKA nyilvántartási szám: K69018 Témavezető: Gingl Zoltán A téma címe: Fluktuációk és zajok alap- és interdiszciplináris kutatása fizikai, neurocardiológiai és nanotechnologiai

Részletesebben

A világtörvény keresése

A világtörvény keresése A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)

Részletesebben

Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!?

Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!? Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!? Mosoni László MTA Konkoly Obszervatórium Penc, 2005 június 7 Heidelberg Max Planck Institut für Astronomie Hazai csillagászati interferometria VLBI (csak

Részletesebben

Sódorné Bognár Zsófia. Pulzáló fehér törpecsillagok asztroszeizmológiai vizsgálata

Sódorné Bognár Zsófia. Pulzáló fehér törpecsillagok asztroszeizmológiai vizsgálata Sódorné Bognár Zsófia Pulzáló fehér törpecsillagok asztroszeizmológiai vizsgálata doktori értekezés tézisei Témavezető: Dr. Paparó Margit az MTA doktora, tudományos tanácsadó MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

HIPPARCOS (HIgh Precision PARallax COllec7ng Satellite)

HIPPARCOS (HIgh Precision PARallax COllec7ng Satellite) HIPPARCOS (HIgh Precision PARallax COllec7ng Satellite) ESA, 1989-1993 Első űrbéli asztrometriai műhold 120,000 csillag, 1 mas pontosság Magnitúdólimit M V =12.5 10% pontosság parallaxisban >10 mas, távolságban

Részletesebben

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2014

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2014 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2014 2013. december 16. A Pályázati felhívás és jelen Pályázati útmutató

Részletesebben

Tájékoztató az MTA doktora címre a Biológiai Osztálynál pályázók számára. Az MTA doktora cím adományozásának három fő feltétele van:

Tájékoztató az MTA doktora címre a Biológiai Osztálynál pályázók számára. Az MTA doktora cím adományozásának három fő feltétele van: Követelményrendszer Tájékoztató az MTA doktora címre a Biológiai Osztálynál pályázók számára A Biológiai Tudományok Osztálya az MTA doktora címre pályázók számára az alábbi követelményeket teszi közzé,

Részletesebben

Csillagászat (csillagok és csillaghalmazok)

Csillagászat (csillagok és csillaghalmazok) Fizika és csillagászat tagozatok. Hétfő 16:00 Gróh-terem 1. Ács Barbara Klagyivik Péter (ELTE TTK) 2. Csorba Katalin (ELTE TTK) 3. Gáspár András Makai Zoltán (SZTE TTK) 4. Juhász Attila (ELTE TTK) 5. Jurkovity

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária

Oktatói önéletrajz Dr. Csutora Mária egyetemi tanár Gazdálkodástudományi Kar Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: - 1989 MKKE, Okleveles közgazda mezőgazdasági szakon Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem. Nyári szakmai gyakorlat. SZTE TTIK Kísérleti Fizika Tanszék

Szegedi Tudományegyetem. Nyári szakmai gyakorlat. SZTE TTIK Kísérleti Fizika Tanszék Szegedi Tudományegyetem Természettudományi És Informatikai Kar Kísérleti Fizika Tanszék Az Y Lyn fényességének idősorelemzése Nyári szakmai gyakorlat Készítette: Témavezető: Száldobágyi L. Csaba, fizika

Részletesebben

Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010)

Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010) Pap Gyula Születési hely és idő: Debrecen, 1954 Feleségem Hizsnyik Mária, gyermekeim Gyula (1979) és Júlia (1981), unokáim Lola (2007), Kende (2010) és Márkó (2010) TANULMÁNYOK, TUDOMÁNYOS FOKOZATOK Gimnáziumi

Részletesebben

Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában

Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában Égboltfelmérési módszerek szerepe a Naprendszer vizsgálatában Szabó M. Gyula ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium és Multidiszciplináris Kutatóközpont, Szombathely, HUNGARY Bevezetés A Big Data módszerek

Részletesebben

AZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS

AZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS AZ UNIVERZUM FELTÉRKÉPEZÉSE A SLOAN DIGITÁLIS ÉGBOLTFELMÉRÉSSEL Varga József MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet ELTE, Komplex rendszerek fizikája tanszék Big data téli iskola Budapest, ELTE

Részletesebben

Válaszok Szatmáry Károly kérdéseire

Válaszok Szatmáry Károly kérdéseire Válaszok Szatmáry Károly kérdéseire Szabó Róbert: Pulzáló változócsillagok és exobolygók kutatásai a precíziós űrfotometria korában című akadémiai doktori értekezésével kapcsolatban 1.1 A kappa-mechanizmus

Részletesebben

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 88-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 89-ben alapította J LXI. évfolyam 7

Részletesebben

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE

FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az

Részletesebben

A Szegedi Tudományegyetem Sófi József Alapítvány évi ösztöndíjasai

A Szegedi Tudományegyetem Sófi József Alapítvány évi ösztöndíjasai A Szegedi Tudományegyetem Sófi József Alapítvány 2007. évi ösztöndíjasai A Szegedi Tudományegyetem Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítványa 2001. január 2- án jött létre, és eddig 4 millió forint

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Békés Csaba János

Oktatói önéletrajz Dr. Békés Csaba János egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1978-1983 József Attila Tudományegyetem, Szeged,, történelem angol szak Tudományos

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Csató László

Oktatói önéletrajz Csató László tanársegéd Közgazdaságtudományi Kar Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 2009-2011 Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2013

Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2013 Útmutató a Kutatási (K, NN, ANN) és a Fiatal kutatói (PD) alapkutatási pályázatokhoz 2013 2012. december 17. A Pályázati felhívás és jelen Pályázati útmutató letölthető az alábbi címen: http://www.otka.hu/palyazatok/aktualis-otka-palyazatok

Részletesebben

A Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata

A Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata A Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata különös tekintettel a gamma-kitörésekre rárakódó háttér értékének alakulására Szécsi Dorottya fizikus MSc, I. évfolyam ELTE TTK Csillagász TDK 2010. december 2.

Részletesebben

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000

Részletesebben

Optika. Kedd 16:00 Eötvös-terem

Optika. Kedd 16:00 Eötvös-terem Fizika és csillagászat tagozatok. Kedd 16:00 Eötvös-terem 1. Balogh Renáta (SZTE TTK) 2. Börzsönyi Ádám (SZTE TTK) 3. Fekete Júlia (ELTE TTK) 4. Kákonyi Róbert (SZTE TTK) 5. Major Csaba Ferenc (SZTE TTK)

Részletesebben

Rezonáns égi mechanikai rendszerek vizsgálata

Rezonáns égi mechanikai rendszerek vizsgálata Pintérné Rajnai Renáta Rezonáns égi mechanikai rendszerek vizsgálata Doktori Értekezés Tézisei ELTE, Fizika Doktori Iskola Vezető: Dr. Palla László Részecskefizika és csillagászat program Vezető: Dr. Palla

Részletesebben

KONKOLY THEGE MIKLÓS ÉS A VÁLTOZÓCSILLAGOK ZSOLDOS ENDRE MTA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONKOLY THEGE MIKLÓS CSILLAGÁSZATI INTÉZET

KONKOLY THEGE MIKLÓS ÉS A VÁLTOZÓCSILLAGOK ZSOLDOS ENDRE MTA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONKOLY THEGE MIKLÓS CSILLAGÁSZATI INTÉZET KONKOLY THEGE MIKLÓS ÉS A VÁLTOZÓCSILLAGOK ZSOLDOS ENDRE MTA CSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KONKOLY THEGE MIKLÓS CSILLAGÁSZATI INTÉZET VÁLTOZÓCSILLAGOK Első: 1572 Tycho-féle szupernóva A

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz 1) Vizsgáltak-e más bolygóról származó mintát földi laboratóriumban? Ha igen, honnan származik?

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Dr. Masszi András PhD

Dr. Masszi András PhD CURRICULUM VITAE Dr. Masszi András PhD Születési hely és idő: Budapest; 1975. 05. 13. Állampolgárság: magyar Jelen beosztás: Egyetemi tanársegéd III. számú Belgyógyászati Klinika Kezdés dátuma 2010. jún.

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban

MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban IS IM 2012 szeptember 28. Holl A.: MTMT 1 MTMT lehetőségek a kutatásszervezésben és a kutatásban Holl András - MTMT ITSzB, MTAK, MTA CsFK CsI Informatio Scientifica Informatio Medicata 2012 szeptember

Részletesebben

Impakt faktor, hivatkozások

Impakt faktor, hivatkozások Impakt faktor, hivatkozások Impact Factor and Cited Reference Három kérdést kell tisztázni Milyen fontosak EZEN SZERZŐ munkái? Milyen fontos EZEN CIKK a kutatási területen? Stuntz WJ (2001): O.J. Simpson,

Részletesebben

A tudományos közlés művészete

A tudományos közlés művészete A tudományos közlés művészete VII.Konferenciaelőadások (szóban és nyomtatásban) Kiss László MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet Miről lesz szó? Szakmai konferenciák: mi(k) a kimondott és kimondatlan cél(ok)?

Részletesebben

Beszámoló a 2011-ben végzett tudományos munkáról

Beszámoló a 2011-ben végzett tudományos munkáról Beszámoló a 2011-ben végzett tudományos munkáról Név: Kiss L. László 1. Tudományos eredmények: Az alábbiakban az általam vezetett Lendület-kutatócsoport legfontosabb eredményeiből válogatok. a) a 2011-ben

Részletesebben

Tollazati színek mikroszerkezeti háttere szubmikroszkópos megközelítés

Tollazati színek mikroszerkezeti háttere szubmikroszkópos megközelítés TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Tollazati színek mikroszerkezeti háttere szubmikroszkópos megközelítés

Részletesebben

Az MTMT és forrásai: a kiadók, repozitóriumok és szerzők

Az MTMT és forrásai: a kiadók, repozitóriumok és szerzők IS-IM 2011 - Holl: Az MTMT és forrásai 1 Az MTMT és forrásai: a kiadók, repozitóriumok és szerzők Holl András MTA KTM Csillagászati Kutatóintézet MTA Könyvtára Informatio Scientifica Informatio Medicata

Részletesebben

"A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik."

A tízezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik. "A tízezert mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik dik." A BINB INSYS Előadók: Kornafeld Ádám SYS PROJEKT Ádám MTA SZTAKI kadam@sztaki.hu Kovács Attila ELTE IK attila@compalg.inf.elte.hu Társszerzők:

Részletesebben

Az ős-naprendszer nyomában Korongok fiatal csillagok körül

Az ős-naprendszer nyomában Korongok fiatal csillagok körül Az ős-naprendszer nyomában Korongok fiatal csillagok körül Ábrahám Péter MTA KTM Csillagászati Kutatóintézete Ortvay kollokvium ELTE, 2010. november 18. I. lecke: vegyük észre a kisebb égitesteket! I.

Részletesebben

A Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata

A Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata A Fermi gammaműhold mozgásának vizsgálata különös tekintettel a gamma-kitörésekre rárakódó háttér értékének alakulására Szécsi Dorottya ELTE fizikus MSc, I. évfolyam XXX. Jubileumi OTDK 211. április 27-29.

Részletesebben

Interdiszciplináris Doktori Iskola

Interdiszciplináris Doktori Iskola Interdiszciplináris Doktori Iskola PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a 18-20. században Doktori Program habilitációs kritériumai I. Publikációk 1. Két monográfia. (vagy 2.

Részletesebben

Kozmikus társkeresés

Kozmikus társkeresés Kozmikus társkeresés I. Földszerű bolygó keresése (bolygót sokat ismerünk, de mind másmilyen) II. Élet keresése (a földi élet sokféle is, de egyetlen eredetre vezethető vissza) III. Intelligencia, civilizáció,

Részletesebben

Bírálati szempontok. 1. A pályázat benyújtását megelőző 5 év tudományos tevékenysége összesen

Bírálati szempontok. 1. A pályázat benyújtását megelőző 5 év tudományos tevékenysége összesen A doktori iskolai bíráló bizottságok tevékenysége A pályázatok bírálati szempontjait a Támogató határozta meg a kiírás 16. pontja szerint. A bírálati szempontok konkretizálása céljából a kutatási terv

Részletesebben

TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR (minden téma külön lapra) június május 31

TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR (minden téma külön lapra) június május 31 1. A téma megnevezése TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1 2012. május 31 Egy és kétrétegű grafén kutatása 2. A témavezető (neve, intézet, tanszék) Cserti

Részletesebben

Web of Science (WoS) Bemutató

Web of Science (WoS) Bemutató Web of Science (WoS) Bemutató Összeállította: Tóth Nándor 2013.10.14. - A WoS az Institute for Scientific Information (ISI) bibliográfiai adatbázisa - Interdiszciplináris adatbázis, heti rendszerességgel

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

Elektronikus szövegek és adatok szolgáltatás és megőrzés

Elektronikus szövegek és adatok szolgáltatás és megőrzés ZMNE Digitális tudástárak és archívumok Holl: Elektronikus szövegek és adatok... 1 Elektronikus szövegek és adatok szolgáltatás és megőrzés Holl András, MTA KTM CsKI & MTA Könyvtára A könyvtár mint a tudomány

Részletesebben

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet 1034 Budapest, Bécsi út 96/B Tel., Fax:1/666-5544,1/666-5545 http://nik.uni-obuda.hu/imri Az 2004-ben alakult IMRI (BMF)

Részletesebben

Csillagrezgések bûvöletében

Csillagrezgések bûvöletében nál nehezebb holdak létezését sem. Az Európai Ûrügynökség tervezett új ûrobszervatóriuma, a PLATO teljesítménye már elegendô lehet egy,4 Föld-méretû exohold kimutatására is ebbe a mérettartományba pedig

Részletesebben

Válasz Dr. Jurcsik Johanna opponens kérdéseire

Válasz Dr. Jurcsik Johanna opponens kérdéseire Válasz Dr. Jurcsik Johanna opponens kérdéseire Köszönöm Dr. Jurcsik Johannának az értekezésem gondos átolvasását, a véleményét, valamint a megjegyzéseket és kérdéseket, melyeket az alábbiakban válaszolok

Részletesebben

KISS LÁSZLÓ csillagász

KISS LÁSZLÓ csillagász KISS LÁSZLÓ csillagász Arra van Buda! - Arra pedig Ausztrália! (Kiss László és Kiss Benjamin, Sydney, Ausztrália). - Jellemezze magát egy a Nature vagy Science folyóiratokban közölt cikkcím terjedelmében!

Részletesebben

A galaxisok csoportjai.

A galaxisok csoportjai. A galaxisok csoportjai. Hubble ismerte fel és bizonyította, hogy a megfigyelhető ködök jelentős része a Tejútrendszeren kívül található. Mivel több galaxis távolságát határozta meg, ezért úgy gondolta,

Részletesebben

Planetary Nebulae, PN PNe PN

Planetary Nebulae, PN PNe PN 2 2 e-mail: masaaki@oao.nao.ac.jp 719 0232 3037 5 Subaru Telescope, National Astronomical Observatory of Japan, 650 North A ohoku Place, Hilo, Hawaii 96720, U.S.A. e-mail: tajitsu@subaru.naoj.org 397 0101

Részletesebben

Fedési kett scsillagok fotometriai mérése, az adatok feldolgozása

Fedési kett scsillagok fotometriai mérése, az adatok feldolgozása Szegedi Tudományegyetem TTIK Kísérleti Fizikai Tanszék Fedési kett scsillagok fotometriai mérése, az adatok feldolgozása Szakmai gyakorlat Készítette: Hatala Kornél Fizika BSc hallgató Témavezet : Dr.

Részletesebben