SZEREPEK ÉS SZABÁLYOK A HAGYOMÁNYOS ÉS MODERN TÁRSADALMAK CSALÁDJAIBAN. Családmodellek összehasonlítása és teológiai értékelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEREPEK ÉS SZABÁLYOK A HAGYOMÁNYOS ÉS MODERN TÁRSADALMAK CSALÁDJAIBAN. Családmodellek összehasonlítása és teológiai értékelése"

Átírás

1 SZEREPEK ÉS SZABÁLYOK A HAGYOMÁNYOS ÉS MODERN TÁRSADALMAK CSALÁDJAIBAN Családmodellek összehasonlítása és teológiai értékelése 1

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. Történeti rész 5 1. CSALÁD A SZENTÍRÁSBAN 5 CSALÁD AZ ÓSZÖVETSÉGBEN 5 CSALÁD AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN 7 2. ÁTTÉRÉS A PATRIARKÁLIS CSALÁDRÓL A PARTNERI VISZONYON ALAPULÓ HÁZASSÁGRA 9 II. Elméleti Rész. 16 Korunk családmodelljei és az ezzel kapcsolatos elméletek 16 A CSALÁD FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA SZEREPEK ÉS SZABÁLYOK A CSALÁDBAN A CSALÁD FUNKCIÓI 24 III. Elvi rész A CSALÁD ESÉLYEI ÉS JÖVŐJE A HÁZASSÁG TEOLÓGIÁJA 30 2

3 BEVEZETÉS Amikor családokkal szembesülünk, általában a tudományos felfogásoknak és elméleteknek adott készletével rendelkezünk, ami meghatározza egész lelkigondozói tevékenységünket. Nemcsak a lelkigondozóra érvényes, hanem a gondozottakra is, hogy eleve adott önértelmezéssel érkeznek a lelkigondozói helyzetbe. Mindannyian önkéntelenül pszichológiai modellekben gondolkodunk, melyek kultúra és társadalom specifikusak állapítja meg Schrödter. 1 Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tapasztalat, hogy a lelkigondozó magabiztossága zuhanásszerűen csökken, amikor idegen kultúrkörből származó egyénnel vagy családdal áll szemben. Az ilyen helyzetnek azonban van egy nagy előnye is: arra kényszerít, hogy szociológiai és szociálpszichológiai összefüggéseket fontoljunk meg. A probléma ilyenszerű felvetése annál nehezebb, minél közvetlenebbül osztozik lelkigondozó és gondozott egy közös társadalmi tapasztalatban. Azt mondhatjuk, hogy közös képet hordozunk a normalitásról, amely adott családképet, és társadalom felfogást foglal magában. Eszerint a család viszonylag autonóm egész, melyben az ember személyes vágyainak, érzelmeinek kielégítését keresi, következésképpen a szabályokat és értékeket a cselekvő egyén céljai, motívumai határozzák meg. A társadalom alapjában a családi kereteken kívül létezik, szabályai és normái nem szubjektívek, nagyrészt a pénzmechanizmus alapján működnek. Ilyenképpen az emberek önértelmezésében család és társadalom szemben állnak egymással: itt, a társadalomban dolgozik az ember, hogy ott, a családban igazán élhessen. Ezt a nézetet támogatják a strukturális családterápia képviselői, amint az S. Minuchin véleményéből kiviláglik: A család a növekedés és gyógyulás természetes kontextusa. Család és társadalom antagonizmusának ilyen természetessé nyilvánítását Schrödter misztifikálásnak és stilizálásnak nevezi. A mai család kríziseinek és konfliktusainak megértését az ilyen ideologikus normalitás sémák és természetesség képek egyértelműen megakadályozzák. Azzal, hogy a zavarokat az egyén személyes és privát konfliktusaként értelmezzük, a problémát individualizáljuk és familializáljuk, nem tudunk megoldani olyan kérdéseket, mint: miért nőtt meg tömegesen a krízisek száma a családon kívüli intézményekre való áttérési periódusokban? Schrödter meggyőzően bizonyítja, hogy ezen a téren társadalmilag kitermelt látókörszűküléssel és elleplezéssel van dolgunk, és kitűzi célként az ideológiakritikát. Dolgozatomban követni szeretném Schrödtert, amennyiben a családot, mint történelmi társadalmi fejlődés eredményét mutatom fel, hogy Th. W. Adornoval együtt meglássuk: a modern család sokat emlegetett krízise nem az égből pottyant, hanem társadalmunk kezdetétől fogva a jelenig vonul végig. 1 W. Schrödter, Familie und Beratungsarbeit. Zur Entwicklung der gesellschaftlichen Lage der Familie Heute, im Wege zum Menschen, 1985/2, Vandenhoeck-Ruprecht 3

4 Meg kell jegyeznünk azonban, hogy nem a szociológia találmánya az az elképzelés, miszerint a család csak társadalmi összefüggésben fogható fel: úgy az Ó, mint az Újtestamentum újra és újra nagyon világosan megjeleníti család és szociális valóság összefonódását. Dolgozatom történeti részének ezért kiindulópontja az ó, és újszövetségi Szentírás családképe. Mivel a dolgozat témája családmodellek összehasonlítása, noha környezete kontextusában kell szemlélnünk a bibliai családot, nem ismertetem részletesen a különböző hagyományos kultúrák részleteiben eltérő családfelfogásait. A modell ebben az értelemben alapvető és általános jellegzetességek leírását jelenti. Nem fogom történetileg sem végigkövetni a család fejlődését, vagy a családkép alakulását, hanem egyetlen fontos mozzanatra koncentrálok, mely a mai család megértése szempontjából nélkülözhetetlen: a hagyományos családról a polgári családra való áttérésre. További célom az így megértett és értelmezett modern család jellegzetességeinek felvázolása egy tájékozódó részben, külön kitérve a mai magyar családra. Megjegyzem, hogy a mai itt csak viszonylagosan értendő, ugyanis a hetvenes években fellendülő magyar családkutatás napjainkban már nem tud aktuális adatokkal szolgálni, az empirikus kutatás pedig ezen a téren egyre hiányosabb. Másrészt, az újabb németországi kutatásokat csak fenntartásokkal kezelhetjük úgy, mint egy közös európai realitás tükrét. Ennek a dolgozatnak a keretei nem engednek részletes módszertani fejtegetésekbe bocsátkoznom, nem is célom a családterápiai metódusokról való beszámolás. Mindazáltal nem elég csupán feltárni a különböző iskolák, felfogások szerinti család modelleket, a családon belüli kapcsolatrendszerek különböző elképzeléseit. Egy elvi részben szükséges határokat szabni a diagnosztikai és terápiai munka számára, melyben a család és házasság biblika és rendszeres teológiai értelmezése nyújt támpontot. A dolgozatban végig igyekszem szem előtt tartani család és társadalom egységét, melyet Horváth Attila röviden így fogalmaz meg: Társadalmunk szerkezetének legapróbb és legtömegesebb szuverén építőköve a család, mely társadalmi szociális nézőpontból sajátos emberi viszonyok rendszere, és a társadalom fejlődésével szükségszerűen változik, viszonyrendszere mindig az uralkodó társadalmi gazdasági emberi viszonyok függvénye. 2 2 Horváth Attila (1986). Család - közösség - kultúra, 11. old. 4

5 I. Történeti rész 1. Család a Szentírásban Sem az Ó, sem az Újszövetség nem ismeri a család kifejezést, de annál inkább a család fogalmát, amelynek gondolata és intézménye a teljes Szentírásban megtalálható. Noha sokféle családi formát, és időben fejlődő, alakuló családképet figyelhetünk meg, a bibliai család modell nagy általánosságban a hagyományos társadalmak családjának felel meg. Család az Ószövetségben Az Ószövetség a család megnevezésére a ház, háznép kifejezést használja, amely nagyon jól tükrözi az akkori kiterjedt nagycsalád képét. A házak nemzetségeket alkotnak, a nemzetségek pedig törzsekbe tömörülnek a rokoni kapcsolatoknak rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak. A sémi nyelvek eredetileg nem jelölik meg a rokoni kapcsolatokat, csak a generációs különbségeket. 3 Házasságot lehetőleg a nemzetségen belül kötöttek: így keres feleséget Ábrahám Izsáknak, és így házasodik meg Jákob is. Ebben a korban korán házasodtak, a férfi már húszéves kora előtt apává lett, negyven éves koráig pedig nagyapává. Így kedvező körülmények között a család gyorsan szaporodott. Jákob háznépe például 66 fő Egyiptomba költözésekor (1Móz. 46, ). Megjegyzendő, hogy a háznépbe nem számították bele a fiak feleségeit, de oda tartoztak a családdal együtt lakó szolgák. Ezekre éppúgy vonatkozott a körülmetélés parancsa, mint a család többi gyermekére. Gedeonnak 70, Ábrahámnak ugyancsak 70 gyermeke volt. Az ószövetségi házasság formája a környező népekéhez hasonlóan poligám. Erről nemcsak a történetek tanúskodnak, hanem a törvény is szabályozza (2Móz. 21, 10, 5. Móz. 21, 15). Ha valaki több feleséget vesz magának, köteles mindeniket egyformán ellátni, velük egyformán bánni, és gyermekeiket is egyformán kezelni, még akkor is, ha az egyik feleségét jobban szereti, mint a másikat. A poligámia egyik indokolt esete a sógorházasság, ami arra szolgál, hogy a fiúgyermek nélkül meghalt férfi nevét ne töröljék Izraelből. Az ószövetségi törvény megengedi a válást, azzal a feltétellel, hogy a férjnek válólevelet kell adnia. Az elbocsátott asszonyt azonban, ha az máshoz ment, és újra szabaddá vált, első férje nem vehette el újra. Az asszony nem kezdeményezhetett válást. Az izraelita család patrilineáris és patriarkális jellegű. Igaz ugyan, hogy Jákob és Mózes feleségük családjának házánál laktak, de csak addig, amíg menekültek voltak, és hazatérésükkor feleségük követte őket. Az általános gyakorlat az volt, hogy a feleség költözött férje családjához, így alakultak ki a többgenerációs házak. A leszármazási táblázatok a férfi vonalát követik, függetlenül attól, hogy kivel nemzette a gyermeket. Ezzel magyarázható, hogy törölték a nemzetségi táblázatból 5

6 azt a férfit, aki nem nemzett fiúgyermeket. A lányok tulajdona pedig azé a törzsé lesz, ahová feleségül viszik őket. A családfő megözvegyült menyét visszaküldheti apja házához, de még akkor is bizonyos mértékig ítélkezhet fölötte. Ebből is látszik, hogy a család feje a férfi, illetve a háznép fölött a legidősebb apa rendelkezik. A lány fogadalmát az apa, az asszonyét a férj érvénytelenné teheti. Az, hogy a férfi úr, nem az asszony szolgai alávetettségét jelenti, hanem a feladatok megoszlására utal. A férfi hordozza a döntések felelősségét, mindazáltal számos szép példát találunk arra, hogy feleségének kívánságát teljesíti, vagy megbeszéli vele terveit. Izraelben az asszonyt és anyát nem az az alárendelt helyzet jellemzi, mint a többi sémita népeknél. A Példabeszédek 31, derék asszonya például nemcsak házimunkát végez, hanem kereskedik, rendelkezést ad szolgálóinak, sőt mezőt vásárol, és szőlőt telepít. Férje megbízik benne, mert az a háttér melyet felesége biztosít, lehetővé teszi eredményes közéleti szerepét. 4 A férfit és a nőt egyforma tisztelet illeti. Mózes törvénye kimondja, hogy halállal lakoljon, aki ócsárolja apját vagy anyját. Az engedetlenségre kemény büntetés vár: az engedetlen gyermeket, aki figyelmeztetés után sem hallgat apjára, sem anyjára, vigyék ki a vének elé a kapuba, és kövezzék meg (5Móz. 27, 16). Tanításban apa és anya egyaránt részesíti gyermekeit, amit azoknak mindkettőtől tisztelettel kell fogadni. Az anya foglalkozik a lányok és a kisfiúk nevelésével, míg az apa feladata a növekvő fiúgyermekek bevezetése a vallásos életbe és a kézműves mesterségbe. Mindezen vonásokon túlmenően, melyekben az ószövetségi család többé kevésbé hasonlít a korabeli hagyományos társadalmak patriarkális családjaihoz, ki kell emelnünk az izraelita család három jellegzetességét. Az Ószövetség a házastársi kapcsolatban fontos szerepet tulajdonít a szerelemnek. Ezt számos történet tanúsítja, melyek a hűség és kitartás szép példái. Itt azonban nemcsak erről van szó. Istennek népe iránti szeretetét, hűségét vagy a nép hűtlenségét a próféták a házastársi kapcsolathoz hasonlítják. Ezek a hasonlatok nem érthetők másképpen, csak férfi és nő közötti kizárólagos és személyes kapcsolat gondolatának alapján. A házasság Isten előtt kötött szövetség, ez adja meg értékét és méltóságát, egyben a lehetőséget arra, hogy rendeltetését betöltse. A házasság a nemi életnek és az utódok felnevelésének helye. Ezért nemcsak az Énekek Éneke mutatja fel a két fiatal közötti erős érzelmi kötelék értékét, hanem a Példabeszédek Könyve szép képekben beszél a házasságon belüli erotikáról (5, 15 23). A család érzelmi közösség is, elképzelhetetlen, hogy az anya vagy apa elhagyja gyermekét. Noha az apának különös jogai voltak a családon belül, nem elszigetelt kényúr, hanem középpont, amelyből erő és akarat árad ki az egész területre, amely hozzá tartozik, és amelynek ő is tagja. 5 3 Ringgeren, im Theologisches Wörterbuch zum AT. 4 Czanik Péter család - a Keresztyén Bibliai Lexikonban 5 Ringgeren, im Theologisches Wörterbuch zum AT. 6

7 Az ószövetségi család másik jellegzetessége a nemzedékek közötti szolidaritás. 6 Az utódok részesek az atyák áldásaiban, de ugyanúgy részesek bűneik büntetésében is (Józs. 7, Bír , stb.). Ez a legbensőbb testi, lelki, erkölcsi közösségre utal. Nem azt jelenti, hogy az ártatlan utódok lakolnak atyáik vétkeiért: a fiak maguk is bűnösök, cselekedeteikkel követték az atyákat. Erre mondja Ringgeren, hogy atyák és fiak egy szellemi érzületi egységet képeznek, melynek közös osztályrésze a pusztulás. Ezzel szemben vagy éppen ezt fokozva a próféták nem a testi leszármazást nézik, hanem lelki és erkölcsi rokonságra hivatkoznak, amikor azt állítják, hogy minden ember magának áll, vagy esik (Jer. 31, 29, Ez. 18, 2). A látszólagos ellentmondást (szolidaritás egyéni felelősség) az oldja fel, hogy a generációs kapcsolat pozitív oldalára hívják fel a figyelmet: atyák és fiak bűneinek megvallása által lehetségessé válik a megtérés. És végül: az ószövetségi család istentiszteleti közösség. Ez leginkább a páska ünnepében nyilvánul meg, amely a leginkább családi ünnep. A legszorosabb családi köteléknél is szentebb az Isten iránti hűség, ezért jelent olyan nagy veszélyt a vegyes házasság, amelyet tiltanak, és ezért kell megölniük a családtagoknak azt, aki közülük bálványimádásra csábít (5Móz. 13, 7 12). Család az Újszövetségben Az újszövetségi családkép sok tekintetben folytatása az ószövetséginek, elmondhatjuk azonban, hogy Izrael történetének korai időszakában az asszonyoknak például jóval kedvezőbb helyzetük volt a családban, mint Jézus korában. 7 Másrészt, az Újszövetség világa az ókori görög római világ, ezért ennek ismerete nélkül nem volna teljesen érthető az újszövetségi család kép szerepe sem. A görög világ egyes dokumentumai anyajogú társadalomról tudósítanak. A városállamok közül Spártában különösen nagy szabadságot élveztek a nők, részt vehettek még a közéletben is. A spártai nő mindenesetre nem volt háziasszony. Spárta helyzete azonban inkább kivételesnek mondható a görögöknél is, hiszen az általános felfogás nem ezt a nézetet tükrözi. Arisztotelész szerint a szabad férfi a ház ura, aki nemcsak a rabszolgák felett, hanem felesége és gyermekei felett is teljes joggal és hatalommal uralkodik. A családfői hivatáson belül három hatalmi viszony létezett: úr szolga, apa fiú, férj feleség, mindezek párhuzamban egymással. Ezt a struktúrát Arisztotelész eleve adottnak tekinti, hiszen a férfi természeténél fogva vezetésre hivatott. Athén társadalmi rendjében például az asszony csaknem teljesen háttérbe szorult: a gazdagabb nők, akiket a munka nem kényszerített a szabadba, még a házból sem mehettek ki. 6 Theologisches Wörterbuch zum AT. (1973), ill. Bibliai Lexikon (1931) 7 Lenkeyné Semsey K. (1993), 10. o. 7

8 Az ókori Rómában némileg más a helyzet. A monogámia, mint a házasság kizárólagos formája először a római szabadok között létezett. Ez a házasság mindkét részről felbontható volt, noha házasságbontás esetén az asszony elveszítette gyermekeivel kapcsolatos jogait. A rómaiak, a görögöktől eltérően, a családot tekintették a gyermeknevelés természetes közegének. Az anya nemcsak a kisgyermekeket nevelte, sokszor az egész életet végigkísérte az anyai oktatás és nevelés. Az apa gondosan és szigorúan felülvigyázta fiúgyermeke bevezetését a társadalomba. A legfontosabb kérdés, amely e kor vizsgálatánál felvetődik, a poligámiáról a monogámiára való áttérés. Utasi Ágnes szerint ez a fejlődés két döntő tényező következménye volt: a gazdaságivagyoni differenciálódásé, valamint a nemi kapcsolatok társadalmi szabályozásáé. A monogámiához vezető első családformák azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a gazdagabb családok a házasságra lépő leány számára hozományt biztosítottak, ezzel igényt tartva a főfeleség minőségre, valamit arra, hogy gyermekei legyenek a törvényes örökösök. Egy következő lépés az ún. homogámia, vagyis az azonos társadalmi rétegből való házasodás. Az egészséges utódnemzés érdekében a nemi érintkezés szabályozása is fokozatosan vált egyre szigorúbbá. Először csak a vérrokonok házasodását tiltotta a közösség, majd megjelent a pároscsalád, amelyben azonban a férfinak továbbra is joga volt többnejűségre. A monogám családban tovább szigorította a szokásjog a nemi erkölcsöt, mindazáltal a férj hűtlenséghez való jogát sok esetben nemcsak a szokás, de a törvény is elismerte. Ezen az alapon most már elmondhatjuk, hogy a monogám házassági formát nem a kereszténység hozta létre, nem az Újszövetségben jelent meg először ez fokozatos társadalmi fejlődés eredménye, azonban az Újszövetség ezt a családképet teljesen új alapra helyezi. A házasság a Krisztus Egyház kapcsolat képe, és teljességében ez határozza meg. Az asszony feje a férfi, ahogyan a férfi feje Krisztus (1Kor. 11, 3). Az asszonynak úgy kell engedelmeskednie férjének, mint az Úrnak, de nem kevésbé fontos, hogy a férfi úgy szeresse feleségét, mint Krisztus az ő Egyházát, amiben szükségképpen benne van az önfeláldozás gondolata (Ef. 5, 21 25). Most visszatérnék az arisztotelészi gondolatra: úr szolga, apa fiú, férj feleség viszonya az önmagát adó szeretet fényében gyökeresen átértékelődik. Szolgáért, gyermekért, asszonyért Krisztus meghalt, ezért bármilyen alárendeltség elképzelhetetlen, noha Jézusnak nem áll szándékában eltörölni a családban meglévő szerepeket és határokat. Jézus nem engedi meg a válást, vagyis azt, hogy a férfi elbocsássa a feleségét, mert a teremtési rend szerint egy férfinak egy társat adott Isten, és ők ketten egy test (Mk. 10, 1 12). Hangsúlyos az, hogy mivel Isten előtt egyik nem sem alacsonyabb értékű, mindkettőjükre azonos normák vonatkoznak: a kettős erkölcs, amely a férfinak nagyobb szabadságot biztosít, elítélendő. Az első keresztyén gyülekezetek családi házaknál lelnek otthonra, és az első európai keresztyének, Lídia és a filippi börtönőr, házuk népével együtt keresztelkednek meg. Itt is kiterjedt, 8

9 többgenerációs család képe áll előttünk, amelybe esetenként rokonok, szolgák, sőt barátok is beletartoznak, mindazok, akiket Krisztus vére kapcsol össze. Figyelemre méltó, hogy amikor Isten országáról van szó, Jézus a vérségi kapcsolatokat második helyre teszi, noha tudjuk, hogy a maga helyén nem kérdőjelezi meg a család funkcióját. Az Újszövetség szerint is ezt hangsúlyoznunk kell a középkori túlzásokkal szemben a család a nemi élet és a gyermeknevelés helye. A paráznaság elkerülésére, mondja Pál Apostol, legyen mindenkinek saját házastársa, mert jobb házasságban élni, mint égni. A házastársak nem foszthatják meg egymást maguktól, tehát a házasok kötelessége egymás rendelkezésére állni a nemi életben is (1Kor. 7). Ugyanakkor ajánlja az önmegtartóztatást annak, aki bírja, mert Isten különböző kegyelmi ajándékokat adott az embereknek. 2. Áttérés a patriarkális családról a partneri viszonyon alapuló házasságra A családdal mindig történelmileg meghatározott formában találkozunk. Minden önállósága mellett függ a gazdasági és össztársadalmi változásoktól. Mivel, mint intézményt az össztársadalmi rend struktúrájában befolyásolja, és nem tudja formáját csupán önmagából meghatározni, a családnak minden történelmi korban újra meg kell határoznia a társadalommal való intézményes kapcsolatát. 8 Lássuk tehát, milyen kapcsolat fűzte a társadalomhoz a patriarkális családot, és milyen társadalmi változásoknak köszönhető a partneri viszonyon alapuló, polgári család megjelenése. A patriarkális család az ún. hagyományos v. tradicionális társadalmak család modellje. A hagyományos társadalmakat az uralkodó gazdasági forma szerint nem ipari társadalmaknak is nevezhetjük. Mivel ezek a társadalmak városokat hoztak létre, ismerték az írást, és virágzásnak indult a tudomány és a művészet, gyakran nevezik őket civilizációknak. A legtöbb tradicionális állam egyúttal birodalom is volt, és egy király vagy császár vezetése alatt állt. A legkorábbi tradicionális államok a Közel Keleten alakultak ki, a Kínai Birodalom kb. i.e ben, és erős államok jöttek létre a mai India és Pakisztán területén is. Számos nagy tradicionális állam létezett Mexikóban és Latin Amerikában, és ilyen volt természetesen a Görög Római Birodalom. A tradicionális állam volt az egyetlen olyan társadalomtípus a modern indusztrializmus kialakulása előtt, amelyben a lakosság egy jelentős része nem vett részt a termelésben. A nemek közötti szigorú munkamegosztás továbbra is jellemző volt, de a pásztorkodó és agrártársadalmakkal szemben már bonyolultabb foglalkozási rendszer létezett. Az asszonyok jobbára a háztartásban és a 8 H. Begemann (1960), 24. o. 9

10 termőföldön dolgoztak, de a férfiak körében elkezdődött a specializálódás: kialakult a kereskedők, udvaroncok, katonák és kézművesek feladatköre. A hagyományos társadalmak másik jellegzetessége, hogy egy alapvető osztálytagozódás is megfigyelhető az arisztokrácia és a népesség többi része között. Emiatt nagyon nehéz is egyetlen család modellről beszélni ebben a társadalomban. Az uralkodó osztály fenntartotta magának a társadalmi pozíciók betöltésének kizárólagos jogát, és általában az anyagi kényelem igen magas fokán élt. A népesség nagy tömegeinek élete ugyanakkor nagyon ínséges volt, egészen a rabszolgaságig elmenően. Noha a hagyományos család formája leginkább a tradicionális társadalmakra jellemző, először nem ebben a társadalomtípusban beszélhetünk róla. A nomád pásztorkodó, illetve az agrártársadalmak is patriarkális családra épülnek. H. Begemann úgy különbözteti meg a két családmodellt, mint elsődleges és másodlagos patriarkalizmust. Szerinte a patriakátus kezdete gazdaságilag meghatározott, vagyis a primer patriarkátus sajátja egy eredendően természetes hatalom, amely abból fakad, hogy a gazdasági termelésben, így a megélhetés biztosításában a férfié a vezető szerep. A nagyobb társadalmi csoportosulások kialakulása és a társadalmi rétegződés vonja maga után a másodlagos patriarkátus megjelenését. Itt a családfő tekintélye már nem csupán a kisközösség belső összefüggésein alapul, hanem az ennél nagyobb szervezetben gyökerezik. Ahhoz, hogy a család autoritása a nagyobb társadalmi csoportosuláson belül is megmaradjon, a családfői hatalomnak még hangsúlyosabbá kell válnia. Ez azt jelenti, állapítja meg Begemann, hogy a patriarkális család struktúrája, valamint összképe olyan tényezőktől függ, amelyeknek elsődlegesen semmi közük nincs a családhoz. A patriarkális család ugyanis ugyanolyan törvények szerint működik, mint a feudális társadalmi rendszer. Család és társadalom olyan szorosan összefonódnak egymással, hogy a családot nevezték már az állam egy korai formájának, a feudális társadalom pedig úgy néz ki, mint egy nagy patriarkális család. A gyermeknevelés célja a családban: a gyermek saját akaratát megtörni, és feltétlen engedelmességre szoktatni. Az apa a házban korlátlan egyeduralmat gyakorolt. Ez a viszony megfelelt az uralkodó osztály és az alattvalók viszonyának, annyira, hogy a német kisállamok fejedelmeit például tartományi atyáknak nevezték, alattvalóit pedig gyermekeknek, akik védelemre és segítségre szorulnak. A gyermekek szerepe egyébként is sajátos a tradicionális családban, ahol a mai fogalmaink szerinti érzelmek kevés szerepet játszanak. A családi közösség összetartozásának alapja a mezőgazdasági munka által kialakult érdekközösség. Ezért is nevezték ezt a családtípust háztartási családnak, vagy termelői családnak. A közös munka, a mindennapi létért való harc az állandóan fenyegető éhség, betegség, természeti csapások és háborúk ellen, amely csak közös erővel vezethet eredményre, képezi a családi összetartás alapját. A paraszti család munkájának, életének hátterében 10

11 tehát a valódi gazdasági szükséghelyzet áll. Éppen ez a mindennapi valóság az, ami a családot természetesen és gyökeresen beépíti a fölérendelt társadalmi összefüggésekbe. Érthető, hogy a közvetlenül gyakorlati létszükségletek mellett az egymás iránt táplált érzelmek alárendelt helyet foglalnak el. Annak, hogy kisgyermekeik iránt bizonyos életkor eléréséig a szülők számunkra már már megbotránkoztatóan közömbösen viseltettek, egyéb oka is volt. Ennek gyökerei is az általános gazdasági helyzetig követhetőek. Az elégtelen higiénia, az orvostudomány fejletlensége, járvány, éhség miatt igen nagy volt a két éves kor előtt bekövetkező gyermekhalandóság. Az anyának túl nagy kockázat lett volna érzelmileg szorosan kötődni minden kis csecsemőhöz, amíg valamelyest nem biztos, hogy megmarad. (Csak századunk utolsó tizedeiben tudták bizonyítani a fejlődéspszichológusok, hogy az elégtelenséggel születő csecsemők is sokkal nagyobb százalékban és sokkal gyorsabban érik utol egészséges társaikat, ha anyai szeretetben és gondoskodásban van részük az első hónapokban.) A középkor gyermek szemléletének egyik jellegzetessége, hogy az eredendő bűn tanításából eredően az újszülöttet is romlottnak tekintették. A gyermek minden hibájára később is így tekintettek, és nem úgy, mint a fejlődés természetes velejáróira. A nevelés célja ennél fogva az, hogy a gyermekből kiirtsák a bűnt, a tökéletlen felnőttet tökéletesítsék. Nem véletlenül nevezi a gyermekség történetével foglalkozó Ph. Ariés a középkori társadalmat felnőtt társadalomnak nem ismerték a gyermeknek, mint önálló személyiségnek a fogalmát, és a gyermekkort sem, mint sajátos, lezárt, a külső valóságtól sok tekintetben különböző életszakaszt. Az érzelmek második helyre kerülése érvényes a házastársi kapcsolatra is. Ez egyrészt abból adódik, hogy a házasélet és családi élet kevéssé különül el egymástól. A fiatal házaspár élete a nagycsalád kötelékében, jelenlétében zajlik, az intimitás szakaszai tulajdonképpen hiányoznak, noha nem egészen, nem minden esetben. Cseh István írja le a szlavóniai magyarok építkezését a nagycsaládos rendszerben: nappal az élet egy födél alatt zajlott (20 25 fő!), de minden fiatal párnak volt egy kis ablak nélküli kamrája hálószoba gyanánt. Ezt persze nem tekinthetjük általános gyakorlatnak, a szegényebb családokban jó volt, ha külön ágy jutott a házaspároknak. Másrészt, amikor erre a korra gondolunk, nem szabad a mai szerelem fogalomban gondolkodnunk. Th. Bovet szerint az ókori házasság érzelemszegény, férfi és nő között ez a kor csak testi szerelmet ismer. Ebben áll a keresztyén üzenet forradalmi jellege: a nő teljes értékű személy, és a házasság méltóságát a szeretet előtérbe kerülése állítja helyre. A középkor aszkétikus, testellenes tendenciái ezt a méltóságot újra aláássák, és a szerelmet egészen más fénybe állítják: minden, ami testi, elvetendő, bűnös. Megjelenik az uralkodó osztály köreiben a lovagi szerelem ideálja áldozatkészségtől és hűségtől lelkesítve, amely azonban nem kapcsolódik a házassághoz, sőt inkább az érdekházasságok sivárságát hivatott enyhíteni. A paraszti nagycsaládban szintén a családfő rendelkezik a fiatalok párválasztása felett, elsősorban gazdasági céllal, így a házastárs jobbára nem 11

12 több a munkatársnál. Mindazáltal, amint Bovet megjegyzi, az erotikából olyan eredetiség és naivitás árad felénk, amely a mai ember számára teljesen idegen, ennél fogva gyakran állítólagos durvaságnak címkézzük. 9 Ezzel a természetességgel magyarázható talán az is, hogy a házaspárok a nagycsaládon belül nem keresték annyira az egyedüllétet: a közös élettér magától értetődő volt számukra. Ph. Ariés megjegyzi: a középkorban és az újkor elején még azok sem törekedtek külön lakásra, akiknek anyagilag módjában állt volna. Miért maradtak együtt? A nagycsalád teljes valóságához hozzátartozik ismét a gazdasági megfontolás: ha valaki a családot el akarta hagyni, elmehetett ugyan, de személyes tárgyain kívül semmit magával nem vihetett. A nagycsalád megélhetését ugyanis a közös tulajdonban levő, általában a családfő neve alatt egyesített földtulajdon biztosította. A föld az egész rokonságot összekapcsolta, sőt a vérrokoni kapcsolat nem is játszott központi szerepet. Egy födél alatt azonban nem duzzadhatott a végtelenségig a család: ha nagyra nőtt, elválalkoztak. 10 A hagyományos nagycsaládnak jól meghatározott belső szerkezete, szerep rendszere volt. A középpontban, amint az ószövetségi család modellnél is láttuk, a családfő állt, nálunk a gazda. A gazda nem mindig a legidősebb volt, ugyanis az egész gazdaság vezetéséhez, a mezőgazdasági munkához értenie kellett. Nagy tekintélynek örvendett, irányító szerepe volt, de nem abszolút értelemben a többi férfinak nem volt fölérendelve. Kifele ő a család képviselője, befele a normák és szabályok megfogalmazója, magatartása a többiek számára mércét jelent. A családtagok között első a gazdaasszony, aki az egész háztartást vezeti. Nagy munkák idején egyedül ő marad otthon főzni, és a nagyon öreg asszonyok segítenek neki a kisgyermekek felügyelésében. Az asszonyok végzik a szokásos gazdasági munkákat, emellett mosnak, szőnek, fonnak, gyermeket gondoznak. Az öregeknek is van feladata: halásznak, szőlőt gondoznak, állatokat őriznek, és a családban megbecsült helyet foglalnak el. A gyermekek sem mentesek a közös családi terhektől, a fiúk 6 7 éves kortól, a lányok 8 10 éves kortól segítenek a könnyebb mezőgazdasági munkákban. Ilyen módon, és mivel széleskörű kapcsolatrendszerben nevelkednek, hamar és hatékonyan elsajátítják az élethez szükséges tudnivalókat. A században beinduló ipari forradalom, és az ezt követő társadalmi gazdasági változások a patriarkátust, mint a család közösségi formáját, lehetetlenné tette. A modern társadalomban ennek helyét fokozatosan átveszi a férfi és nő egyenjogúságán alapuló házasság. Magyar területen a patriarkális jellegű paraszti nagycsalád igazán a században vált elterjedtté, majd a 20. század első felében szorult vissza, és teljesen csak az ötvenes években tűnt el. Valóban eltűnt teljesen a nagycsalád? A mai magyar falusi társadalomban éppúgy megtalálható, mint száz évvel ezelőtt. H. Sas Judit azonban kimutatja, hogy falvainkban megtalálható 9 Th. Bovet (1962) o. 10 Rátay Csaba, ld. Családkongresszus

13 a nagycsalád ugyan, de nem úgy, nem olyan formában. Az, ami nagycsaládnak néz ki, tulajdonképpen kétgenerációs együttélési forma, melyet a kényszer, a lakáshiány határoz meg. Ez a család nem föltétlenül patrilokális a fiatalok oda költözhetnek, ahol több hely van és nem is patriarkális szerkezetű, továbbá nem létezik gazdasági egység sem, tulajdonképpen minden kiscsalád független életet folytat. Ezt a családformát nem az össztársadalom szerkezete teszi lehetővé, hanem a szülők segítő magatartása. Ez a forma ma már nem természetes, sőt közös erővel azon fáradoznak, hogy mielőbb megteremtsék az anyagi alapot a különköltözéshez. Elmondhatjuk tehát, hogy ez a családforma meghatározott társadalmi és gazdasági rendhez tartozott, amely nem más, mint az Európa arculatát majd háromezer éven át meghatározó nemesiparaszti világ. A mai társadalmi viszonyok közt lehetetlenné vált, ezért újra kell rendeznie önmagát és meg kell találnia az új helyzetnek megfelelő magatartást. Milyen jövője van a családnak az ipari társadalomban? Képes lesz e új erőforrásokat találni, vagy végképp válságba került, mint szociológiai egység, mint szülők és gyermekek közössége? Hogyan történt az átmenet, és mi okozta a patriarkális rendszer felbomlását? A városok létrejöttével és a kereskedelem megjelenésével együtt tulajdonképpen már a 13. századtól megjelent egy új család forma, amely nagymértékben különbözik a paraszti nagycsaládtól. a magántulajdon, amely növekvőben van, lehetővé teszi a háztartási közösség felbomlását, hogy helyére a szabad szerződésen alapuló kereskedői társadalmon lépjen. A fiú ettől kezdve az apával egyenjogú részestárs. 11 Amelyik pillanatban a háztartási és kereseti közösség felbomlik, a család elveszíti gazdasági önállóságát. Mindazáltal csak a fejlődő ipari társadalom kapitalista nagyüzem rendszere fogja kihúzni a talajt a nagycsaládos rendszer alól. A családi vállalkozás a nagyüzemmel nem tudja felvenni a versenyt, így a család gazdasági feladatát átveszi a társadalom. A közös családi ház helyét átveszi a nagy bérház, de ezzel a család a társadalmi támaszt is elveszti. A változás lényege ebben áll. A patriarkális család, amint láttuk, rendkívül szoros szerkezeti funkcionális kapcsolatban állt a társadalommal. Nemcsak gazdasági egységként volt önálló, hanem maga hordozta a társadalom jogi formáját. A ház szociális zártságából adódóan vallási kulturális egységet képezett, ahol a családfő vezetése alatt a jó rend megvalósítását miden tag kötelességeként élhette meg. Ez az egység alapjaiban rendül meg a kapitalista társadalomban. A család és össztársadalom közötti kapcsolatban beálló szakadék mindent megváltoztat. Az egyén élete többé nem egységes egész: különböző szektorokban játszódik le, és mindenhol a magatartási normák és etikai mércék más és más rendszerét kell elsajátítania. A társadalom differenciálódik, és olyan életterületekre oszlik fel, mint egyház, politika, foglalkozás, 11 H. Begemann (1960), 26. o. 13

14 munkahely, család. A nagyszervezetek bürokratikus és személytelen apparátusával szemben egyre inkább szembehelyezkedik a család személyessége, intimitása. A társadalom anonim erői ily módon új elvárásokat támasztanak a családdal szemben, kitéve azt a kontrakció törvényének : a család egyre kisebbé zsugorodik. A családszociológiában ezt a folyamatot a dezintegráció illetve dezorganizáció fogalmával írják le. Dezintegráció az, ami család és környezete között lejátszódik, a dezorganizáció pedig a család belső életében lezajló változásokra utal. Család és környezetére jellemző a külvilágtól való eltávolodás vágya, amelynek leghitelesebb dokumentuma, mondja Schrödter, a klasszikus polgári építkezés. A zárt házat kert övezi, majd fal, a hívatlan vendégek ellen pedig védelemként a tornác szolgál. A személyzet számára külön helyiség van fenntartva, külön bejárattal. 12 A tipikus polgári építkezés tüntetően elfordul a feudális kultúrától, és a magánszférába zárkózik, amelynek védelmében zajlik az egész családi élet. Szokások, normák, világnézetek magánüggyé válnak, szintúgy a családtagok egymáshoz való kapcsolatát szabályozó morál. A család ellentmondásos helyzetbe került míg a magánszférát szeretet, szolidaritás és érzelem irányítja, a munka/gazdaság szférájában más törvények uralkodnak: szabad választás és szabad piac, konkurencia, az erősebb és ügyesebb érvényesülése, racionális cél eszköz számítás. Így tehát a gazdaság és munka racionalitás elvárásával szemben a család belső élete anakronisztikussá vált, fél feudális elvekre épül. Mi történt a család belső szerkezetével? A családtagok közül legsúlyosabban érintett a családfő, illetve a férfi, akinek eddig rendelkezési teljehatalma volt a termelői közösségben. Most a család fő eltartójának szerepét kapja, és mint ilyen át kell értelmeznie saját helyzetét, hogy a megfelelő irányt és magatartási formát megtalálja. A család és a munkahely elválásának következtében egy újabb polgári családtípus alakul ki, amelyben az apa még mindig patriarkális méltóságának tudatában érvényesíti hatalmát, noha egy ilyen magatartás gazdasági feltételei már megszűntek. Ez az ún. tercier partiarkalizmus. Begemann megjegyzi, hogy a szekunder patriarkális nagycsaládról az egyenjogú, partner felfogású családra a tercier patriarkalizmuson keresztül történik, és lassú fokozatokban, úgyhogy még mindig nem teljesen lezárult folyamat. 13 A családban létrejövő konfliktust még növeli az, hogy az asszony is munkába áll, ami alapvetően megváltoztatja a családon belüli szerepét. A helyzet akkor változik, amikor szakképzetlen munkára előszeretettel alkalmaznak nőket olyan munkára, ahol a férfiakat helyettesíteni tudják, munkájukat azonban kevesebbre értékelik. A nők tehát családjuk eltartása érdekében vállalják az alacsonyabb bérért való munkát, ez azonban maga után vonja a csökkenő munkahely lehetőségeket a férfiak számára. 12 W. Schrödter, im Wege zum Menschen, 1985/2 13 Id. 30. o. ezt éppúgy elmondhatjuk a 21. sz. kezdetén, mint Begemann negyven évvel ezelőtt! 14

15 Ugyanakkor a nőkkel szemben más elvárásokat is támaszt a közfelfogás. A feleség és anya kezdettől fogva a családi bizalmi légkör és intimitás megteremtőjének számít. Már a 17. században megjelenő kép szerint az asszony lényének, igazi természetének magva a házastársi hűség és gyermekszeretet. Az ellentmondás abban rejlik, hogy sem a hagyományos, sem a kezdeti polgári társadalomban az asszonynak semmi lehetősége nincs arra, hogy magát lényében rejlő kötelessége alól kivonja, egyáltalán semmi esélye a családon kívüli létformára. A polgári családban a feleség és anya valóban sokkal hosszabb ideig marad eltartott, mint a munkáscsaládokban, így egyetlen feladata a családi privátszféra megteremtése. Ő a babafeleség, akinek egyéni kibontakozásra igazából nincsen lehetősége, ami az megnehezíti a patriarkátus alóli emancipálódást. Férj és feleség kapcsolatában is lényeges változás áll be, ami házasságuk alapját illeti. A közös és közösséget teremtő munka helyére lép a romantikus szerelem ideálja. A házasság ettől kezdve személyes vágyak, érzelmek és életcélok beteljesedésének helye, miközben ezzel egyidejűleg ezen értékeket kimondottan a család intim területére száműzik. A francia forradalmat követően a szerelem mindenki számára hozzáférhetővé kell, hogy váljon, ami azt jelenti, hogy meg kell fosztani a hagyományos ideál képzetektől, melyek olyan valószínűtlenné tették. A szerelemnek elérhetőnek kell lennie, nem valami elvileg különleges dolognak, így egyszerre már nem zárja ki a hosszas együttlétet, hanem a házasság alapjává lehet. A szerelem most már nem vezet szükségszerűen kárhozatba és halálba, szerelem és szexualitás hosszú idő után egy egységgé válik, ez utóbbi nem jelenti többé az igazi szerelem végét. Szintén a forradalomhoz kapcsolódik, hogy a pár és pályaválasztás immár az egyén személyes joga. Ugyanakkor a felvilágosodás népszerűsíti a házasságnak, mint társadalmi szerződésnek való felfogását, amely két ember közös elhatározásán alapul, és ugyanígy felbontható. Szerelem, szexualitás és házasság egysége, amely a felvilágosodás korában helyreállt, ma már nem érvényes ilyen formában a modern családra. A házasság intézményével szembeni kritikus álláspont egyre inkább hangot kapott, amint a házastársak individualizálódtak a családon belül. Amint az asszony több szerepet kap a nyilvánosságban, önállósodik, a házasfelek egyre inkább függetlenednek egymástól. Ilyen változás figyelhető meg a gyermek helyzetében is. A polgári családban a gyermek nem jelent többé gazdasági szükségszerűséget, akkor sem, ha esetenként napjainkban is azzá válik. Sokkal inkább a gyermek immár a házasság értelmét, célját és beteljesedését testesíti meg. Az embernek személyes vágyává válik a gyermek, és nagy gondot fordít a feladatra, hogy az új társadalomnak megfelelő tagot neveljen belőle. A középkor közömbösségét a gyermek iránt tudatosan igyekeznek megszüntetni. Ehhez hozzájárul egyrészt a francia forradalom után kialakuló új pedagógia, másrészt a fejlődő orvostudomány, amely a 18. század közepétől fokozottan kezd foglalkozni a nőkkel és a gyerekekkel. Ekkor körvonalazódik az, ami máig érvényes: az anya gyermek kapcsolat testesíti meg az új család forma magját. Az anyai szeretet szociális kötelezettséggé válik, amit a nő természetes ösztönének tekintenek. 15

16 Most már a gyermekkor elkülönült és védett, sajátos életszakasz a család privátszféráján belül. Ugyanakkor a szülők nagyszülők között generációs korlátok épülnek ki. A gyermeki emancipálódáshoz hozzátartozik a patriarkalizmus elleni erős lázadás, amint ez a francia forradalomban a legátfogóbban jut kifejezésre. Ifjúsági mozgalmak hajtóerői az atyák és fiak konfliktusából származnak. A fiatalok gyakran idejekorán elmenekülnek a családból, vagy elfordulnak az apától, szorosabb kapcsolatot alakítva ki az anyával. A századtól kezdően tehát a család új szerveződési formákat kezd kiépíteni. A patriarkális szervezetű családot minden kétséget kizáróan felváltja egy olyan forma, amely jobban megfelel egy mozgásban levő társadalomnak. A fordulat lényegét abban találhatjuk meg, hogy a család ellentétbe kerül a társadalommal a kapitalizmus racionalitásának és a család szentimentalizmusának szembenállása által. Schrödter az ideológiakritika értelmében kifejti, hogy a család új formáját, ezt az annyira egyértelműen társadalmi képződményt, mint természeteset, az ember lényének egyedül megfelelőt népszerűsítették. 14 A családnak ezzel a formájával minden esetre közel sem zárult le a társadalmi fejlődés: pontos struktúráját ekkor még nem lehet megállapítani. A megváltozott helyzet nagy alkalmazkodási nehézségeket okozott a családnak, amelyen úrrá kell lennie, ha továbbra is társadalomépítő tényező akar maradni. A dezintegráció mély krízisbe juttatta, amelyből csak megváltozva kerülhet ki. Olyan erőket kell felfedeznie, olyan elemeket kiépítenie, amelyek megóvhatják a felbomlástól. A családszociológusok azonban valamiben egyetértenek: a krízis tünetek és a megváltozott családfelfogás ellenére megállapítható a család intézményének igenlése és növekvő stabilitása. II. Elméleti Rész. Korunk családmodelljei és az ezzel kapcsolatos elméletek A család fogalmának meghatározása Valahányszor mai kutatók a családról írnak, minden elméleti megközelítés mellett éppen a család fogalmának meghatározása marad el. Ez a tény is jelzi a feladat nehézségét, tudniillik máig nem találtak érvényes és általánosan elfogadott definíciót. A meghatározás a mindenkori családfelfogástól függ, ugyanis az egyetlen megoldásra vezető módszer a család jellegzetességeinek valamilyen szempont szerinti rendezése. Így aztán a választott szempontnak megfelelő legfontosabb jellegzetességek kerülnek be a definícióba. 14 W. Schrödter, im Wege zum Menschen 1985/2 16

17 a.) A családszociológiai irodalomban a legelterjedtebb az a meghatározás, amely a családtagok közti állandó kölcsönhatást, interakciót tartja a legfontosabbnak. Ezt a meghatározást Ernest W. Burgess alkalmazta először 1926 ban: A család olyan interakcióban álló személyek egysége, akiket egymással való érintkezésükben a társadalmi szerepek betöltésére való törekvés irányít. 15 Ennek a meghatározásnak egy problémája van: tulajdonképpen minden társadalmi csoport interakcióban álló személyekből tevődik össze, ilyen alapon tehát elég nehéz megkülönböztetni a családot minden más csoporttól. A megkülönböztetést azonban segítheti az interakcionális családmeghatározás egyik alapvető fogalma a szerep, melyet Burgess a következőképpen határoz meg: A szerepek társadalmilag definiáltak, de minden családban részben érzelmileg, részben hagyományosan kialakult tudati tényezők lényegesen megerősíthetik őket. 16 Ahhoz, hogy az ilyen meghatározások működőképesek legyenek, szükséges, hogy figyelembe vegyük az interakciók helyét, környezetét. A családot olyan személyek alkotják, akiket vérségi kapcsolat, házasságkötés vagy örökbefogadás fog egybe, egy fedél alatt élnek, közös háztartást tartanak fenn, tagjai bizonyos fokig osztoznak egy közös kultúrában. A családi folyamatok interakcionális szemléletének mindenképpen lényegéhez tartozik, hogy a család egységes egészet képez: a tagok nem függetlenek egymástól, hanem interdependensek. A család tehát szupraindividuális entitás. Ezzel a meghatározással azonban ismét olyan területre jutunk az egyének közötti kapcsolat területe ez ahol a szociálpszichológia is elbizonytalanodik: jelenlegi tudásunk teljesen elégtelen, amikor magáról a kapcsolatról van szó. Hagyományos elveink szerint az egyén határai véget érnek a bőrnél, s mindaz, ami a két egyén között átsugárzik, olyan misztérium, amelyet megnevezni vagy érteni nem vagyunk képesek. 17 b.) Ilyen irányba vezet az interakció kutatás, ha nem veszi figyelembe a család és a társadalom egésze közötti kapcsolatot. Ezt az igényt ismeri fel a strukturális funkcionális szociológiai iskola, melynek legkiemelkedőbb képviselője Talcott Parsons. Amint a szemlélet megnevezése is mutatja, ennek az elméletnek két része, két alapvető fogalma van. Egyik összetevő a családi szerepekre vonatkozik, amelyek sajátos szerkezetben rendeződnek. Ez azt jelenti, hogy a családtagok interakciói nem esetlegesek, hanem összefüggenek egymással, és a családtagok egymáshoz való viszonyából vezethetők le. A családi struktúrában elfoglalt helyzet várakozásokkal jár, egyrészt az egyén cselekedeteit illetően, másrészt az egyén felől a többiek megnyilvánulását illetően: ezek a várakozások rendszert alkotnak, és meghatározzák a család működését. A család lényegének megértéséhez azonban nem elég a családi struktúra vizsgálata, hanem szükség van a családnak, mint a társadalmi rendszer alrendszerének szemléletére is. Itt jön be a 15 Cseh-Szombathy L. (1979), 13. o. 16 A szerepekről részletesebben egy következő alfejezetben lesz szó 17 Don Jackson, ld. Családterápiás olvasókönyv (1991). 9. o. 17

18 második kulcsfogalom, a funkció: a család lényegét az határozza meg, hogy milyen funkciókat lát el a társadalom egészén belül. A családnak, mint nyitott rendszernek olyan funkciói vannak, melyek helytől és időtől függetlenek, ennél fogva minden társadalomban megtalálhatók, noha különböző mértékben. Ebben az értelemben a 20. században az európai és az észak amerikai társadalmak funkcióvesztéséről beszélnek, de látni fogjuk a funkciók részletesebb tárgyalása során, hogy ez nem olyan egyértelmű. Tudniillik, amint Cseh Szombathy megjegyzi, a korábbi család formák vizsgálata történelmietlen módon a mai családról kialakított tipológiák alapján történik. c.) Az 1960 as évektől egyre gyakrabban alkalmazzák a családszociológusok a családnak egy olyan meghatározását, amely a család belső struktúrájából adódó fejlődést, változást hangsúlyozza. Ez a dinamikus családkoncepció az életciklusok tanulmányozásán alapul, miközben a családot részlegesen zárt, félig autonóm rendszernek tekinti. Ez azt jelenti, hogy a család életciklus szakaszai valamelyik családtagnak a külső rendszerek valamelyikében megváltozott helyzetére vezethetők vissza. A család életének életciklus szakaszokra történő felosztása többféleképpen lehetséges. Hill és Rodgers nyolc szakaszt különböztetnek meg: új házaspár családja, csecsemős család, óvodáskorú gyermekes család, iskoláskorú gyermekes család, serdülőgyermekes család, gyermekeit kibocsátó család, magukra maradt aktív szülők családja, és végül az inaktív öreg házasok családja. 18 Az ilyenszerű felosztások alapjában három szempontot vesznek figyelembe: a család nagyságát, korösszetételét, illetve a keresők aktivitását. Dr. Klinger András ugyanezt az életciklust a családnagyság függvényében a következőképpen írja le: I. alakulás, II. bővülés, III. bővülés befejeződése, IV. csökkenés, V. csökkenés bejeződése, VI. megszűnés (az egyik házasfél halála). 19 Egy ilyen szemlélet a családot állandó alkalmazkodásban látja, hiszen a változás minden családtagot érint, és valahányszor a család átjut egy fejlődési fázison, a belső és külső viszonyokat egyaránt újra kell tárgyalni. d.) A napjainkban leginkább elterjedt világszemlélet, amely a családszociológiába is bevonult, nem más, mint a rendszerelmélet. Ez az elmélet a rendszert fenntartó folyamatokról szól, ezért a stabilitás elméletének is nevezték. Azon az elgondoláson alapul, hogy, mivel a család intézmény, érvényesek rá az emberi szervezetekre vonatkozó szabályszerűségek. Egy rendszerelméleti meghatározás szerint tehát a család olyan rendszer a társadalmon belül, melyet alrendszerek építenek fel. Az alrendszerek közti kapcsolatok többdimenziójúak, változó intenzitásúak, és az egyes alrendszereknek bizonyos autonómiát engednek meg. A rendszerszemléletű családmodell kiemelt fontosságot tulajdonít a cselekvésnek. A család minden megnyilvánulási szintjén valamilyen tevékenység megy végbe, adott cél kivitelezése 18 Cseh-Szombathy L. (1979). 21. o. 19 Ld. Dr.Szilágyi Vilmos (1980). A családi élet mai problémái 18

19 érdekében. E tevékenység értelmezésére szolgál a funkcionális egység fogalma. (Viszonylag autonóm kivitelezési egységet képezhet például egy anyából és legnagyobb fiából álló alrendszer.) A tevékenység munkavégzés a rendszer számára, miközben azonban a rendszer maga is átalakul rendezettebb állapotba jut. A rendszerelmélet másik kulcsfogalma a homeosztázis. Amennyiben a rendszer egyensúlya valamilyen külső hatásra felborul, a rendszer ezt helyreállítani igyekszik (ilyen egyensúlybontó okok lehetnek például az életciklus változások). Ez a tendencia a változással kapcsolatos ellenállásban, inerciában nyilvánul meg A helyreállítás folyamatát nevezzük homeosztázisnak, melynek megvalósításához elengedheteten fontosságú a visszajelzés, az ún. feedback. A feedback lehet negatív és pozitív. A negatív feedback jelzi az eredeti cél és a tényleges cél közötti ellentmondást, és így a helyzet korrigálására ösztönzi a rendszert. A pozitív feedback szerepe ugyancsak jelentős, mert a jelenlegi helyzet és a cél közötti különbség növeléséhez, új célok kitűzéséhez vezethet. A rendszerelmélet alapján az elemek közötti kapcsolódás több szinten leírható, ennek megfelelően három modell típust különböztethetünk meg. Az osztályozási modell szerepeket és feladatokat ír le, a felépítési modell a szerepek hálózatát is megjeleníti és a feladatok családon belüli megoszlására mutat rá. A legteljesebb a működési modell, amely már a felépítés által megszabott interakciót adja vissza. Az interakció cselekvés vagy kommunikáció jellegű, és szabályok, programok értelmében zajlik. A következőkben a rendszerszemlélet alapján fogjuk áttekinteni a családon belüli szerep rendszer összefüggéseit, az interakciót meghatározó szabályokat, illetve ezek jelentőségét a család társadalmi funkcióinak betöltésében. 2. Szerepek és szabályok a családban A rendszer dinamikus egyensúlyából következik, hogy a családon belüli pozíciók felcserélhetők, a minta állandóságát tulajdonképpen a család szervezete adja meg. Olykor, ha egy család életét hosszabb időn át megfigyeljük, észrevehetjük, hogy bizonyos cselekvési minták, bizonyos jelenetek ismétlődnek, mintha a család szigorú szabályok szerint járna el. Valójában implicit szabályok léteznek, melyek a család történetében és az egyéni tudattalanban vannak elrejtve, ezért a külvilág számára nem nyilvánvalóak. Tulajdonképpen mindennapi viselkedésünk nagy része így zajlik. A rendszerszemlélet jegyében született az ún. konstrukciós elmélet, amely a szabály orientált viselkedést magyarázza. Az egyénre vonatkozó konstrukciós elméletet Procter alkalmazta a családra 1980 ban. Eszerint a család sémákat alkot a világról: ezek a családi észlelések, elképzelések, értelmezések. A család, mint szociális egység adott esetben képes a maga számára olyan valóságot 19

20 alkotni és fenntartani, amely akadályozza az alkalmazkodást. A családtagok között kialakuló kölcsönös séma rendszer értelmezési és cselekvési szinten egyaránt kétirányú alternatívák hálózatából áll. 20 Pl., ha a szülő rendes pozíción foglal állást, a gyermek vele szemben rendetlen. Az alkalmazkodás megköveteli a családtól, hogy rendszerében bizonyos változtatásokat hajtson végre. Amennyiben a problémát az adott alternatíva készleten belül oldja meg, elsőrendű változásról beszélünk, ha viszont az alternatívákban módosítás történik, másodrendű változásról van szó. Láthatjuk, hogy a családon belüli szerepek és pozíciók nem merevek, különösen azok értelmezése családonként változhat. Hogyan alakul ki mégis egy családra jellemző mintázat, amely aztán meglehetős stabilitást mutat, és amelynek alapján sok minden bejósolható a családi folyamatokból? A családi szerepekről való elképzelésekre közvetlen hatást gyakorol a szülői család mintája. Ennek a mintának az átvétele majdnem mindig megtörténik, pozitív vagy negatív módon, tudatosan vagy tudattalanul. Éspedig nem valamilyen örökletes hajlamok következtében, hanem egyszerűen azért, mert általában az embereknek nem áll módjukban más családok életének ilyen közvetlen megfigyelése. Ez az oka egyebek közt annak, hogy a tercier patriarkalizmus, a családi viszonyok hagyományos típusa nem tűnt el teljesen, noha a társadalmi gazdasági viszonyok megváltoztak. A család egyéni mintázatának kialakulását nehezíti az, hogy a házastársak ködös várakozásokkal érkeznek a házasságba. Az utóbbi időben az értékek és normák annyira pluralizálódtak és relativizálódtak, hogy legtöbbször még az egymásra hangolódás igénye is hiányzik. A különböző sémák egyeztetését ugyancsak nehezíti a hiányos kommunikáció, ami könnyen lehet az erős nemek szerinti szocializáció eredménye. Általában a házasság első évében kialakulnak a később állandóságot mutató közös szabályok és értelmezések. Alapjában kétféle struktúrát különböztethetünk meg: az asszimetrikus családi struktúrát, amelyre jellemző a nemek közötti távolságtartás, illetve a szimmetrikus családi struktúrát, amelyre nem jellemző a nemek szerinti szegregálódás. 21 A családszociológusok szerint a család összetétele minden körülmények között megteremti a differenciálódást és szegregálódást, ami a nukleáris család két fő funkciójából következik: a gyermek elsődleges szocializálása és a felnőttek személyiségének stabilizálása. A családi szerepek nemek szerinti különválását támasztja alá Parsons tétele: két dimenzió mentén haladva négy alapvető státusszerepet kapunk apa, anya, leánygyermek és fiúgyermek. A Parsons által kiválasztott két dimenzió: a hatalmi helyzetben elfoglalt pozíció, illetve az instrumentalitás versus expresszivitás, vagyis a más rendszerekkel kapcsolatot teremtő versus belső működést szabályozó funkció. A férj apa státusszerepe mindkét dimenzió mentén magas, expresszivitása pedig alacsony. A feleség anya szerepe szintén a hatalmi tengely magas értékeinél 20 Családterápiás olvasókönyv (1991) 21 Cseh-Szombathy L. (1979). Családszociológiai problémák és módszerek 20

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Dr. Forrai Judit. elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés

Dr. Forrai Judit. elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés A szexualitás és a társadalom A szexualitás kultúrtörténete. Szerelem, szex, házasság és család szerepe, történelmi változásai. Szexualitásról való társadalmi diskurzus Dr. Forrai Judit. I. Alapvető szükségletek

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

CSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11

CSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Újvidéki Tudományegyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Strossmayer utca 11. CSALÁDSZOCIOLÓGIA

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Magyar Családterápiás Egyesület XXVII. Vándorgyűlése Keszthely, 2013. április 5. Tóth Olga, MTA TK Szociológiai Intézet

Magyar Családterápiás Egyesület XXVII. Vándorgyűlése Keszthely, 2013. április 5. Tóth Olga, MTA TK Szociológiai Intézet Magyar Családterápiás Egyesület XXVII. Vándorgyűlése Keszthely, 2013. április 5. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások PhD dolgozat Konzulens: Dr. Ferge Zsuzsa

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

A család és a nagycsalád. 1. előadás

A család és a nagycsalád. 1. előadás A család és a nagycsalád 1. előadás 1. A család fogalma A család emberi közösség, a társadalmi együttélés alapsejtje, legkisebb egysége; a társadalom fejlődésének függvénye, a rokonok kapcsolatának történelmileg

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 36-06 A szociális segítés alapfeladatai 36-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

A szeretet intimitása

A szeretet intimitása Farkas Péter A szeretet intimitása Buda Béla fontosabb családügyi munkáinak áttekintése Buda Béla Tanár Úr korunk ritka polihisztorainak egyike volt. Hihetetlenül gazdag munkássága kötetek sokaságában

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A tágabb kontextus. A szocializáció szintjei. Jurij Bronfenbrenner (1979) Fejlődési fülke. Kagitcibasi

A tágabb kontextus. A szocializáció szintjei. Jurij Bronfenbrenner (1979) Fejlődési fülke. Kagitcibasi A szocializáció szintjei A tágabb kontextus elsődleges szocializáció a család másodlagos szocializáció a különféle intézményi közegek harmadlagos szocializáció a szakmára/hivatásra felkészítés Jurij Bronfenbrenner

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK Kedves Leendő Nevelőszülők! A nevelőszülői hivatásról számos hiedelem, kedvező, vagy éppen kimondottan negatív vélemény hallható, olvasható. A közvélemény gyakran fogalmaz

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás Igazságban járni: 1. előadás 1 1. lépés: Nevezd meg a problémát Bűn Bizonytalanság 2 Az ember öt dimenziója Szellemi Erkölcsi Társadalmi Pszichológi ai Biológiai 3 A teremtek sorrend Lélek (lelki) Jellem

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Törcsvár Utcai Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Törcsvár Utcai Óvoda 1112 Budapest Törcsvár utca 19-21. Az intézmény OM azonosítója: 034463 Intézményvezető: Steixnerné Strausz Ildikó Legitimációs eljárás Az érvényességet igazoló aláírások

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma

Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Tóth-Simon Károly Az egyedülállóság, a párválasztás és a házasság misztériuma Bevezetés Különböző hivatalos nyomtatványokon rendszeresen rákérdeznek a családi állapotunkra. Az önéletrajzunkban is hivatkozunk

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Hogyan vagyok másokkal?

Hogyan vagyok másokkal? Mentorálás témái II.B: Hogyan vagyok másokkal? Kommunikáció Kapcsolatok Konfliktuskezelés Igények felmérése és kielégítése Dömös, 2011. december 2-4. 2011.12.12. Mentorálás tanfolyam Dömös 1 2011.12.12.

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben