Dr. Varga Szabolcs: Az iskolai konfliktusok kezelésének létez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dr. Varga Szabolcs: Az iskolai konfliktusok kezelésének létez"

Átírás

1 Dr. Varga Szabolcs: Az iskolai konfliktusok kezelésének létező és lehetséges módszerei, eljárásai különös tekintettel a jogvédelem, jogorvoslat, jogérvényesítés gyermekjogi szintű követelményeire. Az oktatásban megjelenő konfliktusokról napi szinten hallhatunk a televízióban, rádióban, olvashatunk az újságokban. Felkapott, divatos hír lett az, ha az iskolában a gyerek megveri társait, vagy éppen az őt oktató pedagógust. Bekerülhet a hírekbe az a szülő is, aki a gyermekét ért, - vélt vagy valós támadást önbíráskodás útján oldja meg az oktatási intézményben. Az iskolai konfliktusok azonban nem a XX.-XXI. században keletkező nóvumok. Az oktatást a kezdetektől fogva áthatja a konfliktus. Ez természetesen abból az általános tényből is eredeztethető, miszerint az emberek egymás közötti érintkezése konfliktushelyzetek kimeríthetetlen tárházát jelenti. Amióta az ember társas lényként viselkedik, a konfliktusok jelenlétével találkozhatunk. A konfliktusok jelenléte, megjelenése az emberi kapcsolatokban, tehát természetes folyamat, annak megoldása azonban nem ilyen egyértelmű. A kezdetleges emberi viszonyokban a konfliktus megoldás elsősorban a fizikai erőfölényen alapulhatott. A kultúrák fejlődésével azonban a társadalmi együttélés egyre jobban szabályozott keretek közé került. A társadalmi együttélés szabályai között a konfliktusok megoldási módjai is egyre szélesebb teret nyertek. A társadalom változásaival párhuzamosan a konfliktusok típusai is változtak, illetve azok megoldási lehetőségei is alakultak az évek, évtizedek során. Tanulmányomban az oktatási intézményekben előforduló, az ott résztvevő szereplők között kialakuló konfliktusokat, illetve azok jogszabályban meghatározott lehetséges megoldási módozatait, eljárásait kívánom megvizsgálni. Ezt elsősorban a jogszabályok elemzésével, áttanulmányozásával teszem meg. Bemutatom a jogszabályokban előírt konfliktusmegoldási lehetőségeket, ismertetem azok előnyeit, hátrányait elsősorban a gyermekjogokat előtérbe helyezve. I. A konfliktusokról A konfliktusok a mindennapi életünknek és így az oktatási folyamatnak is a szerves részét képezik. Az információ áramlás felgyorsulásával a konfliktusoknak, azok keletkezésének egyre nagyobb szerep jut. Ez a szerep azonban nem csak nagyságával kerül az 1

2 érdeklődés középpontjába, hanem mikéntjével is. A konfliktust ugyanis a média elsősorban nem egy természetes folyamatként kezeli. Napjainkban a konfliktusokat a legtöbb ember destruktívnak, negatív előjelű dolognak tarja, és ehhez a média által közvetített kép is jelentős mértékben hozzájárul. A konfliktust, az emberek közötti nézeteltéréseket sajnos nem egy normalizált folyamatnak tekintik, abnormalitásként állítják be. A konfliktusokra, mint természetes interakcióra kell tekintenünk, hiszen a problémák felszínre kerülésével azok megoldásának lehetőségét is magában hordozza. A konfliktus a békés változás eszköze lehet, abban az esetben, ha megoldása konstruktív eszközökkel történik meg. A konfrontáció, nézeteltérés tehát, természetes velejárója az emberi érintkezésnek, míg annak megoldási módozatai között egyre gyakoribbak a - jogilag, erkölcsileg, pszichikailag - nem elfogadható, abnormális cselekvések. Ahhoz, hogy a konfliktusok megoldásairól beszélhessünk, ismernünk kell a konfliktusok mozgatóit is. Egy-egy nézeteltérést számos valós, vagy feltételezett tény indukálhat. A konfliktusok kutatásával foglakozó szakemberek ezeket a lehetséges konfliktust generáló okokat különböző módon csoportosították. Moore szerint, a konfliktusok fő okai a következők lehetnek: 1. Kapcsolati konfliktusok Erős érzelmek Téves észlelések, sztereotípiák Kommunikációs zavarok Sorozatos negatív magatartás 2. Értékkonfliktusok Gondolatok, viselkedés megítélése eltérő kritériumok alapján Az elérendő célokhoz, eltérő értékek kapcsolódása Eltérő életfelfogás, világnézet 3. Strukturális konfliktusok Egyenlőtelen forrás elosztás 2

3 Egyenlőtlen kontrollálási lehetőség Egyenlőtlen hatalmi viszonyok Kooperációt gátló fizikai, környezeti tényezők Időhiány 4. Információs eredetű konfliktus Információhiány Téves információ Az információ fontosságának eltérő értékelése Az információ eltérő értelmezése 5. Érdekkonfliktusok Ténylegesen szembenálló érdekek A szereplők felfogása szerint ellentétes érdekek (Wagner 2002) Moore információ eredetű csoportjához hasonlóan Cseh-Szombathy László realisztikus és hamis konfliktusokat különböztet meg aszerint, hogy azok tartalma valóságos, vagy félreértésen, tévedésen, hamis elveken alapul. Szintén Cseh-Szombathy tesz említést a látszatkonfliktusról (pszeudokonfliktusról). Ez alatt olyan, - indulatosságon alapuló, minden esetben manifesztálódó ütközést ért, melynek hatása, - ha a helyzet nem mérgesedik el rövid időintervallumon belül elmúlik. A peremkonfliktus hatása nem jelentős, megfelelő pedagógiai eszközökkel rövid időn belül megszüntethető. A központi konfliktus azonban mélyen, és hosszantartóan befolyásolja a pedagógiai folyamatot és az abban szereplők életét. Az extrém konfliktusok hatása hosszantartó, gyakran súlyos problémákhoz vezethet. (Cseh- Szombathy 1980; Szekszárdi 1994) Thomas Gordon az iskolai konfliktusok körét két nagyobb csoportra szűkíti, igény-, és értékkonfliktusokról beszél (Gordon 1989). Szekszárdi Júlia az értékkonfliktusok elkülönítését javasolja a többi konfliktustól, mivel véleménye szerint ezek megközelítés módja más kell, hogy legyen, mint a többié. (Szekszárdi 1994) Az egyik legnagyobb konfliktuskutató, Morton Deutsch a konfliktust, annak hatása szempontjából csoportosította. A konstruktív konfliktus gazdagítja az egyén önismeretét, 3

4 javítja szociometria helyzetét, mélyíti a kapcsolatokat, növeli a csoportkohéziót, míg a destruktív konfliktus hatása negatív, mivel elmérgesíti a légkört, gyengíti a felek kooperációját. (Szekszárdi 1994) A szervezet stabilitásának növelésében, annak fejlődésében és a demokrácia működésében is aktív szerepet játszhat egy kialakult konfliktus optimális megoldása. Az iskolai élet demokratikus és megfelelő működése érdekében kiemelten fontos szerepet játszanak azok a konfliktusok, melyek megjelenése nem csak elkerülhetetlen, de számos esetben kívánatos is. Ilyen elsősorban az iskola szereplőinek saját érdekeik, és a közösségek, szubkultúrák érdekeinek érvényesítése szempontjából a saját vélemény vállalása, az ennek érdekében történő konfrontáció. Ezeket a véleménymegfogalmazásokat, érdekérvényesítéseket azonban megfelelő módon kell megfogalmazni és azokat kezelni. II. Az iskolai kapcsolatok és az ebből eredő konfliktusok Az oktatási intézményben, mint szervezetben, több szereplős kapcsolatrendszerrel találkozhatunk. Az iskolai színtér főszereplői a tanulók, pedagógusok és a szülők. Ezt egészíti ki az iskola vezetése és az intézmény egyéb alkalmazottainak jelenléte, valamint a fenntartó. A szereplők mindegyike közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban áll egymással. A leggyakoribb kapcsolat elsősorban a pedagógus-tanuló, tanuló-tanuló viszonyokban jelenik meg. E szereplők azok, akik napi több órás időtartamban perszonális kapcsolatban állnak egymással. Ennél kisebb gyakorisággal, de szinte napi szinten találkozik a pedagógus kollégáival, illetve az intézmény vezetőjével. A fenntartóval való kapcsolat általában nem napi szintű és elsősorban az intézmény vezetőségét érintő feladatkör. A pedagógus-szülő kapcsolat szintén alkalomszerű találkozások formájában, általában aktualitásokhoz kötődően megjelenő interakciókban nyilvánul meg. Mivel az iskolai kapcsolati színtér leggyakoribb manifesztációja a tanár-diák és a diákok egymás közötti kapcsolatai, a konfliktusok legfőbb forrásai is ezek lesznek. A továbbiakban elsősorban az ezekből kiinduló konfliktusokat vizsgálom. II. 1. A pedagógusok és diákok kapcsolata A pedagógusnak a fent említett perszonális kapcsolataiból eredően több szereppel kell azonosulnia. Talán a legkevésbé kedvelt a hivatalnok-bürokrata szerepe. Ez a szerep az adminisztrációs feladatok elvégzésén kívül az oktatásban is egyre szélesebb körben elterjedő 4

5 minőségbiztosítási technikák elterjedésében érhető tetten. Az iskolákban elsősorban azonban a tanítói szerepnek kell megfelelnie a pedagógusoknak. A tanítói szerep elsősorban a tudás átadásaként fogalmazódik meg. Ez az a szerep, melynek során a pedagógus a diákkal rendszeres kapcsolatban van. (Hoffmann 2002) A tudás átadása mellett, a pedagógus másik leggyakoribb szerepe a neveléssel összefüggő feladataihoz kapcsolódik. Talán ez az a szerepkör, mely a legtöbb konfliktust okozza a diák-pedagógus kapcsolatban. A tanár-diák kapcsolatot ugyanis nem a tárgyi tudás átadása határozza meg, hanem a pedagógus nevelőszerepe. Ez az a szerep, mely a legtöbb konfliktust okozza. Egy adott nevelési szituációban megjelenő problémahelyzetre az elméleti tudás sok esetben nem elegendő, nem ad elegendő garanciát a megoldásra. Elengedhetetlen feltétel a nevelő személyisége ahhoz, hogy a megfelelő utat megtalálja. (Hoffmann 2002) A nevelésnek a közgondolkodás is nagy szerepet tulajdonít, melyet a Marketing Centrum 1994-ben végzett felmérése is igazol. Eszerint az, hogy egy gyerek milyen felnőtté válik, a megkérdezetteknek csak a 3 százaléka szerint függ attól, hogy milyen tulajdonságokat örökölt a szüleitől. 33 százalékuk szerint a nevelés, míg 61 százalékuk szerint az örökölt tulajdonságoktól és a neveléstől egyaránt szerepet játszik. A felnőttkori magatartás milyenségét a év közöttiek tulajdonítják a nevelésnek, míg a 30 év felettiek hajlamosabbak ezt az örökölt tulajdonságokkal és a neveléssel együttesen magyarázni. (Szabó 1999.) Az iskola nevelési feladata az utóbbi évtizedben kiemelt szerepet kap. A szülők, családok ilyen irányú elvárásai egyre magasabbak az oktatással szemben. Sok esetben a szülők az oktatástól várják el azt is, ami egyébként az ő felelősségi körükbe tartozna. Ez a tanár-diák konfliktus mellett, a tanár-szülő közötti feszültségeket is jelentős mértékben generálja. A szülők az iskolára napjainkban egyre inkább, mint piaci szolgáltatóra tekintenek. Elvárásaik egyre nagyobbak és szélesebb körűek az oktatási intézmények vonatkozásában. Már nem csak a különböző tudások átadásának bázisának tekintik az intézményt, hanem egyéb szolgáltatási elvárásokat is támasztanak azzal szemben. Minél szélesebb körű szolgáltatást biztosít egy oktatási intézmény annál jobb eséllyel pályázhat az elit iskola címére. A szülők sok esetben ezekért az elvárt szolgáltatásokért jelentős összegek kifizetésére is hajlandóak. Az elvárt szolgáltatások mellett a szülők elvárják azt is az iskolától, hogy gyermeküket olyan színvonalon oktassa, ahogy a szülő elképzeli. Az oktatás mikéntje mellett azonban a nevelés kérdésében is ugyanilyen elvárásokat támasztanak. A konfliktusforrása ezekben az esetekben több forrásból eredeztethető. Az egyik ok lehet, az a természetes kiindulópont, miszerint minden szülő más és más elvárásokat támaszt gyermekével, illetve 5

6 ebből következően az oktatási intézménnyel szemben is. Ebből egyenesen következik a következő ok. A pedagógus nem tud, - teljesen érthető módon minden elvárásnak megfelelni. Emellett az oktatóban konfliktusgeneráló tényező lehet az, hogy úgy érzi pedagógusi, oktató-nevelő tevékenységében, annak szabadságában, alkalmazott módszereiben akadályozzák őt a szülők, elvárásaikkal. A szülők ilyen irányú elvárásaikat sok esetben nem közvetlen módon közvetítik a pedagógusokkal, hanem a gyermek útján, így a konfliktus is számos esetben rajta keresztül zajlik. Ez sok esetben úgy történik, hogy a gyermek úgy lesz közvetítő a konfliktus vonatkozásában, hogy nem ő generálta a problémát, és számos esetben nem is tudja értelmezni annak mikéntjént. Ez a gyermek személyiségfejlődésére is rossz hatással lehet. A jog oldaláról megközelítve a tanár-diák kapcsolatot, egy jogszabályokban meghatározott kvázi munkakapcsolatként definiálhatjuk. A kapcsolat mindkét szereplője rendelkezik törvényben deklarált jogokkal és így előírt kötelezettségek is terhelik. A jogok érvényesítése, illetve a kötelezettségek betartása, teljesítése a felek közötti együttműködést feltételez, enélkül ugyanis nem érvényesíthetők. Ez elsősorban abból is adódik, hogy míg az egyik oldalon jogként megfogalmazott lehetőségek a másik fél oldalán, - ellentétes pólusként kötelezettség formájában kerülnek megfogalmazásra. A tanár-diák konfliktus Moore által megfogalmazottak alapján több okra vezethetők vissza. Az emberek közötti bármilyen jellegű kapcsolat potenciális konfliktusforrásként jelenhet meg. Az oktatási szituációban, - elsősorban a nevelés területén az érzelmeknek jelentős szerepe van. Ezek mind pozitív, mind negatív irányban kifejthetik hatásukat. A pedagógus részéről ez a gyermekkel szemben, az indokolatlanul előnyben, vagy hátrányban részesítésben nyilvánulhat meg. A pedagógusok magatartásában, - de akár a szülőkben, és ezáltal, a gyermekekben is megjelenő megnyilvánuló sztereotip viselkedési módok szintén kapcsolati konfliktusokat eredményezhetnek. Kolb szerint, az emberek négy különböző tanulási stílus szerint szerzik meg ismereteiket. Kolb tanulás elméletét két tengely mentén ábrázolta, illetve építette fel. Az egyik tengely az információ felvételére vonatkozó tulajdonságok, vagy más megfogalmazással az észlelés dimenziója köré szerveződik. Ennek a dimenziónak az egyik végpontja a konkrét, tapasztaláson alapuló ( KT ), a másik végpontja pedig az absztrakt, elvont koncepcióalkotó ( KA ). A vízszintes tengely két végpontja az információ feldolgozására vonatkozó tulajdonságok, azaz a feldolgozás dimenziója köré csoportosulnak. Ennek két végpontja a reflektív, megfigyelő ( RM ), illetve az aktív, kísérletező ( AK ).(Lukács 2006.) Fontos 6

7 feladata tehát a pedagógusnak az, hogy a kommunikációs zavarok, - és az ebből eredeztethető konfliktusok - megelőzése érdekében több csatornán oktassa diákjait. Az oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok egyik legnagyobb problémája, a különböző magatartási problémával rendelkező diákok viselkedésének kezelése. Anélkül, hogy a sorozatos negatív viselkedések okait itt feltárnánk, megállapítható, hogy e viselkedési cselekvések, a tanárok és diákok közötti, alapvető kapcsolati konfliktust megalapozó tényezőként szerepelnek. Az érték konfliktusok kapcsán ismét említhető a szülők szerepe. A családi környezetből hozott minta, az ott követett értékek számos esetben eltérőek, vagy teljes mértékben különbözőek lehetnek a gyermeket oktató pedagógusétól. Az eltérő életfelfogás, világnézet vezethet a szereplők közötti értékkonfliktusokhoz. Strukturális konfliktusokról a tanár-diák kapcsolat vonatkozásában leginkább az egyenlőtlen hatalmi viszonyok következtében beszélhetünk. A tanár-diák kapcsolatok összetettek. Az eddigiek alapján a hagyományos modell a vertikális kapcsolatot erősíti a felek között. A tanítás, tanulás egy alá-, fölérendeltségi viszonyt képez, melyben a pedagógus eldönti, hogy a diáknak milyen ismeretre van szüksége és eszerint instruálja őt. A vertikális kapcsolattal szemben a horizontális tanár-diák kapcsolat, mint oktatási alternatíva egy olyan, egyenlőbb kapcsolatot eredményezhetne, amelyben mindkét fél tanulna a másiktól. A tanár vezeti a diákot azoknak a céloknak az elérésében, amelyeket közösen határoznak meg. Ilyen kapcsolat természetesen nagyfokú konstruktivitást, rugalmas konfliktusmegoldást és toleranciát is igényel.(aspelagh 1997) A strukturális konfliktushoz köthetőek az oktatásban, az érdekkonfliktusok is. Míg a legtöbb pedagógus az ismeretközlés és nevelés feladatát a hierarchikus helyzetéből kívánja megoldani, addig a tanuló nem érzi azonos platformon állónak magát az oktatóval. A szereplők felfogása szerint ellentétes érdekeket képviselnek, holott mind a diák, mind pedig a pedagógus azonos érdekek, - a minél jobb tárgyi és egyéb tudás megszerzése mentén helyezkednek el. Információs eredetű konfliktus adódhat abból, hogy a felek egymással téves, vagy hiányos információkat közölnek az oktatási folyamatban. De problémát okozhat az is, ha egy adott információt a pedagógus és a diák eltérő fontosságúnak tart, vagy eltérően értelmez. 7

8 II. 2. A diákok egymás közötti kapcsolatai Az ember fejlődésére az egyik legnagyobb hatást környezete gyakorolja. Ebben elsősorban a környezetében található emberek játsszák a legmeghatározóbb szerepet. Korai gyermekkorban a szülők, illetve a család jelenléte döntő hatású. A gyermek fizikai fejlődésével párhuzamosan, személyiségfejlődésére is egyre újabb és újabb, családon kívüli személyek, gyakorolnak befolyást. A gyermekek fejlődésének szempontjából nemcsak a felnőttekkel való kapcsolat, de a saját kortársaikkal való perszonális kötődések is meghatározó szerepet játszanak. Ezek a kapcsolatok lehetnek személyközi (interperszonális), illetve csoportkapcsolatok egyaránt. Az oktatási intézményekben tanuló gyermekek között talán a leggyakrabban előforduló konfliktusokat a kapcsolati konfliktusok körébe sorolhatjuk. A gyermekkori csoportviszonyok elsősorban a kortárscsoportokban (azonos korúak csoportjaiban) bontakoznak ki. Az intézményes keretek között zajló oktatás szintén ilyen keretek között zajlik, tehát az iskola színtere adott ilyen irányú kapcsolatok kialakításához. A gyerek fejlődésében a csoportkapcsolatok nagyon lényeges szerepet játszanak. Ebben az a legfontosabb tényező, hogy e kapcsolatokban a gyerekek a családtól többé-kevésbé függetlenül vannak benne. Kisgyermekkorban természetesen a család befolyása az ilyen csoportképződményeket is áthatja, relativizálja. A társkapcsolatokban a gyermek nagyobb mértékben képviseli magát. A szoros szülő kapcsolatból való kilépés már magában is fejlesztő hatással bír. A kortárssal való közös játék, tevékenység utánzási modellként szerepel az interakcióban. A kortárscsoport normákat szab, és szabályalkotóként bír a gyermek számára. A kortárscsoport másik fontos funkciója az énkép tudatosításában van. (Buda 2005) Ugyan a gyermekek értékrendszere, - különösen a korai életszakaszokban még alakítható, de már a kisiskolás korban is meghatározóak lehetnek a gyermekek egymás közötti értékkonfliktusai. Ezek a konfliktusok az életkor előrehaladtával, - különösen a kamaszkor idején fokozódhatnak. A kortárs csoport éves kortól válik elsősorban az önmegvalósítás legfontosabb terepévé. A gyerek egyszerre több csoport tagja, de csak egyet tart igazán fontosnak, ez a vonatkozási (referencia-) csoport. A kortárscsoport a szocializáció folyamatának nélkülözhetetlen tényezője, mivel olyan viselkedésformák gyakorlására ad lehetőséget, amelyek rendkívül fontos tudnivalókkal gazdagítják a személyiséget. Sikeres családi szocializáció esetén a gyerek olyan referenciacsoportot választ, amelynek az életvezetésre vonatkozó alapvető értékei összeegyeztethetők a család hasonló értékrendszerével. (Gyöngyösi 2007) 8

9 A csoportok általában nem hosszú életűek, nincs nagy kohéziós erő bennük. Ennek oka az, hogy az osztálytól való elhatárolódásuk nem célszerű az esetleges konfrontációk miatt. Oka az is, hogy mind a szülők, mind pedig a pedagógusok is betekintést nyerhetnek a csoportok életébe, így azok működését kontroll alatt tarthatják, elsősorban a kisiskolás korban. A kiscsoportok nemcsak a nevelési célokkal állnak szemben, hanem magában a csoportban is lehetnek ellentétek. A csoportok rangsordinamikájában megtalálhatóak a vezéregyéniségek és a bűnbak szerepét betöltő diákok is. A bűnbak az a csoporttag, akit előszeretettel hibáztatnak a csoport sikertelenségeiért, és akit a csoport készül kitenni magából. Néha a bűnbak eleve csoporton kívüli személy. Osztályközösségben levő kiscsoport különösen gyakran talál külső bűnbakot. A csoporthoz tartozás erőssége a gyermek viselkedését, személyiségét jelentős mértékben befolyásolja. Sok esetben szinte ellenállás nélkül építi be személyiségébe annak normáit, értékeit. Az ilyen csoportokat nevezzük referencia csoportoknak. Mind az iskolán belül, mind pedig azon kívül olyan normatív referenciacsoportokhoz tartozhat, melyek az iskola normáival ellentétes értékeket képviselnek. Az ilyen csoportok számos esetben deviáns viselkedési módokat tanítanak, mely az iskolai színtér összes szereplője között konfliktusokat generálhat. Ha a pedagógus képes érteni és értelmezni a csoporthelyzeteket, akkor ezeket a készségeket mozgásba tudja hozni, és a csoportdinamikai erőket nevelő céljai szolgálatába tudja állítani. (Buda 2005) 1 A diákok egymás ellen irányuló leggyakoribb magatartásait és az ebből eredő konfliktus helyzeteket különböző elnevezésekkel definiálja a szakirodalom. Ezek alapján megkülönböztethetjük a következőket: Agresszivitás (bullying) Iskolai erőszak (school violence) Iskolai zaklatás (school bullying) Viktimizáció (victimization) meggyötrés, elnyomás. Viktimizációs veszélyeztetettség Zaklatás (Figula 2004) Az agresszióra adott válaszok a következőek lehetnek: félelem, behódolás, dac, ellenállás, lázadás, viszonterőszak vagy éppen autoagresszió. (Fülöpné 2003) 1 A csoportokról l. még részletesen: Mészáros Aranka (1998): Az osztály csoportszerkezete és hatékonysága Iskolakultúra (11) 3-22 pp. 9

10 Az agresszió, a konfliktus helyzetek megnyilvánulásai természetesen nem csak fizikai formában, hanem verbális úton is gyakran előfordulnak a diákok, de az iskola más szereplői között is. Az agresszió célpontja mindig a többiek számára valamilyen szempontból irritálóan más. Az irritáció váltja ki a társakból a támadásokat, melynek során mind a fizikai, mind pedig a verbális megnyilvánulások egyre durvábbak. Az egy-egy tanulócsoportban kialakuló konfliktusok tartalma tehát több tényezős. Függ az osztály szociális helyzet, életkor, nem, érettség szerinti összetételétől. Hatnak a csoport szerkezetének, ezen belül a pedagógiai értékelés és a tanulói vélemény szerint alakuló szerkezetnek, kapcsolatrendszernek a jellemzői. Szerepet játszanak a csoportdinamikai törvényszerűségek, a csoport mozgását befolyásoló tényezők. A konfliktusok kirobbanásának esélye függ a csoport társas légkörétől, közvéleményének minőségétől, az éppen aktuális feszültségi szinttől is. (Szekszárdi 2005) III. A konfliktusok megoldásának módjai Az már többször bebizonyosodott, hogy bármely szervezeti kultúrában, az abban található egyének között több síkon alakulhatnak, és alakulnak ki konfliktusok. Az iskola is ilyen szervezet. Az oktatási színtér bármely szereplője, másik bármely szereplővel konfrontálódhat. Az összeütközések mikéntjénél azonban fontosabbnak tartom azt, hogy az elkerülhető, vagy elkerülhetetlen konfliktusokat milyen módon oldják meg a felek. A konfliktusokkal foglalkozó, - klasszikusnak mondható szakirodalom az alábbi konfliktus megoldási módokat különbözeti meg. Az agresszív (győztes-vesztes vagy versengő) stratégia esetében saját szándékaink megvalósítása vezérel bennünket akár mások törekvéseivel szemben is. Probléma akkor adódik, ha a konfliktushelyzetben lévő fél minden körülmények között kizárólag a saját szándékait, ötleteit, szempontjait tartja egyedül megfelelőnek. Ez a megoldási mód újabb konfliktushelyzeteket teremthet, végső esetben agresszióba torkollhat. Az önalávető (alkalmazkodó vagy engedékeny) stratégia mögött olykor erőtlenség, önbizalomhiány, szkepszis, közömbösség, passzivitás áll. Számos esetben azonban a békülékenység, mások véleményének, kompetenciájának elismerése vagy a partner iránti feltétlen bizalom rejlik. 10

11 Az elkerülő magatartás eredhet motiváció-, illetve megfelelő energia hiányból. Az illető gondolhatja úgy is, hogy a probléma, annak megoldása nem az ő kompetencia-, illetve hatáskörébe tartozik. Az illető magát a konfliktushelyzetet igyekszik kerülni. E a stratégia alkalmazásában az időhúzás tényezője is nagy szerepet kaphat. A kompromisszumkeresés feltételezi az együttműködést, a kölcsönös bizalmat, az igazságosságot. Ha egy-egy kompromisszum megkötésénél ezek a feltételek hiányoznak, a megegyezés következtében csak rövid időre jöhet létre egyensúly, s ennek felborulásával mélyebb és rombolóbb hatású feszültségekkel, ütközésekkel kell számolni. Elsősorban egyenrangú felek között lehet megoldás. A problémamegoldó stratégia lehet a legoptimálisabb megoldás. E megoldásnak nem a győzelem a célja. Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében. A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett. (Szekszárdi 2001) A problémamegoldó stratégia az oktatás során is a legoptimálisabb lehetőséget kínálja a feleknek konfliktusaik tisztázására. Ez a megoldási mód azonban még nem a legelterjedtebb az iskolákban. A tanár-diák közötti konfliktusmegoldások során a legnagyobb szerep talán annak van, hogy a pedagógus saját szerepkörét az intézményben fennálló kapcsolataiban miként aposztrofálja. Más lesz a konfliktus megoldási stratégiája annak a tanárnak, tanítónak, aki ragaszkodik a hagyományos oktatási intézményi hierarchikus szerephez. Ez alapján a hierarchiában feljebb álló szerepébe helyezkedve oldja meg az általa felállított rangsorban alatta elhelyezkedő tanulóval szemben fennálló problémás helyzetet. Az ilyen szemlélettel tanító pedagógus kevésbé tűri az irányában megmutatkozó ellenállást, vagy esetleges kritikát is. Megoldási stratégiájára, - pozíciójából eredeztethetően elsősorban a versengő, győztesvesztes konfliktusmegoldási módozat lesz a jellemző. Elsősorban hatalmi szóval/tettel kívánja megoldania diákokkal szemben fennálló problémáit. A tanulót a konfliktusmegoldások során nem tekinti kompromisszumkész partnernek, hanem egy legyőzendő személynek tekinti, akinek a nem megfelelő magatartását meg kell torolni. Az ilyen szerepben megjelenő pedagógussal szemben a diáknak sok választási lehetősége a probléma megoldására nincsen. A konfliktus megoldását elkerülni nem tudja, hiszen az adott szituációból való kilépésre nincsen lehetősége. Kompromisszumot kötni a pedagógus, - vagy akár mindkét fél - részéről megnyilvánuló bizalom hiánya miatt a legritkább esetben tud. Az erőtlenség miatt, egy 11

12 megoldási lehetősége adódik, az önalávető probléma megoldási stratégia. Hosszas magyarázatra nem szorul az, hogy ennek a gyermek későbbi fejlődése szempontjából milyen következményei lehetnek. Az ilyen konfliktusmegoldási módra kényszerített gyermek, amellett, hogy nem tanulja meg a másik féllel való együttműködés lehetőséget, formáit, saját érdekeinek érvényesítése során is hátrányokat szenved. Ez nem csak az oktatási intézményben, hanem a későbbi munkavállalás, és a magánéletében felmerülő problémák megoldása terén is nehézségeket okozhat. Az optimális konfliktusmegoldási mód a problémamegoldó stratégia lehet. Ennek elengedhetetlen előfeltétele azonban az, hogy a pedagógus az általa oly sokszor kényelmesnek talált hierarchikus pozíciók tabuját ledöntse, és a diákokat ne alacsonyabb pozícióban lévő feleknek, hanem egyenrangú partnereknek tekintse. A felek közötti partneri viszony csak akkor működik, ha ezeket a helyzeteket megvizsgálják és rendezik. Csakhogy a jó tanár mítoszával nehezen fér össze ez a fajta párbeszéd. Sokan attól féltik tekintélyük elvesztést, hogy a tanulót partnernek kezelik a probléma megoldás során. A jó tanár hiteles ember, aki tisztában van korlátaival, nem frusztrálódik az elvárásoktól, felméri képességeit, becsületes és őszinte magához és másokhoz, kellő önismerettel rendelkezik, érzelmeivel kapcsolatban nyitott, és vállalja a fejlődés kockázatát. A tanárnak a munkája elvégzéséhez, - a neveléshez-tanításhoz - kell, meg kell teremtenie a feltételeket. A klasszikus pedagógia sokféle módszert ajánl, ezek közül (a feltételek megteremtésére) a legismertebb módszer a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés. Ezek mind-mind olyan eszközök, lehetőségek, melyek újabb és újabb konfliktusforrások is lehetnek egyben.(fodor 2000) A diákok egymás közötti viszonyaiban, illetve annak megoldási módjaiban is szerepet játszhat a hierarchiához kötődő, agresszív problémamegoldási stratégia. Ez adódhat a már említett kortárs csoportban meglévő pozícióból, vagy magának a csoportnak az iskolán belüli elismertségéből, hierarchikus elhelyezkedési pozíciójából is. A felsőbb szinten történő elhelyezkedés adódhat különböző vélt, vagy valós sokszor negatív személyiségjegyekből is. Számos esetben találkozhatunk azzal is, hogy az agresszív konfliktusmegoldási stratégia az érintett tanulók fizikai tulajdonságaira vezethető vissza. Természetesen e tényezők mellett jelentős szerepet játszik a tanulók konfliktusainak egymás közötti megoldásában az, hogy milyen erre irányuló példát láttak/látnak környezetükben. Ha a szülő, és a pedagógus nem a problémamegoldó stratégia szerint oldja meg konfliktusait, a gyermektől sem várható el az, hogy ilyen szituációk során az optimális lehetőséget válassza. 12

13 III.1. A jogi megoldási mód Ahhoz, hogy a jogvédelemről, jogérvényesítésről beszélhessünk, ismernünk kell, azokat a lehetőségeket, melyek a konfliktushelyzetek jogi úton történő megoldására hivatottak. A jogi megoldások közé sorolhatjuk azokat az intézkedéseket, melyeket az oktatási intézmény szabhat ki azokra a diákokra, akik az iskola szabályait megszegik. Ezek a jogi megoldási módok nagy része a szankcionálást helyezi előtérbe. E megoldási lehetőségek elsősorban a nyertes/vesztes konfliktusmegoldási stratégiát erősítik meg a felek mindegyikében. Az optimális problémamegoldó lehetőségek a jogi szabályozásban elenyésző mértékben fordulnak elő. A Közoktatási törvényben 2 leírt lehetőségek, és az iskola keretein belül megalkotott szabályok egy kvázi pedagógiai Büntetőtörvénykönyvként lebegnek a tanulók feje felett. Fontos kritérium az iskolai büntetések kiszabása során, hogy mire alapozzuk a szankciót. Az iskolai tiltások, szabályok és az ezeket szankcionáló büntetések csak jogszabályon, vagy az iskolai házirenden alapulhatnak. Ha sem jogszabály, sem a házirend nem tiltja az adott magatartást az oktatási intézményben, akkor az iskola csak törvénybe ütközés esetén, okán tilthatja meg. Jogi eszközöket csak az ezt meghatározó jogi norma alapján lehet alkalmazni. Az iskola olyan szankciót nem alkalmazhat, nem írhat elő, melyet a törvény vagy egyéb jogszabály nem engedélyez. Az iskolai házirend jogszabályi felhatalmazás alapján állapíthat meg szabályokat. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. 3 Az iskolai magatartási szabályokat elsősorban az adott oktatási intézmény házirendje tartalmazza. Az ebben a dokumentumban található szabályok betartása minden iskolában évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban: Közokt. tv.) 3 Közokt. tv. 40. (7) bekezdés 13

14 tanuló diáknak kötelessége. Minden oktatási intézményben más és más szabályokat tartalmazhat. Más ír, írhat elő egy műszaki szakiskola, egy gimnázium, vagy egy egyházi illetve alapítványi oktatási intézmény. Legalább egy dologban azonban minden oktatási intézményben megtalálható házirendnek egyeznie kell: az elfogadás módjában. Ahhoz ugyanis, hogy egy szabály (jogszabály) alkalmazható, számon kérhető, szankcionálható legyen, meg kell felelnie bizonyos feltételeknek. Ilyen feltétel, többek között az, hogy a törvény által előírt megfelelő eljárási rendben alkossák meg az erre jogosultak. Fontos, hogy ne ütközzön felsőbb jogszabályba és megismerhessék azok a személyek, akikre rendelkezést tartalmaz. Megfelelő módon ki kell tehát hirdetni. A Közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok írják elő és szabályozzák a fenti kritériumokat. Eszerint a házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4 A házirend a jogszabályi keretek között tehát az iskolai élet számos terén ad lehetőséget a szabályozásra. Fontos szempont azonban az, hogy a diákok a rájuk vonatkozó, irányukban kötelezettségeket is megállapító döntésekben aktívan részt vegyenek. A közoktatási törvény fentebb idézett rendelkezése erre nem csak lehetőséget, de kötelezettséget is ad. Az iskola felnőtt, pedagógus rétegének kötelezettsége ugyanis az, hogy az általa alkotott, elfogadott házirendet a diáksággal is elfogadtassa. A törvényes házirendi szabályozás a diákok egyetértésével történik. A diákönkormányzat akarata ellenére betiltani, előírni, vagy akár megengedni semmit nem lehet. A házirendi szabályozás tehát két okból fontos. Egyrészt legyen jogalap valamilyen intézkedés alkalmazására és az ezzel járó szankció (fegyelmi büntetés) alkalmazására. Másrészről, ha a házirend a megfelelő eljárási keretek között kerül megalkotásra, elfogadásra, - azaz az összes iskolahasználó egyetértésével alakul ki -, jó esély (de legalábbis jogi garancia) van arra, hogy a szabályok, szankciók köre a szülők, diákok és a pedagógusok akaratát és egyetértését fejezik ki. Ebben az esetben nem a pedagógusok magánízlése, egyéni akaratáról van tehát szó, hanem kollektív önszabályozásról, az iskola optimális működésének közös céljáért történő együttműködésről. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni, - sok más dologgal egyetemben-, egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit is. 5 Természetesen ezt is csak a jogszabály keretei között 4 Közokt. tv. 40. (9) bekezdés 5 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet a nevelései oktatási intézmények működéséről 4/A (1) bekezdés 14

15 teheti meg az iskola. A törvény segítséget is nyújt ehhez, hiszen pontosan behatárolja az oktatási intézmények lehetőségeit a fegyelmezés terén. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet megrovás; szigorú megrovás; meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a tanév folytatásától való eltiltás, illetve a kizárás fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A másik iskolába való áthelyezés, mint fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása fegyelmi büntetés, a szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért kiszabható büntetések köre, - érthető okokból, - szűkebb körű. Ebben az esetben a fegyelmi büntetések az alábbiak szerint alakulnak: Kollégiumi tagra megrovás; szigorú megrovás; kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. 6 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Nem csak a szabályok, a követendő magatartási formák megállapításánál van beleszólási joga a diákönkormányzatnak, hanem a büntetés kiszabásakor is ki kell kérni véleményüket. 6 Közokt. tv. 76. (1)-(5) bekezdés 15

16 A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. Ezek a rendelkezések természetesen csak a kiskorú tanulókra vonatkoznak, a nagykorú cselekvőképes személyeket nem érinti. A demokratikus jogalkalmazás alapkövetelménye, hogy a tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának - a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában - a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. Ugyancsak jogszerű joggyakorlás követelményéhez tartozik az is, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg, valamint az, hogy a kifogásolt döntés ellen jogorvoslattal élhet a diák, illetve törvényes képviselője. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. 7 A diákok agressziója nem csak társaik, tanáraik, tehát személyek ellen irányulhat, hanem az iskolában található tárgyak ellen is. A Közoktatási törvény a tárgyakban okozott kártérítési felelősséget is szabályozza. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. Ebben az esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg 7 Közokt. tv. 76. (6)-(11) bekezdés 16

17 gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. 8 Mivel a diák az iskolában töltött időtartam alatt a pedagógus felügyelete alatt áll, az iskola felelőssége is megállapítható bizonyos diák által okozott károk esetében. Az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 9 III.2. Jogorvoslati, jogérvényesítési problémák III.2.1. Cselekvőképesség, vétőképesség Az Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Polgári Törvénykönyv szerint hazánkban minden ember jogképes életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül -, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek. A gyermek tehát ugyanúgy teljes jogképességgel rendelkezik, mint egy nagykorú személy. A személy életkorának tehát csak a jogi szabályok által meghatározott esetekben van szerepe a jogok és kötelezettségek tartalmát illetően. A gyermek tehát nem a jogok tartalmában korlátozott, - az említett példáktól eltekintve -, hanem azok érvényesítési módjában. A jogérvényesítési, joggyakorlási képesség a cselekvőképességhez kötődik. A jogképesség nem jár párhuzamosan a cselekvőképesség megszerzésével. Míg egy személy már a magzati életben is jogképes, - ha élve születik -, addig teljes cselekvőképességét csak 8 Közokt. tv. 77. (1) (2) bekezdés 9 Közokt. tv. 77. (3) bekezdés 17

18 tizennyolcadik életévének betöltésekor szerzi meg. A év közötti gyermekek korlátozottan cselekvőképesek. Ők már tehetnek ugyan jognyilatkozatot, de azok érvényességéhez törvényes képviselőjük jóváhagyása szükséges (bizonyos kivételektől eltekintve). 10 A 14 év alatti gyermek teljesen cselekvőképtelen, helyette törvényes képviselője jár el. A gyermeki jogok másik specialitása tehát az, hogy a nagykorú személyekhez képest a kiskorú jogalany jogainak érvényesítésére közvetlenül nem képes. Éppen ezért, - mint ahogyan a Közoktatási törvényben is számos helyen megjelenik, - a gyermeki jogokra vonatkozó rendelkezések mellett, mindig jelen kell lenniük azoknak a felnőtti kötelezettségeknek, melyek a gyermekek jogainak érvényesülését biztosítják. Ennek hiányában csupán formailag deklarálttá silányul a jogszabályokba foglalt lehetőség, hiányzik belőle az érvényesíthetőség; a cselekvőképes személy jog megvalósító kötelezettsége. A diákok jogai, tehát csak akkor nem maradnak puszta papírra vetett szavak, ha a felnőttek kötelezettségének meghatározásával biztosítják azok érvényesülését. Fent már említésre került, hogy fegyelmi büntetésben a tanuló csak abban az esetben részesíthető, ha kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegi. A vétkesség, vétőképesség kérdése tehát fontos momentum a felelősségre vonás kérdésében. A cselekvőképességtől el kell határolni a vétőképesség fogalmát. Míg a cselekvőképesség az ember jognyilatkozati képességét jelenti, és az érvényes ügyletkötés egyik feltétele, addig a vétőképesség a Ptk. 11 felelősségi rendszerébe tartozó kategória, amely a polgári jogi felelősségre vonhatóság alapja. Vétőképes az, akitől életkora és ehhez igazodó szellemi fejlettsége alapján el lehet várni, hogy magatartása jogellenességét felismerje. A vétőképesség - amely a felróhatósággal azonos fogalmat jelent - tehát a jogellenes magatartásokért való helytállás egyik feltétele. A felróhatóság a vétkességgel azonos fogalmat jelent. Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, vétőképtelennek minősül, ezért magatartása nem lehet vétkes, azaz felróható. A törvény a cselekvőképtelenséggel ellentétben a vétőképtelenség ismérveit nem határozza meg. A vétőképtelenségnek nincsenek fokozatai és a vétőképesség hiánya önmagában az életkorból eredően nem állapítható meg. Ezért a bíróságnak mindig esetenként kell a vétőképesség megléte, vagy hiánya tárgyában állást foglalnia. E körben valamennyi körülmény együttes mérlegelésének eredményeként állapítható meg, hogy a károkozó a károkozás idején rendelkezett-e belátási képességgel, mennyiben volt képes magatartása jogellenességének, káros következményeinek felismerésére. 10 l.: évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 12/A. (3) bekezdés évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) 18

19 A vétőképtelen személy felelősségére a Ptk rendelkezései irányadók. Eszerint: akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható. Ezt a rendelkezést elsősorban azokra a személyekre kell alkalmazni, akiknek belátási képessége hiányzik, vagy fogyatékkal élő. Őket tekinthetjük vétőképtelennek. A magyar polgári jog sem a vétőképtelenség fogalmát, sem ezzel összefüggésben korhatárt nem állapít meg, miként például a cselekvőképesség kapcsán ezt megteszi. A vétőképességet a bírói gyakorlat rendszerint 12. életévhez köti. Gondozónak minősül ez esetben az, aki gondozási feladatot lát el. Az a személy, aki hosszú időn keresztül befolyásolja a vétőképtelen személyiségének alakulását (szülő), de az is, aki egy adott időben felügyeletet gyakorol a vétőképtelen személy felett (nagyszülő). Nem lehet gondozónak tekinteni azokat, akik munkaviszonyuk alapján gondozzák a vétőképtelen személyt, mert rájuk a munkajogi szabályok lesznek irányadók (óvoda, iskola). A felügyelet ellátása körében a gondozó köteles a megfelelő nevelési tevékenységet elvégezni, illetve a konkrét felügyeletet megfelelően ellátni. A felelősséget megalapozó nevelési hibának súlyosnak kell lennie. A konkrét felügyelet kapcsán vizsgálandó, hogy a vétőképtelen adott tevékenysége indokolta-e a felügyeletet, illetve, hogy erre a gondozónak volt-e módja. Gondozónak tehát, a tanuló vonatkozásában is a szülő tekinthető. Ez a gondozási-nevelési kötelesség a szülő felügyeleti jogkörének meglétéből eredeztethető. A nevelési tevékenység kötelezettsége, tehát ebben az esetben nem vitatható. A konkrét felügyelet kérdése azonban az oktatási intézmény keretein belül már nem állnak fenn a szülő vonatkozásában. Az iskolában a gyermek vonatkozásában a felügyelet kérdése nem a szülő feladata. Nincs ugyanis lehetősége azt ténylegesen gyakorolni egy oktatási intézményben, mivel fizikailag nincs jelen. Az iskolákban a nevelési-gondozási feladat a pedagógusra hárul a Közoktatási törvény alapján. A jogszabály kötelezettségként írja elő ilyen irányú feladatait a pedagógusoknak. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, 19

20 e) a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására. 12 Véleményem szerint, ezek alapján a vétőképtelen személy (jelen esetben a 12 éven aluli gyermek) oktatási intézményben elkövetett cselekményéért sem a gyermek, sem pedig annak szülője nem vonható felelősségre. A vétőképtelen személy által okozott kárt gondozója köteles megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában elvárható. Álláspontom szerint, a szülő azzal a cselekményével, hogy a gyermekét beíratja és rendszeresen el is juttatja az adott oktatási intézménybe, a gyermek iskolában való tartózkodása idejére mentesül a gondozási tevékenységének kötelezettsége alól. E felelősség és kötelezettség az oktatási intézményben való tartózkodás időtartama alatt, a pedagógust terheli. Véleményem szerint a pedagógus ebben az esetben a szülői súlyos nevelési hibára sem hivatkozhat. A súlyos nevelési hiba a gyermek személyiségében általában olyan fokú magatartászavart idéz elő, mely már az alapfokú, óvodai nevelési környezetben ismertté válik a pedagógusok számára. Ebben az esetben a gyermek az iskolai tanulmányait a legtöbb esetben, mint sajátos nevelési igényű gyermek kezdi meg. Ritka tehát az az eset, mikor a pedagógusnak nincs tudomása arról, hogy a gyermek magatartási problémákkal küzd. Ebben az esetben azonban a pedagógus részéről van szükség a gyermek felé irányuló fokozott nevelés-gondozási figyelemre. III.2.2. A fegyelmi eljárás A következőkben elsősorban azokra a hiányosságokra kívánom felhívni a figyelmet, melyek, az oktatásban alkalmazható fegyelmi eljáráshoz kötődnek. Az első kérdés a fent említett vétőképesség fogalmához kapcsolható. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. 13 Ez alapján tehát 12 éven aluli és egyéb okból sem vétőképes tanuló ellen fegyelmi eljárás nem indítható! A másik fontos kérdés a döntéshozók köre. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell 12 Közokt. Tv. 19. (7) bek. 13 Közokt. Tv. 76. (6) bek. 20

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

Szabóné Tóth Erika. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 1

Szabóné Tóth Erika. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 1 Szabóné Tóth Erika Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat 1 Mi is az a Házirend? Jogi forrás Intézményi belső normatív szabály. Jogi szabály, amelynek szükségszerű és nélkülözhetetlen tartalmi és eljárásbeli

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat ISZTI

Szervezeti és Működési Szabályzat ISZTI Szervezeti és Működési Szabályzat Innovációs Szakképző, Továbbképző Iskola Központ és Gimnázium ISZTI OM azonosító: 100 534 Készítette: Boldog István, igazgató Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. A

Részletesebben

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola. Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény neve: Martfűi József Attila Általános Iskola Szabályzat típusa: Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata Intézmény székhelye, címe: 5435 Martfű Május 1. út 2. Intézmény OM-azonosítója:

Részletesebben

OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK

OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK OKTATÁSJOGI ALAPISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. FEBRUÁR 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és

Részletesebben

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek:

Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: Elterjesztés két els osztály indításáról 2010/2011 Mellékletek: 1.) 3. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. Törvényhez 2.) Jegyzkönyv: Szüli szervezet ülésérl 3.) Jelenléti ív: Szüli szervezet ülésérl 4.)

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL Amelyet egyrészről a NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium 9400 Sopron, Szent György u.9 képviselő: Dr.

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról

Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról Iktatószám: Együttműködési megállapodás Középiskolai közösségi szolgálat lebonyolításáról amely létrejött egyrészről másrészről iskola: Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-16243/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-16243/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-16243/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy:

Részletesebben

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás

DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Hajdúsámson, 2012. szeptember. Készítette: Módis Tamás II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4251 Hajdúsámson, Kossuth u. 2-8. 52/590-400 Fax: 52/590-407 hsamsonisk@t-online.hu DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata

Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Ikt.sz: Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium Gyula Szent István út 38- Diákönkormányzat

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

Iskola és diákönkormányzat egymás mellett

Iskola és diákönkormányzat egymás mellett Iskola és diákönkormányzat egymás mellett Előadó: Petróczi Gábor igazgató, közoktatási szakértő címzetes főiskolai docens Ságvári Endre Gimnázium, 3700 Kazincbarcika Jószerencsét u. 2. Tel: 48-510-050,

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

! " # http://oksz.ofi.hu

!  # http://oksz.ofi.hu Egy demokratikus iskolában a konfliktusokat erszakmentes és konstruktív módon, az iskolaközösség minden tagjával való együttmködés jegyében oldják meg. Minden iskola rendelkezik egy képzett szakemberekbl

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A BARTÓK BÉLA KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.... 3 II. A KOLLÉGIUM VEZETÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA... 3 2.... 3 A Kollégiumi Közgyűlés... 3 3....

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

A Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZATA

A Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZATA A Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZATA 2014. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi,

Részletesebben

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Comenius Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Iskola 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. NOVEMBER 1 Általános rendelkezések Az Iskola Szülői Szervezete

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium Pedagógiai Program KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT 2013. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁSÁRÓL Iktatási szám:../2015. amelyet egyrészről az iskola: Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Pogány Frigyes Szakközépiskola

Részletesebben

A FEKETE ZOLTÁN KOLLÉGIUM ÉS MACHATSEK GYULA DIÁKHOTEL FEGYELMI SZABÁLYZATA

A FEKETE ZOLTÁN KOLLÉGIUM ÉS MACHATSEK GYULA DIÁKHOTEL FEGYELMI SZABÁLYZATA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A FEKETE ZOLTÁN KOLLÉGIUM ÉS MACHATSEK GYULA DIÁKHOTEL FEGYELMI SZABÁLYZATA SOPRON 2008 A Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa a Fekete Zoltán Kollégium és Machatsek Gyula

Részletesebben

A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI Az intézményben a Munka Törvénykönyve 140/A. (1) bekezdése alapján munkaidőnyilvántartást kell vezetni a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével,

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

A tankötelezettség teljesítéséről újra

A tankötelezettség teljesítéséről újra A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt

Részletesebben

A Svetits Katolikus Gimnázium. Diákönkormányzatának Szervezeti és. Működési Szabályzata

A Svetits Katolikus Gimnázium. Diákönkormányzatának Szervezeti és. Működési Szabályzata A Svetits Katolikus Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési 2011 1 Tartalomjegyzék I. Az SZMSZ célja, jogi alapjai...3 II. A diákönkormányzat szerepe, feladatai, jogai...3 1. A diákönkormányzat

Részletesebben

Előterjesztés. Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 27-i ülésére

Előterjesztés. Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 27-i ülésére Lengyeltóti Városi Önkormányzat Polgármestere 8693 Lengyeltót, Zrínyi M. u. 2. Ügyiratszám: /2013 Előterjesztés Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 27-i ülésére Napirend: Előadó:

Részletesebben

Gubody Ferenc Szakképző Iskola. OM azonosító: 201038

Gubody Ferenc Szakképző Iskola. OM azonosító: 201038 Gubody Ferenc Szakképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata OM azonosító: 201038 A szabályzat érvényes: 2013. április 2-től 1 Tartalomjegyzék Tartalom 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A Szervezeti és Működési

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Kedves Kollégák! Az iskolai dokumentumok (SzMSz, házirend, pedagógiai program, továbbképzési program, továbbképzési program, éves munkaterv, tantárgyfelosztás stb.) ellenőrzése során előfordult, hogy a

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Iktatási szám:../2014. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT KÖZÖS LEBONYOLÍTÁ SÁR ÓL amelyet egyrészről másrészről iskola: székhely: képviselő: OM-azonosító:

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló

Részletesebben

ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA A DIÁKÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak végrehajtására kiadott

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG TÁJÉKOZTATÓ AZ INTÉZMÉNY TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL 1..) TÉRÍTÉSI DÍJ MÉRTÉKE: 12.000.- FT/ÉV Egy összegben egy félévet a beiratkozáskor be kell fizetni. A beiratkozási lapot kizárólag

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

2015.05.21. OKTATÁS JOGI ALAPISMERETEK

2015.05.21. OKTATÁS JOGI ALAPISMERETEK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR OKTATÁS JOGI ALAPISMERETEK DR. JÁSPER ANDRÁS Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 23. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA SZÜLŐI (SZERVEZET) VÁLASZTMÁNY SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A Szülői Munkaközösség alapvető célja 3 III. A Szülői Munkaközösség alapvető feladata

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE

BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK INTÉZMÉNYE Vác Város Önkormányzat Bölcsődék és Fogyatékosok Intézménye 2600 Vác Kölcsey Ferenc u. 4. Tel./Fax.: (27)504-105 E-mail: bfi@bfi.vac.hu Egységes Szakmai program 7. sz. melléklet BÖLCSŐDÉK ÉS FOGYATÉKOSOK

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az intézményi házirend célja, hogy a korai fejlesztésben és fejlesztő nevelésben résztvevő gyermekek, továbbá az itt dolgozó pedagógus és nem pedagógus kollégák belső intézményi

Részletesebben

AZ ALTISZ ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok

AZ ALTISZ ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok AZ ALTISZ ALAPÍTVÁNYI GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRÓL 2013 1. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Budai Nagy Antal Gimnázium Budapest A közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos szabályzat

Budai Nagy Antal Gimnázium Budapest A közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos szabályzat Budai Nagy Antal Gimnázium Budapest A közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos szabályzat - 1 - A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, A fegyelmi eljárásról A legfontosabb tudnivaló, hogy a fiatalkorú tanuló szülőjét ebbe minden esetben be kell vonni, hisz gyermekét elsősorban ő képviselheti. Ezért sok múlhat azon, ha ismeri a jogszabályok

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Milyen tevékenységre vonatkozik (I.)

Milyen tevékenységre vonatkozik (I.) KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT Kire vonatkozik. első alkalommal a 2016. január 1-je után érettségi vizsgára jelentkező tanulókra ez a 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos középiskolai tanulókat már érinti Milyen tevékenységre

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: Békési Református Egyházközség kérelme Előkészítette: Sápi András intézményi referens Véleményező Bizottság: Tisztelt Képviselő-testület! Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: IV/2 Egyéb

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének 2012. március 26 i ülésére Tárgy: A 2012/2013 as tanévben indítható tanulócsoportok számának meghatározása a Reguly Antal Általános Iskola

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT 2015. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A magántanulói jogviszony

A magántanulói jogviszony Magántanulói jogviszony jellemzői: A magántanulói jogviszony Beiratkozási kötelezettség. Félévkor és év végén osztályozóvizsga. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Megilletik ugyanazok

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011.(VII.01.) Önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011.(VII.01.) Önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011.(VII.01.) Önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy meghatározza

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3.

TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. TAPOLCAI KÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI NONPROFIT KFT. 8300 TAPOLCA, ADY E. U.1-3. PANASZBEJELENTÉS KIVIZSGÁLÁSÁNAK SZABÁLYZATA SZ-22 KÉSZÍTETTE: JÓVÁHAGYTA: HÁRSFA GYULÁNÉ ÁPOLÁSI IGAZGATÓ A DOKUMENTÁCIÓ KÓDJA:

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Szabályzat

Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 A Szabályzat hatálya és célja...3 1....3 II. A hallgatók esélyegyenlősége...3 A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása...3 2....3

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A pedagógus életpályamodell 1 A pedagógus életpályamodell 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet alapján (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ ARANYPART KOLLÉGIUM DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013. Tartalomjegyzék 2. A diákönkormányzat felépítése és működése...3 3. A diákönkormányzat választási szabályai és megbízatási

Részletesebben

Rózsa Ferenc Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

Rózsa Ferenc Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata Rózsa Ferenc Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata A DÖK az 1993. évi LXXIX. tv. 62 64. -aiban foglaltak alapján működik, kiegészülve a gimnázium Szervezeti Működési Szabályzatával

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Az Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola Diákönkormányzatának szervezeti és működési szabályzata

Az Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola Diákönkormányzatának szervezeti és működési szabályzata Az Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola Diákönkormányzatának szervezeti és működési szabályzata 2014. Tartalom 1. Általános rendelkezések... 3 2. A diákönkormányzat célja,

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/468-1/2011/I. Üi.: Dr. Debrey Attila/Kovács Gábor Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A gyermekek védelmére

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Balaton régió fotópályázat 2012. hivatalos játékszabályzata

Balaton régió fotópályázat 2012. hivatalos játékszabályzata Balaton régió fotópályázat 2012 hivatalos játékszabályzata 1 Megnevezés: Balaton régió fotópályázat 2012 (a továbbiakban Játék ) Szervezők: SG Marketing Kft. (1149 Budapest, Limanova tér 12.), Aktimania

Részletesebben