Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer évi alakulásáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2012. évi alakulásáról"

Átírás

1 Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 212. évi alakulásáról Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 213.

2 Tartalomjegyzék Ábra-és táblázatjegyzék... 3 Előszó... 7 Összefoglaló A kötelező átvételi rendszer (KÁT) A KÁT rendszer bemutatása, működési elve A KÁT mérlegkör bemutatása A KÁT rendszer 212. évi főbb adatai A KÁT mérlegkör főbb adatai 212-ben Tervezett értékesítés és ténylegesen értékesített mennyiség Mérlegköri költségek és bevételek Megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatai Szélerőművek Vízerőművek Biomasszát hasznosító erőművek Biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz alapon termelő erőművek Napenergia alapon termelő erőművek A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatainak összesítése Hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek adatai 212-ben A háztartási méretű kiserőművek adatai A megújuló alapú villamos energia részarányának alakulása

3 Ábra-és táblázatjegyzék Ábrák 1. ábra A KÁT mérlegkör működése ábra - A KÁT keretében történő villamos energia értékesítés megoszlása 211-ben és 212-ben (GWh; %) ábra - A kifizetett támogatás megoszlása kategóriák szerint 211-ben és 212-ben (Mrd Ft; %) ábra A kötelező átvétel alá eső tervezett értékesítés és a KÁT mérlegkörben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége 212-ben, GWh ábra - Szabályozási, módosítási és tervezési pótdíjak alakulása a 212. évben (millió Ft) ábra - Nyers ár, KÁT átvevői elszámolási ár és a korrekciók alakulása 212-ben ábra Szélerőművi kapacitás, villamosenergia-termelés és KÁT-on belüli értékesítés alakulása között (MW, GWh) ábra - Szélerőművek számára kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között ábra - 5 MW alatti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) ábra - 5 MW feletti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) ábra Az 5 MW alatti és feletti névleges teljesítőképességű vízerőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között ábra Tisztán biomassza tüzelésű erőművek beépített kapacitása, villamosenergiatermelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) ábra Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) ábra Tisztán biomassza tüzelésű erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 23 és 212 között ábra Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 23 és 212 között ábra - Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú kapacitások alakulása

4 17. ábra - Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz üzemek villamosenergia-termelése és KÁTos értékesítése között (GWh) ábra Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú termelésre kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) között ábra A napenergia alapú villamosenergia-termelés alakulása, ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek kapacitásának megoszlása 212-ben (MW; %) ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek villamosenergia-termelésének megoszlása megújuló energiaforrások szerint, (GWh) ábra A megújuló alapon termelő erőművek beépített kapacitása, villamosenergiatermelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) ábra A KÁT támogatás megoszlása az egyes megújuló energia típusok között 212- ben (millió Ft; %) ábra A megújulónak elszámolható villamos energiát termelő erőművek számára kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) között ábra - Hulladékot hasznosító beépített kapacitás, villamosenergia-termelés, összes értékesítés és KÁT-on belüli értékesítés között (MW, GWh) ábra - Hulladékot felhasználó erőművek számára kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között ábra A háztartási méretű kiserőművek beépített kapacitása energiaforrások szerint, ábra - Háztartási méretű naperőművek beépített kapacitása elosztók szerint (kw) ábra A megújuló alapú villamosenergia-termelés, a bruttó végső villamosenergiafelhasználás, valamint azon belül a megújuló villamosenergia-részarány alakulása, Táblázatok 1. táblázat A KÁT rendszer összefoglaló adatai táblázat - KÁT keretében értékesített villamosenergia-mennyiség (GWh) táblázat - KÁT keretében értékesítő erőművek beépített kapacitása tárgyév végén (MW) táblázat - A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai a 212. évben

5 5. táblázat HUPX másnapi piaci átlagárak és a rendelet szerinti árak zónaidőkre lebontva 211 és 212-ben (Ft/kWh) táblázat - KÁT keretében kifizetett összeg (Mrd Ft) táblázat - KÁT támogatás (Mrd Ft) táblázat - A KÁT mérlegkör 212. évi allokációkban figyelembe vett adatai táblázat Működő szélerőművek 212-ben táblázat Működő vízerőművek 212-ben táblázat Biomassza alapon termelő erőművek 212-ben táblázat Biogáz alapon termelő erőművek 212-ben táblázat Depóniagáz alapon termelő erőművek 212-ben táblázat Szennyvízgáz alapon termelő erőművek 212-ben táblázat Hulladék alapon termelő erőművek 212-ben

6 A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a 27. évi, villamos energiáról szóló LXXXVI. törvény (VET) 12. (3) bekezdése alapján éves jelentést (ún. KÁT beszámolót) készít a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulásáról. Jelen beszámoló a 212. évi megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer éves alakulását mutatja be. A kapcsolt villamosenergia-termelés 212. évi alakulásáról a folyó évben, egy külön beszámoló keretében fog beszámolni a Hivatal. A KÁT beszámolók a Hivatal honlapján (http://www.mekh.hu/adatok-statisztikak- 2/beszamolok/kat-beszamolo.html) érhetőek el. A beszámolóban közölt adatok a termelők és a MAVIR Zrt. adatszolgáltatásainak összegzéseként álltak elő, és sem az egyedi, sem az összesített értékek nem tekinthetők a Hivatal által véglegesített adatoknak. A beszámolóval kapcsolatos esetleges kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi címre várjuk: 6

7 Előszó A megújuló energiaforrások villamos- és hőenergia-termelés céljából történő hasznosítása a nemzetközi fenntarthatósági és klímavédelmi célok megvalósítása mellett összhangban van hazánk versenyképességi és gazdaságfejlesztési törekvéseivel is. Ezen erőforrások fokozottabb felhasználása a hazai területfejlesztés egy újabb eszközeként kiugrási pontot jelenthet azon vidéki térségek számára, melyek vállalkozásai megtermelik és feldolgozzák a biomassza alapanyagokat. A jelenleg alkalmazott megújuló technológiák közül sok még nem érte el azt az érettséget, hogy a jelenlegi piaci körülmények között gazdaságosan tudjanak működni. Széleskörű elterjedésük ezért csak jelentős mértékű állami támogatás mellett lehetséges. Különösen nehéz ez a teher az elmúlt évek gazdasági és pénzügyi válsága közepette, amikor is a költségvetési kiigazítások igénye, valamint a felhasználók teherbíró képességének figyelembe vétele miatt számos országban a megújuló energiatermelés számára nyújtott támogatások csökkentésére, sőt egyes esetekben felfüggesztésére került sor. Jó példa erre a Csehországban kialakult ún. napenergia buborék, melynek nyomán drasztikusan csökkentették a napelemek által termelt villamos energia átvételi árát, Spanyolországban pedig a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése érdekében 212-től az új megújuló alapon termelő létesítmények számára teljesen felfüggesztették a támogatási rendszert. E példákkal szemben hazánkban a megújuló erőforrás alapú villamosenergia-termelést ösztönző kötelező átvételi (KÁT) rendszer 23 óta, tehát immáron lassan 1 éve folyamatosan és kiszámíthatóan működik. Az átvételi árak évről évre a jogszabályokban meghatározott módszertan változatlansága mellett, annak megfelelően követték az infláció alakulását. Így a megújuló alapon termelők számára előre tervezhető, a technológiák költségcsökkenése folytán pedig a befektetéseket egyre inkább ösztönző támogatási rendszerről beszélhetünk. Különösen így van ez a bioenergiák, elsősorban a biogáz hasznosítása terén, ahol az elmúlt évtizedben a megfontolt hazai támogatási rendszer eredményeképpen kiugró növekedés volt megfigyelhető. Ezen erőforrások felhasználására számos más kapcsolódó, a vidéki főként mezőgazdaságra építő területek felzárkózását, önfenntartó képességének növelését elősegítő iparág fűzhető fel, ami új munkahelyeket teremt és a térség vállalkozásai számára felemelkedést, új jövedelemforrást is biztosít. A Hivatal a KÁT rendszer alakulását folyamatosan felügyeli és erről, illetve a megújuló energiaforrásból és hulladékból termelt villamos energia helyzetéről évente beszámolót készít. Tekintettel a háztartási méretű kiserőművek adataira irányuló jelentős közérdeklődésre, a 212. évi kiadvány hiánypótló jelleggel már ezen erőművekről is tájékoztatást nyújt. A beszámoló alapját képező adatokat, valamint a benne szereplő táblázatokat a Hivatal honlapján Excel formátumban is közzé teszi. Bízom benne, hogy e kiadvány hasznos információkkal fog szolgálni mind a szakma, mind az érdeklődő olvasó számára. dr. Dorkota Lajos elnök 7

8 Összefoglaló Jelen beszámoló célja, hogy összefoglaló képet adjon a hazai megújuló alapú villamosenergia-termelésről, valamint a kötelező átvételi (KÁT) rendszer 212. évi működéséről és eredményeiről év végén a KÁT rendszerbe értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása 555 MW volt július 1-jével jogszabályi rendelkezések értelmében a kapcsolt termelők kikerültek a KÁT rendszerből, és ezek után hőoldali támogatásban részesülnek, valamint 212-ben a megújuló alapon termelő erőművek közül a vegyes tüzelésű erőművek egy részének lejárt a KÁT kvótája (beruházásuk megtérült), így ők a továbbiakban a szabadpiacon értékesíthetnek. A KÁT rendszer keretében értékesített villamos energia mennyisége 212-ben 1867 GWh volt, ami csak megújuló, illetve hulladék alapú. A megújuló alapú KÁT-értékesítés növekedett, főként a szél és a biomassza alapú termelés bővülése miatt. 1. táblázat A KÁT rendszer összefoglaló adatai Megnevezés Változás mértéke KÁT keretében értékesítő 1968,77 MW 555,38 MW -71,79% erőművek beépített kapacitása Ebből: Megújuló 637,85 MW 546,5 MW -14,32% Hulladék 8,86 MW 8,86 MW,% Kapcsolt 1322,3 MW KÁT keretében értékesített villamosenergia-mennyiség 47,75 GWh 1866,96 GWh -53,42% Ebből: Megújuló 184,3 GWh 1861,53 GWh +1,15% Hulladék 13,1 GWh 5,23 GWh -59,8% Kapcsolt 215,23 GWh KÁT keretében kifizetett összegek 111 Mrd Ft 56,74 Mrd Ft -48,89% Ebből: Megújuló 54,47 Mrd Ft 56,6 Mrd Ft +3,9% Hulladék,33 Mrd Ft,14 Mrd Ft -58,32% Kapcsolt 56,13 Mrd Ft KÁT támogatás összege 45,82 Mrd Ft 28,71 Mrd Ft -37,34% Ebből: Megújuló 25,33 Mrd Ft 28,66 Mrd Ft +12,81% Hulladék,12 Mrd Ft,6 Mrd Ft -53,49% Kapcsolt 2,36 Mrd Ft A KÁT keretében 212-ben összesen 56,74 Mrd Ft összeg, illetve 28,71 Mrd Ft támogatás 1 került kifizetésre. Ez a korábbi időszakhoz képest kevesebb, a kettő közti különbség a kapcsolt termelés kikerülésével áll összefüggésben. A kifizetett összeg, illetve támogatás túlnyomó része a megújuló alapon termelők számára került kifizetésre (56,6 Mrd Ft kifizetett összeg és 28,66 Mrd Ft támogatás ), míg a hulladék alapon termelők 135 millió Ft kifizetett összeget, illetve 56 millió Ft támogatást kaptak. 1 A KÁT támogatás a kötelező átvételi ár és a szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) kialakuló másnapi piaci átlagár különbözetének, valamint az értékesített villamos energia mennyiségének szorzata. 8

9 A KÁT mérlegkör működésével összefüggésben megállapítható, hogy 212-ben a KÁT értékesítők havi termelésüket az első félévben jellemzően felül-, míg a második félévben általában alultervezték. Az összesített eltérések mértéke átlagosan 3,9%, tehát a KÁT termelők tényleges értékesítése átlagosan ennyivel múlta felül a havi termelési (értékesítési) terveket. A KÁT mérlegkör szétosztott összköltsége 212-ben 62,26 Mrd Ft volt. Ebből 55,27 Mrd Ftot tett ki a KÁT termelőknek történő kifizetés, 8 Mrd Ft-ot pedig a mérlegkör kiegyenlítése. A KÁT rendszer szereplőitől beszedett pótdíjak 1 Mrd Ft-tal járultak hozzá 212-ben a KÁT mérlegkör finanszírozásához. A megújuló energiaforrások közül a szélenergia, a nem vegyes tüzelésű (tiszta) biomassza, a biogáz, a depóniagáz, valamint a napenergia hasznosítása 212-ben növekedett a villamosenergia-szektorban, mind a beépített kapacitás, mind a villamosenergia-termelés tekintetében. A szén-biomassza vegyes tüzelés csökkent, aminek oka egyrészt, hogy az AES Borsodi Hőerőmű leállította a termelését, másrészt pedig csökkent a Mátrai és Vértesi Erőmű biomassza alapú termelése. 212-ben a megújuló alapú villamosenergia-termelés legjelentősebb hányadát a szélenergia és a tisztán biomassza alapú termelés tette ki (29, illetve 26%), de a vegyes tüzelés még mindig jelentős (23%-os) részarányt képviselt. A hulladékból nyert energiával történő villamosenergia-termelés 211 után tovább csökkent, tekintve, hogy a Mátrai Erőmű valamint a Techcon hulladék alapú termelése is visszaesett. A kommunális hulladék alapú termelés fele megújulóként számolható el. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében 22-ra 14,65%-os megújuló energia részarány elérését vállalta a teljes bruttó végső energiafelhasználáson belül. Ehhez a villamos energia szektor 5597 GWh megújuló alapú villamosenergiatermeléssel járulna hozzá 22-ban (ami a tervezett teljes bruttó végső villamosenergiafelhasználás 1,9%-a). 212-ben ez az érték 2647 GWh-t tett ki, ami a teljes bruttó végső villamosenergia-felhasználáshoz viszonyítva a korábbi időszakkal megegyezően 6,3%-os részarányt jelent. 9

10 1. A kötelező átvételi rendszer (KÁT) 1.1. A KÁT rendszer bemutatása, működési elve Az Európai Unió összehangolt energia- és klímapolitikája kiemelt szerepet szán a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés elősegítésének, valamint az energiahatékonysági szempontok mind fokozottabb érvényesítésének. Magyarország a környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében 1996 óta ösztönzi a megújuló alapú villamosenergia-termelést, illetve a hulladékból származó villamosenergia-termelést. A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termeléssel kapcsolatban az Európai Unió 29/28/EK irányelve 22-ra elérendő nemzeti célértékeket határozott meg, amelynek teljesítése érdekében szükség van a megújuló alapú technológiákból származó villamosenergia-termelés ösztönzésére. A hazai támogatási rendszer több eszközzel igyekszik elősegíteni az energia- és klímapolitikai célok elérését. A támogatási rendszer részét képezik egyrészt a beruházási támogatások 2, másrészt pedig a működési támogatás rendszere. A működési támogatások egyik hazánkban is alkalmazott formája a kötelező átvételi (KÁT) rendszer, amely a megújuló, illetve hulladék alapú villamosenergia-termelést ösztönzi. Kötelező átvételi rendszer: olyan árvezérelt működési támogatási rendszer, amelyben a villamosenergia-termelők bizonyos feltételek teljesítése esetén a termelt villamos energiát egy előre meghatározott átvételi áron értékesíthetik. A kötelező átvételi rendszer a villamos energia szabad piacától elkülönített védett piacnak tekinthető, tehát az itt értékesítő termelők nincsenek versenyhelyzetnek kitéve. 3 A KÁT rendszer egyrészt biztos értékesítési csatornát teremt, másrészt a piaci árnál magasabb, jogszabály által meghatározott árat garantál. 2 Magyarországon a beruházási támogatások jelenleg az Új Széchenyi Terv, valamint a Zöld Beruházási Rendszer keretében kerülnek megpályáztatásra. 3 A garantált árú kötelező átvételi rendszerben a termelők a legjobb telephelyekért versenyeznek egymással. 1

11 A kötelező átvételi rendszer hazai alkalmazásának keretfeltételeit a villamos energiáról szóló 27. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) rögzíti, a rendszer működésének részletesebb szabályait pedig a 389/27. Kormányrendelet 4 (a továbbiakban: KÁT rendelet) valamint a 19/27. GKM rendelet 5 (a továbbiakban: Szétosztási rendelet) tartalmazza. A VET alapján a Hivatal határozatban állapítja meg minden megújuló forrásból vagy hulladékból villamos energiát termelő erőműegység számára a KÁT rendszer keretében értékesíthető villamos energia mennyiségét és az átvétel időtartamát. (A fosszilis bázisú kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés 211. július 1-jével kikerült a KÁT rendszer hatálya alól, és ezek után már csak megújuló vagy hulladék jogcímen kaphat a kapcsoltan villamos energiát termelő erőműegység KÁT támogatást.) Az időtartam lejártával vagy az átvételi időtartamra engedélyezett összes kvótamennyiség idő előtti felhasználásával a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítési jogosultság megszűnik. A KÁT rendszer keretében átvehető villamos energia mennyiségének és az átvétel időtartamának meghatározásával biztosítható, hogy a termelő legfeljebb a beruházás megtérüléséig kapja a támogatott átvételi árat. A támogatott átvételi ár különbözik megújuló energiaforrásból, illetve hulladékból termelt villamos energia esetében, továbbá a KÁT rendelet szerint az átvételi árak differenciáltak a méret (névleges villamos teljesítőképesség), a jogosultság megszerzésének időpontja (28. január 1-je előtt vagy után), a zónaidő, valamint részben technológia (napenergia, szélenergia) alapján is. Zónaidő: a kötelező átvételi villamosenergia-termelés elszámolása céljából meghatározott, egy napon belüli időtartam. A zónaidő lehet csúcsidőszak, völgyidőszak, illetve mélyvölgy időszak A KÁT mérlegkör bemutatása A KÁT rendszer működésének alapját az ún. KÁT mérlegkör jelenti, amely jelenlegi formájában 28 januárjától működik. A KÁT mérlegkör működését a VET-en kívül a KÁT rendelet és a Szétosztási rendelet, továbbá a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák. Mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására létrehozott elszámolási szerveződés. 4 A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/27. (XII. 23.) Korm. rendelet. 5 Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 19/27. (XII. 23.) GKM rendelet. 11

12 Kiegyenlítő energia: az átviteli rendszerirányító által a pozitív vagy negatív irányú menetrendi eltérés kiegyenlítő szabályozása során a mérlegkör felelősökkel elszámolt villamos energia. A VET értelmében a KÁT rendszerben villamos energiát termelő erőművek egy külön mérlegkört alkotnak, amelynek felelőse az átviteli rendszerirányító (a MAVIR Zrt.). A mérlegkörhöz kapcsolódó szereplők a KÁT rendszerben részt vevő termelők (Értékesítők), a mérlegkör felelős (Befogadó), valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvevői. Menetrend: a villamos energiát termelők (jelen esetben KÁT Értékesítők) által a Befogadó (jelen esetben MAVIR Zrt.) részére előzetesen megadott, tervezett termelési adataikat tartalmazó menetrend, azaz a negyedórás villamos átlagteljesítmények kw mértékegységben meghatározott adatsora. Átviteli rendszerirányító: a villamosenergia-rendszer üzemvitelének, karbantartásának, fejlesztésének, a rendszerszintű szolgáltatások, nemzetközi összeköttetések rendelkezésre állásának, erőművek működtetésének biztonságát, szabályosságát, minőségét, környezetkímélő voltát szolgáló célirányos tevékenységek összességét végző engedélyes, Magyarországon a MAVIR Zrt. Az átviteli rendszerirányító (Befogadó) feladata a KÁT mérlegkör működtetése, kiegyenlítése, valamint a KÁT rendszerben átvett villamos energia mennyiségének szétosztása és elszámolása. A rendszer működését az 1. ábra illusztrálja. 1. ábra A KÁT mérlegkör működése 12

13 Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelője (Értékesítő) amennyiben az egyéb jogszabályi feltételeknek megfelel jogosult a KÁT mérlegkörhöz csatlakozni. A MAVIR, mint a KÁT mérlegkör felelőse, mérlegkör tagsági szerződést köt az Értékesítőkkel. A MAVIR, mint Befogadó, a mérlegkörbe érkező villamos energiáért a KÁT rendelet alapján meghatározott átvételi árat kifizeti az Értékesítőnek, majd a villamos energiát és annak költségét a hozzájuk tartozó fogyasztás arányában szétosztja a KÁT Átvevők között. A szétosztott zöldáram költségét a KÁT Átvevő beépíti a saját portfóliója árába, így a KÁT támogatás költsége végső soron a felhasználókat terheli 6. KÁT Átvevő: az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételére kötelezett villamosenergia-kereskedő, egyetemes szolgáltató 7, termelői engedélyes, villamos energiát importáló (saját magát ellátó) felhasználó. A MAVIR minden hónapban előre bekéri a kötelező átvétel alá eső KÁT Értékesítők tervezett havi menetrendjét és a KÁT Átvevőkhöz tartozó várható fogyasztást. Az Átvevők a felhasználóik részére értékesített villamos energia 8 arányában kötelesek átvenni a KÁT-os villamos energiát a MAVIR-tól, az általa meghatározott profilban. Profil: statisztikai elemzéssel készült, meghatározott időintervallumra vonatkozó fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe. A MAVIR a KÁT rendelet szerint számított átvételi árak és a KÁT Értékesítők tervezett havi termelése alapján határozza meg (bizonyos, egyáltalán nem elhanyagolható mértékű korrekciós tényezőket is beszámítva) a tárgyhavi ún. allokációs egységárat. A KÁT Értékesítő tehát a tárgyhót megelőző hónapban köteles a MAVIR részére menetrendet adni a következő hónapra tervezett termeléséről. Ezeket a havi termelési menetrendeket a MAVIR összesíti, majd a megadott, a következő hónapra vonatkozó, fogyasztási tervadatok alapján a felhasználóik részére értékesíteni tervezett villamos energia arányában az egyes KÁT Átvevőkre allokálja a kötelezően átveendő villamos energia mennyiséget. A szétosztással egyidejűleg a MAVIR a rendelkezésére álló adatok alapján kiszámítja és honlapján közzéteszi a KÁT Átvevőknek szétosztott villamos energia átadási árát (publikált átadási ár). A publikált átadási ár meghatározásakor figyelembe kell venni a KÁT Értékesítőkkel és a KÁT Átvevőkkel történt elszámolásokat, a KÁT mérlegkör kiegyenlítéséhez kapcsolódó kiadásokat és a KÁT mérlegkör működtetéséhez kötődő pénzforgalmi szaldót. Az így kapott egységár a következő hónap egészére rögzített, állandó érték. A MAVIR az átadási árral egyidejűleg az átadási profilt is közli január 1-jétől az egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát felhasználók mentesültek a KÁT finanszírozása alól január 1-jétől az egyetemes szolgáltatók mentesültek a KÁT rendszerben termelt villamos energia átvétele alól. 8 A közvetlenül importáló fogyasztók esetében az általuk importált mennyiség arányában kötelesek átvenni a KÁT-os villamos energiát. 13

14 A KÁT Értékesítő által termelt villamos energia a tárgyhónapban a hálózatba táplálás útján jut el a felhasználóhoz. Tekintettel arra, hogy a tervezett és a tényleges betáplálás (értékesítés) között a technológiai adottságból adódóan különbség van, a kettő közötti eltérést az átviteli rendszerirányító egyensúlyozza ki, vagyis a KÁT mérlegkört kiegyenlíti. Az Értékesítőket a szabályozási és módosítási pótdíjak ösztönzik a pontosabb termelésre. Természetesen a KÁT Átvevők által megadott fogyasztási tervadatok és a tényleges fogyasztási adatok között is vannak eltérések, ezért a KÁT Átvevőket az ún. tervezési pótdíj ösztönzi a pontos tervezésre. A kötelezően átveendő, kiallokált villamos energia mennyiséget a tervezett termeléstől vagy fogyasztástól való eltérés következményeként nem korrigálják. A szétosztott villamos energia elszámolására a termelt villamos energia hálózatba táplálását (tárgyhót) követő hónapban kerül sor. Az elszámolási (teljesítési) időszak a tárgyhó napjait felölelő időszak. A KÁT mérlegkörben termelő erőműegység által egy hónapban ténylegesen értékesített villamos energia 9 elszámolására a KÁT Értékesítő és a MAVIR viszonylatában kerül sor a KÁT Értékesítő által benyújtott számla alapján. A számla kiállítása a KÁT mérlegkör felelős által a mérési adatokból számított villamos energia mennyiségek és a KÁT rendelet szabályai szerint a Hivatal által meghatározott átvételi árak alapján történik 1. A KÁT Értékesítők által benyújtott számla fedezetét végső soron a MAVIR által a KÁT Átvevőknek kiállított számla alapján történő befizetések biztosítják. A KÁT Átvevő részére kiállított számla alapját a kiallokált villamosenergia-mennyiség és a MAVIR által publikált átadási ár képezi. 9 A számlázás érdekében a mérések hiteles elvégzése 5 MW-ot meg nem haladó teljesítőképességű erőművek esetén az illetékes elosztó hálózati engedélyes, egyéb esetekben az átviteli rendszerirányító feladata. A mérési adatok alapján az elszámolható villamos energia mennyiséget a KÁT mérlegkör felelős számítja ki és teszi a KÁT Értékesítők számára hozzáférhetővé. 1 A KÁT mérlegkörben értékesített villamos energia ára technológiánként és zónaidőnként (csúcsidőszak, völgyidőszak, mélyvölgy időszak) eltérő. 14

15 1.3. A KÁT rendszer 212. évi főbb adatai 211. július 1-jével a hővel kapcsoltan villamos energiát termelő létesítmények kikerültek a KÁT rendszerből és a továbbiakban (211. október) hőoldali támogatásban részesülnek. Így 212-ben már csak a kizárólag megújuló energiaforrásokból és a hulladék alapon villamos energiát termelők részesültek KÁT támogatásban. A 211. évvel való összehasonlítás során a kapcsolt erőművektől a továbbiakban eltekintünk. 212-ben a KÁT keretében az arra jogosult villamosenergia-termelők 1867 GWh (ebből megújuló bázison: 1862 GWh, hulladék bázison: 5 GWh) villamos energiát értékesítettek, ami az előző évhez viszonyítva enyhe növekedést mutatott. A KÁT rendszeren belüli megújuló alapú villamosenergia-értékesítés a 211. évi 184 GWh-ról enyhén emelkedve 1862 GWh-ra nőtt. A víz- és a vegyes tüzelésű (szénbiomassza) erőművek értékesítését kivéve mindegyik megújuló technológia esetén növekedett az értékesítés. A KÁT rendszerben megjelent a fotovillamos alapú áramtermelés is. A hulladék alapú, KÁT-on belüli villamosenergia-értékesítés 5 GWh volt. A vegyes tüzelésű áramtermelés csökkenésének oka az AES Borsodi Hőerőmű leállása és a Vértesi Erőmű KÁT kvótájának kimerülése. A tisztán biomasszát felhasználó erőművek értékesítésének növekedése mögött elsősorban a DBM Zrt. (Szakolyi Erőmű) termelésének újraindulása áll. 2. táblázat - KÁT keretében értékesített villamosenergia-mennyiség (GWh) Változás Szélenergia 6,96 742,49 23,55% Vízenergia 212,2 23,14-4,27% Biomassza tüzelés (tisztán) 51,33 6,48 17,66% Szén-biomassza vegyestüzelés 41,48 151,31-62,31% Biogáz 79,1 118,29 49,55% Depóniagáz 35,24 44,26 25,6% Szennyvízgáz 1, 1,23 23,49% Napenergia,,33 - Megújuló összesen 1 84, ,53 1,15% Hulladék 13,1 5,23-59,8% Kapcsolt 2 15,23 Eltérő tüzelőanyag 11 4,22,19-95,38% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag: 1857, ,96,51% 11 Nem megújuló és nem hulladék energiaforrások az egyébként megújuló energiaforrást vagy hulladékot felhasználó erőművekben. Arányuk az adott erőmű esetében nem haladhatja meg a teljes tüzelőanyag felhasználás 1%-át. 15

16 Eltérő tüzelőanyag; 4;,11% 211 Vízenergia; 212; 5,29% Tisztán biomassza tüzelés; 51; 12,73% Kapcsolt; 2 15; 53,65% Megújuló; 1 84; 45,92% Szén-biomassza vegyestüzelés; 41; 1,2% Hulladék; 13;,32% Szélenergia; 6,96; 14,99% Napenergia; ;,% Biogáz; 79; 1,97% Depóniagáz; 35;,88% Szennyvízgáz; 1;,2% 212 Kapcsolt;,;,% Napenergia;,33;,2% Szélenergia; 742; 39,77% Hulladék; 5;,28% Megújuló; 1 861; 99,71% Biogáz; 118; 6,34% Depóniagáz; 44; 2,37% Tisztán biomassza tüzelés; 6; 32,16% Vízenergia; 23; 1,88% Eltérő tüzelőanyag;,19;,1% Szén-biomassza vegyestüzelés; 151; 8,1% Szennyvízgáz; 1;,7% 2. ábra - A KÁT keretében történő villamos energia értékesítés megoszlása 211-ben és 212-ben (GWh; %) A KÁT rendszer keretében értékesítő - megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyagból termelő - erőművek összes beépített kapacitása a 212. év végére 555 MW volt. A megújuló alapon termelő erőművek KÁT-os teljesítőképessége 547 MW-ot tett ki. Ez az előző év végi adathoz képest kevesebb, aminek fő oka a KÁT keretében értékesítő vegyes tüzelésű erőművek kapacitáscsökkenése (-73,34%), az AES Borsodi Hőerőmű 211 júniusában történő leállítása és a Vértesi Erőmű KÁT kvótájának kimerülése. Megjegyzendő, hogy az említett vegyes tüzelésű erőművek teljesítőképessége számított érték, amely az adott évben a KÁT keretében értékesített mennyiség arányában került meghatározásra. 16

17 A szélerőművek esetében a kötelező átvétel keretében értékesítők kapacitása gyakorlatilag változatlan, a termelés növekedése a kedvezőbb szélviszonyoknak tudható be. A Hivatal a megelőző években 33 MW kapacitásra adott ki engedélyt, ezek az erőművek felépültek. Új szélerőmű létesítésére (a hálózatra nem csatlakozó egységeket, illetve a háztartási méretű kiserőműveket kivéve) csak pályázat alapján van lehetőség, így növekedésre egy új tender kiírása esetén lehet számítani. Az egyes technológiákra vonatkozó kapacitás adatokat az alábbi táblázat mutatja be. 3. táblázat - KÁT keretében értékesítő erőművek beépített kapacitása tárgyév végén (MW) Változás Szélenergia 326, 325,25 -,23% Vízenergia 53,99 49,1-9,6% Biomassza tüzelés (tisztán) 99,7 99,7,% Szén-biomassza vegyes tüzelés 121,96 32,52-73,34% Biogáz 28,46 3,8 5,69% Depóniagáz 7,41 9,12 23,8% Szennyvízgáz,33,33,% Napenergia,,4 - Megújuló összesen 637,85 546,5-14,32% Hulladék 8,86 8,86,% Kapcsolt 1 322,3 Eltérő tüzelőanyag,3,2-41,7% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag 646,74 555,38-14,13% Az átvételi árak a jogszabályi előírásoknak megfelelően (a 211. évre visszatekintő 3,9%-os inflációval megegyező mértékben, illetve annak egy százalékponttal csökkentett értékével 12 ) nőttek 212-ben a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból előállított villamos energia esetében Inflációval növekedett azon megújulós erőművek esetében, melyek 28. január 1-je előtt szereztek KÁT jogosultságot, vagy legalább eddig benyújtották hiánytalan KÁT kérelmüket (kivéve az 5 MW feletti vízerőműveket). A többi erőmű esetén infláció mínusz egy százalékponttal nőttek az átvételi árak. 13 Az aktuális árak megtalálhatóak a honlapon. 17

18 4. táblázat - A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia kötelező átvételi árai a 212. évben Technológia és méret Zónaidő Tarifa (Ft/kWh) ÁFA nélkül A KÁT rendelet hatálybalépését ( ) megelőző a a KÁT jogosultság megállapítása vagy a kérelem benyújtása Nem nap-és szélerőmű Nap- és szélerőmű Csúcsidőszak 35,65 Völgyidőszak 31,91 Mélyvölgy időszak 13,3 Csúcsidőszak 31,91 Völgyidőszak 31,91 Mélyvölgy időszak 31,91 A KÁT rendelet hatálybalépését ( ) követő a a KÁT jogosultság megállapítása vagy a kérelem benyújtása Erőműegység 2 MW vagy vízerőmű 5 MW (kivéve naperőmű) 2 MW < erőműegység 5 MW (kivéve szélerőmű 28. november 3-tól) 2 MW < szélerőmű 5 MW (28. november 3 után belépő szélerőmű esetén) Napenergia 2 MW Használt berendezést is tartalmazó erőműben termelt Csúcsidőszak 34,31 Völgyidőszak 3,71 Mélyvölgy időszak 12,53 Csúcsidőszak 27,45 Völgyidőszak 24,57 Mélyvölgy időszak 1,2 Csúcsidőszak 34,31 Völgyidőszak 3,71 Mélyvölgy időszak 12,53 Csúcsidőszak 3,71 Völgyidőszak 3,71 Mélyvölgy időszak 3,71 Csúcsidőszak 21,34 Völgyidőszak 13,66 Mélyvölgy időszak 13,66 A KÁT jogosultság megállapításának időpontjától függetlenül Erőműegység > 5 MW vagy vízerőmű > 5 MW Hulladékból nyert energiával termelt Csúcsidőszak 21,34 Völgyidőszak 13,66 Mélyvölgy időszak 13,66 Csúcsidőszak 32,19 Völgyidőszak 22,18 Mélyvölgy időszak 11,57 18

19 A kötelező átvételű villamos energia árában a termelőknek nyújtott támogatás a korábbi beszámolókban a támogatott kötelező átvételi ár és a legalacsonyabb kötelező átvételi tarifa 14 (mint a piaci árat tükröző támogatás nélküli ár) különbségeként került kiszámításra (a KÁT támogatás ily módon e különbség és az összes átvett villamosenergia-mennyiség szorzataként adódott). A 21 közepén elinduló hazai szervezett villamosenergia-piac (HUPX) az eddigi tapasztalatok alapján kellően megbízható árjelzést nyújt a villamosenergiapiacról, így jelen beszámolóban már a HUPX-en kialakult árat vettük figyelembe támogatást nem tartalmazó piaci árként 15. A HUPX másnapi piacán kialakuló órás árak a 389/27. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján, az 1. erőműegység csoportra vonatkozó napszakok (zónaidők) szerint kerültek átlagolásra (csúcs-, völgy- és mélyvölgy-időszak), a téli-nyári időszámítás, valamint a munkanapok és a nem munkanapok figyelembevételével. Egyes zónaidők nem egész órában kezdődnek, illetve végződnek, ezért bizonyos órák két zónaidőszakhoz is tartoznak. Ezeket 5%-os súllyal vettük figyelembe mindkét zónaidőszakban. A HUPX-en euróban kialakuló árakat az MNB által közzétett árfolyamok éves átlagának megfelelő árfolyammal váltottuk át forintra (211: 279 HUF/EUR; 212: 289 HUF/EUR). A számítások eredményeként kapott piaci árak eltérnek az eddig alkalmazott, legalacsonyabb kötelező átvételi tarifa szerinti áraktól ( rendelet szerinti ár ), amit az alábbi táblázat is mutat: 5. táblázat HUPX másnapi piaci átlagárak és a rendelet szerinti árak zónaidőkre lebontva 211 és 212-ben (Ft/kWh) Forrás: HUPX adatok, saját számítás, MEKH Ft/kWh HUPX másnapi piaci átlagár Rendelet szerinti ár Csúcs 18,52 18,5 Csúcs 2,74 21,34 Völgy 14,26 13,3 Völgy 13,27 13,66 Mélyvölgy 9,84 7,94 Mélyvölgy 13,27 13,66 Zsinór átlagár 15,51 14,83 Zsinór átlagár 16,69 17,18 A táblázat alján feltüntetett zsinór átlagár azt becsüli meg, hogy egy időben egyenletesen termelő erőmű milyen átlagárat tudna elérni. A táblázat azt is mutatja, hogy az eltérés 212- ben jelentősen növekedett, hiszen a piaci ár csökkent, míg a rendelet szerinti ár a 389/27. Korm. rendeletben szereplő indexálásnak megfelelően 2,9%-kal növekedett. 14 A 389/27. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 4. pontja szerinti bázisáron alapuló ár. 15 A HUPX termék és a KÁT-os villamos energia mint termék teljes mértékben nem feleltethető meg egymásnak. Ennek oka, hogy a KÁT zónaidők nem esnek egybe a HUPX-en alkalmazott elszámolási periódusokkal. 19

20 Az alábbi táblázatok a KÁT rendszer keretében a termelőknek kifizetett összegek és támogatások alakulását mutatják 211 és 212 vonatkozásában. 6. táblázat - KÁT keretében kifizetett összeg (Mrd Ft) Változás Szélenergia 18,45 23,69 28,38% Vízenergia 4,19 3,99-4,78% Biomassza tüzelés (tisztán) 15,64 18,97 21,28% Szén-biomassza vegyestüzelés 12,74 4,85-61,88% Biogáz 2,4 3,72 55,12% Depóniagáz 1,2 1,32 29,19% Szennyvízgáz,3,4 24,92% Napenergia,,1 - Megújuló összesen 54,47 56,6 3,9% Hulladék,32,14-58,32% Kapcsolt 56,13 Eltérő tüzelőanyag,7,3-95,31% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag 54,87 56,74 3,4% 7. táblázat - KÁT támogatás (Mrd Ft) Változás Szélenergia 9,14 12,73 39,28% Vízenergia,86,96 1,85% Biomassza tüzelés (tisztán) 7,5 9,82 3,9% Szén-biomassza vegyestüzelés 6,21 2,59-58,28% Biogáz 1,13 1,88 66,63% Depóniagáz,47,66 4,13% Szennyvízgáz,1,2 33,34% Napenergia,,5 - Megújuló összesen 25,33 28,66 13,14% Hulladék,12,6-53,49% Kapcsolt 2,36 Eltérő tüzelőanyag,5,4-92,21% Összes megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag 25,45 28,71 12,81% A támogatás forrását a KÁT átvevők biztosítják, akikre a MAVIR Zrt. jogszabályban előírt feltételek szerint szétosztja a kötelezően átvett villamos energiát és annak költségeit. (Fontos, hogy 213. január 1-jétől az egyetemes szolgáltatók és ezen keresztül az egyetemes szolgáltatásban részesülő felhasználók mentesültek a KÁT finanszírozása alól.) 212-ben a megújuló, hulladék és eltérő tüzelőanyag felhasználásával termelők 28,71 milliárd Ft támogatásban részesültek, ami a 211. évi támogatási összeghez képest közel 13%-os növekedés. Ennek hátterében elsősorban az átvett megújuló alapú villamosenergia-mennyiség,5%-os növekedése, az átvételi árak 2,9%-os - jogszabály szerinti indexáláshoz kapcsolódó növekedése, valamint a KÁT-ban értékesített villamos energia piaci átlagárának 5,2%-os 16 csökkenése áll. A fenti támogatási összegből 28,66 16 A zónaidők szerinti megoszlás miatt ez némileg eltér a fentebbi táblázatban szereplő zsinór árváltozásától. 2

21 milliárd Ft a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után járó támogatási összeg, továbbá,6 milliárd Ft (azaz 56 millió Ft) a hulladékból nyert energiából termelt villamos energiára eső támogatás. Eltérő tüzelőanyag;,;,1% 211 Kapcsolt; 2,36; 44,44% Megújuló; 25,33; 55,28% Napenergia;,;,% Vízenergia;,86; 1,89% Szélenergia; 9,14; 19,94% Tisztán biomassza tüzelés; 7,5; 16,38% Szén-biomassza vegyestüzelés; 6,21; 13,56% Biogáz; 1,13; 2,46% Hulladék;,12;,26% Szennyvízgáz;,1;,3% Depóniagáz;,47; 1,2% 212 Kapcsolt;,;,% Napenergia;,5;,2% Szélenergia; 12,73; 44,32% Hulladék;,6;,19% Megújuló; 28,66; 99,81% Depóniagáz;,66; 2,29% Vízenergia;,96; 3,34% Biogáz; 1,88; 6,53% Szén-biomassza vegyestüzelés; 2,59; 9,3% Tisztán biomassza tüzelés; 9,82; 34,21% Eltérő tüzelőanyag;,;,% Szennyvízgáz;,2;,7% 3. ábra - A kifizetett támogatás megoszlása kategóriák szerint 211-ben és 212-ben (Mrd Ft; %) 21

22 Tervezett és tényleges mennyiség (GWh) Eltérés (GWh) Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint 1.4. A KÁT mérlegkör főbb adatai 212-ben Tervezett értékesítés és ténylegesen értékesített mennyiség A KÁT mérlegkör felelős (MAVIR Zrt., Befogadó, átviteli rendszerirányító) a KÁT Értékesítők által megadott, tárgyhónapra vonatkozó értékesítési tervadatok (havi menetrendek) összesítésével határozza meg a KÁT Átvevők részére a tárgyhónapra kiallokálandó villamos energia mennyiségét. Ezt követően a mérések összesítésével a tárgyhónapot követő hónapban 17 megállapítja a KÁT termelők által ténylegesen a KÁT mérlegkörben értékesített villamos energia mennyiségét. 212-ben éves szinten a KÁT termelők tényleges értékesítése átlagosan 3,9%-kal (januárban viszont 22,23%-os mértékben) múlta felül az általuk adott havi termelési (értékesítési) tervek szerinti villamos energia mennyiségeket. A tényleges értékesítés az év első felében inkább felülmúlta a tervezettet, a második felében pedig túlnyomóan alatta maradt annak. 212-ben a KÁT mérlegkörben összességében 1,87 TWh villamos energiát értékesítettek, míg a tervezett érték 1,77 TWh-t tett ki ,73 178,75 139,2 27,24 152,89 169,51 143,14 142,27 9,75 22,11 177,27 24,84 185,1 173,77 141,41 138,6 131,79 11,24 137,4 13,81 121,19 15,18 142,52 7,65 147,88 143,24 148,84 147,53 149,9 147, ,31 5-4,1-7,79-1,61-4,64-2, Eltérés (GWh) Kötelező átvétel alá eső tervezett termelés (GWh) Tényleges mennyiség (GWh) 4. ábra A kötelező átvétel alá eső tervezett értékesítés és a KÁT mérlegkörben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége 212-ben, GWh Mérlegköri költségek és bevételek A KÁT Értékesítők által a Befogadó részére a tárgyhónapban értékesíteni tervezett villamos energia értékesítési kategóriánként és zónaidőnként (csúcsidőszak, völgyidőszak, mélyvölgy 17 Egyes esetekben a mérések korrekciójára csak később kerül sor. 22

23 időszak) differenciált árainak súlyozott átlaga a nyers ár (a Befogadó szempontjából az értékesítői számlákra tervezett fajlagos kiadás). Az értékesítői számlákra tervezett havi kiadást korrekciós tételek növelik, illetve csökkentik, így kiadva a tárgyhavi allokálandó teljes költséget. Ennek a tervezett KÁT értékesítésre vetített fajlagos értéke a publikált átadási ár, amelyért a MAVIR továbbadja a befogadott villamos energiát. A nyers ár tehát a publikált átadási ár korrekciók nélküli része. Az allokálandó teljes költség számítása az értékesítői számlákra tervezett havi kiadáson felül 212-ben az alábbi korrekciós tételek figyelembevételével történt (a módosítási és tervezési pótdíj 211-ben került bevezetésre): A tervezett havi értékesítés allokálandó költsége + Tervezett kiadás értékesítői számlákra + Szabályozási energia költsége Szabályozási pótdíj Módosítási pótdíj Tervezési pótdíj ± Pénzügyi költség-hozam szaldó ± Termelői korrekció ± Egyéb költségek = Allokálandó teljes költség (fajlagos: publikált átadási ár) A Befogadó értékesítői számlákra tervezett havi kiadása A Befogadó értékesítői számlákra tervezett havi kiadásán a KÁT Értékesítők által (a havi menetrend szerint) értékesíteni tervezett villamos energiáért fizetendő összeget értjük. Ez a tétel teszi ki a KÁT mérlegkör költségeinek legnagyobb hányadát. A villamosenergiarendszer számára ebből az a rész jelenti a tényleges többletköltséget, amit a mindenkori piaci ár felett fizet ki a MAVIR. A KÁT mérlegkörben értékesíteni tervezett villamos energia összköltsége 212-ben 54 Mrd Ft (havi átlagban 4,5 Mrd Ft) volt A szabályozási energia költségei A fel- és leszabályozási energia költsége a nyers árat növeli. Szabályozási energiára azért van szükség, mert a tapasztalatok szerint a tényleges értékesítés szinte minden esetben eltér az előre leadott menetrendtől, amit ki kell egyenlíteni, hiszen a menetrendek alapján került megállapításra a KÁT Átvevőkre eső mennyiség. 212-ben ez a KÁT mérlegkör működésének második legköltségesebb tétele volt, 8 Mrd Ft-tal (havi átlagban 667 M Ft-tal) növelve a mérlegkör fedezendő költségeit Pótdíjak: szabályozási, módosítási, tervezési A szabályozási pótdíj a KÁT Értékesítők által leadott utolsó tehát érvényesnek tekintendő menetrendtől való, illetve azon alapuló eltérések szankcionálását jelenti. Célja a termelők pontosabb menetrendadásra ösztönzése, valamint az, hogy a leadott menetrendeket a termelők a lehetőségekhez képest betartsák. A szabályozási pótdíj mivel bevétel jellegű tétel az átvevői elszámolási árakra csökkentőleg hat. 212-ben e tétel összesen 23

24 megközelítőleg 26 M Ft-tal, átlagosan pedig havi 22 M Ft-tal csökkentette a mérlegkör fedezendő költségeit. A módosítási és tervezési pótdíj fizetés 211. január 1-jével hatályosan került bevezetésre. A módosítási pótdíj célja, hogy a KÁT Értékesítőket az allokáció alapjául szolgáló értékesíteni tervezett havi villamos energia összmennyiség pontosabb megadására késztesse. A módosítási pótdíj a tervezett havi összmennyiségtől való eltéréssel arányosan automatikusan bünteti a termelőket (jogszabályban meghatározott tűrési sáv túllépése esetén). E pótdíj összege a 212. évben összesen 434 M Ft-tal, illetve havi átlagban 36 M Ft-tal csökkentette a KÁT mérlegkör tervezett kiadásait. A tervezési pótdíj bevezetésének oka a módosítási pótdíjhoz hasonló, azonban ez a KÁT Átvevőket ösztönzi pontosabb havi összfogyasztási tervadatok adására. A gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy néhány KÁT Átvevő a többi KÁT Átvevőhöz képest jelentősen alultervezte felhasználói következő havi fogyasztását, aminek eredményeként kisebb arányt képviselve a villamosenergia-rendszer teljes fogyasztásából kevesebb kötelező átvétel alá eső villamos energia került részére kiosztásra. Így ezek a KÁT Átvevők a többi Átvevő rovására indokolatlan előnyhöz jutottak. Ennek a gyakorlatnak hivatott véget vetni a tervezési pótdíj bevezetése, amely jogszabályban meghatározott tűrési sáv túllépése esetén a tervezett és a tényleges havi fogyasztás eltérésének mértékével arányosan büntet. A tervezési pótdíjak összege 212-ben 312 M Ft-tal, havi átlagban 26 M Ft-tal csökkentette a mérlegkör fedezendő költségeit. A teljes pótdíjfizetés mértéke így a 212. évben összesen közel 1 Mrd Ft-tal, azaz havi átlagban 84 M Ft-tal csökkente a KÁT mérlegkör tervezett kiadásait jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 212 Tervezési pótdíj (MFt) 38,16 1,26 97,37-57,33 49,67 1,4 14,4 19,25 85,23 4,71 7,19 5,99 Módosítási pótdíj (MFt) 31,41 14,3 91,21 11,96 189,94 13,81 22,2 7, 22,18, 22,43 7,21 Szabályozási pótdíj (MFt) 48,65 27,29-76,55 42,86 27,1 2,89 36,9 28,75 36,83 25,45 18,9 23,26 5. ábra - Szabályozási, módosítási és tervezési pótdíjak alakulása a 212. évben (millió Ft) 18 Forrás: MAVIR 18 A negatív tételek tévesen kiszámlázott pótdíjak visszatérítéséből fakadnak. 24

25 Nyers és publikált átadási árak (Ft/kWh) Korrekciók (Ft/kWh) Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint Pénzügyi költség-hozam szaldó A KÁT mérlegkör pénzforgalmának likviditását biztosító pénzügyi költség-hozam szaldó az előjelétől függően növeli, illetve csökkenti a nyers árat. Összege abból adódik, hogy a MAVIR-nak hitelt kell felvennie, ha nem áll rendelkezésére a megfelelő összeg a KÁT Értékesítők kifizetéséhez, ellenkező esetben viszont a rendelkezésre álló többletpénzt befekteti. A KÁT mérlegkör 212. évi allokációban figyelembe vett pénzügyi költség-hozam szaldója (kiadás bevétel) összességében pozitív, és 249 M Ft költségtöbbletet mutat. A havi szaldók is pozitívak és átlagosan 21 millió Ft-os többletet mutattak, tehát ennyivel növelték a KÁT mérlegkörbe tartozó villamos energia havi publikált átadási áraiba beépítendő költségtömeget. Az alábbi 6. ábra jól mutatja, hogy a korrekciók eredője minden hónapban növelte a nyers árat, így az átvevői elszámolási ár átlagosan 15,12%-kal magasabb, mint a nyers ár. Kiugró eltérések márciusban, illetve júniusban figyelhetőek meg (34,17 illetve 27,1%-os eltérés) ,69 35,3 36,13 35,8 35,26 35,3 32,24 38,53 32,48 31,94 32,45 33,71 3,37 3,53 31,7 31,36 3,4 3,31 3,12 3,2 3,2 3,34 3,35 3,8 1,62 8,22 5,39 4,5 4,77 5,14 4,95 1,87 2,46 1,74 2,12 3, Korrekciók (Ft/kWh) Nyersár (Ft/kWh) Publikált átadási ár (Ft/kWh) 6. ábra - Nyers ár, KÁT átvevői elszámolási ár és a korrekciók alakulása 212-ben Forrás: MAVIR A 212-re vonatkozó publikált átadási árak kiszámításának alapjául szolgáló részletes KÁT mérlegköri adatok a 8. táblázatban kerültek feltüntetésre. 25

26 8. táblázat - A KÁT mérlegkör 212. évi allokációkban figyelembe vett adatai Forrás: MAVIR 212. évi KÁT mérlegkör adatok Tervezett kiadás értékesítői számlákra (MFt) Szabályozási energia költsége (MFt) Pótdíj (MFt) - Szabályozási, módosítási, tervezési Pénzügyi költséghozam szaldó (MFt) Termelői korrekció (MFt) Egyéb költségek (MFt) Allokálandó teljes költség (MFt) Nyersár (Ft/kWh) Publikált átadási ár (Ft/kWh) jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Összesen ,37 3,53 31,7 31,36 3,4 3,31 3,12 3,2 3,2 3,34 3,35 3,8 3,45 32,24 35,3 41,69 36,13 35,8 38,53 35,26 32,48 31,94 32,45 35,3 33,71 35,9 26

27 2. Megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatai 2.1. Szélerőművek 212-ben összesen 47 működő szélerőművet regisztrált a Hivatal, új kereskedelmi üzembe lépés nem volt. A szélerőművek többsége a KÁT rendszeren belül értékesít. 212-ben az E.ON Energiatermelő Kft. KÁT kvótája járt le, így ezentúl öt másik erőművel egyetemben a szabadpiacon értékesít. 27

28 Erőmű üzemeltetője 9. táblázat Működő szélerőművek 212-ben Település neve Beépített kapacitás 212. év végén (MW) KÁT-on belül értékesítő: PRECIZ Kft. Bakonycsernye 1,8 Vienna Energy Kft Levél 24, Clean Energy Kft. Ács 2, Clean Energy Kft. Pápakovácsi 2, PRECIZ Kft. Csetény 2, PRECIZ Kft. Csetény 2, EURO GREEN ENERGY Kft. Bőny 25, e-wind Kft. Törökszentmiklós 1,5 Hungarowind Kft. Sopronkövesd és Nagylózs 23, Kaptár B Energetika Kft. Lövő 2, Kaptár Szélerőmű Kft. Kisigmánd 48, Kaptár Szélerőmű Kft. Kisigmánd 2, Energia Csoport Kft. Mecsér,8 Mezőwind Kft. Mezőtúr 1,5 Mistral Energetika Kft. Ikervár 26, Mistral Energetika Kft. Kisigmánd 36, Harsányi Kft. Mosonmagyaróvár 2, Hoffer Kft. Mosonmagyaróvár 2, Kavicsbánya Energia Kft. Mosonmagyaróvár 1, LENTEAM Erőmű Kft. Mosonmagyaróvár 2, NETPOINT Bt. Mosonmagyaróvár 2, NETPOINT Bt. Mosonmagyaróvár,6 THÉRA Bt. Mosonmagyaróvár 2, THÉRA Bt. Mosonmagyaróvár,6 Mov-R H1 Szélerőmű Kft. Levél 24, N-Zoll Trans Kft. Felsőzsolca 1,8 Pannon Szélerőmű Kft. Bábolna 15, Pacziga Kft. Erk,8 Renerwind Kft. Jánossomorja 2, Renerwind Kft. Jánossomorja 2, Renerwind Kft. Jánossomorja 2, Renerwind Kft. Jánossomorja 2, Renerwind Kft. Jánossomorja 2, PRECIZ Kft. Szápár 2, TRITOM Kft. Vönöck,85 Vento Energetika Kft. Ikervár 38, Vento Energetika Kft. Ikervár 8, VILL-KORR ENERGIA Kft. Csorna,8 VILL-KORR ENERGIA Kft. Mosonszolnok,8 WPH Kft. Osstfyasszonyfa,6 W.P.S.S. Kft. Jánossomorja 1,8 Összes KÁT-os kapacitás: 325,25 KÁT-ból kieső: E.ON Energiatermelő Kft. Mosonszolnok 1,2 Nem KÁT-ban értékesítő: Bakonyi Erőmű Zrt. Inotai Erőmű Várpalota,25 E.ON Energiatermelő Kft. Mosonszolnok 1,2 EMSZET Kft. Kulcs,6 LÉG-ÁRAM Alapítvány Újrónafő,8 Nagy-Ferenczi Kft. Bükkaranyos,23 Szélerő Vép Nonprofit Kft. Vép,6 Összes nem KÁT-os kapacitás: 3,68 Szélerőművi kapacitás összesen: 328,93 A szélerőművek beépített teljesítménye az elmúlt években folyamatosan növekedett, és 212 végére elérte a 329 MW-ot. Ez a 211. év végi állapothoz képest nem jelent számmotevő változást. A szélerőművi kapacitás döntő hányada (325 MW) a KÁT keretében 28

29 értékesít. A beépített kapacitás elérte a korábban engedélyezett 33 MW-os szintet, a kapacitás további bővülésére csak egy új tender kiírása esetén számíthatunk. A szélerőművi villamosenergia-termelés a beépített kapacitás bővülése folytán növekvő tendenciát mutatott az elmúlt időszakban. 212-ben az előző évhez képest több mint 2%-os növekedéssel 771 GWh villamos energiát termeltek a hazai szélerőművek. A 7. ábra is jól mutatja azonban, hogy ben a beépített kapacitás ugyan nem bővült, de a kedvezőbb szélviszonyokból fakadóan a szélenergia alapú villamosenergia-termelés növekedett. A szélerőművek ugyanis átlagosan 2345 óra/év csúcskihasználási óraszám mellett működtek, ami az előző évhez képest némi növekedést jelent. A termelt villamos energia túlnyomó része a KÁT rendszerben került értékesítésre 19. GWh 9 35 MW ,41 GWh 625,69 GWh 771,18 GWh ,94 GWh 138,93 MW 331,96 GWh 2,93 MW 29,3 MW 324,95 MW 325,25 MW Szélenergia Nem KÁT-os kapacitás, MW, MW 1,4 MW 2,48 MW 3,68 MW KÁT-os kapacitás 138,93 MW 2,93 MW 29,3 MW 324,95 MW 325,25 MW Villamosenergia-termelés 21,94 GWh 331,96 GWh 534,41 GWh 625,69 GWh 771,18 GWh KÁT-os értékesítés 24,41 GWh 3,35 GWh 53,65 GWh 6,96 GWh 742,49 GWh 7. ábra Szélerőművi kapacitás, villamosenergia-termelés és KÁT-on belüli értékesítés alakulása között (MW, GWh) A KÁT rendszeren belül értékesítő szélerőművek számára kifizetett támogatás folyamatosan emelkedett. Ennek hátterében két tényező áll: a mennyiség növekedése (mennyiségi hatás), valamint az egyre emelkedő fajlagos támogatás (árhatás). 212-ben a szélerőműveknek összesen kifizetett támogatás 17,14 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett meghaladta a 12,5 Mrd Ft-ot. A fajlagos támogatás 212. évi növekedése (a többi technológia esetében is) a viszonyításként használt piaci ár csökkenésének tudható be. A kifizetett támogatás mértékét emellett a termelt mennyiség jelentős emelkedése is növelte. 19 A termelés és a KÁT-os értékesítés eltérését egyrészt a szabadpiacon értékesítő erőművek termelése, másrészt pedig a KÁT-ban értékesítő erőművek önfogyasztása magyarázza. A KÁT-ban csak az önfogyasztással csökkentett termelés értékesíthető. Ez minden erőműtípusra vonatkozik. 29

30 millió Ft Ft/kWh Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint 14 17, ,13 11,65 12,52 13,52 15, ,7 7,45 9,3 11, Kifizetett "támogatás" (millió Ft) Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 8. ábra - Szélerőművek számára kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között 2.2. Vízerőművek 212-ben összesen 22 működő vízerőművet regisztrált a Hivatal, melyek közül kettő 5 MW feletti kapacitással rendelkezett. A hazai vízerőművek nagy része a KÁT rendszeren belül értékesíti a megtermelt villamos energiát (17 vízerőmű), míg a szabadpiacon öt vízerőmű értékesít. KÁT kvótájának lejárta miatt 212-ben a Rappold és Penz Kft. szentpéterfai kis vízerőműve került ki a KÁT rendszerből, mely most a szabadpiacra értékesíti az általa termelt villamos energiát. 212-ben nem került sor új vízerőművek üzembe helyezésére. Az 5 MW alatti vízerőművek nagy része a KÁT rendszerbe értékesít (13 MW), a szabadpiacra értékesítő kiserőművek csupán 1,2 MW kapacitással rendelkeztek 212 év végén. Az 5 MW feletti két nagy vízerőmű a KÁT-ba értékesít, összesen 4,9 MW év végi kapacitással. Az összes vízerőművi kapacitás ily módon 212. év végén meghaladta az 55 MW-ot. 3

31 Erőmű üzemeltetője 1. táblázat Működő vízerőművek 212-ben Település neve Beépített kapacitás 212. év végén (MW) KÁT-on belül értékesítő: Vízerőművek 5 MW alatt: Blue Stream Kft. Boldva,3 Blue Stream Kft. Öcsöd,16 Blue Stream Kft. Bogyiszló,4 Sinergy Kft. Gibárt,49 Hernádvíz Kft. Kesznyéten 4,7 Jank Magyarország Kft. Alsószölnök,Felsőcsatár,Gencsalsó,Gencsfelső,Gyöngyöshermán,Tanakajd,44 Kapuvári Vízerőmű Kft. Kapuvár,11 KENYERI Vízerőmű Kft. Kenyeri 1,54 Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Budapest 2, Rappold és Penz Kft. Pornóapáti,24 Szombathelyi Vízerőmű Kft. Csörötnek,49 Szombathelyi Vízerőmű Kft. Ikervár 2,44 Szombathelyi Vízerőmű Kft. Magyarlak,24 VETESZ Kft. Chernelházadamonya,3 VETESZ Kft. Lukácsháza,3 5 MW alatti KÁT-os kapacitás: 12,98 Vízerőművek 5 MW felett: Tiszavíz Vízerőmű Kft. Kisköre 28, Tiszavíz Vízerőmű Kft. Tiszalök 12,9 5 MW feletti KÁT-os kapacitás: 4,9 KÁT-os kapacitás összesen: 53,88 KÁT-ból kieső: Rappold és Penz Kft. Szentpéterfa,16 Nem KÁT-ban értékesítő: Blue Stream Kft. Szolnok,3 Sinergy Kft. Felsődobsza,49 Hunag Kft. Hegyeshalom,12 Rappold és Penz Kft. Szentpéterfa,16 Szombathelyi Vízerőmű Kft. Körmend,4 Összes nem KÁT-os kapacitás: 1,2 Vízerőművi kapacitás összesen: 55,8 A kis hazai vízerőművek 212. évi villamosenergia-termelése mintegy negyedével, 4 GWh-ra csökkent. A KÁT rendszerből 212-ben kieső szentpéterfai vízerőmű miatt a KÁT-os értékesítés aránya némileg csökkent, bár a termelésnek a döntő hányada még mindig támogatott áron kerül értékesítésre. 31

32 GWh ,84 GWh 62,6 GWh 67,23 GWh 13,84 MW 13,83 MW 13,83 MW 1,4 MW 1,2 MW 51,69 GWh 39,53 GWh 13,12 MW 13,1 MW 14 MW Vízerőművek 5 MW alatt Nem KÁT-os kapacitás, MW, MW, MW 1,4 MW 1,2 MW KÁT-os kapacitás 13,84 MW 13,83 MW 13,83 MW 13,12 MW 13,1 MW Villamosenergia-termelés 5,84 GWh 62,6 GWh 67,23 GWh 51,69 GWh 39,53 GWh KÁT-os értékesítés 5,41 GWh 62,17 GWh 66,73 GWh 47,83 GWh 35,85 GWh 9. ábra - 5 MW alatti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁTon belüli értékesítése között (MW, GWh) Magyarországon két 5 MW feletti beépített kapacitású nagy vízerőmű működik: a kiskörei és a tiszalöki. A 21. évi árvízvédelmi okokkal magyarázható csökkenés után a nagy vízerőművek által megtermelt villamos energia mennyiség 211-ben a vízjárás normalizálódása és a kapacitás bővítése folytán újból növekedett, 212-ben pedig változatlan beépített teljesítmény mellett enyhén emelkedve meghaladta a 173 GWh-t. GWh ,9 GWh 165,85 GWh 17,34 GWh 173,4 GWh 45 4 MW ,7 GWh 39,4 MW 39,4 MW 39,4 MW 4,9 MW 4,9 MW Vízerőművek 5 MW felett Nem KÁT-os kapacitás, MW, MW, MW, MW, MW KÁT-os kapacitás 39,4 MW 39,4 MW 39,4 MW 4,9 MW 4,9 MW Villamosenergia-termelés 162,9 GWh 165,85 GWh 121,7 GWh 17,34 GWh 173,4 GWh KÁT-os értékesítés 157,62 GWh 16,1 GWh 116,58 GWh 164,37 GWh 167,3 GWh 1. ábra - 5 MW feletti névleges teljesítőképességű vízerőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítése között (MW, GWh) 32

33 millió Ft Ft/kWh Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint A vízerőművek számára kifizetett támogatás a KÁT rendszer bevezetése óta szinte folyamatosan növekedett. Ez részben mennyiségi hatásnak tudható be, hiszen új erőművek léptek be a támogatási rendszerbe, részben pedig az árhatásnak. Emellett fontos megjegyezni, hogy a vízerőművek termelése függ az időjárástól, illetve az adott hidrológiai helyzettől, ezért támogatásuk mértéke évről évre változik. Az 5 MW alatti vízerőművek számára kifizetett támogatás 15,79 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett 212-ben,57 Mrd Ft-ot tett ki a 211. évi,66 Mrd Ft-tal szemben, ami ezen erőművek alacsonyabb 212. évi termelésével magyarázható. Az 5 MW feletti vízerőművek által termelt villamos energia ugyanakkor a legalacsonyabb kötelező átvételi tarifa mellett kerül átvételre. Mivel 21-ig szervezett villamosenergia-piac hiányában ezt tekintettük támogatás nélküli árnak, ezen kategória ekkor nem részesült támogatásban. 211-ben a HUPX másnapi piaci árak éves átlagai némileg eltértek ezen kategória átvételi átlagárától, ily módon a különbségként adódó támogatás 22 M Ft, a fajlagos támogatás pedig 1,23 Ft/kWh volt. 212-ben részben az átvett mennyiség növekedésének, valamint a kétféle ár közötti olló szélesedésének eredményeképpen 392 M Ft támogatásban részesültek az 5 MW feletti kapacitású vízerőművek, ami 2,35 Ft/kWh fajlagos támogatást jelent ,43 7,63 8,19 11,43-9,87 1,61-11,49-12,2 13, , ,23 2, Kifizetett "támogatás" (millió Ft) 5 MW alatt Kifizetett "támogatás" (millió Ft) 5 MW felett Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 5 MW alatt Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 5 MW felett 11. ábra Az 5 MW alatti és feletti névleges teljesítőképességű vízerőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) alakulása között 2.3. Biomasszát hasznosító erőművek 212. év végén összesen nyolc biomassza alapon termelő erőművet regisztrált a Hivatal. Ezek közül négy erőmű értékesít kizárólag a KÁT rendszerben (tisztán biomassza tüzelés), két erőmű csak a szabadpiacon, míg két erőmű (Mátrai, Vértesi) mind támogatott, mind piaci áron ad el biomassza alapú villamos energiát. A Bakonyi, Mátrai, Vértesi Erőmű vegyesen tüzel szenet és biomasszát, a többi erőmű viszont tisztán biomassza alapon termel villamos 33

34 energiát. A 212. év folyamán új zöldmezős biomassza erőmű nem került üzembe, a Pannon-Hő Kft. beruházása barna mezősnek tekinthető, mivel már meglévő turbináit egészítette ki egy biomassza tüzelésű kazánnal (decemberben kezdte meg próbaüzemét). Tisztán biomasszát jelenleg öt erőmű tüzel, 139 MW összesített kapacitással. Szén és biomassza vegyes tüzelésű erőműből három üzemel, közel 185 MW számított biomassza alapú teljesítménnyel 2. A KÁT rendszerbe összesen 171 MW kapacitás értékesített, aminek nagy része (138 MW) tisztán biomassza alapon termel. A szabadpiacra ezzel szemben döntően a vegyes tüzelésű erőművek értékesítenek (több mint 15 MW), és csak a HM Budapesti Erdőgazdaság értékesít a KÁT rendszeren kívülre tisztán biomassza alapú villamos energiát év végén összesen 324 MW volt a biomassza erőművek beépített teljesítménye. Erőmű üzemeltetője 11. táblázat Biomassza alapon termelő erőművek 212-ben 21 Település Beépített kapacitás 212. év végén (MW) KÁT-on belül értékesítő Tisztán biomassza tüzelés: DBM Dél-nyírségi Bioenergia Művek Energiatermelő Zrt. Szakoly 19,8 Bakonyi Bioenergia Kft. Ajka 3, PANNONGREEN Kft. Pécs 49,9 Pannon-Hő Kft. Pécs 38, Tisztán biomassza, KÁT-os kapacitás: 137,7 Szén-biomassza vegyestüzelés: Mátrai Erőmű ZRt. Visonta 13,59 Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlány 19,98 Vegyestüzelés, KÁT-os kapacitás: 33,56 Összes KÁT-os kapacitás: 171,26 Nem KÁT-ban értékesítő Tisztán biomassza tüzelés: HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Szentendre 1,3 Szén-biomassza vegyestüzelés: Bakonyi Erőmű Zrt. Ajka 6,49 Mátrai Erőmű ZRt. Visonta 137,57 Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlány 6,86 Vegyestüzelés, nem KÁT-os kapacitás: 15,93 Összes nem KÁT-os kapacitás: 152,23 Összes tisztán biomassza kapacitás: 139, Összes vegyestüzelésű kapacitás: 184,49 Biomassza erőművi kapacitás összesen: 323,49 A Szakolyi (valamint a Szentendrei) Erőmű termelés-szüneteltetése folytán bekövetkezett 211. évi visszaesés után 212-ben újra nőtt a tisztán biomassza alapú villamosenergiatermelés: majdnem az ötödével bővülve meghaladta a 69 GWh-t. Ez tehát főként annak 2 A kapacitás a biomassza felhasználás arányában került meghatározásra. 21 A Bakonyi, Mátrai, Vértesi Erőművek vegyes tüzelésű (szenet és biomasszát együtt égető) erőművek, melyek esetében a biomassza tüzelés hányadával történt a beépített villamos energia kapacitás arányosítása. Ezen erőművek KÁT rendszeren belüli kapacitását ezen felül a KÁT-on belüli értékesítés hányadával korrigáltuk, szabadpiaci kapacitását pedig a KÁT-ba értékesítő kapacitás teljes biomassza alapú kapacitásból történő levonásával számítottuk. 34

35 tudható be, hogy a két említett erőmű újraindította termelését, emellett pedig a Pannon-Hő Kft. is beindította decemberben a próbaüzemét. A termelés nagy része a KÁT rendszer keretében kerül átvételre, aránya az évek során állandónak mondható. (ld. 12. ábra) GWh 8 16 MW 717,48 GWh 69,67 GWh 7 645,11 GWh ,18 GWh 583,56 GWh ,2 MW 11, MW 11,6 MW 99,7 MW 137,7 MW Tisztán biomassza tüzelés Nem KÁT-os kapacitás, MW,6 MW,6 MW,6 MW 1,3 MW KÁT-os kapacitás 81,2 MW 11, MW 11,6 MW 99,7 MW 137,7 MW Villamosenergia-termelés 614,18 GWh 645,11 GWh 717,48 GWh 583,56 GWh 69,67 GWh KÁT-os értékesítés 532,3 GWh 56,62 GWh 631,34 GWh 51,33 GWh 6,48 GWh 12. ábra Tisztán biomassza tüzelésű erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) A szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek biomassza alapú (számított) villamosenergiatermelése ezzel szemben már évek óta csökkenő tendenciát mutat. Számos ilyen típusú erőműnek lejárt a KÁT kvótája, így nemcsak a támogatási rendszerből kerültek ki (tehát legalább részben a szabadpiacon értékesítenek, ld. Mátrai, Vértesi Erőmű), hanem a biomassza alapú termelés támogatásának hiányából következően már nem voltak ösztönözve a nagyobb arányú megújuló alapú termelésre. A 212. évi csökkenés fő oka, hogy a 211-ben még termelő AES Borsodi Erőmű áramtermelése a Hivatal jóváhagyásával 212-ben szünetelt. Másfelől a Mátrai és Vértesi Erőmű biomassza alapú termelése is lecsökkent. Ily módon 212-ben a vegyes tüzelésű biomassza alapú zöldáram mennyiség több mint a harmadával csökkenve 619 GWh-t tett ki. A termelés egyre nagyobb hányada kerül értékesítésre a szabadpiacon. (ld. 13. ábra) 35

36 GWh ,54 GWh MW 1 334,95 GWh ,1 GWh ,35 GWh ,82 GWh ,78 MW 271,41 MW 24,83 MW ,25 MW 33,61 MW Szén-biomassza vegyestüzelés Nem KÁT-os kapacitás 38,94 MW 36,55 MW 32,14 MW 11,36 MW 122,41 MW KÁT-os kapacitás 24,83 MW 276,78 MW 271,41 MW 79,25 MW 33,61 MW Villamosenergia-termelés 1 172,1 GWh 1 438,54 GWh 1 334,95 GWh 955,35 GWh 618,82 GWh KÁT-os értékesítés 791,8 GWh 1,86 GWh 933,49 GWh 41,48 GWh 151,31 GWh ábra Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) A fentiek alapján a tisztán biomassza tüzelésű erőművek számára növekedett, míg a vegyes tüzelésű erőművek esetén jelentősen csökkent a kifizetett KÁT támogatás az elmúlt években. 22 A tisztán biomasszából termelt villamos energia 212-ben 16,36 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett 9,8 Mrd Ft támogatásban részesült, míg a szén-biomassza vegyes tüzelésű zöldáram 17,13 Ft/kWh fajlagos támogatással 2,6 Mrd Ft KÁT támogatást kapott. 22 A tisztán biomassza alapon termelő erőművek 29. évi, illetve a vegyes tüzelésű erőművek 21. évi fajlagos támogatásának csökkenését az értékesített villamos energia zónaidőnkénti megoszlásának változása okozta. 36

37 millió Ft Ft/kWh millió Ft Ft/kWh Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint 12 16, ,73 1,38 11,28 1,38 12,64 14, ,81 7,59 8, Kifizetett "támogatás" (millió Ft) Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 14. ábra Tisztán biomassza tüzelésű erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 23 és 212 között , , ,87 1,72 11,45 12,7 12, ,87 8,1 9, Kifizetett "támogatás" (millió Ft) Fajlagos "támogatás" (Ft/kWh) 15. ábra Szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek számára kifizetett összes támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) 23 és 212 között és 27 között a biogáz erőműveket is tartalmazza az ábra. 37

38 2.4. Biogáz, depóniagáz, szennyvízgáz alapon termelő erőművek A 212. évben összesen 34 biogáz, 16 depóniagáz és 7 szennyvízgáz alapon villamos energiát termelő erőművet regisztrált a Hivatal. A biogáz és depóniagáz üzemek a KÁT rendszeren belül értékesítik a megtermelt villamos energiát, míg a szennyvízgáz üzemek közül csak egy erőmű (a Perkons Kft. soproni szennyvíztisztító üzeme) KÁT-os. Ezek az erőművek jellemzően a szennyvíztisztító telepen belül használják fel a termelt villamos energiát. A 212. év során három új biogáz alapon termelő erőművet helyeztek üzembe (Tiszaszentimre, Zalaszentmihály, Onga), depóniagáz esetén két új erőmű kezdte el a működést (Nagykanizsa, Zalaegerszeg), míg új szennyvízgázt hasznosító erőmű nem lépett üzembe. 12. táblázat Biogáz alapon termelő erőművek 212-ben BIOGÁZ Erőmű üzemeltetője Település neve Beépített kapacitás 212. év végén (MW) KÁT-on belül értékesítő: Agro-City Zrt. Nyírtelek,63 AGROWATT Nonprofit Kft. Kecskemét,64 Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató Kft. Szarvas 3,57 Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató Kft. Szarvas,6 Bátortrade Kft. Nyírbátor 3,49 Béke Agrárszövetkezet Hajdúböszörmény Hajdúböszörmény,64 Bicsérdi Arany-mező Zrt. Bicsérd,64 Biharnagybajomi "Dózsa" Agrár Zrt. Biharnagybajom,63 Cosinus Gamma Kft. Bugyi,49 Merész Sándor mezőgazdasági vállalkozó Csomád,25 Csenger-Tej Kft Komlódtótfalu,54 "DOMBKA 23" Zrt. Dombrád,63 "ERDŐHÁT" Zrt. Vámosoroszi,6 Green Balance Kft. Dömsöd 1,4 Inicia Zrt. Ikrény,64 Jászapáti 2. Mg. ZRt. Jászapáti,64 Kaposszekcsői Mg. Zrt Kaposszekcső,84 Kemenesmagasi Agrár Zrt. Kemenesmagasi,63 Kenderes Biogáz Kft. Kenderes-Bánhalma 1,5 Kisalföldi MG. ZRt. Kapuvár,52 Bakony Bio Zrt. Kisbér,84 Kisalföldi Mg. ZRt. Nagyszentjános,5 CSANÁD Kht. Klárafalva,53 Körös-Maros Biofarm Kft. Gyula,49 MIL-POWER Kft. Pusztahencse 1,2 Ostffyasszonyfai Petőfi MGSz Ostffyasszonyfa,63 Pannónia Zrt. Bonyhád 1,36 Pálhalmai Agrospeciál Kft. Rácalmás,Újgalambos 1,7 Pilze-Nagy Kft. Kecskemét,33 "STF" Kft. Hajdúszovát,63 Zöldforrás Energia Kft. Szeged 1,2 Tiszaszentimrei Mg. Kft. Tiszaszentimre,64 Cziráki Gábor egyéni vállakozó Zalaszentmihály,5 Geo-Fríz Kft. Onga,5 Biogáz erőművi kapacitás összesen: 3,8 38

39 13. táblázat Depóniagáz alapon termelő erőművek 212-ben DEPÓNIAGÁZ Erőmű üzemeltetője Település neve Beépített kapacitás 212. év végén (MW) KÁT-on belül értékesítő: ENER-G Zrt. Tatabánya 1,3 ENER-G Zrt. Pécs-Kökény,5 ENER-G Zrt. Salgótarján,5 Perkons Depo Kft. Győr,5 ZÖLD NRG-AGENT Kft. Gyál 1,2 ENER-G ZRt. Bicske,5 MIHŐ Kft. Miskolc,5 ENER-G ZRt. Kecskemét,88 ENER-G ZRt. Veszprém,88 Perkons Kft. Kisapostag,33 Civis-Biogáz Kft Debrecen,64 Perkons Kft. Sopron,33 ZÖLD NRG-AGENT KFT. Hódmezővásárhely,32 EXIM-INVEST Biogáz Kft. Nyíregyháza-Oros,53 ENER-G Nagykanizsa Kft. Nagykanizsa,43 ZÖLD NRG-AGENT Kft. Zalaegerszeg,25 Depóniagáz erőművi kapacitás összesen: 9, táblázat Szennyvízgáz alapon termelő erőművek 212-ben SZENNYVÍZGÁZ Erőmű üzemeltetője Település neve Beépített kapacitás 212. év végén (MW) KÁT-on belül értékesítő: Perkons Kft. Sopron,33 Nem KÁT-ban értékesítő: BKSZT Kft. Budapest 4,25 Debreceni Vízmű Zrt. Debrecen 1,17 VASIVÍZ ZRt. Szombathely,37 BÁCSVÍZ Zrt. Kecskemét,78 Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Észak- Pesti Szennyvíztisztító Telep Budapest 3,4 Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep Budapest 1,46 Összes nem KÁT-os kapacitás: 11,7 Szennyvízgáz erőművi kapacitás összesen: 11,4 Az elmúlt években a biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú beépített villamos energia kapacitások jelentős mértékben növekedtek. A biogázt hasznosító kapacitás 28-hoz képest majdnem a négyszeresére, több mint 3 MW-ra nőtt 212 végére. Depóniagáz esetén kisebb mértékben, de több mint a háromszorosára növekedve meghaladta a 9 MWot. A KÁT-ba értékesítő szennyvízgáz kapacitás az elmúlt években folyamatosan csökkent, illetve stagnált (212. végén,33 MW), ám 21. óta a nem KÁT-os kapacitás már több mint 11 MW-ot tett ki. Az összesen 11,4 MW-os szennyvízgázt hasznosító kapacitás 212 végére sem változott. 39

40 6 5 MW ,7 11,7,33,33 8,44 9,12 5,65 1,5 5,38 2,75 29,1 3,8 1,87 2,3 3,9 2,3 18,91 2,15 6,21 9, Szennyvízgáz nem KÁT-os kapacitás Szennyvízgáz KÁT-os kapacitás Depóniagáz KÁT-os kapacitás = összes Biogáz KÁT-os kapacitás = összes 16. ábra - Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú kapacitások alakulása A biogáz alapú villamosenergia-termelés jelentősen, mintegy a harmadával növekedett, 139 GWh-ra. A növekedés a beépített kapacitások viszonylag szerény növekedése mellett ment végbe, valószínűsíthetően jelentős szerepet játszott benne, hogy a 211-ben újonnan üzembe helyezett biogáz alapon termelő erőművek már teljes évben termeltek és túljutottak az üzemeltetés kezdeti nehézségein. A biogáz üzemek villamosenergia-termelésének nagy része továbbra is a KÁT-on belül kerül értékesítésre (212-ben 118 GWh), a különbséget az erőművi telephelyen felhasznált energia indokolja. Az újonnan üzembe helyezett két depóniagáz alapon termelő erőmű kisebb mértékben ugyan, de növelte a depóniagáz alapú villamosenergia-termelés mennyiségét, ami 212-ben meghaladta a 42 GWh-t. Ennek döntő hányada az előző évekhez hasonlóan a KÁT rendszer keretei között került értékesítésre (39 GWh, az eltérés az önfogyasztásból fakad). A szennyvízgáz alapú villamosenergia-termelés is folyamatosan növekedett az elmúlt időszakban, habár 212-re stagnáló beépített kapacitás mellett némileg visszaesett, 55-ről 53 GWh-ra. A szennyvízgáz üzemek magas önfogyasztása miatt a termelés elenyésző része kerül a KÁT rendszeren belül értékesítésre. 4

41 GWh Biogáz alapú villamosenergia-termelés 29,52 33,7 66,28 95,61 139,44 Biogáz alapú KÁT-os értékesítés 18,63 23,4 53,2 79,1 118,29 Depóniagáz alapú villamosenergiatermelés ,97 1,99 23,84 37,41 42,17 Depóniagáz alapú KÁT-os értékesítés 9,6 1,95 23,25 34,49 39,21 Szennyvízgáz alapú villamosenergiatermelés - 17,44 27,8 34,36 55,9 53,1 Szennyvízgáz alapú KÁT-os értékesítés 2,2 2,69 1,33 1, 1, ábra - Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz üzemek villamosenergia-termelése és KÁT-os értékesítése között (GWh) 28 előtt a biogáz a biomassza kategóriájába tartozott, utána lett csak külön kezelt kategória. A biogáz alapon termelt villamos energiáért kifizetett támogatás összege 212- ben majdnem másfélszeresére bővülve 15,85 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett meghaladta az 1,87 Mrd Ft-ot, ami főként az átvett villamos energia mennyiségi növekedésének tudható be. A depóniagáz alapú villamosenergia-termelésre folyamatosan nőtt a kifizetett támogatás, így 212-re az előző évhez képest némileg magasabb, 14,85 Ft/kWh fajlagos támogatás mellett meghaladta a 65 M Ft-ot. Hasonló növekedés tapasztalható a szennyvízgáz alapú villamosenergia-termelésre kifizetett támogatást és fajlagos támogatást tekintve is (2 M Ft, illetve 16,12 Ft/kWh). 41

42 millió Ft Ft/kWh Beszámoló a megújuló alapú villamosenergia-termelés, valamint Szennyvízgáz "támogatás" Depóniagáz "támogatás" Biogáz "támogatás" Biogáz fajlagos "támogatás" 1,85 11,64 12,57 14,23 15,85 Depóniagáz fajlagos "támogatás" 1,73 1,84 11,85 11,92 14,85 Szennyvízgáz fajlagos "támogatás" 11,49 11,72 13,96 14,93 16, ábra Biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz alapú termelésre kifizetett támogatás (millió Ft) és fajlagos támogatás (Ft/kWh) között Napenergia alapon termelő erőművek Az 5 kw-ot meghaladó teljesítményű naperőművek értékesíthetnek a KÁT rendszer keretében. A KÁT rendszerbe a 212. év során a Hivatal adatai szerint csak a,4 MW beépített kapacitású Újszilvási Napelem Park értékesített villamos energiát. Ezen kívül viszont az elosztók által szolgáltatott adatok alapján hét db 25 olyan napenergia alapon termelő kiserőmű is üzemelt, melyek nem háztartási méretűek, ennek ellenére mégsem értékesítettek a KÁT rendszer keretében. Ezen kiserőművek összkapacitása 212. év végén kb. 1 MW-ot tett ki. A háztartási méretű kiserőművek a 4. fejezetben kerülnek bemutatásra. Ezek döntő hányada fotovoltaikus létesítmény, amiknek összkapacitása 212 végére elérte a 1,4 MWot. A fentiek alapján elmondható, hogy a napenergia alapon termelő hazai erőművek összkapacitása 212 végére megközelítette a 12 MW-ot. A KÁT-ba nem értékesítő naperőművek villamosenergia-termelését az elosztók adatszolgáltatása alapján oly módon becsültük, hogy a tárgyév végi és a megelőző év végi január 1-je előtt a biogáz a biomassza kategóriába tartozott. 25 Érdemes megjegyezni, hogy ezen erőművek közül a közel,5 MW kapacitású Tamási Naperőmű 213. év elején már kapott KÁT értékesítési jogosultságot. Továbbá a 47 erőmű közé soroltuk azt a 12 kw-os kiserőművet is, amely ugyan 5 kva alatti csatlakozási teljesítménnyel rendelkezik, de a középfeszültségű hálózatra csatlakozik, ezért nem sorolható a háztartási kategóriába. 42

43 beépített összteljesítmény átlagát vettük, majd ezt 1 óra/év becsült csúcskihasználással szoroztuk be. Az Újszilvási Naperőmű termelését a KÁT-ba történő villamosenergiaértékesítése alapján becsültük (zéró önfogyasztást feltételezve). A számítások eredményét az alábbi 19. ábra mutatja. Ennek alapján a napenergia alapú villamosenergia-termelés az előző években exponenciálisan növekedett, és 212-re elérte a 7,9 GWh-t MWh ábra A napenergia alapú villamosenergia-termelés alakulása, számítás 2.6. A megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adatainak összesítése Jelen alfejezetben az előzőekben bemutatott megújuló energiaforrások összesített adatait foglaljuk össze, ide számítva a kommunális hulladék 5%-ban megújuló energiának minősülő részét is. Mivel a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. budapesti hulladékégető erőműve, illetve a Mátrai Erőmű kommunális hulladékból termel villamos energiát, ezért e termelés 5%-a megújuló energiaforrásból termelt villamos energiaként számolható el. A hulladék alapon termelő erőművek összesített adatai a 3. fejezetben kerülnek bemutatásra. A megújuló alapon termelő erőművek beépített kapacitásának 212. évi megoszlását tekintve (2. ábra) látható, hogy a szélerőművek teszik ki a megújuló kapacitás 42%-át, a biomassza erőművek pedig 41%-át (ennek nagyobb hányada, 23% a vegyes tüzelésű biomassza kapacitás, 18% pedig a tisztán biomassza kapacitás). A többi megújuló technológia közül a vízerőművek (7%), illetve a bio-, depónia- és szennyvízgáz erőművek (6%) teljesítményének hányada mondható még számottevőbbnek. A napenergia alapú kapacitás részaránya az elmúlt évek elenyésző hányadához képest jelentős növekedést mutatott (2%-os arány). A kommunális hulladék alapon termelő kapacitás megújuló energiaforrásnak tekinthető része a teljes megújuló kapacitásnak ugyancsak 2%-át tette ki 212-ben. 43

44 Bio-, depónia- és szennyvízgáz 5,6 6% Napenergia 11,8 2% Hulladék megújuló része 18,6 2% Vegyes tüzelés 184,49 23% Szélenergia 328,93 42% Tisztán biomassza 139, Vízenergia 18% 55,8 7% 2. ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek kapacitásának megoszlása 212-ben (MW; %) A megújuló alapú villamosenergia-termelést tekintve elmondható, hogy az elmúlt években a szén-biomassza vegyes tüzelés alapú termelés visszaszorulása mellett a szélenergia, valamint a biogáz, depónia- és szennyvízgáz, de a napenergia alapú termelés is jelentősen növekedett. A vízenergia, a tisztán biomassza, illetve a megújulónak számító hulladék alapú termelés részaránya viszont lényegében stagnált. A beépített kapacitás arányoknak megfelelően 212-ben a szélenergia és a tisztán biomassza alapú termelés tette ki a megújuló alapú villamosenergia-termelés döntő hányadát (29, illetve 26%), de a vegyes tüzelés még mindig jelentős részarányt képviselt (23%). 44

45 GWh Hulladék megújuló része 112,72 112,49 141,92 117,73 111,3 Napenergia,18,41,66 2,32 7,91 Szennyvízgáz 17,44 27,8 34,36 55,9 53,1 Depóniagáz 9,97 1,48 23,84 37,41 42,17 Biogáz 29,52 33,7 54,3 95,61 139,44 Szén-biomassza vegyes tüzelés 1172,1 1438, ,95 955,35 618,82 Tisztán biomassza tüzelés 614,18 645,11 717,48 583,56 69,67 Vízenergia 213,74 228,46 188,3 221,82 212,93 Szélenergia 21,94 331,96 534,41 625,69 771, ábra A megújuló energiát hasznosító erőművek villamosenergia-termelésének megoszlása megújuló energiaforrások szerint, (GWh) Az alábbi 22. ábra a megújuló alapon termelő erőművek 26 összesített beépített kapacitásának (KÁT és nem KÁT), villamosenergia-termelésének, valamint KÁT-os értékesítésének alakulását mutatja az elmúlt időszakban. Jól látható, hogy a KÁT-os kapacitás 21 óta csökken, és egyre nagyobb a szabadpiacon értékesítő kapacitás aránya (ez főként a vegyes tüzelésű erőművek lejáró KÁT kvótáinak tudható be). Az összesített beépített kapacitás emelkedése után némi visszaesés tapasztalható 211-ben (ld. vegyes tüzelés visszaszorulása, egyes biomassza erőművek leállása), majd 212-re enyhén növekedett. A megújuló alapú villamosenergia-termelés a vizsgált időszak első három évének növekedése után így ugyancsak visszaesett 211-ben és az enyhe 212. évi kapacitás növekedés ellenére is némileg csökkent 211-ről 212-re (ez a vegyes tüzelés visszaszorulása mellett a kis vízerőművek alacsonyabb termelésével magyarázható). A KÁT rendszerbe a megújuló erőművek által megtermelt villamos energia kb. 7-75%-a került értékesítésre a vizsgált időszakban. A KÁT-os értékesítés tendenciájában követte a termelés alakulását. 26 Beleértve a kommunális hulladék alapon termelő erőművek termelésének, KÁT értékesítésének a felét, valamint a (tüzelőanyag felhasználással arányosított) kapacitás felét is. 45

46 GWh 35 9MW 3 42,2 GWh 2 828,11 GWh ,58 GWh 2 647,25 GWh ,7 GWh ,86 MW 658,75 MW 755,17 MW 69,44 MW 64,5 MW Megújuló energiák Nem KÁT-os kapacitás 45,44 MW 44,34 MW 49,79 MW 125,51 MW 155,5 MW KÁT-os kapacitás 5,86 MW 658,75 MW 755,17 MW 69,44 MW 64,5 MW Villamosenergia-termelés 2 38,7 GWh 2 828,11 GWh 3 42,2 GWh 2 694,58 GWh 2 647,25 GWh KÁT-os értékesítés 1 85,41 GWh 2 19,58 GWh 2 34,9 GWh 1 839,55 GWh 1 856,49 GWh 22. ábra A megújuló alapon termelő erőművek beépített kapacitása, villamosenergia-termelése és KÁT-on belüli értékesítésének alakulása között (MW, GWh) A KÁT keretében kifizetett támogatás 212. évi megoszlását tekintve kijelenthető, hogy a szélenergia, valamint a tisztán biomassza alapon termelő erőművek kapták a legtöbb támogatást (12,7, illetve 9,8 Mrd Ft, 45 és 34 %-os arány). Szén-biomassza vegyestüzelés ,4% Bio-, depónia- és szennyvízgáz ,91% Tisztán biomassza tüzelés ,28% Szélenergia ,41% Napenergia 5 Hulladék,2% megújuló része,% Vízenergia 958 3,34% 23. ábra A KÁT támogatás megoszlása az egyes megújuló energia típusok között 212-ben (millió Ft; %) 46

Beszámoló a megújuló alapú villamosenergiatermelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2013. évi alakulásáról

Beszámoló a megújuló alapú villamosenergiatermelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2013. évi alakulásáról Beszámoló a megújuló alapú villamosenergiatermelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2013. évi alakulásáról 2014 MEKH Megújuló alapú villamosenergia-termelés, KÁT rendszer 2013 A Magyar Energetikai

Részletesebben

Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2011. évi alakulásáról

Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 2011. évi alakulásáról Beszámoló a megújuló alapú és a kapcsolt villamosenergia-termelés, valamint a kötelező átvételi rendszer 211. évi alakulásáról Magyar Energia Hivatal 212. Tartalomjegyzék Ábra-és táblázatjegyzék... 3 Előszó...

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói Biogázból villamosenergia: a menetrendadás buktatói Szárszó Tibor Budapest 2012.11.27 Biogáz üzem Jogszabályok 2007. évi LXXXVI. törvény 9. (2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék, mint energiaforrás

Részletesebben

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés

A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés A kötelezı átvétel keretében megvalósult villamosenergiaértékesítés 2008-ban 1. A kötelezı átvétellel kapcsolatos elszámolási rendszer változása Az Európai Unió környezetvédelmi célkitőzéseivel összhangban

Részletesebben

a) a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia,

a) a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia, 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

Napelemre pályázunk -

Napelemre pályázunk - Napelemre pályázunk - Napelemes rendszerek hálózati csatlakozási kérdései Harsányi Zoltán E.ON Műszaki Stratégiai Osztály 1 Erőmű kategóriák Háztartási méretű kiserőmű P

Részletesebben

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 14. június 3. Név: Neptun kód: Vizsga feladatok Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 1. Ismertesse a szekunder- és tercier teljesítménytartalékok éves beszerzési módját! Térjen ki a szolgáltatást

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi

Részletesebben

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból

Neptun kód: Vizsga feladatok. Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 2012. június 1. Név: Neptun kód: Vizsga feladatok Villamosenergia-piac és minőségszabályozás tárgyból 1. Tevékenység szerint csoportosítsa a villamosenergia-piac szereplőit! Ahol tud, adjon példát, valamint

Részletesebben

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu

eh@eh.gov.hu; slenkere@eh.gov.hu; bagia@eh.gov.hu; magyara@eh.gov.hu 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-366/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: SLENKER ENDRE; BAGI ATTILA; DR. MAGYAR ATTILA TELEFON: 06-1-459-7773; 06-1-459-7711; 06-1-459-7767 TELEFAX: 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu;

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján

A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján A kötelező átvételi rendszer módosításai a partnerek visszajelzései alapján Ezer Tamás MAVIR ZRt. FIO MEE Vándorgyűlés Balatonalmádi, 2009. szeptember 10. Bevezetés 2 A megújuló energiaforrás, a hulladék,

Részletesebben

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület

Napenergiás jövőkép. Varga Pál elnök. MÉGNAP Egyesület Napenergiás jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Új technika az épületgépészetben

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok. Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály

Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok. Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály Háztartási méretű kiserőművek és a tapasztalatok Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály. 1 Előadás témája: Az alkalmazás alapja A háztartási méretű kiserőművek Elemzések Tapasztalatok ELMŰ-ÉMÁSZ

Részletesebben

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Magyarország 2015. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés Történelem Napkollektor növekedési stratégiák I. Napenergia

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek

Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek Háztartási méretű kiserőmű (HMKE) Jogszabályi keretek, műszaki feltételek előadó: Harsányi Zoltán E.ON Műszaki stratégiai osztály A 2007 évi LXXXVI törvény (VET) alapján saját üzleti kockázatára bárki

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONJÁT NEM TÜKRÖZI EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A Kormány./2008. ( ) Korm. rendelete a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező

Részletesebben

A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben

A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben A megújuló források szerepe a hatékonyan működő villamosenergia-rendszerben Dr. Tombor Antal elnök-vezérigazgató MAVIR Rt. GTTSz Budapest, 25. szeptember 2. 1 Nagy ellátórendszerek A megújuló forrásoknak

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása II. Villanyszerelő Konferencia az intelligens házakról és megújuló energiákról Előadás témája: Az alkalmazás alapja Kiserőművek csatlakoztatásának alapja

Részletesebben

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu A szélenergia termelés hazai lehetőségei Dr. Kádár Péter peter.kadar@powerconsult.hu 2008. dec. 31-i állapot (forrás www.mszet.hu) Energia másképp 2009.04.02. 2 Hány darab erőmű torony képvisel 1000 MW

Részletesebben

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve

A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve A Magyar Energia Hivatal 2012. évi munkaterve I. BEVEZETŐ A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) szélesebb felhatalmazást kell kapnia, képessé kell válnia az Energiastratégia implementációját igénylő tervezési

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS. Amely létrejött, egyrészről

2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS. Amely létrejött, egyrészről 2. melléklet A HATÁROZOTT IDEJŰ VILLAMOS ENERGIA ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS Amely létrejött, egyrészről ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Székhelye: 1055 Budapest, Honvéd utca 20/A Cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-045985

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Nagyok és kicsik a termelésben

Nagyok és kicsik a termelésben Nagyok és kicsik a termelésben Tihanyi Zoltán osztályvezető Forrástervezési Szolgálat MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. Smart Grid Hungary Budapest, 26. november 3. 1 45

Részletesebben

Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc

Megvalósult és tervezett biomassza projektek. Magyarországon. Vajnai Attila. 15 perc Megvalósult és tervezett biomassza projektek Magyarországon Vajnai Attila 15 perc A jelenlegi helyzet Magyarország a kiválóan teljesítő országok között van, hiszen a 2010-es célt már 2005-ben teljesítettük.

Részletesebben

25 ábra 14:40-től 15:05-ig

25 ábra 14:40-től 15:05-ig 25 ábra 14:4-től 15:5-ig 38 631 39 588 4 414 41 85 41 18 41 97 41 422 43 65 43 866 43 928 42 566 42 626 42 294 42 184 42 737 43 75 Az összes évi villamosenergia-felhasználásunk 45 GWh 44 43 42 41 átlagos:

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2015.

Részletesebben

56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról

56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Háztartási méretű kiserőművek az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózatán Pénzes László ELMŰ Hálózati Kft. Tervezési osztály 1 Előadás témája: ELMŰ-ÉMÁSZ egyszerűsített eljárás kontra háztartási méretű kiserőmű (hmke) Kiserőművek

Részletesebben

Napelemes rendszerek műszaki és elszámolási megoldásai a gyakorlatban

Napelemes rendszerek műszaki és elszámolási megoldásai a gyakorlatban Napelemes rendszerek műszaki és elszámolási megoldásai a gyakorlatban Pénzes László Műszaki szakértő Visegrád, 2012. 05. 9-10-11. Az előadás témája Megújuló energiaforrások A napenergia jelentősége Hálózati

Részletesebben

Európa - Magyarország 2014. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Európa - Magyarország 2014. Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP Varga Pál elnök MÉGNAP Fototermikus napenergia-hasznosítás Napkollektoros hőtermelés Fotovoltaikus napenergia-hasznosítás Napelemes áramtermelés I. Napenergia konferencia 2010. Növekedési terv 2020-ig

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában Vinkovits András BERT üzleti vezigh. MEE 56. Vándorgyűlés Balatonalmádi 2009. szeptember 9. Tartalom Iparág a piacnyitásnak nevezett változási folyam

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei. MTA 2009. ápr. 2.

A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei. MTA 2009. ápr. 2. A szélenergia hasznosítás legújabb eredményei Dr. Tóth Péter Magyar Szélenergia Társaság elnöke egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Évente beépített szélerőmű teljesítmény a világban 1996-2008 2 Összes

Részletesebben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium Visegrád, 2012. május 9-11. Kapcsolt energiatermelés Azonos technológiai folyamatban hő- és villamosenergia egyidejű

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének a megállapítása

A kötelező átvétel időtartamának és az átvétel alá eső villamos energia mennyiségének a megállapítása 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: VEFO-448/ /2010 ÜGYINTÉZŐ: Bagi Attila TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7711 TELEFAX: 06-1-459-7764; 06-1-459-7766 TÁRGY: A kötelező átvétel időtartamának és

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény

Magyar Energetikai TársasT. VIII.. rendezvény Magyar Energetikai TársasT rsaság ENERGIA MŰHELY M VIII.. rendezvény ny 2013. február r 5. Elvonások és s támogatt mogatások szerepe az energetikában Dr. Lakatos MáriaM 1 TARTALOM 1. A JELENLEGI HELYZET

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása

Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Az energiaszektor jövedelmezőségének alakulása Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály totht@eh.gov.hu Magyar Energia Hivatal VIII. Energia Műhely: Pénzügyi körkép az energetikáról Magyar Energetikai

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból Maria Rugina cikke ICEMENBERG, Romania A zöld tanúsítvány rendszer egy olyan támogatási mechanizmust

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról

A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról Dr. Stróbl Alajos A magyarországi kapcsolt villamosenergia-termelés alakulásáról XVII. MKET Konferencia Siófok, 2014. március 18. A bruttó villamosenergia-felhasználás fejlődése TWh Az erőműveink tavaly

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19.

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia 2014. március 18-19. Siófok Kapcsolt termelés az összes hazai nettó termelésből (%) Kapcsoltan

Részletesebben

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben Balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com 2010. SZEPT. 23. Szeged REMEK BEMUTATKOZUNK MAGYAR MEGÚJULÓ ENERGIA

Részletesebben

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. (1) bekezdésének

Részletesebben

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás:

«A» Energetikai gazdaságtan 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: «A» Energetikai gazdaságtan Név: 1. nagy zárthelyi Sajátkezű névaláírás: Munkaidő: 90 perc Azonosító: Gyakorlatvezető: Vass Bálint Lipcsei Gábor Buzea Klaudia Zárthelyi hallgatói értékelése Mennyiség 1:kevés

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra

Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Az elosztott energiatermelés hatása az elosztóhálózatra Óbudai Egyetem 2011. november 10. Bessenyei Tamás, Gurszky Zoltán 1. OLDAL Érintett témák Napelemes háztartási méretű kiserőművek Rendszerhasználattal,

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók által választható árszabások és azok díjtételei

Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók által választható árszabások és azok díjtételei . F5.sz. függelék Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók által választható árszabások és azok tételei Vonatkozó jogszabályok: A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, 43/2008.

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter A gazdasági és közlekedési miniszter./2008. (...) GKM rendelete a villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról A villamos energiáról szóló

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 SZÉLTURBINÁK Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 Uralkodó szélviszonyok a Földön (nálunk nyugati) A két leggyakrabban alkalmazott típus Magyarországon üzembe helyezett szélturbinák

Részletesebben

különös tekintettel a kapcsolt termelésre

különös tekintettel a kapcsolt termelésre Dr. Stróbl Alajos A villamosenergiatermelés változásai különös tekintettel a kapcsolt termelésre XVIII. MKET Konferencia Balatonalmádi, 2015. március 27. A főbb változások 2013 és 2014 között (előzetes,

Részletesebben

Vállalkozások Energiatudatosságáért MET-PMKIK közös rendezvény 2014. október. Egyetemes piac, szabadpiac; kereskedőváltás; megtakarítási lehetőségek

Vállalkozások Energiatudatosságáért MET-PMKIK közös rendezvény 2014. október. Egyetemes piac, szabadpiac; kereskedőváltás; megtakarítási lehetőségek Magyar Energetikai Társaság Vállalkozások Energiatudatosságáért MET-PMKIK közös rendezvény 2014. október Egyetemes piac, szabadpiac; kereskedőváltás; megtakarítási lehetőségek Dr. Kovács Norbert Dr. Sándor

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon ENERGETIKAI ÉS KÖZÜZEMI TANÁCSADÁS A kapcsolt energia jelene és lehetséges jövője Magyarországon Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) 2010 TANÁCSADÁS A kapcsolt a primerenergia-megtakarításon keresztül

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása. Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából

Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása. Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása Kutatás a Magyar Energia Hivatal megbízásából 1 Bevezetés Bemutatás Előzmények Megújulós kerekasztalok: Hol szorít a cipő? 7 rendezvény,

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője Horváth J. Ferenc elnök Magyar Energia Hivatal Magyar Szélenergia Társaság I.Magyar Megújuló Energia Konferencia Budapest, 2006. október

Részletesebben

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály

A liberalizált villamosenergia-piac működése. Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály A liberalizált villamosenergia-piac működése Gurszky Zoltán Energia és szabályozásmenedzsment osztály 1 A villamosenergia-piac liberalizációja A belső villamosenergia-piac célja, hogy az Európai Unió valamennyi

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei

A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei 64881 IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 2/2013. (VII. 25.) MEKH rendelete

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben