Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosítása (a évi LXXIV. törvény alapján)

Átírás

1 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosítása (a évi LXXIV. törvény alapján) Hatályba lép: január 1-jén (az ettől eltérő hatályba lépési időpontokat külön jelezzük) 1. Már minősített jogi viszony újbóli minősítése [Art. 1. -ának új (3a) bekezdése] Az alapelvek kiegészítéseként megfogalmazásra került az, hogy az adóhatóság a jogviszony alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt nem minősítheti adózónként eltérően. A jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a másik alanyának ellenőrzése során is. Amennyiben azonban a korábban lefolytatott eljárás nem tartalmazott az adott jogviszonyra vonatkozóan minősítést, megállapítást, akkor nincs olyan minősítés, amely az adóhatóságot a későbbi eljárásban kötelezné. 2. Kétszeres nem adózás esete [Art. 2. -ának (2) bekezdése és új (3) bekezdése] A módosítás célja az alapelvi rendelkezések pontosítása, az eddigi joggyakorlat egyértelműsítése azzal, hogy ha a nemzetközi szerződéssel érintett ügylet, illetve jogviszony az államok közötti eltérő jogi minősítés alapján az adóztatás szerződő államok által nem szándékolt kettős elmaradását eredményezné, úgy azt az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A kiegészítő előírás alapján, ha a nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyból származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tények vagy a nemzetközi szerződés rendelkezései az érintett államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezné, hogy azt egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól, azaz Magyarországon adóztatni kell. 3. A Ket. szabályainak kizárása [Art. 5. -a (2) bekezdésének a) pontja és új (2b) bekezdése] Adóügyekben az elektronikus ügyintézésre az Art.-ben és a felhatalmazása alapján kiadott NGM rendeletben meghatározott ügycsoportban van lehetőség. Ezért szükséges a módosítás, mely szerint: adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézésre, elektronikus ügyirat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait sem. Mivel a Ket. szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén a Ket. szabályai nem egyértelműek, a kiegészítő előírás egyértelművé teszi, hogy az Art. ideiglenes biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát. 4. Járulékfizetési kötelezettség törlése [Art ának új (7c) bekezdése] Több esetben az állami adóhatóság tudomására jut, hogy a magánszemély járulékfizetési kötelezettsége megszűnt, azonban az adóhatóságnak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy az adóhatóság milyen okiratot fogadhat el közvetlenül bizonyítékként. Erre ad választ az új előírás: Art.tv.doc

2 2 Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt, igazoló okirattal), hogy huzamos ideje, életszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. A módosítás november 27-től hatályos. Az átmeneti rendelkezés szerint a fenti előírásokat a hatályba lépést követő napon folyamatban lévő eljárásokban, valamint kérelemre a hatályba lépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell. 5. Külföldi adóalany bejelentkezése [Art. 20/B. -ának új (4) bekezdése] A jelenlegi szabályok értelmében meghatározott külföldi adóalanyi kör mentesül a belföldi bejelentkezési kötelezettség alól, amennyiben a külföldi adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy áfa-raktárban értékesítsen terméket, vagy onnan harmadik országba exportáljon terméket, mivel ez esetben az ügyletek adómentesek. Jelenleg azonban nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy mellőzni lehessen a külföldi adóalany esetében a bejelentkezési kötelezettséget, ha az adóalany belföldi tevékenysége kizárólag arra korlátozódik, hogy az áfa-raktárból Közösségen belüli adómentes értékesítést hajtson végre. Ezt hidalja át az új előírás, mely szerint: Az Áfa-tv. szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha belföldön kizárólag az Áfa-tv. szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazta meg. 6. Áfa-kötelezettség bejelentése [Art a (1) bekezdésének új j) pontja, (2) bekezdése és új (17) bekezdése] Az előző ponthoz kapcsolódóan az adóraktár-üzemeltetője lesz az áfa-alany, akit a bejelentkezési kötelezettség terhel. Az új előírás szerint az adózó a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti korábbi nyilatkozata szerinti törvényben meghatározott választása módosítását, amennyiben a módosítás az adó, az adóalap, költségvetési támogatás összegét az adózó benyújtott bevallását figyelembe véve nem érinti. 7. Élelmiszerértékesítés végző automaták bejelentése [Art. új 22/D. -a] Az új előírás szerint az élelmiszerértékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezést üzemeltető köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adóhatósághoz bejelenteni az értékesítés megkezdését (legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon), az értékesítés megszűntetését (legkésőbb az azt megelőző napon), bármilyen okból következett be, haladéktalanul az adattartalomban bekövetkezett bármely változást. A bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles, az értékesítés megkezdésekor 30 ezer forint.

3 3 A bejelentés alapján [Art ának új (17) bekezdése] az állami adóhatóság nyilvántartásba veszi az üzemeltető által működtetett automata-berendezést és a bejelentés napján, annak alapján automata-berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyről elektronikusan értesítést küld az üzemeltető számára. Az átmeneti rendelkezés szerint a január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezést üzemeltető adózónak a bejelentési kötelezettségét március 31-ig kell teljesítenie. 8. A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség [Art. új 22/E. -a] Az Art. új bejelentési szabállyal egészül ki. A bejelentést az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt, Magyarország területéről az EU más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést, együtt: közúti fuvarozással járó tevékenységet folytató adózónak kell teljesítenie az adóhatóság felé. A bejelentést kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) számmal rendelkező adózónak kell teljesítenie. Az adózónak az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót kell igényelnie. A fenti bejelentést az adózó vagy meghatalmazottja akkor teljesítheti, ha az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt. Ezen bejelentő által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül, amíg a bejelentésre való jogosultsága visszavonásra nem kerül. A bejelentési kötelezettség az Útdíjtörvény szerinti, útdíjköteles, azaz 3,5 tonna össztömegnél nagyobb össztömegű gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységre vonatkozik, kivéve az un. kockázatos termékeket, amelyek esetében ennél alacsonyabb össztömegű gépjárművel történő fuvarozás esetén is bejelentési kötelezettség terheli az adózót. Kockázatos termékek esetén differenciál a szabályozás a kockázatos élelmiszerek és egyéb termékek súlya, valamint értéke függvényében. További kötelezettség a kockázatos termékek közúti fuvarozásával kapcsolatban az un. kockázati biztosíték nyújtása. A törvényi szabályozás részletesen tartalmazza azt is, hogy az állami adóhatóság az adózó bejelentése alapján milyen adatokat vesz nyilvántartásba, milyen adatokat szerepeltet az EKAER-ben (több mint 20 adat). Valójában mi az EKAER? Az indokolás szerint az EKAER az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, az értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének előírása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba hozatalra olyan az ellenőrzési tapasztalatok alapján kockázatosnak minősített áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz, továbbá élelmiszerek esetén olyan élelmiszer, amely nem volt bejelentve az élelmiszerlánc-bizottsági felügyeleti hatósághoz. Az EKAER egy olyan komplex kiválasztási és ellenőrzési rendszer, amelyben a szállításhoz kapcsolódó adatok egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás megkezdése előtt rögzítésre kerülnek. Az EKAER kiépítésével egy olyan rendszer jön létre, amely részben az egyes árumozgások esetében a fuvarokmányok meghatározott adatainak elektronikus rendszerbe

4 4 történő eseményszerű vagy előzetes kötelező berögzítésén (bejelentésén), részben pedig az e- útdíj kamerarendszerével végzett gépjárműmozgás követésén és a hatóságok által végzett tömegméréseken alapul. Kapcsolódóan az Art. 11. számú melléklete a közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályait tartalmazza. Külön-külön meghatározva az EU más tagállamában található feladási címről Magyarország területén található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén bejelentésre kötelezettek, valamint a bejelentendő adatok körét, Magyarország területén található feladási címről az EU más tagállamában található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén bejelentésre kötelezettek, valamint a bejelentendő adatok körét, belföldi fuvarozás címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén bejelentésre kötelezettek, valamint a bejelentendő adatok körét, az EKAER-hez kapcsolódó bejelentés szabályait kockázatos termékek esetén, és a kockázati biztosításra vonatkozó szabályokat. A 11. számú melléklet szerinti bejelentési kötelezettséget első alkalommal a január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozásoknál kell teljesíteni. A 11. számú melléklet szerinti biztosítékot első alkalommal a melléklet hatályba lépését követő 30. napon kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-ben rögzített adatok alapján. 9. Adó- és járulékbevallás készítése [Art a (2) bekezdésének új 25a-25c) pontja] Mivel a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének e minőségében megszerzett tiszteletdíja az Szja-tv. alapján nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ugyanakkor az Szja-tv. egyéb bevételeket is nem önálló tevékenységből származó bevételként nevesít, ezért a bevallás vonatkozó sorából nem állapítható meg, hogy az ott bevallott összegből mekkora a vezető tisztségviselő tiszteletdíja. Mivel uniós követelmény ennek ismerete, továbbá az, hogy milyen egyéb jövedelemmel rendelkeznek, indokolt volt a jogszabályi előírás kiegészítése. Adó- és járulékbevallási kötelezettséget kell teljesíteni: az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére = vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíjak összegéről, = életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről, = ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből, és hasznai szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték ellenében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről. 10. Összesítő jelentésre kötelezett [Art. 31/B. -ának új (10) bekezdése] Az Áfa-tv. új előírása szerint az áfa-összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének a törvényben meghatározott értékhatár (2015. január 1-jétől 2 millió forint helyett 1 millió forint) figyelembe vétele nélkül is eleget tehet, azaz az adott számla adótartamának összegétől függetlenül adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

5 5 Az Art. 31/B. -ában több helyen a áthárított adó összege 2 millió forintról 1 millió forintra csökken. 11. Soron kívüli bevallás [Art ának (8) bekezdése] Pontosítás az új Ptk.-ra hivatkozással, hogy az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózónak az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást kell tennie. 12. Befizetések elszámolása [Art ának (2a) bekezdése és új (2b)-(2c) bekezdése] Az előző évi módosításhoz kapcsolódó új előírás. Az elkülönített bűnügyi letéti számlára a költségvetési csalás, adócsalás bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt bűntető eljárás alá vont magánszemély a saját vagyonából teljesít befizetést. A pénzt a büntető eljárás megszűntetése (bármely a büntetőjogi felelősség megállapítását mellőző befejezése), felmentő ítélet vagy enyhébb ítélet miatt az előző módosítás szerint vissza kell fizetni az adózónak. Az új előírás alapján viszont indokolt és célszerű ezt a befizetést csak akkor visszafizetni, ha a magánszemély adózónak nincs köztartozása, illetve csak a köztartozását meghaladó részét visszafizetni. Ezt alátámasztja a bírósági végrehajtásról szóló törvény is, mely szerint köztartozás esetén követelésfoglalásnak van helye. 13. Adatszolgáltatás [Art ának új (12a), (19a) és (22) bekezdése] A nyugdíjat folyósító szerv az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. (Jogharmonizációs követelmény.) A banktitok iránti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a kiegészítő előírás szerint a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkereséseknél 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkereséseknél 15 nap. Az új előírás alapján az adóhatóság lehetőséget kap arra, ha a tényállás tisztázásához szükséges, megkeresse a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatait, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyéhez nem köthető módon a rendelkezésére bocsássa. A belföldön letelepedett, telekomunnikációs szolgáltatást nyújtó adózónak a megkeresést 15 napon belül kell teljesítenie. 14. Adóhatósági igazolás kiállítása [Art. 85/A. -ának új (11) bekezdése] Az adóhatósági igazolás kiállítására vonatkozó szabályozás kiegészül. Eddig az állami adóhatóság a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon csak illetőségigazolást állított ki a kérelmező részére. Mivel az adózók már nem csak illetőségüket, hanem egyéb adataikat is kötelesek igazolni a külföldi adóhatóság felé, indokolt a jelenlegi rendelkezések bővítése azzal, hogy a jövőben az állami adóhatóság adóhatósági igazolást (adó-, együttes adó, jövedelem- és illetőségigazolást) állít ki a külföldi adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

6 6 15. Hatáskör az ellenőrzési eljárásban [Art ának (6) bekezdése és új (6a), (6b) bekezdése] Mivel a szállítást végző személynek nem mindig van lehetősége a tényleges vevő, az átvevő adatainak pontos megadására, illetve beazonosítására, ezért a módosítás az áfacsalások megelőzése, megakadályozása, felderítése érdekében megteremti a termékszállításban érintett áfa-alanyok nyilatkoztatásának a lehetőségét a valótlan nyilatkozatok kiszűréséhez. Az állami adóhatóság a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti: a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről, a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról, a termék átvételéről, kirakodásának címéről, az EKAER számról, amennyiben a kirakodási cím nem az áfa-alany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről. Amennyiben a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely közötti összhang hiánya, illetve egyéb kockázati tényezők indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett áfa-alany a nyilatkozattételt megtagadja, az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével az adóhatóság a szállítóeszközön a termék azonossága biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmaz. 16. Az adóhatóság joga az ellenőrzési eljárásban [Art ának új (3a) bekezdése] Az EU több országában is működő gyakorlattal összhangban a kiegészítő előírás rögzíti, hogy amennyiben az adóhatóság ellenőrzése során, a rendelkezésre álló adatok, illetve az eljárás során feltárt tények, körülmények alapján több adózót egymással összefüggő módon érintő olyan szerződéses vagy egyéb kapcsolatot észlel, amellyel összefüggésben adókijátszásra, az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésére irányuló magatartást állapít meg vagy ilyet valószínűsít, az érintett adózót a rendeltetésszerű joggyakorlás előmozdítása érdekében tájékoztassa más adózóknál észlelt tényekről, körülményekről. 17. Az adó feltételes megállapítása [Art ának új (2b) bekezdése (3)-(4) bekezdése, új (3a) bekezdése, új (13) bekezdése és 132/A. -ának (1) bekezdése] Az új előírás lehetőséget biztosít az adózónak, hogy a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben megjelölje, hogy a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre, vagy a kérelem benyújtását követő három adóévre vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítását. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályi, illetve tartalmi tényállásváltozás esetkörén túl, a nemzetközi jogi kötelezettségvállalás esetén, annak hatályba lépésének időpontjától sem alkalmazható a feltételes adómegállapítás. A módosítás szerint a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje a tartós feltételes adómegállapítás kivételével a határozat kiadványozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható. Az átmeneti rendelkezés szerint ezen rendelkezést a módosítás hatályba lépését megelőzően kiadott határozatokra (ide értve a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának

7 7 kiterjesztése és alkalmazhatóságának megállapítása során kiadott határozatokat) is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kötőerő kezdő időpontja a évi LXXIV. törvény hatályba lépésének napja. Új előírás, hogy a miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított áfa megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelősségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján. Ez a kérelem nem terjeszthető elő más ügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítási kérelemmel. Az adó feltételes megállapítása esetében a határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 napról 90 napra módosult, sürgősségi eljárásban történő elbírálásnál 45 napról 60 napra változott. Nem módosultak a meghosszabbításra nyitva álló határidők. Az adózó kérelmére kezdeményezett konzultáció díja konzultációnként 100 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedett. A nemzetközi jogi kötelezettség-változás szövegrészt a hatályba lépéskor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatályba lépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell. 18. Helytállási kötelezettség, másodfokú határozat [Art. 136/B. -ának (3) bekezdése] Az Art. 136/B. -ában szabályozott jogorvoslati eljárásban a másodfokú adóhatóságnak utólagos adómegállapítás, illetve mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában is döntenie kell, egyetlen határozatban. Az általános szabályok szerint utólagos adómegállapításnál a határozathozatalra 60 nap, míg a mögöttes felelősségre kötelezés tárgyában 30 nap áll rendelkezésre. A módosítás szerint az adott esetben a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a másodfokú adóhatósághoz történő megérkezését követő napjától számított 60 nap. 19. Büntethetőség nem évül el [Art a (1a) bekezdésének új e) pontja] A módosítás alapján a bíróság által megállapított csődbűncselekmény esetén, ha azt az adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége nem évül el. Az adó megállapításához való jog elévülése az Art ának (13) bekezdésében felsorolt esetekben (másodfokú eljárás, felügyeleti intézkedés, új eljárás) 12 hónappal (korábban 6 hónappal) meghosszabbodik. 20. Ismétlődés, mulasztási bírság [Art ának új (1a) és (19a) bekezdése] Az ellenőrzés ismételt akadályozása esetén a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet. A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az adóhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az átmeneti rendelkezés szerint ez utóbbi előírást és a 173. (1) bekezdését (következő pont) január 15-től kell alkalmazni. 21. Intézkedések [Art ának (1) bekezdése]

8 8 Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben az igazolatlan eredetűnek minősülő fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható, amelyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az adóhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállítható. 22. Igazgatási szolgáltatási díj [Art ának új (17a) bekezdése] Az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői engedéllyel rendelkezők kötelező továbbképzése esetén a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek pályázatának elbírálásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg. (Hatályos november 27-től.) 23. Ukrajnai helyzettel összefüggő adóvisszatérítés [Art. új 176/A. -a] Az új előírás szerint adóvisszatérítés illeti meg azt az adózót, aki az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében a február 28-át megelőzően állományba vett befektetett eszközei után évre százezer forintot meghaladó ráfordítást számolt el. Az adóvisszatérítés egyenlő a más módon (például biztosítás útján) évre bevétellel nem fedezett ráfordítások összegével, de nem lehet több 5 milliárd forintnál, nem haladhatja meg az adózót az adóévre vállalkozási tevékenységére tekintettel adóalanyként terhelő, a központi költségvetés bevételét képező adók évre fizetett (fizetendő) összegének 50 százalékát. Az említett ráfordítások alapjául szolgáló gazdasági események: tárgyi eszköz február 28. és március 31. között bekövetkezett megsérülése, megsemmisülése miatti terven felüli értékcsökkenés, kivezetés, ukrajnai székhelyű kibocsátó által kibocsátott értékpapír értékvesztése, kivezetése, ukrajnai székhelyű adóssal szemben fennálló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt követelés értékvesztése, kivezetése, ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásban fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése, kivezetése, az előbbi befektetéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégérték terven felüli értékcsökkenése, kivezetése. A közvetlen ok-okozati kapcsolatot az adózónak kell bizonyítania. Az írásbeli kérelmet december 31-ig kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kérelem tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét és adószámát, és az adóvisszatérítés igényelt összegét. A kérelemhez mellékelni kell az adóvisszatérítés összegét alátámasztó, az Szt. rendelkezéseinek megfelelő bizonylatokat. Az adóvisszatérítés teljesítése az EB jóváhagyó határozatától függ. Az EB határozata meghozatalának napját az NGM miniszter a Magyar Közlönyben közzé teszi. Ha az EB nem hagyja jóvá, az állami adóhatóság az eljárást 10 napon belül érdemi vizsgálat nélkül megszűnteti. Az adózót megillető adóvisszatérítés összegét az adóhatóság külön számlán tartja nyilván, amelynek a terhére kiutalást nem, csak átvezetést teljesíthet.

9 9 Ha az igényelt adóvisszatérítés alapjául szolgáló ráfordítás más bevétellel történő ellentételezése (pld. terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása) a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változás miatt december 31-ig, de legkésőbb az adózó megszűnésének napjáig megtörténik, az adózót a ráfordításból ellentételezett résznek megfelelő adóvisszatérítés a változás bekövetkezése napjától (a beszámoló elfogadása napjától) kezdődően már nem illeti meg, kiegészítő kérelem előterjesztésével vissza kell fizetni. Értelemszerűen ez szerint kell eljárni akkor is, ha az adóvisszatérítés alapjául szolgáló összeg az önellenőrzés során csökken. Az adóvisszatérítéssel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében külön nyilvántartást kell vezetni. Az adóvisszatérítéssel összefüggésben kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány 100 százaléka. Az adózó kapcsolt vállalkozásait az adózóval egyetemleges felelősség terheli. Az adóvisszatérítés állami támogatást tartalmaz. Az adóvisszatérítésre jogosult adózókat együttesen megillető adóvisszatérítés összege nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot. Ha a jogszerű adóvisszatérítések összege meghaladja a 15 milliárd forintot, az egyes adózókat az adóvisszatérítés összege olyan arányban illeti meg, amilyen arányt az adott adózót jogszerűen megillető igény a jogszerű igények összességében képvisel. 24. Értelmező rendelkezések [Art. 178,. -ának 3., 17., 30., 36. és új pontja] Adókülönbözet Kiegészült azzal, hogy az ügyészség jogerős határozata alapján is lehet adókülönbözet. Az adókülönbözetbe nem tartozik bele a következő időszakra átvihető követelés különbözete. Kapcsolt vállalkozás A Tao.tv. módosításával összefüggően, kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Csekély összegű (de minimis) támogatás: a december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtható támogatás. Kutatás-fejlesztési tevékenység: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés. Következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa-tv. 153/A. -a (2) bekezdésének a) pontja alapján, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adófolyószámlát nem érintő összeg különbözete. EKAER-szám: az EKAER által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék-egységet azonosít. Kockázatos termék: a külön jogszabály által kockázatosnak minősített élelmiszerek és egyéb termékek. Végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy. Címzett, feladó, felrakó, útdíjköteles gépjármű, gépjármű, EKAER esetében az elnevezésből értelemszerűen következik a felsoroltak tartalma is.

10 Az Art. 1. számú mellékletének módosítása [I/B/3/ac) alpontja és új an) alpontja] A módosítás alapján az áfa-fizetésre kötelezett adózónak évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az Áfa-tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal. Az új előírás pedig arról rendelkezik, hogy az áfa-fizetésre kötelezett adózónak havonta kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az áfakötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult. Átmeneti rendelkezés szerint az előírást azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz. 26. Az Art. 3. számú mellékletének módosítása [0) pontja] Jogharmonizációs követelmény, hogy az állami adóhatóság rendelkezzék információval az uniós illetőségű személyek magyarországi termőföld haszonbérbeadásából származó jövedelméről. Ezért a módosítás az önkormányzat jegyzőjét kötelezi arra, hogy adatot szolgáltasson az EU más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetőségi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelméről. 27. Az Art. 8. számú mellékletének módosítása [1/c) alpontja] A módosítás szerint havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie az adózónak, ha az Áfa-tv ában, 21. -ában és 22. -ának (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzésének tárgynegyedévre vonatkozó, áfa nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az eurónak megfelelő pénzösszeget. (Eddig csak a termékértékesítés esetében volt ez kötelező!) Az átmeneti rendelkezés szerint az előírást a január 1-jét követően benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében kell először alkalmazni. 28. Egyéb módosítások Az adózó képviseletében a könyvvizsgáló is eljárhat [Art. 7. -ának (1), (2), (3), (4), (5) bekezdése]. A munkáltatónak az adóalapot és az adót az adóévet követő év április 30-áig (korábban május 20-ig) kell megállapítania és erről igazolást kiadnia, az adómegállapítást pedig az adóévet követő év május 20-áig (június 10-e helyett) kell elektronikus úton továbbítani az állami adóhatósághoz [Art ának (4) bekezdése]. Ezt a rendelkezést először a adóévre vonatkozó bevallásnál kell alkalmazni. A kockázatos számlázási láncolatok hatékonyabb felderítése, és ezáltal a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a tételes számla-adatszolgáltatással kapcsolatos összeghatárt 2 millió forintról 1 millió forintra csökkentették [Art. 35/B. -ának (1), (2), (3), (4), (5) bekezdése]. Az átalakulás, illetve átalakul és ragozott alakjai helyébe az átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve az átalakul, egyesül, szétválik és ragozott alakjai kerültek több helyen. Határidők az ellenőrzési eljárásban [Art ának (12) bekezdése]

11 11 A hatályos szabályozás szerint, amennyiben az adóhatóság az ellenőrzés során külföldi adóhatóságot keres meg, úgy az adózó a megkeresésről történő értesítését követő naptól a külföldi adóhatóság válaszának megérkezését követő 8. napig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A módosítás a 8. nap helyett a 15. napot iktatja be. A módosítás pontosítja, hogy a külföldi adóhatóság megkeresése esetén az adó-, illetve a költségvetési támogatás ellenőrzése mellett az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során is szünetel az ellenőrzés határideje. Az ellenőrzések elhúzódásának megakadályozása érdekében, amennyiben a külföldi adóhatóság a megkereséstől számított egy éven belül nem válaszol (180 napon belüli nem válaszra módosul) az ellenőrzés folytatódik. Az adó megállapításához való jog elévülése, amennyiben az új eljárásra utasítás történik, 6 hónap helyett 12 hónappal meghosszabbodik. 29. Hatályát veszti: az Art. 24/F. -a (5) bekezdésének c) pontja A fokozott adóhatósági felügyelet időtartamára vonatkozóan elrendelt ellenjegyeztetési kötelezettség által esetlegesen elérhető előnyök nem állnak arányban a hatályon kívül helyezett rendelkezés által generált eljárási nehézségekkel. Az előírás nem fejezi ki kellőképpen a fokozott adóhatósági felügyelet jogintézmény lényegét. Ezért feleslegessé vált. az Art. 34/A. -a A hatályon kívül helyezett rendelkezés nem a bevallás, hanem az adózási mód választására vonatkozó nyilatkozat javítását tette lehetővé, de nem volt egyértelmű, hogy milyen típusú választási lehetőségek korrekcióját teszi lehetővé az adózó számára. Az Art ának új (17) bekezdése egyértelműsíti, a korrekció kezdeményezésének lehetősége az áfanyilatkozat esetében áll fenn. 30. Az adózás rendjéről szóló törvény évközi változásai Évközi változások a évi XXXIII. törvény alapján Az Art. hatálya [Art. 4. -ának (4a) bekezdése] A 2008/8/EK irányelv módosításához kapcsolódó kiegészítés célja az Art. személyi hatályának kiterjesztése arra az esetkörre, amikor az adózó a távolról is nyújtható szolgáltatást Magyarország területéről nyújtja az Európai Közösség valamely tagállamában letelepedett adóalanynak nem minősülő személy részére. A kiterjesztés alapján a nem adóalanyok számára távközlési, rádió és televízió műsor, valamint elektronikus szolgáltatást nyújtó adózók vonatkozásában az Art. rendelkezései alkalmazhatóak a törvényben meghatározott kivételekkel. Belföldön nem letelepedett adóalany [Art. 20/B. -ának új (3) bekezdése] A kiegészítő előírás szerint a belföldön nem letelepedett adóalany, aki (amely) belföldön nem adóalanyok részére távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújt, mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, feltéve, hogy ezen szolgáltatások utáni áfa-fizetési és bevallási kötelezettségének az Európai Közösség más tagállamának olyan szabályozása alapján tesz eleget, amely tartalmában megfelel a HÉA-irányelv szerinti, a nem adóalanyok

12 12 számára távközlési, rádió- és televízió műsor vagy elektronikus szolgáltatásokat nyújtó nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó különös szabályozásoknak. Acélipari termékek fordított adózása [Art. 31/A. -ának új (3)-(4) bekezdése] A kiegészítés az egyes acélipari termékek fordított adózásával kapcsolatos jelentéstételi kötelezettséget ír elő mind az ezen terméket értékesítő, mind az ezen terméket beszerző adózók részére. Termékértékesítés (termékbeszerzés) esetén a vevő (a termékértékesítő) adószámáról, a termékértékesítés (a termékbeszerzés) teljesítésének napjáról, az Áfa-tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban az értékesített (a beszerzett) termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről. A rendelkezést utoljára a december 31. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban kell alkalmazni. Rendeleti szabályozás [Art a (13) bekezdésének új k) pontja] Az adópolitikáért felelős miniszter az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben [47/2013. (XI.7.) NGM] szabályozza az adózó által nem adóalanyok számára nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos különös szabályozás elektronikus ügyintézésére vonatkozó részletes szabályait. Jogtechnikai módosítások (a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell): Art a (4) bekezdésében (az adó feltételes megállapítása során) = a határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 75 nap, = sürgősségi eljárásban 45 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 45 nap; Art a (5) bekezdésében (a felügyeleti intézkedés során) = a felügyeleti intézkedési kérelmet elutasítják, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem fizeti meg az eljárási illetéket. Ez egészült ki a következőkkel: Ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelmével együtt költségmentesség iránti kérelmet is előterjeszt, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelem folytán indult hatósági eljárást felfüggeszti a költségmentesség jogerős elbírálásáig. Art. 10. számú melléklete (teljesen más) A 2008/8/EK irányelvhez kapcsolódóan a melléklet részletszabályokat tartalmaz a távszolgáltatásokat nyújtó adózók adókötelezettségére vonatkozóan. A 10. számú melléklet új címe: Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok. A szabályok alkalmazásának általános feltételein túlmenően részletesen tartalmazza az EK területén nem letelepedett adózókra vonatkozó különös szabályokat, ezen belül = a bejelentkezésre, bejelentésre, változás-bejelentésre, nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, = a HÉA bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó különös szabályokat, a HÉA bevallás tartalmát, a belföldön letelepedett adózókra vonatkozó szabályokat, ezen belül

13 13 = a bejelentkezésre, bejelentésre, változás bejelentésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat, = a HÉA bevallására, megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó szabályokat, a HÉA bevallás tartalmát stb Évközi változások a évi XV. törvény alapján A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló évi XV. törvény hatályba lépését követően március 15-től módosult, változott az adózás rendjével kapcsolatos szabályozás is. 1. Adózó [Art. 6. -ának (1a) bekezdése] Adózónak kell tekinteni a kezelt vagyont. 2. Az adózó képviselete [Art. új 9/A. -a] A kezelt vagyon adózása során képviselőnek a bizalmi vagyonkezelőt kell tekinteni. A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, továbbá gyakorolja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat. A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönítetten kell nyilvántartania. Az adóhatóság a kezelt vagyont megillető adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést a kezelt vagyon adóügyeivel összefüggésben a bizalmi vagyonkezelő által nyitott belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti. 3. A bejelentés szabályai [Art ának új (3a) bekezdése] A kezelt vagyon esetében kizárólag az adózó címét, székhelyét, létesítő okiratának adatait, a bizonylatok őrzésének helyét, a naptári évtől eltérő üzleti éve mérlegfordulónapját kell bejelenteni az állami adóhatósághoz. 4. Értelmező rendelkezések [Art ának 40. pontja] Kezelt vagyon: az új Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.