OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció

Átírás

1 Hunya Márta PhD - Tartsayné Németh Nóra - Tibor Éva: elemér - Iskolai önértékelő keretrendszer az IKT iskolafejlesztő szemléletű használatához III. OKTATÁS-INFORMATIKAI KONFERENCIA. ELTE Pedagogikum Központ - ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar január Az munkatársai és a munkába bevont szakértők - a rendelkezésre álló minták nyomán, de önálló fejlesztésként - kidolgoztak egy komplex online mérőeszközt az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú használatának mérésére. Az eszközt elemérnek neveztük el. elemér segítségével az iskolák felmérhetik, hogyan állnak az informatikai eszközök használatával a tanulás, a tanítás, az iskolai szervezet működése és az infrastruktúra területén. Az eszköz emellett alkalmas az IKT iskolafejlesztő szemléletű használatának monitorozására is. Terveink szerint elemér évenként ismétlődő mérései egy országos minősítési rendszer alapjául is szolgálnak majd, amely a tudatos fejlesztés egyik ösztönzője lehet. A fejlesztés a TÁMOP projekt keretében, európai támogatással zajlik. elemér célja, hogy az IKT területén segítséget nyújtson az intézményeknek saját értékeik felmérésére, azonosítására; megkönnyítse az informált döntéshozást; használatával fejlődjön a tudatosság és a belső együttműködés; ráirányítsa a figyelmet a fejlesztendő területekre; támogatást nyújtson az iskola informatikai fejlesztési stratégiájának kidolgozásához. Hogyan néz ki ez a gyakorlatban? Az önértékelésre honlapunkon ( ) az Önértékelő keretrendszer menüpontban lehet regisztrálni az iskola OM azonosítójával. A próbamérés óta megoldottuk, hogy az iskolák tagintézményenként is értékelhessék magukat. Reméljük, hogy az első, februárban sorra kerülő országos mérésen már sokan élnek ezzel a lehetőséggel.

2 1. ábra: Az önértékelő eszköz nyitóképe A mérés során az említett négy területen (tanulás, tanítás, szervezeti működés, infrastruktúra) 14 csoportban sorolunk fel pozitív, orientáló állításokat, összesen 91-et. Az iskoláknak azt kell megválaszolniuk, hogy az állításokban kifejeződő célok mennyire valósultak meg az iskolában. A következő lehetőségek közül kell választaniuk minden állítás esetében: (0) Nincs adat, vagyis a kérdés nem értelmezhető az intézményben (1) Nem megoldott, vagyis az adott dolog nincs jelen az intézményben (2) Még nem teljes mértékben megoldott, de már vannak kezdeményezések, jelek (3) Majdnem teljesen megoldott, de még van tennivaló (4) Teljes mértékben megoldott Az alábbi ábrán egy ilyen állítás-csoporthoz tartozó oldalt láthatunk. A kitöltéshez segítséget ad az állítás-csoporthoz fűzött magyarázat és annak rövid ismertetése, hogy mit jelentenek az egyes fokozatok az adott csoport vonatkozásában. A lehetséges bizonyítékok felsorolása egyrészt a megfontoltabb kitöltést szolgálja, másrészt a majdani minősítési rendszerben történő pályázáshoz ad segítséget. A Kérdés a szerkesztőkhöz mező a kitöltés során felmerülő kérdések és észrevételek azonnali visszajelzését könnyíti meg.

3 2. ábra: Egy részterület értékelése Az egy-egy területhez tartozó űrlapok kitöltése után az eredmény szöveges és kétféle grafikus formában is megjeleníthető az ábrán látható módon: 3. ábra: Grafikus visszajelzés az önértékelésről

4 Azt javasoljuk, hogy a mérést ne egy-egy pedagógus, és főként ne a rendszergazda végezze el. Mint minden minőségfejlesztő feladatnak, ennek is az a lényege, hogy minél többen vonódjanak be a munkába. Az egyik javasolt eljárás szerint a négy mérési területet külön-külön pedagógus-csoportok tekintik át a többiek megkérdezésével és a megfelelő dokumentumok áttekintésével. A tantestület, illetve a tanulók véleményének megismeréséhez háttér-kérdőívek is készültek, de az intézmények kreativitására van bízva, hogyan érik el, hogy a mérés eredménye minél megbízhatóbb legyen. Nagyon jónak tűnik az a módszer, ha az állításokat egy tantestületi megbeszélésen kivetítik, megvitatják, és a konszenzusos értékeket jelölik be. A következő hónapok fejlesztéseivel a rendszer lehetővé teszi majd az iskoláknak, hogy összehasonlítsák az IKT használatában elért eredményeiket más iskolák eredményeivel és saját korábbi helyzetükkel is. Az iskolai önértékelés mellett elemér alkalmas az informatikai eszközök és digitális pedagógiai megoldások iskolafejlesztő szemléletű alkalmazásának monitorozására is. A monitorozás visszajelzést ad a beavatkozások hatásáról az oktatáspolitika és a társadalom számára; információval szolgál a döntéshozóknak a tervezéshez és a beavatkozásokhoz; adatokat biztosít a nemzetközi összehasonlító vizsgálatokhoz; informálja és orientálja az iskolákat. Az országos monitorozási eljárás próbamérésére 2010 őszén került sor. Ennek keretében 93 iskola adatait dolgoztuk fel, az eredményekről tanulmány készült, amely elérhető a projekt honlapján, a Tudástárban. A mérésben 72 általános iskola, 16 középiskola és 5 vegyes intézmény vett részt. 19 budapesti iskola töltötte fel adatait; megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban található 17 válaszadó iskola, míg a kisebb városokból 34, falvakból pedig 23 iskola próbálta ki az eszközt. A mérés nem mutatott jelentős különbséget az iskolatípusok és a településtípusok eredményei között. Az iskolákat az eredmények átlagolása alapján négy csoportba soroltuk: Megjelent az IKT (1,00 2,49) Alkalmazzák az IKT-t (2,50 2,99) Integrálják az IKT-t (3,00 2,49) Átalakulnak az IKT használatával (3,50 4,00) Az iskolák a mérés tanúsága szerinti átlagos teljesítménye 2,59, vagyis alkalmazzák az IKT-t. A maximálisan elérhető átlag elvileg 4,00. A leggyengébb fejlettséget mutató iskola átlaga 1,38, míg a legjobbé 3,67, csak két iskola érte el a negyedik, az IKT segítségével történő átalakulás szintjét. Várakozásainknak megfelelően az infrastruktúra mutatkozik a négy terület közül a legfejlettebbnek. Számunkra ez az eredmény azt tükrözi, hogy az eszközök fejlettebb alkalmazást tennének lehetővé, vagyis az iskolák nem használják ki az adott infrastruktúrában rejlő lehetőségeket. Igazolódott az is, amit az iskolalátogatások során tapasztaltunk, hogy a tanárok már elkezdték alkalmazni az

5 informatikai eszközöket a tanórákon, de többnyire nem a tanulók munkájába, a tanulásba integrálva, hanem a tanítás eszközeként. Az infrastruktúra és a tanítás mellett az iskola egészének, szervezeti működésének átlagos IKT-kultúrája is belefér az alkalmazzák az IKT-t elnevezésű második szintbe, ám a tanulás során való alkalmazás hátrébb jár, itt egyelőre csak megjelent az IKT. Az a várakozás egyelőre nem teljesült, amely szerint az informatikai eszközök alkalmazása szinte automatikusan hozzájárul az iskolai tanulás átalakításához, fokozza a tanulók bevonódását, aktívabbá teszi a tanulási folyamatot. Egyelőre inkább a tanári munka, a magyarázat színesebbé, érdekesebbé tételében van jelentős szerepük. 4. ábra: A részterületek átlagértékei a októberi próbamérésen A négy területen összességében a legmagasabb értékeket kapott állításokat tanulmányozva megállapítható, hogy az iskolákban használt szoftverek jogtiszták (3,78) és kompatibilisek (3,38), az iskolák informatikai rendszere biztonságos (3,31). Az iskolavezetés ösztönzi és támogatja az IKTeszközök használatát (3,35), a tanulók pedig szívesen dolgoznak ezen a módon (3,13). Nagyon sok helyen elérhető az internet az iskola egész területén (3,18). Az eszközfejlesztés tudatosan zajlik (3,20), a vezetőség gondoskodik a tantestület informatikai képzéséről (3,13), így a tanárok többnyire felkészültek az eszközök használatára (3,14). Ha a leggyengébb értékeket kapott állításokat nézzük, azt állapíthatjuk meg, hogy az iskolavezetés biztosítja ugyan, hogy a pedagógusok használják a digitális technikát az iskola működésének különböző színterein, például korrepetálásra, verseny-felkészítésre, szabadidős programokra; biztosítja a nyitott géptermet is (3,17), ugyanakkor az IKT- t alig használják a gyengén és a kiemelkedően teljesítők fejlesztésére (1,63), és a tanulók fejlődését sem követik digitális megoldásokkal (1,52). Különösen szomorú tény, hogy a tudásmegosztás még mindig nem működik a pedagógusok között (2,01), vagyis nagyon ritka az, ha megmutatják és egymás rendelkezésére bocsátják eszközeiket, forrásaikat, módszereiket. Alacsony értéket kapott a digitális források hozzáférhetősége (2,02), amely szoros összefüggésben van azzal, hogy biztosít-e az iskola virtuális

6 tanulási környezetet (1,40), illetve hogy használ-e digitális naplót (1,20). Meggyőződésünk szerint ezeken a területeken nagy szükség van a jó példák megismertetésére. Az iskolafejlesztő szemléletű IKT-használat, amelyet elemér segítségével népszerűsíteni igyekszünk, azt jelenti, hogy az iskola megvizsgálja, melyek azok a területek, ahol fejlődésre van szüksége, és azt is mérlegeli, hogy ezeken a területeken hogyan segíthetné a munkát a modern technika. A tanulási motiváció fejlesztése, a belső és a külső kommunikáció, a tanulók fejlődésének nyomon követése és értékelése, látókörük és tapasztalataik tágítása, a kiemelkedő és leszakadó tanulók támogatása, az intézmény egységes értékrendjének és filozófiájának megjelenítése csak néhány azok közül a területek közül, amelyeken látványos haladást lehet elérni a tudatos IKT-használattal. A mérés azt mutatja, hogy kevés intézményben készült informatikai stratégia, egy olyan élő dokumentum, amely a helyzet felmérésén alapulva, az iskola céljainak és igényeinek megfelelően, komplex fejlesztő szemlélettel kezelné ezt a témát. Az elemér segítségével elvégzett önértékelés alapos helyzetfeltárásnak felel meg. Erre épülhet a stratégia, amelyhez elemér egy informatikai stratégia sablont is kínál. A stratégiához éves intézkedési tervnek is kell készülnie, és ezeknek a dokumentumoknak integrálódniuk kell az intézmények minőségirányítási programjába. Ezúton is felhívjuk az iskolák figyelmét arra, hogy elemér-rel megismerkedve hasznos eszközhöz juthatnak. Kérjük, hogy próbálják ki a benne rejlő lehetőségeket, majd végezzék el az önértékelést, és éljenek a rendszer által nyújtott fejlesztési lehetőségekkel. Ha az önértékelésre sor kerül február végéig, akkor az eredmények bekerülnek az országos mérés adatbázisába, és gazdagabbá, megbízhatóbbá teszik a monitorozási eljárást is. Azt tervezzük, hogy a monitorozást szolgáló országos mérésre mindig februárban kerül majd sor. Az iskolák bármikor használhatják az eszközt, de csak a fél évnél nem régebbi önértékelések vesznek részt az országos összkép kialakításában. Az iskolák adatai nem nyilvánosak, minden iskola csak a saját mérési eredményeit láthatja az országos átlaggal, illetve saját korábbi eredményeivel összevetve. A tervezett minősítési, illetve akkreditációs eljárásban való részvétel önkéntes lesz, az Ökoiskola rendszerhez hasonlóan. A négy szintből a tervek szerint csak a harmadikat és a negyediket kell akkreditáltatni ahhoz, hogy az elismeréssel járó logó, embléma megjelenhessen az intézmény arculatában. A rendszer a hozzá kapcsolódó segédanyagokkal és az első mérésről készült Gyorsjelentéssel együtt elérhető az OFI alhonlapján, és ki is próbálhatják a demo/demo azonosítóval és jelszóval. Ez az előadás a Gyorsjelentés és egyéb segédanyagok felhasználásával készült.