Szakértői jelentés Szakmai munka értékelése Wosinsky Mór Oktatási Intézmény Tolna 2008.

Átírás

1 Szakértői jelentés Szakmai munka értékelése Wosinsky Mór Oktatási Intézmény Tolna 2008.

2 Tartalomjegyzék AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA... 3 AZ ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI... 3 AZ ÉRTÉKELÉS IDŐTARTAMA... 4 AZ ÉRTÉKELÉS SORÁN ALKALMAZO MÓDSZEREK... 4 A SZAKÉRTŐI JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK, ADATOK... 4 BEZETÉS... 5 NELÉSI PROGRAM... 6 A pedagógiai alapelvek megvalósulása... 6 Pedagógiai célok, feladatok megvalósulása... 8 Összefoglaló a célokról A nevelő-oktató munka folyamatainak megvalósulása a pedagógiai programban leírtaknak megfelelően HELYI TANTERV ) Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások, óraszámok (óraterv) megvalósulása ) A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztási rendjének megvalósulása ) Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeinek megvalósulása ) Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ) A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ) Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai 27 7) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek EGYÉB, SZABÁLYOZO TERÜLETEK ) Az egészségnevelési program megvalósulása ) A környezeti nevelési program megvalósulása ÖSSZEGZÉS Tartalom és terjedelem kérdése A pedagógiai program, mint az értékelés alapja

3 Az értékelés célja Szakmai munka megítélése. a pedagógiai program beválásának vizsgálata Átláthatóvá tenni, hogy az intézményvezető irányítása mellett milyen hatékonysággal és eredményességgel működik a szervezet Összefüggő és hiteles kép felrajzolása a nevelőtestület és az intézményvezető tevékenységéről A képviselőtestület fenntartói, munkáltatói döntéseinek előkészítése Az értékelés területei 1. Nevelési program 1.1 Pedagógiai alapelvek megvalósulása 1.2 Pedagógiai célok, feladatok megvalósulása 1.3 Nevelő-oktató munka folyamatainak megvalósulása Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Szociális hátrányokat segítő tevékenység Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái Pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközök és felszerelések javulása 2. Helyi tanterv 2.1 Óratervek megvalósulása 2.2 Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztási rendjének megvalósulása 2.3 Magasabb évfolyamára lépés feltételeinek megvalósulása 2.4 Iskolai beszámoltatás és számonkérés követelményeinek megvalósulása 2.5 A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei 2.6 Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai 2.7 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 3

4 3. Egyéb tartalmak 3.1 Egészségnevelési program megvalósulása 3.2 Környezeti nevelési program megvalósulása Az értékelés időtartama május- június Az értékelés során alkalmazott módszerek Önértékelő kérdőíves felmérés a intézményvezetés, középvezetők, pedagógusok körében. Dokumentumelemzés Adatok elemzése A szakértői jelentés elkészítéséhez felhasznált dokumentumok, adatok Pedagógiai program Kitöltött kérdőívek adatbázisai 4

5 Bevezetés Az értékelés a pedagógia program - jogszabály által meghatározott - kötelező tartalmi elemei megvalósulásának vizsgálatára terjedt ki. A pedagógiai program megvalósulásának vizsgálata a kérdőívek felvételével kapott adatok elemzése során valósult meg. A kérdőívet három csoport, (iskolavezetés, középvezetők, tantestület) töltötte ki. A csoportok képviselőinek elmondása alapján, az önértékelés során konszenzust sikerült kialakítani a csoporttagok között az egyes területek megítélését illetően. A kérdőív az iskola pedagógiai programja alapján készült; az abban foglalt alapelvek, célok, feladatok, folyamatok és területek megvalósulásának mértékére vonatkoztak a kérdések. A megvalósulás mértékét százalékban fejeztem ki, és szemléletességet szem előtt tartva grafikonnal szemléltettem. Külön kiemeltem azokat a területeket, ahol az értékelő csoportok véleménye között kétegységnyi különbség tapasztalható, ami további egyeztetést igényel az érintettektől. A táblázatokban alkalmazott rövidítések: : iskolavezetés : középvezetők : tantestület 5

6 Nevelési program A pedagógiai alapelvek megvalósulása A pedagógiai program korábbi felülvizsgálata során a nevelőtestület végiggondolta alapelveit, és azokat meg is fogalmazta elkészült programjában. A nevelési-oktatási alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés-oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelési-oktatási tapasztalatokra alapozódva biztosítják a nevelés eredményességét. Iránymutatóul szolgálnak pedagógusnak és iskolának a nevelés-oktatás komplex folyamatában. Alapelvek 1. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele a tanulók fejlődésének a maga fejlettségi szintjéhez történő igazítása. (86%) Konkrét tevékenységek (Hogyan valósul meg, mit teszünk érte?): : egyénre, életkorra szabott munkamódszerek, felmérők összeállítása, szöveges értékelés az alsó tagozaton, elegendő idő biztosítása az ismeretek feldolgozására : maximálisan törekszünk rá, de az összevonások miatt nem valósul meg teljesen (csoportmunka, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás : életkorhoz szabott módszerek, felmérők összeállítása, szöveges értékelés, óvodai gondozás, szocializáció, eltérő testi-lelki szükségletek figyelembevétele, szolfézscsoportok kis létszámban 2. Differenciált fejlesztés egyéni adottságok figyelembe vétele (80%) Konkrét tevékenységek (Hogyan valósul meg, mit teszünk érte?): : differenciált feladatadás, differenciált számonkérés, fejlesztő órák biztosítása, tehetségfejlesztés, szakkörök, levelezős versenyek, logopédiai fejlesztés : fejlesztési terv, napló az egyéni foglalkoztatottaknak, tanórai differenciálás, egyéni fejlesztés, külföldi tanulmányutak, könyvtári foglalkozások : fejlesztő foglalkozások, korrepetálás, egyéni foglalkozás, tehetséggondozás, szakkör, sport, művészeti ágak, páros munka, kooperatív munka, önállóság, gyermeki szabadság biztosítása, elmaradt részképességek fejlesztése, hangszeres és szolfézsórák összhangja 3. Kulcskompetenciák fejlesztése komplexen az oktatás és nevelés területein. (80%) Konkrét tevékenységek (Hogyan valósul meg, mit teszünk érte?): : adott tudásanyag sokrétű megközelítése, nevelési-oktatási helyzetbe illesztése, törekvés az egységes követelmény normarendszerre : tanulás tanítása, anyanyelvi kompetencia, idegen nyelvi kompetencia, önálló, hatékony tanulás : változatos, az előbb felsorolt tevékenységi formák, módszerek alkalmazása 6

7 4. A kultúra teljességével való szembesítés a kultúra teljes rendszerére történő építkezés. (100%) Konkrét tevékenységek (Hogyan valósul meg, mit teszünk érte?): : a magyar kultúrkörben, nemzetiségi hagyományokban való eligazodás segítése ünnepélyeinkkel, viselkedés és normarendszer elvárások, eligazodás segítése az intézményben és a társadalomban (házirend, illemszabályok) : hagyományőrzés, helytörténet, művészeti nevelés, ünnepkörök, német nemzetiségi megemlékezések, műemlékek, kiállítások megtekintése, színházlátogatás, hangversenyek : népmese, mondóka, népi játékok megismerése, ünnepkörökhöz igazodó ünnepélyek, megemlékezések szervezése, nemzetiségi nap, könyvtár, irodalmi vetélkedő, pályázat, rajzkiállítás, hangversenyek 5. Tapasztalatszerzés lehetőség teremtése a nevelés oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. (86%) Konkrét tevékenységek (Hogyan valósul meg, mit teszünk érte?): : tanórai kísérletek, üzemlátogatások, tanulmányi kirándulások, közösségi feladatok : tanulmányi séták, történelmi emlékhelyek megtekintése, órai kísérletek, üzemlátogatások, eszközök készítése technikaóra keretében, kertészkedés, főzés : üzemlátogatás, élményszerző séta, beszélgető-körök, gyűjtések, kézműves foglalkozások, játszóház, ünnepváró 6. Motiváció a tanulók érdeklődésének felkeltése. (80%) Konkrét tevékenységek (Hogyan valósul meg, mit teszünk érte?): : személyes példamutatás, plakátok, hirdetések, jutalmazási célok kitűzése, színes munkára hangolás, többféle választási lehetőség biztosítása : közvetlen tapasztalatszerzés, személyes példamutatás, dicséretek, jutalmazások, érdekes feladatok, játékok : hirdetés, plakát, személyes példa, faliújság, jutalomkirándulás, internet-könyvtár 7. Beavatás közvetlen partneri kapcsolat fejlesztése. (86%) Konkrét tevékenységek (Hogyan valósul meg, mit teszünk érte?): : kezdő pedagógusok segítése, szabályzatok, alapdokumentumok megismertetése, rendszeres kapcsolattartás, nyílt hét, szülői értekezlet, fogadóóra, közös programszervezés : szülői értekezlet, nyíltnap, mini-suli, ruhaosztás, kóstoló, fogadóóra, kezdő pedagógusok segítése (némely partner érdektelensége miatt nem valósul meg) : házirend, kóstoló, 5-ös avató, óvodalátogatás, gyakornoki rend, beszoktatás, szabályzatok, nyílt hét, szülők klubja, nyitott óvoda 7

8 1. sz. ábra A pedagógiai programban megfogalmazott alapelveknek megfelelő működés Alapelvek megvalósulása % 86% 86% % % 80% 86% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Az alapelveknek megfelelő működést az értékelők százalékosan kifejezve % között minősítették. Az értékelő csoportok véleménye az egyes területekről teljesen, illetve megközelítőleg azonos (2., 3., 4., 6. alapelv esetében azonos). Kétegységnyi különbség nem is figyelhető meg. Az alapelvek általában tartós, hosszabb időszakra szóló értékkifejezései az iskolának, ezért kicsi a valószínűsége a gyakori módosításnak. A pedagógiai program megvalósulásának értékelése azonban alkalmat ad arra, hogy a korábbi gyakorlat alapján a tantestület megvizsgálja az alapelvek érvényességét. A felülvizsgálat alkalmával pedig szükség esetén módosítsa azokat. Pedagógiai célok, feladatok megvalósulása A pedagógiai program lehetővé teszi, hogy az intézmények önállóan a közoktatási törvény, a tartalmi szabályozás (NAT 2007) által meghatározott (és tág mozgásteret kínáló) keretek között a környezet igényeire is tekintettel fogalmazzák meg céljaikat. 8

9 A következő táblázat tartalmazza - az intézmény összetettsége folytán - az óvoda, az általános iskola, a kijelölt iskola továbbá a zeneiskola céljait. A célok megvalósítása érdekében elvégzendő feladatok, sikerkritériumok teljesülése is értékelésre került. 1. Cél (Óvoda) Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, tekintettel a különleges gondozást igénylő gyermek ellátására is (100%) Cél elérését támogató feladatok elvégzésének megítélése feladatonként 1. szeretetteljes légkör megteremtése (100%) 2. testi és lelki szükségletek kielégítése (93%) 3. játék kiemelt időkeret biztosítása (100%) 4. mese minden nap (100%) 5. népdalok, néptáncok és népi játékok mindennapos tevékenység (86%) 6. ábrázoló tevékenységekre egész nap folyamán teret, eszközt, lehetőséget biztosítani (93%) 7. a játékos mozgásokat a gyermeknek napi tevékenységei között minden nap biztosítani (100%) 8. környezet tevékeny megismerésének biztosítása (93%) 9. munka és munka jellegű tevékenységek biztosítása (93%) 10. a tanulás lehetőségének, a játékos, spontán tapasztalatszerzésnek biztosítása. (100%) 11. nemzetiségi foglalkozást keretében a kisebbségi önazonosság megőrzése. (86%) 12. a részképességek hiányaival küszködő gyermekek fejlesztése (80%) 13. hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek helyzetén javítani (86%) 9

10 14. gyengébb képességű, magatartási zavarokkal küszködő, értelmileg elmaradottabb gyermekek felzárkóztatása (80%) 2. Cél (Ált. Iskola, a két cél globális értékelése) Célunk, hogy a helyi tanterv műveltségtartalmának elsajátításával tanulóink megfeleljenek a kilencedik évfolyam bemeneti követelményeinek (93%) Célunk, hogy tanulóink egyéni képességüknek, érdeklődésüknek megfelelően válasszák meg a továbbtanulás irányát (93%) Cél elérését támogató feladat elvégzésének megítélése feladatonként Feladatok: A helyi tantervünk tantárgyi rendszerének eredményes tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. (80%) Sikerkritérium: A középiskola felvételi követelményeinek és bemeneti követelményeinek való megfelelés. (80%) 3. Cél (Ált. Iskola) Célunk, hogy a megszerzett ismereteket tanulóink kreatív módon tudják alkalmazni a gyakorlatban. (80%) Cél elérését támogató feladat elvégzésének megítélése feladatonként Feladatok: Tanórai és tanórán kívüli tevékenységeink során, valamint tanulásirányítási módszereinkben a feltételek megteremtése az alkotóvá neveléshez. (73%) Sikerkritérium: Az alkalmazásképes tudás megszerzése. (60%) 4. Cél (Ált. Iskola) Célunk, hogy tanulóinknál elősegítsük az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetségek felismerését és fejlesztését, a hátrányok kompenzálását. (93%) Cél elérését támogató feladat elvégzésének megítélése 10

11 Feladatok: A differenciált személyiségfejlesztés alkalmazása az egyéni adottságok figyelembevételének elve alapján. Énkép, önismeret fejlesztése. (80%) Sikerkritérium: Valamilyen területen sikerélmény megtapasztalása a tanulók teljesítményében. (80%) 5. Cél (Ált. Iskola) Célunk, hogy felkészítsük tanulóinkat a társadalmi együttélés megváltozott szerepére (érdekérvényesítés, kapcsolatteremtés, kommunikáció, stb.) (80%) Cél elérését támogató feladat elvégzésének megítélése feladatonként Feladatok: Meg kell teremteni a gyakoroltatás színtereit és feltételrendszerét. (100%) Sikerkritérium: Az iskolai és iskolán kívüli életben való eredményes és sikeres részvétel; felelősség önmagukért és társaikért. (80%) 6. Cél (Ált. iskola) Célunk, hogy megismertessük tanulóinkkal az egészséges életmód szabályait. (100%) Cél elérését támogató feladat elvégzésének megítélése feladatonként Feladat: A prevenció kiszélesítése (tanulók, szülők körében). (86%) Sikerkritérium: Az ismeretek belső motiváltságának kialakulása. (80%) 7. Cél (Ált. Iskola) Célunk, hogy a helyi tantervünk tantárgyi rendszerének eredményes tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésünkre álljanak. (80%) Cél elérését támogató feladat elvégzésének megítélése feladatonként 11

12 Feladat: A NAT és kerettantervi szabályozás által meghatározott műveltségterületekhez szükséges pedagógus szakképesítés megszerzése; hiányzó feltételrendszer folyamatos pótlása. (80%) Sikerkritérium: A feltételek megteremtése. (80%) 8. Cél (Ált. Iskola) Célunk, hogy tanulóink esztétikus, biztonságos környezetben végezhessék tanulmányaikat. (80%) Cél elérését támogató feladat elvégzésének megítélése feladatonként Feladat: A feltételrendszer biztosítása. (80%) Sikerkritérium: A visszajelzések igazolják fenti célunk megvalósulását. (80%) 9. Cél (Kijelölt Iskola. A megjelenő célok globális értékelése) - Alapkészségek fejlesztése és a differenciált képességfejlesztés. Általános műveltség alapozása az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelően. - Alapvető ismeretek elsajátíttatása a tanulókkal, építve a tanórán és az iskolán kívül szerzett tapasztalatokra. - Felkészítés a továbbtanulásra, pályaválasztás segítése. (100%) Cél elérését támogató feladatok elvégzésének megítélése feladatonként 1. Ismeretszerzési igény, készség és képesség maximális fejlesztése, a tanulás motivációjának erősítésével és helyes technikájának megalapozásával. (80%) 2. Tanuló képességeihez igazodó segítségnyújtás. (100%) 3. Önálló életvezetési technikák elsajátítása. (80%) 12

13 4. Általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel, az értékekkel. (60%) 5. Olyan viselkedési formák kialakítása, melyek otthoni elsajátítására a tanulók szociális helyzetéből adódóan különböző egyéb okok miatt nincs lehetőség (100%) 6. Az egészségvédelem és a környezetvédelem ismerete és szokásrendszerének gyakoroltatása. Hangsúlyt helyezünk a személyi higiéné fontosságára és a káros szenvedélyek veszélyeire. (100%) 7. Tanulóink esztétikai érzékének, igényességének fejlesztése, a szépség megóvására nevelés. Esztétikai élmények, ismeretek és tevékenységek biztosítása. (100%) 8. Az iskola környékének rendezésével, tantermeink tisztaságának megőrzésével próbáljuk tanulóinkat munkára nevelni. (80%) Sikerkritérium: El kell érnünk, hogy képesek legyenek egyszerű társas kapcsolatok fenntartására, munkafolyamatokat eredményesen végre tudjanak hajtani, elemi munkavégzésre képesek legyenek (100%) 10. Cél (Zeneiskola, a megjelenő célok globális értékelése) - Fejlesztjük tanulóink zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét, zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket és érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire. Zeneiskolánk rendszerezett zenei ismereteket ad, az általános zenei műveltség megalapozásával. Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel olyan érzelmi kapcsolatot alakítunk ki a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljon. (100%) Cél elérését támogató feladatok elvégzésének megítélése feladatonként 1. Óvodáskorú gyermekek zenei nevelése zeneovi. (100%) 13

14 2. Megtanítjuk tanulóinkat a zenei írás-olvasás alapjaira; fejlesztjük az alapfokot meghaladó készségeket, képességeket. (100%) 3. Rávezetjük tanulóinkat a zene logikájára, formai összefüggéseire. (100%) 4. Megismertetjük őket a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zeneirodalom nagy korszakaival, népünk zenéjével, a zene történetével és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek munkásságával. (100%) 5. Ösztönözzük tanulóinkat életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, kialakítjuk társművészetek iránti nyitottságukat. (100%) 6. Tanulóinkat hatékony gyakorlással rendszeres és céltudatos munkára szoktatjuk. (100%) 7. Iskolánk különös figyelmet fordít arra, hogy növendékeink az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kottahűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassák meg. (100%) 8. Ösztönözzük növendékeinket rendszeres hangverseny és operalátogatásra, a rádió és televízió zenei műsorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, de mindenekelőtt aktív társas muzsikálásra. (100%) 9. Zeneiskolánk tanárai az új zenetanítási módszerek kidolgozásában és elsajátításában aktívan vesznek részt. (80%) 10. Zenei pályára alkalmas tanítványokat tehetséggondozásban részesítjük, és lehetőséget biztosítunk a sok szereplésre, versenyeken való részvételre. (100%) 11. Támogatjuk az amatőr muzsikálás működését, amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusokban történő aktív részvételre ösztönözzük őket. (100%) 12. Külföldi cserekapcsolatainkat ápoljuk (100%) 13. A zeneiskola kamarakórusa és fúvószenekara aktívan tevékenykedik városunk zenei életében. (100%) 14

15 14. Zeneiskolánkban minden hónapban növendék hangversenyt rendezünk, ezáltal a szülők figyelemmel kísérhetik gyermekük zenei fejlődését. (100%) 15.Fontos feladatnak tartjuk iskolai hagyományaink megőrzését, gazdagítását (Fusz János emléknap, Megyei Négykezes Találkozó és a Megyei Fuvolás Találkozó). (100%) Sikerkritérium: Szeretnénk továbbra is megőrizni iskolánk családias, nyugodt légkörét. (100%) 2. sz. ábra Az óvodai cél elérését támogató feladatok elvégzésének megítélése Megjelölt feladatok elvégzésének mértéke 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A megjelölt feladatok többségét elvégezte az óvoda, ezt mutatják a % közötti értékek, csupán két hasonló feladat marad el valamivel a többitől (12. a részképességek hiányaival küszködő gyermekek fejlesztése, 14. gyengébb képességű, magatartási zavarokkal küszködő, értelmileg elmaradottabb gyermekek felzárkóztatása). Némileg ellentmondásként értelmezhető, hogy a megjelölt cél teljesülését az értékelők 100%- ra minősítették, miközben a cél teljesülése érdekében elvégzett feladatok átlaga csak 92%. 15

16 3. sz. ábra Az általános iskolai célok teljesülésének megítélése Általános iskolai célok teljesülésének mértéke 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az általános iskolai célok időarányos teljesülését az értékelő csoportok % közé tették. Az egészséges életmód szabályainak megismertetése (6. cél) 100%-os megítélése arra utal, hogy az egészségnevelés területén nincs hiányérzet az intézményben. Érdekes, hogy a célok megvalósulásának mértékét magasabbra tartják az értékelők, mint a célok elérését, támogató feladatokat, sikerkritériumokat. A célok teljesülése, feladatok elvégzésének megítélése továbbra is nagy hasonlóságot mutat az értékelő csoportok között. 4. sz. ábra A célok elérését támogató feladatok elvégzésének megítélése a Kijelölt Iskolában Megjelölt feladatok elvégzésének mértéke a Kijelölt Iskolában 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

17 Az értékelő csoportok tagjai (vezetés, középvezetők, tantestületi képviselők) teljesen egyformán vélekednek a Kijelölt Iskolában az elvégzett feladatokról. Négy 100%-os feladatteljesítés mellett három 80%-os és egy 60%-os található. Az önértékelés során a leggyengébb minősítést az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása feladat kapta, ez azt jelenti, hogy ezen a területen lesz még tennivaló a jövőben. A feladatok elvégzésének átlaga 88%, ezért kissé meglepő a célok teljesítésének 100%-os minősítése a Kijelölt Iskolában. 5. sz. ábra A célok elérését támogató feladatok elvégzésének megítélése a Zeneiskolában Megjelölt feladatok elvégzésének mértéke a Zeneiskolában 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Az önértékelés alapján a Zeneiskola működése egy sikertörténet az intézményen belül, ezt igazolja, hogy valamennyi megjelölt feladatot egy kivételével maximálisan teljesítette a művésztanár közösség. Összefoglaló a célokról A célok teljesülésének vizsgálata nem könnyű feladat. Egy célról csak akkor lehet eldönteni, hogy teljesült-e, ha valamilyen módon rendelődött a teljesítéshez számszerű mutató. Ebből a szempontból a folyamat és az eredmény célok másként viselkednek. Mind a folyamat, mind az eredmény célokhoz rendelhetők különböző indikátorok. Az eredmény céloknál meg lehet adni az indikátoroknak azt a mértékét, szintjét, ami az iskola számára elfogadható. A folyamat céloknál az indikátorok mellé nem igazán lehet teljesítési kritériumot rendelni, az indikátorok bizonyos időközönkénti vizsgálata azt mutatja meg, hogy a kitűzött irányt tartja-e az iskola, arra halad-e, amerre tervezte. 17

18 Továbbiakban a célok értékelhetőségének, teljesíthetőségének, ellentmondás-mentességnek, érthetőségének és a tevékenységekkel való kapcsolatának értékelésére kerül sor. Értékelhetőség (A jó célról eldönthető, hogy teljesítette-e vagy sem az iskola.) A pedagógiai program összeállítói a célok többségénél megfogalmazták, hogy mikor tekintik a kitűzött célt elértnek (sikerkritérium). Ez nem volt törvényi előírás, de rendkívül hasznos. E nélkül ugyanis nem lehet eldönteni, hogy egy adott időpontban az intézmény ott van-e, ahová el akart jutni, azaz nem lehet a program alapján az intézmény működését értékelni. A célokat többféleképpen lehet kategorizálni, a lenti táblázat is erre vállalkozik. Jól látható, hogy az intézményben többségében folyamatcélokat fogalmaztak meg a programban. Folyamatcélok Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodás korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, tekintettel a különleges gondozást igénylő gyermek ellátására is Célunk, hogy tanulóink egyéni képességüknek, érdeklődésüknek megfelelően válasszák meg a továbbtanulás irányát Célunk, hogy tanulóinknál elősegítsük az egyéni képességek kibontakoztatását, a tehetségek felismerését és fejlesztését, a hátrányok kompenzálását Célunk, hogy felkészítsük tanulóinkat a társadalmi együttélés megváltozott szerepére (érdekérvényesítés, kapcsolatteremtés, kommunikáció, stb.) Célunk, hogy megismertessük tanulóinkkal az egészséges életmód szabályait Eredménycélok Célunk, hogy a helyi tanterv műveltségtartalmának elsajátításával tanulóink megfeleljenek a kilencedik évfolyam bemeneti követelményeinek Célunk, hogy a megszerzett ismereteket tanulóink kreatív módon tudják alkalmazni a gyakorlatban Célunk, hogy a helyi tantervünk tantárgyi rendszerének eredményes tanításához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésünkre álljanak 18

19 - Alapkészségek fejlesztése és a differenciált képességfejlesztés. Általános műveltség alapozása az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelően. - Alapvető ismeretek elsajátíttatása a tanulókkal, építve a tanórán és az iskolán kívül szerzett tapasztalatokra. - Felkészítés a továbbtanulásra, pályaválasztás segítése - Fejlesztjük tanulóink zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét, zenei képességeit, hallásukat, ritmusérzéküket és érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire. - Zeneiskolánk rendszerezett zenei ismereteket ad, az általános zenei műveltség megalapozásával. - Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel olyan érzelmi kapcsolatot alakítunk ki a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljon Célunk, hogy tanulóink esztétikus, biztonságos környezetben végezhessék tanulmányaikat A folyamatcélok nagyon sokat elárulnak az iskola értékrendjéről, törekvéseiről. Tejesítéséről azonban nem lehet egy egyszerű méréssel, megfigyeléssel meggyőződni, sokszor egy egész életpálya ad visszajelzést e célok teljesültségéről. A pedagógiai program célrendszerének lehetőség szerint eredménycélokat kell tartalmaznia, mert ezek teljesülését lehet egzakt módon értékelni, ezekhez lehet szabatos teljesítési kritériumokat (sikerkritériumokat) rendelni. (pl.: A tanulók 90%-a minden évben hall egészségmegőrzéssel, drog-prevencióval kapcsolatos tájékoztatót, vagy részt vesz ilyen programban vagy egy másik példa: A tanév végi olvasásfelmérésen minden első évfolyamos tanuló hangosan, hiba nélkül elolvas legalább öt mondatot.) A folyamatcélok esetében hosszabb időszakban folytatott vizsgálódás után az ítélhető meg, hogy céljai irányába halad-e az iskola. Stratégiai szempontból természetesen ennek hasonló jelentősége van, mint az eredménycélok rendszeres értékelésének. A célrendszerben egy felülvizsgálat után olyan célkitűzések maradjanak, amelyek megvalósíthatósága megítélhető, vagyis megfelelő adatok, mérések, módszerek felhasználásával meggyőződhetnek arról, hogy hol tartanak valóra váltásukban. 19

20 Teljesíthetőség (A cél akkor jó, ha elérése, teljesítése alapvetően az iskolától függ) A pedagógiai program célkitűzései akkor hatnak a tényleges intézményi gyakorlatra, ha teljesíthetőségük az iskolán, a nevelőtestületen múlik. A célokról összességében elmondható, hogy azokon múlik a megvalósítása, akik megfogalmazták. A jövőben segít eldönteni, hogy a nevelőtestületen áll-e az adott cél teljesítése, ha felteszik a következő kérdéseket: - közülünk kinek, mivel kell hozzájárulnia a cél teljesítéséhez (feladatok)? - teljesül-e a célunk, ha részünkről mindenki megteszi a tőle elvárhatót? Ellentmondás-mentesség Megállapítható, hogy a célok között nincs ellentmondás. Nincsenek ellentétbe pedagógiai alapfelfogásunkkal, megfogalmazott jövőképpel, küldetéssel, alapelvekkel. Érthetőség, nyelvi megformáltság A célok írásos rögzítésekor ügyeltek a jól érthetőségre, a pozitív megfogalmazásra (arról szólnak, hogy mit akarnak). Elkerülték a jelszavak szintjét, kerek mondatokban, kijelentő módban fogalmaztak. A feladatokkal való kapcsolat A megjelölt és értékelt tevékenységek, feladatok célokkal való kapcsolata jónak mondható. Valamennyi cél elérését feladatok támogatják. Vannak olyan feladatok is, amelyek több cél teljesülését támogatják. Amennyiben az iskolában vannak olyan tevékenységek, amelyek egyetlen cél elérését sem támogatják, akkor azoknak a végzését át kell gondolni, felül kell bírálni. Máshogy kell a továbbiakban végezni, de az is lehet, hogy ez a tevékenység feleslegessé, szükségtelenné vált az idők során. Javaslat az értékelési eljárás folytatására a jövőben A kiindulópont adott, a célok, teljesítésének, feladatok elvégzésének globális megítélése megtörtént (jelen jelentés). Az értékelésben résztvevő csoportok osztályzatai alapján készített diagrammokban ábrázoltam, hogy milyen arányúnak ítélik a célok, feladatok teljesítését. A következő lépés a céllal kapcsolatba hozható erős és gyenge pontok vizsgálata, a javítandó területek azonosítása és fejlődési mutatóinak (indikátorainak) meghatározásán keresztül a cél elérését jelző kritériumok meghatározása és ezek forrásainak definiálása. Javaslom, hogy a csoportok konkrét értékelést végezzenek az adott témában, a következő táblázatban bemutatott szempontok szerint. A csoportok eredményeit mindenki számára 20

21 látható módon rögzítsék, szükség szerint értelmezzék, pontosítsák. A kialakult helyzetkép alapján keressék a még javítandó, fejlesztendő elemeket, konkrét javaslatokat dolgozzanak ki, s tervezzék meg ezek megvalósítását. Pedagógiai programban megfogalmazott cél: Célunk, hogy a megszerzett ismereteket tanulóink kreatív módon tudják alkalmazni a gyakorlatban Erősségeink (amit már elértünk) Itt tartunk (%): 80% Az eredményt jelzi (indikátorok) Amit javítani kell (ahol még tenni kell): Az eredményt jelzi (majd): Elsősorban a következőket javasoljuk elvégezni: A cél elérését jelzi: (teljesítési kritérium) Ki? Meddig? Ki vesz rész benne? Honnan tudjuk? (teljesítési kritériumok forrásai) Az ilyen típusú értékelés egy tanulási folyamat, az itt nyert tudás, eredmény visszahat az intézmény működésére. A bekövetkező változások sokfélék és eltérő súlyúak lehetnek; javíthatja a tanári együttműködés intenzitását, közös üggyé teheti az iskolafejlesztés stratégiai kérdéseit, növelheti az iskolai tevékenységek valamelyike iránti figyelmet. A nevelő-oktató munka folyamatainak megvalósulása a pedagógiai programban leírtaknak megfelelően Folyamatok 1. Személyiségfejlesztés általában/globálisan pp 3. fejezet (fejlesztés területei: értelem fejlesztése, segítő életmódra nevelés, szociális fejlesztés, egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés Erkölcsi nevelés, Esztétikai nevelés, Munkára nevelés, Testi nevelés) (80%) Konkrét tevékenységek (Mit valósítottunk meg a leírtakból, mit tettünk eddig?): : a leírtaknak megfelelően dolgozunk : a leírtaknak megfelelően dolgozunk : a fent leírtak áthatják az egész tevékenységünket, az oktató-nevelő munkánkat, DÖK, osztály- és faliújság dekorálás, papírgyűjtés 21