A LÁZADÁS BÖLCSŐHELYE (Népmese, szerep és küldetéstudat az induló Ratkó József lírájában) 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A LÁZADÁS BÖLCSŐHELYE (Népmese, szerep és küldetéstudat az induló Ratkó József lírájában) 1"

Átírás

1 Jánosi Zoltán A LÁZADÁS BÖLCSŐHELYE (Népmese, szerep és küldetéstudat az induló Ratkó József lírájában) 1 1. Alig van olyan jelentősebb tanulmány, amely Ratkó József lírájának a népköltészettel való erős kapcsolatát ne említené, és nincs a költőnek olyan pályaszakasza, ahol ez a mélyben fogant viszony versek sorában ne testesülne meg. A folklórhatás a népdaloké ott van már első hozzáférhető zsengéiben is, azokban a kéziratos versekben, amelyeket az alkotó nyíregyházi középiskolás éveinek kísérleteiből Margócsy József tett közzé először a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 1996-os Ratkó-számának hasábjain. 2 Az a népköltészeti és folklórközeg, amely a költői fejlődés különböző szakaszaiban átáramlik Ratkó József lírájába, természetesen nem korlátozódik csupán a népdalokra. A szárnypróbálgatás évei után az archaikus kapcsolatrendszer e költőiség alakító erejének tekintetében is hatalmas mértékben kitágul, s a Ratkóversek szövegvilágában szinte a teljes verbális magyar folklórművészet alapformáit megjeleníti. Az indulás népdalai, meséi, népi gyermekköltészet-motívumai után balladákat, ráolvasásokat, bájolókat, keserveseket, siratókat, monda- és erőének-allúziókat fogad magába, s a népi frazeológia, szókincs (szólások, közmondások, népi beszédfordulatok, régies és táj szavak stb.) számos elemét, továbbá a folklór igen sok rituális elemét is magába szűri. A népköltészet szövegei igen gyakran a velük együttélő rítus szcenikájának, vázának áttűnésével együttesen lényegülnek át verseibe, s többek között gyermekjátékok, siratások, varázsoló cselekvések képleteit rögzítik műveiben. A folklórelemek integrálása e költészetbe már annak kezdetén sem egyszerűen hangpróba, miméziskísérlet vagy népies,játék" csupán, hanem a legtermészetesebb identitás-kifejezés. Az emberi-költői szerep és a poétikai hangütés egymásra találása történik meg a folyamatban. A folklórbeemelés a néppel és a szegénységgel való azonosulás stiláris-poétikai megnyilvánulása, eredménye, az induló költői hovatartozás biztos megnevezése" 3 is. E mély folklórkapcsolatok kialakulásában az első ösztönösebb érintkezések után nagy szerepet kapott József Attila és a népi lírikusok (elsősorban Sinka István) példája, majd Juhász Ferenc, Nagy László hatása, valamint a zeneköltő (és -gyűjtő) Bartók és Kodály kultúraszemlélete, szellemisége. Mindezek eleven mintaként segítették elő Ratkó születésének századában 1 A tanulmány az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok T nyilvántartási számú kutatási pályázatának támogatásával készült. 2 Margócsy József: Ratkó néhány ifjabbkori verse. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, aug Különösen a Kérés, a Virágba borult már, a Havas mezőn, a Csillagocska c. verseken érzékelhető jól a népdalok hatása. 3 Margócsy József: Ember és munka. Kelet-Magyarország, máj. 1.7.

2 annak a költői programnak a megszületését is, amely költészetünk bartóki" szintézise modelljében összegezhető, s amit később tudatosan kialakítandó, felépítendő modellként vallott alakuló líravilága lényegi vonatkoztatási pontjának, iránytűjének (több magyar költő társaságában) Ratkó József is. A folklór verbális, rituálismotorikus, hiedelmi-koncepcionális, szimbolikus, világ- és társadalomértelmező tartományainak mind mélyebbre és messzebbre vezető, gondolatilag és stiláris szempontból is mind alaposabban bejárt útjai révén Ratkó József lírája eleven kapcsolatot teremt a folklórt és a népköltészetet feltápláló ősmaggal, az archaikus mítoszok világképével, poétikájával is. S noha versei folklórvonulatának van egyfajta minden nép folklórjában természetes nemzeti aurája, e líra szegénység-védelmének, szociális érzékenységének, közösségért küzdő, annak gondjait vállaló felelősségtudatának szempontjából ez csupán háttérvonás. A költő szemléleti fókuszában ugyanis a folklóron átszűrődő globális archaikum univerzális életelvűsége áll, az arra a kulturális, morális, művészeti és elvi-ideológiai erőrendszerre tekintés, amely a közösséget, a szűkebb és a tágabb családot, a nép" életét az archaikus mítoszok embervédő gondolati és poétikai modelljének közvetlen átsugárzásaként, hagyományaként az életelvet képviselő, közösségvédő hősök és a velük szembenálló negatív erők köré szervezi a népköltészetben. Tipizálva, polárisán elrendezve így a létezést és annak egymásba fonódó, egymás ellen küzdő erőit, a hős helyét egyértelműen jelölve ki az emberérdekű pólus, a szocium védelme oldalán. 4 Ennek a folklórból felörvénylő világképnek az első közvetítői, ahogyan a legtöbb gyermek, úgy Ratkó József számára is az archaikus mítoszok, eposzok koncepcionális hagyatékát minden folklórműfajnál színesebben és világosabban őrző népmesék voltak. E műfaj képletei lobbantak át a népdalok, a gyermekköltészeti formák mellett leghamarabb és legközvetlenebb módon az induló Ratkó költészetébe. (Majd opponálódtak is a sorssal, a történelemmel, s később modulálódtak is egyes motívumaikban, beleütközve a kor külső és a személyiség belső történéseibe.) Az első népmeséket a költő is, ahogyan arról a korai születésű (1960) Keserű torkú ének, majd a Félelem nélkül c. kötetben 1966-ban napvilágot látott Önéletrajz tanúskodnak, a nagymamától s az édesanyjától hallotta. Édesanyja meséire Önéletrajzéiban mint a háború szörnyűségeit oldani akaró, a világból kiemelő szándékú szavakra emlékezik vissza, de már a mesehallgatás körülményeiben is a későbbi Ratkó-sors fájdalmas prognózisa, a világ nyers erőinek kitettsége nyilatkozik meg. Még a mesehallgatás átmeneti idilljét is megtagadja a történelem. Éjszaka nem szoktunk lemenni a bunkerba, pedig egyre sűrűbben bombáznak éjszaka is. Ha fölébredünk, összebújunk az ágyban, s figyelünk. Anyám megpróbált mesével nyugtatni bennünket de nem a mesét, a becsapódásokat hallgattuk." Édesanyja a mesemondáson kívül másképpen is megpróbálja átvarázsolni körülöttük a háborútól, majd csupán" a szegénységtől s az apa indulataitól rémes világot, belecsempészni a mese kimenekítő, feloldó mozzanatait, a 4 Vö. Meletyinszkij, Jeleazar: A mítosz poétikája. Budapest, (a továbbiakban Meletyinszkij, 1985.) Fordította: Kovács Zoltán. A Nemzetségalapító ősök, demiurgoszok kultúrhéroszok, az Archaikus teremtésmítoszok és A szocium etiológiája c. fejezetek.

3 játékot és a csodát. Rongylabdát készít, saját szájától vonja meg s hozza vissza a munkából gyerekeinek a madárlátta" kenyeret, énekel, de a nyomor s a részeges apa keltette szenvedéseket mindezek alig-alig tudják enyhíteni. Ratkó József önéletrajzából egy Dickens tollát megszégyenítő nyomorú, szenvedő gyermekvilág realisztikus rajza bontakozik ki a háború utáni évek Magyarországán, amit a sorstörött, iszákos apa jelenléte egyre lidércnyomásosabbá tesz. Ez a világ még a háború utáni gyermekszenvedéseket, sorsokat bemutató világhírű, Radványi Géza rendezte filmünk, a Valahol Európában (1947) képeinél is mélyebb megalázottságot, nélkülözéseket mutat. Ott a szabad gyerekközösség és a jövő reménye, gondoskodó és felelős felnőttek enyhítették a tragédiát, ennek az életközegnek viszont szinte semmiféle perspektívája nincs. Apám naponta elküld bennünket csikket szedni. Ha nem szedünk egy-egy gyufásdobozzal, akkor megver. Ha látok egy csikket az utcán, körülnézek, nem jön-e valaki, s aztán nyúlok érte. Utálom a csikkeket. Olyanok, mint egy-egy nagy döglött hernyó." Az önéletrajz több szakaszában a Twist Olivér-i nyomorban vergődő világ, sőt az Andersen által megírt, még szívfacsaróbb Kis gyufaárus lányéhoz hasonló korábban József Attila által is megélt gyereksors válik szinte sebeiben is tapinthatóvá, huszadik század középi, eleven valósággá. Ma nagy öröm ért. A Marx Károly utcán ődöngtem, s a kocsiúton a jégbe fagyba sok-sok napraforgómagot leltem: valaki a verebeknek szórta ki. Nekiestem, és sikerült fölkapirgálnom egy jó zsebrevalót. Otthon megpirítottuk, megettük " A veréseket, a megalázásokat, a nélkülözést, az anyát is sújtó ütlegek látványát, a lelket és testet érő pofonokat, rúgásokat csak (a környezet világát természetszerűen visszatükröző, ezért olykor nyersnek, keménynek tűnő) játékaik, egy-egy velük megtörtént esemény mesei kiszínezése, majd az olvasás tudják úgy-ahogy átfényezni. Amikor például a háborús időben, akár a mesei cimborák, heten kerekednek fel" kenyérvadászatra", vagy amikor nagyesküt" tesznek ( Ha olyanra kellett esküdni, ami nem volt bizonyosan igaz, így esküdtünk:»edesapám haljon meg tüzes koporsóban, ha nem igaz. «")> va gy ha kis mesehősökként szabályszerűen világgá mennek", szökni próbálnak, többször is, a gyötrelmek eme infernójából. ( Egyszer édesanyám elment Orosházára nagyanyámékhoz. Két bátyámmal utánaszöktem.", Laci sejtette, hogy szökni készülünk", Újra megszöktünk anyám után Orosházára." stb.) Vágyálmaikban, mesei sugallatokon, a zsarnok apától és a szegénységtől való szabadulást egyszerre képzelték el. Apám megint elverte édesanyámat s elment inni. Sanyi azzal vigasztalja, hogy ha majd megnő, megveri, elzavarja apukát, s hoz egy zsák aranyat. Azon már én is elgondolkoztam, hogy kéne elverni apukát, de a zsák arany nem jutott az eszembe. Nem is hiszem, hogy el tudna hozni valahonnan." Ebben az emberi" környezetben már a jóllakás is szinte mesei csodának számított. így épül bele az emlékezetben egy öreg szilvafa látványába is a napot megváltó gyönyörű áhítat. Csodálatos napunk volt! A környékbeli szőlőkben böngészgetve leltünk egy hatalmas, öreg szilvafát, telisdedteli aszalódott szilvával, s alatta is istenem micsoda rengeteg szilva! Mohón, szótlanul markoltuk tele körül az ingünket, elkötöttük a nadrágszárat, s

4 Négy lyukas zsebünkön át csurgattuk, potyogtattuk egész a combunkig, föl, a szilvát szerfordultunk, míg haza tudtuk hordani mindet." 2. E széteső otthonból" a későbbi lelencsorsba jutás csak az apai dührohamoktól és a huzamosabb éhezésektől menti meg a gyermek Ratkó Józsefet. A még szörnyűséges állapotában is valamiképpen a család" tűzhelyének nyomait őrző közösség széthullása a gyerek kiszolgáltatottságát még inkább Twist Olivér-i méretűvé, sőt azt meghaladóvá teszi. A lelenceket munkára vivő akár a rabszolgavásáron, izmaikat tapogató nevelőszülők" és a kis gondozottak találkozása az angol író tollára és korfestésére visszakívánkozóan szívszaggató, utólagos életrajzbeli leírása is mindenféle mesétől távol állóan realisztikus. Szinte mindennap járnak itt idegenek. Nagykendős nénik, csizmás, kucsmás parasztbácsik. Rendszerint akkor jönnek, amikor reggelizünk. Megállnak az ebédlő ajtajában, állnak, s nézegetnek bennünket... Tegnap hozzám is idejött egy bajuszos bácsi, fölállított, megfogta a vállam, körbefordított, nagy, undok tenyerével végigtapogatta a karomat, hümmögött, azután elment." A lelencállapotba sodródás, különösen pedig a falura, nevelőszülőkhöz kerülés néhány vonatkozásban mégis a népmesék előhívó vidékét, környezeti-színtérbeli elemeit, tartalmi és strukturális mozzanatait teremti újjá, immár a gyermek Ratkó József családból száműzetésének" éveiben. A kiszolgáltatottság, az úr-szolga viszony már-már a mesék (a változtatás igényét eleve magába programozó) indító képeihez hasonló mértékűvé lesz. A kisfiú, az ép családba belépő idegen" a családi hierarchiában a legalsó gyakran az állatokénál alig magasabb szinten található helyet foglalja el. Sorsa így a mesebeli, elnyomott szegénylegényét s ezzel együtt a meseszületést inspiráló történelmi sorsot és kort ismétli meg, s az archaikus mítoszokat a külső társadalmi valóság fejleményeiből átalakító egyik tipikus hősmese-evokáló pozíciót (a család peremszférájába jutást) teremti újjá. Körülményeiben is mindazokat az egységes közösségből kisodródást eredményező világkereteket izzítja köré a sorsa: a kitaszítódást és a családszerkezet legaljára kényszerülést, ahonnan a hősmesék kulcsszereplői is igen gyakran világgá indultak. S amely állapot őstörténeti prototípusainak medréből egyébként e meseműfajok kialakulását maga a tudomány is eredezteti. A mesebeli család bizonyos mértékig a»nagy család«, vagyis a féltörzsi típusú patriarchális képződmény általánosítása. Implicite társadalmi értelme van, a törzs bomlásának a jele, hogy a család elnyomja a mostohalányt, s hogy a legkisebbik testvért megbántják. A kisebbik testvér motívuma feltehetően az archaikus minoritás elsorvadását s a családon belüli egyenlőtlenség kialakulását tükrözi" 5 írja Meletyinszkij. Felfogására a magyar népmesekutatás egyik reprezentatív összefoglaló tanulmánya is egyetértően hivatkozik a Magyar Néprajz Népköltészet kötetének (1988) Népmese című fejezetében. Óceániai mesékig terjedő összehasonlítások 5 Uo

5 alapján Meletyinszkij úgy látja fejti ki Banó István, hogy az elnyomott, gyakran ügyefogyott legkisebb testvér alakja a nemzetségi nagycsalád széthullása következtében a bátyjai áltál elnyomott legkisebb fiú sorsával hozható kapcsolatba." 6 Ratkó Józsefnek a többé-kevésbé koherens saját és idegen családok, emberi közösségek perifériájára kerülése azt a tipikus, szociális identitásában és egyenlőségében megalázott, abból kivetett sorsot rekonstruálja a századközép Magyarországán, amely az archaikus folklórban fontos összetevőként vezetett a mítoszokból kivirágzó népmesék születéséhez. Meletyinszkij a jelenség univerzalitását az egyetemes folklórnak mind a szociális, mind az egyébként szokásokban és nyelvben is eltérő civilizációs szféráiban kimutatja. A mesében... a hős szerepébe szándékosan társadalmilag elesett, üldözött ember, a család, nemzetség, falu megalázott-megvetett képviselője kerül... a mese tudatosan e hős társadalmi elesettségét emeli ki. Idesorolható a sok szegény árva a melanéziai folklórban, a tibeti-burmai hegyi törzsek, az eszkimók, a paleoaziatikus népek, észak-amerikai indiánok stb. folklórjában. Hősünket a nagybácsi feleségei (Melanézia), a rokonság és a szomszédok (Észak-Amerika) alázzák meg... Hozzá hasonlók a kemencesutban kuporgó szereplők, a kisebbik testvér vagy Hamupipőke, a mostohalányok az európai folklórban. " 7 Az ostoroktól, ütlegektől a gyermek Ratkó Józsefnek a szó szoros értelmében a saját bőrén megszenvedett tapasztalatai az egyetemes civilizáció egy évezredekkel túlhaladott fázisbeli tragikus élményét is közvetítik tehát, s e kultúrtörténeti háttér nemcsak a későbbi, érett költő folklórra és a benne megjelenített igazságelvre támaszkodásának univerzális dimenzióit s megszenvedett komolyságát segíthet megérteni, hanem a személyiségébe tömörülő, nagyon messziről felszakadó történelmi indulatokat is. A szociális kitaszítottság olyan mély vermét mutatják meg az állami gondozásba jutott Ratkó József életkörülményei, ahonnan a legkisebb fiú szerepébe átlényegített csodás lázadások és teljesítmények képesek csak kiemelni. A képzelet tudja csupán valamiképpen ellensúlyozni a maga fantasztikus diadalaival vagy kimenekítésével a valóság komor tényeit. Ennek a mesei szerepkörnek a mitológiai magja a közösségi lételveket magába tömörítő kultúrhérosz volt. 8 A mesék fiának küzdelmeiben a személyes hányattatásokon való győzni akarás mellett ezért mindig meghatározó vonás a kollektív sérelmek, a közös kisemmizettség orvoslása is. Szélsőségei ellenére már a kis Ratkó József sorsa is tipikus vonásokat visel. Gyermekkora világát és a kor társadalmát elemezve Bíró Zoltán mutat rá arra, hogy a nélkülözések, bennük az apa iszákossága, sorstöröttsége is, mennyire társadalmi eredetűek voltak, s így szélesebb rétegeket érintettek. Az apa a maga rossz sorsát és tönkrement életét a kocsmákban igyekszik felejteni, majd az egész nyomorúságot leverni a családon. Nemcsak Ratkó, egy egész nemzedék élte meg ilyenformán vagy hasonlóképpen az apák elrontott és a 6 Banó István: Népmese. In: Magyar Néprajz. 5. köt. Népköltészet. Főszerk. Vargyas Lajos. Budapest, Meletyinszkij, Vö. Erdész Sándor: A mese és hiedelemvilág kapcsolata. In: Magyar Néprajz. 5. köt. Főszerk. Vargyas Lajos. Budapest és Meletyinszkij,

6 történelem által megrontott életét és az anyák megszomorítottságát. Annak idején a pesterzsébeti szoba-konyhák és a faluszéli kis házak mindennapos csetepatéi voltak ezek, ezekben a csetepatékban folytatódott a történelem " 9 A lovak alól trágyát hányó, kora hajnalban munkára hajtott, veréssel fegyelmezett nevelt" fiú sorsa így alig különbözött Illyés felpofozott béreseinek (Puszták népe, 1936) vagy a Móricz által az irodalomba emelt éhező tiszántúli zselléreknek a sorsától, azzal a nem csekély eltéréssel, hogy Ratkó József ekkor még gyermek volt és félig árva, családtalan, tehát sem életkora, sem szűkebb emberi közössége nem védhette meg a gyötrő külső erőktől. S e félelmetes trauma már egy feudális nyűgeit levetkező, háború utáni világban érte. Ratkó József sorsában így mintha a második világháború utáni magyar nép legelnyomottabb, leghátrányosabb rétegeinek erői és kínjai gyűltek volna egybe, és készülődtek a mesei alapzatokon is az önfelmutatásra és a lázadásra. 3. A művészi önéletrajz verses vagy prózai formáiból kiragadott illusztrációk arra is keserűen mutatnak rá, hogy ezt a világot a szegényember mesei nyomorától valóban csupán egy hajszál választotta el: Huszonkilenc esztendős lettem. Voltam lelenc, hát vertek engem. Istállóban háltam saroglyán. Sárban-hóban hajszolt a gazdám. A Dal című versében írja le mindezeket, prózában pedig így emlékezik részletesebben ugyanerre: Tegnap este megmondta a gazdám, hogy kora hajnalban megyünk szántani. Nem tudom, mit jelent nála a kora hajnal, hiszen én négyre már mindig megitatom a lovakat. Egyszer történt csak meg alig két-három napja lehettem Parasznyán, hogy későbben keltem a kelleténél, akkor a gazda villával piszkált le a szénatartó fölött lógó saroglyáról, amely fekhelyemül szolgált. " 10 A kis lelencfiú úgy szólítja rendszeresen gazdámnak" éppen soros nevelőapját, ahogyan röghöz kötő, őket deresre húzó, pallosjoggal is rendelkező urukat a történelem ködbe 9 Bíró Zoltán: Sors és szerep. Arcképvázlat az ötvenéves Ratkó József költészetéhez. Napjaink, sz Ratkó József: Önéletrajz. In: R. J.: Új évszak kellene. Szerk. Márkus Béla. Miskolc, A további idézetek nem hivatkozott részei is az Önéletrajzból valók.

7 vesző századainak jobbágyai. Szóhasználata a második jobbágyságba rekedt magyar középkort idézi, a megszólításban a keserves, történelmünk sötét árnyékaival füstölgő úr-szolga viszony feszül, a gazdám" szó akusztikai erőterében letűnt századok hierarchiájába ragadt jobbágyok és földesurak állnak. Korántsem a népmesék beszélő állatainak a szegényemberhez szóló bizalmas-hűséges viszonya élesedik ki e szóban, hanem pofonok vörös tenyérnyoma. A két világháború közötti falukutató irodalomban ezerszer is megírt kikényszerített alázat, a magát régesrég túlélt idő nyomorúsága. Gazdámnak van egy nagyon fiús természetű lánya. ", Gazdám fölkapta a söprűt, s azzal futott utánam káromkodva... ",...egy sorban dolgozom a gazdámmal: szántok, boronálok, markot szedek, kerékagyat fúrunk, meg fújtatok a gazda kovácsműhelyében, s hajtom neki a vas- meg faesztergát.", A gazdámékon úgy álltam bosszút, hogy eldugdostam a tojásokat...", Putnokon Tóth István volt a gazdám, aki néha elengedett az iskolába, és sokkal ritkábban vert, mint az előbbi. " olvashatjuk rendre az Önéletrajzban. Az állati kiszolgáltatottság a legtermészetesebben csiholja elő a gyerek képzeletéből a mesei mozzanatokra is emlékező szembeszegülés képeit. Néha a gazda is úgy ront rá túl az embertelen munka ráerőltetésén a kisfiúra, alattomosan, hatalmasan, akár egy szörnyeteg. Emberségéből kivetkőzött vadként, mintha valóban" emberalakba bújt sárkány volna. Effajta, a védtelen gyerekre törő gáttalan dühkitörésről tanúskodott már a fenti, seprűvel hajszolás jelenete is, de verték a fiút ostorral is, s amikor a gazda arra kérte, hogy a szomszéd földjéből szántson el egy darabot, s a bűmé felbujtónak később a felháborodó szomszéddal kellett szembesülnie, annak az árát is a kisfiúval fizettette meg. Az egész tolvaj lást alattomosan a tehetetlen gyerekre fogja, és agyba-főbe veri: Ez a büdös lelenc, ez találta ki! Ez, hogy köpné ki a nyelvét, ha ilyet mond! S veszett dühvel ütni, rugdosni kezdett." A rémségesen felébe tornyosuló, gonosz és erkölcstelen felnőttvilág elnyomása ellen Ludas Matyim, Kukorica Jancsira emlékeztető dühök, lázadó vágyak születnek meg benne: a visszaütés akarata és daca. Ezzel a mesei szegényember sárkány bíró ereje csírázik ki a magyar népmesék világközegét, a parasztudvart, az állatokat, szerszámokat, növényeket közvetlenül is maga körül látó fiatalember képzeletében. Lmriár nem iszákos apja vagy a családja szegénysége, hanem az igazságtalan, emberalázó világ ellen, s ez a szembeszegülő dac töltekezik majd később szociális és politikai tartalmakkal is. Kezdetben ez a környezet hatalma fölé emelkedést célzó, a visszaütésre, igazságszolgáltatásra irányuló erőszerző vágy még közvetlen és konkrét tartalmú: Nekem csak egy kívánságom van azon kívül, hogy hazajussak, meg, hogy apám ne igyon az, hogy jó nagyra, erősre nőjek, és meg tudjam verni a gazdámat. " Allatok rugdosásában, tojások eldugásában keres tehetetlen kiutat, később viszont mind erősebben átpoetizálódik, és színes, a mítoszokkal és a mesékkel azonos ívekben sodródó hullámokat vet a fantázia birodalmának Óperenciás-tengerén. Nézek akárhová, gyerekarcom bujkál a fák közt. Rátalál mindenkori gazdám, s ipiapacs, egy-kettő három csattan a tenyere. S kereshetek más búvóhelyet, de ott is meglelnek. Hát mit tehetek?

8 Bosszúból elszeretem tőlük a lovakat, hogy csak nekem fogadjanak szót. Madarat szoktatok a kezemhez, magamhoz édesgetem a füveket, bokrokat. Kinézem gazdáim szájából a szót is. Földjeikre uszítok vihart. S gyilkolom őket álmomban. S amikor túladnak rajtam, viszem magammal az egész falut mindenestül. Hová? Magyarországra. " n emlékezik megaláztatása éveire és szabaduló képzelete lobbanásaira, már-már samanisztikussá stilizálva sorsa ellen lázadó egykori személyiségét, az érett költő. Ezeknek a keserű gyerekkori élményeknek a hallott vagy olvasott népmesék mellett igen nagy, az emberi érzékenység eredendő, belső igazságérzetét és ezért kiálló tettvágyát az élet irányából fölborzoló és elrendező szerepük van abban, hogy az elnyomott, kirekesztett közösség érdekeit szolgáló mesehősi szerep később a lírai én természetes önszemléleteként, Ratkó József ars poeticájának elemi összetevőjeként fogalmazódjék meg. 4. A mese fikcióinak csodáival, a meseígéretek álmaival keserűen le kell azonban számolnia a kamaszkorba érkező, a való világba gyötrelmek lélekrázó kátyúin át belenövő költőnek mindahhoz, hogy később a történelemben helyreállítható emberiesség hitének, az ezért érdemes küzdésnek és erre vonatkozó gondolatrendszerének az egyik feltápláló és kifejező eszmei-képi rétegévé emelje a mesét. E fiatalkori leszámolásnak a Keserű torkú ének az összegző verse. A Fegyvertelenül c. kötetben (1968) megjelent, de még 1960-as datálású mű (ami címe szerint a teljes Ratkó-líra érzelmi atmoszférájának emblémája is lehetne) az életkornak a versdátumnál is egy jóval korábbi periódusára utalva vissza mutatja meg a mesei és a való világnak a gyermeklélekben történt kettészakadását. A költemény a mesei ígéretek" és a valóságos élet nyomorának éles és tanulságos, konklúziós érvényű szembesítését végzi el. A Keserű torkú ének meg-megszakadó, zaklatott fél párbeszéd a föld alatti nagyanyá"-val, a régi mesék új felidézése egyszerre kérdés- és válaszsorozatban. Megfordítva a korábbi szerepeket, most az egykori gyerek felelget,_magyarázgatva a világot a nagymamának, a nagymama emlékének, megfosztva a mesét, a mítoszt egykori varázslatától. Részint azoknak a mesemozzanatoknak, képeknek, történeteknek a felidézése ez a mű, amelyek a nagyanya szájáról repülhettek először a világ csodás ígéreteiként a gyermek Ratkó tudatába, részint pedig e mesei elemek valóságbeli hiányának sorolása is. A gyermekkorból kinövő ember, körbenézve immár az általa bemérhető világban, sem az otthon helyreállítható melegségét nem találja többé ( én nem tudom, hol alszunk holnap") sem a kunyhó" voltában is menedéketjelentő anyai házat, sem pedig a segítő, a,,fanyűvő" erejű idősebb testvért. S a további megszólító kérdéssor és az erre adott válaszhalmaz csak fokozza a veszteségeket. A felidézett mesei varázsképletek egytől egyig kifordulnak önmagukból, saját 11 Ratkó József: Szűkebb hazám: Magyarország. In: Ratkó-breviárium. Szerk. Magyar József. Nyíregyháza,

9 lényegük negatív lenyomataivá válnak, színességük fekete-fehérre kopik, semmivé foszlik a felnőttkor törvényei szerint átalakuló időben. A mesei káprázatok után olyan világba jut a gyermek, ahol a mesés kincsek, a biztonság, az erő ígéretével szemben a helyét és küldetését kereső hősnek" a néhány éjjelre, padra, kőre / adjatok nékem fekhelyet" 12 vágyát alig egy-két évtizede világgá kiáltó József Attilához hasonlóan még egyetlen éjszakára nyugtot adó ágya sincsen. A világ hirtelen köréje dermedését érzékletesen kifejező képben csupa-csupa kő" lett a (Jancsi és Juliska meséjét idéző) egykori cukorház, s minden itt megnevezett korábbi mesemotívum: a nagybeteg vasorrú néne", a szikkadt kenyérke hajából" épülő kórház képei is egy kihűlő, varázsaitól fosztott világ merev kontúrjait idézik. S egy egészségtelen, beteg emberi közegnek a hős köré zárulását is. Föld alatti nagyanyám tudod-e én nem tudom hol alszunk holnap kis Ferkó leesett az ágyról nyomomban szél szimatolgat Föld alatti nagyanyám tudod-e nem igaz a kunyhó nincs meg békák hullnak a számból sohase szóltam kincset Föld alatti nagyanyám tudod-e lebegő deszkán hálok keresem Fanyüvő testvért senkit se látok Vasorrú néne beteg lett csupa-csupa kő a szikkadt kenyérke épül kórház cukorház hajából Mindezek miatt válik hát keserű torkúvá" ez az ének: a mesei remények lélekóvásától megfosztottság tudata ébred rá önmagára, leplezi le a mesevilágot, s rajzolja át ijesztően rideggé a valóságot is. Csak e leszámolás után emeli majd vissza az érettebb költő ismét a mesét. Elsősorban annak egyik központi mozzanata: a sárkánnyal viaskodó harmadik fiú szerepének a lírai személyiségbe integrálásával, az abban rejlő küzdelemmotívum és igazságképviselet kiragadásával. A sárkánnyal vívó küzdelmet a kor szociális-történeti valóságára is leleplezően vetíti rá majd a fiatal költő. A mesebeli harmadik fiú szerepébe öltözés és ezzel egyidejűen a költői-emberi program kristályosítása után mind szigorúbb lesz e mesemotívumoknak a korral való szembesítése is. A Keserű torkú ének hagyatékát folytató versréteg már ki fog lépni a 12 József Attila: Két dal. 1. Éji dal

10 személyesebb érintettségek köréből is, s olyan műveket eredményez majd, mint a perifériákon tengődök sorsát a nép meséivel borzongatóan szembesítő Tanyák vagy a költői hagyaték darabjaiban, töredékeiben immár a teljes haza e századvégi sorsára irányított leleplező-átvilágító meseallúzióknak egy megdermedt országot mutató képei. 5. A mesevonások gondolati és stiláris beépítése e líra rétegeibe, s ezzel együtt a mesehősi szerep modern átlényegítése a Ratkó-életmű poétikai és eszmei koncepciójába nagyon mélyen gyökerezik tehát az induló költő életében. Varga Lajos Márton analízise összegzésszerűen fogalmazza meg ezeknek a sorsparamétereknek az egymást átható, finom összefüggéseit. A személyes sorscsapásokat és ebben a kollektív érintettséget, majd a közös sorsból jövők s az új kisemmizettek iránti elkötelezettséget egyazon vonatkozási rendszer egymást fölerősítő, egymásra sugárzó elemeiként fogja fel. Mert kétséges lehetett-e Ratkó József számára, hogy az indítóközegnek képviselő és programadó személyiségre van szüksége? S tétovázhatott-e az, aki, mint ő, olyan környezetből lép ki, amelynek tagjai elemi szükségleteik kielégítésében ugyanúgy korlátozottak, ahogy érzelmi-szellemi szabadságukban? Szerepe, innen nézve kikerülhetetlenül a környezet felnagyító megszemélyesítése kellett legyen. Közbevetőleg érdemes megjegyezni, hogy az önéletrajz sokféleképpen gyötrött gyermeke, eredete szerint, a magyar költészet nagyjain át a mesék legkisebb fiújával tart rokonságot. Azzal a hőssel, aki a kisemmizett szegénység élet- és embertiszteletét, az élet és az ember alakíthatóságába vetett hitét, jóság- és igazságvágyát, egészre való jussát testesíti meg. " 1S Ratkó József költői indulásban így nem nehéz megvonni a párhuzamokat korábbról József Attila, Sinka István, Erdélyi József, Veres Péter, később Nagy László, Juhász Ferenc s a más kulturális területeken magasba emelkedett, de gyökereikhez mindvégig hűséges népi tehetségek: Soós Imre, Horváth Teri, Szirtes Ádám, Czine Mihály és mások indulásával, egész életüket meghatározó értéktudatával. A Keserű torkú ének után a személyes csalódásokból, sorscsapásokból kiszabaduló, immár az ember tágasabb problémáira néző, átfogóbb természeti vagy történeti összefüggéseket is stilizáló, kisebb vagy erőteljesebb versképző funkcióban álló mesemotívumok sokasága hatja át a Ratkó-lírát. Ezek olykor csupán egy-egy metaforáig sisteregnek fel, másutt nagyobb egységeket hatnak át, több esetben pedig meghatározóan szabják meg versegészek teljes karakterét is. Apróbb, még csupán színező, atmoszférateremtő szerepű gyakori kellékek például a meseszámok. Az egykori jó barát, N. Géza például hét határon / hét országon" keresztül szökik a hazai gondok elől (N. Géza jó barátom), a szegénységnek is hétszer" kell próbára tenni" az emberek hitét (Szegénység, maradj még velünk), a 13 Varga Lajos Márton: Ratkó Józsefről. Alföld, sz. 74.

11 parasztasszony is hétfelé szeli" az ölébe fogott kenyeret (Arckép). A harmadiknak születés, a három kívánság mozzanata is több verset érint (Szerelem, Félek, hogy, Harmadik). A mesei figurák is kezdettől fogva eleven természetességgel lépnek be e költészetbe. A néven nevezett mesehősök közül Fanyűvő szerepel a leggyakrabban, hiánya fáj már a Keserű torkú énekben is, de feltűnik alakja a Fanyűvő-karok segítségét váró költői fohászban a Félek, hogy c. versben, s a természet változását a társadalom stagnálásával egybevető fanyűvő ősz" képében (Új évszak kellene) is. A költőbarátot, Gál Sándort arrafelé viszi az útja, ahol már" a mesei formulát két hang kicserélésével hirtelen a történelembe fordítva a tatár se jár" (Valahol), s a griffinadár is meg-megsuhogtatja szárnyait Ratkó József műveiben (Mese). A mesehősi önszemlélet megizmosodásával egyidejűen felbukkan a nagy, örök ellenfél, a sárkány figurája is. Az egyik arcával mint a természetben, a másikkal mint a történelemben tobzódó emberellenes erők jelképe. Az igyekvő, koraőszi nap"-nak így a havat köpködő, fagyot fúvó sárkánnyal" kell majd vitézül verekednie (Igyekvő), Bartók pedig kiállva sárkányos kapukba" kiáltja haza mindenféle kételkedéssel, tagadással szemben a jövőt (Bartók). Az apróbb meseelemek néhány műben azután átfogó kompozíciós erővé állnak össze. A költőt megérintő reményelvű mesehősi szereptudat a nagyobb egységeket, szakaszokat és az egész verseket is a felismert küldetés, a mesei világrendet maga köré szervező hősi önszemlélet látószögéből világítja át. A mesemotívumokat 1970-ig magukba vonó teljes versek csoportja és a mesével erősebben átszőtt műegységek e periódusban elsősorban a fellelt küldetéses sorsprogram öntanúsítását, egy tisztább élet rontó sárkányai ellen zúduló morális és poétikai erő felmutatását és kihirdetését fogalmazzák meg. A Harmadik, a Félek, hogy, a Jutok majd és a görög mítoszra alapozó Ariadné-fonalam jelentik az e típusú művek sorát. Az 1970-től jelentkező, korral szembesítő, társadalomleleplező,^atkó-meséket", a Tanyák, a Mese, a Töredék című költemények s a De akkor jött a tündér kezdetű mű képviselik, s e sor élén helyezkedik el továbbá a jóval korábbi, még 1970 előtti Biztató is. A bartóki" ideákat célként maga elé tűző költészet mind élesebb eszmei funkcióban, mind stilizáltabban s a lényegre szorítkozóbb módon építi magába, s helyezi szembe a kortárs történelem folyásával a magyar népmesék képeit és erkölcsi, világképi tapasztalatait. A felnőtt korba érő Ratkó József az évek haladtával a kezdeti emocionálisabb kapcsolatok után intellektuálisan is jóval közelebb kerül a mesékben kifejeződő embervédő elvek civilizációs,jelbeszédéhez". Egyik fontos részmozzanata s fényjelző dokumentuma is ennek, hogy még nyíregyházi újságíró korszakában, 1964-ben A mese becsülete címmel riportot készít Új faluréten, a Kállósemj éntől kilenc kilométerre fekvő tanyán" a kor egyik legmegbecsültebb népi mesemondójával, az akkor hetvenkilenc esztendős Papp Jánossal. A riport készítése előtt Erdész Sándort, a nyíregyházi Jósa András Múzeum néprajzkutatóját is alaposan kifaggatta a népmesékről és Papp János tudásáról. Erdész Sándor szavaiból az értékmegjelenítő, eleven néphagyományra, a népmesék mítoszokig villogó ősiségére és tudományos becsére kapott élesebb rálátást. A költő mesékre nyíló figyelme e mozzanat által jelzetten is a

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk

Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk Kelemen Emese Hiszen csak közönséges mutatványosok vagyunk Berniczky Éva: Várkulcsa, mesterek, kóklerek, mutatványosok, szemfényvesztõk. Magvetõ Kiadó, Budapest, 2010 Berniczky Éva Várkulcsa című novelláskötete

Részletesebben

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak Feladatlap lókedvelő könyvbarátoknak Összegyűjthető 56 / Név: Iskola, osztály:. Lakcím:. Elérhetőség: mail, telefon Beküldés határideje: 2012. április 13. Cím: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Gyermekkönyvtár

Részletesebben

Egy pályázat ürügyén

Egy pályázat ürügyén BÁRDOS JÓZSEF Egy pályázat ürügyén Holle anyó a szorgalmas lányt aranyesõvel jutalmazta, a lustát szurokkal büntette. Vajon igaza volt? Vagy tehetett volna másképp? Kell-e büntetni és jutalmazni? Ha igen,

Részletesebben

Veress Miklós. Isteni purparlé. Buddha: Az egyenes út Buddhához vezet. Fölfelé! Jegyezd meg jól, ha hozzám igyekeznél!

Veress Miklós. Isteni purparlé. Buddha: Az egyenes út Buddhához vezet. Fölfelé! Jegyezd meg jól, ha hozzám igyekeznél! Veress Miklós Isteni purparlé Mosdósi szőlőgazdáknak Az egyenes út Buddhához vezet. Fölfelé! Jegyezd meg jól, ha hozzám igyekeznél! Szőlőhegyekbe jó út visz fölfelé! Hozzám ha igyekszel nem halsz meg szomjasan.

Részletesebben

Kérdések és feladatok

Kérdések és feladatok Kérdések és feladatok A vers és a zene egyaránt érzelmeket fejez ki olvashatjuk Benedek Marcell versről, drámáról és prózáról (regényről) szóló hármaskönyvében. 1 1. Milyen érzéseket vagy érzelmeket vélsz

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti terapeuta Kovács Judit: Rogimund fája vagyok / részlet/

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői

A romantika. Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika Kialakulása, társadalmi háttere, általános jellemzői A romantika A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében Választóvonal a klasszikus és a modern

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

A csend - Pilinszky János költészetében

A csend - Pilinszky János költészetében Törzstér 2205 Lőrinczi Ágnes A csend - Pilinszky János költészetében A költő munkájának legalább akkora része a csönd és a hallgatás, mint a megnyilatkozás. Csakhogy többféle csönd, többféle hallgatás

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző

szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz *

A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Hitelintézeti Szemle, 14. évf. 3. szám, 2015. szeptember, 176 183. o. A Bibliát, ha nem későn olvassuk, a Korán is érthetőbb lesz * Duray Miklós Varga Norbert: A Biblia és a Korán politika- és gazdaságképe

Részletesebben

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943)

KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) KIRÁLY LÁSZLÓ (1943) A második Forrás-nemzedék tagjai közül Király László költészetében fonódik össze leginkább a romániai magyar irodalom hagyománykincse, a székely népballadák világa az avantgárd költészet

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Mosolyok, terek, határok

Mosolyok, terek, határok MÓSER ZOLTÁN 1946-ban született Szek - szárdon. A PPKE BTK-n tanított fotóelméletet és esztétikát. Legutóbbi írását 2011. 11. számunkban közöltük. MAI MEDITÁCIÓK Mosolyok, terek, határok Szabálytalan napló

Részletesebben

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) A kötetről A 2014-ben megjent kötet huszonöt novellát tartalmaz a 2006 és 2014 között született írásokból

Részletesebben

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM

MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM MAJER ILDIKÓ: ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÓVODAVEZETŐ VESZPRÉM Óvodai nevelés alappillérei: -Köznevelési Törvény -Óvodai nevelés Országos -Pedagógiai Program Alapprogramja ÓVODAI ÉLET, MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK: Gyerekekkel

Részletesebben

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9.

1.Család 10. 2.Otthon 9. 3.Étkezés 8. 4.Idő, időjárás 8. 5.Öltözés 8. 6.Sport 6. 7.Iskola, barátok 9. 8.Tanórai tevékenységek 9. 9. 1.Család 10 4.évf. 2.Otthon 9 3.Étkezés 8 4.Idő, időjárás 8 5.Öltözés 8 6.Sport 6 7.Iskola, barátok 9 8.Tanórai tevékenységek 9 9.Szabadidő 6 10. Természet, állatok 8 11.Ünnepek és hagyományok 8 12.Fantázia,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Dr`avni izpitni center *P043A033* TÉLI VIZSGAIDŐSZAK MAGYAR YELV ÉS IRODALOM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Kedd, 2005. február 0. SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA C RIC 2005 2 P043-A03--3. feladatlap FELADAT MEGOLDÁS POTSZÁM.

Részletesebben

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek

Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek Ady Endre magyarság versei. Az Ugar-versek MIT ÉR AZ EMBER, HA MAGYAR? Javasolt feldolgozási idő: 120 perc 1. feladat Olvasd el Ady Endre Vér és arany című kötetéből Az ős Kaján című verset, majd válaszolj

Részletesebben

Itt van! Már megint nem hagy békén a reggel. Itt parancsolgat, és ébresztőt harsog a fülembe, pedig én nagyon álmos vagyok. Na, mindegy! Most kikukucskálok a takaróm alól, hátha mégis éjszaka van és lehet

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.

Részletesebben

a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá?

a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá? OLVASÓVÁ NEVELÉS 1 Tóth Tibor műfordító: Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Népi játékok foglalkozások

Népi játékok foglalkozások Népi játékok foglalkozások Szélkakas népi játszópark (Kosaras körhinta, népi játékok) A népi játékok, nem csupán látványos népművészeti alkotások, hanem fejlesztő hatású kreatív, embert próbáló ügyességi

Részletesebben

Könnyek útja. Versválogatás

Könnyek útja. Versválogatás Könnyek útja Versválogatás Szerző: Nemes Kiss Kata Minden jog fenntartva Borítóterv és kivitelezés: Boris Vanessza Szerkesztette: Lélek Sándorné 2014. Előszó a Könnyek útjához: A szépség: álom. Az álom

Részletesebben

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI

AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI AGRESSZIÓ AVAGY AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ LEHETSÉGES OKAI A természettudósok számára az agresszió egy sok energiát igénylő, magas feszültség szintű, cselekvésben kifejeződő biológiai jelenség. Ezzel szemben

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014

A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 A HAMVAS BÉLA VÁROSI KÖNYVTÁR ÜNNEPI FÉLÉVÉNEK RENDEZVÉNYEI 2014 SZEPTEMBER Szeptember 16. kedd 18:00 Találkozás a festészettel I. Színek versek hangulatok: Hölgyek ecsettel és tollal Festménykiállítás

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város

Részletesebben

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA Bognárné Kocsis Judit OLVASÁSPEDAGÓGIA Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról Karácsony Sándor életérõl, munkásságáról jelentõs mennyiségû írás, publikáció áll rendelkezésünkre, amelyek õt, mint pedagógust,

Részletesebben

Sorsok és mesék* Nagy Attila

Sorsok és mesék* Nagy Attila Nagy Attila Sorsok és mesék* A Magyar Olvasástársaság - hat-nyolc évnyi előkészületek utáni - 1991 -es megszervezésének, megalapításának egyik legfontosabb mozgatórugója az úgynevezett tudományközi, az

Részletesebben

Tartalomjegyzék Bevezető Gyógyító erőim felfedezése Üdvözöllek a valóság rejtvényében! Minden szenvedés az önvaló megtagadásából ered

Tartalomjegyzék Bevezető Gyógyító erőim felfedezése Üdvözöllek a valóság rejtvényében! Minden szenvedés az önvaló megtagadásából ered Tartalomjegyzék Bevezető 11 Birtokolni vagy létezni? 11 Válj eggyé az elképzeléseiddel! 11 A gyakorlat mindent megmagyaráz 12 Gyakorlat: A párhuzamos éned 16 A tapasztalat fontosabb, mint az elméleti tudás

Részletesebben

A sas és az ember. Írta: Aranyosi Ervin Bodnár Katalin Horváth Márton

A sas és az ember. Írta: Aranyosi Ervin Bodnár Katalin Horváth Márton A sas és az ember Írta: Aranyosi Ervin Bodnár Katalin Horváth Márton Az ember a természettel együtt él és dolgozik. Évezredek óta műveli a földet, alakítja, formálja a környezetét. Magyarországon szinte

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

brasnyó istván IN AETERNUM

brasnyó istván IN AETERNUM brasnyó istván versei IN AETERNUM Estelente a lehúzott redőny résein át jól látni a tengerészeket, ahogy tisztjeikkel együtt elhagyják a kocsmát az út túlsó felén, rézsút ablakunkkal szemben és körülállják

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

A kaleidoszkóp minden arabeszkje

A kaleidoszkóp minden arabeszkje 50 tiszatáj OLASZ SÁNDOR A kaleidoszkóp minden arabeszkje SÁNDOR IVÁN ARABESZK CÍMŰ REGÉNYÉRŐL Borges Az okok című verséből vett sorok jelentéssűrítő és -előlegező mottóként olvashatók Sándor Iván 1991-ben

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam

KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam KÖRNYEZETISMERET 1-4. évfolyam 51/2012.XII.21.EMMI rendelet 1.sz melléklete alapján Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Ariadné fonala BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2004, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. EZ A MŰ AZ ÍRÓ HONLAPJÁRÓL, A

Ariadné fonala BALLAI LÁSZLÓ COPYRIGHT 2004, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. EZ A MŰ AZ ÍRÓ HONLAPJÁRÓL, A BALLAI LÁSZLÓ Ariadné fonala COPYRIGHT 2004, BALLAI LÁSZLÓ, MINDEN JOG FENNTARTVA. EZ A MŰ AZ ÍRÓ HONLAPJÁRÓL, A HTTP://WWW.VASAROS.COM/ART/BALLAI/ OLDALRÓL SZÁRMAZIK. A SZÖVEG BÁRMINEMŰ MEGVÁLTOZTATÁSA,

Részletesebben

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka?

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Feladatok a meséhez 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! 2. Válaszolj! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Milyen munkaeszközökkel találkozott? Milyen munkahelyekre

Részletesebben

Májusi új könyveinkből

Májusi új könyveinkből Májusi új könyveinkből Mary Jo Putney: Egy hamis hölgy Budapest, General Press 2012. Lady Kiri Lawford mindent megtesz, hogy tökéletes úrinőként tagja lehessen az előkelő angol társaságnak, indiai gyökereit

Részletesebben

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám,

Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, Ott vess ki! Hallani akarom a robbanás zaját. Én nem a szememmel, az ujjaimmal látok. Amit megérintek, rögtön a testembe hatol, és mielőtt megtudnám, mi az, felrobban az idegek pályáin. Szépek a rózsák,

Részletesebben

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem

Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem Bokor Zsuzsa NÕI ÉLETEK ÉS TÖRTÉNETEK A XX. SZÁZADBAN. EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA 1 Akiállítás címét talán nemcsak a nõtörténettel foglalkozók, hanem sokan mások is provokatívnak találhatják. Az

Részletesebben

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at

Részletesebben

Általános iskolás kategória

Általános iskolás kategória Általános iskolás kategória I. helyezett Implom Renáta: Ki ül ott? A nap vacogva lement, S a jégfelhők mögött Még mindig fény bágyad. Talán a felhők fölött, Az ég tetején Ül a Teremtőnk? S egy óriás lámpával

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

MÛVÉSZET. Fogas feszületek ARANYI SÁNDOR FOTÓKONSTRUKCIÓJA

MÛVÉSZET. Fogas feszületek ARANYI SÁNDOR FOTÓKONSTRUKCIÓJA MÛVÉSZET Fogas feszületek ARANYI SÁNDOR FOTÓKONSTRUKCIÓJA Először talán egy terebélyes pályaudvart kellene elképzelnünk. Átlós, nyílegyenes és íves sínpárok regimentje, köztük tömpe váltók, sudár jelzőlámpák.

Részletesebben

Janus Pannonius A MAGYAR RENESZÁNSZ LÍRA MEGTEREMTŐJE. Javasolt feldolgozási idő: 60 perc

Janus Pannonius A MAGYAR RENESZÁNSZ LÍRA MEGTEREMTŐJE. Javasolt feldolgozási idő: 60 perc Janus Pannonius A MAGYAR RENESZÁNSZ LÍRA MEGTEREMTŐJE Javasolt feldolgozási idő: 60 perc 1. Az alábbiakban Janus Pannonius Búcsú Váradtól című versét olvashatod és hallgathatod meg. Válaszolj a vers megismerése

Részletesebben

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés

Az elme minősége. Az elme minősége. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Mi az elme, hogyan épül fel, és mi adja a jelentőségét a világ és az élet számára, illetve a saját szempontunkból? Az elme univerzalitása és konkrét megjelenései. Megjegyzés Alapjában nem tudom

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

1. FOGLALKOZÁSOK, FELADATOK, JÁTÉKOK, A TANULÓ EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK MEGSEGÍTÉSÉRE

1. FOGLALKOZÁSOK, FELADATOK, JÁTÉKOK, A TANULÓ EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK MEGSEGÍTÉSÉRE 1. FOGLALKOZÁSOK, FELADATOK, JÁTÉKOK, A TANULÓ EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSÉNEK MEGSEGÍTÉSÉRE 1.1. Egyéni beszélgetések, fejlesztő interjúk a gyermekkel Önvizsgálat, önismeret megsegítése, a reális énkép

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

A TISZATÁJ DIÁKMELLÉKLETE

A TISZATÁJ DIÁKMELLÉKLETE A TISZATÁJ DIÁKMELLÉKLETE 2004. MÁRCIUS 98. SZÁM BORSODI L. LÁSZLÓ Csak a szavak már nem maradt más BAKA ISTVÁN GECSEMÁNÉ CÍMŰ VERSÉRŐL Már évek óta csak búcsúzkodom S még mindig itt vagyok tréfálsz velem

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

BALLADA A GERINC- TELENEKRÕL

BALLADA A GERINC- TELENEKRÕL NÉMETH DEZSÕ BALLADA A GERINC- (ÚT) TELENEKRÕL LANT Bár füllentetlen verseim rímel- csengõvel nem szerszámozott ír-dongók, mégis a panorámával keretezett anyád, aki paradicsomót kötve gorniuszozott a kecskekörmös

Részletesebben

Szűcs Ilona: Zongora az éjben. Nyitott ablakomban állva A kerten át, hallgatom, Hogy finom, játszi ujjak Hangot csiholnak a zongorán.

Szűcs Ilona: Zongora az éjben. Nyitott ablakomban állva A kerten át, hallgatom, Hogy finom, játszi ujjak Hangot csiholnak a zongorán. A Miskolci Andrássy Gyula Szakközépiskolában helyezték ki az ország első Verstablóját csütörtökön. Az Irodalmi Rádió akciójának segítségével a fiatalok a kortárs alkotók művészetéhez kerülhetnek közelebb.

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

PÁZMÁNDY LÁSZLÓ VARGA RUDOLF NEVÜNKET VÍZRE ÍRTÁK

PÁZMÁNDY LÁSZLÓ VARGA RUDOLF NEVÜNKET VÍZRE ÍRTÁK PÁZMÁNDY LÁSZLÓ VARGA RUDOLF NEVÜNKET VÍZRE ÍRTÁK Pázmándy László NEVÜNKET VÍZRE ÍRTÁK Megfejteni a titkát, Az ég nem engedi. Nevünket vízre írták, Angyalok seregei. Búcsúzni megy a vándor, Csillagtalan

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

Ficánkoló óvoda - Oviújság, 2011, tél

Ficánkoló óvoda - Oviújság, 2011, tél Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok érkeznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok. Adhattok nekik szeretetet, de

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MAGYAR NYELV FELADATLAP

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MAGYAR NYELV FELADATLAP Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MAGYAR NYELV FELADATLAP Munkaidő: 180 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ A munka megkezdése előtt nyomtatott

Részletesebben

Cigány népismeret. (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén. (A példákat dőlt betűvel szedtük)

Cigány népismeret. (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén. (A példákat dőlt betűvel szedtük) Cigány népismeret (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén (A példákat dőlt betűvel szedtük) Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Ajánlott műveltségi

Részletesebben

Négy fal között (1907)

Négy fal között (1907) Négy fal között (1907) - K. D. legelőször verset írt (nagyon fiatalkori versek is lehetnek benne) kötetszerkesztése rendhagyó o K.D. jellemzése kor verseskötetiről: Többnyire tíz ív terjedelm. Benne helyzetdalok

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA

VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA VAJDASÁGI MAGYAR MOZGÓKÉP NAPJA SZABADKA MAGYARKANIZSA ZENTA ZOMBOR ÚJVIDÉK 2015. OKTÓBER 12 21. SZABADKA OKTÓBER 12., LIFKA SÁNDOR ART MOZI 12.00 óra LIFKA SÁNDOR MELLSZOBRÁNAK MEGKOSZORÚZÁSA 19.00 óra

Részletesebben

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)

Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira

Részletesebben

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek

Feladatok: (32p.) Összesen elérhető pontszám: 32+58=90pont 0-45= = = = =5. Ellentétek Ellentétek Szomjan halok a forrás vize mellett; Tűzben égek és mégis vacogok; Parazsas kályhánál vad láz diderget; Hazám földjén is száműzött vagyok; Csupasz féreg, díszes talárt 1 kapok; Hitetlen várok,

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben